Kistérségek osztályozásai KISTERSEGEK OSZTALYOZASAI.pdfösszes kistérség komplex mutatójának átlaga. – Leghátrányosabb helyzetű kistérségek: a hátrányos helyzetű

Kistérségek osztályozásai

Az osztályozás statisztikai adatok ésmutatók alapján történik

• Adatok– Demográfiai, gazdasági, foglalkoztatási,

infrastrutúrális, stb.• Dinamikus mutatók

– Az adatok időbeni változását, a változásmértékét mutatják

Kistérségek fejlettségi típusainakKistérségek fejlettségi típusainakmeghatározásameghatározása

• Az térszerkezet meghatározó elemei:– a főváros kiugró fejlődése az ország többi

részéhez viszonyítva,– a nyugati térségek növekvő előnye a keleti és az

északi régiókkal szemben,– a kistérségek fejlődésének növekvő térbeli

tagoltsága és– a településhálózat erősödő gazdasági

tagoltsága.

GazdaságiGazdasági--társadalmi helyzetüket éstársadalmi helyzetüket ésfejlődésüket jellemző kilenc mutatófejlődésüket jellemző kilenc mutató

• Külföldi érdekeltségű vállalkozások külföldi jegyzetttőkéje egy lakosra, 1998

• Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egylakosra, 1998

• Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egylakosra, 1998/1988

• Működő gazdasági szervezetek ezer lakosra jutó száma,1998

• Működő gazdasági szervezetek száma, 1998/1995• Munkanélküliek aránya, 1998• Vándorlási különbözet ezer lakosra jutó száma, 1990-

1998• Távbeszélő főállomások ezer lakosra jutó száma, 1998• Személygépkocsik száma ezer lakosra, 1998

A fejlettségi kategóriák meghatározásaA fejlettségi kategóriák meghatározása

• „dinamikusan fejlődő”: a jelzőszámok zöme többmint 10%-kal meghaladja a vidéki átlagot

• „fejlődő”: a mutatók zöme a vidéki átlag felett van, deannak mértéke nem haladja meg a 10%-ot

• „felzárkózó”: a mutatók zöme közelíti a vidékiátlagot, s a növekedés jeleit is mutatják

• „stagnáló”: a vidéki átlagtól való elmaradás ajelzőszámok zöménél eléri, illetve közelíti a 10%-ot

• „lemaradó”: a jelzőszámok zöménél a vidékiátlagtól való elmaradás legalább 15%.

A KISTÉRSÉGEK HELYZETE A PIACGAZDASÁGRAA KISTÉRSÉGEK HELYZETE A PIACGAZDASÁGRAVALÓ ÁTMENET VÉGÉN 2000VALÓ ÁTMENET VÉGÉN 2000

A kistérségek fejlettségi különbségei (2002)

•Dinamikusan fejlődőBudapest, Budaörsi, Dunakeszi, Gödöllői, Pilisvörösvári, Ráckevei,Szentendrei, Váci, Székesfehérvári, Esztergomi, Komáromi, Veszprémi,Balatonalmádi, Balatonfüredi, Győri, Soproni, Mosonmagyaróvári,Szombathelyi, Csepregi, Zalaegerszegi, Keszthelyi, Pécsi, Fonyódi, Siófoki,Egri, Szegedi•FejlődőGyáli, Dunaújvárosi, Gárdonyi, Móri, Tatabányai, Dorogi, Tatai, Tapolcai,Kőszegi, Körmendi, Sárvári, Szentgotthárdi, Nagykanizsai, Lenti, Kaposvári,Szekszárdi, PaksiMiskolci, Gyöngyösi, Debreceni, Hajdúszoboszlói, Szolnoki, Kecskeméti,Békéscsabai, Orosházai, Hódmezővásárhelyi•FelzárkózóAszódi, Ceglédi, Dabasi, Monori, Nagykátai, Szobi, Bicskei, Kisbéri, Oroszlányi,Ajkai, Pápai, Várpalotai, Zirci, Csornai, Kapuvári, Téti, Celldömölki,Őriszentpéteri, Zalaszentgróti, Mohácsi, Siklósi, Pécsváradi, Marcali, Bonyhádi,Dombóvári, Hatvani, Rétsági, Tiszaújvárosi, Nyíregházai, Tiszavasvári,Jászberényi, Bajai, Kalocsai, Kiskőrösi, Kiskunfélegyházai, Kiskunhalasi,Kiskunmajsai, Kunszentmiklósi, Csongrádi, Makói, Szentesi

•StagnálóEnyingi, Sárbogárdi, Sümegi, Letenyei, Vasvári, Komlói, Barcsi, Lengyeltóti,Tamási, Tabi, Salgótarjáni, Balassagyarmati, Pásztói, Füzesabonyi,Kazincbarcikai, Mezőkövesdi, Sárospataki, Szerencsi, Hajdúböszörményi,Püspökladányi, Karcagi, Kisvárdai, Bácsalmási, Jánoshalamai, Szarvasi,Kisteleki, Mórahalomi•LemaradóSásdi, Sellyei, Szigetvári, Csurgói, Nagyatádi, Edelényi, Encsi, Ózdi,Sátoraljaújhelyi, Szikszói, Hevesi, Pétervásárai, Bátonyterenyei, Szécsényi,Balmazújvárosi, Berettyóújfalui, Polgári, Baktalórántházai, Csengeri,Fehérgyarmati, Mátészalkai, Nagykállói, Nyírbátori, Vásárosnaményi,Kunszentmártoni, Tiszafüredi, Törökszentmiklósi, Mezőkovácsházai, Sarkadi,Szeghalomi

Elmaradott térségekmeghatározása

• A területfejlesztés kedvezményezetttérségeinek lehatárolása a kormányzatitámogatásainak célterületeit kívántameghatározni 1999-ben

Az új besorolásokhoz felhasznált adatok,mutatócsoportok és mutatók a következők:

Demográfiai mutatócsoportM1. Terület Ú-RKKM2. Lakónépesség, Ú-RKKM3. Népsűrűség, R-KSH, Ú-RKKM4. Vándorlási különbözet, R-KSH, Ú-RKK (1990-97)M5. 60-x éves korosztály aránya, Ú-RKKM6. Vitalitási index, R-KSH, Ú-RKKM7. Városi népesség aránya, Ú-RKK

Foglalkozási szerkezeti mutatócsoportM8. Mezőgazdasági, R-KSH, Ú-RKKM9. Ipari, R-KSH, Ú-RKKM10. Tercier szektor aktív keresőinek aránya, R-KSH, Ú-RKK

További mutatócsoportok és mutatók

A foglalkozás-váltás és a munkanélküliségmutatócsoportjaM11. Ipari foglalkoztatottak számának változása,R-KSH, Ú-RKK (1994-97)M12. Munkanélküliek aránya, R-KSH, Ú-RKK,(1997)M13. Tartós munkanélküliek aránya, R-KSH(1994, 1995, 1996) Ú-RKK(1996, 1997)

További mutatócsoportok és mutatók• Infrastrukturális mutatócsoport

M23. 1000 lakosra jutó telefon-főállomások száma, R-KSH,Ú-RKKM24. 1000 lakosra jutó gépkocsik száma, R-KSH, Ú-RKK,M25. A közüzemi vízhálózatba kapcsolt lakások aránya, R-KSH, Ú-RKK,M26. Az 1 km vízvezeték-hálózatra jutó csatornahálózathossza, R-KSH, Ú-RKK,M27. A vezetékes gázt fogyasztó háztartások száma alakásállomány %-ában, R-KSH,Ú-RKK,M28. A kiskereskedelmi boltok 1000 lakosra jutó száma, R-KSH, Ú-RKK,M29. A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött 1000 lakosrajutó vendégéjszakák száma, R-KSH, Ú-RKK,M30. Az elérhetőség minősítése, Ú-TERRA, (többváltozatban)

További mutatócsoportok és mutatók• Gazdasági mutatócsoport

M14. Gazdasági szervezetek 1000 lakosra jutó száma, R-KSH, Ú-RKKM15. Gazdasági szervezetek és egyéni vállalkozóksűrűsége, db/km2, R-KSH, Ú-RKK,M16. Gazdasági szervezetek változásának dinamikája, R-KSH, Ú-RKK,M17. A mezőgazdasági egyéni vállalkozások 1000 lakosrajutó száma, R-KSH, Ú-RKK,M18. Egy állandó lakosra jutó szja alapot képezőjövedelem, Ft, R-KSH, Ú-RKK,M19. Egy állandó lakosra jutó szja, Ft, R-KSH, Ú-RKK,M20. Hozzáadott érték az egyes és kettős könyveléstvezető gazdasági szervezeteknél, Ú-APEH,M21. A saját tőke és a jegyzett tőke aránya egyes és kettőskönyvelést vezető gazdasági szervezeteknél, Ú-APEH,M22. A külföldi tőke aránya, Ú-APEH,

További mutatócsoportok és mutatók• Egyéb, speciális mutatók csoportja

M31. Az urbanitás/ruralitás indexe, R-KSH, Ú-RKKM32. Az egyetemi és főiskolai hallgatók aránya alakónépességből, R-KSH, Ú-RKK,M33. A 10 évesnél idősebb népesség által elvégzettátlagos (osztály) évfolyamszám, R-KSH, Ú-RKK,M34. Az újonnan épített lakások aránya, R-KSH, Ú-RKK(1990-97),M35. Az épített lakásokból a 3-x szobásnál nagyobblakások aránya, Ú-RKK,M37. Településsűrűség (a 100 km2-re jutó településekszáma) Ú-RKK,M38. A külterületi népesség aránya Ú-RKK,

Módszertani lépések (1)Módszertani lépések (1)1. az ún. rangszámítással mind a hat használt

mutatócsoportra és azok legfontosabb mutatóiravonatkozóan áttekintették az előző három év kistérségiszinten végbement változásait

2. Második lépésben, hat fő mutatócsoportra elkészítettéka kistérségek teljes 1997-es adatbázisát, az eredetibesorolások módszerével értékelték az 1994-97 közöttbekövetkezett változásokat, azok főbb tendenciáit

3. harmadik lépésben új mutatók, besorolási ajánlásokkészültek a közlekedési helyzet, az elérhetőségfigyelembe vételével

4. végül elkészült ez a jelenlegi, a kedvezményezetttérségek besorolásának felülvizsgálatát ill. új, alternatív,besorolási lehetőségek döntéseit lehetővé tevő változat

Módszertani lépések (2)Módszertani lépések (2)• Minden felhasznált mutató szórásának a

terjedelmét 5 egyenlő osztályközre bontották, s aminimumtól a maximum felé haladva az egyesosztályközbe való tartozás esetén 1.-5. közöttipontértékeket adtak az adott kistérségeknek(fordított értelmezésű mutatónál /pl. magas munkanélküliség/,ahol a magas érték a kedvezőtlenebb, értelemszerűenfelcseréltük az értékeket).

• A kapott minősítő jellegű átlagértéket vagy az egyesalcsoportok szerint (pl. demográfia, gazdaság, stb.)vagy a hat mutatócsoport közös átlaga alapjánszámítottuk ki. Ez az eljárás eredményezi az ún.komplex mutatót

A kistérségi besorolás eredményeA kistérségi besorolás eredménye• tartós munkanélküliséggel sújtott

kistérségek• ipari szerkezetátalakítás térségek• mezőgazdasági (rurális) vidékfejlesztés

kistérségek• komplex mutatóval (28 mutató)

meghatározott társadalmi-gazdaságiszempontból elmaradottkedvezményezett térségek

Összetett kistérségi típusokÖsszetett kistérségi típusok

Kistérségek társadalmiKistérségek társadalmi--szociális helyzeteszociális helyzete

Kedvezőtlen társadalmiKedvezőtlen társadalmi--szociális helyzetűszociális helyzetűkistérségekkistérségek

Új módszer a kistérségekÚj módszer a kistérségekfejlettségi típusainakfejlettségi típusainakmeghatározásábanmeghatározásában

Használt mutatók (1)Használt mutatók (1)

Demográfia• A legalább120 fő/km2 népsűrűségű településeken lakók aránya

az összes lakónépességből, %, 2002. január 1.• A beépített területek népsűrűsége, fő/km2, 2002. január 1.• A vándorlási különbözet, 1990-2001 évi átlaga, %• A 60 éves és idősebb népesség aránya, %, 2002. január 1.• Az 1000 lakosra jutó halálozások száma, fő, 2001• A gazdaságilag aktív népesség aránya, %, 2001. február 1.• A 100 gazdaságilag aktív népességre jutó inaktívak és

eltartottak száma, 2001. február 1.

Használt mutatók (2)Használt mutatók (2)Foglalkoztatás• A mező- és erdőgazdálkodás foglalkoztatottjainak aránya,%,

2001. február 1.• Az ipar és az építőipar foglalkoztatottjainak aránya,%, 2001.

február 1.• A szolgáltatások foglalkoztatottjainak aránya,%, 2001.február 1.• A társas és egyéni vállalkozások foglalkoztatottjainak száma

1000 lakosra, 2001Munkanélküliség• A regisztrált munkanélküliek aránya, %, 2001. december 20.• A 180 napon túli regisztrált munkanélküliek aránya, %, 2001.

december 20.

Használt mutatók (3)Használt mutatók (3)Gazdaság• A működő vállalkozások egy km2-re jutó száma, 2001. december 31.• A működő ipari és építőipari társas vállalkozások 1000 lakosra jutó

száma, 2001. december 31.• A működő mezőgazdasági társas és egyéni vállalkozások 1000

lakosra jutó száma, 2001. december 31.• A működő kereskedelmi társas vállalkozások 1000 lakosra jutó

száma, 2001. december 31.• A külföldi tulajdonú vállalkozások külföldi jegyzett tőkéjének 1000

lakosra jutó értéke, Ft, 2000• A társas vállalkozások exportjának 1000 lakosra jutó értéke, Ft, 2000• A külföldi tulajdonú társas vállalkozások exportjának aránya az

összes exportból, %, 2001• A kutató-fejlesztő munkahelyeken dolgozók 1000 lakosra jutó száma,

fő, 2000

Használt mutatók (4)Használt mutatók (4)Jövedelem, vagyoni helyzet• A társas vállalkozások egy dolgozójának havi munkajövedelme, Ft, 2000• A személyijövedelem-alapot képező jövedelem egy állandó lakosra jutó

értéke, Ft, 2001• A vezetékes telefon-főállomások 1000 lakosra jutó száma, db, 2001.

december 31.• A magán személygépkocsik 1000 lakosra jutó száma, db, 2001. december

31.• Az 1990-2001 között épített lakások az időszak elejei lakásállomány %-ában• A 4 és többszobás épített lakások aránya, %, 2001Infrastruktúra• A közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya, %, 2001. december

31.• Az egy km közüzemi vízhálózatra jutó közüzemi csatorna, méter, 2001.

december 31.• A kereskedelmi szálláshelyeken töltött vendégéjszakák 1000 lakosra jutó

száma, 2001• A szakorvosi rendelőintézetek rendelési óráinak 1000 lakosra jutó száma,

2001• A kábeltelevízió hálózatba bekapcsolt lakások aránya, %, 2001. december

31.

Használt mutatók (4)Használt mutatók (4)Iskolázottság• A középiskolai tanulók 1000 lakosra jutó száma, 2001• A felsőfokú tanintézetek nappali tagozatos tanulóinak 1000

lakosra jutó száma• A 7 éves és idősebb népességből a 8 osztályt végzettek

aránya, %, 2001. február 1.• A 7 éves és idősebb népességből a középiskolát végzettek

aránya, %, 2001. február 1.• A 7 éves és idősebb népességből a felsőfokú végzettségűek

aránya, %, 2001. február 1.• Az egy 7 éves és idősebb lakosra jutó elvégzett átlagos

osztályszám, 2001. február 1.Elérés• A hétköznapi elérés komplex mutatója, 2001• Budapest, a régió központok és a nyugati határ elérésének

mutatója, 2001

MódszerMódszer• A kistérségek társadalmi, gazdasági és

infrastrukturális fejlettségét sokváltozósmatematikai-statisztikai módszerekkelelemezték. (faktor analízis)

• Az általános vagy komplex fejlettséget ademográfia, oktatási, foglalkoztatási, gazdaságiés infrastrukturális mutatók eredőjekénthatározták meg.

Kistérségek komplex fejlettsége, 2003Kistérségek komplex fejlettsége, 2003(főfaktor elemzés alapján)

Kistérségek komplex fejlettsége,Kistérségek komplex fejlettsége,prognózis 2012prognózis 2012--rere (főfaktor elemzés alapján)

Hátrányos helyzetű,kedvezményezett kistérségek

A kistérségek besorolása a területfejlesztésikedvezményezettség szempontjából

67/2007. (VI.28.) OGy. határozat alapján:• Alkalmazott mutatócsoportok:

– Korábban is alkalmazott: gazdasági, infrastrukturális, foglalkoztatási– Új: önálló társadalmi és önálló szociális

• Sávok a besorolás alapján:– Hátrányos helyzetű kistérségek: a komplex mutatójuk kisebb, mint az

összes kistérség komplex mutatójának átlaga.– Leghátrányosabb helyzetű kistérségek: a hátrányos helyzetű

kistérségeken belül azok a legalacsonyabb komplex mutatóvalrendelkező kistérségek, ahol az ország lakónépességének 15%-a él.

– „Zászlóshajó kistérségek”: a leghátrányosabb helyzetű kistérségekenbelül azon legalacsonyabb komplex mutatóval rendelkező kistérségeket,ahol az ország lakónépességének 10%-a él.

– Regionális szempontból hátrányos helyzetű kistérségek: az RFT-kjelölhetik ki azokban a régiókban, ahol a hátrányos helyzetű kistérségeklakónépessége nem éri el a régió lakónépességének 30%-át.

Kistérségi gazdaságiKistérségi gazdasági--foglalkoztatási szerkezetfoglalkoztatási szerkezet

A gazdaságA gazdaság ––foglalkoztatásfoglalkoztatásújraépülésévelújraépülésével

• Sajátos területi koncentráció megy végbe• „Felhagyott, gazdasági szempontból

elnéptelenedett térségek sokasága alakulki, ahol a munkahelyeket és /illetveönfoglalkoztatás lehetőségeit– A helyi kis-kereskedelem , javító szerelő

szolgáltatások– Önkormányzatok( hivatal, oktatás, eü,

szociális ellátás) biztosítják

A térszerkezet gazdasági és foglalkozatásiA térszerkezet gazdasági és foglalkozatásipotenciáljait az ágazati szerkezettel mérhetjükpotenciáljait az ágazati szerkezettel mérhetjük

• Foglalkoztatási szint• Leszálló ágban lévő iparágak (gazdasági,

és vagy foglalkoztatási értelemben )– Mezőgazdaság, élelmiszer feldolgozás,

ruházati és cipőipar• Felszálló ágban lévő iparágak

– Gépipar, műszeripar, fémszerkezetgyártás,vegyipar

Hazai kistérségek válság/ fejleszthetőségHazai kistérségek válság/ fejleszthetőségtípusaitípusai

A foglalkozási szintet az országos átlaghoz viszonyítva „átlag alatti” és„átlag feletti” kategóriákra bontottuk.

A térségek gazdasági szerkezetét a hanyatló és perspektivikusiparágak aránymutatójával fejezzük ki. Az arányok eltéréseit az„erősen túlsúlyos”, „túlsúlyos” és „kiegyenlített” kategóriákba soroltuk.A termelő gazdasági ágazatokat a „leszálló” és „felszálló” csoportokrabontottuk. A „leszálló” csoport a nemzetközi ágazati tendenciákszerint leépülő, illetve létszámkibocsátó ágazatokat tartalmazza. Idesoroljuk az élelmiszer feldolgozó-, ruházati-, és bőripari-, textilipariágazatokat valamint a mezőgazdasági ágazatcsoportot. A„felszálló” a nemzetközi ágazati tendenciák szerint a nyomdaipari-,fémfeldolgozás-, műszeripari-, gép és járműipari valamint az építőanyagipari és vegyipari ágazatokat tartalmazza.

A térségek fejleszthetőségét a perspektivikus ágazatok jelenléténekmértékével fejezzük ki. Ennek bemutatására minden térségenelhelyeztünk egy-egy oszlopdiagramot, amellyel a térségben lévőperspektivikus kis és közép vállalatok 10.000 lakosra jutó számátjelöljük. A diagram a térségek közötti összehasonlításhoz nyújtalapot.

Átlag alatti foglalkoztatási szint, leszálló ipar túlsúlya (48) Átlag alatti foglalkoztatási szint, kiegyenlített felszálló-leszálló iparágak (22) Átlag alatti foglalkoztatási szint, feszálló ipar túlsúlya (10) Átlag feletti foglalkoztatási szint, leszálló ipar túlsúlya (22) Átlag feletti foglalkoztatási szint, kiegyenlített felszálló-leszálló iparágak (26) Átlag feletti foglalkoztatási szint, felszálló ipar túlsúlya (40)

Kistérségi gazdasági-foglalkoztatási szerkezet

3K Consens, 2007

Abaúj–Hegyközi

BácsalmásiBajai

Baktalórántházai

Balmazújvárosi

Békéscsabai

Bélapátfalvai

Berettyóújfalui

Bodrogközi

Ceglédi

Csengeri

Csongrádi

Csurgói

Derecske–Létavértesi

Hajdúböszörményi

Hevesi

Ibrány–Nagyhalászi

Jánoshalmai

KalocsaiKisteleki

Komlói

KunszentmártoniKunszentmiklósi

Lengyeltóti

Mezőcsáti

Mezőkovácsházai

Mohácsi

Nagyatádi

NagykállóiNyírbátori

Püspökladányi

Sarkadi

Sásdi

Sátoraljaújhelyi

Sellyei Siklósi

Szarvasi

Szeghalomi

Szentlőrinci

Szerencsi

Szigetvári

Szikszói

Tamási

Tiszafüredi

Tiszavasvári

Tokaji

Vásárosnaményi

Barcsi

Kistérségi gazdasági-foglalkoztatási szerkezetÁtlag alatti foglalkoztatási szint, leszálló ipar túlsúlya

3K Consens, 2007

Balatonföldvári

EdelényiEncsi

Fehérgyarmati

Fonyódi

FüzesabonyiHajdúhadházi

Karcagi

Kisvárdai

Letenyei

Makói

Marcali

MátészalkaiMezőkövesdi

MezőtúriNagykátai

Orosházai

Pécsváradi

Sárbogárdi

Sárospataki

Szobi

Törökszentmiklósi

Kistérségi gazdasági-foglalkoztatási szerkezetÁtlag alatti foglalkoztatási szint, kiegyenlített felszálló-leszálló iparágak

3K Consens, 2007

Bátonyterenyei

Jászberényi

Kazincbarcikai

Miskolci

PásztóiPétervásárai

Polgári

SalgótarjániSzécsényi

Ózdi

Kistérségi gazdasági-foglalkoztatási szerkezetÁtlag alatti foglalkoztatási szint, feszálló ipar túlsúlya

3K Consens, 2007

AdonyiCelldömölki

CsepregiCsornai

Dombóvári

Enyingi

Ercsi

Gyulai

Hajdúszoboszlói

Kaposvári

Kapuvári

KiskőrösiKiskunfélegyházai

Kiskunhalasi

Mórahalomi

Őriszentpéteri

PannonhalmaiPápai

Sárvári

Sümegi

Szentesi

Vasvári

Kistérségi gazdasági-foglalkoztatási szerkezetÁtlag feletti foglalkoztatási szint, leszálló ipar túlsúlya

3K Consens, 2007

Abai

Balassagyarmati

Békési

Bonyhádi

Dabasi

Egri

Gárdonyi

Hódmezővásárhelyi

Kecskeméti

Keszthely–Hévízi

Kiskunmajsai

Komáromi

Kőszegi

Lenti

Mosonmagyaróvári

Nyíregyházai

Paksi

Szegedi

Szekszárdi

Szentgotthárdi

Szolnoki

Tapolcai

Téti

Zalaegerszegi

Zalaszentgróti

Zirci

Kistérségi gazdasági-foglalkoztatási szerkezetÁtlag feletti foglalkoztatási szint, kiegyenlített felszálló-leszálló iparágak

3K Consens, 2007

Budapest

Ajkai

Aszódi

BalatonalmádiBalatonfüredi

Bicskei Budaörsi

DebreceniDorogi Dunakeszi

Dunaújvárosi

Esztergomi

Gödöllői

Gyáli

Gyöngyösi

Győri Hatvani

Kisbéri

Körmendi

MonoriMóri

Nagykanizsai

Oroszlányi

Pécsi

Pilisvörösvári

Ráckevei

Rétsági

Siófoki

Sopron–Fertődi

Székesfehérvári

Szentendrei

Szombathelyi

Tabi

Tatabányai

Tatai

Tiszaújvárosi

Váci

Várpalotai

Veresegyházi

Veszprémi

Kistérségi gazdasági-foglalkoztatási szerkezetÁtlag feletti foglalkoztatási szint, felszálló ipar túlsúlya

3K Consens, 2007

A munkaerő kereslet éskínálat kapcsolata

Kutatási eredmények: 2007Kutatási eredmények: 2007

Kutatásvezető: Dávid JánosKutatásvezető: Dávid János3K CONSENS Iroda3K CONSENS Iroda

Ma már magától értetődik, hogy szükségünkMa már magától értetődik, hogy szükségünkvan számszerű ismeretekre a munkaerőpiacivan számszerű ismeretekre a munkaerőpiaci

keresletről és kínálatrólkeresletről és kínálatról• A foglalkoztatói igények figyelembevételéhez• Az iskolarendszerű, és felnőttképzés szerkezetét

meghatározó fejlesztéspolitikai döntésekmegalapozására

• Hogy a pályaválasztók mérlegelhessék döntéseikkövetkezményeit, esélyeiket a munkaerőpiacon

• Hogy a munkaerőpiaci szervezet a mindenkoriszakmai kereslet alapján végezze fejlesztő/képzőtevékenységét

• Hogy a képző intézmények a kereslethez igazodvaalakítsák ki képzési kínálatukat

Közkeletű vélemény, hogy…• A munkaerő kereslet nem megismerhető/mérhető, és

nem érdemes megismerni, mert– A gazdaság igényei-a konjunktúra ingadozása

következtében túl gyorsan változnak– Mert maguk a foglalkoztatók is úgy nyilatkoznak, hogy

fél-egy évnél nem látnak előrébb– Mert a közép és felsőfokú képzési idő hossza és a

kereslet ingadozásai miatt úgy sem lehet összhangotteremteni a kereslet és kínálat között

– Mert a pályaválasztó társadalom úgysem azelhelyezkedési esélyeit mérlegeli, hanem –ettőlfüggetlen- jövőképének megvalósításán munkálkodik,megvalósíthatóságában hisz

Ezzel szemben azt állítjuk, hogy• Az államnak –minimális - kötelessége információt

nyújtani a pályaválasztók/ módosítók döntéseihez• Az államnak/ önkormányzatoknak kötelessége a

közjavakkal takarékosan bánni és a képzési kínálatszerkezetét alakítani

• A munkaerő kereslet a becslésektől elvárhatóbiztonsággal megállapítható

• A képzési az iskolarendszerű és felnőttképzési kínálatalakítható

• A pályaválasztó tanulók (szüleik) és pályamódosítófelnőttek –tények, lehetőségek felmutatásával -befolyásolhatók megfelelő módszereket alkalmazópályaorientációs tevékenységgel

A munkaerő keresletet és kínálatszereplői

• Kutatásunk során a munkaerőpiac háromszereplőjének „viselkedését” befolyásolótényezőket azonosítottuk be

A ”szereplők”a keresleti oldalon:

VÁLLALKOZÓK,FOGLALKOZTATÓKA kínálati oldalon

OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK , TANULÓKfiatalok, felnőttek)

E felosztás egyensúlyvesztésre utal:

MEGBILLENT EGYENSÚLY

Az iskola –más szereplőkkel együtt-közvetítő szerepet is betölthetne adiákok és a munkaerőpiac között

A keresletet-kínálatot befolyásoló –fontosabb- tényezők

Keresleti oldal :közgazdaságimeghatározottságok

• Globális verseny foglalkoztatottságotcsökkentő hatásai

• A technológiai beruházás- sok esetben-olcsóbb, mint a munkaerő

• A foglalkoztatók költségcsökkentési kényszer„alatt” tevékenykednek


Keresleti oldal: technológiai folyamatok• Tömegtermelő technológiák (IT is)

de-kvalifikációs hatásai : magasmunkakultúra és monoton, egyszerűmunkafeladat (kék és fehérgallérosok)

• Sokféle szakmai ismeret együttes elvárása

Keresleti oldal: oktatási-, képzési folyamatokA munkaadók• Adekvát, naprakész , gyakorlatorientált tudást várnak• Korlátozottan képes ill. engedik bekapcsolódni az

iskolarendszerű és felnőttképzésbe (tartalom,gyakorlat)

• Elvárják a „motivált munkaerő” kibocsátását• A Kisvállalkozások komplex szakmai tudást várnak• Közép és nagyvállalatok: az –itt és most- alkalmazott

technológiához illeszkedő –célzott- tudást várnak el


A szakma választást nehezítő tényezők:összességében kialakulatlan

ellentmondásos foglalkoztatási kultúraKeresleti oldal:Túl sok a negatív riasztó „üzenet” :• szerződés nélküli alkalmazás• Alacsony bérek• Kiszámíthatatlan követelmények• Túlzott fegyelmi elvárásokCsak kevés vállalkozás vállal felelősséget

dolgozóikért vagy aki ezt teszi kevés pozitívüzenetet küld munkavállalói környezetének

A kínálatot befolyásoló – fontosabb-tényezők

Kínálati oldal: oktatás -Közgazdasági folyamatok• Szűkös költségkeretek – csökkentik a „drága

képzések” kínálatát• Harc a tanulók piacán a fennmaradásért/

fejkvótáért : olcsó és divatos-vonzó- ámdemunkaerőpiaci szempontból irreleváns szakmaikínálat

• Elégtelen erőfeszítések a vállalatiegyüttműködésért,

A kínálatot befolyásoló – fontosabb-tényezők: oktatás–képzési politika,

metodika, nevelés

• Elméleti képzés túlhangsúlyozása a gyakorlativalszemben

• Az iskolai szervezet értékeinek, elfogadásánaktúlhangsúlyozása- a munkaerőpiaci elvárásokkalszemben

• Negatív értékítéletet közvetít a fizikai szakmákról („olyan hülye vagy, hogy csak esztergályos lehetsz!”

• Pályaorientáció helyett iskolaorientáció• Nem kínál alternatívát : Elmélettől a gyakorlat , avagy

gyakorlattól –tapasztalástól – az elmélet felé• Dicsér vagy frusztrál

A kínálatot befolyásoló – fontosabb-tényezők : közgazdasági-, munkaerőpiaci

meghatározottságoktanulók, szülők –nézőpontjából• Megbomlott a munkavégzés és keresetek közötti

társadalmilag elfogadott kapcsolat• Irreális kereseti elvárások• Megszűntek a személyes munkaerőpiaci kapcsolatok,

az átvehető, követhető minták,• Nincsenek információik a munkaerőpiaci keresletről,

az elhelyezkedés esélyeiről• Nem (lehetnek) képesek pozitív, biztonságot sugalló

jövőkép kialakítására


Kínálati oldal: tanulók, szülők – önértékelés, és társadalmitörekvések

• A szoció- kulturális helyzet -erőtlen iskolai korrekcióval-alapvetően határozza meg a karriertörekvéseket

• A tényleges munkaerő kereslettel szemben ma már azérettségire épülő szakképzéssel sem érzik társadalombanelfoglalt helyüket megfelelőnek , megbecsülhetőnek:

• A munka szervezetekben elnyerhető megbecsültségről túlkevés szivárog a szülőkig, az iskolákig- ami vonzóvá tehetné-a diplomát nem igénylő munkaköröket

• A képzettségi szint-, a remélt kereset, a fehérgalléros munkajobban vonz, mint a munka, amelyben –képességei alapján-bárki önmagára találhat.

14 000 fő

7 000 fő

1 400 fő

KékgallérosokSzürkegallérosokFormaruhásokFehérköppenyesekFehérgallérosokMűvészekEgyenruhások

Budapest

A középiskolai kibocsátás létszáma és szerkezete kistérségenkéntösszevont szakma-státusz szerint

A körök nagyságaarányos a kistérségbenkibocsátott létszámmal

A kereslet és kínálat egyensúlyamegbomlott

A szereplők törekvései (meghatározottságai)divergálnak: egymástól független értékekvezérlik

A híd építésnek csak egyik –de elengedhetetlen –eszköze a keresleti és kínálati információkközreadása

II. A munkaerő kereslet és kínálatII. A munkaerő kereslet és kínálatszámítások összefüggéseinekszámítások összefüggéseinek

néhány eredményenéhány eredménye

A jelenlegi állapot (2005)

A kínálatot meghatározó folyamatok:A kínálatot meghatározó folyamatok:korrekciós tényezőkkorrekciós tényezők

Felsőfokú képzési kibocsátás esetébenA nappali elsődiplomás képzés mellett az esti levelezőelső diplomás képzési kibocsátás, amelyet figyelembevettük

Pályakövetési adatok hiánya miatt nem vehettükfigyelembe – a tanult szakmájukat elhagyókatA másoddiplomás és szakirányú képzési kibocsátástnem tekintettük új kínálatnak (a munkakörök tartalmibővülésének tekintettük )

A kínálatot meghatározó folyamatok-korrekciós tényezők

Középfokú képzési kibocsátás esetébenAkik nem léptek ki a munkaerőpiacra• Továbbtanulók – érettség megszerzése• Továbbtanulók – új szakma megszerzése• Továbbtanulók- főiskolai-, egyetemi képzésSzakmaelhagyók- akik nem szakmájukban lépnek

ki a munkaerőpiacraSZAKÉRTŐI UTÁNKÖVETŐ VIZSGÁLAT

ADATAI ALAPJÁN

A kereslet-kínálat összefüggéseinekszámítása: a jelenlegi állapot

A 2006-2015 re szóló szakmánkénti előrejelzés alapjána szakmák iránti évenkénti új igényt számítottuk ki

• Az első, a 2005-ös évre számított KERESLETET a• 2005 évi felső- és középfokú képzési kibocsátással

vetettük össze:Az eredmény három kategóriáját mutatjuk be :

– Kielégített kereslet: zöld színnel– Kibocsátási többlet: narancssárga színnel– Kibocsátás hiánya: piros színnel

A kereslet és kínálat kapcsolata:diplomások

-2000 0 2000 4000 6000 8000 10000 12000

Jogi foglalkozású f f

Műszaki és üzemgazdász f f

Gazdasági, kereskedelmi f f

Számítástechnikai foglalkozású f f

Irodai, ügyviteli, igazgatási f f

Művészeti, kulturális , kommunikáció f f

Orvosok, gyógyszerészek f f

Egészségügyi szakasszisztensek f f

Szociálpolitikus,szociális munkás f f

Oktatók, pedagógusok f f

személyek száma

Kielégített kereslet

Kibocsátás többlete

Kibocsátás hiánya

A kereslet és kínálat kapcsolata: diplomásműszakiak

-1000 -500 0 500 1000 1500 2000 2500 3000

Földmérő-, és bánya mérnök

Gépész-, kohómérnök

Villamosmérnök

Építő-, építészmérnök

Agrármérnök

Vegyészmérnök

Közlekedési mérnök

Környezetvédelmi mérnök

Fa- és könnyűipari mérnök

Élelmiszeripari mérnök

Természettudományi f oglalkozású

személyek száma



Kibocsátás hiány

• A területi egyensúlyt / megbomlott egyensúlyt

Felsőfokú szakmacsoportoknál – regionálisKözépfokú szakmacsoportoknál – megyei

szinten kerestük

A mutató színskálák …

A kereslet-kínálat összefüggéseinekterületi eredményei

A kereslet és kínálat kapcsolata: középfokúfehérgallérosok

-8000 -6000 -4000 -2000 0 2000 4000 6000

Egészségügyi, szociálisközépfokú

Műszaki, középfokú

Számítástechnikaifoglalkozású kf

Irodai, ügyviteli foglalkozáskf

Kulturális és sport kf

Védelmi kf

személyek száma




A munkaerőkereslet és kínálat kapcsolata

-10000 -8000 -6000 -4000 -2000 0 2000 4000

Gazdasági, középfokú (v)

Kereskedelmi, középfokú (v)

Üzletkötő (kf)

Számítástechnikai foglalkozású, középfokú (v)

Pénzintézeti és biztosítási ügyintézők

Pénztárosok, pénzkezelők

Irodai, ügyviteli foglalkozás (középfok)

személyek száma



Kibocsátás hiány

Számítástechnikai foglalkozású, középfokú

170

67

8

10

30

126

6

12

518

9

26

13

17

15

11

8

2

A kereslet-kínálat hiány/többlet mutatója (2005)

Harmonikus kereslet - kínálat

Négynél többszörös

Három - négyszeres

Kettő - háromszoros

Egy - kétszeres

Egy - kétszeres




Nincs képzésA kínálat mértéke

A kereslet mértéke

A 2006-2015-ös periódusra becsültévenkénti munkaerő kereslet száma (fő)32

3K Consens Iroda, 2007

Irodai, ügyviteli foglalkozás (középfok)

2681

191309

232

407

501

369255

226

415

176423

290

372

280

497

435

220

229

100






Egy - kétszeres

Egy - kétszeres








A kereslet és kínálat kapcsolata: kékgallérosok

-15000 -10000 -5000 0 5000 10000

Mezőgazdasági és élelmiszeripari foglalkozás-szakmacsoportok összesen

Ruha, cipő ipari foglalkozásszakmacsoportok összesen

Textil ipari foglalkozás-szakmacsoportok összesen

Nyomdaipari foglalkozás-szakmacsoportok összesen

Fa-, bútor ipari foglalkozás-szakmacsoportok összesen

Fém-, gépipari foglalkozás-szakmacsoportok összesen

Műszeripari foglalkozás-szakmacsoportok összesen

Építőipari foglalkozás-szakmacsoportok összesen

Építőanyag, vegyipari foglalkozás-szakmacsoportok összesen

Kereskedelmi, vendéglátóipari foglalkozás-szakmacsoportok összesen

személyek száma





-10000 -8000 -6000 -4000 -2000 0 2000 4000

Fém-, gépiparifoglalkozás-

szakmacsoportokösszesen

Műszeriparifoglalkozás-

szakmacsoportokösszesen

Építőipari foglalkozás-szakmacsoportok

összesen

személyek száma





-2500 -2000 -1500 -1000 -500 0 500 1000

Elektroműszerész

Villamossági szerelő

Számítástechnikaiműszerész

Rádió és TV műszerész

Látszerész

Egyéb villamossági.szerelők, műszerészek

Műszeripari foglalkozás-szakmacsoportok

összesen

személyek száma





-6000 -5000 -4000 -3000 -2000 -1000 0 1000 2000 3000 4000

Kőműves

Épületszerkezet-, és vasbetonszerelő

Épületszigetelő, tetőfedő

Festő, mázoló

Épületbádogos

Vezeték, csőhálózat szerelő

Szellőző és klímaszerelő

Felvonó szerelő

Villanyszerelő

Burkoló

Kőfaragó, műköves

Kályhás

Üvegező

Építőipari foglalkozás-szakmacsoportok összesen

személyek száma




Építészeti irányadó törzsfoglalkozásokKőműves, Épületszerkezet-, és vasbetonszerelő, Épületszigetelő, tetőfedő, Festő,

mázoló, Épületbádogos, Burkoló, Kőfaragó, műköves, Kályhás, Üvegező






Egy - kétszeres

Egy - kétszeres







1198

43157

113

337

330

227134

266

191

142188

154

216

220

312

195

135

112

86

3K Consens, 2007

A kereslet és kínálat kapcsolata:technikusok

-2000 -1000 0 1000 2000 3000 4000

Földmérő-, és bánya technikus

Gépész technikus

Elektro technikus

Építésztechnikus

Mezőgazdasági technikus

Technikus

Közlekedési technikus

Környezetvédelmi technikus

Fa- és könnyűipari technikus

Élelmiszeripari technikus

Középfokú műszakiak együtt

személyek száma



Kibocsátás hiány





Hiány és kibocsátási többlet

• Évi 52 ezer első diplomával munkába lépő közül 27 ezer főremélhet – szakmájában munkát

• Legsúlyosabb túlkínálat– Pedagógusok 7000– Művelődésszervezők, kommunkáció-

, művészeti-kulturális szakosok 4000– Szociálpolitikus, szociális munkás 2000– Számítás technikusok 2000

• Legsúlyosabb hiányok– Irodai ügyviteli – középfokú képzettségűek 7-12000– fém-gépipari szakmák 8-9000– Építőipari szakmák 5000

Documents

Kistérségek osztályozásai KISTERSEGEK OSZTALYOZASAI.pdfösszes kistérség komplex mutatójának átlaga. – Leghátrányosabb helyzetű kistérségek: a hátrányos helyzetű