A kutatás háttere és céljai• A Capital Research Piackutató Intézet és a FLOW Public Relations kommunikációs
ügynökség kvantitatív kérdőíves vizsgálatot végzett, hogy feltérképezze a médiamunkások viszonyát a közösségi médiához.
• A kutatás során mértük:– A közösségi média fogalmának ismeretét, a közösségi média csatornáinak
ismertségét, hasznosságát az újságírói munkában– A közösségi média használatának módját (mire használja), hitelességének
megítélését– A közösségi média egyes csatornáinak ismertségét spontán és segítetten,
illetve azt, hogy válaszadóink mely csatornákat sorolják a közösségi médiához– A közösségi média különböző csatornáinak jelenlegi és jövőbeni használatát– Annak megítélését, hogy a közösségi média hogyan változtatja meg az
újságírók jövőbeni munkáját, milyen viszonyban áll a hagyományos újságírással.
• A megkérdezett újságírók többsége ismeri és használja a közösségi média felületeit, de főleg a magánéletben, kevésbé a munkában.
• Miközben hasznosnak és fontosnak tartják a közösségi médiát, számos olyan alkalmazást nem ismernek, melyek valóban hatékonyabbá tennék a munkájukat.
• A megkérdezettek 85 százaléka regisztrált a Facebookon, kétötödük naponta felmegy az oldalra. 87 százalékban vannak az iwiw-en, viszont már ritkábban használják.
• A válaszadók negyede ír blogot, 81 százalék tölt le videókat a YoutTube-ról.• A más tartalmak megosztására alkalmas site-okat (fotómegosztó, dokumentum
megosztó, linkmegosztó site-ok) nem ismerik a válaszadók. Pedig éppen ezek az alkalmazások könnyíthetik meg egy újságíró munkáját.
• Az internetes telefonálás népszerű: a válaszadók négyötöde már használta, és el tudja képzelni, hogy munka céljára is használni fogja.
• Az RSS olvasók csak alacsony ismertséget értek el. A Netvibes pedig a teljesen ismeretlen kategóriába sorolható, annak ellenére, hogy az újságírói munka során ez lehetne az egyik leghasznosabb eszköz.
A kutatás legfontosabb eredményei
• Az adatfelvétel standard kérdőívvel, online adatfelvétel segítségével történt.• A mintavételi keretet (vagyis a kiinduló címlistát) a FLOW PR szakértőinek
közreműködésével állítottuk össze. A felmérés során a közéleti, gazdasági, bulvár és életmóddal foglalkozó médiumok, valamint a tematikus média (ingatlan, egészségügy, IT, stb.) szélesebb kört elérő szerkesztőségeinek munkatársait kérdeztük meg.
• Az online kérdőívre mutató linket kísérőlevéllel 832 címre küldtük ki. Az adatfelvétel során a még két a linket ismételten tartalmazó levelet küldtünk ki azok számára, akik még nem töltötték ki a kérdőívet. Emellett a potenciális válaszadókat a FLOW PR munkatársai telefonon is megkeresték, s felkérték a kérdőív kitöltésére.
• A visszaérkezett, érdemben kitöltött kérdőívek száma 82, a kitöltési arány tehát közel 10%-os volt.
• Az adatfelvétel 2010. nyarán zajlott le
A kutatás módszertana
• Ábráinkon leggyakrabban a megkérdezettek válaszainak megoszlását (%) illetve a – jellemzően ötfokú – skálák átlagait mutatjuk.
• Az ábrákon feltüntettük az egyes csoportok (pl. nők és férfiak) válaszai között mutatkozó statisztikailag szignifikáns különbségeket:
• (Az ábra típusától függően) az adat pirosra színezésével vagy fehér körrel jelöljük az átlagosnál magasabb értékeket.
• (Az ábra típusától függően) az adat kékre színezésével vagy fekete körrel jelöljük az átlagosnál alacsonyabb értékeket.
• A piros nyilak azt mutatják, ha egy-egy változó mentén tendenciaszerű növekedés vagy csökkenés tapasztalható.
• A tanulmányban szereplő táblázatok és diagramok celláinak összértéke egyes esetekben a 100%-ot ±1% eltéréssel adhatják ki, ami a kerekítés szabályainak természetes velejárója.
Útmutató a tanulmányban szereplő ábrák olvasásához
• Válaszadóink többsége középkorú (30-50 év közötti). Harmaduk 1-9 éve dolgozik újságíróként, negyedük 10-15 éve, a többiek ennél is régebben.
• A megkérdezettek kétötöde a nyomtatott sajtónak dolgozik, több mint harmaduk az online újságírást műveli. A televízióknál illetve rádióknál dolgozók aránya 9-9%.
• Az újságírók több mint kétharmada 1-3 éves, még jól működő számítógépen dolgozik munkahelyén, közel negyedük viszont 3-6 éves gépen, amely szövegszerkesztésre, internetezésre még jó. Mindezektől nyilván nem függetlenül a válaszadók több mint háromötöde gond nélkül tölt le hosszabb videókat,hanganyagokat, nagyméretű képeket, ötödük esetében viszont egy kis időbe telik, míg letöltődnek a különböző anyagok. A megkérdezettek 5%-a nyilatkozott úgy, hogy meg sem próbál nagyobb méretű anyagokat megnézni vagy hallgatni.
• Válaszadóink szinte mindannyian rendelkeznek otthoni internetkapcsolattal is. Mobilinternetet a megkérdezettek több mint fele használ, s további ötödük tervezi, hogy a jövőben használni fogja.
A minta összetétele
A minta összetételeNemférfi 55 %nő 40 %nem válaszol 5%Életkor21-30 éves 18 %31-40 éves 33 %41-50 éves 27 %51 éves vagy idősebb 16 %nem válaszol 6 %Hány éve dolgozik újságíróként?1-9 éve 32 %10-15 éve 24 %16-20 éve 15 %21 éve vagy több ideje 22 %nem válaszol 7 %Milyen típusú médiumnál dolgozik?nyomtatott 40 %rádió 9 %TV 9 %online 35 %nem válaszol 7 %
Milyen állapotú számítógépen dolgozik a munkahelyén?
N=teljes minta
68 23 1 4 4
0% 20% 40% 60% 80% 100%
1-3 éves, még jól működik
3-6 éves, szövegszerkesztésre és internetezésre még jó
6 évesnél is idősebb, csak szövegszerkesztésre alkalmas
egyéb
NT/NV
Internetkapcsolat a munkahelyen
N=teljes minta
62 22 5 4 7
0% 20% 40% 60% 80% 100%
gond nélkül töltök le hosszabb videókat,hanganyagokat, nagyméretű képeket
egy kis időbe telik, míg letöltődnek a különböző anyagok
meg sem próbálok nagyobb méretű anyagokat megnézni vagy hallgatni
egyéb
NT/NV
Milyen sebességű internetkapcsolattal rendelkezik a munkahelyén?
Internetkapcsolat munkahelyen kívül
N=teljes minta
90 2 7
0% 20% 40% 60% 80% 100%
igen nem NT/NV
Rendelkezik-e otthon internet kapcsolattal?
52 18 26 4
0% 20% 40% 60% 80% 100%
igen nem, de tervezem nem, és nem is tervezem NT/NV
Használ-e Ön mobilinternetet?
A kutatás legfontosabb eredményeit összefoglaló ábrák
A közösségi média csatornáinak ismertsége
A válaszadó saját megítélése alapján
N=teljes minta
egyáltalán nem ismeri2%
2%
ismeri is, meg nem is29%
inkább ismeri33%
jól ismeri32%
NT/NV1%
inkább nem ismeri
Átlag ötfokú skálán:
3,9
A honlapok, tartalomtípusok besorolása I.
N=teljes minta
98
96
91
91
89
57
54
26
24
1
1
5
1
7
18
4
50
54
1
2
1
5
1
17
37
17
16
2
2
2
7
6
7
6
iWiW
blogok
Youtube
Videa
Flickr
Tesz Vesz
Google Reader
0% 20% 40% 60% 80% 100%
közösségi médiához tartozik nem tartozik oda
nem tudja, nem hallottmég róla
nem válaszol
A honlapok, tartalomtípusok besorolása II.
N=teljes minta
22
22
17
17
13
10
9
7
4
72
68
77
2
79
6
40
2
84
1
1
1
70
2
71
41
80
4
5
9
5
11
5
13
10
10
9
Index
Startlap
Origo
delicious
Netvibes
Kirakat.hu
Scribd
Hírkereső.hu
0% 20% 40% 60% 80% 100%
közösségi médiához tartozik nem tartozik oda
nem tudja, nem hallottmég róla
nem válaszol
N=teljes minta
91
99
78
20
1
85
spontán ismertség
segített ismertség
jól ismeri
tudja mire való,de nem ismeri jól
hallott már róla, de nemigazán tudja mire való
regisztrált
0 20 40 60 80 100
%37
24
23
1033
0%
20%
40%
60%
80%
100%
napontatöbbször
naponta
heti néhányalkalommal
havi néhányalkalommal
ritkábban
(szinte) soha
Milyen gyakran lép be?
N=akik regisztráltak, 70 fõ
iWiW
N=teljes minta
73
100
88
12
0
87
spontán ismertség
segített ismertség
jól ismeri
tudja mire való,de nem ismeri jól
hallott már róla, de nemigazán tudja mire való
regisztrált
0 20 40 60 80 100
%
115
38
28
710
0%
20%
40%
60%
80%
100%
napontatöbbször
naponta
heti néhányalkalommal
havi néhányalkalommal
ritkábban
(szinte) soha
Milyen gyakran lép be?
N=akik regisztráltak, 70 fõ
N=teljes minta
67
94
27
57
10
39
spontán ismertség
segített ismertség
jól ismeri
tudja mire való,de nem ismeri jól
hallott már róla, de nemigazán tudja mire való
regisztrált
0 20 40 60 80 100
%9
13
19
9
19
31
0%
20%
40%
60%
80%
100%
napontatöbbször
naponta
heti néhányalkalommal
havi néhányalkalommal
ritkábban
(szinte) soha
Milyen gyakran lép be?
N=akik regisztráltak, 70 fõ
Networking site-ok
73 16 5 5 1használata
0% 20% 40% 60% 80% 100%
rendszeresen használja ritkán használja regisztrált,de nem igazán használja
nem regisztrált NT/NV
N=teljes minta
14 47 35 301munka során/
magánemberként
0% 20% 40% 60% 80% 100%
csak magánemberként inkább magánemberként azonos arányban inkább a munkája során
csak a munkája során NT/NV
N=akik használják, 74 fő
7 12 21 55 5használata a munka
során a jövőben
0% 20% 40% 60% 80% 100%
egyáltalán nem tartja elképzelhetőnek lehet, hogy használná, de még nem tudja, mire
lehet, hogy használná,és tudja, hogy mire
már most is használja NT/NV
N=teljes minta
Videómegosztók (pl. Youtube)
51 38 1 9 1használata
0% 20% 40% 60% 80% 100%
rendszeresen használja ritkán használja regisztrált,de nem igazán használja
nem regisztrált NT/NV
N=teljes minta
25 30 35 9 1munka során/
magánemberként
0% 20% 40% 60% 80% 100%
csak magánemberként inkább magánemberként azonos arányban inkább a munkája során
csak a munkája során
N=akik használják, 69 fő
7 21 16 50 6használata a munka
során a jövőben
0% 20% 40% 60% 80% 100%
egyáltalán nem tartja elképzelhetőnek lehet, hogy használná, de még nem tudja, mire
lehet, hogy használná,és tudja, hogy mire
már most is használja NT/NV
N=teljes minta
Blogok
39 37 5 12 7használata
0% 20% 40% 60% 80% 100%
rendszeresen használja ritkán használja regisztrált,de nem igazán használja
nem regisztrált NT/NV
N=teljes minta
2 31 45 21 2munka során/
magánemberként
0% 20% 40% 60% 80% 100%
csak magánemberként inkább magánemberként azonos arányban inkább a munkája során
csak a munkája során
N=akik használják, 62 fő
2 13 26 50 9használata a munka
során a jövőben
0% 20% 40% 60% 80% 100%
egyáltalán nem tartja elképzelhetőnek lehet, hogy használná, de még nem tudja, mire
lehet, hogy használná,és tudja, hogy mire
már most is használja NT/NV
N=teljes minta
RSS olvasók (pl. Google Reader)
17 27 1 50 5használata
0% 20% 40% 60% 80% 100%
rendszeresen használja ritkán használja regisztrált,de nem igazán használja
nem regisztrált NT/NV
N=teljes minta
3 14 28 36 19munka során/magánemberként
0% 20% 40% 60% 80% 100%
csak magánemberként inkább magánemberként azonos arányban
inkább a munkája során csak a munkája során
N=akik használják, 36 fő
10 23 27 33 7használata a munka
során a jövőben
0% 20% 40% 60% 80% 100%
egyáltalán nem tartja elképzelhetőnek lehet, hogy használná, de még nem tudja, mire
lehet, hogy használná,és tudja, hogy mire
már most is használja NT/NV
N=teljes minta
Mikroblogok (pl. Twitter)
11 23 11 52 2használata
0% 20% 40% 60% 80% 100%
rendszeresen használja ritkán használja regisztrált,de nem igazán használja
nem regisztrált NT/NV
N=teljes minta
18 29 14 25 14munka során/magánemberként
0% 20% 40% 60% 80% 100%
csak magánemberként inkább magánemberként azonos arányban inkább a munkája során
csak a munkája során
N=akik használják, 28 fő
15 29 29 16 11használata a munka
során a jövőben
0% 20% 40% 60% 80% 100%
egyáltalán nem tartja elképzelhetőnek lehet, hogy használná, de még nem tudja, mire
lehet, hogy használná,és tudja, hogy mire
már most is használja NT/NV
N=teljes minta
Dokumentummegosztók (pl. Scribd)
11 10 2 60 17használata
0% 20% 40% 60% 80% 100%
rendszeresen használja ritkán használja regisztrált,de nem igazán használja
nem regisztrált NT/NV
N=teljes minta
6 18 29 12 35munka során/
magánemberként
0% 20% 40% 60% 80% 100%
csak magánemberként inkább magánemberként azonos arányban inkább a munkája során
csak a munkája során
N=akik használják, 17 fő
15 30 28 17 10használata a munka
során a jövőben
0% 20% 40% 60% 80% 100%
egyáltalán nem tartja elképzelhetőnek lehet, hogy használná, de még nem tudja, mire
lehet, hogy használná,és tudja, hogy mire
már most is használja NT/NV
N=teljes minta
Fotómegosztók (pl. Flickr)
10 23 11 52 4használata
0% 20% 40% 60% 80% 100%
rendszeresen használja ritkán használja regisztrált,de nem igazán használja
nem regisztrált NT/NV
N=teljes minta
46 21 14 11 7munka során/
magánemberként
0% 20% 40% 60% 80% 100%
csak magánemberként inkább magánemberként azonos arányban inkább a munkája során
csak a munkája során
N=akik használják, 28 fő
16 27 30 20 7használata a munka
során a jövőben
0% 20% 40% 60% 80% 100%
egyáltalán nem tartja elképzelhetőnek lehet, hogy használná, de még nem tudja, mire
lehet, hogy használná,és tudja, hogy mire
már most is használja NT/NV
N=teljes minta
Linkmegosztók (pl. delicious)
4 9 1 74 12használata
0% 20% 40% 60% 80% 100%
rendszeresen használja ritkán használja regisztrált,de nem igazán használja
nem regisztrált NT/NV
N=teljes minta
33 22 33 11 0munka során/
magánemberként
0% 20% 40% 60% 80% 100%
csak magánemberként inkább magánemberként azonos arányban inkább a munkája során
csak a munkája során
N=akik használják, 9 fő
12 41 27 6 13használata a munka
során a jövőben
0% 20% 40% 60% 80% 100%
egyáltalán nem tartja elképzelhetőnek lehet, hogy használná, de még nem tudja, mire
lehet, hogy használná,és tudja, hogy mire
már most is használja NT/NV
N=teljes minta
Ismeretek a közösségi médiával kapcsolatban
Ismeretek a közösségi médiával kapcsolatban – spontán definíció I.
Válaszadóinkat kérdőívünkben először arra kértük, hogy spontán módon, saját szavaikkal írják le, hogy tudomásuk szerint mi a közösségi média.•A kitöltők 94%-a (77 fő) válaszolt erre a kérdésre. A válaszadók elsősorban példákon keresztül, illetve a közösségi média funkcióinak, jellemzőinek leírásával magyarázták a fogalmat. •A válaszokból kitűnik, hogy a közösségi média egyértelműen az internethez köthető (16 % említette, hogy a közösségi média internetes/webes felületen jelenik meg). 6 % a közösségi médiát a Web2 kifejezéssel azonosította. 2 % szerint az internet, és a digitális technika eszközök teremtették meg a közösségi média kialakulásának feltételeit. „Web2-es alkalmazások.”„A közösségi média az információ előállításának, fogyasztásának és megosztásának a
digitális technológia segítségével megvalósuló formája.”
• A válaszadók 10%-a a közösségi médiát a közösségi portálokkal azonosította. Többen, olyan konkrét közösségi oldalakhoz kötötték a fogalmat, mint a Facebook, iWiW, Twitter, Tumbler, vagy a különböző blogok.
• A közösségi média fogalmát különböző funkcióinak bemutatásával is magyarázták, a közösségi média legfontosabb funkciói a válaszok alapján:
• a közösségépítés, közösségek összekapcsolása (12 %)• a kapcsolattartás (15 %), a kommunikáció elősegítése (11 %), • az információ- (18 %), tartalom- (11 %), és a véleménymegosztás (10 %).
„Internetes szolgáltatás minél több felhasználó - általában valamilyen módon regisztrált - egybegyűjtésére, amely rendszerint mind közösségi, mind magáncélú kapcsolatépítésre és kommunikációra alkalmas. Jellegében döntően táborépítő.”
„IWiW, Favebook, Twitter, stb. kicsit olyanok, mint egy baráti-szakmai kapcsolatháló, ahol munkánkról, magánéletünkről osztunk meg tartalmakat. Az információáramlást és a kommunikációt segíti. Bonyolult rendszer, folyamatos kommunikáció emberek, cégek között.”
Ismeretek a közösségi médiával kapcsolatban – spontán definíció II.
• A válaszadók szerint, a közösségi média jellemzője, hogy az interneten mindenki által szabadon elérhető (9 %), interaktív (12 %), maguk a felhasználók szerkesztik a tartalmat (23 %). Ezen tulajdonságainak eredménye, hogy a „hagyományos”, „professzionális” médiától alapvetően különbözik (6 %), mert az információáramlás, a reagálás gyors, és közvetlen (1 %), illetve a tartalmak szerkesztetlenek és ellenőrizetlenek (1 %).
„A közösségi média interaktivitáson alapuló szolgáltatás, az információközléshez és megoszláshoz nem csak a hivatásos szerkesztők járulnak hozzá, hanem bárki.”
„Interaktív média, vagyis a kommentek és fórumok segítségével, maga az internetes újság olvasója is beleszólhat, közreadhatja a véleményét. Sőt a hasonló véleményen levők különböző akciókat is szervezhetnek együtt, pl. biciklis felvonulás.”• Válaszaikban néhányan azt is említették, hogy a közösségi média az utóbbi
években egyre nagyobb teret hódít (2 %), mely a válaszadók 2 %-a szerint negatív fenyegetés az emberek magánéletére.
Ismeretek a közösségi médiával kapcsolatban – spontán definíció III.
• A teljes minta harmada érzi úgy, hogy jól ismeri a közösségi média csatornáit, harmaduk „inkább ismeri”. További 29% érzékel hiányosságokat tudásában. Azok aránya, akik egyáltalán nem rendelkeznek ismeretekkel e területen elenyészően csekély.
• Válaszadóinkat megkértük arra, hogy először spontán módon soroljanak fel csatornákat, melyek véleményük szerint a közösségi médiához tartoznak. Spontán módon a legismertebb csatornáknak a Facebook, az iWiW és a Twitter bizonyultak, de emellett a YouTube, a MySpace illetve a különböző blogok említettsége is relatíve magas.
• Ezután különböző csatornákat soroltunk fel, s arra kértük válaszadóinkat, hogy mindegyikről mondják meg, hogy a közösségi médiához tartoznak-e. A Facebook, az IWiW, a blogok, a Twitter és a Youtube besorolása egyértelmű, lényegében mindenki a közösségi médiához tartozóként sorolta be e csatornákat. A Flickr-t és a delicioust azok, akik ismerik lényegében mindannyian a közösségi médiához tartozónak vélik. A Videa és a Google Reader esetében pedig az előbbit a csatornát ismerők többsége a közösségi médiához sorolja, az utóbbit viszont nagy többségük nem.
Ismeretek a közösségi médiával kapcsolatban – az egyes csatornák ismertsége I.
• Fontos megemlítenünk, hogy a válaszadók ötöde az Indexet és az Origot is a közösségi médiához tartozónak véli. Ebből arra következtethetünk, hogy az újságírók egy része számára nem teljesen világos a közösségi média fogalma.
• Segítetten (lista segítségével, melyből a közösségi médiához nem tartozó csatornákat már kihagytuk) mértük azt, hogy az egyes közösségi médiához tartozó csatornákat – saját meglátásuk szerint – válaszadóink milyen mértékben ismerik. A válaszadók lényegében mindannyian ismerik az iWiW-et, a YouTube-ot, a Facebookot illetve a blogokat. Az iWiW és a YouTube esetében a válaszadók valamivel több mint tizede ugyan tudja, hogy mire valók ezek az oldalak, de nem ismeri őket jól. A Facebook esetében az alkalmazást nem jól ismerők aránya már a megkérdezettek ötödét teszi ki. Tekintve, hogy válaszadóink sajtómunkások, némiképp meglepő, hogy a megkérdezettek harmada a blogok esetében is hiányos ismeretekről számol be.
Ismeretek a közösségi médiával kapcsolatban – az egyes csatornák ismertsége II.
• A Twitter ismertsége meglehetősen magas, de csak a megkérdezettek negyede számol be arról, hogy jól ismeri ezt a csatornát. Az újságírók közel háromötöde tudja mire való, de nem ismeri jól a Twittert. A többiek nem tudják, mire való vagy nem is hallottak róla.
• A Google Readert a teljes minta háromötöde, a Flickr-t fele ismeri (Tudja, mire való), ugyanakkor mindkét alkalmazás esetében csak a megkérdezettek ötöde nyilatkozott úgy, hogy jól ismeri.
• A delicious és a Scribd ismertsége csekély.
Ismeretek a közösségi médiával kapcsolatban – az egyes csatornák ismertsége III.
A közösségi média csatornáinak ismertsége
A válaszadó saját megítélése alapján
N=teljes minta
egyáltalán nem ismeri2%
2%
ismeri is, meg nem is29%
inkább ismeri33%
jól ismeri32%
NT/NV1%
inkább nem ismeri
Átlag ötfokú skálán:
3,9
A közösségi médiához tartozó csatornák, honlapok
Spontán ismertség
N=teljes minta
9173
671717
151010
977
666
422222
385
FacebookiWiW
TwitterYoutube
blogokMySpace
Tumblrblog.hu
WikipédiaLinkedIn
GoogleMyVipOrigoIndexFlickr
HotdogPosterous
Diggtorokgaborelemez
blogspotegyébNT/NV
0 20 40 60 80 100
% említi
A honlapok, tartalomtípusok besorolása I.
N=teljes minta
98
96
91
91
89
57
54
26
24
1
1
5
1
7
18
4
50
54
1
2
1
5
1
17
37
17
16
2
2
2
7
6
7
6
iWiW
blogok
Youtube
Videa
Flickr
Tesz Vesz
Google Reader
0% 20% 40% 60% 80% 100%
közösségi médiához tartozik nem tartozik oda
nem tudja, nem hallottmég róla
nem válaszol
A honlapok, tartalomtípusok besorolása II.
N=teljes minta
22
22
17
17
13
10
9
7
4
72
68
77
2
79
6
40
2
84
1
1
1
70
2
71
41
80
4
5
9
5
11
5
13
10
10
9
Index
Startlap
Origo
delicious
Netvibes
Kirakat.hu
Scribd
Hírkereső.hu
0% 20% 40% 60% 80% 100%
közösségi médiához tartozik nem tartozik oda
nem tudja, nem hallottmég róla
nem válaszol
A közösségi site-ok ismertsége
N=teljes minta
88
85
78
65
27
21
5
1
12
13
20
33
57
30
12
9
1
1
10
9
11
9
1
1
4
34
65
71
1
2
6
7
11
iWiW
Youtube
blogok
Flickr
delicious
Scribd
0% 20% 40% 60% 80% 100%
jól ismeri tudja mire való, de nem ismeri jól
hallott már róla,de nem igazán tudja mire való
nem hallott róla
nem tudja/nem válaszol
Használat funkciók szerint
N=teljes minta
27
21
16
5
4
26
26
11
1
4
29
27
17
11
11
10
11
13
21
28
6
9
12
18
23
1
7
29
43
29
1
1
1
1
videónézés a neten
blog olvasás
link, kép, videó, dokumentum megosztás
fotómegosztó site-ok használata
saját tartalmak feltöltése közösségi site-okra
0% 20% 40% 60% 80% 100%
naponta többször naponta heti néhány alkalommal
havi néhány alkalommal ritkábban (szinte) soha
NT/NV
Ír blogot
N=teljes minta
nem tudja/nem válaszol2%
igen, többet is11%
igen, egyet13%
nem73%
Skype használata
82 18
0% 20% 40% 60% 80% 100%igen nem
12 22 27 10 19 8 2
0% 20% 40% 60% 80% 100%naponta többször naponta heti néhány alkalommal
havi néhány alkalommal ritkábban (szinte) soha
NT/NV
Használta már a Skype-ot?
Milyen gyakran használja a Skype-ot?
N=teljes minta
N=akik használták már a Skype-ot (67 fő)
43 25 18 9 1 3
0% 20% 40% 60% 80% 100%csak magánemberként inkább magánemberként azonos arányban
inkább a munkája során csak a munkája során NT/NV
Munkája során is használja a Skypot?
N=akik használták már a Skype-ot (67 fő)
A Skype használata az újságírói munka során a jövőben
N=teljes minta
9
17
32
39
4
0%
20%
40%
60%
80%
100%
egyáltalán nemtartja elképzelhetőnek
elképzelhetőnek tartja, de még nem tudja, hogy mireis használná
elképzelhetőnek tartja,és tudja, hogymire használná
már most is használja
NT/NV
Munkája során mire használná, illetve használja a Sype-ot?
Spontán válaszok
N=akik jelenleg is használják, vagy tudják mire használnák a Skype-t (58 fő)
19
19
12
10
10
5
5
3
3
10
12
22
kapcsolattartásra
kommunikálásra
telefonálásra
beszélgetésre a kollégákkal
beszélgetásre távol lévő személyekkel
spórolásra
egyeztetésre
külföldi bejelentkezéskor
interjúkészítésre
munkája során semmire
egyéb
nem tudja/nem válaszol
0 20 40 60 80 100
% említi
A közösségi média használata
• Válaszadóinkat segítetten (előre összeállított lista segítségével) kérdeztük arról, hogy mire használják a közösségi médiát.
• Az újságírók elsősorban információk gyűjtésére használják a közösségi média csatornáit. A megkérdezettek több mint kétharmada vélemények és viták felkutatására, a tájékozottság megtartására egyes ügyekkel és témákkal kapcsolatban, egyes emberekről és szervezetekről információgyűjtésre használják a közösségi médiát. Szintén magas azok aránya, akik forráskeresés illetve sztoriötletek gyűjtése miatt fordulnak a közösségi média csatornáihoz.
• Az interaktivitást kihasználók aránya alacsonyabb: a válaszadók fele terjeszt híreket a közösségi médián keresztül, s mindössze 45%-uk vesz részt beszélgetésekben.
A közösségi média használata általánosságban
A következők közül mire használja a közösségi médiát?
N=teljes minta
71
71
68
65
62
50
45
23
22
26
23
29
41
44
6
7
6
12
9
9
11
vélemények és viták felkutatására
forráskeresésre
sztoriötletek gyűjtésére
hírek terjesztésére
beszélgetésekben való részvételre
0% 20% 40% 60% 80% 100%
használja nem használja NT/NV
tájékozottság megtartására egyes ügyekkel és témákkal kapcsolatban
egyes emberekről és szervezetekről információgyűjtésre
• Válaszadóinkat megkérdeztük arról is, hogy milyen gyakran használják a közösségi média által kínált egyes funkciókat.
• A leggyakrabban használt funkciók ‘befogadói’ jellegűek: a teljes minta több mint fele néz legalább napi gyakorisággal videókat a neten, s közel ugyanennyien olvasnak blogokat. E funkciók esetében tehát az újságírók ‘passzívan’, befogadóként használják a közösségi média funkcióit.
• Az ‘aktív’ használat funkciók közül a linkek, képek, dokumentumok, videók megosztása a leggyakoribb. Az újságírók több mint negyede napi gyakorisággal teszi ezt, további közel ötödük heti néhány alkalommal.
• Fotómegosztó site-okat a minta több mint kétötöde egyáltalán nem használ. A többiek esetében is inkább a havi vagy ennél ritkább használat a jellemző.
• A megkérdezettek 8%-a napi gyakorisággal, további tizedük heti néhány alkalommal tölt fel saját tartalmakat közösségi site-okra. Közel harmaduk soha nem használja e célra a közösségi médiát.
• A megkérdezett újságírók negyede ír blogot, tizedük nem is csak egyet.
A közösségi média használata – különböző funkciókra I.
• Skype-ot a válaszadók több mint négyötöde használt már. E csoport harmada napi, több mint negyede heti gyakorisággal használja ezt az alkalmazást. A Skype-használó újságírók azonban elsősorban magánemberként veszik igénybe ezt a szolgáltatást, több mint kétharmaduk nyilatkozott úgy, hogy csak vagy inkább magánemberként skype-ol. A teljes minta közel kétötöde nyilatkozott úgy, hogy munkája során jelenleg is használja a Skype-ot, az újságírók fele tartja elképzelhetőnek, hogy használni fogja.
VoIP használata és ismerete
Használat funkciók szerint
N=teljes minta
27
21
16
5
4
26
26
11
1
4
29
27
17
11
11
10
11
13
21
28
6
9
12
18
23
1
7
29
43
29
1
1
1
1
videónézés a neten
blog olvasás
link, kép, videó, dokumentum megosztás
fotómegosztó site-ok használata
saját tartalmak feltöltése közösségi site-okra
0% 20% 40% 60% 80% 100%
naponta többször naponta heti néhány alkalommal
havi néhány alkalommal ritkábban (szinte) soha
NT/NV
• Válaszadóinkat megkérdeztük arról, hogy milyen típusú közösségi site-okat, csatornákat
– Használnak jelenleg– Amit nem használnak, azt miért nem használják– Amit használnak, azt inkább munkájuk során vagy inkább magánemberként
használják– Elképzelhetőnek tartják-e, hogy a jövőben használni fogják– Mire használják, használnák (azoktól, akik jelenleg használják vagy a jövőben
használni szándékoznak).
A közösségi média használata
A közösségi site-ok/csatornák használata I.
• A közösségi média csatornái közül válaszadóink legnagyobb arányban a networking site-okat használják. Az újságírók közel háromnegyede rendszeresen, további 16%-uk ritkán használ ilyen jellegű alkalmazást.
• A networking site-ok esetében a magánéleti használat domináns: a válaszadók 14%-a csak, további közel fele inkább magánemberként használja ezeket az oldalakat.
• Ugyanakkor a válaszadók több mint fele már most is használja munkája során a networking site-okat, s további harmaduk elképzelhetőnek tartja, hogy a jövőben használni fogja.
• Az újságírók a networking site-okat munkájuk során elsősorban információszerzése illetve kapcsolattartásra használják/nák, de fontos emellett a személyek, interjúalanyok, kapcsolatok felkutatása, ellenőrzése is. A használatban bizonyos mértékig az aktív (beavatkozó) funkciók is megjelennek – promóció, információ-, dokumentummegosztás.
• A videómegosztókat az újságírók fele használja rendszeresen további kétötödük ritkán. Itt is elsősorban a magánéleti használat dominál: a megkérdezettek több mint fele csak vagy inkább magánemberként használja e site-okat, harmaduk esetében a magán- illetve munkához kapcsolódó használat nagyjából azonos arányú, s csak tizedükre jellemző, hogy inkább a munkához köthető. Ugyanakkor a megkérdezettek fele már most is használja munkája során a videomegosztókat, s további kétötödük elképzelhetőnek tartja, hogy a jövőben használni fogja.
• A válaszadók munkájuk során elsősorban információszerzésre, háttéranyagok, illusztrációk keresésére használják a videomegosztókat, Videók megosztásáról, feltöltéséről relatíve alacsony arányban számoltak be a válaszadók.
• A blogok esetében úgy tűnik, hogy a használat kifejezés nem volt teljesen egyértelmű. Mint korábban láttuk, a megkérdezettek 47%-a minden nap olvas blogokat, mindössze 39% mondta azt, hogy rendszeres bloghasználó. (A többiek a bloghasználat alatt nyilván a blogok írását értik.) A blogok esetében a magánéleti illetve munkához kötődő használat nagyjából egyensúlyban van. A válaszadók fele jelenleg is használja munkája során a blogokat, további kétötödük elképzelhetőnek tartja, hogy a jövőben használni fogja. A blogokat információszerzésre, tájékozódásra, ötletmerítésre, vélemények megismerésére használják az újságírók.
A közösségi site-ok/csatornák használata II.
• Az RSS-olvasók használati aránya a fentieknél jóval alacsonyabb: a megkérdezettek kevesebb mint ötöde számol be rendszeres használatról, s további negyedük ritkán használja az ilyen típusú alkalmazásokat. A nem használók elsősorban az ismeretek hiányára hivatkoznak illetve úgy vélik, nincs szükségük ezekre az alkalmazásokra. Az RSS-olvasók esetében inkább a munkához kötődő használat dominál: a használók több mint fele - inkább vagy csak - munkája során veszi igénybe az ilyen jellegű alkalmazásokat. Az RSS-olvasókat a válaszadók elsősorban információszerzésre, hírkeresésre, -olvasásra, friss hírek megtalálására használják.
• Mikroblogokat a megkérdezettek mindössze tizede használ rendszeresen, negyedük ritkán. A válaszadók tizede regisztrált ilyen site-ra, de nem igazán használja annak szolgáltatásait. A nem használók elsősorban az idő hiányára hivatkoznak, illetve arra, hogy nem tudnák mire használni az ilyen típusú csatornákat. A mikroblogok esetében mind a magánéleti, mind pedig a munkához kapcsolódó használat jellemző. A válaszadók 16%-a jelenleg is használja, közel háromötöde tartja elképzelhetőnek, hogy munkája során a jövőben használni fogja a mikroblogokat. E csoport fele azonban még nincs tisztában azzal, hogy mire is tudná használni ezeket a csatornákat. A mikroblogokat is elsősorban információszerzésre használják az újságírók, az információkat megosztók aránya relatíve alacsony.
A közösségi site-ok/csatornák használata III.
• Dokumentummegosztókat az újságírók tizede használ rendszeresen, további tizedük ritkán, a munkához kötődő használat dominál. A nem használat oka egyrészt az ismeretek hiánya, másrészt pedig az, hogy az újságírók úgy érzik, nincs szükségük az ilyen típusú alkalmazásokra. A válaszadók 17%-a már most is használja munkája során a dokumentummegosztókat, háromötödük gondolja azt, hogy a jövőben lehetséges, hogy használni fogja, ugyanakkor – éppúgy, mint a mikroblogok esetében – e csoport fele nincs tisztában azzal, hogy mire is tudná használni a dokumentummegosztókat.
• A fotómegosztó site-okat a teljes minta tizede használja rendszeresen, további negyede ritkán. A válaszadók tizede regisztrált ilyen site-ra, de nem használja. A fotómegosztók esetében egyértelműen a magánéleti használat dominál, ugyanakkor itt is magas azok aránya, akik úgy vélik, hogy a jövőben munkájuk során is használni tudják majd a fotómegosztókat (bár most nem használják). A jövőbeni használók közel fele a fotómegosztók esetében sem tudja, hogy mire használhatná.
• A linkmegosztó lapok használati aránya nagyon csekély: 4% használja rendszeresen, a minta tizede ritkán. Az újságírók kevés információval rendelkeznek ezekről az alkalmazásokról és nem is látják szükségesnek őket munkájuk során. A jövőbeni használatot azonban itt is sokan lehetségesnek tartják.
A közösségi site-ok/csatornák használata IV.
A különböző típusú közösségi site-ok/csatornák használata
N=teljes minta
73
51
39
17
11
11
10
4
16
38
37
27
23
10
23
9
5
1
5
1
11
2
11
1
5
9
12
50
52
60
52
74
1
1
7
5
2
17
4
12
networking site-ok (pl. iWiW, Facebook)
videómegosztók (pl. Youtube)
blogok
RSS olvasók (pl. Google Reader)
mikroblogok (pl. Twitter)
dokumentummegosztók (pl. Scribd)
fotómegosztók (pl. Flickr)
linkmegosztók (pl. delicious)
0% 20% 40% 60% 80% 100%
rendszeresen használja ritkán használja regisztrált ilyen site-ra,de nem igazán használja
nem regisztrált ilyen site-ra,nem használja
nem tudja/nem válaszol
Az egyes alkalmazásokat munkája során, vagy magánemberként használja?
N=akik használják az adott alkalmazást
14
25
2
3
18
6
46
33
47
30
31
14
29
18
21
22
35
35
45
28
14
29
14
33
3
9
21
36
25
12
11
11
1
2
19
14
35
7
1A networking site-okat (pl. iWiW, Facebook)
A videómegosztókat (pl. Youtube)
A blogokat
Az RSS olvasókat (pl. Google Reader)
A mikroblogokat (pl. Twitter)
A dokumentummegosztókat (pl. Scribd)
A fotómegosztókat (pl. Flickr)
A linkmegosztókat (pl. delicious)
0% 20% 40% 60% 80% 100%
csak magánemberként inkább magánemberként azonos arányban
inkább a munkája során csak a munkája során NT/NV
N=17
N=36
N=28
N=28
N=62
N=69
N=9
N=74
A különböző típusú közösségi site-ok/alkalmazások használata az újságírói
munka során a jövőben
N=teljes minta
7
7
2
10
11
16
15
15
12
12
21
13
23
27
27
30
29
41
21
16
26
27
22
30
28
29
27
55
50
50
33
24
20
17
16
6
5
6
9
7
16
7
10
11
13
networking site-okat (pl. iWiW, Facebook)
videómegosztók (pl. Youtube)
blogok
RSS-olvasók (pl. Google Reader)
RSS feedek
fotómegosztók (pl. Flickr)
dokumentummmegosztók (pl. Scribd)
mikroblogok (pl. Twitter)
linkmegosztók (pl. delicious)
0% 20% 40% 60% 80%100%
egyáltalán nemtartja elképzelhetőnek
elképzelhetőnek tartja, de még nem tudja, hogy mireis használná
elképzelhetőnek tartja,és tudja, hogymire használná
már most is használja
NT/NV
Munkája során mire használná, illetve használja a networking site-ok (pl. iWiW, Facebook)?
Spontán válaszok
N=akik jelenleg is használják, vagy tudják mire használnák a networking site-okat (62 fő)
2616
1088
66666655
332
1321
információszerzésrekapcsolattartásrapromóciós célra
személyek felkutatására, ellenőrzésérelevelezésre/chatelésre
interjú alanyok felkutatásárakapcsolatok feltérképezésére
információmegosztásradokumentummegosztásra
híradásraötletmerítésre
kapcsolatépítésrekontakt keresésreközösségépítésre
hírszerzésresemmire
egyébNT/NV
0 20 40 60 80 100
% említi
Munkája során mire használná, illetve használja a videómegosztókat (pl. Youtube)?
Spontán válaszok
N=akik jelenleg is használják, vagy tudják mire használnák a videómegosztókat (54 fő)
26
17
13
11
11
7
6
4
7
19
információszerzésre
háttéranyag keresésre
illusztrációk keresésére
videónézésre
videomegosztásra
promóciós célra
zenehallgatásra
szórakozásra
egyéb
NT/NV
0 20 40 60 80 100
% említi
Munkája során mire használná, illetve használja a blogokat?
Spontán válaszok
N=akik jelenleg is használják, vagy tudják mire használnák a blogokat (62 fő)
44
16
15
11
5
11
24
információszerzésre
tájékozódásra
ötletmerítésre
vélemények megismerésére
véleményformálásra
egyéb
NT/NV
0 20 40 60 80 100
% említi
Munkája során mire használná, illetve használja az RSS-olvasókat (pl. Google Reader)?
Spontán válaszok
N=akik jelenleg is használják, vagy tudják mire használnák az RSS-olvasókat (49 fő)
20
14
14
10
14
35
információszerzésre
hírkeresésre
friss hírek / anyagok megjelenítésére
hírolvasásra
egyéb
NT/NV
0 20 40 60 80 100
% említi
Munkája során mire használná, illetve használja az RSS feedeket?
Spontán válaszok
N=akik jelenleg is használják, vagy tudják mire használnák az RSS feedeket (38 fő)
24
13
5
5
13
45
információszerzésre
frissülő hírek olvasására
hírkeresésre
hírolvasásra
egyéb
NT/NV
0 20 40 60 80 100
% említi
Munkája során mire használná, illetve használja a fotómegosztókat (pl. Flickr)?
Spontán válaszok
N=akik jelenleg is használják, vagy tudják mire használnák a fotómegosztókat (pl. Flickr) (41 fő)
22
17
10
7
7
7
12
22
fotómegosztásra
illusztráció keresésére
fotó keresésre/gyűjtésre
információszerzésre
eseményekről helyszíni információk szerzésére
fotók letöltésére
egyéb
NT/NV
0 20 40 60 80 100
% említi
Munkája során mire használná, illetve használja a dokumentummegosztókat (pl. Scribd)?
Spontán válaszok
N=akik jelenleg is használják, vagy tudják mire használnák a dokumentummegosztókat (pl. Scribd) (37 fő)
14
14
11
5
5
16
35
dokumentum -, cikkmegosztásra
csoportmunkára
háttéranyagok szerzésére
információszerzésre
a munkatársakkal dokumentum-,cikkmegosztásra
egyéb
NT/NV
0 20 40 60 80 100
% említi
Munkája során mire használná, illetve használja a mikroblogokat (pl. Twitter)?
Spontán válaszok
N=akik jelenleg is használják, vagy tudják mire használnák a mikroblogokat (pl. Twitter) (37 fő)
38
11
8
5
5
3
3
14
30
információszerzésre
információmegosztásra
dokumentummegosztásra
link ajánlására, megosztására
vélemények megismerésére
promóciós célra
levelezésre/chatelésre
egyéb
NT/NV
0 20 40 60 80 100
% említi
Munkája során mire használná, illetve használja a linkmegosztókat (pl. delicious)?
Spontán válaszok
N=akik jelenleg is használják, vagy tudják mire használnák a linkmegosztókat (pl. delicious) (27 fő)
19
15
7
7
4
11
48
linkmegosztásra
információszerzésre
információ megjegyzésére, rendezésére
dokumentum-, tartalommegosztásra
információmegosztásra
egyéb
NT/NV
0 20 40 60 80 100
% említi
Egyes közösségi site-ok használata
• Néhány fontosabb konkrét közösségi site használóinak arányára illetve a használat gyakoriságára is rákérdeztünk.
• Az újságírók 85%-a regisztrált a Facebookon. A regisztrált használók közel kétötöde naponta többször, további negyedük naponta használja a site-ot. Mindössze 3% azok aránya, akik, bár regisztráltak, szinte soha nem lépnek be a lapra.
• Az iWiW-re a teljes minta 87%-a regisztrált, a használati gyakoriság viszont jóval alacsonyabb, mint a Facebook esetében. A megkérdezettek 16%-a használja legalább napi gyakorisággal az iWiW szolgáltatásait, inkább a heti, sőt havi néhány alkalommal történő belépés jellemző. A regisztráltak tizede egyáltalán nem használja az iWiW-et.
• A Twitterre az újságírók mindössze kétötöde regisztrált, s e csoport közel harmada (szinte) soha nem lép be a lapra. A legalább napi használók aránya a regisztráltak ötödét teszi ki.
Egyes közösségi site-ok használata
A Facebook használata
85 15
0% 20% 40% 60% 80% 100%
igen nem
37 24 23 10 3 3
0% 20% 40% 60% 80% 100%
naponta többször naponta heti néhány alkalommal
havi néhány alkalommal ritkábban (szinte) soha
Regisztrált-e a Facebookon?
Milyen gyakran lép be a Facebook-ra?
N=teljes minta
N=akik regisztráltak a Facebook-on (70 fő)
Az iWiW használata
87 13
0% 20% 40% 60% 80% 100%
igen nem
1 15 38 28 7 10
0% 20% 40% 60% 80% 100%
naponta többször naponta heti néhány alkalommal
havi néhány alkalommal ritkábban (szinte) soha
Regisztrált-e az iWiW-en?
Milyen gyakran lép be az iWiW-re?
N=teljes minta
N=akik regisztráltak az iWiW-en (71 fő)
A Twitter használata
39 60 1
0% 20% 40% 60% 80% 100%
igen nem NT/NV
9 13 19 9 19 31
0% 20% 40% 60% 80% 100%
naponta többször naponta heti néhány alkalommal
havi néhány alkalommal ritkábban (szinte) soha
Regisztrált-e a Twitteren?
Milyen gyakran lép be a Twitterre?
N=teljes minta
N=akik regisztráltak a Twitteren (32 fő)
A közösségi média megítélése – hasznosság, hitelesség
• Az újságírók kétharmada inkább vagy nagyon hasznosnak tartja a közösségi média csatornáit munkája során, s csak 14% azok aránya, akik ezzel ellentétes állásponton vannak.
• Az ötfokú skálán elért 3,8-es átlag azonban – a kutatási tapasztalatok alapján – nem jelez igazi ‘lelkesedést’, inkább – figyelembe véve az újságírók, a korábbi fejezetekben ismertetett tájékozottságát illetve használati szokásait – egyfajta várakozó álláspontot tükröz.
• A közösségi média csatornáit, mint forrásokat az újságírók kevéssé tartják hitelesnek. Több mint negyedük szerint e csatornák inkább vagy egyáltalán nem hitelesek, további közel háromötödük a ‘hitelesek is, meg nem is’ válaszlehetőséget választotta.
A közösségi média csatornáinak hasznossága az újságírói, riporteri munka során
N=teljes minta
egyáltalán nem hasznos5%
inkább nem hasznos9%
hasznos is, meg nem is18%
inkább hasznos37%
nagyon hasznos29%
NT/NV2%
Átlag ötfokú skálán:
3,8
A közösségi média csatornáinak, mint források hitelessége
N=teljes minta
NT/NV5%
10%
inkább nem hitelesek17%
hitelesek is, meg nem 58%
inkább hitelesek10%
Átlag ötfokú skálán:2,7
egyáltalán nem hitelesek
A közösségi média megítélése Vegyenek-e részt az újságírók a közösségi médiában zajló
párbeszédekben, folyamatokban?
• A válaszadók közel kétharmada szerint szükséges, hogy az újságírók részt vegyenek a közösségi médiában zajló párbeszédekben, folyamatokban, míg 12 % szerint nem kell részt venniük ezekben a folyamatokban (a többiek nem tudtak válaszolni ere a kérdésre..
• Azok közül, akik szerint az újságíróknak részt kellene vennie a közösségi médiában zajló folyamtokban, 68% indokolta, hogy miért gondolja így. A válaszadók által legtöbbet említett indokok: a közösségi média jelentősége, az újságírói aktivitás/véleményformálás fontossága, az információszerzés, és a kapcsolattartás a felhasználókkal.
• 19% szerint a közösségi média olyan újdonság, amely megkerülhetetlenné vált, és amelyről nem szabad lemaradni, mert a mai világ része
„Aki lemarad, az kimarad. Az on-line médiával - ha "életben akarunk maradni"- csak akkor lehet felvenni a versenyt, ha minden lehetséges módon követjük, részt veszünk benne.”
• 17 % szerint az újságírói részvétel alapvető fontosságú. 19 % gondolja, úgy hogy fontos az újságírók véleménye, és alapvető feladatuk a véleményformálás. A részvétel fontos okaként említik, hogy az újságírók képesek a szakmai színvonal biztosítására (6 %), a szerkesztésre/moderálásra (6 %), és az objektivitás biztosítására (2 %).
„Mert fontos az aktivitásuk, a véleményük.”„Mert ők a véleményformálók. Ők tehetnek valamit, ha változásra van szükség. Tájékozottnak kell lenniük.”„Mert ezt a sűrűsödő dzsungelt valamelyest áttekinthető ágyásokba kellene rendezni, s az újságírók számára valószínűleg biztonságosabb, ha ebben részt tudnak venni.”„Mert a szerkesztés, moderálás is egy szakma.”„Kell a higgadt, objektív szereplő is.”
A közösségi média megítélése Vegyenek-e részt az újságírók a közösségi médiában zajló
párbeszédekben, folyamatokban?
• 11 % szerint az információszerzés és a tájékozódás miatt fontos a részvétel. 13 % szerint a közösségi média jó lehetőség az olvasókkal, felhasználókkal való kapcsolattartásra
„Mert fontos információkhoz juthatnak.”; „Tájékozódás, információgyűjtés végett.”„Ez a kapcsolattartás az olvasókkal. Már nem fog senki csak azért újságot olvasni, mert ott kaphatja meg a híreket, de ha személyes kötődést tud biztosítani (pl. "hozzászólt a posztomhoz, van arca az újságírónak, nemcsak neve), akkor azzal olvasót nyerhet.”„Megkerülhetetlen az olvasói vagy a szakmai kapcsolattartásban.”
• Azok, akik szerint nincs szükség arra, hogy az újságírók részt vegyenek a közösségi médiában zajló folyamatokban elsősorban azzal indokolták véleményüket, hogy az objektivitás, hitelesség megőrzésének feltétele, hogy ne résztvevői legyenek a történéseknek.
„Az újságíró elsődleges feladata, hogy külső szemlélője, és ennek köszönhetően hiteles bemutatója legyen a történéseknek, ne résztvevője.”
A közösségi média megítélése Vegyenek-e részt az újságírók a közösségi médiában zajló
párbeszédekben, folyamatokban?
Szükség van-e arra, hogy az újságírók részt vegyenek a közösségi médiában zajló
párbeszédekben, folyamatokban?
N=teljes minta
NT/NV31%
igen57%
nem12%
A közösségi és a hagyományos média I.
• Válaszadóink közel harmada gondolja úgy, hogy a közösségi média csökkenti a hagyományos média jelentőségét, közel felük szerint egyformán fontos lesz a szerepük a jövőben. Mindössze a megkérdezettek 15%-a gondolja úgy, hogy a hagyományos média továbbra is sokkal erősebb lesz a közösséginél.
• Válaszadóink, spontán módon, saját szavaikkal írták le azt, hogy véleményük szerint a közösségi média hogyan változtatja meg az újságírást.
• A kitöltők 80 %-a (66 fő) válaszolt erre a kérdésre. A válaszadók szerint az újságírást alapvetően a közösségi média három jellemzője változtatja meg: – az információ mennyisége, áramlásának sebessége megnőtt (24 %), – bárki írhat, szerkeszthet tartalmat (11 %),– fontosabb lett a gyorsabb reagálás (7 %).
„A tendencia az, hogy egyszerűsödik az információ átadása-közvetítése.””Nincs többé közönség, amely csupán fogyasztója lenne a tartalomnak, mindenki, aki
rendelkezik a megfelelő technikai lehetőségekkel (mobil), maga is tartalomszolgáltató és megosztó.”
„Tömörebben kell fogalmazni, sokkal gyorsabbnak kell lenni.”
• A közösségi média hatására a válaszadók 4 % szerint az újságírás szubjektívabbá válik, 6 % szerint az újságírók alapvető feladatai alakulnak át (például egyre fontosabbá válik a tartalom folyamatos frissítése, az információk rendezése).
„Szubjektív elemekkel gazdagodhat, az újságírók egymással meg tudják osztani egy adott hírről az információikat, így korrektebb lehet a tájékoztatás.”„Az újság kilép a megmondó szerepből, illetve szubjektívebb lesz az újságírás.”„Az újságírás, szerintem, egyre inkább információk gyűjtésévé és szerkesztésévé válik.”
• A vélemények eltérnek abban, hogy ennek pontosan milyen hatásai lesznek/vannak. A válaszadók 3 % szerint, nem a közösségi média, hanem alapvetően a világ, és a médiafogyasztási szokások változása befolyásolja az újságírást.
• A legtöbb válaszadó szerint a közösségi médiának pozitív, és negatív hatásai egyaránt vannak. A válaszadók 6 %-a szerint semmilyen hatása nem lesz a közösségi médiának az újságírásra, míg 4 % egyértelműen negatívan ítélik meg a folyamatokat.
A közösségi és a hagyományos média II.
• Pozitívumként említették az interaktivitás megjelenését (12 %), a szélesebb és gyorsabb információáramlást (11 %), illetve a cenzúra megszűnését (2 %).
„Interaktívabbá válik, a visszajelzések gyorsan és hatékonyan alakítják a jövőbeni tartalmakat.”„Előnyére, mert gyors reagálást segíti elő, és virtuális véleményformáló közösséget hoz létre.”„Gyorsabbá, cenzúramentessé, őszintébbé, széleslátókörűbbé teszi.”• Abban eltérnek a vélemények, hogy a folyamatok hatására az információk
ellenőrizhetősége, megbízhatósága nő vagy csökken. 11 % szerint a gyors információáramlás hatására a felületesség nő, és az ellenőrizhetőség csökken, míg a válaszadók 4 % szerint a nyilvánosság növekedésével, az ellenőrizhetőség szélesedik.
„A nagy tömegű szerkesztetlen anyag okán csökken a transzparencia.”„Teljes mértékben, a klasszikus újságírás eltűnik, és helyét a mindenki által közölt információk és ezáltal ellenőrizhetetlen hírek veszik át.”„Gyorsabbá, kontroláltabbá teszi, mert a közösségi médiában hamar lelepleződnek a hiányosságok a trendeket jobban lehet követni a közösségi oldalak ismeretében és ennek megfelelő tartalmakat gyártani azonnali visszacsatolás és terjedés a jó minőségű tartalmak esetében.”
A közösségi és a hagyományos média III.
• Negatívumként említették, hogy a színvonal (9 %), és a szakma tekintélye csökken (2 %), mert bárki lehet publicista, illetve, hogy a gyors információáramlás hatására csökken a nyomtatott sajtó szerepe (4 %).
„A blogok elterjedésével, népszerűségével akárki lehet publicista, ami a szakma tekintélyét csorbítja.”„A színvonal csökken, mert gyors reagálás kell, kevésbé jó megfogalmazásban, esetenként gyakori helyesírási hibákkal, objektív, szakmai ellenőrzés mellőzésével.”„Sajnos sötéten látom a nyomtatott újságírás jövőjét. Az online média sokkal gyorsabb, így aktuálisabb, a visszacsatolás is szinte azonnali, lehetőséget nyújt véleménynyilvánításra (kommentelésre). Sokkalta interaktívabb, ezért azt gondolom 10, max. 20 év.
A közösségi és a hagyományos média IV.
FLOW Public Relations Kft.
1024 Budapest, Fény utca 16.
Telefon: 06/1-336-1355
Fax: 06/1-430-6695
E-mail: [email protected]
www.flowpr.hu
Capital Research Piackutató Intézet
1013 Budapest, Váralja u. 3.
Telefon: 06/1-457-8290
Fax: 06/1-457-8298
E-mail: [email protected]
www.capitalresearch.huElérhetőségeink a közösségi médiában (Diavetítés nézetben kattintson az ikonokra!)
Köszönjük a figyelmet!