Bácsflóra termelőiskolaBácsflóra Termelőiskola létrehozása a leghátrányosabb helyzetű Bácsalmási kistérségben, TÁMOP 1.4.3.-08/1-2F-2010-0005

Előszó 4

Termelőiskolai modell eredete 5

A Bácsflóra Termelőiskola 6

A projekt bemutatása 6

A projekt céljai 6

A projekt célcsoportja 6

Projekt tevékenységei 7

Projekt megvalósítói 9

Tudásklaszter Nonprofit Kft. főpályázó 9

Katymár Községi Önkormányzat konzorciumi tag 10

Madaras Község Önkormányzata konzorciumi tag 11

Az Önfenntartó Vidékért Termelőiskola Modell leírása 12

Indokoltsága 12

Az Önfenntartó Vidékért Termelőiskola főbb funkciói 13

Oktatási funkció 14

Alternatív jövedelemszerzési funkció 14

Kutatási-fejlesztési funkció 15

Szolgáltatási funkció 15

Nemzetközi kapcsolatok 18

Székelygyümölcs Egyesület 18

Szabadkai Paraszt Egyesület 19

Receptek 21

TarTalomjegyzék - magyar

Preface 26

The origin of the production school model 27

Introduction of the project 28

The project goals 28

The project target groups 28

The activities of the project 29

Tudásklaszter Nonprofit Ltd as main consorcium leader 31

Project owners 31

Katymár Municipality as a consortium member 32

Madaras Municipality-consortium member 33

Description of the Rural Subsistence Production Model School 34

The main functions of the School of Subsistence Production for Rural Development 35

Educational functions 35

Farming and growing knowledge 36

Traditional knowledge processing 36

Sales skills - to establish and operate social enterprises 36

Alternative income generating function 36

Processing capacity of Subsistence Production Schools for the Rural Areas 36

Research and development function 36

Service functions 37

Székelygyümölcs Foundation 39

Peasant Association of Subotica 40

conTenTs

Predgovor 43

Poreklo modela proizvodne škole 44

Proizvodna škola Bačflora 45

Prezentacija projekta 45

Ciljevi projekta 45

Ciljna grupa projekta 45

Projektne aktivnosti 46

Implementatori projekta 48

Nosilac projekta Neprofitna organizacija Klaster znanja 48

Opštinska samouprava Kaćmar član konzorcijuma 49

Opštinska samouprava Madaraš član konzorcijuma 50

Opis modela Proizvodne škole za samoodržavajuće oblasti 51

Glavne funkcije Proizvodne škole za samoodržavajuće oblasti 52

Obrazovna funkcija 52

Upoznavanje s proizvodnjom 53

Upoznavanje sa tradicionalnom preradom 53

Prodajne veštine – Otvaranje i funkcionisanje društvenih preduzetništva 53

Funkcija alternativnih izvora prihoda 53

Kapacitet obrade u Proizvodnoj školi za samoodržavajuće oblasti 53

Istraživačko-razvojna funkcija 53

Funkcije usluga 54

Udruženje Sekeljvoće 56

Udruženje seljaka Subotice 57

Recepti 59

pregled sadržaja

előszó

Azokban a vidéki térségekben, ahol a konvencionális vállalkozások erőforrások hiányában folyamatosan tönkremennek, sorsukra hagyva sok ezer embert, a szolidaritás és közös tenni akarás fog kapaszkodót nyújtani az elszegényedés és kirekesztettség ellen.

A közösségi közcélú vállalkozások az alapvető értékrend helyénvaló kezelésével tudnak hátrányos térségekben megmaradni és fejlődni. Sokan és sokszor megkérdezték, hogy mitől olyan szép és nemes például egy szociális szövetkezet létrehozása és működtetése? Erre választ csak az adhat, akinek napi munkájában és tervező gondolkodásában a humánerőforrás helyett dolgozó és alkotó ember jelenik meg, aki a versengés mindenhatósága helyett az együttműködés teremtő akaratában hisz, amikor magától értetődően az egyéni érdek fölé helyezi a közös érdeket, ahogy tette ez a projekt is. Ugyanakkor az is fontos, hogy a mesterséges alapanyagok helyett a természetközeli lehetőségeket helyezi előtérbe; a kiaknázás szó helyett a fenntarthatóság jut hamarabb eszébe, a profit helyett a haszon szót használja és nem utolsó sorban az újszerűségre való törekvés helyett a hagyomány tisztelete és ápolása a fontosabb számára.

Egy társadalom talán akkor éri el erkölcsi és emberi értékrendjének felső szintjét, ha egyre több ember kezd ily módon tervezni, gondolkozni és cselekedni. Sohase feledjük, hogy a gazdasági tényezők alakulása mindig tükörképe lesz a társadalmi/közösségi fejlődésnek. Jenei György szavaival élve „nem a gazdaságnak van társadalma, hanem a társadalomnak van gazdasága”. Ha rosszul működik a társadalmunk – mert nincs meg az összetartozás és egy közös érdekért való ténykedés érzése – akkor a nemzetgazdaság sem működik. Remélhetőleg, a társadalmi vállalkozások száma gyarapodni fog a következő években és sok szép feladat ellátása és megvalósítása során jövőt és jövőképet fognak építeni a tenni akaró vidéki térségek számára.

6

A szociális gazdaságban, a közösségalapú vállalkozási formákban rejlik a jövője és meg-újulási lehetősége a magyar vidéki térségnek.

Már IstvánSzékelygyümölcs Egyesület

Székelyudvarhely

7

Termelőiskolai modell eredeTe

A hazai kísérleti termelőiskolai programokba általában azok a 16 évnél idősebb fiatalok jogosultak bekapcsolódni, akik a „normál” oktatási rendszerből kihullottak, de legalább 6 évfolyamot elvégeztek, valamint önként vállalják a programban való részvételt és annak kötelmeit. (Az Önfenntartó Vidékért Termelőiskola modell egyik markáns eltérése a dán és egyéb hazai modellektől ebben látható, hiszen ennél az új formánál a részvétel nem életkorhoz kötött) A termelőiskola nem iskolai rendszerű, nappali szervezésű, munkaszerződés keretében folyó program, amely két részből áll: szocializáló, közismereti alapkészség-fejlesztő és ismeretpótló, szakmai orientáló, előkészítő részből, valamint az OKJ-ban szabályozott szakképesítések megszerzésére irányuló szakképzési részből. A program része ezen kívül a munkahelyi elhelyezkedés segítése és a munkavégzés nyomon követése is.

Nem hagyományos a tantárgystruktúrája, mert egyéni fejlesztési terv szerinti felkészítésen alapul. A foglalkozások jellemző színtere a munkatevékenység színhelye (műhely, tankert, taniroda, tankonyha stb.), az elméleti felkészülés, felkészítés mindig gyakorlati tevékenységhez kapcsolódik, a tanulócsoportok létszáma max. 12 fő, a tanuló-oktató (nevelő) arány max. 4 (kötelezően legalább 30% szakalkalmazott), a tanulólétszám egy intézményben max. 100 fő.

A termelőiskolák olyan intézmények, ahol a munka és tanulás sajátos kombinációjával valósul meg a szakmai képzés. A termelőiskola résztvevői - különböző szintű - szakmai képzettségeket szerezhetnek meg. Ezek a képzettségek elsősorban államilag elismert OKJ-szakképesítések, de jelenthetik olyan szakmai kompetenciák elsajátítását is, amelyek bizonyos munkakörök betöltésére már alkalmassá teszik az egyént. A szakmai kompetenciáknál még fontosabbak a szociális kompetenciák (együttműködési képesség, csapatszellem, munkahelyi lojalitás, megbízhatóság, felelősség, pontosság stb.) megszerzése, amelyek ma már fontosabb munkahelyi elvárások, mint a formális végzettséget igazoló bizonyítványok.

A legtöbb termelőiskola inkább üzemszerű képződmény, nevezhető akár tanüzemnek vagy tangyárnak, ahol a munkát nevelési feladatokkal kombinálják. A termelőiskolák valóságos és életszerű munkakörülményeket kívánnak nyújtani a résztvevőknek, és a reális feladatok és termékek révén a tanulásra és az önfejlesztésre ösztönzi őket. A termelőiskolai tanulás során a résztvevők olyan eladható árukat állítanak elő, ill. olyan szolgáltatásokat végeznek, amelyek leginkább helyi szükségleteket elégítenek ki. A tanulók végzett munkájuk minőségétől függő munkabér jellegű juttatásban részesülnek, melynek összege elérheti akár a minimálbér nagyságát is.

A termelőiskolák egyaránt lehetnek városokban és vidéken, tevékenységeikkel kapcsolódnak a helyi gazdasághoz, legyen az fém- vagy fatermékek előállítása, számítógépes szolgáltatások (videó, kiadványszerkesztés stb.) nyújtása, állattenyésztés vagy biogazdálkodás. A modell hazai meghonosítója az Első Magyar-Dán Termelőiskola Alapítvány.

A termelőiskola-modell dán eredetű. Dániában 100 termelőiskola működik. Ma már Európa 11 országában adaptálták a hátrányos helyzetű fiatalok felzárkóztatásának, szo-cializálásának és szakképzésének ezt a formáját, tehát teljes mértékben eu konformnak tekinthető.

8

a Bácsflóra TermelőiskolaA Bácsflóra Termelőiskolát Madaras és Katymár Község önkormányzatai, valamint a Tu-dásklaszter Társadalom és Vidékfejlesztési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. hozta létre a TÁMOP 1.4.3.-08/1-2F/2010-0005 azonosítószámú projekt keretében, Bácsflóra – Termelőiskola létrehozása a leghátrányosabb helyzetű Bácsalmási kistérségben címmel. A projekt megvalósításának időtartama 2011. január 1 – től 2012. december 31-ig tart.

A projekt céljai

A Bácsflóra projekt célja volt a hátrányos hely-zetű munkanélküliek számára foglalkoztatási, önfoglalkoztatási lehetőséget teremteni - a helyi adottságok figyelembevételével – Zöld-ségtermesztő, Száraztészta készítő OKJ-s képzések, valamint a Tudásklaszter Nonprofit Kft. által kidolgozott, akkreditált kerti munkás képzés megvalósításával, száraztészta készítő üzem és feldolgozó tankonyha létrehozásával.

a projekT BemuTaTása

A projekt célcsoportja

A pályázat kidolgozását megelőzően kérdőí-ves felmérést végeztünk célcsoportunk köré-ben. A kérdőívet 55 fő töltötte ki Madarason illetve Katymáron. Ebből 35 fő nő, 20 fő férfi. A megkérdezettek 36 %-a 8 osztályt végzett, 33%-a pedig szakmunkás-bizonyítvány-nyal illetve 25%-a érettségivel rendelkezik. A válaszadók túlnyomó többségében azok voltak, akik 5-10 éve vettek részt utoljára képzésben (35%), de magas volt azon szemé-lyek aránya is (23%), akik felnőttként még sosem tanultak. A tanulást a döntő több-ség fontosnak illetve közepesen fontosnak tartotta a válaszadók 67%-a. A válaszadók 75%-a pedig azért kezdene ismét tanulás-ba, hogy könnyebben tudjon elhelyezkedni. A pályázatunk szempontjából fontos mező-gazdasági, növénytermesztési és kertész-kedés jellegű oktatást 62%-uk jelölte meg, mint számára vonzó képzési irányt. Ugyan-csak 62% jelzete, hogy a képzés mellett se-gítségre is lenne szüksége a tanuláshoz.

• 18. életévét betöltött, de még nem érte el az öregségi nyugdíjkorhatárt;

• Legfeljebb 8 általános, vagy ennél alacso-nyabb iskolai osztályt végzett, vagy

• Elavult szakképzettséggel rendelkezik, azaz a lakóhelyét is magában foglaló Foglalkoz-tatási Tv. (1991. évi IV. tv.) szerinti ingázási körzetben szakképzettsége iránt nincs kereslet, így szakképzettsége birtokában elhelyezkedésre nincs lehetősége, vagy

• Az 1997 évi XXVI. sz. tv. 4.a) § alapján fogyatékos személynek minősül, iskolai végzettségétől függetlenül és munkavi-szonyban még nem állt vagy

• Tartós munkanélküli, vagy pályakezdő esetében 6 hónapig, nem pályakezdő ese-tében 8 hónapig – nem állt munkaviszony-ban, vagy két éven belül munkaviszonyt létesített, de munkaviszonya esetenként a 3 hónapot, összesen az egy évet nem ha-ladta meg, vagy az elmúlt két évben csak közmunka programban és/vagy közcélú, és/vagy közhasznú foglalkoztatásban vett részt.

Célcsoportunk jellemzői összefoglalva:

9

Projekt tevékenységei

Projektünk felépítése klasszikusnak mondható. A toborzás, kiválasztás, egyéni készségek felmérése, fejlesztési tervek elkészítését követően, egye-di kidolgozású, a foglalkoztathatóságot elősegítő komplex tréningsorozatot valósítottunk meg SORS-O.K. tréning néven (programakkreditációs lajst-romszám: PL-5636) Ez a típusú képzés újdonság volt a képzésen résztvevők számára, akik korábban ilyen jellegű tréningeken még nem vettek részt. Az akkreditált tréning célja, hogy a tartósan munkanélküli személyek motivált-tá, önbizalmukban megerősödötté váljanak, és képesek legyenek érdekei-ket érvényesítve képzésbe, munkába állni vagy önálló vállalkozásba kezdeni.

Speciális célok:

• kellő motiváltság kialakítása

• önismeret erősítése

• kommunikációs készségek fejlesztése

• konfliktuskezelési képesség fejlesztése

• stratégiai gondolkodás fejlesztése

• pálya-és szakmaismeret bővtése

• tanulási, önképzési hajlam kialakítása

• munkavállalás, vállalkozásindítás jogi hátterének megismertetése

• felkészítés a munkába állásra, a megváltozott élethelyzet elfogadására

• különböző álláskeresési technikák megismertetése

• munka és viselkedéskultúra fejlesztése

• vállalkozással kapcsolatos jogi, pénzügyi ismeretek átadása

• digitális írástudás

A képzés időtartama 184 óra, amelyből 45 óra elmélet, 139 óra gyakorlat.

• Motivációs tréning

• Önismereti kommunikációs és konfliktuskezelői tréning

• Felkészülés az élethelyzet változásra

• Pályaorientációs tréning

• Álláskeresési technikák

• Vállalkozási ismeretek

• Digitális írástudás

Az akkreditált tréning célja, hogy a tartósan munkanél-küli személyek mo-tiválttá, önbizalmuk-ban megerősödötté váljanak.

A program moduljai:

10

Speciális célok:

• a kerti haszonnövények megismertetése

• ezek szaporításának, telepítési módjainak megismertetése

• a növényápolás alapvető ismereteinek és termesztéstechnológiájának elsajátítása

• a kertészetben előforduló növényvédelmi feladatok megismertetése

• a megtermelt kertészeti termékek tárolás-ra és feldolgozásra való előkészítésének elsajátítása

• a különböző tárolási és elsődleges feldolgo-zási technológiák megismerése

• a munka során betartandó munkavédelmi előírások megismertetése

A képzési idő 165 óra, amelyből elmélet 60 óra, gyakorlat 105 óra.

Katymáron került létrehozásra a Száraz-tészta gyártó tanüzem, ehhez kapcsoló-dóan pedig Száraztészta-gyártó államilag elismert bizonyítványt adó képzésünk. A képzést a résztvevő asszonyok kiváló ta-nulmányi eredménnyel végezték el! A lét-rejövő tanüzem pedig országos színvona-lú, laboratóriummal is felszerelt egység.

A képzések mellett egyéni mentori támoga-tásban részesültek a hallgatók, amelynek kö-szönhetően minimális lemorzsolódást reali-zálhattunk a megvalósítás során. A mentorok ugyancsak helyi lakosok, akikhez bizalommal fordulhattak a résztvevők problémáikkal.A képzések lezárását követően 10 fő szá-mára nyílt lehetőség a munkavállalás-ra, a projektből finanszírozott kapaci-tások kihasználásával, a száraztészta gyártó üzemben, valamint a tankonyhán.

Projektünkben 51 nő volt, közülük so-kan kisgyermekesek, így a gyermek-felügyelet szolgáltatásunk nagyon népszerű volt. Helyileg a Biztos Kezdet Köz-pontban volt, így a felszereltsége, a hangula-ta maximálisan megfelelt az elvárásoknak.A megvalósítás során a résztvevők képzési támogatásban részesültek, de kizárólag azon órákra, amelyeken részt is vettek. Ez nagyon hatékonynak bizonyult, a résztvevők csak na-gyon indokolt esetben nem voltak jelen órá-kon. Ez a rendszeres megjelenés is nagyban hozzájárult a kiváló vizsgaeredményekhez.

Projektünk megvalósítása során kiemelt hang-súlyt fordítottunk a nyilvánosság biztosításá-ra, nemzetközi kapcsolatok építésére, erre a későbbi fejezetekben térünk ki részletesebben. A projekt egyik legnagyobb szakmai ered-ményének az Önfenntartó Vidékért Terme-lőiskolai Modell kidolgozását tartjuk, amely-re nemcsak hazai, hanem már határon túli érdeklődés is mutatkozik.

A tréningeket követően szakmai képzéseket valósítottunk meg. OKJ-s Zöldségtermesztő képzést 800 órában, amelynek megvalósítá-sába a jánoshalmi VM Kelet-Magyarországi Agrár-szakképző Központ, Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégiumot vontuk be. A képzés magas óraszámú, és nagy hangsúlyt fektetett a gyakorlatra is, amelyek nagy részét már saját tankertjükben valósíthatták meg.

A program során egyedi fejlesztésű be-tanított kerti munkás képzést is megva-lósítottunk azok számára, akik esetleg nem rendelkeztek 8 osztállyal, vagy nem éreztek elég erőt magukban ahhoz, hogy az OKJ-s képzésbe kapcsolódjanak be.

Képzési programunk általános célja, hogy a résztvevők tisztában legyenek a ház körüli és háztáji zöldség és gyümölcs-termelő kertekben előforduló kertészeti tevékenységekkel, képe-sek legyenek a zöldségnövények szaporítási, ápolási munkáinak, betakarításának, tárolásá-nak és elsődleges feldolgozásának elvégzésére.

A szervezet 2000-ben jött létre, 2007 júniusában lettünk közhasznú társa-ság, 3 MFt törzstőkével, majd 2009. áprilisától nonprofit kft. A társaság elsődleges célja a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok társadalmi és munkaerő-piaci re-integrációjának elősegítése. A foglalkoztatás növe-lése az esélyegyenlőség megterem-tésének feltétele. Ennek érdekében társaságunk 2010-ben akkreditált felnőttképzési intézmény lett, il-letve részt vett a munkaerő-piaci szolgáltatások akkreditációjának előkészítésében is, a TÁMOP 2.6.1. projekttel való együttműködésben.

projekT megvalósíTói

A társaság elsődle-ges célja a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok társadalmi és munkaerő-piaci re-integrációjának elősegítése.

Társasági szerződésünkben kiemelt szerepet kap:

11

Tudásklaszter Nonprofit Kft. főpályázó

• a munkanélküliek társadalmi és munkaerő-piaci re-integrációja, az esélyegyenlőség,

• képzések megvalósítása,

• a helyi foglalkoztatási kezdemé-nyezések támogatása.

Kiemelkedő eredményeket és partneri kört tudhatunk maguké-nak a megváltozott munkaképes-ségű személyek munkaerő-piaci re-ingerációja témakörben is. A Nokia Komárom Kft-nél komplex szolgáltatási csomagot valósítot-tunk meg a foglalkoztatás bővíté-se érdekében, egyéni kidolgozott programjaink, munkakör-elemzé-si módszereink vannak.

Önálló képzési programfejlesztése-ink, FAT akkreditált programjaink:

• Nonprofit érdekvédelmi szer-vezetek fejlesztése képzés,

• SORS-O.K. fejlesztőprogram tartósan munkanélküliek szá-mára,

• Betanított kerti munkás kép-zés,

• Foglalkoztatási Paktum koor-dinátora.

A projektgazda elmúlt három év gazdálkodási eredményét az alábbi táblázat szemlélteti:

12

Az önkormányzatok, a családok életében az el-múlt időszak a sűrűsödő problémákról, a kiút-keresésről szólt. A gazdasági válság negatívan befolyásolta mind a versenyszférában, mind pedig az önkormányzati szektorban folyó gaz-dasági eseményeket, pénzügyi folyamatokat.

A válság eredményeképpen jelentős csökke-nés mutatkozott a központi költségvetési for-rásból származó támogatási összegek reálér-téke tekintetében, párhuzamosan azzal, hogy az önkormányzat által kötelezően ellátandó feladatok köre nem szűkült. Ezzel párhuza-mosan a lakosság, a családok terhei tovább nőttek, valamint a kistérségünkben és Katy-máron is kimutathatóan nőt a munkanélküli-ek száma.

Az elmúlt időszakban szerény lehetősége-inkhez mérten önkormányzatunk számos, de nem elégséges döntést hozott az idősebb generációt, a hátrányos helyzetű családokat támogatásával összefüggésben.

Ebben a környezetben kiemelkedően fontos-nak, példaértékűnek, egy új szemléletű gon-dolkodásmódnak tartom e projekt előkészíté-sét, megvalósítását.

Megnevezés 2009 év 2010 év 2011 év

Összes bevétel 17 460 54 012 75 369

Adózás előtti eredmény

8 050 17 314 244

Saját tőke 13 361 30 608 30 852

Mérlegfőösszeg 15 446 33 784 39 479

Általános statiszti-kai állományi létszám (fő) (az előző 12 havi KSH létszámjelentés-ben vagy munkaügyi nyilvántartásban sze-repelő teljes munka-idős létszám számtani átlaga, törtszám ese-tén lefelé kerekítve)

1,5 7 8

Megyeri Katalin Stefánia ügyvezető

Katymár Községi Önkormányzat konzorciumi tag

Pál Endre polgármester

Az együttműködő partnerek Madaras és Katymár községek önkormányzata, valamint a szakmai hátteret nyújtó Tudásklaszter Társadalom- és Vidékfejlesztési Kft. eltö-kélt abban, hogy a kitűzött célokat maradék-talanul elérjük és a programba bevont sze-mélyek munkaerő-piaci helyzetét javítsuk.

A „Bácsflóra – termelőiskola létrehozása a leghátrányosabb helyzetű Bácsalmási kis-térségben” című projekt rugalmas, gyakor-lat-orientált képzései, a kialakított gyakorlati képzési helyek, a megvásárolt eszközök hosszú-távú lehetőséget biztosítanak minden részt-vevőnek a meglévő hátrányok leküzdéséhez.A mi felelősségünk, hogy a forrásokat haté-konyan felhasználva éljünk a lehetőséggel.

13

Madaras község a Dél-Alföldi régióban, Bács-Kiskun megye déli részén, a szerb határ mellett fekszik. A 33 leghátrányosabb helyze-tű kistérség egyike. Társadalmi és gazdasági szempontból elmaradott település. Megfigyel-hető az erősen elöregedő lakosságszerkezet, az alacsony gyereklétszám, a tartósan magas munkanélküliségi arány, a fiatalok elvándor-lása, munkahelyek hiánya és a rendkívül ala-csony és kedvezőtlen jövedelmezőségi viszo-nyok. Madaras lakossága a 2010-es adatok alapján 3065 főt számolt. A településen természeti adottságokból ki-folyólag a mezőgazdasági termelésé a fősze-rep, ez a legelterjedtebb megélhetési forma. Talaját tekintve a löszön képződött, igen jó minőségű, mészlepedékes csernozjom talaj a jellemző, de néhol löszös vályog, homokos lösz is előfordul. Madarason már az 1930-as években is gabonát és takarmánynövényeket termeltek, de szőlőtermesztéssel, borászattal is foglalkoztak. Az 1970-es években a terme-lő szövetkezetek (TSZ) megalakulásával még nagyobb méreteket öltött a mezőgazdaság fej-lődése. Ekkor a falu lakosságának túlnyomó részét a TSZ foglalkoztatta. Mára ez nagymér-tékben visszaesett. Csak néhány embernek ad munkalehetőséget, mivel a kézi munkaerőt felváltotta a gépi erő, így kevés ember is el tud-ja látni a feladatokat.

Madaras Község Önkormányzata konzorciumi tag

Juhász István polgármester

Ezzel a munkanélküliek száma szintén emel-kedett. A ’90-es években történt mezőgazda-sági szerkezetváltás eredményeként viszont számos családi gazdálkodás létesült a tele-pülésen. Ezek a gazdaságok leginkább csak a család megélhetésének biztosítására termel-tek. Az utóbbi években sajnos a mezőgazdaság folyamatos hanyatlása figyelhető meg. Az ős-termelők és vállalkozók helyzete kedvezőtlen. Ennek oka többek között a település elhelyez-kedése. Ipari cégek, feldolgozó üzemek nem létesültek. A munkavállalók egy része a kör-nyező településeken találtak munkalehetősé-get. Manapság már ez is nehéz, mivel az ipari létesítmények száma csökkent, munkaerőre is kevesebb az igény. Örömmel fogadtuk, hogy a két településen nagy számban jelentkeztek ezekre a képzé-sekre, őszintén reméljük, hogy érdeklődésük továbbra is töretlenül megmarad, és az elkö-vetkezendő időszakban, együtt tudunk dol-gozni, együttműködéseket kialakítani.

az ÖnfennTarTó vidékérT Termelőiskola modell leírása

Általános tapasztalat, hogy a vidéki térsé-gek kiszolgáltatottságuk következtében nem képesek megtartani és saját hasznukra for-dítani megmaradt erőforrásaikat. A képzett munkaerő elvándorol, a nyersanyagok, a me-zőgazdasági termények bevételei a nagy cé-geknél koncentrálódnak, a lakosság egyre jellemzőbben inaktívként, segélyezettként, eltartottként él, valódi életcélok nélkül. Az alacsonyabb életszínvonalra történő beren-dezkedés, az egészségre káros életmód folyta-tása jelentősen rontja a lakosság munkavégző képességét, a munkaerőpiacra való visszaté-rés esélyeit még akkor is, ha lenne valóságos munkaerőigény. A lakosság fokozatosan elö-regszik és ezzel együtt az önkormányzatok-ra nehezedő szociális nyomás is fokozódik. Az aktív korúak körében általánossá lett a munkanélküliségi státusz elfogadása, ame-lyet az első időszakban sokan, mint hosszabb szabadságot fogtak fel. A családok életében a munkanélküliség már több generációra is ki-terjed. Az önellátásra való berendezkedés a fa-lusi közösségekben is egyre ritkábbnak számít.Az Önfenntartó Vidékért Termelőiskola egy fontos eszközt, illetve példát teremt arra, hogy a leghátrányosabb helyzetű kistérsé-gekben is hosszútávon, a helyi egyedi igé-nyeket is figyelembe vevő, módszerekkel le-hessen hatni a munkanélküliség kezelésére.A térségek, ahol az Önfenntartó Vidé-kért Termelőiskolai modell adaptációja releváns lehet, alapvetően mezőgazdasá-gi berendezésűek, de az agráriumban job-bára csak alapanyagok termelése folyik.A feldolgozóipar fejletlen, így a feldolgozott termékek előállítása nem az adott terüle-ten, hanem az ország más részein történik.

Ezt a helyzetet mind foglalkoztatási, mind pedig gazdasági szempontból meg kell vál-toztatni, mert a térség gazdasági fejlesz-tése ezt igényli, és sokan vannak, akik ér-ték-előállító munkát szeretnének végezni. Azonban az értékteremtő tevékenységek mo-dern módszereit a térségben élő munkanélkü-liek nem ismerik. A felnőttoktatási szerepen túl vállalnia kell a termesztések és elsődleges feldolgozások hatékonyabbá tételét. Fel kell, hogy karolja azokat a munkanélkülieket, akik szeretnének változtatni sorsukon és a munkát, az értékteremtést keresik. Együttműködés nélkül a termelő teljesen ki van szolgáltatva. Az Önfenntartó Vidékért Termelőiskola saját-ságos képzési, főleg gyakorlati tanfolyamaival és nem utolsósorban tanácsadó szerepköré-ben, csökkenteni képes a termelésben rejlő kockázatokat, ugyanakkor növelni tudja a pia-ci biztonságot.

14

Indokoltsága

Fel kell, hogy karolja azokat a munkanélküli-eket, akik szeretnének változtatni sorsukon és a munkát, az értékte-remtést keresik.

15

A helyi adottságok figyelembevételé-vel az Önfenntartó Vidékért Terme-lőiskolának az alábbi általános cé-lok kitűzését és elérését kell vállalnia:

• önfoglalkoztatóvá válás elősegítése (szociális szövetkezetek generálása),

• a legmodernebb mezőgazdasági ismere-tek továbbítása,

• államilag elismert, vagy akkreditált képzésen való részvétel biztosítása (ter-mesztési, feldolgozási ismeretek),

• a helyi termények feldolgozási szintjé-nek emeléséhez szükséges fejlesztések, beszerzések megvalósítása,

• megtermelt, feldolgozott javak értékesí-tésének elősegítése, a piaci igényeknek való megfeleltetése,

• alkalmi/szezonális munkalehetőségek folyamatossá tétele, összehangolása.

Az Önfenntartó Vidékért Termelőiskola főbb funkciói

• Oktatási funkció

• Alternatív jövedelemszer-zési funkció

• Kutatási funkció

• Szolgáltatási funkció:

• információ nyújtás

• képzési programok fej-lesztése, megvalósítása

• szaktanácsadás

• programszervezés

• turisztikai szolgáltatások

oktatási funkció

• Termesztési ismeretek

• Feldolgozási ismeretek

• Értékesítési ismeretek

alternatív jövedelemszerzési funkció

• Létrejövő kapacitások használata - nyitott konyha funkció

kutatási funkció

szolgáltatási funkció

• Új termesztési, feldolgozási módszerek kidolgozása

• kutatások nyomonkövetése, eredmények haszosítása

• Biodiverzitás

• Információnyújtás

• Képzési programok fejlesztése, megvalósítása

• Szaktanácsadás

• Programszervezés, Turisztikai szolgáltatások

Alternatív jövedelemszerzési funkció

Termelőiskolákban javasolt ún. nyitott kony-hák létrehozása. A termények piaci értékesí-tés céljából történő előállításának egyik nagy akadálya az élelmiszer-higiéniai előírások-nak megfelelő feldolgozó központok hiánya. Ezek pótlása érdekében érdemes kialakítani azt a kis feldolgozót, ahol a hagyományos re-ceptjeik alapján a gazdaasszonyok megfelelő körülmények között készíthetik el terméke-iket. Ennek eredményeként létrejöhet egy sokszínű termékcsalád, amely a fogyasztó szá-mára különlegességet és plusz értéket jelent az által is, hogy gyümölcsfajta, település és előállító szerint is beazonosíthatja az egyes íz-világokat. A termék ezáltal személyiséget kap.

(Forrás: www.szekelygyumolcs.hu)

Feldolgozási kapacitások az Önfenntartó Vidékért Termelőiskolákban

A feldolgozási kapacitások bemutató jel-legűek, helyszínenként változóak lehet-nek, a beruházás költségétől függően.

16

Oktatási funkció

Az Önfenntartó Vidékért Termelőiskola alap-képzései a Bácsflóra Termelőiskola projektben kidolgozott és megvalósított képzéseken ala-pulnak. Ezek egy része már rendelkezik prog-ramakkreditációval, egy része még kidolgozás alatt áll. A képzések egy része kiváltható hason-ló tartalmú OKJ-s képzésekkel (Zöldség-gyü-mölcs termesztő, Zöldség-gyümölcs feldol-gozó), azonban fontosnak tartottuk az egyedi képzések kidolgozását, a képzési jegyzék folya-matos változása, módosítása miatt. Továbbá, azt is figyelembe vettük, hogy az Iskola hallga-tói között általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők is lehetnek, így bekapcsolódásuk kizárólag ilyen jellegű képzésekbe lehetséges.

Termesztési ismeretek

A Termesztési ismeretek átadásá-hoz olyan bemutatókertek létrehozása szükséges, amelyek az adott tájegység-re jellemző növények leghatékonyabb ter-mesztési módszereinek bemutatásán túl, kör-nyezetkímélő jó gyakorlatok bemutatásával is segítik a résztvevőket tudatos termelővé válni.

Tradicionális feldolgozási ismeretek

A Feldolgozási ismeretek képzés célja a ha-gyományos magánházi (háztáji) körülmények közötti élelmiszer előállítást és értékesítést végző embereket olyan módszerekkel és fel-tételekkel megismertetni, amelyek egyrészt a vidéki élet jellemzőit, a kulturális öröksé-günk részét képező magánházi élelmiszer előállítás hagyományait is magukon viselik, másrészt megfelelnek a biztonságos élelmi-szer előállítás feltételeinek. A saját gazdaság-ban megtermelt növények és felnevelt állatok jelképei a vidék társadalmi megbecsülésé-nek, éppen úgy, mint az elsődleges termelé-sen alapuló értékesítés céljából előállított élelmiszerek. A kiváló minőségű alapanya-gok és élelmiszerek jövedelem kiegészítést is jelentenek a termelőnek, élményt a turiz-mus szolgáltatás keretében a fogyasztónak.

Értékesítési ismeretek - Társadalmi vál-lalkozások létrehozása és működtetése A képzés célja a vidéken élő emberek számá-ra elérhetővé, megismerhetővé, érthetővé tenni az általuk megtermelt és feldolgozott javak értékesíthetőségének lehetőségeit, az új vállalkozási formákat, jogi szabályozá-sokat.

Az Önfenntartó Vidékért Ter-melőiskola kutatás-fejleszté-si tevékenysége kapcsolódhat a mezőgazdasághoz kapcsolódó tevékenységekhez is, azonban el-sősorban magának a modellnek a továbbfejlesztéséhez, valamint a hozzá csatlakozó magánszemé-lyekhez, társadalmi vállalkozások-hoz köthető kutatási-fejlesztési tevékenységekről beszélhetünk.Célunk a sokszínű helyi gaz-daság fejlesztése, az önellátás, önrendelkezés elősegítése.

Kutatási-fejlesztési funkció

A célcsoporttagok számára szakmai könyvtár létesíté-sén keresztül biztosítani a legfrissebb információkhoz való hozzájutást

17

A 2013-2015 évben tervezett kutatások:

• Tradicionális tartósítási eljárások felkutatása, vala-mint módszertani útmutató készítése Tradicionális recep-tek felkutatása, receptkönyv készítése

• Hagyományos fajták felkutatá-sa, bemutatása, telepítése

Információ nyújtás

Az Önfenntartó Vidékért Ter-melőiskola Hálózat célja tagjai, valamint a potenciális belépők számára lehetőséget biztosítani a módszer gyakorlati megisme-résére, hozzáférést biztosítani a kidolgozott szakmai anyagokhoz, kutatásokhoz, tanulmányokhoz valamint a partnerszervezetek által közzétett szakmai anyagok-hoz. A célcsoporttagok számára szakmai könyvtár létesítésén ke-resztül biztosítani a legfrissebb információkhoz való hozzájutást, tájékoztatás az agrár-környezeti támogatási rendszerről, a pályá-zati lehetőségekről, a beszerzési és értékesítési csatornákról.

Szolgáltatási funkció

18

Képzési programok, tanfolyamok

Az előzőekben bemutatott egyedi fejleszté-sű programok megvalósításán túl, további programok fejlesztése többek között a fa-lusi vendéglátásról, a tájra jellemző mező-gazdálkodásról, tájgazdálkodással kapcso-latos szakmai ismeretekről, segítve ezzel a gazdálkodókat mind a táj adottságaihoz il-leszkedő hagyományos, mind az újfajta gaz-dálkodási módok megismerésében. Igény esetén bio-gazda tanfolyam, gazdasszony képző, idegennyelvi és számítástechnikai alapismeretek oktatása.

Információs iroda működtetése

Poszterek, térképek, prospektusok, tájékoz-tató kiadványok készítése a hagyományos fajtákról, tájjellegű termékekről, feldolgo-zási módszerekről, a térség turisztikai lát-ványosságairól, a vidék növény és állatvilá-gának szöveges és fényképes bemutatása. A turisztikai vonzerő növelése érdekében Nemzeti Parkok, Tájvédelmi Körzetek, Természetvédelmi Területek, Érzékeny Természeti Területek térképi bemutatása, közlekedés, kerékpár-, turista-, vízi utak be-mutatása, turisztikai programok és rendez-vények ismertetése.

Programszervezést és turisztikai szolgál-tatást nem minden Önfenntartó Vidékért Termelőiskola nyújt. Ez nagyban függ a földrajzi elhelyezkedésétől, valamint az infrastruktúrától is, amivel rendelkezik. Amennyiben a megvalósítók úgy érzik, hogy az általuk létrehozott végpont megfe-lelő ilyen jellegű tevékenységek végzésére, akkor mindenképpen érdemes vele foglal-kozni, hiszen nagyban hozzájárulhat az in-tézmény fenntartásához, valamint a tagok jövedelemszerzési lehetőségéhez is.

Programszervezés, turisztikai szolgáltatások

• Értékvédő és hagyományőrző programok,

• Nyári táborok (tematikus nyári tábor: „Nekem is van vidéki nagymamám!”)

• Fórumok, konferenciák,

• Közösségfejlesztő programok szervezése.

Milyen jellegű programokat javasolunk?

Falusi vendégasztal szolgáltatás kialakítása

A Kormány 136/2007. (VI. 13.) Kormányrendelete a falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenységről alkalmi falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékeny-ségeket (a továbbiakban: szolgáltató tevékenység) határozott meg, amelyet a külön jogszabályban meg-határozott, falusi szállásadás nyújtására alkalmas tele-pülésen alkalomszerűen, látogatók részére nem egyéni vállalkozó magánszemély által nyújtott szolgáltatások jelentik. Ezek egyike a falusi vendégasztal szolgáltatás.

Az alkalmi falusi- és agroturisztikai szol-

gáltató az a magánszemély, aki a jogszerűen

használatában lévő, közterületnek nem mi-

nősülő ingatlanon (pl. tanyán, falusi portán),

a jogszerűen használatában lévő eszközök-

kel személyesen, vagy a vele közös háztar-

tásban élő közeli hozzátartozói közreműkö-

désével szolgáltató tevékenységet végez.

A jogszabály szerint a falusi vendégasztal:

a családi magánétkezésekhez előállított

házi élelmiszerekhez és gasztronómiai ha-

gyományokhoz kapcsolódó tevékenységek

bemutatása és az így előállított saját készít-

mények értékesítése napi legfeljebb tizenöt

látogató részére. A látogató a szolgáltató te-

vékenységet igénybe vevő turista, kiránduló.

A tevékenységet alkalomszerűen lehet vé-

gezni. Alkalomszerűnek akkor minősül, ha

azt idényjelleggel, vagy nem napi rendsze-

rességgel végzik.

19

• a helyben termelt élelmiszereket feldolgozva, vagy nyers állapotban helyben forgalmazza;

• a házi ételkészítés hagyományait és egyedi ízeit bemutassa;

• megőrizze a vidéki, tájkonyha ha-gyományait;

• az érkező turisták, látogatók számá-ra étkezéssel egybekötött gasztro-nómiai programot adjon.

A szolgáltató tevékenységét akkor folytat-

hatja, ha kérelmére azon kistérség székhely

településének jegyzője, amelyhez a tevé-

kenység végzésének helye szerinti telepü-

lés tartozik, hatósági nyilvántartásba vette.

A közös háztartásban élő közeli hozzátarto-

zók közül csak egy természetes személy ve-

hető nyilvántartásba.

A falusi vendégasztal szolgáltatás-nyújtás

az élelmiszer-higiéniáról szóló, 2004. áp-

rilis 29-i 852/2004/EK európai parlamen-

ti és tanácsi rendelet II. mellékletének III.

fejezete szerinti elsődlegesen magán lakó

házakban használt, de forgalomba hozatal

céljából élelmiszerek rendszeres készíté-

sére használt helyiségekben végzett tevé-

kenységnek minősül.

Fontos tudnivaló, hogy a falusi vendégasz-

tal szolgáltatás-nyújtás keretében előállí-

tott élelmiszerekről gyártmánylapot nem

kell vezetni!

A falusi vendégasztal szolgáltatás – a jól is-

mert nyugat-európai példák alapján – alkal-

mas arra, hogy a vendégfogadó:

20

Nemzetközi kapcsolatok

A 2012. november 30-i rendezvényen ke-rül sor a „Kárpát-medencei Együttműködés a vidéki közösségeket támogató gazdasági kezdeményezések kidolgozására” együtt-működési megállapodás aláírása. A meg-állapodást a A Székelygyümölcs Egyesület (Székelyudvarhely, Románia); a Szabadkai Paraszt Egyesület (Bajmok, Szerbia Köz-társaság); valamint a Tudásklaszter Non-profit Kft. (Szeged, Magyarország) kötik, a közösségi alapú vidék- és gazdaságfej-lesztésben való együttműködés érdekében.

Székelygyümölcs Egyesület

2010. március 5-én Székelyudvarhelyen tartotta alakuló Közgyűlését a  Székelygyü-mölcs-Udvarhelyszéki Gyümölcstermesztők és Feldolgozók Egyesülete. Az Egyesület fő célja a hagyományos gyümölcstermesztés és feldolgozás támogatása és népszerűsítése.Az Egyesület létrehozásának előzmé-nye, hogy a Civitas Alapítvány egy re-gionális szintű, közösségalapú gazda-ságfejlesztést indított el a Norvég Alap támogatásával, az udvarhelyszéki falvakban. Kezdeményezése célja: felkarolni a gazdákat és a kistermelőket, példát mutatni és segítsé-get nyújtani nekik abban, hogy a hagyományos gyümölcsösök gondozásával, a gyümölcsből készített termékek értékesítésével fenntart-hatóbbá tegyék közösségeiket, környezetü-ket, és helyben biztosítsák a megélhetésüket.Ennek érdekében feltérképezték és kie-lemezték Udvarhelyszék régi gyümölcsö-seit, valamint komplex képzési csomagot állítottak össze a helyi gazdák számára.

Folyamatosan frissülő Üzleti Fejlesztési Cso-magot dolgoztak ki minden gyümölcstermék-re, amely tartalmazza a piackutatás eredmé-nyeit, a megvalósíthatósági tanulmányokat, a fejlesztési javaslatokat illetve a marketing stratégiák elkészítését. Az oktatás során a Cso-mag bemutatásra kerül, és a képzésen résztve-vők megismerkednek a használati módjával is.Vidékfejlesztési Forrásközpontot valamint Nyitott Konyhát hoztak létre. A Forrásköz-pont folyamatos segítségnyújtást biztosít az érdekelt gyümölcstermesztőknek és feldolgo-zóknak mezőgazdasági vállalkozás indítása és vezetése; helyi termék előállítása (nyersanyag, technológia, eszközök, csomagolás stb.); mező-gazdasági és vidékfejlesztési pályázati lehető-ségek felkutatása, pályázatírás; piaci lehetősé-gek felkutatása és közvetítése témakörökben.

• vidéki térségek gazdasági önszerveződése;

• hagyományos gyümölcsfajták ismerete, ápolása és szaporítása;

• a régi gyümölcsfajták gazdasági értéke és piaci lehetőségei;

• hagyományos termékelőállítás az élelmi-szer-higiéniai előírásoknak megfelelően.

A közel egy éves képzési program a kö-vetkező főbb témaköröket tartalmazza:

Az egykori Vajdasági Parasztszövetség

nyomdokain, jogutódként alakult nemfor-

mális szervezet 1995-ben kezdte tevékeny-

ségét. A Szabadka Község Parasztjainak Egye-

sülete nonprofit civil szervezetként 2002

januárjában vált formális szervezeté az agrá-

rium és a vidékfejlesztés érdekképviseletére.

Tevékenységével nem kötődik szorosan Sza-

badka területéhez, hanem a vajdasági pa-

raszt társadalom érdekvédelme mellett első-

rendű feladatának tartja az érdekazonosító,

érdekközvetítő és vidékfejlődést segítő szerepet.

A Szabadka Község Parasztjainak Egyesüle-

te tevékenységét kiterjesztete a határon túli

DKMT Eurorégió területére tapasztalatcse-

re, fejlesztések gazdasági kapcsolatok elő-

segítése érdekében. Együttműködési egyez-

ményt irt alá a magyarországi és romániai

rokon gazdaszervezetekkel 2002. novemberében.

Az egyesület főbb tevékenységei:

21

Szabadkai Paraszt Egyesület

• Gazdaképzés - Korszerű technológiák is-

mertetése – agrármarketing

• Fejlesztési lehetőségek feltárása

• Közreműködés az őstermelők bejegyzésénél

• Kérelmek- igénylések előkészítése agrártá-

mogatások odaítélésére

• Tanulmányutak, fórumok, konferenciák,

• Kiállításokon való megjelenés

• Tanácsadás

• Rokonszervezetekkel való kapcsolattartás

• Határon túli kapcsolatok tartása és ápolása

• Vidékfejlesztés

• Agroturizmus, falusi turizmus

• Hagyományápolás

• Környezetvédelem

Az egyesület kiemelt projektjei:

• RAIC Program – Regionális Agrár In-

formációs Centrum

• SELECT program - Szelekciós Alap-

szolgálat – az állattenyésztés

fejlesztésére

• Agrár és Vidékfejlesztési Iroda – Fej-

lesztési program

22

A megállapodás szövege:

Kárpát-medencei Együttműködésa vidéki közösségeket támogató

gazdasági kezdeményezések kidolgozására

A Székelygyümölcs Egyesület (Székelyudvarhely, Románia); a Szabadkai Paraszt Egye-sület (Bajmok, Szerbia Köztársaság); valamint a Tudásklaszter Nonprofit Kft. (Sze-ged, Magyarország), mint együttműködő felek (továbbiakban Felek) a három ország-ban működő vidékfejlesztési kezdeményezések közötti együttműködés előmozdítása érdekében, egyező akaratnyilvánítással az alábbi együttműködési megállapodást kötik meg.

I.

Az együttműködő felek elsődleges célja a közösségi alapú vidék- és gazda-ságfejlesztésben való együttműködés, különösen közös szakmai rendezvé-nyek, szakmai tapasztalatcserék szervezése, önkéntes programok végre-hajtása, kiadványok készítése, valamint kutatások végrehajtása területén.

II.

A Felek, az együttműködés során a következő kiemelt figyelmet érdemlő témákat határozzák meg:

a) A vidékfejlesztés területén működő szervezetek, kiemelten a fiatalok, hátrányos helyzetű személyek vidéki életminőségét javító szervezetek közötti szakmai együtt-működések támogatását szolgáló programok kidolgozása, megvalósítása

b) A helyi termék előállítás és értékesítés során felhalmozott jó gyakorlatok átadása, terjesztése

c) A megújuló energia előállítás és felhasználás során felhalmozott jó gyakorlatok át-adása, terjesztése

d) Olyan jó gyakorlatok átadása és terjesztése, amely szakmai, módszertani segítséget ad a kistelepülési, falusi közösségeknek, hogy sikeres vidékfejlesztési pályázatokat készítsenek és bonyolítsanak le. Közös pályázati programok kidolgozása, megvalósí-tása.

e) A kistelepülési, falusi közösségi vállalkozási fejlesztési programokhoz kapcsolódó jó gyakorlatok átadása és terjesztése

III.

A Felek fontos és elérendő célnak tekintik, hogy mind Erdélyben, Vajdaságban és Magyarországon sor kerüljön egy-egy nemzetközi rendezvényre. A Felek szükségesnek tartják a rendezvények témá-inak egyeztetését és azoknak az egyes országok által kiemelten kezelt témákhoz való illeszkedését.

IV.

A Felek fontosnak tartják egymás nemzetközi szintű megjelenítését, ehhez te-lephely-bejegyzési lehetőséget, infrastruktúrát biztosítanak egymás számára.

V.

A Felek kijelölnek egy-egy képviselőt, akinek a feladata a kapcsolattartás, a hiteles fel-világosítás, valamint az együttműködés keretében megvalósuló egyes események előké-szítése, tovább az e Megállapodásban foglaltakkal kapcsolatos feladatok koordinálása.

VI.

Ez a Megállapodás az aláírásának napján lép hatályba és határozatlan időre szól.

Receptek

Ajvár télire

Hozzávalók• 5 db paradicsompaprika vagy kaliforniai • 2,5 kg vöröshagyma • 2 kg paradicsom • 8-10 db padlizsán • 5 fej fokhagyma • 8-9 dl olaj • 5-6 evőkanál vörösbor ecet • só • zeller zöld darálva • kakukkfű • bazsalikom • borsikafű• nátrium-benzoát

ElkészítésA zöldségeket kimérjük, megmossuk és letisztítjuk. A megszurkált padlizsáno-kat, a kicsumázott paprikát, 2 kg vöröshagymát, a paradicsomot sütőben jól megsü-jük. A megsült padlizsán, a paprika és a paradicsom héját műanyag késsel lehúzzuk. 0,5 kg hagymát ledaráljuk, olajban üvegesre pároljuk, hozzáadjuk a ledarált zeller zöldet. A hozzávalókat hús-darálón ledaráljuk. Hozzáadjuk a hagymához először a fokhagymát, majd a ledarált hozzávalókat. Ízlés sze-rint adjuk hozzá a kakukkfüvet, a bazsalikomot, borsikafüvet és a vörösborecetet a végén adjuk hozzá. Folya-matos keverés mellett addig főzzük kis lángon, míg az állaga eléri a kívánt sűrűséget és az ízek összefőnek. Nem kell túl sokáig, hisz mindent megsütöttünk. (de azért 30-40 perc legalább) Üvegekbe merjük, mindegyik-re teszek egy késhegynyi nátrium-benzoátot és a tetejére olívaolajat öntök. 1 napig száraz dunsztba tesszük

23

Ajvár II

Hozzávalók• 1 kg padlizsán• 1 kg kápia, pritamin és/vagy

kaliforniai paprika• 50 dkg paradicsom• 1 fej fokhagyma• 1/4 zeller• 2 fej vöröshagyma• 1 chilipaprika• 1 dl ét olaj• 2 evőkanál vörösborecet• szárított csombor• kakukkfű• rozmaring• só• bors

ElkészítésPadlizsán megszurkálva sütőbe tesszük, 20 perc múlva követi a paprika, 40 percig sülnek, 220 fo-kon. Addig felaprítunk 2 fej vöröshagymát, 1 fej fokhagymát, 5 paradicsomot, 1/4 zellert. A sült paprikát letakarva pihentetjük 10 percig, majd meghámozzuk, egyszerű-en le lehet húzni a héját. A padlizsánt hosszában kettévágjuk, kikaparjuk a húsát.A hagymát, a fokhagymát, a zellert és pici chilit serpenyőben bő olajon megdinszteljük, sót rendesen adunk hozzá, mivel eddig semmibe nem került ízesítő. Csombort, kakukkfüvet, rozmaringot teszünk hoz-zá. A végén mindent összeöntünk, és 1 mokkáskanál nártium-benzoátot hozzátéve összeturmixoljuk. Bébiételes üvegeket kifőzzük, az ajvárt beletöltjük. A tetejé-re 1 kávéskanál olivaolajat öntünk. Befőzési fóliát, nem celofánt rakunk rá és lezárjuk.

24

Vegyes vágott házi savanyúság

Hozzávalók• 2 fej édes káposzta • 1 kg paprika• 1 kg uborka (eltenni való)• 1 kg hagyma• só (10-12 dkg kb)• cukor (30-40 dkg ízlés szerint)• 2,5 dl ecet • borkén• nátrium-benzoát

ElkészítésA káposztát, uborkát, hagymát, paprikát megmossuk, legyaluljuk. Egy nagy edénybe beletesszük az ösz-szes zöldséget, lesózzuk, hozzátesszük a cukrot, ecetet. Ehhez a mennyiséghez rakunk 1 kk borként, 1,5 kk nátrium-benzoátot (meleg vízben feloldva). A cukor mennyiségét lehet növelni, ki mennyire édesen  szereti. Az egészet jól összekeverjük kézzel, hogy a zöldségek ne törjenek.  Pár órát hagyjuk pihen-ni, amíg levet ereszt. Üvegekbe szedjük és mehet a polcra (ebből a mennyiségből 8 üveggel lett).

Kovászolt fokhagyma

Hozzávalók• Fokhagyma,• só,• kapor, • kenyér.

ElkészítésA fokhagymát megtisztítom és a gerezdeket üvegekbe teszem. Közéteszem a kaporágakat és felöntöm a felforralt sós vízzel. A tetejére egy szelet pirított kenyeret teszek, kistányérral letakarom és egy másik kistényérra állítva napos helyre teszem (ablakpárkány, erkély stb). 4-5 nap múlva leszűröm, tiszta üvegbe teszem, levével felöntöm és a hűtőben tárolom.

Olajban eltett paradicsom

Hozzávalók• 1 kg apró paradicsom, • 1 l olivaolaj, • friss bazsalikom,• 1 tk só

ElkészítésA paradicsomot és a bazsalikomot megmosom és megszárítom. A paradicsomszemek-be fogvájóval többször beleszúrok. A paradicsomot és a bazsalikomot belerétegezem a tisz-ta, száraz üvegekbe, megszórom sóval és felöntöm olajjal. Lezárom, majd hűvös sütét helyen tárolom.

Aioli (hagyományos elkészítése)

Hozzávalók• 2 nagyon friss tojássárgája• 3,75 dl napraforgóolaj• 3-4 nagy gerezd fokhagyma• 1 evőkanál dijoni mustár• 1 evőkanál fehér borecet• 2 evőkanál friss citromlé• só, frissen őrölt bors

ElkészítésA tojássárgáját, mustárt, borecetet, zúzott fokhagymát elkeverjük, enyhén sózzuk, borsozzuk. Az olajat először szin-te cseppenként, majd vékony sugárban hozzáadjuk, és közben szorgosan kevergetjük habverővel, hogy az olaj ki ne csapódjon a krémben. Tálalás előtt érdemes pár órára behűteni. Két-három napig is felhasználható, de nem tovább!

25

Zakuszka

Hozzávalók• 5 kg sült padlizsán, aprítva• 5 kg pritamin paprika, darálva• 1 kg vöröshagyma• 1,5 liter (házi) sűrített

paradicsom lé• 1 liter napraforgó olaj• ízlés szerint só, egész fekete bors

(ha nem szeretünk ráharapni, akkor teatojásban)

• 5-6 babérlevél

ElkészítésA hozzávalók mennyisége tisztán értendő, azaz a padlizsán sütve, csurgatva, a pritamin és a hagyma tisztítva, darálva. Nagy mennyiségnek tűnhet, de ha már rááldozzuk az időt, ne készítsünk kevesebbet, mert télen hálásak leszünk érte. A hagymát kb 2 dl olajon üvegesre kell dinsztelni. Egy külön edényben a maradék 8 dl olajon megdinsztelni a pri-tamint és kevergetve addig sütni, míg minden leve elpárolog, különben híg lesz tőle a zakuszka. Ha ezzel megva-gyunk, egy nagy edényben összekeverjük a hozzávalókat és elkezdjük főzni. Folyamatos kevergetést igényel, mert hajlamos a kozmásodásra. Ha van lehetőség a szabadban készíteni, megspórolhatunk vele egy nagytakarítást. Érdemes jó hosszú nyelű eszközzel kevergetni, mert főzés közben bugyog, pattog és minél távolabb van az ember keze az edénytől, annál nagyobb eséllyel kerülheti el az égési sérüléseket. Legalkalmasabb erre a feladatra egy olyan keverőfa, amivel falun a szilvalekvárt kevergetik főzés közben. Kb 1,5-2 óra főzést igényel attól a pillanattól, hogy forrásnak indult. Akkor van kész, ha a tetején megjelenik az olaj, ilyenkor azonnal el kell zárni alatta a tüzet és még forrón belekanalazni a jól elmosott üvegekbe. Ezeket lezárás után hideg dunsztba tesszük másnapig, azaz pld. pléddel kibélelt kosárba, bebugyolálva, hogy lassan hűljön ki. Úgy válasszunk üvegeket, hogy egy üveggel max. 1 hét alatt fogyasszunk el, mert mentes minden tartósítószertől és felbontás után 5-6 nap múlva képes bepenészed-ni. Erdélyben több fajta zakuszkát készítenek: a padlizsán helyett létezik babbal készült, vagy gombás zakuszka is, melyhez erdei gombát használnak (leginkább róka gombát és vargányát, „hirib” gombát, ahogy Erdélyben nevezik).

Padlizsános zakuszka

Hozzávalók• 2 kg fehér hagyma• 1 kg murok (sárgarépa)• 3 kg piros gogos paprika

(pritamin paprika) megdarálva• 5 kg padlizsán

ElkészítésAzt a masszát 45-50 percig dinszteljük, ezután hozzá adjuk a padlizsánt, 1 liter paradicsomlevet, 4-5 db babér-levelet, 1 marék jódmentes sót, 1 liter olajat, 2 evőkanál darált borsot (ízlés szerint). 2 órán át, folyamatos ka-vargatás mellett főzzük, vigyázat, hogy nehogy odakapjon. 15 perccel a befejezés előtt, hozzá adunk 1 csa-pott kiskanálnyi szalicilt. Befőttes üvegekbe kanalazzuk, jól lezárjuk, majd meleg dunsztba tesszük 24 órára.

Csipkebogyó lekvár (Hecsedli lekvár)

Hozzávalók• 80 dkg csipkebogyó

(nem túl érett)• 80 dkg zselírozó cukor• 1 cirom leve• 4 dkg frissen reszelt gyömbér

ElkészítésA csipkebogyót megtisztítjuk, megmossuk, kettévágjuk, magjait kiszedjük. Az üvegeket alaposan kimossuk, hagyjuk lecsepegni. Még egyszer megmossuk a csipkebogyót, lábosba tesszük, és annyi vizet öntünk rá, amennyi ellepi. Kb. 45 percig puhára főzzük. A csipkebogyót a vízzel együtt egy szitán átpasszírozzuk (kb. 80 dkg gyümölcsmasszára van szükség). A masszát elkeverjük a zselírozó cukorral (ugyanannyi cukrot vegyünk, ahány dkg a gyümölcspép). Beleöntjük a citromlevet, a gyömbért. Kevergetve felforraljuk, és 4 percig rotyogtatjuk. A habját leszedjük. Azonnal üvegekbe töltjük, lezárjuk, kb. 5 percre fejtetőre fordítjuk, és hűvös helyen tálaljuk.

26

Birsalma sajt

Hozzávalók• 2 kg hámozatlan, darabolt

birsalma (a súly magház nélkül, a romlott részek eltávolítása után értendő),

• 80 dkg cukor, • 2 rúd fahéj, • 1 db citrom leve és reszelt héja, • 15 dkg dióbél

ElkészítésA birsalmákat alaposan megmossuk, lehetőleg súrolós szivacsot használva eltávolítunk róluk minden felszíni szennyeződést. Egy vastag aljú, széles átmérőjű krómedényt használjunk, és daraboljuk bele az almákat. Töltsük fel annyi vízzel, hogy éppen ellepje a gyümölcsöt és lefedve pároljuk puhára. Ekkor óvatosan öntsük le a forró vizet és a gyümölcsöt pépesítsük botmixerrel. Adjuk hozzá a citromlevet, a reszelt citromhéjat, dobjuk bele a fahéjru-dacskákat és kezdjük főzni a pépet. Folyamatosan kevergetve párologtassuk el a nedvesség nagy részét, amíg keve-réskor az edény alja látható lesz. Ekkor adjuk hozzá a cukrot és közepes hőfokon, kb. 30-40 perc folyamatos kever-getés mellett olvasszuk össze és sűrítsük be az egészet. Ekkor keverjük bele a dióbelet és mégegyszer forgassuk át.Egy nagy, vagy több kisebb lapos tálat borítsunk be folpackkal és töltsük fel gyümölcspéppel. Simítsuk el a tetejét és egy napon át hagyjuk szikkadni. Ha megszilárdult a birsalmasajtunk, borítsuk rácsra és néhány napon keresztül több-ször forgassuk meg, hogy mindkét oldaluk megszilárdulhasson. Zsírpapírba, vagy celofánba csomagolva sokáig eláll.

Ecetes szilva

Hozzávalók• 2 kg érett, de nem túl puha szilva, • a szirup minden literéhez 20 dkg cukor, és • 1 dl 10%-os ecet

ElkészítésA szilvákat megmossuk és tiszta befőttesüvegekbe rendezzük. A szilvával teli üvegeket feltöltjük víz-zel, hogy pontosan lássuk, mennyi szirupra lesz szükségünk. Ezután a vizet fazékba öntjük, hozzáad-juk a megfelelő mennyiségű ecetet és cukrot, majd felforraljuk. A forrásban lévő szirupot a szilvákra tölt-jük (ügyeljünk arra, hogy teljesen ellepje a gyümölcsöt), majd lefedjük és másnapig állni hagyjuk. Másnap és harmadnap a műveletet megismételjük, a végén a forró üvegeket alaposan lezárjuk és meleg helyen, lassan hűtjük ki.

Hagymalekvár áfonyaszósszal

Hozzávalók•  6 db lilahagyma, • 3 ek cukor, 3 ek olívaolaj, • 1 mk só, késhegynyi őrölt fahéj, • 3 ek áfonyaszósz, • 1 db citrom leve és reszelt héja

ElkészítésAz olajon karamellizáljuk a cukrot, a félkarikákra vágott hagymákat rádob-juk, sózzuk, sűrűre pároljuk. Hozzáadjuk az áfonyaszószt, ráfacsarjuk a citroml-vet és belekeverjük a reszelt citromhéjat. Mégegyszer átforgatjuk és forrón üvegbe tesszük.

Mézben eltett fokhagyma

Hozzávalók• 25 gerezd fokhagyma, • 15 dkg méz, • 3 citrom leve, • 1 ágacska rozmaring, • 1 csípős paprika,• só, • tej.

ElkészítésA fokhagymagerezdeket 2-3 percig főzöm a tejben, majd jól lecsepegtetem. A mézet a citrom-lével, a rozmaringgal, az erőspaprikával és egy csipetnyi sóval felfőzöm. A fokhagymagerez-deket üvegekbe rakom, ráöntöm a mézes keveréket és lezárom. 3-4 nap múlva fogyasztható. 

27

english

28

preface

The community public companies can only survive and grow in the disadvantaged if they treat their values appropriately. A lot of people often asked what makes it beautiful and precious to found and to operate social corporation? Only the person who can give an answere to this is someone whos thinks in creativity instead of human resources, one who places community intrests above individual interest-as this project did. However, it is also important that instead of artificial materials, natural resources are placed in the forefront; instead of the work utalization, sustainability is a more perfered word, instead of „profit”, „benefit” comes to mind first, instead of crerating always new things, the respect for traditions and caring for it is more important.

A society can reach the top level of moral and human values if more and more people are starting to plan, think and act in this way. We must never forget that the evolution of the economic factors will always be a mirror image of the social / community development. Using György Jenei’s words, “not economy has a society, but the society has an economy.” If our society is malfunctioning due to the lack of cohesion and the fact that the sense of common interest for socail actions is missing, the national economy will not be working.

Hopefully, the number of social enterprises will increase in the coming years and during many beautiful task and implementations, they will build a future and a vision of future for the rural areas, that wish to develop.

The social economy the future lies in the community-based business forms and the possi-bility of renewal of the Hungarian rural areas. In the rural areas, due to the lack of re-sources , continuously conventional businesses go bankrupt, leaving thousands of people to their fate. Solidarity and community actions will provide handrails for the fight against poverty and exclusion.

István MárSzékelygyümölcs Association

Székelyudvarhely

29

The origin of The producTion school model

The domestic production pilot school programs are entitled to usually engage young people who are above 16 years of age and who are “normal” dropp outs from the school system, or at least completed grade 6 and volunteer to participate in the programm (The Subsistence Production for the Rural are School model is a marked difference between the Danish and other domestic models, since in this new form, participation is not a subject of age).

The production school is a program that is conducted within the framework of a non-school based, daytime operating, contracted work system, which has two main parts: the first part , the preparation part includes socializing, common skills development, specialized skills orientaion, while the second part includes specialized trainings designed to obtain skills according to the National Educational Register’s (hereafter OKJ) regulations. The program also has a side function of helping employees find new workplaces and keeping track of their work.

Its subject structure is not conventional, because it is based on individual development driven preparation. The place of instructions is at the workplace (workshop, office, kitchen, etc.) and theoretical studies are always connected to practical activities. The maximum number of students within a class is 12. The student-teacher ratio is maximum 4 (specialty teachers must represent at least 30% of the cadre). The maximum allowed number of students in the school is 100.

Production schools are such institutions where specialty training is achived by the unique combination of working and studying. The participants can obtain different levels of specialty skills. These skills are mainly OKJ registered statewide which make employees to be able to fill certain positions at work places. Social competencies (cooperation, teamwork, loyalty, trustworthiness, responsibility, punctuality, etc.) nowadays have even more importance than professional skills, and are becoming more and more desireable by employers than officially documented professional competencies and skills.

Most of the production schools are rather firm-like organizations, where work is combined with eductaional tasks. Production schools provide their students with realistic working conditions and try to motivate them to conduct learning and self-development through realistic tasks and products. During their studies at the production schools, participants produce such marketable products and provide such services which meet the demands of the local environment. Students receive salary-like compensation which are based on and dependent of the quality of work they do. This amount may even reach the amount of the state-regulated minimum salary level.Production schools can be located either in towns or in rural areas. They tap into the life and operations of local agricultural farms, firms, let it be in the field of metal-, woodworks, as well as IT services, animal farms, or biofarms.

The Hungarian founder of the home-based modell is the First Hungarian-Danish Production School Foundation.

The production school-modell is danish. In Denmark 100 schools are operating. Over 11 European countries have adopted this model of vocational education that promotes dis-advantaged youths’ socialization. Now, it is an accepted EU conform modell.

30

inTroducTionof The projecT

The project goals

The Bácsflóra project was aimed at creating employment and self-employment opportu-nities for the disadvantaged population that were unemployed - taking local circumsa-tances into considerations – by providing OKJ-certified „vegetable producer” and „dry pasta maker” specialty training and education.

The project target groups

We have conducted a questionnaire survey among the target groups of the project prior to putting together the application. The question-naire was filled by 55 persons in Madaras and in Katymár. There were 35 females and 20 males among them. 36% who had elementary level eductaion, 33% had vocational training diplo-ma, while 22% possesed a high-school diploma. The majority represented the ones that took part in eductaion 5-10 years ago (35%), but many were found also from the ones that has never studies as adults (23%). Study was considered important or relatively im-portant by the vast majority (67%). 75% of the participants would restart study-ing for being able to get new jobs easier. 62% marked agricultural, plant production and gardening-like training as attractive op-portunities which are relevant to our appli-cation. Also 62% indicated that he/she would need help in studying paralell to the training.

Summery of the characteristics of our tar-get groups:

Disadvantaged, unemployed, active aged people who are:

• over 18 years of age, but not yet eligable for pension

• have maximum 8 grade (elementary school) education or lower, or

• have out-of-date skills, and there is no demand for his/her vocational skills around his/her living area, thus he/she has no chance to get employed

• disabled by law and has not been em-ployed or

• permanently unemployed, has been out of job for 6 months (if beginner) or 8 months (if experienced) or has been employed for the last two years, but his/her employment period was not longer than 3 – 12 months, or he/she was employed by public work only.

31

The activities of the project

The structure of the project can be called classical. Recruitment, se-lection, individual development of competencies, after the creation of the development plans, we imple-ment the personalized, work ability supporting complex training pro-gramm called SORS-OK(accred-itaion number : PL-5636). This was a new type of training for the par-ticipents, since they have not par-ticipated in such training before. The gole of the accreditated train-ing is to motivate the unemployed persons to regain their self respect and to become able to enforce their own interestes and to be able to start their own enterprenourship.

Special goals:

• to build motivation

• to strenghthen self awareness

• to strenghthen communication

• to build conflict handling compe-tencies

• to build conflict handling

• strategic thinking

• to widen knowledge in experitise

• to build the need for own learn-ing development

• to gain knowlege on employment issues, entepreneur legal back-ground issues

• to prepare them for employem-ent, to have them accept the new situtaions they are in

• to present new job searching techniques

• to develop job and self behavior culture

• to pass on entrepreneurship re-lated knowledge(legal and finan-cial)

• develop digital competencies

The training is 184 hours, out of which 45 hours is theory and 139 hours is prac-tice-oriented study.

We have conducted a questionnaire survey among the target groups of the project prior to putting together the application.

The modules of the programm :

• Motivation training

• Self awareness communciation and conflict handling

• Preperation for life change

• Guidance

• Job searching techniques

• Entrepereneurship

• Digital competencies

After the training, we offer vocational train-ing. 800 hours of vegetable production course with the involvment of the Janoshalma’s VM East-Hungarian Education Centre Agricultur-al Vocational School and College. The course is long and laisa much focus on the practice orientation, which is conducted in our own educational gardens. Semi-skilled worker gar-dening training is offered for those, who have not completed the 8 elementry school classes or did not feel enough motivation to step into one of the certifyed courses.The general objective of the training is to fa-milirize the students with “choirs around the house” and backyard vegetable garden and fruit production tasks and to mekt them be able to perform propagation, care, harvest, storage and primary processing techniques.

Specific goals:• Introduction of the garden crops• The reproduction of these, installation meth-

ods of propagation techniques• Basic knowledge of plant care and cultivation

technology acquisition• Horticulture crop protection awareness

raising• The proper storage and processing of horti-

cultural products for the preparation of fu-ture production

• Undertsnding the variety of storage and pri-mary processing technologies

• Awareness of occupational safety and health standards

The course dureation is 165 hours, where 60 hours is theory, 105 hours is practice-orient-ed study. Pasta manufacturing study plant in Katymár has been added to the school produc-tion plant end-points as well as the associated production of pasta-degree that gives a cer-tificate recognized by the state. The women participating in the training showed excellent academic results! The resulting plant meets the national academic standard and is a well-equipped laboratory unit.The trainings, individual mentoring sup-port was given to students which result-ed in a minimum number of dropouts during the course implementation. The mentors are also local residents to whom they can turn to with their problems.After completion of the training, 10 people had the opportunity to work utilizing theoppor-tunity given by the funded project, the pasta production plant, as well as the school kitchen.In our project, 51 were women, many of them with small children, so the child care services was very popular. Local-ly, the so called “Sure Start Centre” was well equipped; the atmosphere was great, so it maximally met the requirements.During the implementation of the train-ing participants received fiancial sup-port, but only when they attended class-es. This proved to be very effective; the participants were only abcent if it was very necessary. This regular participation also contributed to the excellent exam results.During the implementation of projects, particu-lar emphasis was paid to the public to ensure the building of international relations; this will be described later in this chapter. The project is the result of one of the largest professional school of “Subsistence Production for Ruralk Areas” model we developed, which not only domestic but also has a cross-border character.

32

Tudásklaszter Nonprofit Ltd as main consorcium leader

The organization was established in 2000. In June 2007, we have become public company, registered capi-tal of 3 million HUF, and in April of 2009, it became a Nonprofit Ltd. The company primarily focuses on development and re-integration of disadvantaged groups into society and to the labor market. Increasing employment opportunities is the basic ground for creating equal con-ditions. To this end, the company in 2010 was accredited as an adult training institutions, and participat-ed in the labor market services ac-creditation preparation, and co-op-erated with TAMOP 2.6.1. project.

projecT owners

individual Training faT accrediTed programs:• Non-profit organizations development training,• FATE-O.K. development program for long term unemployed,• Semi-skilled worker training, gardening• Employment Pact Coordinator training

The organization was established in 2000. In June 2007, we have be-come public company, registered capital of 3 million HUF, and in April of 2009, it became a Nonprofit Ltd.

Declaired in the founding letter of the organization, the following go-las set forth plays an important role:

• The social and labor market re-integration of the unem-ployed, equal opportunities,

• Implementation of trainings,

• Local employment initiatives.

We have achieved outstanding results with the development of persons with disabilities in the labor market and the re-integra-tion topic as well. Nokia Komárom Ltd. complex service package of-fered employment in order to enhance our custom developed software, job analysis methods.

33

Currently 10 full-time employees are in the or-ganization, 4 contracted and 15-20 exter-nal experts are involved in carrying out tasks.The last three years of project management ad-ministrator results are listed in the table below:

The „Bácsflóra Producing Schools in the most disadvantaged micro-regions” are flex-ible, where practical training places was created and practice-oriented training is offered. These assets acquired long-term opportunity for all participants to over-come the existing drawbacks. It is our re-sponsibility to use the resources effectively

34

Data 2009 2010 2011

Income 17 460 54 012 75 369

Income before tax 8 050 17 314 244

Own capital 13 361 30 608 30 852

Total assats 15 446 33 784 39 479

Statistics for employess

1,5 7 8

Katymár Municipality as a consortium member

In the last period, the governments and fami-lies were facing crutial problems to solve in the resent past. The economic crisis has negative-ly affected both the private sector and the gov-ernment sector and current economic events and financial trends. The crisis has resulted in a significant decrease in the amounts of aid from the central budget in real terms, stating the fact that the government’s obligatory func-tions would no longer be narrowed. In paral-lel, the financial obligations of the population and the families continued to increase in the micro region and in Katymár there is a signif-icant increase in the number of unemployed.In the last period, the Local Authority made steps to support the older generation and families but not a sufficient enough to solve the problems. The project preparation, im-plementation, innovative, the new approach of mindset is very important in this envi-ronment. Our cooperating partners Katymá andr Madaras’ Local Government, as well as Tudásklaszter Social and Rural Development Society Ltd is committed to fully achieve these goals in order to improve the labor market sit-uation of the persons involved in the program.

Megyeri Katalin Stefánia managing director

Mr. Endre Pál-mayor

Madaras Municipality - consortium member

Madaras village is in the South Great Plain Region, Bács-kiskun County, south of the Serbian border. This is one of the 33 most disadvan-taged micro-regions. Socially and economically it is a disadvantage village. It can be observed in the very structure of an aging popula-tion, low pupil numbers, the persis-tently high unemployment rate, the migration of young people, lack of jobs and low profitability and unfa-vorable conditions. The population of Madaras according to the data for 2010 reported is 3,065 people.The settlement is manily focus-ing on agricultural production, as the most common form of liv-ing. Formed on loess soil in terms of very good quality, the typical chernozem soil, but sometimes loess loam, sandy loess occurs.Grain and fodder crops were produced, but grape-growing, wine-making was also addressed in Madaras already in the 1930s.

Some of the workers have found jobs at the near by surrounding communities.

In the 1970s, the formation of even larger scale in the development of agriculture with the formation of the cooperatives (TSZ)started. Then the villagers occupied most of the co-operative. Today it is largely reduced. Only a few people work as manual labor , they were replaced by mechanical power, so few peo-ple could carry on the tasks. Due to this fact, the unemployment rate also rose. As a result of agricultur-al restructuring in the 90’s, a series of family farming businesses were established in the area. These econ-omies mostly produce crops to en-sure the livelihood of the family. Un-fortunately, in recent years steady decline is observed in the filed of agriculture. An unfavorable situa-tion of farmers and entrepreneurs can be observed. One main reason for this can be found in the location of the town. Industrial companies nor processing plants were estab-lished. Some of the workers have found jobs at the near by surround-ing communities. Due to the re-duced number of industrial installa-tions, the workforce is less needed.

35

We were delighted to observed that there were a large number of applicants in the two villages who applied for the taining ses-sions. We sincerely hope that interest con-tinues to remain unbroken, and that next time we can work together, to co-develop.

István Juhász -mayor

descripTion of The rural suBsisTence producTion model schoolThe common perception is that rural areas are vulnerable and can not retain and turn to their own interests the remaining resources.

Skilled people migrate, raw materials, agri-cultural crops revenues are stocked at the big companies, the inactive population is increasing, many of them living on welfare, mostly without a real purpose for life. The lower standards of living arrangements and the continuation of unhealthy lifestyle signif-icantly reduces chances and ability of them to ever return to the labor market, even if there is real demand for labor. The population is gradually aging, while the social pressure that the municipalities face continously increases.Among the active population the fact of un-employment was widespread and became an accepted status. At first, the people thought of it as a longer vacation with more freedom. Unemployment has been present in the fam-ilies for many generations as well. Arrange-ments for self-sufficiency in rural communi-ties are becoming increasingly rare matter.The Rural Subsistence Production School is an important tool to create and serve the most disadvantaged areas on long term basis, taking into account specific local needs, in order to in-fluence methods for tackling unemployment.The areas in which self-sustaining model of Rural Producer School may be relevant to ad-aptation are principally agricultural areas, but here, only raw material production is conduct-ed. The manufacturing industry is underde-veloped, so the products are not processed in the region, rather in other parts of the country.This situation and employment as well as eco-nomic terms must change because of the region’s economic development necessities. There are many people who would like to work on pro-ducing values. However, the value-creating ac-tivities in modern methods are not well kown by the unemployed people in these regions.

Besides adult education, in addition, they must develop the methods for cultivation and primary processing to make it more efficient. We need to embrace those unemployed people who want to change their faithe and wish to work, and the ones who are looking for value creation. Without co-operation, the producers are fully exposed to uncertenity. The Subsist-ence Production School for Rural Develop-ment, whith it’s specific trainings, especially with the practical courses and advisory role, is capable of reducing the risks of production, and can also increase market security and stability.

Taking the local conditions into account, the Subsistence Production School for Ru-ral Development must tundertake the fol-lowing general goals:

• To promote self-employment (social co-gen-eration)

• The provide the opportunity for the most ad-vanced agricultural knowledge transfer,

• To offer state-approved or accredited cours-es for participation in training (production, processing skills),

• To support the development of local crops processing programs, purchase of equipt-ment required to increase the level of devel-opment, procurement, implementation,

• Produced, processed goods to promote sales, the market demand for mapping,

• To coordinate the casual / seasonal job op-portunities to create continuous job oppor-tunities

36

The main functions of the School of Subsistence Production for Rural Development

• Educational Function

• Alternative income generating function

• Research function

• Service function:

• The provision of information

• Training programs for development, implementation

• Advisory services

• Program organization

37

Educational functions

The Subsistence Production School’s courses are based on the courses developed by the Bács Flora Manufacturing School project. Some of them already have accreditation, some are still being developed. Some of the courses may be replaced with similar content NTR training (vegetable and fruit growing, vegetable and fruit processing), but it was impor-tant for the development of individual training courses as well, since the training invento-ry changes continuously. In addition, we also considered that the students of primary school graduates are those who may not be so limited in engaging in such training possibilities.

educational function

• Cultural Knowledge

• Elaboration Knowledge

• Sales Knowledge

alternative earnings function

• Application of emergent capacity - open kitchen function

research function

service function

• Elaboration of new cultural methods

• Shadowing of the research

• Utilization of the results

• Biodiversity

• Providing information

• Development and realization of the training programs

• Technical consultancy

• Organization of programs, touristic service

Farming and growing knowledge

Production of knowledge transfer is necessary to create a demonstration gardens that fea-tures plants the best growing in the regions in addition to presenting the methods, environ-mentally-friendly best practices to help the participants to become conscious producers.

Traditional knowledge processing

The Processing skills training is for per-sons involved in traditional private domestic (household) food production and market-ing. The goal of the training is to familiarize the learners with- on the one hand- the rural characteristics of the cultural heritage as part of a private home food production traditions. On the other hand, to correspond to the safe-ty of food production conditions. The crops grown and reared on the farms, the animals are symbols of social prestige in the region, just as the primary output-based produc-tion of food for the markets. The high-qual-ity raw material and food provide supple-mentary income and give a great experience for consumer of tourism services as well.

Sales skills - to establish and operate social enterprises

The goal of the training is to make availa-ble, understandable and achievable to peo-ple in rural areas the how they can sell of the local produced products. To help them understand the sales possibilities for new forms of enterprise, legal regulations.

Alternative income generating function

It is advised to build a so called “Open Kitch-ens” in the production schools. One of the great obstacles of producing crops for the market is the lack of appropriate processing centers that comply with the food hygiene standards.

These small processor units should be devel-oped in order to provide suitable conditions and to allow women to prepare for their prod-ucts by using their raditional recipes. As a re-sult, it will be possible to create a diverse range of products while the consumer gets extra val-ue, where the origin of the raw material can be identified, where local fruits are processed. Therefore, the product gets a personality.

(Source: www.szekelygyumolcs.hu)

Processing capacity of Subsistence Pro-duction Schools for the Rural Areas

The processing capabilities are mainly set up for demonstration purposes, each location may vary, depending on the cost of the invest-ment.

Research and development function

The Subsistence Production School for Rural Development’s activities can be connected to agricultural activities, but mainly to the development of the model itself and by con-necting private individuals, social enterpris-es, research and development activities.

Our goal is a diverse local economic develop-ment, self-sufficiency, self-promoting. In the years 2013-2015 the planned research fileds:

• Traditional preservation methods search-ing and exploring methodological guide for preparing traditional recipes, recipe book making

• Traditional varieties exploration, pres-entation and installation

38

Service functions

Provision of information

The Subsistence Production School for Rural Development Network’s goal is to provide access to infor-mation, an opportunity to access and learn practical knowledge and methods, provide access to profes-sional materials, research results, studies and to partner organizations with published materials for it’s members. By establishing a profes-sional library we wish to provide ac-cess for the target group to the latest information on agro-environment schemes and tenders, the purchase and sales channels to the members.

Training programs and courses

Beyond the above-described indi-vidually developed programs, we plan the implementation of addi-tional programs, including rural hospitality, landscape typical field management, landscape manage-ment related professional knowl-edge in order to help the farmers to widen their scope and become familiar not only with convention-al, but also new farming methods. If there is a demand, bio-econo-my courses, housekeeper training, foreign language and basic com-puter courses can be also started.

Information office operation

Posters, maps, brochures, informa-tion bulletins preparation of tra-ditional varieties, regional prod-ucts, processing methods, and the region’s tourist attractions, flora and fauna in the area of text and photo presentation are crated.

We plan the implemen-tation of additional pro-grams, including rural hospitality, landscape typical field manage-ment.

In order to increase the tourist at-tractiveness of national parks, con-servation areas, environmentally sensitive areas map presentation, transport, cycling, hiking, boat trips presentation of tourist pro-grams and events are collected.

Organisation of programs, tour-ist services

Not all Subsistence Production School organiz programs. It depends on the geographical location and the infrastructure that the school has. If the implementers feel that they have created an appropriate endpoint to perform such activities, it is an op-tion, as this would greatly contribute to the sustainability of the institu-tion, as well as income-earning op-portunities for the members as well.

What kind of programs do we suggest?

• Value and protection of tradi-tional programs,

• Summer camps (themed sum-mer camp: “I also have a grand-mother’ who lives in the coun-try!”)

• Forums and conferences

• Community Development pro-grams.

39

“Country side Dinner table” service de-velopment

The Government 136/2007. (VI. 13) Govern-ment Regulation of the rural and agro-tour-ism service activities casual rural and agro-tourism service activities (hereinafter referred to as service activities) defines ru-ral accommodation services applicable for visitors. Here, the service providers are not self-employed individuals. This is called the “Country side Dinner table” service.

The laws of the country cottages table: a pri-vate family home meals prepared foods and culinary traditions, activities relating to the presentation and sale of such products pro-duced in its day for up to fifteen visitors. A visitor are the recipients of the service.The operation can be performed occasionally. Occasional is considered if it is seasonal or not done on a daily basis. The service activities may not continue if the request for the small office area of town clerk, to which the village belongs to the place of its head, the official register. The close relatives living in the same house-hold, only one individual can be registered.The rustic kitchen table service provision on the hygiene of foodstuffs, 2004. 29 April 852/2004/EK of the European Parliament and of the Council II. Annex III. under Chap-ter primarily private dwellings used for mar-keting purposes but regularly used in the preparation of food premises by activity.It is important to note that the rural hospital-ity desk to provide services under brand page produced foods do not have to log the registers.

The rustic kitchen table service - the well-known Western European examples - suited to for the “inn”-s:

• Locally produced foods, processed or un-processed locally distributed;

• Home-cooking traditions and unique fla-vors present;

• Preserve the rural traditions of local kitchen

• The tourists, visitors, combined with cu-linary programs provide meals. It is im-portant to note that the origin of the raw material used during the rural hospitality desk service do not have to be logged in the registers.

The rustic kitchen table service - the well-known Western European examples - suited to the inn:

• Locally produced foods, processed or un-processed locally distributed;

• Home-cooking traditions and unique fla-vors present;

• Preserve the rural traditions of local kitchen;

• The tourists, visitors, combined with culi-nary programs provide meals.

40

International Relations

On the 30th of November, 2012, “Carpathian Basin Working with rural communities to develop ini-tiatives to support economic” co-operation agreement was signed. The agreement was between the parties of Székely Fruit Association (Odorheiu, Romania) , the Subotica Peasant Association (Bajmok, the Republic of Serbia), and the Knowl-edge Cluster Office (Szeged, Hunga-ry) in order to concluded communi-ty-based rural and economic joint development and co-operation.

Székelygyümölcs Foundation

On the 5th of March, 2010, the Sze-kelyudvarhely held its’ General As-sembly in the Székely Fruit Odor-hei Association of fruit growers and processors. The Association’s main aim is to support the traditional fruit growing, processing and promotion.With the support og the Nordic Fund, the Civitas Foundation start-ed a program at regional commu-nity-based on economic develop-ment in the udvarhely’s villages. Initiatives aim to reach out to farm-ers and small producers, to set an example and to help them to care for the traditional orchards of fruit-sell-ing products, to make their commu-nities more sustainable, their en-vironment and place for the living.

In order to achieve the goal, they have mapped and analyzed Udvar-helyszék old orchards, and devel-oped a complex training package put together especially for local farmers.

he Association’s main aim is to support the traditional fruit grow-ing, processing and promotion.

The nearly one-year training pro-gram covers the following main topics:

• Self-organization of rural econ-omy;

• Knowledge of traditional fruit varieties, cultivation and propa-gation;

• The economic value of the old varieties of fruit and market op-portunities;

• Traditional production require-ments of food hygiene standards.

Ongoing business development pack-age worked out for all fruit products includes the results of market research, feasibility studies, development of marketing strategies and preparing proposals.

41

Peasant Association of Subotica

iThe former Provincial Farmers’ Associ-

ation’s footsteps, as a successor was not

a formal organization began its activities

in 1995. In January 2002 it became for-

mal organizations representing the inter-

ests of agriculture and rural development.

Activities are not closely linked to the area of

Subotica, Vojvodina, but also the protection of

the interests of society peasants primary role

is to identifying interests, interests and me-

diating role in supporting rural development.

The peasants Subotica Municipal As-

sociation has extended its activities in

the field of cross-border Euroregion

DKMT experiences and developments

in order to promote economic relations.

In November of 2002, they signed an agree-

ment on cooperation in Hungary and Ro-

mania for cross-border co-operation.

The association’s main activities are:

• Host Training - Advanced Technologies Review - agricultural marketing

• Development opportunities to explore• Contributing to the entry of primary

producers• Preparation of applications, agricultural

applications for grants• Field trips, meetings and conferences,• Appearance at exhibitions• Advising• Contacts with related organizations• Cross-border relationships• Rural development• Agrotourism and rural tourism• Traditions• Environment

The association’s key projects:• RAIC Program - Regional Agricultural In-

formation Centre• Select Program - Service Selection Fund

the development of animal husbandry• Agricultural and Rural Development

Agency - Program Development

42

The text of the agreement:

Carpathian Basin Cooperationto support rural communities economic development initiatives

The Székely Fruit Association (Odorheiu, Romania) ; the Subotica Peasant Association (Ba-jmok, the Republic of Serbia), and the Knowledge Cluster Office (Szeged, Hungary) as cooper-ating parties (hereinafter referred to as Parties) for the three country rural development initi-atives promoting cooperation between them, concluded the following cooperation agreement.

I.

The primary aim of the cooperation between the partners is community-based rural development and economic cooperation, especially by organizing common trade events, organization of ex-change of experience, volunteer programs, publications, and research in the area of implementation.

II.

During the cooperation, the Parties define the co-operation activities, with special attention to the following topics:

a) To support the co-operation between organizations, aiming at especially the im-provement of life standards for youth groups, disadvantaged people, to develop pro-gramms aiming at fostering future co-operation.

b) Disseminating good practices for the production and sale of local products

c) Disseminating good practices for the production and use of renewable energy

d) A transfer of good practices and dissemination of professional and methodological assistance to the small municipalities, rural communities, rural development pro-ject to be successful and to suport sufficient implementation. Development of appli-cation programs and implementation.

e) The small settlements, rural community enterprise development programs related to the transfer and dissemination of good practice

III.

The parties considere it to be an important goal and intended to ensure that all of Transylvania, Vojvodina and Hungary series of international events will be held. The Parties consider it necessary to discuss the themes of these events and their impact on and cohasion with each country’s priorities.

IV.

The Parties think that is important for each partner to assure internation-all appearance. They will support eachother with international showcases, pro-vide opportunity for office registration, and will provide infrastructure for each other.

V.

The Parties shall appoint one representative who is responsible for relations with the credibility of information, and cooperation within the framework of prepa-ration for each event and the coordination necessary for this agreement.

VI.

This Agreement shall enter into force on the date of signature, and for an indefinite period.

43

serBian

45

predgovor

Javno osnovana opštinska preduzetništva sa odgovarajućim tretmanom osnovnih vrednosti mogu i u ugroženim područjima da opstanu i razvijaju. Mnogo ljudi često se zapita, zbog čega je lepo i dragoceno na primer stvoriti i voditi jedno socijalno udruženje? Na ovo pitanje može da odgovori samo onaj, koji svakodnevno u svom radu i projektnom razmišljanu umesto ljudskih resursa u svojoj viziji vidi čoveka kao radnika i stvaraoca, koji umesto takmičarske svemoći veruje u volju zajedništva, te kada očigledno opšti interes stavlja iznad svojih ličnih interesa, kao što to i projekat zahteva. Međutim važno je i da umesto veštačkih osnovnim materijala u prvi plan svrstava prirodne poredke; umesto izrabljivanja prvo mu pada na pamet održivljivost, umesto profita, korist, a ne kao poslednje pada mu na pamet održavanje, poštovanje i negovanje tradicije a ne noviteta.Jedno društvo, zajednica možda onda da doživi viši nivo moralnih i ljudskih vrednosti, ako sve više ljudi počne da planira po ovom modelu, te da misli i deluje. Nikada nemojmo zaboraviti da je evolucija ekonomskih faktora uvek odraz društvenog razvoja i razvoja zajednice. Živeći sa rečima Đerđa Jeneia „ ekonomija nema društvo, već društvo ima ekonomiju“. Ako naše društvo loše funkcioniše - zbog toga što nema zajedništva i osećaja za zajedničke interese- onda ne funkcioniše ni nacionalna ekonomija.

Nadamo se, da će broj društvenih privrednika da raste u narednim godinama, te da će mnogo lepih zadataka da ostvare i time da grade budući izgled i budućnost u svim ruralnim sredinama koji to žele.

U socijalnim gazdinstvima, zajednicama zasnovanim na opštinskim preduzeničkim formama krije se budućnost i mogućnost obnavljanja mađarskih ruralnih područja. U onim seoskim sredinama, gde je zbog nedostatka sredstava kontinualno došlo do propadanja konvencionalnih preduzetništva, prepuštajući hiljade ljudi njihovoj sudbini, solidarnost i zajedničko delovanje će obezbediti put bez siromaštva i isključenosti.

Ištvan MarUdruženje Sekeljvoće

Sekeljudvarhelj

46

poreklo modela proizvodne škole

Pravo na uključenje u pilot projekat proizvodne škole obično imaju mladi ljudi, stariji od 16 godina, koji su napustili „normalni” školski sistem ali su završili barem 6 razreda, te da dobrovoljno učestvuju u programu i povinjuju se obavezama.(Model Proizvodne škole za samoodržavajuće oblasti ima markantnu razliku u odnosu na danski i domaći model, u tome što učešće subjekata ne vezuje za starosnu dob). Proizvodne škole nisu školskog sistema, odvijaju se u dnevnim terminima, ugovori u radu u okviru programa, a sastoji se od dve komponente: socijalizacije, te razvoj opšteg obrazovanja, dopune, profesionalna orijentacija, pripremna sekcija a druga komponenta je obuka NLO-om regulisana kvalifikaciona struka. Program takođe radi na pomoći pri zaposlenju subjekata i praćenju radnog učinka. Netradicionalna je struktura predmeta, pošto se razvoj odnosi na subjekta i njegov individualni razvoj. Tipično je mesto obuke koje je uvek povezano sa zanimanjima ( radionice, školske bašte, školske kancelarije, školske kuhinje, itd.), teorijsku pripremu uvek prati i praktična obuka, s tim da je maksimalan broj grupe učenika 12, dok je odnos učenik - nastavnik, maksimalno 4 ( od toga mora da bude najmanje 30% stručnih radnika), maksimalan broj učenika u ustanovi je 100.

Proizvodne škole su institucije , gde se rad i učenje odvija u jedinstvenoj kombinaciji te se tako stiče stručno usavršavanje. Učesnici proizvodne škole mogu na različitim nivoima da steknu profesionalne kvalifikacije. Ova usavršavanja su prvenstveno državno priznate akreditovane kvalifikacije, ali mogu predstavljati i takve stručne kompetencije, profesionalne veštine, koje predstavljaju upražnjavanje takvih delatnosti koje su pogodne za individue. Pored stručnih kompentencija važnije su socijalne kompentencije (međusobna saradnja, timski duh, radna lojalnost, pouzdanost, odgovornost, tačnost, itd.) njihovo sticanje, koje se danas više očekuju na radnom mestu, u odnosu na formalne diplomske sertifikate.

Većina proizvodnih škola je više poput pogonske strukture, može se reći nešto kao pogonska ili naučna fabrika, gde se rad kombinuje sa obrazovnim zadacima. Proizvodne škole žele da pruže realne radne uslove svojim učesnicima, te kroz realne zadatke i proizvode da ih dalje ohrabre na učenje i samorazvoj. U toku pohađanja i učenja u proizvodnoj školi, učesnici proizvode robu koju mogu da prodaju, ili takve usluge upražnjuju, koje kao takve zadovoljavaju lokalne potrebe. Učenici u zavisnosti od kvaliteta rada dobijaju platu, čiji iznos može da dostigne veličinu minimalne zarade. Proizvodne škole mogu biti kako u urbanim tako i u seoskim sredinama, a njihove aktivnosti usko su povezane za lokalnu ekonomiju, bilo ona vezana za metalnu ili drvoprerađivačku proizvodnju, pružanja kompjuterskih usluga ( video, editovanje, itd.), stočarstvo ili biogazdinstvo.

Domaći model je osnovao Prva Mađarsko-danska fondacija proizvodne škole.

Model proizvodne škole je danskog porekla. U Danskoj funkcioniše 100 proizvodnih škola. Već danas su u 11 zemalja Evrope prilagođeni modeli koji mogu da pomognu mlade ljude koji su bili u nepovoljnom stanju, da ih socializuju i obuče, što znači da je ova metoda potpuno u skladu sa EU.

47

prezenTacija projekTaCiljevi projekta

Cilj projekta Bačflora bio je da stvori uslove za zapošljavanje, samozapošljavanje za nezaposlena lica u nepovoljnom položaju – uzimajući u obzir lokalne uslove – Proizvodnja povrća, Priprema testa nasuvo NLO obuke, zatim po izradi obuke neprofitne organizacije Klaster Znanja, akreditovana obuka baštovana, te proizvodni pogon za izradu testa nasuvo i školske kuhinje sa obradom namirnica.

Ciljna grupa projekta

Pre izrade projekta sproveden je upitnik nad ciljnom grupom. Upitnik je popunilo 55 osoba iz Madaraša i Kaćmara, od toga 35 žena i 20 muškaraca. 36% ispitanika ima završeno osam razreda, 33% ima završenu školu za kvalifikovanog radnika, dok 25% ima završenu srednju školu. Većina ispitanika su bili oni koji su školstvo završili u poslednjih 5-10 godina (35%), ali nije bio mali procenat onih (23%) koji kao odrasle osobe nisu učile. Većina je učenje ocenila kao važno, odnosno srednje važno, i to 67%. 75% ispitanika bi bilo kadro da započne ponovo da uči kako bi lakše našlo posao.Gledajući projekat, njih 62% je sledeće obuke identifikovalo kao atraktivne, kao što su, poljoprivredni smer, uzgoj bilja, hortikultura. Isto tako je njih 62% je izrazilo, da pored obuke žele i pomoć pri učenju.

Sažete karakteristike ciljne grupe su:

Radno sposobna lica, nezaposleni, u teškoj situaciji, koji:

• lica koja su napunila 18. godina, ali nisu dostigli starosnu granicu za penziju;

• završili su najviše 8 razreda škole, ili još niži nivo obrazovanja, ili

• raspolaže sa zastarelom stručnom spremom, te mu na mestu prebivališta i okolini (Zakon zaposlenju o (1991. godina IV. tv.) za završenu školsku spremu nema potražnje, te na osnovu toga nema mogućnosti za zapošljavanje, ili

• po zakonu 1997. godine XXVI. sz. tv. 4.a) § važi za invalidno lice, bez obzira na nivo obrazovanja, te nije bio još zaposlen, ili

• dugoročno nezaposleni, ili je pripravnik od 6 meseci, ako nije pripravnik onda 8 meseci nisu u radnom odnosu, ili se u roku od dve godine zaposlio, a radni odnos mu je trajao 3 meseca, a ukupno nije prekoračena godina dana, ili je u zadnje dve godine radio samo preko programa javnog rada i / ili rad od opšte važnosti i /ili opšte koristi.

proizvodna škola BačfloraProizvodna škola Bačflora osnovana je od strane Opštine Madaraš i Kaćmar, zatim Društveni Klaster Znanja i Neprofitna opštekorisna organizacija za ruralni razvoj pod registracijom matičnog broja TAMOP ( OPSO)1.4.3.-08/1-2F/2010-0005 u sklopu projekta, Bačflora – Osnovanje proizvodne škole u najnerazvijenijem malom regionu Bačalmaš. Implementacija projekta je od 1. januara 2011. godine do 31.decembra 2012. godine.

48

Projektne aktivnosti

Izgradnja samog projekta može se smatrati klasičnom. Sakupljanje, selekcija, ocenjivanje individualnih veština, nakon završetka razvojnih planova, individualno su izrađeni, kompleksni treninzi u nizu, koji su realizovani preko SORO-O.K.(naziv treninga)( akreditacija programa matičnog broja: PL-5636). Ova vrsta obuke novost je bila sudeonike, koji ranije nisu prisustvovali i učestvovali na ovakvim treninzima. Cilj akreditovanog treninga je da motiviše i da ojača poverenje dugoročno nezaposlenim licima, te da budu sposobni da sprovodu svoje interese, da se zaposle ili da započnu samostalno preduzetništvo.

Specijalni ciljevi:

• uspostaviti potrebnu motivaciju

• jačanje samosvesti

• razvoj komunikacijskih veština

• razvoj veštine upravljanja sukobom

• razvoj strateškog razmišljanja

• karijera i stručno usavršavanje znanja

• učenje i tendencija samorazvoja

• zapošljavanje, upoznavanje sa pravnim okvirima preduzetništva

• priprema za uspostavljanje radnog odnosa, prihvatanje promena u životnoj situaciji

• upoznavanje sa različitim tehnikama pronalaženja radnog mesta

• razvijanje kulture rada i ponašanja

• upoznavanje sa pravno-finansijskim zadacima preduzetništva

• digitalna pismenost

Dužina obuke je 184 časova, od toga 45 teoretskih i 139 praktičnih časova.

Izgradnja samog pro-jekta može se smatrati klasičnom.

Programski moduli:

• Motivacioni trening

• obuka samospoznaje, komunikacije i upravljanje konfliktnim situacijama

• priprema za promene u životnim situacijama

• Obuka karijerne orjentacije

• Tehnika nalaženja radnog mesta

• Znanje o preduzetništvu

• Digitalna pismenost

Nakon treninga realizovane su stručne obuke. NLP obuke za proizvodnju povrća u dužini od 800 sati, koje smo sproveli uz pomoć Janošhalma, Istočno-Mađarsko Agrarni centar za stručnu obuku, gde smo uključili i Poljoprivrednu školu i kolegijum. Obuka je bila sa velikim brojem časova sa naglaskom na praktični deo, koja se odvijala već u sopstvenim školskim baštama.Tokom programa specijalno individualno razvijeni su obučeni u baštovane, oni koji ne poseduju 8 razreda škole, ili kod onih osoba koje se ne osećaju dovoljno jake kako bi pristupile stručnijim obukama ( NLO).Opšti cilj programa je dizajniran tako da učesnicima pruži razumevajuće zadatke oko kućne proizvodnje povrća i voća, da ih upozna sa baštovanskim aktivnostima, da budu sposobni da razmnožavaju, gaje i ubiraju povrće, kako da ga skladište kao i njihova primarna prerada.

Specijalni ciljevi:• upoznavanje sa korisnim baštenskim

biljkama• upoznavanje sa razmnožavanjem i

agrotehnološkim procesima uzgoja• osnovna znanja nege biljaka, tehnologija

uzgoja• osnovni zadaci zaštite bilja u baštovanstvu• upoznavanje sa čuvanjem i preradom

proizvedenih baštenskih proizvoda • upoznavanje sa vrstama skladištenja i

primarnim preradnim tehnologijama • upoznavanje sa standardima bezbednosti na

radu koji moraju biti ispunjeni.

Dužina obuke je 165 časova, od toga 60 časova teoretski dok je 105 sati pripalo praktičnom delu.Pogon proizvodnje testa na suvo je nastao u Kaćmaru, te se tamo odvijala državno priznata obuka za proizvođača testa sa sertifikatom. Žene koje su učestvovale u obuci dobili su odlična završena svedočanstva. Školski pogon koji je nastao državno je priznat i poseduje i laboratorijsku jedinicu.Učesnici su pored obuke dobili podršku individualnih mentora, te se zahvaljujući njima program realizovao sa minimalnim brojem odustajanja od obuke. Mentori su bili lokalni stanovnici, čije su poverenje uživali učesnici programa i mogli su da se poistovetuju sa njima i njihovim problemima.Po završetku obuke 10 osoba je imalo priliku da se zaposli, iz projektom dobivenih finansijskih kapaciteta, u pogonu proizvodnje testa na suvo i u školskoj kuhinji.U našem projektu prisustvovalo je 51 žena, od kojih mnogo njih sa malom decom, te su im naše usluge čuvanja dece bile veoma popularne. To se odvijalo lokalno, te im je mesto Sigurni centar za početak, njegova opremljenost i ambijent omogućio i ispunio maksimalna očekivanja.Tokom sprovođenja obuke učesnici su dobili novčanu podršku, ali na samo onim predavanjima kojima su prisustvovali. Ovo se pokazalo kao veoma efikasno, te su učesnici izostajali sa predavanja samo u neophodnim situacijama. Redovna pojava na predavanjima doprinela je odličnim ispitnim rezulatima.Posebna pažnja prilikom implementacije projekta posvećena je javnosti, izgradnji međunarodnih odnosa, kao što će to biti spomenuto u sledećim poglavljima.Najvećim stručnim rezultatom projekta iznosimo izradu modela Proizvodne škole za samoodržavajuće oblasti, koja pokazuje interesovanje ne samo domaće već i za prekogranične interese.

49

Nosilac projekta Neprofitna organizacija Klaster znanja

Organizacija je osnovana 2000. godine, a u junu 2007. godine smo postali društvo od opšte koristi, sa 3 miliona evra upisanog kapitala, a od aprila 2009. godine smo neprofitna organizacija. Kompanija je pre svega usmerena da pomogne ugrožene grupe društva, njihovu reintegraciju na društvenom nivou i na tržištu rada. Stvaranje jednakih uslova ostvaruje se preko povećanja mogućnosti zapošljavanja. U tom cilju preduzeće je 2010. godine akreditovano kao obrazovna ustanova za andragogiju ( obrazovanje odraslih osoba), kao što je i sudelovalo u pripremi akreditacije, službe za tržište rada, tj. u projektnoj saradnji (br.( TAMOP )OPSO 2.6.1.).

implemenTaTori projekTa

razvojni projekTi pojedinačnih oBuka, faT akrediTovani programi:• neprofitne organizacije od interesa, razvoj i obuka, • SORS-O.K. Razvojni programi za dugoročno nezaposlena lica,• Obuka za stručnog radnika-baštovana• Paktum kordinatora za zapošljavanje.

Organizacija je osno-vana 2000. godine, a u junu 2007. godine smo postali društvo od opšte koristi, sa 3 miliona evra upisanog kapitala, a od aprila 2009. godine smo neprofitna organ-izacija.

U našem sporazumu o partnerstvu važnu ulogu igra:

• reintegracija nezaposleni na društvenom nivou i na tržištu rada, jednake mogućnosti,

• sprovođenje obuka,

• potpora lokalne inicijative za zapošljvanje.

Izavnredne rezultate i partnere posedujemo i u delokrugu zadataka reintegracije osoba sa promenjenom radnom sposobnošću. Kod preduzeća Nokia Komarom ostvarili smo kopleksni paket usluga, u cilju proširenja zaposlenja, izradili smo individualne programe, imamo izrađene metode analize opisa poslova.

50

Trenutno u organizaciji radi na realizovanju zadataka 10 stalno zaposlenih, ugovorom o delu 4 saradnika, a u zavisnosti od potrebe 15-20 stručnjaka sa ugovorom. U tabeli su prikazani rezultati upravljanja projektima u poslednje tri godine:

Saradnički partneri ovog projekta su, opštinske samouprave Kaćmara i Madaraša, zatim stručna pomoć koju pruža Društvo Klaster Znanja i Društvo za ruralni razvoj, svi su posvećeni u potpunosi da ostvare svoje ciljeve, te da učesnike ovog projekta podpomognu na tržištu rada.„Bačflora – proizvodna škola u najugroženijem mikroregionu Bačalmaša“ je naziv projekta koji je fleksibilan, ima praktično orijentisanu obuku, stvorena su mesta za praktičnu obuku, stečena su oruđa za dugoročan rad i priliku za sve učesnike kako bi oni prevazišli postojeće nepovoljnosti. Naša je odgovornost, da resurse efikasno koristimo i živimo sa tim mogućnostima.

51

Naziv 2009 godina 2010 godina 2011 godina

Ukupan prihod 17 460 54 012 75 369

Dobit pre oporezivanja

8 050 17 314 244

Sopstveni kapital 13 361 30 608 30 852

Ukupna aktiva 15 446 33 784 39 479

Osnovni statistički podaci o broju učesnika( uz predhodni mesečni izveštaj CAP o broju učesnika) ili o srednjoj vrednosti broja učesnika na evidenciji tržišta rada sa punim radnim vremenom, broj im se zaokružuje na dole ako nije ceo broj u pitanju.

1,5 7 8

Opštinska samouprava Kaćmar član konzorcijuma

U poslednjem periodu samouprava i porodice traže izlaz iz sve većeg broja problema. Privredna kriza negativno je uticala na ekonomske i finansijske događaje, bilo u konkurencijskoj sferi tako i u samoupravnom sektoru. Kriza je dovela do značajnog smanjenja iznosa sredstava iz centralnog budžeta u odnosu na realne vrednosti, paralelno sa obavezama samouprava čiji se zadaci nisu smanjili. Uporedu s tim rasla su opterećenja na stanovništvo i porodice, a u našem malom regionu i u Kaćmaru prikazani su sve veći broj nezaposlenih. U prethodnom periodu sa skromnim mogućnostima naša samouprava donela je veliki broj, ali nedovoljno odluka, kako bi dala podršku i pomoć starijoj generaciji i porodicama u teškoj situaciji. U ovoj sredini veoma je važno, primerno, ovaj novi vid, pristup i razmišljanje, te izrada i ostvarenje ovog projekta.

Katalin Međeri Štefanija izvršitelj

Endre Pal gradonačelnik

Opštinska samouprava Madaraš član konzorcijuma

Madaraš je opština južne regije, južni deo Bač-Kiskun županije, pored granice sa Srbijom. Ovo je jedan od 33 najugroženijih mikro-regiona. Socijalno i ekonomski je veoma zaostalo naselje. To se ogleda u samoj strukturi starosti stanovništva, niskog nivoa školstva, uporno visokoj stopi nezaposlenosti, migracije mladih ljudi, nedostatak radnih mesta, niske profitabilnosti i u nepovoljnim uslovima. Po popisu stanovništva iz 2010.godine naselje broji 3065 stanovnika. U naselju je zbog prirodnih karakteristika najviše zastupljena poljoprivredna proizvodnja, te je ona najčešći oblik preživljavanja. Zemljište je les, dobrog kvaliteta, černozjom sa krečnom skramom, ponegde se srećemo sa lesnom ilovačom i peskovitim lesom. U Madarašu su čak već 1930-tih godina gajili zrnasto i krmno bilje, ali su se bavili i proizvodnjom grožđa i vina. 1970-tih godina osnovane su zadruge i time se povećao obim razvoja poljoprivrede.

Zemljište je les, dobrog kvaliteta, černozjom sa krečnom skramom, ponegde se srećemo sa lesnom ilovačom i peskovitim lesom.

Tada su zadruge zapošljavale većinu stanovništva naselja. Danas je to u velikoj meri smanjeno. Samo je nekolicina ljudi zaposlena, pošto je mehanika zamenila ljudsku snagu, te mali broj ljudi može da odradi potrebne poslove. S tim je porasla stopa nezaposlenosti. 90-tih godina došlo je do restrukturiranja poljoprivrede i kao rezultat toga, niz porodičnih farmi osnovano je u opštini. Ove ekonomske farme uglavnom su proizvodile da bi obezbedile egzistenciju porodice. Nažalost, u poslednje vreme primećeno je stalno propadanje poljoprivrede. Nepovoljna je situacija kako poljoprivrednika tako i preduzetnika. Jedan od razloga je lokacija naselja. Industrijske kompanije i kompanije za preradu poljoprivrednih proizvoda nisu nastale u naselju. Jedan deo stanovništva našlo je radno mesto u okolnim naseljima. Danas je i to veoma teško zbog smanjenog broja industrijskih postrojenja, manja je i potražnja za radnom snagom.

52

Sa oduševljenjem smo primili k znanju, da su se iz ova dva naselja u velikom broju javljale osobe koje su pohađale obuku, te se iskreno nadamo da im interesovanje neće opasti, i da ćemo u budućem zajedno raditi i razvijati saradnju.

Istvan Juhas gradonačelnik

opis modela proizvodne škole za samoodržavajuće oBlasTiIskustvo je da ruralna područja zbog svoje potčinjenosti ne mogu da zadrže i da u svoju korist preokrenu svoje preostale resurse. Stručni ljudi emigriraju, sirovina i prihodi poljoprivrede skoncentrišu se u velikim kompanijama, stanovništvo je sve više inaktivno, osuđeno na pomoć, bez stvarnih ciljeva u životu.

Uređuju se na niži životni standard, nasta-vak nezdravog stila života značajno smanjuje sposobnost stanovništva za rad, povratak na tržište rada, čak i onda kada bi zato postoja-la realna potražnja. Stanovništvo postepeno stari, a opštine su suočene sa sve većim soci-jalnim pritiskom. Među aktivnim stanovništ-vom, sasvim je normalno rasprostranjeno bilo prihvatanje statusa nezaposlenosti, koji su u početku prihvatali kao duži godišnji odmor. Nezaposlenost u porodici prelazi tada i na više generacija. Sve je ređe uređenje porodice koja sama proizvede sebi za život i u seoskim zajed-nicama. Proizvodna škola za samoodržavajuće oblasti je jedan od važnih oruđa, tj. primer kako i u najsiromašnijim mikro-regijama, dugoročno i uzimajući u obzir individualne potrebe, ra-zličitim metodama može da se utiče na ruk-ovanje nezaposlenosti. U oblastima gde model Proizvodne škole za samoodrživi razvoj može biti adaptirana, uglavnom su poljoprivrednog karaktera, te se tu proizvode uglavnom agrarne sirovine. Prerađivčka industrija je nerazvije-na, tako da proizvodi nisu prerađeni na ovoj teritoriji, već u drugim delovima države. Ovu situaciju gledajući sa aspekta zapošljavanja i ekonomskih uslova treba promeniti, pošto ekonomski razvoj regiona to zahteva, i postoje mnogi koji bi se bavili proizvodnjom vrednos-ti. Međutim stvaranje vrednosti modernim metodama ne poznaju nezaposleni koji žive u regionu. Pored obrazovanja odraslih, tre-ba da se preuzme uloga i efikasnija primar-na prerada i gajenje. Treba da potpomogne one nezaposlene ljude koji žele da promene svoju sudbinu, te radom i u potrazi su za st-varanjem vrednosti. Bez saradnje proizvođač je potpuno izložen nepovoljnim uticajima.

Proizvodna škola za samoodržavajuće oblasti poseduje posebne obuke, i to sa posebnim osvrtom na praktične kurseve, a ne manje važna je i savetodavna uloga, sposobna je da smanji rizike koji se mogu pojaviti u proizvodnji i isto tako može da poveća bezbednost na tržištu.

Uzimajući u obzir lokalne uslove, Proizvodna škola za samoodržavajuće oblasti treba da postigne sledeće ciljeve:

• pomoć pri samozapošljavanju (kogeneracija socijalnih udruživanja),

• transfer najmodernijih znanja u poljoprivredi,

• učestvovanje u državno priznatim ili akreditovanim obukama (veštine proizvodnje i prerade),

• podizanje nivoa prerade lokalnih proizvoda, te šta je potrebno da bi se to postiglo,

• unapređenje prodaje proizvedenih i prerađenih vrednosti, te da odgovaraju potražnji na tržištu,

• koordiniranje sezonskih i povremenih poslova, po mogućnosti kontinuirati.

53

Glavne funkcije Proizvodne škole za samoodržavajuće oblasti

• Prosvetna funkcija

• Funkcija alternativnog izvora prihoda

• Istraživačka funkcija

• Uslužna funkcija:

• pružanje informacija

• implementacija I razvoj programa obuke

• savetodavstvo

• organizacija programa

• turističke usluge

54

Obrazovna funkcija

Osnovne obuke Proizvodne škole za samoodržavajuće oblasti izrađene su u Proizvod-noj školi Bačflora i osnova su već odrađenih obuka. Neki od njih imaju već programske akreditacije, dok neke su u toku izrade. Neki od kurseva mogu biti zamenjeni sličnim sa-držajem obuka (NLO) ( proizvodnja povrća i voća, prerada povrća i voća), međutim bilo bi važno da se izrade individualne obuke, kontinualna promena odlika obuka. Pored toga, takođe smo smatrali za svrsishodnim da se među učesnicima mogu naći i ono koji nema-ju završeno osnovno obrazovanje, te bi njihovo uključenje u obuku bilo u drugim oblicima.

prosvetna funkcija

• Poznavanje proizvodnje

• Poznavanje Prerade

• Poznavanje prodaje

funkcija alternativnog

• Upotreba nastalih Kapaciteta

• Funkcija otvorene kuhinje

istraživačka uslužna

• Izrada novih modela proizvodnje i prerade

• Praćenje, upotreba rezultata

• Biodiverzitet

• Pružanje informacija

• Implementacija i razvoj programa obuke

• Savetodavstvo

• Organizacija programa, Turističke usluge

Upoznavanje s proizvodnjom

Da bi ih upoznali sa proizvodnjom važno je da se stvore pokazne bašte, koje poseduju biljke koje su karateristične za dato podneblje pokazajući najefikasnije metode uzgajanja sa prezentiranjem najpovoljnijih mera uzgoja,kako bi se učesnici pretvorili u svesne proizvođače.

Upoznavanje sa tradicionalnom preradom

Predmet koji se bavi tradicionalnom preradom, ima za cilj da učesnike upozna sa tradicionalnim, domaćinskim uslovima prerade i prodaje namirnica, da ih upozna sa seoskim karakteristikama, kulturnom baštinom, tradicijom, a da pri tome uslovi odgovaraju bezbednoj proizvodnji namirnica. Na sopstvenim farmama odgojene životinje i gajene biljke predstavljaju simbol društvenog prestiža, isto kao i primarni proizvodi za tržište. Visoko-kvalitetne sirovine i namirnice mogu da predstavljaju dopunu prihoda proizvođaču, a potrošaču gledajući s strane turizma, predstavljaju doživljaj.

Prodajne veštine – Otvaranje i funkcionisanje društvenih preduzetništva

Cilj obuke koja je dostupna za ljude ruralnih područja je da ih upozna kako na koji način mogu da plasiraju svoje proizvode, te da ih upozna sa novim oblicima preduzetništva i zakonskim propisima.

Funkcija alternativnih izvora prihoda

U našoj proizvodnoj školi preporučeno je otvaranje javnih kuhinja. Jedno od velikih prepreka realizaciji (prodaji) proizvoda je nedostatak odgovarajućih obradnih centara za preradu namirnica sa odgovarajućim standardima prehrambene higijene.

Da bi se to upotpunilo trebalo bi razviti mali pogon za preradu, gde bi domaćice pripremale namirnice po tradicionalnim receptima i po odgovarajućim uslovima. Kao rezultat toga, može se stvoriti široki spektar gotovih proizvoda, koji bi za potrošače bile izvanredne vrednosti, time što prema vrstama voća, naselja i proizvođača može da identifikuje dati ukus. Dakle, time proizvod dobija ličnost.

(Izvor: www.szekelygyumolcs.hu)

Kapacitet obrade u Proizvodnoj školi za samoodržavajuće oblasti

Kapacitet obrade je u demonstracione svrhe, varira u zavisnosti od lokacije i od vrednosti uložene investicije.

Istraživačko-razvojna funkcija

Istraživačko - razvojna funkcija Proizvodne škole za samoodržavajuće oblasti može biti povezana sa aktivnostima vezanim za poljoprivredu, međutim prvenstveno je vezana za razvoj samog modela i sa njim povezanim fizičkim licima, društvenim preduzećima.

Naš cilj je raznolik lokalno - ekonomski razvoj, samopromovisanje i autarkija.Planirana istraživanja od 2013-2015. godine:

• istraživanje tradicionalnih metoda za konzervisanje, izrada priručnika metoda tradicionalnih recepata, izrada knjige recepata

• pronalaženje tradicionalnih sorti, njihova demonstracija i nastanjivanje

55

Funkcije usluga

Pružanje informacija

Cilj mreže Proizvodne škole za samoodržavajuće oblasti sastoji se od, članova, odn. potencijalnih učesnika, da im se obezbedi prilika učenja metode praktičnog dela, da im se obezbedi pristup profesionalnom materijalu, istraživanju, studijama kao i štampanog materijala partnerskih organizacija. Članovima ciljne grupe obezbediti stručnu biblioteku preko koje mogu da obezbede pristup najnovijim informacijama, obaveštavanje o agrarnom sistemu potpore, konkursnim mogućnostima, nabavnim i prodajnim kanalima.

Programi obuke i kursevi

Pored gore opisanih individualnih programa i njihovih sprovođenja, dodatni razvojni programi su razvoj seoskog turizma, privređivanje za tipične oblasti, stručna saznanja u oblasti privređivanja predela, da bi se time pomoglo privredniku da koristi odgovarajuće mere karakteristične za predeo, te konvencionalne i nove metode uzgoja. Ukoliko za to ima potrebe mogu se obučavati i bio-poljoprivrednik, domaćica, strani jezici i osnove kopjuterskih veština.

Rad kancelarije za informisanje

Posteri, mape, brošure, priprema biltena tradicionalnih sorti i proizvoda karakterističnih za predeo, metodi obrade, turističke atrakcije u regionu, prezentacija flore i faune predela.

Članovima ciljne grupe obezbediti stručnu bib-lioteku preko koje mogu da obezbede pristup najnovijim informaci-jama, obaveštavanje o agrarnom sistemu pot-pore, konkursnim mo-gućnostima, nabavnim i prodajnim kanalima.

U cilju podizanja turističkih atrakcija prezentacija mape sa nacionalnim parkovima, predela sa posebnom zaštitom, ekološko osetljiva područja, saobraćaj, biciklističke staze, planinarenje, izleti brodom, turistički programi i kulturni programi.

Organizacija programa, turističke usluge

Organizacije programa i turističke usluge ne nudi svaka proizvodna škola za samoodržive oblast. To zavisi od geografske lokacije, od infrastrukture koju poseduje. Ako sprovodioci osećaju da postoje odgovarajuće tačke za obavljanje takve delatnosti, onda će verovatno želeti da se bave s tim, jer bi to u velikoj meri doprinelo održavanju ustanove, kao i mogućnosti zarađivanja prihoda.

Kakve programe predlažemo?

• Zaštita vrednosti i baštine,

• Letnji kampovi (tematski letnji kamp: „I ja imam baku na selu”

• Forumi, konferencije,

• Organizovanje programa za razvoj zajednice.

56

Razvijanje seoskog turizma, seoske kuće

Vlada je odredila Uredbom 136/2007. (VI. 13.) o seoskom i agro-turizmu, te uslužne delatnosti ( u daljem tekstu: uslužne delatnosti), definisane posebnim propisima, da se podrazumeva obezbeđivanje povremene usluge seoskog smeštaja, u onim naseljima gde je to prigodno. Jedan od takvih je usluga tkz. Usluga seoskog gostinjskog stola.

Lice koje se sezonski bavi uslugom seoskog i agroturizma je ono fizičko lice koje poseduje nepokretnost koje nije klasifikovano kao javno zemljište ( salaš, seoska porta), legitimnim korišćenjem sam ili uz pomoć lica sa kojima živi u istom domaćinstvu, ili bliski rođaci, vrše aktivnosti usluge. Po zakonu seoski gostinjski stol je: kulinarskom tradicijom pripremljena porodična hrana i aktivnosti koje se odnose na predstavljanje i prodaju tih proizvoda, spravljenih tako da, po jednom danu najviše može da ugosti do petnaest posetilaca. Posetilac je primalac usluge, turista ili lice koje je na ekskuziji. Ova vrsta usluge može biti sezonska. Povremenom se smatra onda ako je sezonska ili ako se ne praktizira dnevno.

Uslužnu delatnost može da vrši ako, se upiše u zvanični registar, predajući zahtev službeniku naselja kojem pripada selo. Od bliskih rođaka koji žive u jednom istom domaćinstvu, samo jedna osoba može da se registruje. Usluga seoskog gostinjskog stola regulisana je higijenom prehrambenih proizvoda 29. april 2004. godine 852/2004/EK Evropskog parlamenta i Saveta II. Aneks III. u poglavlju prvenstveno u privatnim kućama, ali se priprema hrane vrši za te delatnosti u datim kućama.

Važno je napomenuti da prilikom pružanja usluge seoskog gostinjskog stola, proizvedena hrana ne treba da poseduje proizvođački list (specifikaciju).

• da hranu proizvedenu u lokalu, prerađenu ili svežu na mestu-lokalno distribuira;

• da predstavi tradiciju pripreme kućnih jela i njihov jedinstven ukus;

• da očuva seosku kuhinjsku tradiciju ;

• da turistima, posetiocima u kombinaciji sa kulinarskim programom obezbeđuje i obroke.

57

Međunarodni odnosi

Sporazum je potpisan od strane Udruženje Sekeljvoće (Sekeljudvarhej, Rumunija); Udruženje seljaka Subotica ( Bajmok, Srbija) i Neprofitna organizacija Klaster znanja (Segedin, Mađarska) u cilju saradnje za ekonomski i seoski razvoj.

Udruženje Sekeljvoće

U Sekeljudvarheju je 5. marta 2010. godine održana osnivačka skupština Udruženje voćara Sekeljvoće iz Sekelja i Udruženje prerađivača. Glavni cilj udruženja je da se podrži i promoviše tradicionalna proizvodnja voća i njegova prerada. Povod nastanka udruženja je bilo, to što je Fondacija Civitas započela projekat ekonomskog razvoja regionalnih zajednica uz podršku Norveškog fonda u selima koja pripadaju Udvarsekhelju. Cilj inicijative: podpomoći farmere i male proizvođače, dati im za primer i pomoći im oko tradicionalnog gajenja voća i oko prodaje prerađevina od voća kako bi se omogućio održivi razvoj za zajednice, okruženje bilo bolje, te bi u mestu gde žive mogli obezbediti sopstveno izdržavanje. U cilju toga, analizirani i mapirani su stari voćnjaci, sastavljen je kokpleksan paket obuke za lokalne poljoprivrednike.

U cilju toga, analizira-ni i mapirani su stari voćnjaci, sastavljen je kokpleksan paket obuke za lokalne poljo-privrednike.

Približno jednogodišnji program obuke obuhvata sledeće tematike:

• ekonomsko samoorganizovanje ruralnih regija;

• poznavanje tradicionalnih sorti voćaka, negovanje i razmnožavanje;

• ekonomska vrednost starih sorti voća i tržišne mogućnosti;

• tradicionalna proizvodnja i zahtevi standarda higijene namirnica.

Sastavili su stalno obnavljajući Poslovni razvojni paket za sve proizvode od voća, koji obuhvata sve rezultate istraživanja tržišta, studije izvodljivosti, razvojne predloge i marketinšku strategiju. Učesnicima će paket biti predstavljen tokom obuke, gde će se upoznati sa načinom njegovog korišćenja. Osnovali su Resursni centar za ruralni razvoj i Otvorene kuhinje. Resursni centar obezbeđuje kontinuiranu pomoć zainteresovanim voćarima i prerađivačima voća, oko otvaranja i vođenja poljoprivrednog preduzetništva; proizvodnje lokalnih proizvoda ( sirovina, tehnologija, oprema, ambalaža itd. ); traženja mogućnosti u poljoprivrednim i razvojnim projektima, popunjavanje projekata; pretraga tržišnih mogućnosti i posredovanje u istom.

58

Udruženje seljaka Subotice

Udruženje seljaka Subotice je nastao kao

neformalni nasledik, sledbenik ranijeg

Udruženja Vojvođanskih poljoprivrednika, a

rad je započeo 1995. godine.

U januaru 2002. godine Opštinsko udruženje

seljaka Subotice postalo formalno neprofitno

civilno udruženje koje se bavi zastupanjem

interesa poljoprivrede i ruralnog razvoja.

Aktivnosti udruženja nisu usko vezana

za područje Subotice, nego Vojvodine, te

zaštita interesa društva seljaka, posrednička

uloga i pružanje podrške ruralnom razvoju.

Opštinsko udruženje seljaka Subotice

svoje aktivnosti proširilo je u oblast

prekogranične DKMT Euroregije, pri

razmeni iskustava i razvoja u cilju poboljšanja

ekonomskih odnosa. U novembru 2002.

godine potpisan je sporazum o saradnji sa

srodnim udruženjima Mađarske i Rumunije.

Glavne aktivnosti udruženja su:

• Obuka poljoprivrednika - učenje savremenih tehnologija- poljoprivredni marketing

• Identifikacija mogućnosti razvoja• Saradnja pri registraciji primarnih

proizvođača• Molbe - aplikacija i priprema, prilikom

dodele materijalne pomoći u poljoprivredi• Izletne obuke, forumi, konferencije• Pojava na izložbama• Savetodavanje• Održavanje kontakta sa srodnim

udruženjima• Održavanje i negovanje prokograničnih

odnosa• Ruralni razvoj• Agroturizam, seoski turizam• Negovanje tradicije• Zaštita životne sredine

Ključni projekti udruženja su:• RAIC Program- Regionalni poljoprivredni

informacioni centar• SELECT Program- Uslužni fond za

selekciju - razvoj stočarstva• Agencija za poljoprivredni i ruralni razvoj -

Razvojni program

59

Tekst sporazuma:

Saradnja karpatskog bazena za izradu ekonomsko razvojne inicijative

za podršku ruralnim zajednicama

Udruženje Sekeljvoće (Sekeljudvarhej, Rumunija); Udruženje seljaka Subotica ( Bajmok, Srbija) i Neprofitna organizacija Klaster znanja (Segedin, Mađarska) kao stranke u saradnji, ( u daljem tekstu: Strane) udruženja iz tri zemalja u cilju promovisanja saradnje za ekonomski i ruralni razvoj, potpisali su sporazum o saradnji.

I.

Primarni cilj saradnje strana je u saradnji za razvoj ruralne zajednice i ekonomskog prosperiteta, posebno u zajedničkim stručnim konferencijama i priredbama, organizovanju razmene stručnih iskustava, volontersko programu, publikacijama kao i istraživačkim oblastima.

II.

Strane su definisale sledeće važne teme s posebnim osvrtom na saradnju:

a) Organizacije koje funkcionišu u oblastima ruralnog razvoja imaju za zadatak da izrade i odrade programe potpore za stručnu međusobnu saradnju a posebno za organizacije koje rade za mlade, ugrožene ljude radi poboljšanja kvaliteta života u ruralnim sredinama.

b) Širenje i predaja dobre prakse u proizvodnji i prodaji lokalnih proizvoda

c) Širenje i predaja dobre prakse u proizvodnji i primeni obnovljivih izvora energija

d) Prenos i širenje dobre prakse koja stručno i metodološki daje pomoć malim opštinama, seoskim zajednicama, da pripreme i odrade uspešni projekat ruralnog razvoja.

e) Širenje i prenos dobre prakse za razvojne preduzetničke programe malih naselja, seoskih zajednica.

III.

Strane imaju za cilj i smatraju neophodnim da kako u Transilvaniji, Vojvodini tako i u Mađarskoj obezbede niz međunarodnih priredbi. Strane smatraju neophodnim usklađivanje tema priredbi, te da su teme visoko prilagođene u zavisnosti od zemalja.

IV.

Strane smatraju za važno da promovišu jedni druge na međunarodnim nastupima, daju mogućnost registracionog mesta istog i obezbeđuju infrastrukture jedni drugima.

V.

Strane će imenovati jednog predstavnika koji će biti odgovoran za održavanje odnosa, za kredabilitetne informacije, za pripremu događaja u okviru saradnje, te koordinaciju zadataka koje sadrži ovaj Sporazum.

VI.

Ovaj Sporazum stupa na snagu na dan potisivanja, i glasi na neodređeno vreme.

60

61

Recepti

Ajvar za zimu

Potrebno je:• 5 db paprika kalifornijska ili paradajz • 2,5 kg crni luk • 2 kg paradajz• 8-10 db patlidžan• 5 glavica belog luka• 8-9 dl ulja • 5-6 supenih kašika crvenovinskog sirća • so• mleveni list celer • majčina dušica• bosiljak • čubar • natrijum-benzonat

PripremaPovrće odmerimo, operemo i očistimo. Patlidžan izbodemo i zajedno sa paprikom, 2 kg crnim lukom, i paradajzom u lerni dobro ispečemo. Koru pečenog patlidžana, paprike i paradajza odstranimo sa plastičnim nožem. 0,5 kg crnog luka sameljemo, propržimo na ulju, dodamo mleveni celerov list. Sve samleti u mašini za malevenje mesa. Crnom luku prvo dodamo beli luk, a potom ostale samlevene sastojke. Po ukusu dodamo majčinu dušicu, bosiljak, čubar i potom na kraju dodamo crvenovinsko sirće. Na laganoj vatri kuvamo uz stalno mešanje, dok ne bude dovoljno gusto a ukusi se usklade. Nije potrbno dugo vreme pošto smo sve prethodno ispekli, ( ali barem 30-40 minuta). Stavimo u tegle, na svaku stavimo na vrh noža natrijum- benzonata, a na to maslinovo ulje. Jedan dan treba da ostoji u suvom dunstu.

Ajvar II

Potrebno je:• 1 kg patlidžan• 1 kg kapija, pritamin ilikalifornijska paprika• 50 dkg paradajz• 1 glavica belog luka• 1/4 celer• 2 glavice crnog luka• 1 čili paprika• 1 dl jestivo ulje• 2 supena kašika crnovinskog sirćeta• sušena slana• majčina dušica• ruzmarin• biber

Priprema:Izboden patlidžan stavimo u lernu, nakon 20 minuta možemo i papriku, pečemo zajedno 40 minuta na 220 stepeni.Dotle iseckamo 2 glavice luka, 1 glavicu belog luka, 5 paradajza, celera. Pečenu papriku pokrijemo i ostavimo da ostoji 10 minuta, zatim oljuštimo, sasvim jednostavno možemo da skinemo koru. Patlidžan isečemo na pola i izgrebemo mu meso.Crni luk, beli luk, celer i mali čili paprike u loncu na nešto više ulja izdinstamo, dodamo so, pošto do sada nigde nismo solili. Slanu, majčinu dušicu,ruzmarin dodamo. Na kraju sve spojimo i dodamo jednu kašikicu natrijum-benzonata i sve turmiksujemo. Male teglice od bebi hrane iskuvamo i u njih stavimo ajvar. Na vrh stavimo 1 kafeni kašiku maslinovog ulja. Stavimo foliju a ne celofan i zatvorimo.

62

Mešovito narezano domaće kiselo povrće

Potrebno je:• 2 glavice slvežeg kupusa • 1 kg paprika• 1 kg krastavaca (za zimnicu)• 1 kg crni luk• so (10-12 dkg približno)• šećer (30-40 dkg po ukusu)• 2,5 dl sirće • vinobran• natriujm-benzoat

PripremaKupus, krastavac, luk, papriku operemo i izrendisemo. U jednom velikom loncu stavimo svo povrće, posolimo, dodamo šećer i sirće. Na ovu količinu dodamo jednu kafenu kašiku vinobrana, 1,5 kafenu kašiku natrijum-benzoata (rastvorimo u toploj vodi). Količinu šećera možemo povećati u zavisnosti ko kako voli. Sve dobro izmešamo rukom, da se povrće nebi izlomilo. Ostavimo damiruje par sati, dok ne pusti tečnost. Stavljajmo u teglu i može na policu (od ove količine dobili smo 8 tegli).

Kvasni beli luk

Potrebno je:• Beli luk• so,• mirođija, • hleb.

Priprema:Beli luk oljuštimo a češnjeve stavimo u tegle. Između njih stavimo mirođiju i dopunim provrelom slanom vodom. Na vrh stavim jednu krišku prženog hleba, pokrijem teglu tanjirićem a ispod tegle stavim još jedan tanjir i sve to stavim na sunce ( može u prozor ili terasu). Nakon 4-5 dana procedim, stavim u čiste tegle, dopunim istom tečnošću i držim u frižideru.

Paradajz u ulju

Potrebno je:• 1 kg sitnog paradajza, • 1 l maslinovog ulja, • svež bosiljak,• 1 kafena kašika soli.

Priprema:Paradajz i bosiljak operem i osušim. Male paradajze sa čačkalicom više puta izbodem. Paradajz i bosiljak naizmenično izređam u suve tegle, posolim i prelijem uljem. Zatvorim tegle i na hladnom tamnom mestu čuvam.

Aioli (tradicionalna priprema)

Za 4 dl aiolia potrebno je:• 2 veoma sveža žumanjca• 3,75 dl suncokretovo ulje• 3-4 veliki češanj belog luka• 1 supena kašika dijon slačice (senf )• 1 supena kašika belog vinskog sirćeta• 2 supena kašika sveže ceđenog limuna• so, sveže mleveni biber

Priprema:Žumanjca, senf, vinsko sirće, zgnječen beli luk izmešamo, malo solimo i pobiberimo.Ulje prvo samo kap po kap dodajemo, zatim u tankom mlazu, a uz to dobro mešamo mutilicom da ulje ne izbije iz kreme. Pre posluživanja poželjno je rashladiti. U treba upotrebiti u roku od 2-3 dana.

63

Zakuska

Za jednu porciju potrebno je:• 5 kg seckanih, prženih patlidžana• 5 kg pritamin paprika, mlevena• 1 kg crni luk• 1,5 litra (domaći) koncentrovani sok od paradajza• 1 litra suncokretovog ulja• po ukusu so, crni biber u zrnu, ako ne volimo da ga

zagrizemo možemo ga staviti u cediljku za čaj• lovorov list

PripremaKoličina sastojaka razume se kao već gotova, kao patlidžan već pržen, oceđen, pritamin paprika i crni luk već očišćen, mleven. Može da deluje kao velika količina, ali ako već utrošimo toliko vremena na pripremu, bolje da ne pripremamo malu porciju, pošto ćemo zimi biti veoma zahvalni. Danstati crni luk na oko 2 dl ulja. U drugom loncu na ostalih 8 dl ulja dinstati pritamin papriku, dok joj tečnost ne ispari, jer u protivnom zakuska će nam biti retka. Ako smo sa ovimzavršili, u velikom loncu pomešati sve sastojke i počnimo kuvati. Kuvati uz stalno mešanje pošto lako može da zagori. Ako imamo mogućnosti da kuvamo napolju, ušparaćemo sebi veliko spremanje. Korisno je dugačkom varnjačom mešati pošto vrije i što je dalje od ruke to je manje mugućnosti da se opečemo. Najbolja je varnjača kojom na selu pripremaju pekmez od šljive. Od kada provrije, potrebno je oko 1,5-2 sata kuvanja. Onda je gotovo, kad se na povšini pojavi ulje, tada odmah treba ugasiti šporhet, i još vrelo trba staviti u dobro oprane tegle. Nakon što smo ih zatvorili, tegle staviti u suvi dunst do sutradan, i pokriti ih ćebetom i staviti u obloženu košaru, da bi se veoma polako ohladilo. Tako birajmo tegle da prilikom upotrebe potrošimo zakusku u toku 5-6 dana, pošto ne sadrži konzervans i lako se plesni. U Transilvaniji prave više vrsta zakuski: umesto patlidžana koriste pasulj ili šumske gljive ( najviše lisičarka, bolete-varganje, tkz. „hirib” kako ih u Transilvaniji zovu).

Zakuska od patlidžana

Potrebno je:• 2 kg crni luk• 1 kg šargarepa• 3 kg mlevena crvena pritamin paprika • 5 kg patlidžan

Priprema:Ovu masu dinstamo 45-50 minuta, nakon toga dodajemo patlidžan, 1 litru paradajz soka, 4-5 komada lovorov lista, 1 šaku bezjodne soli, 1 liter ulja, 2 supene kašike mlevenog bibera ( po ukusu). Kuvmo 2 sata uz stalno mešanje, da ne bi zagorelo. 15 minut pre nego što je gotovo, dodamo jednu malu ravnu kašiku salicila. Stavimo masu u tegle, dobro zatvorimo i stavimo u tpli dunst na 24 sata.

Pekmez od šipka (Hečedli pekmez)

Potrebno je:• otp. Za 4 komada 2,5 dl-ske tegle :• 80 dkg šipka ( da nebudu jako zrele)• 80 dkg želirani šećer• sok od 1 limuna• 4 dkg sveže rendanog đumbira

Priprema:Šipak očistimo, operemo i isečemo na pola, seme izvadimo. Tegle operemo, ostavimo da se ocede. Šipak još jednom operemo, stavimo u lonac i dodamo toliko vode da ga prekrije. Odprilike 45 minuta kuvamo da omekša. Šipak sa vodom zajedno propasiramo ( otp. 80 dkg masa voća koja nam je potrebna). Masu izmešamo sa želiranim šećerom ( onoliko šećera stavimo, koliko nam je masa voća). Stavimo limunov sok i đumbir. Uz mešanje treba da provrije, zatim 4 minuta ostavimo da vrije. Otklonimo penu. Odmah stavimo u teglu, zatvorimo, otprilike na 5 minuta prevrnemo tegle i stavimo na hladno mesto.

64

Slatko od dinje

Potrebno je:• 2 kg neoljuštenih, iseckanih dunja

(količina se odnosi na očišćene, iseckane, odstranjeni su loši delovi), • 80 dkg šećera, • 2 štapića cimeta, • sok od 1 limuna i izrendisana limunova kora, • 15 dkg očišćenih oraha

PripremaDunje dobro operemo, po mogućnosti sa sunđerom dobro ih izribamo da bi uklonili sve spoljne prljavštine. Koristimo širok lonac sa duplim dnom od kroma, i stavimo iseckane dunje. Dolijmo onoliko vode, da ih prekrije i poklopljeno kuvajmo dok ne smekša. Tada odlijmo vrelu vodu a voće izmiksujemo sa ručnim blenderom. Dodajmo sok od limuna, rendanu koru, stavimo štapiće cimeta i počnimo kuvati masu. Uz stalno mešanje, treba da isparit veliki deo tečnosti, tako da ćemo videti dno lonca pri mešanju. Tada treba da dodamo šećer i na srednjoj vatri otp. 30-40 minuta uz stalno mešanje sjedinimo masu koja će da zgusne. Tada stavimo orah i još jednom promešajmo. Jednu plitku veliku činiju ili više malih obložimo folijom i u njih stavimo voćnu masu. Izravnajmo površinu i ostavimo da se isuši tokom jednog dana. Ako se stvrdne, izvrnemo na mrežu i tokom nekoliko dana povremeno ih prevrnemo, da bi se otvrdnule sve strane. Dugo može da odstoji ako ih upakujemo i papír za pečenje ili celofan.

Šljiva u sirćetu

Potrebno je:• 2 kg zrele ali ne premekane šljive, • sirup za svaki litar 20 dkg šećera i 1 dl 10% sirćeta

Priprema:Šljive operemo i stavimo ih u čiste tegle. Tegle dopunimo vodom, da tačno odredimo koliko će nam sirupa trebati. Zatim vodu stavimo u lonac, stavimo odgovarajuću količinu sirćeta i šećera, zatim stavimo da provri. Kada vrije sirup sipamo na šljive u teglama ( pazimo da skroz prekriju voće), zatim prekrijemo i ostavimo da stoji do sutradan. Drugi i treći dan sve to ponovimo, a na kraju vrele tegle dobro zatvorimo i na tomlom mestu polagano ih ohladimo.

Pekmez od crvenog lika sa brusnicom

Potrebno je za jednu teglu:• 6 db crveni luk, • 3 supena kašika šećera, 3 supena kašika maslinovog ulja, • 1 mala kašikica soli, na vrh noža mleveni cimet, • 3 supena kašika džema od brusnice, • sok od 1 limuna i izrendisana limunova kora

Priprema:Na ulju karamelizujemo šećer, isečemo na polukriške luk te ga stavimo, so, i kuvamo dok ne zgusne. Dodamo džem od brusnice, zatim ceđeni limun i izrendisanu koru. Još jednom promešamo i vrelo stavimo u teglu.

Beli luk u medu

Potrebno je:• 25 češnjeva belog luka • 15 dkg meda, • sok od 3 limuna, • 1 grančica ruzmarina, • 1 ljuta paprika,• so, • mleko.

Priprema:Češnjeve belog luka 2-3 minuta kuvam u mleku, zatim ocedim. Med sa limunovim sokom, ruzmarinom ljutom paprikom i sa soli prokuvam. Beli luk stavim u tegle, prelijem sa mednom mešavinom i zatvorim. Za 3-4 dana može se koristiti.

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

Bácsflóra Termelői skola léTrehozása

a legháTrányosaBB helyzeTű Bácsalmási kisTérségBen

Az Európai Unió és a Magyar Állam által nyújtott támogatás összege

188 893 315 fTMegvalósítás ideje: 2011. január 01. – 2012. december 31.

Megvalósítók: Katymár Községi Önkormányzat, Madaras Község Önkormányzata, Tudásklaszter Nonprofit Kft.

Nemzeti Fejlesztési Ügynökségwww.ujszechenyiterv.gov.hu

06 40 638 638

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

Bácsflóra Termelői skola léTrehozása

a legháTrányosaBB helyzeTű Bácsalmási kisTérségBen

Az Európai Unió és a Magyar Állam által nyújtott támogatás összege

188 893 315 fTMegvalósítás ideje: 2011. január 01. – 2012. december 31.

Megvalósítók: Katymár Községi Önkormányzat, Madaras Község Önkormányzata, Tudásklaszter Nonprofit Kft.

Nemzeti Fejlesztési Ügynökségwww.ujszechenyiterv.gov.hu

06 40 638 638