Az atomenergia magyar találmány

A magyar maffia Chicagoban

1.A “maffiózók”

2. Az atomkorszak hajnalán

3. Versenyfutás az atombombáért

4. Teller és a „szuper”

5. Atomreaktorok: az első atom-korszak

5. Epilógus

FŐSZEREPLŐK

Szilárd Leó Teller Ede Wigner Jenő

1898 – 1964 1908 – 2003 1902 - 1995

Szilárd Leó életútja

1908 -1916 VI. ker.Főreálgimnázium

1916 -1920 budapesti Műszaki Egyetem (egy év megszakítással katonaság miatt)

1920 – 1922 Technische Hochschule és berlini Egyetem

1925 PhD fokozat, “Über die thermodynamischen Schwankungs- erscheinungen”

1925 – 1933 berlini Egyetem, tanársegéd majd magántanár

1933 -1935 London, St.Bartholomew Kórház

1935 – 1938 Oxford, Clarendon Laboratory

1938 – Columbia Egyetem, New York, Chicago Egyetem, Manhattan project

1943 amerikai állampolgár

1947 érdeklődése a biofizika felé fordul

Teller Ede életútja

1918 -1926 Trefort utcai Mintagimnázium

1925 első díj fizikából és matematikából az Eötvös versenyen

1926 (a budapesti Műegyetem után) Műszaki Egyetem Karlsruhe

1928 -1929 Müncheni Egyetem (Arnold Sommerfeld)

1929 -1930 Lipcse, PhD fokozat W. Heisenberg vezetése alatt:

“Über das Wasserstoffmolekülion”, Zeits.f.Physik, 61 (1930) 458-480.

1930 -1934 Göttingen

1934 Koppenhága, Bohr Intézet

1935 London, majd George Washington Egyetem, egyetemi tanár

1941 amerikai állampolgár

1942 Manhattan project, Chicago és Los Alamos

1946 – 1950 Chicago Egyetem

1950 Los Alamos

1958 -1975 Lawrence Livermore Laboratory

Wigner Jenő életútja

1912 – 1920 fasori Evanglikus Gimnázium

1920 – 1924 Fél év a budapesti Múszaki Egyetemen, majd Technische Hochschule, Berlin, vegyészmérnöki tanulmányok ,1925 Dr. Ing fokozat

1925 -1926 Budapest, Mauthner Bőrgyár

1926 Vilmos Császár Intézet, Berlin, röntgen krisztallográfia

1927 Göttingen, David Hilbert tanársegédje

1928 -1931 Technische Hochschule Berlin, egyetemi magántanár

1931 megjelenik „Gruppentheorie und ihre Anwendung auf die Quantenmechanik der Atomspektren” című műve

1931 -1935 Princeton vendégprofesszor

1935 – 1938 University of Wisconsin, Madison, 1937 amerikai állampolgár

1938 – nyugdíba vonulásig Princeton, egyetemi tanár

1942 Manhattan project

1945 -1947 Clinton Laboratory, Oak Ridge, kutatási igazgató

1963 Nobel díj

Az atomkorszak hajnalaAz atomkorszak hajnala

1934 Szilárd Leó, a nukleáris láncreakció gondolata , alapötlet: 9Be(n, 2n) 8Be* 2 (szabadalom 1936) 1939 Hahn és Strassmann felfedezi a maghasadást 1939 Németországban megalakul az Uran-verein, W.H. Zinn és Szilárd Leó mérései a Columbia Egyetemen bizonyítják a hasadási láncreakció lehetőségét Szilárd Leó kezdeményezésére Einstein levelet ír Roosevelt elnöknek

Einstein levele Roosevelt elnökhöz

W.N. Zinn and Leo Szilard, Emission of neutrons by uranium, Phys. Rev. 56 (1939) 619.

„A detektor elkezdett ketyegni. Ahogy a neutronok elnyelődtek, egyre inkább kezdtek megvalósulni a láncreakció feltételei. Az uránium ütközött a neutronokkal és még több neutron keletkezett. Egy időre lehalkult, de ahogy a szabályozórudat teljesen kihúzták, a detektor egyre hangosabban ketyegett. Tudtuk, hogy létrejött a magreakció. Felszabadítottuk az atommag energiáját és sikeresen szabályoztuk ezt az energiát.. Mindenki mosolygott a teremben, néhányan tapsolni kezdtek, de legfőképpen figyeltünk, kb. 30 percig csak figyeltünk. A világ első atomreaktora működésben volt. Nem volt benne semmi színpadias vagy rendkívüli. Fermi olyan kis teljesítményre tervezte a reaktort, hogy ne öljön meg bennünket... Kicsivel 4 óra előtt Fermi kiadta az utasítást, állítsák le a reaktort. A szabályozórudat visszatolták és a reakció megállt... Erre a pillanatra készülve tíz hónappal korábban Princetonban vettem egy üveg olasz Chianti bort és elhoztam Chicagóba. Úgy gondoltam, hogy a háború miatt az olaszok majd nem exportálják ezt a bort. Tulajdonképpen a Chianti hiányát nehezebb volt előre megjósolni, mint a láncreakció sikeres beindítását. De én már átéltem az I. világháborút és tudtam, hogy az ilyen luxuscikkek gyorsan eltűnnek...” (Wigner Jenő)

A világ első atommáglyája beindul Chicagoban (1942 december 2.)

Wigner borospalackja

Az atomreaktor feltalálói

Enrico Fermi (1901 – 1954) Szilárd Leó (1898 – 1964)

Szabadalmi bejelentés 1944, szabadalom bejegyezve 1955 május 18.

1942 Szilárd Leó kezdeményezésre megindul a Manhattan projekt 1942 december, Chicago, működni kezd az első “atommáglya” Hanfordban és Oak Ridge-ben megszervezik a hasadóanyag termelést 1942-43 Los Alamosban megindul a bomba-projekt 1945 július 16. Trinity kísérleti robbantás, Jornada del Muerto, Alamogordo mellett 1945 augusztus 6. Hirosima, “Little Boy” az első urániumbomba bevetése 1945 augusztus 9. Nagasaki , “Fat Man” az első plutóniumbomba bevetése

Az atombombához vezető út

TrinityTrinity siteTrinity kisérlet

Alamogordo mellett

Ilyen volt, ilyen lett

A “gadget”, az első atombomba, amelyet felrobbantottak

Stallion Gate és a Trinity Site

Little Boy Fat Man

Hirosima, 1945. augusztus 6. Nagaszaki, 1945. augusztus 9.

Los Alamos két atombombája

New Mexico szövetségi állam

LOS ALAMOS

1942 Fermi felveti a fúziós láncreakció gondolatát 1942 Los Alamos, Teller elkezd dolgozni a “szuperen” 1946 a háború befejeződik, a Manhattan projekt sikerrel zárul 1949 az első szovjet atombombakísérlet 1950 Truman elnök utasítására megindul a “szuper” létrehozása a “klasszikus szuper” sikertelensége után megszületik a “Teller-Ulam design” 1951 tavasza, “Greenhouse” sikeres teszt 1952. november 1, Eniwetok korallzátony, “Mike” első kísérleti robbantás 1952, megalakul a Lawrence Livermore Laboratórium 1954, második atmoszférikus kísérleti robbantás, “Castle Bravo”, Bikini korallzátony, a robbantásnál a cseppfolyós gázt már szilárd LiD-el helyettesítették megindul a Teller-Ulam vita

A „szuper” életútja

A Teller-Ulam design

“A történeti hűség kedvéért azt hiszem pontosabb úgy fogalmazni, hogy Ulam volt az (a hidrogénbomba ) atya, mivel ő adta a megtermékenyítő ötletet, Teller volt az anya, mert ő maradt a gyerekkel. Ami engem illet, azt hiszem én voltam a bábaasszony.”

(Hans Bethe 1955, 1982 Los Alamos Science)

Mike teszt Bravo teszt

1952. november 1, Eniwetok 1954 március 1, Bikini

Hidrogénbomba kísérletek

A Manhattan projekt létesítményei

Hanford WA, Los Alamos NM, Chicago IL, Oak Ridge TN,

Atomreaktorok: az első atomkorszak1942 dec. 2. Az első atomreaktor, a CP1 („Chicago Pile 1”) sikeres beindulása1942. márc. 20. Argonne-ban kritikus lesz a CP21944. március beindul. a CP3 , a világ első nehézvíz moderátorú reaktora.1946. júl 1. Megalakul az Argonne National Laboratory, igazgató Walter Zinn1946-1947. Wigner Jenő a Clinton Laboratories kutatási igazgatója1952. Wigner tervei alapján megszületik az első nagy fluxusú kutatóreaktor (Materials Testing Reactor, MTR) Idahoban. Wigner “a nyomottvizes reaktorok nagypapája” (37 szabadalma van a reaktorok tervezése terén)1952. Megkezdik a Nautilus nevű első nukleáris tengeralattjáró építését, 1954-ben bocsátották vízre. A prototípus a fejlesztésében Wigner Jenő is részt vett. A Nautilust 1983-ban vonták ki a szolgálatból1954. Obnyinszk, SZU, üzembe áll az első nukleáris atomerőmű (5MW)1956. első kereskedelmi erőmű, Calder Hall, Sellafield, Anglia (50MW)1957. első atomerőmű üzembe áll az USA-ban, Shippingport Atomic Power Station, Pennsylvania (60 MW)1958. Megjelenik Wigner Jenő Alvin Weinberggel közösen írt monográfiája: „A neutronos láncreaktorok fizikai elmélete" , a tudományterület alapműve1986. Csernobili reaktorbaleset, sokak szerint az első atomkorszak vége

Hanfordi reaktor Idaho MTR reaktor

A Nautilus meghajtó reaktora

Az első atommeghajtású tengeralattjáró

USS Nautilus, 1954 - 1983

Hazai atomreaktorok

BME Tanreaktor KFKI AEKI Kutatóreaktor

Paksi Atomerőmű

“Manapság az atomenergia a világ sok részén rossz napokat él át. Mi, a

nukleáris közösség gyakran a környezetvédő aktivistákat és a kormányzat

hivatalnokait vagyunk hajlamosak vádolni az események ilyen fordulatáért.

Én azt gondolom, mi is vétkesek vagyunk az események ilyen fordulatában, A

reaktoraink közül néhány tervezési hibáktól terhelt, gondoljunk például a

csernobili reaktor pozitív üregtényezőjére, a Three Mile Island-i reaktor

kétértelmű vízszintjelzőjére.

Szeretném John Wheeler szavait e helyzetre alkalmazni: «Az atomenergia

újjászületéséhez a nukleáris közösség szigorú és aprólékos figyelmére van

szükség a minőségi és biztonsági követelmények tekintetében és arra az

intellektuális felelősségérzetre, ami az atommérnöki szakma megalapítóját,

Wigner Jenőt jellemezte.» “ (Alvin Weinberg)