Duna–Tisza Közi Falugondnoki · tam végig elõadását a falugondnoki gondolat kialakulásá-ról.A történet mindig ugyanaz volt, a feldolgozása, a meg-fogalmazott következtetések

Duna–Tisza Közi

FalugondnokiHír levé l

X. évfolyam, 42. szám 2007/7. Különszám

Tíz év:1997–2007Ebben az évben tízéves egyesüle-tünk, a Falugondnokok Duna–Ti-sza Közi Egyesülete. Öt megyét át-fogó egyesületünkben tíz év alatt17-rõl 171-re nõtt 600 fõ alatti kis-településeken és a tanyavilágbana falu- és tanyagondnoki szolgála-tok száma. Az évfordulót szakmaikonferenciával ünnepeltük Csó-lyospáloson, a tíz éve tanyagond-noki szolgálatot mûködtetõ Bács-Kiskun megyei település 300 fõtbefogadó közösségi házában.

Egyesületünk szerepe úgy fo-galmazható meg, hogy a szolgá-latokat mûködtetõ településekszámára rendelkezésre áll egyolyan fórum, amely nem a felülrõlirányítás eszközeivel, hanem ahelyismeret és a személyes kap-csolatok révén képes együttmû-ködõ partner lenni, megõrizve atöbbirányú kapcsolattartás rugal-masságát és biztonságát. Szük-ség van olyan egyesületi találko-zókra, amelyeken kétségeket,gondokat, helyi stratégiákat be-szélhetünk meg. Rendszeresenmegjelenõ Falugondnoki Hírle-vél, falugondnokok kalendáriu-ma, falugondnoki honlap segíti akapcsolattartást, informálódást,járul hozzá a tájékoztatáshoz, afalugondnoki hálózat megismeré-séhez és megismertetéséhez.

Fenntartható marad-e a falu-gondnoki rendszer? Hány ember,család életét könnyítheti, tehetiegyáltalán élhetõvé a falu- és ta-nyagondnoki szolgálat?

Bízunk benne, és azért dolgo-zunk, hogy fenntartható és bõvít-hetõ legyen határainkon innen éstúl is.

Hírlevelünk különszáma a tíz-éves évfordulót idézi fel.

NE FELEJTS! (Fotó: Kis János, Kiskõrös)

„Mindaz, amit a világ akarhat tõled, alku és félmegol-dás. Csak az számít, amire te szerzõdtél önmagaddalés jellemeddel. Ebben a szerzõdésben nincs alku. Azélet egy jellemtõl kegyetlenebb kamatot szed, mint azuzsorások. Mindenért fizetned kell, a függetlenségért,az örömért, a testi egészségért is, de legfélelmeteseb-ben a jellemeddel és munkáddal kötött szerzõdésértkell fizetned. Ennek a rabtartónak nem mondhatod so-ha: ’Fáj a fejem.’Vagy: ’Máshoz volna kedvem.’ A gálya-rabnak is könnyebb, mint annak, aki munkára szerzõ-dött jellemével.”

Füves-könyv(részlet)

Márai Sándor:

falugondnok0707kulon.qxd 2007.12.14. 18:24 Page 1

2

Aki másokat ismer – okos,Aki magát ismeri – bölcs;Aki másokat legyõz – erõs,Aki magát legyõzi – bölcs.

Ez a kínai bölcsesség jutott eszembe, amikor arról azönmagunkon végzett nehéz munkáról gondolkodtam,

ami minden valódi külsõ eredmény elengedhetetlen tar-tozéka: saját hibáinkat kell felismernünk és legyõznünkahhoz, hogy feladatainkat meg tudjuk oldani. Tehát min-den munkának velejárója az önmagunk fejlesztése, ésebben a vonatkozásban is rengeteget tanultam Bercitõl.Miközben folyamatosan tanította a falugondnokokat, egy-re keményebben dolgozott meg minden elõadásért, min-den megfogalmazott levélért, mivel egyre jobban érezte ará nehezedõ felelõsség súlyát. Fáradhatatlanul jegyzetel-te mások gondolatait, és megpróbálta elfogadni a tõleidegen szempontokat is. Idõsödvén nemhogy bezárkó-zott volna saját rögeszméibe, de egyre nyitottabban, egy-re érzékenyebben reagált a külvilágra. Mivel évtizedekigfigyelhettem a munkáját, állíthatom, hogy fiatalokat meg-hazudtoló rugalmasságról tett bizonyságot. Ha egy szó-val kellene megfogalmaznom, mi is volt benne ez a haj-tóerõ, azt mondhatnám, hogy a KÍVÁNCSISÁG: õszinteérdeklõdés embertársai sorsa iránt. Talán a falugondno-kok többsége is azért szerette meg, mert valódi figyelmetéreztek áradni belõle személyük iránt.

Sokat beszéltünk már arról a rendkívüli fejlesztõmun-káról, amelynek nyomán kialakult a falu- és tanyagond-noki hálózat, viszont keveset arról a párhuzamos ésnem kisebb támogatómunkáról, amely létrehozta azo-kat a civil szervezeteket, amelyek mai napig motorjai ahálózat mûködésének, és amelyek közül ma a Falu-gondnokok Duna–Tisza Közi Egyesülete ünneplitízéves fennállását.

Természetesnek vesszük, hogy ezek a szervezetek lé-teznek, hogy valaki, valamikor „felvállalta” az egyesüle-tet, a térségi szervezést és mûködtetést, és aki felvállal-ta, megfelelõ inspirációt és útravalót kapott valahonnan,valakitõl. Mivel én voltam az elsõ ilyen felvállaló, talán tu-dok valami eddig még ismeretlen történetet mondani,hogyan is mûködött az a rejtett háttér, amely minta és ta-pasztalat nélkül szervezte meg az önkéntesek együtt-mûködését.

Miután az elsõ néhány szervezõdõ megyei együttmû-ködés mellé vagy Kemény Bertalan vagy Szanyi Éva is-meretségi körébõl akadt néhány ember, aki a helyi szer-vezõdés tényleges kapcsolattartó munkáját és adminiszt-ratív teendõit is felvállalta, s közben néhányan meg is fu-tamodtak a körülhatárolatlan, s egyben végeláthatatlanteendõk elõl, a Duna–Tisza közén is igény támadt a sza-porodó tanya- és falugondnokságok koordinálására. Erreaz idõre érte el az országos pályázati rendszer azt aszintet, hogy a nem jellegzetesen aprófalvas területek,megyék települései részére is lehetõvé tették a pályáza-ton való részvételt. Berci, a maga sajátos észjárásával,olyan embert keresett az Alföldön, ahol a településháló-

zat jellege miatt kevésbé voltak kapcsolatai, akibe bizal-mát vetheti ismeretlenül is, és próbálkozása sikerrel járt:a városföldi mûvelõdési ház vezetéséért Népmûvelési-díjban részesült Csörszné Zelenák Katalint egyszerûen akitüntetettek listájáról szemelte ki, és Kati azonnal érdek-lõdést mutatott a feladat iránt. Így 1996-ban Kati bekap-csolódott a lassan országossá terebélyesedõ civil háló-zat építésébe, és megszervezte az Alföldön mûködõ ta-nya- és falugondnokságok együttmûködését, civil szerve-zetét, otthont adott a falugondnoki alapképzések egy je-lentõs részének, majd 2001-tõl a Magyar Tanya- és Falu-gondnoki Szövetség ügyvezetõ alelnökeként lendített na-gyot az országos együttmûködésen elsõsorban a vértes-acsai Falugondnokok Háza megvalósításával, az orszá-gos alapképzések megszervezésével és jelentõs pályá-zatok megvalósításával.

Ma már tudom, amit sokáig nem tudtam, hogy Bercimester volt a javából. Sokat lehetett tanulni tõle, mert õmaga mindig tanult, mindig felfedezett valami újat, és aztvitára bocsátotta. Hol úgy, hogy a fontosnak ítélt könyve-ket tucatjával vásárolta és szétküldte ismerõseinek, holúgy, hogy idézeteket válogatott karácsonyi üdvözletként,hol úgy, hogy megírta gondolatait. Számtalanszor hallgat-tam végig elõadását a falugondnoki gondolat kialakulásá-ról. A történet mindig ugyanaz volt, a feldolgozása, a meg-fogalmazott következtetések ereje változott, javult, erõsö-dött. Szakmai közösségek munkájába kapcsolódott be,elmélyült kutatásokat végzett a helyi közösségek erõsíté-sének módszereirõl, népfõiskolai mozgalmat kezdemé-nyezett, újszerû képzéseket szervezett. Alapdilemmájá-nak megoldásán élete végéig dolgozott; az egyén családikötõdéseinek és társadalmi felelõsségének összefüggé-seirõl legszebben a Kötõdések – Legtágabb otthon, leg-szûkebb haza címû írásában fejti ki gondolatait

Annak ellenére, hogy Berci maga választotta megmunkatársait, bizalmát nem volt könnyû kiérdemelni.Örökös gyanakvása, keresztkérdései, kritikája számunk-ra se tették könnyûvé a vele való gördülékeny munkát.Óvatos volt, a nagy vállalkozásokat, pályázatokat igyeke-zett elkerülni, és a kollégái még véletlenül se hallottak tõ-le elismerést, ha a hátuk mögött dicsérte is õket. Katiazonban egyesületi tevékenységével, elsõsorban a kép-zések szervezésével és a kétévenként megjelenõ falu-gondnoki kalendáriumokkal, a falugondnoki hírlevelek új-raélesztésével olyan teljesítményt nyújtott, hogy Berci fel-tétlen bizalmát és támogatását tudta megnyerni azokhoza feladatokhoz, amelyeknek persze a megvalósítása istöbbnyire rá maradt.

Így hát nézzék el nekem, ha a Kemény Bertalanra valóemlékezés keretét használom fel arra, hogy a falugond-noki társadalom nevében nagyon-nagyon megköszön-jem Kati hihetetlen energiabefektetését, és egyben kö-szöntsem azt az egyesületet, amelynek tagsága irigylés-re méltó együttmûködési készséggel támogatta azt amunkát, amely a falugondnoki szolgálatok jó hírét hatá-ron innen és túl megalapozta.

Faludi Erika

Emlékezés Kemény Bertalanra

Mester volt a javából


3

December a pihenés, a megbéké-lés hónapja, az év végi ünnep-

lés, a számadás idõszaka. Nincs ezmásként a falu- és tanyagondnokiszolgálatoknál sem. A szolgálatok ki-alakulásának útján 10 év egy pillanat– egy ember életében nagy idõ.

Mórahalmon 1997 szeptemberé-ben kezdte meg mûködését a tanya-gondnoki szolgálat, szolgáltatásai éskülönbözõségei a falugondnoki háló-zatfejlesztés kísérleti programján be-lül körvonalazódtak. A modellkísérletcélja az volt, hogy az aprófalvak hely-zetéhez sokban hasonló, mégis máskülterületre is biztosítható legyen aszolgáltatás. A tanyára, ahol hiányoz-nak a szolgáltatások, rossz az infrast-ruktúra, hiányzik a közigazgatási ad-minisztrációs funkció, fellelhetõk akultúraközvetítés hiányosságai, ésahol a város közigazgatási területé-nek 90%-át kitevõ szórt tanyákon la-kosaink 30%-a, kisgyerek és idõsember éli mindennapjait.

A mûködés kezdetén hiányoztak atapasztalatok, nem voltak minták,csupán a szaporodó feladatok és ajogos igény a szolgáltatásba bekap-csolódni szándékozók részérõl.Igyekezetünk ellenére sem tudtunka rászoruló tanyai lakosok teljes kö-rére biztonságos, elérhetõ szolgál-tatást nyújtani. Ez a tény késztetettbennünket a jelenlegi feltételekenalapuló, költségtakarékos, a szû-kebb és tágabb környezet összefo-gásán alapul, fejlesztés kidolgozá-sára. A tanyagondnoki rendszer to-vábbfejlesztett változata a tanyafe-lelõsi hálózat, amelynek modelljétmár kistérségi rendszerben dolgoz-tuk ki.

Az általunk elképzelt és kimunkáltprogram a tanyai körzetekben életvi-telszerûen lakó, gazdálkodó, vi-szonylag könnyen megközelíthetõ,kommunikációs lehetõséggel ellátottvagy ellátható, a körzetben lakók bi-zalmát élvezõ és segítõ tevékenysé-get vállalókra épít. Az eltelt idõbenbeváltotta létjogosultságát, kiszámít-hatóságot és biztonságot jelent, aszolgáltatások mennyiségét és mi-nõségét javítja.

A szolgáltatási palettát a jelzõrend-szeres idõsgondozás bevezetéséveltovábbfejlesztettük, magunkénakvallva Radnóti Miklós gondolatait:

„Ember vigyázz, figyeld meg jól a világod:ez volt a múlt, emez a vad jelen,hordozd szívedben,és mindig tudd, hogy mit kell tenned értehogy más legyen.”A kicsi készülék ma már a mórahal-

mi kistérség 9 településén 155 csa-lád részére szolgáltatja a biztonsá-got, a segítõ kezet, a biztató, vigasz-taló szót, vagy éppen az orvos, men-tõ, tûzoltó, rendõr elérhetõségét.

Tapasztalatainkat, sikereinket éskudarcainkat megosztottuk az egye-sület tagjaival, több alkalommal szer-veztünk találkozót városunkban.

A járatlan úton a mórahalmi törek-véseket segítõ kezek egyengették,akik sajnos már nem érhették meg amostani számvetést, azt, hogy a ta-nyagondnoki intézmény a rendszer-váltás egyik legsikeresebb intézmé-nye.

Szanyi Éva, a Szociális és Család-ügyi Minisztérium Szociális Szolgál-tatási Fõosztály fõosztályvezetõ-he-lyettese, valamint Kemény Bertalan,a Magyar Tanya- és FalugondnokiSzövetség elnöke, akik megtették azelsõ lépéseket, és halálukig dolgoz-tak azért, hogy e sokszínû, sokarcúrendszer a közösség igényei szerintfogalmazhassa meg a munkáját, uni-formis nélkül mûködhessen az adotttelepülésen, legyen az Alföldön vagy

a Dunántúlon. Emlékezzünk rájuk Jé-kely Zoltán gondolatával:

„Míg volt mibõl, mindenkinek adott:Az élete áldás volt, agapé.Vándor, ne kérdezd, vissza mit kapott:Bátrabban állhat így az Úr elé,Hogy mindene már rég mindenkié.”Mára megszülettek a jogszabályi

rendelkezések, a tanyagondnoki szol-gáltatás normatívát kap. Sokat fejlõ-dött a rendszer, teendõ azonban mégbõven van. Köszöntsük a tanya- és fa-lugondnokokat és mindazokat, akik enemes cél érdekében dolgoznak, akiksegítik a közösségi életet, hitet adnakaz otthonmaradóknak, hogy élni ott ér-demes, ahová a gyökereink húznak.

Minden kedves olvasónak áldott, bé-kés karácsonyt, szerencsés, sikeres,egészségben, boldogságban gazdagúj évet kívánok.

Adjon Isten jó napot, szép napot!Kinézésre ablakot, jó nagyot!Tiszta égen csillagot, fényt, napot,földjeinkbe jó magot, harmatot.Kertjeinkbe kis padot, illatot,Adjon Isten jó szót, nem haragot,Minden napra éltetõ falatot,Békességes embert, meg holnapot.szívbe zengõ Himnuszt meg Szózatot,Adjon Isten sok napot.”

Nógrádi ZoltánMórahalom város polgármestere,

országgyûlési képviselõ

Jókívánságok Mórahalomról

Tíz éve falugondnokokA csólyospálosi rendez-vényen Friebert Gábor,az egyesület elnöke okle-veleket adott át a 10 évefalu- és tanyagondnok-ként dolgozóknak: Oszt-rogonácz Béláné – Csi-kéria, Friebert Gábor(képünkön), Békési Kár-oly – Kelebia, Berta Sán-dor – Ágasegyháza, Csi-pak József – Bácsalmás,Szõke Pál – Harkakötöny,

Csernák János – Nyárlõrinc, Seres Ferenc – Csólyospálos, Polyák Ti-bor – Fülöpjakab, Antal Mihályné – Ambrózfalva, Bálint László – Ásot-thalom, Gyuris Imréné (képünkön) – Forráskút, Gárgyán József –Öttömös, Bóka Zoltán – Rúzsa, Bordás Boldizsár – Jászágó, SonkolyKárolyné – Nagyrév, Savella Mihály – Cibakháza, Kerek János –Jászszentandrás, Vízi István – Tiszaszentimre-Újszentgyörgy,Szarvákné Kiss Anikó – Tiszajenõ, Király Istvánné – Újszilvás.


4

– Valószínûleg az volna a jó, ha a tanyagondnokra egyál-talán nem lenne szükség – vélte Kiss János, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei közgyûlés alelnöke. Ez a gon-dolat keltett némi megütközést a jelenlévõkben, holott ta-lán így fejezhetõ ki legjobban az, amit így-úgy, de a meg-szólalók jelentõs többsége hangsúlyozott: a vidéki lakos-ság komoly gondokkal küzd, amelyek közül a falu- és ta-nyagondnoki hálózat csak a legsúlyosabbakat tudja –emberfeletti munkával – orvosolni.

– A tanyagondnok ismeri a magyar vidéki valóság leg-több szeletét – mondta Lezsák Sándor országgyûlési

képviselõ. – Ugyanis egyszerre orvos, ápoló, lelkész, jo-gász, közigazgatási szakember és pedagógus. A való-ság részleteiben történõ feltárása pedig alapfeltételeannak, hogy a magyar tanyának, kistelepülésnek jövõjelegyen.

– A magyar falu a létéért küzd – ütött meg drámai han-got Bányai Gábor, a Bács-Kiskun megyei közgyûlés elnö-ke. A fideszes politikus hangsúlyozta: a fõ kérdés, hogysikerül-e fejlesztési forrásokkal életet lehelni a magyar vi-dékbe, ehhez azonban az is szükséges, hogy a helyiekne engedjék, hogy helyettük döntsenek a sorsukról. – Ké-

Egy évtized a Duna–Tisza közén

Itt akarunk otthon lenniCsólyospáloson tartotta a Falugondnokok Duna–Tisza Közi Egyesülete tizedik születésnapját.

A népes közönség elõtt tartott ünnepség szónokainak nem volt könnyû dolguk: egyszerre igyekeztekkárhoztatni a magyar vidék elmaradottságát és politika általi elhanyagoltságát, ugyanakkor dicsérni

a helyzet által életre hívott sajátos intézményrendszert.


rem önöket, vegyenek részt a támogatások felhasználá-sában – zárta beszédét Bányai Gábor.

Csongrád megyei kollégája, Magyar Anna immár so-kadszor idézte fel azt a vitamûsort, amelyben az Állam-reform-bizottság egy tagja szájából elhangzott: a faluközépkori csökevény, meg fog szûnni. – Mi szeretjük ezta csökevényt – közölte az elnök asszony –, az adóforin-tokból a vidék problémáit is meg kell oldani. Fontos aközbiztonság javítása – a polgárõrség támogatásávalez részben lehetséges. A drogfogyasztás megelõzése,illetve az idõsek számára elérhetõ hívó- és jelzõrend-szerek munkába állítása is egy-egy kis lépés, amelyet alegsúlyosabb gondok visszaszorítása érdekében meg-tehetünk. Mi itt akarunk otthon lenni – mondta végül Ma-gyar Anna.

Csörszné Zelenák Katalin néhány kép vetítésével ele-venítette fel az elmúlt tíz évet az alakulástól napjainkig, atalálkozókat, a képzéseket, családi napokat, pályázato-kat, Kemény Bertalan és Szanyi Éva értõ szakmai segít-ségét, a partneri együttmûködéseket, bár, ahogy maga ismegjegyezte, az egyesület valamennyi programját lehe-tetlen volna felsorolni. Beszédét azzal fejezte be, hogyfontos feladatuknak tartják a falugondnokság erdélyi ésvajdasági elterjesztésének segítését.

– Falusiként vagyok itt – indított a Máltai Szeretetszol-gálat vezetõje, Kozma Imre atya –, holott negyvennégyéve Pesten élek. A falu hordozza a nemzetet, mert falunmagától értetõdõ a közösség. Csak a közösség tud em-bereket megtartani – summázta véleményét Kozma atya.– Egy beteg világban élünk. Az a fajta gondolkodás, ame-

lyet ránk kívánnak kényszeríteni, az egyént helyezi a kö-zéppontba, míg az ázsiai gondolkodás a közösséget. En-nek a két szemléletnek az ütközõzónájában van Magyar-ország. Az európai gondolkodás versenyeztet minket. Énegyetértek azzal, hogy legyenek gyõztesek: de jelenlegtúl sok a vesztes.

Kozma atya ezután hitet tett az ázsiai szemlélet mellett,és rámutatott az ellentétre szolgálat és szolgáltatás kö-zött – míg az elõbbiben a közösség építése a cél, azutóbbiban csak a pénz. A falugondnoki szolgálat a nevé-ben hordozza filozófiáját, mondta az atya: az emberi életa közösség szolgálatára való.

– A tanya a kultúrtáj része, alapját képezhetné egyökoszociális piacgazdaságnak – vélte Csatári Bálint ta-nyakutató –, ehhez azonban nagyon sok feltételnek kellteljesülnie. Jelenleg egy sereg problémával küzd ez a te-lepülésforma. Alacsony komfortfokozatú épületek, a la-kosság elöregedése, alacsony képzettsége, a szociálisbevándorlás – mind olyan mutatók, amelyek figyelmez-tetnek: a tanyavilág nem abba az irányba tart, amelybeszeretnénk, hogy tartson.

Külön problémát jelent a leginkább tanyás térség, aHomokhátság sivatagosodása, amely mára azt eredmé-nyezte, hogy a talajvízszint több méterrel lesüllyedt, amisok tanyát megfosztott az ivóvíztõl. Erre a gondra is vá-

laszt kell találni ahhoz, hogy ezt a sajátos településszer-kezetet megmenthessük, különösen azért, mert a tanyagazdasági funkciójának megerõsítése nélkül mindenkép-pen halálra van ítélve. Ráadásul a szükséges informáci-ókkal sem rendelkezünk ahhoz, hogy érdemben tudjunkdönteni. Nem az a baj, hogy mit nem tudunk – zárta egyidézettel mondandóját Csatári Bálint –, hanem hogy azsincs úgy, amit tudunk.

Jávor Károly, a Váti Kht. vidékfejlesztési osztályvezetõ-je elsõsorban a képzés fontosságát hangsúlyozta. – Azéletminõség romlik az alacsonyabb mûveltségûek hátrá-nyára. Ezért javuló színvonalú és elérhetõ oktatásra vanszükségünk. A körülmények romlására az erõsödõ belsõegyüttmûködés lehet a válasz.

Jávor Károly az elõadásában végül oda lyukadt ki, aho-vá Kozma atya: a közösségek fontosságához.Véleményeszerint ilyen mintaszerû közösségnek tekinthetõ a falu-gondnoki hálózat is. – Ez egy család. Ez jó – mondta Já-vor Károly.

Tanács Gábor

5


6

Lezsák Sándor, a Magyar Országgyû-lés alelnöke:

Boldog születésnapot, kedves ta-nyagondnokok, kedves falugondno-kok! Boldog születésnapot mindazok-nak, akik egyházban, önkormányza-tokban, kormányhivatalokban, egye-sületekben, alapítványokban, külön-féle területeken megpróbálták életresegíteni és életben tartani ezt azegyesületet. Mert jól tudom, jól tudjuk,hogy rendkívüli erõfeszítés kellett ah-hoz, hogy életben is maradjon. Hogymûködõképes legyen. És ehhez azerõfeszítéshez most újabb erõfeszí-tés kell: a boldog születésnap után azújjászületésnek az erõfeszítése.

A magyar valóság mélyrétegeirendkívül összetettek. Aki azt nem is-meri, annak nincs joga tervezni,nincs joga és igazán lehetõségeépítkezni. A magyar valóságot ma,és ezt 25 esztendõs pedagógus pá-lyafutásomból tudom, a családot lá-

togató pedagógusok, tanítók, taná-rok ismerik és szeretik. Ismerik a lel-készek és plébánosok a magyar va-lóságnak az összetett szerepét, is-merik a magyar valóságnak egy má-sik részét azok a körzeti orvosok, há-ziorvosok, akik bizony ott igen válto-zatos családi belsõ világot ismerhet-nek meg részleteiben.

Ismerhetik a magyar valóságotazok az ügyvédek, jogászok akik azadósság-csapdában vergõdõ embe-rek életsorsát ismerhetik meg, és foly-tathatnám a sort az önkormányzatiképviselõvel, aki, ha valóban tisztes-séggel végzi a munkáját, a reája bí-zott egy-egy terület ismerõje lesz.

Azt mondom, hogy egy tanyagond-nok, egy falugondnok, az egyszerreorvos is, ápoló is, egyszerre lelkész,egyszerre közigazgatási szakember,egyszerre jogász, egyszerre pedagó-gus, nevelõ ember. Szinte mindenbõlott van egy kicsi, és ha ez rendezõdikbenne, akkor hivatása rendkívüli ma-gaslatán van egy tanyagondnok, egyfalugondnok. Én a falu- és tanya-gondnokok elõtt hajtom meg a feje-met tisztelettel.

Hányszor van olyan helyzetben atanyagondnok, hogy nem tudja, mértolyan néma a ház, a kutya miértolyan furcsa, csak nem történt valaminagy baj? És a kopogásra sem jönelõ senki. Azokra a helyzetekre gon-dolok, amikor ott áll a tanyagondnokszinte tehetetlenül, amikor sorolja azidõs ember, hogy nem tudja kifizetnia számlát, és most nem is érti mértkapta ezt, mért kapta azt. És taná-csot kér, hogy mit tegyek most, mit netegyek. És mutatja a kezét, hogy hátnem tudom ez a seb, és nem tudomhogyan, de hát ez kellene, az kellene,

de nem akarok orvoshoz menni, szó-val nehogy küldjön orvost, mert akkoraz elvisz, és akkor mi lesz velem. El-nézést, hogy ezek nem olyan ünnepigondolatok, de úgy gondolom, hogyazon emberek, tanyagondnokok, fa-lugondnokok nélkül, akik felelõsekegy adott ember sorsáért, egy adotttelepülés sorsáért, bizony egybõl ne-héz lenne ennek a létrétegnek a sor-sával törõdni.

És itt kell a kormányhivatalok részé-rõl nagyobb felelõsség, nagyobb fi-gyelem, nagyobb költségvetési támo-gatás. És jól tudjuk, hogy ez is kevés,mert ehhez kell a tudomány, CsatáriBálintéknak a gondos szakismerete,a valóságnak részleteiben történõ fel-tárása, ehhez kell az egyház, hogy amaga lehetõségeit pontosan tudja ér-vényesíteni. Kell a közigazgatás, azönkormányzat, amelyik közvetítené,hogy jövõje legyen a tanyáknak, jövõ-je legyen az aprófalvaknak.

Az elmúlt napokban Élõlánc a kisis-kolákért, élõlánc a kistelepülésekértcímmel indítottunk egy országosmozgalmat. önök hiteles ismerõi egyadott településnek, környezetnek.Azokat az iskolákat, kisiskolákat pró-báljuk segíteni, ahol a helyi erõfeszí-téshez még egy kis közösségi, társa-dalmi erõfeszítés kell, hogy az iskolane csak megmaradjon, de erõs le-gyen. Erõs legyen az iskola, a kisisko-la, ezzel erõsítheti a települést, és ígyleszünk gazdái.

Megvannak azok a programok,amelyek részeként egy-egy ilyenegyesület, mint a Falugondnokok Du-na–Tisza Közi Egyesülete, képes leszvalóban nemcsak egy születésnapot,de nap mint nap az újjászületés gon-dolatát is köszönteni.

Összetett magyar valóság


7

Forgó Györgyné, a Szociális és Munkaügyi Minisztériumszakállamtitkára levélben köszöntötte a 10 éve mûködõDuna–Tisza Közi Egyesületet. Levelének néhány részle-tét idézzük:

„E levél útján köszöntöm a 10 éves Falugondnokok Du-na–Tisza Közi Egyesületét, annak minden tagját, kíván-va számukra munkájukhoz jó erõt és egészséget. önökmind olyan hivatást választottak, mely a kistelepülésekés lakott külterületek, tanyák lakóinak a mindennapi meg-élhetéséhez nyújt segítséget. Kemény, kitartást igénylõmunka ez, munkaidõben és sokszor azon túl is.

A falugondnoki és tanyagondnoki szolgálatok kialakulá-sának története igazi sikertörténet, hiszen a modellkísér-letben elinduló néhány szolgálat mára közel 1000 tagúhálózattá duzzadt. A szolgáltatás intézményesült, beke-rült a szociális törvénybe, és a mûködés kiadásait államinormatíva is segíti. Beindultak a falu- és tanyagondnokiképzések, és a megszerzett ismereteket sokfajta tovább-képzésen lehet bõvíteni.

Elmondható, hogy a szolgáltatás mára a szociális ellá-tórendszer egyik fontos elemévé vált, mely azonban amai napig megõrizte azt sajátosságát, hogy nem csupána szociális problémákkal foglalkozik, hanem számtalanterülettel, melyben a település lakosainak segítségérevan szüksége. Ez a szakterületeken átívelõ feladatrend-szer, a helyi, közvetlen és személyes kapcsolat, valaminta felmerülõ igényekhez való rendkívül gyors reagálóké-pesség az, ami a falu- és tanyagondnokságokat különle-gessé teszi, és most már elmondható, hogy nem csak

Magyarországon, de egész Európában. Méltán lehetünkrá büszkék tehát, és törekednünk kell arra, hogy mindeneszközzel segítsük fejlõdését és hatékonyságát.

A vidéki Magyarország jelenlegi helyzete sok problémát,feszültséget, gondot hordoz magában. Megszûnõ iskolák,postahivatalok, hiányzó szolgáltatások, körülményes, ne-hézkes közlekedés, munkalehetõség hiánya, elöregedõ la-kosság. Ezek csak a legfontosabb tényezõk, melyek jelzik,cselekednünk kell. Célunk a falvakban meglévõ hagyomá-nyok, értékek megõrzése, az egyre mélyülõ szegénységifolyamatok mérséklése, visszafordítása, az életkörülmé-nyek javítása. Ebben szerep jut a falu- és tanyagondnokiszolgálatoknak, a falu- és tanyagondnokoknak is.

Mint korábban is, minisztériumunk létfontosságú part-nerként tekint a falugondnoki civil szervezetekre. Általukelérhetõ, „megszólítható” az a közel 1000 ember, akinapról napra végzi munkáját, illetve a polgármesterek,jegyzõk, képviselõ-testületi tagok, akik a fenntartó oldalá-ról kapcsolódnak a falugondnoki szolgálatokhoz.

Az egyesületek ezen túl jogi, szakmai és emberi tá-maszt nyújtanak a gyakran egyedül dolgozó, nemritkán ahelyi hatalmi viszonyoknak, harcoknak kitett falu- és ta-nyagondnokoknak. Egy ekkora hálózat esetében ez nemmûködhet közbensõ láncszem nélkül. A központi állam-igazgatás erre nem képes, annak megszervezése jelen-tõs erõforrásokat igényelne. Erre nem törekszünk, nincsis rá szükség, hiszen léteznek azok a szervezetek, me-lyek ezt évek óta – jelen esetben pont 10 éve – csinálják,és hatalmas tapasztalattal rendelkeznek.”

Forgó GyörgynéSzociális és Munkaügyi Minisztérium szakállamtitkára

Õrizzük együtt az értékeket!

Ha rendben a vérnyomás…

Á. Fúrús János, a házigazda telepü-lés, Csólyospálos polgármestere:

Tavaly október elsejétõl én vezet-tem Csólyospálost. Ez a munka na-gyon sok feladatot ró rám, és mind-annyian tudjuk, hogy ez a bizonyosszék eléggé kényelmetlen idõnként.Meghívtam ma erre a rendezvényreés szeretettel köszöntöm elõdömet,Csányi Mihály polgármestert, aki ti-zenhat éven keresztül vezette elõt-tem ezt a települést, s a tanyagond-noki szolgálatot is bevezette. Az elõ-zõ munkahelyem volt egy kiváló fõnö-köm, dr. Feleki Pál. Amikor megtudta,hogy milyen pályára készülök, adottegy jó tanácsot: ha azt akarod, hogyészrevegyenek, akkor állj föl, ha aztakarod, hogy figyeljenek rád, akkorbeszélj értelmesen, fogalmazz vilá-gosan, és ha azt akarod, hogy sze-ressenek, beszélj nagyon röviden.

Ez a rendezvény ma nem Csó-lyospálosról szól, hanem a falugond-nokokról, tanyagondnokokról, illetveaz egyesületrõl, amely most ünnepli ti-zedik születésnapját. Mégis úgy gon-dolom, hogy kötelességem néhány

mondatban bemutatni Csólyospálostelepülést: egy kis településrõl van szóBács-Kiskun megye szélén, ezerhét-száz lakosa van. Az emberek elsõsor-ban mezõgazdasággal foglalkoznak,abból élnek, amennyire most abbólmeg lehet élni. Itt is nagyon sokan te-nyésztenek sertést, és sajnos nagyonkomoly problémával küzdenek. Intéz-ményeinkrõl annyit, hogy van egy álta-lános iskolánk, óvodánk. Sajnos na-gyon kevés gyermek jár már oda, ezaz egyik legégetõbb problémája tele-pülésünknek, hogy a közoktatási fel-adatot, hogyan fogjuk majd ellátni.Ter-mészetesen van tanyagondnokunk is,Seres Ferenc úr. Az õ munkájáról nemszeretnék sokat beszélni, annyit azértelmondok, hogy minden péntekenreggel bejön a hivatalba, és megméria dolgozók vérnyomását, köztük azenyémet is, és mindig megállapítjuk,amikor jó értéket mutat a mûszer,hogy az ellenzéknek még nincs okaaz örömre, mert a polgármester jóegészségnek örvend.


8

Bányai Gábor, a Bács-Kiskun MegyeiKözgyûlés elnöke:

Önök és az önök egyesületénekvezetõi tartják a lelket azokban, akikmég faluhelyen, s a tanyavilágban él-nek. Én nem tudok plusz fizetést adniahhoz a kevéshez amit kapnak, ezértcsak a megbecsülés és a tiszteletszavai maradnak. önök rászolgáltakarra, hogy ne csak tíz évente, necsak évente, hanem szinte mindennap ünnepeljük önöket, mert önökmentik meg a magyar vidéket.

Kedves falugondnokok, ne hagyjákmagukat, ne engedjék, hogy bárkiBudapesten, vagy ki tudja még hol azországban, vagy akár a világbankközpontjában helyettünk döntse el afalu, a magyar vidék jövõjét és sorsát.Kezünkbe kell vennünk a sorsunkat,a szó a tett erejével.

Kérem önöket, hogy minden ere-jükkel szálljanak be a most következõfél- másfél esztendõ vidékfejlesztésimunkájába. Vegyék ki a részüket az

úgynevezett LEADER-csoportokmunkájából és érjék el azt, hogyolyan települési támogatások jöjjeneklétre, amik a tanyákon élõket, a kisfa-lukban élõket, részesítik elõnyben.Ez az önök felelõssége is, nem csaka politikusoké. Úgyhogy ha látnakéhezõt is, ezután etessék meg, itas-sák meg, ha látnak fázó embert, ru-házzák fel, és ha látnak elesettet,vagy éppen egyedül élõt, aki nagyonmessze van a város vagy a falu zajá-tól, pár jó szóval mosollyal segítsékegy tál étellel segítsék hogy élhes-sen, ember módjára. Élhessen ma-gyarként, élhessen tanyasiként,ameddig a jó isten élteti.

Isten éltesse a falugondnokokat,mind a 171-t, isten éltesse azokat apolgármestereket, akik ezeket azembereket támogatják azzal, hogylétrehozták a szolgálatot a falujuk-ban.

Kezünkben a sorsunk

Egri István elnök (ERMACISZA Erdé-lyi Magyar Civilszervezetekért Alapít-vány):

Több évre nyúlik együttmûködésünka Falugondnokok Duna–Tisza KöziEgyesületével. Egymást kiegészítjük,egymásra építve tudásunkat, egy ke-rekebb egészet tudunk közösen alkot-

ni. Most az alapítványunk az egyesü-lettel közösen egy kiadványt szer-keszt. Falugondnokság Erdélybencímmel útmutatót készítünk azok szá-mára, akik Erdélyben szeretnének fa-lugondnoksággal foglalkozni, ugyan-akkor szeretnénk be is mutatni a márlétezõ falugondnokságok tapasztala-tait. A kiadvány támogatója a Szülõ-föld Alap és a Nemzeti Civil Alap.

Miért fontos az együttmûködés? Azthiszem ezek az együttmûködéseknem csupán nekünk erdélyieknekhasznosak, ez kölcsönös is lehet. Úgyérzem, hogy saját magunk munkájátakkor tudjuk igazából értékelni, havan egy viszonyítási pont, és talán le-hetünk mi egy viszonyítási pont, egy-egy új léthelyzet, amihez önök a mun-kájukat viszonyítani tudják. Így sajátmaguk munkáját és élethelyzetét isjobban megérthetik. Erdélyben van amegtartó közösségi erõbõl. Nagyonörülök annak, hogy sok testvér-települési kapcsolat van Erdély ésanyaországi települések között.

Figyelmükbe ajánlom azt a lehetõ-séget, hogy ne csak a polgármesterihivatalok szintjén éljenek ezzel, ha-nem próbálják bevonni a civil szerve-

zeteket is, mert akkor válik talán iga-zán élõbbé, gyakorlatiasabbá éshasznosabbá ez a kapcsolat. Haönök testvértelepülést keresnek Er-délyben, forduljanak bizalommal hoz-zánk, igyekszünk megfelelõ testvér-településre lelni.

Ugyanakkor az európai önkéntesszolgálatot is szeretném megemlíte-ni, amikor különbözõ európai kultú-rájú közösségek, vidékek egymástmegismerik önkéntesek cseréjével.Ez rendkívül hasznos értékes do-log, ugyanis egy erdélyi önkéntesegy anyaországi településen aholéppen falugondnokság van, egy-részt besegíthet, tehát az emberierõforrás is hasznosítható, de azönkéntes a tudást, amit itt megta-pasztalt, haza viheti, illetve szoros-sá kötheti a két település kapcsola-tát. És még a Nemzeti Civil Alap-programra felhívnám a figyelmet,ugyanis ott is olyan pályázati felhí-vásokat tesznek közzé, amely a ha-tárokon átívelõ együttmûködésekettámogatja.

Biztos vagyok abban, hogy a továb-biakban is eredményes együttmûkö-dést tudunk kialakítani és közvetíteni.

Miért fontos az együttmûködés?


9

Magyar Anna, a Csongrád megyeiközgyûlés elnöke:

Úgy gondolom, hogy a gyökerein-ket nem volna szabad elvágni, meg-tagadni. Gyökértelen fát sem tudunkéletképesen fenntartani. Ragaszkod-junk a gyökereinkhez. Ránézek azegyesület térképére, a Duna–Tiszaközi Egyesületet lefedõ, színes, me-gyei rajzolatokra, s látom, hogy szin-te mindegyik megyéhez van közöm.

Szolnokon születtem, Békés megyé-ben töltöttem a gyerekkoromat,Csongrád megyében, Domaszékenlakom, de édesanyám 15 évig élt itt,Csólyospáloson.

Domaszék Mórahalom mellett van,egy igen erõsen tanyás település, kö-rülbelül a lakosság 40%-a él tanyán,és a belterülethez képest harmincszo-ros a tanyai terület, el lehet képzelni,hogy a tanyagondnokoknak milyen ne-hézségeik támadnak, amikor sikere-sen szeretnék ellátni feladatukat. Gon-dolom, hogy más településekenugyanez a helyzet. Nagyon fontosmissziót töltenek be a tanyagondno-kok. Misszió ez, nem olyan munka,hogy bemegyek a munkahelyemre, és8 óra elteltével leteszem a ceruzát, éshazamegyek, vagy lekapcsolom amunkagépet, és utána ráérek.

Önök a gondot is hazaviszik ma-gukkal, hogyha végigjárták ezt a ne-héz terepet. Sok olyan probléma van,amin nem is biztos, hogy önök tud-nak segíteni, de jelezni tudják a prob-lémát. Összefogásra van szükség. Ésaz összefogás rengeteget jelent azönök munkájában is.

Misszió a határban2002.Oklevelet és arany pecsétgyûrût,illetve arany karkötõt kapott azegyesület ötéves évfordulója al-kalmából egyesületi munkájáért

Antal Mihályné falugondnok(Ambrózfalva)

László István tanyagondnok (Tompa),

Osztrogonácz Bélánétanyagondnok (Csikéria),

Polyák Tibor tanyagondnok (Fülöpjakab),

Répási Imre tanyagondnok (Szakmár),

Oklevéllel köszöntük meg a leg-többet segítõ polgármesterekmunkáját:

Csáki Béla (Fülöpjakab), Lengyelné László Veronika

(Tompa).Maczkó József (Kelebia), Tóth Ignác (Újtelek), Tóth Jenõ (Szakmár),

2007.Szász Endre tervezte hollóházivázát kaptak az egyesület tíz-éves évfordulója alkalmából azegyesület munkáját segítõ falu-gondnokok, polgármesterek éssegítõk:

Bozóki Imre tanyagondnok – Mórahalom,

Fogl Ferenc tanyagondnok – Zsana,

Friebert Gábor tanyagondnok – Kelebia,

Risecskin Dénes tanyagondnok – Ordas,

Rózsa Zoltán tanyagondnok – Szatymaz,

Turcsán István tanyagondnok – Csemõ;

Csáki Béla polgármester – Fülöpjakab,

dr. Petrányi Csaba polgármester – Újszilvás,

Gömzsik László polgármester – Kunfehértó,

Maczkó József polgármester – Kelebia,

Neszvecskóné Bugán Erikapolgármester – Csikéria,

Nógrádi Zoltán polgármester – Mórahalom,

Szabó Zsolt polgármester – Ordas,

Csörszné Zelenák Katalin – koordinátor

Egyesületi kitüntetettek

Kiss János, a Jász-Nagykun-Szolnok me-gyei önkormányzat alpolgármestere:

A falugondnokok és a tanyagondnokoknélkül ma a vidéken, tanyákon élõ emberek

nehezen tudnák elképzelni az életüket.Nagy elhivatottságot igénylõ az önök mun-kája, s én csak tisztelettel tudok róla szólni.Ilyen küldetéstudattal és ilyen felelõsséggelvégezzék a jövõben is a munkájukat.

Tanyán nõttem föl és húsz éves koromigtanyán éltem Jásziványon. Ott közel hat-száz tanya volt abban az idõben és maösszesen öt tanya van, ebbõl azt hiszem,kettõ még nem dõlt össze, és egyetlen egytanya van az, ami újra épült és ott laknak.Ez azt hiszem, hogy magáért beszél. Szol-nok megyében ez a tanyátlanasítás na-gyon jól sikerült. Itt az önök vidékén azértmég bõven látni tanyákat.

Valószínûleg az volna a jó, hogyha nemkellenének tanyagondnokok, mert a tanyavilága pezsdülne, fiatalok laknának ott, ésakkor nem volna szükség a tanyagondno-kokra. Szeretném megélni a magyar vidé-ken a családi gazdaságok fejlõdését. Addigviszont, ameddig ez az idõ el nem jön, na-gyon fontos szerep hárul önökre és ehheza nem könnyû munkához kívánok továbbierõt, egészséget és kitartást.

Elhivatottság kell


10

Szabó Zoltán mondja, hogy ez azAlföld, ahol élünk, a szabadság

szimbóluma. Megpróbáltam össze-gyûjteni azokat a gondolatokat, ame-lyek a tanyáink jelenérõl és jövõjérõl,mindenki számára érdekesek vagyhasznosak lehetnek. Három ember ju-tott eszembe. Kemény Bertalan, aszelíd vidékfejlesztõ, akitõl magam issokat tanultam. Aztán KlebergsbergKunó, aki a 30-as évek iskolaépítõkultúrpolitikusa volt, és a tegnap el-hunyt Kosáry Domokos, akadémiánkelnöke, aki egy interjúban azt mondta,hogy vigyázzunk, most már nincs osz-mán, germán, szláv veszedelem. Amihibát most fogunk elkövetni, az mind asaját hibánk lesz, és ez ellen védekez-ni csak tudománnyal, csak tisztessé-ges munkával, szorgalommal lehet.

A hajdani több mint 1 milliós tanyainépesség ma negyed millióra csök-kent. És ennek a negyedmilliónakkétharmada itt él közvetlen környeze-tünkben. Ott ahol önök is dolgoznak.A táj, ahol élünk, pontosan Európaszívében van. Miért is fontos a tanya?Ezek a Pintér Lajos költõbarátom ál-tal nagymama arcúnak nevezett fe-hér tanyák nélkül ez a táj elpusztul.Azért is fontos, mert megélhetést ésélelmet biztosít. És sokkal több em-bernek is biztosíthatna, hogyha nem-csak puszta a piaci és versenyképestermelést preferálnák itt is. Hanemmondjuk a finn rokonokhoz hasonló-

an, bevezetnék azt az ökoszociálispiacgazdaságot, amely kicsiny tele-püléseken még azt is meg tudja mon-dani, hogy a péknek hány zsömlétkell sütni, hogy az a közösség, amelymeg akar élni ott, pontosan szabályo-zottan mûködjék.

Ha problémákat vesszük sorra: ala-csony komfortfokozatú épületállo-mány, az idõs korosztály aránya, azalacsony képzettség, a szociális be-vándorlás, a külsõ, elhagyatott tanya-zónák részben a bûnözés meleg-ágyai, részben olyan családok mene-déke, akik nem képesek már fizetni alakbért és más rezsi költségeket a vá-rosban. A tanyáknak 48%-a ma márcsak önellátó, és a komolyabb áruter-melõ piacgazdaság csak 13-18%-banvan. A tanyai háztartások 60%-ban anyugdíj, a családi pótlék, 16%-ban aszociális segély a fõ megélhetés, te-hát erõsen differenciálódik ez a világ.Nagyon fontosnak tartom a természetközelségét, meg az emberi kapcsola-tokat is, amelyek még mindig ott rej-tõznek ebben a csodálatos alföldi te-lepülés formában. S maradjon utoljá-ra, néhány szó a közösségrõl és a tár-sadalomról. Ha a tanyákról gondolko-dunk, akkor oda kell figyelni, hogyanlehetne megújítani ezt a településfor-mát. A természetvédelem, az agrárkörnyezetvédelem jó lehetõségeketbiztosítana ehhez. Sokszorosára kel-lene növelni a 20 éve bevezetett ta-

nyai fejkvótát. Természetesen ne fe-ledjük hogy profi kutató, pályázó, ter-vezõ szervezetekre is szükség lenne.Én alapvetõen optimista ember va-gyok, ha optimistán közelítünk, akkora tanyák fele megújulhat, és talán atanyák többsége visszanyerheti ere-jét, amennyiben a városok környékénsincs túlságosan nagy rombolás. Haegy kicsit pesszimista vagyok, akkorazt mondom, hogy tanyák fele rövide-sen teljesen elpusztul. A hagyomá-nyos tanyai élelem egy része egysze-rûen eltûnik, mert nem úgy vagyunk,mint a lengyelek, ahol kiírják, hogylengyel ne edd a Spanyolországbólide lötyögtetett félig érett paradicso-mot, hanem azt edd, amit itt terme-lünk, még ha drágább is. Otrombánnövekednek, szélsõségessé válnak atársadalmi különbségek és továbbromlik a közbiztonság. Felelõs tanyásvidékpolitikára volna szükség. Ehhezszükségünk van Klebergsberg Kunóönbecsülésére és hitére is. Van egyposztmodern mondás, ez úgy szól,hogy nem az a baj, hogy mit nem tu-dunk, hanem az nincs úgy, amit tu-dunk – ez nagyon nagy igazság azutóbbi magyar évtizedre és ez kezdegy olyan cselekvõképtelenségetokozó társadalmi betegséggé válni,melyet elfogadni nem fogok, azt hi-szem soha.

Dr. Csatári Bálint MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet igazgató

Miért is fontos a tanya?

Falugondnoki találkozóka 10 év során

1997 Kelebia1998 Ágasegyháza, Harkakötöny,

Öttömös, Óbánya1999 Mórahalom, Kalocsa, Tompa2000 Kunbaracs, Kunbaja,

Kéleshalom, Ásotthalom2001 Balotaszállás, Bugacpusz-

taháza, Cibakháza2002 Kelebia, Ordas2003 Fülöpháza, Kunpeszér,

Bácsalmás2004 Csikéria, Tiszainoka, Móra-

halom, Eperjes, Mezõhegyes2005 Újszilvás, Röszke, Lórév2006 Üllés, Tompa, Csanádalberti–

Ambrózfalva, Mórahalom2007 Kisszállás, Mezõhegyes,

Zsana, Csólyospálos

Tíz év emlékezetes eseményeiFülöpjakab Szüreti bál, Öko-napMórahalom, Szeged, Kecskemét színházlátogatásokCsaládi napok Szelídi tó, KunfehértóSzakmai konferenciák:15 éves a falugondnokság (Kecskemét);Tanyagondnokok a tanyán élõk biztonságáért (Kiskunfélegyháza)Kutatási fórum (Kecskemét)Vajdasági testvértelepülések – a tanyagondnokság bemutatása (Kelebia)A falugondnokság népszerûsítése konferencia (Bors)Látóutak – 3 napos szakmai tapasztalatcserék (Baranya, Tolna, Nógrád,

Veszprém, Gyõr-Moson-Sopron, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg)Népfõiskola - Lakitelek 3 napos bentlakásos képzés minden decemberbenVérnyomásmérõ szûrõprogramFalu- és tanyagondnoki továbbképzések Dániai tapasztalatcsereErdélyi szakmai tapasztalatcsereCivil együttmûködés fórumok: Pusztamérges, Csemõ, Sarkadkeresztúr,

Cserkeszõlõ, SzentkirályKapcsolat-építés: Erdély, VajdaságV4 projektvásár


11

Együttmûködõ partnereink

Fõplébániai Karitász AlapítványRév Szenvedélybeteg-segítõSzolgálat

Alföldi Civilekért Alapítvány Magyar Máltai Szeretetszolgálat Budapest Környéki Népfõiskolai

SzövetségBács-Kiskun Megyei AgrárkamaraMagyar Népfõiskolai TársaságMagyar Népmûvelõk Egyesülete

Bács-Kiskun Megyei Szervezete

Magyar Tudományos AkadémiaRegionális Kutatások KözpontjaAlföldi Tudományos Intézete

Falufejlesztési Társaság Szórakaténusz Európai Játékköz-

pont Alapítvány Új Kispad Alapítvány Katona József KönyvtárFalugondnok egyesületekOFAOFA KhtBács-Kiskun Megyei Rendõr-

fõkapitányságCsongrád Megyei Rendõr-

fõkapitányságErdélyi Magyar Civilszervezetekért

Alapítvány (ERMACISZA)Erdélyi Magyar Falugondnoki

Szövetség

Miért a képzésrõl beszélek ma?Mert ez azt jelenti, hogy a jövõ-

re készülünk. Ez a megtartó erõ.Hosszú távon a tiszta szaktudásnem mûködik, szükség van ember-ségre és arra, hogy ezzel az ember-séggel forduljak az embertársaim-hoz.

Kopp Mária és társai 1988 és1995-ben két reprezentatív statisz-tikai mérést végeztek. Megállapítá-suk: az életminõség az életkor nö-vekedésével jelentõsen romlik, min-den korcsoportban az alacsonyab-ban képzettek hátrányával. Másikmegállapítás: a társadalmi, gazda-sági különbségek, a depresszióközvetítésével magasabb megbete-gedési arányokhoz vezetnek. Szá-momra, aki elkötelezetten próbálokvalamit tenni a vidéken élõ embe-rek életminõségének javításáért itta feladat: színvonalas, elérhetõ ok-tatás.

Mi egy világ részesei vagyunk, akülsõ körülmények romlanak, nehe-zednek. Mi erre az egyetlen értel-mes válasz? Erõsödõ belsõ együtt-mûködés. Meg kell tanulnunk azokata dolgokat, amiket sajnos elfelejtet-tünk. Ilyen szavakról kéne beszélni,hogy versenyképesség, gazdaságinövekedés, emberi minõség, ön-

mérséklet, önellátás, önfenntartás –mindegyik szó életfontosságú mamár. Együttmûködési képesség, ké-pesek vagyunk együttmûködni? Vanközöttünk bizalom, méltó vagyok éna másik bizalmára vagy képes õbennem bízni? Ezeket kell tisztázni.Ezért kell a képzés.

Tájékozódni kell! Természetesenazért is kell a képzés, hogy felkészül-jünk a pályázati források megszerzé-sére. Mert ha nincs tudásom, hanincs képességem, nincs felkészült-ségem, hiába lesznek pályázati forrá-sok, ezeket a forrásokat nem fogomtudni megszerezni. Produkálni kell,teljesíteni kell, azért hogy a forrásokmegszerezhetõek legyenek.

Nekem az a meggyõzõdésem,hogy mûködõ, jó közösségekre vanigazán szükség. A közösségheztartozás érzésére. Én sajnos vagyszerencsére nem vagyok falugond-nok. De lélekben ennek a család-nak a tagja vagyok. Ember és em-ber méltányos kapcsolata nem le-hetetlen, lehet, hogy 100 vagy 150év múlva, ha megérjük, akkor elju-tunk odáig. Ehhez kívánok, ahogy aszékelyek mondják egészséget, ésisten éltesse még egyszer a ünne-pelteket!

Jávor Károly, VÁTI

Bizalomnak lennie kell

FVM program: Települési értékek, települési mintaprogra-mok, falugondnoki képzés, konferencia szervezése, kap-

csolatfelvétel civil szervezetekkel, klub és iroda kialakítása,kapcsolatépítés dániai kistérségekkel

Dél-alföldi Régiós Fejlesztési Tanács: a hatékonyság foko-zása falugondnokságot mûködtetõ települések, falugondnok-ságaik és civil szervezeteik között

Nemzeti Kulturális Alap „Falugondnokok a közösségért”konferencia

Biztonságos Magyarországért Közalapítvány „Tanyagond-nokok a tanyán élõk biztonságáért” címû képzési program

Szociális és Családügyi Minisztérium falugondnoki háló-zatfejlesztési program: Bács-Kiskun, Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok, Békés és Pest megyében; képzések éstovábbképzések lebonyolítása, információs rendszer mûköd-tetése, Falugondnoki Kalendárium megjelentetése, kutatás atanyagondnokságokról.

Falugondnokok képzésével az aprófalvakban és tanyánélõk társadalmi befogadásának elõmozdításáért HEFOP 2.2pályázati partnerség keretében 68 falu- és tanyagondnokrészvétele akkreditált továbbképzéseken térségünkbõl.

A nõk munkavállalásának ösztönzése az aprófalvakban ésa tanyavilágban – HEFOP 1.3.1. fõpályázóként hat önkor-

mányzattal (Harkakötöny, Fülöpháza, Fülöpjakab, Ordas,Kunbaracs, Újszilvás) összefogva. Úgy kívántuk bõvíteni afoglalkoztatást, hogy a munkába álló nõk falu- és tanyasegí-tõként a falu- és tanyagondnoki munkavégzést, a közösségiés szociális ellátást segítsék. „Élni tanulj!” film készítése

Vérnyomásmérõ szûrõprogram falu- és tanyagondnokokszámára, készülékek beszerzésével és képzéssel.

OFA non-profit szervezetek humánerõforrás fejlesztésénektámogatása képzésekkel: falu- és tanyagondnokoknak to-vábbképzések szervezése, valamint egy kiskönyvtár kialakí-tása.

Nemzeti Civil Alapprogram: mûködési támogatás, sajtó,külkapcsolatok, látóutak lebonyolítása; honlap elindítása, hír-levél megjelentetése, erdélyi, vajdasági külkapcsolat kezde-ményezése, könyvek megjelentetése: Civil együttmûködés,Falugondnokságok Erdélyben, Testvértelepülések

Retúr – Szenvedélybetegek aktív életre segítése –HEFOP 2.2.1 program bonyolítása pályázati partnerként aKARITÁSZ Alapítvány RÉV Szenvedélybeteg-segítõ szol-gálatával

A Magyar Máltai Szeretetszolgálattal együttmûködve 500kerékpár eljuttatása pályázati úton a tanyán élõ rászorulók-nak.

A Magyar Népfõiskolai Társasággal együttmûködve szoci-ális szövetkezeti régiós fórum

Eredményes pályázataink


Kozma Imre atya, Magyar Máltai Sze-retetszolgálat:

Reggel, korán amikor fölkeltem ésimádkoztam, Berci bácsira is gondol-tam, õ volt aki megálmodta a tanya-gondnoki szolgálatot, s gondoltamSzanyi Évára is. Különös szeretettelgondoltam és gondoltam Katalinra is.Mert hiszen õ az, aki viszi tovább a tü-zet. Mert ehhez a szolgálathoz igazilelkesedés kell.

Mért van szükség erre a szolgálatra? Én Pesten élek 44 éve. De vidékiként

vagyok itt. Én falusiként vagyok itt önökközött, és haza jöttem. Mert a falu hor-dozza a nemzetet. Legyenek ennek atudatában. Nem Budapest Magyaror-szág. És nem a nagyvárosok Magyar-

ország. A falu. És amit én tudok azéletrõl, azt mind otthon tanultam meg.A családban és egy faluban, ahol ma-gától értetõdõ volt a közösség, aholmagától érthetõ volt a szerepe és aszerepvállalása mindenkinek. A falu-nak volt 3-4 bolondja, azokról gondos-kodott a falu, azokat mindenki ismerteés elfogadta. Volt 3-4 koldus, azokat afalu szépen befogadta és elhordozta.Egészen más világ volt az. Láttam azt,ahogy az emberek kalákában építkez-tek, palántáztak, arattak, begyûjtöttéka termést. Az én nagyapám egyszerûfalusi ember volt, tõle tanultam legtöb-bet. Õ pedig ezt mondta nekem: senkisem élhet önmagának. Mert csak a kö-zösség tudja az embereket hordozni. Aközösség azért fontos, mert tartjukegymásban a lelket.

Az egyén természetszerûleg egy kö-zösség tagjaként éli az életét. Nemmásképpen. Következésképpen egyegyén nem élhet magának, és önma-gáért. És pontosan ezért oly nagy je-lentõségû,minden olyan szolgálat,mert a megtartó társadalmat építi föl.

A civil mit is jelent? A civil azt jelenti,hogy humán érdeklõdésû. Mert mond-hatom így: humánus ember. Ha én asaját szervezetemre gondolok, akkorén azt is mondhatom, hogy szeretetszolgálat. Bátran vállalják fel a falubanönök is ezt a fogalmat. Mert ennek a vi-lágnak, amit ránk akarnak erõltetni, amásik veszélyes hatása az, hogy csu-pa szolgáltatásról van szó. És tudjuk,hogy a szolgáltatás mit is jelent. A szol-gáltató mindig valamiért, tehát pénzértvégez el valamilyen feladatot. Önma-gában rendben van. De akkor, amikormegbomlik az egyénnek meg a közös-ségnek a kapcsolata, akkor egyszercsak ellepnek bennünket a szolgáltatá-sok, és ott mindig pénzrõl van csupánszó, vagy elsõsorban pénzrõl van szó.

Ami bátorítás lehet részemrõl önök-nek, az a következõ: önök missziót töl-tenek be, egyrészt megmutathatjákazt, hogy mire született az ember; azegyénnek, hogyan is épül fel az élete.Másodszor építhetik a leges legfonto-sabbat, a közösséget, amely nélkülnincs nemzet, és amely nélkül nincsemberiség.

Hiszen családról van szó, egy nem-zetnek a családjáról, az emberiségnagy családjáról van szó. Ha az egyénéletét nézem, önök a puszta létükkelés cselekedeteikkel hirdetik, mire valóaz élet, az ember java, a közösségszolgálata. Erre születtünk, mindannyi-an, és akkor leszünk boldogok, ha eztelvállaljuk.

Az ember akkor boldog, ha mást bol-doggá tesz, az ember akkor tud örülni,ha másnak örömet szerez. Erre szület-tünk. Rengeteg boldogtalanságunk okaaz, hogy azt várjuk másoktól, más te-gyen boldoggá, más szerezzen örömet.

Önök misszionáriusok. Ha önök ezt amissziót be akarják tölteni, akkor önökszolidáris emberek kell, hogy önök le-gyenek. Számtalan ember lehet azönök felebarátja. Ami talán ezt a kettõtis megkoronázza, az a közösség. Lét-rejön a megtartó közösség. Létrejönegy olyan közösség, ahol jó élni.

Én azt kívánom,hogy ezzel a külde-téstudattal tekintsék az útjukat és aztkérem a vezetõktõl, polgármesterektõl,hogy ezekkel az emberekkel – a falu-gondnokokkal – mindig számoljanak.Ezek az emberek, akik hordozzák a vi-lág tetejét.

(Különszámunk fotóitBahget Iskander fotómûvész

készítette)

12

DUNA–TISZA KÖZI FALUGONDNOKI HÍRLEVÉL

Kiadja:a Falugondnokok

Duna–Tisza Közi Egyesületee-mail: [email protected]: www.falugondnoksag.hu

iroda: 6000 Kecskemét, Ipoly u. 1/ATelefonszám:

06-76/507-543Fax: 06-76/507-544

Szerkeszti:Borzák Tibor, Csörszné Zelenák Katalin,

Tóth Márta, Moiskó CsillaRajz: Vida Ágnes

Engedélyszám: 2.9/776-1/2006Nyomda: Print 2000, Kecskemét

Megjelent a Nemzeti Civil Alap és az EU támogatásával

Másokat boldoggá tenni

Kitüntetettjeink2006 Osztrogonác Béláné:

Miniszteri elismerõ oklevél2005 Antal Mihályné:

Miniszteri elismerõ oklevél2005 Répási Imre:

Miniszteri elismerõ oklevél 2004 Polyák Tibor:

Pro Caritate emlékérem 2003 Gárgyán József:

Miniszteri dicséret 2003 Csörszné Zelenák Katalin:

Magyar KöztársaságBronz érdemkereszt

2001 Szõke Pál:Pro Caritate emlékérem

2000 Friebert Gábor:Pro Caritate emlékérem


Documents

Duna–Tisza Közi Falugondnoki · tam végig elõadását a falugondnoki gondolat kialakulásá-ról.A történet mindig ugyanaz volt, a feldolgozása, a meg-fogalmazott következtetések