Duna–Tisza Közi Falugondnoki · 2 Falugondnoki találkozót tartott egyesületünk november 15-én Mórahalmon. Az esemény az újon-nan megválasztott polgármesterek-nek mutatta

Kellemes KKarácsonyi ÜÜnnepeket éés BBoldog ÚÚj ÉÉvet kkívánunk minden kkedves kkollégánknak éés ppartnerünknek!

Duna–Tisza Közi

FalugondnokiHír levé l

IX. évfolyam, 35. szám 2006/6.

1.

Harang csendül,Ének zendül,Messze zsong a hálaének, Az én kedves kis falumban KarácsonykorMagába száll minden lélek.

Minden emberSzeretettelBorul földre imádkozni, Az én kedves kis falumba A MessiásBoldogságot szokott hozni.

A templomba Hosszú sorbaIndulnak el ifjak, vének, Az én kedves kis falumban Hálát adnakA magasság Istenének.

Mintha itt lennA nagy IstenSzent kegyelme súgna, szállna, Az én kedves, kis falumban Minden szívbenCsak szeretet lakik máma.

2.

Bántja lelkem a nagy városDurva zaja,De jó volna ünnepelniOda haza.De jó volna tiszta szívbõl– Úgy mint régen – Fohászkodni,De jó volna megnyugodni.

De jó volna mindent, mindent,Elfeledni,De jó volna játszadozóGyermek lenni.Igaz hittel, gyermek szívvel A világgal

Kibékülni,Szeretetben üdvözülni.

Ady Endre:

Karácsony

Falinaptár ajándékba!

3.

Ha ez a szép regeIgaz hitté válnaÓh de nagy boldogság Szállna a világra.Ez a gyarló ember Ember lenne újra, Talizmánja lenne A szomorú útra.Golgota nem volnaEz a földi élet,Egy erõ hatná átA nagy mindenséget, Nem volna más vallás, Nem volna csak ennyi:Imádni az IstentÉs egymást szeretni...Karácsonyi rege, Ha valóra válna, Igazi boldogságSzállna a világra...

falugondnok2.qxd 2006.12.14. 13:41 Page 1

2

Falugondnoki találkozót tartottegyesületünk november 15-én

Mórahalmon. Az esemény az újon-nan megválasztott polgármesterek-nek mutatta be a falu- és tanyagond-noki szolgálatokat, s az eszmecseremellett Forgó Györgyné, a Szociálisés Munkaügyi Minisztérium szakál-lamtitkára a szociálpolitikai változá-sokról szólt.

– Az önkormányzatok lassan azzala kérdéssel néznek szembe, hogyiskolát, vagy gondozási központotakarnak fenntartani – vetette fel aproblémát Nógrádi Zoltán, Móra-halom polgármestere.

A falugondnoki találkozó mindig al-kalmat ad arra, hogy egy sokfélekészséget igénylõ, nehéz szakmaképviselõi találkozzanak, megbe-széljék a közös problémáikat. Ezút-tal azonban az általános jogszabá-lyváltoztatási pánikban arra kerestekválaszt, hogyan érintik a változásoka falu- és tanyagondnoki szakmát.

A jó ügy érdekében a szervezõk aSzociális és Munkaügyi Minisztéri-um szakállamtitkárát, Forgó György-nét (képünkön) hívták meg. A folya-matok praktikus szempontok szerintielemzését, az események irányátpolgármesteri és vidékfejlesztésiszempontok szerint Nógrádi Zoltánmórahalmi polgármester végezte el.

Míg Forgó Györgyné inkább azok-ról a szociális következményekkelrendelkezõ jogszabályokról beszélt,amelyek például kihatnak majd a fa-lugondnokok munkájára is, addig amórahalmi polgármester inkább aszervezeti háttér, a finanszírozásgondjairól beszélt. Az államtitkárasszony ismertette a rendszeresszociális segély folyósításának fel-tételeiben bekövetkezett változáso-kat, illetve ezek várható kihatásait,a minisztérium törekvéseit. Hogy arendszeres szociális segély össze-ge az egész család jövedelmétõlfüggött, így, ha az egyik szülõ el-ment minimálbéren dolgozni, a csa-lád jövedelme összességébencsökkent. A különbözõ segélyösz-szegeket tehát úgy módosította aminisztérium, hogy a család min-denképpen jobban járjon, ha valakidolgozik, ráadásul a rendszeres

szociális segély maximum felétmost már természetben nyújthatjaaz önkormányzat. Forgó Györgynénem mulasztotta el hozzáfûzni,hogy a megelõzõ megoldás, melyszerint minden támogatást pénzbenkell kiutalni, közelebb volt az EUnormáihoz, de magyar viszonyokközött nem mûködött.

Nógrádi Zoltán létezõ problémákrahívta fel a figyelmet. Elõadásábanazt fejtette ki, hogy a közeljövõ vi-dékfejlesztése a kistérségi centrali-záció irányába mutat. Az egészség-ügyi és szociális ellátórendszer le-építése miatt fokozott teher nehe-zedik a tanyagondnoki szolgálatok-

ra, amelyek több helyen egyetlen he-lyi intézményként maradnak meg. Kikell alakítani azokat a külterületi bá-zisokat, ahonnan a tanyákon lakókellátása hatékonyan megoldható.Beszéde végén a hallottakat azzalhelyezte tágabb képbe a polgármes-ter, hogy a második Nemzeti Fej-lesztési Tervben a szociálpolitikamint ágazat egyáltalán nem kap ki-emelt szerepet.

A találkozó további részében Csá-ki Béla Fülöpjakab, Szabó Zsolt Or-das, Neszvecskóné Bugán ErikaCsikéria polgármestere, Szentmihá-lyi Ferenc Mezõhegyes aljegyzõje ésKása Gabriella Ásotthalom intéz-ményvezetõje mutatta be a falu- éstanyagondnoki szolgálatok mûködte-tésének jellegzetességeit.

Csörszné Zelenák Katalin, a Falu-gondnokok Duna-Tisza Közi Egye-sülete feladatait, szakmai munkájátismertette.

A résztvevõk szakszerû kérdése-ket tettek fel: lesz-e tüzelõtámoga-tás (tervezik) a gázártámogatás ki-utalásához el kell-e hinni a bemon-dott kereseti viszonyokat (el kell,nem ellenõrizheti az önkormányzat)és felemelik-e a lakásfenntartási tá-mogatás összegét, amely évek ótanem változott (nem). A tanácskozástulajdonképpen biztatóan zárult: amegszorítások nyomán kialakulóhelyzet egyelõre nem lehetetlenítiel a szolgálatok munkáját, de a vál-tozások összefogásra kényszeríte-nek majd.

Tanács Gábor

F A L U G O N D N O K I T A L Á L K O Z Ó M Ó R A H A L M O N

Összefogást hoznak a változások


3

Városunkban, Mórahalmon atanyagondnoki szolgálatok a

Gondozási Központ keretein be-lül mûködnek. Tanyagondnoki fel-adatköreink igen szerteágazóak,hiszen a tanyai lakosság összesszociális problémájával szembekell néznünk. Mi vagyunk az ösz-szekötõ kapocs a tanyán élõ em-berek és a város, a városi közös-ségek között. Feladatunk, hogyelérhetõvé tegyük a külterületenélõk számára azokat a szolgálta-tásokat, szociális, és egészség-ügyi ellátásokat, melyek a belte-rületen élõk számára elérhetõek.Igyekszünk pótolni mindazt, amita fájó lábak, a megromlott egész-ség, a kor elõrehaladta már nemenged, és ami a tanyavilág hát-térbe szorulásának következté-ben elsorvadt.

Házhoz visszük a meleg ebé-det, gondoskodunk a téli tüzelõ-rõl, felíratjuk a gyógyszereket, ki-váltjuk azokat, heti két alkalom-mal bevásárolunk, rendszeresenellenõrizzük a postaládákat, fel-vesszük a hivatalos leveleket,nyugdíjakat, befizetjük a csekke-ket, számlákat, kijuttatjuk a védõ-nõi, a családsegítõ szolgálatmunkatársait a családokhoz,gondozónõket viszünk ki, ha se-gítségre van szükség a tisztálko-dásban, takarításban, segítünkeljutni az érdeklõdõknek a kö-zösségi rendezvényekre, házior-voshoz, szakrendelésekre szál-lítjuk az embereket, iskolába,óvodába visszük a mûúttól, tö-megközlekedéstõl távol lakó gye-rekeket.

És még hosszasan sorolhat-nám a feladatokat. Ezzel érzékel-tetni kívántam, hogy mi mindenokoz nehézséget a tanyavilágbanelszigetelõdött embereknek, ésfelhívni a figyelmet arra, mekkoraszükség van a tanyagondnokiszolgálatokra és az általuk köz-vetített szociális és közösségimunkára.

Bozóki Imretanyagondnok

Szerteágazófeladatkörök Idén augusztus elsején született

meg a Szociális és Munkaügyi Mi-nisztérium (korábban: ICsSzEM)szervezeti és mûködési szabályzata.Ez a dokumentum fõbb hivatali egy-ségként a Miniszteri Kabinetet, a tit-kárságokat és a fõosztályokat jelölimeg. A miniszter és az államtitkárfeladatainak ellátásában 5 szakál-lamtitkár közremûködik.

A falu- és tanyagondnoki ellátástérintõ szakmapolitikai feladatok,valamint a szociális terület mód-szertani feladatainak meghatározá-sa a Szociálpolitikai Szakállamtit-kárság (SZÁT) alá tartozó Családiés Szociális Szolgáltatások Fõosz-tályának hatáskörébe tartozik. En-nek a fõosztálynak két alosztályavan: Alapszolgáltatási Osztály és aSzakellátási Osztály, melyek kidol-gozzák a személyes gondoskodástnyújtó szociális alapszolgáltatások-

kal, ill. szociális szakellátásokkalkapcsolatos szakmapolitikai irányo-kat, fejlesztési koncepciókat, cse-lekvési és szakmai programokat.Modellkísérleti programokat mû-ködtetnek, valamint figyelemmel kí-sérik azok végrehajtását. Irányítjáka Nemzeti Család- és Szociálpoliti-kai Intézet szociális alapszolgálta-tásokkal, szakellátásokkal kapcso-latos tevékenységét.

A módszertani intézmények tevé-kenységét, szakmai feladattervétezután a Szakellátási Osztály irá-nyítja és ellenõrzi. A továbbiakbantehát információk a szociálpolitikaiszakállamtitkártól, Forgó György-nétõl, illetve a családi és szociálisszolgáltatások fõosztályvezetõjétõl,dr. Dávidné Hídvégi Juliannától kér-hetõk.

A minisztérium weboldala:www.szmm.gov.hu

Minisztériumi struktúraváltás

Egyesületünk sikeres pályázatá-nak köszönhetõen támogatást

nyertünk vajdasági kapcsolatainképítésére.

November 28-án Csikériára ka-pott meghívást minden olyan tele-pülés és olyan érdeklõdõ, akinekmár meglévõ vajdasági kapcsolatavan. Nagy szeretettel fogadtak ben-nünket a Polgármesteri Hivatalban,a Neszvecskóné Bugán Erika pol-gármester asszony és Annuska atanyagondnok. A megjelent polgár-mesterek, intézményvezetõk, ta-nyagondnokokat Csörszné Kati kö-szöntötte és kérte, hogy közösegyüttgondolkodással, ötletekkelpróbáljuk a pályázati támogatásthasznosan felhasználni.

Mondhatom, hogy igen rövid idõalatt nagyon sok jó ötlet hangzott el,hisz mindenkinek van kint a Vajda-ságban testvértelepülése, akikkelkulturális, hagyományõrzõ vagy mástéren már igen széleskörû együttmûködés alakult ki az évek során. Avajdaságban a szociális ellátottságnem olyan, mint nálunk, így arra azelhatározásra jutottunk, hogy bár-minemû kezdeményezés is biztosannagy segítséget jelentene az itt élõk

számára. Ezért úgy gondoltuk, hogyelõször meghívnánk ide a testvérte-lepülések vezetõit, ahol tájékoztat-nánk õket a falugondnoki, tanya-gondnoki munkáról bemutatnánkazt gyakorlatban, szóróanyag formá-jában pedig magukkal vihetnék,hogy mirõl is szól ez a munka, éshogy miként lehetne ezt náluk ismegvalósítani! Majd a tavasz folya-mán egy viszont látogatás – konfe-rencia – keretében már ezek ismere-tében tudnánk tovább gondolkodni aközös további együtt mûködésekrõl!Úgy gondolom, hogy ez a pályázatitámogatás elég lesz arra, hogy elin-duljunk azon az úton, ami majd akapcsolatfelvételen túl már elõreve-títi újabb közös pályázatok le-hetõségét.

Véleményem szerint hasznosgondolatok, ötletek és tervek szü-lettek ezen az összejövetelen, ami-nek reméljük, beérik majd a gyü-mölcse.

A program a vendéglátóinknakköszönhetõen egy nagyon finomebéddel zárult. Köszönet érte acsikériai kedves vendéglátóinknak!

Kovácsné Kacz ErikaRöszke

Vajdasági kapcsolatokról


4

Úgy gondolom, hogy a hallgató-ság ismeri a tanyagondnoki

munka feladatait, hiszen a Mezõ-hegyes címû lapban, illetve mindenmajorlakó lakossági tájékoztatótkapott.

Maga a falugondnoki gondolat arendszerváltás környékén fogal-mazódott meg, melynek úttörõjeKemény Bertalan, a FalufejlesztésiTársaság akkori elnöke volt. Azértvolt szükség ezeknek, a szolgála-toknak a létrehozására, mert a kis-településeken alapvetõen hiányoz-tak az intézmények (iskola, óvoda,posta, egészségügy stb.) és tulaj-donképpen maga az alapellátás, sezeket a hátrányokat kellett és kellmég ma is leküzdeni.

A falu és tanyagondnoki hálózateltelt 16 éve alatt kialakultak amegyei, illetve a térségi civil falu-gondnoki egyesületek. Mi,mezõhegyesiek a FalugondnokokDuna-Tisza Közi Egyesülete tag-jai vagyunk.

A mezõhegyesi önkormányzat2004-ben indította be az elsõ, majd2005-ben pedig a második tanya-gondnoki szolgálatot. Erre azértvolt szükség, mert Mezõhegyesmég ma is 12 mûködõ majorralrendelkezik. A külterületeken élõlakosság összlétszáma 1200-1400fõ között mozog.

Tanyagondnoki munkámat 2005.januárjától végzem 6 majorban.Ezek: 6. major, 81. major, Kender-gyár, 28. major, 17. major, 73. ma-jor. A majorokban van, ahol 3 csa-lád él (73. major), de van olyan is,ahol több mint 30 (28. major). Jel-lemzõ az elöregedés, illetve a vá-rosba költözés.

Amikor a munkámat 2005-ben el-kezdtem, legalapvetõbb feladatom-nak tartottam, hogy minden egyeslakásba bekopogtassak és bemu-tatkozzam. Személyes ismeretsé-get alakítottam ki, mely nem voltnehéz, hiszen elõtte több mint 10évig villanyszámlásként dolgoz-tam. Mindenkinek megadtam a te-lefonszámomat, hogy problémáik-kal tudjanak hozzám fordulni. Mun-kám során minden héten legalábbegy alkalommal, de volt úgy, hogyhárom-négyszer is kijutottam min-den majorba.

Már a kezdetek kezdetén el-mondtam mindenkinek, hogy amunkámat szolgálatnak tekintem,és azt a legjobban szeretném el-látni. Amit tudok, azt megoldomönmagam, amit pedig nem, aztigyekszem elmondani olyan he-lyen, ahol ebben kielégítõ válaszszülethet.

Melyek voltak azok a feladatok,amelyeket nap, mint nap el kellettlátnom? Bevásárlás heti rendsze-rességgel, gyógyszerek kiíratása,kiváltása, a majori lakosság (idõ-sek, kisgyermekes édesanyák stb.)beszállítása az orvosokhoz, másmajorokból (például 39. major) azóvodás gyermekek beszállítása avárosba, szabadság illetve beteg-ség esetén a másik tanyagondnokkollégám területét is ellátni, télen arossz útviszonyok esetén az orvoskiszállítása, hazaszállítása, egyediesetekben táp, cement, mész, ki-szállítása vagy gázpalack cseréje.Több városi rendezvényre is be-szállítottam a majorok lakóit (ilyenpéldául a nyugdíjas-találkozó, vagya mozgáskorlátozottak rendezvé-

nyei). Sikerült segítenem, amikoraz itt élõ emberek a szolgáltatá-sokkal kapcsolatos reklamációkesetén fordultak hozzám.

A majorok külterületeinek rend-ben tartása, a rend megóvásáravaló figyelés is a munkám részétképezték (kaszálás, hó eltakarítá-sa).

Mindezek mellett elvégeztemazokat a munkákat is, amelyeketa polgármesteri hivatal szabott kiszámomra, ilyenek voltak példáula hivatal dolgozóinak, az alap-szolgáltatási központ munkatár-sainak, és védõnõi szolgálat kép-viselõinek kiszállítása, eseten-ként a képviselõ-testület anyagai-nak kézbesítése, plakátok illetvea Mezõhegyes címû újság kihor-dása havi rendszerességgel, a ki-ránduló iskolás gyerekek cso-magjainak szállítása a táborozás-ból. Mindennapi feladataim közétarozik a gépkocsi üzemeltetése,tisztántartása és az esedékesszervizelés figyelemmel kísérése.A 2006-os esztendõben nagyonsok gondot-problémát jelentett atalajvíz, emiatt több majorba isivóvizet kellett kiszállítani (például81., 17., 73. majorok) heti két al-kalommal.

Egyre inkább felismerik a majoriemberek a szolgálatban lévõ lehe-tõségeket.

Ahhoz, hogy munkámat szaksze-rûen, pontosan az elvárásoknakmegfelelõen el tudjam végezni,évente több alkalommal is tovább-képzéseken veszek részt, amelye-ket a Duna-Tisza Közi Egyesületszervez számunkra. Nemrég feje-zõdött be egy 36 órás képzés, ésdecember hónapban lesz egy há-rom napos továbbképzés Laki-teleken.

A polgármester úr ajtaja mindignyitva áll elõttünk, bármilyen kér-déssel, kéréssel fordulhatunk hoz-zá. A képviselõ-testület is mindenévben egy alkalommal beszámol-tatja mindkét tanyagondnokot.

A jövõben is arra törekszem,hogy a tõlem telhetõ legtöbb segít-séget megadjam a hétköznapi életzavartalan mûködéséhez.

Pósa István tanyagondnok,Mezõhegyes

Majori emberek köztOktóber és november hónap folyamán térségünkben (Bács-Kiskun,Csongrád, Békés, Jász-Nagykun-Szolnok és Pest megyében) 14 helyenrendeztek tanyafórumot a korábban végzett, s most vizsgázó tanyagond-nokok. A hallgatók meghívót és napirendet készítettek, a fórumon beszá-moltak eddigi munkájukról, tapasztalataikról és jövõbeni terveikrõl, s vá-laszoltak a felmerülõ lakossági kérdésekre. A fórumok segítségével a ta-nyavilágban élõk betekintést kaptak a falu- és tanyagondnoki szolgálatmûködésének lényegébe, megérthették tényleges feladatait és céljait.Igazán eredményesnek azok a találkozók tekinthetõk, ahol a település ve-zetõi is jelen voltak, s a felvetett problémákra azonnal reagáltak, megol-dási javaslatokat vázoltak fel. Több helyen megfogalmazódott a fórumévenkénti megrendezésének szükségessége. Az alábbiakban amezõhegyesi majorokban megrendezett egyik tanyafórumról adunkízelítõt.


5

Elmarad a jogi továbbképzés

Ez év elsõ felében egyesületünkbõlközel tíz tanya- és falugondnok je-lentkezett a HEFOP támogatásávalkidolgozott jogi ismeretek tovább-képzésre. Mint ahogy azt a nyárilapszámunkban hírül adtuk, a kép-zés elõkészítése, szervezése meg-kezdõdött. Errõl a hírlevélben érte-sítettünk minden érintettet. A ha-sonlóképpen meghirdetett – azótasikeresen lezajlott – képzésekkel el-lentétben a Magyar Tanya- és Falu-gondnoki Szövetség társelnökedöntése alapján a jogi ismeretektanfolyam szervezését le kellett állí-tanunk. Tagjaink jelentkezését fi-gyelmen kívül hagyva úgy határo-zott, hogy a továbbképzést nemszervezhetõ meg, illetve más, a pá-lyázati programban részt nem vettegyesület területén valósítja meg.

Ezúton kérünk elnézést mindenkedves tanya- és falugondnoktól,akik kizárólag e képzésre várvaszerették volna munkavégzésükhözszükséges ismereteiket bõvíteni,frissíteni.

Továbbképzések tanúsítványai

Mindazok, akik részt vettek a falu- és ta-nyagondnokok részére szervezett tovább-képzéseken és a mai napig nem kaptakigazolást a részvételrõl, a tanúsítványtCsörsz Klára projektvezetõtõl kérhetik a06-22/594-369-es telefonszámon.

Segítség szenvedélybetegeknek

Alkoholbetegek, drogosok, és egyébszenvedélybetegek és családtagjaikfordulhatnak segítségért a FõplébániaiKaritász Alapítvány RÉV segítõ szol-gálatához. Címük: 6000 Kecskemét,Fecske u. 20. Telefonszámuk: 06-76/415-466; zöld szám: 06-80/204-226; e-mail: [email protected]

Falugondnoki fotópályázat

Felhívásunkra négyen adtak be fotó-kat: Ótott-Kovács Benõné tanyagond-nok – Pusztamérges; Polyák Tibor ta-nyagondnok – Fülöpjakab, Vajda Ist-ván falugondnok – Móricgát; BozókiImre tanyagondnok – Mórahalom. Fo-tóikból látható néhány jövõ évi naptá-runkon. Eredményhirdetés és az aján-dékok átadása a 2007. február 6-iközgyûlésen lesz.

NCA Civil önszervezõdés

Egyesületünk, valamint az Alföldi Ci-vilekért Alapítvány és az MNE Bács-Kiskun Megyei Szervezeténekegyüttmûködésében elkészült a falu-gondnokos települések civil szerve-zeteinek adatbázisa. Januárban in-dulnak megyénként a falugondnokostelepülések civil szervezeteinek meg-ismerését szolgáló programjaink.

Hírek

Sajgó Bernadett (1958–2006)Súlyos betegségben elhunyt Sajgó Bernadett a Veszprém megyei falu-gondnoki egyesület koordinátora. (Egyesületünk több tagja idén tavasz-szal, a Veszprém megyei tapasztalatcsere-látogatásunkon ismerkedettmeg vele.) Erõsnek, kitartónak, olyan embernek ismertük meg, aki nemegyszer száll szembe nehéz, reménytelen helyzetekkel, küzd a beteg-séggel.

Zircrõl, a Városi Mûvelõdési Központtól került a Veszprém MegyeiKözmûvelõdési Intézethez, hogy bizonyíthassa, hogy az emberi közös-ségek egy felbolydult világban mekkora erõt jelenthetnek, s milyen ka-paszkodókat a kiszolgáltatott embereknek. Kistelepülésekkel, segítõprogramokkal foglalkozott, kapcsolatba került a falugondnoki szolgála-tokkal, a falugondnok kollégákkal, a Veszprémi megyei falugondnokegyesülettel. Programokat szervezett, pályázatokat írt, hogy legyenmibõl dolgozni; tanulmányutakat, kirándulásokat szervezett. S nagyonörült az apró eredményeknek, sikereknek.

Boldog volt, amikor Kemény Berci, a falugondnokság legnagyobbszaktekintélye is elismerte munkáját. Távol tartotta magától azokat azembereket és élethelyzeteket, amelyek hamisak és álságosak voltak.

Nyugodjon békében!

Lakitelek

Immár kilencedik éve adott otthont a Lakiteleki Népfõiskola a FalugondnokokDuna-Tisza Közi Egyesülete háromnapos bentlakásos szakmai továbbkép-zésének december 6-8 között. (Lásd képünket!) A szakmai továbbképzésmegrendezését az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány pályázati támo-gatása tette lehetõvé. Az elõadók között köszönthettük többek között Dr.Bérci Gyulát, Molnár Sándort, Kõváriné Dr. Barta Ágnest, Friedrich Ágnest,Szabó Pált. Az elõadások témái között szerepelt egészségvédelem,gépjármûvezetés-technika, alternatív energiaforrások használata, alternatívjövedelemszerzés, környezet-tudatos életmód, Gyûrûfû megismerése. Az el-hangzottakra hírlevelünk következõ számban visszatérünk.


„A nõk munkavállalásának ösztön-zése az aprófalvakban és a tanya-világban” címû az Európai Uniótársfinanszírozásával támogatottprogramunk képzési szakasza2006. október 1-jével kezdõdöttmeg.

A különféle modulokból álló képzé-sen és tréningen 15 munkanélkülihölgy vesz részt Újszilvás (3 fõ),Kunbaracs (2 fõ), Fülöpháza (3 fõ),Fülöpjakab (2 fõ), Harkakötöny (2fõ), Ordas (1 fõ) és Kecskemét (2 fõ)

településekrõl. A programba bevon-tak többek között elõadásokat halla-nak a segítõ szakmáról, a falu- és ta-nyagondnokságról, kommunikációsés önismereti tréningen vesznekrészt, és az itt tanultakat saját tele-pülésükön helyi gyakorlat megszer-zésével erõsítik.

A szakmai megvalósítók, oktatókés trénerek értékelõ-javaslattevõmegbeszélésén kiderült, hogy anõk a képzések aktív résztvevõi,nagyon motiváltak a programban

való részvétel iránt, és erõs össze-tartó közösséget alakítottak ki azelmúlt 2 hónap alatt. Egyesületünka csapatépítés érdekében novem-berben kötetlen ismerkedõ progra-mot szervezett számukra a Rendektanyán, ahol nem csak egymással,hanem oktatóikkal és mentoraikkalis tovább mélyíthették kapcsolatai-kat.

6

Mint oázis a sivatagban, úgy tûnik elõ a puszta köze-pén a Rendek-tanya, mely Budapesttõl 80, Kecske-

méttõl 20 km-re található Magyarország szívében. A Kis-kunsági Nemzeti Park részét képzõ szikes puszta, acsodálatos környezet megnyugvást nyújt helyben dolgo-zóknak, s az idelátogató kedves vendégeknek egyaránt.

A Humán-erõforrás Fejlesztési Operatív Program kere-tében képzésbe és foglalkoztatásba bevont hölgyek2006. november 17-én a kerekegyházi Rendek-tanyántalálkoztak oktatóikkal, mentoraikkal és a projektvezetõ-vel kötetlen ismerkedés céljából. A résztvevõket RendekLászlóné Olga vezette körbe az ökogazdaságban.

Kirándulásunk alkalmával megtudhattuk, hogy gazda-ságukat részben õseik birtokán élesztették újra, aholmár 17 éve termesztenek õshonos és alternatív növé-nyeket, tartank õshonos állatokat, mellyel céljuk a pa-raszti kultúra ápolása, illetve továbbadása.

A közel húszhektáros birtok közepén megtekintettük atanyai épületegyüttest, melyben a lakóház és a gazda-sági épületek mellett egy tanyamúzeum is áll. A felsõ-kiskunsági tanyavilág tipikus paraszti épülete az a há-romosztatú, gangos, nádtetõs ház, melyben õseik hasz-nálati tárgyai vannak és mûködnek ma is. A szobában akívül fûtõs búboskemence adott és ad meleget, melyet akonyha felõl raktak meg. Akárcsak nagyanyáink, nap-jainkban is kalácsot, kenyeret, húst sütnek benne. Akonyhában lévõ csikótûzhelyen pedig ma is megfõ azétel. A kamrában a használati tárgyak fölött lógnak amangalicából készült füstölt finomságok.

Megismerhettük az õsi munkaeszközöket, hagyomá-nyos étkezési, tartósítási eljárásokat. Egyedi, helyben ké-szített termékeket vásárolhattunk, hogy otthon is élveznitudjuk a régi ízeket, a természetes ételeket. Gyógy- és fû-szernövényeiket teaként és késztermékben kóstolhattukmeg. Megtekintettük az ökológiai szisztéma szerint, sza-badban tartott állataikat (õshonos mangalica sertések, rac-ka juhok, magyar tarka tehén, szamár, kecske, baromfi).Olga elmondta, hogy tavasszal és õsszel a bemutatógaz-daságuk növényei és zöldségeskertje is csábítják az idelá-togatókat, egyhektáros homoktövis ültetvényük pedig gyü-mölcsöt biztosít számukra és vendégeiknek. A homoktö-visbõl friss, fagyasztott és feldolgozott termékeket készíte-nek, melyek kiváló immunrendszer-javító hatásúak.

Megtudhattuk, hogy munkájukat hazai és nemzetköziszinten is elismerik. 1997-ben a Tanyák értékei címû pá-lyázat I. díját kapták a tanyai épületegyüttes helyreállítá-sáért, megõrzéséért. 1998-ban a Henry Ford-díj európaikülöndíját vehették át a Magyar Tudományos Akadémiána népi kultúra megõrzéséért és a környezetvédõ gazdál-kodásért. 2004-ben és 2006-ban pedig a Slow Food Bio-diverzitásért Alapítvány oltalma alatt nagy sikerrel vettekrészt Olaszországban a Gasztronómia Világkiállításonhelyi termékükkel, a mangalica kolbásszal.

A résztvevõknek feledhetetlen élményt nyújtott a pusz-tai táj, a Kiskunsági Nemzeti Park és az országbanegyedülálló, még mûködõ pusztai templom.

Moiskó Csilla

Ismerkedés a Rendek-tanyával

Nõk képzése


7

Az elmúlt években folyamatosanhírt adtunk hírlevelünk hasábja-

in a Magyar Tanya- és Falugondno-ki Szövetséggel, valamint a Bara-nya Megyei Falugondnokok Egye-sületével partnerségben megvaló-suló „Falugondnokok képzésévelaz aprófalvakban és tanyán élõktársadalmi befogadásának elõmoz-dításáért” címû Humánerõforrás-fejlesztési Operatív Program pályá-zat eredményeirõl, eseményeirõl.Ugyan az immár két éve futó prog-ram 2007. január végén befejezõ-dik, az uniós források megszerzé-sében és felhasználásában tanulá-si folyamatként megélt projekt mégmindig tud újszerû és keserû ta-pasztalásokat nyújtani.

Az egyesületünk mûködését fi-gyelemmel kísérõ tagjaink tudhat-ják, hogy a program lebonyolításaa Szövetség, mint fõpályázó éskonzorciumi partnerei közöttikonstruktív együttmûködés hiányamiatt az elmúlt hónapokban nemvolt zökkenõmentes. A baranyaiegyesülettel közösen számos, aprojekt tervezett megvalósításátveszélyeztetõ körülmény elhárítá-sára, valamint a pályázati programpartneri együttmûködésére addignem jellemzõ önkényes, egyoldalúés a pályázat célcsoportja, azon túlaz összes tanya- és falugondnokszámára elõnytelen döntései át-gondolására, illetve megszünteté-sére kértük a júliustól projektveze-tõként is dolgozó társelnököt, álta-lános ügyvivõt. A projekttel kapcso-latos aggályainkat a 2006. novem-ber 13-án Vértesacsán tartott folya-matkövetõ helyszíni ellenõrzésrésztvevõivel is megosztottuk.

Jeleztük, hogy a Szövetség társ-elnöke, Csörsz Klára projektvezetõmegkérdõjelezhetõ, a valóságnaknem megfelelõ nyilatkozata ellené-re, miszerint „a szakmai részt a fõ-pályázó teljesen a konzorciumipartnerek hatáskörében hagyta”, aSzövetség elnökségének akkormég nem létezõ „konszenzusos”határozatával igazolva magát, sajátönhatalmú, diktatórikus döntéseivelveszélyezteti a pályázati programtámogatásával megvalósítható, afalugondnokok társadalmánakhosszú távon is hasznot jelentõ

eredményeket. E szerint a pályáza-ti forrás megléte ellenére sem volthajlandó akkreditáltatni a meglévõ,apróbb módosításokat igénylõ, atanya- és falugondnokok számárapontszerzõ lehetõséget adó to-vábbképzési programokat. A meg-hirdetett, novemberre tervezett jogiismeretek tanfolyam szervezését –a baranyai, illetve a mi egyesüle-tünk véleményét, hozzájárulását kinem kérve – leállíttatta, nem enge-délyezte. Az arra jelentkezõ falu-gondnokok szándékát, érdekeit fi-gyelmen kívül hagyta. A képzése-ken levetítendõ módszertani filmkópiáját nem hajlandó átadni apartner egyesületeknek. A tovább-képzések elõadói és tanfolyamve-zetõi, a program megvalósítói ré-szére hónapokkal a teljesítést kö-vetõen sem fizeti ki megbízási díja-ikat. E szerzõdésszegéssel meg-bízhatatlan, komolytalan partner-nek tünteti fel, lejáratja, rossz hírétkelti mind az egyesületünknek,mind pedig magának a szövetség-nek. Mindezzel felbecsülhetetlenerkölcsi károkat okoz a falugondno-ki hálózat egészének.

Mindezeken túl a legmegdöbben-tõbb tapasztalatot az jelentette,hogy mindebben – a célcsoportotképezõ tanya- és falugondnokokérdekei ellenében – az elméletilegaz uniós források szabályos és ha-tékony felhasználását támogató, aprojektek támogatási szerzõdés ál-tal jóváhagyott szakmai és eljárás-rendi megvalósítását segítõ és fel-ügyelõ intézményrendszer (IrányítóHatóság, Strukturális Alapok Prog-ramiroda, Foglalkoztatási Hivatal,Monitoring) is közremûködik. A ba-ranyai egyesülettel együtt az elmúltfél évben több ízben fordultunk aszakmai monitorhoz konzultációslehetõséget kérve. Õ mindeddig vá-laszra sem méltatta a programpartnerszervezeteit. Helyette ahelyszíni ellenõrzésen egy – isme-reteink szerint arra jogosulatlan – aprojektet nem ismerõ monitor vettrészt. A fenti közremûködõ szerve-zetek munkatársai egyesületünkképviselõjének észrevételeit csakkülön, annak határozott kérésérehallgatták meg. Az általa kifejtettaggályokról, a jelzett kockázatokról

felvett jegyzõkönyv nem tárgysze-rû, felületes, pontatlan.

Az ellenõrzõ szervek képviselõi azellenõrzés végén kifejtették, hogy azellenõrzés során a Szövetséggel el-lentétben a partnerszervezeteknekcsak a projektdokumentáció biztosí-tása a feladata. Nekik kizárólag a fõ-pályázóval kell a kapcsolatot tartani.A konzorciumi szerzõdést idézve, éssajátosan értelmezve álláspontjukszerint „a konzorcium vezetõje a pá-lyázatban foglaltak megvalósításáérta támogatási szerzõdésben megha-tározott támogatóval szembenegyszemélyben tartozik felelõsség-gel”.

Ezt a hozzáállást rendkívül mél-tatlannak találjuk, mivel arról meg-feledkezett minden jelenlevõ, hogy„amennyiben a támogatási szerzõ-dést más konzorciumi tag is aláírja,úgy a nekik közvetlenül kifizetett tá-mogatások szerzõdésszerû fel-használásáért azok önállóan felel-nek”. Csakúgy, mint arról, hogy „akonzorcium – így azok tagjainak –mûködéséért, valamint a támoga-tás szabályszerû és szerzõdéssze-rû felhasználásáért a konzorciumvezetõje (ha több aláírója van a tá-mogatási szerzõdésnek, akkorazok is közvetlenül) felel a támoga-tónak”.

A helyszíni ellenõrzés döbbentettrá arra, hogy a HEFOP eljárásrend-je, a közremûködõ szervezetekhozzáállása, valamint a szövetségsokak által oly annyira áhítozottdiktatórikus elvû, önkényes és tag-jaival szemben felelõtlen „demokra-tikus” mûködése akadályozza apartner egyesületeket és a részük-re kifizetett támogatások szerzõ-désszerû felhasználását. Ezzelmind felelõsségi, mind pedig ko-moly anyagi veszélybe, hallatlanulkiszolgáltatott helyzetbe sodorjaegyesületünket. A végére csak egykérdés maradt: kiknek az érdekeitis szolgálja a Humánerõforrás-fej-lesztési Operatív Program?

Kiknek az érdekében?


8

Megkaptuk a bicikliket!Egyesületünk, a Falugondnokok

Duna–Tisza Közi Egyesületemûködési területérõl (Bács-Kiskun,Csongrád, Békés. Jász-Nagykun-S-zolnok, Pest megyébõl) 120 falu- éstanyagondnok több mint 700 kerék-párra adott be pályázatot a mûködé-si területén élõ családokat segítve aMagyar Máltai Szeretetszolgálathoz.A falu- és tanyagondnokok javaslataalapján a bírálóbizottság döntésemegszületett. Bízunk abban, hogyevvel az 500 biciklivel több száz kisfaluban és tanyán élõ családnakszerezhetünk örömet, s szépíthetjükmeg az ünnepeit.

A kerékpárok átadási ünnepségé-re december 12-én kedden délelõttkerült sor Kecskeméten az IfjúságiOtthon emeleti dísztermében.Hosszú idõ után elõször köszönthet-tük körünkben Kemény Bertalant, afalugondnoki szolgálatok atyját. Ko-dály városában, Kecskeméten a Ko-dály Iskola kamarakórusa köszöntöt-te az ünnepély résztvevõit, DurányikLászló karnagy vezetésével. A mû-sort Rigóné Kiss Éva (Magyar Máltai

Szeretetszolgálat) és CsörsznéZelenák Katalin (Falugondnokok Du-na–Tisza Közi Egyesülete) vezette.

Az ünnepi esemény díszvendége,a kerékpárok átadója Kozma Imreatya, a Magyar Máltai Szeretetszol-gálat elnöke volt. Az ötszáz pályázóközül hatan vehették át személye-sen is Kozma atyától a kerékpárokat(Kunszállásról a Baranyai család,Fülöpjakabról Surján Anett, Kertész-szigetrõl Varga János és Fodor IldikóSzentkirályról. A közönség soraibanülõ eredményesen pályázókat isszellemi útravalóval látta el Kozmaatya. A kerékpár-pályázaton javasla-tot tevõ falu- és tanyagondnokok kö-zül Risecskin Dénes és HorváthLászló értékelte a lehetõséget, meg-szólaltak a kerékpárok átvevõi, s vé-gül Szentkirály polgármestere, Sza-bó Gellért beszélt az egybegyül-tekhez.

A falu- és tanyagondnokok közülnéhányan a raktári rakodásból is ki-vették részüket, hogy mielõbb haza-juthasson mindenki a kerékpárokkal.Külön köszönet a Magyar Máltai

Szeretetszolgálat önkénteseinek ésmunkatársainak, akik nélkül nem lettvolna ilyen szép ez a nap.

A nyertesek teljes listája awww.falugondnoksag.hu honlaponmegtekinthetõ.

Falugondnok Település db

Jász-Nagykun-SzolnokHernek Antal Besenyszög 1Savella Mihály Cibakháza 2Õze Sándor Cibakháza 2Vékony József Hunyadfalva 3 Kozma Béla Jászberény 3Erdõdi Károly Jászfelsõszentgyörgy 3 Banka Lajosné Jászszentandrás 3 Kerek János Jászszentandrás 5 Nagy János Tiszainoka 5 Szarvákné Kiss Anikó Tiszajenõ 6Vizi István Újszentgyörgy 4 Kocsisné Mojzinger Ildikó Tiszakürt-Bogaras 2

Bács-KiskunBerta Sándor Ágasegyháza 4 Csipak József Bácsalmás 3 Aladics Mária Bácsszentgyörgy 5 Paska István Bácsszõlõs 4 Lajos László Balotaszállás 3 Mucsi Tibor Bócsa 5 Stadler János Borota 4 Czakó Tibor Bugac 5 Gulyás Imre Bugacpusztaháza 5 Fuszanecker Tibor Csengõd 5 Osztrogonácz Béláné Csikéria 5 Seres Ferenc Csólyospálos 6 Varga Péter Drágszél 5 Csernák Lászlóné Fülöpháza 1 Halász Mihályné Ica Fülöpháza 5 Polyák Tibor Fülöpjakab 5Fogl Ferenc Zsana 4


Dinnyés Imre István Fülöpjakab 3 Magyar József Fülöpszállás 4 Szõke Pál Harkakötöny 3 Velker József Imrehegy 4 Szabó Roland Jakabszállás 5 Balog Sándor Kalocsa-Negyvenszállás 5Németberta Károly Kéleshalom 3Mozsárik Lajos Kerekegyháza 5Horváth László Kerekegyháza 6Gyuris László Kiskunmajsa 3Sólya László Kisszállás 5Tápai Károly Kisszállás 6Ferenczi István Kömpöc 5Gazdik Róbert Kunadacs 5Kecskeméti Zoltán Kunbaracs 2Kiss Zsigmond Kunfehértó 4Kajdácsi János Kunpeszér 3Nagy József Kunszállás 6 Kisjuhász István Ladánybene 6 Lédererné Csizmadia Ilona Madaras 1 Vajda István Móricgát 4 Csernák János Nyárlõrinc 4 Risecskin Dénes Ordas 5 Szakál Sándor Páhi 4 Homoki Szabó József Petõfiszállás 4 Répási Imre Szakmár 4 Horváth István Szank 6 Benkovics Tibor Szentkirály 4 Varga Béláné Szentkirály 5 Szakáll András Tompa 4 Tóth Ignác Újtelek 5


9


BékésZsibrita Csaba Csabaszabadi 2 Nagy Zsolt Sándorné Csárdaszállás 6 Alt Norbert Gyula 2 Somlyai Imre Kamut és Murony 2 Varga Viktor Kardos 3 Bulla János Kaszaper-Pusztaszõlõs 6 Köleséri János Kertészsziget 6 Petrovszki János Kétsoprony 5 Molnár László Kisdombegyház 6 Simon Béla Magyardombegyház 4 Szabó György Medgyesbodzás 6 Pósa István Mezõhegyes 4 Mitykó József Mezõhegyes 5 Hruska János Örménykút 4Nagy Imre Sarkadkeresztúr 6Molnár István Tarhos 1Vas Andor Lajos Újszalonta 5CsongádAntal Mihályné Ambrózfalva 3Pipicz Imre Ásotthalom 1Gál József Ásotthalom 5Rózsa Antalné Ásotthalom 3Nyerges Istvánné Ásotthalom 2Tari Józsefné Balástya 4Böröcz Lászlóné Balástya 3Nagy József Balástya 6Simon Mihályné Bordány 3Vass Róbert Jánosné Bordány 3Makács László Csanádalberti 6 Csaba Attila Csongrád 3


Krizyán Sándor Csengele 3 Takó Ferenc Dóc 5 Antoni Zoltánné Domaszék 1 Kovács Edit Domaszék 1 Molnár István Eperjes 4 Gyuris Imréné Forráskút 5 Csala Imréné Forráskút 5 Domokos Istvánné Klárafalva 4 Galgóczi Ferenc Makó 5 Szuromi Ernõ Mártély 4 Bozóki Imre Mórahalom 2 Baloghné Hegedûs Edit Mórahalom 3 Farkas Ildikó Mórahalom 1 Gárgyán József Öttömös 3 Ótott-Kovács Benõné Pusztamérges 4 Márki Zsolt Röszke 2 Kovácsné Kacz Erika Röszke 3 Karika Zoltánné Ruzsa 5 Bóka Zoltán Ruzsa 6 Gránicz Mihály Szentes 2 Vörösmartyné Sári Csilla Üllés 5 Tóth Andrásné Üllés 4 Gábor Sándorné Üllés 4 Papp Árpádné Zákányszék 4 Józsvai István Zsombó 4 Kiss Gábor Ernõ Zsombó 5

PestSila József Cegléd 2 Király Istvánné Újszilvás 6 Gudman János Vasad 4


10

Már réges-régen mûködött ha-zánkban, elsõsorban a Du-

nántúl aprófalvaiban a falugondno-ki szolgálat intézménye, a tanyasilakosság azonban nem részesülhe-tett ennek jótéteményeibõl. Miért?Mert a pályázatokat úgy írták ki,hogy a nagy tanyavilággal rendel-kezõ települések még véletlenül seadhassanak be pályázatot (elõír-ták, hogy a külterületi lakosság ará-nya nem léphet túl egy bizonyos,alacsonyan meghatározott száza-lékarányt).

Néhány évvel ezelõtt Kemény Ber-ci bácsi, a mozgalom szülõatyja azta feladatot kapta, hogy dolgozzon kijavaslatot a falugondnoki szolgálatadaptálására a tanyás térségekre.Berci bácsi ennek érdekébenkerekasztal beszélgetéseket szerve-zett az ország négy nagyvárosában,melyekre a téma elismert szakem-bereit, civil szervezeteket, illetékesönkormányzatokat hívott meg. A micivil szervezetünk nagyon lelkesenés aktívan vett részt mind a négy be-szélgetésen, hiszen tagjaink tanyá-kon élnek, ismertük a problémáikat,tudtuk – mert végigjártuk –, hogy ajelenlegi törvényi szabályozás miértgátolja még mindig a tanyasiak hely-zetét. És persze úgy gondoltuk, a ta-nyagondnoki szolgálat kis civil szer-vezetünk életében is nagy elõrelé-pést fog hozni.

Kiírták a pályázatot. Civil szerve-zetünk egyik tagja különösen aktívvolt. Járt a Magyar Tanya- és Falu-gondnoki Szövetségnél, falugond-noki szolgálatokat látogatott meg,tapasztalatokat gyûjtött. Az igazságaz, hogy „kinézte magának” ezt amunkát, s már el is képzelte magát,amint jó tanyagondnokként a tanya-siak ügyes-bajos dolgait intézi. Azthiszem, ez megérthetõ törekvésvolt részérõl. Polgármesterünket isfölkereste, és többször hosszasangyõzködte – divatos szóval élve lob-byzott –, hogy legyen a mi települé-sünkön is tanyagondnoki szolgálat.A pályázatot ugyanis csak önkor-mányzatok adhatták be. Polgármes-terünk mindannyiszor megnyugtatóválaszt adott: „Gézám, légy nyu-godt, beadjuk, meglesz.” Géza

mindannyiszor meg is nyugodottegy kissé, meg mi is.

Kár volt. A hetekig tartó lobbyzás,tapasztalatszerzés, agitálás utánegy képviselõtestületi ülésen meg-döbbenéssel hallottuk az illetékesönkormányzati alkalmazott tájékoz-tatóját, amely szerint a tanyagond-noki pályázatot a település csakakkor nyerheti meg, ha a szolgála-tot valamely önkormányzati intéz-mény fogja ellátni. Mi próbáltunkennek ellentmondani, egyben tájé-koztattuk a falu- és tanyagondnokiszolgálatról nagyon kevés ismeret-tel bíró képviselõket a falugondnokiszolgálat történetérõl és civil szer-vezetünk ez ügyben végzett tevé-kenységérõl. Mondanom sem kell,hogy erõfeszítésünk hatástalanmaradt. Hát persze hogy hatástalanmaradt, hiszen a kétmillió forintéves normatív támogatás nagyonjól jön az önkormányzat intézmé-nyének. Meg a kisbusz is. A pályá-zatot a település megnyerte, s a ve-rebek már azt is csiripelték, hogy atanyagondnok személye is megvanmár egy közeli hozzátartozó sze-mélyében. No erre már egyes kép-viselõk is fölemelték szavukat, s atanyagondnoki állásra pályázatotírt ki a szolgálatot ellátó önkor-mányzati intézmény. Ezután mégtéma volt egyszer a tanyagondnokiszolgálat kérdése képviselõtestüle-ti ülésen, mivel a képviselõk szeret-ték volna, ha a tanyagondnokot aképviselõtestület választja ki. De aképviselõket meggyõzték, hogy ezjogszerûtlen lenne, mivel hatáskörelvonást jelentene az érintett ön-kormányzati intézmény vezetõjétõl.Hol voltunk ekkor már mi, a civilszervezet meg Géza!

A pályázatra tizenhárman adták bepályázatukat. Meghallgatásuk pén-tek délután történt, estére már ki ishirdették a gyõztest. Aki természete-sen nem Géza volt. De nem is az aközeli hozzátartozó, akirõl a verebekcsiripeltek. Szerettük volna megnéz-ni az összes jelentkezõ pályázatát,mivel a kiírás úgy szólt, hogy „a pá-lyázó tudomásul veszi, hogy pályá-zatába harmadik személy is betekin-tést nyerhet”. Nem sikerült. Az indok-

lás szerint azért, mert hétfõn már azösszes pályázónak visszaküldték apályázatát és másolatot sem készí-tettek.

Civil szervezetünknél ekkor sza-kadt el a cérna. Telefon ide megoda, hogy mit lehet tenni. Kaposvá-ron, a Módszertani Központbanegyüttérzéssel hallgatták meg tör-ténetünket, de nem sok reménnyelkecsegtettek. Megnyugtatásképpen(vagy vigasztalásképpen?) még amiénknél is szomorúbb története-ket meséltek arról a polgármester-rõl, aki úgy gondolta, hogy kapottegy gépkocsit sofõrrel vagy arról acivil szervezetrõl, amely sokáig jólés a falusiak megelégedésére láttael a falugondnoki szolgálatot, majdamikor a normatív támogatást fel-emelték, akkor az önkormányzatfelbontotta velük a feladatátvállalá-si szerzõdést. Meg azt is mondták,gondoljuk meg, mennyire akarunk,mennyire érdemes konfrontálód-nunk az önkormányzattal és intéz-ményével.

Meggondoltuk, s úgy döntöttünk,hogy futunk még egy kört. Írtunk egylevelet a település jegyzõjéhez,amelyben kifogásoltuk, hogy a ta-nyagondnok személyének kiválasz-tására nem hívtak össze tanyagyû-lést és a pályázatokba sem enged-tek betekintést. Motoros futár hoztaa jegyzõ három oldalas válaszát:minden jogszerûen történt, a pályá-zati kiírásban szereplõ harmadikszemély pedig nem bárkit jelent, leg-fõképpen nem bennünket, hanemcsak azokat, akiknek ezt megenge-dik.

A szolgálat elindult. A tanyagond-nok elsõ feladata egy kérdõív kitöl-tetése volt minden tanyasi háztar-tásban: ki a családfenntartó, meny-nyi a család jövedelme, van-e hûtõ-szekrény, stb. Ennek alapján dön-tötték el, hogy szociális alapon ki-nek kell és kinek nem kell fizetnie atanyagondnoki szolgálatért. Ennekalapján elég sokaknak kellett fizet-niük, ha egyáltalán ilyen feltételekmellett igénybe vették a szolgálta-tást. A fizetési kötelezettséget ké-sõbb eltörölték. Talán azért, mert atanyagondnoki képzésen kiokítot-

E G Y T A N Y A G O N D N O K I S Z O L G Á L A T T Ö R T É N E T E

Mit akartok, ti, civilek?


11ták a tanyagondnokot arról, hogy aszolgáltatásokért nem lehetnepénzt kérni? Mindenesetre addigramár késõ volt: az elsõ tanyagond-noknak azért nem újították meg aszerzõdését, mert kevesen vettékigénybe a szolgáltatásokat.

A tanyagondnoki szolgálat – im-már egy másik tanyagondnokkal –mûködik. Úgy hallom, mindenkimegelégedésére. Én még sohanem vettem igénybe. Géza sem.Van ennek az esetnek egy távo-labbra mutató, szomorú üzenete is.Pontosabban kettõ. Az egyik, hogya tanyasiak a szemünkbe nevettek:na mit akartok ti, civilek, tudtuk,hogy úgyis csak abból lesz valami,amit az önkormányzat csinál. (Ez-zel szemben Nagy-Britanniában haegy feladatra van civil szervezet je-lentkezõ, akkor a feladatot és a ve-le járó támogatást kötelezõen átkell adni nekik.) A másik pedig,hogy ezt a szolgálatot nem vesz-szük igénybe és nem is teszünksemmit a jobbítása érdekében.Egyszerûen nem érezzük a miénk-nek.

(Egy civil szervezet, amely a tör-téntek ellenére jóban akar lenni azönkormányzattal – Név és cím aszerkesztõségben)

Gyuris László, kiskunmajsai ta-nyagondnok megkeresésére a

Kelet-Magyarországi MódszertaniKözpont munkatársai 2006. július 9-én tájékozódó jellegû megbeszéléstfolytattak a kiskunmajsai polgármes-terrel.

Kiskunmajsa Bács-Kiskun megyedéli részén, Kecskeméttõl 60 km-refekvõ város. Lakossága 12.000 fõ, acigány népesség aránya 7-8%. A te-lepülésen a következõ szociális szol-gáltatások mûködnek: családsegítés,gyermekjóléti szolgálat, idõsek klub-ja, idõsek otthona, 2 támogató szol-gálat, szociális étkeztetés, házi se-gítségnyújtás, tanyagondnoki szol-gálat.

A város szélén lévõ telepen kb.110 személy – köztük 40 gyermek –él, tapasztalataink szerint nagyrésztemberhez méltatlan körülmények kö-zött. A munkanélküliek aránya mint-egy 90%. Az ott élõk lakhelye rész-ben téglaház (1 ikerház és 2 családiház), részben vályogház (3 ház), és15 darab, vagonból átalakított, desz-kából összeeszkábált, illetve koráb-ban lakókocsiként használt „lakóépü-let”. A közmûellátottság igen szegé-nyes: gáz egyáltalán nincs, víz a te-

lep szélén csak egy kútról elérhetõ,villany pedig egy épületben van legá-lisan, szabályszerûen. Több háztar-tás erre az épületre kötötte rá a sajátvillanyvezetékét, a számlát pedig kö-zösen fizetik.

Ezt követõen a módszertani köz-pont munkatársai terepbejárást tar-tottak a területen, majd a helyi Máltaicsoporttal történõ találkozón akiskunmajsai testvérek is segítõszándékuknak adtak hangot a ci-gánytelepen élõ emberek élethelyze-tének javítása érdekében.

Idõközben felmerült annak a lehe-tõsége (háttérinformációk alapján),hogy a Máltai Szeretetszolgálat kon-zorciumi partnere lehetne egy, az or-szágos Foglalkoztatási Közalapít-vány (OFA) által indított és konkrétana kiskunmajsai cigánytelepet érintõtelepfelszámolási programnak. Je-lenlegi információink szerint elõké-szítõ tervezés alatt van az ügy, a me-gyei partner a Bács-Kiskun MegyeiMunkaügyi Központ, és további civilegyüttmûködõ partnereket keresnek.

(Forrás: a Magyar Máltai Szeretet-szolgálat Dél-Alföldi Regionális Mód-szertani Központjának Hírlevele)

Cigánytelep Kiskunmajsán

Atanyagondnoki szolgálat létrejötte csodálatos dolog,hiszen nagy segítséget nyújt a tanyán élõk számára.

Legelõbb a gyermekszállítással kapcsolatos véleménye-met szeretném megosztani önökkel, hiszen a családo-mat ez érinti leginkább.

Kisfiam 5 éves, a város legszélsõ külterületén, a Cser-nus dûlõben lakunk, s tõlünk a Kerekegyházára járóbusz legközelebbi megállója 3 km-re van. A férjemnekautóval kell a munkahelyére járnia, így a gyermekünkóvodába szállítását e szolgálat mûködésének köszön-hetjük.

A tanyagondnok személye is nagyon fontos! Éle-tünkben sok olyan emberrel találkozunk, akik jól vég-zik a munkájukat, ám néhányan közülük kimagaslóanjól, ez utóbbiak a közvetlen környezetének olyanok,mint egy igazi KINCS, mert emberségbõl mindig ötös-re vizsgáznak, s mert nem is tudnánk náluk rátermet-tebbet elképzelni sem. Ilyen ember a mi tanyagondno-kunk, Horváth László is, aki lelkiismeretes, megbízha-tó, fáradhatatlan.

Érezzük, hogy szívvel-lélekkel dolgozik értünk – sezzel nemcsak gyermekeink szeretetét, de a felnõttektiszteletét is kivívta.

Ha bánatos valamelyik kisgyerek, Laci bácsi jókedvrederíti, ha gyógyszert kell kiváltani, be kell vásárolni, csaka beszereznivalók listáját kell odaadni, s már Laci intéz-kedik is. Hozza naponta az ebédeket, mindenkihez vanegy jó szava, az egyedül élõkre különös gonddal odafi-gyel, segíti õket. A helyi rendezvényekre, különféleügyek intézésére hozza – viszi a kint élõket. Nemegy-szer hívott és szállított orvost egy-egy tanyán lakóhoz.

Sorolhatnám még sokrétû tevékenységeit, de egy biz-tos, nem tudok olyan kérésrõl, amelyet valaha is vissza-utasított volna – mindig számíthatunk rá! Szakmailag fel-készült, azonnal tudja, kihez kell fordulnia, ha egészség-ügyi, szociális, közbiztonsági, hivatalos ügyek intézésé-ben kérnek tõle tanácsot, illetve segítséget.

E körzetben élõ lakosok nevében mondok köszönetetneked, Laci! Kívánjuk, hogy adjon az Isten sok erõt ésegészséget, életed legyen fûszerezve oly sok örömmel,mint amennyit Te adsz nekünk nap mint nap!

A Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesülete vezetõ-jének és a kerekegyházi önkormányzat polgármester-ének is szeretném kifejezni köszönetünket, amiért meg-teremtik – s reményeink szerint a jövõben is megterem-tik – a tanyagondnoki szolgálat anyagi hátterét, amelynekünk, kint élõknek olyan sokat jelent.

Fazekasné Endre Éva,Kerekegyháza

Egy igazi kincs


December 25., karácsony A család ünnepe volt a hagyomá-nyos magyar paraszti életben is. Mintminden nagy ünnep, munkatilalom-mal járt. Csak a legszükségesebbmunkákat végezték el és az állatok-nak a takarmányt már elõzõ napodakészítették, nem fõztek, csak azelõtte való napokon. Tilos volt e na-pon a kölcsönkérés, kölcsönadás is,mert kivinné a házból a szerencsét.

December 26., karácsony, István E napon jártak a dunántúli regölõk. Agazdának minden jót kívántak, a leá-nyokat, legényeket összeénekelték.A hazai kutatás sokat foglalkozott aregölés és a regösének kérdéseivel,mert abban finnugor kori réteget véltfelfedezni, valamint a téli napfordulómegünneplésének pogány nyomait.

December 27., János napjaE naphoz a borszentelés szokásakapcsolódott, mely a borvidékekenmáig él. A szentelt bornak is mágikuserõt tulajdonítottak, beteg embert ésállatot gyógyítottak vele. Öntöttek aboroshordókba is, hogy ne romoljonel a bor. Szólásként él a Szent Jánosáldása, a búcsúzáskor megivott utol-só pohár borral kapcsolatosan.

December 31., szilveszterA szilveszteri szokásokban különö-sen éjfélkor van fontos szerepe azajkeltésnek, melyet neveznek kon-gózásnak, csergetésnek, pergõzés-nek, nyájfordításnak, mely bõségva-rázsló rigmussal, adománykérésselegybekötött szokás.

Szilveszter éjjelén gombócfõzés-sel, ólomöntéssel tudakozódtak a lá-nyok jövendõbelijük neve és foglal-kozása után.

A szilveszteri szokások ma váro-son és falun egyaránt a hangos, vi-dám évbúcsúztatást jelentik. Mikortrombitával, petárdákkal búcsúztat-ják az óesztendõt, nem gondolnakarra, hogy milyen õsi gonoszûzõ, bõ-ségvarázsló mágikus eljárásoknakaz emlékei élnek ezekben a szoká-sokban is.

12

Karácsonytól SzilveszterigNéprajzolás

Szokások és hiedelmek

Karácsony éjfelén, éjszakáján fontos szerepet kapott a víz, a tûz, a zaj-keltés. A víznek gyógyító és varázserõt tulajdonítottak. Hatását azzal isfokozták, hogy pénzt és piros almát dobtak bele. Karácsony éjjelén merí-tették az ún. aranyos vizet vagy más néven életvizet. Ez a víz egészsé-get jelentett, mert hitük szerint ebben fürösztötték a Jézuskát.

A víz után a tûz a másik fontos elem, melynek különös ereje lehet ka-rácsony éjjelén. Karácsony éjjelén az égõ gyertya összefüggött a házas-ságvarázslással is.

A gonoszelhárító zajcsapás ezen az éjszakán a pásztorok feladata volt.Az éjféli misén a pásztorok körbejárták a templomot, hogy a gonosz szel-lemeket, boszorkányokat távol tartsák a zajjal.

A házasságjóslásra, -varázslásra is alkalmas az éjféli mise körüli idõ-pont. A Luca-napkor elkezdett eljárásoknak ilyenkor volt a beteljesedésiidejük.

DUNA–TISZA KÖZI FALUGONDNOKI HÍRLEVÉL

Kiadja:a Falugondnokok

Duna–Tisza Közi Egyesülete

Szerkeszti:Borzák Tibor,

Csörszné Zelenák Katalin,Tóth Márta,

Moiskó Csilla

Rajz:Vida Ágnes

Engedélyszám: 2.9/776-1/2006

Nyomda: Print 2000, Kecskemét

Megjelent a Nemzeti Civil Alap

támogatásával

Fotópályázatunkra érkezett

Beküldte: Ótott-Kovács Benõné tanyagondnok – Pusztamérges


Documents

Duna–Tisza Közi Falugondnoki · 2 Falugondnoki találkozót tartott egyesületünk november 15-én Mórahalmon. Az esemény az újon-nan megválasztott polgármesterek-nek mutatta