Tesze területi elemzés

Tartalomjegyzék

1 Bevezetés.....................................................................................................................................2

2 A TESZE program akcióterületének elhelyezkedése, környezeti állapotának bemutatása.........4

2.1 Földrajzi elhelyezkedés.......................................................................................................4

2.2 Környezeti állapot...............................................................................................................5

2.2.1 Domborzat...................................................................................................................5

2.2.2 Természetvédelem.......................................................................................................7

2.2.3 Hulladékgazdálkodás...................................................................................................7

2.2.4 Kommunális ellátás.....................................................................................................8

3 A társadalmi, gazdasági és szolgáltató szektorban végbemenő változások elemzése...............13

3.1 Demográfiai jellemzők és munkaerő-piaci helyzet...........................................................13

3.1.1 Demográfia................................................................................................................13

3.1.2 Munkaerő-piaci helyzet.............................................................................................20

3.2 Infrastrukturális ellátottság................................................................................................26

3.2.1 Közlekedés................................................................................................................26

3.2.2 Lakásellátás, lakásviszonyok.....................................................................................28

3.3 Gazdasági helyzet..............................................................................................................30

3.3.1 Vállalkozási szerkezet...............................................................................................30

3.3.2 Mezőgazdaság...........................................................................................................34

3.3.3 Ipar.............................................................................................................................35

3.3.4 Kereskedelem............................................................................................................36

3.3.5 Turizmus....................................................................................................................36

4 A szociális (szolidáris) gazdaság kialakulását elősegítő hazai forrású támogatások....................felhasználásának bemutatása.....................................................................................................42

4.1 Szociális Földprogram.......................................................................................................42

5 A közösségi megoldásokban rejlő lehetőségek felhasználása...................................................48

5.1 A közösségfejlesztés alapú település – és vidékfejlesztési megközelítés, mint....................alternatíva a komplex fejlesztések elindítására.................................................................48

6 A jövőbeni fejlődési lehetőségek feltérképezése.......................................................................50

7 Összefoglalás.............................................................................................................................58

8 Irodalomjegyzék........................................................................................................................60

9 Mellékletek................................................................................................................................62

1 Bevezetés

„A fejlődéshez két dolog kell: fáradhatatlan kitartás,

és az a készség, hogy olyasmit is el tudjunk vetni,

amibe pedig sok időt és munkát fektettünk be.”

Albert Einstein

Az országban különböző társadalmi, gazdasági adottságú térségek találhatók,

amelyek fejlődésüket tekintve nagyon eltérő képet mutatnak. Területfejlesztési

szempontból a kedvezményezett térség alatt a területi fejlettségi besorolás alapján

kedvezőtlenebb helyzetben lévő kistérségeket kell érteni, amelyek közül a

leghátrányosabb helyzetű kistérségek - ahol a fejlettségbeli különbségek leküzdése

különösen nagy kihívást jelent - megkülönböztetett figyelmet érdemelnek. Ezen

kistérségek soraiból kerül ki az Abaúj-Hegyközi is, amelynek szerves részét képezi

a TESZE Program akcióterületének kilenc települése, melyek név szerint a

következők: Abaújvár, Gönc, Göncruszka, Hernádszurdok, Hidasnémeti, Pányok,

Telkibánya, Tornyosnémeti és Zsujta.

Azért vállaltam el a TÁMOP-5.1.3.-09/2-2010-0010 azonosító számú pályázat

keretében a település- és vidékfejlesztési feladatok ellátását Sélley Andrea

projektmenedzser és Bereczki Béla szakmai vezető felkérésének eleget téve, mert

jómagam is az Abaúj-Hegyközi kistérségben élek és dolgozom. Összességében

véve már több mint kilenc éve a Gergelyhegyi Településszövetség és az Abaúj-

Hegyközi Többcélú Kistérségi Társulás főállású alkalmazottja vagyok, amely

szervezetek a fent hivatkozott kistérség területfejlesztési feladatait látják el. Eltökélt

szándékom a térség adottságainak minél alaposabb megismerése és kitörési

lehetőségek keresése. A TESZE program akcióterületének elemzése során

betekintést nyerhetünk a térségben zajló társadalmi, gazdasági folyamatokba. A

tényfeltáró elemzések és konzekvenciák levonása révén pedig nyomon követhető az

érintett területi egység változása, fejlődése, vagy éppen visszaesése.

A TESZE Program akcióterülete a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló

311/2007. (XI.17.) Korm. rendelet 2. sz. melléklete alapján meghatározott, az

2

ország 33 leghátrányosabb helyzetű, a lakónépesség 10%-át kitevő komplex

programmal segítendő legkedvezőtlenebb helyzetben lévő kistérségében található.

1. ábra Az ország 33 leghátrányosabb helyzetű kistérségeForrás: saját szerkesztés, adatok: http://emir.nfu.hu/lhh

Az egyes kistérségek közötti fejlettségbeli különbségek generációról generációra

öröklődő társadalmi igazságtalanságokat szülnek. Számos kistérségben, ahogyan az

Abaúj-Hegyköziben is még mindig növekvő probléma a szegénység, a

munkanélküliség, a működő vállalkozások és a minőségi közszolgáltatások hiánya,

az esélytelenség. Azt azonban mindenképpen le szeretném szögezni, hogy a

TESZE: Tegyünk együtt a szegénység ellen! – komplex társadalmi program Észak-

Abaújban c. projekt óriási lépést tett ezen kedvezőtlen folyamatok

visszaszorításának, pozitív irányú változások elérésének irányába, elsősorban a

térség mélyszegénységben élő lakosainak körében, a közösségi összefogásnak és a

szakmák, szektorok között kialakult együttműködéseknek köszönhetően.

3

http://emir.nfu.hu/lhh

2 A TESZE program akcióterületének elhelyezkedése, környezeti

állapotának bemutatása

2.1 Földrajzi elhelyezkedés

A 3512 KSH szám alatt jegyzett Abaúj-Hegyközi Kistérségi Társulás a

Gergelyhegyi Településszövetség 13 településének és a korábban az Encsi

Kistérségi Társuláshoz tartozó 11 településnek a társulásával jött létre. Területi

lehatárolása 24 önkormányzat közigazgatási határa mentén van. A 24 településből

csupán a két város lakosságszáma haladja meg a 2.000 főt, Gönc (2.248 fő) és

Abaújszántó (3.205 fő). A kistérségi központ Gönc város, amely a TESZE program

akcióterületének is az egyik központi települése Hidasnémeti (1.133 fő) község

mellett.

2. ábra Az Abaúj-Hegyközi kistérség elhelyezkedése a földrajzi térbenForrás: saját szerkesztés, adatok: https://emir.nfu.hu/kulso/jelek/

Az Abaúj-Hegyközi kistérség Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi részén fekszik,

a Hernád folyótól keletre, a Zempléni-hegység irányában. Magyarország

legészakibb fekvésű, Szlovákiával határos területe. A kistérség jellegzetesen

aprófalvas terület és csupán néhány település lélekszáma haladja meg az ezer főt.

4

https://emir.nfu.hu/kulso/jelek/

Ezek a települések az Abaúj-Hegyközi kistérség esetében Gönc (térségközpont),

valamint Abaújszántó, Boldogkőváralja, Hidasnémeti, Vilmány. A többi település

lakónépessége ezer főnél kevesebb, sőt az Abaúj-Hegyközi kistérségben három

település (Mogyoróska, Sima, Pányok) esetében még a száz főt sem éri el. A

kistérségben nagy azon települések aránya is, amelyek lakónépessége ötszáz fő alatt

marad. Az Abaúj-Hegyközi kistérségben a települések átlag létszáma 630 fő

(15.123 fő / 24 település), még a TESZE program akcióterületén 621 fő (5.585 fő /

9 település).

1. táblázat

Terület, Népesség, Népsűrűség (2012. év)

A területi egység neve Terület (km2) Népesség (fő) Népsűrűség (fő/km2)Magyarország 92 981,83 10 067 142 108,27Észak-Magyarországi régió 13 404,76 1 251 441 93,36Borsod-Abaúj-Zemplén megye 7 234,92 718 951 99,37Abaúj-Hegyközi kistérség 440,48 15 123 34,33TESZE program kcióterülete 157,93 5 585 35,36

Forrás: saját szerkesztés, adatok: https://emir.nfu.hu/kulso/jelek/

A népsűrűség a kistérségen belül is jelentős eltéréseket mutat, amely összefüggésbe

hozható a 3-as számú főúttól, illetve a nemzetközi vasútvonaltól való távolsággal és

a népsűrűség településenkénti alakulásával.

2.2 Környezeti állapot

2.2.1 Domborzat

Az Abaúj-Hegyközi kistérség minden szempontból rendkívül heterogén. Kis területi

kiterjedése ellenére három földrajzi kistáj területén helyezkedik el (Központi

Zemplén, Abaúj-Hegyalja és Szerencs-köz). A TESZE program akcióterületét

kilenc észak-abaúji település alkotja, amelyek az Abaúj-Hegyalja földrajzi kistáj

területén helyezkednek el. A térségre földrajzi elhelyezkedéséből eredően a

5

https://emir.nfu.hu/kulso/jelek/

természeti erőforrások és adottságok rendkívüli sokfélesége jellemző. Külön

említést érdemel a kistérség több települését (Hernádcéce, Vizsoly, Vilmány,

Göncruszka, Hernádszurdok, Hidasnémeti, Zsujta) is érintő Szlovákiából eredő és

a Sajóba torkolló Hernád folyó, amely egyike Magyarország legszebb és

legérdekesebb folyóinak. A Hernád folyó völgyét jellemző ökológiai viszonyokból

következően a mezőgazdasági tér sajátos övezetekből épült fel. A folyó menti

települések különböző tájtípusokat érintő fekvése, a sajátos éghajlati adottságok és

az ezekből kiaknázható előnyök valószínűleg nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy e

falvak népessége évszázadokon át eredményesen tudott megbirkózni a természeti,

társadalmi és gazdasági nehézségekkel. A magasabb területeket bükk- és tölgyerdők

borítják, a déli és keleti lankákon pedig szőlőtermő terület található, amely az

UNESCO által Világörökségi területté nyilvánított Tokaj-hegyaljai borvidék

permterületén található, így annak szerves részét képezi. Nem szabad

megfeledkeznünk a térségben található „gönci” kajszibarack termőterületekről sem,

hiszen ez a gönci termőterületről származó barackfajta (gönci magyar kajszi), illetve

annak produktumai hungarikumnak számítanak hazánkban. A Hernád völgy alsó és

középső folyása mentén az alföldi karakterű éghajlat dominál, a határhoz közeledve

azonban már a hegyvidéki jelleg a meghatározó. A térség változatos hegy- és

vízrajzi képződményei és az éghajlati viszonyok együttesen biztosítják azt a

természeti feltételrendszert, amely sokszínű mezőgazdasági területhasznosításra és

erdőgazdálkodásra éppúgy jó lehetőséget biztosít, mint a turizmusra. A természet

viszonylagos érintetlenségét biztosítja, hogy nagy része természetvédelmi területen

helyezkedik el, amely ritka turisztikai programoknak, aktív pihenést és a természet

megfigyelését egyaránt kínáló tevékenységnek nyújt lehetőséget. A kivételes táji-

természeti értékek sokfélesége mellett a települések építészeti, történelmi,

kultúrtörténeti és néprajzi kincsei is számottevőek. Magyarországnak ezen a

vidékén „sűrű” volt a történelem és a térség etnikai sokféleségéből eredően, a

kultúrák találkozásának köszönhetően egy nagyon vonzó kulturális közeg

formálódott. (Gergelyhegyi Településszövetség, 2004.)

6

2.2.2 Természetvédelem

Az Abaúj-Hegyközi kistérség országos és helyi jelentőségű védett természeti

területekben gazdag térségnek minősül. Természetvédelmi szempontból az

Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, illetve a Zempléni Tájvédelmi Körzet

illetékességi területén helyezkedik el. Abaúj-Hegyközben az országos jelentőségű

védett természeti területek közé tartozik: a Zempléni Tájvédelmi Körzet, az

Abaújkér Sós-tó legelő és az Aranyos Völgyi bánya, még helyi jelentőségű védett

természeti területei közé tartozik a Kéked településen található Melczer-kastély,

melynek parkját elsősorban őshonos fafajták felhasználásával alakították ki és a

Boldogkőváralja község központjában álló Péchy-Zichy kastély különleges

mikroklímájú 6 hektáros parkja, ahol a főként hárs, juhar és tölgyfákból álló

állományt egzotikus fafajták teszik színesebbé. A TESZE program akcióterületének

életében fontos szerepet játszik a Hernád folyó, amelynek vízminősége

oxigénháztartás alapján a jó minőségű víz (II.) kategóriába sorolható, azonban sok

egyéb paraméter tekintetében, mint például a tápanyagháztartás vagy mikrobiológiai

paraméterek alapján a szennyezet víz (IV.) kategóriába sorolható. (Abaúj-Hegyközi

Kistérség Fejlesztési Stratégia, 2004.)

2.2.3 Hulladékgazdálkodás

A TESZE program akcióterülete a hulladékgazdálkodás szempontjából enyhén

terhelt területnek számít, amely az ipari tevékenység hiányának és a

területnagysághoz mérten viszonylag alacsony népességnek tudható be. A

hulladéklerakók többsége nem illeszkedik semmilyen rendszerbe, kialakulásuk a

helyi lakosság spontán tevékenységének eredményeként jött létre.

Ezeknek a megjelenése a kedvezőtlen esztétikai hatáson túlmenően környezeti

veszélyeztetést is jelent. A hulladékmennyiség növekedésének legjelentősebb részét

a kommunális és mezőgazdasági hulladékok adják. Ugyanakkor megfigyelhető a

hulladékok kezelésének hagyományos, környezetfenntartó gyakorlata is a

bomlékony szerves anyagoknak a talajba történő visszapótlása révén. A

7

növénytermesztés során keletkező hulladékot silózva, szárítva vagy eredeti

állapotban állattakarmányozásra, nem megfelelő minőség esetén trágyázásra

igyekeznek felhasználni. A gázfűtés terjedésével egyre kevesebb éghető hulladékot

használnak fel helyi tüzelési célra, azonban a gáz-hálózatba bekötött lakások száma

még mindig nem érte el a kívánatos szintet, ami a vizsgált akcióterület kommunális

ellátásának taglalásakor részleteiben is bemutatásra kerül. A TESZE program

akcióterületén jelenleg már egyetlen egy lerakó sem működik, mivel nem felel meg

az európai uniós követelményeknek. A környezettudatos gondolkodásmód

tekintetében némi előrelépést jelent, hogy néhány település esetében már szelektív

hulladékgyűjtésre alkalmas gyűjtőedények is kihelyezésre kerültek. A

gyűjtőedények elsősorban pályázati források felhasználásának segítségével kerültek

beszerzésre, azonban ezek száma csak töredéke a szükséges mennyiségnek.

A legnagyobb problémát a szervezett begyűjtés, illetve elszállítás, valamint a

hulladékgazdálkodási rendszerben mutatkozó hiányosságok jelentik. A támogatási

rendszerek is problémát jelentenek a hulladék lerakók kiépítésének tekintetében. Az

aprófavas térségekben, mint amilyen a TESZE program akcióterülete is nem

gazdaságos hulladéklerakókat telepíteni, mert nincs meg a támogatáshoz szükséges

népességszám. (Bay Zoltán Logisztikai és Gyártástechnikai Intézet Vidékfejlesztési

Osztály, 2004.) Ennek ellenére a térségben nagy szükség lenne

hulladékgazdálkodási rendszerek kiépítésére, amelyek a begyűjtéstől a szállítás,

válogatás, hasznosítás munkafázisait teljes vertikumban, térségi szinten ellátnák.

2.2.4 Kommunális ellátás

A közművel való ellátottság tekintetében a TESZE program akcióterülete az Abaúj-

Hegyközi kistérség egészéhez képest kedvező helyzetben van. Ami a

közműszolgáltatások óriási fehér foltja, az a szennyvízelvezetés megoldatlansága. A

TESZE program akcióterületén valamennyi, összesen 9 településen kiépített a

szennyvízhálózat és a legfrissebb 2012. évi adatok alapján a lakások 31,72 %-a van

bekötve a közcsatorna hálózatba, amely arányszám a 2014. évben lezárult gönci

infrastrukturális beruházás eredményeképpen tovább emelkedett. A kistérségi

8

központ tekintetében 2012. évi adatok alapján: a 902 lakásállományú és 2.164

lakosságszámú Gönc városban csupán 52 lakás volt bekapcsolva a közcsatorna

hálózatba melynek fő oka, hogy a település csak egy elenyésző részén volt kiépített

a közmű. A térségben a csatornázottságot és a szennyvízkezelést különösen

nehezítik a változatos domborzati viszonyok és az aprófalvas településszerkezet. A

közüzemi ivóvízvezeték-hálózat építése nem mutat változást, de a hálózatba

kapcsolt lakások száma a 2003. évhez képest növekedést mutat csakúgy, mint a

gázzal fűtött lakások száma.

Közcsatorna-hálózat

A 2003.-2012. év távlatában a TESZE program akcióterületén az 1.000 lakosra jutó

közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások száma 8 db-ról 153 db-ra emelkedett,

amely több mint tizenkilencszeres, 1912,5 %-os pozitív irányú változást jelent. A

közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások száma 49 db-ról 853 db-ra nőtt, de még

így is csak 32,72 %-os a hálózatba bekapcsolt lakások aránya. A közcsatorna-

hálózatba bekapcsolt lakások számának növekedése a Telkibánya (2004. év),

Abaújvár, Pányok, Zsujta (2006. év) és Hernádszurdok, Hidasnémeti,

Tornyosnémeti (2012. év) településeken, valamint a vizsgált időtávon túlmutató

Gönc (2014. év) településen végrehajtott közműfejlesztésekre irányuló pályázatok

megvalósítására vezethető vissza. A vizsgált időtávon Gönc városban a rákötések

száma 49-ről csupán 52-re emelkedett, mivel csak egyetlen egy utcában került

kiépítésre a közcsatorna-hálózat (azonban a 2014. évben a város már valamennyi

utcájában kiépítésre került a közmű, jelenleg még a próbaüzem folyik, így ezen

számadatokat még nem kerültek nevesítésre az elemzésben). A TESZE program

akcióterületén a 2010. évben két - a szennyvíz közműves elvezetésének

megoldására benyújtott - pályázat részesült támogatásban, ezúttal a KEOP

1.2.0/2F/09 konstrukció keretében, amely 2012-től óriási előrelépést jelentett a

térség számára a közműfejlesztés terén, mivel a térség 4 településén (Göncön - a

kistérségi központban, Hernádszurdokon, Hidasnémetiben, és Tornyosnémetiben)

összesen 1.626 darab (809 db + 817 db) ingatlan esetében oldódhat meg a

szennyvízelvezetés és tisztítás problémája.

9

2003. év 2004. év 2005. év 2006. év 2007. év 2008. év 2009. év 2010. év 2011. év 2012. év0%

5%

10%

15%

20%

25%

30%

35%

A TESZE akcióterülete

3. ábra Közműolló változása: 1000 lakosra jutó közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások aránya a vizsgált térségben (2003.-2012. év)

Forrás: saját szerkesztés, adatok: https://teir.hu/

Közüzemi ivóvízvezeték-hálózat

A TESZE program akcióterületén a közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt

lakások száma a 2003. év bázisán 15,12 %-kal növekedett, az ivóvízvezeték-

hálózatba bekapcsolt lakások száma térségi szinten a 2012. évben mintegy 2.292

db-ra tehető. Az 1.000 lakosra jutó ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások

száma pedig 25,60 %-os pozitív irányú elmozdulást mutat (305 db-ról 410 db-ra

nőtt). A térségben nagyon sok az olyan lakás (főleg azokon a településeken, ahol

magasabb a roma lakosság száma), amely a településen közkútból kapja a

létszükséglethez nélkülözhetetlen ivóvízellátást. A TESZE program akcióterületén

az ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma a térség teljes

lakásállományának a 85,24 %-át tette ki 2012-ben.

Tíz év leforgása alatt a térségben 17,19 %-os hálózatba történő bekapcsolás

növekedés látható.

10

https://teir.vati.hu/


70%

75%

80%

85%

90%


4. ábra Közműolló változása: 1000 lakosra jutó közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások aránya a vizsgált térségben (2003.-2012. év)


Gázvezeték-hálózat

Az elmúlt évek egyik legnagyobb fejlesztése a gázprogram volt. Ennek keretében

több településre is eljutott a vezetékes gáz. A TESZE program akcióterületén a

vezetékes gázt fogyasztó lakások száma a 2003. év bázisán 8,20 %-kal növekedett,

a gázzal fűtött lakások száma térségi szinten a 2012. évben mintegy 1.194 db-ra volt

tehető. Az 1.000 lakosra jutó gáz-hálózatba bekapcsolt lakások száma pedig 26,41

%-os pozitív irányú elmozdulást mutatott (157 db-ról 214 db-ra nőtt). A 2.689

lakásállományú és 5.585 lélekszámú térségben az 1.194 db gázzal fűtött lakás 44,40

%-os arányt képvisel a teljes lakásállományon belül. Fent leírtak alapján

megállapítható, hogy a vizsgált időintervallumban, a térségben az 1.000 lakosra jutó

gázt fogyasztó lakások száma dinamikus ütemben növekedett. Az 5. ábra az 1.000

lakosra jutó gázvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások számának változását hivatott

bemutatni az 2003.-2012. évben.

11



36%

38%

40%

42%

44%

46%

48%

50%


5. ábra Közműolló változása: 1000 lakosra jutó gázvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások aránya a térségben (2003.-2012. év)


12


3 A társadalmi, gazdasági és szolgáltató szektorban végbemenő

változások elemzése

3.1 Demográfiai jellemzők és munkaerő-piaci helyzet

3.1.1 Demográfia

Az elmúlt négy évtizedet figyelembe véve megállapítható, hogy a TESZE program

akcióterületén a népesség szám csökkenése folyamatos és erőteljes volt. Az 1970-es

évhez képest a térség a népesség több mint egyharmadát elveszítette, amely 3.608

fős, 38 %-os csökkenést jelent.

1970. év 1980. év 1990. év 2001. év 2011. év0 fő

1000 fő

2000 fő

3000 fő

4000 fő

5000 fő

6000 fő

7000 fő

8000 fő

9000 fő

10000 fő


Lak

ónép

essé

g sz

áma

6. ábra A lakónépesség számának változása a vizsgált térségben(1970. - 2011. év)


A térségben az elzárt, tipikusan peremfekvésű települések, mint Abaújvár és

Pányok lakónépessége ma 65-80 %-kal kevesebb, mint 1970-ben volt. A népesség

szám csökkenés elsősorban az elvándorlásoknak és ezzel összefüggésben a romló

korstruktúrának a következménye. A TESZE program akcióterületének legnagyobb

lélekszámú települése Gönc (2.164 fő), a legkisebb pedig Pányok (71 fő).

13


A TESZE akcióterülete-5

-4

-3

-2

-1

0

1

2

3

Földrajzi terület

1000

főre

jutó

szap

orod

ás

7. ábra A települések népességgyarapodás-arányszámainak boxplot ábrája a vizsgált térségben (2012. év)


A népesség számának alakulása szerint megkülönböztethetünk fogyó, illetve

szaporodó területeket. A természetes szaporodást, és a vándorlási egyenleget is

figyelembe véve négyfajta kistérség típust különíthetünk el. Ezek a lepusztuló,

befogadó, kibocsátó és fejlődő területek. (Hablicsek László, 2003.) A TESZE

program akcióterületét a lepusztuló területi egységekhez sorolhatjuk, mivel mind a

természetes szaporodás, mind a vándorlási egyenleg negatív volt a vizsgált

időtávon.

2002. év 2004. év 2006. év 2008. év 2010. év 2012. év2500 fő

2600 fő

2700 fő

2800 fő

2900 fő

3000 fő

3100 fő

3200 fő

3300 fő

3400 fő

Férfiak száma (fő) Nők száma (fő)

8. ábra Az állandó népesség számának változása nemek szerint a vizsgált térségben (2002.-2012. év)


A 8. ábráról jól látszik, hogy a térség lakosságának valamivel több, mint 50%-a nő.

A vizsgált időtávon (2002.-2012. év) a térségben a népesség mindkét nem esetében

14



csökkent. A térségben a népesség csökkenésének két oka van. Egyrészt az, hogy a

térségben a természetes szaporulat az elmúlt években negatív egyenleget mutatott, a

népesség természetes szaporodása az akcióterület csak néhány településére volt

jellemző (például egyes években Abaújvár, Hernádszurdok, Hidasnémeti

települések esetében). A másik ok pedig a negatív vándorlási egyenleg, amely a 14.

számú ábráról egyértelműen leolvasható.

A térségben a 2012. évben a vándorlási egyenleg 3 fő volt (a vizsgált időszak

legmagasabb pozitív értéke), azonban az azt megelőző években a vándorlási

egyenleg sorra negatív értékeket mutatott (a vizsgált időszak legmagasabb negatív

értéke a 2006 évben: -150 fő volt), így az állandó népesség folyamatos csökkenést

mutatott az elvándorlásoknak köszönhetően.

0-14 éves

15-19 éves

20-29 éves

30-39 éves

40-49 éves

50-59 éves

60-64 éves

65-X éves

484

191

461

411

435

401

138

338

433

201

379

369

367

358

170

613 NőFérfi

600 400 200 0 200 400 600 800Az állandó népesség száma 2012-ben [fő]00000

Kor

csop

ort

9. ábra A TESZE program akcióterületének korfája (2012. év)Forrás: saját szerkesztés, adatok: https://teir.hu/

A TESZE akcióterületének kor szerinti összetételét a 9. ábrán látható korfa mutatja,

melynek bal oldalán a férfiak, jobb oldalán pedig a nők arányszáma látható

korosztályonként. A térség korfája urna alakú, amely a csökkenő népességű

térségekre jellemző. A férfiak és nők megoszlását tekintve az általános tendencia a

következő: a fiatal generációk körében férfitöbbség van (genetikai okok: több férfi

születik, mint nő), amely hozzávetőlegesen 50 év környékén kiegyenlítődik, majd

ezt a korosztályt követően a nők kerülnek többségbe (a nők hosszabb élettartamának

15


köszönhetően). A váltás a 60 év feletti korosztálynál van, amely felett már a nők

vannak többségben.

Az idős korú népesség (65-X éves) össznépességen belüli arányát tekintve az

térségben 16,54 %-ot kapunk eredményül. A népesség öregedése nem csak a

korosztályok összetételére van kihatással, hanem a szubpopulációkra is.

Magyarországon két speciális szubpopuláció lassítja az öregedési folyamatot, a

roma és a bevándorló. (Hablicsek László, 2004.)

A térség természetes szaporulatának vizsgálata során megállapítható, hogy a 2002.-

2012. évi időtávon az végig negatív egyenleget mutatott. A fogyás 5 és 48 fő között

mozgott. A természetes szaporodás elsősorban azokon a településeken pótolta a

természetes fogyást, ahol a népességen belül magas a roma népesség aránya. A

népesség természetes szaporodása a térség csak néhány településén volt jellemző,

amely a 2012. évben csupán Hernádszurdok települését érintette. Az állandó

népesség számhoz viszonyított legnagyobb mértékű természetes fogyás a 2012.

évben Telkibánya, Tornyosnémeti és Pányok településeken volt.

2002. év 2004. év 2006. év 2008. év 2010. év 2012. év0 fő

20 fő

40 fő

60 fő

80 fő

100 fő

120 fő

Élveszületések száma (fő) Halálozások száma (fő)

10. ábra Az élveszületések és a halálozások számának változása a vizsgált térségben (2002.-2012. év)


Gyakran találkozhatunk azzal a véleménnyel, hogy sok család a biztos és a

rendszeres jövedelemszerzés céljából vállal gyermekeket, illetve a gyermekvállalás

szegénységgel párosul. Ugyanakkor a magasabb jövedelműek kedvezőbb

körülményeket tudnának teremteni a gyermekek számára, és magasabb színvonalon

tudnák őket nevelni. Ezek alapján megvizsgáltam a jövedelemi színvonal és a

16


termékenység közti kapcsolatot. A microsoft excel és SPSS Statistics programokkal

végzett korreláció-számítás eredményei szerint pozitív irányú, közepes, nem

szignifikáns sztochasztikus kapcsolat van az 1.000 lakosra jutó adózók száma és a

termékenység között. A korrelációs együttható 0,5533 értéket mutat. A vizsgált két

változó azonban nem szignifikáns. Ha az 1.000 lakosra jutó adózók számát

választjuk magyarázó változónak, és lineáris regresszió-függvénnyel közelítjük a

kapcsolat jellegét, láthatjuk, hogy a tényleges értékek elég széles intervallumban

szóródnak az elméleti egyenes környezetében (R2=30,62%). A jövedelmi helyzetre

vonatkozó általam vizsgált változók közül az 1.000 lakosra jutó adózók száma áll a

legszorosabb kapcsolatban a nyers születési arányszámmal. A TESZE program

akcióterületén az ezer főre jutó élveszületések száma (nyers születési arányszám)

7,48 még az ezer lakosra jutó adózók száma 401,29 értéket mutat.

250 275 300 325 350 375 400 425 450-4

-2

0

2

4

6

8

10

12

14

f(x) = 0.0715050248411066 x − 21.3018426773753R² = 0.306184469794857

Ezer lakosra jutó adózó

Szül

etés

i ará

nysz

ám (‰

)

11. ábra A TESZE program akcióterületének élveszületési arányszáma és az ezer lakosra jutó adózók aránya közötti összefüggés (2012. év)


Sokszor hallani azt a véleményt is, mely szerint sok nő a munkanélküliség előli

menekülés céljából vállal gyermeket, illetve a nagycsaládos édesanyák kiszorulnak

a munkaerőpiacról. Ezért indokoltnak találtam megvizsgálni azt is, hogy van-e

kapcsolat a munkanélküliség és a termékenység között, és ha van, akkor az milyen

jellegű. A korreláció-számítás eredményei szerint negatív irányú, gyenge, nem

szignifikáns sztochasztikus kapcsolat van a munkanélküliség és a termékenység

között. A korrelációs együttható -0,4146 értéket mutat. A vizsgált két változó

azonban nem szignifikáns. Ha az 1.000 főre jutó tartós munkanélküliek arányát

17


választjuk magyarázó változónak, és lineáris regresszió-függvénnyel vizsgáljuk a

mennyiségi ismérvek egymásra gyakorolt hatását, láthatjuk, hogy a tényleges

értékek elég széles intervallumban szóródnak az elméleti egyenes környezetében

(R2=17,19%).

270 295 320 345 370 395 420 4456

8

10

12

14

16

18

f(x) = − 0.0230807009701898 x + 20.1816222657519R² = 0.171859150793904

Tartós munkanélküliek aránya (%)

Szül

etés

i ará

nysz

ám (‰

)

12. ábra A TESZE program akcióterületének élveszületési arányszáma és a tartós munkanélküliek aránya közötti összefüggés (2012. év)


A térségben a népesség szám csökkenésének legfőbb oka a természetes fogyás

mellett a negatív vándorlási egyenleg. A 2002.-2012. év között a térségből évente

átlagosan 79 fő vándorolt el. A vizsgált időszakban a legnagyobb mértékű

elvándorlás Abaújvár, Gönc és Hidasnémeti településekre volt jellemző.

2002. év 2004. év 2006. év 2008. év 2010. év 2012. év0 fő

50 fő

100 fő

150 fő

200 fő

250 fő

300 fő

350 fő

400 fő

450 fő

Elvándorlások száma (fő) Odavándorlások száma (fő)

13. ábra Az elvándorlások és odavándorlások számának változása a vizsgált térségben (2002.-2012. év)


18



Az öregedési index – amely az időskorú népesség (65-X éves) arányát mutatja a

gyermeknépesség (0-14 éves) arányában – azt fejezi ki, hogy a csökkenő népességű,

öregedő társadalmakban az öregkorúak aránya milyen mértékben haladja meg a

fiatalkorúak arányát. Ezekben a társadalmakban az öregkorúak aránya, közel azonos

a fiatalkorúakéval, ennek az aránynak a mértékét mutatja meg az index. (Ex Ante

Tanácsadó Iroda Kft., Ex-Act Project Tanácsadó Iroda Kft., 2010./a)

2. táblázat

Az öregedési index alakulása a vizsgált térségben (2012. év)

TérségIdőskorú (65-X éves) népesség

száma (fő)

Gyermekkorú (0-14 éves)

népesség száma (fő)

Öregedési index (fő)

TESZE program akcióterülete 951 917 1,04


A 14. ábrán látható, hogy az időskorú népesség a térség településeinek kétharmad

részében (6 település esetében) meghaladja a fiatalkorúak számát.

Az öregedési index nemenkénti vizsgálatánál arra az eredményre jutunk, hogy a

mutató értéke a nők esetében (Pányok kivételével) a térség minden településén

messze meghaladja a férfiak körében mért értékeket, amely a nők hosszabb

élettartamával magyarázható. A térség korösszetételét tekintve három legfiatalosabb

települése: Hidasnémeti, Gönc és Göncruszka. Az öregedési index térségi átlaga:

1,04. Ugyanakkor azt is meg kell jegyeznünk, hogy néhány kivételtől eltekintve a

térség települései közül azon települések esetében kedvezőbb a korösszetétel,

fiatalosabb a társadalom, ahol magasabb a roma lakosság össznépességen belüli

aránya.

19


Pá

Her

ná...

Telk.

..

Abaú

...

Torny

...

Zsujta

Gönc

...

Gönc

Hid

as...

0.00

1.00

2.00

3.00

4.00

5.00

6.00

7.00

TESZE program akcióterületének átlaga: 1,04

14. ábra Az öregedési index változása a TESZE program akcióterületének településein(2012. év)


3.1.2 Munkaerő-piaci helyzet

Egy térség gazdasági helyzetét alapvetően meghatározza a foglalkoztatottság

mértéke, az aktív népesség száma és annak összetétele. Ezek a mutatók nem csak a

jelen állapotról adnak tájékoztatást, hanem a térség jövőbeli fejlődésére is kihatással

vannak, mivel bizonyos elemek csak lassan változnak, illetve változtathatók meg.

Fenntartható gazdasági növekedés pedig elképzelhetetlen megfelelő számú és

képzettségű munkavállaló nélkül. (Ex Ante Tanácsadó Iroda Kft., Ex-Act Project

Tanácsadó Iroda Kft., 2010./a)

A stagnálás jellemezte gazdasági viszonyok mellett nem számíthatunk pozitív

fordulatra a munkaerő-piacon. Olyan gazdasági környezetben, ahol a munkahelyek

megtartása is jelentős áldozatokat követel a munkáltatóktól és a munkavállalóktól

egyaránt, a foglalkoztatottsági szint tekintetében nem várható jelentős javulás.

A népesség gazdasági aktivitását a foglalkoztatottak, valamint a foglalkoztatottak és

a munkanélküliek együttes arányával mérhetjük. Utóbbi csoport a gazdaságilag

aktív népesség, tehát azok, akik munkaerő-kínálatukkal megjelennek a

munkaerőpiacon. A foglalkoztatottak, vagy a gazdaságilag aktívak arányát tekintve

Magyarország lényegesen elmarad nem csak Nyugat-Európától, hanem az EU-hoz

újonnan csatlakozott országok értékeitől is. Magyarország aktivitási rátája a 2009.

20


évében 61,6% volt, azaz a 15-64 éves korosztály alig több mint fele számít

foglalkoztatottnak vagy munkanélkülinek. Az EU egyes országaiban (pl.

Svédországban és Hollandiában) ez az érték 79% feletti, sőt Dánia esetében a 81%-

ot is meghaladja.

Közismert tény, hogy hazánk jelentős elmaradásának egyik oka a részmunkaidős

foglalkoztatás alacsony elterjedtségében kereshető. Másrészt a rendszerváltást

követő kényszer-, illetve rokkantsági nyugdíjazások eredményeképpen sokan

inaktívak lettek, kiszorultak a munkaerőpiacról, valamint jelentősen csökkent a

mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma. Nemzetközi tendencia, de az aktivitási

ráta csökkenését okozza az a folyamat is, hogy a fiatalok egyre hosszabb ideig

tanulnak, így később jelennek meg a munkaerőpiacon.

A térség elmaradottságának is egyik fő oka az országos viszonylatban is

kedvezőtlen munkaerő-piaci helyzet.

A 2009. évben a 15-64 éves korosztály tekintetében a foglalkoztatottsági ráta az

Észak-Magyarországi régióban 49,0%-os, még Borsod-Abaúj-Zemplén megyében

47,1%-os értéket mutatott.

2003. év 2004. év 2005. év 2006. év 2007. év 2008. év 2009. év3500 fő

3600 fő

3700 fő

3800 fő

3900 fő

4000 fő

4100 fő

4200 fő

36%

37%

38%

39%

40%

41%

42%

43%

44%

Foglalkoztatottak száma (fő) Foglalkoztatottsági ráta (%)

15. ábra A foglalkoztatottak számának és a foglalkoztatottsági rátának az alakulása az Abaúj-Hegyközi kistérségben (2003.-2009. év)

Forrás: saját szerkesztés, adatok: http://kisterseg.afsz.hu/index.php

A 15. számú ábrából jól látszik, hogy a térségben a gazdasági válság hatására

jelentős mértékben (2007-ről 2009-re közel 8,8%-al) csökkent a foglalkoztatottak

száma. A foglalkoztatási ráta változásainak vizsgálatakor a térségben

21

http://kisterseg.afsz.hu/index.php

megfigyelhető, hogy a foglalkoztatási ráta a téli hónapokban a legkedvezőtlenebb,

majd tavasszal a beinduló mezőgazdasági idénymunkáknak, valamint a közhasznú

foglalkoztatási programoknak köszönhetően emelkedést mutat. Ezt július-augusztus

hónapokban a pályakezdő munkanélküliek megjelenésének köszönhetően

jellemzően kisebb visszaesés, majd ősszel újabb emelkedés követi. A közhasznú

munkák és a mezőgazdasági idénymunkák végeztével a jórészt képzetlen munkások

zöme újra visszakerül a munkanélküliek közé. A 2009. évben a 15-64 éves

korosztály tekintetében a munkanélküliségi ráta az Észak-Magyarországi régióban

14,6%-os, még Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 16,3%-os értéket mutatott.

A gazdasági válság hatására a 2009. évben az Abaúj-Hegyközi kistérségben

megfigyelhető, hogy a foglalkoztatottak létszáma jelentősen alacsonyabb, a

munkanélkülieké pedig lényegesen magasabb volt, mint egy évvel korábban. A

kvalifikált, a munkaerő-piaci elvárásoknak megfelelő szakértelemmel rendelkező

munkaerő megléte elengedhetetlen feltétele a gazdaság versenyképességének és a

növekedésnek.

A 2008. év őszén kibontakozó gazdasági válságra visszavezethető üzembezárások,

létszámleépítések következtében nagymértékben nőtt az állástalanok száma.

Magyarország 2009. év decemberében mért munkanélküliségi rátája (10,7%)

messze elmaradt az európai uniós átlagtól (9,5%). Hazánkhoz hasonló szintű

munkanélküliség Portugáliát (10,2%) és Görögországot (10,2%) jellemezte még

2009-ben.


200 fő

400 fő

600 fő

800 fő

1000 fő

1200 fő

1400 fő

1600 fő

0%

5%

10%

15%

20%

25%

30%

Munkanélküliek száma (fő) Munkanélküliségi ráta (%)

22

16. ábra A munkanélküliek számának és a munkanélküliségi rátának az alakulása az Abaúj-Hegyközi kistérségben (2003.-2009. év)


A 16. ábrából jól látható, hogy a vizsgált időszakban (2003.-2009. év) a kistérség és

így a TESZE program akcióterületének a munkanélküliségi rátája folyamatosan

emelkedett. Az Abaúj-Hegyközi kistérségben a 2009. évben mért értéke 27,7% volt,

amely közel háromszorosa az országos átlagnak (10,1%). Ugyanezen időpontban az

adatok ismeretében a munkanélküliségi ráta jól kifejezi a kistérség lakosságának

hátrányait a munkaerő-piacon és megmutatja az eltérő foglalkoztatási,

munkavállalási esélyeket.

A 2009. évben a 15-64 éves korosztály tekintetében az aktivitási ráta az Észak-

Magyarországi régióban 57,4%-os, még Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 56,2%-

os értéket mutatott. A 19. ábrából egyértelműen leolvasható, hogy az aktivitási ráta

értéke az Abaúj-Hegyközi (55,9%) kistérségben jóval a régiós és megyei átlag alatt

maradt.


3600 fő

3800 fő

4000 fő

4200 fő

4400 fő

4600 fő

51%

52%

53%

54%

55%

56%

57%

Inaktívak száma (fő) Aktivitási ráta (%)

17. ábra Az inaktívak számának és az aktivitási rátának az alakulása azAbaúj-Hegyközi kistérségben (2003.-2009. év)


Magyarország foglalkoztatottsági rátája már az Európai Unión belül is alacsonynak

mondható, ehhez képest a magyarországi elmaradott kistérségekben még rosszabb a

helyzet. A 2009. évben az országos foglalkoztatási ráta 55,4%-ot tett ki. Az Észak-

Magyarországi régióban mért érték 49,0%, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében

mért érték pedig 47,1% volt. Ezzel szemben az Abaúj-Hegyközi kistérségben a 15-

23



64 év közötti potenciális munkavállalók 40,5%-a volt foglalkoztatva, ami igen

alacsony értéknek számít.

Az elmúlt évtizedben a tartós, 180 napon túl regisztrált munkanélküliek számát

vizsgálva a TESZE program akcióterületén folyamatos emelkedést tapasztalhatunk

mindkét nem esetében. A nyilvántartott álláskeresőkön belüli arányuk tekintetében

jelentős változás nem figyelhető meg a vizsgált időszakban. A 2012. évben a

térségben az álláskeresők 64%-a volt tartósan álláskereső.

A munkanélküliség tartóssá válásával egyre kilátástalanabbá válik a helyzet a

munkavégző képesség megőrzésére és a nyílt munkaerőpiacra való

visszailleszkedésre. A szegénységi csapda helyzet viszonylag gyorsan kialakul. A

törvényes munkáját elveszítő munkavállaló ugyanis túlélési stratégiákat dolgoz ki,

amelyben hangsúlyos szerepet kap a passzív ellátásra való berendezkedés, a

szükségletek korlátozott kielégítése, az eladósodás, a közüzemi díjhátralékok és a

fekete munka. Ha ezek a stratégiák állandósulnak, és ha a tartós munkanélküliség

eléri a 3 évet, a nyílt munkaerő piacra való visszatérés esélye 7 % alá csökken. (Ex

Ante Tanácsadó Iroda Kft., Ex-Act Project Tanácsadó Iroda Kft., 2010./a)

A 2012. évben a TESZE program akcióterületén az országosan jellemző 87%-hoz

képest 4%-al volt magasabb a fizikai foglalkozású munkanélküliek aránya. Ez az

arány a megyében és a régióban is egyaránt 87%-ot tett ki. A foglalkoztatásban

kiemelkedően fontos szerepet töltenek be az önkormányzati intézmények,

elsősorban a polgármesteri hivatalok, az iskolák és óvodák. A kis falvakban a

szellemi foglalkozás betöltésére szinte csak ezekben a közintézményekben van

lehetőség. Az önkormányzatok által szervezett közhasznú, illetve közcélú

foglalkoztatás, amely szinte az egyetlen lehetőség a szegénység visszaszorítására

(sok család esetében, szinte ez az egyedüli jövedelemforrás) foglalkoztatási

szempontból a térség esetében meghatározó szereppel bír. A térségben a magas

munkanélküliség kialakulásában erős szerepet játszik a szélsőségesen egyoldalú

foglalkoztatási szerkezet (a mező- és erdőgazdálkodásban foglalkoztatottak magas

aránya). A térségben a valamikori termelő szövetkezetek és melléküzemágai voltak

a legnagyobb és szinte az egyetlen foglalkoztatók, amelyek megszűnésével több

ezer ember veszítette el munkahelyét. Munkaerő-piaci szempontból meghatározó

24

tevékenységet folytató nagyüzem, illetve vállalkozás minimális, amely enyhítene a

térség foglalkoztatási helyzetén. A foglalkoztatási helyzet javítását nagyban nehezíti

a megyében, illetve a vizsgált földrajzi területen élő munkanélküliek rendkívül

kedvezőtlen iskolázottsági helyzete is. A 2012. évben a TESZE program

akcióterületén nyilvántartott álláskeresők 44%-a csupán alapfokú (általános iskola 8

osztály) iskolai végzettséggel rendelkezett. A program akcióterületén a regisztrált

álláskeresők 8%-a még az általános iskola 8 osztályát sem fejezte be. A szakmunkás

végzettségűek (27%) és a diplomások (2%-1%) aránya alig alacsonyabb az országos

átlagnál, elhelyezkedési esélyeik mégis rosszabbak az ország más területeihez

képest. Ennek hátterében mindkét csoport esetében az egyes „kevésbé piacképes”

szakmák túlkínálata áll.

Általános iskola 8 osztályánál kevesebb8%

Általános iskola 8 osztály

44%Szakmunkásképző27%

Szakiskola2%

Szakközépiskola, technikum, gim-

názium13%

Főiskola1%

Egyetem1%

18. ábra A regisztrált munkanélküliek aránya iskolai végzettségük szerinta vizsgált térségben (2012. év)


A térségben nagyon alacsony a felsőfokú képzettséggel rendelkezők aránya. A

TESZE program akcióterületén a regisztrált álláskeresők mindössze 2%-a

rendelkezik főiskolai és 1%-a egyetemi végzettséggel.

25

TESZE program akcióterülete


3.2 Infrastrukturális ellátottság

3.2.1 Közlekedés

A térség közlekedési adottságait nagymértékben meghatározza

természetföldrajzi elhelyezkedése és településszerkezete. A terület meghatározó

hányadát kitevő hegyvidéki és dombsági környezet, valamint az aprófalvas

településszerkezet együttesének hatása kimondottan megnehezíti az optimális

közlekedési feltételek biztosítását. A térség közúti hálózata a megyeszékhely, a

helyi és környező városok, települések közúti közlekedését gyakorlatilag biztosítja.

A fő- és mellékútvonalak az elmúlt évszázad során kialakultak, viszont ezen

utaknak a minőségi javítása mindenképpen indokolt. A térség településeinek

többsége Miskolctól kevesebb, mint 60 km-re található. A települések

megközelíthetősége a 3-as és a 37-es számú főút közötti belső mellékútvonalakon,

valamint a Szerencs - Hidasnémeti, Miskolc - Hidasnémeti között közlekedő vasúti

szárnyvonalakon lehetséges, amely viszonylag csekély személyforgalmat bonyolít

le. A Sátoraljaújhely - Slovenske Nove Mesto és a Hidasnémeti - Kassa vasúti

kapcsolat nemzetközi forgalmat bonyolít le. Tornyosnémeti és Hidasnémeti

települések határ menti elhelyezkedése lehetővé teszi a térség nemzetközi

vasúthálózaton történő elérhetőségét Miskolc és Kassa irányába. A térség

fejlesztésének szempontjából indokolt lenne a 3-as számú főút négysávossá

bővítése, valamint a zsáktelepülések összekötése. A térség jellemzően elzárt

települései (Pányok, Zsujta) számára a kapcsolatteremtési lehetőségek kifejezetten

rosszak. Sajátos szerepet tölt be a kistelepülések közlekedési, hozzáférési

problémáinak megoldásában a falu- és tanyagondnoki szolgálat, amelyek

eszközparkjának fejlesztése az ÚMVP III. tengelyének keretében kiírt nyertes

pályázatoknak köszönhetően nagymértékben megoldódott. Továbbá közlekedés

biztonsági és turisztikai szempontból fontos lenne a kerékpárút hálózat összefüggő

kiépítése is. Összességében elmondható, hogy a települések legnagyobb problémája

a nehéz megközelíthetőség, a rossz minőségű utak, valamint a ritka busz- és

vonatjáratok.

26

A Hernád folyó völgye már a római korban is jelentős közlekedési útvonal volt,

egykor itt vezetett a Via Magna. Jelenleg ez az útvonal a TINA közlekedési folyosó

része. Az észak-déli irányú főút egyre kevésbé tudja átengedni a jelentős

(elsősorban Szlovákia, Lengyelország és a Baltikum felé és felől bonyolódó)

személy és teherforgalmat. Az újonnan megépített, korszerű útvonal közvetlenül

kapcsolódik az M3-as autópályához, valamint a szlovákiai Kassa városához, ahol

nemzetközi repülőtér működik, így a térség számára gazdasági tengelyként jelenik

meg. A repülőtér a kistérségi központtól 25 km-re található, megközelítése a

térségben található Tornyosnémeti község határátkelőjén keresztül lehetséges. A

térségben lévő mellékutak korszerűsítése, felújítása itt is nagyon fontos feladat,

ahogyan a mezőgazdasági utak rendbetétele is. A Hernád folyó völgyének jobb

partján fut a Miskolc-Kassa közötti vasútvonal, amelynek jelentőségéről az

előzőekben már említést tettem. A tömegközlekedésben a Volán buszjáratai

töltenek be fontos szerepet, de a járatok száma az utóbbi években rohamosan

visszaesett. (Abaúj-Hegyközi Kistérség Fejlesztési Stratégia, 2007.)

A TESZE program akcióterületén a személygépkocsik számának változása 8,35%-

os növekedést mutat a 2003.-2012. év közötti időtávon, a nominális adatokkal

végzett számítások alapján. Ugyanakkor a fajlagos mutató (1.000 lakosra jutó

személygépkocsik száma) alapján végzett kalkulációk azt igazolják, hogy a

személygépkocsi ellátottság - amely a társadalmi jólét egyik mutatója – a térség

számára kedvező helyzetet teremt, mivel ott 19,05%-os, még pozitív irányú

elmozdulás tapasztalható.

A 19. számú ábrán a TESZE program akcióterülete személygépkocsi

ellátottságának fajlagos, ezer főre vetített számadatait láthatjuk.

27

2003. év 2004. év 2005. év 2006. év 2007. év 2008. év 2009. év 2010. év 2011. év 2012. év15 db

16 db

17 db

18 db

19 db

20 db

21 db

22 db

23 db

1000 fő lakosra jutó személygépkocsik száma

19. ábra 1000 lakosra jutó személygépkocsik száma a vizsgált térségben(2003.-2012. év)


3.2.2 Lakásellátás, lakásviszonyok

A TESZE program akcióterületén a lakásállomány a vizsgált időtávon növekedést

mutat, az 1.000 lakosra vetített 2003. évi 435 db lakás a 2012. évre 46 db-bal nőtt,

így ez 2012-ben 481 db-ot tett ki. A változás százalékban kifejezve: 9,56%. Új lakás

2003-ban 3 db, még 2012-ben 0 db épült 1.000 főre vetítve. A 2003-2012. évi

időtávon átlagosan 1 db új lakás épült. A 2012. évben a meglévő lakásállományhoz

viszonyított új építésű lakások aránya 1.000 lakosra vetítve a TESZE program

akcióterületén 0,30%-ot mutatott.

28


2003. év

2004. év

2005. év

2006. év

2007. év

2008. év

2009. év

2010. év

2011. év

2012. év

A TE

SZE

prog

ram

akci

óter

ület

e

2,640 2,660 2,680 2,700 2,720 2,740 2,760 2,780

2707 db

2715 db

2734 db

2743 db

2747 db

2756 db

2762 db

2765 db

2767 db

2689 db

17 db

8 db

19 db

9 db

8 db

10 db

7 db

4 db

2 db

0 db

Lakásállomány [db] Épitett lakások száma (üdülők nélkül) [db]

20. ábra 1000 főre jutó lakásállomány és építetett lakások száma a vizsgált térségben (2003.-2012. év)


A kutatásokból kiderül, hogy a térség lakásállománya leromlott, elavult, az

infrastrukturális kiépítettség alacsony, a vezetékes vízhálózatba bekötött lakások

aránya a legalacsonyabb mutatóval rendelkező település (Hernádszurdok) esetében

is 74,26%-ot tesz ki, azonban a gázzal fűtött lakások aránya ugyanezen településen

már csupán 30,69%-os értéket mutat. A lakóépületek többsége a 80-as évek előtt

épült, amelyek felújítására általában nem került sor.

29


3.3 Gazdasági helyzet

3.3.1 Vállalkozási szerkezet

70%0%

2%

3%

6%

2% 4%0%

2%3%2% 1% 3% 1% 0% 1% Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (A)

Bányászat, kőfejtés (B)Feldolgozóipar (C)Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás (D)Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hul-ladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés (E)Építőipar (F) Kereskedelem, gépjárműjavítás (G)Szállítás, raktározás (H) Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (I)Információ, kommunikáció (J) Pénzügyi, biztosítási tevékenység (K) Ingatlanügyletek (L) Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (M)Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység (N)Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás (O) Oktatás (P) Humán-egészségügyi, szociális ellátás (Q) Művészet, szórakoztatás, szabadidő (R)Egyéb szolgáltatás (S)Egyéb tevékenység (T+U)

21. ábra A regisztrált vállalkozások megoszlása nemzetgazdasági áganként a TESZE program akcióterületén (2012. év)

Forrás: saját szerkesztés, adatok: https://www.teir.hu/

Egy térség gazdasági szerkezetének elemzése során az egyes ágazatok szerepét,

főbb mutatóit vizsgáljuk. Az ágazati struktúra vizsgálata azért fontos, mert szorosan

összefügg a gazdasági-társadalmi fejlettséggel. Egy terület gazdaságának helyzetét

jól tükrözi a regisztrált vállalkozások nemzetgazdasági ágak szerinti megoszlásának

alakulása. A 2012. év végén a TESZE program akcióterületén a regisztrált

vállalkozások száma 851 db volt, az 1.000 főre jutó vállalkozások száma pedig 152

db, ami meghaladja mind a megyei, mind a regionális átlagot, azonban alatta van az

országos átlagnak. A vállalkozássűrűség – megyei és regionális összehasonlításban

– magas száma azonban félrevezető, egyrészt azért mert a térség vállalkozásainak

közel kétharmad része a kevésbé jövedelmező mezőgazdaságban található.

A szolgáltatási szektorban a regisztrált vállalkozások mindössze 26,7%-a működik

szemben a megyei 60,3%-os, a régiós 57,1%-os valamint az országos 60,3%-os

30


átlaggal. Másrészt a gazdasági teljesítmény nem feltétlenül a vállalkozások

számával, hanem a piaci és infrastrukturális környezet fejlettségével és a

vállalkozások versenyképességével van inkább szorosabb kapcsolatban. Az 1.000

főre jutó vállalkozások számának vizsgálatakor megállapítható, hogy Telkibányán

kimagasló, 231 a mutató értéke, még Göncruszkán 198, Göncön pedig 163. Ezek a

számadatok mutatják valójában ezen települések tényleges gazdasági fejlettségi

szintjét. Továbbá ezek az értékek azok, amelyek jelentősen befolyásolják a térség

regionális és megyei átlagnál jobb vállalkozássűrűségét.

Azonban vannak olyan települések is a térségben, amelyeknek alacsony a

vállalkozássűrűsége – Tornyosnémeti (97 db), Hidasnémeti (101 db),

Hernádszurdok (104 db) – ami egyértelműen ezen települések gazdasági

fejletlenségét mutatja.

2006. év

2005. év

2004. év

2003. év

2002. év

A T

ES

ZE

pro

gra

m a

kci

óte

rüle

te

0 db 5 db 10 db 15 db 20 db 25 db 30 db 35 db

17.46

17.50

22.05

23.86

24.13

4.43

4.03

4.88

4.59

4.16

5.29

4.49

5.01

4.85

3.97Egyéni vállalkozások száma [db]

Betéti társaságok száma [db]

Korlátolt felelősségű tár-saságok száma [db]

Részvénytársaságok száma [db]

Szövetkezetek száma [db]

22. ábra 1000 lakosra jutó működő vállalkozási formák száma a vizsgált térségben (2002.-2006. év)


A 22. ábra az 1.000 lakosra jutó működő vállalkozási formák számát hivatott

bemutatni, amelyről egyértelműen leolvasható az egyéni vállalkozások túlsúlya a

társas vállalkozásokéval szemben. A TESZE program akcióterületén a működő

vállalkozások száma a 2006. évi adatok alapján 148 db volt, ennek 3,38%-a

Abaújváron, 45,95%-a Göncön, 5,41%-a Göncruszkán, 2,03%-a Hernádszurdokon,

13,51%-a Hidasnémetiben, 2,70%-a Pányokon, 16,89%-a Telkibányán, 6,76%-a

Tornyosnémetiben, illetve 3,38%-a Zsujtán működött.

31


A 2002. év bázisán a térségben működő Kft-k száma 17,39%-kal csökkent, működő

részvénytársaság továbbra sem volt megtalálható, a működő szövetkezetek száma

28,57%-kal csökkent, a működő betéti társaságok száma változatlan maradt, a

működő egyéni vállalkozások száma 34,21%-kal csökkent. A felzárkózáshoz

szükséges tőke helyben nem termelhető meg, mert alig vannak vállalkozások. A

helyi vállalkozások zömének teljesítőképessége alig haladja meg a háztartások

kapacitását, így a helyi piacon is alig versenyképesek. Másrészről a szűk helyi piac

sem teszi lehetővé a stabil üzleti működést. Külső piacokra betörni nem tudnak,

ahhoz sem a termékszerkezetük, sem a minőség, sem a kapacitásuk nem megfelelő.

Jellemzően magas a kényszervállalkozások száma, akik elsősorban a

mezőgazdaság, illetve kisebb számban a kereskedelem és a szolgáltatás területén

tevékenykednek. A mezőgazdasági vállalkozások helyzete ingatag, az egyéni

gazdálkodók, őstermelők a napi megélhetéshez szükséges bevételt képesek csak

megtermelni, fejlesztési források az önerő hiánya miatt nincsenek.

3. táblázat

1000 lakosra jutó regisztrált vállalkozási formák száma a vizsgált térségben

(2007.-2012. év)

Térség Évek

Egyéni vállalkozások száma

(db)

Betéti társaságok száma (db)

Korlátolt felelősségű társaságok száma (db)

Részvénytársaságok

száma (db)

Szövetkezetek száma (db)

TESZ

E ak

ciót

erül

et

2007. év

28,81 6,25 5,03 0,00 1,22

2008. év

118,46 6,97 7,33 0,00 1,07

2009. év

128,08 7,30 8,58 0,00 1,09

2010. év

131,49 6,96 9,78 0,00 1,13

2011. év

138,41 7,07 11,47 0,00 1,34

2012. év

22,02 5,55 12,00 0,00 1,43


A TESZE program akcióterületén 2012. évi adatok alapján átlagosan 0,03 működő

gazdasági vállalkozás jut egy főre.

32


A KSH adatgyűjtés sajnos nem tette lehetővé az 2002.-2012. évi időtávon való

elemzést a homogén adatgyűjtés hiánya miatt, így az 2002.-2006. év intervallumán

a működő vállalkozások, míg a 2007.-2012. évben a regisztrált vállalkozások

kerültek számbavételre. A regisztrált vállalkozási formák megoszlását a 3. számú

táblázat szemlélteti. A 2008. évben a mezőgazdasági őstermelőknek is kötelező

jelleggel regisztráltatniuk kellett magukat az adóhatóságnál, melynek

eredményeképpen a regisztrált egyéni vállalkozások száma a térségben

ugrásszerűen megnövekedett, ami a mezőgazdaság nemzetgazdasági ágban

dolgozók magas számának köszönhető. Ennek okán a regisztrált vállalkozások

száma nem hasonlítható össze az egy évvel korábbi időszak adataival.

2002. év 2003. év 2004. év 2005. év 2006. évA TESZE program akcióterülete

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

50-249 főt foglalkoztató (db)




0 és ismeretlen számú főt foglalkoztató (db)

23. ábra 1000 lakosra jutó működő vállalkozások számának százalékos megoszlása a foglalkoztatottak létszámát tekintve a vizsgált térségben (2002.-2006. év)


A 23. ábráról egyértelműen leolvasható, hogy a térség esetében a 0 és ismeretlen

számú főt, illetve az 1-9 főt foglalkoztató működő vállalkozások száma a

meghatározó. A 2006. évben a TESZE program akcióterületén az 1.000 főre jutó 1-

9 főt foglalkoztató működő vállalkozások száma 23,94%-ot jelentett.

33


4. táblázat

1000 lakosra jutó regisztrált vállalkozások száma a foglalkoztatottak létszámát

tekintve a vizsgált térségben (2007.-2012. év)

Térség Évek

0 és ismeretlen számú főt

foglalkoztató (db)

1-9 főt foglalkoztat

ó (db)

10-19 főt foglalkoztató

(db)

20-49 főt foglalkoztató

(db)

50-249 főt foglalkoztat

ó (db)

TESZ

E ak

ciót

erül

et

2007. év 12,15 29,86 0,52 0,17 0,352008. év 14,83 119,17 1,25 0,18 0,182009. év 25,18 120,42 0,73 0,18 0,182010. év 27,28 122,46 0,94 0,19 0,192011. év 33,07 125,79 0,38 0,19 0,762012. év 35,27 115,31 0,90 0,18 0,72


A regisztrált egyéni és társas vállalkozások megoszlását figyelembe véve

megállapítható, hogy a TESZE program akcióterületén az egyéni vállalkozások

száma a meghatározó. A 2012. évben a térségben Gönc városban volt található a

legtöbb regisztrált egyéni vállalkozás (54 db). Az 1.000 főre jutó regisztrált egyéni

vállalkozások számát tekintve a térségben: 22,02 db/1.000 fő.

3.3.2 Mezőgazdaság

A térség gazdaságának alapját a mezőgazdaság jelenti, hiszen a TESZE program

akcióterületén regisztrált összes vállalkozás 70%-a (599 db) a mezőgazdaságban

működik. A térségben a legtöbb mezőgazdaságban működő vállalkozás Göncön

(256 db), Göncruszkán (101 db), valamint Telkibányán (86 db) található, még a

legkevesebb ilyen vállalkozást Pányokon (3 db) és Abaújváron (19 db) regisztrálták.

Bár a térség gazdaságának húzó ágazata a mezőgazdaság, az egyes települések

között mégis jelentős különbségek mutatkoznak. A térségekre jellemző klíma és

34


talajviszonyok különösen a gabonafélék (őszi búza, tavaszi árpa, kukorica), a

gyökérgumósok (burgonya) az olajnövények (napraforgó, repce, olajtök)

termelésének teremtenek kedvező feltételeket. Jelentős mértékű a

gyümölcstermesztés is, az Abaúj-Hegyközi kistérségben, ahogyan a TESZE

program akcióterületén is főleg a csonthéjasok közé tartozó kajszibarack (Gönc,

Göncruszka, Boldogkőváralja), elvétve őszibarack, meggy, cseresznye és a bogyós

gyümölcsűek közé tartozó szőlő (Abaújszántó), szeder, málna (Abaújvár)

ültetvények találhatók, de az almatermésűek közé tartozó birsalma és héjas

gyümölcsű dió ültetvényekkel is találkozhatunk. Az állattartás szinte teljesen eltűnt

a kistérségből. Abaúj-Hegyközben egy sertés (Hernádcéce) és egy szarvasmarha

telep található (Göncruszka). (Bay Zoltán Logisztikai és Gyártástechnikai Intézet

Vidékfejlesztési Osztály, 2004.)

3.3.3 Ipar

A térség ipara fejletlen, mivel csak a 20. században kezdett kialakulni egy olyan

területen, amely alapvetően mezőgazdasági tevékenység folytatására rendezkedett

be. A TESZE program akcióterületén regisztrált vállalkozások mindössze 32,52 %-a

működik a bányászat, feldolgozóipar, építőipar területén. A térségben az építőipar, a

könnyűipar és az élelmiszeripar képviseli ezt a nemzetgazdasági ágat. Az Abaúj-

Hegyközi kistérségben a termeléssel felhagyott malmok, kőbányák jelzik a

megszűnt ipari tevékenységek helyszíneit. A jelentősebb élelmiszeripari

vállalkozások közül a Szerencsi Mezőgazdasági Rt. vágóhídja és húsüzeme és az

Aba Élelmiszeripari és Kereskedelmi Rt. feldolgozó üzeme említhető meg. A

kistérségben 2009-ben 152 db vállalkozás működött az ipar területén. Ebből a

legtöbb a két városban, Abaújszántón (49 db) és Göncön (18 db) volt regisztrálva.

Jellemző a kistérség gazdasági egylábúságára, hogy három településen (Abaújvár,

Arka és Mogyoróska) egyetlen egy ipari vállalkozás sem működött 2009-ben, még

négy településen (Hernádszurdok, Korlát, Regéc, Tornyosnémeti) mindössze

egy-egy működő ipari vállalkozás volt. A TESZE program akcióterületén több

35

pékség is található, - akárcsak Abaúj-Hegyközben - de ezek elsősorban a helyi

igények kielégítését szolgálják.

3.3.4 Kereskedelem

A fejlettebb országok gazdaságát elemezve azt láthatjuk, hogy a gazdasági fejlődés

és modernizáció egyre meghatározóbb elemévé válik a szolgáltató szektor. Ezért is

elengedhetetlen a szolgáltató szektor (elsősorban a kereskedelem, a pénzügyi, az

üzleti és az infó-kommunikációs szolgáltatások) gyors ütemű fejlesztése hazánkban,

a régiókban és azokon belül természetesen az egyes kistérségekben is. A vizsgált

térségben a szolgáltató szektor két nagy gazdasági ágazatra, a kereskedelemre és a

turizmusra osztható.

A kereskedelem területén az Abaúj-Hegyközi kistérségben 2009-ben mindösszesen

138 db vállalkozás működött. A legtöbb kereskedelmi szolgáltató a kistérség két

városi rangú településén, Abaújszántón (53 db) és Göncön (18 db) volt

megtalálható. A kistérség három településén (Arka, Sima, Zsujta) egyetlen

kereskedelmi vállalkozás sem működött, még négy településen (Fony,

Hernádszurdok, Mogyoróska, Regéc) mindössze egy-egy vállalkozás volt

regisztrálva 2009-ben. A TESZE program akcióterületén a kiskereskedelmi üzletek

száma a 2003.-2012. évi időtávon 72 db-ról 46 db-ra csökkent, ebből az

élelmiszerüzletek száma 33 db-ról 19 db-ra, a vendéglátóhelyek száma pedig 32 db-

ról 27 db-ra. Ezek nagy része tőkeszegény vállalkozás, amely helyi igények

kiszolgálására jött létre. A TESZE program akcióterületén és az Abaúj-Hegyközi

kistérségben sem található nagyobb bevásárló központ, vagy nagykereskedelmi

raktár.

3.3.5 Turizmus

Az Abaúj-Hegyközi kistérség és az annak szerves részét képező kilenc akcióterületi

település (azok közül is elsősorban Gönc város és Telkibánya község) országos

szinten is kimagasló turisztikai potenciállal rendelkezik, mind a természeti

36

környezetből, mind az épített örökségből, mind pedig a kulturális kínálatból

kifolyólag. A védett területek egyedülálló táji-természeti értékei, a Zempléni-

hegység kirándulóhelyei, a Hernád folyó által nyújtott vízi turizmus lehetősége a

jövőben meghatározó tényezővé tehetik az idegenforgalmat. A kistérség Zempléni-

hegység részei az Aggteleki Nemzeti Park, illetve a Zempléni Tájvédelmi Körzet

oltalma alatt állnak, amelyek a bakancsosok, a természetjárók és a kerékpáros

turisták számára kínálnak egyedi lehetőséget a kikapcsolódásra. A ZTK hazánk

egyik legérintetlenebb, legkevésbé átalakított összefüggő nagy térsége, amelyben

igen nagy számban találhatóak védett és fokozottan védett természeti értékek.

A kistérség országos és nemzetközi viszonylatban is meghatározó turisztikai

látványosságai közé sorolhatjuk a napjainkban is fontos zarándokhelynek

tekintendő, a Bibliáról híres Vizsolyi Református Templomot, mint a magyar

művelődéstörténet megszentelt helyét, melyet évente több tízezren látogatnak meg.

A térség számos kultúrtörténeti és építészeti emlékkel, egyházi örökséggel

büszkélkedhet, mint például a Gönci Huszita Ház, Pálos kolostorrom, Amadé

várrom, Abaújszántó pincesor, Patay-kastély, Kékedi Melczer-kastély, Boldogkői

Vár, Regéci Vár és még hosszan folytatható a sor. Szálláshelyek tekintetében a

kistérség repertoárja igen változatos. A szálláshely típusok között a kereskedelmi

(panziók, szállodák, turistaszállások, ifjúsági szállók, nyaralóházak) és

magánszálláshelyek (falusi szállásadás) egyaránt megtalálhatók. Az Abaúj-

Hegyközi kistérségben a törpe és aprófalvak (Baskó, Sima, Arka, Mogyoróska,

Fony, Regéc, Hejce) elsősorban a domborzatilag erősen tagolt hegyvidéki területek

északi részén helyezkednek el, ezeknek a falvaknak az életében jelentős szerepet

játszik az idegenforgalom, a környezet gyógyhatású klímája, a csend és a nyugalom

egyre több látogatót vonz. A természetjárók számára egyedi lehetőséget kínál a

térségen áthaladó Országos Kék Túra és a Zempléni-hegység piros jelzésű Rákóczi

túrájának útvonala.

A Hernád folyó völgye ökofolyosóként funkcionál, amely mindkét kistérség

számára lehetőséget ad a vízi és természet közeli idegenforgalmi programok

kapcsolt szolgáltatásainak kiépítésére. A Hernád folyó népszerű célpontja a vízi-

37

turizmus kedvelőinek, hiszen nyári időszakban számos kajak-kenu túrázó keresi fel

a térséget. (Abaúj-Hegyközi Kistérség Fejlesztési Stratégia, 2007.)

Szálláshely típusok megoszlása

A szálláshelyek számának alakulásában hatalmas különbségek mutatkoznak a

térségben, melyet a 24. számú ábra fajlagos adatai hűen alátámasztanak.

A diagramon történő ábrázolás során a kistérségben megtalálható szálláshely

típusokat csoportokba szedtem a könnyebb beazonosíthatóság érdekében, amelyeket

részleteiben is be kívánok mutatni. A kereskedelmi szálláshelyek kategóriába a

panziók, szállodák, turistaszállások, ifjúsági szállók és nyaralóházak tartoznak, még

a magánszálláshelyek kategória a falusi szállásadás vendéglátóit tömöríti. A 2003.

év bázisán a TESZE program akcióterületén meglévő egy darab szálloda továbbra is

megmaradt (Telkibánya). A panziók száma a vizsgált időtávon a térségben egy

darabbal gyarapodott.


1 db

2 db

3 db

4 db

5 dbKereskedelmi szálláshelyek száma (db) Magánszállásadás vendéglátóinak száma (db)

24. ábra A szálláshely típusok számának megoszlása 1000 lakosra vetítve a vizsgált térségben (2003.-2012. év)


A turistaszállások számát nézve a térségben egy darabbal csökkent az adott

szálláshely típus számossága, így ez a szálláshely típus el is tűnt a térségi kínálatból.

38


A program akcióterületén egy darab nyaralóház és négy darab ifjúsági szálló

működik.

A térségben a 2007. évben a falusi szállásadás vendéglátóinak számánál feltüntetett

számérték (a magánszállásadás vendéglátóinak száma kategórián belül) nem

helytálló, valószínűleg adatszolgáltatási hiba. Ennek ellenére jól megfigyelhető a

térség szálláshely ellátottsága. A szálláshely típusok megoszlását a 2012. év bázisán

az alábbi kördiagram szemlélteti (25. ábra).

1 db

3 db

1 db

2 db

Szállodák száma [db] Panziók száma [db] Nyaralóházak száma [db]

Falusi szállásadás vendéglátóinak száma [db]

25. ábra Szálláshely típusok megoszlása a vizsgált térségben (2012. év)Forrás: saját szerkesztés, adatok: https://www.teir.hu/

Szállásférőhelyek megoszlása

A falusi szállásadás szállásférőhelyeinek száma a 2012. évben 20 db volt a TESZE

program akcióterületén. A térség esetében a 2007. évben a falusi szállásadás

szállásférőhelyeinek számánál az ábráról leolvasható számérték nem helytálló,

valószínűleg adatszolgáltatási hiba, ezért a 2008.-2012. évi adatokra kell nagyobb

figyelmet fordítani, amely jól tükrözi az eddigi trendet.

A vizsgált időtávon az ifjúsági szállók és turistaszállások kiemelten fontos szerepet

játszottak a térség életében, ahogy azt majd a térségben eltöltött vendégéjszakák

számának bemutatásakor is látni fogjuk. A térségben található 1 db szálloda

(Telkibánya) 2012-ben összesen 36 fő befogadására volt alkalmas. A panziók

szállásférőhelyeinek száma a vizsgált időtávon a térségben 72 db-ról 113 db-ra

39


emelkedett a vizsgált időtávon. A turistaszállások szállásférőhelyeinek tekintetében

a 2012. évben 0 db beszélhetünk, mivel ez a szálláshely típus 2009-ben eltűnt a

térség szálláshely kínálatából.


10 db

20 db

30 db

40 db

50 db

60 db

70 db

80 db

90 db

100 dbKereskedelmi szálláshelyek férőhelyeinek száma (db) Magánszállásadás férőhelyeinek száma (db)

26. ábra Szállásférőhelyek megoszlása 1000 lakosra vetítve a vizsgált térségben (2003.-2012. év)


Vendégéjszakák számának alakulása

A szállodákban eltöltött vendégéjszakák száma 2003. év bázisán a TESZE program

akcióterületén 3.108 db-ról 1.402 db-ra változott, ami több mint kétszeres

visszaesést jelent. Statisztikai adatok szerint a panziókban eltöltött vendégéjszakák

száma a 2003.-2012. év távlatában 3.164 db-ról 8.215 db-ra emelkedett a térségben,

ami több mint két és félszeres növekedést jelent. A 2003. év bázisán a TESZE

program akcióterületén a turistaszállásokon eltöltött vendégéjszakák száma 2.369

db-ról 0 db-ra csökkent, ami azzal magyarázható, hogy a 2003-ban még meglévő 1

db turistaszállás (Gönc) 2009-re eltűnt a térség szálláshely kínálatából. A 2012.

évben az ifjúsági szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakákból (2.084 db) a két darab

Telkibányán lévő ifjúsági szálláshelyen 1.732 db-ot, még Göncön 257 db-ot,

Pányokon pedig 95 db-ot töltöttek el. A falusi szállásadásban eltöltött

vendégéjszakák száma a térségben a vizsgált időtávon 91,97%-os csökkenést mutat,

40


1.894 db-ról 152 db-ra csökkent. 2012-ben a nyaralóházakban 736 db

vendégéjszakát töltöttek el a térségben.


500 db

1000 db

1500 db

2000 db

2500 db

3000 db

3500 db

4000 dbVendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken (db) Vendégéjszakák száma a magánszállásadásban (db)

27. ábra Vendégéjszakák számának alakulása 1000 lakosra vetítve a vizsgált térségben (2003.-2012. év)


41


4 A szociális (szolidáris) gazdaság kialakulását elősegítő hazai

forrású támogatások felhasználásának bemutatása

4.1 Szociális Földprogram

Előzmények

A szociális földprogramot, mint aktív szociálpolitikai eszközt a Népjóléti

Minisztérium vezette be 1992-ben, majd a szociális ügyekért felelős minisztériumok

folytatták. A jelenlegi támogatási program kiinduló pontját az 1992-ben a

Minisztériumhoz beérkezett önkormányzati igények jelentették. Számos

kistelepülés kért – termőföld-használatot, szaporítóanyagot, munkagépet és egyéb

eszközt – mezőgazdasági tevékenység végzéséhez. Az eseti igényekre,

szükségletekre adott válaszként született a program, mely 1993-tól meghívásos

pályázati formában elsőként Békés, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-

Zemplén megyében indult el.

A szociális földprogram általános célja a mezőgazdasági termelésre alkalmas

környezetben élő, azonban mezőgazdasági termelésre alkalmas feltételekkel nem,

vagy azzal nem elégséges mértékben rendelkező és azt hatékonyan kihasználni nem

tudó, szociálisan hátrányos helyzetű emberek megélhetését segíteni, életminőségét

javítani, önálló egzisztenciateremtési esélyeit növelni.

A program céljának eléréséhez kedvezményes szolgáltatásokkal, juttatásokkal –

mint természetbeni szociális szolgáltatás – lehetőséget teremt a háztartásgazdaság,

kertkultúra kialakítására, megerősítésére, a termelési folyamat tervszerű

kialakítására, beleértve az önellátási képesség, a piaci értékesítés és a szövetkezési

lehetőségek kihasználását az egyéni és közösségi, valamint a hátrányos helyzetű

családok munkára történő aktivizálásával, a helyi erőforrások kihasználásával.

A TESZE program akcióterületéről az 1992.-2013. időtávon 75 darab pályázat

került benyújtásra, amelyek mindösszesen 93.005 eFt összegű támogatásban

részesültek. A benyújtott pályázatok számának és a támogatások összegének

települések között megoszlását a 31. ábra szemlélteti.

42

Abaújvá

r Gönc

Göncruszk

a

Hernáds

zurdok

Hidasné

meti

Pányok

Telkibá

nya

Tornyos

németi Zsuj

ta0 eFt

5000 eFt

10000 eFt

15000 eFt

20000 eFt

25000 eFt

30000 eFt

0 db

5 db

10 db

15 db

20 db

25 db

Beadott pályázatok száma (db) Megítélt támogatási összeg (eFt)

28. ábra A SZOC-FP jelű pályázatok számának és a támogatások összegének megoszlásaa TESZE program akcióterületén (1992.-2013. év)

Forrás: saját szerkesztés, adatok: http://www.eselyfk.hu/letoltesek/szocfp/adatok

A program alapcélja szociális földprogram működtetése: a háztartás, mint szociális

és gazdasági egység jövedelemszerző képességének erősítése, a szociálisan

hátrányos helyzetű inaktív, vagy tartósan alacsony jövedelmű emberek gazdasági

aktivizálása, tevékenységük bővítése értékteremtő munka lehetőségének

biztosításával.

Első alkalommal 2011-ben jelent meg közfoglalkoztatási programelem a szociális

földprogramok működtetésére kiírt pályázatokban. 2011-től a támogatás

igénylésének egyik alapfeltétele az volt, hogy a pályázó a benyújtást megelőzően a

közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról szóló 375/2010. (XII. 31.) Korm.

rendeletben előírtak alapján, a tervezett közfoglalkoztatás helye szerint illetékes

munkaügyi központhoz a rendelet 4. §-a szerinti közfoglalkoztatás támogatására

irányuló pályázatát vagy a korábban megkötött közfoglalkoztatási szerződése

módosítására vonatkozó kérelmét benyújtsa és erről az illetékes hivatal megfelelő

igazolásával is rendelkezzen.

43

http://www.eselyfk.hu/letoltesek/szocfp/adatok

A program elsősorban a tartósan munkanélküliek, az alacsony jövedelmű és

nagycsaládos háztartások (3 vagy több gyermek), az idősek, a megváltozott

munkaképességűek, a romák és a fiatal házasok részvételét támogatja.

A szociális földprogramok működtetői döntően települési önkormányzatok vagy

azok társulásai, illetve az önkormányzatok által létrehozott szociális célú közhasznú

szervezetek (alapítvány, közalapítvány, közhasznú társaság). A TESZE program

akcióterületén szociális földprogramot kizárólag a helyi települési önkormányzatok

működtetnek.

A program működtetésére vonatkozó előírások idő közben folyamatosan változtak.

A 2011. évben azon pályázati útmutatóban felsorolt szerveztek pályázhattak

szociális földprogram működtetésére, melyeknek a működési helye szerinti

településen a tartósan munkanélküliek részaránya a regisztrált álláskeresők

összlétszámához képest elérte legalább az országos átlagot, vagy a településen

regisztrált álláskeresők aránya 2011 januárjában az országos átlagot meghaladta.

A településeken a szociális földprogram a helyi szociális ellátórendszer részévé vált.

Az 1993. évi III. törvény 47.§-a szerint a családi gazdálkodás támogatása

természetbeni szociális ellátás. Az önkormányzatok rendeletet alkottak a

működéséről, a kedvezményezettség feltételeiről, a résztvevők kötelezettségeiről,

jogairól. A hátrányos helyzetű családok pedig egyénileg kötött szerződések alapján

juthattak hozzá a program által biztosított juttatásokhoz.

A szociális földprogram alapelvei: - a többszörösen hátrányos helyzetű – gyakran

tartósan munkanélküli családok aktivizálása a saját megélhetésüket kiegészítő

munkavégzés lehetővé tétele (ezért elsősorban kézimunka igényes

növénytermesztés, illetve jelentős időráfordítást igénylő állat/kisállat-tartás

támogatása a cél); - a családok önsegítő képességeinek és munkavégző

készségeinek megerősítése a foglalkoztatási esélyek növelése érdekében (2011-ben

a támogatás igénylésének egyik alapfeltétele az volt, hogy mind a

növénytermesztési, mind pedig az állattartási/tenyésztési programok adott

településen történő tervezésébe és megvalósításába kötelezően kerüljön szakképzett

agrármérnök vagy mezőgazdasági szakember bevonásra); - az egyének, illetve

családok célzott szociális segítségnyújtása, differenciált, a szükségleteknek

44

megfelelő szolgáltatások biztosítása; - a helyi erőforrások gazdálkodási

folyamatban történő optimális kihasználása; - a rendelkezésre álló

munkaerőforrásra, termelői tudásra, kihasználatlan gazdasági infrastruktúrára, táji

sajátosságokra alapozott helyi programok támogatása valósuljon meg.

A Nemzeti Földalap rendeltetése egyebek mellett a szociálisan hátrányos helyzetű

rétegek megélhetésének elősegítése érdekében szervezett mezőgazdasági

tevékenység biztosítása, melynek keretében a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet

önkormányzati szociális földprogram és közfoglalkoztatási program segítésére az

NFA-ba tartozó termőföldet a 263/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet iránymutatásainak

figyelembevétele mellett ingyenes vagyonkezelésbe adhat.

A támogatható kiadások körébe a termelést szolgáló juttatások, szolgáltatások:

földhasználat, illetve bérlet, szaporítóanyag, kemikália, gépi talajmunkák, állattartás

támogatása; a termelésszervezés: gépkölcsönzés, termeltetés, értékesítés szervezés,

termény-feldolgozás, tárolás, szállítás, intenzív termelés vagy háziipar eszközeinek

biztosítása és a résztvevőkre irányuló szolgáltatások: szaktanácsadás, képzések,

rendezvények, közösségfejlesztés, önsegítő csoportok, háztartás és életmód-alakítás,

termelési és egyéb célú szövetkezés segítése tartozik.

A helyi programok a helyi sajátosságok – a célcsoport összetétele, a termelési

adottságok, stb. – illetve sajátos fejlődési folyamatuk eredményeképpen az

önellátásra vagy piaci értékesítésre helyezik a hangsúlyt. Az önellátást szolgáló

növénytermesztés (pl. konyhakerti növénykultúrák) mint a program kezdeti

fejlődési szintje a legelterjedtebb, gyakori még a személyes fogyasztásra szánt

kisállatok tenyésztése. A szervezett piacra termelés jellemzően intenzív termelési

rendszerek kialakításával valósul meg. Ez fokozott kockázattal jár, valamint

összetettebb helyi programszervezési munkát igényel.

Egyes településeken csak egyfajta tevékenység folyik a programon belül (pl.

intenzív fóliás zöldségtermesztés, vagy csak önellátásra szolgáló konyhakerti

növénytermesztés), még más településeken többfajta termelési, növénytermesztési

és állattartási tevékenység is folyik egy programon belül. A TESZE program

akcióterületén elsősorban a kézimunka igényes zöldségtermesztés, valamit a

kisállattartási alprogramok megvalósítása jellemző.

45

A programtól elvárt eredmény, hogy a résztvevő családok, személyek aktivitásának

megőrzésével, képzettségi szintjének emelésével növekedjen a munkaerőpiacra való

visszajutás vagy az önálló megélhetés biztosításának esélye. Javuljon a megélhetési

biztonság a hátrányos helyzetű rétegek körében, nőjön a település népességmegtartó

ereje és csökkenjen az elvándorlási kényszer. A helyi erőforrások hasznosuljanak,

és erősödjön a társadalmi befogadás a hátrányos helyzetűek, közöttük a roma

kisebbség iránt. Továbbá helyi, piacképes, minőségi, tartósító szerektől mentes

termékek kerüljenek előállításra.

A TESZE program akcióterülete0 eFt

1000 eFt

2000 eFt

3000 eFt

4000 eFt

5000 eFt

6000 eFt

7000 eFt

8000 eFt

1000 eFt

1200 eFt

1200 eFt

1200 eFt

1750 eFt

1200 eFt ZsujtaTornyosnémeti

TelkibányaPányokHidasnémetiHernádszurdokGöncruszkaGönc

Abaújvár

29. ábra A SZOC-FP-13 jelű pályázatok támogatási összegének megoszlásaa TESZE program akcióterületén (2013. év)

Forrás: saját szerkesztés, adatok: http://www.emet.gov.hu/kozlemenyek/szocialis_foldprogram5/

A program a 2013. évben három kategóriában került meghirdetésre: a

Közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó szociális földprogram elnevezésű alprogram

keretében a nyilvántartott álláskeresők munkavállalását, az Eszközbeszerzési- és

fejlesztési alprogram keretében a mezőgazdasági termelést is folytató szervezetek

piacra jutását elősegítő eszközök fejlesztését, míg a Kertkultúra és kisállattartási

alprogram keretében a résztvevők saját háztartásgazdaságuk, kertkultúrájuk

művelésében történő munkatapasztalatának kialakítását elősegítő projektekre

lehetett támogatást igényelni.

46

http://www.emet.gov.hu/kozlemenyek/szocialis_foldprogram5/

A szociális földprogram – mint aktív szociálpolitikai eszköz – a „passzív” szociális

ellátások (pénzbeli segélyezés) és a munkahelyteremtés között helyezkedik el.

2013-ban a szociális földprogram keretében a TESZE program akcióterületén 6

darab nyertes pályázat részesült támogatásban, összesen 7.550 eFt összegben.

47

5 A közösségi megoldásokban rejlő lehetőségek felhasználása

5.1 A közösségfejlesztés alapú település – és vidékfejlesztési megközelítés,

mint alternatíva a komplex fejlesztések elindítására

Az együttműködés kultúrájának hiánya akcióterületünkön (Észak-Abaújban) jelent

egyrészt megtapasztalást, másrészt pedig potenciásan megmutatkozó fejlesztési

vágányt szándékaink célba juttatására.

A hiány megtapasztalása elsődlegesen a közösségi tervezés területén érzékelhető,

mely kiindulópontja lehetne a megvalósításban és folyamatkoordinációban testet

öltő együttműködésnek. Nyilvánvaló annak az „intézménynek” a hiánya is, amely

teret jelölt volna ezen kiindulópont megvalósításnak, vagyis a rendszerszinten

működő közösségi tervezésnek, ahol a fejlesztésekben érintettek találkozhatnának.

Sokszor tényként érzékelhető a szektorokra szabdalt, ily módon a kölcsönhatások

rásegítésének hiányában statikusnak tűnő elképzelések elszigeteltsége. Ezek

természetesen jó szándék fejlesztések a célterületeken (gazdaságélénkítés,

turisztika, mezőgazdasági termelés stb.), de – főleg és éppen – nem válnak a

lakosság rászoruló rétegei részére sajáttá, mert éppen csak a tervezésben maradtak

ki az érintettek.

Éppen erre alapozott a TÁMOP 5.1.3./2. kiírásra beadott és elnyert komplex

társadalomfejlesztő projekt, amikor céltételeként fogalmazta meg egyrészt a

fejlesztésekben érintettek és érdekeltek (kvázi szakmákra bontva a vidék- és

településfejlesztés, a szociális szektor és a közösségfejlesztő szakma), rendszeres

közösségi tervezésre (a döntés előkészítési folyamatra) szoktatását és az érintettek –

akikért a fejlesztések valójában történnek – képessé tételét arra, hogy a sorsukat is

meghatározó folyamatokban egyenlő rangú partnerekként vehessenek részt az

egyébként szokásosan meghatározó, szóvivőként megjelenő felek körében.

E kihívásokat, a program projektjellegénél fogva (korlátos időhatár), természetesen

csak tendenciákban tudta közelíteni: Egyrészt létrejöttek a települési settlement

klubok, melyek mintául szolgáltak arra, hogyan erősítsük meg az önbizalmat olyan

körökben, amelyek az egymás iránti bizalom hálójában születnek, ahol egyre

48

nagyobb sikerrel mondhatóak el azok az ötletcsírák, amelyek valami koron

innovációkban érhetnek be. Természetesen a settlementekben azok körében

hangozhatnak el ezen felvetések, akik szokásosan nem a települési fejlesztések

meghatározó személyei. Ezen elképzelések kigyűjtéséből olvasható alább egy lista:

- Gönci barackra épülő turizmus: a faültetéstől a gondozáson, szüreten át, a

feldolgozásig. Aktuális időszakokhoz igazított több napos programturizmus a helyi

közösségre építve.

- Helyi termék – helyi feldolgozás és értékesítés. Az aszalástól kezdődően egészen

az ivólé, esetleg burgonyaszirom készítésig;

- Amadé vár feltárása;

- Strand felújítása, faházak, sátorhelyek vendéglátóegység kiépítése;

- Gyógyító Pányok: a gyógyítás tudományának helyben való megteremtése,

szakrális helyek, gyógy kutak ásása stb.;

- Közösségi kemence, aszaló

A settlementekben megszülető elképzelések felkarolása, azoknak – a rászoruló

ötletgazdák körében történő – belsővé válást, sajátjukként kezelését, kvázi az igazi

helyi társadalmasodásukat szolgálja.

Mindemellett nem nélkülözhető azon körök aktivizálása sem, akik a szokásos

települési / térségi véleményalkotói és döntés előkészítői (döntéshozói) kört

képviselik. Az Ő feladatuk lesz a fejlesztési ötletek innovációkká (vagyis

megvalósuló ötletekké) kovácsolása. Ennek a célnak – az említett projektidő-gát

rövidsége miatt – csak előkészítése történt meg 3 negyedéves ciklusban (Észak-

Abaúj a Szívünkben sorozat), amikor is a közösségi tervezés jelentéséről és

jelentőségéről történő mikro térségi fórumok zajlottak le. Ezen fórumok, az elvi

jelentőségen kívül kiemelt szerepet játszottak a fejlesztési szereplők (megyei

tervezési szint, Leader HACS-ok HVS szintje és a települési – gyakorlatilag a

megvalósítási szint) közelítésében is. (Forrás: Bereczki Béla, szakmai vezető

gondolatai)

49

6 A jövőbeni fejlődési lehetőségek feltérképezése

Turizmus

A TESZE program akcióterületének egyik legfőbb kitörési és fejlődési lehetősége

minden kétséget kizáróan a turizmusban és a hozzá kapcsolódó szolgáltatások

kiépítésében, fejlesztésében rejlik. Rendkívül sok épített örökség, kulturális emlék

és védett természeti érték található a kistérségben, azonban ezeknek az ismertsége

sajnos még a régióban sem kielégítő. A térség turisztikai kapacitása és forgalmi

adatai messze elmaradnak a lehetőségektől. A legnagyobb gondot a térség

turisztikai feltáratlansága és a megfelelő turisztikai marketing hiánya jelenti.

A marketingtevékenység ma már túlmutat a klasszikus piaci kereteken. Egy térség

vagy település számára, fontos hogy eladja önmagát az ott lakóknak, az oda látogató

turistáknak, illetve a befektetőknek egyaránt. (Region-Art Kft., 2009.) A

szálláshelyek tekintetében változatos a kép, egyaránt megtalálható a szálloda,

panzió, nyaralóház, turistaszálló, ifjúsági szállás, falusi szálláshely, de ezek nem

biztosítanak elegendő és megfelelő minőségű férőhelyet, illetve vannak olyan

települések is ahol egyáltalán nem található szálláshely. A turizmusban rejlő

lehetőségek kihasználáshoz mindenképpen szükséges a térség imázsának kialakítása

és a vonzerő fejlesztése, hiszen minél több turista látogat el hozzánk és minél több

időt töltenek el nálunk, a helyi vendéglátók és szálláshelyek üzemeltetői is annál

szívesebben fejlesztenek, bővítik szolgáltatásaikat, illetve javítanak azok

színvonalán. Az elérhető szolgáltatások bővítése és az új szolgáltatók megjelenése

pedig értelemszerűen újabb munkahelyek létrejöttéhez is hozzájárul. A térség

imázsának kialakításában, újradefiniálásában fontos szerepe lehet az ott

megtalálható gönci kajszibaracknak és produktumainak (Gönc) is. A falusi

szálláshelyek vendéglátóinak száma már jelenleg is megfelelő, de a minőségi

szálláshelyek száma jelentősen elmarad az elvárható szinttől, melynek egyik

következménye, hogy rendkívül kevés a térségben a külföldiek által eltöltött

vendégéjszakák száma.

50

A vonzerők fejlesztése és rekonstrukciója (pl. Amadé várrom) mellett még a Hernád

folyó turisztikai hasznosítása jelenthet kitörési pontot. A látnivalók fejlesztésével

párhuzamosan azonban a minőségi szállodai kapacitás növelése is elengedhetetlen.

A szálláshelyek iránti kereslet tekintetében komoly változások történtek az elmúlt

évtizedben, a nemrégiben még nagy népszerűségnek örvendő falusi szálláshelyek

kereslete csökkent, még a jóval több kényelmi funkcióval rendelkező szálláshelyek

iránti kereslet folyamatosan nő. A csend és a vidékies hangulat helyett sokkal

inkább a luxus és a wellness irányába mozdul el a divat. Ezen változásokat

figyelembe véve elsődleges feladat a térség szálláshely kapacitásának növelése,

mely a megcélzott látogatószám elérése után alkalmas lesz az új igények

kielégítésére. (Ex Ante Tanácsadó Iroda Kft., Ex-Act Project Tanácsadó Iroda Kft.,

2010./b) A kiskereskedelmi üzletek szinte minden településen csupán az élelmiszer-

és italboltokra korlátozódnak, ami az igényes turizmust nem elégíti ki, ezért fontos

lenne a vendéglátóipar fejlesztése is. Természetesen az ideérkező turistáknak nem

csak látnivalót és szállást, hanem minőségi szolgáltatásokat és színes programokat

is biztosítani kell. Az elégedett vendég a legjobb reklám, és ha minden éven

visszatér, illetve magával hozza a barátait, a szomszédját, akkor abból profitál

igazán a térség.

Összességében megállapítható, hogy a térség adottságai a turizmus tematikus

szolgáltatásainak komplex és jövedelmező fejlesztési lehetőségét kínálja. Ha már a

szervezett turizmusról beszélünk, akkor nem szabad megfeledkeznünk a helyi

Turisztikai Desztináció Menedzsment Szervezetek (TDMSZ) fontosságáról sem. A

turisztikai desztináció menedzsment rendszer kialakítása a 2005-től 2013-ig szóló

Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiában meghatározott országosan kiemelt

turisztikai szervezet- és rendszerfejlesztési feladat volt. A TDM rendszer célja a

turizmus versenyképességének növelése, a látogatók megelégedettségének, a

desztinációhoz köthető információkkal való ellátottságának javítása, a turizmusban

szereplők naprakész üzleti információkkal történő ellátásának biztosítása. Éppen

ezért olyan fontos, hogy ez a térség is bekapcsolódjon ebbe a hálózatba és a már

meglévő Telkibánya központtal működő helyi szintű TDMSZ (Aba Turisztikai

51

Egyesület) mellett, a régióban a közelmúltban kialakított térségi TDMSZ tagja is

legyen.

A fent felsorolt elemeket komplex turisztikai kínálati csomagokba kell rendezni,

amelyek lehetővé teszik a többnapos programok szervezését, ezáltal az átlagos

tartózkodási idő növelését. A fejlesztési elképzelések végrehajtásához

professzionális menedzsment szervezetre van szükség, amely a TESZE program

akcióterületének esetében nyilván az Aba Turisztikai Egyesület kell, hogy legyen.

Azonban jelenleg ez a szervezet még mind infrastrukturális mind pedig humán

erőforrás kapacitás terén elmarad a kívánt szinttől.

A térség turisztikai potenciáljának kihasználáshoz a következő javasolt

intézkedések végrehajtásán keresztül vezet az út: - Turisztikai fogadóképesség

javítása; - Vendéglátó szolgáltatás fejlesztése; - Turisztikai vonzerő fejlesztése; -

Helyi TDMSZ kapacitásának fejlesztése; -Turisztikai, kulturális programkínálat

kialakítása; - Vízi-turizmus fejlesztése; - Helyi termékek népszerűsítése (elsősorban

a gönci barack); - Egymásra felfűzött színes vidéki hagyományőrző rendezvények,

programok szervezése; - Határmenti kapcsolatok, együttműködés fejlesztése.

A vízi-turizmus fejlesztése tekintetében a Hernád folyó, mint ökofolyosó turisztikai

hasznosítása az elsődleges feladat.

A Hernád menti táj természeti épsége, látképe, sajátos ökoszisztémái páratlanok,

azonban bemutathatóságához megfelelő infrastruktúra szükséges, amely figyelembe

veszi a táj teherbíró képességét és megfelelő szintű védelmet nyújt. A legfőbb cél,

hogy a Hernád folyó adottságait kihasználva olyan vízi túra útvonal kerüljön

kialakításra, amely vonzza az enyhén vadvíz jellegű folyóra a túrázókat és

ugyanakkor megismerteti a Hernád élővilágát is. (Hernád Menti Térségi

Közalapítvány, 2009.) Továbbá a tanösvény hálózatok és turista útvonalak

fejlesztéséről sem szabad megfeledkeznünk, amely a bakancsos turisták számára

teremtenek kedvező feltételeket.

A kiépített közlekedési hálózat az egyik alapvető feltétele az idegenforgalom

meglétének. Ez egy kulcselem, amely összekapcsolja a turistákat a desztinációkkal.

Egyes feltételezések szerint a turisták a helyi lehetőségek és attrakciók alapján

döntenek, és a hasonló adottságokkal rendelkező turisztikai fogadóterületek között

52

válogatnak. Miután ez a döntés megszületett a desztinációkat azok elérhetősége

alapján hasonlítják össze. Az elérhetőség elsődleges szempont a potenciális

desztináció kiválasztásánál, de másrészről, ha egy adott turisztikai fogadóterület

versenyképes attrakcióval rendelkezik, a turisták a kevésbé előnyös elérhetőség

ellenére is ellátogatnak az adott térségbe. Tehát az elérhetőség problémája azon

desztinációk esetében releváns, amelyek hasonló jellemvonásokkal rendelkeznek és

kevésbé releváns az egyedi attrakciókkal rendelkező területek esetében. Az

elérhetőség önmagában nem jelent versenyképes előnyt. (Géza Tóth, Lóránd Dávid,

2010.) Az ország ezen elmaradott szegletében a turizmus fejlesztése az európai

uniós támogatások nélkül elképzelhetetlen. A térségben működő szálláshelyek,

vendéglátóhelyek, és egyéb turisztikai szolgáltatók képtelenek csupán önerőből a

turisták mindennemű elvárásainak megfelelni, szolgáltatásaik fejlesztésére irányuló

beruházásaikat megvalósítani. Ezért fontos feladat a turizmusban érintett

valamennyi személy és szervezet aktuális pályázati lehetőségekről történő

informálása és a fejlesztésekhez szükséges támogatási források felkutatása.

Gyümölcstermesztés és feldolgozás

Mint ahogy az elemzések során kiderült a TESZE program akcióterülete

hagyományosan mezőgazdasági jellegű térség, ezért véleményem szerint első

sorban a helyi adottságokra és természeti erőforrásokra támaszkodva kell

megpróbálnunk elősegíteni az itt élő emberek életminőségének javítását és a térség

foglalkoztatottsági helyzetének előmozdítását. A térségben jelentős számú

gyümölcsültetvény található (kajszibarack, málna, szeder stb.), amely a

gyümölcstermesztés és feldolgozás számára kedvező lehetőségeket teremt. Nem

elhanyagolható tény, hogy a gönci kajszibarack termőtáj, melynek termesztési

tájkörzeteihez az elemzés tárgyát képező földrajzi terület településeinek is nagy

része tartozik országos és nemzetközi hírnévnek örvend. A gönci kajszibarack

különlegességét a térség kedvező klimatikus adottságai, a gyümölcs-kertészeti

hagyományok őrzése, valamint a termesztési – szüretelési – tárolási – szállítási

technológia szigorú betartása együttesen biztosítják. Az itt élő termesztők körében

már felmerült az igény a széles körben ismert „Gönci kajszi” név használatára, hogy

élhessenek az ebből adódó kereskedelmi előnyökkel. Az Európai Unió jól ellátott

53

gyümölcspiacán egyre jobban nő a földrajzi eredetvédelem szerepe. A földrajzi

eredetet a földrajzi márkanév fejezi ki, amely a térség arculatának kialakítása,

újradefiniálása során is fontos szerephez juthat. A vidékre való hivatkozás az áru

márkanevében közvetlenebb kapcsolatot teremt a termelő és fogyasztó között. A

definiált földrajzi márkanévben a vásárlók jobban bíznak, garanciát látnak az egyedi

termelésben, ellentétben a tömegtermeléssel. Az itt megtermelt gyümölcs kiváló

minőségű, amelyet főleg nyersen fogyasztanak az emberek vagy kisebb mértékben

főzve, igen változatos formákban is felhasználásra kerül (befőttnek, süteményekben,

köretekhez, ivólé, pálinka, stb.). A hozzáadott érték így nem jelentős, és a haszon

nagy részét a gyümölcsöt viszonylag olcsón felvásárló és tovább feldolgozó

szervezetek, személyek szerzik meg.

A következő években a térségben, jelentős területnagyságú gyümölcsös (elsősorban

kajszibarack) ültetvény fog termőre fordulni. (Dr. Fekete Iván, Kacser Ferenc,

2007.) Ez egyben azt is jelenti, hogy a szedési időszakban teherautók tömkelege

fogja szállítani a felvásárlókhoz a gyümölcsöt közvetlen fogyasztói értékesítés vagy

léfeldolgozás céljából, amely a területen élő alacsony iskolai végzettségű emberek

számára ugyan időszakos (szezonális), de szaktudást nem igénylő legális munka

lehetőséget jelent.

A gyümölcstermesztési kultúrára építve nagy előrelépést jelentene a térség számára,

ha gyümölcsfeldolgozó (pl. baracklé) és kiszerelő üzemeket létesítenének (Gönc),

illetve olyan hűtőházakat, amelyek legalább egy-két hétig lehűtve megfelelő

minőségi szinten tartanák a fogyasztási célú értékesítésre szánt friss gyümölcsöt. A

gyümölcsfeldolgozásnak rendkívül sok formája ismert, jelentős értéknövelő és

foglalkoztatási lehetőséget jelentene, ha a gyümölcs egy részét megaszalnák, mivel

az egész világon egyre nagyobb igény van a jó minőségű aszalt gyümölcsökre. Egy

másik korszerű és nagy hozzáadott értéket jelentő technológia a gyümölcsporrá

történő átalakítás, amely terméket pl. joghurtok és fagylaltok előállításánál

használnak fel. A helyi élelmiszerhűtő és feldolgozó vertikum kiépítése zömében

pályázati forrásokból lehetőséget kínál korszerű, egészséges és kimondottan keresett

élelmiszeripari tevékenység meghonosítására, amelynek foglalkoztatás bővítő

hatása is számottevő lenne. (Dr. Fekete Iván, Kacser Ferenc, 2007.)

54

Biogazdálkodás, biotermékek előállítása

A TESZE program akcióterületén szinte minden termőföld alkalmas a

biogazdálkodásra, biotermékek előállítására, mivel nincs, illetve alacsony a

környezetszennyezés. Az ÚMVP agrár-környezetgazdálkodási intézkedéseinek

köszönhetően pedig a szántóföldi növénytermesztés és gyümölcstermesztés

esetében is szigorú növényvédelmi előírások figyelembevételével folytatják

tevékenységüket a helyi gazdálkodók. Mint az a vizsgálatok során kiderült a térség

kedvező talaj és klimatikus adottságokkal rendelkezik, amely jó feltételeket teremt a

gabonafélék, a napraforgó, és a legkülönfélébb gyümölcsök termesztése számára. A

hazai biotermékekre hatalmas igény mutatkozik. Az elmúlt években, a térségünkben

megnövekedett a töktermesztés iránti érdeklődés is, ami azért lehet fontos, mert

hazánkban a különféle gyümölcsök mellett a legsikeresebb exporttermékek közé

tartozik a bio-tökmag is. A biogazdálkodásban az állattenyésztés (pl szarvasmarha

tenyésztés) is szerepet kaphat, a természeti feltételek (jelentős területű rét és legelő)

adottak és az infrastruktúra egy része is rendelkezésre áll, ám manapság egy két

kivételtől eltekintve a nagyüzemi állattartás szinte teljesen eltűnt a térségből. A

biogazdálkodásnak magas az élőmunka igénye (pl. kapálás, kézi betakarítás), ami

megélhetést és kereseti lehetőséget biztosíthat az alacsony iskolai végzettségű

emberek számára is.

Erdőgazdálkodás fejlesztése

A térségben jelenleg is folyik erdőgazdálkodás. Az erdőterületek nagyobb részét

gazdasági társaságok művelik, de a magántulajdonosok is jelen vannak. Az erdőnek

komoly szerepe van a táj képének, szépségének az alakításában, a levegő

tisztaságának megőrzésében és nem utolsó sorban életteret biztosít a rendkívül

gazdag növény- és állatvilág számára. Az erdő a rekreáció, a pihenés és a felüdülés

mellett a természet közeli, környezetbarát neveléshez is kiváló helyszínt biztosít

valamennyi korosztály számára. Az erdei iskolák (pl. Telkibánya) és tanösvények is

egyre nagyobb szerepet kapnak az iskolás gyermekek nevelésében.

Az erdőművelés szaktudást, időt, és jelentős élő munkaerőt igénylő tevékenység. Az

őshonos fajták telepítése mellett hangsúlyos szerepet kaphat a piaci szempontból

55

gyorsabban megtérülő, viszonylag hamar kitermelhetővé váló fajták telepítése és az

idegenforgalmi szempontból különösen fontos parkerdők kialakítása is.

Az erdőtelepítéseket az uniós források is támogatják. Az erdőművelés viszonylag

nagyszámú, szaktudással nem rendelkező munkaerő tartós foglalkoztatását segítheti

elő. A kevésbé kötött életformához kapcsolódó munkafajtákat a roma lakosság egy

része is szívesen végzi. Az erdőterületek növelésének nagyon sok haszna van,

egyrészt az, hogy jó alapot biztosít a fafeldolgozási tevékenységek kibővítéséhez.

(Dr. Fekete Iván, Kacser Ferenc, 2007.)

Megújuló energia hasznosítása

A megújuló energia iparág meghonosításához a mezőgazdaság bizonyos fokú

szerkezetváltására is szükség van. Olyan növények termesztését kell előtérbe

helyezni, amelyek megfelelő áron és biztosan eladhatók a megújuló energia piacon.

Az Európai Unió környezetvédelmi stratégiája a megújuló erőforrások mind

nagyobb arányú felhasználását tűzte ki egyik fő céljául, ezért célszerű a biomassza

alapjául szolgáló növények (búza, kukorica, energiafű) termesztését is előtérbe

helyezni. Az energiaerdők telepítése, gondozása jelentős számú munkahelyet adhat

a térségben élőknek. A pellet-gyártás, brikettálás, biomassza gyártás

meghonosításával jelentősen csökkenhet a munkanélküliek aránya a térségben.

Az energianövények termelését elsősorban olyan területeken érdemes ösztönözni,

amelyek más mezőgazdasági tevékenységre csak korlátozottan alkalmasak, mivel a

legtöbb energianövény termesztése az alacsony termőképességű mezőgazdasági

területeken is lehetséges. A térségben találunk alacsonyabb termőképességű, kisebb

aranykorona értékű szántó, gyep, rét és legelő területeket is, amelyek alkalmasak

lehetnek az energiaültetvények telepítésére. A helyi gazdálkodók nyilván nehezen

vehetők rá a termelési profilváltásra, mivel hosszú évtizedek óta az általuk jól

ismert növényeket termesztik, ezért a szemlélet váltás elősegítése érdekében

felvilágosító rendezvénysorozat lebonyolítására lenne szükség számukra. Az

önkormányzatok és a felügyeletük alatt működő intézmények hosszú távon szintén

csökkenthetnék működési kiadásaikat, ha például a helyben megtermelhető

fűtőanyagok felhasználását részesítenék előnyben, fűtési rendszerüket ennek

megfelelően alakítanák ki, építenék át, amely egyben piacot is jelentene az itt

56

megtermelt termékek számára. A térségben többek között geotermikus energia

hasznosítására is nyílna lehetőség (Gönc).

Szociális szövetkezetek létrehozása

A szociális szövetkezet elsődleges célja egyfajta szociális biztonság megteremtése

egy adott közösség minél több tagja számára. A szociális szövetkezet olyan sajátos

gazdasági szektor, ami termelő, kereskedelmi, illetve szolgáltatási tevékenységét

nonprofit gazdálkodási formában, piaci körülmények között végzi. A térségben

olyan szociális szövetkezetek létrehozására van szükség, amely a munkanélküli,

illetve a szociálisan hátrányos helyzetben lévő emberek számára munkalehetőséget

teremt (pl. kézműves termékek előállítása, virágkötészet) és tevékenységük

kielégítetlen helyi szükségletekre irányul. A szövetkezetek meghatározott idő után

fenntarthatóvá kell, hogy váljanak. Céljuk a foglalkoztatottság növelése, a

munkanélküliség csökkentése munkaerő-piaci integrációval, új munkahelyek

teremtésével és legális jövedelem biztosításával. A szövetkezetek célcsoportját az

alacsony iskolai végzettségű vagy képzettség nélküli lakosok, a tartós

munkanélküliek, az elhelyezkedési nehézségekkel küzdő pályakezdő fiatalok, az

idős és fogyatékkal élő emberek alkotják.

57

7 Összefoglalás

Az országban különböző társadalmi, gazdasági adottságú térségek találhatók,

amelyek fejlődésüket tekintve nagyon eltérő képet mutatnak. Az elemzésben

szereplő földrajzi terület vizsgálatának lezárását követően megállapíthatjuk, hogy

dominánsan aprófalvas szerkezetű, ahol magas az időskorú népesség aránya. A

térséget a magas munkanélküliség és az országos átlagnál alacsonyabb

iskolázottsági szint jellemzi. A foglalkoztatottsági szintet tekintve a legrosszabb

helyzetű térségek közé tartoznak. A TESZE program akcióterületén külön

problémát jelent, hogy a magas halálozási arány és az aktív népesség elvándorlása

miatt a lakosság korösszetétele radikálisan megváltozott és az öregedés irányába

tolódott el. A térségek felszíni vízfolyásokban gazdag, amelyek idegenforgalmi

céllal fejleszthetők (Hernád folyó). A térség a Miskolc-Kassa fő közlekedési tengely

mellett helyezkedik el, amely potenciális erőforrást jelenthet számára. A térség

jelentős része természetvédelmi területen fekszik, amely szükségessé teszi a

környezettudatos gazdálkodást. A hulladékgazdálkodás nem kielégítő, mivel egy

hulladéklerakó sem felel meg az uniós műszaki normáknak. A szennyvíz-hálózat

kiépítettsége alacsony, amely komoly környezetterhelést jelent. A közmű

fejlesztések tekintetében azonban fejlődés várható, kiváltképpen 2010. évben

elnyert - a szennyvíz közműves elvezetésének megoldására irányuló - KEOP

pályázatoknak köszönhető. A térség lakásállományát tekintve elmondható, hogy

azok állaga leromlott, elavult, infrastrukturális kiépítettségük alacsony, illetve ahol

kiépültek a hálózatok ott sem tud mindenki rákötni. A térség vállalkozásintenzitása

rendkívül alacsony szinten áll, a vállalkozások száma az országos és a megyei

átlagnál is alacsonyabb szintet mutat. Elsősorban az egyéni vállalkozások

dominálnak, amelyek sok esetben csupán kényszervállalkozások, helyi szükségletek

kielégítésére fókuszálnak. A foglalkoztatottak számát tekintve pedig az 1-9 főt

foglalkoztató vállalkozások vannak túlsúlyban. A térségben a mezőgazdasági jelleg

a meghatározó, a vállalkozások közel kétharmad része a mezőgazdaság

nemzetgazdasági ágban működik. Az ipari tevékenység folytatása nem jelentős,

feldolgozóipar szinte egyáltalán nem található, főként az építőipar, könnyűipar,

58

élelmiszeripar képviseli ezt a nemzetgazdasági ágat. A szolgáltató szektort - amely

a vizsgált térség vonatkozásában két nagy gazdasági ágazatra, a kereskedelemre és a

turizmus osztható – elemezve megállapíthatjuk, hogy a legtöbb kereskedelmi

szolgáltató a városi rangú településen található és a kiskereskedelmi üzletek száma a

meghatározó, nagyobb bevásárlóközpont, vagy kereskedelmi raktár nem található.

A turizmust vizsgálva a kereskedelmi szálláshelyeknek és a magánszállásadóknak

(falusi turizmus vendéglátói), illetve az ott eltöltött vendégéjszakáknak a kimagasló

száma egyértelműen rámutat a térség lehetséges fejlesztési irányára. A térség magas

turisztikai potenciállal rendelkezik, kevés hely van az országban, ahol a történelmi

múlt, a sajátos vulkanikus és geológiai viszonyok, az egyházi és kulturális értékek,

az épített örökségek és természeti értékek sokasága egy helyen és ilyen érintetlenül

megmaradt volna. A jövőbeni fejlődési lehetőségek tekintetében a térségnek

mindenképpen a turizmusra építő szolgáltatásfejlesztések jelentenek kitörési

lehetőséget, ugyanakkor a jövőbeli fejlődés reményét hordozza magában a

gyümölcstermesztés- és feldolgozás (gyümölcsfeldolgozó- és kiszerelő üzemek,

hűtőházak létesítése), a biogazdálkodás, az erdőgazdálkodás fejlesztése, továbbá a

megújuló erőforrások (energia) felhasználása, valamint a helyi szükségletek

kielégítésére irányuló szociális szövetkezetek létrehozása is.

59

8 Irodalomjegyzék

A kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI.17.) Korm.

rendelet

A kistérségek megállapításáról, lehatárolásáról és megváltoztatásának

rendjéről szóló 244/2003. (XII. 18.) Korm. rendelet

Abaúj és Térségének Fejlődéséért Közhasznú Egyesület: A fenntartható

turizmus, mint térségi kiemelkedési lehetőség az Abaúji térségben, 2009.

Abaúj-Hegyközi Kistérség Fejlesztési Stratégia 2007-2008 Gönc, 2007.

május

Abaúj-Leader Akciócsoport: Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Budapest,

2008. október

Bay Zoltán Logisztikai és Gyártástechnikai Intézet Vidékfejlesztési Osztály:

Abaúj-Hegyköz Kistérség Stratégiai és Operatív Programterve 2005-2013,

2004. július

Brodorits Zoltán, Nagy András: A fejlesztéspolitika érvényesülése a 33

leghátrányosabb helyzetű kistérség mintaértékelése alapján Falu, Város,

Régió területfejlesztési és területrendezési szakmai folyóirat, 2010/1. 81. o.

Ex Ante Tanácsadó Iroda Kft., Ex-Act Project Tanácsadó Iroda Kft.: Az

Abaúj-Hegyközi kistérség foglalkoztatási stratégiája 2010-2015, 2010./a

Ex Ante Tanácsadó Iroda Kft., Ex-Act Project Tanácsadó Iroda Kft.: Abaúj-

Hegyközi kistérség Turisztikai stratégia 2010-2014, 2010./b

Gergelyhegyi Településszövetség: Abaúj-Hegyköz kistérség helyzetfeltárás

az agrárstruktúra- és vidékfejlesztési programok elkészítéséhez Fony, 2004.

január

Géza Tóth, Lóránd Dávid: The Connection Between Accessibility and

Tourism, Delhi Business Review Vol. 11. No. 1. (January – June 2010)

Hablicsek László: A népességreprodukció területi aspektusairól Demográfia

XLVI/1, 2003.

Hernád Menti Térségi Közalapítvány: A Hernád ökoturisztikai fejlesztése,

2009. szeptember

60

László Hablicsek: Demographic of population ageing in Hungary, Project on

Intergenerational Equity International Workshop Institute of economic

Research Hitotsubashi University Tokyo, 20-21 February, 2004.

Ms. Mary Beaton: Village Broadband in Hungary – Fantasy or Feasible? The

potential of rural, community-owned infrastructure BUTE- UNESCO

Information Society Research Institute, Research Fellow, 2003.

Region Art Kft.: Abaúj Komplex Marketing Stratégiája, 2009.

https://teir.hu/

61

https://teir.hu/

9 Mellékletek

1. melléklet

A TESZE program akcióterületét alkotó települések elhelyezkedése a földrajzi térben


62


Documents

Tesze területi elemzés