38 Külügyi Szemle

Az Iraki és Levantei Iszlám Ál-lam (ISIS, illetve Iszlám Állam) 2013 tavaszától kezdve ért el

komolyabb katonai sikereket Irakban és Szíriában. Az ISIS 2014 júniusában kiáltotta ki a kalifátus létrejöttét, szep-temberre pedig már mintegy 210.000 négyzetkilométernyi területet tartott az ellenőrzése alatt.2 A fundamentalista

szunnita terrorszervezet célja, hogy a fennhatóságát a világ összes muszlim-jára kiterjessze – ezáltal önmagán kí-vül minden más állam létjogosultságát tagadja. Tettével az ISIS „a nemzetközi dzsihád új korszakát” kezdte meg.3 Bár az Iszlám Állam a közel-múltban jelen-tős területi veszteségeket szenvedett,4 mind nevében, mind területi, fizikai

Az Iszlám Állam nemzetközi jogi státusaés annak joghatásai1

Kajtár Gábor

A jelen tanulmány célja az Iszlám Állam államiságának és az államiság jogkövetkezményének a vizsgálata. Az Iszlám Államot nem csupán névhasználata, hanem stratégiai sikerei is megkü-lönböztetik más terrorszervezetektől: az ellenőrzése alatt álló terület nagysága Magyarorszá-génak a sokszorosa, állandó lakossága van, és képes magát hatékonyan kormányozni. A tanul-mány három vizsgálódási pontja: az Iszlám Állam államisága; az államiság nemzetközi jogi feltételeinek a mibenléte; az államiság, illetve annak hiányának a jogkövetkezményei. A szerző álláspontja szerint az Iszlám Állam, bár hasonlít egy államra, nemzetközi jogi értelemben nem minősül, és nem is minősülhet annak. A nemzetközi jogban az államiság kérdése elsősorban jogi kérdés, amelynek jelentős joghatásai vannak. Ezek nem illetik meg az Iszlám Államot, de ez nem jelenti azt, hogy az ellene való fegyveres fellépésnek ne lennének szigorú jogi korlátai.

The present research aims to analyze the statehood of the Islamic State. The Islamic State, on its face, seems to be different from traditional terrorist organizations not merely by its name, but by its strategic successes as well: it controls a territory that is many times bigger than that of Hungary, it has a permanent population and governs itself in a very efficient way. This research focuses on three major issues: the statehood of ISIL, the conditions of statehood under international law, and the consequences of statehood or the absence thereof. According to the present author, although ISIL appears to be similar to a state, it is not a state, and it cannot even become a state under international law. Statehood in international law is a legal question with significant legal consequences. ISIL is not entitled to the benefits of statehood, which does not mean, on the other hand, that the use of force against ISIL is not restricted in many ways.

* * *

2016. tél 39

Az Iszlám Állam nemzetközi jogi státusa és annak joghatásai

megjelenésében különleges ismertetője-lévé vált – más terrorszervezetektől el-térően – az állami jelleg: Magyarország méretét többszörösen meghaladó nagysá-gú területet foglalt el és tart az ellenőrzé-se alatt, elődszervezeteihez képest pedig jelentős szervezeti stabilitásra tett szert. Azaz az Iszlám Állam teljesíteni látszik az államiság egyes kritériumait.5

A nemzetközi jogban az államiság kér-dése – minden fizikai determinációján túl – elsősorban jogi kérdés, amelynek jelentős joghatásai vannak. Egy entitás állami státusa dönti el elsősorban, hogy:

• megilleti-e a szuverén egyenlőség joga az ENSZ-alapokmány 2. cikk (1) bekezdése értelmében – amely ugyan nem jelenti azt, hogy min-den szervezetben azonos szavazati joga van, de elvi szinten státusa és jogképessége egyenlő a többiekével;

• van-e területi integritása és – azzal szoros összefüggésben – joga a po-litikai függetlenségre, társadalmi, gazdasági és politikai rendszerének önálló kialakítására;

• van-e belső joghatósága, azaz egy-oldalúan alkothat olyan jogi aktuso-kat, amelyekkel létrehoz, módosít, vagy megszüntet jogokat és kötele-zettségeket a jogalanyok számára;

• van-e (állami) immunitása, vala-mint a nemzetközi szokásjog sza-bályai alapján az állami vezetőit megilleti-e a más államok jogható-sága alóli mentesség;

• van-e joga a belügyeibe való be-avatkozás tilalmának érvényesíté-sére az ENSZ-alapokmány 2. cikk

(7) bekezdése és a vonatkozó szo-kásjogi normák alapján;

• van-e joga arra, hogy a hozzájá-rulása nélkül ne lehessen kötelező nemzetközi döntéshozatali mecha-nizmus tárgya, függetlenül attól, hogy bírói vagy egyéb nem bírói eljárásról van szó;

• kiterjed-e rá az ENSZ alapokmá-nyának a 2. cikk (4) bekezdésében foglalt tilalma és egyben védelme, vagyis nem fenyegethet és nem is fenyegethető erőszak alkalmazásá-val, és nem alkalmazhat államközi erőszakot, s vele szemben is érvé-nyesül ez a tilalom.

Az ISIS – a nevével ellentétben – azon-ban sem nem iszlám, sem nem állam. Obama elnök megfogalmazásában:

Az ISIS nem iszlám. Egyetlen vallás sem helyesli ártatlan emberek meg-ölését. Az ISIS áldozatainak többsé-ge ráadásul muszlim volt. Továbbá az ISIS biztosan nem is állam. Koráb-ban az al-Káida része volt Irakban, majd kihasználva a különböző vallási csoportok közötti harcot és a szíriai polgárháborút, jelentős területeket foglalt el az Irak és Szíria közötti határ mindkét oldalán. Államiságát egyetlen kormány és a neki alávetett emberek sem ismerik el. Egyértelmű, hogy az ISIS nem más, mint egy ter-rorszervezet. Ráadásul nincs más ví-ziója, mint hogy lemészároljon min-denkit, aki az útjába áll.6

Nemzetközi jogi értelemben az ISIS három oknál fogva nem állam. Egyrészt nem felel meg objektíve az államiság

40 Külügyi Szemle

Kajtár Gábor

klasszikus nemzetközi jogi kritériuma-inak. Másrészt a kalifátus maga sem a hagyományos, nemzetközi jogilag ér-telmezhető államiságfogalommal ope-rál. Vagyis ha meg is felelne a kritériu-moknak, neki magának nem is célja az államiság elérése, legalábbis nem annak a nemzetközi jogi értelmében. Ez ön-magában is kizárja az ISIS államiságát. Harmadrészt létrejöttekor megsértette a nemzetközi jog feltétlen alkalmazást igénylő normáit. Ezért még ha valóban célja is lenne a klasszikus államiság el-érése, akkor sem ismerhető el államként. Az ISIS „globális és precedens nélküli veszélyt jelent a nemzetközi békére és biztonságra”,7 és önmagában az állam-ként történő elismerése is több feltétlen alkalmazást igénylő norma megsértésé-vel járna az érintett országok részéről. Egyetlen állam sem ismerhet el annak egy terrorszervezetet, épp ellenkezőleg: mindnek nemzetközi jogi kötelezettsége felszámolni azt a helyzetet, amelyet az ISIS Irakban és Szíriában létrehozott.8

Az Iszlám Államnem teljesíti az államiságklasszikus követelményeit

Az államiság feltételeit a szokásjogot tükröző montevideói egyezmény (1933) tartalmazza. A benne foglaltak szerint nem az államok elismerése konstituálja az államot mint a nemzetközi jog elsődle-ges alanyát, hanem a következő konjunk-tív feltételek megvalósulása: állandó né-pesség, meghatározott terület, hatékony

kormányzás és a más államokkal való kapcsolattartás képessége. Az ISIS első ránézésre rendelkezik körülhatárolható területtel, állandó lakossággal, hatéko-nyan „kormányozza” mindezt, és erőfor-rásait, valamint technológiai képességeit tekintve képes „nemzetközi kapcsola-tai” vitelére is. A tényhelyzet alaposabb elemzése révén azonban látható, hogy az Iszlám Állam nem teljesít egyetlen mon-tevideói feltételt sem.

Ami az állandó lakosságra vonatkozó feltételt illeti: emberek milliói menekül-tek és menekülnek el azokról a terüle-tekről, amelyeket az ISIS az ellenőrzése alá vont. James Crawford, az államiság legkiemelkedőbb szakértője megfogal-mazásában: „Az államok területi entitá-sok, de ezen túl területalapú közösségek, olyan egyének összessége, akik közössé-get vállalnak egymással.”9 Ezzel szem-ben azok, akik az ISIS által ellenőrzött területeken élnek, kizárólag egy közös sorsban – az üldöztetésben, mindennapi kínzásokban – és a halálukban osztoz-nak. Mivel a szokásjog nem határoz meg egy, az államisághoz szükséges minimá-lis lakosságszámot, felmerülhetne annak a lehetősége, hogy maguk az ISIS har-cosai alkothatják az új állam lakosságát. Az állandó lakosság feltételének ilyen tág értelmezése azonban kiüresítené a krité-riumot, hiszen szükségszerűen minden paramilitáris csoport és terrorszervezet rendelkezik jelentős vagy kévésbé jelen-tős létszámú tagsággal. Így ez az értel-mezés semmiképp sem tartható. Minden-esetre az ISIS tagsága még csak nem is állandó: a harcosok rendszeresen nagy

2016. tél 41

Az Iszlám Állam nemzetközi jogi státusa és annak joghatásai

számokban dezertálnak a hadseregből,10 és mintegy 30 százalékuk eleve külföldi állampolgár.11

A körülhatárolható terület feltétele ru-galmas kategória: minimális területre sincs szükség annak teljesítéséhez.12 E kritérium teljesülése azonban még így is nagyon kétséges az ISIS esetében, mivel az Isz-lám Állam által gyakorolt ellenőrzés na-gyon törékeny mind Irakban, mind Szíri-ában, és a szervezet az elszórt győzelmek és az egyre gyakoribbá váló vereségek következtében csak elszórt területeken és csupán átmenetileg tud ellenőrzést gyakorolni.13 Bár az ellenőrzött terület fragmentáltsága önmagában még nem zárja ki egy entitás államiságát, azonban fokozottan megnehezíti a függetlenség kivívását.14 Lauterpacht külön kiemeli, hogy az állami gyakorlatban gyakran elhalasztják az elismerést, amennyiben komoly kétségek merülnek fel az entitás jövőbeli határait illetően.15 Az Iszlám Ál-lam határainak státusa a legfinomabban fogalmazva is rendkívül kétséges, mivel az ENSZ Biztonsági Tanácsa az elmúlt időszakban többször is megerősítette Irak és Szíria területi integritását.16

Az Iszlám Államnak teljesítenie kel-lene a hatékony kormányzás feltételét is. A nemzetközi jogban akkor beszélhe-tünk ilyenről, ha „a kormányzás műkö-désében elegendő szintű belső stabilitás tapasztalható, s egyúttal élvezi a lakos-ság többségének az engedelmességét is”.17 Ezzel szemben nyilvánvaló, hogy az ISIS – természetéből és céljaiból fa-kadóan is – terrorizálja azt a lakosságot, amely átmenetileg az ellenőrzése alatt

áll. Az Iszlám Állam valóban – viszony-lag – hatékony katonai irányítással ren-delkezik, amely lehetővé teszi a szerve-zet működését.18 De melyik paramilitáris csoport, jelentősebb terrorszervezet nem rendelkezik ilyennel? Az ISIS-nek nincs sem törvényhozó/népképviseleti szerve, sem kormányzati rendszere.19 Az Iszlám Állam „kabinetje” nem más, mint befo-lyásos terroristák egy csoportja, aki a terrorszervezet bevételeiért, fegyveres részlegeinek a megszervezéséért és a ter-rortámadások elkövetéséért felelnek.20 Aligha létezhet nemzetközi terrorszer-vezet ilyen irányítás nélkül. A hatékony kormányzás képessége azonban eleve re-latív fogalom, amely nem választható el teljes mértékben olyan más feltételektől, mint a függetlenség vagy a más államok-kal való kapcsolattartás képessége.21

Az Iszlám Állam azonban nem ren-delkezik külügyminisztériummal,22 és – célkitűzéseihez híven – nem is törek-szik arra, hogy más államok elismerjék a létét. Ez nem is történt meg egyetlen esetben sem. Ennek következtében az Iszlám Állam sem a más államokkal való kapcsolattartás képességével, sem az arra való hajlandósággal nem rendelkezik. Takács Péter megfogalmazásában: „nem része az államközi rendszernek”.23 Ön-magában az a tény, hogy az ISIS-re egye-temlegesen terrorszervezetként tekint a nemzetközi közösség, és még egyetlen ország sem ismerte el államként (és nem is ismerheti el), lehetetlenné teszi számá-ra az államiság negyedik feltételének a teljesítését.

42 Külügyi Szemle

Kajtár Gábor

Bár a szakirodalomban nem mindenki emeli ki, de Lauterpachthoz hasonlóan például James Crawford is azt a nézetet vallja, hogy „a függetlenség az államiság központi feltétele”.24 Crawford a függet-lenséget a Max Huber-i értelemben hasz-nálja: „A földgolyó egy része feletti füg-getlenség annak a jognak a gyakorlását jelenti, amely lehetővé teszi azon a terüle-ten az állami feladatoknak a minden más állam kizárásával történő gyakorlását.”25 A jelenlegi nemzetközi politikai és jog-rend pedig kizárja az Iszlám Állam jogát bármely területre vagy függetlenségre. Ellenkezőleg: az ENSZ BT 2249 (2015) határozata értelmében az ISIS „globális és példa nélküli fenyegetést jelent a nem-zetközi békére és biztonságra”.26

Bár az államisági feltételek együttes megléte nem minden esetben adott egy új állam létrejöttekor, többnek a teljesü-lése esetén azonban már felmerülhet az államiság esélye – ahogy arra már szá-mos nemzetközi jogi precedens is akad. Az ISIS jelenlegi státusa azonban jelen-tősen különbözik azoktól a helyzetektől. Koszovó és Palesztina például a monte-videói egyezménynek legalább három feltételét teljesíti, így státusuk alakulása egyértelműen az államiság irányába mu-tat. Koszovót, illetve Palesztinát is eddig már több mint száz állam ismerte el.27 A palesztin nép önrendelkezési joga pe-dig rendkívül széles körben elfogadott: gyakorlatilag általános a konszenzus arról, hogy a palesztinokat megilleti a külső önrendelkezési jog,28 csupán an-nak gyakorlásának módjáról oszlanak meg a nézetek.29 Koszovó és Palesztina

esetét világosan meg kell különböztetni Abháziáétól, Dél-Oszétiáétól és az Észak Ciprusi Köztársaságétól (TRNC), ame-lyeket a katonailag beavatkozó Orosz-országon és Törökországon kívül más államok nem ismernek el. Ez utóbbi enti-tások léte ráadásul sérti is az ENSZ-alap-okmány 2. cikk (4) bekezdésébe foglalt jus cogens normát.30

Végül meg kell említeni azt a lehető-séget, amikor egy már létező állam több montevideói feltétel teljesítésének sem tud egyértelműen eleget tenni. Ilyenkor az entitás államisága nem szűnik meg. A legszemléletesebb példa erre Szomália, amely esetenként permanensen több kri-tériumnak sem felelt meg, ám az ENSZ-tagsága mégis megkérdőjelezhetetlen maradt. Bár Irak és Szíria egyes területei tekintetében átmenetileg nem teljesülnek az államiság kritériumai, a nemzetközi szokásjogban nagyon erős egy már léte-ző ország államisága fennmaradásának a vélelme.31 Ez egyértelműen kiterjed az érintett állam politikai függetlenségének és területi integritásának a védelmére. Az ENSZ BT több alkalommal megerősítette Irak32 és Szíria33 politikai függetlenségét és területi integritását is. Vagyis a területi integritásuk nemzetközi jogi értelemben intakt, ami kizárja ugyanazon a területen egy konkuráló új jogalany létrejöttét.

Összefoglalva: az ISIS által elfoglalt területek lakossága nem állandó, onnan milliószámra menekült, illetve menekül jelenleg is a szír vagy iraki állampolgár-ságú népesség. A szervezetet támogató és ezért odautazó „népesség” létszáma ugyancsak folyamatosan változik az

2016. tél 43

Az Iszlám Állam nemzetközi jogi státusa és annak joghatásai

egyre gyakoribbá váló dezertálások mi-att. Az Iszlám Állam területe nem meg-határozott – annak ellenére, hogy ebben a kérdésben is rugalmas a nemzetközi jog. A napi/heti szinten változó hadi si-kerek és harcok következtében azonban inkább olyan területekről beszélhetünk, amelyeket átmenetileg egy terrorszer-vezet ellenőriz. Ez a területi ellenőrzés azonban nagyon törékeny és instabil. Hatékony kormányzás helyett inkább „hellyel-közzel” hatékony katonai kor-mányzásról beszélhetünk, amely azon-ban arra kétségtelenül alkalmassá teszi a szervezetet, hogy gazdaságilag hosszabb távon fenntartsa magát. Az a tény, hogy egyetlen ország sem ismerte el államként az ISIS-t, terrorszervezetként történő mi-nősítéséről ellenben konszenzus van, a más államokkal való kapcsolattartás ké-pességét kizárja. Mindezeken túl pedig fontos, hogy a nemzetközi jogban a meg-lévő államok területi szuverenitásának a védelme kiemelt jelentőségű, a status quo megőrzése a nemzetközi jog kiemelt fel-adata.34

Az Iszlám Államnem törekszik nemzetközi jogi értelemben vett államiságra

Az államiságnak a négy alapvető felté-tel mellett van egy kevésbé ismert, for-mális kitétele is: annak a szándéknak a kinyilvánítása, illetve egyértelművé té-tele, hogy az adott entitás nemzetközi jogi értelemben is állammá akar válni. Az államiság ugyanis egy olyan jogigény

érvényesítése, amely egy pontosan kö-rülhatárolt ténybeli és jogi helyzeten alapul.35 Következésképp az érintettnek nyilvánvalóvá kell tennie, hogy igényt formál rá. Ugyanis ha egy entitás telje-síti az államiság szubsztantív feltételeit, de nem jelenti be a jogigényét, akkor az nemzetközi jogi értelemben nem tekint-hető államnak. Erre tipikus példa Tajvan, amely a történelme során immár másod-szor került ebbe a helyzetbe: először a 19. században, az akkori Formosai Köztár-saság,36 ma pedig a Kínai Köztársaság37 nem akart, illetve nem tudott élni a lehe-tőséggel.

Az ISIS nemcsak hogy soha nem nyil-vánította ki az államiságát nemzetközi jogi értelemben, de tagadja is, hogy a kalifátusán kívül létezhetne más állam. Ezzel pedig a határoknak, azaz más en-titásoknak, a nemzetközi jog egyéb ala-nyainak a létét is elutasítja. Azt hirdeti, hogy minden személy, egység, terület kizárólag neki alávetve maradhat fenn: „Minden emirátus, csoport, állam és szervezet megszűnik a kalifátus hatalmá-nak növekedésével és csapatainak a terü-leteikre történő megérkezésével.”38 Tehát az ISIS tagadja más államok államiságát, és egyáltalán nem áll szándékában klasz-szikus államként a nemzetközi közösség rendszerébe illeszkedni.39 Mindez egy-ben lehetetlenné teszi az Iszlám Állam elismerését is, hiszen azt kizárólag a töb-bi – az újonnan létrejövő ország által ele-ve elismert – állam teheti meg.

Az ISIS az „államiságát” nem nyilvá-nította ki, és azt nem is más államokkal szemben, a Föld egy bizonyos részén

44 Külügyi Szemle

Kajtár Gábor

igyekszik megvalósítani. Az Iszlám Ál-lam „posztállami, az államiságot meg-haladó politikai/közigazgatási egység-ként”40 jelenik meg, amelyre „univerzális célként”41 tekint. Allahtól tételezett hatal-mát az egész Földre kívánja kiterjeszteni, minden más jogalanyt és egyben a nem-zetközi jog létét is tagadva. Kinyilatkoz-tatása szerint a kalifátus létrejötte az üd-vözülés módja és útja is egyben.42 Azaz az ISIS valójában inkább egy „párhuza-mos univerzumban” él: az „egyetlen, Al-lahtól kapott legitimációval rendelkező”, a Föld minden más országát felszámolni kívánó „államnak” semmi köze nincs az államisághoz, így soha nem is fogja azt megfelelően kinyilvánítani.

Mindennek messzemenő következ-ményei vannak. Az államiság kérdése ugyanis a nemzetközi kapcsolatokban és a nemzetközi jogban sem pusztán tény-kérdés: az állam egy jogokkal és köte-lességekkel rendelkező jogi entitás, jog-alany. A modern államot a nemzetközi jog hozza létre, a megfelelő keretek kö-zött. Lauterpacht megfogalmazásában:

A jogi személy a jog szülöttje, nem a természeté… Amikor azt állítjuk, hogy az állam a nemzetközi jog ala-nyaként létezik, akkor magából an-nak tényleges fizikai létéből eredően következik, hogy teljesíti a nemzet-közi jog által megszabott feltétele-ket.43

Az Iszlám Állam elismerése,támogatása vagy megtűrése egyaránt sérti a nemzetközi jognak a feltétlen alkalmazást igénylő normáit

Az ISIS államisághoz vezető útja jus cogens sértésekkel van kikövezve. Craw-ford arra mutat rá, hogy amikor egy entitás nemzetközi jogot sértő módon jön létre, az államisághoz való jogcíme erősen kér-déses.44 Nem véletlen ezért, hogy Martti Koskenniemi szerint az ISIS államisága nemzetközi jogilag abszurd elképzelés. Koskenniemi kihangsúlyozza: igaz, hogy Ian Smith Rhodesiája is létezhetett 14 éven át, azonban nem államként, hanem páriaként. Smith rasszista rendszerének volt meghatározott területe, állandó la-kossága, hatékony kormányzata, és még a nemzetközi kapcsolatok vitelére is képes-nek bizonyult, miután Dél-Afrika és Por-tugália is elismerte45. Koskenniemihez hasonlóan Georg Nolte46 és Takács Pé-ter47 is azon a véleményen van, hogy az állammá váláshoz egy entitásnak rendel-keznie kell „minimális legitimációval”, amely egyértelműen túlmutat a hatékony területi ellenőrzés feltételén. Akárcsak az 1965–1979 közötti Rhodesia, az ISIS sem rendelkezik a nemzetközi legitimá-ció legkisebb mértékével sem, ami pedig az eddig ismertetettek értelmében szük-séges lenne az államiság elnyeréséhez.48

Épp ellenkezőleg: az ISIS egy általáno-san elítélt terrorszervezet,49 amely ennek következtében a jelenlegi nemzetközi rendben semmiféle legitimációval sem

2016. tél 45

Az Iszlám Állam nemzetközi jogi státusa és annak joghatásai

rendelkezhet. A BT az egyhangúan elfoga-dott 2253 (2015) határozatában – az ENSZ-alapokmány VII. fejezete alapján – úgy döntött, hogy az al-Káida elleni korábbi szankciós bizottságot a továbbiakban „ISIS (Da’esh) és Al-Káida Szankció-bizottságnak”, az al-Káidával kapcsola-tos szankciós listát pedig „az ISIS-szel (Da’esh) és al-Káidával szembeni szank-ciók listájának” fogják hívni. A Bizton-sági Tanács továbbá megismételte

az Iraki és Levantei Iszlám Állam (ISIL, másként Da’esh) és minden hozzá tartozó egyén, csoport, vállal-kozás és entitás egyhangú elítélését a[z általuk elkövetett] folyamatos és ismétlődő terrortámadások miatt, amelyek célja az ártatlan civilek és más áldozatok életének kioltása, az anyagi károkozás és a stabilitás jelen-tős aláásása.50

A „szükséges minimális legitimá-ció” nemzetközi jogi értelemben abban nyilvánul meg, hogy – a montevideói egyezmény feltételeinek teljesülésétől függetlenül – nem létezhet olyan állam, amely a nemzetközi jognak a feltétlen alkalmazást igénylő normáit átfogóan és közvetlen módon megsértené. Takács Péter ezt a tilalmat jog- és államelméleti szempontból igen szemléletesen a követ-kezőképp fogalmazza meg:

Kijelenthető, hogy az emberi lények vaktában történő, válogatás nélküli legyilkolásának tilalma olyan általá-nosan elfogadott tilalom (talán így is mondhatjuk: olyan „természetjogi” vagy emberi jogi minimum-követel-mény), amelynek minden politikailag szervezett közösségben eleget kell

tenni ahhoz, hogy azt államnak te-kintsük. Ebben az egyszerű értelem-ben e tilalom természetjogi elvnek tekinthető.51

Az ex injuria jus non oritur elve ön-magában nem képezi akadályát egy új állam létrejöttének. Új államok születé-sekor követhetnek el háborús bűnöket, és kínzásra vagy az emberi jogok más súlyos megsértésére52 is sor kerülhet. Crawford abban látja a releváns kérdést, hogy „olyan központi szerepe van-e a jogellenességnek a szóban forgó entitás létrejöttében vagy megszűnésében, hogy a nemzetközi jog okkal tekinthet nem államként egy hatékony entitást, illetve továbbra is államként egy nem hatékony entitást”.53 Az alapvető kérdés tehát nem az, hogy az állam létrejötte során meg-sértették-e a feltétlen alkalmazást igény-lő normák valamelyikét, hanem az, hogy mennyire szoros kapcsolat állt fenn az új állam létrejötte és a jus cogens normasér-tés között.

Crawford példaként a népek önren-delkezési jogát sértő államalapításokat (Bantusztán,54 Rhodesia55), illetve az ENSZ-alapokmány általános erőszak-tilalmának megsértésével létrejött jog-ellenes entitásokat említ (ez utóbbira lásd Észak-Ciprus török megszállását).56

Mindezek esetében érvényesült az ál-lamelismerés kategorikus tilalma, kö-vetkezésképp nem jött létre új állam. Az ISIS tevékenysége és törekvése pedig nemcsak ellentétes egy-egy kényszerítő jellegű normával, de – célkitűzéseire te-kintettel – a szervezet puszta léte is jus cogens normasértés. Az ISIS a terrort

46 Külügyi Szemle

Kajtár Gábor

„államalkotó” szintre emelve korlátozza más népek önrendelkezési jogát, gyakor-latilag minden egyes cselekedetével há-borús bűntettet, etnikai tisztogatást vagy népirtást követ el, megkérdőjelezi más államok (az összes ország) területi integ-ritását és politikai függetlenségét, embe-rek ezreit teszi ki kínzásnak és emberte-len bánásmódnak, nőket és más vallású kisebbségeket taszít szolgaságba.57 Céljai teljesülése egy, az egész Földre kiterjedő, vallási alapon rendeződő apartheid rend-szert jelentene.

Mindez döntő jelentőségű az ISIS ál-lamisága tekintetében. Egy politikai közösség államként történő elismerése egyben annak a deklarációját is jelenti, hogy az teljesíti az államiság nemzetközi jogi feltételeit.58 Ezért egy jogellenesen létrejött entitás esetében így fokozottan merül fel az államisághoz fűződő jogcí-mének az érvényessége.59 Mindez pedig az államiság klasszikus feltételei rela-tív súlyának a csökkenésével jár. A jogi tények – függetlenül attól, hogy senki sem vitatja őket –, ha nemzetközi jogba ütköző magatartás eredményei, nem fog-nak automatikusan joghatást kiváltani.60 Fokozottan igaz ez az olyan tényállások-ra, amelyek jus cogensbe ütköző módon valósulnak meg, és ezért nem lesznek alkalmasak joghatás kiváltására. Craw-ford szavaival: „Elsőbbségüknél fogva a feltétlen alkalmazást igénylő normák megszegése nem csupán szerződések ér-vénytelenségét eredményezhetik, hanem más, velük ellentétes egyéb jogi aktusét is, valamint kihatnak azokra a jogkö-vetkezményekre is, amelyek egyébként

megvalósulnának abból a tényállásból, hogy jus cogenst sértő módon keletkez-tek.”61

Az ISIS államisága nemcsak folya-matában, létrejöttében, hanem annak eredményében, joghatásában is teljesen abszurd lenne. Az államiság jogkövet-kezményeként az Iszlám Állam a nem-zetközi jognak egy olyan elsődleges (privilegizált) alanyává válna, amely szuverén, azaz kizárólagos joghatósággal rendelkezik belügyei intézésében, jogilag egyenlő a többi állammal, és mentes min-den más ország vagy nemzetközi szerve-zet joghatósága alól.62 Ha az ISIS álla-miságát átengednénk a jus cogens kapu szűrőmechanizmusán, a későbbi hasonló jogsértések jelentős része ellen – a nem-zetközi jog természete miatt – sok eset-ben védtelenek lennénk: a Nemzetközi Bíróság az államimmunitás ügyében elvi éllel szögezte le, hogy egyetlen, a feltét-len alkalmazást igénylő norma megsérté-se sem vezethet az államimmunitás sza-bályainak a relativizálásához.63

Konklúzió

Hersch Lauterpacht szerint: „Egy po-litikai közösséget államként elismerni annyit tesz, mint kinyilatkoztatni, hogy teljesíti az államiság nemzetközi jog ál-tal támasztott feltételeit.”64 Korántsem tekinthető véletlennek, hogy az Iszlám Államot egyetlen állam sem ismerte el. Az ISIS államisága tekintetében egy-szerre hiányoznak az államiság klasszi-kus feltételei, valamint az Iszlám Állam tényleges szándéka arra vonatkozóan,

2016. tél 47

Az Iszlám Állam nemzetközi jogi státusa és annak joghatásai

hogy nemzetközi jogi értelemben állam-ként fogadja el őt a nemzetközi jog többi elsődleges alanya, ugyanakkor a fennálló súlyosan jogsértő állapot miatt érvénye-sül az ISIS államként történő elismerése elleni általános tilalom, és annak a vélel-me, hogy fegyveres erővel nem dönthető meg Irak és Szíria területi integritása.65

Annak, hogy az Iszlám Állam csak a nevében állam, és ténylegesen egy általá-nosan elítélt nemzetközi terrorszervezet, a következő nemzetközi jogi következ-ményei vannak:

• az Iszlám Állam nem szuverén, és nem illetik meg az államokra vo-natkozó szokásjogi privilégiumok (követküldés, szerződéskötés, szu-verén egyenlőség);

• sem politikai függetlensége, sem területi integritása nincs;

• nincs belső joghatósága sem a jog-alkotás, sem a jogalkalmazás, illet-ve a jogérvényesítés terén;

• ebből kifolyólag saját (nem létező) belső joghatóságából sem zárhat ki más államokat;

• sem az ISIS-nek, sem vezetőinek nincs immunitása;

• nem hivatkozhat a belügyekbe való beavatkozás tilalmára;

• beleegyezése ellenére is nemzetkö-zi (bírói, egyéb) eljárás alá vonható;

• nem terjed ki rá korunk talán leg-fontosabb jus cogens normája, az ENSZ alapokmányának a 2. cikk (4) bekezdésében foglalt általános erőszaktilalom.

Az említett bekezdés szerint ugyanis:a szervezet összes tagjának a nem-zetközi érintkezései során más állam területi épsége vagy politikai függet-lensége ellen irányuló, továbbá az Egyesült Nemzetek céljaival össze nem férő bármely más módon meg-nyilvánuló erőszakkal való fenyege-téstől vagy erőszak alkalmazásától tartózkodnia kell.66

A tilalom az egyértelmű szóhasználat következtében csak államokra vonatko-zik, annak címzettjei – és az ENSZ tag-jai – csakis államok lehetnek.67 Ezért a tilalom személyekre vagy személyek cso-portjára nem terjed ki. Következésképp a kizárólag nem állami szereplők ellen alkalmazott erőszak eleve nem sérti meg a 2. cikk (4) bekezdését, így kivétel alkal-mazására sincs szükség.

Ez utóbbi természetesen nem jelenti azt, hogy az Iszlám Állam egységei au-tomatikusan támadhatók, azok ugyanis – államiság hiányában – iraki és szíriai területen tartózkodnak. Az ISIS elleni erőszak-alkalmazás nemzetközi jogi le-hetőségei túlmutatnak a jelen tanulmány keretein, de általánosságban elmondható, hogy az ellene fegyveresen fellépő álla-moknak a jus contra bellum klasszikus keretrendszerén belül kell jogalapot ta-lálniuk a beavatkozásaikhoz: szükségük van Irak és Szíria engedélyére, a Bizton-sági Tanácsnak az ENSZ-alapokmány VII. fejezete alapján történő felhatalma-zására, illetve önvédelmi joguk érvénye-sítéséhez ki kell tudniuk mutatni, hogy fegyveres támadás érte őket az érintett államok részéről.68

48 Külügyi Szemle

Kajtár Gábor

Jegyzetek1 A tanulmány a Tempus Közalapítvány által

adományozott Magyar Állami Eötvös Ösz-töndíj támogatásával megvalósított harvardi vendégkutatói program és kutatás eredmé-nyeként készült.

2 Matthew G. Olsen: „Remarks as Prepared”. National Counterterrorism Center, http://www.nctc.gov/docs/2014-09-03_remarks_for_the_brookings_institution.pdf, 2014. szeptember 3.

3 Adam Withnall: „Isis Declares Its Territories a New Islamic State with »Restoration of Caliphate« in Middle East”. Independent, http://www.independent.co.uk/news/world/middle-east/isis-declares-new-islamic-state-in-middle-east-with-abu-bakr-al-baghdadi-as-emir-removing-iraq-and-9571374.html/, 2014. június 30.

4 Henry Johnson: „The Islamic State Is Losing Its Territory – and Fast”. Foreign Policy, 2016. március 16.

5 Az ISIS állami vonásairól részletesen lásd: Takács Péter: „Az »Iszlám Állam« állami-ságának problémái – Államnak tekinthető-e az ISIS, bármilyen értelemben is?”. Jog–Ál-lam–Politika, Vol. 7. No. 4. (2015). 51–58. o.; Arany Anett, N. Rózsa Erzsébet és Szalai Máté: „Az Iszlám Állam – következmények”. KKI-tanulmányok, No. 1. (2015). 4. o.

6 Lásd többek között: „Statement by the President on ISIL”. The White House, ht tps://www.whitehouse.gov/the-press-office/2014/09/10/statement-president-isil-1/, 2014. szeptember 10.

7 „Resolution 2249 (2015) Adopted by the Security Council at Its 7565th Meeting, on 20 November 2015”. United Nations Security Council, http://www.securitycouncilreport.org /atf /cf /%7B65BFCF9B-6D27-4E9C-8CD3-CF6E4FF96FF9%7D/s_res_2249.pdf, 2015. november 20.

8 Uo.9 James Crawford: „State”. In: Max Planck

Encyclopedia of Public International Law [MPEPIL] (szerk. Rüdiger Wolfrum). Oxford: Oxford University Press, 2011.

10 Samuel Osborne: „Isis »Executes 8 Dutch Members for Trying to Desert«”. Independent, http://www.independent.c o .u k / n e w s / wo r ld / m id d l e - e a s t / i s i s -executes-8-dutch-members-who-tried-to-desert-a6904586.html/, 2016. március 1.; Jay Akbar – Martin Robinson: „Were the Names of 22,000 ISIS Fighters Deliberately Leaked to Stop Them Deserting? Theory Emergies that Data Was Released so Everyone on It Must »Fight to the Death«”. Mail Online, http://www.dailymail.co.uk/news/article-3486484/Were-names-22-000-ISIS-f ighters-DELIBERATELY-leaked-stop-deserting-Theory-emerges-data-released-fight-death.html, 2016. március 10.

11 Arany, N. Rózsa és Szalai: i. m. 17. o.12 Crawford: „State”.13 Sergio Pecanha – Derek Watkins: „ISIS’

Territory Shrank in Syria and Iraq This Year”. The New York Times, http://www.nytimes.com/interactive/2015/12/18/world/middleeast/Where-ISIS-Gained-and-Lost-Territory-Islamic-State.html?_r=1, 2015. december 22.; „Islamic State and the Crisis in Iraq and Syria in Maps”. BBC News, http://www.bbc.com/news/world-middle-east-27838034, 2016. november 2.

14 Hersch Lauterpacht: Recognition in International Law. Cambridge: Cambridge University Press, 1947. 26–28. o.; James Crawford: The Creation of States in International Law. Oxford: Oxford University Press, 2007. 47. o.

15 Lauterpacht: i. m. 30. o.16 Lásd pl. „Resolution 2249 (2015)…”;

„Resolution 2254 (2015) Adopted by the Security Council at Its 7588th Meeting, on 18 December 2015”. United Nations Security Council, http://www.securitycouncilreport.org /atf /cf /%7B65BFCF9B-6D27-4E9C-8CD3-CF6E4FF96FF9%7D/s_res_2254.pdf, 2015. december 18.

17 Lauterpacht: i. m. 28. o.18 Harriet Alexander – Alastair Beach: „How

ISIL Is Funded, Trained and Operating in Iraq and Syria”. The Telegraph, http://www.telegraph.co.uk/news/worldnews/middleeast/

2016. tél 49

Az Iszlám Állam nemzetközi jogi státusa és annak joghatásai

iraq/11052919/How-Isil-is-funded-trained-and-operating-in-Iraq-and-Syria.html, 2014. augusztus 23.

19 Ruth Sherlock: „Inside the Leadership of Islamic State: How the New »Caliphate« Is Run”. The Telegraph, http://www.telegraph.co.uk/news/worldnews/middleeast/iraq/10956280/Inside-the-leadership-of-Islamic-State-how-the-new-caliphate-is-run.html, 2014. július 9.

20 Hisham al-Hashimi: „Revealed: the Islamic State »Cabinet«, from Finance Minister to Suicide Bomb Deployer”. The Telegraph, http://www.telegraph.co.uk/news/worldnews/middleeast/iraq/10956193/Revealed-the-Islamic-State-cabinet-from-finance-minister-to-suicide-bomb-deployer.html, 2014. július 9.

21 Crawford: „State”.22 Nick Thompson – Atika Shubert: „The

Anatomy of ISIS: How the »Islamic State« Is Run, from Oil to Beheadings”. CNN, http://edition.cnn.com/2014/09/18/world/meast/isis-syria-iraq-hierarchy/index.html?hpt=hp_t1/, 2015. január 14.; Sarah Birke: „How ISIS Rules”. The New York Review of Books, http://www.nybooks.com/articles/2015/02/05/how-isis-rules/, 2015. február 5.

23 Takács: i. m. 64. o.24 James Crawford: „The Criteria for Statehood

in International Law”. BYIL, Vol. 48. (1976–1977). 119. o.

25 Lásd Max Huber definícióját a Palmas-sziget ügyében: United Nations: „Reports of Inter-Reports of Inter-national Arbitral Awards. Island of Palmas Case (Netherlands, USA) 4 April 1928”. II. kötet. United Nations Office of Legal Affairs, http://legal.un.org/riaa/cases/vol_II/829-871.pdf. 838. o.

26 „Resolution 2249 (2015)…”.27 2012. november 29-én az ENSZ Közgyűlése

(138 támogató szavazattal) Palesztina státusát megfigyelő állammá változtatta. „Resolution Adopted by the General Assembly 67/19. Status of Palestine in the United Nations UN Doc. A/RES/67/19, 2012. november 29. Ko-szovót eddig 111 állam ismerte el. Kosovo Ministry of Foreign Affairs. http://www.mfa-ks.net/?page=2,224/, 2016. április 6.

28 Tanácsadó vélemény a megszállt palesztin te-rületen felépített fal jogi következményeiről: „Legal Consequences of the Construction of a Wall in the Occupied Palestinian Territory”. International Court of Justice, http://www.icj-cij.org/docket/files/131/1671.pdf, 2004. jú-lius 9. 136. o. 118. és 122. bek.; A palesztin nép önrendelkezéséről szóló közgyűlési határozat: „United Nations General Assembly: „Resolu-Resolu-tion Adopted by the General Assembly on 18 December 2014 [on the Report of the Third Committee (A/69/487)] 69/165. The Right of the Palestinian People to Self-Determination”. United Nations, http://www.un.org/en/ga/search/view_doc.asp?symbol=A/RES/69/165, 2015. február 10.; „Resolution Adopted by the General Assembly on 22 December 2003 [on the Report of the Third Committee (A/58/507)] 58/163. The Right of the Pales-tinian People to Self-Determination”. United Nations, http://www.un.org/en/ga/search/view_doc.asp?symbol=A/RES/58/163, 2004. március 4.

29 A palesztin nép önrendelkezési joga egyben az a döntő különbség is, amely fejlődéstör-ténetüket tekintve magyarázatot adhat a Pa-lesztin Felszabadítási Szervezet (PLO) és az ISIS közötti minőségi eltérésre: a PLO sike-resen válhatott a palesztin nép képviselőjévé az ENSZ-ben, miközben az ISIS államisága teljes mértékben kizárt, legalábbis a jelenlegi nemzetközi jogi rendszerben, paradigmában.

30 Crawford: The Creation of States…, 132. o.31 Crawford: „State”.32 „A Biztonsági Tanács megerősíti kiállá-

sát Irak függetlensége, szuverenitása, egy-sége és területi integritása mellett.” Lásd: „Statement by the President of the Security Council”. United Nations Security Council, http://www.securitycouncilreport.org/atf/cf /%7B65BFCF9B- 6D27- 4E9C-8CD3-CF6E4FF96FF9%7D/s_prst_2014_20.pdf, 2014. szeptember 19.; „Resolution 2249 (2015)…”.

33 „Megerősíti határozott elkötelezettségét a Szíriai Arab Köztársaság szuverenitá-sa, függetlensége, egysége és területi in-tegritása mellett.” Lásd: „Resolution 2254

50 Külügyi Szemle

Kajtár Gábor

(2015)…”; „Resolution 2253 (2015) Adopted by the Security Council at Its 7587th Meet-ing, on 17 December 2015”. United Nations Security Council, http://www.un.org/en /ga /search /view_doc.asp?symbol=S/RES/2253%282015%29, 2015. december 17.

34 Valki László: A nemzetközi jog társadalmi természete. Budapest: KJK, 1989. 199–200. o.

35 Crawford: The Creation of States…, 156. o.36 Crawford: „The Criteria for Statehood …”.

181. o.37 Uo.38 „What Does ISIS’ Declaration of a Caliphate

Mean?”. Alakhbar English, http://english.al-akhbar.com/node/20378/, 2015. március 6.; Alex Johnson: „»Deviant and Pathological«: What Do ISIS Extremists Really Want?”. NBC News, http://www.nbcnews.com/storyline/isis-terror/deviant-pathological-what-do-isis-extremists-really-want-n194136/, 2014. szep-tember 3.

39 Wagner Péter: „Az Iszlám Állam a jövőben sem akar majd a nemzetközi rendszerbe in-tegrálódni”. Honvédelem.hu, http://www.honvedelem.hu/cikk /52556_az_iszlam_l la m _ a _ jovoben _ sem _ a k a r_ majd _ a _nemzetkozi_rendszerbe_integralodni, 2015. augusztus 12.

40 Arany, N. Rózsa és Szalai: i. m. 4. o.41 Uo.42 Graeme Wood: „What ISIS Really Wants”.

The Atlantic, http://www.theatlantic.com/magazine/archive/2015/03/what-isis-really-wants/384980/, 2015. március.

43 Lauterpacht: i. m. 45. o.44 Crawford: „State”.45 Martin Schaub: „Rhodesia/Zimbabwe”. In:

Max Planck Encyclopedia of Public Inter-national Law, 2013.

46 Georg Nolte: „Intervention by Invitation”. In: Max Planck Encyclopedia of Public Inter-national Law, 2010.

47 Takács: i. m. 50–51. o.48 Thomas Assheuer: „»Eine absurde

Vorstellung«. Ein Gespräch mit dem finnischen Völkerrechtler Martti Koskenniemi”. Zeit On-line, http://www.zeit.de/2015/48/voelkerrecht-islamischer-staat-krieg-frieden-interview/, 2015. december 10.

49 Lásd pl. „Resolution 2169 (2014). Adopted by the Security Council at Its 7230th Meet-ing, on 30 July 2014”. United Nations Security Council, 2014. július 30.; „Resolution 2178 (2014). Adopted by the Security Council at Its 7272nd Meeting, on 24 September 2014”. United Nations Security Council, http://www.un.org/en/sc/ctc/docs/2015/SCR%202178_2014_EN.pdf, 2014. szeptember 24.; „Resolution 2249 (2015)…”.

50 „Resolution 2253 (2015)…”.51 Takács: i. m. 65. o.52 Súlyos emberi jogsértés miatt önmagában

még nem kérdőjelezték meg egyetlen állam létrejöttét sem. Lásd Crawford: The Creation of States…, 148. o.

53 Crawford: „State”.54 Crawford: The Creation of States…, 155. o.55 A Biztonsági Tanács 216. sz. határozatában

„felszólította az államokat, hogy ne ismerjék el a jogellenes rasszista kisebbségi rendszert, amely Dél-Rodéziában létrejött, és tartózkod-janak a számára történő mindennemű segít-ség nyújtásától.” „Resolution 2169 (2014)…”.

56 Lásd „Resolution 541 (1983) of 18 November 1983”. United Nations, http://www.un.org/en /ga /search /view_doc.asp?symbol=S/RES/541(1983), 1983. november 18.; „Resolution 367 (1975) of 12 March 1975”. United Nations, http://www.un.org/en/ga/search/view_doc.asp?symbol=S/RES/367, 1975. március 12.; az ENSZ Közgyűlés 3212. sz. (XXIX) határozata: „Resolution 3212 (XXIX)”. Kypros-net, http://kypros.org/UN/Res3212GA.htm, 1974. november 1. Az Észak-ciprusi Török Köztársaságot egyedül Törökország ismeri el, így „állampolgárai” kizárólag török útlevéllel utazhatnak.

57 A keresztény közösségeket érő fenyegetések-ről bővebben lásd: Arany, N. Rózsa és Szalai: i. m. 8–11. o.

58 Lauterpacht: i. m. 6. o.59 Crawford: „State”.60 Lauterpacht: i. m. 410. o.61 Crawford: The Creation of States…, 102. o.62 Lásd az ENSZ-alapokmány I. fejezetét. Bő-

vebben lásd Crawford: „State”.63 Államimmunitás-ügy: „Jurisdictional Im-

munities of the State (Germany v. Italy:

2016. tél 51

Az Iszlám Állam nemzetközi jogi státusa és annak joghatásai

Greece Intervening)”. International Court of Justice, http://www.icj-cij.org/docket/files/143/16883.pdf, 2012. február 3. 99. o. 92–97. bek.

64 Lauterpacht: i. m. 6. o.65 Crawford: The Creation of States…, 132. o.66 ENSZ-alapokmány 2. cikk (4) bekezdése.67 Oliver Dörr – Albrecht Randelzhofer: „Pur-

poses and Principles, Article 2(4)”. In: The Charter of the United Nations: A Commentary (szerk. Bruno Simma et. al.). I. kötet. Oxford: Oxford University Press, 2012. 213. o.

68 Bővebben lásd: Kajtár Gábor: “Az Iszlám Ál-lam elleni erőszak-alkalmazás nemzetközi jogi kérdései”. Iustum Aequum Salutare, Vol. 12. No. 4. (2016). 153–177. o. A hatályos (bár bevallottan erősen támadott) nemzetközi jogi szabályok szerint az ISIS által elkövetett bűn-cselekményeken túl azt is ki kell tudniuk mu-tatni az érintett államoknak, hogy azok Irak-hoz vagy Szíriához köthetőek. Az önvédelmi jogot kiváltó fegyveres támadás állami be-tudásának keretrendszeréről bővebben lásd: Kajtár Gábor: A nem állami szereplők elleni önvédelem a nemzetközi jogban. Budapest: Eötvös Kiadó, 2015.