Újfolyam 42. számA Budapest Fasori Református Egyházközség Hírmondója

2009. május

www.fasor.hu

„Mint az aranyalma

olyan a helyénmondott ige.”

ezüsttányéron,

(Péld 25,11)

MAGVETÉS

FASORI HARANGSZÓ2

EZÉKIELA Bibliaolvasó kalauz szerint június kö-

zepéig Ezékiel próféta könyvét olvassuk na-ponta az Ószövetségbôl. Többen jelezték,hogy nem értik, mirôl szól a könyv. Szóljunktehát a prófétáról és írásáról.

Kr .e. 598 és 587 az ószövetségi nép Ba-bilonba deportálása két idôpontja. A prófétaaz elsô körben fogságba kerül. Könyve elsôfelében a szabadulásban reménykedô és a je-ruzsálemi templom elpusztítását elképzelhe-tetlennek tartó foglyokhoz, és talán áttétele-sen az otthoniakhoz szól kemény hangon.Mivel elhagyták az Úr tiszteletét, formálissávált a templomozásuk, istentelenül élik min-dennapjaikat, az ítéletet – ez esetben a városteljes pusztulását és a templom lerombolását– el nem kerülhetik. Fáj az Úrnak az a hûtlenelfordulás, amellyel népe elhagyta Ôt, és ahûség útja helyett semmibe veszi a Tízparan-csolat Igéit, a számára adott különlegesenszép életet embertelenné és közönségessé te-szi. Ha meg nem térnek, elkerülhetetlen apusztulás, és a fogságba hurcoltatás másodikhulláma. Miután nem veszik komolyan semaz otthoni próféták – különösen is Jeremiás –,sem Ezékiel Igéit, bekövetkezik a pusztulás.

A könyv második felében a vigasztalásIgéit hirdeti a próféta. Most már mindenkireménytelennek tartja, hogy valaha is leszszabadulás. Ezékiel hirdeti, hogy Istenelkészíti a büntetés évei után az újjáépítésszép korszakát. A könyv végén az új temp-lomról szóló látomás fejezeteit olvashatjuk.

A 16. fejezetben együtt van ítélet és ir-galom. Megkapó képpel ábrázolja a prófétaaz Úr és népe kapcsolatát. Egy vérében ott-hagyott, kitett újszülöttrôl ír, aki mellett el-ment az Úr, és életre segíti. Majd mikor fiatalleánnyá serdül, és eljön a szerelem kora, ak-

kor ráteríti a palástját, és eljegyzi magának, fe-leségül veszi. Ellátja ékszerekkel, kincsekkel,minden jóval. Hamarosan hûtlen lesz feleségehozzá, másokkal paráználkodik olyan mérték-ben, hogy már bárkivel összeáll, sôt még ôfizet azért, hogy odaadhassa magát. De rájön-nek a szeretôi, hogy egymással is csalja ôket,és kegyetlenül megbüntetik. Kifosztottságá-ban, meztelen megszégyenítettségében elha-gyatott lesz. Akkor ismét elmegy mellette Ura,és még egyszer ráteríti köpenyét, visszafogad-ja, mégpedig hatalmas ígérettel: „Én meg-emlékezem frigyemrôl, amelyet veled ifjúsá-god napjaiban kötöttem, és örök frigyet vetekveled.” (Ez 16,60). Akkor szégyelli majdmagát, és odahúzódik hûséges Társáhozkibeszélhetetlen szeretetéért hálából.

Errôl szól Isten és népe kapcsolata, szö-vetsége. Ilyen hûtlen a nép, és ilyen irgalma-san hûséges Isten.

A könyv a korabeli apokaliptikus nyel-vezetet hordozza, olyan látomások és képekszerepelnek benne, amelyek az Úr dicsôségétés nagyságát, a Lélek hatalmas erejét szem-léltetik. Nem baj, ha nem értjük minden rész-letében ezeket a képeket. A magyarázók isküzdenek a részletekkel. A döntô, hogy meg-értsük Istennek irántunk való irgalmas szere-tetét, és teljes szívünkbôl válaszoljunk rá. Sokjóval megáldott, a kincseket gyakran hûtlen-ségre használt életünket is ilyen irgalommalfogadja vissza, és veszi áldott közösségébe,amelyet a megbocsátó hûséggel és szeretettelgondoskodó férj, és a mindezért nagyon há-lás, megrendült szívû feleség házasságánakképével szemlélteti.

Áldott, hûséges naponkénti bibliaolva-sást kívánva köszöntöm a Testvéreket:

Végh Tamás lelkipásztor

FASORI HARANGSZÓ 3

MAGVETÉS

Történelme egyik legfontosabb és leg-felemelôbb pillanatát élte át magyar refor-mátusság májusban. Egyszerre kondultmeg a Kárpát-medence összes reformátustemplomának harangja, amikor újra egy-házjogi egységre léptek a történelmi ha-tárok megváltoztatása miatt szétszakítotthatáron túli egyházrészek és az anyaországreformátusai. Május 22-én az Alkotmá-nyozó Zsinat Debrecenben ült össze, éselfogadta az egységes Magyar ReformátusEgyház Alkotmányát, amit a Nagytemp-lom elôtt hirdettek ki. „A magyar reformá-tusság a reformáció korától kezdôdôenmindig több ország területén és több államszervezeti keretei között élt, egyházjogiközösségben a Kárpát-medencében élô, areformációhoz csatlakozott nemzetiségek-kel” – fogalmaz a Magyar ReformátusEgyház új alkotmánya.

Több ezer ember vett részt Debre-cenben a hálaadó ünnepségeken. A bel-városban az egyház színes bemutatkozásaés az egész napos családi programok mel-lett többek között a „református egy-ségesítô menet” is szimbolizálta az össze-tartozást. Egy-egy harangláb mellett vára-koztak a trianoni döntéssel elszakítottgyülekezetek, majd ahogyan vonultak, azanyaországiak sorra csatlakoztak a határontúli területek magyar reformátusaihoz. Ígyalakult egységessé a menet, szimbolikusanBeregszásztól Kolozsvárig. A hitükbeneddig is egységes reformátusok egy másikszimbólum, a marék föld jelképével ismegerôsítették összetartozásukat. Mindenrésztvevô hozott magával egy marék földet,amit a Kárpát-medence kicsinyített dom-borzati másába helyezett el Debrecenbelvárosában.

Áldott, szép pünkösdöt kívánunk olvasóinknak!

Létrejött az egységes Magyar Református Egyház

A magyar református egyházkormányzat 1894-ben – lélekben azóta is együtt

LELKI HÁZUNK TÁJA

FASORI HARANGSZÓ4

Öt perc, esetleg tíz: körülbelül ennyiidôbe telhet átfutni vagy egy kicsit figyel-mesebben elolvasni ezt az írást. Összesen egyés háromnegyed óra: ha valaki az internetrôlletöltve meghallgatja a rögzített hanganyagot.Negyed nap: ennyit tölthettünk egymással mi,akik ott lehettünk az idei fasori férfi csendes-napon – kiváltságosak, különlegesen meg-ajándékozottak, szeretettek. Mert 2009. már-cius 7-én Isten egészen közel hajolt hozzánk.

Vannak kivételes alkalmak, amikor nemmi kérünk tanácsot, segítséget, útmutatást,vagy – ahogy gyakran elôfordul – nem mikérjük számon Ôt, hanem az Úr kérdez min-ket. Milyenek ezek a kérdések? Nem költô-iek, nem udvariaskodók, nem kíváncsisko-dók, de konkrétak, személyesek, számonké-rôk, sokszor sarokba szorítók, ugyanakkorféltôk, bátorítóak és szeretetteljesek. Figyel-jünk hát rájuk, mert valamikor Isten emberei-nek, bibliai férfiaknak (Ádámnak, Kainnak,Géhazinak, Simon Péternek, a tanítványok-nak) szóltak, aznap a gyülekezeti terembenDevich Márton gondnok testvérünk közvetí-tésével közel százunknak, most ezeken a so-rokon keresztül újra nekem, neked, hívôknekés nem hívôknek, mindannyiunknak szólnak.Akarunk-e, tudunk-e, merünk-e ôszintén vá-laszolni?

1. HOL VAGY? (1Móz 3,9)Hol vagyok? Megbántam-e a bûneimet,

vagy el akarok rejtôzni Isten elôl? Meghal-lom-e, hogy szólít az Isten, figyelek-e Rá?

Hol vagyok? A helyemen vagyok? Ott-hon, a munkahelyen, a gyülekezetben: a he-lyemen vagyok?

2. HOL VAN ÁBEL, A TE ATYÁDFIA?(1Móz 4,9)

Hol van a testvérem? Hogyan gondolokrá? Megbántottam-e valakit? Tudok-e gyûlöl-ni valakit? Sértôdött vagyok-e valami miatt?Tettem-e már bizonyságot valaha Istenrôl va-lakinek? Elmondtam-e már valakinek azörömhírt? Hozok-e valakit magammal atemplomba?

3. MIT CSELEKEDTÉL? (1Móz 4,10)

Mit tettem? Minden cselekedetemmel,amit az utóbbi idôben tettem, az Urat szolgál-tam, ôt dicsôítettem? Minden cselekedete-mért vállalom a felelôsséget? Nem félek,hogy megmér az Isten, és könnyûnek talál?

4. RENDBEN VAN MINDEN? (2Kir 5,21)Minden rendben van az életemben? Úgy

érzem, minden ügyemet rendeztem az Isten-nel, embertársaimmal, vagy még rejtegetekvalamit? Valamit esetleg a szônyeg alá akaroksöpörni? Valamivel félek elôállni, hogy meg-valljam feleségemnek, barátomnak, szüleim-nek? Nálunk rendben van minden?

5. KINEK MONDOTOK ENGEM?(Mt 16,15)

Én kinek mondom, vallom Jézust?Mennyire ismertem meg? A Megváltóm Ôszemélyesen? A Krisztusom?

6. AKARSZ-E MEGGYÓGYULNI?(Jn 5,6)

Akarok-e gyógyulást? Vagy csak érdek-lôdöm, de nem indulok el, nem merem Jézust

A HUSZÖNÖTÖDIK ÓRAFasori férfi csendesnap – sok férfias kérdéssel

FASORI HARANGSZÓ 5

LELKI HÁZUNK TÁJA

követni? Csak álldogálok tétován, elfogadvaa körülményeimet, vagy komolyan gyógyu-lást kívánok az életemben? Netán félek attól,hogy Isten megérint, hogy belép az életembeés megújítja?

7. MIT FÉLTEK, ÓH KICSINYHITÛEK? (Mt 8,26)Mennyire érzem magam vagy a családo-

mat bztonságban? Szoktam-e aggodalmas-kodni? Rábízom-e magam, családomat, éle-temet az Úrra? Bízom-e Benne, vagy a ma-gam erejébôl próbálom megoldani a dolgo-kat? Van-e elég hitem, hogy rábízzam magamJézusra?

8. TI IS EL AKARTOK-E MENNI?(Jn 6,67)

Mert itt vagyok a gyülekezet közössé-gében, de itt tart-e valami Jézus mellett? Hapróbára tesz Isten, vajon elhagyom? Ha csa-lódom a kereszténységben, a gyülekezetben,a hívô testvéreimben, vajon az Úrnak is hátatfordítok? Milyen erôs a Jézushoz fûzô köte-lék? Kitartok-e mellette?

9. ALSZOL? (Mk 14,37)Megvan-e bennem még a tûz, amely ak-

kor volt, amikor újjászülettem, amikor keres-tem Istent? Mélyül-e a hitem? Tanulok-e ele-get Isten országáról? Beálltam-e alázattal aszolgálatba? Figyelek-e Isten vezetésére?Vagy alszom? Úgy kell oldalba bökni, hogyfelébredjek? Vagy olyan mélyen alszom,hogy még fel sem fedeztem Isten országát?

10. SZERETSZ-É ENGEM? (Jn 21,17)Jézus szólít minket ma is: szeretsz-e en-

gem? És vajon tudok-e viszontszeretni? Mi-lyen és mekkora szeretet van bennem? Szere-tem-e Jézust úgy, hogy rám bízzon testvért,feladatot, szolgálatot, családot?

Bizonyosságunk lehet, hogy Jézus he-lyettünk is, mindannyiunk életére nézve kü-lön-külön tudja a választ, és várja, hogy mimit válaszolunk ezekre a kérdésekre.

*És hogy akkor és ott, azon a kora tavaszi

délelôttön tovább figyelhessünk Isten szavá-ra, és Józsué életén keresztül az általa tartotttükörben újra megláthassuk magunkat, arról

LELKI HÁZUNK TÁJA

FASORI HARANGSZÓ6

Pentaller Attila, szarvasi lelkipásztor gondos-kodott. Mert a kérdések még nem értek véget,az ószövetségi történetek (Amálék támadása,Józsué féltékenysége a prófétáló Eldádra ésMédádra, Kánaán kikémlelése, a Jordánonvaló átkelés, Jerikó bevétele, az elfoglalt terü-letek felosztása) kapcsán mai életünk újabbés újabb felületeit karcolták fel:

Miért vagy kiért vagyok kész önmaga-mat sem kímélve küzdeni?

Mi akadályoz meg abban, hogy ôszinténbeszéljek magamról, az érzéseimrôl? Hogyanfolytatnám a mondatot: Istenem, már régótafoglalkoztat, de még senkinek sem mertembeszélni arról, hogy…?

Mit látok legyôzhetetlennek és óriásnakaz életemben? Túl tudok-e látni a láthatókon?

Ragaszkodom-e Isten Igéjéhez a zava-ros, kényes helyzetekben is? Mi akadályoz azIsten akarata melletti egyértelmû kiállásban?

Mi az a bátor lépés, amit nekem kellmegtennem?

Elhiszem-e, hogy hittel le lehet döntenia mai Jerikók várfalait is, hogy Isten ma isugyanúgy meghallgatja az imádságokat?

Vállalom-e lelki, erkölcsi, felekezeti,nemzeti hovatartozásomat?

Milyen jogtalan elvárásokkal bombáz-nak a munkahelyen, a családban, és hogyankezelem azokat? …

Az egyértelmû választásra Józsué örökérvényû hitvallása biztat: „Válasszátok ki mégma, hogy kit akartok szolgálni: akár azokataz isteneket, akiket atyáitok szolgáltak a fo-lyamon túl, akár az emóriak isteneit, akikneka földjén laktok. De én és az én házam népeaz Urat szolgáljuk!”

És hogy milyenek is az Úr szolgái, Is-ten munkatársai, és hogy mit tehetnek ezek amunkatársak, arról Varga Gyula, a SzabadEvangéliumi Gyülekezet presbitere beszélt.Az Isten által felfogadott önkéntesek nem ön-

jelöltek, hanem elhívottak, tudják a helyüketebben a munkatársi kapcsolatban, felismerika feladatok mögött rejlô célokat, amely azevangélium hirdetése.

És amit szavakkal lehetetlen elmondaniés hirdetni, arra képes a zene: Kovalszki Má-ria gyönyörû zongorajátéka és Fejérvári Zsoltegészen kivételes és különleges nagybôgôszólói a nap egyik csúcspontjaként ugyanúgyaz Urat dicsôítették. Megajándékozottaklehettünk tehát. Köszönjük ezt a mûvészekenkívül Tolnay Lajosnak, a csendesnap szerve-zôjének, a többi szolgáló testvérünknek éscsaládtagunknak.

Végül egy olyan gondolati játékra hívokmindenkit, amelyet a Józsué könyvében sze-replô égi csoda kapcsán vetett fel PentallerAttila. „Megállt a nap az ég közepén, nem si-etett lenyugodni egy teljes napig.” (Józs10,13) Ha Isten a 24 órás napunkat egy órával(vagy ne legyünk telhetetlenek: harminc vagytizenöt perccel) megtoldaná: mit kezdenénk alehetôséggel?

Pentaller Attila

FASORI HARANGSZÓ 7

LELKI HÁZUNK TÁJA

Tizenöt perc alatt elolvashatjuk ezt azírást, harminc perc alatt letölthetjük és meg-hallgathatjuk a csendesnap egy elôadásátvagy áhítatát, egy óra alatt pedig… esetlegJézusra és magunkra nézve megpróbálhatunkôszintén válaszolni a személyesen nekünkszóló kérdésekre. Rajtunk (is) múlik: a hu-szonötödik óra rendelkezésre áll.

Most indul…Nyikos László

Fejérvári Zsolt nagybôgôzik

és Kovalszki Máriazongorázik

Mûfogsor? Vagy valódi?

Szülôi csendesnap a Juliannában

A szülôi munkaközösség vezetôje, Lá-zár Viktória kezdeményezésére és szervezé-sében szülôi csendes-napot tartottunk a Juli-anna iskolában február 28-án.

A nagy résztvevôi létszám reményébenaz iskola tornatermében gyûltünk össze. Ma-radtak azonban még üres helyek. Pedig iga-zán hasznos és érdekes elôadásokat hallgat-hattunk meg, és azokról korosztályok szerin-ti kiscsoportokban is beszélgettünk.

Dr. Pálhegyi Ferenc pszichológus pro-fesszor a család szerepérôl beszélt, SzarkaMiklós lelkipásztor, családterapeuta a szülôés a pedagógus közötti kapcsolatot tárta fel.

Az elôadások visszatérô motívuma azintézményes nevelés és a családban való ne-velés illusztrálására a mûfogsor és a valódifogsor összehasonlítása volt. Jó lehet az in-tézményes nevelés is bizonyos esetekben (ne-velôintézetek, iskolák), mint ahogy a mûfog-sor is ellátja valamilyen szinten a feladatát, decsak akkor, ha valami miatt nincs már meg azeredeti. A gyermek számára tehát a legfonto-sabb közeg a család. Ez a nevelés fô területe.Ezt a szülô nem ruházhatja át másokra vagyintézményekre.

Pálhegyi Ferenc a facsemete és a talajképével mutatta be, milyen fontos, hogy agyermekek megkapják a lelki tápsókat a csa-ládi talajban. A családban a gyermekneklehetôsége van arra, hogy biztonságbanérezze magát, harmóniában növekedhessen.Itt megtapasztalhatja saját személyének fon-tosságát, amely segít a reális énkép kialakulá-sában. Megtanulja a viselkedés, a társas érint-

LELKI HÁZUNK TÁJA

FASORI HARANGSZÓ8

kezés alapjait, vagyis a magatartásmintákat,és ami manapság talán a legjobban hiányzik,elsajátíthat szüleitôl egy olyan értékrendet,ami segít neki a céltudatos életvezetésben, ajó döntések meghozatalában. Ezek hiányábana gyermek a kitettséget, a feleslegességet, ahûvös, agresszív magatartásformákat és a fo-gyasztói értékrendet éli át, és tanulja meg. Agyermek biztonságérzete a családi légkörtôl,azon belül a házaspár kapcsolatától függ. Haellenségeskedés van a szülôk között, az agyerekben szorongást, visszavonulást indít el.A házasság gondozása tehát preventív gyer-mekvédelem!

Szarka Miklós a pedagógus–szülô-–gyermek háromszöget elemezte behatóan.Alaptétele, hogy ha nincs szülô–gyermek éspedagógus–gyermek párbeszéd, akkor aszülô–pedagógus kapcsolat alig kezelhetô.Fontos tehát a párbeszéd a gyermekkel, és apárbeszéd a pedagógussal, különben dezin-formáció vagy információhiány keletkezik,ha csak az egyik felet hallgatjuk meg.

Párbeszéd a gyermekkel: 1. A gyermekgesztusai, szavai érintsenek bennünket, szülô-ket személyesen. Idézzük fel saját gyermek-kori hasonló élményeinket. 2. A gyermek ál-tal átélt eseményektôl jussunk el a gyermek

érzéséig, hiszen a szavak nem mindig tudat-ják, hogy mi van a mélyen. 3. Jussunk el aparancskiadástól, erkölcsi prédikációtól, vád-beszédtôl a csendes párbeszédig a gyer-mekkel.

„Legyetek készek a hallásra és késedel-mesek a haragra.”

Párbeszéd a pedagógussal: 1. Az irreáliselvárásoktól jussunk el a reális elvárásokig atanárral kapcsolatban. Egy fiatal, tapasztalat-lan embertôl ne várjunk élettapasztalatotigénylô megoldásokat. 2. A számonkérés, kö-vetelés, kioktatás a tanár felé alakuljon átpárbeszéddé, kérdezzük meg a véleményét,esetleg kérjük a segítségét. 3. Az „én ismerema gyereket!” hozzáállás helyett próbáljuk ki a„talán együtt többre megyünk” megoldást. 4.„A tanár köteles” kijelentéstôl jussunk el oda,hogy „a tanár is tévedhet”, és becsüljük megaz erôfeszítéseit. Ne romboljuk a tanár tekin-télyét azzal, hogy a gyerek füle hallatára kriti-záljuk ôt.

Sem nem a gyerek, vagy a szülô, vagy apedagógus képviseli az igazságot. Az igazságegy személy, vagyis Krisztus. Aki Krisztustismeri, az képes megérteni a fenti elvek fon-tosságát.

Pálúr Kornélia

Dr. Pálhegyi Ferenc Szarka Miklós

FASORI HARANGSZÓ 9

LELKI HÁZUNK TÁJA

Az Úr Jézus Krisztus missziói parancsa– „tegyetek tanítványokká minden népeket...”– az egyháznak, a családnak és az iskolánakegyaránt szól. A mi iskolánk is ennek enge-delmeskedve igyekszik az evangéliuminevelést megvalósítani. Tantestületünk tagjaivilágosan látják, hogy csak szeretetben, agyermekekkel, a szülôkkel, a lelkipásztorok-kal együttmûködve tudják Istentôl nyert hiva-tásukat betölteni. Felismerték ezt a szülôk is,és bölcs szívvel munkához látva egy olyancsendesnapot készítettek elô nekünk, pedagó-gusoknak, amely valóságos lelki megújulás-sal, Igei feltöltekezéssel gazdagított valamen-nyiünket.

Szép hagyomány nálunk a tanévkezdôcsendesnap a gyülekezet szervezésében, agyerekekkel együtt tartott évkezdô és évzárócsendesnap a tahitótfalui táborban, valamint

az egyházi iskolák pedagógusai számára ren-dezett lelki napon való részvételünk a mária-remetei ökumenikus iskolában.

Ezen a mostani szombaton, amikor egynehéz félévet hagytunk magunk mögött, Istenmegállásra intett bennünket – tükröt tartvaelénk Igéjében. Végh Tamás vezetô lelkipász-tor és Lázár Viktória, a szülôi közösségelnökének köszöntô szavai után KovalszkiMária zongoramûvész tolmácsolásában Mo-zart c-moll fantázia címû darabja igazi lélek-emelô ráhangolásnak bizonyult templo-munkban.

A szervezôk Szarka Miklós pasztorál-pszichológus családterapeuta testvérünkethívták közénk, aki elôre kezünkbe adott kér-dôív alapján tájékozódott és készült fel e szol-gálatra. Ennek alapján elôadása témájául aztválasztotta, hogy hogyan vegyük fel a harcot

ERÔD FELETT VALÓ UTAD VAN

Pedagógus-csendesnap a Fasorban

a kifáradás, kiégés jelensége ellen. Mon-danivalója lényegét az Illés-történetekremutató (1Királyok 17–19) igei alapvetésbôlvezette le.

Önismeretben és istenismeretben törté-nô elmélyülésre buzdított. Milyen lelki-testitünetei vannak a kifáradásnak? Mit teszünkönerôbôl a kifáradás ellen? Ezekre a kérdé-sekre a velünk való ôszinte beszélgetések so-rán adott választ, s mi megnyíltunk, ma-gunkra ismertünk, átgondolhattuk hivatá-sunk, szolgálatunk örömeit, gondjait, ne-hézségeit. Illés megfáradásából megérthettük,hogy azok is megerôtlenedhetnek, bizony-talanná válhatnak, kiéghetnek, akik Istenhatalmát már megtapasztalták. Illés ugyan-olyan ember volt, mint mi; hozzá hasonlóan

nem csak a testünk tud elfáradni, hanem alelkünk is – de bármilyen nehéz helyzetbekerüljünk is, Isten meg tud erôsíteni bennün-ket. Az ô lelkigondozása egészen személyreszóló. Egy mélyen megkeseredett embernekbizonyosságra, erôre, feladatra, saját helyé-nek megtalálására van szüksége. AhogyBonhoffer mondta: az, hogy te ki vagy, attólfügg, hogy kié vagy... A mi hitvallásunk a„testestôl-lelkestôl az Úré vagyok, testestôl-lelkestôl dicsérem ôt” szemlélet.

Amikor így szólt Úr Jézus a tanítványai-hoz: „Menjünk át a túlsó partra” – célt adottnekik, amihez viharokon át vezet az út. Abennünk lévô viharokat, terheket, s megannyifáradtságot így vihetjük Isten elé, aki egészenbiztosan megerôsít bennünket! Megértettük

FASORI HARANGSZÓ10

LELKI HÁZUNK TÁJA

IGAZGATÓVÁLTÁS A JULIANNÁBAN

A Julianna iskola életében újabb állomáshoz érkeztünk. Szarka Krisztina megbízatása 2009.július 31-ével lejár, augusztus 1-jétôl pedig Gaszler István veszi át tôle az igazgatói felada-tokat.

Gaszler István szintén pedagógus, sokéves vezetôi tapasztalattalrendelkezik. Családjával együtt a fasori gyülekezet tagja, nagy-on jól, közelrôl ismeri a Julianna életét, nem csak mint szülô(kislánya hat évig volt szeretett diákunk), hanem mint az iskolaigazgatótanácsának tagja évek óta segítette-segíti aziskolavezetés munkáját. Ismeri az intézmény problémáit és azörömeit, otthon van a Juliannában. Akárcsak Szarka Krisztina, ôis Isten elhívott embere, viszont személyében református igaz-gató kerül a Julianna élére.

Nagy-nagy örömünk, hogy az igazgatóváltás Isten Lelke szerint, békességben mehet végbe.A tantestület és az igazgatótanács is egyhangúan bizalmat szavazott Gaszler Istvánnak, és aBudapest Fasori Református Egyházközség presbitériuma is a 2009. május 7-i gyûlésénegységesen döntött az új igazgató öt évre szóló kinevezésérôl.Az elmúlt évek a Julianna történetének aranylapjaira kerülnek. Lelkileg, gazdaságilag,szervezetileg rendbe tették az iskolát, sokat fejlôdött a Julianna, és közben 8 osztályossá vált.Hálás szívvel köszönjük Szarka Krisztina eddigi áldozatos munkáját, és Isten áldását kérjükGaszler István igazgatói tevékenységére, iskolánk jövôjére, és valamennyi juliannás pedagó-gus, diák, család életére!

Devich Márton iskolaügyi gondnok

azt is, hogy nem a világból kivonulva, hanembenne élve a mai magyar valóságban kellnekünk Isten szerint való, neki tetszô életetélni – világítani.

A felejthetetlen beszélgetések nyomántovábbgondolásra érdemes érzésekkel, elha-tározásokkal térhettünk haza otthonainkba.Köszönet a szülôknek és a gyülekezeti mun-

kásoknak, akik sok gondjuk, munkájuk mel-lett nagy odafigyeléssel, szeretettel elôké-szítették ezt a szép, békés csendesnapot: je-leként annak, hogy szeretik, magukénak érzikaz iskolát. Az iskola a gyülekezet vete-ményeskertje – vallja Ravasz László –, imád-kozzunk érte szüntelen!

Dévai-Józsáné Furuglyás Márta

FASORI HARANGSZÓ 11

LELKI HÁZUNK TÁJA

Jézus, amikor megmossa a tanítványoklábát, azt mondja Péternek: „Ha meg nemmoslak Téged, semmi közöd sincs énhozzám.”Kemény mondat ez. Azt jelenti, hogy aki nemfogadja el Jézus szeretetét, az a kárhozatotválasztja. Ugye szeretnénk, hogy közünk le-gyen Jézushoz? Megtehetjük-e, hogy közöm-bösek vagyunk Isten dolgai iránt?

Gyakran hallani vallásos emberektôl:nekem nem kell gyülekezet, vasárnapi igehir-detés, az én hitem a magánügyem, senkineksemmi köze hozzá. De sajnos sok templombajáró ember is így gondolkodik. Meghallgatjaa prédikációt, de a gyülekezeti élettôl távoltartja magát, „nincs közöm hozzá” – vallja.Tegyük fel a kérdést magunknak: mihez vanközünk, és mihez nincs? Vannak szülôk, akik

gyermekük iskolájáról is így gondolkodnak:reggel elhozom, délután hazaviszem a gyere-ket, és megkövetelem, hogy jól tanítsák, jólneveljék, amúgy semmi közöm az intéz-ményhez, az iskola közösségéhez. Nincs kö-zöm az intézmény mindennapjaihoz, gondjai-hoz, anyagi nehézségeihez, a pedagógusok-hoz. Kényelmesebb a körön kívül tartani ma-gam – hová vezetne, ha így gondolkodnamindenki? Így utasítaná el Isten szeretetét?

Mert a Juliannában Isten országa épül,és jó megtapasztalni, hogy a szülôk közülolyan sokan vallják: igenis van közünk aziskolához, és van közünk egymáshoz is.

És jó együtt lenni! Tavaly elmaradt a hagyományos szülôi

est, ezért az idén különösen nagy boldogságvolt látni, hogy február 20-án milyen sokaneljöttek mulatni. Élmény volt valamennyi, aszülôtársak által létrehozott produkció, és azis biztos, hogy ennyit még soha nem nevet-tünk a pedagógusok vidám színielôadásán,akik Tárnok Marica rendezésében PetôfiSándor A helység kalapácsa címû verses játé-kát adták elô (a társulatot lásd képünkön).

Az esten is megérthettük, milyen fontos,hogy Jézus szeretetét tovább sugározva lelkiértelemben egyre több közünk legyen gyer-mekeink iskolájához. És elengedhetetlen,hogy közünk legyen egymáshoz is. D. M.

Van-e közünk egymáshoz? Juliannás szülôi est után

A pedagógusok alkalmi Petôfi-társulata

FASORI HARANGSZÓ12

LELKI HÁZUNK TÁJA

„Én magam oltalmazom mindenfelôl –így szól az ÚR – mint egy tüzes fal, és ott le-szek benne dicsôségesen.” (Zak 2,9)

Éppen egy éve, 2008 tavaszán kezdôd-tek el a Csipkebokor Óvoda felújítási munká-latai – idén már alapítványának bejegyzésévelis büszkélkedhet.

Szabóné Vörös Katalin óvodavezetô be-számolt nem csak a kezdeti gondok, de azidôközben támadó sokféle nehézség felettiörömteli gyôzelmekrôl – melyeket, még hanem is hall az ember, de a belôlük származóbékességet azonnal megérzi, ahogy belép alegkisebbek lakta falak közé. Itt szeretet van.

A békesség mellé nemrég plusz teret isnyertek az ovisok, nagy örömükre elkészülteka csoportszobákban a galériák, amelyeknek

több funkciójuk mellett (pl. ott alszanak a ki-csik) jutalmazó, fegyelmezô szerepük is van.Elmesélte a vezetô, hogy mennyire motiváljaa gyermekeket, ha ott játszhatnak, alhatnak –ezért is volna szükség arra, hogy minél hama-rabb szônyeg boríthassa ôket.

A frissen bejegyzett alapítvány is elsôelérendô célként a galériák berendezéséthatározta meg, sportszerekkel (gyûrû, hinta)történô kiegészítésükre várnak elsôsorbanadományokat. Az alapítvány kuratóriumánakhárom tagja (Nyikos László, Gurzó József ésBerzsák Zoltán) közül Nyikos László osztot-ta meg velünk gondolatait célkitûzéseikrôl,amelyek azóta a szeptemberi presbiteri ülésóta formálódnak és alakulnak, amikor az ala-pítvány gondolata megfogalmazódott.

Fenntartó: a szeretet

Óvodánkban nagy örömünkremindegyik csoportban elkészülta galéria, amely nemcsak szép,hanem sokkal több teret ad a játékhoz, a pihenéshez.

FASORI HARANGSZÓ 13

LELKI HÁZUNK TÁJA

Hamar világossá vált ugyanis, hogyszükség van a Juliannától ezen a ponton iskülönválni, hiszen egészen más célok jellem-zik, így más lehetôségek is veszik körül a kétintézményt. Bár a végsô cél természetesenugyanaz, de a feladatok mégis annyira másjellegûek, hogy nem csak az apró súrlódásokelkerüléséért látszott ésszerûnek, ha különalapítvány üzemelteti az óvodát. Perszeahogy a három lelkes, de kezdô „alapítvány-csináló” a kuratóriumi munkához látott,azonnal kaptak is, de vártak és várnakfolyamatosan segítséget a tapasztaltaktól.

A célok közt itt is elsô a református pe-dagógiai alapelvek érvényesítése. Jó volt hal-lani, ahogy Nyikos László Szabóné VörösKatihoz hasonlóan nagy szeretettel beszélt azóvodáról (habár nem ô az, akinek gyermekeidejár a kuratórium tagjai közül), s elmondta,mennyire fontos mindannyiuk számára, hogyez ne egy üres háttérszervezet legyen, hanema gyülekezettel és az óvodavezetéssel való-ban élô kapcsolatot fenntartó ötletelô csapat,amely egyszerre tartja szemmel az igényeketés a lehetôségeket is.

Az április eleji alakuló ülésen a jogi ésformális teendôkön túl a gyakorlati segítség-nyújtásról is szó esett.

A galériák felruházása mellett konkrétcélként jelölték meg az óvoda honlapjának el-készítését, valamint neveléspedagógiai köny-vek beszerzését számukra, fôleg ezekre vár-nak most adományokat. Remélik, hogy agyülekezet tagjaival karöltve mindezek miha-marabb megvalósulhatnak.

K. J.

AZ ÓVODÁT TÁMOGATHATJUK

Csipkebokor Református ÓvodaiKözhasznú Alapítvány:

10702019-48081403-51100005

A MEGÚJULÁS LEHETÔSÉGEI2009 NYARÁN

VII. 6–11.KISKINCSKERESÕ GYERMEKHÉT

(1–4. osztályosoknak)Tahitótfalu, Isten Tábora

VII. 13–18.NAGYKINCSKERESÕ GYERMEKHÉT

(4–7. osztályosoknak)Tahitótfalu, Isten Tábora

VII. 20–25.CSALÁDOS GYÜLEKEZETI CSENDES HÉT

Tahitótfalu, Isten Tábora

VII. 26.–VIII. 2.HONISMERETI TÁBORTahitótfalu, Isten Tábora

VIII. 2–8.HÁZASSÁGGONDOZÓ CSALÁDOS HÉT

Nagybörzsöny

VIII. 10–15.ÚJIFI HÉT

Verôce

VIII. 17–22.NAGYIFJÚSÁGI HÉT

Tahitótfalu, Isten Tábora

FASORI HARANGSZÓ14

LELKI HÁZUNK TÁJA

• December 24-én: Mezey Tibor lelkipásztor megbetegedett.• December 28-án: Megjelent Mezey Tibor A szív bölcsessége címû könyve.• December 31-én: A pároskör szilvesztert tartott a Skót Misszió épületében. Kovács László

hirdette az igét.• Január 4-én: Zenés áhítaton Pálúr János orgonált. Igét hirdetett Pataki András Dávid lel-

kipásztor.• Január 7-én: Erdélyi Dániel és Pálúr Tamásné az indiai kórházmisszióról tartottak beszá-

molót.• Január 18-án: Az ifjúsági istentiszteleten Szabó László Nagyvárad téri lelkipásztor Szol-

gálhatja-e az ember haragja Isten dicsôségét? címmel tartott igeszolgálatot.• Február 1-jén: A zenés áhítat keretében a Közép-Európai Kamarazenekar lépett fel temp-

lomunkban.• Február 14-én: Pedagógus csendesnapot tartottunk Szarka Miklós családgondozó és Ko-

valszki Mária zongoramûvész szolgálatával. • Február 15-én: Az istentiszteleten Draskóczy Gábor, a VISZ lelkész munkatársa hirdette

az igét, és azt követôen került sor a VISZ-tanfolyamot végzettek bizonyságtételére. Azifjúsági istentiszteleten a félelemrôl és biztonságérzetrôl volt szó. Igét hirdetett a témárólLôrinczi Hunor lelkipásztor.

• Február 20-án: Szülôi est volt a Julianna iskolában.• Február 28-án: Szülôi csendesnapot tartottunk a Julianna iskolában. Elôadók voltak: Pál-

hegyi Ferenc pszichológus és Szarka Miklós családgondozó lelkipásztor.• Március 1-jén: A zenés áhítaton Réti Árpád színmûvész Dsida Jenô Psalmus Hungaricus

címû mûvét szavalta el, Pálúr János orgonajátékával gazdagítva.• Március 1-tôl 5-ig: Végh Tamás lelkipásztor a váli gyülekezetben evangélizált.• Március 7-én: „Isten emberei, férfiak” címmel férfi csendesnapot rendeztünk gyüleke-

zetünkben.• Március 8-án: Szeretetvendégséggel egybekötött találkozót szerveztünk a „régi” fasori

ifjúságnak.• Március 15-én: Az ifjúsági istentiszteleten a féltékenységrôl beszélgettek a fiatalok.

Elôadást tartott a témában dr. Tolnay Lajos orvos, házassággondozó.• Március 29-én: A felnôttkeresztelés és -konfirmáció ünnepi alkalmát tartottuk.• Április 4-én: A gyülekezeti tagok nagy összefogással elvégezték az évi templom és

gyülekezeti ház nagytakarítását.• Április 5-én: Gyülekezeti családi vasárnapot tartottunk. Délután a zenés áhítaton a Soli Deo

Gloria ének- és zenekar hangversenyét élvezhettük. Igét hirdetett: Végh Tamás lelkipásztor.• Április 18-án: Az Ewald rézfúvós kvintett hangversenye volt templomunkban. Igét hirde-

tett Kovács László lelkipásztor.• Április 19-én: Az istentiszteleten dr. Balla Péter teológiai professzor hirdette az igét közöt-

tünk. Este az elégedettségrôl – elégedetlenségrôl volt szó az ifjúsági istentiszteleten. Az ige-

A LEGUTÓBBI HARANGSZÓ ÓTA TÖRTÉNT

FASORI HARANGSZÓ 15

LELKI HÁZUNK TÁJA

hirdetô: Balássy András lelkipásztor volt a Bp.-Törökôri gyülekezetbôl. Megjelent VéghTamás lelkipásztor missziós könyve: „A nagy szabadítás" címmel. Szolnokon az evangé-lizáció kezdô alkalmán Végh Tamás lelkipásztor hirdette az igét; a Lux- és a Pauler- házas-pár bizonyságtétellel szolgált.

• Április 20-tól: A Kecskemét melletti Emmausban volt gyülekezeti csendes hét VéghTamás és Somogyi Péter igeszolgálatával.

• Április 25-én: Isten Táborában az elsô tavaszi tábori munkanapra mentünk több lelkestestvérrel.

• Április 26-án: A Julianna iskola családi istentiszteletét tartottuk, melyen szép mûsort adtakaz iskola diákjai.

• Május 3-án: A Fasori zenés áhítaton Alföldy-Boruss Csilla orgonamûvész játszott.• Május 10-én: A gyülekezet szolgálati területei vezetôinek missziói csendesnapját tartot-

tuk.• Május 16-án: Isten Táborában a második takarítónapon voltunk.• Május 17-én: Ifjúsági istentiszteleten Csere Mátyás pasaréti lelkipásztor szolgált az ifjak

között.• Május 24-én: Fiataljaink konfirmációja zajlott ünnepi istentiszteletünkön.• Június 6-án: Tábornyitás elôtti utolsó takarítónapot tartjuk Isten Táborában.

Lôrinczi Hunor lelkipásztor áprilisban, elutazása elôtt utoljára szolgált közöttünk

FASORI HARANGSZÓ16

2006 áprilisában a Fasori Harangszószerkesztôsége fotópályázatot hirdetett,amelynek témája a Fasori Református Egy-házközség és gyülekezet élete volt. Nagyörömmel és lelkesedéssel készítettük el ésnyújtottuk be fotóinkat. A fotópályázat végülnem valósult meg. Azonban azt kívántuk,hogy mégis kapjon lehetôséget bemutatko-zásra a pályázatra benyújtott összes alkotás.Ezért rendeztük meg a fotókiállítást.

A gyülekezetünknek már régebb ótamegvan az a négy tablója, amelyeket felhasz-nálhattunk. Azonban ezekre a kiállítandófényképeknek csak a fele fér el, ezért két for-dulóban valósítjuk meg a kiállítást. Az elsôrész április 5-én, virágvasárnapon nyílt meg,és a lelkészi hivatal folyosóján látható.

A kiállítással azt szeretnénk bemutatni,hogy milyen szép a templomunk, és azt, hogymilyen örömteli, gyümölcsözô élet folyik agyülekezetünkben. Úgy rendeztük el a képe-ket a tablókon, hogy a templomunkról készültfotók körülveszik a gyülekezet életét bemu-tató képeket. A kiállítás elsô fordulójában fô-

ként a templomunkat és a hozzá szorosabbankötôdô gyülekezeti életet ábrázoló fotókatmutatjuk be. A második fordulóban pedighangsúlyosabb a nyári témakör: a nyári hete-inket, a szolgálatot, a gyülekezeti életet be-mutató nyárias fényképek szerepelnek, vala-mint számos ilyen hangulatú portré.

A kiállítás elsô vagy második forduló-jában az alábbi alkotók fotói láthatók:

Dr. Bondár Tünde, dr. Demeter Kornél,Demeterné Harmathy Zsófia, Devich Márton,Dévai Józsa Gábor, Halász Ágnes, dr. Ko-pecsnik Miklós, Lipták Ágnes, Pataki AndrásDávid, Pataki Dorottya Margit, Pálúr János,dr. Südy György, Szurdoki Mihály.

A kiállítás megszervezésében nagy se-gítségünkre volt Végh Tamás egyetértô támo-gatása. A kivitelezésben Vitéz András segítet-te a munkánkat. Szeretettel hívogatunk min-den érdeklôdôt a Fasori fotókiállítás megte-kintésére, és kívánjuk, hogy a bemutatott al-kotások sokáig hirdessék Isten dicsôségét!

Szurdoki MihályDr. Bondár Tünde

Fotópályázat és kiállítás

Kiváncsiskodóka gyülekezeti teremés a hivatal elôttifolyosón

LELKI HÁZUNK TÁJA

FASORI HARANGSZÓ 17

Érezzétek és lássátok meg, hogy jó azÚr. Boldog az az ember, aki hozzá menekül.

(Zsolt 34,9)

MI A TE HITED ALAPJA? – ez azavarba ejtô kérdés még katolikus korombantalált a szívem és életem közepébe a szó-székrôl, s nem az volt a legkínosabb, hogy énmagam nem tudtam válaszolni, hanem hogy aplébános sem sietett segítségemre. Miután kéthétig forogtam magam körül, hátha meglá-tom az alapot, valahára elkezdtem felfelénézni, hogy Uram, úgy látom, itt baj van. Ahelyzet az alappal az, hogy vagy nincs, vagymég nem derült ki, hogy van – az meg majd-nem ugyanolyan rossz. Nagy megtorpanás azilyen. Az ott valaminek a kezdetét jelezte, deaz elsô megálláson túl a hitben járónakugyanúgy szüksége van idôrôl idôre effélevizsgálódásra.

Ha az ember leteszi az igát, máris meny-nyivel könnyebben mozog a nyaka, jobbantudja forgatni erre-arra – teszem azt felfelé.Ám az ember elôször mindenképp lefelé néz– hogy áll-e egyáltalán, s ha már úgy látja,hogy áll, mindenképp megnézi, hogy min áll.Azon-e még, amire emlékezett… s csak ez-után néz felfelé, hogy friss betonért fohász-kodjon az alap megújítására.

Egy csendeshét az alap kiszélesítésérôl,körbeásásáról, új betonnal való feltöltésérôlszól, s ezzel együtt az emberi látószögnagyítására hivatott – nem csak hogy ha vala-ki megáll szerdán, mind a két vasárnapotmeglássa, hanem hogy mire hazafelé indul azember, reménység szerint újra megtanuljonelôször felfelé nézni.

Jósafát király történetének (2Krón.17.18.19.20, 13-19.) kulcsmotívumai válhat-tak szilárdító elemmé, kötôanyaggá idén

Jósafát, Aháb és Mikeás

LELKI HÁZUNK TÁJA

LELKI HÁZUNK TÁJA

FASORI HARANGSZÓ18

Emmausban, s adták a friss betont személyeséletünkbe egyenegyenként és a gyülekezetéletébe is.

Miért szükséges idôrôl idôre felfrissí-teni, újratanulni hívô életünket? Mert hamarelfelejtjük nem csak azt, hogy esetünkbenmire gondolt az Úristen, hanem hogy egyál-talán mire gondolt, és mit vár tôlünk.

A történet három vezéralakján keresztülmást és mást tanított meg velünk az Úr. Azigében elsôként Jósafát királlyal találkoztunk,országlásának áldott idején, így Jósafát-val,-vel állapotának három alappillérét, amiveluralkodását kezdte, mi is újra magunkévátehettük.

MIT TETT JÓSAFÁT? Kereste azIstent. Erre épített mindent, az élô Istennelvaló személyes kapcsolatra. Ebbôlkövetkezett, hogy lerontotta a bálványokat.Nem könnyû lépés felállni egy néppel szem-ben, és azt mondani, hogy mostantól végetvetek a bálványimádásnak – s mennyivelnehezebb sokszor felállni önmagunkkalszemben, és lerontani az évek hosszú ésfáradtságos munkájával felépített bálvá-nyainkat, amikben annyira hittünk, legyen aza pénz, egyéni dicsôség, a karrier, tudás, jókapcsolatok.

Amellett, hogy Jósafát lerontotta a bál-ványokat, adott helyettük népének mást – desokszor bajunk nekünk magunknak, hogycsak rontani tudunk, csak elmondjuk, hogymi nem jó, hogy nem kell élni; de nem éljükoda a másik elé, hogy azzal szemben hogyérdemes.

Jósafát komolyan vette a Szentírást, snem csak a saját életére nézve, hanem egésznépére tekintve. A bálványok helyét azonnalbetöltötte, hogy a keletkezett vákuum neokozzon még nagyobb bajt. Az Igét adtanépének tanítására. Ezen a három lépcsôn át

hagyta magát Jósafát arra a békességrevezetni az Úr által, amit csak ôtôle nyer-hetünk, ez a -val,-vel állapot, ami annyit tesz:az Úr Jósafáttal volt, és Jósafát az Úrral volt.Olyannyira, hogy az Úr a király ellenségeit isországának építésére használta fel.

Így tanulhattuk meg mi is, hogy Istenórájában a visszafelé forgó fogaskerekek iselôre hajtják a mutatót. Olyan jó abban a nyu-galomban élni, hogy az Úr akaratából még azellenségeink is a javunkat fogják szolgálni,bármennyire is ellentétesek ezzel szándékaik.

A -val,-vel állapot hozadékaként Jósafátjó gondolatokat kapott az Úrtól, s amit Istenelôtti csendjében megértett, azt meg is tette.

Békeidôben ostromállapotra készült –ahogy a fa is nyugalmi állapotban a gyökerétnöveszti. Hiszem, hogy mindannyiunknakilyen készülésre, töltôdésre, „gyökérnövesz-tésre” szánt békeidô volt ez a csendeshét.

A HÍVÔ ÉLET buktatóiról gondolkod-nunk azért kellett nekünk és kell általában,mert kikerülhetetlenül vannak. A Sátán otttámad, ahol élet van; tehát ha életünk van, aza valószínû, hogy folyamatos támadásnakvagyunk kitéve. Jósafát életében is eljött az apillanat, amikor nem figyelt az Úrra. Amikornélküle hozott meg egy döntést. Nemkérdezte az Urat.

Így került ô is, s rajta keresztül mi isszoros kapcsolatba Aháb királlyal, akiJósafáttal ellentétben tudatosan nem válasz-totta az Isten útját. Az ô történetén keresztülazt tanultuk meg, hogy aki pöffeszkedik azélô Istennel szemben, aki nélküle is tudja, mitakar, és aki akkor is azt csinálja, amit ô akar,miután Isten akaratát megtudta, és kiderült,hogy az a sajátjával nem esik egybe, halálraítélte magát.

Egy pillanatra egymás mellett látjuk akét királyt. Azt, aki a biztos halált választotta,

FASORI HARANGSZÓ 19

és azt, aki a biztos életet elhagyva most mellészegôdött.

A történet szerinti harmadik tanító-mesterünk Mikeás, az Úr prófétája. Semmiesélye nincs – ezt ô maga is jól látja. Négy-száz hamis prófétával szemben kell kiállnia –de megteszi. Halálos veszedelemben, lehe-tetlen helyzetben is vállalja azt, amit az Úrrábízott. Hirdeti az élô Isten üzenetét akkor is,mikor biztos lehet benne, hogy ezt a világonsenki megköszönni neki nem fogja.

SZEMÉLYES ÉLETÜNKBEN mi isodaállhatunk Mikeás mellé, lehetünk azok,akik azt mondják: Isten kijelentett akarata mais idôszerû és érvényes a házasságra, a szere-lemre, a nemi életre, a pénzzel való bánásra,a pozíciókba való törekvésre, a gyermekneve-lésre… mindenre vonatkozóan érvényes mais. Oda merünk-e állni?

Aki ránk néz, nem azt látja-e, mintMikeás a próféciájában mondott a néprôl:Nincs ezeknek gazdájuk?

A két király szövetsége nem az Istenakarata volt. A két király háborúba indulásanem az Isten akarata volt – s ezt ô nyilván-valóvá is tette. Aháb király válasza erreegyértelmû volt: beszéljen az Isten prófétája,amit akar, üzenjen a kegyelmes Isten, ki tudjahányadszor is életmentô igét, az az ô dolga,én csinálom, amit elgondoltam, és amit énakarok. A történetbôl látjuk, Aháb elvérzik azIstennel és az ô akaratával szembehelyez-kedô, önmagát menteni akaró csatában,ahova Jósafátot is biztos bukásba rántotta.

Jósafát azonban Isten kegyelmébôl meg-menekült. Nagyon egyszerûen ám, úgy, hogyés ahogy Istennek lehetséges! Megold-hatatlan, vesztes és végzetes helyzetbe sodor-ta önmagát. Hûtlen volt Istenhez, s a hûtlen-ség következményei körülvették – de em-lékezzünk rá, honnan indult: a -val,-vel

állapotból, az Istennel való szoros kapcsolat-ból. Így szakadhatott ki belôle a kiáltás az Úrfelé, ami a legôszintébb hívó ima. Az élôIstent hívta segítségül, aki azonnal meg-szabadította.

Eszünkbe jut az Úrhoz kiáltani aveszedelemben? Ez jut eszünkbe, vagy újra asaját ötleteink? A bukás után olyan jó a hívôembernek megtapasztalni, hogy van szaba-dítás, mindig van szabadítás, mindig vanhova visszatérni!

Jósafát újrakezdhette az Úrral, merthiába válik hûtlenné az ember, és fordul el azÚrtól, az élô Isten mindig csak egyimád-ságnyi távolságra van tôle. Olyan jó volnanem neveletlen hívônek maradni; de tanulnihibáinkból, és nem felejteni el, milyenkegyelmes volt Isten! Jósafát nem felejtetteel. S amikor erôn felüli próba következett,amikor váratlan ellenség támadta meg azországot – újra az Úrra tudott nézni, tudottimádkozni, s vele együtt az egész népe.

Annak is megvan a következménye, havalaki felemeli a tekintetét az Úrra. Ha valakielkezd bízni Istenben, ha ott, a bajai kellôsközepében nem az ellenségére, nem magára,nem a rendelkezésére álló csekély erôre gon-dol csupán, hanem az Úrra. Micsoda erejevan annak, ha egy nép együtt áll az Úr elôtt ésTôle várja a megoldást!

A csendeshét végén morzsaszedésnél jóvolt újra hallani, hányan kaptunk megerô-sítést, békét a szívünkbe. Sokunknak kerültekhelyre a dolgok az életében – és híztunknéhány kilót a kecskemétiek kitônô fôztjétôl.Megtanultuk hittel együtt mondani: Uram,csak tereád néznek a mi szemeink!

Mert bármilyen messzire is kerültünkmi, az Isten mindig csak egyimányi távolság-ra van tôlünk!

Király Judit

LELKI HÁZUNK TÁJA

Munkanap TahibanTavasszal két takarító-rendezô nap is volt Tahitótfaluban, Isten táborában. Az elsôntöbb mint negyven, a másodikon több mint harminc testvérünk vállalt szolgálatot, és élvezte a közös munkát, gereblyézést, fahordást, gallyazást, a száraz levelek összegyûjtését. Az idén könnyen ment a fûnyírás, a tahi gyep pedig egy angol futballpálya szépségével vetekszik! Mindez annak köszönhetô, hogy a gyülekezetadományaiból vásároltunk egy több százezer forintot érô fûnyíró traktort (képünkön),amely óriási segítséget jelent. A tahi munkát nem csak a felnôttek, a velük érkezettgyermekek is nagyon élvezték!

Fotó

k: D

. M.

FASORI HARANGSZÓ22

Rögtön megmagyarázom, mirôl leszszó, hátha valaki nem kedveli a talányos, fur-csa címeket. A Heidelbergi Káté elsô kérdéseígy fogalmaz: „Jézus Krisztus tulajdonavagyok.” A hívô ember nem magáé, hanemKrisztusé. A tulajdon polgári jogi fogalom, ésjogászként elgondolkodtam azon, vajon mimindent mond ezzel a megfogalmazással akáté. Heidelberg városa és a jogtudományegyébként is szorosan összekapcsolódik: Né-metország legrangosabb jogi fakultása talál-ható a Neckar parti egyetemvárosban.

Ha a megtérést, életátadást – persze csakjelképesen – jogi tranzakcióhoz hasonlítjuk,olyan tulajdonátruházásról beszélhetünk,melynek tárgya saját életünk, a régi tulajdo-nos mi vagyunk, az új Jézus. Annak eldönté-sét, hogy ez az ügylet visszterhesnek (amikora szolgáltatás és ellenszolgáltatás azonosértékû), vagy ingyenesnek (például ajándéko-zásnak) tekintendô, a teológusokra bízom.Hiszen sokszorosan kapom vissza, amit áta-dok neki, de mégsem ezért, nyereségvágybólmondok le régi életemrôl, hanem hálából.

Minden tulajdonváltozásnál figyelem-mel kell lenni a tulajdonszerzés módjára. Ar-ra, hogy hogyan, és fôleg, hogy mikor száll áta tulajdon a régirôl az új tulajdonosra. Enneka jogtörténetben kétféle módja alakult ki: afrancia és angolszász jogban élô konszenzuá-lis, valamint a német jogban megtalálható tra-díciós rendszer. Ez utóbbit fogadja el a ma-gyar jog is. Az elôbbi szerint, ha eladó és ve-vô megállapodnak a dolog tulajdonának átvi-telérôl, azaz adásvételi szerzôdést kötnek, atulajdon ennek alapján, ezzel egy idôben át-száll. A tradíciós rendszerben azonban a szer-zôdés önmagában még nem eredményez tu-lajdonváltozást. Ahhoz a dolog tényleges át-

adása is kell. A nálunk is hatályos tradíciósrendszer szerint tehát, amennyiben a szerzô-déskötés és a dolog átadása nem esnek egybe,a dolog tulajdonosának a szerzôdéskötés utánis, egészen a dolog maradéktalan átadásáig arégi tulajdonos tekintendô.

Márpedig a kettô nem mindig esik egy-be. Megtéréskor elfogadom Krisztus áldoza-tát, így megkötöm ugyan a szerzôdést Krisz-tussal életem átadásáról, de a tényleges, teljesátadás még várat magára. Még marad néhánytitkos zug a szívemben, amelynek átadásávaladós maradok, amikhez még titokban sokáigragaszkodom. Újra és újra megdöbbenek,amikor rábukkanok egy ilyen, magam elôtt isrejtett szobára, ahol még én vagyok birtokonbelül, noha már Krisztus a tulajdonos. Pedigmegtérésemkor életem egészének, és nemcsak egy részének átadási szándékát nyilvání-tottam ki, ám a teljesítés részleges maradt.Több kérdés merül fel ezzel kapcsolatban. A

A megtérés jogi kérdéseiTÜKÖR

FASORI HARANGSZÓ 23

konszenzuális vagy a tradíciós szemlélet ahelyes? Azaz: megtörtént-e a tulajdonátszál-lás, vagyis az életátadás a szerzôdéskötéskor,vagy nem, mivel az átadást nem teljes körûenment végbe? A teljesítés hibája miatt utólagérvénytelenné válhat-e a szerzôdés?

Jogi álláspontom szerint Krisztus a kon-szenzuális rendszerhez tartja magát: a tulaj-donjog életem felett a szerzôdéskor, megtéré-sem pillanatában átszáll, még a teljes élet-

átadás elôtt. Krisztus elfogadja a szerzôdés-ben tett nyilatkozatomat, hogy átadom nekiéletemet, még ha tudja is, hogy a teljesítésmég nem teljes körû. Sôt, esetleges továbbieltitkolt, át nem adott dolgaimtól függetlenülhelytáll értem, és azokat is tulajdonának te-kinti. Nem mondja fel a szerzôdést, hanemhûen ígéretéhez, tartja magát hozzá. Nem fogmegvádolni nem szerzôdésszerû teljesítéssel,és nem fog emiatt perelni az illetékes IsteniTörvényszéken sem.

Azonban, ha ténylegesen, a gyakorlat-ban nem történik meg a tulajdon tárgyának át-adása, a szerzôdés nem sokat ér. Hiába szállát a tulajdon, hiába tûnik tökéletesnek és be-fejezettnek a jogi konstrukció, ha nem valósulmeg az ügylet célja: az életátadás. Addigugyanis, amíg van olyan része a dolognak,amelynek átadására nem került sor, a dologát-adás nem tekinthetô teljesnek, a szerzôdésteljesítettnek. Ha kenyeret veszek, hiábaadom át a vételárat, és hiába mondja az eladóbármilyen fennkölten, hogy „a kenyér egésze

mostantól csak az Öné”, ha magát a kenyeretnem adja oda nekem. Hívô életünk fô céljaéppen a megszentelôdés, azaz a szerzôdés tel-jesítése, az uralom átadása Krisztusnak éle-tünk minden területén. Ha ragaszkodom bizo-nyos dolgok birtoklásához, melyekhez külön-ben már semmi jogom, hiszen a birtoklásjoga a tulajdonost, Jézust illeti meg, az ô tu-lajdonával élek vissza. Ezért pedig büntetés,pontosabban kártérítés jár Neki. Nagy kegye-lem, hogy ezt az igényét nem érvényesíti, ésnem perel érte.

Remélem, nem tûnik mindez pusztaspekulációnak, még ha a hasonlat néhol erôl-tetett is. Arra szeretnék rámutatni, milyenfontos a szerzôdések teljesítése, és hogy do-logátadás nélkül a szerzôdés semmit sem ér, atulajdonviszony változása ellenére a tényle-ges helyzet a régi marad. A megtérés teljeséletátadás nélkül múló lelkesedés csupán, ésnem elkötelezôdés.

Persze a legfontosabb nem az, hogy énelfogadom-e Krisztus ajánlatát, hanem az,hogy Ô elôre, próbatétel és biztosíték nélkülelfogadott engem. Mert az én életátruházáso-mat megelôzte egy még fontosabb, világra-szóló jogügylet: egy tartozásátvállalás.Amikor ennek az eladósodott, csôdbe mentvilágnak minden adósságát, terhét önként át-vállalta a Golgota keresztjén. Ô, akinek ko-rábban semmi adóssága nem volt. Ha lemon-dok régi életemrôl, azt hálából teszem,Krisztus értem hozott áldozata miatt, és nemcserébe azért. Ô tisztességes szerzôdô fél:nem követel magának semmit, csak kér szelí-den, és a döntést rám bízza. Az értem hozottáldozat nekem ingyenes, mert nem nekemkell visszafizetnem az árát – nem is tudnám.Neki viszont sokba került: drága életébe. Asokszor emlegetett ingyen kegyelem tehátlegfeljebb nekem volt ingyen…

Szabó Zsolt

Az értem hozott áldozatnekem ingyenes, mert nemnekem kell visszafizetnemaz árát – nem is tudnám.Neki viszont sokba került:

drága életébe.

TÜKÖR

FASORI HARANGSZÓ24

INTERJÚ

Mind többen jönnek a fasori reformátusgyülekezetbe, messze hangzik az itt hirdetettIge – mondja Kissné Sohár Márta, a gyüleke-zet hivatalának vezetôje.

– Fogadja azokat, akik esküvôt, ke-resztelôt, temetést szeretnének bejelen-teni, esetleg csak érdeklôdnek, lelki segít-ségre számítanak. Hogyan kezdôdött aszolgálata?

– Tizenhárom évvel ezelôtt tértem meg,itt a gyülekezetben. A szüleim ugyan hívôkvoltak, én is konfirmáltam, idônként eljártunktemplomba, de ebbôl az idôbôl szinte semmiélményem nem maradt.

– Mi volt a fordulópont az életében?– Csôdbe jutott a második házasságom.

Az elsôbôl származó gyermekemet neveltük,a férjem azonban nagyon szeretett volna kö-zös gyermeket is, de én hosszú évek alatt semkerültem áldott állapotba.

– Hogyan jött el a templomba?– Onnan kell kezdenem, amikor a Re-

formátus Zsinat szeretetszolgálati irodájándolgoztam, s a sógornômtôl kaptam egy ka-zettát, amelyen Végh Tamás lelkipásztor Ni-kodémus történetérôl beszélt. Arról, hogyújonnan kell születnünk. Rendkívüli hatástgyakorolt rám. Megjegyeztem Tamás nevét.Másfél évvel késôbb a kolléganôm megemlí-tette, Végh Tamás Pestre jön, s mivel a lá-nyom konfirmálni készült, arra gondoltam,elviszem hozzá. Elôkészítôre járt. Emlék-szem, Tamás szólt nekem, „anyuka is leülhet,meghallgathatja,” s én benn is maradtam. Na-gyon tetszett, így kerültünk a gyülekezetbe,de utána elmaradtunk. Aztán bekövetkezett akrach az életemben. Kinyitottam a Bibliát Jób

könyvénél, és ezt az Igét olvastam: „Ímé, bol-dog ember az, a kit Isten megdorgál; azért aMindenhatónak büntetését meg ne utáljad!Mert Ô megsebez, de be is kötöz, összezúz, dekezei meg is gyógyítanak…. Majd megtudod,hogy békességben lesz a te sátorod, s ha meg-vizsgálod a te hajlékodat, nem találsz bennehiányt. Majd megtudod, hogy a te magodmegszaporodik, és a te sarjadékod, mint amezôn a fû...” Akkor már tudtam, hova jöjjek.Akkor volt itt ébredés. Még nem voltunksokan. De az a szeretet, amivel fogadtak, itttartott. Hazaérkeztem. Nem kérdezték, mittudok, ki vagyok, milyen nagy ember vagyok,hanem csak azt, miben segíthetnek. Jézusrólbeszéltek, a Megváltóról, Szabadítóról,újjászületésrôl. Ebben az idôszakban tértemmeg, de otthon a családi gondok nem akartakszûnni, a férjemnek nem nagyon tetszett,hogy ide járok. Megkérdeztem SomogyiPéter lelkipásztort, van-e jogom magam mel-lett tartani a férjemet, ha nem lehet gyerme-kem, és neki ez a legnagyobb vágya? Ô aztfelelte: „Honnan tudod, hogy nem lehet gyer-

Beszélgetés Kissné Sohár Mártával, a hivatal vezetôjével

Isten csodálatos gondoskodása

Fotó: D. M

FASORI HARANGSZÓ 25

INTERJÚ

meked? Istennek van hatalma rá, hogy ad-jon.” Közben belevágtunk egy lombikbébi-programba. Nehezen vállaltuk. Még alig kap-tam elôkészítôként egy-két hormongyógy-szert, Isten egyértelmûen leállította a bea-vatkozást. Azt gondolom, azért történt így,hogy Isten dicsôsége nyilvánvaló legyen,hogy az Ô hatalmából fogant meg a fiúnkélete. A férjem is kimondta, hagyjuk abba azegészet, mert Isten nem akarja. Ô, aki nemhívô, Istenre hivatkozott, s én örültem neki.Akkoriban a Bibliaolvasó kalauz szerintSámuel könyvét olvastuk, Sámuel prófétaszületésérôl. Édesanyja imádságánál nyitot-tam ki a Bibliát. Neki sem lehetett gyermeke,sírva ment a templomba, s imádkozott, ez vanlejegyezve: „Azután erôs fogadalmat tett, ésezt mondta: Seregek Ura! Ha részvéttel tekin-tesz szolgálólányod nyomorúságára, gondodlesz rám, és nem feledkezel meg szolgálólány-odról, hanem fiúgyermeket adsz szolgáló-lányodnak, akkor egész életére az Úrnakadom.” (1Sámuel 1,11) Bennem is megfo-galmazódott, miért ne ajánlanám fel én is.Szívesen! S elmondtam ezt az imádságot.Teljesen egyértelmû volt, Isten meghallgatott.Ez volt a keresztelési igéje: „Ezért a gyer-mekért imádkoztam, és az Úr teljesítettekérésemet, amit kértem tôle. Én viszont fel-ajánlom az Úrnak. Legyen egész életére fel-ajánlva az Úrnak! És ott imádták az Urat.”(1Sámuel 1,27)

– A férje hogyan reagált? – Az édesanyjának telefonon jelentette

be a nagy hírt, s emlékszem, így fogalmazott:a feleségem áldott állapotban van. Ô, aki nembeszél így. Számára is egyértelmû volt. Nagycsoda és öröm.

– Szolgálata mikor kezdôdött?– Mielôtt vártuk közös gyermekünket, én

elveszítettem a munkámat. A munkanélkülihivatal felajánlott egy féléves továbbképzési

lehetôséget, amit elfogadtam. Ebben az idô-szakban lettem állapotos. A tanfolyam elvég-zése után próbáltam állást keresni, ám mivelmindenütt elmondtam, gyermeket várok, el-utasítottak, ezért csak pár tízezer forintosgyesre voltam jogosult. Ebben az idôbenazonban egy kaposvári jogásznô észrevettegy jogalkotási hibát, perre ment az állammalszemben, s kiküzdötte több ezer anyukának,köztük nekem is, hogy visszamenôleg kap-hassunk több százezer forintot, ami sokatlendített az anyagi helyzetünkön, mert a fér-jem akkoriban megbetegedett. Úgy éltemmeg, mindenütt becsületesen elmondtam, ba-bát várok, s bár nem kaptam állást, Isten ígyis gondoskodott rólunk. Egyik bibliaórán hal-lottam ezt az Igét: „Én és az én házam népeaz Urat szolgáljuk.” Nagyon megfogott, szol-gálni akartam én is, bár, amiben tudtam,addig is részt vettem. Segítettem a biatorbá-gyi konyhán, részt vettem a közös takarításialkalmakon a gyülekezeti tagokkal, részt vet-tem a gyermekmegôrzô szolgálatban. 2003-ban a kisfiam már két és fél éves volt, a fér-jem még mindig súlyos beteg. Munkát kellettkeresnem. Imádkoztam, hogy Istentôl valómunkahelyet találjak. Ebben az idôszakbanegy ismerôs presbiter házaspár szólt, keres-nek valakit a lelkészi hivatalba. Végh Tamáskérdezte, hogy jönnék-e? Igent mondtam. Eztugyancsak csodaként éltem meg.

– Akik keresztelésre hozzák gyer-meküket, ezt milyen indíttatásból teszik?

– A gyülekezeti tagokon kívül a nagytöbbség családi hagyományra hivatkozik.Úgy gondolják, ez egy ünnepség, megnyug-vás számukra, hogy a gyermek meg van ke-resztelve. Kicsit megütköznek, amikor kide-rül, elôkészítôre kell járni. Az a válasz, nemtudnak. Estig dolgoznak. Ilyenkor felhívom afigyelmüket arra, hogyan fognak ígéretettenni, ha azt sem tudják, mirôl van szó.

INTERJÚ

FASORI HARANGSZÓ26

– Nem tudatosodik bennük, hogyIstennek tesznek ígéretet?

– Sajnos, sokakban nem. Azt felelik,megkereszteltetik a gyereket, s ô majd eldön-ti, akar-e templomba járni. Nem tudják, Istena szülôre helyezi a felelôsséget, hogy Jézus-hoz vezessék. Elmondom, hogy a gyülekezetis ígéretet tesz arra, minden segítséget megad,hogy a szülôk ígéretüket teljesítsék, s ez való-ban így van. Mert baba-mama kör van, gye-rekmegôrzésre is lehet hozni a kicsit, aztánkésôbb lehet jönni óvodás-istentiszteletre. S anagyobbak hittanra, gyermek-istentiszteletrejárnak. Van anyakör, fiatalasszony-kör, páros-kör, valóban minden segítséget megadunk.Ha ôk nem teljesítik az ígéretüket, akkor agyülekezet sem tudja. Nem olyan régen na-gyon megrázott, hogy egy édesapa temetéstjött bejelenteni. A 26 éves fia öngyilkos lett, samikor megkérdeztem, jártak-e templomba,azt felelte, a fia elôször és utoljára a keresz-telésén volt a templomban. Micsoda felelôs-ség van rajtunk! Nem lehet a szülôknek aztmondaniuk, a gyermek majd eldönti, mitakar, mint ahogy arról sem kérdezzük megôket, akarnak-e iskolába járni. Ahogy meg-tanítjuk ôket a helyes viselkedésre, táplál-kozásra, s arra, hogy a piros lámpánál nemszabad átmenni, ugyanígy a lelki épülésükreis gondot kell fordítani.

– Egyházi házasságot miért akarnak?Az is csak egy szép ceremónia?

– Sokaknak igen. Nem is nagyon lehetelhatolni a lelkükig, annyira távolságtartóak.Azért az elôkészítôkre eljárnak, s hallgatnakfigyelmesen. Beszélünk nekik arról, milyensok a válás, s Isten össze tudja tartani a kap-csolatot. Ilyenkor furcsa izgalom ül ki az ar-cukra, érzik, milyen jó, hogy eljöttek, mertazt akarják, hogy ez a házasság tartós legyen.Késôbb aztán találkozunk velük, amikor agyermeküket hozzák keresztelôre.

– S a temetések?– A temetés megrázó esemény, megren-

dülnek az emberek a haláltól. Az Isten-tudatfelerôsödik bennük. A legtöbb emberbenbenne van, hogy keresztény ország vagyunk,s ragaszkodnak ahhoz, hogy lelkész temessea szerettüket. Amikor jönnek bejelenteni agyászhírt, s beszélgetünk, beszélgetnek a lel-készekkel, az sokakat indít Jézushoz. Nemrögtön, nem hetek múltán, meglehet, csakévek elteltével. De az Igében is benne van,nem mindig ugyanaz a vetô, mint az arató.Emlékszem, néhány éve egy hölgy a testvéreszámára kért egyházi temetést, nem sokkalkésôbb jelentkezett konfirmációra, s megtért.

– Milyen hatást gyakorol a gyüleke-zetünk a környezetére? Mennyire hallat-szik a hangja?

– Csodálatos, amikor úgy térnek be, ittesküdött a barátom, itt volt a gyermeke ke-resztelôje, szeretnénk, ha a mienk is itt lenne.Épül, gyarapodik a gyülekezet. Megfogjaôket az a közvetlenség, az a szeretetteljes lég-kör, ami itt van, ahogy a lelkészek hirdetik azIgét. Az új életet kapott gyülekezeti tagok isviszik a hírt mindenfelé: „Uram, kihez mehet-nénk? Örök életnek beszéde van tenálad. Ésmi elhittük és megismertük, hogy te vagy aKrisztus, az élô Istennek Fia.” (Jn 6,68–69.)

Cseke Hajnalka

FASORI HARANGSZÓ 27

AJÁNLÓ

Gyönyörû kivitelû és rendkívüli zeneiélményt nyújtó hanglemezt adott közre né-hány hónapja Pálúr János orgonamûvész,templomunk orgonistája, és az Arany Jánoskarnagy vezette Psalterium Hungaricuménekkar Gárdonyi Zoltán kórus- és orgona-mûveibôl. A felvételek a fasori templombankészültek 2006 májusában. Mennyei muzsi-kát hallunk, s ehhez templomunk kiválóakusztikája is hozzájárul. „Mûvem a Király-nak szól” – hirdeti a CD borítója. Azelôadók nem véletlenül választották a 45.zsoltár 2. versét a lemez címéül, hiszen a ki-advány minden hangja a zeneszerzô Gár-donyi és a mûveket megszólaltató mûvészekmély hitérôl tanúskodik: ez a CD, valameny-nyi rezdülése a Királynak szól, Istent dicsô-íti, az Ô üzenetét közvetíti. Ez a szándékmegszenteli a felhangzó muzsikát, és a zeneigehirdetéssé válik.

Két motettával indul a lemez, elsôkéntdicsérô éneket hallhatunk a 45. zsoltárból vettversekre, majd Szép könyörgés szólal megBalassi Bálint szövegére. Ezután orgonako-rálok, gyülekezeti ének feldolgozások, továb-

bi motetták váltják egymást, felhangzik aPsalmus poenitentialis zsoltárfeldolgozás.Számomra a CD „csúcspontjának” számít aSzelíd szemed, Úr Jézus címû orgonakorál,majd ugyanennek az éneknek az énekkari fel-dolgozása. A lemez záró számaként A tékozlófiú címû, majdnem húszperces kisoratórium,amelyben Lettner Zsolt, Oláh Gábor, BaskyIstván, Arany János és Számely Vivien énekelszólót. Érdemes a Gárdonyi CD-t az iratter-jesztésben megvásárolni, mert amellett, hogytöbb mint egyórányi különleges mûvészi él-ményt kínál, hitünket is mélyítheti.

D. M.

A FASORI REFORMÁTUS EGYHÁZKÖZSÉG ÖRÖMMEL FOGAD ADOMÁNYOKAT!

A Lelkészi Hivatalban bárki bármilyen célra befizethet adományokat. Csekken és banki átutalással is lehet fizetni az alábbi célokra és számlaszámokra:

1. Gyülekezet javára: Budapest Fasori Református Egyházközség: 11707024-20344003-00000000

2. Julianna Iskola javára: Szabó Imre Alapítvány: 11707024-20304014-000000003. Csipkebokor Óvoda javára: Csipkebokor Református Óvodai Közhasznú Alapítvány:

10702019-48081403-51100005 4. Orgonaépítés céljára: Fasori Orgona Alapítvány: 11707024-20403144-00000000

„Mûvem a Királynak szól”Fasori CD Gárdonyi Zoltán mûveibôl

Életem elsô 37 évét Isten nélkül töltöt-tem, félig-meddig tudatosan. Katolikus-zsidócsaládból származom, de szüleim a háború,az üldözések, nélkülözések miatt nem gyako-rolták vallási gyökereiket, s mindketten a hu-manizmus és az emberi erkölcs, a jó szolgála-tában élték életüket. Apai nagyanyám hívôkatolikusként még 90 éves korában is „lefu-totta” a templomba igyekvôket, s gyerekko-romban sokszor elkísértem a misére, élvez-tem a templomi csendet, nyugalmat, békessé-get, de a liturgiából, az ott elhangzottakbólnem sokat értettem. Bár nem emlékszem rá,hogy nagyanyám Istenrôl, Jézusról beszéltvolna nekem, vagy imádságokat tanított vol-na, mégis 14 éves születésnapomra egy kato-likus fordítású Bibliát kaptam tôle, amelyetolvasgattam, de sokat nem értettem belôle,inkább csak a zsidó gyökerek, történetek ér-dekeltek belôle. Anyai nagyanyám nemgyakorolta hitét, de a zsidó gyökerû családok-ban valahol láthatatlanul ott munkálkodik

Isten, tudnak róla, mint valami távoli Terem-tôrôl, Gondviselôrôl, még ha nem is veszikkomolyan (vagy személyesen) jelenlétét,legalábbis én így érzékeltem. Emberi szem-pontból sokszor érthetô ez a csalódott gon-dolkodás a holokauszt személyes átéléseután, nagyanyámék 14-en voltak testvérek, sa népes rokonságból csak néhány unokatest-vér élte túl a zord idôket. Mindenesetre az énszemélyes életem is így zajlott, a szokványosemberi erkölcsök alapján tisztességes életetpróbáltam élni, s azt gondoltam, betartom aTízparancsolatot (persze felszínesen, és az el-sô parancsolatról tudomást sem véve), s büsz-ke voltam magamra, milyen jól megy ez....

Mérnöki pályára kerültem apám nyom-dokain, aki kômûves inasból lett építészmér-nök, s azokat az elveket vallottam, amiketotthon hallottam szüleimtôl: „élj tisztessége-sen”, „használd a fejedet gondolkodásra”, „nevárj másra, csak az valósul meg, amit temegcsinálsz”, „okos ember más kárán tanul”,s hasonló bölcs, de emberi tanításokat. Mégaz egyetemi évek alatt megismerkedtem ké-sôbbi feleségemmel, akivel összeköltöztünk,majd két évvel késôbb összeházasodtunk. Há-rom gyermekünk született gyorsan egymásután, olyanok, mintha hármas ikrek lennének,legalábbis az elsô évek szülôi terhelése annaktûnt. A felszínen úgy éltük az életünket, mintegy tisztességes család, de a házasságunk, azegymáshoz való kapcsolatunk egyre nehezeb-bé vált. Nekem továbbra is az volt az alapel-vem, hogy a férj feladata minden (anyagi)dolgot elôteremteni, miközben feleségem en-gem hiányolt az életünkbôl, rám lett volnaszüksége. Mindezeknek meg lett a következ-ménye (hiszen az Isten nélküli életem voltmaga a bûn, s ennek kiteljesedése lett a halál,a kapcsolataim, életlehetôségeink halála):párkapcsolatunk szétzilálódott, a munkámpedig egyre inkább a mások anyagi becsapá-

BIZONYSÁGTÉTEL

FASORI HARANGSZÓ28

„Aki feltekint rá,életben marad...”

(4Móz 21,9, Jn3 14–15)

FASORI HARANGSZÓ 29

BIZONYSÁGTÉTEL

sán kezdett alapulni. S én a „jó ember”, mégmindig vakon azt gondoltam, minden rend-ben van, csak most egy kicsit nehezebb élet-szakaszon megyünk át, nemsokára mindenrendben lesz....

2002 nyarán kerültem a Fasorba egyistentiszteletre, megfáradtan, megcsömörlöt-ten, s nyugalomra vágyódóan, ahol az ige-hirdetés a pusztában megpihentetett Illésrôlszólt: hogyan gondoskodik róla Isten. Nemsokat értettem belôle, mégis úgy megfogott,hogy lehajtott fejjel ültem a karzaton, és el-kezdtek potyogni a könnyeim. Meg kellettlátnom, hogy a magam erejébôl nincs továbbút; vagy átadom magam Isten gondoskodásá-nak, vagy éhen és szomjan pusztulok amagam pusztaságában. És Isten megkönyö-rült rajtam, s mint Illést, elindított egy hosszúúton, aminek döntô állomása lett egy csen-deshét hat hónappal késôbb, ahol nagyellenkezések és küszködések után átadhattamNeki valóban az életemet. Nagy volt ez aküszködés, egy testvérem megkérdezte a hétközepén (látva tépelôdésemet): „Hogy érzedmagad?” Ôszinte válaszomra, hogy nagyonrosszul, csak ennyit mondott: „Az a jó!”Nagyon utáltam abban a pillanatban, de azótais hálásan emlékszem rá vissza, mert ô mártudta, hogy csak a disznók vályújától, a halá-lon keresztül lehet az Életre eljutni. Akkorérthettem meg, hogy az igazi Életre, Jézuséletére csak a halálon, az énem halálánkeresztül juthatok el, s ez azóta is így van.Róla, Jézusról tehetek bizonyságot, ô azegyetlen, aki szabadítást tud és akar adni amagamat istenítô mondvacsinált „életembôl”,a jót akaró, de újra és újra kárt okozó önfejûtevékenykedéseimbôl. Hiába akarok „keresz-tyén életet” élni, a saját erômbôl nem megy,lehetetlent kívánok; az egyetlen esélyem az,ha komolyan veszem, hogy az én igazi, meg-érdemelt helyem a kereszten van, s így Jézus,

a Lelke által élhet, tevékenykedhet az én éle-temben, helyettem. Sokszor megtapasztal-tam, ha a saját fejem után megyek és nemkérdezem meg „Uram, mit akarsz, hogy cse-lekedjek?” (Apcsel 22,10), annak súlyoskövetkezményei lettek, s ha megkérdeztem(és meg is mertem tenni), én csodálkoztam alegjobban, hogy a lehetetlennek tûnô dolgokegyszeriben megoldódtak. Nem oldódott megaz életem egyszeriben, de egyre lehetetlenebbkörülmények között is egyre biztosabban, bársokszor kételkedve járhatom az utamat, tudvahogy (az, Aki az Életét adta azért, hogy ne-kem ne kelljen elpusztulnom) hûségesen irá-nyítja lépteimet. Legnagyobb küzdelmeimmég mindig a (túlságosan) tevékeny termé-szetemmel vannak, s újra megkapom az Úrtólegyik kedves Igémet: „Az ÚR harcol értetek,ti pedig maradjatok veszteg!” (2Móz 14,14).Bizony sokszor tapasztalom, hogy valamitnem csinálni sokkal nehezebb, mint gyorsanmegtenni, s csak az Istennel való szoros, sze-mélyes közösség képes arra, hogy megértsemakaratát: „Ahogy a szolgák uruk kezére néz-nek, vagy a szolgáló úrnôje kezére néz, úgynézünk mi Istenünkre, az Úrra, míg meg nemkönyörül rajtunk.” (Zsolt 132,2). Felfoghatat-lan számomra az Ige beteljesült valósága:„Békességet hagyok nektek: az én békessé-gemet adom nektek; de nem úgy adom nektek,ahogyan a világ adja. Ne nyugtalankodjék ati szívetek, ne is csüggedjen” (Jn 14,27), eztsoha nem tudtam volna magamról elképzelni.S azt sem, hogy az én makacs és önfejû ter-mészetemet olyan nagy türelemmel és szere-tettel tudja megadásra kényszeríteni az énUram, Aki még mindig nem mondott le arról,hogy már itt teljessé és boldoggá tegye az éle-temet, elhalmozva ajándékaival, s legfôkép-pen Magával.

Parti Ferenc

MÚLTIDÉZÔ

FASORI HARANGSZÓ30

A 16. század fontosszereplôi közül nem so-kan vannak olyanok,akikrôl még 500 év eltel-tével is világszerte meg-emlékeznek. Legtöbbjükmáig tartó hatása köny-nyen megmagyarázható.Kálvin János jelentôsé-gével azonban sokannem tudnak mit kezdeni.A genfi reformátor halála évében, 1564-benszületett William Shakespeare darabjaitrendszeresen játsszák a 21. században is: alegnevesebbek az egész világon a kötelezôtananyag részei, csakúgy, mint az ugyan-ezen esztendôben elhunyt nagy itáliai mes-ter, Michelangelo alkotásai. V. Károly el-mondhatta, hogy hatalmas birodalmábansoha nem nyugodott le a nap, de Kálvin éle-te nagy részében csupán egy nyugat-európaikisváros zavaros gyülekezeti életének rend-betételén munkálkodott. A német reformá-ció elindítójának emlékét legalább számosvilágnyelven ôrzi a keresztyénség egyik fe-lekezetének, a „lutheránus” (evangélikus)egyháznak a neve; akik viszont Kálvinörökségét leghûségesebben ápolják, ragasz-kodnak a református vagy presbiteriánuselnevezéshez. Miért nem tudta ôt mégsemelfelejteni az emberiség ennyi idô alatt?

Ma már egész biztosan tudjuk, hogymunkája gyümölcsei nem politikai játsz-mákban kiügyeskedett hatalom és erôsza-kos uralkodás termékei. Mindenestül hamisaz az ellenségei írásaiban sikeresen ter-

jesztett kép, amely Genfteljhatalmú zsarnokánakmutatja ôt. Halála elôttöt évvel, 1559-ben ka-pott erôsen korlátozottpolgárjogot abban a vá-rosban, amelynek akkormár 18 esztendeje meg-szakítás nélkül lelkipász-tora volt: korábban mégszavazójoga sem volt, de

ezután sem engedték a város legfontosabbhivatalainak közelébe. (Ezért nem állja mega helyét a másik jól ismert vádpont: Kálvin-nak legfeljebb közvetett befolyása lehetett aszentháromság-tagadó Szervét Mihály ki-végzésében. Valójában az 1553-as per ide-jén Kálvin ellenfelei vezették a várost, és areformátort, aki kora közgondolkozásánakmegfelelôen egyetértett az eretnek halálosítéletével, csak teológiai szakértôként hall-gatták meg; azt is semmibe vették, amikormáglyahalál helyett enyhítésül a humánu-sabb lefejezést javasolta Szervétnek.) Genftanácsa, amely a reformátort 1537-benelûzte a városból, majd 1541-ben a káosztelkerülendô szégyenszemre vissza kelletthívja ôt, ezek után is mindvégig erôs kézzelmegakadályozta, hogy Kálvin vagy a hozzáközel álló francia jövevények beleavatkoz-zanak a város vezetésébe. Még írásai kia-dásához is a városi tanács engedélyét kellettkérnie.

De nem is anyagi lehetôségei révénemelkedett fontos szerepre. A genfi lelki-pásztor gyakran könyvtára értékes darabjait

KÁLVIN JÁNOS, ISTEN SZOLGÁJASzubjektív portré az 500 éve született reformátorról

FASORI HARANGSZÓ 31

MÚLTIDÉZÔ

kellett eladja ahhoz, hogy legyen pénze aszûkös mindennapi betevôre!

Kálvin hatását sok valóságos tényezô-vel lehet magyarázni, ezek azonban ugyan-abból a forrásból táplálkoznak: úgy tekintettmagára, mint Isten szolgájára, akinek egyet-len küldetése, hogy Isten dicsôségére mun-kálkodjon. Ezért szubjektív Kálvin-port-rénkban is erre koncentráljunk: mit jelentettez az ô számára – és mit a következô évszá-zadok keresztyénei számára?

Mindenekelôtt: mit nem jelent ez?Kálvin nem volt tökéletes. Fontos ezt hang-súlyozni, mert a reformátor helyes értékelé-sét éppúgy akadályozzák azok, akik képmá-sát ragyogó aranyfestékkel pingálják, mintazok, akik komor fekete színekkel mázoljákazt. Ahogy testi betegségeivel, a visszatérôfejfájással, a köszvénnyel, az epekôvel vagyaz aranyérrel állandó küzdelmet kellettfolytatnia, úgy vetett árnyékot szolgálatáraindulatos természetével vívott harca is. Kál-vin esendô ember volt: Isten szeretete ezekközött a keretek között használta ôt hûségesszolgájaként.

Szolgálatának titkához kulcsot adhatkezünkbe legismertebb mûve, az InstitutioReligionis Christianae (A keresztyén vallásrendszere) elsô mondata: „Egész bölcses-ségünknek, már amelyik igaz és valóságosbölcsességnek nevezhetô, valójában kétösszetevôje van: Isten és önmagunk ismere-te.” Kálvin egész életét e kettôs, egymástólelválaszthatatlan bölcsesség kutatására,megvalósítására és tanítására szánta.

Mindkét ismeret legfontosabb forrásaszerinte a Biblia, mégpedig a teljes Szent-írás, amelynek középpontjában Jézus Krisz-tus áll. Az Ô személye nyitja meg elôttünkegyszerre Isten és az ember ismeretét. Kál-vin több ezer oldalnyi igehirdetése és bib-liakommentárja mutatja, mennyire szívügye

volt Isten írott Igéjének pontos megértése éshelyes tanítása. Magyarázataiban az eredetihéber, illetve görög szövegre támaszkodott,de vallotta, hogy ezeken keresztül is csak aSzentlélek megvilágosító hatalma nyithatjameg az ember elôtt a Bibliát. A Szentírás aSzentlélek iskolája – írja.

Egy német evangélikus egyháztörté-nész Kálvint „a reformáció epigonjának”,tehetségtelen utánzójának nevezi. Ez a kije-lentés, nyilvánvalóan rosszindulatú megfo-galmazása ellenére is, fontos igazságra mu-tat rá. Kálvin, ellentétben sok reneszánszgondolkozású kortársával, nem újszerû, ere-deti gondolatokat akart leírni: sokkal fonto-sabbnak tartotta, hogy hûséges maradjon aSzentíráshoz. Alázatát ismerhetjük fel ab-ban, hogy gyakran idézi azok munkáit, akikkorábban az általa vizsgált igeszakasszalvagy teológiai problémával foglalkoztak –hol egyetértôen, hol bírálva meglátásaikat.(Messze nem szolgai másolóként.) Az pedigtagadhatatlan, hogy korának egyik legmû-veltebb szerzôje ô, aki éppúgy ismeri azegyházatyák írásait, mint a kortárs reformá-torok, vagy a katolikus szerzôk mûveit. Másreformátorokkal szemben nagyon ügyelt ar-ra, hogy bibliaértelmezését ne pillanatnyiharcai, az ôt ért támadások határozzák meg,hanem éppen az Ige helyes megértése ve-zesse mindennapos küzdelmeiben is. Tisztabibliai látása, éles elméje így építhetetthidat az elsô reformátori nemzedék tag-jainak (pl. Luthernek és Zwinglinek)gyakran egymással éles ellentétben megfo-galmazott álláspontjai között. Talán nemvéletlen, hogy megalapozott bibliamagya-rázataira gyakran ma is egyetértôen hivat-koznak a különbözô felekezetû bibliakom-mentátorok, sokszor átnyúlva az azóta elteltszázadok sok tízezer oldalt kitevô értelme-zései fölött.

FASORI HARANGSZÓ32

MÚLTIDÉZÔ

Szintén alázatát láthatjuk abban, ahogyaz Institutiót, az utókor szemében fômûvétformálgatta. Elsô kiadása 1536-ban jelentmeg, és Luther hatását mutatja. Ezután életefolyamán maga Kálvin mindvégig bôvítette,újrafogalmazta és átszerkesztette, egészen avégsô, 1559-es kiadásig, amelynek az elsô-höz képest ötszörös terjedelme már egészenmás szerkezetben jelenik meg. Kettôs célvezette ebben: egyfelôl az, hogy minél pon-tosabban és minél teljesebben mutassa bemindazt, amit Isten kijelentett nekünk; más-részt, hogy minél jobban követhetô legyenmindez az olvasó számára. Az Institutio ere-deti célja az volt, hogy kommentárjaihozolyan segédkönyvet, bibliai bevezetést ad-jon, amely bemutatja azokat a fontosabb té-mákat, amelyek bôvebb kifejtésére nem juthely a bibliamagyarázatok között: Kálvinmégsem törôdött soha bele, hogy ez a „se-gédanyag” hiányos vagy nehezen olvashatómaradjon. Hogy minél szélesebb közönség-hez eljuthasson, kész volt ô maga franciárais lefordítani – olyan tiszta és világos meg-fogalmazással, amely a francia irodalminyelvre is hatást gyakorolt. Nem csoda,hogy az Institutio terjedelme ellenére a re-formáció korának egyik legolvasottabb teo-lógiai munkája lett.

Mindez azonban sokkal több volt szá-mára, mint elvont ismeret. Kálvin hatásánakegyik oka éppen abban ragadható meg,hogy a gyakorlati keresztyén élet számárakutatta Isten Igéjét. Mégpedig egy konkréthelyzetben: a genfi gyülekezet kusza min-dennapjaiban. És mivel Szentlélektôl vezé-relt biztos kézzel a kérdések lényegére ta-pintott rá, útmutatása évszázadok múltán ismegfontolásra érdemes, hiszen a gyorsanváltozó felszín alatt ma is gyakran hasonlóproblémákkal küzd Isten hívô népe. Kálvina korábbi századok egyházi szemléletével

szembefordulva nem kiszakítani akartaIsten népét a világból, hanem arra indítottaa keresztyéneket, hogy ôk változtassák megezt a bûn uralma alatt vergôdô világot. Anyugati gondolkozást átalakító erôvel bírtaz a felismerése, hogy nem csak az áhítatoselmélkedés, hanem a hétköznapi munka, sôtakár a pénz is szolgálhatja Isten dicsôségét,ha az Ô akaratának engedelmeskedve élünkvele. (Ezért is szüntette meg Kálvin Genf-ben pl. a vasárnapon kívüli ünnepeket, alustaságot vallási hagyományokkal igazoló„szent-heverd-el napokat”, ahogy elsô élet-rajzírója, Theodor de Bèze fogalmazta.) Akövetôi körében megszületett kapitalizmusegészséges mûködését pedig ekkor még aTeremtô elôtti felelôsség ismerete biztosí-totta. A korai újkori Hollandia vagy aszületôben lévô Amerikai Egyesült Álla-mok, ahol Kálvin etikája a legmélyebb nyo-mokat hagyta, megmutatta a világnak, hogyigaz a reformátor genfi kátéjának állítása:az ember legfôbb java az, ha életét Isten di-csôségére fordítja.

Hatásának bemutatása azonban nemlenne teljes, ha hallgatnánk arról az egyház-szervezetrôl, amely Kálvinnak köszönhetiszéleskörû elterjedését. A lutheri reformá-ció az egyház irányításának felelôsségét azuralkodó kezébe helyezte. Ez óhatatlanuloda vezetett, hogy erôs evangélikus egyházcsak ott jöhetett létre, ahol maga az ural-kodó támogatta azt. Kálvin viszont szemé-lyesen is sokat küzdött a genfi városvezetésellenséges viszonyulásával. Emellett szív-ügye volt a franciaországi misszió, amelyreaz ô irányítása mellett Genfben százával ké-peztek ki lelkipásztorokat. Márpedig a fran-cia uralkodók a 16. században szinte mind-végig irtották a protestánsokat. Ilyen körül-mények között nem lehetett külsô támoga-tásra számítani. Ennek ellensúlyozására

FASORI HARANGSZÓ 33

MÚLTIDÉZÔ

alkotta meg Kálvin bibliai példára a kon-zisztóriumot (a mai presbitérium elôdjét). Alelkészek és tekintélyes gyülekezeti tagoktanácsa alkalmas lett arra, hogy akár táma-dások közepette is gondoskodjon a belsôrendrôl éppúgy, mint a külsô védekezésrôl.

Mindebbôl jól látszik, hogy Kálvinnem saját dicsôségét kereste, és nem is sze-mélyes tekintélyére alapozta az egyház épí-tését. Alázatát érzékelteti, hogy akaratánakmegfelelôen jeltelen sírba helyezték holt-testét. Nem ô az igazán fontos, hanem azáltala munkálkodó Isten! A református egy-házaknak sem ô akart irányt szabni; nemvéletlen, hogy ezek az egyházak általábannem is Kálvin írásait, hanem más hitvallásiiratokat (Heidelbergi káté, II. helvét hitval-lás, La Rochelle-i hitvallás, belga hitvallás,skót hitvallás) tettek meg identitásuk kife-jezôjének. De az sem meglepô, hogy mind-ezek a hitvallások tartalmilag annyirahasonlítanak egymásra: mindegyiken érez-hetô Kálvin tiszta bibliai látásának erôshatása.

A keresztyéneknek ma is hasznos len-ne jobban megismernie Kálvin bölcs és Is-ten Igéjét tisztán fejtegetô írásait. Mégsemszemélyesen hat ô elsôsorban, hanem azok-nak az életén és mûvein keresztül, akikneka gondolkozását átformálta az a világosevangéliumi szemlélet, amelyet tôle tanul-tak. Így is igaz maradt viszont az, amit an-nak a támadójának írt, aki Kálvin gyermek-telenségében Isten büntetését látta: „Istenadott nekem fiút, aztán vissza is vette… Ésmégis, tízezernyi gyermekem van szerte akeresztyén világban.” Ezért áldhatjuk ma isIstent mindazért, amit hû szolgáján, KálvinJánoson keresztül elvégzett az elmúlt 500évben Jézus Krisztus követôi között!

Pataki András Dávid

ÁPRILY LAJOS:

KÁLVIN, 1535Aetatis suae 26

Ott ül a tornyos, vén Basileában,fiatalon, a zord idôk fokán.Helvét magasság ég a messzeségbens a kor viharsugára homlokán.

Páris felôl piros máglyák lobognak,jajgatva sír egy messzi, tompa kar.Ádám esendô, átkozott fajábanlázad a bûn és zúg a zûrzavar.

Vergôdve látja lázmeleg szemével,igazság annyi hôse hogy zuhan.S kitör a jajszó nyugtalan szivébôl:Meddig a próba, meddig még, Uram?

A vörös Münster várja már Erasmust,az ôszt, ki hullva is világtudás.De Pál apostol óriás alakjafölébe nô, mint égô látomás.

S feleletül mögötte felmagaslika vérestestû embernek-fia:fény hull sebébôl és a fény zenéje:Egyedül Istené a glória.

S két szót kiált a bibliás magasság,hogy megkondul belé a végtelen:Eleve-elrendeltetés az egyik,s megváltó arcú társa: kegyelem.

S megered tolla lázas éjszakákon,és növekedve ír és írva nô.Amit leír, a századokba csendül,sors lesz belôle, szellem és erô.

Acélos új rend, gyôzelmes tanítás,világformáló s mégis ôsi szó.S teremtve hull a szomjazó szivekbe:Igaz tudomány. Institutio.

„…igyekezzetek megtartani a Lélek egy-ségét a békesség kötelékével. Egy a test, ésegy a Lélek, aminthogy egy reménységre kap-tatok elhívást is: egy az Úr, egy a hit, egy a ke-resztség, egy az Istene és Atyja mindeneknek;Ô van mindenek felett, és mindenek által, ésmindenekben.” (Ef 4,1–6)

*Az egység a keresztyénség egyik alap-

pillére, lényeges ismertetôjele. Fontos, aho-gyan mi, hívô emberek átéljük a gyülekeze-tünkben, és az sem mindegy, hogy mit közve-títünk kifelé, hogyan látszunk a világban.Nem véletlen, hogy az egységet a Sátán ott tá-madja, ahol csak tudja.

MIT MOND az értelmezô szótár azegységrôl? „Közös cél érdekében létrejötttömörülés, együvé tartozás.” Csak ott van te-hát valódi egység, ahol van közös cél. És milehet a hívô nép számára ez a megszenteltközös cél? Jézus követése, amelyre elhívástkaptunk, Isten jobb megismerése, hitünk mé-lyítése, Isten dicsôítése. „Egy reménységrekaptatok elhívást” – írja Pál apostol. El kelljutnunk „mindnyájan a hitnek és az Isten Fiamegismerésének egységére” – folytatja ké-sôbb az efézusi levélben. Megszentelt közöscél, valamint szeretet és alázat nélkül nincsegység. Sem a házasságban, sem a családban,a gyülekezetben, az egyházban, de a nemzet-ben sem.

Isten maga a tökéletes egység. Ahogyana Biblia, az Ige, Isten kijelentése is a tökéletesegységet adja elénk. „Egy az Úr” – már Mó-zesnél olvassuk. Késôbb, az Újszövetségbenfontos megértenünk a Szentháromság egysé-gét is. Azt írja a Heidelbergi Káté a 25.kérdésben: „Mivel csak egyetlenegy isteni

lény van, miért nevezed meg e hármat: azAtyát, a Fiút és a Szentlelket?” Válasz:„Azért, mert Isten úgy jelentette ki magát azÔ igéjében, hogy ez a három megkülönböz-tetett személy amaz egy, igaz, örök Isten.”Amikor tehát azt mondjuk, hogy a Szentlélekmunkál valakinek az életében, akkor Istenmunkál. A keresztelés parancsa is az Atya, aFiú és a Szentlélek nevében hangzik. Jézusmondja, hogy Ô és az Atya egy: „Én azAtyában vagyok, és az Atya énbennem” – ol-vashatjuk a Bibliában. „Egy a test és egy aLélek…”. – írja Pál az efézusiaknak, vagyidézhetjük az elsô korinthusi levelet is(12,13): „egy Lélek által mi mindnyájan egytestté kereszteltettünk meg, akár zsidók, akárgörögök, akár szolgák, akár szabadok; ésmindnyájan egy Lélekkel itattattunk meg”.

Fontos értenünk, hogy mi nem vagyunkképesek egységet teremteni, mint ahogy sem-mit sem tudunk teremteni. Az egység Istenajándéka, egy hívô közösségben is Ô munkál-ja. A mi feladatunk, hogy ôrizzük: „Igyekez-zetek megtartani a Lélek egységét…” – olvas-hatjuk az Igében.

MI, A HÍVÔ NÉP az „egy" Krisztus-testnek, az „egy-háznak” a részei, tagjai va-gyunk. A fasori református gyülekezet is aKrisztus-test alkotója. Jézus azért imádkozott(János 17,21), hogy a keresztyének legyenekegyek: „Könyörgöm, hogy mindnyájan egyeklegyenek; a mint te én bennem, Atyám, és énte benned, hogy ôk is egyek legyenek mi ben-nünk: hogy elhiggye a világ, hogy te küldtélengem.” – A hívôk egységére felfigyelnek azemberek, mert ez a világban szokatlan. Agyülekezetnek egységet kell sugároznia avilág felé. „Ti vagytok a föld sója” – hirdeti

„Egy lélekkel itattattunk meg”

Az egység gyümölcsei

FASORI HARANGSZÓ34

TANÍTÁS

FASORI HARANGSZÓ 35

TANÍTÁS

Jézus a keresztyénekrôl. És nézzük meg,hogy a só milyen „egységes” képet mutat fe-lénk, egyszínû fehér port látunk, holott mind-egyik apró sókristály különbözik egymástól.

AZT SZOKTUK MONDANI, hogymi, keresztyének „egyek vagyunk a Krisztus-ban”. Mit jelent ez? Egy vagyok a Krisztus-ban egy másik hívô testvéremmel, ha a Szent-lélek segítségével úgy tudjuk egymást szeret-ni és elfogadni, hogy tökéletesen egy akaratratudunk jutni. Miben is? A már említett, meg-szentelt közös célokban – életünkkel Istentdicsôítjük, Jézust követjük, Ôt szolgáljuk.

Vallom, megtapasztaltam, hogy a Szent-lélek ott is, két ember között is adhat tökéletesegységet, ahol vita van, többféle látás. Ez lát-szólag ellentmondás, de mégsem az. Két em-bernek lehet teljesen különbözô a látása bizo-nyos kérdésekrôl, ha mindketten Isten orszá-gának gyermekei, azaz az Úr útját keresik,békességet fognak kapni a vitájukban, a két-féle látás pedig inkább ki fogja egymást egé-szíteni, mint kioltani. Ilyenkor átélhetjük,hogy értjük egymás „nyelvét”, alapból tud-juk, hogy a másik miért gondolkodik ígyvagy úgy. A két fél gyakran eleve hamar kö-zös álláspontot tud kialakítani, és Istentôl kap

békességet. Ez a világban igen ritka. És ez aza bizonyos „békesség köteléke”, amirôl azIge beszél: „Igyekezzetek megtartani a Lélekegységét a Békesség kötelékével.”

AKIT NEM SZERETEK, azzal nemis tudok egységben lenni. Hiszem, hogy kéthívô ember eleve egységben van, ahogyanegy házaspár is a megszentelôdésekor.Aztán a Sátán támadni kezd, és az igazi kér-dés az, meg tudják-e tartani Isten segítségé-vel az egységüket. Ugyanez érvényes a gyü-lekezetben.

Döntô a férj és a feleség egysége a há-zasságban. A Teremtés könyvében olvassuk,hogy a férfi és a nô elhagyja apját és anyját,és „lesznek ketten egy test”. Ez megint egy-fajta tökéletes, Isten által teremtett és megál-dott egység. A Biblia nem véletlenül céloz atestiségre is. A lelki egység, a közös imádság,bibliaolvasás, beszélgetések, szolgálat és atöbbi mellett a szexualitás is az egység ôrzé-sének alapvetô ajándéklehetôsége és feltétele.Ha nincs testi egység, a Sátán azonnal szét-dobál: mindkét fél idegesebb, feszültebb, ésmegindul egyfajta elhidegülés. Félig-meddigtréfásan: ha tehát ôrizni akarjuk a házaspá-runkkal az egységet, akkor két dolgot min-denképpen tegyünk, gyakran tartsunk ima-közösséget, bibliaolvasást, és gyakran búj-junk össze… Egy házaspár egysége rendkívülfontos például a gyermeknevelésben, a szol-gálatban, a szülôk felé, és lehetne sorolni. Azegység a családban is hasonlóan fontos! Ét-kezzünk együtt, együtt menjünk templomba,közösen ünnepeljünk stb.

A világban az egység erôt és hatékony-ságot jelent. Jól láthatjuk ezt a csapat-sportokban – egy összeszokott csapat jobbanjátszik, még ha egyenként gyengébb ké-pességû sportolókból áll is, mint sztárokalkalomra összeválogatott bandája. A Krisz-tus-test is egységben épül egészségesen, és

TANÍTÁS

FASORI HARANGSZÓ36

nem a „sztár hívôk” igyekezetébôl, hanem aközösség erejébôl.

Ha egységrôl ábrándozunk, gondoljunknemzetünkre is! Szomorúak lehetünk, hiszenelbuktunk a nagy egységpróbán 2004. de-cember 5-én, amikor határon túli magyar test-véreinket az állampolgárságról szóló népsza-vazáson megtagadtuk. A magyar nemzetmegosztott, láthatjuk, ez hova vezet. De mostörvendezhetünk is: egyesültek a magyar-országi és a határon túli magyar reformátusegyháztestek. Ez az egység építheti nemze-tünket, és Isten országát.

TÉRJÜNK RÁ a keresztyén gyüleke-zetekre. Említettem, hogy egység hívô kö-zösségben is csak Isten kegyelmébôl lehet,mert pusztán az emberi erôlködésbôl nem jönlétre. Csak Krisztusra lehet építeni. Melyekaz egység feltételei? Fontos, hogy a gyüle-kezet tagjai valóságos és ôszinte kapcsolatbanlegyenek egymással, tudjanak együtt gondol-kodni, ôszintén megvitatni olyan dolgokat,amelyek fontosak a közösség számára.

Hogyan lehet emberek közt egyetértés?Ha meg, illetve ki tudnak beszélni dolgokat.De az egymással beszélôk ne önmagukat tart-sák egyedüli igaznak, hiteles mértéknekmások elôtt! A gyülekezeti egységet is úgykell folyamatosan ápolni, mint egy házassá-got. Az igazi szeretet tettekben nyilvánul meg(pl. komatál, látogatás!). Nem lehetünkközömbösök egymás iránt. Nem lehet, hogyegy gyülekezetben egymástól teljesen füg-getlenül éljenek az emberek, élô kapcsolatravan szükség közöttük. Ezért fontosak példáula házi ima- és bibliakörök, vagy egy-egybizonyságtétel. Egymás bajából, örömébôlsokat tanulhatunk. Tudnunk kell vigasztalniis, és örülni is az örülôkkel. Pál a galatabe-lieknek így ír: „Egymás terhét hordozzátok,és úgy töltsétek be a Krisztus törvényét”. „Újparancsolatot adok néktek, hogy egymást

szeressétek, amint én szerettelek titeket, úgyszeressétek ti is egymást” – mondja Jézus. Ezaz egység sziklája. A testvéri szeretet össze-tartó erô.

Nagyon fontos a többségi döntés elfo-gadása. A Julianna iskola házirendjében sze-repel, hogy a tanároknak is kötelezô a köpenyviselése. Két pedagógus nem volt hajlandóköpenyt hordani, és ez oda vezetett, hogyvégül elhagyták az iskolát. Ugyanakkor nelegyünk elvtelenül bólogatók sem. Ha éleskérdés jön elô, amit a Biblia alapján máskéntlátunk, mint hívô testvéreink, beszélgessünkróla, kérjünk tanítást, és végül, ha nem jutot-tunk elôbbre, inkább Istennek engedelmes-kedjünk, mint az embereknek. Ilyenkor fogal-mazzunk meg bátran különvéleményt. Fontosazonban, hogy ne torpedózzuk meg a többsé-gi döntést, és fôként utólag ne áskálódjunk.Egy bátor különvélemény, amely a többségidöntés elfogadásával párosul, akár jobbanépítheti az egységet, mint az egyhangúság.

VAJON MI BOMLASZTHATJA agyülekezet egységét? Milyen praktikákat vetbe a Sátán? Nem a vitás kérdések bomlasz-tanak, hanem az emberi, bûnös viselkedé-sünk. Íme, néhány példa, amelyekben már énmagam is elbuktam. 1. Bántás, ítélkezés:szerintem ô még nem született újjá, mit szólbele; „nulla kilométeres” hívô hozzámképest; nem jár valamilyen alkalomra, vagyközösségbe, nem tartja prioritásnak, ezértnem is szeret – vagy én kevésbé szeretem;alkalmatlan a szolgálatra, amit visz, és atöbbi. 2. Sértôdés: már megint nem köszöntvalaki; csúnyán nézett rám valaki; engemkihagynak valamibôl; nem is tudtam vala-mirôl, pedig nekem feltétlenül tudnom kellettvolna róla; nem elégedettek velem, igaztala-nul intettek, hogy ezt vagy azt másképpcsináljak, semmibe veszik a szolgálatomat, ésa többi. 3. Pletykálkodás: néhány „meg-

FASORI HARANGSZÓ 37

TANÍTÁS

felelô” helyen elejtett gonosz szó vagy mon-dat. 4. Törtetés: erre jó példát ad nekünk aBibliából Zebedeus fiainak kérése (Máté20,20). Miközben Jézus a haláláról és a feltá-madásáról beszél, a két tanítványt csak az ér-dekli, milyen helyet készít nekik Jézus amennyben. 5. Féltékenység: már megint máscsaláddal mentek el kirándulni; minket nemhívtak meg ide vagy oda, bezzeg másokatigen; másokkal jóval többet vannak együtt,mint velünk – nem szerelmi, hanem „barátihárom-, négy- és ötszögek” vizslatják egy-mást, ki kivel mit csinál; más szolgálatát jó-nak tartják, az enyémet kritizálják; mást bá-torítanak, engem nem; minket kevésbé sze-retnek, mint másokat, és a többi. 6. Versen-gés: kinek jut a jobb szolgálat, kihez jutott elelôbb információ, ki kivel lehet jóban, ki vanközel a tûzhöz, ki szólhat bele a dolgok me-netébe, és a többi.

Összefoglalva azt lehet mondani, hogyaz egység akkor bomlik meg, a Sátán akkorképes elôretörni, amikor nincs igazi, Jézustólkapott szabadságunk egymást szeretni. „Azegész test … épüljön szeretetben” – olvashat-juk az apostol szavait. Figyeljünk az Igére (Ef4): „jussunk el mindnyájan a hitnek és azIsten Fia megismerésének egységére, a felnôttkorra, a Krisztus teljességét elérô nagyko-rúságra”.

Feltehetjük magunkban a kérdést: minagykorúak vagyunk? Szabadok vagyunkszeretni? Hogy látjuk magunkat? És hogyana gyülekezetünket?

Mi, fasoriak, örülhetünk, mert ha ma-gunkra is ismertünk az elôbb a bûneinkben, aFasorban a Krisztus egyházára jellemzô egy-séget is átélhetjük, megtapasztalhatjuk. Él-vezhetjük az „egység gyümölcseit”, amelyeka következôk: áldás, épülés-fejlôdés, öröm,békesség, erô és vonzás.

Devich Márton

TÚRMEZEI ERZSÉBET

A HARMADIK

Valamit kérnek tôled. Megtenni nem kötelesség. Mást mond a jog, mást súg az ész. Valami mégis azt kívánja: Nézd, tedd meg, ha teheted! Mindig arra a harmadikra hallgass, mert az a szeretet.

Messzire mentél. Fáradt vagy. Léptél százat. Valakiért mégegyet kellene. De tested, véred lázad. Majd máskor! – nyugtat meg az ész. És a jog józanságra int. De egy szelíd hang azt súgja megint: Tedd meg, ha teheted! Mindig arra a harmadikra hallgass, mert az a szeretet.

Valakin segíthetnél. Joga nincs hozzá. Nem érdemli meg. Tán összetörte a szíved. Az ész is azt súgja: Minek? De Krisztus nyomorog benne. És a szelíd hang halkan újra kérlel: Tedd meg, ha teheted! Mindig arra a harmadikra hallgass, mert az a szeretet!

Ó, ha a harmadik egyszer elsô lehetne, és diktálhatna, vonhatna, vihetne! Lehet, elégnél hamar. Valóban esztelenség volna. De a szíved békességrôl dalolna, s míg elveszítenéd, bizony megtalálnád az életet! Bízd rá magad arra a harmadikra! Mert az a szeretet.

KITEKINTÔ

FASORI HARANGSZÓ38

„Ha valaki énutánam akar jönni, tagad-ja meg magát, vegye fel naponként a kereszt-jét, és kövessen engem. Mert aki meg akarjamenteni az életét, elveszti, aki pedig elveszti azéletét énértem, megmenti azt.” (Lukács 9,18)

Január 28-án másodszor köszönthettük aszerdai bibliaórán dr. Erdélyi Dániel gyer-mekorvos testvérünket, aki ez alkalommal a2007 júliusától 2008 márciusáig terjedô, többmint nyolc hónapos Észak-Indiában végzettmissziós szolgálat tapasztalatairól számolt be.A református egyház támogatásával indultútnak családjával, feleségével, gyermekeivelés húgával. Egy indiai keresztyén missziósszervezet, az Emmanuel Hospitals Associa-tion (EHA) kórházaiban dolgoztak. Az EHAkórházaiban fôként brit támogatással csök-kentett áron, kivételes esetekben akár ingyengyógyítanak szegényeket, akik nem tudják ki-fizetni máshol az ellátás árát. Annyit érdemesmég tudni ezekrôl a kórházakról, hogy fô pro-filjuk hagyományosan a szülészet, és hogymûködésük feltétele egy hívô keresztényindiai orvos felügyelete. Az Erdélyi család dr.Juni Chungath, a Fatehpuri kórház igazgatójahívásának tett eleget.

NINCS BIZTOSÍTÁSIndiában izgalmas kultúrával, különös

szokásokkal találkoztak, ugyanakkor az is lát-ható, hogy az élet minden területét hihetetlenrendetlenség és igénytelenség jellemzi. Soktekintetben szabályok nélkül élnek az embe-rek. A legalapvetôbb különbség Magyaror-szághoz képest az, hogy Indiának ezen a ré-szén szinte senkinek sincs egészségügyi biz-tosítása. Ha valaki megbetegszik, az ellátásköltségeit a családnak kell fizetnie. Ha nincs

elég pénzük, akkor akármilyen állapotbanvan is a beteg, nincs segítség. A betegek többmint 80 százaléka a magánrendelôket keresifel. Létezik emellett az állami, elvileg ingye-nes ellátórendszer is, de rendkívül korrupt, agyakorlatban drágább, mint a magánintézmé-nyek. Az Egészségügyi Világszervezet(WHO) által nyújtott céltámogatások (pl. atbc gyógyítására) nagyrészt a zsebekben tûn-nek el. A vidéki betegek döntô többségükbena falusi képzetlen, írástudatlan kuruzslókhozjárnak, akiknek a tevékenységét senki semellenôrzi. A gyógyszertárakban bárki bármi-lyen gyógyszert megvehet, és a szereket abetegek maguk adagolják.

A nôk általában otthon szülnek, csak ak-kor jönnek kórházba, ha valami baj van. Soka halvaszületés és a súlyosan beteg újszülöttaz összes szülés számához képest. 2006-osstatisztikai adatok szerint ezer élve születés-bôl Magyarországon 6, Indiában 57 gyermeknem éri el az egyéves kort. A WHO kimutat-ta, hogy India felel a földkerekség újszülött-halálozásának egynegyedéért! Ez évente kö-rülbelül egymillió csecsemôt jelent. A világösszes alultáplált gyermekének egyharmadaIndiában él. Nagy az analfabetizmus. A mé-dia által hirdetett hatalmas fejlôdés helyett ahelyzet valójában hosszú ideje változatlan. Avárosok és az ipari területek fejlôdnek, a többinem. Nincs szolidaritás. A társadalmi rétegekközött nagy különbség tapasztalható.

Mindent biciklis riksával szállítanak.Közlekedési szabályok nincsenek, vagy havannak, akkor nem tartják be ôket. A vízveze-tékek egymást keresztezve, szabadon futnak ahegyoldalon a házakhoz. A villanyvezetékekösszegabalyodott drótcsomóra emlékezetnek

Kórházmisszió a világ legszegényebb vidékén

NYOLC HÓNAP INDIÁBAN

FASORI HARANGSZÓ 39

KITEKINTÔ

egy betonoszlop tetején. Borzasztóan hiányo-sak a családok egészségügyi és higiéniaiismeretei. Ezek a legerôsebb benyomások azországról, ahol a lakosság két százaléka ke-resztény.

GEKKÓK A FALONA tízhetes felkészülési idôt a család a

turisztikai központnak számító, 2500 m-estengerszint feletti magasságban fekvô Lan-dourban töltötte. Innen indultak tovább a vég-leges szolgálati helyre, Fatehpurba, amely jó-val délebbre, a Gangesz közelében fekszik. Anegyven ágyas, nagy járóbeteg-forgalmat bo-nyolító kórház India egyik legszegényebb te-rületén fekszik. Az intézményben az Erdélyicsalád érkezése elôtt sem gyermekorvos, semradiológus nem dolgozott. Nemrég kapott akórház egy ultrahang gépet, amit radiológusnélkül használtak. A falvakban családok él-nek egyetlen zöldséges stand fenntartásából.Luxusnak számított, hogy a kenyeret nemmaguk sütötték, készen vették. Erdélyiéklakásának falain idônként gekkók rohangál-tak szúnyogokat keresve. (Jól mûködtekszúnyogháló helyett). Víz és áram alig volt.

A fatehpuri Broadwell Keresztény Kór-ház a szegények és az alsó középosztály ellá-tását végzi. A látogatottság és a betegszámnagyon változó volt. A héten a szerda és aszombat (a munkahét hat napos) oltási nap,ezért ilyenkor sok babát hoznak a szülôk. Ter-

hesgondozásra heti 1-2 alkalommal van lehe-tôség. Jelentôs számban végeznek tüdôgyó-gyászati és szemészeti kezeléseket is. Azutóbbi fôleg hályogmûtéteket jelent. Egynémet keresztény szervezet támogatásával2006. ôsz és 2008. január között kb. 700 in-gyenes hályogmûtétet végeztek el a kór-házban. Volt úgy, hogy rutinos orvosok napi100 operációt végeztek reggel 9-tôl éjfélig.Januárban ez befejezôdött, mert az államihivatal több mint egyéves késéssel sem fizetteki a mûtétekért járó pénzt.

PICI ÁGY HÔSUGÁRZÓVALA kórházban van egy 12 ágyas kórterem

és ezen kívül még hat elkülönített kórteremgazdagok vagy fertôzô betegek részére. A nô-vérek szegény családokból jönnek. Két évképzés után beállnak a munkába, de nem is-merik a koraszülötteknél gyakran elôfordulójellegzetes légzési problémákat. Elôfordult,hogy kikapcsolták a baba légzési elégtelen-ségét jelzô mûszert, hogy a sípoló hang ne za-varja ôket, és magára hagyták az újszülöttet.

Nyáron nagy a meleg. Néha a 45 C°-t iseléri. Télen a hômérséklet 5 C° körül van, amifûtés hiányában elég fagyos. A kórterem hô-mérséklete ilyenkor 10 C°. A fehér köpeny akabát tetejére kerül. Ilyen hômérsékletben akritikus állapotban beérkezô koraszülött ba-bák csak az amerikai hôsugárzó alatt tartha-tók életben. Így néz ki a csecsemô intenzívosztály: pici ágy felett hôsugárzó lámpa.

A mûtô jól fel van szerelve. A külfölditámogatások jórészt az infrastruktúra fejlesz-tését célozzák, és a vezetés is ebbe a helyiség-be fektette a legtöbb energiát. Az altatóké-szülék két éve érkezett Angliából.

A beszámolóból megbizonyosodhattunkróla, milyen nehéz feladat külmisszióbanszolgálni, de az is kiderült, Isten gazdagonmegáldja azokat, akik Neki szolgálnak.

Lejegyezte: Lux Éva

KÖNYVESPOLC

FASORI HARANGSZÓ40

Vezetô lelkipásztorunk,Végh Tamás új könyvébenarra törekszik, hogy segítsensokakat a Biblia alapüze-netének megértéséhez. Mon-danivalója kifejtéséhez négyképet, rajzolt ábrát használ.Elôször arról szól, hogy mivolt Isten eredeti terve azzal,hogy világot teremtett, ésbenne az ember életét elindí-totta. Ezt az életet két külön-bözô világba kapcsolta beúgy, hogy az anyagi világhoz az összes érzék-szervünkkel, az örökkévaló világhoz pedigegyetlen „érzékszervünkkel” – a hittel –kapcsolódjunk. A kérdés kifejtése során lát-tatja velünk, hogy mennyire idôszerû az Édenkertjében elhelyezett embernek adott feladat:mûveld és ôrizd... Az Úristen szabadságotadott az embernek, hogy teremtménye ebbena szabadságban önként, boldogan ragaszkod-jon Ôhozzá, és ebben a kapcsolatban bonta-kozzék ki az élete – Isten dicsôségére. AzIsten szereteturalma alatti életforma az igaziélettere az embernek. A második kép illuszt-ráció ahhoz, mi történt az ember életével, hi-szen az egészen mást mutat, mint ahogyanIsten elgondolta. A bûneset nyomán az idilliindulás megtört, az ember elvesztette igaziközösségét Istennel, megromlott a viszonyakörnyezetével, embertársaival – és megrom-lott a természete is. A továbbiakban arrólolvashatunk: a Biblia nem hagy kétségetafelôl, hogy Sátán létezô valóság, hatalmas

intelligencia, s ha beengedjükaz életünkbe, legyôz bennün-ket. Kinek hiszünk, kineknyitjuk meg a szívünket:Istennek vagy Sátánnak? Lát-hatjuk: három olyan csalétkethelyez el a nagy összedobálóaz elsô emberpár elôtt, amelyIsten kezébôl ajándék, Sátánkezébôl pedig csapda lesz.Nagyon is mai a három csalé-tek, a sátáni ajánlatú dicsô-ségvágy, élvezetvágy és szer-

zési vágy. Ezen a hármas rugón mozog a maiélet is – és kirajzolódnak a romlás tünetei: abizalmatlanság, a félelem, a másik (mások)hibáztatása, sôt Isten megvádolása is az el-rontott életért...

A harmadik képnél érünk a csúcshoz –olvassuk –, mert a Biblia üzenetének lényegea János 3,16 igében van: „Mert úgy szeretteIsten e világot, hogy egyszülött Fiát adta,hogy valaki hisz Ôbenne, el ne vesszen,hanem örök élete legyen.” Ez, a megváltásüzenete, minden más vallástól megkülönböz-teti a kereszténységet. Mert minden más útonönmegváltási kísérlet folyik. Egyedül itthangzik el az, hogy az önmagán segíteni nemtudó bûnös embert Isten megváltotta – az ÚrJézus kereszthalála által. Az ember Isten or-szágába léphet újra, ha hitet nyer, és meg-ragadja a feléje nyújtott mennyei kapcsolatot.

A negyedik kép abban segít, hogy meg-értsük, mit jelent, ha valaki megismeri Jézust,és új életet talál. Mert az újra helyreállt meny-

A Biblia üzenete 4 képbenA mögöttünk hagyott több mint tizenkét hónapban két lelkipásztorunk tollából is megje-

lentek Isten által ihletett írások, kötetek. Mezey Tibor A szív bölcsessége címû kötete kará-csonyra, Végh Tamás A nagy szabadítás címû könyve pedig húsvétra kerülhetett az olvasókkezébe.

FASORI HARANGSZÓ 41

KÖNYVESPOLC

nyei kapcsolat nyomán megindul a földi kap-csolatok rendezôdése is. Az Úrtól bocsánatotkapott ember már bocsánatot tud kérni a má-siktól... Ugyanitt megláthatjuk azt is, hogyJézus a kereszten nem csak a bûneink bünte-tését vállalta fel, hanem a megromlott ter-mészetünket is halálba vitte. Az újjászületettember pedig új természetet nyer a Szentlélekáltal, és termi a Lélek gyümölcsét.

A nagy szabadítás címû könyv tehát aBiblia üzenetét tolmácsolja négy képben –úgy, hogy a teremtés üzenetétôl az emberbukásán át elvezet a Jézus Krisztusban kapottmegváltás örömhíréig és a hittel megragad-ható új életig. A szerzô odaszánt életû lelki-pásztor, aki jól sáfárkodik tálentumaival és

kegyelmi ajándékaival, rácsodálkozik a te-remtett mikro- és makrovilágra, s ebbe úgyvon be minket, olvasókat is, mint akiket ismerés szeret, és velünk együtt halad tovább. Eköz-ben magunk is ráismerünk a megszólító, észreés szívre egyaránt ható Igékre, amelyekvalóban aranyalmák ezüsttányéron... Ráisme-rünk a napjainkból vett emberi példák sokasá-gára, amelyek akár rólunk is szólhatnak. Rá-ismerünk a könyvre, amit már – hallottunk.Hallhattuk esküvôi, keresztelôi elôkészítôkön,konfirmációi órákon, bibliaórákon vagy egyébigei alkalmakon. Ezeket veheti most – ígyegybeszerkesztve – kezébe a Kedves Olvasó,hogy épüljön általa, és indíttatást is kapjon aBiblia rendszeres tanulmányozására.

A szív bölcsessége címûkönyv kinyitásakor egy olyankis tükör képe sejlik föl elôt-tem, amelyet az író legelôszörönmaga elé tart. Mezey Tiborlelkipásztor számadásszerûírásaiból egy tanulni és tanítaniszeretô arc mosolyog felém.Taníts, Uram – imádkozta –,egy életen át taníts engem aszív bölcsességére, hogy való-ban a Tied lehessek! Az ittközzétett prédikációi éppen az így kapott böl-csesség munkálkodása nyomán hoznak hoz-zánk közelebb olyan embereket, mint a filip-pi börtönôr, a házasságtörô asszony, a vagyo-nához ragaszkodó gazdag ifjú vagy a Jézustmegtagadó Péter; illetve új megvilágításbahelyeznek ismertnek vélt dolgokat elhívásról,kiválasztásról, szolgálatról, reformációról,életrôl és örök életrôl. Nemrég ômaga mond-ta el nekem prédikációra készülés közben,

hogy épp most értett meg azözönvíz történetével kapcso-latban valami nagyon fontosat.Örömét meg kellett osztanivalakivel. Prédikációi arról isbizonyságot tesznek, hogy jólismeri az Ô Urát – DrágaKrisztusát, ahogy imádságbanmegszólítja –, de jól ismeri azembert, a környezetét is. Ige-hirdetéseit az életbôl vett pél-dák sokasága teszi igazán gaz-

daggá, hitelessé. Hallgatni és olvasni is jóazokat. Irodalmi mûveltsége, versszeretete azérzelmi elemek esetenkénti túláradásában istetten érthetô.

Mezey Tibor könyvét a gyülekezeti élethétköznapi kérdései iránt érdeklôdôk is nagyhaszonnal forgathatják. Amit áldáskéntUrától kapott, azt mások épülésére is szeretet-tel ajánlja.

Dévai-Józsa Gábor

❉ ❉ ❉

GYEREKKUCKÓ

FASORI HARANGSZÓ42

Nekünk is az a célunk, hogy úgymondpartra vetett életeket mentsünk. Mi is olyanokvagyunk, mint a történetbeli tengeri csilla-gok: szeretnénk eljutni az éltetô vízig, de kivagyunk száradva, nincs erônk, nem tudjukaz utat, és csak vergôdünk a parton. Szeret-nénk másoknak is megmutatni azt az utat, azta személyt, az Úr Jézus Krisztust, aki szaba-dulást tud adni. Ez a fô célunk: az utat az él-tetô vízhez megmutatni. Ezért a nevünk Ten-geri Csillag Egyesület.

A mi tengeri csillagjaink az „ép” gyere-kek mellett a vak, illetve tanulásban akadá-lyozott gyerek. Egyesületi keretek közöttmûködünk, elsôsorban pályázatokból élünk,valamint adományokból. Programjainkösszeállításánál mindig arra törekszünk, hogylegyenek nagyon vidámak, szórakoztatóak,izgalmasak, a lelki részük pedig komoly.Egyik fô vonzereje egyesületi program-jainknak a korcsolyázás. Itt alakítjuk ki azt akis csapatot, akikkel aztán a nyári táborunkatszervezzük. Minden hónapban szervezünkvalamilyen idôjárástól függô programot is.(Például filmklub, tánctanítás, kirándulás,bowling, búvárkodás, strandolás, szik-lamászás, csörgôlabdázás, tandemezés, lo-vaglás.) Szintén nagy örömforrás a bobozás,az íjászkodás és a tekézés.

A nyári tábor célja az evangélizáció, az

aktív igetanulmányozás. Ez tölti ki a délelôt-töket, míg a délutánt a pihenés, szórakozás.Minden programunkra hívunk fiatalokat,hogy jöjjenek, és szolgáljanak köztünk.Fontos a sérült, fogyatékos fiatalokat olyanélményekhez juttatni, amilyeneket ép társaikis átélnek, hogy megtapasztalhassák: „ezt énis meg tudom csinálni”!

A misszió és az integráció sajátos és kö-zös találkozási pontja látássérült fiataljainkgyülekezetbe való beépülésének segítése. Ígyindultak el – a fasori gyülekezet támogatásá-val – a hétközi bibliaóráink havonta egyszer.

Mindenki önkéntes közöttünk. Az egye-sület tagjai írják a pályázatokat, könyvelnek,szervezik a programokat. Kéthetente imakö-zösséget tartunk. A legnagyobb problémánk,hogy nagyon kevés látó gyerek jön közénk. Avak fiatalok életkora 5 évestôl 25 évesig ter-jed, ezért szükségünk lenne korban hozzájukillô, látó segítô fiatalokra is. Mivel ilyen nagya korosztályi különbség, ezért a lelki alkal-makat, beszélgetéseket is szét kell osztanicsoportokra, mely csoportok vezetéséhez isszükség van élô hitû segítôkre. Hívogatunkmindenkit, hogy aki úgy érzi, szívesen résztvenne ebben a szolgálatban, szívesen jönneakár gyermekeivel, családjával együtt, azjöjjön közénk.

Halász Ágnes

Vakmisszióba toboroznak segítôket

Partra vetett tengeri csillagokÉjszakánként a dagály partra sodort, majd a szárazon hagyott sok-sok kis tengeri csil-

lagot, amelyek elpusztultak volna tehetetlenül a napon. Ám minden hajnalban egy kislány visz-szadobálta ôket a vízbe. Sokan nem értették furcsa szokását:

– Mi értelme van ennek, hiszen a tengerpart végtelen hosszú, és számtalan tengeri csillaghever itt magára hagyatva. Ha néhányat visszadobsz, az igazán nem számít semmit!

A kislány csak ennyit mondott:– Ennek az egynek számít – és visszadobott egy csillagocskát az éltetô vízbe.

FASORI HARANGSZÓ 43

Kedves Gyerekek!Szerettek rejtvényt fejteni? A mi gyerekeink igen – és remélem, Ti is, mert most ilyen

feladatotok lesz. Egy kicsit nehéz is, de nyugodtan kérjetek segítséget nagyobb testvéreitektôlvagy szüleitektôl! A szünetre nagyon jó pihenést és élményekben, áldásokban gazdag nyaratkívánok minden családnak: Zsó néni

1. Bizonyára felismeritek, hogy me-lyik embernek mi a foglalkozása. Devajon azt is tudjátok, hogy az alábbibibliai személyek közül ki melyikfoglalkozáshoz – képhez köthetô?József, Kain, Simon (Ap.csel 9),Dávid és Péter

Írjátok be (vagy kérjétek megegy írni tudó családtagotokat) a ké-pekhez nyilazott négyszögekbe afoglalkozást és az azt ûzô személynevét is!

2. Pünkösdi rejtvény

1. Hogy is mondják?Római:1

2. Foszfor vegyjeleLevél ad ilyen neszt

3. Az egyik apostolTésztaféle

4. Taksony szélei!Béke jelképe is

5. Belga gk. jelApostoli foglalkozás

6. Bibliai toronyFolyton piszkál

7. Hívek közösségeRitka nôi név

8. Békés... (színésznô)Pünkösdi ünnepelt

9. Posztó v. helynévÉles kezdet!

10. Kén vegyjeleZenebona tolvajnyelven(ill. Zsargon kifejezéssel)

11. Névelô12. Elakadt

Páratlan átok!13. Rövid mutatószó

Szülô14. „Hitetlen” apostol

Ipszilon15. Névelô

Sóhaj hangzása16. Kusza növényzet

(Skandináv módra)

GYEREKKUCKÓ

FASORI HARANGSZÓ44

PÜNKÖSDI ÜNNEPI ISTENTISZTELETEK

Május 31., Pünkösdvasárnapreggel 8 óra úrvacsorás istentiszteletde. 10 óra úrvacsorás istentisztelet

gyermekmegôrzés 3 éves koriggyermekistentisztelet négy korcsoportban

du. 5 óra úrvacsorás istentiszteletJúnius 1., Pünkösdhétfõ

de. 10 óra úrvacsorás istentiszteletgyermekmegôrzés 3 éves korig

FASORI HARANGSZÓ

A Budapest Fasori Református Egyházközségidôszakos kiadványa.

Felelôs szerkesztô: Devich Márton1071 Budapest, Városligeti fasor 5.

Tel.: 342-7311e-mail: hivatal@fasor.hu • weboldal: www.fasor.hu

EGYÉB ALKALMAINK– Férfi bibliaóra minden hó elsõ keddjén

du. 6 órakor– Pároskör minden hó harmadik péntekjén

du. 6–8 óráig – gyermekmegôrzéssel– Baba-mama kör minden hó elsô csütörtök-

jén de. 9.30–11.30 óráig – gyermekmegôr-zéssel

– Fiatalasszony- és Anyakör: Minden hó 2. és 4. péntekjén este 1/2 7–8 óráig

– Nôi kör: minden hó 2. szombatján du. 4–6óráig.

– Skót Misszió (VI. ker., Vörösmarty u. 51.)szerdán du. 4 órakor bibliaóra

ÁLLANDÓ ALKALMAINKVasárnap de. 10 óra: istentisztelet

de. 10 óra: gyermek-istentisztelet 4 korcsoportban1. csoport 3–4 évesek,2. csoport 5–7 évesek, 3. csoport I–III. osztály, 4. csoport IV–VI. osztálygyermekmegôrzô szolgálat:3 éves korig

Kedd de. 10 óra: bibliaóradu. 17 óra PICIFI bibliaóra(középiskolás korosztály)

Szerda du. 6 óra: bibliai közösségi óraeste 1/2 7 óra: TIMÓTHEUSifjúsági bibliaóra (20 éves kortól)

Csütörtök du. 4 óra: gyülekezeti bibliaóraPéntek 1/2 5 óra: új ifi bibliaórája

(14–15 évesek)este 1/2 7 óra: felnôtt ifjúsági bibliaóra

Minden hónap harmadik vasárnapjándu. 6 órakor ifjúsági istentisztelet

Gyülekezeti hittanórák és konfirmációi órákhétköznap korcsoportok szerint

Énekkari próbaHétfô du. 6 óra és vasárnap de. 9 óra

HANGVERSENYEK,ZENÉS ÁHÍTATOK

A VÁROSLIGETI FASORI REFORMÁTUS TEMPLOMBAN

Június 7. vasárnap, 17 óraBartus Helga orgonaestje

Július 24. péntek, 18 óraa Dunamelléki Ref. Egyházkerületkántorképzô tanfolyamánakzáróhangversenye

Szeptember 6. vasárnap, 17 óraHorváth Lóránd (Marosvásárhely)lelkipásztor, költô zsoltárszerzeményei

Szeptember 19. szombat, 18 óraVox Nova baptista férfikar

Október 4. vasárnap, 17 óraa KRE Soli Deo Gloria énekkar

Október 17. szombat, 18 óraKovalszki Mária (zongora) ésKokas Dóra (cselló) kamaraestje

November 1. vasárnap, 17 óra Várnagy Andrea és Farkas Zsoltnégykezes zongoraestje

December 6. vasárnap, 17 óra Orgonazene adventbenPálúr János orgonaestje