A Strukturális Alapok működéseA Strukturális Alapok működése

A regionális politika céljai és alapelveiA regionális politika céljai és alapelveiA Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap A Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap

feladataifeladataiKözösségi Kezdeményezések; előcsatlakozási Közösségi Kezdeményezések; előcsatlakozási

alapok feladataialapok feladataiSA és KA költségvetésének értékeléseSA és KA költségvetésének értékelése1/C modul1/C modul Ponácz György Ponácz György

MárkMárkSAKK-trénerSAKK-tréner

A prezentáció készítéséhez felhasznált anyag szerzője:

Pálinkás Péter, SZIE Gazdasági Integrációs Tanszék

A regionális politika célja és alapelvei

A regionális politika célja:

Az Európai Unió egyes részei, régiói közti különbségek mérséklése, az elmaradott, kevésbé fejlett régiók felzárkózásának elősegítése.

A regionális politika célja és alapelvei

A regionális politika alapelvei: Koncentráció:

A támogatott területeken a különböző forrásokból, alapokból származó közpénzeket - mint például a különböző Strukturális Alapokból, az Európai Beruházási Bankból származó támogatásokat - egy-egy régió fejlesztési programjában a nemzeti forrásokkal együtt és koordináltan kell felhasználni.

A kiemelten támogatandó célok meghatározása és az erőforrások koncentrált allokálása a kiemelt célokhoz és a legelmaradottabb területekre.

A regionális politika célja és alapelvei

A regionális politika alapelvei: Partnerség:

A a partnerség elve a területfejlesztési programok előkészítésében, finanszírozásában, végrehajtásában és sikerében érdekelt szervezetek együttműködését, összefogását foglalja magában.

A regionális politika célja és alapelvei

A regionális politika alapelvei: Programozás:

A programozás olyan szervezési, döntéshozatali és finanszírozási folyamat, amely magában foglalja a végrehajtás szakaszait a több éves időszakokon keresztül, a tagállamok és a Közösség együttműködésében. 1989-től kezdődően az addigi projektfinanszírozásról áttértek a középtávú - 3-6 éves - komplex térségfejlesztő programok készítésére.

A regionális politika célja és alapelvei

A regionális politika alapelvei: Addicionalitás:

Az addicionalitás mint alapelv azt tartalmazza, hogy a Strukturális Alapok támogatásai nem helyettesíthetik a tagállamok struktúrapolitikai kiadásait. A projekteket a tagállamok és az EU együtt finanszírozza (társfinanszírozás).

A regionális politika célja és alapelvei

A regionális politika további alapelvei: Szubszidiaritás:

A döntéseket azokat a lehető legalacsonyabb területi szinten kell meghozni, ahol a szükséges képességek és kompetenciák még rendelkezésre állnak. („Ne döntsenek a fejünk felett!”)

Decentralizáció: A döntéseket a központokból (centrumokból)

alacsonyabb szintekre kell telepíteni. Szorosan összefügg az előző alapelvvel.

Strukturális Alapok

4 Strukturális Alap létezik:(Zárójelben a magyar és az angol rövidítés.)

- Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA, ERDF)

- Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap (EMOGA, EAGGF)

- Európai Szociális Alap (ESZA, ESF)- Halászati Orientáció Pénzügyi Eszközei

(HOPE, FIFG)

Strukturális Alapok és Kohéziós Alap létrehozásának időpontjai Európai Regionális Fejlesztési Alap

(ERDF) /1975/ Európai Szociális Alap (ESF) /1960/ Európai Mezőgazdasági Orientációs és

Garancia Alap (EAGGF) Orientációs Része /1970/

Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz (FIFG) /1993/

Kohéziós Alap /1993/

Strukturális Alapok

Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA): Célja: a gazdasági és társadalmi kohézió

támogatása a regionális egyenlőtlenségek felszámolása révén, a régiók fejlesztésében és átalakulásában való részvételével.

Az alap 1975-ben kezdte meg működését.

Az alap feladatai: Új munkalehetőségek teremtése, illetve a

meglévők megtartása. Az infrastruktúra fejlesztése.

Strukturális Alapok

Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA):

Az alap feladatai: A helyi fejlődés elősegítése. Oktatás, egészségügy finanszírozása. Helyi kutatás és technológiai fejlesztés

előmozdítása. Környezetvédelem elősegítése.

Strukturális Alapok

Európai Szociális Alap (ESZA): Célja: az EU-n belüli elhelyezkedés

megkönnyítése, a dolgozók földrajzi és szakmai mobilitásának növelése, ill. az ipari változásokhoz és a termelési rendszer fejlődéséhez való alkalmazkodását, különösen szakmai képzés és átképzés által.

Az alap 1960-ban kezdte meg működését.

Strukturális Alapok

Európai Szociális Alap (ESZA):Az alap feladatai:

Szakképzés. Indítóképzés. Átképzés, alkalmazkodás a munkaerő-piaci

változásokhoz. Egyenlő esélyek megteremtése. Oktatás, tanárképzés.

Strukturális Alapok

Az EMOGA Orientációs Részlege: Célja: A mezőgazdasági struktúrák

alkalmazkodásának felgyorsítása a Közös Agrárpolitika (KAP) reformjának keretében, illetve a vidékfejlesztés és a gazdaságilag elmaradott régiók strukturális alkalmazkodásának támogatása.

Az alap 1962-ben kezdte meg működését.

Strukturális Alapok

Az EMOGA Orientációs Részlege:Az alap feladatai:

Fenntartható fejlődés, rekonstrukció és környezetvédelem elősegítése.

Új termékek, minőség, szaktanácsadás, pénzügyi tervezés.

Talajjavítás, öntözés, csatornázás. Infrastruktúra, turizmus, kézművesipar

fejlesztése. Kutatás és fejlesztés.

Strukturális Alapok

Halászati Orientáció Pénzügyi Eszköze (HOPE): Célja: a halászati szektor életképes

vállalkozásai versenyképességének javítása a halászati kapacitások és a természeti források közötti egyensúly megbomlása nélkül.

Az alap 1993-ban kezdte meg működését önálló pénzügyi alapként az EU halászati politikájának intézményesítésére.

Strukturális Alapok

Halászati Orientáció Pénzügyi Eszköze (HOPE):Az alap feladatai:

A gazdaságilag életképes halászati vállalatok fejlődésének és versenyképességének erősítése.

A halászati termékek hozzáadott értékének és kínálatának növelése.

A csökkenő halászati tevékenység miatt csökkenő bevételekhez jutó, a tengeri halászatban jelentősen érdekelt térségek, települések gazdaságának szerkezetátalakítása és diverzifikálása.

Strukturális Alapok

A Strukturális Alapok szétosztása:

Az Európai Unió a társadalmi elmaradottsággal, a súlyos gazdasági és társadalmi válsággal, illetve munkanélküliséggel küszködő támogatásra javasolt területeket előre meghatározott statisztikai mutatók alapján választja ki és sorolja be a három célkitűzés egyikébe. A Strukturális Alapok a három célkitűzés valamelyikébe besorolt régiókban támogatják a gazdasági tevékenységek harmonikus, kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődését, a versenyképesség növelését, a gazdasági innovációt (elsősorban a kis- és középvállalkozásokban), a foglalkoztatás és az emberi erőforrások fejlesztését, a környezet védelmét és javítását, az egyenlőtlenségek felszámolását, a férfiak és nők közötti hátrányos megkülönböztetés megszüntetését.

A Strukturális Alapok 3 célkitűzése

I. Célkitűzés: az elmaradott területek fejlesztésének és strukturális alkalmazkodásának támogatása.

II. Célkitűzés: strukturális nehézségekkel küzdő régiók gazdasági és társadalmi átalakulásának támogatása.

III. Célkitűzés: oktatási, szakképzési és foglalkoztatási rendszerek és politikák modernizációja, valamint adaptációs képessége javításának támogatása.

Strukturális Alapok költségvetése

A célkitűzések részesedése a Strukturális Alapokból és megoszlásuk (2000-2006):

I. Célkitűzés: ERFA, ESZA, EMOGA-O, HOPE. 135,9 Mrd €, az Alapok 69,7%-a.

II. Célkitűzés: ERFA és ESZA. 22,5 Mrd €, az Alapok 11,5%-a.

III. Célkitűzés: ESZA. 24,05 Mrd €, az Alapok 12,3%-a.

Strukturális Alapok összesen: 195 Mrd € a 2000-2006 közötti időszakban.

Közösségi Kezdeményezések

Közösség Kezdeményezésekre az Alapok 5,5%-a jut 2000-2006 között az alábbi 4 programra:

INTERREG: A transznacionális, határokon átnyúló és interregionális együttműködést és tervezést támogatja (ERFA).

LEADER+: A munkahelyteremtést célzó gazdasági környezet fejlesztése, képzések és kapacitásnövelés révén vidékfejlesztés elősegítése (AVOP részeként vezetik be).

EQUAL: A kezdeményezés célja a munkaerőpiacon kialakult hátrányos helyzet és mindennemű egyenlőtlenség leküzdése (ESZA).

URBAN: A válságban lévő városok és városias területek fenntartható fejlődését igyekszik elősegíteni (ERFA).

A Közösségi Kezdeményezésekben ’93-tól már a társult államok is részt vehettek, hogy megismerjék az uniós szabályozást.

Az URBAN program Magyarországon csak 2006-ban indul el, a többi már 2004 óta elérhető, pályázható.

Közösségi Kezdeményezések

Előcsatlakozási Alapok

PHARE program: Feladata a rendszerváltó közép-európai

országokban a piacgazdaság, valamint a demokratikus politikai berendezkedés intézményei kiépítésének támogatása.

1998-tól a Phare-segélyeket a társult államok kizárólag a csatlakozást közvetlenül elősegítő projektek finanszírozására használhatják fel.

Előcsatlakozási Alapok

ISPA program:

Az ISPA a közlekedési infrastruktúra és környezetvédelmi beruházások támogatására, valamint a Kohéziós Alap majdani forrásainak igénybevételéhez szükséges programozási technikák elsajátítására hivatott.

Előcsatlakozási Alapok

SAPARD program:Célja a mezőgazdaság és a vidék fejlesztése.

Támogatásai lényegében a közös agrárpolitikára való felkészülést szolgálják a csatlakozásig hátralevő időszakban. Egyrészt segítséget nyújt a jelölt országoknak a közösségi jogszabályok átvételében, különös tekintettel az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alapból finanszírozott agrárstruktúra-, és vidékfejlesztési intézkedésekre. Másrészt hozzájárul egy fenntartható és versenyképes agrárgazdaság kialakításához, valamint a vidék életképességének növeléséhez.

Kohéziós Alap

A Kohéziós Alap a Közösség legszegényebb tagállamai közötti, a fejlettségi szintben meglevő különbségeket hivatott csökkenteni. Ezt a speciális szolidaritási alapot 1993-ban hozták létre, hogy a négy legszegényebb állam, Görögország, Portugália, Írország és Spanyolország helyzetén segítsen. A Kohéziós Alapot felhasználva nagy méretű, közlekedési és környezetvédelmi projekteket lehet megvalósítani

A 2000-2006-os periódusra a Kohéziós Alap teljes költségvetése 18 milliárd euró.

Kohéziós Alap

A Kohéziós Alap azon EU tagállamok számára elérhető, amelyek 1 főre eső vásárlóerő-paritáson számított GNP-je nem éri el a közösségi átlag 90%-át. Ez a feltétel a csatlakozni kívánó országok mindegyikére, így hazánkra is teljesül.

A SA és KA költségvetésének értékelése 1989-1993: 63 milliárd ECU

1994-1999: 143 milliárd ECU + 15 milliárd ECU Kohéziós Alap

2000-2006: 195 milliárd euró + 18 milliárd euró Kohéziós Alap

az EU GDP-jének 0,46%-a

„áldozatvállalás” kérdése

Pénzügyi adatok

A strukturális politikák finanszírozása (millió euró, 1999-es árakon)

  2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006

StrukturálisAlapok

29 430 28 840 28 250 27 670 27 080 27 080 26 660

Kohéziós Alap

2 615 2 615 2 615 2 615 2 515 2 515 2 510

Összesen 32 045 31 455 30 865 30 285 29 595 29 595 29 170

Köszönöm a figyelmet!