Vadászat és vadgazdálkodásvmi.szie.hu/tananyagok/tananyag/vadgazd_es_vadaszat/01...Vadgazdálkodás és vadászat •Vadászat: •Jogi meghatározás: •Vadászat a vadnak az

Vadászat és vadgazdálkodás

Vadbiológia, vadgazdálkodásés

vadászat

Vadászat és vadgazdálkodás1. előadás

Dr. Márton Mihály

Természeti források, ökológia és vadbiológia

• Természeti források:

• Anyagok, folyamatok és élő rendszerek

• Eredeti (természetes) formájukban értékesek

• Emberiség → hasznosítás, gazdálkodás

• Csoportosítás:

• Kimerülő (pl.: kőszén, kőolaj)

• Megújuló (pl.: napenergia, szél)

• Megújítható (pl.: erdő, vadvilág)

• Átalakult gazdálkodási szemlélet (World Conservation Strategy)

• Fenntartható (tartamos) hasznosítás

• Érték:

• Közvetlen érték (pl.: pillanatnyi pénzben kifejezett érték)

• Közvetett érték (pl.: ökoszisztéma-szolgáltatás)

• Tönkretétel utáni „újjáteremtés” költsége


• World Conservation Strategy (1980) - „bölcs használat”

• Nélkülözhetetlen ökológiai folyamatok

és létfenntartó rendszerek megőrzése

• Genetikai sokféleség fenntartása

• Fajok és ökoszisztémák fenntartható

hasznosítása


• World Conservation Strategy (1980) - „bölcs használat”

A megőrzés és bölcs hasznosítás szükségessége


• Vadbiológia:

• Alkalmazott ökológiai tudományterület

• Állatökológia része

• Vadászati ökológia, vadökológia

• Jól meghatározható állatcsoporttal foglalkozik

• Vadfajok…

• Részterületek:

• Ökofiziológia (autökológia): egyedek szintje (pl.: élettan, viselkedés)

• Populációökológiai: vadállományok szintje (pl.: populációdinamika)

• Társulásökológia: vadfajok közötti kapcsolatok (pl.: versengés)


• Vadbiológia:

• Több tudományterület határán helyezkedik el

• Hasznosít és/vagy alkalmazkodik (pl.: élettan, erdőgazdálkodás)

• Kutatási területek:

• Hagyományos (pl.: takarmányozás, vadtenyésztés)

• Ökológiai (pl. élőhelyek javítása, megőrzése)

• Eltolódás az ökológiai területek felé


• Vadbiológia:

• Célja:

• Tudományos:

• A vadállományok és környezetük közötti kapcsolatok megismerése és

megértése

• Gyakorlati:

• Professzionális vadgazdálkodás megteremtése (Bölcs hasznosítás):

• Tudományosan megalapozott (megbízható tudás)

• Vadállományok valós állapotához alkalmazkodó

• Tervszerű


• Vadbiológia:

• Célja:

• Megbízható tudás megszerzése:

1. Állományok nyomon követése → változások számszerűsítése

2. A faj megértése (ökológiai igény, viselkedés, stb.)

3. Modellezés → a külső hatásokra adott válaszok előrejelzése

4. Hipotézisek kísérleti ellenőrzése

• Hipotézis nem OK → a folyamat visszatér az 1., 2., 3., pontok

valamelyikére

5. Hipotézis OK → gazdálkodási módszerek kidolgozása

A vadgazdálkodás céljai és módszerei

• Vadgazdálkodás:

• Vadgazdálkodás > vadászat

• Céljai:

• A vadállomány változásának iránya határozza meg

1. Védelem:

• Kis létszámú és/vagy csökkenő állományok

• Állománynövelő gazdálkodás

2. Hasznosítás:

• Megfelelő létszámú, létszámgyarapodásra képes állomány

• Tartós hozamok elérése

• Szinten tartó gazdálkodás

3. Védekezés vagy szabályozás:

• Túl sűrű (nagy) és túl magas növekedési erélyű állományok

• Létszám stabilizálása vagy csökkentése

• Állománycsökkentő gazdálkodás



• Vadgazdálkodás:

• Módszerei:

• Nagyrészt a populációökológia eszköztárából származnak

• A vadon élő állatok és növények állománydinamikáját ugyanazok a

tényezők határozzák meg

• Az ökológia törvényeit a demográfia egyenleteivel írják

• Az állománydinamika alakítása

• Fogalma:

• A vadon élő állatok elterjedésének, állománynagyságának

(sűrűségének) és az állomány minőségének befolyásolása

valamilyen, az illető vadfajhoz kapcsolódó meghatározott cél

elérése érdekében

• Jogi: Vadgazdálkodásnak minősül a vadállomány és az élőhelyének -

ideértve a biológiai életközösséget is - védelmével, a vadállomány

hasznosításával és szabályozásával kapcsolatos tevékenység


Hagyományos modell


Modern modell

Vadgazdálkodás és vadászat

• Vadászat:

• Állatok elejtésére vagy elfogására irányuló tevékenység

• Célja:

• Hús, trófea, stb.

• Kereskedelem

• Rekreáció

• Vadászat ≠

• Orvvadászat

• Háziállatok levágása, megölése

• Veszélyes és/vagy védett állatok kilövése

• Kártevők fegyveres irtása

• Emberiséggel egyidős tevékenység

• Ősi hagyományok, sajátos kulturális és etikai normák

Vadgazdálkodás és vadászat

• Vadászat:

• Jogi meghatározás:

• Vadászat a vadnak az e törvényben engedélyezett eszközzel, vagy

ragadozó madárral, illetve magyar agárral és engedélyezett módon

vadász által, vadászterületen történő elejtésére, vagy elfogására

irányuló tevékenység

• Vadgazdálkodás eszköze (állományszabályozás)

• Európa:

• Sportvadászat és vadgazdálkodás összekapcsolódik

• A vad jólétéről a vadásznak kell gondoskodnia

• A vadgazdálkodást többnyire nem szakemberek végzik

• Észak-Amerika:

• Vadgazdálkodás külön szakma

A vadászat globális hatása


• A vadászat több mint természetvédelem…

• Gazdaságélénkítő hatás:• Amerika vidéki településein

• Afrikai falvakban

• Amint a lakosság rájön arra, hogy a vadállomány értékes „árucikk”, elkezdi védeni az orvvadászattól és az élőhely-vesztéstől.


• Zimbabwe:

• A kizárólag trófea iránt érdeklődő vadászok dollármilliókat költenek el lődíj és idegenvezetői díj formájában.

• A terítékre került vad húsát, bőrét és csontjait a környékbeli falvak megkapják és felhasználják.

• Bizonyos területeken egy háztartás bevételeihez a trófea centrikus vadászat 15-20%-al járul hozzá.


Száma Nemzetisége (%)

Dél-Afrika 8530 USA 57, E 8, D 5 100 53885 5000-6000

Namíbia 5363 D 35, USA 21, A 8 28,5 22462 2125

Tanzánia 1654 USA 45, E 15, F 9 27,6 7034 4328

Botswana 350 USA 80, EU 12 20 2500 1000

Zimbabwe 1874 USA 57, D 9, E 6 16 11318 n. a.

Fenntartott munkahelyek

száma

VendégvadászokOrszág

Bevétel

(millió USD)

Teríték

(egyed)


• Az Európában jegyzett vadászok száma 7 millióra tehető, amely 16 milliárd Eurónyi plusz bevételt jelent az európai gazdaságnak.

• Angliában 480000 vadászt jegyeznek, ami 2 milliárd fontnyi bevételt jelent az államnak. Ez 70000 teljes munkaidős állásnak felel meg!

Vadászati jog

A vadvédelem, a vadgazdálkodás és a vadászat jogi keretei – www.njt.hu

Közvetlen hazai jogszabályok Kapcsolódó hazai jogszabályok Európai Unió jogi környezete Nemzetközi egyezmények

1996. évi LV. Törvény

a vad védelméről, a

vadgazdálkodásról,

valamint a vadászatról

79/2004. (V. 4.) FVM rendelet

a vad védelméről, a

vadgazdálkodásról,

valamint a vadászatról szóló 1996.

évi LV. törvény végrehajtásának

szabályairól

1996. évi LIII. Törvény

a természet védelméről

1997. évi XLVI. Törvény

az Országos Magyar

Vadászkamaráról

2004. évi XXIV. Törvény

a lőfegyverekről

2009. évi XXXVII. Törvény

az erdőkről

2011. évi CLXXV. Törvény

az egyesületi jogról

66/2006. (IX. 15.) FVM rendelet

az állati eredetű élelmiszerekre

vonatkozó egyes élelmiszer-

higiéniai szabályokról

43/2011. (V. 26.) VM rendelet

az elejtett vad kezeléséről és

forgalmazásáról

126/2013. (XII. 17.) VM rendelet

a vadászvizsgát megelőző

tanfolyamról és a vadászvizsgáról

3254/91 Tanácsi Rendelet

a lábfogó csapdák Közösségben való használatának betiltására

79/409/EEC Tanácsi Irányelv

a vadon élő madarak védelméről – Madárvédelmi Irányelv


a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és

növények védelméről – FFH Irányelv


az állati eredetű minták és a patogének Közösségbe való

beviteléről


lőfegyverek megszerzéséről és birtoklásáról


a vad elejtéséről és a vad kereskedelmi forgalomba hozásának a

köz- és állategészségügyet érintő kérdéseiről

Ramsari Egyezmény (1971)

Washingtoni Egyezmény (1973)

Bonni Egyezmény (1979)

és

(AEWA-1999)

Berni Egyezmény (1979)

Riói Egyezmény (1992)

Firenzei Egyezmény (2000)

http://www.njt.hu/


a vad védelméről, a vadgazdálkodásról,

valamint a vadászatról

• Alapelvek:

• a vad állami tulajdon

• a vadászati jog a földtulajdon elválaszthatatlan tartozéka

• a vadgazdálkodó elsődleges feladata a vad és élőhelyének védelme

• a nagy, legalább 3000 hektáros, vagy azt meghaladó vadászterületek kialakításának kényszere


• Alapelvek:

• a vadgazdálkodási egységek feletti, nagyobb, vadgazdálkodási szempontból egységesnek tekinthető térségeken alapuló, tartamos és tervszerűvadgazdálkodás

• korábban vadgazdálkodási körzetek

• jelenleg vadgazdálkodási tájegységek

• a trófeabírálat

• a hivatásos vadász alkalmazásának kötelezettsége

• A vadászati jog a vad, valamint élőhelyének védelmével, és a vadgazdálkodással kapcsolatos, továbbá a vadászterületen szabadon élő, valamint az e törvényben meghatározottak szerint zárt téri tartás keretében tartott vadnak az arra jogosult által történő elejtésére, elfogására, a hullatott agancs, valamint a vadászható szárnyas vad tojásánakgyűjtésére, továbbá az elhullott vad tetemének e törvény szerinti elsajátítására való kötelezettségek és jogosultságok összessége

A vadászati jog

• A vadászati jog gyakorlásával, hasznosításával kapcsolatos kötelezettségeket és jogokat:• a természetvédelemre,

• az állat- és növényvédelemre,

• az állategészségügyre és élelmiszer-biztonságra,

• a mező- és erdőgazdálkodásra,

• a termőföld-hasznosításra,

• a vízgazdálkodásra, valamint

• a halgazdálkodásra

• vonatkozó jogszabályok rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni.

A vadászati jog

• A vadászati jog a földtulajdon elválaszthatatlan tartozéka

• A vadászati jog haszonbérlője lehet:• vadászjeggyel rendelkező tagokból álló egyesület (vadásztársaság);

• a vadásztársaságok érdekképviseleti szerve;

• a természetvédelmi kezelésért felelős központi költségvetési szerv,

• a mezőgazdasági, erdészeti, vadgazdálkodási oktatást folytató középiskola és felsőoktatási intézmény,

• a mezőgazdasági, illetve erdőgazdálkodás ágazatba sorolt, Magyarországon bejegyzett gazdasági társaság, szövetkezet, erdőbirtokossági társulat, feltéve, ha a vadászterület legalább 25%-át mezőgazdasági, erdőgazdálkodási vagy természetvédelemmel összefüggő gazdasági tevékenység céljából használja.

• A vadászati jog alhaszonbérletbe adása tilos. Nem minősül a vadászati jog alhaszonbérletbe adásának a vendégvadászat, valamint a bérvadászat.

A vadászati jog

• Nagyvadfajok:

• Gímszarvas (Cervus elaphus)

• Dámszarvas (Cervus dama)

• Őz (Capreolus capreolus)

• Muflon (Ovis gmelini musimon)

• Vaddisznó (Sus scrofa)

• Szikaszarvas – Japán szika (Cervus nippon nippon)

• Dybowski szika (Cervus nippon hortulorum)

Vadfajok

• Apróvadfajok:• hasznos apróvadfajok:

• Mezei nyúl (Lepus europaeus)

• Üregi nyúl (Oryctolagus cuniculus)

• Fácán (Phasianus colchicus)

• Fogoly (Perdix perdix)

• Nyári lúd (Anser anser)

• Vetési lúd (Anser fabalis)

• Nagy lilik (Anser albifrons albifrons)

• Kanadai lúd (Branta canadensis)

• Nílusi lúd (Alopochen aegyptiacus)

• Tőkés réce (Anas platyrhynchos)

• Szárcsa (Fulica atra)

• Erdei szalonka (Scolopax rusticola)

• Balkáni gerle (Streptopelia decaocto)

• Örvös galamb (Columba palumbus)

Vadfajok

• Apróvadfajok:• egyéb apróvadfajok:

• Házi görény (Mustela putorius)

• Nyest (Martes foina)

• Borz (Meles meles)

• Róka (Vulpes vulpes)

• Aranysakál (Canis aureus)

• Pézsmapocok (Ondathra zibethicus)

• Nyestkutya (Nyctereutes procyonoides)

• Mosómedve (Procyon lotor)

• Dolmányos varjú (Corvus corone cornix)

• Szarka (Pica pica)

• Szajkó (Garrulus glandarius)

Vadfajok

• A vadászati év az év március hónap első napján kezdődik és

a következő év február hónap utolsó napjáig tart.

• A vadászati idény az a naptári időszak, amely a vadászati

éven belül kijelöli az egyes vadfajok vadászatának idejét (a

továbbiakban: vadászati idény).

Vadászidény

• Vadászterületnek minősül – hasznosítási formájától

függetlenül – az a földterület, valamint vízfelület, amelynek

kiterjedése a háromezer hektárt eléri, és szemközti

határvonalainak távolsága legalább háromezer méter, ahol a

vad a szükséges táplálékot megtalálja, természetes

szaporodási feltételei, valamint természetes mozgásigénye,

búvóhelye, nyugalma adott

• A vadászterület határa nem terjedhet át a vadgazdálkodási

tájegység határán

• Nem minősül vadászterületnek, és a vadászterület

kiterjedésének megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni

az azon található település közigazgatási belterületét,

tanyákat, stb…

Vadászterület

• A vadászterület rendeltetése szerint vadgazdálkodási, vagy

különleges rendeltetésű lehet. • A különleges rendeltetés célja a vad génállományának

megőrzése, vagy a természetvédelmi érdekek érvényesítése

lehet.

Vadászterület

• Zárttéri vadtartás a vadászati hatóság engedélyével

folytatható.

• Zárttéri vadtartásnak minősül a fácán, fogoly, tőkés réce,

gímszarvas, dámszarvas, őz, muflon, illetve vaddisznó zárt

térben, szabad mozgásában kerítéssel vagy egyéb módon

korlátozott vadászati, kutatási, oktatási, bemutatási,

élelmiszer-termelési célú tartása és szaporítása.

• A zárttéri nagyvadtartás vadaskertben, vadasparkban vagy

vadfarmon folytatható.

A vad zárttéri tartásának feltételei

• A vadaskert a vadászterület gímszarvas, dámszarvas, őz,

muflon, valamint vaddisznó vadászati célú tartására, illetve

tenyésztésére kerítéssel bekerített része.

• A vadaspark a vadászterület kutatási, oktatási és bemutatási

célra alkalmas vadászati rendeltetésű kerítéssel bekerített

területe. • Vadasparkban vadászni csak a vadászati hatóság külön engedélyével

lehet.

• A vadfarm vadászterületen vagy vadászterületnek nem

minősülő földterületen élelmiszer előállítása céljából a

korábban felsorolt nagyvadfajok tartására szolgáló

létesítmény. • Vadfarmon vadászni tilos.

A vad zárttéri tartásának feltételei

• Vadászat a vadnak az e törvényben engedélyezett

eszközzel, vagy ragadozó madárral, illetve magyar

agárral és engedélyezett módon vadász által,

vadászterületen történő elejtésére, vagy elfogására

irányuló tevékenység.

• Vadásznak tekintjük azt a személyt, aki vadászati

tevékenységet folytathat.

A vadászat

• Vadászati tevékenységet érvényes vadászjegy vagy vadászati

engedély birtokában az a természetes személy folytathat, aki:• vadászlőfegyverrel való vadászat esetén vadászlőfegyver-

tartási engedéllyel

• ragadozó madárral való vadászat esetén a természetvédelmi

hatóság által ragadozó madár tartására kiadott engedéllyel

• elöltöltő fegyverrel való vadászat esetén az elöltöltő fegyver

vadászati célú használatára jogosító engedéllyel

• vadászíjjal való vadászat esetén vadászíjászatra feljogosító

kiegészítő vizsgával

• magyar agárral való vadászat esetén agarászatra feljogosító

kiegészítő vizsgával, és vadászatra alkalmas magyar agárral

rendelkezik.

A vadászat

• Vadászjegyet válthat az a személy aki:• magyarországi állandó lakóhellyel rendelkezik

• tizennyolcadik életévét betöltötte

• eredményes vadászvizsgát tett

• nem áll vadászjegyet visszavonó határozat hatálya alatt

• érvényes vadászati felelősségbiztosítással rendelkezik

• A vadászjegyet a Vadászkamara állítja ki.

• Öt évre szól, évente érvényesíteni kell

• A vadászjegy Magyarország területén jogosít vadászatra.

Vadászjegy

• Vadászati engedélyt az a személy kaphat aki:• magyarországi állandó lakóhellyel nem rendelkezik

• tizennyolcadik életévét betöltötte

• nem áll vadászati engedélyt visszavonó határozat hatálya alatt

• rendelkezik:• bérvadászati szerződéssel vagy vendégvadászati meghívással

• vadászlőfegyver-, vagy ragadozó madár behozatali engedéllyel,

vagy állandó lakóhelyének joga szerint megkövetelt

vadászlőfegyver-, vagy ragadozó madár tartási engedéllyel

• érvényes vadászati felelősségbiztosítással

• A vadászati engedély az abban megjelölt vadászatra jogosult

vadászterületén jogosít vadászatra.

• A vadászati engedélyt a kamara legfeljebb egy évre állítja ki.

Vadászati engedély

• Vadászvizsgát (a továbbiakban: vizsga) az arra felkészítő és

azt megelőző tanfolyam eredményes elvégzését követően, a

kamara által megbízott bizottság előtt lehet tenni.

• A vizsgát megelőző tanfolyam szervezésére az e törvény

végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint a

vadászati hatóság ad engedélyt.

• A vizsga a vadászati jog gyakorlásával, hasznosításával,

továbbá a természetvédelemmel kapcsolatos elméleti

ismeretekből, valamint sörétes és golyós

vadászlőfegyverekről szóló elméleti részből és gyakorlati

vadászlövészetből áll.

Vadászvizsga

• Szabad terület:• A vad az állam tulajdonában van

• A vadászterületen elejtett, elfogott vad (ideértve annak

trófeáját is), a hullatott agancs, a szárnyas vad jogszerűen

gyűjtött tojása, az elhullott vad teteme a vadászatra jogosult

tulajdonába kerül

• A más vadászterületről átváltott sebzett vad a sebzés helye

szerinti vadászatra jogosult tulajdonába kerül, ha – a

vadászatra jogosult előzetes tájékoztatásával – utánkeresés

során ejtik el, vagy elhullottan fellelik

• A nem vadászterületen elhullott vad teteme, valamint a

hullatott agancs annak a vadászatra jogosultnak tulajdonába

kerül, amelyiknek a vadászterületéről a vad oda került. Kétség

esetén tulajdonosnak a fellelés helye szerinti legközelebbi

vadászterület vadászatra jogosultját kell tekinteni

A vad tulajdonjoga

• Zárt terület:• A vadaskertben, a vadasparkban, a vadfarmon és az

apróvadtartó és -szaporító telepen (a továbbiakban együtt:

zárttéri vadtartó létesítmény) jogszerűen tartott vad – a

vadászatra jogosulttal kötött eltérő megállapodás hiányában –

a zárttéri vadtartó létesítmény üzemeltetőjének tulajdonában

van

A vad tulajdonjoga

• tiltott vadászati eszközzel

• tiltott vadászati módon

• vadászati tilalmi időben

• vadászati kíméleti területen

• vadászati tilalom hatósági elrendelése esetén

A vad és élőhelyének védelme

érdekében tilos vadászni

• mérgezett hegyű és robbanó fejű nyílvessző

• számszeríj

• lőfegyverre szerelt hangtompító eszköz

• hurok, horog, madárlép, verem

• működése vagy felhasználása körülményei folytán nem szelektív

háló

• elöltöltő fegyver használata nem egyéni vadászatra

• önműködő (automata) és öntöltő (félautomata) golyós lőfegyver

• vak, illetve megcsonkított élő csali állat

• áramütést előidéző elektromos eszközök

• emlősfajok ejtőhálóval történő befogásának kivételével a

robbanószerek

• elektronikus képnagyítóból vagy képátalakítóból álló, éjszakai

lövésre alkalmas célzóeszközök

• mérgezett vagy altató csalétkek

A törvény alkalmazásában tiltott

vadászati eszköznek minősül

• A vadat elejteni, elfogni kizárólag a törvényben

meghatározott módon lehet.

• A törvény alkalmazásában tiltott vadászati módnak minősül :

• vadászati idénytől függetlenül az olyan időpontban

történő vadászat, amikor a vad menekülési lehetősége

bármilyen természeti ok miatt jelentősen korlátozott;

Vadászati módok

• Egyéni vadászatnak minősül:

• cserkelés

• les

• barkácsolás

• vízijárműből történő vadászat

• egyéni apróvad vadászat

• solymászat

• agarászat

• Társasvadászat: (három vagy több vadász vesz részt)

• nagyvad terelő- és hajtóvadászata

• apróvad kereső-, illetve hajtóvadászata

Vadászati módok

• A vadászatra jogosult legkésőbb a vadfaj trófeás egyedének vadászati

idényét követő harminc napon belül köteles a vadászati hatóságnak

trófeabírálat céljából bemutatni a vadászati idényben vadászjeggyel

rendelkező vadász által elejtett gímszarvas, dámszarvas és őz agancsát,

valamint a muflon csigáját.

• A vadászatra jogosult köteles a vadászjeggyel rendelkező vadász által

elejtett vaddisznó tizenhat centiméternél hosszabb agyarát –

legkésőbb az elejtés szerinti vadászati év végét követő hónap utolsó

napjáig – a vadászati hatóságnál trófeabírálat céljából bemutatni.

• Amennyiben a vadat vadászati engedéllyel rendelkező vadász ejti el, a

vadászatra jogosult a vad trófeáját annak elejtésétől számított harminc

napon belül trófeabírálat céljából a vadászati hatóságnál köteles

bemutatni.

• A trófeabírálat céljából történő bemutatási kötelezettség kiterjed az

elhullott egyedek trófeájára is.

Trófeabírálat

• A vadászati hatóság szabja ki határozat formájában

• vadgazdálkodási bírság → vadászatra jogosult fizeti

• pl: vadásztársaság, erdőgazdálkodó, stb.

• vadvédelmi bírság → természetes személy fizeti

• pl.: vadász, földhasználó, orvvadász, stb.

A vadgazdálkodási és vadvédelmi bírság

• A vadászatra jogosult az e törvényben foglaltak alapján

köteles a vad által okozott kárt (a továbbiakban: vadkár) a

károsultnak megtéríteni.

• Vadkárnak minősül a gímszarvas, a dámszarvas, az őz, a

vaddisznó, valamint a muflon által a mezőgazdaságban és az

erdőgazdálkodásban, továbbá az őz, a mezei nyúl és a fácán

által a szőlőben, a gyümölcsösben, a szántóföldön, az

erdősítésben, valamint a csemetekertben okozott kár tíz

százalékot (a továbbiakban: természetes önfenntartási érték)

meghaladó része.

Felelősség a vadkárért

• A vadkár megtérítésére az köteles, aki a kárt okozó vadfajjal

vadgazdálkodási tevékenységet folytat és annak vadászatára

jogosult, valamint akinek vadászterületén a károkozás

bekövetkezett, illetve akinek vadászterületéről a vad

kiváltott.

• A vadászatra jogosult a vadászható állat által okozott kárért

való felelősség Polgári Törvénykönyvben foglalt szabályai

alapján köteles a mezőgazdálkodáson és erdőgazdálkodáson

kívül másnak okozott kárt megtéríteni azzal, hogy a

vadászatra jogosult ellenőrzési körén kívül eső oknak a

vadászati jog gyakorlásán és a vadgazdálkodási tevékenység

folytatásán kívül eső okot kell tekinteni.

Felelősség a vadkárért

• A hivatásos vadász a vadgazdálkodási üzemtervben és az

éves vadgazdálkodási tervben foglaltak végrehajtásának

szakirányítójaként a vadgazdálkodással összefüggő feladatok

szakszerű ellátását végzi.

• Hivatásos vadász az a természetes személy lehet, aki

rendelkezik:• legalább középfokú szakirányú végzettséggel

• vadászlőfegyver-tartási engedéllyel

• a rendőrség által kiadott szolgálati igazolvánnyal és szolgálati

jelvénnyel

• a vadászati hatóság által hitelesített szolgálati naplóval

• vadászkamarai tagsággal

• vadászati hatóság, valamint az Országos Magyar

Vadászkamara hivatásos vadászként nyilvántartásba vett

Hivatásos vadász alkalmazása

• A vadászatra jogosult vadászterületenként legalább egy

hivatásos vadászt köteles alkalmazni.

• A vadászatra jogosult a négyezer hektárt meghaladó

vadászterület esetében minden megkezdett négyezer hektár

után egy hivatásos vadászt köteles alkalmazni.

• Egy hivatásos vadász kizárólag egy vadászatra jogosult

alkalmazásában állhat.

Hivatásos vadász alkalmazása

• kezdeményezheti a vadászati jog kényszerhasznosítását;

• közreműködik a zárttéri vadtartás jogszerűségének ellenőrzésében;

• tagként részt vesz a vadászvizsga bizottság munkájában;

• közreműködik a hivatásos vadász jogszerű alkalmazási

feltételeinek ellenőrzésében;

• közreműködik a vadgazdálkodási és vadászati tevékenység

hatósági ellenőrzésében;

• javaslatot tesz a vadászati tilalom elrendelésére;

• javaslatot tesz vadászati kíméleti területté történő nyilvánításra;

• irányítja a hatósági vadászatot;

• javaslatot tesz a vadgazdálkodási üzemterv tartalmára;

• részt vesz a vg. üzemtervek időszakos felülvizsgálatában

• kapcsolatot tart az önkormányzatokkal, a vadászati

érdekképviseleti szervekkel, a tulajdonosi közösség

képviselőjével, a vadászati és természetvédelmi hatósággal,

valamint a nemzeti park igazgatósággal.

Tájegységi fővadászszakirányítási feladatok

• segíti a vadászatra jogosultat és a gazdálkodót a

vadkármegelőzésben és vadkárelhárításban;

• a vadászatra jogosultat segíti a szakszerű vadkár felmérési és

térítési eljárásban;

• közreműködik a hivatásos vadászok szakmai

tájékoztatásában, továbbképzésében;

• közreműködik a vadászatra jogosultak és a gazdálkodók

időszakos szakmai tájékoztatásában, továbbképzésében;

• segíti a szakszerű vadgazdálkodást és vadállomány-

hasznosítást;

• a vadászatra jogosult meghívása esetén részt vesz a

vadászatra jogosult éves közgyűlésén;

• a vadászatra jogosultnak szakmai segítséget nyújt az éves

vadgazdálkodási terv kidolgozásában

Tájegységi fővadászszaktanácsadási feladatok

Documents

Vadászat és vadgazdálkodásvmi.szie.hu/tananyagok/tananyag/vadgazd_es_vadaszat/01...Vadgazdálkodás és vadászat •Vadászat: •Jogi meghatározás: •Vadászat a vadnak az