Hallás utáni

daltanítás

A daltanítás történhet:

1. Hallás után

2. Jelrendszerről

A tanító dönti el, hogy melyiket választja. (Egyes tankönyvek tartalmaznak iránymutatást.)

A döntés szempontjai:

1. A gyerekek életkora, képességei

2. A dal nehézsége

3. Tartalmaz-e a dal még nem tudatosított szolmizációs hangot vagy ritmusképletet?

4. Alsó tagozaton a hallás utáni daltanításé a központi szerep.

Iskolai feladat: ismereteket átadni, azokon keresztül a

készségeket, képességeket fejleszteni!

Daltanítás – ezzel az ismeretátadás sora nyílik meg.

Helye a tanórán

Ráfordítandó idő

Motiváció – figyelem ébren tartása

HALLÁS UTÁNI DALTANÍTÁS

Ősi módszer – nem szükséges ismeret – bárkinek

tanítható (megfelelő éneklési képességek birtokában)

Ebből következik tehát, hogy – az éneklési képességek

fejlettségi szintjének megfelelően – a nehezebb dalok

tanítására ez a módszer alkalmas.

A kisiskolás zenei nevelésben

KÖZPONTI SZEREPE VAN!!!

Módjai:

Globális

mozgásos gyermekjáték-dalok; ritmika–dallam–szöveg–játék

egyben van a gyerekek fejében;

mechanikus bevésődés!

A játék lendületében gyakran előfordul, hogy a tanulók keveset törődnek

az énekléssel, elmerülnek a játékban.

• Leállítás, az ének külön gyakoroltatása.

• Hiba esetén szintén fontos a leállítás.

A hiba lehetséges okai: figyelmetlenség, a dallamrészlet nehézsége,

hasonló dal zavaró hatása.

• Hibás részlet kiemelése, hiba helyének tudatosítása, részlet helyes

bemutatása néhányszor, gyakoroltatás.

Dal gyakoroltatása:

Csak addig, míg figyelmüket leköti (bár a gyerekek szeretik az

ismétlődést).

Változatosság: kisebb csoportokra való bontás, egymás énekének,

játékának megfigyeltetése, esetleg a játék cselekményének megfelelő

egyéni szerepeltetés.

Részekre bontott daltanítás

(analizáló – szintetizáló)

a három módszer közül a legnehezebb dalok tanítására alkalmas,

a hosszabb terjedelmű, formailag kötöttebb, ritmusban, dallamban és

szövegtartalomban a játékdaloknál igényesebb dallamok megtanításakor

alkalmazzuk.

Mozzanatsora:

•Bemutatás:

a tanító bemutató éneke (minél többször) összes versszakkal, - hozzá

megfigyelési szempontok, melyek ismét a gyarapodó tudástól függnek

(motívumok, sorok, dallami vagy ritmikai azonosságok)

a szövegtartalom megbeszélése,

•Részekre bontás:

bemutatás,

gyakorlás,

ellenőrzés,

A részek összekapcsolása:

gyakorlás,

ellenőrzés,

A dal előadásának gyakorlása:

a tanító élményszerű bemutató énekének megfigyelése a megadott

szempontok szerint,

a megfigyeltek megbeszélése, megvalósítása,

gyakorlás.

A részekre bontás és ezek összekapcsolása időben

ÁTFEDÉSSEL

valósul meg (ld. 4 részre bontott dal megt.)

JAVÍTÁS!!!

agyon-gyakoroltatás, gépies ismétlés – nem jó!

A hallás utáni daltanítás eddigi két módja a

mechanikus bevésésre épül,

alapja a zene és a szöveg asszociációja.

Harmadik, egyben legfejlettebb formája a zene

hallás után tudatosított memorizálásánalapul.

A tudatosítás mértéke a zenei ismeretekben tett

előrehaladás függvénye, ezért az egyes osztályokban

fokozatosan bővül a tudatosítás lehetőségeinek köre

(mostmár heti 2 óra az ének!).

1. A formai tagolódás felismertetése (már az egyszerű

gyermekdalokban is arra szoktassuk a tanulókat, hogy

keressék a motívumokat)

2. A hallás utáni memorizálás alapja a felismert

ritmusképlet. A dallam memorizálása a bonyolultabb

feladat, dallamrajz – a mozgás iránya – alapján

memorizáltassunk.

Motívum-típusok jellemzése (egy helyben mozgó,

hangismétléses, hullámzó mozgású, lefelé haladó,

felfelé ugró, leugró, stb.) A dallam folyamatos

memorizálását mindig a részek egymáshoz való

viszonyításával (azonos, hasonló, eltérő) rögzítsük.

3. A formai egységek megszámlálása után

összehasonlíttatjuk a motívumok ritmusát, dallamát

(azonosak, hasonlók, különbözők). Ritmus

tekintetében a második osztálytól kezdve az értékeket

is felismertetjük, és hamarosan összegyűjthetjük a

négy lüktetés alatt lezajló, legfontosabb ritmus-

képleteket.

4. A jól ismert és sokszor begyakorolt

dallamfordulatokat, melyeket a tanulók szinte már az

első hallás után hangnévvel visszaénekelnek,

memorizálhatunk a megfelelő szolmizáló nevekkel is.

Így például a harmadik osztályos pentaton dallamok

hallás utáni memorizálásában a felismert fordulatok

szolmizálása sokat segíthet. Ilyenek a lá–szó–mi; a

mi–ré–dó; a szó–mi–ré–dó és a mi–ré–dó–lá, hangok

gyakori fordulatai.

Mozzanatsora azonos az előzővel.

Szöveges dal: csak a teljes dal bemutatásakor

énekeljük szöveggel, a részekre bontást már szöveg

nélkül, lalázva mutassuk és gyakoroltassuk, hogy a

tanulók figyelmét a zenére irányítsuk. Igaz, hogy ez

esetben a szöveggel való éneklést a dallam

memorizálása után külön kell gyakoroltatnunk, de ez a

munka bőven megtérül, ha a tanulókat korán

hozzászoktatjuk, hogy ha dallamot tanulnak,

elsősorban a zene mozgását kell megfigyelniük.

A későbbi zenehallgatói magatartás szempontjából e

képesség kifejlesztése döntő fontosságú.

Szövegtelen zenei részleteket is taníthatunk ezzel a

módszerrel.

Döntő fontosságú dolgok:

helyes hangmagasság (gyermekének megf.; -

utánzás!);

helyes tempó (bemutatásé, gyakoroltatásé, előadásé)

hangadás – jó, ha az órának van „tonalitása”, főleg

gyengébben éneklő osztályoknál

bemutatás milyensége

Javítás

ÚJ DALON NEM VÉGZÜNK KÉPESSÉGFEJLESZTÉST!

(osztinátó, játék, tánclépés tehető hozzá)

Tankönyv

(manapság: projektor):

Második és további versszakok

A tanító felkészülése

a hallás utáni

daltanításhoz

1. Tudja a dalt pontos dallammal és ritmussal, összes szövegével elénekelni.

2. Tudja a kezdőhangot hangvilláról, sípról vagy furulyáról megadni. (A bemutatás

során emlékezzen a kezdőhangra, a tonalitásra.)

3. Tudja hibátlanul kotta nélkül előadni a tanítandó dallamot a gyermekeknek

legmegfelelőbb hangmagasságban.

4. Tudja a sorokat elkezdeni, és a dal bármely belső motívumát felidézni a folyamatból

kiragadva, de a tonalitást megtartva.

5. Vegye észre a hibákat, tudja azok okát, és hangjával tudjon javítani. Ha kell, rövid

magyarázattal, hasonlattal, utalással segítsen.

6. Készüljön fel a dallam hibalehetőségeire, nehézségeire, de ezt tanítás közben ne

hangsúlyozza, csak javítson, ha kell. (Pl. nehezebb dallamfordulatok, problémás

ritmusok, nehezen intonálható hangközök.) Próbálja megelőzni a hibát.

7. Tudja elemezni a dalt formai szempontból, tudja énekelni a dalt ritmusnévvel és

szolmizálva.

8. Tudja bármikor dallamrajzzal, kézmozdulattal segíteni az osztály énekét. Tudja

egyenletes mérő segítségével, vezényléssel énekelni, illetve irányítani az éneket.

9. Ismerje és tudja megmagyarázni a szövegben előforduló, de a gyerekek

számára ismeretlen kifejezéseket.

10. Tervezze meg a dal zenei kidolgozását a dal karakterének megfelelően,

amelynek szempontjai: tempó, előadási mód, tagolás, levegőbeosztás, szöveg-

dallamhangsúlyozás, dinamika, a zenei folyamat megvalósulása.

11. Élményszerűen, pergően vezesse a daltanulást.

Megjegyzések

1. A daltanulást megelőző óramozzanatokban már el lehet

rejteni az előkészítést

(beéneklő gyakorlatokban, kézjeles hallásfejlesztő

feladatokban, egyéb visszhangéneklésekben,

ritmushangoztatásban, hasonló témájú, dallamú vagy

karakterű dalok éneklésével)

2. Segíthet a már tanult és hasonló dallamfordulatot vagy

ritmust tartalmazó dal ismétlése, dallamrajza, ritmizálása.

3. Megkönnyíti a tanulást az új dal dallamvonalának térbeli

követése a bemutatás hallgatása közben, majd az éneklés

alatt.

Köszönöm a figyelmet!