A vadkereskedelem, vadászati turizmus szerepeés jelentőségenÁltalános vélemény: „A vadász sportszenvedélyé-nekáldoz. A vadászat közel hozza a természethez, amelynek

VADKERESKEDELEM ÉSVADÁSZATI TURIZMUS

A vadkereskedelem, vadászati turizmus szerepe és jelentősége

n A vadon élő emlős-, és madárfajok hazánk természeti kincsei.

n A védett fajokkal a természetvédelmi szakemberek, a vadászhatókkal a vadgazdálkodók foglalkoznak a törvényi felhatalmazásuk alapján.

n Ezek a feladatok jelentős forrásokat igényelnek (emberit, pénzügyit egyaránt):n Emberi erőforrással (szakemberekkel) mindkét

terület (jól?) ellátott.n A természetvédelmi feladatok ellátására hatalmas

költségvetési forrásokat használnak föl.n A vadgazdálkodás egy fillér állami forrást sem kap.

n A vadgazdálkodás kimaradt a területét érintő fejlesztési célokból (pl. Nemzeti Turisztikai Program).

n Nem rendelkezik magas szinten (Kormány, Országgyűlés által) elfogadott nemzeti programmal, mint pl. a lovas turizmus, borturizmus és mások.

n Ily módon kisebb gazdasági jelentőségű ágazatok is tudtak forrást szerezni (pl. méhészet).

n Ez a probléma jórészt visszavezethető a tevékenység társadalmi elfogadottságra (növekvő vadászatellenes-ség) és a nem elégséges és kevéssé hatékony érdekképviseleti tevékenységre.


n A szűkülő források elérését talán lehetővé teszi a Nemzeti Vadgazdálkodási Koncepció (NVK),amelynek mottója: „A megújuló természeti erőforrások tartamos hasznosításának egyik formája az Európai Unió és az Európa Parlament által is elfogadott „fenntartható vadászat”. A szakszerű vadgazdálkodási tevékenység hozzájárul a természeti értékek megőrzéséhez és növeli a mezőgazdasági környezet életközösségének biológiai értékét.”

Nem készült el, sorsa kérdéses!


n Más források hiányában a vadgazdálkodás kénytelen (volt) kialakítani, megteremteni a saját forrását a vadkereskedelmet és vadászati turizmust.

n A vadkereskedelem mint (forrásteremtő) tevékenység nélkülözhetetlen a vadállománnyal való gazdálkodás során (a természeti értékek megőrzésekor).

n A kereskedelem révén megteremtett anyagiak teljes körű visszaforgatása, felhasználása nélkül a vadgazdálkodás elszegényedne.


n A vadkereskedelem megteremtette a maga ellentmondásait:n Túlzott anyagiasságn Vadásziatlanság (meg nem engedett eszközök

alkalmazása, védett fajok elejtése)n Jogszabályok figyelmen kívül hagyásan Szélsőséges igények kiszolgálása (teríték nagysága,

trófeaméretek, stb.)n Vadtenyésztés torzulásai (pl. faunahamisítás)


n Egyes térségek természeti pontenciálját az adott régió sajátosságainak megfelelően kezelni.n vadászati lehetőségek; apróvadas-nagyvadas területek

n Forrást teremteni a vadállomány hosszú távú fenntartásához.n az élőhelyfejlesztés költséges és nem csak a vadászható

fajoknak kedvezn A munka (feladat) minden szintjén lehetővé tenni magasan

képzett szakemberek alkalmazását, közreműködését.n ez csak akkor lehetséges, ha van benne pénz

A vadkereskedelem ésa vadászati turizmus célja

n A vad élve értékesítése, tenyésztése, visszatelepítése révén segíteni az egyes térségek természetes állományának regenerálódását.n csak, ha „újra megfelelő” az élőhely; végső esetben

n A vadászatot mint rekreációs tevékenységet minél szélesebb körben kihasználni.n „kellemeset a hasznossal”

n A lőttvadat/vadhúst (minél magasabb szinten feldolgozva) amodern táplálkozási kultúra szerves részévé tenni.n anyagi érdek + egészséges táplálkozás


n A szűkebb-tágabb környezetünkkel megismertetni hazánk természeti/vadászati adottságait.n nemzeti parkok látogatása – vadászterület látogatás

n A (föld)tulajdonosokat rávezetni, hogy a vadállományt értékén kezeljék.n az ökoszisztéma teljessége,n a vad kiirtása – beláthatatlan következmény,n ellenérdekeltség feloldása (vadkár!).


n A hátrányos helyzetű régiók bevonása a turizmusba. n vidékfejlesztés.

n Az idegenforgalmi időszakok kiszélesítésen ősz-tél a vadászszezon! és nam csak nyári turizmus.

n Melléktermékek célszerű felhasználása, értékesítésen vadbőr, hullott agancs, stb.n pénz és lehetőség


A vadkereskedelem formái

nVadászati turizmus (külföldiek magyarországi, magyarok külföldi vadásztatása)

nLőttvad/vadhús kereskedelem

nÉlővad kereskedelem

nMelléktermékek feldolgozása, kereskedelme

A vadkereskedelem fontosabb időszakai, periódusai

n Vadkereskedelem a II. Világháború előtt.n Vadkereskedelem alakulása 1945-1989 között.n Vadkereskedelmünk alakulása a rendszerváltoz-

tatástól napjainkig.n 1989-től 1996-ig (a vadászati törvényig)nNapjaink vadkereskedelmenA vadkereskedelem jövőbéli szerepe.

Vadkereskedelema II. Világháború előtt

n Már a XIX század második felében megkezdődött a vaddal való kereskedelem (a vad mint áru ebben az időszakban kezd jelentősebb szerepet játszani)

n Formái:n Lőttvad (apróvad, nagyvad, vadbőr) kereskedelmen „Eleven vad” (nyúl, fácán, fogoly, őz) eladásan Vadászatok értékesítése (nagybirtokokon apróvad,

nagyvad)

n A vad egyre jelentősebb értéket képviselt, kivitele erős ütemben növekedett:n 1869/70 az elejtett haszonvad (66.175 db) értékét 87.600

Ft-ra tették (bejelentett mennyiség, kb. a valóság 20%-a)

n 1885-ben 618.000 db lőttvad, 665.022 Ft értékben.n Ebből az export (eleven vad + bőrök) értéke 525.459 Ft.

n 1902-ben több, mint 3 millió korona (egyedül a kivitt rókabőrök értéke 267.600 korona volt)

n 1918-ban a teljes export 9.701.219 korona volt (eleven vad, lőttvad, vadbőr, szőr +fegyver és lőszer)


n Vadászok közgazdasági szemlélete:n Idegen volt a vadászok (földbirtokosok)

többségétől.nMegvetették azokat, akik a vadat eladásra

tenyésztették, vagy a vadászatot eladták.n Általános vélemény: „A vadász sportszenvedélyé-

nek áldoz. A vadászat közel hozza a természethez, amelynek szépségeit élvezi, de hogy ebből anyagi hasznot húzzon, az nem méltó hozzá.”


n Vadászok közgazdasági szemlélete:n A vadászlapban ez állt:„…vadászatilag és gazdaságilag egyaránt elszomorító

az, hogy vadgazdáink nem tudnak ellent állni a külföldről jelentkező óriási keresletnek, s az ideig-óráig tartó busás haszon kedvéért teljesen figyelmen kívül hagyják a settenkedő gyászos jövendőt.”


n Sokan felismerték, hogy a vadvédelem, a vadóvás költségei egyre jelentősebbek, komoly tehertételt jelentenek, így keresték a tehermentesítés lehetőségeit, a vadértékesítéséből származó bevételeket.

n A tárgyilagosabb véleményt a következőképpen fogalmazták meg: „…a vadászat már nemcsak időtöltés, szórakozás, hanem haszonnal járó foglakozás, nemzetgazdasági ág”.

n Külföldi vadászok már az I. Világháború előtt is szívesen látogatnak el Magyarországra: „Az első angol és német vadászokat a magyar szarvas kapitális voltának jó híre és a nyugaton már csak hírből ismert medvevadászat ingere hozta hazánkba.”


n Lődíjak alakulása (1904, 1917):n Siketfajd 40 koronan Szarvasbika 1000-2500 koronan Zerge 300-1000 koronan Dámbika 100-200 korona

n Az árak igen magasak. A polgárság, és „köznép” nem engedheti meg magának ezt a vadászatot. Ha van módjuk, inkább csak apróvadra vadásznak. A nagyvad-vadászat továbbra is a nagybirtokosok és a nagypolgárságlehetősége.


n A két Világháború közötti időszak az apróvad „virágkora”:n A fejlődő mezőgazdaság a kulturakövető fajok

számára a legjobb élőhelyi feltételeket teremtette meg (nadrágszíj-parcellák).

n Erős ragadozó kontroll (a dúvadirtás minden eszközzel hatékonyan folyt)


n Az apróvadteríték alakulása 1935 és 1940 között:


nA bérvadászat ebben az időszakban egyre inkább elterjed. Számos uradalom így próbálta meg biztosítani a jövedelmezőséget. A vadászok az erdőigazgatóságok területére „bárcát” válthattak. (bárca = licensz)


n Lődíjak alakulása:n Szarvasbika - alapár 800 pengő

n páros nyolcasig, majd áganként 100 pengővel nőtt az árn Őzbak - 40-100 pengőn Vaddisznó - 25-80 pengőn Túzokkakas (dürgéskor) - 100 pengő

n Sebzés 80 p, hibázás - 5 p, fogathasználat 10 p/napn Apróvad - 2 pengő/dbn Vízivad - napijegy (terítéktől függetlenül)

n A vad húsa az uradalomé, az elejtőt csak a trófea illette meg


n Vadászati árak a két világháború közöttVadkereskedelem a II. Világháború előtt

n Szervezett kereskedelem kialakulása:n Felismerik, hogy a vad eladható érték (vadászat, hús, élővad).n 1906-ban megalakul az első vadkereskedelmi vállalat (Magyar

Vadkiviteli Vállalat r.t.), majd ezt követik a többiek.n Több külföldi vállalat működik Magyarországon (osztrák, francia,

cseh).n Módszereik:

§ Lőttvad felvásárlása hirdetéseken keresztül§ Ügynökök közreműködésével§ A vadászatokra lőszert biztosítanak§ Az élővadat saját embereikkel, eszközeikkel fogják be§ Előleget adnak§ Vadtenyésztésben közreműködnek (fácántojás)


n A magyar vad iránt élénk külföldi kereslet, de túl nagy a külföldi cégek szereplvállalása.

n 1933-ban megalakul a Magyar Vadtenyésztők Kiviteli és Kereskedelmi Részvénytársasága (a MAVAD jogelődje).

n Kiviteli monopóliumot élvezett. Kezdeti nehézségek után sikeres vállalkozásnak bizonyult.

n Nemcsak a két legfontosabb piacot (Olaszország, Franciaország) hódította meg, de egész Európában sikeresen tevékenykedett.

n A 30-as években volt olyan év, amikor a vadkivitelből származó bevétel meghaladta a búzaexportból származót. Árbevétele 9 millió pengő körül volt.


n 1936/37: az élővad kivitel 3500q – 60-80ezer nyúl, 50ezer fácán, 50ezer fogoly.

n 1939/40: A vadászatból származó bevételek a minisztérium akkori bevételének kb. 10%-át tették ki.

n A II. vh. előtti években 180 t élő és 1820 t lőtt vad/év, átlagba 2,7 millió USD évente.

n Nyúl teríték 800ezer, fogoly 200ezer; exportra 40ezer élő nyúl és 50ezer élő fogoly.


n Lőttvadkereskedelem sajátosságai:n A vadászati módok és a kereskedelmi (fölvásárlási)

lehetőségek szinkronja. Erős szezonalitás jellemzi.n Rendszeres gyakorlat a „konyhavadászat” (amikor vadat

akarnak főzni, kimennek vadászni.) Csak annyit lőnek, amennyit elfogyasztanak.

n A lőttvad tárolása (hűtési lehetőség) erősen korlátozott.n Általában a téli vadászszezon nagyterítékű vadászatainak

vadját vásárolják föl a kereskedők.n Rendszeres kapcsolat a földbirtokossal. A terítékről szállítják

el a vadat.n A vasúti szállítás is teljesen természetes lehetőség.n A lőttvad tárolása jégvermekben történik.n Értékesítés késő ősszel, télen: piacokon, hentesüzletekben

Vadkereskedelema II. világháború előtt

Vadkereskedelem 1945-1989 között

n Szoros kapcsolat a vadállomány alakulása és a vadértékesítés között.

n 1946/47 a vadállomány kritikus helyzetben.n A nagyvadállományt nagyon megviselte a háború pusztítása, az

apróvad jobb helyzetben volt.n Változások a vadgazdálkodásban:

n A vadászati jogot elválasztották a földtulajdontól (az államé lett).

n A vadászterületek 80%-át vadásztársaságok bérelték 12 évre, számuk elérte a 2000-ret.

n Szigorúan elkülönültek az apróvadas és a nagyvadas területek.

n Változások a vadgazdálkodásban:n Az erdőkben folyó vadgazdálkodást az erdőgazdaságok

végezték.n Tervutasítás szabályozta:

n a nagyvad lelövéseket,n az apróvad vérfelfrissítését,n az élővadbefogásokat,n dúvad apasztást,n társas vadászatok bejelentését,n vadőrök alkalmazását és képzését,n állománybecsléseket, területbérleteket,

vadkárjárulékok befizetését.


n Az ország erdőgazdaságai, vadgazdaságai vadgazdál-kodásának irányítása az Országos Erdészeti Főigazgatóság (OEF) kezében van.

n Az apróvadas társaságok valamint a termelőszövetke-zeti kezelésű területek esetében a megyei mezőgaz-dasági szakigazgatási szerv gyakorolta a szakmai felügyeletet.

n A szakmai irányításhoz társult a MAVOSZ, a BM és a megyei pártbizottságok politikai hatásköre.

n Sok OEF utasítás: felügyelőségek, OTB, teríték nyilvántartások, bérlelövési díjak és feltételek.


n Az apróvad terítéke 1951 és 1953 között elérte az állomány 50%-át – lassan az is védelemre szorult.

n 1957-ig elsődleges cél a vadállomány helyreállítása, növelése:n Az apróvad relatíve jobb helyzetben volt (még mindig)n A nagyvadállomány szinte teljes védelmet élvezett

n Ennek érdekében működött a tervutasításos rendszer(lelövési előírások, beszolgáltatási kötelezettség).

n A tervutasításos rendszer 1956-ban megszűnik.


n Csak a politikailag megbízható személyek kaphatnak fegyvert. A vadgazdálkodás irányításában, a vadállomány helyreállításában részt vehetnek a kor neves vadászai: Széchenyi Zs., Szederjei Á., Nagy E.,és mások.

n A vadásztársaságok járási szervezettségűek (hatalmas területek, nagy taglétszám, brigádokban vadásznak a településük környékén).


n A vadkereskedelem alakulása:n A MAVAD az 50-es évek elején szövetkezeti

vállalat lett. Egyedüli szervezetként foglalkozott a vadkereskedelemmel (monopóliumot élvezett).

n Két saját kezelésű rezervátumában vadtenyésztéssel (szárnyasvad) és élőbefogással foglalkozott (ezeket később át kellett adnia a legközelebbi állami szervezeteknek, állami gazdaságoknak).


n Feladata a vadkereskedelmen (élővad, lőttvad felvásárlása, exportja) kívül a vérfelfrissítési akciók lebonyolítása és egyéb kereskedelmi tevékenység volt.

n 1956-tól feladatköre a bérvadászatra is kiterjedt. A külföldi bérkilövők száma rendkívül szerény volt. Az évtized végére sem érte el a százat.

n A politikai légkör enyhülésével jó ütemben nőtt a bérvadászok száma és az ebből származó árbevétel.


A VADÁSZAT KÜLKERESKEDELMI FORGALMA 1945-1958 KÖZÖTT

109569098341958

212052209941957

195031038771956

1100875710301955

1100687112791954517398489031953

--1260710101952

--81368501951

--84826241950

--51804451949

--11752701948

--10676261947

--1124--1946

------1945

AGANCS (q)LŐTTVAD (q)ÉLŐVAD (q)ÉV

Fordulat a vadgazdálkodásban és a vadkereskedelemben (1960-tól)

n A hatvanas évek közepétől világossá vált, hogy a bevételek növelésével (a vadkereskedelem kiszélesítésével) jobb helyzetbe lehet hozni a vadgazdálkodást. (Az állam a valutabevételek növelését presszionálta.)

n A MAVAD jó üzletpolitikával kihasználta a kedvező világpiaci helyzetet. Expanzióba lendült az élővad export, a lőttvad értékesítés és a bérvadásztatás.

n Mindezt egy jelentősen átalakuló élőhelyen (intenzívvé váló mezőgazdaságban) a dinamikusan növekvő vadállomány is lehetővé tette.

n A vadértékesítés növelése és a vadásztársaságok érdekeltségének fokozására: a tőkés export után 1Ft/USD fejlesztési alap a MAVADtól a MAVOSZnak.

Lőttvadértékesítésn Minden nagyvadfaj nemcsak számban gyarapodott jelentősen,

de egyre újabb területeket hódítottak meg és a minőségükis javult.

n A nagyvadfajok terítéke a 60-as évek közepétől dinamikusan (mintegy 3-5-szörösére) nő, vele együtt a lőttvadértékesítés.

n Megszervezték a felvásárlástn Kiépítik a hűtőkamrák hálózatátn Érdekeltté tették a vadásztársaságokat az értékesítésbenn Jobb árat fizetnek a lőttvadértn Felvásárolják a vadászrésztn Szabályozzák (korlátozzák) a vadászrész mennyiségét: 60 db

apróvad, vagy 60 kg vadhús)

Lőttvadértékesítés

n A terítékre került szarvas 85-95%-át, a vd. 70-80%-át az őz 65-75%-át értékesítették a vadgazdák.

n Tenyésztésnek köszönhetően nőtt a fácánteríték, ennek nagy részét felvásárolják.

n A mnyúl és fogoly állománya visszaesett – az élővad értékesítés érdekében a vadászatot korlátozták, ami visszafogta a lőttvad értékesítést.

n A vadértékesítés dinamikus fejlődése – lehetőség az infrastruktúrális beruházásokra (terepjáró, vadászház, szolgáltatások) – bérvadászok igényeinek egyre magasabb szintű kielégítése

n Kettős árrendszer: a vt. nem fizet nyereség adót, ezért az állami területeken magasabb felvásárlási ár.

n A MAVAD az európai piacon vezető pozicíót lát el.

Lőttvadértékesítés

Élővad értékesítés

n Az 1960-as évektől újabb fellendülés a javuló értékesítési lehetőségek miatt.

n A MAVAD biztosítja az eszközöket, fölszerelést (hálót, ládákat, szaktanácsadást, előleget, stb.)

n Az élővad-befogás (nagyrészt apróvad) fő bázisai a vadásztársasági területek.


n Élőnyúl:nA kedvező piaci lehetőségeket elsősorban a

mezei nyúl élve befogásának kiterjesztésével (jó árakkal, a személyes érdekeltség megteremtésével, a vadászat visszafogásával) sikerült kihasználni.nAz olasz, francia és a német piac szinte korlátlan

mennyiséget fölvesz.n 4 db-ban korlátozzák a szezononként elvihető

mezei nyúl terítéket.


nÉlő fácán, fogoly:n A vad fácán iránt nagy a kereslet.

n A tenyésztés általánossá válása és a tenyésztett fácán gyengébb minősége (röpkészség, tollruha) miatt erősen vissza esik az export.

n A tenyésztett (előnevelt) fácán iránt növekvő belföldi kereslet mutatkozik.

n Az élő fogoly iránt folyamatosan nagy az igény (nincs benne tenyésztett madár). Sajnos az állomány drasztikus csökkenése miatt a 70-es évek második felében védetté válik.

Élővadértékesítés 1960-1989 között vadásztársaságok területéről (pld.)

---23.61158.5031989

---43.913115.2951985

---64.38587.9321980

13.91062.269175.2191975

36.23157.56487.7741970

21.11412.33970.2421965

40.82819.8485.0301961

FogolyFácánMezei nyúlÉv


n Élő nagyvadn Kereslet rapszodikus.n Igazi stabil piaca nem alakul ki.n Befogása bonyolultabb, nagyobb szakértelmet

igényel és a hatékonysága nem igazán jó.n A 70-es években zajló hazai vadtelepítések (dám és

muflon) miatt jelentős a belföldi értékesítés.n Ezek a fajok jól beilleszkedtek új környezetükbe, stabil

állományt alakítottak ki.n A telepítések természetvédelmi és erdészeti

szempontból vitatottak.

Élő nagyvad felvásárlás (1979 – 1989)

------------1987

---4791182411985---17211989198497374158251983

---90

90

638268570102

dám

---36---1989---130---1988

---1301491986

5964---19825510991981262108198027128111979

muflonőzgímÉv

Az 1965 és 1985 közötti időszak értékelése

n Igazán eredményes, produktív és kiváló terítéket produkáló apróvadas időszaknak tekinthető.n Az 1970-es években jelentkező ökológiai

problémák:n a fogoly elveszett a vadászat számára,nmezei nyúlnak sem kedvez az intenzív mg.

n Ezeket csak kutatók és egy-két vadgazda érzékelte.

Bérvadásztatás

n A politikai helyzet stabilizálódásával a hatvanas évek közepétől dinamikus fejlődésnek indul a külföldiek bérvadásztatása.

n A német nyelvterületekről elsősorban a nagyvad iránt érdeklődők jöttek. Ebben az időszakban több világrekord agancsot viselő vad kerül terítékre (gím, dám, őz).n Apróvadra és vízivadra olaszok érkeznek nagy

számban vadászni (közülük sokan haza is viszik a lőttvadat).

Bérvadásztatásn A magyarországi vadászati lehetőségek jó híre

széles körben elterjed Ny-Európában.n Az 1971-es nagy sikerű Vadászati Világkiállítás

jelentős mértékben hozzájárul a „Magyarország vadászparadicsom” hírnév kialakulásához.n Felmerült a „politikai biztonság” kérdése.n A külföldi vadászok nem mehet vissza ugyan arra a

területre többször, ahol eredményesen vadászott, jól érezte magát, saját nyelvén tudott komunikálni.

n A vt. tagok közül csak kevesen rendelkeztek golyós lőfegyverrel – ez lendített a bérvadásztatáson illetve szerepe lehetett a nagyvad állomány növekedésében.

Külföldiek bérvadászata1960-1990 között

23.9501990

21.6511985

10.3881980

7.8431975

4.5511970

2.5001965

5581960

Kiadott vadászati engedélyek száma (db)

Évek

Külföldi bérvadászatok Magyarországon 1956-1990 között

Bérvadásztatás

n A vadgazdálkodáshoz szükséges források egyik legfontosabb elemévé kezdett válni a bérvadásztatás.

n A vt.-k bérvadásztatásból származó árbevétele 10 év alatt (1975-1984) a 7x-re nőtt!n Ilyen dinamikus növekedést a mezőgazdaság kevés

területén lehett elérni.n A vadászvendégek száma megduplázodott.

Vadász-társaságok

bérvadászati bevételei

1975-1984között

n A vadászati politikában túlsúlyos szerephez jut az export, a dollárbevételek növelése.

n 1976-tól a MAVAD közreműködésével jönnek létre a vadgazdálkodás területén is a „termelési rendszerek”, gazdasági társulások (szárnyasvadtenyésztő telepek, vadaskertek, stb.)

n Cél volt az is, hogy a MAVAD-nál képződő fejlesztési alapok visszajussanak a termelőkhöz, a vadgazdálkodási szférába.

n Növekszenek a felvásárlási árak, a bérvadászati tarifák.

Bérvadásztatás jelentősége

Vadásztársaságok vadértékesítésből származó bevételei 1960-1989 között (1000 Ft-ban)

647.465216.798308.0141989243.244136.029191.8101985129.852216.526198035.278140.154197512.01251.43519701.6087.04514.596196578211.9336.2891961

BérkilövésLőttvadÉlővadÉv

A vadkereskedelmi monopólium fölszámolása

n 1983-ban (politikai döntés eredményeként) megszűntetik a MAVAD monopol helyzetét.

n Az erdő-, és vadgazdaságok (a Kormány protokoll területei) a Mezőföldi Erdő - és Vadgazdaság keretében létrehozzák a VADEX-et.

n „Megtört a jég”: több vadászatszervező vállalat alakul (VADCOOP, PEGAZUS, HUNOR, HUNTOURS, CIKLÁMEN)

n A piac felosztása viszonylag zökkenőmentesen ment. A rendszerváltoztatás évében az összes bevétel:n 70,0%-a MAVAD-é,n 23,5%-a a VADEX-é,n 4,5%-a a HUNOR-é.

n A bérvadászat árbevételének megoszlása színesebb:nMAVAD 65,8%n VADEX 14,7%n HUNOR 6,6%n CIKLÁMEN 3,8%n PEGAZUS 3,6%n VADCOOP 3,0%n HUNTOURS 2,5%


n Lőttvad felvásárlás, feldolgozás a MAVAD és a VADEX javára rendeződött, a meghatározó szerep a MAVAD-é maradt.n Ennek meghatározó oka a már kialakított felvásárló-,

hűtő- és feldolgozó kapacitás volt.n Az élővad–piac legfontosabb tárgya az élőnyúl volt.

Kemény egyeztetések (harc) eredményeként a MAVAD részesedése 75% maradt, a VADEX megkapta a 25%-át.


n Ebben az időszakban erőteljesen növekszik a vadkereskedelemből származó bevétel, de a párhuzamos exportjog nem vezetett az export tömegének növekedéséhez. (Gyakorlatilag a meglévő árualap felosztása történt meg.)

n Az árbevétel alapvetően a forint leértékelődésekövetkeztében növekedett.

n Az export és a belföldi árak eltérése a versenyhelyzet miatt csak olyan szintű külker. nyereség elérésére korlátozódik, amely feltétlenük szükséges az export lebonyolításához és a fejlesztési alap képzéséhez.


n Árak, árrendszer:n 1968 után (új gazdasági mechanizmus) lép életbe a

kettős árrendszer az export területén.n Oka a nyereségelvonás (az állami területek

nyereségét megadóztatja az állam, a vadászterületeket nem, lévén sportszervezetek)

nMódszere: a vadásztársaság az általa exportált termék egy dollárjáért kevesebb forintot kapott, mint az állami vadászterület (erdőgazdaság, állami gazdaság).


n Árak, árrendszer:n Az 1984-től érvényes jogszabályi háttér alapján a

MAVOSZ jogosultságot kap fejlesztési alap átvételére a vadászati export üzletkörében.

n Ez és hasonló eredmények igazolják, hogy a MAVOSZ vezetése milyen jól kihasználta a politikai kapcsolatait a vadgazdálkodás érdekében!


Vadgazdálkodási Alap

n 1976-80 között mintegy 400 millió Ft áramlott vissza a vadgazdálkodókhoz.

n a MAVOSZ a vadásztársasági területekről származó export bevétele után 1 Ft-ot kapott vissza dolláronként.

n Ez szolgált a vadásztárasági területeken a szárnyasvadtenyésztés fejlesztésének forrásává.

n Ennek segítségével telepítették be több vadászterületre a dámot és a muflont is.

Lőttvad felvásárlás és feldolgozás

n A vadfeldologozók egyre jelentősebb mennyiségű lőtt vadat vásárolnak fel.n ezzel nem csökken a felvásárlási ár,n a terjeszkedő vállalkozások a „helyük” és „piacuk”

biztosítását tartják a legfontosabbnak,n így az árverseny nyertesei a vadászterületek.

n Közben kedvezőtlen körülmények, amelyek visszavetik a felvásárlást, feldolgozást.n Csernobil, állategészségügyi problémák.

Lőttvad felvásárlás és feldolgozásn Vadfeldolgozó kapacitás növelése:

n MAVAD vecsési feldolgozója mellett,n VADEX Soponya (erdő- és vadgazdaságok) és Öreglak (erdőgazd.).

n Nyugati állategészségügyi követelményeket teljesítő gyárak, nagy kapacitással – hamarosan nyersanyag ellátási gondok jelentkeznek.

n Megjelennek a külföldi érdekeltségű vállalatok a „szőrben-bőrben” exportra koncentrálva.

n 1980-as évektől a hazai piacon is megjelennek a termékek (üzletek, vendéglátó létesítmények)

n Az 1970-es évek közepétől csökken a lőtt apróvad és nő a nagyvad értékesítése.

Bérvadászat árrendszeren Nagyvad egyéni vadászat árstruktúrája:n A trófea mérete: agancs tömege gr, kg-ban, a szarvhossz

cm-ben (inkább exponenciálisan növekvő árakkal) + érmes felár (bronz: 10%; ezüst 15%; arany 20%)

n Tarvad egységáronn Sebzés: a becsült súly/hossz 50%-a (viták forrása)n Hibázás egységáron (ha mégis lőtt vadat a vendég, nem

számítják föl)n Szolgáltatás (szállás, ellátás, járműhasználat, fegyver,

lőszer, stb.)

n Nagyvad társas vadászata:n Napidíj (Standgeld) személyenként (létszámtól

függően degresszív)n Elejtett vad ára (disznó, tarvad) alacsonyabb áron,

mint az egyéni vadászatban.n Napi minimum teríték (3 vad alatt a napidíj

minimális része fizetendő, 5 vad esetén már a teljes összeg).

n Kerti vadászatok ára kb. 20%-al magasabb.n Szolgáltatás hasonlóan, mint az egyéni vadászatnál.

Bérvadászat árrendszere

n Apróvad egyéni és társas vadászata:n Vadfajonként változó darabár (legdrágább a mezei

nyúl, a fogoly és a liba)n Nagyterítékű vadászatok (fácánhajtás) ára

progresszíven nő a teríték függvényében.n Gyakran elviszik a lőtt apróvadat (magasabb

húsáron, mintha külön vette volna meg).n Szolgáltatások ára hasonló, mint az előző

variációknál.


n Lőttvad árak alakulása:n Fajonként változó ár működött.

n Legmagasabb volt az őz, azt követte a szarvas (nincs különbség a gím és a dám húsának árai között), a vaddisznó és a muflon volt a legolcsóbb (ez utóbbi nem volt jelentős).

n Csernobil katasztrofális hatással volt a lőttvad árakra.n A szarvas 40%-al, az őz 25%-al, lett olcsóbb. A vaddisznó

ára harmadára csökkent.n A vadhúst importáló országok állategészségügyi

követelményei igen magasak voltak, folyamatos fejtörést okozva a vadfeldolgozóknak.


n Élővad árának alakulása:n A mezei nyúl piaca/ára kedvező volt.n Az élőfogoly is jó áron értékesült.n A fácán ára akkor esett vissza, amikor a tenyésztés

általánossá válásával folyamatos minőségi problémák merültek föl (tollazat, röpkészség).

n A 80-as években gyakorivá váltak az élővad szállítmányoknál az állategészségügyi problémák, viták (tularémia, baromfipestis, stb.)


n Ezt az időszakot is az apróvad állomány csökkenése és a nagyvadállomány növekedése jellemzi.

n Két szakaszra tagolható:n a 1996-os vadászati törvény megjelenéséig tartó

időszak,n 1997.től a törvény hatályba lépésétől napjainkig

terjedő időszak.

Vadkereskedelem a rendszerváltoztatás után (1989-től napjainkig)

n Bérvadászat:n Az exportjog liberalizálásan Az 1988-ban elfogadott Gazdasági törvény

lehetőséget adott gazdasági társaságok alakítására (Bt, Kft, Rt. stb.)

n 1988-89-ben számos (mintegy 200) vadászatszer-vező iroda alakult.

n Káosz és csődök jellemzik ezt az időszakot. Több külföldi (szélhámos is) vegyes vállalatot alapít (ez a „vadkapitalizmus” időszaka a vadgazdálkodásban).

n A forint erős inflációja.

Vadkereskedelem a rendszerváltoztatás után (1989-től napjainkig)

Vadászatszervező irodák helyzeten Hasonló folyamatok zajlottak le a turizmus területén is (a

vadászatszervező irodák erre a szakterületre kerültek besorolásra).

n A szakminisztérium (IKM) rendeletekkel szabályozza az utazási irodák alapításának feltételeit:n 1978. évi I. törv. a belkereskedelemrőln 2/1992 (I.13.) IKM rendeletn 16/1992 (V.26.) IKM rendeletn 7/1994 (III.10) IKM rendeletn 213/1996 (XII.23) sz. Kormányrendelet az utazásszervező és

közvetítő tevékenységről.n 62/2001 sz, Kormányrendelet a 213/1996 sz. rendelet

módosításáról.n 20/2007 (II. 20.) sz. Kormányrendelet a 213/1996 sz.

rendelet módosításáról.

n Iroda alapításának és működésének feltételei:n Az iroda nevének és tevékenységének pontos meghatározásan Címe, telefon, telefax számain Társasági szerződés, ill. egyéni vállalkozói igazolvány n Statisztikai jelzőszámn Adószám n Az irodahelység bérleti szerződése, vagy tulajdoni lapja n Nyilatkozat az árbevétel nagyságáróln Záradékolt igazolás a vagyoni biztosíték elhelyezéséről (az árbevétel min.

12%-a)n A „tevékenységért felelős személy” megnevezésen Utazásszervezői minősítő vizsga (vagy ennek megfelelő, jogszabályban

előírt végzettség, ill. gyakorlat.)n Szakképesítés igazolásan Nyelvvizsga igazolásan Munkaszerződés

Vadászatszervező irodák helyzete

n Csak a feltételek teljesítő irodákat jegyzik be.n Ez a feltétele annak, hogy az irodan vadászati engedélyt válthasson az FM hivatalnál és azt

„forgalmazhassa”n biztosítást köthessen a beutazó vadászvendég számára.

n Javult a helyzet, de az ellenőrzés hiányzikn A vadászati turizmusszélesedikn volt szocialista országok konkurenciája erősődik,n változnak a vadászok szokásai – egzotikus vadfajok

vadászata (Afrika, Amerika).

Vadászatszervező irodák helyzete

n Az iroda minősítése lehet:n Nemzetközi utazásszervező, közvetítőn Belföldi utazásszervező, közvetítő

n A tevékenységi köre feljogosíthatja:n Kiutaztatás:

n Saját szervezésbenn Külföldi utazásszervező közvetítőjekéntn Belföldi utazásszervező közvetítőjekéntn Külföldről külföldre történő utazásszervezésren Külföldi szálláshely belföldi értékesítésére

Vadászatszervező irodák

n A tevékenységi köre feljogosíthatja:n Beutaztatás:

n Közvetlenül (saját szervezésben)n Külföldi utazásszervező megbízása alapjánn Közvetítés

n Belföldi utazásszervezés:n Saját szervezésbenn Belföldi utazásszervező közvetítőjeként


n Utazási irodák felügyelete:n IKM, majdn Szakmai Kamarák (kötelező tagság)n 1999-ben megszűnik a köztelező tagság, a

felügyelet vissza kerül a GM-hezn 2002-től a Miniszterelnöki Hivatal Túrizmus

Államtitkárságához tartozottn Jelenleg: GM Idegenforgalmi Hivatala felügyeli

a területet


n A vadászatszervezői tevékenység sokban eltér a klasszikus utazásszervezéstől:n Szinte csak beutaztatásról van szó. Kevés iroda

szervez magyaroknak külföldre vadászatot, még kevesebb külföldieknek külföldre.

n A vendégek döntően egyéni programra jönnek, kevés a csoportosnak tekinthető út.

n Az utak engedélyhez kötöttek (meghívólevél, vadászati engedély+biztosítás, fegyverbehozatali engedély).


n A külföldi vadászok az európai uniós fegyverútlevéllel hozhatják be vadászfegyverüket, de a fegyver használatához illetve az EU-n kívüli vadászok számára a behozatalhoz is szükséges a meghívó levél, amit rendszerint a vadászatszervező küld ki a vadásznak még indulása előtt.


n A programok rendszerint nagy értékűek, több naposak.n Minden egyes program külön előkészítést, szervezést

igényel (az iroda a touroperátor)n A vendég szolgáltatást és terméket (trófea) vásárol,

ezért exportra is sor kerülhet (EU-n kívüli országok állampolgárai esetében), emiatt fontos dokumentumokkal kell ellátni a vendégeket (számlák, vámokmányok, áeü. igazolások, stb.).

n A vadászat többnyire az iroda árjegyzéke alapján kerül elszámolásra.


n Sok vadászatra jogosultnak van saját árjegyzéke (pl. erdőgazdaságok), akkor többnyire az az elszámolás alapja.

n Az ár gyakran alku tárgya (eltérés az árjegyzéki ártól).n A program ára előre nem szedhető be a vendég(ek)től,

mert a vadászat sikerességétől függ a vadászat teljes költsége, amely csak a program végén derül ki (gyakori a szerződéstől eltérő teljesítés).

n A belföldi bérvadászat szervezéséhez ritkán veszik igénybe az iroda közvetítő tevékenységét.


n Jelenleg mintegy 1.100 utazásszervező irodából kb. 120 vállalkozás megnevezésébenvan utalás a vadászatszervezői tevékenységre.nBecslés alapján mondhatni, hogy kb. húsz

vadászatszervező iroda produkálja az éves bérvadászati árbevétel mintegy 70-80%-át.


Külföldiek bérvadászata

n A rendszerváltoztatást követően erőteljes nagyvadállomány-apasztás következett be az erdész-lobby nyomására.

n Az állomány csökkenése maga után vonta a külföldi vadászok számának fogyását is.

n Az apróvad vadásztatása jelentőségében elmaradt a nagyvadtól.

n A vadgazdálkodás árbevételének több, mint fele a bérvadászatásból származik.

Külföldieknek kiadott vadászati engedélyek száma

26 1642002

26 6712001

25 8652000

21 0001999

20 0001998

20 0001997

21 0001996

22 0001995

23 2301994

Engedély (db)Év

A vendégek – német nyelvterület

n Meghatározó a német nyelvterületről érkezők száma, aránya (német, osztrák, svájci).

n Az ide látogató német vadászok száma a kilencvenes évek közepére csökken, majd ismét emelkedik.

n Hasonló lefutást mutat az osztrák vadászok számának alakulása is. A növekedést elsősorban a határmenti területek közelsége és a kedvezőbb árak teszik lehetővé. Jórészt csak a Dunántúlon vadásznak.

A vendégek – német nyelvterület

n Aggasztó jelek figyelhetők meg ezekben az országokban:n növekvő vadászat ellenesség,n szigorodó szabályozások.

n Változó vadászati szokások:n régen évente 3-4 alkalommal (őz, gím, vd, fácán), ma

évente egyszer,n helyette Afrika, Amerika, Orosz utódállamok.n ezeken a helyeken kisebb lehet a vadászat biztonsága,

de jávor, medve, argali, vastagszarvú kos vadászható.

n Meghatározó az olasz vadászok száma, aránya, harmadikok a nemzetek rangsorában.

n Meg kell állapítani, hogy 2000-től számuk csökken (22%-al).n Ez a kedvezőtlen jelenség minden bizonnyal

összefüggésben van a védett madarak elejtésével kapcsolatos eseményekkel, valamint a Romániából hazánkon keresztül szállítani akart madárfajokkal (hazánkban védett énekes madarak, fürj, egyes récefajok).

n Változóban van az érdeklődési körük.

A vendégek – mediterrán régió

n Régen kizárólag apróvadra (+őzsuta és tarvad).n Ma egyre jelentősebb a nagyvad vadászat.n Ennek oka a madárvédelem erősödése és a zöldek

módszeres és hatékony ellen propagandája.n Hiába utaznak olyan országokba, ahol jogszerűen

lőhetnek sokféle apróvadat, de azokat nem tudják bevinni országukba. A csmpészet pedig egyre kockázatosabb.

n OSZTRÁK, NÉMET, OLASZ vadászok a meghatározóak, bár arányuk 90%-ról 86%-ra csökkent.


n Érzékelhetően növekszik a spanyol (és portugál) vadászok magyarországi érdeklődése.

n 2000-től 45%-al nőtt a számuk (a növekedés imponáló, de abszolút számokban mégsem túl sok).

n Szerepük mégis fontos, mert a tavaszi őzbak és a kerti disznóhajtás iránt érdeklődnek leginkább. Nagy értékű vadászatokat vesznek.


n Emelkedik a svéd, dán vadászok száma is, hasonló arányban, mint a mediterrán régióból érkezőké.

n Érdeklődésük elsősorban a vaddisznó és a fácán vadászata felé irányul. Nehezen tolerálják a trófea árának nálunk számított módját. Drágának tartják a bikák, bakok vadászatát.n Nem értik miért kell többszörös árat fizetni egy 4-500g-os

bakért, mint egy 300 g-osért.n Skandináv vadászok disznóhajtásban nem lövik a nagyobb

testű disznót, mert nem lehet tudni, hogy mennyivel kell többet fizetni, ha kan és hosszabb az agyara.

A vendégek – skandináv régió

n Amíg egy német vagy osztrák vadászt lázba hoz egy érdekes torz agancs, addig egy spanyol vadász puskát sem emel rá, vagy nem akarja kifizetni.

n Szerintük az ilyen bakokat a hivatásos vadásznak kell elejteni.

n Számukra értéket csak a szabályos agancsú bak/bika trófeája képvisel.

A vendégek – különbségek

n Ha kisebb arányban is, de növekvő számban érkeznek hazánkba vadászok (100-300 fő/év):n angol, belgák, hollandok, finnek, amerikaiak,

oroszok.n Mint ahogy a környező, volt szocialista országokból is

egyre többen jönnek Magyarországra vadászni:n szlovének, horvátok, szlovákok.

A vendégek – más nációk

Változnak a külföldiek vadászati szokásai

n A német, osztrák vadászoknak már nem csak Magyarország az úti cél, hanem a volt szoc. országok (elsősorban Lengyelország, Bulgária, Románia, FÁK Államok), Távol-Kelet, Afrika, Alaszka, Kanada.

n Az olaszok érdeklődése nő a nagyvad vadászatok iránt. Növekvő kockázat számukra a hagyományos apróvad vadászat (egyre több faj védett, a zöldek támadásai egyre erőteljesebbek).

n A mediterrán és a skandináv vadászkultúra nehezen tolerálja a hazai trófeásvad árakat, árrendszert.

n Nagy részük egy fix összeget akar vadászatra költenin Lemond a vadászatról, ha a tervezés során nem tudja jó

közelítéssel meghatározni a költségeket.n Oda utazik, ahol tudja a költségek végét.n A csomagprogramok bizonyos feltételekkel

megfelelnek ezeknek az igényeknek.

A vendégek és az árképzési sajátosságok

A vadászterület földrajzi helyzetének szerepe a bérvadásztatásban

n A Dunántúl elsősorban a nagyvad otthona, osztrákok, németek jószerint csak itt vadásznak. A Dunát ritkán lépik át.

n A Duna-Tisza közén és a Tiszántúlon főként apróvad és őz él. Ide inkább olasz vadászok érkeznek csökkenő számban, illetőleg őzbakra főként spanyol csoportok jönnek.

n Az Északi Középhegység sincs kedvező helyzetben, mert a szarvas minősége közepes (gyenge), a muflont vissza kellett szorítani, a disznó jó (Zemplén), de a „nagy távolság” komoly hátrány.

n Ez a földrajzi és vadállományban lévő különbség azt eredményezte, hogy amíg Somogy és Vas megyékben évente közel 3 ezer, vagy azt meghaladó számú vadászati engedélyt adnak ki, addig Borsodban és Szabolcsban annak tizedét.

n Nógrád megyei növekedés (fácán!)n Néhány dunántúli megyében nőtt (Baranya, Győr,

Komárom), a többiben nem, vagy alig csökkent a kiadott engedélyek száma.

n Az apróvadas megyék szinte mindegyikében, (legerőteljesebben Szolnok és Bács megyékben 30-40%-al) csökkent a kiadott engedélyek száma.

A vadászterület földrajzi helyzetének szerepe a bérvadásztatásban

A belföldiek bérvadászata

n A vadgazdálkodási statisztikák a vadfajonként elejtett példányban nem, csak árbevételben különböztetik meg a hazai és a külföldi bérvadászat alakulását.

n A hazai bérvadászatnak sokáig nem volt igazi létalapja:n Kötelező volt a vadásztársasági tagságn Nem volt belföldi árjegyzék, majd később olyan

alacsonyak voltak az árak, amelyen a vadászatra jogosult nem adta el a vadászatot.

n A változást :n a bérkilövő vadásztársaságok létrehozása, majdn A kötelező vadásztársasági tagság eltörlése, n A fizetőképes kereslet, és a n versenyképes árak megjelenése hozta meg.

n 1990-ben a magyarok fizető vadásztatásából (lődíj + szolgáltatás) származó bevétel a külföldi bérvadászat hasonló árbevételnek csak mintegy 2,5%-a volt.

n A folyamatos növekedés eredményeként 2006-ban ez az arány elérte az 55%-ot.


n A belföldi fizető vadászati piac további növekedése prognosztizálható:n A közel 56 ezres vadásztársadalom több, mint 10%-a nem

társasági tag.n A külföldiek érdeklődése nem nő.n A vadászati lehetőségek nőnek (nagyvad-állomány további

növekedése, az apróvad-állomány csökkenése várható).n A vadásztársasági tag egyre kevesebb vadászati lehetőséget

kap.n A vadászatra jogosultak felismerték a hazai piac növekvő

jelentőségét.


n A lődíj alku tárgya.n Működőképesnek a külföldi díj 75%-a látszik.n Eleinte túl alacsony árlisták, amelyeken a jogosultak nem

voltak hajlandóak eladni a vadat.n Általában a „maradékelv” működik.n Amit a külföldiek nem vesznek meg.

n Vannak kivételek, de azok a vadászok teljes árat fizetnek.n 1995 hazai bérkilővő lőtte a ranglista 5. helyén lévő vadkant

az Észak-erdő Rt. területén.n A 2000-es év legjobb bakját szintén hazai vadász lőtte

(Árpádhalom).

A belföldi lődíj

A bérvadászat alakulása vadfajonként

n A vadászati statisztikákban a értékesített vadmennyiség a külföldi és hazai fizető vadászatok összességét mutatják.

n Gímszarvasn elsősorban a bikák vadászata jelent komoly

árbevételt. A tarvadat inkább társas vadászatokon lövik. A bikák terítéke meglehetősen kiegyenlített. Évente mintegy 5 ezer példány körül alakul a zsákmány. Ennek 60-65%-át lövik a bérvadászok.

n Dámszarvasn A dámbikák éves terítéke mintegy 800 példány.

Sajnos a vadászatuk iránt nem túl jelentős az érdeklődés. Inkább kerti vadnak tartják. Az éves zsákmány 70-75%-át ejtik el a fizető vadászok.

n Őzn Az őzbakok terítéke az elmúlt tíz esztendőben közel

60%-os növekedést mutat, ami örömteli dolog! Az állomány még nagyobb hasznosítást tenne lehetővé. A bakok 26.000 pld-os terítékének 65-70%-át lövika fizető vadászok.


n Muflonn Az állománya a természetvédelem ellenállása miatt

csökkenő. A kosok terítéke némi hullámzással, de tendenciózusan csökkenő. Az átlagos teríték mintegy 500 példány évente, amelynek 75-80%-át bérvadászok lövik.

n Vaddisznón Az éves terítéke jelentős növekedést mutat. Az

elmúlt tízegynéhány év alatt a bérvadászok vaddisznó zsákmánya megháromszorozódott, mára eléri a teljes teríték 40%-át.


n Mezei nyúln A fizető vendégek zsákmánya 1992-ig nőtt, ettől

kezdve lassan, de folyamatosan csökken. A fizető vadászok évente átlagosan 40-45 ezer nyulat hoznak terítékre. Ez a tíz évvel előttinek csupán 70%-a.

n Fácánn A teríték 1990-től folyamatos csökkenést mutat,

jelenleg a 90-es évinek csupán 63%-a. A bérvadászok átlagosan évi 250 ezer példányt zsákmányolnak. A terítéken belüli a bérvadászok zsákmányának aránya 44-ről 52%-ra nőtt.


n Fogolyn Az éves zsákmánya szinte elhanyagolható mennyiség

(évi 2-3 ezer példány), de még ez is mintegy harmadára csökkent az elmúlt esztendők alatt. Ennek döntő hányadát fizető vadászok lövik.

n Vadrécen Az igazi vadrécék terítéke folyamatosan csökkent (a

természetvédelem vadászati korlátozásainak betudhatóan). A félvad récék zsákmánya a 90-es évek elején csökkent, majd az évtized közepétől növekszik. Évente terítékre kerülő 100-120 ezer példányból a bérvadászok átlagosan 80 ezret zsákmányolnak.


n Nagyvad fajokn A terítékük mutat némi hullámzást, de növekvő

tendencia figyelhető meg.n Apróvad fajokn Terítékük folyamatosan csökken. Az árbevételi

kényszer miatt a vadászatra jogosultak a vadászati lehetőségüket egyre nagyobb hányadban értékesítik bérvadászat keretei között.


A bérvadászat árbevétele, árak

n A bérvadászat a legjelentősebb bevételi forrás, az éves vadászati árbevételnek átlagosan 60%-a.

n Az árbevétel évente dinamikusan nő, de a növekedésnek nem a piac bővülése, hanem az infláció (a forint romlása) az oka.

n Az árak (lődíjak) magasak, a vadászatok nem adhatók el könnyen.

n Az elmúlt 10 év alatt a külföldi vendégek esetében n bérvadásztatásból származó bevétel több, mint 3x,n a szolgáltatásból származó bevétel duplájára nőtt.

n Az árstruktúránk a német vadászati rendszerhez van igazítva. A nem trófeacentrikus szemléletű vadász nem nagyon tudja elfogadni.

n Árjegyzéki árak, csomagárak.n Engedmények (szarvasnál, őznél főszezon után, a

selejtezési időszakban, vaddisznónál nyáron) n Kedvezmények (törzsvendégeknek, csoportoknak).n Áralkuk (több iroda ajánlatát kéri a vendég)


Bérvadászat árbevételének alakulása (1000 Ft-ban)

424.5392.249.298366.9284.695.8222005

424.3782.081.003472.2095.376.4882004

453.0611.622.539567.3135.980.8152002

351.4211.154.021772.8545.502.9122000

247.168854.331650.6594.165.5791998

178.130289.291480.0753.205.2861996

108.223153.424391.7432.581.4561994

11.29853.882333.3622.389.8541992

18.75129.136289.1071.811.4321990

Belf. szolgált.

Belf. bérvad.

Külf. szolgált.

Külf.bérvad.

Évek

Lőttvadértékesítés árbevétele 1990-2004 között (1000 Ft-ban)

2.180.4082004

2.632.6912002

2.548.7002000

1.609.7401998

1.883.0561996

761.4731994

763.3731992

621.8691990

apró és nagyvad együttÉv

n Miközben a nagyvad teríték minden fajból 1994-96 között van a mélyponton, eközben az árbevétel jelentősen növekszik. Ennek az a magyarázata, hogy:n A felvásárlási ár (a piac megtartása miatt)

erőteljesen emelkedik.n A forint ugyanebben az időben jelentősen

devalválódik.n Az előző két tényező hatása a hazai vadgazdálko-

dók számára kedvezőnek látszik (nő az árbevéte-lük), holott az export árbevétel (devizában) csökken.


Az irodák és a vadászterületek kapcsolata

n A tartós , korrekt kapcsolat kölcsönös előnyökkel járn a terület megbízható vadászatot ad, az iroda hoz

vendéget, kifizeti a vadászat árát.n Szerződésekn vendég vadász ↔ iroda ↔ vadászterületn saját számlásak (kockázat az irodánál) - az iroda fizet a

területnek akkor is, ha vadász csúszik a fizetéssel vagy nem fizet.

n jutalékosak (kockázat aterületé) – csak akkor fizetik ki a területnek a vadászat értékét, ha vadász fizet az irodának.


n Jutalék mértéke: n Iroda kér?n Terület ad?n Ki van erősebb pozícióban?n Erdőgazdaságoknál alacsonyabb (8-12%), társasági

területeken magasabb jutalék (15-20%)n Fizetési tételek:n vadászat és an hozzá kapcsolódó szolgáltatások.


n Szervezési jutalék:n 150-200 EUR/fő (vendég fizeti az irodának)

n Vadászati engedély:n 10.000 Ft/30 nap

n Felelősség biztosítás:n 2000-3000 Ft/hó

n Ezeken felül van a jutalék a területtől, ami a vászat értékének 10-15%-a.

n Szolgáltatások:n Szállás (vadászházban, panzióban, szállodában)

nációnként változó igényn Ellátás, étkezésn Jármű használatn Trófeabírálatn Fegyver, lőszern Kiránduló programok szervezése


Iroda és a vendég kapcsolata

n Bizalmi kapcsolatn A vendég igénye a meghatározón Egy vendég gyakran két-három irodával tart

kapcsolatotn (1.iroda – őzbak, 2.iroda – fácán, 3. iroda – vaddisznó

hajtás).n Vendégkör megőrzésen Kié a vendég? (a területé?, az irodáé?)n Fizetési morál (nincs előre fizetés!)n Viták rendezése

Magyar vadászok külföldön

n A rendszerváltoztatást követően nyílt rá lehetőség (utazási és valuta korlátozások megszűnésével).

n Kialakult egy fizetőképes kereslet, amely ha lassan is, de növekszik.n A magyar vadászok 56 ezres táborának:n 3-5%-a már vadászott külföldönn 1-2%-uk már többszörn Néhány százan rendszeresen (évente) vadásznak

külföldönn Egy-két százan évente többször is részt vesznek szafárin

n Néhány iroda szervez csak külföldre vadászatot (biztonságosabb, kicsit drágább).

n Sokan választják a kockázatosabb és/vagy több utánajárást, jó nyelvismeretet igénylő, de valamelyest olcsóbb utakat.

n Más árstruktura:n magas napidíj, licensz árak, és egyéb költségek

(országonként változóak)n csomagprogramok miatt nehezebben követhető,

hogy mi mibe kerüln ha kevesebb vadat lő, esetleg semmit, akkor is sokba

kerül a vadászat.


n Legfontosabb célországok:n Afrikában: (Namíbia, Dél-Afrika, Tanzánia

Zimbabwe, Zambia, stb.)n É-Amerika (Alaszka, Kanada)n FÁK államok (Oroszország, Kamcsatka, Csukotka,

Kazahsztán, Kirgízia, stb.)nMongólia, Törökországn Szomszédos országok (Ausztria, Szerbia, Szlovénia,

Szlovákia, stb.)


n Trófeabehozatal:n Jelentős szállítási költség és hosszú idő.n A CITES-előírások hazai értelmezése számos trófea

behozatalát zárják ki (elefánt, leopárd, orrszarvú, óriás fekete lóantilop, és más fajok trófeáit).

n Engedélyt kell kérni pl. a szomszédos országokban jogszerűen elejtett, de nálunk védett fajok (pl. barnamedve, zerge, siketfajd, nyírfajd) behozatalához, tartásához is.

n Ugyancsak hasonló engedély kell az átszállításukhoz is.n A trófeák behozatala vám + állategészségügyi illeték

kiszabásával jár.


Lőttvad kereskedelem

n A rendszerváltoztatást követően e téren nincs olyan cégalapítási akarat, mint a vadászatszervezés területén.

n Egy vadfeldolgozó létesítése komoly tőkét, számos feltétel megteremtését szükségelteti a beruházótól.

n E piac jellemzője a nagyfokú szezonalitás (felvásárlásban és értékesítésben egyaránt), emiatt az átlagosnál nagyobb a tőkeigénye.

n A külföldi tőke megjelenik e piaci szegmensben is (osztrák, német, olasz)

n A külföldiek (magyar partnerrel) saját céget (vegyes vállalatot) alapítanak.

n Néhány kisebb hazai vállalkozás alakul a lőttvad felvásárlás területén (többnyire a feldolgozók beszállítóiként).

n Nagy verseny indul meg a nyersanyagért (a lőtt nagyvadért). Az apróvad nem túl vonzó.

n Egyre nagyobb ütemben építik ki a felvásárló hálózatukat (a vadátvevő helyek sokszor egymás közvetlen közelében létesülnek).

n A lőttvad árak jelentősen emelkednek.


n A magyar tulajdonú vadfeldolgozók (Mavad, Vadex, Öreglak) és a vegyes vállalatok exportjoggal rendelkeznek.

n A 90-es évek közepétől a hazai vállalkozók körében is elindul a cégalapítás és több vadfeldolgozó épül,

n Közös jellemzőjük a kisebb kapacitás, alapvetően a környezetükben fölvásárolható lőttvadat dolgozzák föl, és a hazai piacon forgalmazzák.

n Mindezen folyamatok eredményeként olyan földolgozó kapacitás alakult ki Magyarországon, amely már kapacitás-kihasználási gondokat okoz a tulajdonosok-nak.


n Nagykereskedők:n A piac további differenciálódásaként megjelennek a

nagykereskedők, akik nem rendelkeznek földolgozóval, csak kereskedelmi tevékenységet látnak el.

n Nemcsak vadhússal, hanem tengeri, édesvízi halak, esetleg háziállatok húsával is kereskednek (jellemzően mélyhűtött termékeket forgalmaznak).

n Elsődlegesen a hazai vadhúskereslet kielégítését szolgálják (éttermekbe, üzletekbe, szállodákba, stb. szállítanak).


Lőtt nagyvad értékesítése1990-2004 között (to)

3 474428702612 6072004

3 970578562522 8632002

3 049366411752 1442000

2 147324551521 4801998

1 673284191151 4761996

1 4312843018017121994

1 847405061762 3571992

2 078484731372 5331990

VdMuflonŐzDámGímÉv

n Az elejtett vad húsvizsgálata:n A lőttvad és vadhús kereskedelmet egyre keményedő

állategészségügyi szabályok szorítják egyre szigorúbb korlátok közé.

n Az élelmiszer biztonság fontossága, szerepe fokozódik. A vadhús vizsgálat és minősítés súlya nő.

n 9/2002. (I. 23) FVM rendelet: a vadon élő állat és tenyésztett vad elejtéséről és forgalmáról, valamint a házinyúl vizsgálatáról.

n 7/2005 (II.4) FVM rendelet (a 9/2002-es rendelet részbeni módosításáról)

n 66/2006 (IX. 15.) FVM rendelet a vadhúsvizsgálatról


n Ezen jogszabályok lehetőséget adnak arra, hogy képesített vadhúsvizsgáló az általa látottak alapján engedélyezheti a vadászrész átvételét. Ha ellentmondást tapasztal, vagy bizonytalan, úgy hatósági vizsgálatot kell kérnie.

n Az elsődleges vizsgálatot követően a vadra el kell helyezni a vadkísérő jegyet.

n A rendeletek előírják, hogy a közfogyasztásra kerülő vadat hatósági húsvizsgálatnak kell alávetni.

n A saját célú fogyasztás nem minősül közfogyasztás-nak. A vaddisznót ez esetben is kötelező trichinella-vizsgálatnak alávetni.


Élővad kereskedelem - export

n Amíg a hetvenes években jelentős mennyiségű apróvad kerül értékesítésre, minden apróvadfaj állománya csökkenni kezd.n A fogoly vadászatát betiltják, a mezei nyúllal

állategészségügyi problémák jelentkeznek (tularémia), a tenyésztett fácán nem exportképes.n Élő nagyvadra gyakorlatilag nincs igény.

Élővad kereskedelem - export

n A mezei nyúl (és a fácán) exportja olyan mértékben visszaesett, ami generális gazdasági problémát okozott az addig főként ebből élő vadásztársaságoknak.n A nyúl befogás további erőltetése csak a nyúl

állomány helyzetét rontotta.n Legjelentősebb Békés, Hajdú-Bihar és Jász-

Nagykun-Szolnok megye esetében.n Az őz bérvadásztatásával próbálják kompenzálni a

kieső bevételt.

Apróvad befogás 1990-2004 között

013 62128 4742004

08743 2392002

09 22147 6932000

076230 5661998

01 10343 5041996

021 18553 3131994

013 34330 0111992

1 10075 42247 7161990

Fogoly (pd.)Fácán (pd.)Mezei nyúl (pd.)Évek

Élővad hazai forgalmazása

n Apróvadfajok esetében lehet hazai piacról beszélni. Ez elsősorban a tenyésztett vad kereskedelmét jelenti (fácán, tőkésréce, fogoly).

n Nincs igazán kontrollált rendje.n Eelsősorban az állategészségügyi problémákat (fertőző

állatbetegségek) nem kezelik megfelelő gondossággal.n Az árakat a kereslet-kínálat alakítja.n A tenyésztett szárnyasvad piaca erősen hullámzó,

emiatt a tenyésztők számára kockázatos.

Apróvad hazai forgalmazása(telepítés, kibocsátás)

n.a.n.a.1 1732002n.a.n.a.3722000n.a.n.a.41998n.a.n.a.1301996

10 8931 274 12936 199414 3811 317 530208199216 1461 821 2955871990

Fogoly (pd.)Fácán (pd.)Mezei nyúl (pd.)Évek

Élővad-értékesítés árbevétele és aránya az összbevételen belül (1990-2004)

2,9488 06520044,6662 56220025,8746 68020006,0577 129 19987,7597 866 19966,3326 17519944,0185 96619928,4321 1591990

Aránya (%)Árbevétel (1 000 Ft-ban)Évek

A vadkereskedelem hatósági felügyelete

n Vadászatszervezés:n A vadászatszervező iroda (vállalkozás) működési

engedélyének (regisztrációs szám) megszerzése a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium hatáskörébe tartozik. Ily módon az iroda működését, a hatóság által előírt feltételek meglétét is a GM jogosult ellenőrizni.

n Az FVM és a megyei Vadászati és Halászati Felügyelőségei jogosultak kiadni a vadászati engedélyeket, ellenőrizni a vadászati szerződéseket, biztosítást, a vadászatok jogszerű szervezését, a terítéket.


n Vadászatszervezés:n A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

területileg illetékes természetvédelmi hatóságai jogosultak ellenőrizni a külföldiek apróvadas vadászatait. A KVM Természetvédelmi Hivatala adhat engedélyt a magyarok és/vagy külföldiek által külföldön elejtett trófeák (vad) behozatalára, átszállítására.


n Lőttvad-kereskedelem:n A lőttvad fogyaszthatóságát, egészségügyi alkalmasságát,

felvásárlását, feldolgozását, kereskedelmi forgalmát az FVM Élelmiszerlánc-biztonsági, Állat-, és Növényegészségügyi Főosztálya, illetőleg az MGSZH Központ megyei Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságai (mint állategészségügyi hatóság) jogosultak ellenőrizni.

n Lőttvad és/vagy vadhús export csak EU minősítéssel rendelkező vadfeldolgozókban készült termékekből, illetőleg ilyen minősítéssel rendelkező hűtőházakból indulhat.


n Lőttvad-kereskedelem:n A lőttvad/vadhús behozatalát is az állategészségügyi

hatóság ellenőrzi.n A vadászati és a természetvédelmi hatóság ellenőrzi

a lőtt apróvad export-szállítmányokat, illetőleg megtilthatja bizonyos vadfajok kereskedelmi forgalomba hozatalát (pl. egyes vízivadfajok, galambok, erdei szalonka).

n Élővad kereskedelme:n Az élővad kivitelét/behozatalát ugyancsak az FVM

Élelmiszerlánc-biztonsági, Állat-, és Növényegészségügyi Főosztálya engedélyezheti.

n Amennyiben az élővad behozatala új vadfaj betelepítésére irányul, úgy ahhoz a vadászati, és a természetvédelmi hatóságok hozzájárulása is szükséges.


Érdekképviselet a vadkereskedelem területén

n Vadkereskedelmi Szövetségn 1991-ben alakult azzal a céllal, hogy a vadászat,

vadgazdálkodás és a vadkereskedelem területén működő gazdálkodó szervezetek tevékenységüket összehangolják, a külső piacokon való megjelenés eredményességét előmozdítsák. Ezen belül:n Érdekvédelem és képviseletn Kereskedelmi magatartás etikai normáinak formálásan Kapcsolattartás a szakterület hatóságaival és más

szervezeteiveln Piaci információk megszerzése

n Vadkereskedelmi Szövetségn A VPOP-val szembeni fegyverbehozatali

engedélyekkel kapcsolatban felmerült fizetési kötelezettség teljesítésének hiányában megszűnt.

n Az EU.n kívül nincs útlevél a meghívó levél alapján adtak ki „fegyver kísérő okmányt” (3000 Ft) és ezt távozáskor le kellett vona adni. Ha ezt nem tette meg a vadász akkor a szövetségnek kellett volna 100ezer Ft-os bírságot fizetnie. De ez elmaradt ezért megszüntették ezt a szabályt.


n A VPOP-val szembeni fegyverbehozatali engedélyekkel kapcsolatban felmerült fizetési kötelezettség teljesítésének hiányában megszűnt.

n Vadászati Termékek és Szolgáltatások Terméktanács (TT):n 1995-ben alakult meg, gödöllői székhellyel.n A TT átfogja a vadgazdálkodási termékpálya

valamennyi szereplőjét (termelő, feldolgozó, kereskedő)


n Vadászati Termékek és Szolgáltatások Terméktanácsának célja és feladata:n A termékpálya hatékony működésének elősegítése,

érdekegyeztetés, érdekképviselet.n A bérvadásztatási és a vadhús termékpályán olyan

kiegyensúlyozott piaci viszonyokat teremteni, és tartósan fenntartani, amely a verseny korlátozása nélkül tompítja a szélsőséges piaci hatások következményeit.


n Vadászati Termékek és Szolgáltatások Terméktanácsának célja és feladata:nMegteremteni a tenyésztés, termelés, feldolgozás,

kereskedelem és fogyasztás összhangját.n A jogszabályokban ráruházott feladatok ellátása,

jogszabályok véleményezése, javaslattétel azok esetleges módosítására.

n Non profit egyesület, tevékenysége leginkább a vadhús-kereskedelem területén szélesedett ki.


n Budapesti Agrárkamara Vadászatszervezők Osztálya:n A TT a működése során nem tudta érdekeltté tenni a

vadászatszervezéssel foglalkozó vállalkozásokat.n Ez a körülmény késztette az irodákat más irányú

önszerveződésre, amelynek eredményeként 2001-ben 17 taggal megalakult, jelenleg 27 tagja van.

n Tevékenységük, aktivitásuk elsősorban a vadászatszervezéssel kapcsolatban felmerülő szakmai, pénzügyi, adózási és vám problémák kezelése, rendezése.


n Az érdekképviselet meggyengülése:n 2003-ban a Gazdasági Versenyhivatal árkartell

alakítása miatt eljárást kezdeményezett több vadászatszervező iroda ellen, amelyet a vizsgálatok során kiterjesztett a két szakmai szervezetre is.

n A GV döntése eredményeként az eljárás alá vont irodák nagyobb hányada kisebb-nagyobb büntetést kapott.

n A két szakmai szervezetet jelentős összegre megbüntette, amelyet az érintettek megfellebbeztek.

n Ez a körülmény számottevően meggyengítette a Terméktanácsot és az Agrárkamarai osztályt.


Marketing a vadkereskedelemben

n A piac folyamatos bővítése (de legalább megtartása) rendszeres munkát igényel a résztvevőktől.

n Szakkiállítások és vásárok:n koncentrált piacok, ahol a látogatók jelentős része

potenciális vevő. Európa számos országában rendeznek a szabad ég alatt űzhető sportokat (vadászat, horgászat, lovaglás, vízisportok, turizmus stb.) kedvelők számára kiállítást, vásárt.

n a magyar kínálat rendszeres megjelenése fontos!

Marketing a vadkereskedelembenn Szakkiállítások és vásárok:n A kiállításokon való megjelenés a vendégkör

megtartásának, bővítésének egyik legfontosabb eszköze.

n Költséges, ezért egyre kevesebb iroda vállalja a részvételt.

n Jelen vannak az adott területek eszközeinek, felszereléseinek, kiegőszítőinek gyártói, forgalmazói.

nMegjelenik az adott terület irodalma, képzőművészete, hobiállatok és minden, ami elképzelhető illetve korábban szinte elképzelhetetlen volt.

Fontosabb vadászati szakkiállítások EurópábanOrszág Város Kiállítás neveAnglia London Game Fair

Leeds Game FairAusztria Wien Jaspowa

Graz Revier & WasserSalzburg Die Hohe JagdInsbruck Jagd und Angel

Franciaország Párizs Game FairChambord Chasse et de la

PecheMagyarország Budapest FeHoVa

Ország Város Kiállítás neveNémetország Berlin Interjagd

Dortmund Jagd u. HundF.hafen Reiten u. JagenHannover Pferd u. JagdMünchen Jagen u. FischenOlpe Reiten u. JagenOldenburg NordjagdUlm Jagd u. Fischerei

Fontosabb vadászati szakkiállítások Európában

Ország Város Kiállítás neveNorvégia Resoya VilmarkmessanOlaszország Róma Game Fair

Brescia ExaOroszország Moszkva Hunting and

FishingPortugália Santarém ExpocacaSpanyolország Barcelona Foro

Madrid VenatoriaSvájc Bern Fisch u. JagenSvédország Stockholm Sollentuna Messan

Fontosabb vadászati szakkiállítások Európában

n Hirdetések hazai és külföldi szaklapokban:n A potenciális vevőket jól megcélzó lehetőség, de a

relatíve kis információtartalom miatt nem igazán eredményes.

n Direkt marketing:n A vendégeket, üzleti partnereket (akiknek a címével

rendelkezik az iroda) közvetlen, konkrét, elég részletes ajánlattal kell megkeresni.


n Demo kazetták, DVD-k:n amelyek egy-egy fontosabb vadászatot, terméket

látványosan, az eredeti helyszínen mutat be.n Szóbeli közlés:n Vadászismerősök adhatják a leghitelesebb (és

legmegbízhatóbbnak tűnő) információt az adott termékről.


n Internet:n Szerepe egyre inkább meghatározó. Minden évben

többen és többen használják.n Gazdag információtartalom, változatosság (szöveg, kép,

mozgókép), frissesség jellemzi.n Rövid idő alatt sok, a szakterületen működő

cég/kereskedő ajánlatával lehet megismerkedni, azokat összehasonlítani, és referenciákat igénybe venni.

n E területhez leginkább kapcsolódó elektronikus levelezés (e-mail) az információ átadásának és a kapcsolattartásnak egyik leggyorsabb, legfontosabb eszköze.


n A magyar vadászatnak és kereskedelemnek már régóta a nemzetközi piacon kell megállnia a helyét.

n Egyre nagyobb konkurencia a volt szocialista országok részéről és változó vadászati szokások.

n Többet és jobbat kell nyújtani a vadászterületeknek, hogy újra ide jőjjenek a vendégek.

n Ezt még nem minden vadászterület érzi vagy nem tud elég vonzó lenni.

Vadkereskedelem és vadászati turizmus jelene és jövője

n Jelentős különbség a Dunántúl és az ország keleti része között.n A németek, osztrákok nehezen vehetők rá, hogy tovább

utazzanak.n Egyre több olyan vadászati konstrukciót találnak,

amellyel kvázi sajátjuknak fogják tekinteni a területet.n A vadkereskedelem és a vadászati turizmus

fontosságát élőtérbe kell helyeznünk, mert a vad továbbra is nemzeti kincsünk, hungarikum, amelyet méltó módon kell kezelni és hasznosítani.

Vadkereskedelem és vadászati turizmus jelene és jövője

A vadállományok, mint megújítható természeti

erőforrások

Természeti erőforrások

n Meghatározásn Minden ismert és ismeretlen anyag és folyamat,

amely a jelenben vagy a jövôben hasznosítható lesz

n Az ökonómiai felfogás szerint csak az ismert forrásoknak van értéken Pl. a kőszén mindaddig nem rendelkezett értékkel,

amíg nem hasznosítottákn Az obszidián a kőkorban nagy csereértékkel

rendelkezett.

▪ Az természeti erőforrások hasznosításának alapelvei Cél: Zárt rendszerű gazdaság kialakítása = minél

több anyag újrahasznosítása World Conservation Strategy -"bölcs használat": Minél több anyagot visszajuttatni a rendszerbe -

újrahasznosítás. A forrásokat hatékonyan kell fel- vagy

kihasználni. A megújuló forrásokat fenn kell tartani és

megújuló képességükkel összhangban használni.

Természeti erőforrások

▪ Jelenlegi ismereteink szerint minden forrás véges. Források a megújíthatóság szerint:

♦ Véges vagy kimerülő készletű források pl. kőszén, kőolaj, művelhető földterület Cél: maximális takarékosság♦ Megújuló természeti erőforrások: Élettelen források: nap, vízenergia, szél... Cél: maximális hasznosítás♦ Megújítható természeti erőforrások: Élő források: erdők, mezőgazdasági kultúrák, hal, vad... Cél: a forrás megújulását nem veszélyeztető, tartamos

hasznosítás

A források hasznosítása

A források értékelése▪ Piaci ár

a használati érték és a piaci kereslet határozza meg Negatív érték

A forrás létével hasznosításásval kapcsolatos károk Speciális értékek

Esztétikai, Tudományos, Biológiai-ökológiai-genetikai érték, Filozófiai

Módszerek Az adott forrás újjá teremtésének költségei mekkorák lennének

(egyáltalán lehetséges-e)? Mekkora összeget költenek el a különbözô csoportok a forrás

használatára? Mennyivel többet költenének rá?

A vadállományok értékei

▪ A vadállományok összetett értékeket hordoznak▪ Fő értékelemek

kereskedelmi érték (hús és más haszn. részek), negatív érték (károk) rekreációs érték (vadászat, kikapcsolódás) társadalmi érték, esztétikai érték, oktatási érték,

filozófiai érték (a teljesebb emberi élet és életminőség)

biológiai érték (ökoszisztémák diverzitás) tudományos érték.


Az értékelemek jelentősége/súlya a történelmi társadalmi fejlődés során változott A gazdasági fejlettségtől függően eltérő igények

kielégítése A társadalmi helyzettől függően eltérő jelentőség és

hatások A társadalom értékrendjétől függő megítélés A vadászattal és vadgazdálkodással kapcsolatos

konfliktusok értékítéleti különbségeken alapulnak


▪ A vadállományok értékeinek többsége közvetlenül nem vagy csak nehezen számszerűsíthető A mérés módja általában: mennyit fordítanak az ebből részesedők jelenleg a

vadvilággal kapcsolatos tevékenységekre mennyivel többet lennének hajlandók ráfordítani a

jövőben mibe kerül a forrás újjá teremtése

● pl. külszíni bányaművelés felhagyása után az élőhelyek és a vadállományok eredeti állapotának visszaállítási költségei

● Fajok és élőhelyek védelmére fordított költségek

Documents

A vadkereskedelem, vadászati turizmus szerepeés jelentőségenÁltalános vélemény: „A vadász sportszenvedélyé-nekáldoz. A vadászat közel hozza a természethez, amelynek