Petri Ferenc: Tersánszky J. Jenő:

Csoda Ábrándjaimnak szárnya nőtt, minden úgy van, ahogy

[kivontam, porladó virágórá.k megállítják a csobogó időt, fekszem, s fűszál pörög a

[számban.

Látom: úszik az égben rőtvörös sirály és indigokék háromlábú ló, amig lassan pusztuló szivemre hullik

[pitypangzápor, s gyárkémény korma: beszélő füst kigyulladt

[ceruzából.

Fekszem hanyatt, mellettem felfújja magát s

[égbe száll egy ragyogó levelibéka; kibeszélem minden

[szomorúságom, s szertepattan a bánat

[buboréka!

A nagyérdeműi.. A szülőföid krónikája — Mi dolga van most- — hogy az illető hői®?, az tűnő. De a szövegkiejtése,

érdeklődött tőlem ellenállha- é d e s . . . í z é . . . unokahuga és különösen a magas íekvé-tatlan mosolyával a mű- mint előadóművésznő műkő- sekben katasztrofálisan rossz, vésznő. d i k . . . Remek! . Egyszerre Az i-hangjai u-k. és az

— Ha maga kívánja, ak- két véleményt is. hallhatunk u-hangjái ó-k. Ez nem megy. kor semmi! Mert ha aranyat a művésznő énekéről, egy Aztán a hangját előre kel-érne minden percem má- laikus és egy szakvéleményt, lerve hozni. A piánóinak in-sutt. ha maganak áldozom. Rövid hogyvagyozas és famisan reszelős hangját e 8 . e s z s o r a , . , . . . . még mindig csak én nyerek! mitcsinálozás kölcsönös ki- meglágyítani. Szóval egy-két intézményéit es Kiaaok egy- . m i m - feleltem gyalázatos elmés- cserélése után ügyesen a évi átgyúrás nem ártana en- r e . tón-szerubb munkáját, M.haly Bálint Sándor mun-kedéssel súlyosbított hizel- tárgyra tértem: szokot téra- nek az énekesnőnek, mielőtt. £ í l v L géssel. dioeloadasokat hallgatni a újra mikrofon ele eresztik. a z oivascm igényw

— Helyes! — vette igény- barátom? Akkor nem mondom. . be önfeláldozásomat a mű- — Ó, hogyne! Állandóan! Meg vagy negyedórát hall-- . - - . ~ l l f i _ „,, t i vésznő egy biccentessel. Az- - hangzott a válasz. gattuk a tanár magyaráz*- t e n e t > erdeklodesbol sarjadt ző elvegzese utan ket evti-tán így folytatta: — Érdekes — Hát akkor nem hallót- tat. mielőtt eszébe jutott, megbízatásom volna a maga tad, véletlen, a tegnapi mü- hogyhat e lkéset t . . . És ro-számára. úgy. hogy kölcsö- sor szenzációját, X. Y. mü- hant. nősen okulhatnánk és mu- vésznő énekét? Mi pedig haladtunk to-lathatnánk a dolgon. — Dehogynem! Rég nem vabb a művésznővel. Hogy

— Rendelkezzék v e l e m ! - állott módomban ilyen üde. tőle ugyancsak másik érte- S ^ s a ' ^ ^ E l e g e n d T ^ h á l a n v a f ' f á s o k r ó l T m m e k -csaptam össze bokámat. kedves női hangot hallani! kezest élvezzek végig hangja S ö r ö k r e K T S

_ Hat nézze! Tegnap elő- Kar. hogy rövid volt a mu- es altalaban az enekhang ^ i T T S k S ^ gondjairól: Már f i a S t o g -és idősek haszonnal dolgoz- lalkoztatjak a tanyavilág nak lakóhelyük történeté- gazdasági és szociális prob-

Helytörténet-irásunk az vesebb az erre vonatkozó, utóbbi években örvendete- jól használható kutatasí sen megélénkült. Országos eredmeny. Szecsy György jellegű es vidéki kiadványok épit a szegedi tanyavüág

jelzi a kutatók, múltjával foglalkozo kuta-tók: Reizner János, Szüts

sok évtizedes élet tapasztala-vei, érdeklődésével is. Igé- tából merít. Szülőföldjéről retes jelenség, hogy a tör- ír, ahol a szegedi tanítokép-

gyüjtő-, feldolgozó munka zeden át tanitotta-nevelte a nem a kevesek, a hivatásos tanyai diáknemzedéket. 1905 kutatók „kiváltsága" csupán, -1925- ig a királyhalmi is-hanem önkéntes munkatár- kola igazgatója, s közben, sak százainak kedvvel, lel- mint a Szegedi Napié külső kesedéssel végzett „mellék- munkatársa, cikkeket ír a

szőr enekeltem a rádióban Szeretném tudni, milyen si-kerem volt. De valóban!

— Hogy-hogy valóban? — hüledeztem.

— Maga tudja, hogy egy üzemben, az igazgatótól le-felé, rendező, .szervező mind, ha csak gázsicsökkentést nem

sora. Ilyen számokat kelle- targyaban. Így érkeztünk ne többet és hosszabban a eay üzlet elé. Ajtaján ép-

^ r ^ J t o m ^ M t e . 1 6 ] ^ 8 ! ; t J " ^ . nek, népéletének föltárásé- lémái, az 1930-as evekben dett bai atom. Mire e n i s lepett J t l Hozzászegődtünk é r t ' m e g i s m e r é s e e r t . vállvetve harcol a válság .unokanovér- es erdeklödesemre igazan Széles bazisa és remélhetőleg terheitől eladosodott bérlők

jó utánpótlása ez a korszerű helyzetének javításáért, de helytörténeti kutatásnak. szerteágazó élettapasztalatá-

Mire fellelkezve az kéhez' fordultam: sokatigerő választ nyertünk:

— És kegyed nem halotti _ H ogy hallottam-e? Hi-rádió minden Szécsi György Mórahalom- nak összegyűjtését, sokirá-Mindent meg- nak. a régi szegedi határ- nyű vizsgálódásainak kötet-

es€tleg? ,, ., . , , , szen nekem . - Hallottam, igen. én ls- s ? o r a kozásom. . . . .

terveznek megdicsérik a ^ l e » « " n t o sn- jegyzek, ami csak érdemes ból kiszakított tanyaközség- be foglalását csak az érleld produkciót. A kritika sem i n a k n a k n * m adasai közül. Ez az uj éne- nek történetét és mai életét öregkor hozta meg. elfogulatlan es főleg szem- f í f ™ ™ T _ _ a_ "űiobanu ha kesnő nem rossz eppen. Csu- vizsgálja. Szeged határa a Könyvének legjobb fejeze-pontjai vannak. Az ismerő- ' A 8 mL'Tit p a n n a e y o n bogyismond- török hódoltság alatt elha- tei azok. ahol visszaemleke-sok. barátok, kartarsak szem- " e K "" mondta tompa. j a m . . . modorosan, agyonis- gyatottá vált és újbóli be- wsei alapján a tanyai nép-tol szemben való magaszta- X * é r W kol ázottan enekel. Talan ha népesedése csak a török után oktatásról, iskolákról, század lasait. vagy raiongo leveleit "" « • , . • maga természetes hangját indult meg. Az 1700-as évek- eleji művelődési helvzetrőt mind-mind érdekek vezetik. Puff neki! Ket homlok- hallatná, az százszor ható-"tői a lakatlan vidékre sze- ír. Szinte sajnáljuk.' hogv Saját magat magnetofonon egyenest ellenkező nezet! lSOsabb lenne. Így tiszta nya- gedi parasztok települtek. Olykor nem merit még bő-visszahallgatva. az ember Mentünk tovább a mu- fogás n é h o l . . . nagyon tévedhet. Egyetlen vésznővel, kedves csacsogá- T e l e k i Ar » l i A n t « A v « mód marad, hogy pontosan sa kíséretében. Hogyhat : igy- 1

értesüljünk róla: hogyan ha- úgy. ez és az es miegy- ' , . , „ . . tott a mutatványunk. . . m á s ! . . . Elfogtuk » kóvetkezőtag-

De alig jutottunk odább. j a t * Nagyerdemű kozőn. őszinte kíváncsisággal.

— Az, az, hogy teljesen kbzöt" t Y p ' ^ i T levitézlett verseny, csak ne olyan zsú , erdektelen, atla- — *•-'- —*— —~

nagyérdemü közönség

akik kezdetben ideiglenes vebben szíilöföld-ismerete szabásokat építettek. Eleinte ..tarisznyájából", mert szive-a városhoz közeli földeket sen olvasnánk tovább for-szállták meg, majd fokoza- rásértékű személyes emlé-

__ tosan haladtak ki a meg- keit. De a terjedelem és a - Az mi? - kérdeztem régnek. 'ÁTdífogTsa az'voit , műveletlen pusztákra. A magaszabta önfegyelem gaz-

i sassal mai is ismerős arcot tedez- „ " . . . . X V T T I század végétől kez- dasagos, arányos beosztásra skorivá válni a ta- készteti. Munkája első részé-

s meretlen, érdektelen, átla- " r ^ k - s ^ r i e n W ' enekl foltan peregtek volna, egs'- n y a r a v aló állandó kiköltö- ben foglalkozik még 1848 és gos nagyérdemű közönség r f / f l - l - l ,*"!?. más sarkára tanosva egyes »»• A tanyasodáshoz hozzá- 3 betyarvilag . . ..... , . . . tanár barátom jött felénk. m a s sarkara taposva egyes b.ralatat leshetjuk el, koz- E l c s í p t e m ! B á r r e n d k í v ü l si- a z a m a b

vétlenül Ez pedig ugy tor- t ö ú t j 4 hivatkozott, ám- De erre a következő har-

néphagvomá-járult Szeged városának n.vaival. a tanvai közigazga-földbirtokpolitikája. A vá- fással és a kisvasút építésé-

ténhet hogy elindulunk ket- J T ^ t o r " ^ S r i ! matók^ i s m ^ ő 7 e l ^ z ö r é g j S ^ ^ r J ^ i ™A k ö n w ten koborolni. Maganak ren- j1A„„ i n i , , ; , . , , . . terjes allattartasra hasznosi- A könyv második resze geteg ismerőse van. azoktól ttir T . músorbol, t o t t p u s z t á k b ó l i d 6 n k é n t Mórahalom leguiabbkori tör-

egeszen elfeledtette velesür- hogy szüneteket kell egyes nagy területeket kihasított ténetének a fölszabadulás gos dolgát. így kezdte. énekszámok között, kivárni, és haszonbérbe adott. 1845- úta lezajlott

csak úgy véletlen faggatózni fog előttem föllépésemről, de — A. én nemigen hallga- változásoknak

. . I-X. CI I NCUUKCU TIAIISA-ugy. nem arulja el, hogy a t o k r g d i 6 t D t . . t e g n a p j tettes én vagyok! . . , hangversenyt véletlen vé-

gi V AB Y LAJOS: TÓTH ARPAD

— Öriasi! — egyeztem gjgfüleltem. Az illető hölgv-bele. nek. ha találkozol vele. meg- kornyikálás volt ennek

Azzal nyakunkba vettük a mondhatod . . . várost. . Itt jelentősen sandított a

Első ismerős, akibe né- művésznőre. De az maris hany lépés után máris sze- r a z t a fejecskéjét: , rencsésen belebotiunk, egy — Csak mondja bátran! vidéki barátom. Csinos nő- Nem én vagyok az illető! vei jött karöltve. Először azt — Hát még ha maga is

családot alapítani és a gyereket tisztességesen nevelni . . . Kibírni azokat a kacskaringókat, amelyeken nemzedékünk átment — okkal vagy ok nélkül —, s nem megrokkanni, nem lezülleni es nem el-aljasodni az „egy nap a világ'' nihilizmu-sáig; megőrizni az emberi méltóságot, s nem megundorodni az embertől (mert azért eklektikus erkölcsi viszonyaink kö-zött erre is volt és van mód bőven). Szilárd morális alappal tovább szolgálni azt, amire elköteleztem magam — nem egy „szimpla" nemzedék útja ez.

Ném azok a számottevők és a mérv-adok. akik kisiklanak, elbuknak, akik si-lányabbak jellemükben. Nem lehet iránv-adónak tekinteni a törtetöket, a hízelgő-ket. mert az sem általános. S egyébként is a nagy földobó erő nem szelektált eti-kai, pszichikai, karakterisztikai módsze-rekkel. Igaz tehát, hogy ilyenek is vol-tak és vannak. Ez is beletartozik a szin-tézisbe.

Mindig megrendülök azonban, amikor olvasom, hallom — sajnos egyre gyakrab-ban —. hogy szívroham sitté el ezt is, azt is, élete virágában. Mostanában a szivük öli meg az embereket, különösen ezekben a munkakörökben. Azt hiszem, ez sem véletlen. Az a baj, hogy legtöbb-ször neveletlen gyerekek maradnak hát-ra. akik végignézik a kijáró pompával nyújtott végtisztességet és azután . . . az-után mindén a feledésbe merül. Előfordul, hogv a gyerekek, akik igy kikerültek az apjuk árnyékából, alig találnak valakire, aki jövőjük fölött örködjön az életben maradottak közül. Fájdalom, mert az em-beri számítás a mi sorainkban sem rit-ka. A humanitás sem olyan gyorsan ver gvökeret. mint amilyen mértékben szeret-nenk. Itt is indokolt leszámolni bátrab-ban a koráhhi szentimentalizmussal.

v e gnr az olvasó, hojv valamilyen privilegii szeretnék kicsikarni ettől a nemzed<; Közmunkásai számára. Mind-össze ér;.' keltetni próbáltam, hogy a kór-kép megrajzolásának alapvonulata az: ho-gyan és milyen áron jutott el a mun-kásosztály a tudományos akadémiáig, mi-

*közben egy új országot teremtett a vele

A közvetlen második bi- b e T I 12 009 hold közlegelöt fölmérésére tesz kísérletet, ralötól azt tudtuk meg. hogy: Parcellázott, amit 260 alsó- érzékelteti, mit jelen-tárgyilagos ítélettel silány t a n>'a i gazda vett bérbe. A taft a nehéz sorsú kisbérlő-

bérbeadások a múlt század társadalomnak. amikor a ,„, . , , . végén és századunkban is földosztáskor ..árendás'' föld-fólfedezett u] csillagnak a folytatódtak. így lassan be- birtokába jutott. Figyel-hangja — és a konyha le- népesült az egész szegedi ha- oie a termelöszövetkezetek-vegője terjeng inkább rajta, Morahalom (régen Alsó- tűi a falusi népművelésig, mint. a mügonddaJ felépített központ) a hajdani Alsóta- egészségügyi helyzetig min-h '. . nya természetes központja, denre kiterjed nanpiersenye. ahol 1892-ben letesült ta- Szécsy György könyve nem

De az utolsó előtti birá- n y a i közigazgatási kiren- rendszeres, korszerű tudo-véltem a felesegével. . . Nem az. akkor is kifejthetem. jaj e g v kalap alá vette a őeltség. Aránylag korán fa- mánvos igénnyel írott falu-baj! Mindjárt megtudtam, hogy a maga hanganyagaki- m ú s p r t , rádiónak kínos lusodott, de határa ma is monográfia. A szerző nem

igyekezettel összeállított sok d b " t ö e " f is törekedett erre Célja az-. . s - i • t94a-ig teruletenek kb. ket- volt, hogy közel het evtize-

együtt lépdelő mütiökkal. E nemzedék ön- | ' múvS! 1 ^ J n a d a - d e 8 .^ tapasz ta la tó . szerte-v „magas a renaes, müven mada városi bérlet volt. A agazo vizsgalatai és reszben ember fülének és csak ze- mai község 1950. január 1-töl mások eredményei alapjan ne bolond ok eszelősségét ve- önállósult a mórahalmi, ki- egy Szeged környéki tanya-

számba rályhalml és nagi-széksósi község múltjának és mai 1

( kapitányságok területéből. életének jellemzőbb saiátsa-E ! e s - Ebből a röi'id áttekintés-A további kísérletekről bői is kitűnik, hogy Móra-

már szédülő fejjel, teljes lel- halom történetének kutatása ki zűrzavarral mondott le a nem könnyű feladat. A ta-saegény művésznő. Az utol- nyavilág kialakulását, máig »o fórum az ismeretlen m e áte t t útját, s jelenét meg- ségi tanácsot a tartalmas,

i r n i n e h e z e b b , m i n t a k á r m e - s z é n e n i l l u s z t r á l t k ö r o - v k i -Nagyerdemü közönség, ami- l y i k t e ] e p e s község múlt iát adasáért A mórahalmi pel-ben bízott, igy nyilatkozott föltárni. Egvrészt bonyolul- da követésre méltó, n e k i . . . sajnos — sajnos! tabb a föladat, másrészt ke- Juhász AntaJ

I

— í k ön- | vizsgálatának szintézisbe hozását valaho-

gyan ezen az úton érdemes keresni, ösz-szefüggő egységes folyamat ábrázolásában, a típusok és figurák sajatosan e nemze-dek típusai es figurái, mert nincsen előd-jük es nem lesz utódjuk abban az érte-lemben, ahogyan a színre leptek és aho-gyan leelték életüket.

m

gait fölvázolja, olyan képet rajzoljon, melv mozaikokból áll össze. Ezt a célját be-csülettel elérte.

Végül dicséret illeti a köz-

Önvizsgálat azért nem kezdődhetett meg korábban, mert ez a nemze-dék most kezd azonosulni nagy tö-megeiben mindazzal, amit ket évtizede tesz. Nemcsak az értelem fogja at csele-kedeteinket, hanem érzelmileg is magunk-hoz tartozónak tekintjük a várost, a fa-lut. az üzemet, községet es újra fölfedez-zük hazánkat, szülőházunkat. Ez nemcsak az egyszerű emberre, de az alkotó mű-veszre is érvényes. Amit hiányolni lehet, hogy a mai negyvenéves alkotók nem nyúlnak batrabban sa.iát dolgainkhoz. Néha a könnyebb ellenalást választ-ják. pedig nekik kell belevágni mindabba, amit eddig tettünk. Az országban szabad a légkör ahhoz, hogy ez megtegyék. Ma már senki sem vitatja, hogy egy kor művészi ábrá-zolása sok szépet és kevésbe szépet mutat fel. Senki sem kíván a valóságtól el-ütő hozsannát, hanem mély. igaz, őszinte ábrázolást vár e nemzedék önmagáról és tetteiről.

Az viszont igaz. hogv erről a korról vallani hitelesen és őszintén csak úgv le-het, ha teljes mértékben azonosul Vele az, aki szól róla. Az el nem kötelezett-ség alapján nem lehet őszintén, magas hőfokon megmutatni tegnapunkat és man-kat.

Az a műveszgeneráció. amely megkezd-te nemzedékünk önvizsgálatát, .jó úton jár. Ezt művei bizonyítják. Nagyobb bá-torságra és felelősségre van szükség. Az . előjelek biztatók, tágítsuk a látóha-tárt. hogy beleférjenek a legfontosabb ele- _ mek, mozzanatok, változások és embe- I rek.

Ténasy Sándor t ersei:

Messzeségek I .

Szőlőhegyek és szénbányák mögött varosok: templomoJckal, gyarkéményekkei es antennatornyokkal — Jártam en erre valaha. csak mar elfelejtettem? Szobám négy fala négy égtáj, itt végződnek a rnesszesegek és innen indulnak a messzeségbe az utak.

3. Támaszpontok és átkelőhelyek: kényér és könyv az asztalon — ra csiszolt üvegváza: tündéri vízeséssel — és trópusi pihenőhely: a szerelem piros arnyeka- arcomon.

E sárga, tompa délutartaan olyan egyszerű minden, olyan közeli — La kinyitom szemem, a bejárhatetlan utak vözeternek. nézek magamra, mint hívatlan ismerősre, ki elindult nemxég s maris megérkezett.

B e t e g v a g y Egyszer csak elmég; Hálóing, törülköző a szatyorban Kísérlek, segítlek szótlan, üvegajtó. Bezárni a csapda. Most itt hagy lak. Magadra. Hirtelen félni kezdek, gyere vissza, gyere vissza. Ágyad húsevő növény, szirmait kinyitja. Mondanám, ne félj. de már messze vagy, messze. Tabletták ámya hull szerndre. Elmúlnak napok, hetek. Selyempapirban szikkad a remény. Asztalkádon szőlő, sütemény.

Vasamap. 1967. szeptember 17. DÉL-MAGYARORSZÁG 7