A kutatás háttere és céljai

A kutatás háttere és céljai• A Capital Research Piackutató Intézet és a FLOW Public Relations kommunikációs

ügynökség kvantitatív kérdőíves vizsgálatot végzett, hogy feltérképezze a médiamunkások viszonyát a közösségi médiához.

• A kutatás során mértük:– A közösségi média fogalmának ismeretét, a közösségi média csatornáinak

ismertségét, hasznosságát az újságírói munkában– A közösségi média használatának módját (mire használja), hitelességének

megítélését– A közösségi média egyes csatornáinak ismertségét spontán és segítetten,

illetve azt, hogy válaszadóink mely csatornákat sorolják a közösségi médiához– A közösségi média különböző csatornáinak jelenlegi és jövőbeni használatát– Annak megítélését, hogy a közösségi média hogyan változtatja meg az

újságírók jövőbeni munkáját, milyen viszonyban áll a hagyományos újságírással.

• A megkérdezett újságírók többsége ismeri és használja a közösségi média felületeit, de főleg a magánéletben, kevésbé a munkában.

• Miközben hasznosnak és fontosnak tartják a közösségi médiát, számos olyan alkalmazást nem ismernek, melyek valóban hatékonyabbá tennék a munkájukat.

• A megkérdezettek 85 százaléka regisztrált a Facebookon, kétötödük naponta felmegy az oldalra. 87 százalékban vannak az iwiw-en, viszont már ritkábban használják.

• A válaszadók negyede ír blogot, 81 százalék tölt le videókat a YoutTube-ról.• A más tartalmak megosztására alkalmas site-okat (fotómegosztó, dokumentum

megosztó, linkmegosztó site-ok) nem ismerik a válaszadók. Pedig éppen ezek az alkalmazások könnyíthetik meg egy újságíró munkáját.

• Az internetes telefonálás népszerű: a válaszadók négyötöde már használta, és el tudja képzelni, hogy munka céljára is használni fogja.

• Az RSS olvasók csak alacsony ismertséget értek el. A Netvibes pedig a teljesen ismeretlen kategóriába sorolható, annak ellenére, hogy az újságírói munka során ez lehetne az egyik leghasznosabb eszköz.

A kutatás legfontosabb eredményei

• Az adatfelvétel standard kérdőívvel, online adatfelvétel segítségével történt.• A mintavételi keretet (vagyis a kiinduló címlistát) a FLOW PR szakértőinek

közreműködésével állítottuk össze. A felmérés során a közéleti, gazdasági, bulvár és életmóddal foglalkozó médiumok, valamint a tematikus média (ingatlan, egészségügy, IT, stb.) szélesebb kört elérő szerkesztőségeinek munkatársait kérdeztük meg.

• Az online kérdőívre mutató linket kísérőlevéllel 832 címre küldtük ki. Az adatfelvétel során a még két a linket ismételten tartalmazó levelet küldtünk ki azok számára, akik még nem töltötték ki a kérdőívet. Emellett a potenciális válaszadókat a FLOW PR munkatársai telefonon is megkeresték, s felkérték a kérdőív kitöltésére.

• A visszaérkezett, érdemben kitöltött kérdőívek száma 82, a kitöltési arány tehát közel 10%-os volt.

• Az adatfelvétel 2010. nyarán zajlott le

A kutatás módszertana

• Ábráinkon leggyakrabban a megkérdezettek válaszainak megoszlását (%) illetve a – jellemzően ötfokú – skálák átlagait mutatjuk.

• Az ábrákon feltüntettük az egyes csoportok (pl. nők és férfiak) válaszai között mutatkozó statisztikailag szignifikáns különbségeket:

• (Az ábra típusától függően) az adat pirosra színezésével vagy fehér körrel jelöljük az átlagosnál magasabb értékeket.

• (Az ábra típusától függően) az adat kékre színezésével vagy fekete körrel jelöljük az átlagosnál alacsonyabb értékeket.

• A piros nyilak azt mutatják, ha egy-egy változó mentén tendenciaszerű növekedés vagy csökkenés tapasztalható.

• A tanulmányban szereplő táblázatok és diagramok celláinak összértéke egyes esetekben a 100%-ot ±1% eltéréssel adhatják ki, ami a kerekítés szabályainak természetes velejárója.

Útmutató a tanulmányban szereplő ábrák olvasásához

• Válaszadóink többsége középkorú (30-50 év közötti). Harmaduk 1-9 éve dolgozik újságíróként, negyedük 10-15 éve, a többiek ennél is régebben.

• A megkérdezettek kétötöde a nyomtatott sajtónak dolgozik, több mint harmaduk az online újságírást műveli. A televízióknál illetve rádióknál dolgozók aránya 9-9%.

• Az újságírók több mint kétharmada 1-3 éves, még jól működő számítógépen dolgozik munkahelyén, közel negyedük viszont 3-6 éves gépen, amely szövegszerkesztésre, internetezésre még jó. Mindezektől nyilván nem függetlenül a válaszadók több mint háromötöde gond nélkül tölt le hosszabb videókat,hanganyagokat, nagyméretű képeket, ötödük esetében viszont egy kis időbe telik, míg letöltődnek a különböző anyagok. A megkérdezettek 5%-a nyilatkozott úgy, hogy meg sem próbál nagyobb méretű anyagokat megnézni vagy hallgatni.

• Válaszadóink szinte mindannyian rendelkeznek otthoni internetkapcsolattal is. Mobilinternetet a megkérdezettek több mint fele használ, s további ötödük tervezi, hogy a jövőben használni fogja.

A minta összetétele

A minta összetételeNemférfi 55 %nő 40 %nem válaszol 5%Életkor21-30 éves 18 %31-40 éves 33 %41-50 éves 27 %51 éves vagy idősebb 16 %nem válaszol 6 %Hány éve dolgozik újságíróként?1-9 éve 32 %10-15 éve 24 %16-20 éve 15 %21 éve vagy több ideje 22 %nem válaszol 7 %Milyen típusú médiumnál dolgozik?nyomtatott 40 %rádió 9 %TV 9 %online 35 %nem válaszol 7 %

Milyen állapotú számítógépen dolgozik a munkahelyén?

N=teljes minta

68 23 1 4 4

0% 20% 40% 60% 80% 100%

1-3 éves, még jól működik

3-6 éves, szövegszerkesztésre és internetezésre még jó

6 évesnél is idősebb, csak szövegszerkesztésre alkalmas

egyéb

NT/NV

Internetkapcsolat a munkahelyen

N=teljes minta

62 22 5 4 7

0% 20% 40% 60% 80% 100%

gond nélkül töltök le hosszabb videókat,hanganyagokat, nagyméretű képeket

egy kis időbe telik, míg letöltődnek a különböző anyagok

meg sem próbálok nagyobb méretű anyagokat megnézni vagy hallgatni

egyéb

NT/NV

Milyen sebességű internetkapcsolattal rendelkezik a munkahelyén?

Internetkapcsolat munkahelyen kívül

N=teljes minta

90 2 7

0% 20% 40% 60% 80% 100%

igen nem NT/NV

Rendelkezik-e otthon internet kapcsolattal?

52 18 26 4

0% 20% 40% 60% 80% 100%

igen nem, de tervezem nem, és nem is tervezem NT/NV

Használ-e Ön mobilinternetet?

A kutatás legfontosabb eredményeit összefoglaló ábrák

A közösségi média csatornáinak ismertsége

A válaszadó saját megítélése alapján

N=teljes minta

egyáltalán nem ismeri2%

2%

ismeri is, meg nem is29%

inkább ismeri33%

jól ismeri32%

NT/NV1%

inkább nem ismeri

Átlag ötfokú skálán:

3,9

A honlapok, tartalomtípusok besorolása I.

N=teljes minta

98

96

91

91

89

57

54

26

24

1

1

5

1

7

18

4

50

54

1

2

1

5

1

17

37

17

16

2

2

2

7

6

7

6

Facebook

iWiW

blogok

Twitter

Youtube

Videa

Flickr

Tesz Vesz

Google Reader

0% 20% 40% 60% 80% 100%

közösségi médiához tartozik nem tartozik oda

nem tudja, nem hallottmég róla

nem válaszol

A honlapok, tartalomtípusok besorolása II.

N=teljes minta

22

22

17

17

13

10

9

7

4

72

68

77

2

79

6

40

2

84

1

1

1

70

2

71

41

80

4

5

9

5

11

5

13

10

10

9

Index

Startlap

Origo

delicious

Google

Netvibes

Kirakat.hu

Scribd

Hírkereső.hu

0% 20% 40% 60% 80% 100%



nem válaszol

Facebook

N=teljes minta

91

99

78

20

1

85

spontán ismertség

segített ismertség

jól ismeri

tudja mire való,de nem ismeri jól

hallott már róla, de nemigazán tudja mire való

regisztrált

0 20 40 60 80 100

%37

24

23

1033

0%

20%

40%

60%

80%

100%

napontatöbbször

naponta

heti néhányalkalommal

havi néhányalkalommal

ritkábban

(szinte) soha

Milyen gyakran lép be?

N=akik regisztráltak, 70 fõ

iWiW

N=teljes minta

73

100

88

12

0

87

spontán ismertség


jól ismeri



regisztrált

0 20 40 60 80 100

%

115

38

28

710

0%

20%

40%

60%

80%

100%

napontatöbbször

naponta



ritkábban

(szinte) soha



Twitter

N=teljes minta

67

94

27

57

10

39

spontán ismertség


jól ismeri



regisztrált

0 20 40 60 80 100

%9

13

19

9

19

31

0%

20%

40%

60%

80%

100%

napontatöbbször

naponta



ritkábban

(szinte) soha



Networking site-ok

73 16 5 5 1használata

0% 20% 40% 60% 80% 100%

rendszeresen használja ritkán használja regisztrált,de nem igazán használja

nem regisztrált NT/NV

N=teljes minta

14 47 35 301munka során/

magánemberként

0% 20% 40% 60% 80% 100%

csak magánemberként inkább magánemberként azonos arányban inkább a munkája során

csak a munkája során NT/NV

N=akik használják, 74 fő

7 12 21 55 5használata a munka

során a jövőben

0% 20% 40% 60% 80% 100%

egyáltalán nem tartja elképzelhetőnek lehet, hogy használná, de még nem tudja, mire

lehet, hogy használná,és tudja, hogy mire

már most is használja NT/NV

N=teljes minta

Videómegosztók (pl. Youtube)


0% 20% 40% 60% 80% 100%



N=teljes minta

25 30 35 9 1munka során/

magánemberként

0% 20% 40% 60% 80% 100%


csak a munkája során



során a jövőben

0% 20% 40% 60% 80% 100%




N=teljes minta

Blogok


0% 20% 40% 60% 80% 100%



N=teljes minta


magánemberként

0% 20% 40% 60% 80% 100%





során a jövőben

0% 20% 40% 60% 80% 100%




N=teljes minta

RSS olvasók (pl. Google Reader)


0% 20% 40% 60% 80% 100%



N=teljes minta

3 14 28 36 19munka során/magánemberként

0% 20% 40% 60% 80% 100%

csak magánemberként inkább magánemberként azonos arányban

inkább a munkája során csak a munkája során



során a jövőben

0% 20% 40% 60% 80% 100%




N=teljes minta

Mikroblogok (pl. Twitter)


0% 20% 40% 60% 80% 100%



N=teljes minta

18 29 14 25 14munka során/magánemberként

0% 20% 40% 60% 80% 100%





során a jövőben

0% 20% 40% 60% 80% 100%




N=teljes minta

Dokumentummegosztók (pl. Scribd)


0% 20% 40% 60% 80% 100%



N=teljes minta


magánemberként

0% 20% 40% 60% 80% 100%





során a jövőben

0% 20% 40% 60% 80% 100%




N=teljes minta

Fotómegosztók (pl. Flickr)


0% 20% 40% 60% 80% 100%



N=teljes minta


magánemberként

0% 20% 40% 60% 80% 100%





során a jövőben

0% 20% 40% 60% 80% 100%




N=teljes minta

Linkmegosztók (pl. delicious)


0% 20% 40% 60% 80% 100%



N=teljes minta


magánemberként

0% 20% 40% 60% 80% 100%





során a jövőben

0% 20% 40% 60% 80% 100%




N=teljes minta

Ismeretek a közösségi médiával kapcsolatban

Ismeretek a közösségi médiával kapcsolatban – spontán definíció I.

Válaszadóinkat kérdőívünkben először arra kértük, hogy spontán módon, saját szavaikkal írják le, hogy tudomásuk szerint mi a közösségi média.•A kitöltők 94%-a (77 fő) válaszolt erre a kérdésre. A válaszadók elsősorban példákon keresztül, illetve a közösségi média funkcióinak, jellemzőinek leírásával magyarázták a fogalmat. •A válaszokból kitűnik, hogy a közösségi média egyértelműen az internethez köthető (16 % említette, hogy a közösségi média internetes/webes felületen jelenik meg). 6 % a közösségi médiát a Web2 kifejezéssel azonosította. 2 % szerint az internet, és a digitális technika eszközök teremtették meg a közösségi média kialakulásának feltételeit. „Web2-es alkalmazások.”„A közösségi média az információ előállításának, fogyasztásának és megosztásának a

digitális technológia segítségével megvalósuló formája.”

• A válaszadók 10%-a a közösségi médiát a közösségi portálokkal azonosította. Többen, olyan konkrét közösségi oldalakhoz kötötték a fogalmat, mint a Facebook, iWiW, Twitter, Tumbler, vagy a különböző blogok.

• A közösségi média fogalmát különböző funkcióinak bemutatásával is magyarázták, a közösségi média legfontosabb funkciói a válaszok alapján:

• a közösségépítés, közösségek összekapcsolása (12 %)• a kapcsolattartás (15 %), a kommunikáció elősegítése (11 %), • az információ- (18 %), tartalom- (11 %), és a véleménymegosztás (10 %).

„Internetes szolgáltatás minél több felhasználó - általában valamilyen módon regisztrált - egybegyűjtésére, amely rendszerint mind közösségi, mind magáncélú kapcsolatépítésre és kommunikációra alkalmas. Jellegében döntően táborépítő.”

„IWiW, Favebook, Twitter, stb. kicsit olyanok, mint egy baráti-szakmai kapcsolatháló, ahol munkánkról, magánéletünkről osztunk meg tartalmakat. Az információáramlást és a kommunikációt segíti. Bonyolult rendszer, folyamatos kommunikáció emberek, cégek között.”

Ismeretek a közösségi médiával kapcsolatban – spontán definíció II.

• A válaszadók szerint, a közösségi média jellemzője, hogy az interneten mindenki által szabadon elérhető (9 %), interaktív (12 %), maguk a felhasználók szerkesztik a tartalmat (23 %). Ezen tulajdonságainak eredménye, hogy a „hagyományos”, „professzionális” médiától alapvetően különbözik (6 %), mert az információáramlás, a reagálás gyors, és közvetlen (1 %), illetve a tartalmak szerkesztetlenek és ellenőrizetlenek (1 %).

„A közösségi média interaktivitáson alapuló szolgáltatás, az információközléshez és megoszláshoz nem csak a hivatásos szerkesztők járulnak hozzá, hanem bárki.”

„Interaktív média, vagyis a kommentek és fórumok segítségével, maga az internetes újság olvasója is beleszólhat, közreadhatja a véleményét. Sőt a hasonló véleményen levők különböző akciókat is szervezhetnek együtt, pl. biciklis felvonulás.”• Válaszaikban néhányan azt is említették, hogy a közösségi média az utóbbi

években egyre nagyobb teret hódít (2 %), mely a válaszadók 2 %-a szerint negatív fenyegetés az emberek magánéletére.

Ismeretek a közösségi médiával kapcsolatban – spontán definíció III.

• A teljes minta harmada érzi úgy, hogy jól ismeri a közösségi média csatornáit, harmaduk „inkább ismeri”. További 29% érzékel hiányosságokat tudásában. Azok aránya, akik egyáltalán nem rendelkeznek ismeretekkel e területen elenyészően csekély.

• Válaszadóinkat megkértük arra, hogy először spontán módon soroljanak fel csatornákat, melyek véleményük szerint a közösségi médiához tartoznak. Spontán módon a legismertebb csatornáknak a Facebook, az iWiW és a Twitter bizonyultak, de emellett a YouTube, a MySpace illetve a különböző blogok említettsége is relatíve magas.

• Ezután különböző csatornákat soroltunk fel, s arra kértük válaszadóinkat, hogy mindegyikről mondják meg, hogy a közösségi médiához tartoznak-e. A Facebook, az IWiW, a blogok, a Twitter és a Youtube besorolása egyértelmű, lényegében mindenki a közösségi médiához tartozóként sorolta be e csatornákat. A Flickr-t és a delicioust azok, akik ismerik lényegében mindannyian a közösségi médiához tartozónak vélik. A Videa és a Google Reader esetében pedig az előbbit a csatornát ismerők többsége a közösségi médiához sorolja, az utóbbit viszont nagy többségük nem.

Ismeretek a közösségi médiával kapcsolatban – az egyes csatornák ismertsége I.

• Fontos megemlítenünk, hogy a válaszadók ötöde az Indexet és az Origot is a közösségi médiához tartozónak véli. Ebből arra következtethetünk, hogy az újságírók egy része számára nem teljesen világos a közösségi média fogalma.

• Segítetten (lista segítségével, melyből a közösségi médiához nem tartozó csatornákat már kihagytuk) mértük azt, hogy az egyes közösségi médiához tartozó csatornákat – saját meglátásuk szerint – válaszadóink milyen mértékben ismerik. A válaszadók lényegében mindannyian ismerik az iWiW-et, a YouTube-ot, a Facebookot illetve a blogokat. Az iWiW és a YouTube esetében a válaszadók valamivel több mint tizede ugyan tudja, hogy mire valók ezek az oldalak, de nem ismeri őket jól. A Facebook esetében az alkalmazást nem jól ismerők aránya már a megkérdezettek ötödét teszi ki. Tekintve, hogy válaszadóink sajtómunkások, némiképp meglepő, hogy a megkérdezettek harmada a blogok esetében is hiányos ismeretekről számol be.

Ismeretek a közösségi médiával kapcsolatban – az egyes csatornák ismertsége II.

• A Twitter ismertsége meglehetősen magas, de csak a megkérdezettek negyede számol be arról, hogy jól ismeri ezt a csatornát. Az újságírók közel háromötöde tudja mire való, de nem ismeri jól a Twittert. A többiek nem tudják, mire való vagy nem is hallottak róla.

• A Google Readert a teljes minta háromötöde, a Flickr-t fele ismeri (Tudja, mire való), ugyanakkor mindkét alkalmazás esetében csak a megkérdezettek ötöde nyilatkozott úgy, hogy jól ismeri.

• A delicious és a Scribd ismertsége csekély.

Ismeretek a közösségi médiával kapcsolatban – az egyes csatornák ismertsége III.

A közösségi média csatornáinak ismertsége

A válaszadó saját megítélése alapján

N=teljes minta

egyáltalán nem ismeri2%

2%

ismeri is, meg nem is29%

inkább ismeri33%

jól ismeri32%

NT/NV1%

inkább nem ismeri


3,9

A közösségi médiához tartozó csatornák, honlapok

Spontán ismertség

N=teljes minta

9173

671717

151010

977

666

422222

385

FacebookiWiW

TwitterYoutube

blogokMySpace

Tumblrblog.hu

WikipédiaLinkedIn

GoogleMyVipOrigoIndexFlickr

HotdogPosterous

Diggtorokgaborelemez

blogspotegyébNT/NV

0 20 40 60 80 100

% említi

A honlapok, tartalomtípusok besorolása I.

N=teljes minta

98

96

91

91

89

57

54

26

24

1

1

5

1

7

18

4

50

54

1

2

1

5

1

17

37

17

16

2

2

2

7

6

7

6

Facebook

iWiW

blogok

Twitter

Youtube

Videa

Flickr

Tesz Vesz

Google Reader

0% 20% 40% 60% 80% 100%



nem válaszol

A honlapok, tartalomtípusok besorolása II.

N=teljes minta

22

22

17

17

13

10

9

7

4

72

68

77

2

79

6

40

2

84

1

1

1

70

2

71

41

80

4

5

9

5

11

5

13

10

10

9

Index

Startlap

Origo

delicious

Google

Netvibes

Kirakat.hu

Scribd

Hírkereső.hu

0% 20% 40% 60% 80% 100%



nem válaszol

A közösségi site-ok ismertsége

N=teljes minta

88

85

78

65

27

21

5

1

12

13

20

33

57

30

12

9

1

1

10

9

11

9

1

1

4

34

65

71

1

2

6

7

11

iWiW

Youtube

Facebook

blogok

Twitter

Flickr

delicious

Scribd

0% 20% 40% 60% 80% 100%

jól ismeri tudja mire való, de nem ismeri jól

hallott már róla,de nem igazán tudja mire való

nem hallott róla

nem tudja/nem válaszol

Használat funkciók szerint

N=teljes minta

27

21

16

5

4

26

26

11

1

4

29

27

17

11

11

10

11

13

21

28

6

9

12

18

23

1

7

29

43

29

1

1

1

1

videónézés a neten

blog olvasás

link, kép, videó, dokumentum megosztás

fotómegosztó site-ok használata

saját tartalmak feltöltése közösségi site-okra

0% 20% 40% 60% 80% 100%

naponta többször naponta heti néhány alkalommal

havi néhány alkalommal ritkábban (szinte) soha

NT/NV

Ír blogot

N=teljes minta

nem tudja/nem válaszol2%

igen, többet is11%

igen, egyet13%

nem73%

Skype használata

82 18

0% 20% 40% 60% 80% 100%igen nem

12 22 27 10 19 8 2

0% 20% 40% 60% 80% 100%naponta többször naponta heti néhány alkalommal


NT/NV

Használta már a Skype-ot?

Milyen gyakran használja a Skype-ot?

N=teljes minta

N=akik használták már a Skype-ot (67 fő)

43 25 18 9 1 3

0% 20% 40% 60% 80% 100%csak magánemberként inkább magánemberként azonos arányban

inkább a munkája során csak a munkája során NT/NV

Munkája során is használja a Skypot?

N=akik használták már a Skype-ot (67 fő)

A Skype használata az újságírói munka során a jövőben

N=teljes minta

9

17

32

39

4

0%

20%

40%

60%

80%

100%

egyáltalán nemtartja elképzelhetőnek

elképzelhetőnek tartja, de még nem tudja, hogy mireis használná

elképzelhetőnek tartja,és tudja, hogymire használná

már most is használja

NT/NV

Munkája során mire használná, illetve használja a Sype-ot?

Spontán válaszok

N=akik jelenleg is használják, vagy tudják mire használnák a Skype-t (58 fő)

19

19

12

10

10

5

5

3

3

10

12

22

kapcsolattartásra

kommunikálásra

telefonálásra

beszélgetésre a kollégákkal

beszélgetásre távol lévő személyekkel

spórolásra

egyeztetésre

külföldi bejelentkezéskor

interjúkészítésre

munkája során semmire

egyéb


0 20 40 60 80 100

% említi

A közösségi média használata

• Válaszadóinkat segítetten (előre összeállított lista segítségével) kérdeztük arról, hogy mire használják a közösségi médiát.

• Az újságírók elsősorban információk gyűjtésére használják a közösségi média csatornáit. A megkérdezettek több mint kétharmada vélemények és viták felkutatására, a tájékozottság megtartására egyes ügyekkel és témákkal kapcsolatban, egyes emberekről és szervezetekről információgyűjtésre használják a közösségi médiát. Szintén magas azok aránya, akik forráskeresés illetve sztoriötletek gyűjtése miatt fordulnak a közösségi média csatornáihoz.

• Az interaktivitást kihasználók aránya alacsonyabb: a válaszadók fele terjeszt híreket a közösségi médián keresztül, s mindössze 45%-uk vesz részt beszélgetésekben.

A közösségi média használata általánosságban

A következők közül mire használja a közösségi médiát?

N=teljes minta

71

71

68

65

62

50

45

23

22

26

23

29

41

44

6

7

6

12

9

9

11

vélemények és viták felkutatására

forráskeresésre

sztoriötletek gyűjtésére

hírek terjesztésére

beszélgetésekben való részvételre

0% 20% 40% 60% 80% 100%

használja nem használja NT/NV

tájékozottság megtartására egyes ügyekkel és témákkal kapcsolatban

egyes emberekről és szervezetekről információgyűjtésre

• Válaszadóinkat megkérdeztük arról is, hogy milyen gyakran használják a közösségi média által kínált egyes funkciókat.

• A leggyakrabban használt funkciók ‘befogadói’ jellegűek: a teljes minta több mint fele néz legalább napi gyakorisággal videókat a neten, s közel ugyanennyien olvasnak blogokat. E funkciók esetében tehát az újságírók ‘passzívan’, befogadóként használják a közösségi média funkcióit.

• Az ‘aktív’ használat funkciók közül a linkek, képek, dokumentumok, videók megosztása a leggyakoribb. Az újságírók több mint negyede napi gyakorisággal teszi ezt, további közel ötödük heti néhány alkalommal.

• Fotómegosztó site-okat a minta több mint kétötöde egyáltalán nem használ. A többiek esetében is inkább a havi vagy ennél ritkább használat a jellemző.

• A megkérdezettek 8%-a napi gyakorisággal, további tizedük heti néhány alkalommal tölt fel saját tartalmakat közösségi site-okra. Közel harmaduk soha nem használja e célra a közösségi médiát.

• A megkérdezett újságírók negyede ír blogot, tizedük nem is csak egyet.

A közösségi média használata – különböző funkciókra I.

• Skype-ot a válaszadók több mint négyötöde használt már. E csoport harmada napi, több mint negyede heti gyakorisággal használja ezt az alkalmazást. A Skype-használó újságírók azonban elsősorban magánemberként veszik igénybe ezt a szolgáltatást, több mint kétharmaduk nyilatkozott úgy, hogy csak vagy inkább magánemberként skype-ol. A teljes minta közel kétötöde nyilatkozott úgy, hogy munkája során jelenleg is használja a Skype-ot, az újságírók fele tartja elképzelhetőnek, hogy használni fogja.

VoIP használata és ismerete

Használat funkciók szerint

N=teljes minta

27

21

16

5

4

26

26

11

1

4

29

27

17

11

11

10

11

13

21

28

6

9

12

18

23

1

7

29

43

29

1

1

1

1

videónézés a neten

blog olvasás

link, kép, videó, dokumentum megosztás

fotómegosztó site-ok használata

saját tartalmak feltöltése közösségi site-okra

0% 20% 40% 60% 80% 100%



NT/NV

• Válaszadóinkat megkérdeztük arról, hogy milyen típusú közösségi site-okat, csatornákat

– Használnak jelenleg– Amit nem használnak, azt miért nem használják– Amit használnak, azt inkább munkájuk során vagy inkább magánemberként

használják– Elképzelhetőnek tartják-e, hogy a jövőben használni fogják– Mire használják, használnák (azoktól, akik jelenleg használják vagy a jövőben

használni szándékoznak).

A közösségi média használata

A közösségi site-ok/csatornák használata I.

• A közösségi média csatornái közül válaszadóink legnagyobb arányban a networking site-okat használják. Az újságírók közel háromnegyede rendszeresen, további 16%-uk ritkán használ ilyen jellegű alkalmazást.

• A networking site-ok esetében a magánéleti használat domináns: a válaszadók 14%-a csak, további közel fele inkább magánemberként használja ezeket az oldalakat.

• Ugyanakkor a válaszadók több mint fele már most is használja munkája során a networking site-okat, s további harmaduk elképzelhetőnek tartja, hogy a jövőben használni fogja.

• Az újságírók a networking site-okat munkájuk során elsősorban információszerzése illetve kapcsolattartásra használják/nák, de fontos emellett a személyek, interjúalanyok, kapcsolatok felkutatása, ellenőrzése is. A használatban bizonyos mértékig az aktív (beavatkozó) funkciók is megjelennek – promóció, információ-, dokumentummegosztás.

• A videómegosztókat az újságírók fele használja rendszeresen további kétötödük ritkán. Itt is elsősorban a magánéleti használat dominál: a megkérdezettek több mint fele csak vagy inkább magánemberként használja e site-okat, harmaduk esetében a magán- illetve munkához kapcsolódó használat nagyjából azonos arányú, s csak tizedükre jellemző, hogy inkább a munkához köthető. Ugyanakkor a megkérdezettek fele már most is használja munkája során a videomegosztókat, s további kétötödük elképzelhetőnek tartja, hogy a jövőben használni fogja.

• A válaszadók munkájuk során elsősorban információszerzésre, háttéranyagok, illusztrációk keresésére használják a videomegosztókat, Videók megosztásáról, feltöltéséről relatíve alacsony arányban számoltak be a válaszadók.

• A blogok esetében úgy tűnik, hogy a használat kifejezés nem volt teljesen egyértelmű. Mint korábban láttuk, a megkérdezettek 47%-a minden nap olvas blogokat, mindössze 39% mondta azt, hogy rendszeres bloghasználó. (A többiek a bloghasználat alatt nyilván a blogok írását értik.) A blogok esetében a magánéleti illetve munkához kötődő használat nagyjából egyensúlyban van. A válaszadók fele jelenleg is használja munkája során a blogokat, további kétötödük elképzelhetőnek tartja, hogy a jövőben használni fogja. A blogokat információszerzésre, tájékozódásra, ötletmerítésre, vélemények megismerésére használják az újságírók.

A közösségi site-ok/csatornák használata II.

• Az RSS-olvasók használati aránya a fentieknél jóval alacsonyabb: a megkérdezettek kevesebb mint ötöde számol be rendszeres használatról, s további negyedük ritkán használja az ilyen típusú alkalmazásokat. A nem használók elsősorban az ismeretek hiányára hivatkoznak illetve úgy vélik, nincs szükségük ezekre az alkalmazásokra. Az RSS-olvasók esetében inkább a munkához kötődő használat dominál: a használók több mint fele - inkább vagy csak - munkája során veszi igénybe az ilyen jellegű alkalmazásokat. Az RSS-olvasókat a válaszadók elsősorban információszerzésre, hírkeresésre, -olvasásra, friss hírek megtalálására használják.

• Mikroblogokat a megkérdezettek mindössze tizede használ rendszeresen, negyedük ritkán. A válaszadók tizede regisztrált ilyen site-ra, de nem igazán használja annak szolgáltatásait. A nem használók elsősorban az idő hiányára hivatkoznak, illetve arra, hogy nem tudnák mire használni az ilyen típusú csatornákat. A mikroblogok esetében mind a magánéleti, mind pedig a munkához kapcsolódó használat jellemző. A válaszadók 16%-a jelenleg is használja, közel háromötöde tartja elképzelhetőnek, hogy munkája során a jövőben használni fogja a mikroblogokat. E csoport fele azonban még nincs tisztában azzal, hogy mire is tudná használni ezeket a csatornákat. A mikroblogokat is elsősorban információszerzésre használják az újságírók, az információkat megosztók aránya relatíve alacsony.

A közösségi site-ok/csatornák használata III.

• Dokumentummegosztókat az újságírók tizede használ rendszeresen, további tizedük ritkán, a munkához kötődő használat dominál. A nem használat oka egyrészt az ismeretek hiánya, másrészt pedig az, hogy az újságírók úgy érzik, nincs szükségük az ilyen típusú alkalmazásokra. A válaszadók 17%-a már most is használja munkája során a dokumentummegosztókat, háromötödük gondolja azt, hogy a jövőben lehetséges, hogy használni fogja, ugyanakkor – éppúgy, mint a mikroblogok esetében – e csoport fele nincs tisztában azzal, hogy mire is tudná használni a dokumentummegosztókat.

• A fotómegosztó site-okat a teljes minta tizede használja rendszeresen, további negyede ritkán. A válaszadók tizede regisztrált ilyen site-ra, de nem használja. A fotómegosztók esetében egyértelműen a magánéleti használat dominál, ugyanakkor itt is magas azok aránya, akik úgy vélik, hogy a jövőben munkájuk során is használni tudják majd a fotómegosztókat (bár most nem használják). A jövőbeni használók közel fele a fotómegosztók esetében sem tudja, hogy mire használhatná.

• A linkmegosztó lapok használati aránya nagyon csekély: 4% használja rendszeresen, a minta tizede ritkán. Az újságírók kevés információval rendelkeznek ezekről az alkalmazásokról és nem is látják szükségesnek őket munkájuk során. A jövőbeni használatot azonban itt is sokan lehetségesnek tartják.

A közösségi site-ok/csatornák használata IV.

A különböző típusú közösségi site-ok/csatornák használata

N=teljes minta

73

51

39

17

11

11

10

4

16

38

37

27

23

10

23

9

5

1

5

1

11

2

11

1

5

9

12

50

52

60

52

74

1

1

7

5

2

17

4

12

networking site-ok (pl. iWiW, Facebook)

videómegosztók (pl. Youtube)

blogok

RSS olvasók (pl. Google Reader)

mikroblogok (pl. Twitter)

dokumentummegosztók (pl. Scribd)

fotómegosztók (pl. Flickr)

linkmegosztók (pl. delicious)

0% 20% 40% 60% 80% 100%

rendszeresen használja ritkán használja regisztrált ilyen site-ra,de nem igazán használja

nem regisztrált ilyen site-ra,nem használja


Az egyes alkalmazásokat munkája során, vagy magánemberként használja?

N=akik használják az adott alkalmazást

14

25

2

3

18

6

46

33

47

30

31

14

29

18

21

22

35

35

45

28

14

29

14

33

3

9

21

36

25

12

11

11

1

2

19

14

35

7

1A networking site-okat (pl. iWiW, Facebook)

A videómegosztókat (pl. Youtube)

A blogokat

Az RSS olvasókat (pl. Google Reader)

A mikroblogokat (pl. Twitter)

A dokumentummegosztókat (pl. Scribd)

A fotómegosztókat (pl. Flickr)

A linkmegosztókat (pl. delicious)

0% 20% 40% 60% 80% 100%

csak magánemberként inkább magánemberként azonos arányban

inkább a munkája során csak a munkája során NT/NV

N=17

N=36

N=28

N=28

N=62

N=69

N=9

N=74

A különböző típusú közösségi site-ok/alkalmazások használata az újságírói

munka során a jövőben

N=teljes minta

7

7

2

10

11

16

15

15

12

12

21

13

23

27

27

30

29

41

21

16

26

27

22

30

28

29

27

55

50

50

33

24

20

17

16

6

5

6

9

7

16

7

10

11

13

networking site-okat (pl. iWiW, Facebook)

videómegosztók (pl. Youtube)

blogok

RSS-olvasók (pl. Google Reader)

RSS feedek

fotómegosztók (pl. Flickr)

dokumentummmegosztók (pl. Scribd)

mikroblogok (pl. Twitter)

linkmegosztók (pl. delicious)

0% 20% 40% 60% 80%100%

egyáltalán nemtartja elképzelhetőnek

elképzelhetőnek tartja, de még nem tudja, hogy mireis használná

elképzelhetőnek tartja,és tudja, hogymire használná

már most is használja

NT/NV

Munkája során mire használná, illetve használja a networking site-ok (pl. iWiW, Facebook)?

Spontán válaszok

N=akik jelenleg is használják, vagy tudják mire használnák a networking site-okat (62 fő)

2616

1088

66666655

332

1321

információszerzésrekapcsolattartásrapromóciós célra

személyek felkutatására, ellenőrzésérelevelezésre/chatelésre

interjú alanyok felkutatásárakapcsolatok feltérképezésére

információmegosztásradokumentummegosztásra

híradásraötletmerítésre

kapcsolatépítésrekontakt keresésreközösségépítésre

hírszerzésresemmire

egyébNT/NV

0 20 40 60 80 100

% említi

Munkája során mire használná, illetve használja a videómegosztókat (pl. Youtube)?

Spontán válaszok

N=akik jelenleg is használják, vagy tudják mire használnák a videómegosztókat (54 fő)

26

17

13

11

11

7

6

4

7

19

információszerzésre

háttéranyag keresésre

illusztrációk keresésére

videónézésre

videomegosztásra

promóciós célra

zenehallgatásra

szórakozásra

egyéb

NT/NV

0 20 40 60 80 100

% említi

Munkája során mire használná, illetve használja a blogokat?

Spontán válaszok

N=akik jelenleg is használják, vagy tudják mire használnák a blogokat (62 fő)

44

16

15

11

5

11

24


tájékozódásra

ötletmerítésre

vélemények megismerésére

véleményformálásra

egyéb

NT/NV

0 20 40 60 80 100

% említi

Munkája során mire használná, illetve használja az RSS-olvasókat (pl. Google Reader)?

Spontán válaszok

N=akik jelenleg is használják, vagy tudják mire használnák az RSS-olvasókat (49 fő)

20

14

14

10

14

35


hírkeresésre

friss hírek / anyagok megjelenítésére

hírolvasásra

egyéb

NT/NV

0 20 40 60 80 100

% említi

Munkája során mire használná, illetve használja az RSS feedeket?

Spontán válaszok

N=akik jelenleg is használják, vagy tudják mire használnák az RSS feedeket (38 fő)

24

13

5

5

13

45


frissülő hírek olvasására

hírkeresésre

hírolvasásra

egyéb

NT/NV

0 20 40 60 80 100

% említi

Munkája során mire használná, illetve használja a fotómegosztókat (pl. Flickr)?

Spontán válaszok

N=akik jelenleg is használják, vagy tudják mire használnák a fotómegosztókat (pl. Flickr) (41 fő)

22

17

10

7

7

7

12

22

fotómegosztásra

illusztráció keresésére

fotó keresésre/gyűjtésre


eseményekről helyszíni információk szerzésére

fotók letöltésére

egyéb

NT/NV

0 20 40 60 80 100

% említi

Munkája során mire használná, illetve használja a dokumentummegosztókat (pl. Scribd)?

Spontán válaszok

N=akik jelenleg is használják, vagy tudják mire használnák a dokumentummegosztókat (pl. Scribd) (37 fő)

14

14

11

5

5

16

35

dokumentum -, cikkmegosztásra

csoportmunkára

háttéranyagok szerzésére


a munkatársakkal dokumentum-,cikkmegosztásra

egyéb

NT/NV

0 20 40 60 80 100

% említi

Munkája során mire használná, illetve használja a mikroblogokat (pl. Twitter)?

Spontán válaszok

N=akik jelenleg is használják, vagy tudják mire használnák a mikroblogokat (pl. Twitter) (37 fő)

38

11

8

5

5

3

3

14

30


információmegosztásra

dokumentummegosztásra

link ajánlására, megosztására

vélemények megismerésére

promóciós célra

levelezésre/chatelésre

egyéb

NT/NV

0 20 40 60 80 100

% említi

Munkája során mire használná, illetve használja a linkmegosztókat (pl. delicious)?

Spontán válaszok

N=akik jelenleg is használják, vagy tudják mire használnák a linkmegosztókat (pl. delicious) (27 fő)

19

15

7

7

4

11

48

linkmegosztásra


információ megjegyzésére, rendezésére

dokumentum-, tartalommegosztásra

információmegosztásra

egyéb

NT/NV

0 20 40 60 80 100

% említi

Egyes közösségi site-ok használata

• Néhány fontosabb konkrét közösségi site használóinak arányára illetve a használat gyakoriságára is rákérdeztünk.

• Az újságírók 85%-a regisztrált a Facebookon. A regisztrált használók közel kétötöde naponta többször, további negyedük naponta használja a site-ot. Mindössze 3% azok aránya, akik, bár regisztráltak, szinte soha nem lépnek be a lapra.

• Az iWiW-re a teljes minta 87%-a regisztrált, a használati gyakoriság viszont jóval alacsonyabb, mint a Facebook esetében. A megkérdezettek 16%-a használja legalább napi gyakorisággal az iWiW szolgáltatásait, inkább a heti, sőt havi néhány alkalommal történő belépés jellemző. A regisztráltak tizede egyáltalán nem használja az iWiW-et.

• A Twitterre az újságírók mindössze kétötöde regisztrált, s e csoport közel harmada (szinte) soha nem lép be a lapra. A legalább napi használók aránya a regisztráltak ötödét teszi ki.

Egyes közösségi site-ok használata

A Facebook használata

85 15

0% 20% 40% 60% 80% 100%

igen nem

37 24 23 10 3 3

0% 20% 40% 60% 80% 100%



Regisztrált-e a Facebookon?

Milyen gyakran lép be a Facebook-ra?

N=teljes minta

N=akik regisztráltak a Facebook-on (70 fő)

Az iWiW használata

87 13

0% 20% 40% 60% 80% 100%

igen nem

1 15 38 28 7 10

0% 20% 40% 60% 80% 100%



Regisztrált-e az iWiW-en?

Milyen gyakran lép be az iWiW-re?

N=teljes minta

N=akik regisztráltak az iWiW-en (71 fő)

A Twitter használata

39 60 1

0% 20% 40% 60% 80% 100%

igen nem NT/NV

9 13 19 9 19 31

0% 20% 40% 60% 80% 100%



Regisztrált-e a Twitteren?

Milyen gyakran lép be a Twitterre?

N=teljes minta

N=akik regisztráltak a Twitteren (32 fő)

A közösségi média megítélése – hasznosság, hitelesség

• Az újságírók kétharmada inkább vagy nagyon hasznosnak tartja a közösségi média csatornáit munkája során, s csak 14% azok aránya, akik ezzel ellentétes állásponton vannak.

• Az ötfokú skálán elért 3,8-es átlag azonban – a kutatási tapasztalatok alapján – nem jelez igazi ‘lelkesedést’, inkább – figyelembe véve az újságírók, a korábbi fejezetekben ismertetett tájékozottságát illetve használati szokásait – egyfajta várakozó álláspontot tükröz.

• A közösségi média csatornáit, mint forrásokat az újságírók kevéssé tartják hitelesnek. Több mint negyedük szerint e csatornák inkább vagy egyáltalán nem hitelesek, további közel háromötödük a ‘hitelesek is, meg nem is’ válaszlehetőséget választotta.

A közösségi média csatornáinak hasznossága az újságírói, riporteri munka során

N=teljes minta

egyáltalán nem hasznos5%

inkább nem hasznos9%

hasznos is, meg nem is18%

inkább hasznos37%

nagyon hasznos29%

NT/NV2%


3,8

A közösségi média csatornáinak, mint források hitelessége

N=teljes minta

NT/NV5%

10%

inkább nem hitelesek17%

hitelesek is, meg nem 58%

inkább hitelesek10%

Átlag ötfokú skálán:2,7

egyáltalán nem hitelesek

A közösségi média megítélése Vegyenek-e részt az újságírók a közösségi médiában zajló

párbeszédekben, folyamatokban?

• A válaszadók közel kétharmada szerint szükséges, hogy az újságírók részt vegyenek a közösségi médiában zajló párbeszédekben, folyamatokban, míg 12 % szerint nem kell részt venniük ezekben a folyamatokban (a többiek nem tudtak válaszolni ere a kérdésre..

• Azok közül, akik szerint az újságíróknak részt kellene vennie a közösségi médiában zajló folyamtokban, 68% indokolta, hogy miért gondolja így. A válaszadók által legtöbbet említett indokok: a közösségi média jelentősége, az újságírói aktivitás/véleményformálás fontossága, az információszerzés, és a kapcsolattartás a felhasználókkal.

• 19% szerint a közösségi média olyan újdonság, amely megkerülhetetlenné vált, és amelyről nem szabad lemaradni, mert a mai világ része

„Aki lemarad, az kimarad. Az on-line médiával - ha "életben akarunk maradni"- csak akkor lehet felvenni a versenyt, ha minden lehetséges módon követjük, részt veszünk benne.”

• 17 % szerint az újságírói részvétel alapvető fontosságú. 19 % gondolja, úgy hogy fontos az újságírók véleménye, és alapvető feladatuk a véleményformálás. A részvétel fontos okaként említik, hogy az újságírók képesek a szakmai színvonal biztosítására (6 %), a szerkesztésre/moderálásra (6 %), és az objektivitás biztosítására (2 %).

„Mert fontos az aktivitásuk, a véleményük.”„Mert ők a véleményformálók. Ők tehetnek valamit, ha változásra van szükség. Tájékozottnak kell lenniük.”„Mert ezt a sűrűsödő dzsungelt valamelyest áttekinthető ágyásokba kellene rendezni, s az újságírók számára valószínűleg biztonságosabb, ha ebben részt tudnak venni.”„Mert a szerkesztés, moderálás is egy szakma.”„Kell a higgadt, objektív szereplő is.”



• 11 % szerint az információszerzés és a tájékozódás miatt fontos a részvétel. 13 % szerint a közösségi média jó lehetőség az olvasókkal, felhasználókkal való kapcsolattartásra

„Mert fontos információkhoz juthatnak.”; „Tájékozódás, információgyűjtés végett.”„Ez a kapcsolattartás az olvasókkal. Már nem fog senki csak azért újságot olvasni, mert ott kaphatja meg a híreket, de ha személyes kötődést tud biztosítani (pl. "hozzászólt a posztomhoz, van arca az újságírónak, nemcsak neve), akkor azzal olvasót nyerhet.”„Megkerülhetetlen az olvasói vagy a szakmai kapcsolattartásban.”

• Azok, akik szerint nincs szükség arra, hogy az újságírók részt vegyenek a közösségi médiában zajló folyamatokban elsősorban azzal indokolták véleményüket, hogy az objektivitás, hitelesség megőrzésének feltétele, hogy ne résztvevői legyenek a történéseknek.

„Az újságíró elsődleges feladata, hogy külső szemlélője, és ennek köszönhetően hiteles bemutatója legyen a történéseknek, ne résztvevője.”



Szükség van-e arra, hogy az újságírók részt vegyenek a közösségi médiában zajló


N=teljes minta

NT/NV31%

igen57%

nem12%

A közösségi és a hagyományos média I.

• Válaszadóink közel harmada gondolja úgy, hogy a közösségi média csökkenti a hagyományos média jelentőségét, közel felük szerint egyformán fontos lesz a szerepük a jövőben. Mindössze a megkérdezettek 15%-a gondolja úgy, hogy a hagyományos média továbbra is sokkal erősebb lesz a közösséginél.

• Válaszadóink, spontán módon, saját szavaikkal írták le azt, hogy véleményük szerint a közösségi média hogyan változtatja meg az újságírást.

• A kitöltők 80 %-a (66 fő) válaszolt erre a kérdésre. A válaszadók szerint az újságírást alapvetően a közösségi média három jellemzője változtatja meg: – az információ mennyisége, áramlásának sebessége megnőtt (24 %), – bárki írhat, szerkeszthet tartalmat (11 %),– fontosabb lett a gyorsabb reagálás (7 %).

„A tendencia az, hogy egyszerűsödik az információ átadása-közvetítése.””Nincs többé közönség, amely csupán fogyasztója lenne a tartalomnak, mindenki, aki

rendelkezik a megfelelő technikai lehetőségekkel (mobil), maga is tartalomszolgáltató és megosztó.”

„Tömörebben kell fogalmazni, sokkal gyorsabbnak kell lenni.”

• A közösségi média hatására a válaszadók 4 % szerint az újságírás szubjektívabbá válik, 6 % szerint az újságírók alapvető feladatai alakulnak át (például egyre fontosabbá válik a tartalom folyamatos frissítése, az információk rendezése).

„Szubjektív elemekkel gazdagodhat, az újságírók egymással meg tudják osztani egy adott hírről az információikat, így korrektebb lehet a tájékoztatás.”„Az újság kilép a megmondó szerepből, illetve szubjektívebb lesz az újságírás.”„Az újságírás, szerintem, egyre inkább információk gyűjtésévé és szerkesztésévé válik.”

• A vélemények eltérnek abban, hogy ennek pontosan milyen hatásai lesznek/vannak. A válaszadók 3 % szerint, nem a közösségi média, hanem alapvetően a világ, és a médiafogyasztási szokások változása befolyásolja az újságírást.

• A legtöbb válaszadó szerint a közösségi médiának pozitív, és negatív hatásai egyaránt vannak. A válaszadók 6 %-a szerint semmilyen hatása nem lesz a közösségi médiának az újságírásra, míg 4 % egyértelműen negatívan ítélik meg a folyamatokat.

A közösségi és a hagyományos média II.

• Pozitívumként említették az interaktivitás megjelenését (12 %), a szélesebb és gyorsabb információáramlást (11 %), illetve a cenzúra megszűnését (2 %).

„Interaktívabbá válik, a visszajelzések gyorsan és hatékonyan alakítják a jövőbeni tartalmakat.”„Előnyére, mert gyors reagálást segíti elő, és virtuális véleményformáló közösséget hoz létre.”„Gyorsabbá, cenzúramentessé, őszintébbé, széleslátókörűbbé teszi.”• Abban eltérnek a vélemények, hogy a folyamatok hatására az információk

ellenőrizhetősége, megbízhatósága nő vagy csökken. 11 % szerint a gyors információáramlás hatására a felületesség nő, és az ellenőrizhetőség csökken, míg a válaszadók 4 % szerint a nyilvánosság növekedésével, az ellenőrizhetőség szélesedik.

„A nagy tömegű szerkesztetlen anyag okán csökken a transzparencia.”„Teljes mértékben, a klasszikus újságírás eltűnik, és helyét a mindenki által közölt információk és ezáltal ellenőrizhetetlen hírek veszik át.”„Gyorsabbá, kontroláltabbá teszi, mert a közösségi médiában hamar lelepleződnek a hiányosságok a trendeket jobban lehet követni a közösségi oldalak ismeretében és ennek megfelelő tartalmakat gyártani azonnali visszacsatolás és terjedés a jó minőségű tartalmak esetében.”

A közösségi és a hagyományos média III.

• Negatívumként említették, hogy a színvonal (9 %), és a szakma tekintélye csökken (2 %), mert bárki lehet publicista, illetve, hogy a gyors információáramlás hatására csökken a nyomtatott sajtó szerepe (4 %).

„A blogok elterjedésével, népszerűségével akárki lehet publicista, ami a szakma tekintélyét csorbítja.”„A színvonal csökken, mert gyors reagálás kell, kevésbé jó megfogalmazásban, esetenként gyakori helyesírási hibákkal, objektív, szakmai ellenőrzés mellőzésével.”„Sajnos sötéten látom a nyomtatott újságírás jövőjét. Az online média sokkal gyorsabb, így aktuálisabb, a visszacsatolás is szinte azonnali, lehetőséget nyújt véleménynyilvánításra (kommentelésre). Sokkalta interaktívabb, ezért azt gondolom 10, max. 20 év.

A közösségi és a hagyományos média IV.

FLOW Public Relations Kft.

1024 Budapest, Fény utca 16.

Telefon: 06/1-336-1355

Fax: 06/1-430-6695

E-mail: [email protected]

www.flowpr.hu

Capital Research Piackutató Intézet

1013 Budapest, Váralja u. 3.

Telefon: 06/1-457-8290

Fax: 06/1-457-8298

E-mail: [email protected]

www.capitalresearch.huElérhetőségeink a közösségi médiában (Diavetítés nézetben kattintson az ikonokra!)

Köszönjük a figyelmet!

mailto:[email protected]

http://youtube.com/flowpublicrelations

http://twitter.com/flowpr

http://www.facebook.com/pages/FLOW-PR/132431793436750

http://www.flickr.com/photos/50891294@N02

http://trendlabor.blog.hu/

http://www.hirlabor.hu/

Documents

A kutatás háttere és céljai