Biztonsági elemzés · FAG Magyarország Ipari Kft. 4031, Debrecen, Határ út 1/D, Biztonsági elemzés nyilvános változata, 2018.05.10. 2/39. oldal PROFES Környezetbiztonsági

FAG Magyarország Ipari Kft. 4031, Debrecen, Határ út 1/D,

Biztonsági elemzés nyilvános változata, 2018.05.10. 2/39. oldal

PROFES Környezetbiztonsági Programiroda Kft. Tsz: 2018-P1499-0425

TARTALOMJEGYZÉK

0. Előzmények ............................................................................................................................ 4

1. Súlyos balesetek megelőzése ................................................................................................. 5

1.1 Szervezet és személyzet ................................................................................................. 5

1.2 A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti veszélyek azonosítása és

értékelése .................................................................................................................................... 6

1.3 Az üzemvezetés .............................................................................................................. 7

1.4 A változások kezelése .................................................................................................... 7

1.5 Védelmi tervezés ............................................................................................................ 8

1.6 Belső auditok és vezetőségi átvizsgálás ......................................................................... 9

2. A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem környezetének bemutatása ................................ 10

2.1 Az üzem környezetének területrendezési elemei ......................................................... 10

2.1.1 Lakóterületek jellemzése .......................................................................................... 10

2.1.2 A lakosság által leginkább látogatott létesítmények, közintézmények .................... 11

2.1.3 Különleges természeti értékek, műemlékek, turisztikai nevezetességek ................. 12

2.1.4 Súlyos baleset által potenciálisan érintett közművek ............................................... 12

2.2 Szomszédos gazdálkodó szervezetek, telephelyen tevékenykedő külsős társaságok .. 12

2.3 A természeti környezet bemutatása .............................................................................. 13

2.3.1 Meteorológiai jellemzők .......................................................................................... 13

2.3.2 Geológiai jellemzők ................................................................................................. 14

2.3.3 Hidrológiai jellemzők ............................................................................................... 15

2.4 A természeti környezet súlyos balesetből adódó veszélyeztetettsége .......................... 16

3. A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem bemutatása ........................................................ 17

3.1 A veszélyes anyagokkal foglalkozó telephely biztonsági szempontból fontos

információ ................................................................................................................................ 17

3.1.1 A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem rendeltetése, a főbb tevékenységek

bemutatása ............................................................................................................................ 17

3.1.2 A veszélyes ipari üzemre vonatkozó általános megállapítások, különös tekintettel a

veszélyes anyagokra és technológiákra ................................................................................ 17

3.2 A jelen lévő veszélyes anyagok aktuális leltára ........................................................... 17

3.3 A veszélyes anyagok azonosítása, besorolása és mennyisége ..................................... 19

3.4 A veszélyes tevékenységre vonatkozó fontosabb információk .................................... 20

3.4.1 A kémiai reakciók, fizikai és biológiai folyamatok ................................................. 20

3.4.2 A technológia védelmi és jelző rendszereinek leírása .............................................. 20

3.4.3 A veszélyes anyagok tárolása, időszakos tárolás ..................................................... 20

3.4.4 Telephelyen belüli szállítás ...................................................................................... 20

3.4.5 Kármentő és mentesítő anyagok .............................................................................. 21

4. A részletes elemzéssel vizsgált, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos legsúlyosabb baleseti

lehetőségek bemutatása ................................................................................................................ 22

5. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset által való veszélyeztetés értékelése.... 23

5.1 A veszélyes ipari üzem és környezetére vonatkozó elemzés elveinek és terjedelmének

bemutatása ................................................................................................................................ 23

5.2 Megalapozó elemzés .................................................................................................... 23

5.3 Következményelemzés ................................................................................................. 23

5.3.1 A [P_RSZ] következményelemzése ......................................................................... 23

5.3.2 A [LPG] következményelemzése ............................................................................. 24




5.3.3 Az [AMM_RSZ] következményelemzése ............................................................... 26

5.3.4 Dominóhatás elemzés ............................................................................................... 28

5.3.5 Kockázatelemzés ...................................................................................................... 29

5.3.6 Természeti környezet veszélyeztetettsége ................................................................ 34

5.4 Korábbi üzemzavarok és súlyos baleseti események ................................................... 35

6. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés eszközrendszere .. 37

6.1 Veszélyhelyzeti vezetési létesítmények ....................................................................... 37

6.2 Vezetőállomány, üzemi dolgozók veszélyhelyzeti értesítésének és a veszélyhelyzeti

híradás eszközrendszere ........................................................................................................... 37

6.3 Érzékelő- és védelmi rendszerek .................................................................................. 37

6.4 A helyzetértékelést és a döntés-előkészítést segítő informatikai rendszerek ............... 37

6.5 A végrehajtó szervezetek egyéni védőeszközei és szaktechnikai eszközei ................. 37

6.6 Védekezésbe bevonható külső erők és eszközök ......................................................... 38

7. Biztonsági elemzés elkészítésébe bevont szervezet ............................................................. 39




0. Előzmények

A FAG Magyarország Ipari Kft. (továbbiakban FAG Kft.), amely Debrecen közigazgatási

területén található üzem, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni

védekezésről szóló 219/2011. (X.20.) Korm. rendelet (továbbiakban: Rendelet) 1.§-ában és 1.

mellékletében megadott kritériumoknak megfelelően alsó küszöbértékű veszélyes anyagokkal

foglalkozó üzemek kategóriájába sorolandó.

A FAG Kft. 2015. november 20-i dátummal Biztonsági elemzést (továbbiakban BE) nyújtott

be a Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (továbbiakban: Hatóság) részére. A

Hatóság a benyújtott BE dokumentáció alapján megadta a katasztrófavédelmi engedélyt.

A FAG Kft. a technológia bővítését végezte el, amely egy új gyártócsarnok építést foglalta

magában. A FAG Kft. az építési engedélyét kikötéssel kapta meg. A bővítés során új hőkezelő

kemencék kerültek beüzemelésre, amelynek következtében a felhasznált sók (KNO3 és

NaNO2) mennyisége is növekedett, valamint az egyéb, telephelyen felhasznált veszélyes

anyagok egy részének mennyisége is növekedett, minőségük nem.

A FAG Kft. jelen Biztonsági elemzés keretein belül egységes szerkezettel bemutatja a

meglévő és kibővített technológiát és elemzi a megnövekedett veszélyes anyag

mennyiségéből származó veszélyeztetést, olyan tartalmi és formai követelmények

teljesítésével, amelyet a 219/2011. (X. 20.) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos

balesetek elleni védekezésről szóló Kormányrendelet 4. melléklete megkövetel.




1. Súlyos balesetek megelőzése

1.1 Szervezet és személyzet

A FAG Kft. szervezetén belül a biztonsággal kapcsolatos felelősségi, feladat- illetve jogkörök

a teljes struktúrán keresztül egyértelműen meghatározottak. A szervezet működését, azon

belül a biztonsággal, a súlyos balesetek megelőzésével és az azok elleni védekezéssel

kapcsolatos felelősségek, eljárások a társaság szervezeti és működési szabályzatában és belső

szabályzatokban kerültek rögzítésre.

A vállalat nagy hangsúlyt fektet a személyzet alkalmasságával, képesítésével,

továbbképzésével kapcsolatos követelményekre, így a biztonsági, illetve súlyosbaleset-

megelőzési területre is. A személyzet munkába állás vagy áthelyezés előtt, továbbá a

szabályzatokban meghatározott időközönként köteles környezetvédelmi, munkavédelmi,

illetve tűzvédelmi oktatáson és meghatározott esetben belső védelmi tervgyakorlaton részt

venni. Ezen oktatások és gyakorlatok tartalma és tapasztalatai rögzítésre kerülnek.

A társaság aktuális szervezeti felépítését a lenti ábrán tüntettük fel. A szolgálati utakat jelző

vonal mentén érvényesül a biztonsággal kapcsolatos kötelezettség, felelősség.

A FAG Kft.-nél a baleseti helyzetek kezelésére az alábbi szervezetek állnak rendelkezésre:

Polgári védelmi szervezet

Tagok feladatai:

A tűz oltásnak előkészítése, megkezdése.

Energiák kizárása (villamos, propán, földgáz. metanol).

Veszélyeztetett terület lehatárolása.

A gyártelepen belül a dolgozók menekülésének irányítása.

Közreműködik a tűzoltóság feladatainak végrehajtásában.

A sérült, kimentett személyeket az esősegély-nyújtó helyre kíséri vagy szállítja.

Végrehajtja az elrendelt utasításokat.

Részvétel a helyreállítási feladatok végrehajtásában.

Veszélyhelyzeti Operatív Törzs

Törzs feladatai:

A mentési és kárelhárítási tevékenység összehangolása és irányítása.

Meghatározza a védekezés, mentés, tűzoltás műveleteit.

A helyzetelemzés, helyzetértékelés ismeretében megszervezi a védekezést, a mentést.

Dönt a veszélyeztetettek kimenekítéséről.

Dönt a veszélyforrást jelentő technológiai tevékenység, gép, berendezés, jármű azonnali,

vagy fokozatos leállításáról, a feszültségmentesítésről, a gyújtóforrás kizárásáról.

Koordinálja az együttműködést a külső erőkkel.

Dönt a személy- és járműforgalom korlátozásáról.

Dönt a nagy értékű javak mentéséről, további veszélyforrást jelentő anyagok

eltávolításáról.




A Veszélyhelyzeti Operatív Törzs vezetője a Karbantartás szegmensvezetője, tagjai a vállalat

részéről:

EHS koordinátor

EHS szakember

Termelési egységvezetők

Személyügyi szegmensvezető

Masterplanning szegmensvezető

Ezen kívül tagja még HBM Katasztrófavédelmi Igazgatóság, vagy az általuk kijelölt hivatásos

állományú személy.

A FAG Kft. tárgyi telephelyén a biztonsággal kapcsolatos feladatokért a

Létesítményüzemeltetési, valamint az EHS vezető felelős, akik munkáját veszélyes ipari

védelmi ügyintéző segíti.

1.2 A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti veszélyek azonosítása és

értékelése

A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti veszélyek azonosítása és kezelése

érdekében a FAG Kft. jelen Biztonsági elemzésében elvégzett kockázatelemzése a

kockázatmenedzsment elemeinek, a fokozatosság elvének és a hazai jogszabályi

követelményeknek megfelelően, az Európai Uniós elvárások alapján került alkalmazásra. Az

alkalmazott módszerek összhangban állnak a működési tapasztalatokkal és a kockázat

kézbentartására alkalmazott intézkedésekkel, amelyek folyamatos felügyelet alatt történnek.

A súlyos balesetek megelőzésével, illetőleg a bekövetkezett balesetek elleni védekezéssel

kapcsolatos fő célkitűzéseket a belső biztonsági szabályzatok határozzák meg. Ezen belső

szabályozók többek között a következőkre terjednek ki:

a megfelelő műszaki és biztonsági szabványok alkalmazásának biztosítására;

a létesítmények/berendezések tervezése, illetőleg a tervek módosítására;

új létesítmények/berendezések üzembe helyezés előtti ellenőrzésének, valamint a leállások

utáni üzembe helyezés ellenőrzésének biztosítására;

a SEVESO III. Irányelv végrehajtásához szükséges emberi, technikai, pénzügyi, stb.

erőforrások, megfelelő szervezeti irányítási rendszer működésére;

a változtatások kezelésére;

a technológiai műveleti eljárások, kezelési utasítások a normális és a rendkívüli üzemi

működés esetére, az időszakos és átmeneti leállásokra;

a beszerzési eljárások a veszélyes anyagokra vonatkozóan;

a harmadik féllel való együttműködés rendszerére;

a munkavégzés engedélyezési rendszerére;

a karbantartás rendszerére;

a bekövetkezett balesetek és üzemzavarok jegyzőkönyvezésére és kivizsgálására;

a Biztonsági elemzés elkészítésére;

a biztonsági belső ellenőrzés (biztonsági audit és átvizsgálás) szabályozására;

az időszakos ellenőrzések, figyelő (monitoring) rendszer működtetésére;




a dolgozók felkészítési, továbbképzési (a vezetőségé, valamint az alkalmazottaké)

rendszerére.

A belső szabályozók irányelvei kifejezik azt a határozott elkötelezettséget, hogy a társaság a

telephelyi technológiákban és a kapcsolódó védelmi intézkedéseiben – túl a jogszabályban

meghatározott mindennemű követelményeknek való megfelelésen – a legjobb ismert

gyakorlatnak való megfelelésre törekszik.

1.3 Az üzemvezetés

A súlyos balesetek elleni védekezéssel kapcsolatosan a FAG Kft. vezetése tisztában van a

működő technológiák és a felhasznált anyagok veszélyességével, környezeti, egészségi és

biztonsági kockázataival. Tudatosan vállalva a tulajdonosok, a munkatársak, a környező

lakosság és a környezet iránti felelősséget a Társaság vezetése az alábbi alapelvek szerint

kívánja a vállalat működését irányítani:

műszaki és gazdasági lehetőségeikhez mérten mindent megtesznek a veszélyes

anyagokból és technológiákból származó környezeti, egészségi és biztonsági kockázatok

folyamatos csökkentése érdekében,

a súlyos balesetek elleni védekezés során elsődlegesen a megelőzésre törekszenek,

a veszélyes anyagok beszerzése, tárolása, kezelése és felhasználása során, illetve a

veszélyes technológiák üzemeltetése kapcsán a mindenkor hatályos jogszabályok

maradéktalan betartását alapkövetelménynek tekintik,

munkatársaikat folyamatosan képzik, tudatosítják bennük a tevékenységükkel kapcsolatos

veszélyeket, felkészítik őket az esetleges balesetek során rájuk háruló teendőkre,

a balesetek elhárítására, illetve következményeik mérséklésére szolgáló műszaki védelem

eszközeit és munkatársaik egyéni védőeszközeit folyamatosan hiánytalan és kifogástalan

állapotban tartják, ezt rendszeresen ellenőrzik.

1.4 A változások kezelése

A FAG Kft. debreceni telephelye tanúsított ISO TS16949 minőségirányítási, ISO 14001

környezetközpontú, EMAS (Eco-management & Audit Scheme), ISO 50001 energetikai, ISO

9001 minőségirányítási, valamint OHSAS 18001 rendszert működtet, ennek megfelelően a

dokumentumokban bekövetkezett változásokat a minőségirányítási előírásoknak megfelelő

módon kezelik, követik és dokumentálják.

A szabályzatokat minden tárgyévet követő év első felében felül kell vizsgálni, szükség szerint

korszerűsíteni, kiegészíteni, valamint a hatályos jogszabályok változásának megfelelően

módosítani kell. A vállalaton belül működő információs rendszer biztosítja a szervezet

számára a jogszabályok, a műszaki előírások változásainak nyomon követését.

A technológiai, szervezeti, belső előírásokban történő változásokról – amennyiben indokolt –

az alkalmazottakat rendkívüli oktatásban részesíti. Technológiai berendezések, belső

előírások mindaddig nem kerülnek a napi gyakorlatban alkalmazásra, míg az alkalmazottak

megfelelő oktatásban nem részesültek.




A technológiai változtatások kivitelezését egy szisztematikus tervezési eljárás előzi meg,

melynek része – indokolt esetben – a veszélyelemzés.

1.5 Védelmi tervezés

Szem előtt tartva azt a tényt, hogy a gyakorlatban a legkorszerűbb technika, technológia és a

legképzettebb kezelő, működtető személyzet alkalmazása esetén sem küszöbölhető ki minden

súlyos baleset, tűzeset, illetve rendkívüli esemény, a társaság az események megelőzése

mellett nagy gondot fordít arra, hogy a bekövetkezett események káros hatásait csökkentse,

minimalizálja.

A FAG Kft. a tevékenységével kapcsolatos veszélyeket felmérte, az esetlegesen kialakuló

rendkívüli események, balesetek hatékony kezelésére védelmi terveket készített, felvette a

külső segítségnyújtókkal a kapcsolatot. A védelmi tervekben meghatározta a jelzés, riasztás

módját, a követendő utasításokat, a védekezéshez szükséges eszközöket és azok mennyiségét.

A védelmi tervezés része a munkavállalók felkészítése és gyakoroltatása. A súlyos

balesetekkel kapcsolatos kárelhárítási feladatok szakszerű, gyors és biztonságos végrehajtása

érdekében a veszélyhelyzeti feladatokra az érintetteket fel kell készíteni. Minden felkészítést

megfelelően elő kell készíteni, és a végrehajtásáról feljegyzést kell készíteni. A feljegyzéshez

mellékelni kell a készített jegyzeteket, vázlatokat.

A telephely alkalmazottai a felkészítésük során tanulmányozzák a Biztonsági elemzést, a

valószínűsített súlyos baleseteket, azok lehetséges következményeit, és azok elhárításával

kapcsolatos feladatokat. Tanulmányozniuk kell a súlyos balesetek elhárítását érintő konkrét

teendőket. A felkészítést a dolgozó munkahelyi felettese vezeti, aki felelősséget visel minden,

a Belső védelmi tervben szereplő, és a rábízott szervezeti egység dolgozói felkészítésének

végrehajtásáért.

A felkészítésnek ki kell terjednie az egyéni védőeszközök, a híradó eszközök használatára és

ismertetni kell a riasztás módját és eszközeit is. A veszélyhelyzeti feladatok végrehajtásába

bevont üzemi dolgozók felkészítését évente egy alkalommal kell végrehajtani.

A súlyos balesetek elleni védekezésbe be nem vont dolgozókat fel kell készíteni a

veszélyhelyzetben követendő magatartási szabályokra, a riasztás jeleire, az elzárkózás és a

kimenekítés teendőire. Ennek során meg kell ismerniük a súlyos balesetek hatásai elleni

védekezéssel kapcsolatos teendőket. A felkészítést a munkahelyi vezetőjük irányítja, aki

felelősséget visel az előírt felkészítés színvonalas végrehajtásáért. Minden felkészítést

megfelelően elő kell készíteni, és végrehajtásáról feljegyzést kell készíteni.

A lefolytatott felkészítéseket írásban kell dokumentálni, amely tartalmazza a lefolytatott

felkészítés csoportját (szervezetét) a felkészítés tárgyát, helyét és időpontját, és a

végrehajtásáért felelős személy nevét. A dokumentálásért a felkészítést vezető viseli a

felelősséget, akinél a felkészítéssel kapcsolatos többi írásos anyag is található. A felkészítéssel

kapcsolatos minden okmány, írásos anyag, vázlatok stb. megőrizendők.




A Belső védelmi tervben meghatározott védelmi feladatok oktatására, elmélyítésére évente

gyakorlat kerül végrehajtásra. A gyakorlat tervét a veszélyes ipari védelmi ügyintéző elkészíti,

és az üzemvezető jóváhagyja. A tervben rögzítésre kerül a gyakorlat fajtája, a gyakorlat

tárgya, tervezett helye és időpontja, és a végrehajtásért felelős személy neve. A tervtől való

eltérést indokolt esetben az üzemvezető engedélyezheti.

A gyakorlatra levezetési terv készül, amelynek mellékletei indokolt esetben anyagi, technikai

biztosítási terv és a költségvetés. A gyakorlat, annak végeztével kiértékelésre kerül, és erről

jegyzőkönyv készül, indokolt esetben a feltárt hiányosságok kiküszöbölésére felelősökkel és

határidőkkel ellátott feladatterv készül. A levezetési terve illeszkedik a Belső védelmi tervben

foglaltakhoz, az ott meghatározott mentési, kárelhárítási feladatok kerülnek begyakorolásra. A

gyakorlatok tervezése és végrehajtása során törekedni kell a gazdaságosságra, a

takarékosságra, az erők, eszközök hatékony alkalmazására, és a kapcsolódó anyagi károk

elkerülésére.

A komplex üzemi gyakorlatot háromévente kell tervezni. A komplex üzemi gyakorlat során

minden, a tervben megjelölt szervezetet gyakoroltatni kell. A gyakorlat elgondolását és

levezetési tervét ennek megfelelően kell kialakítani. A komplex üzemi gyakorlatot egyeztetni

kell a hatósággal, és abba annak tervezett erőit és eszközeit is be kell vonni. A komplex üzemi

gyakorlat lefolytatásáról értesíteni kell a szomszédos üzemeltetőket is, és a velük kapcsolatos

intézkedéseket (riasztás, tájékoztatás) is gyakorolni kell.

1.6 Belső auditok és vezetőségi átvizsgálás

A FAG Kft. a tanúsított telephelyein rendszeresen tart belső auditot és vezetői

felülvizsgálatokat, amit a EHS koordinátor és az általa kijelölt személy végez el. A vállalat

belső auditorai éves ütemterv szerint végzik tervszerű, illetve rendkívüli esemény

következtében rendkívüli ellenőrzéseiket. A belső audit során vizsgálják ISO 9001:2008

minőségirányítási, ISO 14001 környezetközpontú, az EMAS (Eco-management & Audit

Scheme), ISO 50001 energia központú, ISO TS 16949 termékfejlesztés központú, valamint

OHSAS 18001 rendszernek való megfelelést.

A belső auditok és a vezetőségi átvizsgálások végrehajtásához szükséges az alább

felsoroltakra vonatkozó társasági és központi előírások betartása és betartatása:

az irányító szervezet működésére,

a felelős személyek feladataira és hatásköreire, az elvégzendő feladatokra,

a belső ellenőrzésekre, a szemlékre, a független szakértők által végzett felülvizsgálatok

módszereire, eljárásaira,

a szükséges erőforrások biztosítására,

a tervezésre, beruházásra, felújításra, karbantartásra, időszakos biztonsági felülvizsgálatra,

az üzemelésre, beleértve minden lehetséges üzemállapotot,

a rendkívüli, illetve fokozottan veszélyes eseti munkavégzésekre, tevékenységekre,

a biztonsági irányítási rendszer működésének tervszerű felülvizsgálatára, a javító és

megerősítő intézkedésekre,

az alvállalkozók alkalmazási feltételére, munkavégzésének biztonságára.




2. A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem környezetének

bemutatása

2.1 Az üzem környezetének területrendezési elemei

A FAG Kft. Debrecen Ny-i szélén, a Debreceni Regionális és Innovációs Ipari Park területén

helyezkedik el. A telephely közúton az M35-ös útról a Kishegyesi úton (33-as számú

másodrendű főút) keresztül a Határ útról közelíthető meg.

A FAG Magyarország Ipari Kft. keleti oldalán lakóövezet (Határ út), északi oldalán a

BUMET Kft., a Hajdúsági Sütődék Zrt. és a National Instruments Kft (Ipari Park), déli

oldalán az Újhelyi-Autó Kft. (Ipari Park) található.

Az Ipari Park beépítettsége miatt a jövőben várhatóak további fejlesztések, azonban az Ipari

Park területén kívül nem várható a jelenlegitől eltérő területrendezési állapot.

2.1.1 Lakóterületek jellemzése

Debrecen Magyarország második legnagyobb városa ~200 000 fő lakossággal. Területe 461

km2, népsűrűsége 443 fő/km

2. A FAG Kft. Debrecen Ny-i részén, a kertvárosi terület szélén

található.

A tárgyi telephely 750 méteres körzetében élők számát és eloszlását az alábbi térkép mutatja

be, melyet a Geox Kft. bocsájtott rendelkezésünkre, az adatszolgáltatás megegyezik a

Népesség Nyilvántartó adatbázisával.




Lakosságszám a telephely 750 m-es körzetében

Az Ipari Park mentén elhaladó 33. sz. másodrendű főút érintett szakaszán a 2014. évi forgalmi

adatszámlálás alapján naponta 10857 jármű halad át átlagosan, melyből 8859

személygépkocsi, 1176 kistehergépkocsi, 646 tehergépkocsi, 142 autóbusz, valamint 34

motorgépjármű.

2.1.2 A lakosság által leginkább látogatott létesítmények, közintézmények

A tárgyi telephely 1 km-es körzetében az alábbi, tömegek tartózkodására alkalmas

létesítmények, közintézmények vannak:

Nagysándor József Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola (4031 Debrecen, Kishegyesi

út 131),

Hajdú Vendéglő (4031 Debrecen, Kishegyesi út 203.),

Debrecen, 18 Posta (4031 Debrecen, Torockó utca 18.),




Tócóvölgy Vasútállomás: az állomás a Debrecen-Füzesabony 108-as számú vonalon

helyezkedik el, melyen naponta mintegy 40 személyvonat halad keresztül. Az átlagos

személyforgalom azonban évek óta csökkenő tendenciát mutat.

2.1.3 Különleges természeti értékek, műemlékek, turisztikai nevezetességek

A telephely közelében védett természeti érték nem található. A vállalat üzemétől mintegy 5

km-re keleti irányban található a Debreceni Nagyerdőt is magába foglaló Debrecen-

hajdúböszörményi tölgyesek területe, amely a Natura2000 alapján „Jóváhagyott kiemelt

jelentőségű természetmegőrzési területek” besorolás alá tartozik. A telephely 1 km-es

körzetében turisztikai nevezetesség, műemléki oltalom alatt álló épület nem található.

2.1.4 Súlyos baleset által potenciálisan érintett közművek

Az esetlegesen kialakuló baleseti eseménysorok a városi vízellátást, a lakossági

gázszolgáltatást és elektromosáram-szolgáltatást nem veszélyeztetik.

2.2 Szomszédos gazdálkodó szervezetek, telephelyen tevékenykedő külsős társaságok

A telephelyen az alábbi külsős vállalkozások találhatóak meg:

1. sz. táblázat

Név Tevékenységi kör Dolgozói létszám

Csőfém-Szer Kft. Ipari gép, berendezés üzembe helyezés 10 fő

Avesta Steel Kft. Fémszerkezetek gyártása 8 fő

Cívisfém Irányítástechnika Kft. Ipari gép, berendezés javítása 10 fő

Mezei Vill Kft. Villamosipar, Kábeltelevízió, Internet 8 fő

Flexlink Systems Kft. Ipari gép, berendezés üzembe helyezés 6 fő

New-Age-X Kft. Üzletvitel, egyéb vezetési tanácsadás 2 fő

Wir Gmbh. Ipari gép, berendezés telepítés 6 fő

Pannon Guard Zrt. Személybiztonsági tevékenység 5 fő

A FAG Kft. a Debreceni Regionális és Innovációs Ipari Park területén helyezkedik el, amelyet

a Xanga Investment & Development Group üzemeltet. A Xanga csoport emellett a Debreceni

Nemzetközi Repülőteret is üzemelteti, amely az Ipari Park területén elhelyezkedő

vállalkozásoknak további lehetőségeket jelenthet.

A park tulajdonosa: Xanga Investment&Development Group

Székhely: 4025 Debrecen, Hal köz 3/A., 2. em. 4-5.

Telephely: 4031 Debrecen, Határ út 1/C

Telefon: +36 (52) 534-950

Fax: +36 (52) 534-951

E-mail: [email protected]

Honlap: www.xanga.hu

A park területe: 120 ha, amelyből eddig beépített terület: 90 ha




Az Ipari Parkban az alábbi vállalkozások működnek:

2. sz. táblázat

A Debreceni Regionális és Innovációs Ipari Park térképe

A FAG Kft. közelében nem található küszöbérték alatti, illetve veszélyes anyagokkal

foglalkozó veszélyes ipari üzem, valamint olyan a 2011. évi CXXVIII. törvény IV. fejezete

hatálya alá nem tartozó üzem, amelynek területéről nem várt hatás érinthetné a tárgyi

telephelyet.

2.3 A természeti környezet bemutatása

Debrecen a Dél-Nyírségi kistájon belül helyezkedik el, ezért a továbbiakban Debrecen

természeti környezetét ezen a kistájon keresztül mutatjuk be.

Összességében elmondható, hogy a kistájat mérsékelten meleg és mérsékelten száraz éghajlat

jellemzi jelentős vízhiánnyal. Tipológiailag a mély talajvizű futóhomokos hordalékkúp-síkság

két típusa jellemzi.

Az elterjedtebb a félig kötött buckás homokvidék, amely felszínét futóhomok váztalaj borítja,

de nagy területeken szakítják meg humuszos homokkal takart, már megkötött felszínrészletek.

Szántóföldként főleg az utóbbi talajtípus területét hasznosítják, míg a buckás homokvidék

részben homokpusztarét gyérfüvű legelőkkel, részben pedig telepített akácos erdőkel takart,

amelyben az őshonos homoki tölgyesek csekély maradványa szigetszerűen fordul elő. Itt-ott

kert és szőlő is akad.

2.3.1 Meteorológiai jellemzők

Debrecen a mérsékelten hűvös és a mérsékelten meleg éghajlati öv határán terül el. Az éves

középhőmérséklet +10°C, de a hőmérséklet, a páratartalom, illetve a csapadék mennyisége

erősen ingadozik. Debrecen sokévi átlagos havi középhőmérsékleteit tekintve elmondható,

hogy a leghidegebb hónap a január, míg a legmelegebb a július. Az évi közepes hőingás

22,3°C. A nyár többnyire forró és száraz, a kevés csapadékot is néhány zivatar, felhőszakadás

adja, az éves csapadékmennyiség átlagosan 560-590 mm, a városban nem ritka az aszály. A

legkevesebb csapadék január-március időszakban hullik, a legcsapadékosabb hónap pedig –




közel két és félszer akkora mennyiséggel – a június. Debrecen a napfény városa: a napsütéses

órák száma évente 2000 körül alakul, a napfénytartam jellegzetes évi menetének a nyári

hónapokban van maximuma (havi 810 óra körül), míg a téli időszakban minimuma (havi 180

óra körül).

Az ariditási index 1,19-1,25 körül alakul.

Az uralkodó szélirány az északkeleti, az átlagos szélsebesség pedig kevéssel 3 m/s alatti. Az

átlagos szélirányt és szélsebességet az alábbi ábra mutatja.

Az uralkodó szélirány és szélsebesség

2.3.2 Geológiai jellemzők

A 100-162 m közötti tszf-i magasságú kistáj szélhordta homokkal fedett hordalékkúp-síkság.

Felszínének É-i része közepes magasságú tagolt síkság, a relatív relief 8 m/km2 feletti, D-i

vertikálisan kevésbé, horizontálisan jobban tagolt hullámos síkság. A felszínt ÉÉK-DDNy-i

csapású völgyek tagolták. A lejtésirány D-DNy-i. A közepes mértékű deflációveszély a

mezőgazdasági termelés egyik korlátozója.

A felszín közeli üledékek jelentős része az 1-25 m vastagságban kifejlődött futóhomok.

Irányhoz kötött szemcseösszetételi törvényszerűség nem fedezhető fel kifejlődésében.

Jellegzetes kísérőjelensége a kovárványosodás. Utolsó mozgási fázisa a későglaciálisra tehető.

Viszonylag nagy területet fed a nyírvízlaposokhoz kapcsolódó 1-5 m vastag folyóvízi homok,

mésziszapos homok.

A mozaikos kistájat lényegében a homoktalajok uralják. A mezőgazdasági szempontból

csaknem terméketlen futóhomokok 56%-ot, a gyenge termékenységű humuszos homoktalajok

16%-ot, a kovárványos barna erdőtalajok 8%-ot tesznek ki. A löszös felszíneken kis

kiterjedésben réti és mélyben sós réti csernozjom talajok, sztyepesedő réti szolonyecek

képződtek.

A város két táj, a Hajdúhát és a Nyírség közelében fekszik. A Nyírség homokos terület,

északról lejt dél felé, nyugati határa a Tócó völgyénél húzódik. A Hajdúhát löszös terület,

https://hu.wikipedia.org/wiki/Hajd%C3%BAh%C3%A1t

https://hu.wikipedia.org/wiki/Ny%C3%ADrs%C3%A9g

https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=T%C3%B3c%C3%B3_patak&action=edit&redlink=1




nyugati irányba lejt. Debrecen egész területe a Nyírségen helyezkedik el. Jelentős

magasságkülönbségek nincsenek. A település elsősorban a harmad- és negyedidőszaki

üledékes kőzetekre és fekete mezőgazdasági talajra építkezett.

A terület szeizmicitására vonatkozóan megállapítható, hogy a legnagyobb földrengési

intenzitás értéke, amelynél nagyobb 70%-os valószínűséggel nem várható 50 év alatt, 3-4. A

legnagyobb felszíni gyorsulás amelynél nagyobb 70%-os valószínűséggel nem várható 200 év

alatt, a nehézségi gyorsulás 2%-a.

2.3.3 Hidrológiai jellemzők

A területnek igen kevés felszíni vízfolyása és talajvize van, de gazdag rétegvizekben, és

termálkincse is jelentős.

2.3.3.1 Felszíni vizek

A Hajdúságnak nincs állandó jellegű vízfolyása, a tiszalöki duzzasztómű üzembe helyezése

óta a gravitációs vízkivétellel táplált Keleti-főcsatorna azonban áthalad a táj peremén.

A másik jelentőseb vízfolyás a Tócó-árok és a Kondoros összefolyásából létrejövő Kösely.

Időszakos jellegű vízfolyásainak medrei csak tavasszal, a csapadékosabb időszakban telnek

meg, ilyen a Fürj-ér, a Vidi-ér, Brassó-ér, vagy a Pece-ér és a Vajdalaposi-csatorna. Általában

a belvizek levezetőiként funkcionálnak ezek a vízfolyások.

Állóvizekben sem bővelkedik a táj, néhány morotva-, és szikes tó található meg a területen.

Mesterséges tavak nagyobb számban találhatóak, összterületük több mint 600 ha.

A FAG Kft-hez legközelebb eső vízfolyás a Tócó patak, távolsága a telephelytől 1,1 km.

Egyéb felszín feletti vízfolyás vagy állóvíz nincs a közelben.

2.3.3.2 Felszín alatti vizek

A talajvíz legnagyobb érdekessége, hogy a Hajdúság az Alföld azon kevés területeinek

egyike, ahol a talajvíz állandóan mélyen áll. É-on 6-10 méter között, D-en 10 méter alatt van

az átlagos talajvízmélység. Csak Hajdúböszörménytől északra van olyan terület, ahol 3 méter

mélységben helyezkedik el a talajvíztükör.

A talajvíz mennyisége meglehetősen kevés, a talajvízszint süllyedése nélkül kitermelhető

vízmennyiség 1,6 l/ s négyzetkilométerenként.

A talajvízben az átlagos sótartalom 1000-2000 mg/l, a víz kémiai jellegét tekintve vegyes

típusú. A kationok között sok helyen a nátrium, az anionoknál a hidrogén-karbonát kerül

előtérbe. Helyenként magas a klór és a szulfát aránya. A talajvíz keménysége nem mondható

extrémnek, bár magasabb értékeket, 25-35 n.k.f.-ot érhet el. A szulfáttartalom 60-300 mg/l

között mozog.

Pannon, pliocén és pleisztocén víztartókból ered a gazdag rétegvíz kincs. A negyedkori

rétegekből származó vizek túlnyomórészt kalcium–hidrogénkarbonátosak, a felsőpannon

üledékekből eredők északról dél felé haladva nátrium-hidrogénkarbonátosba mennek át,




Hajdúszoboszló környékén a nátriumkloridos jut uralomra.

A Hajdúság termálvíz-készlete is igen jelentős, hévizei főleg felsőpannon homokos

üledékekben tárolódnak (Hajdúszoboszló, Debrecen, Hajdúdorog, Kaba, Nádudvar, stb.).

2.4 A természeti környezet súlyos balesetből adódó veszélyeztetettsége

Összességében megállapítható, hogy a telephelyen található anyagok a vízi élővilágra

krónikus károsodást okozhatnak, így meg kell akadályozni az élővízbe való bekerülést. Az

ammónia betonozott területen zárt konténerbe elhelyezett tárolótartályokban, míg az olajok

földalatti (gázolaj), illetve épületen belül elhelyezett tartályokban kerülnek betárolásra,

továbbá ezen anyagok szállítása zárt vezetékrendszeren át, elsősorban betonozott és zárt

épületen belül történik.

A környezetre hatást gyakorló eseményekkel kapcsolatban az esetlegesen környezetbe kerülő

veszélyes anyagok a talaj, illetve a talajvíz irányába történő terjedésének meggátolására,

valamint a kijutott szennyező anyagok lokalizálására megfelelő műszaki és építészeti

megoldások kerültek kialakításra, valamint megfelelő utasításokkal rendelkeznek az

esetlegesen keletkezett környezeti kár enyhítésére és felszámolására vonatkozóan.




3. A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem bemutatása

3.1 A veszélyes anyagokkal foglalkozó telephely biztonsági szempontból fontos

információ

3.1.1 A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem rendeltetése, a főbb tevékenységek

bemutatása

Gyűrűgyártás: a kovácsolt előgyártmányt (toronygyűrűt) vásárolnak (kovácsolási

technológia a debreceni telephelyen nincs). Első művelet a forgácsolás, amit az edzés követ,

majd az alapműveleten palást és homlokköszörülés következik. Az alapműveletet követő

további műveletek:

Külsőgyűrűnél gördülőpálya köszörülés és finiselés,

Belsőgyűrűnél gördülőpálya, furat, támfelület köszörülés, támfelület finiselés.

Végső művelet a szerelés és a készcsapágy csomagolás.

Kosárgyártás: hidegen és melegen hengerelt szalagacélból készül a csapágykosár. Műveletek

sorrendje: kivágás, előhúzás, lyukasztás, ablakozás, kalibrálás, mosás, koptatás és

konzerválás.

Görgőgyártás: Első művelet a görgősajtolás, ahová az alapanyag dróttekercs formában

érkezik. A sajtolást követő műveletek: görgő palástköszörülés, homlokköszörülés, finiselés,

szemrevételezés, szortírozás és csomagolás.

3.1.2 A veszélyes ipari üzemre vonatkozó általános megállapítások, különös

tekintettel a veszélyes anyagokra és technológiákra

A FAG Kft. debreceni telephelyén a SEVESO III. Irányelv hatálya alá eső veszélyes

anyagokat elsősorban az edzőkemencékben használt kálium-nitrát és nátrium-nitrit, valamint

a hőkezelő kemencében használt ammónia és metanol adja.

3.2 A jelen lévő veszélyes anyagok aktuális leltára

A telephelyen található veszélyes anyagok két csoportra osztható, a kis mennyiségben tárolt

aeroszolok, festékek és egyéb veszélyes áruk csoportjára, illetve laborvegyszerekre, valamint

a nagy mennyiségben tárolt veszélyes anyagokra.

Kis mennyiségben jelenlévő veszélyes anyagok

3. sz. táblázat

Megnevezés / Típus mennyiségi egység minimum mennyiség maximum mennyiség

SafeCoat DW30X liter 400 2000

Dianol STV 593-2 liter 50 600

Ugyancsak a Gyártócsarnokban, külön helyiségben található a Karbantartási raktár, ennek

anyagait az alábbi táblázat foglalja össze.




4. sz. táblázat

Megnevezés / Típus mennyiségi

egység kiszerelés

minimum

mennyiség

maximum

mennyiség

K-NATE Kálcium-szulfonát bázisú

NLGI 2 db 5 kg 1 4

Silikon-spray db 500 ml 1 4

C. S-208 Epoxi gél db 25 ml 1 4

C.675.577 db 50 g 1 4

Caramba 70 db 250 ml 1 4

Caramba Bohr- und Schnei db 500 ml 1 4

Caramba Bremsenreiniger db 500 ml 5 10

Caramba Electronik reiniger db 500 ml 1 4

Caramba Flüssigmetall 2K db 25 ml 1 4

Caramba Industrialreininger db 500 ml 1 4

Caramba Ketten spray db 500 ml 1 4

Caramba Kupfer-Spray db 500 ml 1 4

Caramba Lecksuch-Spray db 500 ml 1 4

Caramba MoS2 db 500 ml 1 4

Caramba Rostlöser Power db 500 ml 1 4

Caramba Silikon spray db 500 ml 1 4

Caramba Super Multifunkcion db 500 ml 1 4

Maestro akrilfesték - fehér db 400 ml 5 38

Maestro akrilfesték - fekete db 400 ml 5 38

Maestro akrilfesték - kék db 400 ml 5 38

Maestro akrilfesték - piros db 400 ml 5 38

Maestro akrilfesték - zöld db 400 ml 5 38

Palma-Tex ragasztó db 120 ml 1 7

Loctite 8192 db 400 ml 1 7

Az üzemeltető nyilatkozata alapján ezen kis mennyiségben jelen lévő veszélyes anyagok nem

lépik át a küszöbérték 2%-át, illetve a tárolási helyük jellegéből és elhelyezkedéséből

fakadóan súlyos balesetet nem okozhatnak. Így a 219/2011. (X. 20.) Korm. rend. 1. melléklet

5. megjegyzése alapján a fenti anyagokat a továbbiakban figyelmen kívül hagyjuk.




Nagy mennyiségben jelenlevő veszélyes anyagok

A telephelyen jelentős mennyiségben jelenlévő, a 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet hatálya

alá tartozó veszélyes anyagok a következők.

5. sz. táblázat

Megnevezés Tárolási/felhasználási

helye

Veszélyességi

osztály és H

mondatok

Jelenleg jelenlévő max.

mennyiség (kg

Metanol Udvar

(földalatti tartály)

P5.c (H225), H2

(H331)

nevesített

23 700

Kálium-nitrát Raktár/sókád P8 (H272)

nevesített 15 000/88 000

Nátrium-nitrit Raktár/sókád P8 (H272), E1

(H400) 15 000/88 000

Propán Udvar

(földfeletti tartály)

P5.c (H225)

nevesített 2 465

Motorikus PB-

gáz

Udvar


P2 (H220)

nevesített 2 335

Ammónia Udvar


P2 (H221), H2

(H331), E1

(H400)

nevesített

1 312,5

Gázolaj Udvar

(földalatti tartály) nevesített 16 000

3.3 A veszélyes anyagok azonosítása, besorolása és mennyisége

A fenti összegző táblázatok alapján a 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó

veszélyes anyagok és a jelen lévő maximális mennyiségük alapján a FAG Kft.

üzemazonosítási számai a következők.

6. sz. táblázat

Tulajdonságok Alsó küszöbérték Felső küszöbérték

Egészségi veszélyek 0,073 0,011

Fizikai veszélyek 2,651 0,627

Környezeti veszélyek 0,694 0,340

A telephelyen maximálisan jelen lévő veszélyes anyagok alapján a fizikai veszélyekre

vonatkozó alsó küszöbértéket meghaladja, de a felső küszöbértéket nem éri el.

A fenti számításoknak megfelelően a 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet 1. sz. melléklete

értelmében a FAG Kft. tárgyi telephelye alsó küszöbértékű veszélyes anyagokkal

foglalkozó üzemnek minősül.




3.4 A veszélyes tevékenységre vonatkozó fontosabb információk

3.4.1 A kémiai reakciók, fizikai és biológiai folyamatok

A telephelyen biológiai folyamatok nem játszódnak le a technológiai rendszerben.

3.4.2 A technológia védelmi és jelző rendszereinek leírása

A technológiai egységek a hatályos előírásoknak megfelelő műszaki védelmi berendezésekkel

vannak ellátva, továbbá a rendszer nagy része zárt (csővezetékek, zárt hőkezelő egységek,

lekerített sókádak) több ponton gázérzékelő került beépítésre.

A sókádaknál a túlhevülést a légbefúvás mellett két különálló hőmérsékletmérő egység

biztosítja, amely az üzemi értéktől való eltéréskor jelez, végső soron a gyártósort leállítja.

3.4.3 A veszélyes anyagok tárolása, időszakos tárolás

A telephelyen alapanyag, valamint késztermékek tárolása is történik.

A karbantartási munkákhoz felhasznált aeroszolok, festékek raktárban, valamint a hegesztési

munkához nélkülözhetetlen 1-1 acetilén és oxigénpalack külterületen, elzárva találhatóak.

Továbbá a szerszámgyártáson 2 forrasztó munkahely van, amelyekhez 1-1 acetilén és

oxigénpalack van rögzítetten elhelyezve.

Az üzemben az alábbi táblázatban felsorolt veszélyes anyagok kerülnek felhasználásra.

7. sz. táblázat

Tárolt anyag megnevezése Térfogat Tartály kialakítása

Metanol 30 m3 Földalatti duplafalú

Gázolaj 50 m3 Földalatti duplafalú

Propán 5 m3 Földfeletti nyomás alatti

LPG gáz 5 m3 Földfeletti nyomás alatti

A telephelyen keletkezett hulladékokat heti rendszerességgel szállíttatják el külsős céggel. A

köztes időszakban fajtánként szétválogatva külön tároló helyen, konténerekben tárolják a

hulladékot, aminek nagy része főleg a technológiából eredő fémhulladék, valamint olajos

rongyok.

3.4.4 Telephelyen belüli szállítás

Az alapanyagok és a gyártáshoz szükséges egyéb anyagok egy részét csővezetéken szállítják

közvetlenül a gyártásba (metanol, ammónia, dízelolaj, propán, földgáz), míg másik részét az

üzemen belül, targoncával szállítják a felhasználási helyre.

A készáru szállítása targoncával történik a gyártócsarnok és a raktárak, valamint a raktár és a

szállítójármű között. Az anyagok mozgatásához elektromos és gázüzemű targoncákat

használnak, az ehhez felhasznált LPG gáz 5 m3-es tárolója a telephely ÉNy-i részén található.




3.4.5 Kármentő és mentesítő anyagok

A FAG Kft. debreceni telephelyén az alábbi havária készlet áll rendelkezésre:

veszélyes anyag felitató hurka: 35 db, 300 cm

veszélyes anyag felitató granulátum: 50 kg (10 kg/zsák)

védőkesztyű: 6 pár

seprű+nyél: 1+1 db

lapát: 1 db

Ezen kívül a metanol tárolására szolgáló földalatti tartálynál rendelkezésre áll oltóhomok,

lapát, valamint a jogszabály által előírt minőségű és töltőtömegű tűzoltó készülék is.




4. A részletes elemzéssel vizsgált, a veszélyes anyagokkal

kapcsolatos legsúlyosabb baleseti lehetőségek bemutatása

A FAG Kft. debreceni telephelyén elsősorban csapágyak, erőátviteli elemek előállítását, mint

technológiai tevékenységet végzi, amelynek során veszélyes anyag tárolási és felhasználási

tevékenységet is végez.

Jelen Biztonsági elemzés szerkezeti felépítése az egymásra épülés elve szerint került

kialakításra. A FAG Kft debreceni telephelyén előforduló veszélyes anyagokkal kapcsolatos

súlyos balesetek szempontjából fontos információkat, az alapanyagok tárolására vonatkozó

paramétereket a 3. sz. fejezet tartalmazza.

A veszélyes anyagokkal kapcsolatos legsúlyosabb balesetek bemutatását az 5. sz. fejezet

ismerteti a valós viszonyokra épülő baleseti eseménysorokkal.




5. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset által való

veszélyeztetés értékelése

5.1 A veszélyes ipari üzem és környezetére vonatkozó elemzés elveinek és

terjedelmének bemutatása

A FAG Kft. jelen Biztonsági elemzésében alkalmazott elemzési eljárás elvei és terjedelme

alapvetően a SEVESO III. Irányelvnek (2012/18/EU) és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos

súlyos baleseti események elleni védekezésről szóló 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet által

megfogalmazott követelményeknek felelnek meg.

Az alkalmazott elemzési eljárás a fentieknek megfelelően az alábbi lépéseken keresztül került

megvalósításra:

megalapozó elemzés,

részletes technológiaelemzés,

az események bekövetkezési frekvenciájának meghatározása,

következményelemzés,

külső és belső dominóhatás vizsgálat,

kockázatelemzés,

kockázatértékelés és kockázatkezelés.

5.2 Megalapozó elemzés

Megalapozó elemzés elvégzésére a nemzetközileg elterjedt és széles körben elfogadott ún.

holland kiválasztási módszert alkalmazzuk a CPR [18] 2.3 fejezete alapján. A holland

kiválasztási módszer kiváló tűzveszélyes, illetve toxikus anyagokat raktározó, feldolgozó

vagy előállító technológiák szűrése esetében. Ezt követően a tárolási létesítmények esetén a

CPR [15] szerinti raktárspecifikus elemzést végezzük el.

5.3 Következményelemzés

5.3.1 A [P_RSZ] következményelemzése

1. szcenárió leírása

Az 5 m3-es propán tartály tartalma (2465 kg) generikus esemény következében

pillanatszerűen a környezetbe ömlik. A propán LOC eseményének következménye lehet

azonnali gyújtás esetén tócsatűz vagy késleltetett gőzköd robbanás (VCE) tócsatűz

kísérőjelenséggel.

8. sz. táblázat

Szcenáriókra jellemző adatok Érték

Kármentő felülete -

Azonnali tócsatűzben elégő propán mennyisége 2465 kg

Késleltetett robbanásban résztvevő propán mennyisége 986 kg

Levegő hőmérséklete 20°C

Páratartalom 70 %

Szélsebesség 2 m/s

Pasquill oszt F

A kibocsátás magassága 0,5 m

A talajfelszín érdessége 0,1 m




A következmény analízis eredmény alapján a tócsatűzben kialakuló hősugárzási zónákra az

alábbi megállapításokat tehetjük:

9. sz. táblázat

Hősugárzás [kW/m2] Hatás (szabadban tartózkodókra értelmezve) Zóna [m]

35 Harmadfokú égési sérülés, dominóhatás

szempontjából mértékadó 69,44

10 Másodfokú égési sérülés 95,34

8 Elsőfokú égési sérülés 101,52

A következmény analízis eredmény alapján a VCE-ben kialakuló túlnyomási zónákra az


10. sz. táblázat

Túlnyomás Hatás Zóna sugara

Pa bar m

1 x 105

1 A zónán belüli acélszerkezetek, épületek összeomlanak, az alatta

tartózkodók elhalálozása. (CPR[18] 5.2.4) 33,48

2,1x104

0,21 Zónán belüli téglaépületek összeomlanak, az alatta tartózkodók

megsérülhetnek, elhalálozhatnak. 85,5

1x104

0,1 A zónán belül sérülést okozó üvegkárok várhatóak. 138,8


A ¾”-os, 1,5 baros vezeték teljes keresztmetszetű törése esetén 0,134 kg/s fluxussal áramlik

ki a propán. A kijutó anyag gyújtóforrás hatására jettüzet okozhat.

11. sz. táblázat



Kikerülő anyagáram 0,134 kg/s


Páratartalom 70 %


Pasquill oszt F



A következmény analízis eredmény alapján a jettűzben kialakuló hősugárzási zónákra az


12. sz. táblázat






5.3.2 A [LPG] következményelemzése


Az 5 m3-es LPG tartály tartalma (2335 kg) generikus esemény következében pillanatszerűen a




környezetbe ömlik. Az LPG LOC eseményének következménye lehet azonnali gyújtás esetén

tócsatűz vagy késleltetett gőzköd robbanás (VCE) tócsatűz kísérőjelenséggel.

13. sz. táblázat



Azonnali tócsatűzben elégő propán mennyisége 2335 kg

Késleltetett robbanásban résztvevő propán mennyisége 934 kg


Páratartalom 70 %


Pasquill oszt F



A következmény analízis eredmény alapján a tócsatűzben kialakuló hősugárzási zónákra az

alábbi megállapításokat:

14. sz. táblázat

Hősugárzás

kW/m2

Kitettség

s

Hatás

Szabadban tartózkodókra értelmezve

Zóna sugara

m

35 30 Harmadfokú égési sérülés, dominóhatás


10 30 Másodfokú égési sérülés 89,3

8 30 Elsőfokú égési sérülés 94,33

A következmény analízis eredmény alapján a gőzködrobbanás során kialakuló túlnyomási

zónákra az alábbi megállapításokat:

15. sz. táblázat

Túlnyomás Hatás Zóna sugara

Pa bar m

1 × 105

1 A zónán belüli acélszerkezetek, épületek összeomlanak, az alatta

tartózkodók elhalálozása. (CPR[18] 5.2.4) 32,8

2,1×104

0,21 Zónán belüli téglaépületek összeomlanak, az alatta tartózkodók

megsérülhetnek, elhalálozhatnak. 83,7

1×104 0,1 A zónán belül sérülést okozó üvegkárok várhatóak. 136


Az 1”-os vezeték teljes keresztmetszetű törése esetén 0,6 kg/s fluxussal áramlik ki az LPG. A

kijutó anyag gyújtóforrás hatására jettüzet okozhat.

16. sz. táblázat



Kikerülő anyagáram 0,6 kg/s


Páratartalom 70 %


Pasquill oszt F

A kibocsátás magassága 1 m





A következmény analízis eredmény alapján a jettűzben kialakuló hősugárzási zónákra az


17. sz. táblázat






5.3.3 Az [AMM_RSZ] következményelemzése


A nagynyomású ammónia tartály (656,3 kg ammónia) generikus okból üzemi nyomáson

felhasad, így 131,26 kg ammónia azonnal a légkörbe kerül, a további 525,04 kg ammónia

fagyott tócsát képez és párolog (0,15-0,25 kg/min/m2

fajlagos sebességgel). A tócsa a rendszer

alatt lévő beton felületen, az erősen sérült konténerépületben gyűlik össze. A tócsából

evaporáció útján lép a környezetbe a gáz, azonban a kiömlő ammónia rövid idő alatt

nagymértékben lehűti (-30 °C) környezetét, ami jelentősen lassítja párolgását.

18. sz. táblázat



Összes ammónia mennyisége 656,3 kg

Azonnal a levegőbe kerülő ammónia mennyisége 131,26 kg

Fagyott tócsát képző ammónia mennyisége 525,04 kg

Maximális párolgási ráta* 0,25 kg/min/m2

Levegő hőmérséklete 20˚C

Páratartalom 70 %


Pasquill oszt F

A pillanatszerű kibocsátás magassága 0,5 m

A talajfelszín érdessége** 0,1 m

*ARISTATEK Ltd.: Anhydrous Ammonia Spils. 2006

**CPR[18] 4.4. táblázat

Flash jelenség ERPG zónái

A toxikus gázok töménységének ábrázolásra és a várható hatások előrejelzésére a hazai

gyakorlatban is elterjedt ERPG értékek alkalmazhatóak. Az ERPG azaz Emergency Response

Planning Guidelines - ban (Veszélyhelyzeti védelmi tervezési irányelvek) meghatározott

koncentrációs értékeket jelenti. Az ERPG értékeket az ERPG bizottság határozza meg, amely

az American Industrial Hygiene Association (AIHA) szervezete. Az ERPG útmutatók világos

szerzetben felépülő friss információkon alapuló toxikológiai profilt jelenetek. Az ERPG

értékek meghatározása során a bizottság mérlegeli a molekula szerkezetből következő élettani

hatásokat, a meglévő toxikológiai adatokat, és a már bekövetkezett balesetek

következményeit. Az egyes ERPG-szintekhez tartozó koncentrációs értékeket a CAMEO

2013. évi adatbázisából vettük, amely megtalálható a

http://cameochemicals.noaa.gov/chemical/4860 internetes címen.

http://cameochemicals.noaa.gov/chemical/4860




ERPG-1 Az egy órás, vagy azt meghaladó kitettség esetén átmenti egészség károsodást,

rossz közérzetet okoz. Az ERPG-1 szintnek való kitettség tartós egészségügyi

következményei nincsenek. Értékét 25 ppm-nek vettük.

ERPG-2 Az egy órás, vagy azt meghaladó kitettség esetén súlyos egészségkárosodást

okoz. Az ERPG-2 értéknek való kitettség esetén a kitett személyek védelmi intézkedések

végrehajtására való képességük csökken vagy megszűnik. Értékét 150 ppm-nek vettük.

ERPG-3. Az 1 órás expozíció esetén halálozás, vagy életveszélyes egészségromlás

várható. Az adott koncentrációnak való kitettség esetén speciális védőfelszerelés nélkül a

zónán belül tartózkodók nem képesek önállóan elhagyni a baleseti helyszínt. Értékét 750

ppm-nek vettük.

A következmény analízis eredmény alapján az alábbi megállapításokat tehetjük:

Az ERPG-1 (25 ppm, 17,4 mg/m3) érték a vizsgált 1,5 m-es magassági tartományban a súlyos

baleseti szcenárió bekövetkezési helyétől maximális 173,4 m-es sugarú körön belül alakul ki.

Az ERPG-2 (150 ppm, 104,4 mg/m3) érték a vizsgált 1,5 m-es magassági tartományban a

súlyos baleseti szcenárió bekövetkezési helyétől maximális 20 m-es sugarú körön belül alakul

ki, ahol már közepesnek mondható sérüléseket okoz (erős köhögés, rosszullét).

Az ERPG-3 (750 ppm, 522,2 mg/m3) érték a vizsgált 1,5 m-es magassági tartományban nem

alakul ki.

Az ERPG-értékek 1 órás expozíciós értékekre vannak megállapítva, azonban az ammónia a

levegőnél könnyebb gáz, így kikerülése esetén kizárható, hogy 1 órán keresztül a felszín

közelében maradjon.


Az ammónia konténer és a gyártócsarnok közötti DN20-as, 2 baros vezeték generikus okból

eltörik. Az ammónia 1,44 kg/s fluxussal jut a környezetbe.

19. sz. táblázat



Kikerülő ammónia fluxusa 1,44 kg/s

Levegő hőmérséklete 20˚C

Páratartalom 70 %


Pasquill oszt F

A pillanatszerű kibocsátás magassága 0,5 m

A talajfelszín érdessége* 0,1 m

*CPR[18] 4.4. táblázat

A kijutó anyagáram 1,44 kg/s, így ha nem történik meg a szakaszolás, a tartály 7,5 perc alatt

ürül le, így ERPG alapú nem, csak probit-alapú elemzés elkészítése ad reális eredményt.




Anyagkikerülés ERPG-alapú zónái

A toxikus gázok töménységének ábrázolásra és a várható hatások előrejelzésére a hazai

gyakorlatban is elterjedt ERPG értékek alkalmazhatóak. Az ERPG azaz Emergency Response

Planning Guidelines - ban (Veszélyhelyzeti védelmi tervezési irányelvek) meghatározott

koncentrációs értékeket jelenti. Az ERPG értékeket az ERPG bizottság határozza meg, amely

az American Industrial Hygiene Association (AIHA) szervezete. Az ERPG útmutatók világos

szerzetben felépülő friss információkon alapuló toxikológiai profilt jelenetek. Az ERPG

értékek meghatározása során a bizottság mérlegeli a molekula szerkezetből következő élettani

hatásokat, a meglévő toxikológiai adatokat, és a már bekövetkezett balesetek

következményeit. Az egyes ERPG-szintekhez tartozó koncentrációs értékeket a CAMEO

2013. évi adatbázisából vettük, amely megtalálható a

http://cameochemicals.noaa.gov/chemical/4860 internetes címen.

ERPG-1 Az egy órás, vagy azt meghaladó kitettség esetén átmenti egészség károsodást,

rossz közérzetet okoz. Az ERPG-1 szintnek való kitettség tartós egészségügyi

következményei nincsenek. Értékét 25 ppm-nek vettük.

ERPG-2 Az egy órás, vagy azt meghaladó kitettség esetén súlyos egészségkárosodást

okoz. Az ERPG-2 értéknek való kitettség esetén a kitett személyek védelmi intézkedések

végrehajtására való képességük csökken vagy megszűnik. Értékét 150 ppm-nek vettük.

ERPG-3. Az 1 órás expozíció esetén halálozás, vagy életveszélyes egészségromlás

várható. Az adott koncentrációnak való kitettség esetén speciális védőfelszerelés nélkül a

zónán belül tartózkodók nem képesek önállóan elhagyni a baleseti helyszínt. Értékét 750

ppm-nek vettük.

A következmény analízis eredmény alapján megállapítható, hogy egyik ERPG szint sem

alakul ki az esemény következtében.

5.3.4 Dominóhatás elemzés

5.3.4.1 Külső dominó hatáselemzés

Külső dominó keretében kerül sor annak a vizsgálatára, hogy az üzemet esetlegesen érintő

külső hatások súlyos baleseti esemény kiváltására képesek-e.

Repülőgép becsapódás

Villámcsapás

Szélsőséges környezeti hatások

Talajsüllyedés

Földcsuszamlás

Tűz vagy robbanás a szomszédos üzemben

Földrengés

Áradás

http://cameochemicals.noaa.gov/chemical/4860




5.3.4.2 Belső dominóhatás elemzés

A következményelemzés alapján vizsgálni szükséges, hogy a bekövetkezett primer esemény

okozhat-e olyan hatást, amely a vizsgált üzem környezetében súlyos baleset kialakulásához

vezethet.

5.3.5 Kockázatelemzés

A kockázatok számítását SAVE II program környezetben végeztük. A SAVE II képes az

elemzési eredmény grafikus ábrázolására, és az elemzési eredmény MIF formátumban történő

vektorgrafikus megjelenítésére is.

A SAVE II program a Holland Környezetvédelmi Minisztérium által elfogadott

katasztrófavédelmi alkalmazás. A SAVE II Európa legtöbb országában elfogadott szoftver a

SEVESO rendelet hatálya alá tarozó veszélyes üzemek területén bekövetkező haváriák

következményeinek és kockázatának meghatározásához. A SAVE II szoftver Risk

Calculation Modulja szolgál a kockázatelemzés elvégzésére. A programban lehetőség van

model teret definiálni és az elemző megválaszthatja a kijelölt tér felosztásának sűrűségét. A

program a meteorológiai adatokat, a populációs adatokat és az esemény bekövetkezési

valószínűségeket igényeli bemenő adatként. Eredményként a kockázati értékek egy halmazát

kapjuk, melyek az egyéni kockázat esetében zárt görbeként jelennek meg az x-y síkban, a

társadalmi kockázatok vonatkozásában pedig egy folytonos görbeként az F-N síkban (F-N

görbe).

5.3.5.1 Összesített egyéni halálozási kockázat

Az összes szcenárió összesített izokockázati térképét az alábbi ábrán mutatjuk be:

A szcenáriók összesített egyéni halálozási izokockázati képe (szoftveres)




A szcenáriók összesített egyéni halálozási izokockázati térképe

A 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelt alapján feltétel nélkül elfogadható szintű

veszélyeztetettséget jelent, ha a lakóterület olyan övezetben fekszik, ahol veszélyes

anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset következtében történő halálozás egyéni kockázata nem

éri el a 10–6

esemény/év értéket.

Az elemzés alapján megállapítjuk, hogy a FAG Kft. debreceni telephelyén kialakuló 10-6

esemény/év kockázati zóna lakóterületet nem érint, így a telephely tevékenységére

vonatkozó összesített egyéni halálozási kockázat feltétel nélkül elfogadható.

5.3.5.2 Társadalmi kockázat meghatározása

A társadalmi kockázatot a 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet alapján határoztuk meg. A

társadalmi kockázat kiszámításakor a veszélyességi övezetben élő lakosságot és az ott nagy

számban időszakosan tartózkodó embereket (például munkahelyen, bevásárlóközpontban,

iskolában, szórakoztató intézményben stb.) is figyelembe vesszük. Az eredményt F-N görbe

segítségével jelenítjük meg.

Az F-N görbe X-tengelye a halálozások számát (N) jelöli. A halálozások számát logaritmikus

skálán jelenítjük meg úgy, hogy a legkisebb érték 1 legyen. Az F-N görbe Y-tengelye az N

vagy annál több ember halálával járó balesetek összegzett gyakoriságát jelenti. Az értéket

szintén logaritmikus skálán jelenítjük meg, a legkisebb megjelenített érték 10-9

1/év.




20. sz. táblázat

Társadalmi kockázat Értékelés

F<(10–5

×N–2

) 1/év, ahol N>=1 Feltétel nélkül elfogadható kockázat

F<(10–3

×N–2

) 1/év, és F>(10–5

×N–2

) 1/év tartomány

közé esik, ahol N>=1 Feltételekkel elfogadható

F>(10–3

×N–2

) 1/év, ahol N>=1 Nem elfogadható

A társadalmi kockázat megállapításakor az egyéni kockázat számítása során bemutatott, azzal

azonos modell teret alkalmaztunk. Az alábbiakban a társadalmi kockázat meghatározása során

figyelembe vett népességi irányszámok meghatározását mutatjuk be.

Lakosság

A telephely 750 méteres körzetében 2095 fő lakik.

Külsős munkavállalók

A telephelyen a következő külsős vállalkozások vannak jelen folyamatosan.

21. sz. táblázat

Név Tevékenységi kör Dolgozói létszám

Csőfém-Szer Kft. Ipari gép, berendezés üzembe

helyezés 10 fő

Avesta Steel Kft. Fémszerkezetek gyártása 8 fő

Cívisfém Irányítástechnika Kft. Ipari gép, berendezés javítása 10 fő

Mezei Vill Kft. Villamosipar, Kábeltelevízió,

Internet 8 fő

Flexlink Systems Kft. Ipari gép, berendezés üzembe

helyezés 6 fő

New-Age-X Kft. Üzletvitel, egyéb vezetési

tanácsadás 2 fő

Wir Gmbh. Ipari gép, berendezés telepítés 6 fő

Pannon Guard Zrt. Személybiztonsági tevékenység 5 fő

Mivel ezen cégek munkájuk nagy részét a gyártóüzemben végzik, így a populációs mátrixban

mind az ötven főt a Gyártócsarnokban vettük figyelembe.

Szomszédos vállalatok

A FAG Kft. telephelyével szomszédos vállalatok a következők.

CRH Magyarország Kft.: 50 fő

Pharma Print Kft.: 56 fő

Tip-Top ’92 Kft.: 20 fő (a vállalat összes munkavállalója 73 fő négy telephelyen, így

arányosítva 20 főt vettünk figyelembe a tárgyi üzemben)

K&T Hardmetal Kft.: 27 fő

Csokonai Színház: 20 fő (a két épületben színházi kellékek, díszteletek javítása,

karbantartása történik, pontos létszám hiányában pesszimista módon 10-10 fő jelenlétével

számoltunk)




Magyar Posta Zrt.: 20 fő (pontos létszám hiányában pesszimista elvek alapján vettük 20

főnek a jelen lévő munkavállalók számát)

Teremi&Társa Kft.: 4 fő

M.E. Kft.: 50 fő

Globiz International Kft.: 40 fő

Manz Hungary Gépgyártó Kft.: 91 fő

LAK-ING Kft.: 6 fő (a vállalat teljes létszáma 6 fő 3 telephelyen, pesszimista elvek szerint

mind a 6 főt figyelembe vettük)

Vitabalans Kft.: 20 fő (pontos létszám hiányában pesszimista elvek alapján vettük 20 főnek

a jelen lévő munkavállalók számát)

Tervcenter Kft.: 5 fő (a vállalat teljes létszáma 5 fő, pesszimista elvek szerint mind az 5 főt

figyelembe vettük)

DIPA Kft.: 6 fő (a vállalat teljes létszáma 6 fő 4 telephelyen, pesszimista elvek szerint

mind a 6 főt figyelembe vettük)

Bumet Kft.: 70 fő (pontos létszám hiányában pesszimista elvek alapján vettük 70 főnek a

jelen lévő munkavállalók számát)

Coca-Cola HBC: 160 fő (pontos létszám hiányában pesszimista elvek alapján vettük 160


Oerlikon Eldim (HU) Kft.: 80 fő (pontos létszám hiányában pesszimista elvek alapján

vettük 80 főnek a jelen lévő munkavállalók számát)

Wi-Ki Szerszám Kft.: 5 fő (pontos létszám hiányában pesszimista elvek alapján vettük 5


Közlekedési utak

A telephelyen kialakuló kockázati görbék csak az ipari parkon belüli közutat érintik, amelyen

a jelen lévő vállalatok célforgalma bonyolódik.

A társadalmi kockázat számítása az oktatásban részesült külső munkavállalók figyelembe

vételével

219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet 7. mellékletének 1.6.1 pontja szerint megállapított F-N

görbe (a veszélyeztetett területen élő lakosság, valamint az időszakosan ott tartózkodó

személyek figyelembe vételével) az alábbi képen kerül bemutatásra.




A szcenáriók F-N görbéje

Amennyiben az oktatásban részesült munkavállalókat is figyelembe vesszük a

társadalmi kockázat számításakor, a kockázat a feltételekkel elfogadható tartományba

kerül.

A társadalmi kockázat számítása az oktatásban részesült külső munkavállalók figyelmen

kívül hagyásával

A 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet 7. mellékletének 1.6.2 b) és c) pontja alapján a fent

felsorolt külsős munkavállalókat hagyjuk figyelmen kívül a társadalmi kockázat számítása

során. A lentebb nevesített vállalatok mindegyikével megismertetésre kerül a FAG Kft.

biztonság irányítási rendszere, valamint bevonásra kerülnek a belső védelmi terv oktatásába

és gyakoroltatásába, továbbá súlyos ipari baleset esetén riasztásra kerülnek.

A 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet 7. mellékletének 1.6.2 b) és c) pontja alapján, figyelmen

kívül hagyott külsős munkavállalók nélkül, a társadalmi kockázat a következőképpen alakul:




A szcenáriók F-N görbéje az oktatásban részesült munkavállalók nélkül

A 219/2011. (X. 20.) 7. melléklet 1.6.2 pontja alapján figyelmen kívül hagyott

munkavállalók nélkül számított társadalmi kockázat a feltételek nélkül elfogadható

tartományba esik.

5.3.6 Természeti környezet veszélyeztetettsége

Az EAI (Environmental Accident Index) más alapokon vizsgálja az ipari káresemények által

okozott következményeket, mint ahogy azt az iparbiztonság területén gyakran használt CPR

[18] teszi. Ezen index módszer a kikerülő veszélyes anyag kémiai tulajdonságait, illetve a

befogadó környezet paramétereit egyaránt figyelembe veszi. Amennyiben egyes

káresemények EAI értéke 500 alatt marad, úgy a szakirodalom a további vizsgálatától

eltekint. (Asa Scott Andersson: Development of an Environmental Accident Index, 2004)

Az EAI számításának alapösszefüggése:

Tox vízi élőlényekre gyakorolt akut toxicitás jelzőszáma

Am anyagmennyiségre vonatkozó jelzőszám

Con kémiai anyag viszkozitásának jelzőszáma

Sol az anyag vízben való oldhatóságának jelzőszáma

Sur talajba való behatolás jelzőszáma

A FAG Kft. tárgyi telephelyén a legnagyobb környezeti kockázatot a földalatti gázolajtartály

jelenti.

A gázolaj LC50 értékét biztonsági adatlapja alapján 50 mg/l vettük (Tox), az anyagmennyiség




megegyezik a tárol anyagmennyiséggel (16 t) (Am). A gázolaj viszkozitása 1,69 mPa*s

(Con), vízben nem oldható (Sol). A Sur jelzőszám több értékből tevődik össze: a telephely

több km-es körzetében nincs tó vagy vizes élőhely, a talajvíz 6-10 méter mélyen található,

illetve a környékre homokos talaj jellemző.

Ezen kiindulási adatok alapján az alábbi jelzőszámokat, illetve EAI indexeket állapítottuk

meg.

22. sz. táblázat

Szcenárió

megnevezése Tox Am Con Sol Sur EAI

G_TART 4 5 4 1 3 160

A táblázatban látható, hogy a gázolajtartály esetében nem lépi át az EAI mértéke az

500-at, így a környezeti veszélyeztetés terén további vizsgálat nem szükséges.

5.4 Korábbi üzemzavarok és súlyos baleseti események

A FAG Kft. telephelyén 2018-as évet megelőzően 2015. évig egy baleset történt, amelyet a

hatóság üzemzavarnak minősített, ezért az Üzemeltetőt a Biztonsági elemzés soron kívüli

felülvizsgálatára kötelezte.

Az üzemzavar 2016.12.16-án történt. Az üzemzavar során a hőkezelő kemence javítás alatt

állt, a felfűtése folyamatban volt, valamint technológiai gáz beadásra került kézi indítással. A

karbantartók elmulasztották ellenőrizni a technológiai gáz jelenlétét, így az elevátor szerviz

ajtajának kinyitásakor a technológiai gáz begyulladt. Az üzemzavarban 3 karbantartó égési

sérüléseket szenvedett.

Az Üzemeltető a következő intézkedéseket tette:

A hőkezelő kemencék gáztérrel kapcsolatos nyílásainak nyitásakor, megbontásakor

kötelező használni hő ellen védő ruházatot, (teljes testet fedő lángálló alsó, felső

ruházat, kámzsa) amely előírással kiegészítésre került a hőkezelő kemence kezelési

utasítása.

Minden az edző területen dolgozó munkavállaló, a karbantartás területén dolgozó

munkavállaló, és a hőkezelő területén munkát végző külsős cégek munkavállalói

rendkívüli munkavédelmi oktatásban részesültek, amely során ismertetésre került a

hőkezelő kemencén történt baleset tanulságai, illetve a módosított kezelési utasítás.

A hőkezelő kemencék esetében az 1-es elevátor terének szerviz ajtajai lakattal kerültek

lezárásra, amely kizárja az illetéktelen személyek általi nyitását. Kulcsokat a

berendezést üzemeltető terület köteles tárolni. Melynek átadási feltételei: Wienstroth

gépkezelési utasítás IN_FAH_55002 tartalmának megismertetése után adható át az

FAG Magyarország ipari KFT munkavállalóinak. Átadás előtt szükséges oktatási

jelenléti ívet készíteni az érintett személyekkel, melyhez csatolni kell az

IN_FAH_55002 kezelési utasítást nyomtatott formában, melynek minden oldalát az

oktatottak a munkában részvevők, érintettek, aláírásukkal kötelesek ellenjegyezni.




A hatóság által kért nyilatkozatban a PROFES Kft megerősítette, hogy a fenti kiegészítések

nem voltak hatással az akkor hatályban lévő Biztonsági elemzés tartalmára.




6. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni

védekezés eszközrendszere

6.1 Veszélyhelyzeti vezetési létesítmények

Veszélyhelyzet esetén a károk csökkentése, a gyors információáramlás és a hatékony

koordinálás céljából vezetési pont került kialakításra a FAG Kft. tárgyi telephelyén. Vezetési

pont a portaépületben került kialakításra, ahol számítógépes hozzáférés és internetkapcsolat

található, valamint rendelkezésre áll a Biztonsági elemzés és Belső védelmi terv 1-1

nyomtatott és elektronikus példánya, a létesítmények tervrajzai és az üzemeltetés vázlata.

6.2 Vezetőállomány, üzemi dolgozók veszélyhelyzeti értesítésének és a veszélyhelyzeti

híradás eszközrendszere

A telephelyen vezetékes telefonhálózat van kiépítve, valamint a munkahelyi vezetők

rendelkeznek céges mobiltelefonnal. Veszélyhelyzet esetén a vezetőállomány értesítése

mobilkészülék segítségével történik, az üzemi dolgozókat élőszóval kell riasztani. Tűz esetén

a beépített tűzjelző rendszer fény és hangjelzéssel riasztja a telephelyen tartózkodókat.

6.3 Érzékelő- és védelmi rendszerek

A veszélyes anyagot tároló tartályok túltöltésgátlóval rendelkeznek, illetve az

ammóniakonténer és gyártótér több pontján gázérzékelő került elhelyezésre.

A területen térfigyelő kamerák vannak felszerelve, valamint az épületek behatolás elleni

védelemként riasztóval vannak védve.

A telephelyen tűzjelző rendszer került kialakításra, amely távfelügyelethez van bekötve. A

rendszer a kézi jelzésindítók mellett hősebesség- és füstérzékelőkkel rendelkezik.

Ammónia esőztető

Az ammónia két tartályban található, amely egy konténerben helyezkedik el. Ammónia

szivárgás esetén a tartályban található vízfüggöny van telepítve, amelyet manuálisan lehet

beindítani. A jelzéstől a vízfüggöny aktiválásáig maximum 5 perc telhet el. A vízfüggöny

működésbe lépésekor az ammónia abszorbeálódik és belőle szalmiákszesz képződik, amely

nem tartozik a SEVESO hatálya alá.

6.4 A helyzetértékelést és a döntés-előkészítést segítő informatikai rendszerek

A telephely minden számítógépe internetkapcsolattal, valamint a belső rendszer (intranet)

elérhetőségével rendelkezik.

6.5 A végrehajtó szervezetek egyéni védőeszközei és szaktechnikai eszközei

A telephelyen munkát végzők a munkakörüknek megfelelő, a Munkavédelmi törvénnyel

összhangban álló egyéni védőeszközöket használnak. Az egyéni védőeszközök listáját a 7. sz.

melléklet tartalmazza. Az egyéni védőeszközök a munkavállalóknak kiosztásra kerültek.

Az telephelyi dolgozók számára kollektív védőeszköz nem került beszerzésre.




A létesítményben az Országos Tűzvédelmi Szabályzat előírásaival összhangban kerültek

kihelyezésre kézi tűzoltó készülékek. Az épületekben a jogszabályi előírásoknak megfelelően

fali tűzcsapok találhatóak.

A FAG Kft. debreceni telephelyén az alábbi havária készlet áll rendelkezésre:

veszélyes anyag felitató hurka: 35 db, 300 cm

veszélyes anyag felitató granulátum: 50 kg (10 kg/zsák)

védőkesztyű: 6 pár

seprű+nyél: 1+1 db

lapát: 1 db

Ezen kívül a metanol tárolására szolgáló földalatti tartálynál rendelkezésre áll oltóhomok,

lapát, valamint a jogszabály által előírt minőségű és töltőtömegű tűzoltó készülék is.

Ammónia kiáramlás esetén az alábbi eszközök állnak rendelkezésre:

Energiaellátó épületben (kisraktárban):

5 db ipari álarc az alábbi szűrőbetétekkel

o 5 pár ammóniához (ABEK2P3R) szűrőbetéttel / fém szekrényben

o 5 pár metanolhoz (AXP3R) / fém szekrényben

ugyanitt elhelyezve 1 db ködsugárcső

Edző termelőterületen:

24 db ipari álarc az alábbi szűrőbetétekkel:

o 24 db (ABEK2) szűrőbetéttel / fém szekrényben

6.6 Védekezésbe bevonható külső erők és eszközök

A veszélyhelyzet esetén beavatkozó külső erők rendelkezésre álló eszközeinek és anyagainak

összesítése az adott szervezet területileg illetékes szervezeténél érhető el. Az elsődleges

beavatkozó, a hivatásos tűzoltóság az illetékességi terültén található – a jogszabály szerint

előírt – létesítményekre és területekre erő-eszköz számvetést készít a Tűzoltási és Műszaki

Mentési Terv részeként, amelynek elkészítéséért a 39/2011. (XI. 15.) BM rendelet alapján a

területileg illetékes tűzoltóság felelős.

Súlyos baleseti események során a FAG Kft. a saját, valamint a hivatásos szervek erőin túl

más eszközöket és anyagokat nem vesz igénybe.




7. Biztonsági elemzés elkészítésébe bevont szervezet

Cégnév: PROFES Környezetbiztonsági Programiroda Kft.

Székhely: 1042 Budapest, Árpád út 21.

Postacím: 1327 Budapest, Pf. 82.

Tel.: +36 1 369 40 31

Fax: +36 1 272 01 55

E-mail: [email protected]

A PROFES Környezetbiztonsági Programiroda Kft. a környezetbiztonság garanciáinak helyi

szinten történő megteremtése céljából 1999 szeptemberében, az 1995-ben alapított PROFES

Kht. jogutódjaként jött létre.

A társaság a környezetbiztonsági (egészség, biztonság, környezetvédelem) problémák

kockázati alapú feltárására és megoldására szakosodva széles körű szolgáltatásokat kínál az

ipari, a mezőgazdasági és a szolgáltatói szektor számára a veszélyes anyagok és technológiák

embert és környezetét fenyegető veszélyhelyzetek megelőzésének és következményeik

kezelésének teljes területén.

Környezetvédelem területén fő tevékenységének az ún. visszamaradó környezeti terhek

feltárása, terjedésük modellezése, humán-egészségügyi és ökológiai kockázataik

meghatározása és az esetlegesen szükséges műszaki beavatkozások (kármentesítés) tervezése

és megvalósítása tekinthető.Az ipari baleset-megelőzési (SEVESO) területen biztosított

szakértői, tanácsadói tevékenysége kiterjed a súlyos ipari balesetek kockázat-, hatás és

következmény elemzésére, valamint a vészhelyzeti tervezés, oktatás és begyakoroltatás

területére.

A PROFES Kft. által jelen BE elkészítésében alkalmazott szoftverek elfogadását a BM OKF

által kiadott, 283-30/2012/SEVESO számú vélemény igazolja.

Documents

Biztonsági elemzés · FAG Magyarország Ipari Kft. 4031, Debrecen, Határ út 1/D, Biztonsági elemzés nyilvános változata, 2018.05.10. 2/39. oldal PROFES Környezetbiztonsági