1

Miskolci Egyetem

Állam- és Jogtudományi Kar

Agrár- és Munkajogi Tanszék

A szolgálati idő változásai az

1997. évi LXXXI. törvény alapján

Készítette: Patalenszki Mónika

Konzulens: Dr. Tóth Hilda

2013

2

University of Miskolc

Faculty of Law

Agricultural and Labour Law Department

Changes in the period of service in

accordance with Act LXXXI. of

1997

Author: Patalenszki Mónika

Consultant: Dr. Tóth Hilda

2013

3

Tartalom

1. Bevezetés, a témaválasztásom indokolása ......................................... 5

2. Történelmi előzmények ..................................................................... 7

2. 1. A társadalombiztosítási rendszer kialakulása, a bányatársládák ....... 7

2. 2. Az önkéntes segélyegyletek, vállalati pénztárak kialakítása ............. 8

2. 3. Az 1891. évi XIV. tc. ........................................................................ 8

2. 4. Az 1907. évi XIX. tc. ...................................................................... 10

2. 5. A rekonstrukció évei és a tb fejlődése ............................................. 12

2. 6. Az 1950.évi XXX. sz. tvr ................................................................ 13

2. 7. Az 1954.évi XXVIII. sz. tvr. ........................................................... 14

2. 8. Az 1958.évi XL.sz. tvr .................................................................... 14

2. 9. Az 1975. évi II. törvény .................................................................. 15

2.10. Az 1997. évi LXXXI. törvény ........................................................ 16

3. A szolgálati idő jelentősége ................................................................ 17

3. 1. A nyugdíjjogosultságot megalapozó szolgálati idő az öregségi

nyugdíj esetében ...................................................................................... 18

3.1.1. Hozzátartozói nyugellátások esetében .......................................... 20

3.1.2. Korhatár előtti ellátások esetében ................................................. 20

3. 2. Rokkantsági nyugdíj folyósítása alatti keresőtevékenység ............ 22

3. 3. A szolgálati idő jelentősége a nyugellátás mértéke szempontjából 23

3.3.1. A hozzátartozói nyugellátások esetében ....................................... 24

3. 4. A 2011. évi CXCI. törvény alapján figyelembe vehető biztosítási

idő 25

3.5. Nők kedvezményes öregségi nyugdíjához figyelembe vehető

jogosító idő .............................................................................................. 26

4. A szolgálati idő szabályai a hatályos jogi szabályozásban ................. 27

4. 1. Szolgálati időként elismerhető idők ............................................... 28

4. 2. Járulékfizetés fejében szerezhető szolgálati idő .............................. 29

4. 3. A járulékfizetési kötelezettség alóli kivételek ................................. 30

4

4. 4. Szolgálati időként elismerhető időtartam különös esetei ................ 32

4. 5. Szolgálati időként figyelembe nem vehető idők ............................. 34

4. 6. Szolgálati idő bizonyítása ............................................................... 36

4. 6. 1. Szolgálati idő elismerése „egyéb hitelt érdemlő módon” ........... 38

4. 6. 2. Szolgálati idő elismerése munkakönyvből .................................. 39

4. 6. 3. Szolgálati idő elismerése okiratból ............................................. 41

5. 2013 évi változások ............................................................................. 42

6. Összefoglalás ....................................................................................... 45

5

1. Bevezetés, a témaválasztásom indokolása

Témaválasztásom személyes okokra vezethető vissza.

Munkahelyemen a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal -

Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságon több mint öt éve foglalkozom ellátások

megállapításával.

Az igényelbírálás során megszerzett tapasztalataim alapján mondhatom,

hogy a szolgálati időre vonatkozó ismeretek alaposabb ismeretére is

szükség van mind a biztosítotti, mind pedig az igazgatási szerv oldalán.

Megítélésem szerint a dolgozatom megírásával lehetőségem nyílik arra,

hogy az ezen a területen szerzett eddigi tapasztalataimat tovább

gyarapítsam, mélyítsem. Dolgozatomban a szolgálati idő változásait

kívánom bemutatni, azon belül is főként a jelenleg is hatályos 1997. évi

LXXXI. törvény, a továbbiakban Tny. ide vonatkozó szabályozásának

ismertetésére vállalkozom.

Mielőtt rátérnék munkám címében meghatározott témára, szükségesnek

tartok egy rövid, általános bevezetőt is a társadalombiztosítási

nyugellátásról szóló törvény alkalmazása kapcsán.

A társadalombiztosítás a Magyar Köztársaság állampolgárait, illetve – a

törvényben meghatározott követelmények teljesítése esetén – a Magyar

Köztársaság területén tartózkodó természetes személyeket felölelő

társadalmi kockázatközösség, amelyben, törvényben megállapított

szabályok szerint a részvétel kötelező.

A társadalombiztosítási rendszerben a biztosítási elv, a társadalmi

szolidaritás és a tulajdonhoz fűződő jogok alkotmányos keretek közötti

korlátozása együttesen érvényesül. A biztosítottak egyes

társadalombiztosítási ellátások igénybevételére való jogosultságát a

társadalombiztosításban való részvételi kötelezettségük, illetve –

törvényben meghatározott ellátások kivételével – a társadalombiztosítási

járulék-fizetési kötelezettségük teljesítésére alapozza meg.

6

Fontos alapelvként rögzíti a jogi norma, hogy az állam a

társadalombiztosítási nyugellátások kifizetését garantálja akkor is, ha a

Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásai meghaladják a bevételeket.

A biztosítási esemény bekövetkezte önmagában rendszerint még nem

elegendő ahhoz, hogy ellátási igényt alapozzon meg.

A jogosultság megszerzéséhez többnyire további, biztosítástechnikai

jellegű, vagy másodlagos (szekunder) feltételt is előírnak.

A társadalombiztosítási nyugellátás a nyugdíjjárulék alapját képező

kereset, jövedelem összegéhez és az elismert szolgálati időhöz igazodik.

De mi is az a szolgálati idő valójában?

Szolgálati idő az az időszak, amely alatt a biztosított nyugdíjjárulék

fizetésére kötelezett volt, illetve megállapodás alapján nyugdíjjárulékot

fizetett. A nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség nélkül szolgálati időnek

minősülő időszakokat a Tny. törvény külön határozza meg.

A szolgálati időbe többféle időtartam is beletartozhat, vagyis sok

összetevője lehet. A jellegzetes eset az, ha ennek számításánál az egyén

ténylegesen biztosításban eltöltött idejét veszik figyelembe. Gyakran

szolgálati időnek minősítenek olyan egyéb időszakokat, amelyek alatt az

érintett személy a társadalom számára hasznos tevékenységet folytatott

(katonai szolgálatot teljesített, hadifogságban volt, gyermeke nevelése

miatt nem tudott munkát végezni, stb.).

Szerepet játszik a szolidaritás, mint vezérelv is, így többek között

demográfiai tényezők (gyermekvállalás elősegítése), politikai tényezők

(deportálás időszaka, kényszerlakhelyre történő költözés kompenzálása)

stb. hatására ismeri el a társadalom szolgálati időként az egyén életének

egy-egy különleges időszakát.

Általában elmondható, hogy az egyes biztosítási típusú

nyugdíjrendszerek a szolgálati idő számításánál figyelembe vehető

időszakokat szigorú, biztosítási alapon határozzák meg.

7

2. Történelmi előzmények

A társadalombiztosítási rendszerek elsősorban a személyükben már

szabad, de függő foglalkozási viszonyban álló személyek védelmére

szolgálnak. Ezért amikor a történelmi előzményeket kutatjuk azokra a

területekre kell figyelmet fordítani, melyek a megelőző időszakokban a

hasonló helyzetben levő személyek védelmére szolgáltak, másrészt

figyelemmel kell lennünk az önkéntesen létrehozott segélypénztárakra.

2. 1. A társadalombiztosítási rendszer kialakulása, a

bányatársládák

Hazánkban az állam által működtetett társadalombiztosítási rendszer

kialakulásának kezdetei a XIX. század utolsó évtizedeire nyúlnak vissza.

A munkahelyhez kapcsolódó szociális ellátások Magyarországon is a

különösen veszélyes bányászatban alakultak legkorábban. A

bányamunkások önsegélyező tevékenysége eleinte az egyház

szorgalmazására, gyakran egyházi keretek között bontakozott ki. A

bányászok az egymás kölcsönös támogatására szolgáló önkéntes

adományaikból elsősorban a beteg és elaggott társaikat támogatták. A

XV. század végén és a XVI. század elején megerősödtek az úgynevezett

bányatársládák. 1

A társláda a munkaadó és munkásai önkéntes elhatározásából létesült. A

bányászlegénység kezelte önkormányzati alapon. Pénzügyi alapjai a

munkásoktól levont járulékokból és a munkaadó hozzájárulásaiból

gyűltek össze. Ügyintéző szerveik a közgyűlés, az úgynevezett társláda

atyák és a jegyző voltak.

1 CZÚCZ Ottó: A társadalombiztosítási rendszer kialakulása és rövid története 1945-ig

In:Czúcz Ottó (szerk) Szociális Jog I. Unió Lap-és Könyvkiadó Kereskedelmi Kft.

Budapest, 2003. 66.

8

A társládák ellátásai betegség esetén pénz, orvosi kezelés és

gyógyszersegély; munkaképtelenség esetén nyugbér vagy végkielégítés;

özvegyek és árvák ellátásai és a temetési segély voltak.

2. 2. Az önkéntes segélyegyletek, vállalati pénztárak

kialakítása

Az ipari munkások körében az önkéntes társulással létrehozott és a

kölcsönös támogatások elvén nyugvó segélyegyletek, pénztárak

létrejöttében a céhhagyományok és bizonyos jogszabályi előírások is

szerepet játszottak. Az 1840-es évektől kezdve sorra jelentek meg azok a

törvények amelyek kötelezték a munkáltatókat a beteg vagy balesetet

szenvedett tanoncok, segédek ápolására, támogatására. Az ipari

munkások is sorra alapították meg munkásegyleteiket azzal a céllal, hogy

az érintett munkásról betegsége idején gondoskodjanak. A legjelentősebb

az 1869-ben megalakult Munkásképző Egylet keretében 1870-ben

létrejött Általános Munkás-betegsegélyező és Rokkant Pénztár volt.

Ennek célja, hogy a munkásnak betegsége és rokkantsága esetén segélyt,

halálakor a hátramaradottaknak temetési járulékot, gyámolítást

nyújtsanak.2

2. 3. Az 1891. évi XIV. tc.

1891-ben az akkori országgyűlés fogadta el az ipari és gyári

alkalmazottak kötelező betegségi biztosításáról szóló 1891.évi XIV.

számú törvénycikket. Ez tekinthető az első lépésnek azon az úton, mely

hosszú évtizedek alatt jelentős változásokkal mai társadalombiztosítási

rendszerünk kiépítéshez vezetett.

2 CZÚCZ, 66-68.

9

Ez volt az első jogszabály, amely a kötelező biztosítás elve alapján

rendelte el az érintettek ellátásának megszervezését a betegségi biztosítás

terén.

A törvény a védett személyek körének két nagy csoportjáról rendelkezett.

A kötelező védelem alá esőkről és az önkéntes belépésük alapján

védelem alá kerülőkről.

Kötelező biztosítás alá esnek az ipartörvény hatálya alá tartozó

vállalatoknál foglalkoztatottak; a bányákban, kohókban vagy

bányaterméket feldolgozó egyéb gyárakban; nagyobb építkezéseknél;

vasúti üzemeltetés és ezek gyáraiban, a postánál, távírdáknál,

távbeszélőnél; a hajózásnál és hajóépítésnél, valamint a fuvarozásnál,

szállítmányozásnál, raktáraknál és kereskedelmi pincészeteknél

foglalkoztatottak, feltéve, hogy bérük nem haladja meg a napi négy

forintot.

Önkéntes elhatározásuk alapján válhatnak betegsegélyező pénztári taggá

a nyolc napnál rövidebb időre szerződtetettek, a napi négy forintos

bérhatárnál magasabb jövedelmet keresők, a háziipar területén

foglalkoztatottak, az önálló iparosok, bizonyos mezőgazdasági vállaltok

munkavezetői és munkásai illetve a felsoroltak családtagjai.

A pénztárak ellátásként (a biztosított számára ingyenes) orvosi kezelést

és gyógyszert; a keresőképtelenség időszakára táppénzt vagy ezek helyett

szükség esetén kórházi ápolást; négy hétre gyermekágyi segélyt, illetve

temetési segélyt nyújtottak.

A pénzügyi források a munkáltatót és a munkavállalót terhelő

befizetésekből származtak. A pénztárak irányítása az önkormányzati

szervek feladata volt.

Az első kötelező betegségi biztosításról rendelkező törvény hiányossági

hamarosan felismerhetővé váltak.3

3 CZÚCZ, 69-70.

10

2. 4. Az 1907. évi XIX. tc.

Megvalósította a betegségi biztosítás egységes, országosan

központosított szervezetét és létrehozta a baleseti biztosítást. Főbb

intézkedései közé tartozott, hogy kiterjesztették a biztosítottak körét. A

baleseti biztosítási ágazat által védett személyi kör még szélesebb lett.

Az eddigieknél szélesebbre nyitották mind a betegség esetére, mind a

balesetre megköthető önkéntes biztosítások lehetőségét. A betegség

esetére befizetendő járulék mértéke az átlagos napi bér 2-4%-a között

lehetett. A pénzügyi terheket a munkáltatók és a munkavállalók 50-50%-

ban fedezik.

A baleseti biztosítások körében ingyenes orvosi gyógykezelést,

gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök nyújtását vagy

munkaképtelenségi járadékot biztosítottak.

A balesetben elhunyt után eltemettetői temetési támogatásra

számíthattak, hátramaradott hozzátartozói pedig özvegyi vagy

árvajáradékot kaphattak.

A törvény a biztosítási szervezetet centralizálta, két országos munkás-

betegsegélyező és balesetbiztosító pénztár létrehozatalát rendelte el. A

korábbi pénztárak helyi szervként tovább működtek, de önállóságukat

elveszítették.

Az országos pénztárt a közgyűlés irányította.4

A Tanácshatalom bukása után az új politikai rendszer mindent megtett

azért, hogy a társadalombiztosítás területén is felszámolja a korábbi

intézkedéseket. Megszüntették például az önkormányzati jellegű

irányítást. Ezt követően a társadalombiztosítást évekig miniszteri

biztosok irányították. Az így kialakult rendszer azonban nem tudta

feladatát ellátni. Szükséges volt a betegségi biztosítás újbóli átalakítása.

Erre 1927-ben a XXI. törvénycikkel került sor. Az új törvény tovább

4 CZÚCZ, 71-73.

11

erősítette a szervezeti centralizációt. Némileg ismét kiterjesztették a

biztosításra kötelezettek körét. Megemelte a betegségi biztosítás körében

fizetendő járulék mértékét. Némileg bővítették az igénybe vehető

ellátások körét és mértékét.

A táppénzt a keresőképtelenség időtartamára folyósították, szülés esetén

különböző segélyeket biztosítottak. Baleseti ellátásként orvosi ellátást,

gyógyszereket, táppénzt, ha a keresőképtelenség egy évnél tovább

tartana, az egy évet meghaladó időszakban baleseti járadékot kell

folyósítani.

Ha a biztosított üzemi baleset következtében meghal, a családtagok

kártalanításként igényelhetnek temetési segélyt, illetve a hátra maradt

hozzátartozók járadékait.

Ez a jogszabály alakította ki a foglalkozási betegségben szenvedők

ellátását a biztosítás keretein belül.5

Hazánkban az öregségi és rokkantsági biztosítás hosszas előkészületek

után az 1929. január 1-én hatályba lépő 1928. évi XL.tc-kel jött létre.

A biztosításra kötelezettek köre lényegében azonos a betegségi

biztosításba bevontakéval.

A biztosítottak két csoportba sorolhatók. Az egyik az úgynevezett

javadalmazási határ alá esők, a másik az összes többit felölelő csoport.

A törvény alapján négyféle ellátást nyújtottak, melyek az öregségi,

rokkantsági, özvegyi és árvasági járadék.

A biztosítással kapcsolatos feladatokat az Országos Társadalombiztosító

Intézet (OTI), a javadalmazási határ alá eső biztosítottak esetén: a

Magánalkalmazottak Biztosító Intézete (MABI) és az elismert vállalati

nyugdíjpénztárak látták el.6

Az OTI volt Magyarországon abban az időben a legnagyobb biztosítási

intézmény, amely ellátta az ipari munkások betegségi, öregségi,

5 CZÚCZ, 74-76.

6 CZÚCZ, 77-82.

12

rokkantsági és baleseti biztosítását országosan, Budapesten a

házfelügyelők ugyanilyen biztosítását, a magánalkalmazottak biztosítását

a MABI illetékességi területén kívül, országos szinten a baleseti és

betegségi biztosítását a háztartási alkalmazottaknak, valamint a

bányászati munkavállalók bányanyugbér-biztosítását szintén országosan.

Az intézet önkormányzati alapon működött. Az önkormányzat élén elnök

és két alelnök állt, akiket az államfő nevezett ki. Felügyeletét a

belügyminisztérium látta el.

A Magánalkalmazottak Biztosító Intézete döntően Budapest és

körzetéhez tartozó települések magánalkalmazottainak

társadalombiztosítási feladatait látta el.

E két nagy intézményen kívül még számos kisebb önálló betegbiztosítási,

illetve nyugdíjbiztosítási feladatokat ellátó intézet is létezett.

2. 5. A rekonstrukció évei és a tb fejlődése

A háború pusztításai a társadalombiztosítás intézményeit sem kímélték.

Jelentős veszteséget okoztak az átvonuló frontok, amelyek magukkal

hurcolták a társadalombiztosítási intézmények vagyontárgyait. A háború

utáni első hónapokban elsősorban a betegellátás területén volt rendkívül

súlyos a helyzet. Egy új társadalombiztosítási intézményrendszer

kialakítására ebben a helyzetben gondolni sem lehetett, hiszen ehhez

hiányoztak az anyagi feltételek, nem volt még új társadalombiztosítási

koncepció. A korábban kialakult intézmények tehát tovább működtek.

Néhány újabb réteget vontak a biztosítás hatálya alá. 1945. áprilisától

megszűnt a biztosítási bérhatár.

Ebben a helyzetben az öregségi nyugdíjbiztosítás területén is

elkerülhetetlen volt a váromány fedezeti rendszer bukása, és a felosztó-

kirovó finanszírozási módra való áttérés.

13

Szervezeti téren is számos gond várt megoldásra. A feladatokat továbbra

is több mint harminc biztosítóintézet látta el, és ez igencsak nehezítette

az egységes irányítást.

1948-ban megtörtént a szervezeti egységesítés. A MABI-t beolvasztották

az OTI-ba. 1950-ben az Országos Nyugdíjintézet vette át az összes

közszolgálati, vállalati nyugdíj és társadalombiztosítási járadék

folyósítását. A társadalombiztosítás irányítását a Minisztertanács végezte.

2. 6. Az 1950. évi XXX. sz. tvr

1948-tól újabb rétegek bevonásával fokozatosan tovább bővült a

biztosítottak köre.

A nyugdíjrendszer fejlődését ebben az időszakban az 1950. évi XXX.

számú tvr. által megalkotott első, majd az 1954. évi XXVIII. számú tvr.

által kialakított második egységes nyugdíjtörvény jelzi.

Az első egységes nyugdíjtörvény 1952. január 1-én lépett hatályba.

Hatálya kiterjedt minden, az állami társadalombiztosítás keretében

betegségi biztosításra kötelezett, munkaviszonyban álló dolgozóra, az

ipari szövetkezet tagjaira, az ügyvédi munkaközösségekre, a néphadsereg

hivatásos állományú tagjaira, az e szervektől, testületekből nyugdíjba

vonulókra.7

Ekkor emelik fel tíz évre a jogosultsági feltételként megkívánt szolgálati

idő hosszát. A szolgálati idő számításához azonban nem az összes

munkaviszonyban vagy biztosítási viszonyban töltött időt vették

figyelembe, hanem csak az 1945 után munkába töltött éveket.

A nyugdíjkorhatárt ismét 60 évben állapították meg, nők esetében 55

évben. Az ellátások mértékének megállapításánál megszüntették a

7 CZÚCZ, 82-87

14

beosztáshoz kapcsolt osztályonkénti fix összegű járadékot, az ellátás

mértékét az után a tényleges munkabér alapján számították ki.

Jelentősen átalakították a rokkantsági, baleseti ellátások rendszerét.

2. 7. Az 1954. évi XXVIII. sz. tvr.

A második egységes nyugdíjtörvény, amely 1954.október 1-én lépett

hatályba. Főként a jogosultsági feltételeket és az ellátás mértékével

kapcsolatos szabályokat módosította.

Mindenekelőtt megszűnt a kettős korhatár, csak az alacsonyabb maradt

érvényben.

Jelentősen módosították a nyugdíj kiszámításának módját. Felemelték a

törzsnyugdíj mértékét a korábbi kereset 50%-ra, ezzel párhuzamosan

csökkentették a kiegészítő ellátás nagyságát.(szolgálati évenként 1-1 %-

pontra, azzal, hogy ezt is csak 1945 után munkába töltött időkre lehetett

megállapítani.)

Megemelték az üzemi balesetben megrokkantak nyugellátásának

mértékét. Ez volt az első jogszabály a magyar gyakorlatban, amely

nyugdíjminimumot állapított meg.8

2. 8. Az 1958.évi XL.sz. tvr

1959. január 1-én lépett hatályba és egészen 1975-ig volt érvényben.

Felértékelte a szolgálati idő szerepét, vagyis ismét a teljes életpálya

értékelése alapján határozzák meg a nyugdíjjogosultság mértékét.

8 CZÚCZ, 88-89

15

A jogosultsági feltételek terén változatlanul hagyta a 60, illetve az 55

éves nyugdíjkorhatárt, bevezette azonban a teljes, illetve a résznyugdíj

fogalmát.

A teljes nyugdíjhoz minimálisan 25 év szolgálati idő kellett, a

résznyugdíjhoz legalább 10 év.

Az ellátás mértékénél mind a teljes, mind a résznyugdíj két részből

tevődött össze: a törzsnyugdíjból és a nyugdíj-kiegészítésből. A

törzsnyugdíj a korábbi átlagkereset 50%-a. A kiegészítő nyugdíj mértéke

a megszerzett szolgálati évenként a kereset 0,5-0,5%-a. Fokozatosan

emelni kezdték a nyugdíjba számító átlagkereset meghatározásánál

figyelembe veendő időtartamot is.9

2. 9. Az 1975. évi II. törvény

Ez a törvény igen alapos és hosszú előkészítő munka után született meg.

Ez volt a II. világháború utáni időszak első, egységes, törvényi szintű

társadalombiztosítási szabályozása, amely átfogta a magyar

társadalombiztosítási rendszer valamennyi ágazatát.

E törvény fontosabb új elemei:

Törvényi szintű jogszabályban, egységes keretben szabályozta a

társadalombiztosítás legfontosabb intézményeit. Négy biztosítási ág, a

betegségi, anyasági ellátások, a családi pótlék, a nyugellátások és a

baleseti ellátásra vonatkozó szabályokat vonta egy törvénybe.

A társadalombiztosítási intézményrendszer feladatköreiből e törvény

hatálybalépésétől kikerült az egészségügyi szolgáltatások finanszírozása.

Ezek az ellátások állampolgári jogon igénybe vehető szolgáltatásként

működtek.

9 CZÚCZ, 89-92

16

A törvény szerkezete kódex felépítésűvé vált.

Jelentős változásnak tekinthető az egységes nyugdíjrendszer kialakulása

is, melynek főbb jellemzői, hogy lényegében a korábbi mezőgazdasági

termelőszövetkezeti nyugdíjskálát választották az új rendszer alapjául,

mely tízévnyi szolgálati idővel indul és ehhez 33%-os nyugdíjmértéket

rendel. A nyugdíjkorhatár fokozatos egységesítése mellett döntöttek. A

fő szabály az iparban foglalkoztatottak 60, illetve 55 éves

nyugdíjkorhatára lett. A nyugdíjba beszámító átlagkeresetnél a

nyugdíjazást megelőző öt év három legjobb év átlagát vették alapul,

továbbá enyhítették a mezőgazdasági járulékok jogosultsági feltételeit

is.10

2. 10. Az 1997. évi LXXXI. törvény

A kor követelményeinek megfelelni kívánva az Országgyűlés a

társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvényt 1998. január 1.

napjával hatályon kívül helyezte, s a régi jogszabály helyébe az alábbi

négy új törvényt alkotta meg:

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra

jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997.

évi LXXX. törvényt (a továbbiakban Tbj.), valamint a

végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI. 5.) kormányrendeletet,

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI.

törvényt (a továbbiakban Tny.), valamint a végrehajtásáról szóló

168/1997. (X.6.) kormányrendeletet,

A magánnyugdíjról és a magánnyugdíj pénztárakról szóló 1997.

évi LXXII. törvényt (a továbbiakban Mpt.), valamint

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi

LXXXIII. törvényt, (a továbbiakban Ebt.), valamint a

végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII.1.) kormányrendeletet.

10

CZÚCZ, 92-98

17

1998-tól a kötelező nyugdíjrendszer gyökeres átalakítására került sor.

A korábban egységes rendszer kétpillérűvé vált, mely egyik eleme a

felosztó-kirovó rendszerű társadalombiztosítási nyugdíjrendszer

intézménye lett.

Az alapvető továbbra is a társadalombiztosítási nyugdíj – továbbiakban

Tny. – maradt.

A folyamatos nyugdíjszolgáltatásokat a megreformált kötelező

társadalombiztosítási nyugdíjrendszer biztosítja.

A Tny. törvény célja az időskorúak és a tartósan vagy részlegesen

munkaképtelenné válók, valamint hozzátartozóik megélhetésének

biztosítása.

A jogszabály meghatározza, hogy a kötelező társadalombiztosítási

nyugdíjrendszer működése és fejlesztése az állam feladata.

A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer öregség, megrokkanás,

megrokkanással járó baleset esetén a biztosított részére, elhalálozása

esetén a hozzátartozója részére egységes elvek alapján nyugellátást

biztosít.

Alapvető elv, hogy a társadalombiztosítási nyugdíj fedezetére járulékot

kell fizetni.

3. A szolgálati idő jelentősége

Mint a magyar szociális biztonsági rendszer része a szolgálati idő kettős

szerepet tölt be. Egyrészt a meghatározott tartamú szolgálati idő

megszerzése az egyik feltétele a nyugdíjjogosultságnak, másrészt a

megszerzett összes szolgálati idő (a mértékszabályon keresztül) egyik

meghatározója a nyugdíj összegének.

18

A 2012.01.01. napjától hatályban lévő nők korhatárra tekintet nélküli

öregségi nyugdíja esetében a szolgálati idő hármas tagozódása is

megfigyelhető, melynek fontosságát a későbbiekben elemzem.

A nyugellátásokat általában két nagy csoportra bontjuk: a saját jogon járó

és a hozzátartozói nyugellátásokra.

Közös vonásuk, hogy – az egyéb feltételek fennállása esetén – általában

időbeli korlátozás nélkül – rendszerint a kedvezményezett élete végéig –

folyósítják őket, és általában az ellátásban részesülők megélhetésének fő

forrását adják.

3. 1. A nyugdíjjogosultságot megalapozó szolgálati idő

az öregségi nyugdíj esetében

A Tny. törvény alkalmazásában az öregségi nyugdíj: meghatározott

életkor elérése és meghatározott szolgálati idő megszerzése esetén járó

társadalombiztosítási ellátás.

Maga az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése a magyar

társadalombiztosítási rendszerben nem keletkeztet jogosultságot. Ehhez

különböző terjedelmű szolgálati idő megszerzése és a biztosítással járó

jogviszony megszüntetése is elengedhetetlen.

A törvény különbséget tesz öregségi teljes és öregségi résznyugdíj

között.

Az öregségi résznyugdíjra való jogosultság feltételei szigorúbbak, mint

az öregségi teljes nyugdíjé, hiszen meghatározott időintervallumban kell

betöltenie az egyénnek a korhatárt, és ekkor már kell rendelkeznie a

szükséges szolgálati idővel is.

E nélkül nem állnak fenn a jogosultsági feltételek.

Öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki a születési évének megfelelő

öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és legalább húsz év szolgálati idővel

19

rendelkezik, valamint azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi

teljes nyugdíjat megállapítják, az 1997. évi LXXX. törvény 5.§ (1)

bekezdés a)-b) és e)-g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban

nem áll.11

Öregségi résznyugdíjra az jogosult, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt

betöltötte, és rendelkezik legalább 15 év szolgálati idővel, valamint azon

a napon, amelytől kezdődően az öregségi résznyugdíjat megállapítják, az

1997. évi LXXX. törvény 5.§ (1) bekezdés a)-b) és e)-g) pontja szerinti

biztosítással járó jogviszonyban nem áll.

A társadalombiztosítási öregségi teljes nyugdíjhoz meghatározott húsz év

szolgálati idő, vagy – az igénylőre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár

1997.december 31-e utáni betöltése esetén – az öregségi résznyugdíjhoz

előírt tizenöt év szolgálati idő elérése érdekében kizárólag az említett

ellátások jogosultsághoz szükséges hiányzó szolgálati idő, legfeljebb

azonban öt naptári év szolgálati idő megszerzésére irányuló

megállapodás megkötése a nyugdíjigény elbírálása tárgyában hozott első

fokú határozat elleni jogorvoslatra meghatározott idő lejártáig

kezdeményezhető. A nyugdíjbiztosítási és nyugdíjjárulékot a

megállapodás megkötését követő tizenöt napon belül egy összegben kell

11

1997. évi LXXX. törvény 5.§ (1) a)-b) és e)-g) alapján biztosított a munkaviszonyban

(ideértve az országgyűlési képviselőt is), közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban,

kormányzati szolgálati viszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírósági

jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, hivatásos nevelőszülői

jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, közfoglalkoztatási

jogviszonyban álló személy, a Magyar honvédség, a rendvédelmi szervek, az

Országgyűlési Őrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó-és

Vámhivatal hivatásos állományú tagja, a Magyar Honvédség szerződéses állományú

tagja, a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona, tekintet nélkül arra,

hogy foglalkozása teljes vagy részmunkaidőben történik, a szövetkezet tagja-ide nem

értve az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató

tanuló, hallgató tagját-,ha a szövetkezet tevékenységében munkaviszony,vállalkozási

vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik,a kiegészítő

tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó, a kiegészítő tevékenységet

folytatónak nem minősülő társasa vállalkozó, a díjazás ellenében munkavégzésre

irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási szerződés alapján,egyéni

vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban)személyesen munkát végző

személy – a külön törvényben meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző

személy kivételével-, amennyiben az e tevékenységből származó, tárgyhavi

járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári

napokra annak harmincad részét.

20

megfizetni. E határidő indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb 30

nappal meghosszabbítható.

A jogerős határozattal megállapított szolgálati idő tartamát a nyugellátás

megállapítása során a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az ügyfél

terhére nem módosíthatja.12

3. 1. 1. Hozzátartozói nyugellátások esetében

2012. január 1-től a hozzátartozói nyugellátások esetében a 45. életév

betöltésétől egységesen 15 év szolgálati időt kell szerezni a

jogosultsághoz a nem korbetöltött jogszerzőnek. Az első korcsoportban

(22. életévnél korábbi halál) megmaradt az a kedvezmény, hogy aki az

iskolai tanulmányai befejezését követő 180 napon belül figyelembe

vehető szolgálati időt szerez, - azaz legalább 1 napot – annak

hozzátartozóit az egyéb feltételek fennállása esetén a hozzátartozói

ellátás megilleti.

Lényeges változás, hogy korkedvezmény alapján nem lehet a

korcsoportnál előírtnál kevesebb szolgálati idővel jogosultságot szerezni.

Jogosító időként figyelembe kell venni a rokkantsági nyugdíj, baleseti

rokkantsági nyugdíj, a rokkantsági ellátás folyósításának időtartamát,

valamint az elhunyt jogszerzőnek felsőfokú oktatási intézmény nappali

tagozatán folytatott tanulmányi idejét, azok időpontjára tekintet nélkül.

3. 1. 2. Korhatár előtti ellátások esetében

Korhatár előtti öregségi nyugdíj 2011.december 31-ét követő kezdő

naptól nem állapítható meg. A 2012. 01.01-ét megelőző kezdő naptól

megállapításra kerülő korhatár előtti öregségi nyugdíjak megállapítására

12

1997. évi LXXXI. törvény 95. § (8) bekezdés

21

a korhatár előtti öregségi nyugdíj kezdő napján hatályos szabályokat kell

alkalmazni.

2011.december 31-ét követő kezdő naptól korhatár előtti ellátásra

jogosult az, aki a 2011.12.31-éig az előrehozott, csökkentett összegű

előrehozott öregségi nyugdíj igénybevételéhez a Tny. 2012. január 1-jét

megelőzően hatályos szabályai szerint szükséges életkort betöltötte és

szolgálati időt megszerezte.

Jelenleg hatályos jogszabályaink nemenkénti megosztást is tartalmaznak.

A nők lehetőségei a rájuk irányadó nyugdíjkorhatár előtti jogosultság

megszerzésére:

az 1953-ban született nő, aki 59.életévét betöltötte és a korhatár

előtti ellátás kezdő napjáig, de legkésőbb 2012. december 31-ig

legalább 37 év szolgálati időt szerzett.

A jogosultság szempontjából figyelembe kell venni a rokkantsági nyugdíj

és a baleseti rokkantsági nyugdíj folyósításának időtartamát is.

2012. évben korhatár előtti ellátásra jogosult az 1952-ben született férfi,

amennyiben az egyéb jogosultsági feltételek mellett rendelkezik a

szükséges 40 illetve 42 év szolgálati idővel, valamint a biztosítással járó

jogviszonyának megszüntetéséhez szükséges egyoldalú jognyilatkozattal,

melyet 2012. január 1-jét megelőzően a másik féllel írásban megkötött,

feltéve, hogy a biztosítással járó jogviszony megszűnését követő nap

2012. évben van, és a jogosult a biztosítással járó jogviszony

megszűnését követő napon a 2011. december 31-én hatályos szabályok

szerinti korhatár előtti öregségi nyugellátásra jogosult lett volna.

Példaként említeném:

- az 1952. február 1. napján született férfi 2012. február 1. napjától

jogosult korhatár előtti ellátásra amennyiben 42 év szolgálati idővel

rendelkezik, 60. életévét betöltötte és az egyéb jogosultsági feltételek

fennállnak.

22

- az 1952. február 1. napján született férfi 40 év szolgálati idővel

rendelkezik, úgy 2012. február 1. napjától korhatár előtti ellátásra nem

jogosult, mert a jogszabályban meghatározott életkort nem töltötte be.

- az 1952. év második félévében született férfi korhatár előtti ellátásra

jogosult, ha az előrehozáshoz szükséges 60 éves életkort betöltötte és 42

év szolgálati idővel rendelkezik. Amennyiben 42 év szolgálati idővel

nem rendelkezik jogosultságot 60 év 183 napos korbetöltés esetén

szerezhet 40 év szolgálati idővel és az egyéb jogosultsági feltételek

meglétével.

3. 2. Rokkantsági nyugdíj folyósítása alatti

keresőtevékenység

A saját jogú nyugellátásban részesülő személy – ide értve azt a személyt

is, akinek nyugellátása szünetel – nyugellátását kérelemre saját jogú

nyugdíjasként történt foglalkoztatása, illetve egyéni vagy társas

vállalkozóként végzett kiegészítő tevékenysége alapján a naptári évben

elért, nyugdíjjárulék alapot képező kereset, jövedelem egytizenketted

részének 0,5 százalékával növelni kell.13

A saját jogú nyugellátás mellett folytatott keresőtevékenység időtartama

szolgálati időként nem vehető figyelembe.

A 2012 évben korhatár előtti ellátásban részesülő személy részére nem

állapítható meg a 0,5 százalékos növelés, tekintettel arra, hogy nem

minősül saját jogú nyugdíjasnak.14

A korhatár előtti ellátásban részesülő személy keresőtevékenység

folytatása esetén szolgálati időt szerez, amennyiben az előírt

nyugdíjjárulékot megfizette.

13

1997. évi LXXXI. törvény 22/A § 14

1997. évi LXXXI. törvény 22/A §

23

3. 3. A szolgálati idő jelentősége a nyugellátás mértéke

szempontjából

A jogosultsági feltételként előírt szolgálati idő fontos szerepet tölt be a

nyugellátás mértékének megállapításánál.

Az ellátás mértékét is befolyásolhatja annak hossza, melyet rendszerint

kétféle módszerrel határoznak meg úgy, hogy vagy egy mindenkire

érvényes egységes mértékszabályt, vagy az egyén életkorához igazodóan,

lépcsőzetesen emelkedő mértéket alkalmaznak.

A megállapításra kerülő nyugdíjak esetében az öregségi nyugdíj összege

az elismert szolgálati időtől és az öregségi nyugdíj alapját képező havi

átlagkereset összegétől függ. Az öregségi nyugdíj az alapját képező havi

átlagkereset összegének a megszerzett szolgálati időhöz tartozó

meghatározott százaléka.

Megszerzett 15 év szolgálati idő esetén az ellátás összege az alapját

képező havi átlagkereset 43 százaléka, 25 év szolgálati idő esetén 63

százaléka, 40 év esetén 80 százaléka, 50 vagy annál több év esetén 100

százaléka.

Ha az öregségi nyugdíj kiszámítása során figyelembe vett szolgálati idő a

Tny.39.§ szerinti arányos elismerés miatt nem éri el a 15 évet, az

öregségi nyugdíj kiszámítása során alkalmazandó szorzószámot úgy kell

meghatározni, hogy a 43%-os mértéket annyiszor 2 százalékponttal

csökkenteni kell, ahány év a 15 év szolgálati időből hiányzik.

Az öregségi nyugdíj összege az annak alapját képező havi átlagkeresetnél

több nem lehet, kivéve akkor, ha a volt biztosított húsz év szolgálati

idővel rendelkezik és a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltése

után a nyugdíj megállapítása nélkül legalább 30 napra szolgálati időt

szerez. Ilyen esetben nyugdíjnövelésben részesül. A nyugdíjnövelés

mértéke minden 30 nap után az öregségi nyugdíj 0,5 százaléka.

A szolgálati időt naptári naponként kell számításban venni és 365 napot

kell egy évnek tekinteni. Ugyanazt az időtartamot csak egyszer lehet

24

számításban venni. Kivételt képez ez alól az egészségügyi dolgozók

önként vállalt munkavégzése. Ugyanis az egészségügyi dolgozók

esetében kiegészítő szolgálati időként kell figyelembe venni a külön

törvényben meghatározott, a heti 48 órát meghaladó önként vállalt

többletmunkavégzésnek – a munkáltató által munkaórában igazolt –

2004. május 1-jét követő, - napi 8 óra alapulvételével átszámított –

időtartamát.

A külön-külön számított szolgálati idő együttes időtartamát kell a

nyugdíj összegének számításánál figyelembe venni.

3. 3. 1. A hozzátartozói nyugellátások esetében

Hozzátartozói nyugellátások esetében amennyiben a jogszerző a halál

napján a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt nem töltötte be és

szolgálati ideje nem haladja meg a húsz évet, a jogszerző nyugdíjának

nincs minimuma.

Amennyiben a jogszerző a fenti korát nem töltötte be, viszont

rendelkezik húsz év szolgálati idővel, a nyugdíj összegének

megállapításánál a Tny. 12.§ (2) bekezdés rendelkezésit megfelelően

alkalmazni kell. E szerint a megállapított öregségi teljes nyugdíj nem

lehet kevesebb az öregségi nyugdíj külön jogszabályban meghatározott

legkisebb összegénél. Ha az öregségi teljes nyugdíj alapját képező havi

átlagkereset az öregségi nyugdíj külön jogszabályban meghatározott

legkisebb összegét nem éri el, az ellátás összege azonos a nyugdíj alapját

képező havi átlagkereset összegével.

25

3. 4. A 2011. évi CXCI. törvény alapján figyelembe

vehető biztosítási idő

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes

törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény alapján a

megváltozott munkaképességű személyek ellátásának megállapítása már

nem a szolgálati időtől, hanem a biztosítási időtől függ.

E törvény alapján jogosultsági feltétel a kérelem benyújtását megelőző öt

éven belül legalább 1095 napon át az 1997. évi LXXX. törvény 5.§-a

szerinti biztosítási idő megléte.

Szolgálati idő szempontjából a megváltozott munkaképességű személyek

ellátásánál figyelembe vehető biztosítási idő vizsgálata visszalépést

jelent, mivel az igénylő a jogosultsághoz szükséges 1095 napi biztosítási

idővel rendelkezik a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül, akkor

további biztosítási idő vizsgálata nem szükséges.

A biztosítási időbe be kell számítani a biztosítás megszűnését követő

táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély,

gyermekgondozási díj, álláskeresési támogatás folyósításának idejét, a

rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék,

egészségkárosodott személyek szociális járadékai és megváltozott

munkaképességű személyek ellátása folyósítási idejét.

A megszerzett összes szolgálati időt tehát a 2011. évi CXCI. törvény

alapján megállapítható rokkantsági ellátás és rehabilitációs ellátás

esetében figyelmen kívül hagyják.

Biztosítási időként olyan időszak is figyelembe vehető, amely egyébként

szolgálati időként nem kerülhetne elismerésre. Egyéni vállalkozók

esetében például amennyiben a vállalkozónak nyugdíjbiztosítási és

nyugdíjjárulék tartozása van, az az időszak, amelyre a tartozás

vonatkozik szolgálati időként nem vehető figyelembe, azonban a 2011.

évi CXCI. törvény alapján biztosítási időnek minősül.

26

Ugyanakkor az ápolási díj folyósításának időtartama szolgálati időnek

minősül, de a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló

törvény alapján biztosítási időként nem vehető figyelembe.

3. 5. Nők kedvezményes öregségi nyugdíjához

figyelembe vehető jogosító idő

2011. január 1. napjától öregségi teljes nyugdíjra életkorára tekintet

nélkül jogosult az a nő, aki legalább 40 év jogosultsági idővel és a Tny.

törvényben meghatározott egyéb jogosultsági feltételekkel rendelkezik.

Jogosultsági időnek minősül a keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy

azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal, valamint a terhességi-

gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási

segélyben, gyermeknevelési támogatásban és a súlyosan fogyatékos vér

szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított

ápolási díjban eltöltött idővel szerzett szolgálati idő.

Az öregségi teljes nyugdíj nem állapítható meg, ha a

keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső

jogviszonnyal szerzett szolgálati idő nem éri el a harminckét évet, olyan

nő esetében pedig, akinek a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe

fogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg a harminc

évet.

Az előírt jogosultsági idő – ha a jogosult a saját háztartásában öt

gyermeket nevelt – egy évvel, minden további gyermek esetén további

egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökken.

Keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső

jogviszonnyal szerzett jogosultsági időnek a Tny. törvény végrehajtására

kiadott 168/1997 (X.6.) Kormányrendelet 12. § (1) bekezdésében

meghatározott szolgálati idő minősül.

27

Az említett kormányrendelet eligazítást nyújt, illetve tételesen felsorolja,

hogy melyek azok a jogosultsági idők, amelyeket figyelembe lehet/kell

venni a nők korhatárra tekintet nélküli öregségi nyugdíjának

megállapítása során.

Fontos kihangsúlyozni, hogy a kedvezményes konstrukció alapja a

Kormány gazdaságpolitikai prioritásaival összhangban a nők kettős,

családi és munkahelyi szerepvállalásának elismerése volt, azáltal, hogy a

gyermekneveléssel összefüggő időszakok beszámíthatósága mellett, az

elért hosszú munkaviszonyban, egyéni vagy társas vállalkozóként, illetve

más keresőtevékenységgel eltöltött hosszú szolgálati időt honorálja.

A szabályozás azonban más szolgálati időt, illetőleg a szolgálati idő

számításra vonatkozó egyéb kedvezményt nem vesz figyelembe, mint

például a tanulmányi időt, munkanélküli ellátás folyósításának idejét,

munkaviszony megszűnését követően folyósított passzív táppénz

időtartamát, ápolási díj folyósításának időtartamát,amennyiben azt nem a

súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére

tekintettel állapították meg.

Megfigyelhető tehát, hogy nem minden megszerzett szolgálati idő

minősül jogosultsági időnek.

4. A szolgálati idő szabályai a hatályos jogi

szabályozásban

A jogszabály általános meghatározása szerint a szolgálati idő

elismerésénél figyelemmel kell lenni arra, hogy az alapját képező

jogviszony 1998. január 1-je előtt, vagy 1997. december 31-e után állott-

e fenn.

A biztosítással járó jogviszony 1998. január 1. napját megelőző

időtartamát az 1997. december 31-én hatályos jogszabályok alapján kell

szolgálati időként figyelembe venni. A Tbj.-ben meghatározott

28

biztosítottnak minősülő személy, biztosítással járó jogviszonyának 1997.

december 31. napját követő időtartama szolgálati időnek számít, ha erre

az időszakra az előírt nyugdíjjárulékot megfizették.

Az alapvető jogi normák alapján egyszerűnek tűnik, mégis igen nagy

körültekintést igényel a szolgálati idő elismerése a jelenleg hatályos

magyar jogi szabályozás alapján. Az egyes jogviszonyok vizsgálatánál

figyelemmel kell lenni arra, hogy melyek a szolgálati időként elismerhető

és melyek az el nem ismerhető időtartamok, valamint nagy gondot kell

fordítani szolgálati idő bizonyításának eszközeire, módszereire is.

4. 1. Szolgálati időként elismerhető idők

Az 1998. január 1-jét megelőző időszakokra vonatkozóan a Tny. törvény

végrehajtására kiadott 168/1997. (X.6.) Kormányrendeletének a 29. és az

58. közötti szakaszaiban tételesen felsorolja azokat a jogviszonyokat,

élethelyzeteket és feltételeket, amelyek a szolgálati idő elismerésénél

irányadóak.

E szerint szolgálati időnek számít például a munkaviszony, a

közszolgálati jogviszony, a közalkalmazotti jogviszony, a szolgálati

viszony, a szakmunkástanuló viszony alapján, valamint a tanulószerződés

alapján szakképző iskolai tanulóként, a megbízás alapján, a választott

tisztségviselőként, a vállalkozás jellegű jogviszonyban, a bedolgozóként,

alkalmi fizikai munkát végzőként biztosításban töltött idő, valamint az az

idő, amelyre nézve szolgálati idő megszerzésére megállapodást kötöttek

és az erre előírt nyugdíjjárulékot megfizették. Továbbá szolgálati időnek

számít a katonai szolgálatban és polgári szolgálatban eltöltött idő, az az

idő, amely alatt a biztosított javító-nevelő munkát vagy szigorított javító-

nevelő munkát végzett, stb.

Munkámban csupán az 1997. december 31-ét követő időtartamokat

elemzem, a jogalkotó ugyanis ekkortól szigorította a szolgálati idők

29

elismerésének szabályait, amiben a tényleges járulékfizetéssel le nem

fedett időszakok beszámítása lehetőségének csökkentésétől vezérelve,

előírta a járulék megfizetésének követelményét.

A fejezetben bemutatom a szolgálati időként elismerhető, az el nem

ismerhető időket, valamint a szolgálati idő bizonyításának különböző

módozatait is.

4. 2. Járulékfizetés fejében szerezhető szolgálati idő

A Tbj.-ben meghatározott nyugellátásra való jogosultság megszerzése

céljából megállapodást kötött személy esetében azon időszakot, amelyre

az előírt nyugdíjjárulékot megfizették szolgálati időként kell elismerni.

Ilyen jellegű megállapodást köthet a Magyar Köztársaság területén

lakóhellyel rendelkező nagykorú személy, aki nem saját jogú nyugdíjas

és aki a Tbj. szerint biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban nem

áll, illetőleg akire a biztosítás nem terjed ki, valamint akinek a biztosítása

szünetel.

Szolgálati idő szerzése érdekében megállapodást köthet, - a megállapodás

napján érvényes minimálbér alapulvételével számított, nyugdíjbiztosítási

és nyugdíjjárulék (tagdíj) fizetésével - az a nagykorú személy, aki

felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányai,

jogszabály szerint figyelembe vehető idejét szeretné elismertetni.

Megállapodás köthető továbbá a társadalombiztosítási öregségi teljes

nyugdíjhoz a törvényben meghatározott húsz év szolgálati idő, illetőleg

az igénylőre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár 1997. december 31-e

utáni betöltése esetén – az öregségi résznyugdíjhoz előírt tizenöt év

szolgálati idő elérése érdekében kizárólag az említett öregségi

résznyugdíjra, illetve öregségi teljes nyugdíjra jogosultsághoz szükséges

hiányzó szolgálati idejét, - legfeljebb azonban öt naptári évet – kéri

elismertetni.

30

Szolgálati idő szerzése érdekében megállapodás köthető továbbá, a

gyermekgondozási segély összege alapján, a meghatározott

nyugdíjjárulék megfizetésével 1998. évre a gyermekgondozási segély

idejével megegyező otthoni gondozás idejére, valamint arra az

időtartamra, amelyre a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV.

törvény alapján a segély nem jár.

Az egyházi szervek által kiállított igazolás alapján az egyházi

személyként és szerzetesrendi tagként eltöltött, az 1997. december 31-ét

követően pedig azt az időtartamot, amelyre az előírt nyugdíjbiztosítási és

nyugdíjjárulékot megfizették. A gyermeknevelési támogatás, az ápolási

díj, valamint a gyermekgondozási segély folyósításának időtartamát.

2013.január 1-től az ápolási díj folyósításának 1993.január 1. és február

28. közötti tartamát járulékfizetésre tekintet nélkül szolgálati időként kell

figyelembe venni.

A gyermekgondozási díj 2000. január 1-jét megelőző folyósításának

időtartamát, illetőleg az 1999. december 31-ét követő gyermekgondozási

díj folyósításának az időtartamát.

A munkanélküli járadék és a nyugdíj előtti munkanélküli segély,

valamint 2003. július 1-jétől az álláskeresést ösztönző juttatás, a

keresetpótló juttatás folyósításának időtartamát.

4. 3. A járulékfizetési kötelezettség alóli kivételek

A biztosított – akár vétlen, akár nem a járulék meg nem fizetése

tekintetében –mégis védelemben részesül, mivel az előző

rendelkezésektől eltérően szolgálati időként kell figyelembe venni a

biztosítással járó jogviszony 1997. december 31-e utáni időtartamát

akkor is, ha a foglalkoztató a biztosított keresetéből, jövedelméből a

nyugdíjjárulékot levonta, azonban annak befizetését részben vagy

31

egészben elmulasztotta, függetlenül attól, hogy a nyugdíjjárulék

behajtására tett intézkedés eredményre vezetett-e.

Vélelmezni kell a nyugdíjjárulék levonását (megfizetését) abban az

esetben is, ha a biztosítással járó jogviszony időtartamára vonatkozó

adatok a társadalombiztosítási igazgatási szervek nyilvántartásaiból

megállapíthatók, azonban a nyugdíjjárulék levonásának (befizetésének)

ténye a beszerzett okiratok (igazolások) alapján sem állapítható meg,

illetőleg a foglalkoztató megszűnése miatt nem bizonyítható.

Különleges esete a járulékfizetéssel nem fedett időszakok szolgálati

időként történő elismerésének, amikor az állami adóhatóság által közölt

nyugdíjbiztosítási és nyugdíjjárulék után felszámított késedelmi pótlék, a

bírságok, az egyéb tartozások a szolgálati idő szempontjából nem

minősülnek tartozásnak. Az elévült illetve behajthatatlanság miatt törölt

járuléktartozások a szolgálati idő szempontjából akkor minősülnek

tartozásnak, ha az elévülés, illetve a behajthatatlanság miatti törlés 2009.

december 31-ét követően következik be.

A jogalkotó valószínűleg méltányolja azt az egyéni élethelyzetet, amikor

az adóhatóság, mint hivatal már tehetetlen, ugyanis a tartozást helytállni

köteles személyek mindegyikével szemben lefolytatták a végrehajtási

eljárást. Ekkor szolgálati időként elismerhető időtartamnak minősül

ennek az időszaknak a teljes tartama.

Az elévült tartozás, mint olyan, egyrészről a végrehajtó szervet is

minősíti, mivel annak a naptári évnek az utolsó napjától számított öt év

elteltével évül el a járulék megállapításához való jog, amelyben a

bevallást, bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás, bejelentés

hiányában a járulékot meg kellett volna fizetni.

32

4. 4. Szolgálati időként elismerhető időtartam különös

esetei

Különös része a szolgálati időnek az arányosan elismerhető szolgálati idő

Ha a biztosítottnak az 1997.évi LXXX. törvény 5. §-a (1) bekezdése a),

b) és g) pontja és a (2) bekezdése szerinti biztosítási kötelezettséggel járó

jogviszonya keretében – ide nem érte a munkatörvénykönyvéről szóló

2012. évi I. törvény értelmében, teljes munkaidőben illetőleg az adott

munkakörre irányadó, jogszabályban meghatározott munkaidőben

foglalkoztatottakat – elért nyugdíjjárulék alapot képező keresete,

jövedelme a külön jogszabályban meghatározott minimálbérnél

kevesebb, akkor a 20. §-ának alkalmazása során az 1996.12.31-ét követő

időszak tekintetében a biztosítási időnek csak az arányos időtartama

vehető figyelembe. Ebben az esetben a szolgálati idő és a biztosítási idő

aránya azonos a nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem és a

mindenkori érvényes minimálbér arányával.15

Az 1997. évi LXXX. törvény alapján biztosított a mezőgazdasági

őstermelő, ha a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már

megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év, kivéve az

őstermelői tevékenységet közös igazolvány alapján folytató kiskorú

személyt és a gazdálkodó család kiskorú tagját; az egyéb jogcímen

biztosítottat; a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülő

személyt, aki a reá irányadó öregségi nyugdíj korhatárt betöltötte.16

Ugyanezen törvény alapján a mezőgazdasági őstermelő a minimálbérnek

megfelelő összeg után fizeti meg a meghatározott természetbeni és

pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, valamint a nyugdíjjárulékot.17

15

1997. évi LXXXI. törvény 39. §. 16

1997. évi LXXX. törvény 5. §. 17

1997. évi LXXX. törvény 30/A §.

33

Ettől eltérően az a mezőgazdasági őstermelő, akinek az e

tevékenységéből származó, tárgyévet megelőző évben elért bevétele nem

haladja meg az személyi jövedelemadóról szóló 1995.évi CXVII. törvény

szerinti mezőgazdasági kistermelőre vonatkozó bevételi értékhatárt, az

őstermelői tevékenységből származó, tárgyévet megelőző évi

bevételének 20 százaléka után e jogszabályban meghatározott mértékű

természetbeni egészségbiztosítási járulékot és 10 százalék

nyugdíjjárulékot fizet.

Amennyiben a mezőgazdasági őstermelőnek a biztosítási

kötelezettséggel járó jogviszonya – őstermelői tevékenysége – keretében

elért nyugdíjjárulék-alapot képező keresete (jövedelme) a külön

jogszabályban meghatározott minimálbérnél kevesebb, akkor a nyugdíj

összegének meghatározásánál a 2007. december 31-ét követő biztosítási

időnek is csak az arányos időtartama vehető figyelembe. Ebben az

esetben a nyugdíj összegének meghatározásakor figyelembe vehető idő

és a biztosítási idő aránya azonos a nyugdíjjárulék-köteles kereset

(jövedelem) és a mindenkor érvényes minimálbér arányával.

Abban az esetben, ha a mezőgazdasági őstermelőnek megelőző évi

bevétele hiányában nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettsége nem keletkezett

– így nyugdíjjárulékot nem fizetett -, akkor is az érintett időszakot a

nyugdíjjogosultság megállapításánál figyelembe kell venni.

A sztrájkról szóló törvény alapján a munkaviszonyhoz kapcsolódó

társadalombiztosítási jogokra és kötelezettségekre a társadalombiztosítási

jogszabályok az irányadók azzal, hogy a jogszerű sztrájk időtartamát

szolgálati időként figyelembe kell venni.18

18

1989. évi VII. törvény

34

4. 5. Szolgálati időként figyelembe nem vehető idők

A szolgálati időt nem képező időszakok tekintetében is megfigyelhetőek

a szigorítások. Különösen szembetűnő a változás abban az esetben,

amikor nincs díjazás, illetve amennyiben a rendelkezésre álló

nyilvántartások szerint megállapítható, hogy a munkavállaló

foglalkoztatási kötelezettsége megállapodás szerint szünetelt.

Ezekben az esetekben az igazgatási szervnek csupán arra kell, hogy

kiterjedjen a vizsgálata, történt-e járulékfizetés erre az időszakra

vonatkozóan, 1997. december 31-ét követően ugyanis szolgálati időként

már nem lehet figyelembe venni a fizetés nélküli szabadság vagy a

munkavégzés alóli mentesítés időtartamát, ha erre az időre nyugdíjjárulék

alapjául szolgáló kereset-, illetve jövedelem kifizetés nem történt.

Amíg 1997.december 31-ig a biztosított 30 napot meg nem haladó

távolléte szolgálati időnek minősült, az ezt követő időszakban már az

első napot sem lehet ezen a jogcímen elismerni.

A szolgálati idő számításánál nem lehet figyelembe venni az előzetes

letartóztatás és a szabadságvesztés tartamát sem. E rendelkezéstől

eltérően szolgálati időként kell figyelembe venni az előzetes letartóztatás

idejét, ha a letartóztatottat az ellene emelt vád alól jogerősen

felmentették, vagy a büntetőeljárást megszüntették, illetve a

szabadságvesztés idejét, ha az elítéltet a bíróság jogerősen felmentette.

Szolgálati időként nem lehet figyelembe venni az egyéni vállalkozó

biztosítási kötelezettség alá tartozó jogviszonyának azt az időtartamát,

amelyre vonatkozóan az egyéni vállalkozónak nyugdíjbiztosítási járulék

vagy nyugdíjjárulék tartozása van.

Nem minősül szolgálati időnek a társas vállalkozás tagja esetében az

adott társas vállalkozás tagjaként fennállt biztosítási kötelezettség alá

tartozó jogviszonyának azon időtartama, amelyre vonatkozóan a társas

vállalkozásnak, a biztosítottnak minősülő akkori tagjai után

35

nyugdíjbiztosítási járulék vagy nyugdíjjárulék tartozása van.

(Amennyiben ez a tartozás nem évült el, illetve nem minősül

behajthatatlan tartozásnak 2009.december 31-ig.)

Az egyéni vállalkozó vagy jogi személyiséggel nem rendelkező társas

vállalkozás tagja segítő családtagjának az e jogcímen fennállt biztosítási

idejének azt az időtartamát, amelyre vonatkozóan az egyéni

vállalkozónak, illetőleg a jogi személyiséggel nem rendelkező társas

vállalkozásnak e segítő családtag után nyugdíjbiztosítási járulék vagy

nyugdíjjárulék tartozása van, szolgálati időként nem lehet elismerni.

Az egyszerűsített foglalkoztatás időtartama nem minősül szolgálati

időnek amennyiben az előírt közteher értéke nem került befizetésre. 19

Az

egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerint az a munkáltató, aki

a 300 ezer forintot, vagy ezt meghaladó összegű adótartozást halmoz fel

az egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódó közteherfizetés

tekintetében, az további egyszerűsített foglalkoztatásra nem jogosult,

mindaddig, míg adótartozását ki nem egyenlíti.

Ugyanezen törvény szerint az egyszerűsített foglalkoztatás nem minősül

a Tbj. szerinti biztosításnak, ezért a Tny. 37.§ (1) bekezdését sem lehet

alkalmazni a szolgálati idő elismerés tekintetében, mely szerint a Tbj-ben

biztosítottnak minősülő személy biztosítással járó jogviszonya szolgálati

időnek minősül, ha erre az időszakra az előírt nyugdíjjárulékot a

biztosítottól levonták illetve megfizették.20

A jogosulatlan foglalkozatás következtében nem keletkezik járulékalapot

képező kereset, így sem szolgálati időként sem jövedelemként nem lehet

elismerni.

19

2010. évi LXXV. törvény 20

A Tny.37. § (1) bekezdése alapján a Tbj.-ben biztosítottnak minősülő személy

biztosítással járó jogviszonyának 1997.december 31.napját követő időtartama szolgálati

időnek számít, ha erre az időszakra az előírt nyugdíjjárulékot a biztosítottól levonták,

illetve a 38.§ (2) bekezdésének a)-b) pontjában említett személyek esetében

megfizették.

36

4. 6. Szolgálati idő bizonyítása

A szolgálati időt a társadalombiztosítási szervek nyilvántartása alapján

kell számításba venni.

A társadalombiztosítási szervek nyilvántartásai alapján nem igazolt

szolgálati időket – ha jogszabály másként nem rendelkezik – abban az

esetben kell figyelembe venni, ha azokat az igénylő a foglalkoztató által

kiállított egykorú eredeti okirattal (igazolással), vagy a foglalkoztató

eredeti nyilvántartásai alapján kiállított igazolással, esetleg egyéb hitelt

érdemlő módon bizonyítja.

Ha a társadalombiztosítási szervek nyilvántartásában szereplő adatok és a

nem igazolt idők fenti bizonyítékai eltérnek egymástól, a számításba

vehető szolgálati időt az adott bizonyítékok egyenkénti és

összességükben történő értékelésével kell megállapítani.

Az 1997. december 31-ét követő folyósítási időszakra vonatkozóan az

időtartamon kívül azt is igazolni kell, hogy a nyugdíjjárulék megfizetése

megtörtént.

A nyilvántartásokat kevés kivétellel a munkaadó székhelye szerint

illetékes társadalombiztosítási szervek tárolják.

A biztosítási időtartamokat 1958-tól kezdődően különböző elnevezésű

nyilvántartó lapokra vezették fel, ezért a társadalombiztosítási

nyilvántartás alatt valamennyi formátum értendő. Az egyes

jogviszonyokat a munkaviszonyhoz viszonyított különbözőségük miatt

eltérő módon tüntették fel. Eltérő felvezetés történt például a

mezőgazdasági szövetkezeti, szakszövetkezeti tagsági viszonyra, alkalmi

munkánál, bedolgozónál, stb. A nyilvántartó lapok vezetését a

kifizetőhelyi ellenőrzések során az igazgatási szervek felülvizsgálták. Az

ellenőrzött nyilvántartásokra az ellenőrzés tényét, valamint a javításokat

a lapokra fel kellett vezetni. Abban az esetben, ha a nyilvántartó lapnak

az ellenőrzést megelőző időre eső adata az egyéb irat, okmány,

37

nyilatkozat adatához képest eltérő, az ellenőrzött adatokat kell elfogadni.

Újabb vizsgálatra az összes körülmény gondos mérlegelését követően

kerülhet sor az arra jogosult személy döntése alapján.

A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek nyilvántartásában szolgálati időre

vonatkozó iratok:

Az 1958 előtti időkre OTI és MABI várományi lapok, bányanyugbér

törzslapok, vállalati nyugdíj-pénztári lapok, OMBI lerovások, gazdatiszti

törzslapok, mezőgazdasági bélyeglapok és biztosítási igazolványok.

Az 1958-tól 1996-ig terjedő időszakra vonatkozóan munkaviszony

nyilvántartó lapok, társadalombiztosítási egyéni nyilvántartó lapok,

KSZKBI nyilvántartó lapok, mezőgazdasági (termelő) szövetkezeti tagok

egyéni nyilvántartó lapja, mezőgazdasági bélyeglap és biztosítási

igazolvány, járulék elszámolási lap valamint járulék elszámolási

nyilvántartó lap.

1997. január 1-jétől már nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási egyéni

nyilvántartó lap, nyugdíjbiztosítási egyéni nyilvántartó lap és 2012.

január 1-jétől biztosítási idő és kereset/jövedelem igazolás.

A nyugdíjbiztosítási ágazat az Alaptörvényben rögzített kötelezettségek

megvalósulása érdekében tehát olyan nyilvántartási rendszert köteles

működtetni, amely biztosítja a nyugdíjjogosultsághoz szükséges

szolgálati idő, illetve a nyugellátások, a nyugdíjbiztosítás igazgatási

szerveinek hatáskörébe utalt más ellátások jogszerű megállapítását.

A Tny. 97. § (2) bekezdése alapján a nyugdíjjogosultsághoz és a nyugdíj

megállapításhoz szükséges adatokat utolsó alkalommal 2009. évre

vonatkozóan 2010. április 30-ig, illetve augusztus 31-ig kellett

teljesítenie a foglalkoztatóknak illetve adatszolgáltatóknak.

A Tny. 2011. január 1-jétől bekövetkezett változásaira tekintettel az

évenkénti adatszolgáltatási kötelezettség megszűnt, a nyugdíj-

megállapításhoz szükséges adatokat a NAV teljesíti, mely adatok szintén

a nyugdíjjogosultság szempontjából jutnak jelentős szerephez. A NAV

38

2011. évben teljesített, de 2010. évre vonatkozó adatszolgáltatása nem

teljes körű, az adatok aktualizálására vonatkozó adat nem került leadásra.

4. 6. 1. Szolgálati idő elismerése „egyéb hitelt érdemlő

módon”

A szolgálati idő elismerésének egyik módja a tanúkkal történő bizonyítás

is.

A társadalombiztosítási nyilvántartásban nem, vagy csak részben

szereplő, okmánnyal, okirattal nem igazolt idő beszámítását tanúk

nyilatkozatával bizonyíthatja az igénylő.

A bizonyítási eljárás kezdeményezésére nem csupán az ellátásra való

igény elbírálási folyamatának lezárásáig van lehetősége, hanem azon túl

is, időbeli korlátozás nélkül. A határozat jogerőre emelkedését követően

azonban az igényérvényesítés általános feltételei szerint lehet a

módosítást kezdeményezni.

Az ellátáshoz szükséges adatok tekintetében 1998. január 1-jét követő

időben a törvény kizárja a tanú igénybevételét a bizonyításnál. A

szolgálati idő adatokra az egyéb hitelt érdemlő mód azonban lehetőséget

ad a tanúbizonyításra.

A keresetekre vonatkozó adatokat továbbra is a munkáltató

nyilvántartása alapján kiállított igazolással vagy a munkavállaló

birtokában lévő egykorú okirattal kell igazolni. A hatályos szabályok

szerint tehát a szolgálati idő tekintetében, ha a tanúkkal bizonyítás nincs

kizárva, időbeli korlátozás nélkül alkalmazható.

Egyes szolgálati idők tekintetében viszont a szabad bizonyítás nincs

megengedve, csupán a kötött bizonyítás vehető igénybe. Ennek lényege,

hogy ha a jogszabály az adott szolgálati időre okirati bizonyítást ír elő, a

39

szolgálati idő bizonyítására csak az előírt bizonyítási eszköz alkalmas,

illetőleg fogadható el, más bizonyíték, így például a tanúvallomás nem.

Szabad bizonyítás esetén a szolgálati idő bármely módon, vagyis

kizárólag tanúkkal is igazolható.

A tanúvallomással igazolt szolgálati időt nem annak tartama, hanem a

tanúvallomások hitelt érdemlősége és meggyőző ereje határozza meg.

Mezőgazdasági szövetkezeti tagok esetében a tanúvallomás nem

megfelelő bizonyítási mód, tekintettel arra, hogy a ledolgozott tízórás

munkaegységek hitelt érdemlően nem tanúsíthatóak.

A tanúbizonyítási eljárás egyik példája, mely az igényelbírálás során

megfigyelhető, hogy a szakmunkástanuló évek alatt nyári gyakorlaton

töltött időt a nők korhatárra tekintet nélküli öregségi nyugdíjához

tanúkkal bizonyítják az igénylők.

Szakmunkástanulók esetében nem csak a nyári gyakorlatra, hanem a

jogviszony teljes tartamára, de többnyire a 2. és 3. tanévre található

bejelentési adat. A jogosultság elbírálásnál a nyári szünet idejére naptári

évenként a július 15-től augusztus 31-ig terjedő időtartamot lehet

keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső

jogviszonyként figyelembe venni.

4. 6. 2. Szolgálati idő elismerése munkakönyvből

Szolgálati idő munkakönyvből történő elismerésére egészen 1992. június

30-ig terjedő időszak viszonylatában van lehetőség. Ekkor a

munkakönyvet le kellett zárni, további szerepe megszűnt. Helyébe más,

hiánypótló intézmény mind a mai napig nem lépett, pedig a

munkakönyvnek a szolgálati idő bizonyításában igen nagy szerep jutott

és jut mind a mai napig.

40

A munkakönyvbe szabályszerűen bejegyzett, de annak a kiállítását

megelőző időre eső, a munkakönyv kiállításának napján is fennállott

munkaviszony tartamát, ha az okirat hitelt érdemlőségéhez kétség nem

fér, a biztosítási bérhatárhoz kötött jogviszony kivételével további

bizonyítási eljárás lefolytatása nélkül el kell fogadni.

Ha van nyilvántartás, de annak adata eltér a munkakönyvi bejegyzéstől, a

különbözetet a munkakönyvből be kell számolni. A munkakönyvből

történő szolgálati idő elfogadás esetén nem kell mérlegelni, hogy a

nyilvántartásban nem található idő érinti-e az ellátásra való jogosultságot,

vagy annak összegszerűségét.

Részbizonyítékként fogadható el a munkakönyvi bejegyzés a

mezőgazdasági szövetkezeti tagsági viszony bizonyítására. A

szövetkezetbe 1979. július 12-e után tagként belépettek jogviszonyát

ugyanis munkakönyvükbe be kellett jegyezni.

Szolgálati idő elismerése munkáltató vagy jogutódja által az eredeti

nyilvántartásról kiállított igazolásról is elfogadható.

Eredeti nyilvántartás alapján kiállított igazolásnak az tekinthető,

amelyben erre a tényre utalás van. Elfogadható az igazolás amennyiben

egyértelműen megállapítható az igazolás alapjául szolgáló munkaadói

nyilvántartás neve, a szolgálati idő tartama, a betöltött munkakör jellege,

amelyből megállapítható a biztosítási kötelezettség, továbbá az 1997.

december 31-ét követő időszakra a nyugdíjjárulék fizetésének ténye és az

igazolás a formai követelményeknek is megfelel.

41

4. 6. 3. Szolgálati idő elismerése okiratból

A szolgálati idő elismerése szempontjából is megkülönböztethetünk

egykorú okiratot, közokiratot, valamint magánokiratot.

Bizonyítás egykorú okirat alapján

Azt az okiratot tekintjük egykorú okiratnak, amelyet az annak alapját

képező jogviszony keletkezésekor, fennállása alatt, vagy annak

megszűnésekor állítottak ki. Akkor használható fel, ha abból teljes

bizonyossággal megállapítható a biztosítási kötelezettség, a szolgálati idő

tartama, az 1997. december 31-ét követő időszakra vonatkozóan a

nyugdíjjárulék megfizetésének ténye.

Ha az okirat egykorúsága, hitelt érdemlősége tekintetében kétség merül

fel a nyugellátási szakegység arra jogosult személyek döntését kell kérni.

Az igazolvány a társadalombiztosítási szolgáltatásokról iratot, ha annak

hitelességéhez kétség nem fér, a szolgálati idő számításánál az 1997.

december 31-ét követő időszakra vonatkozóan is egykorú okmányként

kell elfogadni.

Az egyik legfontosabb bizonyító erejű egykorú okiratnak minősül az

igazolvány, mivel a szolgálati idő teljes tartama akkor is elfogadható

belőle, ha sem egyéb igazolás, sem pedig a járulék fizetés ténye nem

nyert igazolást.

Közokirat alapján történő elismerés

Közokirat, minden olyan irat, amelyet a bíróság, közjegyző, vagy más

hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül a megszabott alakban

állított ki, mint közokirat teljesen bizonyítja a benne foglalt intézkedést,

vagy határozatot, továbbá az okirattal tanúsított adatok és tények

valósságát, úgyszintén az okiratban foglalt nyilatkozat megtételét, annak

idejét és módját.

42

A közokiratot ellenkező bizonyításáig valódinak kell tekinteni. A

bizonyítás azt terheli, aki a közokirat, vagy a benne foglaltak valódiságát

kétségbe vonja.

Magánokirat szerepe

Minden olyan okirat, amely nem minősül közokiratnak, magánokirat.

Teljes bizonyító erejű, ha kiállítója saját kezűleg írta és aláírta, vagy két

tanú az okiraton aláírásával igazolta, hogy az okiratot előttük írta alá,

vagy az aláírást tanúk előtt saját kezű aláírásának elismerte, vagy az

aláírást, kézjegyet a bíróság, vagy a közjegyző hitelesítette.

Amennyiben a magánokiratban foglalt adatok hitelességéhez kétség fér,

kiegészítő vizsgálatát kell kezdeményezni a tényállás tisztázása, illetve a

szolgálati idő hitelt érdemlő bizonyítása érdekében.

A magánokirat a szolgálati idő bizonyítására akkor fogadható el, ha a

foglalkozás jellegéből a biztosítási kötelezettség ténye és tartama,

valamint az 1997. december 31-ét követő időszakra vonatkozóan a

nyugdíjjárulék megfizetésének ténye is megállapítható.

A szolgálati idő elismerése, illetve igazolása szempontjából látható, hogy

milyen fontos szerep jut a nyilvántartásoknak, melyek megléte, a rajtuk

tárolt adatok hitelessége, megbízhatósága, pontossága a szolgálati idővel

kapcsolatos adatszolgáltatás függvénye.

5. 2013 évi változások

Az 1997. évi LXXXI. törvény meghatározta, hogy szolgálati idő

elismerés iránti kérelmet ki terjeszthet elő. E szerint az öregségi

nyugdíjra jogosító életkort megelőző tíz éven belül az igényelbíráló

szervtől a biztosított (volt biztosított) kérheti figyelembe vehető

43

szolgálati idejének a megállapítását. Ez a rendelkezés 2010.december 31-

ig volt hatályban.21

2011-től a biztosított számára lehetővé vált, hogy életkorára tekintet

nélkül – ne csupán az öregségi nyugdíjkorhatár elérését megelőző tíz

éven belül – kérje szolgálati idejének, korkedvezményes idejének és

egyéb jogszabályban meghatározott, foglalkozáshoz kapcsolódó

kedvezményre jogosító idejének határozattal történő elismerését.

A nyugellátási szakterület vonatkozásában megállapítható, hogy a 2011.

január 1-jétől hatályba lépett jogszabály módosítások miatt 2011. évben

lényegesen emelkedett a beérkező igények száma az előző évekhez

képest. A szolgálati idő elismerési kérelmek aránya megnövekedett,

melyet a későbbiekben diagramok segítségével mutatok be.

2013. január 1-jétől a Tny. törvény módosítása következtében a szolgálati

idő elismerési kérelem benyújtásának lehetősége megszűnt, azonban az

addig benyújtott kérelmek tekintetében az elbírálói tevékenység

(megállapítás, fellebbezési kérelmek elbírálása, saját hatáskörben történő

döntés-felülvizsgálat) még évekig feladatot jelent.

A szolgálati idő összeszámításának megszűnése nem jelenti azt, hogy

nyugellátásra jogosító idő vagy egyéb kedvezményt biztosító idő

megállapítására nincs lehetőség.

Az említett jogszabályváltozással egyidejűleg kormányhivatalok

nyugdíjbiztosítási igazgatóságai a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásba

bejelentett adatok egyeztetése érdekében eljárást indítanak.

Az adategyeztetési eljárás célja egy új hatósági nyilvántartás, mely

alapján fokozatosan teljes körűvé válik az egyéni nyugdíjváromány. A

nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban szereplő biztosítottra vonatkozó,

biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyairól és kereseteiről,

jövedelmeiről tájékoztatást kapjon, illetve a közölt adatok jóváhagyása

esetén megtörténjen azok teljes körű nyilvántartásba vétele, a

nyugdíjbiztosítási hatósági nyilvántartásba történő bejegyzése.

21

1997. évi LXXXI. törvény 68.§

44

A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv – a Nyugdíjbiztosítási Alap

kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv vezetője által jóváhagyott

ütemterv szerint – 2014. december 31-éig köteles hivatalból megindítani

az adategyeztetési eljárást az 1955. és 1959. között született biztosítottak,

volt biztosítottak esetében. Az 1960. évben vagy azt követően született

biztosítottak, volt biztosítottak esetében 2015. január 1-jétől ötéves

korcsoportonként kell – a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős

nyugdíjbiztosítási szerv vezetője által jóváhagyott ütemterv szerint – az

egyeztetési eljárást hivatalból megindítani. Egy ötéves korcsoport

kiértesítésére két év áll rendelkezésre.

Nem kell az egyeztetési eljárást az említett módon megindítani, ha a

biztosított, volt biztosított szolgálati idejét 2009. december 31-ét

követően határozattal megállapították, vagy ilyen eljárás folyamatban

van, vagy ha részére szolgálati idő alapján kiszámított ellátást állapítottak

meg, vagy ilyen eljárás folyamatban van.

Az egyeztetési eljárás lezárását követően a korábbi egyeztetési eljárással

érintett és azt megelőző időszakra nyilvántartott adatok a biztosított, volt

biztosított kérelmére vagy hivatalból indult újabb eljárás keretében, olyan

tény, adat vagy más bizonyíték alapján egészíthetők ki vagy

módosíthatók, amelyeket a korábbi egyeztetési eljárásban nem

vizsgáltak.

Az eljárás a biztosított, volt biztosított elektronikus ügyintézés keretében

benyújtott kérelmére vagy hivatalból indul.

Kérelemre az eljárás kizárólag elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül,

a Központi Rendszer elektronikus felületén, a „Nyugdíjbiztosítási

adategyeztetés” szolgáltatás választása esetén az Általános Nyomtatvány

kitöltő program alkalmazásával tett igénybejelentéssel indítható meg.

Ahhoz, hogy az ügyfél az adattisztázási ügyét elektronikusan

kezdeményezze, ügyfélkapu-regisztrációval kell rendelkeznie.

A Tny. kizárólag a kérelem benyújtására írja elő az elektronikus

ügyintézést, így a Közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános

szabályairól szóló törvény vonatkozó rendelkezésinek megfelelően az

45

ügyfél az eljárás későbbi szakaszában bármikor áttérhet más

kapcsolattartási formára.

A biztosított, volt biztosított a megszerzett szolgálati idejéről,

jogosultsági idejéről, illetve más adatairól hatósági bizonyítvány

kiállítását kérheti. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a hatósági

bizonyítványt a kérelem előterjesztésétől számított tíz napon belül kell

kiadni. A hatósági bizonyítvány tartalmát – az ellenkező bizonyításáig –

mindenki köteles elfogadni.22

6. Összefoglalás

Dolgozatomban a szolgálati idő változásait, jelentőségét mutattam be.

A társadalombiztosításról szóló, előző - 1975. évi II. – törvényhez képest

az 1998. évi. január 1-jétől hatályos jogszabállyal sok szigorítás került

bevezetésre, mind a jogosultsági, mind a számítási, mind pedig az

adatszolgáltatási területen.

Az igényelbírálás során szerzett tapasztalatok alapján mondhatom, hogy

a határozattal megállapított szolgálati időnek fontos szerepe volt a

biztosítottak számára. Támpontot nyújtott a nyugdíj tervezhetőségéhez.

A szolgálati idő elismerés iránti kérelmek az igazgatási szerv részére

többletmunkát jelentett, de elősegítette illetve meggyorsíthatta az

ügyintézést a későbbi ellátások megállapítása iránti kérelmeknél, mivel

szolgálati idő határozat csak teljes körű adattisztázást követően került

kiadásra.

Fontos szerepet töltött be a nők korhatárra tekintet nélküli öregségi

nyugdíjához figyelembe vehető jogosító idő megállapításánál is. Az

ellátás feltétele a korábban már említett 40 év jogosító idő megléte, ezen

belül 32 év keresőtevékenységgel töltött idő, valamint a biztosítási

jogviszony megszűnése. Amennyiben 40 év vagy akár több jogosultsági

22

2004. évi CXL. törvény 83.§

46

idővel rendelkező nő biztosítási jogviszonyát megszüntette, de 32 év

keresőtevékenységgel nem rendelkezik, öregségi nyugdíjra nem jogosult.

Esetükben fontos lenne a jogosultsági idejük megoszlásának pontos

ismerete.

A 2013. január 1-jétől megszüntetésre került szolgálati idő elismerési

kérelmek nélkül nehezebb a nyugdíj tervezhetősége. A jelenlegi

adategyeztetési eljárás sajnos hosszabb időt vesz igénybe.

47

A szolgálati idő elismerési kérelmek számának alakulása az

összes igénybejelentéshez viszonyítva Hajdú-Bihar megyében

1997 és 2001 között.

19120

15435

17903

21173

16843

1916

1098

1436

1613

1684

szolgálati idő elismerési

kérelmek száma

összes igénybejelentés száma

48

A szolgálati idő elismerési kérelmek számának alakulása az

összes igénybejelentéshez viszonyítva Hajdú-Bihar megyében

2008 és 2012 között

17716 19468

21953

26536

21526

4840

4978

3620

4491

4452

szolgálati idő elismerési kérelmek

száma

összes igénybejelentés száma

49

Felhasznált irodalom jegyzéke:

Czúcz Ottó: Szociális Jog I.

Unió Lap-és Könyvkiadó Kereskedelmi Kft. Budapest, 2003

Czúcz Ottó: Szociális Jog II.

Unió Lap-és Könyvkiadó Kereskedelmi Kft. Budapest, 2005

Czúcz Ottó: Az öregségi nyugdíjrendszerek

Kögazdasági és Jogi Könyvkiadó Budapest, 1994

Dr. Futó Gábor: Társadalombiztosítás 2001

Komponzult Kft, 2001

Rab Henriett: A nyugdíjbiztosítás magyarországi rendszere nemzetközi

kitekintéssel In: Sipka Péter, Zaccaria Márton Leó (szerk): Európai és

magyar szociális jog

Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2011

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság eljárási utasítása

A Hajdú-Bihar megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság statisztikai

évkönyvei

Társadalombiztosításról mindenkinek

TB tanácsadó számai

50

Felhasznált jogszabályok jegyzéke:

A sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról,

valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény

és a végrehatására kiadott 168/1997 (X.6.) Kormányrendelet

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

szóló 2004. évi CXL. törvény

Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXXV. törvény

A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti

ellátások és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes

törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény