Az autó (személygépjármű, személykocsi) utasok szállítására alkalmas

kerekes jármű melyet saját motor hajt.

A gépkocsi elődje a lovas kocsi volt, amely szükségszerű átalakulásokon ment át s ezáltal a lovat hőerőgép

váltotta fel. Az autógyártásba a japánok az elsők,

de az USA is közel jár hozzájuk és csak utánuk következik Európa, ahol

persze szintén remek vállalatok vannak.

A gépkocsi elődje, a lovas kocsi szükségszerű átalakuláson ment át,

midőn a lovat mint vonóerőt a hőerőgép váltotta fel.

Az autók régebben még kézzel, egyenként készültek, ma már

futószalagokon haladnak, és eközben

egy fémvázra szerelik az alkatrészeket. (Például

az elektronikát, az üléseket, a motort, a

felfüggesztéseket stb.) Az első futószalagon

gyártott autó a Ford T modell volt.

1771: stráfkocsi Cugnot készítésében: háromkerekű,

gőzgéppel hajtott teherszállító jármű 1821: gőzgéppel hajtott postakocsi, Julius Griffith alkotása 1860: Lenoir

szabadalmat kap olyan motorra, mely akár világítógáz, akár

szénhidrogén-termék elégetésével üzemelhet 1862:

A közúti közlekedés fejlődése az 1877-ben Ottó, német feltaláló által szabadalmaztatott- neve után Ottó-motornak nevezett- négyütemű benzin motor feltalálásával kezdődött.

Carl-Benz 1885-ben készítette el háromkerekű gépkocsiját, motorjának teljesítménye 0.55 kW (0.75 LE) legnagyobb sebessége pedig 12 Km/h -volt.

Gotlieb Daimler 1886-ban mutatta be négykerekű gépkocsiját, 1.1kW-os (1.5 LE) motorral, és 18Km/h-s maximum sebességű haladással.

Az autó vagy gépkocsi három fő részből tevődik össze: motor –

feladata a gépkocsi hajtása; alváz – ezt két párhuzamos hossztartó

alkotja, melyeket keresztmerevítők kapcsolják össze; kocsiszekrény

(karosszéria) – az alvázhoz csatlakozik rugalmasan.

Az autónak 3 fő része van:* motor, melynek feladata a gépkocsi

hajtása.* alváz: ezt két párhuzamos hossztartó

alkotja, melyeket keresztmerevítők kapcsolják össze.

Az alváz támasztékul szolgál a gépészeti szervek részére: motor, erőátvitel

(sebességváltó), hajtótengely, hátsó tengelyhíd a kiegyenlítőművel (differenciál) és keréktengelyek, a kormánymű, a fékek

és a karosszéria rugalmas felfüggesztésére.* kocsiszekrény(karosszéria), az alvázhoz

csatlakozik rugalmasan..

. A közlekedés személyek, dolgok, információk speciális technikai

eszközök igénybevételével megvalósított tömeges, rendszeres,

szervezett helyváltoztatása. A közlekedés célja tehát a társadalmi szükségletek kielégítésében határozható

meg.Formái: szárazföldi, vízi és légi közlekedést

különböztethetünk meg.

Magyarország közúthálózata hosszú történelmi múltra tekinthet vissza. A

céltudatos útépítés első maradványai a középkor első évszázadaiból, a rómaiaktól

származnak.

A közúti közlekedés egyidős az emberiséggel. A kerék megjelenése előtt az úgynevezett

csúsztató és szán megjelenésétől számíthatjuk a közlekedés jelentős fejlődését.

A vas felfedezésével több és jobb kocsikat építettek és az utak építése is gyorsabbá vált.

A fagallyakra vagy dorongokra helyezett teher földön való vonszolására keletkezett a csúsztató.

Ez lényegében két rúdból állt, amelynek egyik végén a vonó állat - többnyire lófajta – oldalára erősítették, a másik vége a súrlódást csökkentve a talajon csúszott.

Ebből fejlődött ki a szán, amelynek a talpai teljes felületükkel a talajon csúsztak.

Egyiptomban az első burkolt utakat Kr.e. 3000 körül a Keopsz fáraó piramisa építkezéséhez szükséges anyagok szállításához építették.

A Rómaiak öt évszázadon át kb. 300.000 km hosszú úthálózatot építettek ki, ebből mintegy 100.000 km új út volt, ezen felül kijavítottak, átépítettek sok görög, perzsa, egyiptomi, keltai utat.

Kr.e. 2945-ben India területén kétkerekű kocsit – kordét – kezdenek használni.

A dél-mezopotámiai Sumerban Kr.e. 2954-ben már megjelentek a négykerekű kocsik: Megkezdődik számukra a rendszeres útépítés.

Időközben a kocsi szerkezetek is fejlődtek. Megoldották a négykerekű kocsik

kormányozhatóságát azzal, hogy az első tengelyt a kerekeivel együtt elforgathatóvá tették.

A kb. fél év ezred alatt épült 75000km-s út hálózat burkolat minőségét és forgalombírást csak a modern, beton és aszfalt burkolatú utak múlják felül.

A Kr.u.200-körül már kifejlett római úthálózat után csak 1556-ban épül az első újkori európai kőburkolatú út (Paris-Orleans) és az első aszfaltút, amely országos közút is, csak 1854-ben kerül átadásra, ugyan csak francia országba

Az ország hegyes peremvidékein, a keleti, északi és a nyugati részeken, ahol az útépítéshez volt kőanyag, egész évben használható jó utak voltak. Horvátország területén a 18. sz. végén a tengeri forgalom fejlesztésére épült néhány igen jó út.

Pesten és Budán 1796-na már voltak kétfogatú bérkocsik közismert nevűkön fiákerek.

Működésüket 1827-től hivatalos iparként kezelték.

Az Európai Unió országaiban a személyszállítás mintegy 90%-a, az

áruszállítás 70 %-a közúton zajlik, Magyarországon ezek az értékek 82%

illetve 50%. Mivel a mobilitási igény folyamatosan növekszik, és a

közúthálózat biztosítja a legrugalmasabb közlekedési módot, várhatóan

tovább nő a közúti forgalom hazánkban és a világ többi részén egyaránt.

Készítette: Keszte Róbert Merkl Richárd Haszeg Balázs