ÚJ HATÁROK

Az Iszlám Állam a közel-keleti államha-tárok megváltoztatására törekszik, bára nagyhatalmak által közel száz évemeghúzott határok meglepően tartós-nak bizonyultak. Az első világháborúután az Oszmán Birodalomból a győz-tesek kiszakították a déli vilájeteket,vagyis az arabok lakta területeket. Ittlétrehozták a francia mandátummá nyil-vánított Szíriát és Libanont, valamint abrit mandátummá nyilvánított Palesz-tinát, Transzjordániát és Irakot. Nagy-Britannia 1930-ban ismerte el Irak önál-lóságát, Libanon fennmaradt a franciák1943-as távozása után is, Transzjordá-nia pedig 1946-ban nyilvánította függet-lenné magát. Izrael államot 1948-bannagyjából a korábbi Palesztina területénalapították meg. Bár a Baasz Párt az

arab egységet tűzte ki célul 1947-esmegalakulása idején, 1966-ban iraki ésszíriai pártra bomlott. Évtizedeken átminden jel arra utalt, hogy a pánarabtörekvések kudarcra vannak ítélve. Ahola pánarab mozgalom hívei megszerez-ték a hatalmat, még ott is bezárkóztaka gyarmati korból örökölt határokmögé. Az iszlamista szervezetek is álla-mi keretek között erősödtek meg. Azúgynevezett „arab tavasz” 2011-es tün-tetései is inkább az államok demokrati-zálására irányultak, mint a határok meg-változtatására.

Új jelenség a szervezet által képviseltszunnita dzsihadizmus is. A világ muzul-mánjainak több mint 85%-a a szunnitairányzathoz tartozik. A síita kisebbségősei a 7. században nem ismerték el aDa maszkuszban megtelepülő Omajjád-dinasztia kalifátusát, hanem Alit, Moha-

med vejét tekintették kalifának, vagyisa próféta törvényes utódjának. Amikora perzsák áttértek az iszlámra, a síitáktanításait fogadták el, s ez lett az állam-vallásuk. Több más államban élnek síitacsoportok a szunniták körében, de a kétirányzat közötti ellentét a 20. század-ban egészen 1979-ig nem volt jelentős,s nem okozott államközi konfliktust. Apánarab törekvések valamennyi arabegyesítésére irányultak, függetlenülazok vallási hovatartozásától, az Iránonkívül, kisebbségben élő síiták pedig apánarab, az iszlamista vagy más, álla-mok feletti mozgalmakat támogatták.

Az 1979-es iráni forradalom hatásá-ra azonban a szunnita többség szemé-ben a síiták egyre inkább a nagyhatalmitö rekvéseket hangoztató Irán (az egy-kori Perzsia) támogatóinak tűntek. Azirá ni–iraki háború (1980–1988) pedig

20 RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN

HATÁROKÚJ HATÁROK arab egységet tűzte ki célul 1947-esmegalakulása idején, 1966-ban iraki és

med vejét tekintették kalifának, vagyisa próféta törvényes utódjának. Amikor

ÚÚ HATÁROKHATÁROKHATÁROKJ zte ki célul 1947-esarab egységet t zte ki célul 1947-esűarab egységet t zte ki célul 1947-eszte ki célul 1947-eszte ki célul 1947-esarab egységet t zte ki célul 1947-eszte ki célul 1947-eszte ki célul 1947-eszte ki célul 1947-eszte ki célul 1947-esarab egységet tarab egységet tarab egységet t zte ki célul 1947-eszte ki célul 1947-eszte ki célul 1947-esűarab egységet t zte ki célul 1947-esmegalakulása idején, 1966-ban iraki és

med vejét tekintették kalifának, vagyismed vejét tekintették kalifának, vagyismed vejét tekintették kalifának, vagyisa próféta törvényes utódjának. Amikor

Az Iszlám ÁllamAz IszlAz IszlHahner Péter

végzetesen kiélezte a szunniták és síi-ták ellentétét. Irán ekkor már egyre erő-teljesebben hang súlyozta államvallásasíita örökségét. Az egyiptomi szunnitaMuszlim Testvériség, a Palesztin Felsza-badítási Szervezet, Sza úd-Arábia vahhá-bita nevű szunnita puritánjai és a Per-zsa-öböl kisebb szunnita államai pedigmind a szunnita Irakot támogatták asíita Iránnal szemben. Szaddám Husze-in iraki diktátor az 1990-es évek közepé-től vallási hátterének megerősítésévelpróbálta fokozni külső és belső támoga-tottságát: vallási felirat került a nemze-ti lobogóra, a tolvajokat pedig a hagyo-mányos módon, kezük levágásával bün-tették meg. A katonatisztek fokozatosanfelhagytak az alkohol fogyasz tásával, szi-gorúan követni kezdték a vallási előírá-sokat, s az iszlám ősi törvényeihez valóvisszatérés fontosságát hangsúlyozták.

1995-ben 10-15 ezer fiatal szunnitábóllétrehozták a Fidajín Szaddám (Szad-dám Önfeláldozói) nevű szervezetet,amely többek között mintegy 200 pros-tituáltat büntetett lefejezéssel.

A 21. század elején ismét új helyzetjött létre: a régióban demográfiai több-séget alkotó szunniták több államban iskiszorultak a hatalomból. 2003-ban azEgyesült Államok által szervezett koalí-ció megtámadta Irakot, ahol ennekkövetkeztében a síiták vették át a hatal-mat, a kurdok pedig jelentős autonómi-ára tettek szert. Libanonban a keresz-tény maroniták és a síita muzulmánokszövetsége van hatalmon, Szíriában asíita irányzat alavita ágazatának követőikormányoznak, a szunnita palesztinok-nak pedig nem sikerült működő államotlétrehozniuk. A marginalizálódó szun-niták körében ezért talált támogatókra

egy olyan mozgalom, amely államokfeletti és nemcsak keresztény- és Nyu-gat-ellenes, hanem a síitákkal is szem-ben áll.

Olivier Roy, a firenzei Európai Egye-tem Intézet professzora, az iszlám szak-értője úgy fogalmazott, hogy az IszlámÁllamnak két „apja” volt: Oszáma binLáden és Szaddám Huszein. Az előbbi-től örökölte az iszlamista, nemzetekfeletti, antiszemita, keresztény- és Nyu-gat-ellenes ideológiát, a nemzetközimédia ügyes manipulálását és a terro-rista gyakorlatot. Irak egykori diktáto-rától pedig az ellenőrzése alatt álló terü-letet, Irak északnyugati részét, valaminta katonai szervezetét.

AZ ALAPÍTÓ

Ahmed Fadil 1966-ban született a jordá-niai Ez-Zarka városban, Ammántólészakkeletre. Az Iszlám Állam ezt aszem üveges, hallgatag fiatalembert te -kinti alapítójának, aki kimaradt az isko-lából, és tizennyolc éves korában elveszí-tette apját. Egy videoklubban dolgozott,so kat ivott, kábítószert fogyasztott, teto-válásokat viselt, s néha összetűzött arendőrséggel. Aggódó anyja egy mu -zulmán szervezetre bízta az átnevelését.A fiatalember felvette az Abu-Mu szab az-Zarkávi nevet, s 1989-ben tanítói hatá-sára Afganisztánba utazott, hogy a dzsi-hád hívei között harcoljon a szovjetmegszállók ellen. Ez utóbbiak azonbanekkor már távozni készültek, ezért Zar-kávi harc helyett cikkeket írt, és megis-merkedett Oszáma bin Lá dennel. Az al-Káida vezetője állítólag nem volt elra-gadtatva ifjú követőjétől, mert úgy érez-te, Zarkávi túlságosan is készen áll azúgynevezett takfir gyakorlására, vagyisarra, hogy hitetlennek nyilvánítson és

RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN 21

Az Iszlám Állam olyannyira újjelenség a Közel-Kelet törté-netében, hogy még egységeselnevezést sem talált rá avilág. A szervezet, nevénektöbbszöri megváltoztatásaután, 2013-ban felvette azIrak és as-Sám (vagyis Le -vante) Iszlám Ál lama nevet,amelyet angol nyelvı rövidí-téssel ISIS-ként vagy ISIL-ként ismerünk. Az arab rövi-dítés szerint azonban elter-jedt a Da’ish vagy Daesh,franciás átírással pedig aDaech elnevezés is. Mivel ezaz „eltaposó” és „viszályt szí -tó” jelentésı arab szavakraemlékeztet, a szervezet tag-jai e név kimondását meg-korbácsolással és nyelvkivá-gással büntetik. Ennek dacá-ra az arab világban elterjedta daw’aish név is, ami így for-dítható le: „véleményüketmá sokra kényszerítŒ bigot-tak”. Pan Gimun, az ENSZ fŒ -titkára pedig „nem iszlámnem állam” néven emleget-te a szervezetet.

74 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™Oszáma bin Láden (balra)Szaddám Huszein (jobbra)

74 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™

megbüntessen más mo -hamedánokat.

Zarkávi visszatért Jor -dániába, ahol Oszáma binLáden anyagi támogatá-

sával Afganisztánban megismert szíria-iakból, pa lesztinokból és jordániaiakból1991 kö rül létrehozta az al-Káidáhozkötődő Zsund al-Sam (Szíria RégiójánakKatonái) nevű csoportot. 1992-benazonban letartóztatták, mert fegyvere-ket találtak az otthonában. A börtönbenfolytatta a szervezkedést, s mindentmegtett, hogy harcostársakat toboroz-zon. II. Ab dullah jordániai király 1999-es amnesztiájával őt is szabadon bocsá-tották. A jordániai hatóságok szerintelőbb megpróbálta újra megszerveznirégi csoportját, majd azt tervezte, hogyaz ezredfordulón felrobbantja az ammá-ni Radisson SAS szállodát és más, turis-ták által látogatott épületeket. Terveinapvilágra kerültek, ezért Pakisztánbamenekült, majd átkelt Afganisztánba,ahol az al-Káida segítségével a jordánia-iak számára sa ját kiképzőtábort állítottfel Herátban, az iráni határ közelében.Hívei ekkortól a Dzsamát al-Tóhid val-Dzsihád (Egyistenhit és Dzsihád Szerve-zete) elnevezést használták.

2001-ben 35 000 dollárt kért az al-Káida kandahári vezetőitől abból a cél-ból, hogy harcosait bejuttassa Izraelbe.Az ikertornyok elleni merénylet idejénNémetországban próbált létrehozni ter-rorista csoportokat, amelyek a helyi zsi-dókra támadtak volna, de terveit a ható-ságok meghiúsították. Hamarosan visz-szatért Afganisztánba, hogy a tálibok ésaz al-Káida oldalán harcoljon az ameri-kai támadók ellen. Az év végén megse-

besült, s 2002 elején Irakba menekültkövetőivel. A jordániai hatóságok több-ször is kérték Szaddám Huszeintől akiadatását, de nem kaptak választ. 2002.október 28-án az ő csoportjának tagjailőtték le Ammánban Laurence Foley-t,a jordaniai amerikai nagy kovetseg nem-zetkozi segelyekert felelos munkatarsat.Irán délnyugati részén a radikálisokegyik táborában vegyi fegyverekkelkísérletezett, majd felkészült az Irakelleni amerikai támadásra. A jordániaihatóságok szerint 2004-ben Zarkávi ter-veket szőtt az ammáni biztonsági erőkparancsnokságának felrobbantására, saz interneten be is ismerte, hogy ő állta merényletkísérlet mögött. Ezután kö -vetői a Tanzim Káidát al-Dzsihád fi Biládal-Rafidajn (Dzsihád Bázisszervezet Me -zopotámiában) vagy csak egyszerűen azIraki al-Káida nevet használták.

Irak 2003-as amerikai megszállásakorZarkávi egyszerre állt készen a tá madókés az őket támogató síita mohamedánokelleni harcra. Számtalan me rényletértvállalt felelősséget, amelyeket Irakban,Ma rokkóban, Törökországban és Jordá-niában hajtottak végre. 2004. május 7-én személyesen fejezte le Nicholas EvanBerg amerikai túszt. A 2005. november9-i, ammáni öngyilkos merényletekmiatt, melyek 60 halálos áldozatot köve-teltek, még saját családja is megtagadtaZarkávit. Oszáma bin Láden viszont „azal-Kaida iraki fejedelmének” nevezte őt,mások pedig úgy emlegették, mint „amészárolók sejkjét”, aki megbüntetimind „az iszlám hitehagyottjait”, mind a„hitetleneket”, akik „megalázták az isz-lám népét”, és „Palesztinát átadták a zsi-dóknak”. Vezető szerepet játszott ab -

ban, hogy a megszállókkal szembeniellenállás fokozatosan síita–szunnitaküzdelemmé alakult. Az Egyesült Álla-mokban felkerült a legkeresettebb sze-mélyek listájára, s 25 millió dollárt kínál-tak annak, aki elősegíti az elfogását.

Magánéletéről alig tudunk valamit:állítólag négy felesége és öt gyermekevolt, négyet az első asszony szült, egyetpedig a második feleség, tizenöt éveskorában. 2006 januárjában Zarkávi szer-vezete öt másik szunnita felkelőcso -porttal együtt létrehozta az Iraki Mu -dzsahedin Konzultatív Tanácsot. 2006.június 7-én két amerikai F–16-os vadász-bombázó támadást hajtott végre aziraki Baakúba várostól nyolc kilométer-re északra fekvő épület ellen, amelybena dzsihadisták vezetői tanácskoztak.Zarkávi holttestét az ujjlenyomatai,sebesülései és tetoválásai alapján azo-nosították. „Zarkávi élete ezzel véget ért,és ez az erőszakos ember sohasem gyil-kol többé” – jelentette ki George W. Bushamerikai elnök. Ekkor azonban márszámtalan erőszakos ember állt ké szenarra, hogy a helyére lépjen.

ÁLLAM SZÜLETIK

Irak megszállása után, 2003-ban az ame-rikaiak ki akarták szorítani a hadsereg-ből és a kormányzatból a Baasz Párthíveit, Szaddám Huszein korábbi szun-nita támogatóit. Az iraki hadsereg mint -egy 400 000 tagja egyik napról a másik-ra zsold és munka nélkül találta magát,fegyvereit viszont meg tudta őrizni.A megszállók által támogatott síita milí-ciák naponta több tucat áldozatot szed-tek a bagdadi szunniták közül. A szun-niták haragját to vább szították Núri el-Máliki iraki miniszterelnök (2006–2014)intézkedései, aki síita ellenzéki politikusvolt, Szaddám Huszein kormányzataidején 24 évet töltött száműzetésben.A mi niszterelnök börtönbe vetette aszunnita vezetőket, és feloszlatta aszunnita milíciákat. Ilyen körülményekközött Szaddám Huszein egykori tiszt-jei, tisztviselői, elnyomóapparátusánakvezetői csak a dzsihadista harcosoktólremélhettek hatékony támogatást.A dzsihadisták pedig katonai és kon -spirációs szakismeretekre tehettekszert Szaddám Huszein egykori tanács -adói se gítségével, megtanulták tőlük afegyelem és szervezettség fontosságát,valamint azoknak a csempészútvonal-aknak a használatát is, amelyek segítsé-gével korábban kijátszhatták az Irakelleni kereskedelmi szankciókat.

2006. október 13-án Núri el-Máliki el -len felei, akik az Iraki Mudzsahedin Kon-zultatív Tanácsba tömörültek, kikiáltot-ták Irak Iszlám Államát (Davlat al-Irak

22 RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN

74 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™Abu-Muszab

az-Zarkávi

74 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™

al-Iszlamijja). Az új szervezet hatalmaIrak szunniták által lakott középső ésnyugati részeire terjedt ki. Emírjének aziraki hadsereg korábbi tisztjét, AbuOmár al-Bagdádit nevezték ki, a haderőkélére pedig az egyiptomi származásúAbu Ajub al-Mászrit állították, aki koráb-ban Afganisztánban harcolt. Az új kor-mány hatalmas jövedelemre tett szertaz észak-iraki olaj feketepiacon való érté-kesítéséből, de nagy összegeket csikartki elrabolt irakiaktól, üzemanyag-szállí-tó kamionokat térített el, és nagy össze-geket kapott egyes szaúd-arábiai és szí-riai támogatóitól. A világ minden tájárólbeszerzett fegyvereinek többségét a szí-riai határon csempészték át.

Irak Iszlám Állama felső vezetőinektöbbsége 2006-ban még nem iraki szár-mazású volt, de hamarosan az irakiakkerültek többségbe. Merényleteiknektöbb száz halálos áldozata volt, lefeje-zéssel végrehajtott kivégzéseik egy ré -szét pedig videóra vették. 2007-ben azellenőrzésük alatt álló terület keresz-tény lakói nak megparancsolták, hogyfizessenek adót, térjenek át vagy költöz-zenek el. A nőknek előírták a fátyol vise-lését, megtiltották a rövidnadrágot,valamint a mobiltelefon használatát.Háborúval fenyegették meg Iránt,amenn yiben nem hagy fel az iraki síitáktámogatásával.

2010. április 18-án mind Abu Omár al-Bagdádit, mind Abu Ajub al-Mászrit meg-ölték egy amerikai–iraki közös hadmű-velet során. Május 16-án bejelentették,

hogy Irak Iszlám Államának új vezetőjeAbu-Bakr al-Bagdádi lesz, aki harcban ésállamigazgatásban járatos, egykori irakihírszerzőkkel és katonatisztekkel vettekörül magát. Lassanként megszilárdult alelkes dzsihadista hívők és SzaddámHuszein pragmatikus, hidegen számítóegykori tisztviselőinek szövetsége. Azelőbbiek vallási, ideológiai okokból, ahitükért harcolnak, az utóbbiak pedig ahatalom megtartásáért.

Amerikai hírszerzők szerint Európa,Ázsia és Afrika mintegy nyolcvan orszá-gából havonta legalább ezer önkéntescsatlakozik a harcosokhoz. A „jó” és a„rossz” végső küzdelmét ígérő, apoka-liptikus ideológia visszhangra talál azeurópai nagyvárosok identitásproblé-mákkal küszködő, fiatal mohamedánlakói körében, akik azzal próbálnakértelmet adni az életüknek, hogy egykarizmatikus vezető irányítását elfogad-va bekapcsolódnak egy világméretű küz - delembe. Az Iszlám Állam iraki irányítóiszívesen fogadják a távolabbi országok-ból érkező támogatókat, akik nem ren-delkeznek helyi kapcsolatokkal. A hely -béliek esetében ugyanis az a ve szélyfenyeget, hogy jobban kötődnek család-jukhoz vagy törzsükhöz, mint vezetőik-hez. A külföldi önkéntesek azonbannem ismerik sem a helybélieket, sem aszervezet felsőbb vezetőit, csak harcos-társaikat és közvetlen pa rancsnokukat,személyes „emírjüket”. Emír viszontkizárólag hűséges, elkötelezett és kato-nai tapasztalatokkal rendelkező sze-

mélyből válhat. A külföldről csatlakozókviszonylag könnyen eljuthatnak az Isz-lám Állam területére, csalódás eseténazonban szinte lehetetlen hazatérniük,mert minden útvonal ellenőrzés alattáll, s még a csatlakozók telefonkészülé-két és Facebook-oldalait is figyelik. Sokújonnan érkező, a fegyverek, robbanó-szerek és harci járművek kezeléséheznem értő fiatalember szenvedett egy-két hónapon belül halálos balesetet.

A szíriai polgárháborút kihasználva adzsihadisták 2011-től elfoglalták Szíriakeleti területeit, ezért 2013. április 8-ána „Levante” nevet is hozzácsatolták azállam hivatalos elnevezéséhez. AzótaIrak és as-Sám (vagyis Szíria) IszlámÁllama a hivatalos elnevezés, amelyetEurópában leggyakrabban ISIS formá-ban rövidítenek. 2014. június 29-én pe -dig az új állam az egész világ megtéríté-sére törekvő, úgynevezett világkalifátus-sá nyilvánította ma gát, s Abu-Bakr al-Bagdádi felvette az Ibrahim kalifa címet.

A KALIFA

Amikor Abu Bakr al-Bagdádi, vagyis Ibra-him kalifa megjelenik egy mecsetben,fekete turbánban és fekete öltözékben,testőrei így kiáltanak: Al lahu Ak bar!(Isten hatalmas!) Tilos le -fényképezni őt vagy fil-met készíteni róla, s távo-zása után csak fél óramúlva szabad el hagy ni a

RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN 23

74 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™Abu-Bakr al-Bagdádi,a kalifa

74 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™

mecsetet. Ha idegenekkel tárgyal, ken-dővel takarja el arcát, s megtiltotta arc-képeinek terjesztését.

1971. július 28-án született az irakiSzamarra egyik középosztályi lakóne-gyedében, s ekkor még Ibrahim AuadIb rahim Ali Muhammad al-Badri volt aneve. (Később a hívei olykor Abu Dua,Abu Auad, Abu Bakr vagy „LáthatatlanSejk” néven is emlegették.) Családja nemvolt gazdag, de két nagybátyja Szad dámHu szein állambiztonsági szervezetéheztartozott, s ez jelentős tekintélyt bizto-sított számukra. Állítólag a bagdadi Isz-lám Egyetem visszahúzódó, félénk, csen -des, vallásos diákja volt, akinek nem vol-tak barátai, és óvakodott az erőszaktól.Sokat olvasott, nem viselt nyugati ruhá-kat, és nem járt kávéházba. A dzsihadis-ta források szerint az egyetem elvégzé-se után doktorátust szer zett iszlámtanulmányokból. Bagdadtól nyugatra,Tobcsi városka mecsetjében látott elszolgálatot.

2004 februárjában az amerikaiak le -tartóztatták, s decemberig a Bucca nevűtá borban őrizték. E létesítményt egye-sek „a terroristák virtuális egyetemé-nek” nevezték, s al-Bagdádi is valószínű-leg itt épített ki szorosabb kapcsolatota dzsihadistákkal. Kiszabadulása utáncsatlakozott Irak Iszlám Államához.Egyes források szerint egy korábbi iraki

tiszt, Hadzsi Bakr tanácsait követte, ésneki köszönhette, hogy 2010-ben, AbuOmár al-Bagdádi halála után őt nevez-ték ki Irak Iszlám Államának vezetőjé-vé. Többtucatnyi öngyilkos bombame-rénylet sikeres tervezőjének bizonyult.2011-ben, Oszáma bin Láden megöléseután magasztaló nyilatkozatokat tettközzé az al-Káida vezetőjéről, s merény-letek sorozatával bosszulta meg a halá-lát. Ő jelentette be 2013-ban az ISISmeg alakulását, majd a szíriai harcok fo -lyamán fokozatosan eltávolodott az al-Káidától, amely 2014 februárjában min-den kapcsolatot megszakított vele.

A kalifátus megalapítását élesen kri-tizálták mind a közel-keleti országok,mind más dzsihadista csoportok, minda szunnita vallási vezetők. Szerintükugyanis a kalifa címet (Mohamed utód-jának címét) csak az egész mohamedánvilág adományozhatja valakinek, nemegyetlen csoport. Ibrahim kalifa azon-ban bejelentette, hogy hadat visel egészEurópa ellen, igényt tart Olaszország ésSpanyolország területére, be kíván törniJordániába, Libanonba, „felszabadítjaPalesztinát”, s csatlakozásra szólított felminden mohamedánt.

Családi életéről keveset tudunk, helyiforrások szerint két vagy három felesé-ge volt, s talán két gyermeke. 2014-benházasságra kényszerítette, többször

megerőszakolta és megkínozta KaylaJean Mueller huszonhét éves amerikaiemberjogi aktivistát, aki elrablása előttegy nemzetközi segélyszervezet tagja-ként szíriai menekülteknek segédkezett.(2015 februárjában az asszony egy légicsapás során vesztette életét.)

Egyes nyugati feltevések szerint akalifa Hülegü kánt, Délnyugat-Ázsia 13.századi mongol meghódítóját tekintipéldaképének, aki nemcsak a lakossá-got pusztította el, de annak kultúrájátis. A hagyományok szerint Hülegü annyikéziratot dobatott a Tigris folyóba, hogya víz elsötétült a feloldott tintától. Talánezért vették videóra és terjesztették elvilágszerte Ibrahim kalifa hívei azt a je -lenetet, amelyen a tengerparton lemé-szárolt foglyok vére vörösre festi a hul-lámokat. Moszulban felrobbantották avá rosi könyvtárat, az egyetem színhá-zát, s al-Anbar tartományban több mint100 000 könyvet és régi kéziratot éget-tek el. Az ISIS támogatói szisztematiku-san pusztítják az ókori kultúrák emlé-keit. Harcosai abban is Hülegü példájátkövetik, hogy kivégzik a magukat meg-adó katonákat, arra hivatkozva, hogykorábban ellenálltak. Hülegü a legkülön-bözőbb származású ázsiai katonákkalfoglalta el Bagdadot 1258-ban, s az ISISis a világ négy sarkából érkező önkén-teseket használja fel.

24 RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN

Az ISIS ma egy 300 000 négyzetki-lométer nagyságú területet és annak 8-10 millió lakosát tartja uralma alattIrak északnyugati és Szíria keleti ré -szén. A két állam között húzódó egy-kori ha tárt megszüntette. Politikai köz-pontja a szíriai Er-Rak ka város, gazda-sági központja pedig az iraki Moszul.Szoros szövetségi kapcsolatokat tartfenn kö zel-keleti, afganisztáni, észak-afrikai, nigériai és szomáliai dzsihadis-ta csoportokkal. Több tízezer önkéntescsatlakozott hozzá Ázsiából, Észak-Afrikából, Nyugat-Európából és a kö -zel-keleti államokból, de még kínai,ausztráliai, amerikai és orosz harcosaiis vannak.

CSAK EGY ÚJABBTERRORISTA SZERVEZET?

A londoni International Business Timesés az ENSZ szakértői szerint az ISIS kor-mánya naponta 700 000 és 1,4 millióeuró közötti összeget könyvelhet el azolajku taknak köszönhetően, s ehhezjárulnak még a zsarolásból, az elfoglaltbankokból, a kivetett adókból és a mű -kincs-kereskedelemből származó össze-gek. Amerikai szakértők minden időkleggazdagabb terrorista szervezeténekne vezték az ISIS-t, amelynek vezetői

büszkén hangoztatják, hogy nincs szük-ségük külső támogatásra.

Mivel az ISIS ideológiája hasonló azal-Káidáéhoz, s a két csoport korábbanszövetséges volt, sok megfigyelő úgyvélekedett, hogy az Iszlám Állam csakegy újabb terrorista szervezet, amelyellen a régi eszközökkel kell felvenni aharcot. Barack Obama amerikai elnök isilyen kijelentést tett 2014 szeptemberé-ben. Audrey Kurth Cronin, a virginiaiGeorge Mason Egyetem professzorasszonya és nemzetközi biztonsági prog -ramjának igazgatónője azonban arrafigyelmeztetett a Foreign Affairs címűlap 2015. március–áprilisi számábanmegjelent tanulmányában, hogy az Isz-lám Ál lam egészen új típusú fenyegetéstjelent. „Az olyan terrorista hálózatok-nak, mint az al-Káida, általában csaktucatnyi vagy pár száz tagjuk van, civi-lekre támadnak, nem birtokolnak terü-letet, és nem lehet katonai erőkkel köz-vetlenül szembeszállni ve lük. Az ISIS vi -szont 30 000 harcossal dicsekedhet, irakiés szíriai területeket tart birtokában,kiterjedt katonai szervezetet tart fenn,kommunikációs vonalakat ellenőriz, inf-rastruktúrával rendelkezik, anyagilagfenntartja magát, és összetett katonaihadműveletekbe bocsátkozik. Az ISISegyszerűen nem más, mint egy pszeudo-állam, amelyet egy konvencionális hadse-

reg irányít. Ezért mindazon terrorizmus-ellenes stratégiák, amelyek jelentősencsökkentették az al-Káida részéről fenye-gető veszélyt, eredménytelenek lesznekaz ISIS ellen.”

Az al-Káida mozgósítani kívánta aziszlám közösségeket a világi államokellen. Az ISIS „tiszta” szunnita iszlámállamot hozott létre, megváltoztatva aközel-keleti politikai határokat. Az al-Káida vezetői hegyvidékeken rejtőztek,ahol alacsonyabb volt annak kockázata,hogy az ellenük folyó vadászatnak civi-lek is áldoza tául esnek. Az ISIS városok-ban telepedett meg, ahol vezetői a civiltársadalomba in tegrálódtak. Bonyolultbürokratikus gépezete pénzügyi, vallásiés kommunikációs rendszereket mű -ködtet, amelyeket vezetőik kiiktatásá-val sem lehet tönkretenni. Az al-Káidátkívülről pénzelték, az ISIS viszont önel-látó, mert elfoglalta Szíria és Irak olaj-termelő létesítményeinek jelentős ré -szét, Szíria gyapot- és búzatermelő ré -gióit, megszerezte Moszul tartományibankját, megvámolja a nyugat-iraki ke -reskedelmet, s régiségeket értékesít afeketepiacon. Ráadásul pénzt követel tú -szokért, és zsarolja az ellenőrzése alattálló terület vállalkozóit.

Az al-Káida vallásos érveléssel tobor-zott, aszketikus életmódot hirdetett,amelyben nem volt helye az alkoholnak,

RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN 25

a nőknek és a modern világ kísértései-nek. Az ISIS kalandot, hatalmat, közös-séget kínál, lehetőséget az erőszakra,valamint önkéntes vagy rabszolgasorbantartott szexuális partnereket. Az al-Káidaiszlám szélsőségeseket vonzott magáhoza világ minden tájáról, de ne héz voltösszehangolni az egymást nem ismerő,egymástól távol tevékenykedő csecsen,indonéz, kasmíri vagy Fülöp-szigetekicsoportok tevékenységét. Az ISIS sajátterülettel rendelkezik, az iraki hadsereg-től megszerzett amerikai harci eszközök-kel van felszerelve, s képzett, egykoriiraki katonatisztek irányítása alatt áll.

Az al-Káida ideológiáját egyesek az1970-es évek európai terrorista csoport-jainak ideológiájához hasonlítják: abbanhittek, hogy fellépésükkel tettekre sar-kallják a „tömegeket”. Azok azonbanugyanúgy nem keltek fel a Közel-Kele-ten, ahogy Európában sem tették. AzISIS már nem a tömegekben hisz, ha -nem a megfélemlítésben. Az al-Káidaezt hangoztatta: „Ha cselekszünk, a tö -megek felébrednek.” Az ISIS alapelveitviszont így lehetne megfogalmazni:„Nyomd el a tömegeket, és engedelmes-kedni fognak.”

HOGYAN MŰKÖDIK?

Az ISIS ideológiája szerint helyre kellállítani a kalifátust, az „igazi” iszlám álla-mot, amelyet a vallási és politikai hatal-mat egyaránt ellenőrző kalifa irányít asaría vallásjogi hagyományainak megfe-lelően. Ibn Tajmíjja középkori arab teo-lógus szerint az iszlám alapja a könyv,amely utat mutat, és a szablya, amelytámogatja. Az ISIS szervezetének márnem kettő, ha nem három „pillére” van:a saría, a fegyveres erő és a média. Ide-ológiáját olyan szolgáltatók terjesztik,mint az Al-Hayat Media Center, az Al-Furqan Media, továbbá számtalan másszolgálat, és felhasználja a közösségimédia valamennyi fajtáját. A kivégzése-ket – az ellenfelek megfélemlítésénekszándékával – videofelvételeken terjesz-tik világszerte, melyekhez több nyelvenis feliratokat készítenek. Propagandájukegyrészt világi előnyöket ígér a csatla-kozóknak (fizetést, tekintélyt, há -zasságot és lakóhelyet), másrészt a tisz-taság, önfeláldozás és hősiesség ideálja-it hangsúlyozza.

Az ISIS legfontosabb hatalmi köz-pontja a saría tanácsa, amely az iszlámvallásjogi hagyományok és a próféta ta -nításai alapján ellenőrzi a kalifa és alá-rendeltjei nyilatkozatait, büntetéseketró ki, irányítja az új támogatók ideoló-giai nevelését, s tanácsokat ad a kalifá-nak. E tanács tagjai nak többsége iraki,ők irányítják a két fő muftit, az irakit és

a szíriait. A tanácsnak különböző bizott-ságai vannak, amelyek jogi, oktatási,rendőri és egyéb ügyekkel foglalkoznak.Valamennyi kerületben mű ködik egykisebb saríatanács, amely a helyi ügyek-kel foglalkozik. A vezetés valószínűlegtávolról sem olyan egységes és összetar-tó, ahogy azt a propaganda hangsúlyoz-za: az al-Dzsazíra arab hírtelevízió sze-rint már több mint száz főt kivégezteksaját tagjaik közül, köztük tizenkét ka -tonai vezetőt.

Az ENSZ vizsgálóbizottságai emberi-esség elleni bűnökkel vádolják az IszlámÁllamot: vallási és más kisebbségek ül -dözésével, hadifoglyok tömeges kivég-zésével, több ezer civil lemészárlásával,tíz évnél fiatalabb gyermekek katonaikiképzésével, szexuális erőszakkal, nőkrabszolgaságba taszításával, újságírókmegkínzásával és megölésével, valaminta kulturális örökség elpusztításával.A kurd területekről elrabolt több ezernővel úgy bánnak, mint az állatokkal,piacra terelik, hogy el adják őket, s mégárcédulát is akasztanak a nyakukba.Baden-Württembergben né met és kurdpszichoterapeuták ápolnak megfelelőintézetekben több száz kurd gyerme ketés fiatal nőt, akiknek sikerült elmene-külniük az ISIS fogságából.

Az elfoglalt területeken a megfélem-lítés mellett az ISIS komoly erőfeszítése-ket tesz a városok közhasznú létesítmé-nyeinek működtetésére, az elektromos-ság és a folyóvíz biztosítására, a piacokellenőrzésére és a szemét elszállítására.Több polgármester és helyi tisztviselőmegőrizhette hivatalát. Egyes régiókbankórházat létesítenek, utakat építtetnek,megnyitják a bezárt iskolákat – termé-szetesen csak a fiúk számára. Olykormeg rendezik a szórakozás napjait, me -lyeken futball-labdákat osztogatnak ésversenyeket rendeznek azok között,akik a legtöbb részletet tudják felmon-dani a Koránból.

Bár az ISIS tagjai rendszeresen zak-latják öltözékük miatt a megszállt terü-letek lakóit, s már a nyolcéves kisfiúkatis fegyverforgatásra oktatják, egyes szí-riai településeken az ISIS által követelt

adó alacsonyabb azoknál a megveszte-getési össze geknél, amelyeket az Aszad-rezsim tisztviselői számára kellett kifi-zetni. 2015 augusztusában saját pénzjelent meg az ISIS területén, az úgyne-vezett aranydinár, amelyet ezüst- és réz-pénzre lehet váltani. Bár az ISIS propa-gandája világuralmi terveket hangoztat,vezetőinek tényleges célja egyelőre aszunnita régiók feletti uralom megszi-lárdítása. Sikereiket ellenfeleik megosz-tottságának köszönhetik, és annak, hogyegyetlen közeli vagy távolabbi hatalomsem támad rájuk teljes erejével, bár oly-kor súlyos csapásokat mérnek a levegő-ből harcosaikra és infrastruktúrájukra.

Egy hagyományos típusú hadjárattermészetesen elképzelhető az ISIS el -len, de az afganisztáni és az iraki hábo-rú után az amerikai társadalom alighatámogatná az intenzív küzdelmeket ésa hosszabb távú megszállást, amelyetegy ilyen háború maga után vonna.Audrey Kurth Cronin így írt erről aForeign Affairs idézett számában: „AzEgyesült Államok érdekeinek legjobbanaz offenzív visszaszorítás felel meg: akorlátozott katonai hadjárat kombiná-lása nagyobb diplomáciai erőfeszítésselaz ISIS meggyengítése érdekében, össze-hangolva azon országok érdekeivel,amelyeket a csoport előrenyomulásafenyeget. Az ISIS azonban nem csakamerikai probléma. A szíriai és irakiháborúkban nemcsak regionális játéko-sok érdekeltek, hanem olyan globálishatalmak is, mint Oroszország, Török-ország, Irán, Szaúd-Arábia és más öböl-államok. Washington nem viselkedhettovább úgy, mintha katonai erővel megtudná oldani a régió problémáit, inkábbvissza kellene térnie a diplomáciai szu-perhatalom szerepébe.”

Olivier Roy szerint a vallási ellenté-tek köntösében hatalmi harc dúl, mely-nek az a tétje, hogy Szaúd-Arábia és Iránközül melyik válik a régió vezető nagy-hatalmává. A közel-keleti kormányokpe dig egyaránt abban reménykednek,hogy az ISIS kordában tarthatja és fe -nyegetheti az ő ellenfeleiket is. Pillanat-nyilag ugyanis az Aszad-rezsimnek asaját belső ellenségei, a török államnaka megerősödő kurdok, Szaúd-ArábiánakIrán, Izraelnek pedig Szíria és a síitaHezbollah okozza a legtöbb fejfájást –az ISIS pedig valamennyit ellenségnektekinti. Ezért több kormányzat is afféle„hasznos ellenfelet” lát az ISIS-ben, ame-lyet nem lenne okos dolog teljesen meg-semmisíteni. „Egyetlen helyi főszereplősem tekinti elsődleges céljának a stabili-tás helyreállítását – írja borúlátóan Oli-vier Roy. – S mivel az európaiak nemakarnak beavatkozni, elmondhatjuk,hogy egy új harmincéves háborúbanélünk. Vagy inkább a kezdetén.”

26 RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN