Csoda-Bogár Ház Fejlesztő Óvodacsodabogar.ketkez.hu/files/Program.pdf · gyógypedagógusi vagy fejlesztő pedagógusi végzettséggel, azaz rendelkeznek azokkal az alapismeretekkel,

Csoda-Bogár Ház Fejlesztő Óvoda

Integrált nevelési program

1

„Tanítani annyi, mint megmutatni a lehetőséget.

Tanulni annyi, mint élni a lehetőséggel.”

Paulo Coelho


Integrált nevelési program ép és sajátos nevelési igényű, 3-7-8 éves

gyermekek számára

Készítette: A nevelőtestület

Jóváhagyta: Két Kéz Segítő Alapítvány

Benyújtja: Peterdi Gabriella

Budapest 2012



2

TARTALOM

TARTALOM ............................................................................................................... 2

AZ ÓVODA JELLEMZŐ ADATAI .............................................................................. 4

I. BEVEZETÉS ........................................................................................................... 5

I. GYERMEKKÉP – ÓVODAKÉP ............................................................................... 7

1. GYERMEKKÉP .............................................................................................................................................. 7

2. ÓVODAKÉP ................................................................................................................................................... 7

III. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI .................................................................... 9

1. AZ ÓVODAI NEVELÉS ÁLTALÁNOS FELADATAI ............................................................................................... 9

2. AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD KIALAKÍTÁSA ................................................................................................... 10 A higiénés szabályok betartása ................................................................................................................... 11 Étkezés ...................................................................................................................................................... 11 Öltözködés ................................................................................................................................................. 11 Edzés ......................................................................................................................................................... 11 Pihenés ...................................................................................................................................................... 12 Egészségvédelem ....................................................................................................................................... 12 Prevenció, korrekció ................................................................................................................................... 12 Gyermek-balesetek megelőzése .................................................................................................................. 12 Az egészséges életmód szokásainak kialakítása a sajátos nevelési igényű gyermekek esetében ..................... 13

3. ÉRZELMI NEVELÉS – SZOCIALIZÁCIÓ ......................................................................................................... 14 Egyéni bánásmód a közösségi életben ......................................................................................................... 15 Közös élményeink - hagyományaink........................................................................................................... 15 Közösségi nevelés – szocializáció ............................................................................................................... 16 Sérült gyermek érzelmi nevelése ................................................................................................................. 16 Szocializáció sérült gyermekek esetén ........................................................................................................ 17

4. ANYANYELVI, ÉRTELMI FEJLESZTÉS, NEVELÉS ........................................................................................... 17

IV. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI ........................................... 19

1. SZEMÉLYI FELTÉTELEINK ........................................................................................................................... 19

2. TÁRGYI FELTÉTELEINK .............................................................................................................................. 20

3. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE ............................................................................................................. 21 Napirend, hetirend ...................................................................................................................................... 21 Dokumentumok.......................................................................................................................................... 22

4. AZ ÓVODA KAPCSOLATAI ............................................................................................................................ 22 Az óvoda és a család .................................................................................................................................. 22 Kapcsolattartás intézményekkel .................................................................................................................. 25



3

V. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI ÉS FELADATAINK ................... 26

1. Játék .......................................................................................................................................................... 26

2. Vers, mese ................................................................................................................................................. 29

3. Ének, zene, énekes játékok ........................................................................................................................ 32

4. Mozgás....................................................................................................................................................... 34

5. Mintázás, rajz, kézi munka ....................................................................................................................... 36

6. Külső világ tevékeny megismerése ............................................................................................................ 39

7. Munka jellegű tevékenységek ................................................................................................................... 43

Tevékenységekben megvalósuló tanulás ....................................................................................................... 45

VI. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK SÉRÜLÉS-SPECIFIKUS FEJLESZTÉSÉNEK ELVEI, FELADATAI ............................................................... 48

VII. GYERMEKVÉDELEM AZ INTÉZMÉNYÜNKBEN ............................................. 52

AMBULÁNS SZOLGÁLTATÁSOK .......................................................................... 53

A PROGRAM ELKÉSZÍTÉSÉNEK TÖRVÉNYI HÁTTERE ..................................... 54



4

AZ ÓVODA JELLEMZŐ ADATAI

Az óvoda neve: Csoda-Bogár Ház Fejlesztő Óvoda

Pontos címe: Budapest 1184 Bethlen u. 6.

Telefonszáma: 06 (20) 502 0044

Az óvoda fenntartója: Két Kéz Segítő Alapítvány

Címe: 1191 Budapest, Kosárfonó u. 4. 8/29. Tel: 06 (20) 592

1292

Az intézmény OM azonosítója: 201645

Az óvoda vezetője: Peterdi Gabriella

Az intézmény tevékenységei: 8510 Iskolai előkészítő oktatás

85101 Óvodai nevelés

Ellátandó alaptevékenység:

85101-1 Óvodai nevelés, ellátás

85101-2 Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése, ellátása

Integrált nevelés szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján:

☺ Különböző típusú enyhe értelmi, beszédfogyatékos, autista, vagy ezek

kísérőjeként mozgásában korlátozott, enyhe érzékszervi (látás-,

hallássérült) fogyatékos, több fogyatékosság esetén halmozottan

fogyatékos; a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének

organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességgel küzdő

gyermek. Fogadunk még mozgáskorlátozott, enyhe érzékszervi sérült

(látás-, hallássérült) gyermeket is, ha a fent említett tulajdonságok

kísérőjeként halmozottan sérült gyermekről van szó.;

☺ A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza

nem vezetető tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermekek.

5629-12 Óvodai intézményi étkeztetés

5629 Egyéb vendéglátás

8551 Sport és szabadidős képzés

Helyi óvodai program hatályba lépésének ideje: 2011

Az óvodai nevelőmunka magyar nyelven folyik. Nemzetiségtől függetlenül fogadunk

gyermekeket. A törvényi elvárásoknak megfelelően szülői igény szerint hitoktatási lehetőség.



5

I. BEVEZETÉS

Helyi nevelési programunk kidolgozásánál ügyeltünk a mindenkori törvényi

szabályozásokkal való megfelelésnek.

A Két Kéz Segítő Alapítvány 2010 óta részt vett egy integrált játszóház

működésében, ahol egyre gyakrabban szembesültünk azzal, hogy mekkora igény

jelentkezik a fejlesztő intézmények iránt. 2010 nyarán döntöttük el, hogy óvodát

alapítunk, amelyhez alkalmas épületet találtunk Budapest XVIII. kerületében.

Az óvoda földszintes épülete családi házas környezetben, közel az Üllői úthoz,

átmenő forgalomtól mentes, csendes utcában helyezkedik el. Az épületben két

csoportot indítunk, egy 5 fős autista és egy integrált 15 fős csoportot, ahová

legfeljebb 4 sajátos nevelési igényű gyermeket fogadunk.

Nevelőmunkánk során a gyermekeknek egyenlő jogokat biztosítunk, hátrányos

megkülönböztetéstől és előítéletektől mentesen. Ezt a szemléletet szeretnénk átadni

a gyermekeknek és a szüleiknek is. Óvodapedagógusaink és gyógypedagógus

szakembereink sokkal képzettebbek a minimálisnál, a legtöbb kollégánk több

szakmával és diplomával rendelkezik.

Intézményünkben az óvodai nevelőmunkával párhuzamosan zajlik a fejlesztő munka,

részben csoportba integrált, részben csoportból kiemelő módszerekkel, csoportos és

egyéni formában. Ehhez a tanév elején végzett felmérések alapján egyéni fejlesztési

terv létrehozása és alkalmazása szükséges. Ily módon egyénre szabott, differenciált

fejlesztési program valósulhat meg. Jelen nevelési program elkészítésekor a

hagyományos óvodai program alapelveit, célkitűzéseit és feladatait vettük alapul,

amit kiegészítettünk a sajátos nevelési igényű gyermekek speciális szükségleteinek

kielégítésével.

Az integrált neveléssel célunk, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek

megtanuljanak a társadalom közegében élni, és annak hasznos tagjává válni. A

sajátos nevelési igényű gyermekek száma folyamatosan növekszik, ha nem tesszük

elérhetővé, és nem kezdjük el időben a korai fejlesztést, akkor tíz év múlva már

komoly társadalmi problémákkal kell számolnunk. Megfelelő fejlesztő program nélkül

ezek a gyerekek felnőttként passzív résztvevőként élnek majd hazánkban, ezt

szeretnénk az összes elérhető és lehetséges fejlesztési eszközzel megakadályozni.



6

Az ép gyermekek számára az integráció megtanítja, hogy felnőttkorában elfogadóbb,

együttműködőbb legyen sérült emberekkel. Megértésre, toleranciára, emberségre

neveljük az óvodásainkat, és környezetünket, mellette megmutatjuk a

leghatékonyabb fejlesztési lehetőségeket, hogy az elérhető legjobb állapotba hozzuk

a gyermekeket mire iskolába kerülnek.

Intézményünkben biztosítjuk a gyermekek számára az egyenlő esélyeket, ezáltal

csökkenthetjük a társadalmi kirekesztést, ami az utóbbi évek oktatáspolitikájának is

kiemelt feladata. Mivel társadalmi szinten is nagy jelentősége van az integráció

megvalósulásának, annak, hogy senkit semmilyen mértékben ne különböztessenek

meg, ne rekesszenek ki, ezért rendkívül fontos és egyben az egyik legnagyobb

kihívás az integráció sikeres megvalósítása.

Kollégáink kiválasztásánál fontos szempont volt, hogy rendelkezzenek tapasztalattal

a sajátos nevelési igényű gyermekekről, a legtöbb óvodapedagógusunk rendelkezik

gyógypedagógusi vagy fejlesztő pedagógusi végzettséggel, azaz rendelkeznek

azokkal az alapismeretekkel, amelyekkel képessé válik kezelni a csoportban adódó

helyzeteket, példát mutatva a gyerekeknek ehhez. Nevelőmunkánkban hangsúlyt

kap a gyermekközpontúság, egyenlő hozzáférést biztosítunk minden gyermek

részére. Derűs nyugodt légkörben, természetessé válik a gyermekek számára a

különbözőség, valamint az egymással való kapcsolatukban kialakul a türelem,

figyelmesség, a sajátos nevelési igényű gyermek elfogadása, az egymás iránti

tolerancia.



7

I. GYERMEKKÉP – ÓVODAKÉP

1. GYERMEKKÉP

Az óvodáskorú gyermek általában életében először kerül közösségbe, szociális

érése ebben a korban kezdődik meg. Személyisége fejlődik, melyet a felmenőiktől

hozott genetikai adottságok és a körülvevő környezet spontán és tervszerűen

alkalmazott hatásai formálnak. Gyermekeink folyamatosan tanulnak a

környezetükből, a sajátos nevelési igényű gyermekek is, a mi feladatunk, hogy

eldöntsük, mit tanítunk nekik. Fejlesztő nevelőmunkát leghatékonyabban a családok

együttműködésével lehet végezni, hogy az óvodáskor végéhez érve empatikus,

szolidáris társa legyen a többi gyermeknek.

Óvodánkban nincs helye előítéleteknek, így a gyermekek együttműködővé,

befogadóvá válhatnak.

2. ÓVODAKÉP

Az óvoda az oktatási rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi

nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig.

Az óvoda funkciói: óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő.

Ellátja a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben

meghatározottak szerint a gyermekek napközbeni ellátásával összefüggő

feladatokat. Biztosítja az óvodás korú gyermek fejlődésének és nevelésének

optimális feltételeit.

Programunk a gyermeki személyiségből indul ki, minden gyermek személyisége

egyedi. Emiatt törekszünk az egyéni bánásmódra, differenciált fejlesztésre, a

gyermekek egyéni készségei, képességei kibontakoztatására, figyelembe vesszük a

gyermekek eltérő fejlődési ütemét, egyéni sajátosságaikat.

Az óvoda közvetetten segíti az iskolai közösségben történő beilleszkedéshez

szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. Az óvoda pedagógiai

tevékenységrendszere és tárgyi környezete segíti a gyermek környezettudatos

magatartásának kialakulását. Óvodánkban víztisztító berendezéssel, szelektív

hulladékgyűjtéssel, energiatakarékossággal igyekszünk a gyermekeket

környezettudatosságra nevelni.



8

Az óvodai nevelés az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodik:

a gyermek testi és lelki szükségletének kielégítéséről;

érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről,

ahol a gyermekeket szeretet, tisztelet, elfogadás, megbecsülés és bizalom

veszi körül;

testi, szociális és értelmi képességek egyéni és életkor-specifikus alakításáról;

a gyermeki közösségben végezhető sokszínű - az életkornak és fejlettségnek

megfelelő - tevékenységről, különös tekintettel, a mással nem helyettesíthető

szabad játékról;

életkorhoz és a gyermek egyéni kepésségeihez igazodó megfelelő

műveltségtartalmak közvetítéséről;

a kisgyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi,

tárgyi környezetről.

A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítani

kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését és átörökítését.

A hazájukat elhagyni kényszerülő családok gyermekeinek óvodai nevelésében

biztosítjuk az önazonosság megerősítését, ápolását, erősítését, társadalmi

integrálását, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmét.



9

III. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI

1. AZ ÓVODAI NEVELÉS ÁLTALÁNOS FELADATAI

Óvodai nevelésünk feladatai

Az óvodai nevelésünk feladata az óvodás korú gyermek testi, lelki és szellemi

szükségleteinek kielégítése a megfelelő szakemberek bevonásával, a szülők,

óvodapedagógusok együttműködésében.

Ezen belül:

☺ az egészséges életmód alakítása,

☺ az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása,

☺ az anyanyelvi, értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása

Minden típusú sérült gyermekre vonatkozó, általános feladatok

☺ Kommunikációs képesség fejlesztése, beszédnevelés.

☺ Érezzen motivációt a gyermek a cselekvésre.

☺ Sikertelenségek, kudarcok elkerülése.

☺ Megismerő tevékenység, kognitív kép fejlesztése

☺ Magatartás, érzelmi, akarati tényezők nevelése

☺ Családgondozás, tanácsadás.

☺ Önellátás segítése. Segédeszközök használatának megtanítása.

☺ A személyiségfejlődés zavarainak megakadályozása.

☺ Biztosítani a sérülésspecifikus módszereket, terápiákat, speciális

segédeszközöket, megfelelő szakembereket

☺ A másságot elfogadó személyi, tárgyi környezet kialakítása

☺ A fogyatékosságukhoz méretezett elvárási szint

A célok, feladatok megvalósításában elérendő sikerkritériumokat minden

területhez meghatároztuk, és az adott témakörnél került rögzítésre, kifejtésre.



10

2. AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD KIALAKÍTÁSA

Célunk:

Alakuljon ki a gyermekek egészséges életmód-, életvitel igénye

Testileg, mentálisan, szociálisan harmonikusan fejlődjenek.

A lelki-testi egészség, mint érték szülői ház általi elfogadása.

Feladataink:

Az egészséges nyugodt, biztonságos, elfogadó, bizalmat ébresztő és

szeretetteljes környezet kialakítása.

A gyerekek testi fejlődésének elősegítése, harmonikus összerendezett

mozgásfejlődés elősegítése, mozgásigényének kielégítése

A különleges testi, lelki gondozási igény kielégítése, speciális gondozó,

prevenciós és korrekciós nevelési feladatok elvégzése csoportos és egyéni

speciális megsegítéssel, sérülés-specifikus módszerekkel, terápiákkal a

szülők és a gyógypedagógusok együttműködésével.

Szükséges tárgyi eszközök biztosítása, segédeszközök használatának

megtanítása és elfogadtatása.

A gyermekek egészségének védelme, óvása, megőrzése, edzettségének

biztosítása.

A testápolás, ékezés, öltözködés, betegségmegelőzés, és egészségmegőrzés

kialakítása.

Anyanyelvi nevelés - kommunikáció fejlesztése

Gondozás

A gondozás a gyermekek legalapvetőbb szükségleteit elégíti ki. Kialakításakor

előtérbe kell helyezni a gyermek egyéni személyiségjegyeit, egyéni bánásmódot. A

megfelelő gondozás elősegíti a gyermekek növekedését, fejlődését, egészségének

megőrzését, ezáltal hozzájárul jó közérzetéhez, személyiségének fejlődéséhez.

Kizárólag a szülő és az óvoda együttműködése alapján lehet eredményeket elérni,

és a testi-lelki egészség megőrzéséhez és betegség megelőzéséhez szükséges,

testápolási, étkezési, öltözködési szokásokat kialakítani.



11

A higiénés szabályok betartása

A gyermekek higiénés szokásainak kialakításánál elsősorban a példamutatás

eszközét használjuk. Pozitív példa alapján, egyéni ütemben tanulhatják meg a helyes

alap higiénés, tisztálkodási, öltözködési, étkezési szokásokat, illemszabályokat.

Problémák esetén beszélgetést kezdeményezünk és magyarázatot adunk a helyes

viselkedési szokások kialakítása érdekében. Így a gyermekek saját tempójukban és

befogadó képességükhöz mérten leginkább utánzó képességeikre építve sajátítják el

az egészségügyi szokásokat. Törekszünk az önkiszolgálás önálló öltözködés,

testápolás, étkezés kialakítására, melyhez a családok segítségét is kérjük. Ha a

gyermek az otthonában és az óvodában is ugyanazokkal a szabályokkal találkozik,

sokkal hamarabb válik számára természetessé az adott viselkedés.

Étkezés

Az étkezési szokások kialakításakor is kulcsfontosságú szerepet kap az utánzás. A

pedagógus példamutatásával biztosítja a helyes étkezési szokások elsajátítását. Az

otthonról hozott pozitív példát erősítve megtanítjuk a helyes testtartást, evőeszközök

használatát, figyelemmel kísérjük a gyermekek kiegyensúlyozott étrendjét.

Rendszeresen fogyasztunk gyümölcsöket, zöldségeket, hogy a gyermekek

szervezetét még ellenállóbbá tegyük. Az eltérő étkezési kultúrákat figyelembe

vesszük.

Öltözködés

Célszerű rétegesen, időjárásnak megfelelően öltöztetni a gyermekeket, melyhez

megfelelő váltóruhát kérünk a szülőktől. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek a

hőérzetüknek megfelelően megváltoztathassa öltözékét. Szükségesnek tartjuk, hogy

a gyermek öltözéke sem a csoportszobában, sem az udvari játék közben ne

akadályozza a mozgását, évszaknak és napi időjárásnak is megfeleljen. Kényelmes,

a lábat biztonságosan ölelő lábbelit kérünk a gyerekeknek. Öltözködéskor szükség

esetén az életkornak és fejlettségnek megfelelő segítséget biztosítunk.

Edzés

A mindennapi szabad mozgás nélkülözhetetlen a gyermekek életében. A mindennapi

élet keretein belül törekszünk arra, hogy a gyermekek a lehető legtöbb időt

tartózkodjanak szabad levegőn, ha ez nem lehetséges, akkor a csoportszobában



12

rendszeres szellőztetéssel biztosítjuk a friss levegőt. A többféle mozgásfejlesztő

eszközökön gyakorolhatják a gyermekek a természetes nagymozgásokat. Az

óvodáskorú gyermekeknél kialakuló alakváltozás, gyakran hanyag testtartást

eredményez, ezért a gerinc deformitások megelőzése érdekében prevenciós

fejlesztő tornákat végzünk óvodai gyógytestnevelő irányításával.

Pihenés

Minden nap ebéd után lágy zene vagy mese támogatja a gyermekek pihenését. Az

alvás és pihenés a legfontosabb eszköze a testi és lelki fejlődésnek, különösen az

idegrendszer megfelelő kialakulásának. Minél kisebb a gyerek, annál több alvásra,

pihenésre van szüksége. Alvásidő közben is biztosítjuk a friss, oxigéndús levegőt.

Elalvás előtt halk zene, vagy mese nyugtatja a gyerekeket.

Egészségvédelem

Az egészséges életmód tudatosságát óvodáskorban kezdjük kialakítani. Nagy

hangsúlyt fektetünk az egészség megőrzésére, a betegségek megelőzésére. A

családokkal, védőnői szolgálattal, gyermekorvosokkal együttműködve igyekszünk az

esetleges fejlődési eltéréseket időben kiszűrni, és ezáltal korai fejlesztésben

részesíteni a gyerekeket. Gyógypedagógusaink, gyógytestnevelőnk és logopédusunk

segítségével rendszeresen szűrjük a gyerekeket, hogy a nagyobb, komolyabb

gondokat elkerülhessük.

Prevenció, korrekció

A gyógypedagógus és gyógytestnevelő kolléganők megelőző tornagyakorlatokat

állítanak össze igény esetén a tartáshibák, lábboltozat erősítés és helyes

légzéstechnika elősegítésének érdekében.

Gyermek-balesetek megelőzése

A megfelelő személyi és tárgyi feltételek biztosításával a különböző eszközök,

használati tárgyak ellenőrzésével, karbantartásával, hibaforrások megszüntetésével

igyekszünk megelőzni a baleseteket.

Sikerkritériumok az óvodáskor végére:

A testápolási szokásoknak megfelelően a gyerekek önállóan mosakodnak,

törölköznek, figyelmeztetés nélkül kezet mosnak, amikor szükséges. Egyedül



13

mosnak fogat és fésülködnek, kulturáltan étkeznek. Önállóan öltözködnek,

vetkőznek, ruhájukra, környezetükre, saját épségükre vigyáznak, és óvják ezek

tisztaságát.

Az egészséges életmód szokásainak kialakítása a sajátos nevelési igényű

gyermekek esetében

Az óvodai nevelés a sajátos nevelési igényű gyermekeknél is a nevelés általános

célkitűzéseinek megvalósítására törekszik. A nevelés hatására a sérülés arányában,

önmagához mérten a sajátos nevelési igényű kisgyermeknél is ki kell alakulnia az

alkalmazkodó készségnek, az akaraterőnek, az önállóságra törekvésnek, az

együttműködésnek. Ennek érdekében a napirend során mindig csak annyi segítséget

kapjon a gyerek, amennyi feltétlenül szükséges, hogy később önállóan tudjon

cselekedni. A sajátos nevelési igényű kisgyermekeknél több időre, türelemre,

biztatásra, dicséretre, pozitív példaadásra van szükség a feladatok elvégzéséhez,

mint ép társaiknál. Ellenkező esetben türelmetlenné, kapkodóvá válhat,

elbizonytalanodhat, ami kudarcérzethez, frusztrációhoz vezet.

Szükség van tárgyi segédeszközökre, mint pl. kapaszkodók, feljárók, támaszkodók,

valamint szakszerű segítségnyújtásra a gyógypedagógus, az óvónő és az

asszisztens személyében. A biztonságérzetet fokozza a tárgyi környezet

állandósága, valamint az is, ha előre tudja, számára kiszámíthatóvá válik a

napirendje. Az étkezésnek, a pihenésnek, a játéknak meghatározott ideje van. Jó

közérzetet és harmóniát ad, biztonságérzetét segíti, ha előre tudja, és szokásává

válik a napirend.

A fejlesztő foglalkozások az egyéni fejlesztési terv szerint történnek, amihez nagyon

fontos a megfelelő dokumentálás. Minden sajátos nevelési igényű gyermek számára

fejlesztő füzetet vezetünk, amely információval szolgál a speciális fejlesztéshez az

óvónőnek és a szülőknek.

A gondozási feladatok során arra törekszünk, hogy a nem, vagy csak részben sérült

funkciók tudatos fejlesztésével nagyobb teret adhassunk a kiesett funkciók

kompenzálására.



14

3. ÉRZELMI NEVELÉS – SZOCIALIZÁCIÓ

Célunk:

A szociális és egyéni neveléssel el szeretnénk érni, hogy a gyermeket az óvodába

lépéstől az óvodáskor végéig kiegyensúlyozott, szeretetteljes környezet vegye körül,

és hogy az egyéni érdekeit és tulajdonságait a csoport normái alapján

bontakoztathassa ki.

Feladataink:

Az érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes, kiegyensúlyozott, derűs

családias légkör megteremtése, a beszoktatástól az óvodáskor végéig.

Az óvodapedagógus-gyermek, gyermek-dajka, gyermek-gyermek

kapcsolatban a pozitív attitűd, érzelmi töltés kialakítása.

A szociális készségek fejlesztése az önérvényesítés, önkifejezés megtartása

mellett.

A sajátos nevelési igényű gyermek elfogadása, különbözőségek tisztelete, a

sajátos nevelési igényű gyermekek speciális fejlesztési igényének kielégítése

megfelelő szakemberek közreműködésével.

Az óvodapedagógus és az óvoda más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja, és

viselkedése modell értékű.

Az óvodáskorú gyermekek viselkedését legfőképpen az érzelmeik motiválják. Ezért

különösen fontos, hogy a gyermekeket nyugodt, biztonságos érzelmi légkör vegye

körül. Amikor a gyermek először meglátogatja az óvodát, már éreznie kell az

otthonos, derűs attitűdöt, hogy érzelmi biztonság és kiegyensúlyozottság

alakulhasson ki. A jó érzelmi kapcsolat serkenti az egyéni képességek

kibontakozását, a gyermeki aktivitást, és az önállóságot, és teret enged önkifejező,

önérvényesítő törekvéseiknek. Már a beszoktatás időszakában igyekszünk a

megfelelő érzelmi kötődést kialakítani.

Az óvodába lépés előtt lehetősége van a szülőknek gyermekével együtt bepillantást

nyerni óvodánk életébe, nyáron többször is szervezünk családi napokat, amikor

bejöhetnek megismerkedni a leendő óvónővel, információt kaphatnak az óvoda

életéről. Így szeptemberben már ismerősként üdvözölhetjük egymást, ami a

biztonságérzést formálja az új környezet elfogadásához. A családias légkör



15

megteremtése elősegíti a gyermek társas kapcsolatainak alakulását, a szociális

érzékenységet, a biztonságérzetet.

Az óvodapedagógus feladata, hogy olyan szokás- és normarendszert, napirendet

alakítson ki, mely minden szabad játékos tevékenység elvégzésére elegendő időt és

helyet biztosít.

Az óvodai nevelés segíti a gyermekben együttérzés, segítőkészség, önzetlenség,

figyelmesség, önállóság, feladattudat, kitartás és szabálytudat kiépítését. Fontos

tudatosítani a gyermekben, hogy észre kell venni a környezetében lévő szép és jó

dolgokat, melyet elsősorban példamutatással tudunk elérni. Az óvodapedagógus

elsőszámú modell, példakép a társas viselkedés alakulásában, kommunikációjában,

bánásmódjában, ő szervezi a gyermek életrendjét és azokat a közös

tevékenységeket, amelyben a társas kapcsolatok alakulnak. Az ismétlődő közös,

örömteli tevékenységek a csoport és az óvoda hagyományrendszerében épül ki és

mélyíti az összetartozás élményét. Lehetőséget teremtünk arra, hogy a gyermekek

kielégíthessék természetes társas szükségleteiket, megismerjék szűkebb és tágabb

környezetüket, mely a szülőföldhöz való kötődés alapja.

Egyéni bánásmód a közösségi életben

A gyerekek fejlődési tempója, élet és nevelési körülményei eltérőek. Különböznek

egymástól testi, idegrendszeri sajátosságaikban, értelmi képességeik, nyelvi

kifejezőkészségük, társas magatartásuk érzelmeik, aktivitásuk terén. Az egyéni

bánásmódunkkal biztosítjuk, hogy gyermekeink a rájuk jellemző sajátos vonásoknak

megfelelően váljanak a közösség tagjává. Nevelésünk során egyszerre segítjük a

gyermekek szociális érzékenységének fejlődését és az éntudatuk kialakulását is.

Az egyéni bánásmódot az óvodai életünk mindennapi területén minden gyermekre –

a halmozottan sérült gyermek speciális fejlesztése során is érvényesítjük. A sajátos

nevelési igényű gyermekeknek egyéni fejlesztési tervet készítenek az óvodában

dolgozó szakemberek, ami alapján a fejlesztési munka folyik a szülőkkel történt

egyeztetést követően.

Közös élményeink - hagyományaink

Óvodánk a gyermekközösség kialakítása, fejlesztése során a szülők közösségével

együttműködve végzi nevelőmunkáját.



16

Célunk biztosítani a gyermekek számára a tevékenységeknek és a társas

kapcsolatoknak azt a rendszerét, amelyben személyiségfejlődésük pozitív irányba

mutat.

Közösen készülünk az ünnepekre (Télapó, Karácsony, Farsang, Húsvét, a Föld

napja, A Víz világnapja, Anyák napja, kirándulások, stb). Az ünnep fényét emeli az

alkalomhoz illően feldíszített óvoda. A gyerekek születésnapját, névnapját minden

csoport megünnepli (tortával, énekkel, esetleg saját készítésű ajándékkal, kedvenc

meséjével). Ezek a programok segítik a gyermekek közösségi érzésének erősítését,

a szülői közösség alakulását, erősítik az összetartozást, és az egymásra való

odafigyelést.

Közösségi nevelés – szocializáció

Az óvodai nevelés által célunk, hogy megkönnyítsük a társadalomba való

beilleszkedés folyamatát, és megfelelő szociális tanulási formákat alakítsunk ki.

A szocializáció fejlődésének alapja a családi élet, erre épülhet az óvodai nevelés. A

gyermekek személyisége a család és az óvoda hatásai alapján fejlődik, ezért

igyekszünk az óvodai nevelést a családi neveléssel összhangba hozni. Ezáltal a

gyermekek képessé válnak megfelelő viselkedéskultúra és erkölcsi gondolkodás

kialakítására.

Az óvodai élet szervezése segíti a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (együttérzés,

segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség) és akaratának (önállóságának,

önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának) fejlődését, a

szokás– és normarendszerének megalapozását.

Sérült gyermek érzelmi nevelése

A sérült gyermekek érzelmi nevelése még több figyelmet és gondosságot igényel,

mint az ép gyermekek esetén. Erősebb kötődést mutatnak az őket körülvevő

személyekhez, tárgyakhoz, emiatt a változásokat nehezebben tűrik. Fontosnak

tartjuk, hogy az óvodába érkezés pillanatától pozitív érzelmi hatások érjék a sajátos

nevelési igényű gyermekeket. Óvodánkban tükröződik a megértés, elfogadás,

segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség légköre.

A sajátos nevelési igényű gyermekek számára is fontosnak érezzük a közös

élmények megélését, hiszen egy zenés foglalkozás vagy színházlátogatás közben

elmosódnak a gyermekek közötti különbözőségek. Ezért különös jelentőséget



17

tulajdonítunk a különböző programok szervezésének, helyszínválasztásának, hogy a

kiválasztott program az ép és a sérült gyermekek számára is meghatározó legyen.

Szocializáció sérült gyermekek esetén

Az óvoda a sajátos nevelési igényű gyermekek számára általában az első helyszín,

ahol a családon kívüli világgal találkoznak, így megkezdődhet integrációjuk. Az

integrált nevelés a sérült gyermekek számára természetes életszituációkat mutat be,

és ép társaiktól pozitív szereptanulási modellt tanulhatnak, ugyanakkor az ép

gyermekeket a különbözőségek elfogadására és tiszteletére, toleranciára és

együttérzésre neveli.

A sérült gyermekek mindenek fölött gyermekek, akik valamilyen különbözőséggel

bírnak. Ugyanolyan joguk és sok esetben még nagyobb igényük van a szeretetre, az

emberi kapcsolatokra, a védettségre, a biztonságra, a megértésre, emberi

méltóságuk tiszteletben tartására. Ennek az emberi létformának az esélyét próbáljuk

biztosítani szocializációs folyamatban, a társadalom szemléletformálásában.

4. ANYANYELVI, ÉRTELMI FEJLESZTÉS, NEVELÉS

Ingergazdag, információkkal teli világunkban ki kell alakítanunk a tájékozódási

képességet, a felfedezésre való alkalmasságot. Az óvodai nevelésünkkel ki kell

fejlesztenünk az önálló tapasztalatszerzés lehetőségeit, majd megtanítjuk az ily

módon spontán szerzett tapasztalatok rendszerezését, bővítését, biztosítjuk a

különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlást, az értelmi

képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és a

kreativitás fejlesztését.

Az óvodáskorú gyermek legjellemzőbb életkori sajátossága az érdeklődés és

kíváncsiság. Ezt kihasználva meglévő tapasztalataira és élményeire építve

változatos tevékenységek biztosításával további élményeket, tapasztalatokat

szerezhet az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről.

Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés a kommunikáció

különböző formáinak differenciált fejlesztése a nevelőtevékenység egészében fontos

feladatunk.

Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó

feladat. Az anyanyelv fejlesztése és kommunikáció különböző formáinak alakítása –



18

beszélő környezettel, helyes minta és szabályközvetítéssel az óvodai

nevelőtevékenység egészében jelen van. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére,

szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd és kommunikációs

kedvének fenntartására, ösztönzésére a gyermek meghallgatására, a gyermeki

kérdések támogatására és a válaszok igénylésére fordítunk figyelmet.

Az anyanyelvi nevelés általános feladatai:

A beszélő környezet kialakítása.

A beszédészlelés, beszédértés, szóbeli emlékezet fejlesztése.

Szókincs (relációs és általános gyarapítása, szófaji gazdagság

megalapozása.

Folyamatos, összefüggő, tiszta beszéd, nyelvi kifejezőkészség kialakítása.

Nyelvi készség (társalgási, vagy kontextusos és elbeszélő, vagy

összefüggő beszéd) fejlesztése.

Kommunikációs (verbális, nonverbális) jelzések felismerésének,

használatának gyakorlása, egyéni bánásmód, differenciált fejlesztés

alkalmazásával.

Szoros együttműködés kialakítása a logopédus – óvodapedagógus –

család között a megelőzés és korrekció érdekében.

A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó, valamint migráns gyermekek

differenciált támogatása a magyar nyelv elsajátításában.



19

IV. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI

1. SZEMÉLYI FELTÉTELEINK

Az óvodában a nevelőmunka kulcs-szereplője az óvodapedagógus. Jelenléte a

nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Elfogadó,

segítő, támogató attitűdje modell értékű a gyermekek számára.

Az óvodapedagógusi tevékenységnek és az óvoda működését segítő nem

pedagógus alkalmazottak összehangolt munkájának hozzá kell járulnia az óvodai

nevelés eredményességéhez.

Óvodánk dolgozóinak feladata, hogy szükség esetén megvalósítsák a nemzetiségi,

etnikai nevelés célkitűzéseit a migráns családok körében.

Intézményünkben a pedagógusok létszáma: 6 fő

1 fő óvodapedagógus, aki részmunkaidős óvodavezető

1 fő óvodapedagógus, szakvizsgázott pedagógus, fejlesztő pedagógus

1 fő óvodapedagógus, tanító, gyógypedagógus

1 fő óvodapedagógus, gyógypedagógus

1 fő gyógypedagógus (enyhe értelmi fogyatékkal élők pedagógiája szak)

1 fő logopédus, gyógypedagógus (tanulásban akadályozottak pedagógiája)

A pedagógiai munkát segítő dolgozók létszámának alakulása:

2 fő asszisztens, dajka, óvodapedagógus hallgató

Egyéb alkalmazottak:

1 fő gazdasági vezető

1 fő adminisztrátor

1 fő technikai segítő



20

2. TÁRGYI FELTÉTELEINK

Intézményünk két csoportos óvoda. Óvodánk rendelkezik a helyi nevelési program

megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel. Az óvoda épülete, udvara, kertje,

berendezései biztonságosak, a gyermekek kényelmét szolgálják, megfelelnek

testméreteiknek, biztosítják egészségük megőrzését, fejlődését. A csoportszobai és

udvari eszközökre is jellemző, hogy kielégítik a gyermekek mozgás- és játékigényét.

A két csoportszobához tartozik egy egészségügyi kiszolgáló (mosdók, zuhanyzók,

WC-k – melyek kapaszkodókkal vannak ellátva).

Csoportszobáink berendezései esztétikusak, könnyen tisztán tarthatóak,

hozzáférhetően, biztonságosan kerülnek elhelyezésre. A gyermekeket harmonikus

színekkel és formákkal vesszük körül, a lehető legteljesebb mértékben természetes

anyagokkal. Minden gyermeknek méretüknek megfelelő székeket biztosítottunk,

melyek alkalmazkodnak a gyerekek magasságához.

Játékeszközeink korcsoportnak megfelelőek, segítik a kreativitást, logikus

gondolkodásukat, gazdagítják a gyermekek elképzeléseit. Ízlésesek, praktikusak,

alkotókészséget fejlesztőek, színesek, jó minőségűek. Ösztönzik a gyermekeket az

élmények, tapasztalatok többszöri átélésére, valamint lehetővé teszik

mozgásigényük kielégítését.

Színes TV, DVD lejátszó, diavetítő, s a gyerekek által naponta használt zenei

eszközök rendelkezésre állnak.

Tornaszobánk jól, biztonságos tornaszerekkel van felszerelve: csúszásmentes

gumiszőnyegek, INPP, TSMT, Ayres terápiás eszközök, mozgásfejlesztő termékek,

labdák, karikák, bordásfal stb. Gyógypedagógiai fejlesztő szobában az egyéni

differenciált fejlesztéshez szükséges, Ravensburger manipulatív eszközök állnak

rendelkezésre. A fejlesztőeszközöket szülői támogatásokból biztosítottuk, a jövőben

pályázatokból is igyekszünk a hiányokat biztosítani.

Udvarunk rendelkezik biztonságos, esztétikus mozgásfejlesztő eszközökkel, amelyek

további fejlesztésre várnak.

Sószobát tervezünk kialakítani 2012 tavaszra, mely a légúti megbetegedések

megelőzését szolgálja.

Óvodánk megfelelő munkakörnyezetet biztosít a munkatársak számára, valamint

lehetőséget nyújt a szülők fogadására is.



21

3. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE

Napirend, hetirend

A napirend és hetirend tervezésénél, szervezésénél biztosítjuk a feltételeket,

megfelelő időtartamú, párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységekhez. A

napirend igazodik a különböző tevékenységekhez, és a gyermekek egyéni

szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. Fontos

szerepet kap a gyermekek érzelmi biztonságának kialakítása, melyet a

rendszeresség és következetesség támaszt alá.

A tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítását, és a szabad játék kiemelt

szerepét tarjuk szem előtt. Az óvodapedagógus folyamatosan nevelőmunkát végez,

kapcsolatot épít a gyermekekkel, segíti önállóságuk fejlődését, együttműködve a

gondozást végző többi munkatárssal. A napirendet és a hetirendet a gyermekcsoport

óvodapedagógusai alakítják ki. Az egész nap során érvényesülnie kell a

folyamatosságnak és a rugalmasságnak.

TEVÉKENYSÉG A tevékenység megnevezése:

kezdete: vége:

7

00

900

9

20

1015

12

00

12

30

1245

15

00

15

20

9

00

920

10

15

12

00

12

30

12

45

1500

15

20

18

00

Érkezés a csoportba, szabad játék, szabadon választott tevékenység. Tevékenységekben megvalósuló tanulás. Fejlesztő foglalkozások csoportban Tisztálkodás. Terítés, előkészületek a tízóraihoz. Tízóraizás. Szabad játék, szabadon választott tevékenység. Tevékenységekben megvalósuló tanulás. Fejlesztő foglalkozások csoportban és csoportból kiemelve. Készülődés a levegőzéshez (öltözködés). Levegőzés. Öltözködés, tisztálkodás, készülődés ebédhez. Ebéd Teremrendezés, ágyazás, tisztálkodás. Mese, pihenés Ágyazás, tisztálkodás, készülődés uzsonnához. Uzsonnázás. Játék, szabadon választott tevékenység.



22

Dokumentumok

Az óvodai nevelés tervezését, valamint a gyermekek megismerését, és fejlesztését,

fejlődésük nyomon követését különböző kötelező dokumentumok, valamint az

óvodapedagógusok által készített feljegyzések, dokumentumok is szolgálják.

Nevelésünk a fenntartó által jóváhagyott helyi nevelési program alapján folyik.

Csoportnapló

Helyi programunkhoz alkalmazkodva készítjük el csoportnaplóinkat, amelyre sajátos

arculata mellett jellemző a kötelező dokumentumok jelenléte.

Fejlődési napló, mérőlapok

Helyi programunkhoz készítettük el a gyermekek fejlődését nyomon követő

„Fejlődési napló”-t.

Gyógypedagógiai dokumentumok

Gyógypedagógusaink által használt dokumentumok: Forgalmi napló, Munkanapló,

Egyéni fejlesztési terv, gyógypedagógiai órarend, éves munkaterv, fejlődést nyomon

követő mérőlapok

Az óvoda teljes nyitvatartási idejében a gyermekekkel történő foglalkozások

mindegyikét, óvodapedagógusok és gyógypedagógusok irányítják.

4. AZ ÓVODA KAPCSOLATAI

Az óvoda és a család

Az óvodai nevelés a családi nevelésre épül, azzal együtt, azt kiegészítve szolgálja a

gyermek fejlődését. Ennek legalapvetőbb feltételei a családdal való együttműködés

és folyamatos kapcsolattartás.. Óvodapedagógusaink figyelembe veszik a családok

sajátosságait, szokásait, együttműködésünk során érvényesítik az intervenciós

gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait.

Beiratkozás alkalmával minden szülőt tájékoztatunk az integrációs programunkról,

szemléletünkről, megismerkedik gyermeke leendő óvónőjével



23

Családlátogatás (még az óvodába kerülés előtt, vagy közvetlenül utána) –

anamnézis felvétele ekkor történik, és meghívjuk a családot az első közös óvodai

eseményre, játszónapra

„Anyás” beszoktatás, ha szükséges (kiválóan alkalmas arra, hogy a szülő

megismerje az óvodai életet, szokásokat, s mintát kapjon gyermeke neveléséhez),

Napi kapcsolattartás – elengedhetetlenül szükséges, hogy a szülő teljes mértékben

tájékozott legyen, a gyermekével történt napi lényeges eseményekről, a

faliújságokon elhelyezzük írásban a heti programtervet.

Szülői értekezletekre óvodapedagógusaink és gyógypedagógusaink felkészülnek

mindazokkal a témákkal, amelyek a szülőket foglalkoztathatják. A csoport életéről

videofelvételeket vetítünk (a felvétel előtt a szülők hozzájárulását kérjük), teával és

aprósüteménnyel kínáljuk vendégeinket. Rendszeres közvélemény-kutatást végzünk

a szülők között, ez segít a minőségirányítási munkában is.

Fogadóóra: Minden nevelési évben két alkalommal, illetve szükség szerint az

óvodapedagógusok, és gyógypedagógusok a gyermekek fejlődési menetéről

tájékoztatják a szülőket. Ezt a szülők írásban is megkapják, és észrevételeiket

megtehetik, valamint részvételüket aláírásukkal igazolják.

A későbbiekben igény esetén szeretnénk nyílt napokat, munkadélutánokat,

videovetítést szervezni a különböző foglalkozásokról. Igény esetén kézműves

délutánokat szervezünk a szülőknek, ahol szülő – gyerek – óvónő együtt

tevékenykedik. A betekintést kapnak a különböző technikákról, ötleteket adunk az

otthoni szabadidő hasznos eltöltésére, és a különböző, óvodában használt

eszközöket és játékszereket bemutatjuk a szülőknek.

Jeles napjaink: farsang, gyermeknap, anyák napja, évzáró, nagycsoportosok

ballagása, Télapó-várás, Karácsony. Ezek az ünnepeink nyilvánosak, alkalmasak a

család és óvoda kapcsolatának mélyítésére.

Szülői szervezet megbeszélései: évente három alkalommal, de szülői igény szerint

bármikor. A szülői képviselet tájékoztatása az óvodában megoldásra váró

feladatokról, a megoldások közös kidolgozása ezeken a megbeszéléseken történik.

Szülői jogok és kötelességek

Óvodánkban biztosítjuk a szülői jogok érvényesülését.

A nevelési intézményt szabadon megválaszthatja (tájékoztatjuk sajátos

arculatunkról, integrációról, fejlesztő intézményről a beiratkozni kívánó



24

szülőket). Óvodáskorú gyermekeket a Magyar Köztársaság teljes területéről

fogadunk, körzethatár nélkül egész évben folyamatosan.

Beiratkozáskor ismertetjük az óvoda nevelési programját és a házirendet.

Gyermeke fejlődéséről, rendszeresen részletes és tájékoztatást, neveléséhez,

tanácsokat, segítséget kap;

Lehetőséget biztosítunk, hogy részt vegyenek a szülői szervezet képviselőinek

megválasztásában, és az érdekeiket érintő döntések meghozatalában.

A család és óvoda együttműködése érdekében elvárjuk a szülőtől, hogy:

Gondoskodjon a gyermeke testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez

megfelelő feltételekről

Biztosítsa gyermeke óvodai nevelésben való részvételét és a tankötelezettség

teljesítését

Kísérje figyelemmel gyermeke fejlődését, és ehhez adjon meg minden

elvárható segítséget

Tartson rendszeresen kapcsolatot a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal

Segítse elő gyermekének a közösségbe történő beilleszkedését, a közösségi

élet magatartási szabályainak elsajátítását.

Tartsa tiszteletben az óvoda pedagógusai, alkalmazottai emberi méltóságát és

jogait

A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatosan keresik fel

intézményünket, mivel szakértői bizottsági vizsgálatra van szükség a felvételhez.

A szakértői bizottság véleményében az intézmény kijelölt óvodaként kell, hogy

szerepeljen, mert ebben az esetben tudjuk biztosítani a fejlesztő foglalkozások heti

óraszámát, melyet a sérülési típusnak megfelelő szakkal rendelkező

gyógypedagógus lát el. A sajátos nevelési igényű gyerekek beszoktatása a

csoportokban nagyon lassan és fokozatosan történik. A szülők bejöhetnek,

megismerhetik az óvodai élet sajátosságait és az óvodapedagógussal együtt

szoktatják be a gyermeket.



25

Kapcsolattartás intézményekkel

Óvodai élet előtt meghatározó szerepet töltenek be a gyermekek életében a

bölcsődék, családok, nevelőotthonok, egyéb szociális intézmények, gyámhatóság,

fejlesztő intézmények, ezért ezekkel jó kommunikációs kapcsolatot alakítunk ki.

Óvodai élet során meghatározó szerepet töltenek be a gyermekek életében a

pedagógiai szakszolgálat intézményei, gyermekjóléti szolgálatok, gyermekotthonok,

egészségügyi, illetve közművelődési intézmények, ezért ezekkel jó kommunikációs

kapcsolatot alakítunk ki.

Óvodai életet követően meghatározó szerepet töltenek be a gyermekek életében az

iskolák, ezért ezekkel jó kommunikációs kapcsolatot alakítunk ki. Különös tekintettel

fordulunk a sajátos nevelési igényű gyermeket nevelő iskolák felé.

Partnereink: a dolgozóink, gyermekek, szülők, fenntartó, az Oktatási Minisztérium,

Családvédelmi és Gyermekjóléti szolgálat, Gyermekotthon, Gyámhatóság,

Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézet, a Nevelési Tanácsadó, az Országos

Szakértői és Rehabilitációs Bizottságok, Korai Fejlesztő Központ, illetékes

gyermekorvosok, védőnői hálózat, általános iskolák, ELTE BGGYTF, Civil

szervezetek.

Megfelelő tárgyi és emberi segítségnyújtással, befogadó nevelésünkkel a sérült

emberek is képesek az épek világában alkotó módon, tartalmas örömteli életet élni.

Ők is hordoznak magukban lelki, szellemi értékeket, amit képesek átadni a

külvilágnak. Úgy gondoljuk, hogy az óvodai fejlesztő munkánkkal segíthetünk, hogy a

gyermekek a tőlük telhető legtöbbet hozzák ki magukból, és így könnyebben

tudjanak iskolába menni. Az integráció segítségével megalapozzuk a másság

elfogadását, biztosítjuk az egyenlő hozzáférést és az empatikus készség fejlesztését

a felnőtt korra. Ehhez a munkához széleskörű kapcsolatrendszert igyekszünk

kiépíteni és erősíteni. A kapcsolatok kialakításában és fenntartásában nyitottak és

kezdeményezők vagyunk.



26

V. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI ÉS FELADATAINK

1. Játék

A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, így a

leghatékonyabb eszköz az óvodai nevelésben. A játéktevékenységben megvalósuló

tanulás alapvető pszichikai szükséglet, mely segít a gyermeknek az őt ért hatásokat,

tagolatlan benyomásokat tagoltan, és mélyrehatóan megélni. A játék összemossa a

gyermeket ért külső és belső benyomásokat, hidat képez a való világ és a gyermek

képzelete között. A játék szabad elhatározásból származó igényének minden nap

visszatérő módon, hosszantartóan és zavartalanul kell kielégülnie. Így a játék kiemelt

jelentőségű, tájékozódó, kreativitásukat fejlesztő és erősítő, élményt adó

tevékenységgé válik.

A kisgyermek első játszótársa a családban is és az óvodában is a felnőtt. Az óvodai

nevelésben hangsúlyt fektetünk arra, hogy az óvodapedagógus utánozható mintát

nyújt a gyermek számára. A felnőtt jelenléte teszi elérhetővé a gyermekek közötti

játékkapcsolatok és a szabad játékfolyamat kialakulását A szocializáció előre

haladtával az óvodáskor végére egészséges fejlődés esetén a gyermektársak válnak

az elsődleges játszótársakká. Ebben a szakaszban az óvodapedagógus bevonható

társ marad, aki ötletei és javaslatai által kezdeményezővé, a szabad játékot

támogató segítővé válik.

A játéktevékenység általi tanulási folyamat kialakulása és fejlődése szempontjából

különösen fontos feladatunk, hogy a belső motivációból származó szabad játékot

naponta hosszú időtartamra elérhetővé tegyük a gyermekek számára. Fontos, hogy

az óvodai élet során a szabad játék túlsúlya érvényesüljön. Az 5-6-7-8 éves

gyermekek számára biztosítjuk a több napon keresztül folytatható

játéktevékenységet is. Mindig annyi időt biztosítunk a játékra, hogy a gyermek

átélhesse a játék élményét, felfedezhesse a közös játék örömét.

A játékhoz helyre, időre, élményszerzési lehetőségre, egyszerűen alakítható, a

gyermeki fantázia kibontakoztatását segítő anyagokra és játékeszközre van szükség.

Az eredményes játéktevékenységhez szükséges csoportlégkör és élményszerzési

lehetőségek biztosítása az óvoda és az óvodapedagógus feladata.

Az óvodai játék színtere a csoportszoba és az óvoda udvara.



27

A csoportszobában állandó játéktereket alakítunk ki, gyakran tematikus, szimbolikus

játékszerekkel, például babakonyha, babák, bábok, mesesarok, autópálya szőnyeg,

kézi szerszámok. A játékoknak kijelölt helyük van a gyermekek észlelési terében,

amely megkönnyíti a játékkezdést és játékelrakást.

A gyermekek játéktere jelentősen megnövekszik az udvaron, szabad levegőn. A

füves udvar lehetőséget nyújt a változatos udvari játékhoz, alkalmas nagymozgásos

tevékenységhez, pl.: ügyességi és sportjátékok, közlekedési játékok, de

szerepjátékokhoz is.

A játéktevékenység elsődleges motivációja az élményszerzés, melyhez megfelelő

eszközök biztosítása szükséges. A játékszerek mellett játékeszközzé válhat a

gyermek környezetében lévő bármilyen eszköz, ezért a gyermekeknek engedjük

megismerni a különböző eszközök tulajdonságait, így a különböző szituációkat

kihasználva indirekt módon is bővíthetjük a gyermekek élményszerző

játéktevékenységét, ismereteit.

Olyan játékeszközeink vannak, amelyek modernek, ízlésesek, praktikusak,

egyszerűek, jól variálhatók és nem veszélyeztetik a gyermekek testi épségét.

Rendelkezünk különböző képességeket fejlesztő játékszerekkel, például képes

lottók, kártyák, kirakós játékok, érzékelőjátékok. Konstruáló játékok, építőkockák,

dramatizáláshoz szükséges eszközök, pl.: bábok, jelmezek, és népi játékeszközök is

megtalálhatók a csoportszobákban. Minden játékeszközünk modern, ízléses, jól

variálható, biztonságos. A gyakorló játékok folyamán az óvodapedagógus biztosítja a

gyermekek számára a játékeszközöket, és mintát ad a helyes használathoz. A

gyakorló tevékenységek jól fejlesztik a szem-kéz koordinációt. A csoportok életében

rendszeresen megjelenik a barkácsolás, célunk, hogy a gyermek élje át az élményt,

hogy saját maga által készített eszközökkel, játékokkal, dekorációs kellékekkel

játszhat. Már a legkisebbeknél is megjelenik a szimbolikus - szerepjáték. A beleélő

képesség fokozása érdekében sok kelléket, jelmezt, eszközt használunk, melyet

közösen készítünk el. Az eszközöket úgy helyezzük el, hogy a gyerekek bármikor

használhassák őket.

A gyermekek olyan egyszerű szabályokhoz kötött ügyességi és szabályjátékokat

játszanak, amelyek könnyen betarthatók. Igyekszünk olyan szabályjátékokat

tervezni, amelyek a nagyfokú mozgásigényt kielégítik. Megadjuk a gyerekeknek azt a

lehetőséget, hogy ők maguk is alkossanak szabályokat.



28

A gyermekek játéktevékenységének megfigyelése tájékoztat bennünket a gyermekek

értelmi és érzelmi állapotáról. A gyermekek játékmódja – bánásmódja a

játékeszközökkel, viselkedése a játék folyamán – egyéb információkkal kiegészítve

lehetőség az érzelmi állapot, esetenként a családi és óvodai történések

tükröződésének megismerésére. A magát biztonságban érző, kiegyensúlyozott

óvodás játéka elmélyült, önálló, nyugodt, ötletgazdag, kapcsolatot kezdeményez a

társaival, és elfogadja mások kezdeményezését.

A játék számtalan lehetőséget teremt a kommunikációra, a párbeszédek

kialakítására. Az óvodapedagógus által kezdeményezett anyanyelvi játékok teret

adnak az artikuláció, szókincs, kifejezőképesség fejlesztéséhez. Pl.: hangutánzó

játékok, fonémahallás fejlesztő játékok, légzési technikát segítő játékok,

szinonimakereső játékok.

Sikerkritériumok az óvodáskor végére:

A gyermekek képesek kitartóan több napon keresztül egy azon

játéktémában együttesen részt venni.

Változatos szerepekben vesznek részt a játékokban.

Játékukban dominánsan jelentkezik a szimbolikus - szerepjáték.

Élvezik a szabályjátékokat és képesek a normák betartására

Viselkedésükben megjelennek a társas együttélés alapvető erkölcsi normái.

Interakciójuk gazdag, kulturált, érthető.

Játékra nevelés a sajátos nevelési igényű gyerekeknél, enyhén értelmi

sérülteknél

Ugyanaz, mint az épeknél, játékhasználatot megtanító, a fantáziát, az elemi

kreativitást fejlesztő foglalkozás.

Eltérés adódhat:

A gyakorló játéknál a beszédbeli problémák hatására akadályozottá válik a

hangok, szavak ismételgetése. A mozgás és ritmusvisszaadás is sérült, mely

később kommunikációs problémákhoz vezethet. A játékszereket, eszközöket,

az esetleges fogásbeli illetve manipulációs nehézségek miatt nem tudja

megismerni, a velük való játék akadályokba ütközik.

Szimbolikus - szerepjátéknál a problémát az okozza, hogy kevesebb

tapasztalata van a világról, az emberekről, a jelenségekről a mozgás



29

akadályozottsága végett. Ezért sivárabb, vagy sokszor meg sem jelenik a

szerepjáték. Akadályt jelenthet a kommunikációs zavar is.

Szabályjátékoknál: a gyakori mozgásos szabályjátékokban a

mozgáskorlátozott gyermekek csak segítséggel vagy módosítva tudnak részt

venni.

Az ép gyermekeket megtanítjuk, hogy a játéktevékenység során vigyázzanak sérült

társaikra, és a sérülés mértékétől függően a sajátos nevelési igényű gyermekek is

igyekezzenek alkalmazkodni társaikhoz. A mozgáskorlátozott gyermekek számára

nagyobb hely kell, hogy megfelelően tudjanak mozogni.

Fontos a nyugodt, kiegyensúlyozott légkör, hogy a gyermek biztonságban érezze

magát, figyelmét a játéktevékenységre tudja összpontosítani.

Igyekszünk megnövelni az együttjátszás, együttmozgás idejét és ez által sok új

érdekes tapasztalathoz segítjük a gyermekeket.

2. Vers, mese

A legtöbb kisgyermek az óvodába érkezéskor már rendelkezik bizonyos fokú irodalmi

élménye, amely többnyire a képeskönyvek, leporellók nézegetéséből, lapozgatásából

áll. Erre az általában pozitív élményre építve óvodáskorban alapozzuk meg a

gyermekek irodalomhoz fűződő viszonyát. Ezért különösen fontosnak tartjuk, hogy a

verseken és meséken keresztül az anyanyelv közegén át valódi értékeket adjunk át a

gyermekeknek, tanítsuk az emberi kapcsolatokra, mélyítsük az önismeretüket,

segítsük a világ megismerését.

Az érzelmi biztonság megadásának s az anyanyelvi nevelésnek egyaránt fontos

eszközei a többnyire játékos mozgásokkal is összekapcsolt mondókák, dúdolók,

versek. Ezek ritmusukkal, a mozdulatok és szavak egységével a gyermeknek érzéki-

érzelmi élményeket adnak.

A magyar gyermekköltészet, a népi, dajkai hagyományok sokszínűsége jó alapot

kínál a mindennapos mondókázásra, verselésre. A mese a gyermek érzelmi-értelmi

és erkölcsi fejlődésének és fejlesztésének egyik legfőbb segítője, a mindennapos

mesélés a mentális higiéné fejlődésének elmaradhatatlan része. A mese - képi és

konkrét formában - tájékoztatja a gyermeket a külvilág és az emberi belső világ

legfőbb érzelmi viszonylatairól, a lehetséges, megfelelő viselkedésformákról.



30

A gyerekeket megismertetjük a népköltészet ízes, őszinte népies kifejezéseivel, de

ezek inkább a passzív szókincsüket gyarapítják. A mai modern mesékből

megtanulhatnak olyan szavakat, kifejezéseket, amelyeket a mindennapi életben is

használunk. A foglalkozásokon azonban nemcsak arra van lehetőség, hogy szép,

stílusos nyelvezetű műveket hallgassanak meg, hanem arra is, hogy maguk is

gyakorolják: versismétlés, mesedramatizálás, bábozás. Óvodánkban az etnikai

kisebbség életmódját, kultúráját (mese, vers, ének, sajátos szín és formavilága)

szokásait, hagyományait, tárgyi emlékeit tudatosan építjük foglalkozásaink keretébe.

Fontos feladat a kultúrkincs továbbörökítése, így óvodánkban a népi, klasszikus és

kortárs irodalmi műveknek egyaránt helye van.

A mese életkorilag megfelel az óvodás gyermek szemléletmódjának és

világképének. Visszaigazolja a kisgyermek szorongásait, s egyben feloldást és

megoldást kínál. A tárgyi világot is megelevenítő, átlelkesítő szemléletmódja és az

ehhez társuló, a szigorú ok-okozati kapcsolatokat feloldó mágikus világképe,

csodákkal és átváltozásokkal ráébreszt a mélyebb értelemben vett pszichikus

realitásra és a külvilágra irányított megismerési törekvésekre.

A szeretetteljes, állandó biztonságot sugárzó légkör alapfeltétele annak, hogy a

gyerekek felfigyeljenek a mesére, végig hallgassák, később maguk is kérjék. A

mindennapos tevékenységgé alakult mesélés közben a gyermek eleven, belső

képvilágot jelenít meg, megy az élményfeldolgozás legfontosabb formája. Különösen

fontos, hogy tudatosan éljünk a kommunikáció eszközeivel, megfelelő hangerővel és

tempóval, jól artikulálva, gesztusok és mimika használatával adjuk elő a műveket. A

verseknél kihasználjuk a hangutánzó szavak, színek adta lehetőségeket. A verselés,

mesélés mindennapos tevékenységgé válik óvodásaink életében.

Kiscsoportban a rövid, mindennapos eseményeket feldolgozó és állatmesék kapnak

hangsúlyos szerepet, ez felel meg a kisgyermekek érdeklődésének. Különösen

kedveljük a Móricz Zsigmond és Zelk Zoltán verseket, történeteket.

A középső csoportos gyerekek már követni tudják a kissé bonyolultabb, hosszabb

meséket, megértik az összetettebb jellemű mesehősöket, megérzik a mese tréfás,

humoros hangulatát, pl.: Aranyos kiskakas. Nagyhatalmú sündisznócska,

Sündisznócska lovagol, Visszajött a répa… stb.

Az 5 év feletti gyerekek általában már megértik és élvezik a hosszabb terjedelmű,

bonyolult szerkezetű, összetettebb mondanivalót tartalmazó tündérmeséket,

realisztikus, novellaszerű meséket a klasszikusaink által gyerekeknek írt



31

elbeszéléseket, és a modern technika jelenségeivel foglalkozó elbeszéléseket,

gépekkel és azok működésével kapcsolatos mesék, történetek.

Minden korosztály számára élményt nyújt a többszöri ismétlés, ha többször

azonosulhatnak a mese szereplőivel.

A gyermek saját vers- és mesealkotása, annak mozgással és/vagy ábrázolással

történő kombinálása az önkifejezés egyik módja. Ezért különös hangsúlyt fektetünk

a mesék eljátszására, bábozásra.

A sajátos nevelési igényű gyermekek számára a mese tartalma nem mindig okoz

örömet, de az intonációval, átlelkesítő előadásmóddal, és a mesék feldolgozásában

a bábjátékokkal felkelthetjük érdeklődésüket. A bábjátékokkal csökkenthetjük a

gátlásosságot a beszédhibák esetén, hiszen a gyermek elbújhat a báb mögé,

szorongásait átháríthatja a bábokra. A gyerekek számára ezekhez a

tevékenységekhez eszközöket biztosítunk, melyek egy részét barkácsolás keretében

a gyerekekkel együtt készítjük el. A nem beszélő gyerekeinkhez a tevékenységek

közben kérdéseinkkel, magyarázatainkkal, utasításainkkal fordulunk, így biztosítjuk,

hogy ők is tevékeny részesei legyenek az eseményeknek.

A hallássérült gyermeket közel ültetjük a mesélőhöz. A hallássérült gyereket is

szereplési alkalomhoz juttatjuk, ez ösztönző hatással van a beszédfejlődésére.

Sokat beszélünk hozzá, hiányos mondatait kiegészítjük, kijavítjuk, célunk, a

hallásfigyelem fejlesztése, a beszédfejlődés, és a szókincs gyarapítása.

A gyengén látó gyerekek gondolkodás és beszéd fejlődését a látásos élmények

hiányossága jelentősen befolyásolja, ezért különösen fontos a környezet vizuális

megismertetése. Játék közben fejlődik a gyerek beszéde, emlékezete,

gondolkodása, szélesedik érdeklődési köre, gazdagodik érzelemvilága. Beszéd

hallgatásával, reprodukálásával jól fejlődik a gyermek hallása. Meséket mondunk

neki, játszunk vele és rövid versekre, mondókákra tanítjuk.

A sajátos nevelési igényű gyermekeknek mindig annyit segítünk amennyi szükséges,

lépésről lépésre adunk segítséget. Rávezető kérdésekkel irányítjuk figyelmüket a

lényegre, elmagyarázzuk és megmutatjuk a tennivalókat.

Sikerkritériumok az óvodáskor végén:

A gyermekek szívesen mondogassák a mondókákat, verseket

Igényeljék a mesehallgatást.

Meséljenek, bábozzanak, dramatizáljanak társaik és maguk szórakoztatására.



32

Tudjanak meséket, történeteket kitalálni, és azokat megjeleníteni.

Fejlődjenek nyelvi képességeik (nyelvtanilag helyes beszéd) új fogalmakkal

bővüljön szókincsük. Alakuljon ki a kontextusos beszéd.

3. Ének, zene, énekes játékok

A zenei nevelés az érzelmeken keresztül hat a gyermekekre. Az óvodában

megfigyeljük a környezet hangjait, a közös játékokkal egybekötött énekes, zenés

játékok, a népi gyermekdalok örömteli élményt nyújtanak, formálják a gyermekek

zenei ízlését, felkeltik fogékonyságukat. Az élményt nyújtó közös ének-zenei

tevékenységek során a gyermekek felfedezik a dallam, a ritmus, a mozgás

szépségét, a közös éneklés örömét. Az eredményes ének-zenei nevelés hatására a

gyermek szeret énekelni, játszani, dúdolgatni, szívesen hallgat zenét, eközben

fejlődik hallása, éneklési készsége, ritmusérzéke, harmonikus, szép mozgása. A

népdalok éneklése, a gyermek néptáncok és népi játékok a hagyományok

megismerését, továbbélését segítik. Az óvodai ének-zenei nevelés feladatainak

eredményes megvalósítása megalapozza, elősegíti a zenei anyanyelv kialakulását.

Az énekes népi játékok és az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások

fontos eszközül szolgálnak a gyermek zenei képességeinek (a ritmus, éneklés,

hallás, mozgás) és zenei kreativitásának alakításában.

A zenehallgatási anyag megválasztásánál az óvodapedagógus vegye figyelembe a

nemzetiségi, etnikai kisebbségi nevelés esetében a gyermekek hovatartozását is.

Az ének-zenei nevelés keretében szeretnénk megszerettetni a gyermekekkel a

közös énekléseket, közös játékokat. Az óvodapedagógusnak ezen a területen is

példamutató szerepe van. A felnőtt minta utánzásával az éneklés, zenélés a

gyermek mindennapi tevékenységének részévé válik.

Feladataink:

A gyermekek életkorát, és az adott csoport képességszintjét figyelembe véve,

igényes zenei anyag válogatása.

A megfelelő dalanyaggal és hangszerekkel éneklési készségük,

ritmusérzékük, zenei hallásuk, emlékezetük, zenei önkifejezésük fejlesztése.



33

Zenei ízlésük formálását elsősorban a magyar népzenével, életkoruknak

megfelelő zenei alkotásokkal, és más népek dalaival biztosítjuk.

Figyelembe vesszük a nemzeti, etnikai kisebbség sajátos kultúráját, helyet

biztosítunk megismerésének.

A gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése mondókákkal,

gyermekdalokkal.

A sérült gyermekek sérülésének figyelembevételével egyéni fejlesztésük

gyógypedagógus közreműködésével (mozgás – látás - hallássérült, értelmileg

elmaradott gyermekek).

Sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése

A gyermek sérülésének figyelembevételével egyéni fejlesztésük a speciális

gyógypedagógus segítségével történik. A sajátos nevelési igényű gyermekek esetén

is folyamatos, egész napot átható zenei nevelés történik. A kommunikációs

problémákkal, beszédfogyatékossággal, autizmussal élő gyermekek életében a

zene egy új kommunikációs, önkifejezési formát kínálhat, amit az

óvodapedagógusaink a gyógypedagógusok közreműködésével a lehető legteljesebb

módon kihasználják. Hallássérült gyermekek esetén figyelemmel kísérjük a

hallókészülék működőképességét, használatát, a gyermekeket pedig az

óvodapedagógus közelében helyezzük el, hogy szükség esetén jól követhesse az

arcmimikát, szájról olvasást.

A sajátos nevelési igényű gyermekek esetén az óvodavezető folyamatos kapcsolatot

tart az óvoda gyógypedagógusaival a fejlesztési lehetőségek megbeszélése miatt. A

gyermek egyéni adottságainak megfelelően ének-zenei foglalkozásokkal alakítjuk

érzelmi életét, oldjuk gátlásait. Fokozottan figyelembe vesszük a gyermek igényét,

csökkent koncentrációképességét, pontatlan intonációját, utánzóképességét,

mozgásutánzását.

Sikerkritériumok az óvodáskor végén:

Szeressenek énekelni, énekes játékot játszani.

Tanuljanak meg tisztán énekelni egyedül is.

Tudjanak dallammotívumot visszaénekelni.

Mozgásuk koordinálttá váljék, legyen harmonikus.



34

Értsék meg a zenei fogalompárokat, és azokat képesek énekléssel,

mozgással alkalmazni.

Találjanak ki különböző dallamokat, mozgást, ritmust, játékot, vannak ötleteik.

Alakuljanak ki baráti kapcsolataik énekes játék közben.

Önmaguktól kezdeményezzenek énekes, zenei játékot napközben.

Úgy készítjük fel a gyermekeket a zenei nevelés során, hogy a zene iránt fogékonnyá

váljanak, tisztába legyenek az egyes zenei alapfogalmakkal, zenei képességeik fejlettebbek

legyenek. Hatékony zenei nevelésre törekszünk, mely figyelembe veszi a zenei közművelődés

távlati igényeit, és ezt az óvodáskorú gyermekek életkorának megfelelően készítjük elő.

4. Mozgás

A 3-8 éves gyerekeknek egészséges testi fejlődésének biztosítása nem képzelhető

el a rendszeres, játékban gazdag, az egyéni képességeket messzemenően

figyelembe vevő, kellő aktivitást és terhelést biztosító testi nevelés nélkül. Feladatunk

ezért az egészséges életmódra nevelés, a test fejlődésének elősegítése érdekében a

mozgásigény kielégítése és fejlesztése, a testi képességek fejlesztése: erő,

ügyesség, gyorsaság, állóképesség területén, a mozgásműveltség segítése, a

mozgás megszerettetése, valamint a mindennapos mozgás lehetőségének

biztosítása, valamennyi gyermek számára az egyéni adottságok figyelembe

vételével. A mindennapos mozgás tartalmát döntő mértékben a természetes

mozgások, gyakorlatok képezik, melynek helyszínét az óvónő választja ki (udvar,

csoportszoba vagy tornaszoba).

A torna, a mozgásos játékok fejlesztik a gyermekek természetes mozgását (járás,

futás, ugrás, támasz, függés, egyensúlyozás, dobás), és a testi képességeit, mint az

erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség, társra figyelés. Célunk, hogy úgy fejlesszük

a gyermekek személyiségét, alkalmazkodó képességét, hogy megmaradjon a

gyermekek szabad mozgáskedve.

A mozgásos foglalkozások kedvezően befolyásolják a gyermeki szervezet

növekedését, teherbíró képességét és az egyes szervek teljesítőképességét. Fontos

szerepük van az egészség megőrzésében, megóvásában. Felerősítik és kiegészítik

a gondozás és egészséges életmódra nevelés hatását. A mozgáskultúra fejlesztése

mellett segítik a térben való tájékozódást, a helyzetfelismerést, a döntést és az



35

alkalmazkodóképességet, valamint a személyiség akarati tényezőinek alakulását.

A tornának, játékos mozgásoknak az egészséges életmódot erősítő egyéb

tevékenységeknek teremben és szabad levegőn, eszközökkel és eszközök nélkül,

spontán vagy szervezett formában az óvodai nevelés minden napján - az egyéni

szükségleteket és képességeket figyelembe véve - minden gyermek számára

lehetőséget kell biztosítani.

Sérült gyermekek mozgásfejlesztése

Sajátos nevelési igényű gyermekek esetén is különösen fontosnak tartjuk a mozgás

szerepét. Elsődleges célunk a sérült funkciók fejlesztése. Feladatunknak tartjuk a

mozgásigény felkeltését és kielégítését, hogy megélhessék a mozgás örömét, amely

növeli az önbizalmukat. A kommunikációs problémával küzdő gyermekek esetében

a mozgás hasonlóan kiemelt szerepet kap, mint a zenei nevelés, hiszen eszközt ad a

gyermekek kezébe az önmegvalósításra, önkifejezésre, csökkenti a gátlásokat,

magabiztosságot sugall.

A mozgás speciális fejlesztése szakembert igényel, aki komplex módon végzi a

mozgás és a következményes, vagy társuló elváltozások, károsodások terápiáját. Az

óvodai élet során az óvónőnek tisztában kell lenniea sérülés okával, a diagnózissal,

a tünetekkel, a kóros mozgásformákkal valamint a legszükségesebb teendőkkel.

Azonban minden esetben a szakemberre kell támaszkodnia (mozgásában korlátozott

gyermek esetén szomatopedagógus).

A sajátos nevelési igényű gyermekeket többször kell biztatni, helyes módon és

mértékben segíteni, hogy örömét és sikerét lelje a mozgás során. Ezáltal az

önbizalma is növekedni fog, és eljut oda, hogy a mozgás öröméért, az önálló

helyzetváltoztatás kedvéért tudatosan képes cselekedni, a fejlesztésben tevékenyen,

örömmel részt venni. Mindezekért óvodánkban nem sajnáljuk az időt és az energiát

arra, hogy sérült gyerekeinket állandóan motiváljuk, késztessük a mozgásra.

Az egészséges gyerekeket úgy neveljük, hogy közös mozgásos játékukba vonják be

akadályoztatott társaikat is és segítsenek.

A mozgáslehetőségekbe minden szinten bekapcsolódnak a sajátos nevelési igényű

gyermekek, de annak kritériumait a gyógypedagógusok határozzák meg a gyermek

egyéni állapotának függvényében. Feltétlenül fontos annak ismerete, melyek azok a

káros mozgásformák, tevékenységek, amelyeket nem végezhetnek. Ezeket



36

gyógypedagógusainkkal - akik legalább heti két alkalommal foglakoznak sérült

gyermekeinkkel - méretjük fel és beszéljük meg.

Óvodánkban a gyerekek az óvoda egész területét birtokolják mozgásigényük

kielégítése céljából. A gyermek mozgástevékenysége egyben veszélyeket is rejt

magában. Ezért az óvoda helységeit, udvarát, eszközeit állandó jelleggel felügyeljük,

karbantartjuk. A különböző mozgásformák elsajátítását, annak szabályait a

gyerekekben tudatosítjuk, hogy egyre biztonságosabban éljenek saját

képességeikkel, ismerjék fel korlátaikat, ha szükséges kérjenek segítséget.

Sikerkritériumok az óvodáskor végére sérült gyermekeknél

Örömmel, szívesen mozogjanak

Alakuljon ki a természetes mozgásigény

Tudjanak mozgást utánozni

Értsék meg az egyszerű utasítást

Az alapmozgásokban szerezzenek jártasságot

Lépcsőn kapaszkodva, váltott lábbal közlekedjenek

Biztosan mozogjanak tornaszeren, játszótéri játékokon

Tanuljanak meg rövid ideig figyelni a felnőttre és egymásra

Elemi szabályokat ismerjenek és tartsanak be

Ismerjék az irányokat, tudnak a térben tájékozódni.

Betartják a szabályokat a különböző versenyjátékokban és ügyességi

játékokban.

5. Mintázás, rajz, kézi munka

A gyermeki személyiség fontos része a vizuális nevelés. Az ábrázoló tevékenység

különböző formái a rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, kézi munka,

ábrázolás. Az óvodapedagógus feladatai közé tartozik, hogy felkeltse a gyermekek

érdeklődését a különböző anyagok, eszközök, technikák iránt, hogy szívesen

rajzoljon, fessen, mintázzon, megszeretessük a gyermekekkel a képalkotást, építést,

kézimunkát, környezetalakítást, műalkotásokkal, esztétikus tárgyi környezettel való

ismerkedést. A gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épül, emiatt nem az

alkotott eredmény, hanem maga a tevékenység, az önkifejezés folyamata a lényeg.

Az alkotó munka elősegíti a gyermek látásának, észlelésének, finommotorikájának,

szem-kéz koordinációjának fejlesztését. Teret, időt, és feltételeket biztosítunk az



37

egész nap folyamán a gyerekek képi, plasztikai kifejező nyelvének, ábrázoló és

konstruáló képességének fejlődéséhez. Példamutatással igyekszünk kialakítani az

igényt az alkotásra, önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai

élmények befogadására. Ha az óvodapedagógusok részéről azt látják, hogy

igényesek a környezet formálásában, a természetes, jó minőségű anyagokat

használják a csoportszoba díszítésében is, akkor könnyebben merül fel az igény az

alkotásra a gyermekek részéről is.

Lehetőséget adunk, hogy a gyerekek meg tudják jeleníteni élményeiket, fantáziájukat

képben és térben, így jutnak el az alkotás öröméhez. Az egyszerű munkafogásokon

keresztül megismerkednek a különböző anyagok, eszközök használatával, a

rajzolás, mintázás és a kézi munka különböző technikai alapelemeivel és

eljárásaival. Tekintettel vagyunk a gyermekek életkorára, fizikai teherbíró

képességére, fogyatékosságára, ezért az egyes technikák bemutatása csak lépésről

lépésre történhet.

Az ábrázoló tevékenység az egyéni fejlettséghez és képességekhez igazodva segíti

a képi-plasztikai kifejezőképesség, komponáló-, térbeli tájékozódó- és

rendezőképességek alakulását, a gyermeki élmény és fantáziavilág gazdagodását és

annak képi kifejezését: a gyermekek tér-forma és szín képzeteinek gazdagodását,

képi gondolkodásuk fejlődését, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk,

igényességük alakítását.

Az ábrázolások során csak annyi segítséget nyújtunk a gyermekek számára,

amennyi szükséges ahhoz, hogy átélje az alkotás örömét. Témajavaslatokkal,

témaadással segítjük, hogy felismerje, hogy a környező világban minden

megjeleníthető, ábrázolható.

A kollektív munkára is érdemes, fontos nagy hangsúlyt fektetni, mert a feladatok

megosztásánál megtanulhatják megszervezni a „munkát”, tapasztalhatják az

összedolgozás, együttműködés fontosságát – jó lehetőség a közösség alakítására,

formálására. Jó alkalom a differenciált feladatadásra, feladatvégzésre is, mindenki

saját mértéke szerint vállalhat részt az alkotásban.

Közös tevékenységeink jó alkalmat adnak beszélgetésre, verselésre, ami közben

sokféle verbális fejlesztési lehetőségünk nyílik cselekvések, testrészek, irányok,

térbeli viszonyok stb. megnevezésére, tudatosítására. Egy közös élmény elmondása

illetve lerajzolása után felhívhatjuk a gyerekek figyelmét, hogy a közös élményekből

mindenki mást ragad ki, mást mesél el, más szavakkal, mást rajzol le, más színekkel.



38

Vegyék észre, hogy a rajzokból, szavakból mások is megismerik érzéseiket,

gondolataikat. Támaszkodjunk a gondolkodás és a kifejezőképesség (beszéd,

ábrázolás) kapcsolatára.

Sajátos nevelési igényű gyermekek esetében célunk, hogy felkeltsük a

gyermekekben a cselekvési, alkotási vágyat. Egyéni képességeikhez igazodó

differenciált fejlesztést, sikerélményt biztosítunk. A vizuális ábrázolás által

fejleszthetjük a kreativitást, szem-kéz koordinációt, az ingerek feldolgozásával

segíthetünk a környezet pontosabb felfogására, a valóság megismertetésére.

Gyengénlátóknál a vizuális észlelés fejlesztése, segíti a látásmaradvány megőrzését,

fejlesztését. Az óvodapedagógus megfigyeli, milyen fényviszonyok között, milyen

testhelyzetben, fejtartással, milyen távolságból lát legjobban, mely tárgyakat,

színeket kedveli leginkább, és ezek alapján kialakítja számára a legmegfelelőbb

helyet, eszközt.

Sikerkritériumok az óvodáskor végére sérült gyerekeknél:

Bátrabbak, ötletesebbek legyenek az építésben, téralkotásban.

Alakítsák ki változatosan a nyitott és zárt tereket, az építmények

egyensúlyának meghagyásával. Vegyenek részt a körülöttük lévő tér, térbeli

játékok berendezésében. A főbb formai jellemzőket már legyenek képesek

megnevezni. Az elemi térviszonylatokat a képeik kialakításánál egyéni módon

jelezzék.

Élményeiket, elképzeléseiket, képzeteiket változatos eszközökkel fejezzék ki.

Legyenek képesek vezetéssel a környezet, műalkotások, saját munkáik

színhangulatát észrevenni, bátran használják és nevezik meg a színeket.

Használják változatosan a formákat, a megkülönböztető jegyeket, jellemzőket

hangsúlyozzák ki. Emberábrázolásban jelenjenek meg a részformák (haj,

ruha, stb.) legegyszerűbb mozgással próbálkoznak. Nyilvánítsanak szóbeli

véleményt saját alkotásaikkal, közös munkákkal, műalkotásokkal

kapcsolatban.

Megfigyelés és elképzelés után formákat mintázzanak. Egyszerű játékokat,

modelleket, maketteket készítsenek egyénileg és közösen is.



39

A megismert technikákat változatosan, fokozott önállósággal használják

(tépés, nyírás, ragasztás, hajtogatás, stb.) Díszítsenek tárgyakat önállóan,

vagy az óvónő segítségével.

Kezdjenek érdeklődni az érdekes, különleges jelenségek iránt.

Véleményüket mondják el a környezetükről, és vegyenek részt annak

szépítésében, időnként felszólítás nélkül is.

Figyelmüket összpontosítsák, technikai tudásukat lehetőség szerint fejlesszék,

aktivizálják. Saját késztetésre egyszerű javítgatásokat kezdeményezzenek

játékaikkal, saját alkotásaikkal.

6. Külső világ tevékeny megismerése

Pedagógiai célunk, hogy a gyermekkel felfedeztessük a gyermekek szűkebb és

tágabb környezetét. Támogatjuk a tapasztalatszerzést, kihasználjuk a gyermekek

természetes érdeklődését a környezetük iránt. A környezettel való ismerkedés az

óvodai nevelés egészében érvényesülő folyamat. (kirándulások, tárgyak gyűjtése.)

A valóság felfedezése során a gyermekeknek pozitív érzelmi viszonya alakul a

természeti- emberi- tárgyi világ értékei iránt, megtanulja azok védelmét, értékeik

megőrzését.

Az óvodapedagógus érdeklődése, lelkesedése, empátiás készsége, színes

egyénisége kell ahhoz, hogy a gyerekek megszeressék környezetüket,

ragaszkodjanak ahhoz, s megfelelő ismeretekkel rendelkezve eligazodjanak benne.

A gyermek miközben felfedezi környezetét, olyan tapasztalatok birtokába jut, melyek

a környezetben való, életkorának megfelelő biztos eligazodáshoz, tájékozódáshoz

szükségesek. Megismeri a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi

hagyományok, néphagyományok, szokások a családi a tárgyi kultúra értékeit,

megtanulja ezek szeretetét, védelmét is.

A környezet megismerése során a gyermek matematikai tartalmú tapasztalatoknak,

ismereteknek is birtokába jut a gyermek és azokat a tevékenységeiben alkalmazza.

Felismeri a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat: alakul ítélőképessége,

fejlődik tér-, sík- és mennyiségszemlélete. Célunk, hogy a gyermekek a minket

körülvevő világ mennyiségei, kiterjesztésbeli összefüggéseinek felfedezzék, játékos

formában megtapasztalják, a gyerekek igényeihez, ötleteihez alkalmazkodva, ezáltal



40

önálló gondolkodásra képes, az ismeretanyagban okosan eligazodó felnőtté

váljanak. Ha a gyerekek érdeklődését folyamatosan kiegészítjük, újabb feladatokra

irányítjuk, fokozatosan fejlődik a matematikai ismeretszerzéshez való pozitív

viszonyuk.

Az érdeklődésnek különböző megnyilvánulási formái vannak. A gyerekek ebben az

életkorban igen sokat kérdeznek. Kérdéseik között szerepelnek: Mennyi? Mekkora?

Hogyan? ami azt mutatja, hogy a gyereket érdeklik a környezetben fellelhető dolgok ,

jelenségek matematikai vonatkozásai is. A gyerek kutató kíváncsiságára,

érdeklődésére kell építenünk a matematikai tevékenységeket is.

A gyerekek szerezzenek tapasztalatokat:

matematikai tényezőkről, pl. halmazok számossága és egyéb tulajdonsága,

valamint sík és mértani formák, kiterjedések, szimmetrikus alakzatok

megismerése, stb. alapján.

matematikai viszonyokról, magasság, több-kevesebb, sorszámnevek - azokról

a relációkról, melyek matematikai tények között fennállnak, vagy

létrehozhatók.

műveletekről: hozzárakás, elvétel, számosság, ami a tapasztalatszerzést, a

feladatmegoldást elősegítő technikai művelet.

A gyerekek látás, hallás, tapintás és mozgás útján szereznek tapasztalatokat a

tényekről, viszonyokról, műveletekről, különböző eszközökkel önállóan végzett

tevékenység közben.

Törekszünk arra, hogy a tapasztalatok, minél sokoldalúbban kerüljenek egymással

kapcsolatba. Gyakran játszunk matematikai, logikai játékokat is.

A gyerekek a megismerés közben szerzett tapasztalataikat, gondolataikat mondják

el. Így van lehetőségük a helyes matematikai fogalmak, kifejezések verbális

megerősítésére.

Az óvodapedagógus feladata, hogy lehetővé tegye a gyermek számára a környezet

tevékeny megismerését. Biztosítson elegendő alkalmat, időt, helyet, eszközöket a

spontán és szervezett tapasztalat- és ismeretszerzésre, a környezetkultúrára és a

biztonságos életvitel szokásainak alakítására. Segítse elő a gyermek önálló

véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését, a kortárs kapcsolatokban és a

környezet alakításában. Támogassa a szerzett tapasztalatok feldolgozását.



41

Az óvodai tanulás a gyerek számára legyen érdekes. Alkalmassá kell őt tenni a

megfigyelésre, elsősorban látni kell megtanítani. A folyamatos és alkalmi

megfigyelésekkel lehetővé tehetjük a gyerekek számára, hogy maguk fedezzék fel

környezetüket. Amit csak lehet, helyszínen, a természetben, élőben figyeltessünk és

tapasztaltassunk meg a gyerekekkel.

Ki kell alakítanunk azokat a szokásokat, magatartásformákat, melyek a környezettel

való harmonikus együttélést biztosítják. Az ember a természet része, és így

kapcsolatban van önmagával és környezetével. Ezért különös figyelmet fordítunk a

környezettudatos viselkedés kialakítására, és a környezet védelmére. Az óvodai

neveléssel megalapozzuk a gyermekekben a természet szeretetét, a természet

tisztaságának, szépségének védelmét. Ennek érdekében az óvodába érkező

gyerekek számára a beszoktatási időszak után megmutatjuk az óvodai környezetet,

megismertetjük az évszakokkal, a természet szépségével, terméseket, leveleket,

kavicsokat, megfelelő képeket gyűjtünk. Kipróbáljuk a gyermekekkel a rügyeztetést,

csíráztatást, hajtatást, kísérletezünk a víz különböző formáival, hóval, jéggel.

A környezettudatosság fejlesztése érdekében megtanítjuk a gyerekeket a szelektív

hulladékgyűjtésre, újrahasznosítás elveire, takarékosságra. Elemgyűjtést,

papírgyűjtést szervezünk, a környezetszennyezés ütemét, a növények fejlődési

feltételeit mutatjuk be.

A napi tevékenységek és környezetünk megismerése során is számtalan lehetőség

kínálkozik az anyanyelvi nevelésre. Gyakran használhatunk verseket, mondókákat,

dalokat a környezeti nevelés kapcsán, például évszakok, állatok, növények,

testrészek, ünnepek, stb.

A környezet megismertetése folyamán célunk még, hogy a gyermekek megismerjék

az állatokat, növényeket, a felnőttek munkáját, a hónapokat, napokat, napszakokat,

közintézményeket, közlekedési eszközöket, stb.

A szülők támogatásával megszervezzük az állatok, víz, a Föld, a Fák és madarak

napját.

Sikerkritériumok:

A gyerekek tudják lakcímüket, szüleik pontos nevét, foglalkozását,

munkahelyét, óvodájuk nevét.

Tudják saját születési helyüket és idejüket.



42

Különbséget tudjanak tenni az évszakok között, gyönyörködni tudjanak

szépségében.

A gyerekek ismerjék a környezetükben lévő intézményeket, szolgáltató

üzleteket, esztétikai alkotásokat.

Ismerjék a háziállatokat, vadállatokat, madarakat, bogarakat.

Ismerjék környezetük növényeit, azok gondozását.

Gyakorlottak legyenek az elemi közlekedési szabályok betartásában. Ismerjék

a közlekedési eszközöket.

A tárgyakat tudják megszámlálni legalább tízig, össze tudják hasonlítani

mennyiség, nagyság, forma, szín szerint.

Tudják megkülönböztetni a jobbra-balra irányokat, értsék a helyeket kifejező

névutókat (pl. alá, fölé, közé stb.).

Alakuljon ki a beszédhelyzethez és az anyanyelvi szabályokhoz illeszkedő jól

érthető beszéd.

Speciális feladatok a sérült gyermekek esetében

A sajátos nevelési igényű gyermekek esetén is fontos a környezet megismerése, de

a sérülés típusától függően ezeknél a gyerekeknél többszöri ismétlésre van

szükség. A környezet megismerése érdekében a gyermekeknek elegendő időt

biztosítsunk. A megismerési folyamatot általában egyéni fejlesztés keretein belül

erősítjük. Külön figyelmet kell fordítani az együttműködő készség, kitartás,

feladattartás növelésére, a megfigyelőkészség fokozására. Sokat segíthet az adott

témához illő versek, énekek alkalmazása.

Az enyhe fokban értelmileg sérült gyerekek

Cél a kognitív funkciók közül a válogatás, csoportosítás, rendezés (nagyság, szín,

forma szerint), analógiák, a rész-egész viszony észrevétele.

Az analizáló, szintetizáló készség fejlesztése.

A tárgyakkal történő manipuláció mellett a foglalkozásokon a képek is jelentőséget

kapnak. A tárgyat képpel, a képet képpel egyeztetik, észrevetetik a hiányt,

azonosságot, különbséget, változást, rész-egész viszonyt.

Meg kell tanulniuk az időrendi sorrendet, az egyszerű történetek képek segítségével

történő felidézést éppúgy, mint a jobb-bal differenciálását, esetleg a névutókat is.



43

Sikerkritériumok

Legyenek képesek két mennyiséget, vagy méretet egymással egyenlővé

tenni, vagy egy adott mennyiségnél, méretnél többet, nagyobbat, vagy

kevesebbet, kisebbet létrehozni.

Legyenek képesek különböző méretek összehasonlítására, létrehozására,

ezek nagyságbeli felsorakoztatására, a fokozatosságot határozott és

határozatlan számokkal, melléknév-fokozással kifejezni. Tudjanak tárgyakat

osztályozni tulajdonságaik alapján. Tudjanak tárgyakat, dolgokat, jelenségeket

megszámlálni, tízes számkörben mennyiségeket létrehozni. Tudják szóban

kifejezni tevékenységüket. Tudjanak tízes számkörben halmazokat

részhalmazokra osztani, azok mennyiségét határozatlan, vagy határozott

számmal kifejezni.

Ismerjék és alkalmazzák helyesen a tő-és sorszámneveket /10-es

számkörben/

A környezetükben található tárgyak közül ismerjék fel azokat, amelyek kocka

alakúak, keressenek tárgyakon négyzet alakú síkidomokat. Értsék és

használják helyesen a térbeli tájékozódás kifejezéseit saját személyük és

környezetük relációjában.

7. Munka jellegű tevékenységek

A személyiségfejlesztés fontos eszköze a munka és a munka jellegű játékos

tevékenység. Ilyen lehet az önkiszolgálás, segítés az óvodapedagógusoknak és más

felnőtteknek, a csoporttársakkal együtt, értük, később önálló tevékenységként

végzett alkalmi megbízások teljesítése, az elvállalt naposi vagy egyéb munka, a

környezet-, a növény- és állatgondozás stb. A játék és munka közötti különbséget az

jelenti, hogy a munkának mindig konkrét célja van, és külső irányítással folyik. A

munka a gyermek óvodai életének szerves része, önként vállalt tevékenység,

melynek során megfigyeléseket végeznek, tapasztalatokat szereznek a

környezetükről. A sikerrel végzett munka ösztönző hatása elősegíti a személyiség

fejlődését, (önállóság, eredményre törekvés, kitartás, fegyelmezettség, szabályok

betartása, munkamegosztás, együttműködés, figyelem). A munka elősegíti a

gyermek önértékelési képességének és társas kapcsolatainak fejlődését. A közösség

által elismert munka öröme a közösségi kapcsolatok és a kötelezettségteljesítés

elősegítője. Az óvodában végzett munka hozzájárul az értelmi képességek



44

fejlődéséhez azáltal, hogy megalapozza a későbbi munka iránti tiszteletet, a munka

eredményének megbecsülését.

Célunk a gyermeki munka megszerettetésén keresztül olyan készségek kialakítása,

melyek pozitívan befolyásolják a gyermekek közösségi kapcsolatát kötelesség

teljesítését.

Az óvodapedagógus feladata a különböző típusú munka jellegű tevékenységek

tervezése, szervezése, ellenőrzése, és a munka jellegű feladatok feltételeinek

biztosítása. Munkavégzéshez szükséges attitűdök formálására törekszünk. A

gyermeki munka az óvodapedagógustól a gyermekkel való együttműködést és

folyamatos konkrét, reális, vagyis saját magához mérten fejlesztő, pozitív értékelést

igényel.

Az óvodások munka jellegű tevékenysége a játékból bontakozik ki, elsősorban

önmagukért és a közösségért végzik. Kezdetben az óvónő segítségével, később

teljesen önállóan, öntevékenyen végezzenek munkajellegű tevékenységet. Az

óvodapedagógus mintát ad az eszközök használatához, és mindig a szükséges

segítséget nyújtja a munka elvégzéséhez, hogy a gyermek minél többször átélje a

sikeres munkavégzés általi megbecsülést.

Az óvodába érkező gyermekeket nyitottságtól függően alkalomszerűen vonjuk be a

munkába, például játékok elpakolása, tisztán tartása, teremrendezés. Első pillanattól

önállóságra neveljük a gyermekeket az öltözködés, étkezés területén. Ha már

készségszinten ismerik az óvodai folyamatokat, akkor elkezdjük a naposi munkát az

óvodapedagógus támogatásával. Az óvodáskor vége felé haladva a gyermekek már

önállóan végzik a naposi munkát, ízlésesen tálalnak, mindent a helyére tudnak tenni,

önállóan végzik a környezetszépítő munkát, segítenek a kisebbeknek. Fontos, hogy

a szülők is igényeljék az otthoni feladatvégzést, s a későbbi önálló életvezetés

érdekében bízzák meg őket egyszerű feladatokkal.

Munkajellegű tevékenységek sérült gyermekeknél

A sajátos nevelési igényű gyerekek csak olyan munkafeladatokat végeznek, amelyek

megfelelnek életkori és fejlettségi sajátosságaiknak. Kellő időt adunk a gyakorlásra,

fokozatosan kis lépések elvét alkalmazva végezzük a különböző részfeladatokat.

Kiemelkedően fontos a munka folyamatossága, a légköre, a résztvevők egyéni

képességeihez igazodó munkabeosztás és az elvégzett munka értékelése.



45

Fokozottabb odafigyelést igényel az óvónők részéről a gazdaságos munkafogások

szervezési feladatok, műveleti sorrendek megtanítása. Minden gyermek elsődleges

feladata a saját személyével kapcsolatos önkiszolgálás megtanulása, de lehetőség

szerint adjunk részükre alkalmi megbízatást, vonjunk be mindenki képességei szerint

a környezet, a növény és az állatgondozásba. Ne végezzünk el helyettük semmilyen

tevékenységet, amelyre önmaguk is képesek. Legyünk mindig türelmesek, hagyjunk

időt a munkavégzésre. A szülőkkel való kapcsolattartásnál hívjuk fel a figyelmet arra,

hogy a gyermeknek az önállóság elérése érdekében nagyon fontos, az óvodában

elsajátított tevékenységek otthoni gyakorlása.

Feladatunk minden életkorban megkeresni az egyéni adottságokat, figyelembe véve

az optimális terhelhetőségi szintet. Olyan tevékenységre van szükség, amelyek a

gyermekektől erőfeszítést igényelnek, de azokat sikerrel meg tudja oldani.

Sikerkritérium az óvodáskor végén

A gyermekek szeressenek közösen dolgozni

Önállóan, ügyesen végezzék a naposi munkát.

Szívesen vállalkozzanak egyéni megbízatások elvégzésére

Szívesen közreműködjenek növények és állatok gondozásában

Segítsenek a kisebbeknek

A személyükkel kapcsolatos teendőket önállóan lássák el.

Tevékenységekben megvalósuló tanulás

Az óvodai nevelés folyamán a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos,

spontán tevékenység, amely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja.

A tanulás beolvad a mindennapi életbe, a gyerekek önkéntelen figyelmére és

megismerési vágyára támaszkodva az óvodapedagógus irányítja a tapasztalat-, és

ismeretszerzés folyamatát. Az irányított ismeretszerzés mellett kihasználjuk a

természetes helyzetekben adódó alkalmakat, így a tanulási folyamat természetes és

szimulált környezetben, kirándulásokon, az óvodapedagógus által kezdeményezett

tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretekben valósul meg. Az óvodai

tanulás során a játékosság, mint alapelv a tanulás egész folyamatában

érvényesüljön. Az óvodapedagógus a tanulás irányítása során személyre szabott



46

pozitív egyéni, fejlesztő értékeléssel segíti a gyermek személyiségének

kibontakozását.

Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek kompetenciáinak fejlesztése

attitűdök erősítése és a képességek fejlesztése. Az óvodapedagógus a tanulást

támogató környezet megteremtése során épít a gyermekek előzetes tapasztalataira,

ismereteire. Célunk, hogy a gyermekek érzékelése, észlelése, megfigyelőképessége

pontosabbá váljék, legyen tartósabb figyelmük, emlékezetük, gazdagodjék

fantáziájuk, fejlődjék beszédük és gondolkodásuk. Váljanak képessé problémák

felismerésére és megoldására.

A tanulás feltétele a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervét

foglalkoztató tapasztalás, felfedezés lehetőségének biztosítása, kreativitásának

erősítése.

A tanulás lehetséges formái az óvodában:

- az utánzásos, minta- és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás

(szokások alakítása),

- a spontán játékos tapasztalatszerzés;

- a cselekvéses tanulás;

- a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés;

- az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés;

- a gyakorlati problémamegoldás

Sajátos nevelési igényű gyerekek tevékenységekben megvalósuló tanulási folyamata

A sajátos nevelési igényű gyermekeknél is ugyanazokat az alapelveket követjük,

mint az ép gyermekeknél. Itt is fontosnak tartjuk a többszöri ismétlést.

Gyakorló játék: játékok rakosgatása, zörgetése, Montessori torony építése,

gyöngyfűzés, csengős labda követése. Kiemelten fontos minden játékot

megtapogatni, zörgetni, hangot hallatni. Játékba integrált tanulás, szerepjátékok,

bábozás, dramatizálás ugyanaz, mint az épeknél.

Építő, konstruáló játék: különösen fontos, ugyanis a kézügyesség és képzelet

fejlesztésén túl alkalmas a formaérzék és tapintási készség fejlesztésére, a valóság

és a modell közötti összefüggések felismerésére is.

Az összerakó, szerelő munka során a gyermekek megismerkedhetnek az eszközök

használatával, ami a finommotorikát fejleszti.



47

Szabályjáték: fontos szerepet tölt be főleg a mozgásos játék, körjáték. A bátortalan,

bizonytalanul mozgó gyermeknek a kézfogás biztonságot ad.

Látássérült gyermeknél előfordulhatnak bizonyos sztereotíp mozgásformák, mint

dülöngélés, kéz-vagy fej rázogató, lábujjhegyen járás, szemnyomogatás.



48

VI. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK SÉRÜLÉS-

SPECIFIKUS FEJLESZTÉSÉNEK ELVEI, FELADATAI

Az óvodai nevelés során a sajátos nevelési igényű gyermekek esetén is a nevelés

általános célkitűzéseinek teljesítését tűzzük ki célul. A sérült gyermekeknél is fejlődik

az alkalmazkodó képesség, az akaraterő, az önállóságra törekvés, az érzelmi élet és

az együttműködés. Fontosnak tartjuk az igény szerinti környezet és a szükséges

tárgyi feltételek biztosítását, valamint azt, hogy a gyermekek csak annyi segítséget

kapjanak a pedagógusoktól, amennyi feltétlenül szükséges a sikerélmények

megéléséhez és a további önálló cselekvéséhez.

A gyermekekkel szemben támasztott elvárásoknak szorosan igazodnia kell a

gyermek fejlődési üteméhez, fejlesztési tervéhez. A gyermek iránti elvárást a

fogyatékosság jellege és súlyossága határozza meg. A fejlesztési programot úgy kell

összeállítani, hogy az a gyermekeket ne terhelje túl. A gyermekek terhelhetőségét

biológiai állapota, fogyatékossága, személyiségjegyei határozzák meg. Lényeges a

szeretetteljes elfogadó környezet, ami segít a sérült gyermekek harmonikus

személyiségfejlődésében.

A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése több szempontból eltér az ép

gyermekekétől. A szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól nagyobb mértékű

differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, valamint kiegészítő fejlesztő,

korrekciós, habilitációs, rehabilitációs és terápiás célú pedagógiai eljárások

alkalmazását teszi szükségessé. A fejlesztési programok összeállításának alapja a

szekértői bizottság szakvéleménye. A programokat a gyermek fogyatékosságának

típusához igazodó szakképzettségű gyógypedagógiai tanár állíthatja össze.

Az integrált nevelés keretein belül figyelembe vesszük a sajátos nevelési igényű

gyermekek fejlesztésének igényeit, és megadunk minden segítséget a gyermekek

hátrányainak leküzdéséhez. Biztosítjuk a szükséges személyi és tárgyi feltételeket,

speciális eszközöket és az eljárásokat amelyekre a szakértői bizottság javaslatot

tesz.

Eredményesnek tekinthetjük a nevelésünket, ha:



49

Érvényesül a habilitációs, rehabilitációs szemlélet és a sérülésspecifikus módszertani

eljárások alkalmazása, mely igazodik a gyermek egyéni sajátosságaihoz.

Az óvodapedagógus szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, a foglalkozások

során pedagógiai eljárásait szükség esetén megváltoztatja, problémamegoldásaihoz

alternatívát keres, együttműködik a szakemberekkel, a gyógypedagógusok

javaslatait beépíti a munkájába.

A gyógypedagógus segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését, figyelemmel kíséri a

gyermek haladását, javaslatot tesz speciális módszerek alkalmazására, a gyermek

igényeinek megfelelő környezet kialakítására, együttműködik az

óvodapedagógusokkal, kapcsolatot tart a szülőkkel.

Az enyhén értelmi fogyatékos gyermek

Az enyhén értelmi fogyatékos gyermek fejlesztésében meghatározó a nem

fogyatékos óvodás korúakkal történő együttnevelés. A spontán tanulást, a társakkal

való együttműködést, a kommunikáció fejlődését segítik azok az élmények,

tapasztalatok és minták, amelyeket a gyermek a kortárscsoportban megél. Az

integrált óvodai nevelés keretében szükség szerint gondoskodni kell a folyamatos

gyógypedagógiai megsegítésről.

Külön óvodai csoport létesítése kizárólag az 5. életévét betöltött - óvodai nevelésre

kötelezett - és a komplex - gyógypedagógiai, pedagógiai, pszichológiai és orvosi -

vizsgálat diagnózisa alapján egyértelműen az enyhe értelmi fogyatékos övezetbe

sorolt gyermekek számára abban az esetben lehet szakmailag indokolt, ha az

iskolába lépéshez szükséges fejlettséget a gyermek vélhetően csak a speciális

nevelés keretében biztosított, intenzív gyógypedagógiai fejlesztés mellett éri el.

Az értelmi fogyatékos gyermekek óvodai nevelése a korai fejlesztésre épül. A kis

lépések elvét alkalmazva, a gyermekekre jellemző cselekvésbe ágyazott

gondolkodást figyelembe vevő képességfejlesztésük kellő időt, alkalmat biztosít:

a) az alapmozgások kialakítására, fejlesztésére,



50

b) a minimális kontaktus, kooperációs készség, a nonverbális és verbális

kommunikáció fejlesztésére,

c) a beszédindításra, a beszédmegértés fejlesztésére, az aktív szókincs

bővítésére,

d) az alapvető önkiszolgálási szokások kialakítására,

e) az adekvát játékhasználat elsajátítására, a kognitív funkciók fejlesztésére.

Ezek kialakításánál kiemelt szerepe van a rendszerességnek, az utánzásnak, a

gesztussal kísért, egyszerű verbális utasításnak, a zenének, a ritmusnak, a sok

ismétlésnek.

Az egymáshoz való közeledés, az egymás melletti tevékenykedés fejlesztése a

csoportos foglalkozásokon valósítható meg.

A beszédfogyatékos/súlyos, akadályozott beszédfejlődésű gyermek

A beszédfogyatékos/súlyos, akadályozott beszédfejlődésű gyermek szenzoros,

motoros vagy szenzomotoros problémája (megkésett beszédfejlődés, centrális

dyslalia, súlyos orrhangzósság stb.), illetve a beszédhibához csatlakozó tanulási

és/vagy magatartási zavara miatt eltérően fejlődik. Mindez az anyanyelvi fejlettség

alacsony szintjében, a beszédszervek gyengeségében, a beszédhangok tiszta

ejtésének hiányában, a szegényes szókincsben, a beszédmozgásokról szerzett

emlékképek felhasználásának hiányában, a grammatikai fejletlenségben, az

utánzóképesség gyengeségében nyilvánul meg.

A fejlesztés az anyanyelvi nevelést középpontba állító, speciális terápiákat alkalmazó

intenzív, komplex - az életkori sajátosságokat, a játékosság elvét szem előtt tartó -

nevelési környezetben valósítjuk meg.

Az óvodai nevelésünk során az anyanyelvi nevelés, a mozgás, a kommunikáció,

illetve a vizuomotoros koordinációs készség fejlesztése, a speciális terápiák

alkalmazása (diszlexia-prevenció, grafomotoros fejlesztés stb.) segít az iskolába

lépéshez szükséges fejlettség elérésében.

Az autista, autisztikus gyermek



51

Az autizmus-spektrum zavarok lényege a társas viselkedés, a kommunikációs és

sajátos gondolkodási képességek minőségi károsodása, amely jellegzetes

viselkedési tünetekben nyilvánul meg. Az autisztikus gyermekre legjellemzőbb a

kölcsönösséget igénylő társas viselkedési készségek területén tapasztalható

gondolkodási képesség sajátos hiányosságai, a beszéd szintjéhez képest károsodott

kölcsönös kommunikáció, a rugalmas viselkedés, a szervezés és kivitelezés

képességének minőségi sérülése és az egyenetlen képességprofil.

Az autisztikus kisgyermek lehető legkorábbi diagnózist követő habilitációs terápiája

megelőzheti a kóros viselkedés kialakulását, enyhítheti a fejlődés devianciáját.

Ennek eredményeként (ha mentális szintje megengedi) óvodába lépéskor már

rendelkezhet korlátozott mennyiségű, de célszerűen használt augmentált - vizuálisan

segített - kommunikációs eszköztárral. A szociális interakció csecsemőkori szintjét

segítséggel használhatja, és a kölcsönösséget igénylő társas viselkedési

helyzetekben, illetve környezetében az egyéni fejlesztéshez szükséges

viselkedéselemekkel képességeitől függő szinten rendelkezhet.

A korai speciális terápia hiányában ezek lesznek az óvodai fejlesztés fõ céljai,

kiegészítve a viselkedésproblémák, viselkedés- és gondolkodási készségek

terápiájával, szükség esetén a korai elemi készségek kialakításával (szobatisztaság,

rágás-evés, önkiszolgálás) fejlesztésének elemeivel.

A jó értelmi képességekkel rendelkező, jól beszélő autisztikus kisgyermekek számára

is a kommunikációs, szociális és kognitív habilitációs terápia az óvodai nevelés

elsődleges feladata. Ennek érdekében az óvodai nevelés, illetve ideálisan a

szülőkkel való együttműködés eredményeképpen az egész ébren töltött idő -

különösen a természetes élethelyzetek - használandóak a fejlesztésre. A fejlesztések

során szükséges az intenzív, jól strukturált és a meglévő töredékkészségek

használata, az egyéni motiváció megteremtése, a speciálisan a gyermek

szükségleteihez alkalmazkodó módszerek alkalmazása.

Az óvodai fejlesztés alapja minden esetben pszichológiai képességmérés. A fejlődési

szint és szociális alkalmazkodás követése egyéni tervekkel történik, speciális

eszközök és módszerek használatával, egyéni fejlesztési helyzetben megalapozva.

Az autisztikus gyermekek szükségleteinek megfelelő fejlesztéséhez az óvodai

környezet megfelelő kialakítása, és a speciális módszerekben képzett szakember

vagy fejlesztő asszisztens jelenléte szükséges.



52

VII. GYERMEKVÉDELEM AZ INTÉZMÉNYÜNKBEN

A gyermekvédelmi munkát a mindenkor érvényben lévő gyermekvédelmi törvény

alapját szervezzük, végezzük. A gyermekvédelmi munkával elsődleges célunk a

prevenció és a gyermeki jogok védelme. Ennek érdekében a tanítási év elején

kinevezünk egy gyermekvédelmi felelőst, aki elvégzi a munkához szükséges

felméréseket és javaslatokat.

A gyermekek védelme során nemhez, nemzethez, nemzetiséghez, etnikai

csoporthoz való tartozás, lelkiismereti, vallási vagy politikai meggyőződés,

származás, vagyoni helyzet, cselekvőképesség hiánya vagy korlátozottsága miatt,

valamint a gyermekvédelemi gondoskodásba kerülés alapján, tilos bármilyen

hátrányos megkülönböztetés.

Feladatunk a prevenció, korrekció, felderítés, jelzés a különböző gyermekvédelmi

intézmények felé.

A nevelési problémákkal küzdő családokat a Nevelési Tanácsadóba irányítjuk,

javasoljuk, hogy lépjenek kapcsolatba pszichológussal, fejlesztő pedagógussal,

családgondozást kérünk számukra.

Az anyagi problémákkal felénk forduló családokat segélykérelem ügyében

felvilágosítjuk, környezettanulmányt, óvodai véleményt készítünk a számukra.

Súlyosabb probléma esetén felvesszük a kapcsolatot a gyámügyi igazgatással,

ahova jelezzük a nevelési, gondozási hiányosságot, az agresszivitást, erkölcstelen

életvitelt a családban, az alkoholizmust, az esetleges kábítószerezést, egészségügyi

problémákat.



53

AMBULÁNS SZOLGÁLTATÁSOK

Gyógypedagógusaink erőforrásainak optimális kihasználása érdekében heti 2-6

órában vállalunk ambuláns rendszerű fejlesztéseken vehetnek részt. Ezekben azok a

sajátos nevelési igényű, vagy beilleszkedési zavarokkal, viselkedésproblémákkal

rendelkező gyermekek részesülhetnek, akik szülei, gondozói beadják írásbeli

igényüket erre az óvoda vagy a fenntartó részére.

Várjuk még azokat a gyermekeket is, akik a kerületi óvodákba járnak, de nem

lehetséges vagy nem megoldott a intézményben fejlesztésük.

Ambuláns foglalkozások keretében felméréseket végzünk, szükség szerinti

fejlesztéseket, terápiákat folytatunk.

Ha rendelkezésre áll a szakértői bizottság szakvéleménye, vagy más hivatalos

diagnosztizálási eljárásban készült dokumentum, akkor a fejlesztési irányt ez

egyértelműen meghatározza.

Ha nem áll rendelkezésre szakember által elkészített vizsgálati eredmény, javaslat,

akkor a szakembereink felmérése alapján állítunk össze fejlesztési javaslatot, melyet

a szülővel megvitatunk, és ez alapján végzik a szakemberek a foglalkozásokat.



54

A PROGRAM ELKÉSZÍTÉSÉNEK TÖRVÉNYI HÁTTERE

1993. évi LXXIX. Közoktatási törvény

1998. évi XXVI. Esélyegyenlőségi törvény

137/1996 (VIII:28. ) Kormányrendelet az Óvodai nevelés országos

alapprogramjának kiadásáról és az ezt módosító 255/2009 (XI.20.)

kormányrendelet

2/2005. (III. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai

nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának

irányelve kiadásáról

14/1994. (VI. 24) MKM. rend. 8. § (1)-(15) bekezdés a korai fejlesztésről

32/ 1997. (XI. 5.) MKM rendelet a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének

irányelvéről

11/1994.(VI. 8 ) MKM rendelet a nevelési oktatási intézmények működéséről.

Documents

Csoda-Bogár Ház Fejlesztő Óvodacsodabogar.ketkez.hu/files/Program.pdf · gyógypedagógusi vagy fejlesztő pedagógusi végzettséggel, azaz rendelkeznek azokkal az alapismeretekkel,