Az idő története múzeumpedagógiai foglalkozás 1. Az időmérés története

Embed Size (px)

DESCRIPTION

Az idő története múzeumpedagógiai foglalkozás 1. Az időmérés története. Bevezető. Az emberiség már nagyon régen megfigyelte az idő múlását és a természetben előforduló jelenségek: a Föld forgása, keringése, a Hold és a Nap látszólagos mozgása alapján. - PowerPoint PPT Presentation

Text of Az idő története múzeumpedagógiai foglalkozás 1. Az időmérés története

1. dia

Az id trtnetemzeumpedaggiai foglalkozs

1. Az idmrs trtneteAz emberisg mr nagyon rgen megfigyelte az id mlst s a termszetben elfordul jelensgek: a Fld forgsa, keringse, a Hold s a Nap ltszlagos mozgsa alapjn.BevezetEbben a rszben ttekintjk az idmrs trtnett, alkalmazott mdszereit, eszkzeit.Fbb tmakrk: 1. Az idmrs elve 2. Csillagszati mdszerek 3. Rgi idmr eszkzk 4. Mechanikus idmrk 5. Korszer idmr eszkzk1. Az idmrs elveAz id mrse mindig valamilyen lland, stabil csillagszati vagy fizikai jelensg alapjn trtnik.

Idmrsre hasznlt csillagszati jelensgek: - a Fld sajt tengely krli forgsa - a Fld Nap krli keringse, - a Hold Fld krli keringse

Idmrsre hasznlt fizikai jelensgek: - az inga lengsideje - kvarckristly rezgse - atomok rezgse2. Csillagszati mdszerekValsznleg a leghamarabb a "napnyi" idtartam mrst ismertk fel. Elg knnyen megfigyelhet, hogy br a vilgos s stt idszakok hossza nem egyforma, de egy stt s egy vilgos idszak egyttes hossza mindig ugyanannyi.

Ezt az idtartamot nevezzk egy napnak. Ezt osztottk ksbb 24 rra.

Azt is hamar megfigyelhettk, hogy a Hold fzisvltozsai 29,5 naponta ismtldnek.Ezzel egy nagyobb idegysg a hnap "termszetes" alapjai is adottak.

Egy mg nagyobb idegysg csillagszati alapjt adja az az idszak, amennyi alatt a Fld egyszer krljrja a Napot (amennyi id alatt a Nap csillagokhoz viszonytott helyzete ugyanarra a pontra r vissza). Ezt az idszakot nevezzk egy vnek.Pontos idtartama 365 nap, 6 ra, 41 perc, 59 msodperc.

mrcius 21.: tavaszi napjegyenlsgjnius 22.: nyri napfordulszeptember 23.: szi napjegyenlsgdecember 21.: tli napfordul

Az edelnyi kastly vszakok szobjnak falkpei Ezeket a jelensgeket viszonylag hamar felismertks alkalmaztk idmrsre.

A babiloniak mr Kr. e. 2400-ban az vet 12 egyenl rszres a napot 24 rra osztottk fel.

k s tlk fggetlenl az egyiptomiak is 365 nap s 6 ra hossznak mrtk, ami nagyon jl megkzelti a pontos rtket.

Az ennl rvidebb idtartamok mrshez mr eszkzk szksgesek, ezek a kvetkez rszekben tallhatk.

A Beit El-Wali templom falkpe

Babiloni pecsthenger lenyomata3. Rgi idmr eszkzk (napra, vzra, homokra, gyertyara)A legkorbbi idmr eszkzket a rgi Egyiptomban talltk fel. A napra egy egyszer vltozatt az rnykrt hasznltk. Ez kt fardbl llt: az egyik rnykot vetett a beosztssal elltott msikra.Ksbb korszerbb vltozatot alkalmaztk.

Hasonlk napjainkban is lthatk, inkbb rdekessgknt, dszt trplasztikaknt. Az idmr funkci nem annyira lnyeges.

Ugyancsak Egyiptomban alkalmaztk a vzrt rvidebb idtartamok mrsre. Az egyik ednybla vz az edny geometriai mretei" (trfogat, magassg, lukmret) ltal meghatrozott idtartam alatt csepeg t a msikba.

Klnsen a kzpkorban hasznltk a homokrt rvidebb idtartamok mrsre. A kt egymssal keskeny csvel sszekttt vegedny geometriai mretei" (trfogat, magassg, lukmret) ltal meghatrozott idtartam alatt pereg" t a homok a msikba. Lejrta" utn egyszeren megfordthat s jraindul". Eurpban valsznleg mr a XIV. szzad eltt. A XIV. szzat vgn ezzel mrtk a brsgi felszlalsok, az egyetemi hozzszlsok vagy a bntetsek idejt.

Rvidebb idtartamok mrsre (vagy dsznek) ma is hasznljk.

Ugyancsak a kzpkorban hasznltak a gyertyart is rvidebb idtartamok mrsre. Elszr 900. krl emltik, de bizonyra rgebben is hasznltk.Az egyenletesen g gyertybl azonos id alatt azonos magassg viaszoszlop olvad le. Egy adott idtartam mrsre alkalmas.

Hasznltk idztsre is. Egy szeget a megfelel osztsnl a gyertyba szrva, amikor odig elgett (a megfelel idtartam vget rt) egy fmtlkba lees szeg hangja jelezte.4. Mechanikus idmrk Az els mechanikus rkat a XIII. szzad vge fel ksztettk. Nagy, robosztus szerkezetek voltak, az egsz templomtornyot elfoglaltk. Rug vagy mozg sly mkdtette ezeket.

Az brn egy olasz kolostor rjnak szerkezete lthat a XV. szzadbl.

Kisebb mret, hztartsokban is alkalmazhat vltozataik a XVI szzadban fejldtek ki. Ekkor jelentek meg a zsebrk s karrk is. A XX. szzad elejn az olcs, nagytmegben gyrtott mechanikus karrk mindenki szmra elrhetv vltak.

Egy hagyomnyos mechanikus raszerkezet .Az brn lthat vltozat hajszlrugs szablyzs s rugs hajts (frug). Alkalmaztak slyt is a frug helyett.

A mechanikus rk szablyzsra alkalmazott lengretesz vgzi az idszeletelst". Ezek a szablyzk adtk a mechanikus rk jellegzetes ketyegst".

Hajszlrugs szablyzt a kisebb raszerkezeteken hasznlnak. Az ings mdszer nagyobb rk esetn hasznlhat.Ezek a legpontosabb mechanikus rk.

A j minsg, precz mechanikus rkkal napi egy msodperces pontossg rhet el. Ez ma mr nem lenne elegend, de ma mr ennl sokkal pontosabb idmreszkzk llnak rendelkezsre.5. Korszer idmr eszkzk (kvarcra, atomra)A hetvenes vekben jelentek meg az els kvarcrk" s ezzel megkezddtt a mechanikus idmreszkzk vgkorszaka. Ezeknek a mkdse egy kvarckristly rezgsn alapul.Egy megfelelen csiszolt kvarckristly akr sok milli rezgsre kpes msodpercenknt, de a legegyszerbb rkban 32.768 Hz-es frekvencit alkalmaznak. Azrt pont ennyit, mert ez 215, vagyis 16-szor megfelezve msodpercenknt egy impulzust kapunk. Ezt mr csak meg kell szmolni" egy megfelel ramkrrel s egy kijelzn megjelentve ksz a digitlis kvarcra.

KvarcrkElszr elg robosztus, nagy fogyaszts LED kijelzs kivitelben tallkozhattunk velk.

Azutn megjelentek a folyadkkristlyos (LCD) kijelzs vltozatok, s egyre olcsbbak lettek.

A nyolcvanas vek vgre gyakorlatilag megsznta hagyomnyos mechanikus rk gyrtsa. Ma mr csak mregdrga, klnleges, kis sorozat rkban alkalmaznak teljesen mechanikus szerkezetet.

Az emberek ltalban jobban szeretika mutats" (analg) megjelents rkat, ezrt ma leggyakrabban olyan digitlis rkkal tallkozhatunk, ami analg kijelzs. Ezekben egy kis elektromgnes lptetgeti a mechanikus mutatmozgat f fogaskerekt.

Az ilyen kvarcrk mechanikja megegyezik a hagyomnyos mechanikus rkval. A klnbsg mindssze annyi, hogy a msodpercenknti impulzusta kvarc-oszcilltor jelbl leosztva, a mikroprocesszor vezrlsvel egy kis elektromgnes biztostja. AtomrkA korszer technika egyre nagyobb pontossgot ignyelaz idmrs tern is ezrt 1955-ben kifejlesztettk az gynevezett atomrkat.Az SI (System International; nemzetkzi mrtkegysg-rendszer) az 1 msodpercet gy definilja, mint a 133-as tmegszm czium izotp gynevezett hiperfinom tmeneti rezgsi peridus-idejnek 9.192.613.770-szerest.Az atomra olyan berendezs, amely a fenti peridusid rendkvl pontos mrsvel egy rt mkdtet. Az atomrkban egy kemencben czium atomokat prologtatnak el.A kijut czium atomok nagy sebessg nyalbban haladnak egy mgnes pr fel. A mgnesek elosztjk a nyalbot attl fggem hogy a benne lv atomok energiaelnyelsi vagy kibocstsi llapotban vannak.

Az energiaelnyelsre kpes atomokat egy mikrohullm regen thaladva sugrzs ri, amelynek frekvencija kzel 9.192.613.770 Hz, amely megegyezik a 133-as tmegszm czium izotp bizonyos energia-tmenete ltal elnyelt vagy kibocstott frekvencival. Az atomok egy rsze energit nyel el a mikrohullmbl.

Az NIST (Amerikai Mrsgyi Hivatal) F1 atomra pontossga 2 x 1015/sec.

Vagyis 2000 vente 0,0001 msodperccel tr el.Forrs:Horvth Mikls (szerkeszt): A vilg mkdse (weblexikon)