A szabályozó állam a kodifikációban

.

A szabályozás fogalmaAz állami cselekvés egyben szabályozást is feltételez.

Tág értelemben a szabályozás minden olyan állami cselekvés, amely a társadalomra érdemi hatással bír.

pl. : állami támogatások, stratégiai dokumentumok

Szűk értelemben a szabályozás módja lehet1. állami szabályozás,2. társszabályozás,3. önszabályozás

Az önszabályozásaz önszabályozás rugalmasan képes követni a piaci viszonyok és a technikai fejlődés alakulását

lényege a szabályokat a civil vagy szakmai szervezetek állapítják meg, és ők gondoskodnak az érvényesítésükről

példák szabványalkotás agrár területen a terméktanácsok termelési,

feldolgozási és forgalmazási tevékenysége Reklámetikai Kódex megalkotása, érvényesítése

előnyök/lehetőségek

rugalmas rendszer a megalkotott szabályok eleve elfogadottak a

kötelezettségek alanyai számára, ezáltal nő a normakövetési hajlandóság

hátrányok/veszélyek

általánosan elfogadott önszabályozó szervezetek hiányában nem működőképes

esetenként nem átlátható a normaalkotás és -érvényesítés

a meghatározó piaci erejű szereplők a szabályalkotásban is visszaélhetnek erőfölényükkel

a rendszer alanyai könnyen kivonhatják magukat a normarendszer érvényesülése alól

hiányoznak a közigazgatási eljárásban meglévő garanciák

A társszabályozáslényege Az állam a szabályok megalkotását és betartásuk

ellenőrzését a szakmai szövetségekre delegálja.

Az állam szerepe a továbbiakban a rendszer felügyelete, a működéssel szembeni elvárások megfogalmazása, értékelése. Elégtelen eredmények esetén az állam fenntartja a lehetőséget a közvetlen beavatkozásra.

példák Magyar Ügyvédi Kamara működéseMagyar Lapkiadók Egyesületének működése

előnyök/lehetőségek

az állami szabályozás valamennyi előnye érvényesül nő a szabályok elfogadottsága, hiszen maguk az

érintett szereplők alkotják meg a normákat a szabályozás költségeit jelentős részben az „iparág”,

és nem az adófizetők viselik

hátrányok/veszélyek

bonyolult rendszer, különösen figyelmes jogalkotást igényel

Az állami szabályozáslényege a szabályokat az állam alkotja meg, betartásukat –

intézményein keresztül – saját maga ellenőrzi

példák jogalkotás

előnyök/lehetőségek megfelelő szankcióalkalmazási eszköztár a szabályozás alanyai/tárgyai nem vonhatják ki

magukat a szabályrendszer hatálya alól demokratikus, átlátató (alkotmányos garanciák)

hátrányok/veszélyek erőforrás igényes a gyakorlatban nem minden esetben kivitelezhető az érintettekkel történő elfogadtatása időnként külön

erőfeszítéseket követel rugalmatlan, nehezen módosítható

Az állami szabályozás során figyelembe veendő szempontok

1. A szabályozási szükséglet felmérése; honnan hová tartunk ? (stratégia, viszonyítási pontok)

2. A beavatkozás szintjének, mélységének meghatározása (rendszerszerű gondolkodás!)

Az adósságkritérium eléréséhez szükséges strukturális egyenlegcél

-12

-10

-8

-6

-4

-2

0

2

4

6

19

95

19

97

19

99

20

01

20

03

20

05

20

07

20

09

20

11

20

13

20

15

20

17

20

19

20

21

20

23

20

25

20

27

20

29

20

31

20

33

20

35

20

37

Egyenlegcél: az új elvárások szerint

a GDP százalékában

-12

-10

-8

-6

-4

-2

0

2

4

6

19

95

19

97

19

99

20

01

20

03

20

05

20

07

20

09

20

11

20

13

20

15

20

17

20

19

20

21

20

23

20

25

20

27

20

29

20

31

20

33

20

35

20

37

Egyenlegcél: az új elvárások szerint

a GDP százalékában

3. Az érdekek asszimilálása, egyeztetési folyamat

• Társadalmi egyeztetés:

ÁLTALÁNOS EGYEZTETÉS – kötelező

KÖZVETLEN EGYEZTETÉS – elsősorban a stratégiai partnerekkel

• Közigazgatási egyeztetés

4. Megfelelő szabályozási alternatívák a tarsolyban

Az állami szabályozás során figyelembe veendő alapelvek

1. a normaszöveg elkészítése előtt előzetes hatásvizsgálat készítése

2. kellően absztrakt megfogalmazás3. pontos, precíz normaszöveg, amely nehézségek

nélkül alkalmazható és minden szükséges életviszonyt rendez

4. cél: időtálló szabályozás5. a jogszabály elfogadása után a jogalkalmazási

gyakorlat figyelemmel kísérése6. meghatározott idő után a jogszabály alkalmazásának

teljes körű vizsgálata (utólagos hatásvizsgálat)

Az igazságügyi tárca fokozott felelőssége

ellátja a jogalkotás során a társadalmi, gazdasági konzultációs feladatokat,

felelős a jogalkotás minőségének fejlesztéséért,

a kormányzati tevékenység összehangolásáért való felelőssége körében véleményt nyilvánít a miniszteri rendeletek tervezetéről, koordinálja a közigazgatási egyeztetéseket.

A kodifikáció folyamataI. A szabályozási igény felmerülése

(gyakran állásfoglalás kérések formájában, vagy a jogszabály átfogó felülvizsgálata során)

jellemzően jogalkalmazói oldalról (hatósági jogalkalmazók vagy az érintettek részéről)

Példa: egyéni vállalkozó halála esetén a jogszabály megengedte, de nem rendezte a pontos eljárási szabályait az egyéni vállalkozói tevékenység folytatásának (a bejelentés módja, határideje nem került rögzítésre)

A probléma a nyilvántartást vezető szervnél jelentkezett, aki állásfoglalást kért a minisztériumtól az eljárási szabályokra vonatkozóan

a jogalkotás előkészítéséért felelős minisztérium értesül a problémáról

A kodifikáció folyamata II.

II. A szabályozási igény vizsgálataa jogszabály előkészítéséért felelős minisztérium megvizsgálja, hogy szükséges-e jogszabály módosítás?(szükség esetén közvetlen egyeztetést kezdeményezhet a területet képviselő stratégiai partnerekkel, civil, társadalmi szervezetekkel véleményük kikérése érdekében)

Példa: a minisztérium megkereste a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarát, az Ipartestületek Országos Szövetségét, a Magyar Iparszövetséget, annak érdekében, hogy mutatkozik-e az igény egyéni vállalkozói tevékenység továbbfolytatására, ezért szükségesnek tartják-e a jogintézmény fenntartását, valamint megfelelő-e a minisztérium által készített szabályozási koncepció?

Az érdekképviseleti szervekkel, valamint egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szervvel történt konzultációt követően világossá vált, hogy évente legfeljebb egy-két igénybejelentés érkezik az egyéni vállalkozó halálát követően arra vonatkozóan, hogy az özvegy vagy más örökös folytatni kívánja az elhunyt vállalkozói tevékenységét, ennek ellenére azonban igény van arra, hogy a jogszabály megengedje a tevékenység továbbfolytatását.Az egyéni vállalkozó halála esetén nincs elkülönült vállalkozói vagyon, a vállalkozói tevékenységgel felhalmozott vagyon külön nem örökölhető, az a hagyaték részét képezi. A vállalkozói tevékenység továbbfolytatása kizárólag a szerződéses viszonyokban jelent folytonosságot, mégis a kisvállalkozó vállalkozói kapcsolatainak, „hírnevének” fenntartása érdekében jogos igény mutatkozik arra, hogy a tevékenységet örököse továbbfolytathassa, és ne kelljen új vállalkozóként tevékenykednie.

felmerül a szabályozási szükséglet, a szabályozási irány tisztázott

A kodifikáció folyamata III.

III. Normaszöveg előkészítésea jogszabály előkészítéséért felelős minisztérium a rendelkezésére álló ismeretek birtokában elkészíti egy átfogó törvénymódosítás keretében a jogszabálytervezet szövegét,a normaszövegről előterjesztés készül, amely tartalmazza a szabályozási szükséglettel kapcsolatos információkat a meghatározott sablon szerint

Példa: az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény átfogó felülvizsgálatával egyidejűleg az egyéni vállalkozói tevékenység továbbfolytatására vonatkozó pontos eljárási szabályok megszövegezése megtörtént

rendelkezésre áll a normaszöveg első változata

A kodifikáció folyamata IV.

IV. A normaszöveg előzetes egyeztetéseelsődlegesen a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium hét államtitkárságán belül kerül egyeztetésre a jogszabályszöveg, a vélemények beérkezése után az első helyen felelős szervezeti egység szükség esetén átdolgozza a jogszabálytervezet szövegét

Példa: az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény ún. „belső egyeztetése” során nem érkezett érdemi észrevétel az érintett szövegre vonatkozóan, így annak módosítására nem került sor

a normaszöveg készen áll a közigazgatási egyeztetésre

A kodifikáció folyamata V.

V. A normaszöveg széles körű, ún. közigazgatási egyeztetése

1. a normaszöveget is tartalmazó előterjesztés megküldésre kerül valamennyi minisztérium, és egyéb közigazgatási, állami szerv (pl. bíróságok, állami adóhatóság) számára

2. az előterjesztés megküldésre kerül a területet képviselő társadalmi szervezeteknek,

3. a normaszöveg felkerül a Kormány honlapjára (www.kormany.hu), ahol e-mailen keresztül bárki eljuttathatja véleményét a normaszöveggel kapcsolatbanPélda: az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény módosításával kapcsolatos előterjesztés az ún. „közigazgatási egyeztetés” során közel húsz szervezetnek került megküldésre

A kodifikáció folyamata VI.

VI. A normaszöveg korrekciójaa beérkezett észrevételek alapján a normaszöveget korrigálja a

tárcaa beérkezett észrevételek a szabályozási iránnyal,a jogszabály tartalmával,kodifikációs hiányosságokkal (jogszabály-szerkezeti

problémák, elírások, pontatlan fogalmazás) kapcsolatosak.

Szükség esetén a beérkezett észrevételek függvényében az érintett szervezetekkel egyeztetésre kerül sor, ahol megvitatásra kerülnek a fontosabb észrevételek, ütköztetni lehet az eltérő álláspontokat.

A kodifikáció folyamata VII.

VII. Elkészül a normaszöveg egyeztetett változata

VIII. A Kormányülést megelőzően az előterjesztést a Közigazgatási Államtitkári Értekezlet megtárgyaljaHa a Közigazgatási Államtitkári Értekezlet az előterjesztést megfelelőnek tartja, úgy azt a Kormány következő ülésén megtárgyalja

IX. A Kormányülésen a miniszterek döntenek a jogszabály-tervezet Parlamenthez történő benyújtásáról

A kodifikáció folyamata VIII.

X. A Parlament megtárgyalja, majd elfogadja a jogszabályt

XI. A jogalkalmazási probléma elhárult

A kodifikációs munkaKihívásokkal teli, izgalmas feladat, amely

1. átfogó tudást, kreativitást és kitartást igényel, és amelynek során

2. szükséges az eltérő nézetek és az állami érdekek megfelelő ütköztetése.

3. Kiemelten fontos a precizitás.4. „Ne törődjetek azzal, amit a kritika mond, egy

kritikusnak sem emeltek még szobrot.” (Jan Sibelius, finn zeneszerző)

Köszönöm a figyelmet!