A Budapest Fasori Református Egyházközség Hírmondója

2006. áprilisÚjfolyam 32. szám

„Szenvedése után sokbizonyítékkal meg is mutattaaz apostoloknak, hogy Ô él,amikor megjelent elôttük, ésbeszélt az Isten országa dol-gairól.” (ApCsel 1,3)

Szép templomunk bordószószékterítôjén olvassuk anagy betûkkel hímzett, rövidfeliratot: „Ô él!” Három betûez csupán, mégis egész életün-ket meghatározó tényt hirdet:Jézus él ma is!

Isten szeretete mindentelrendezett értünk a kereszten.Múltunkra bocsánatot, jele-nünkre békességet, jövônkrebizonyosságot szerzett Jézus aGolgotán. A nagy gyôzelmi ki-áltás elhangzott: „Elvégezte-tett.” (Jn 19, 30)

Minden, amire itt a föl-dön és örökre szükségünk lesz,Jézus szabadításában bennevan. Ezeket a „kincseket” fel-támadása után elkezdte osztania tanítványoknak, akik közöttmegjelent még negyven napigitt a földön és múltjukra, jele-nükre, jövôjükre nézve meg-ajándékozta ôket.

Áldott húsvétot és pünkösdöt kívánunk olvasóinknak!

MAGVETÉS

FASORI HARANGSZÓ2

Amikor eltávozott közülük, és vissza-ment a mennybe, nem fejezte be ezt azajándékozó szolgálatot, hanem kiterjesztetteaz egész világra. Elküldte Szentlelkét, Akiáltal Ô jött közel újra, de most már úgy, hogybárhol elérhetô lett ezen a világon.

Mi is abból élünk, hogy az élô JézusKrisztus osztja közöttünk is ajándékait. So-kaknak öröme a Fasorban is, hogy teljes bo-csánatot nyertek múltjukra, újra és újra visz-szakapott békességben élhetnek a jelenben ésaz Úr – Szentlelke által – bizonyosságotmunkál a szívükben a jövôjükre nézve is.

Nem „csak” Igéjét hagyta itt nekünk,hanem Ô magyarázza az Igét, hogy annak élôereje legyen. Az Ô jelenléte – ahogyénekeljük – „megvidámít, éltet, bátor szívetad.” (294. dicséret)

Ahogyan a húsvétot követô negyvennapon tudta jól, mikor és mit kell elrendeznie

tanítványai szívében, úgy végzi ezt áldotthûséggel ma is fáradhatatlanul.

Ahogyan bement a tanítványok közé, ésbékességet teremtett a szívükben; ahogyanmegérkezett Tamáshoz, a hinni nem tudótanítványhoz; ahogyan „elrendezte” Péterrel aháromszori tagadást – úgy cselekszik ma isvelünk.

Jól tudja, mikor mire van szükségünk.Mi pedig sokszor elcsodálkozunk, amikor alegjobbkor adja a legszükségesebb Igét; ami-kor a legnehezebb körülményeinkbe egyszercsak belenyúl, ahogyan ma is „sok bizo-nyítékkal megmutatja, hogy Ô ÉL”. A mi éle-tünkben is „megjelenik”, sôt bennünk él, ésnekünk is „beszél az Isten országa dolgairól”.

Húsvétkor, sôt életünk minden napjánezzel az örömmel ébredhetünk: Urunk feltá-madott! Jézus ma is él!

Végh Tamás lelkipásztor

Isten elküldte Lelke óceánját

Lebegni földi tengerek felett

Hogy töltekezzen minden, mit szavára

Sárgolyóból formált a förgeteg.

A Lélek lángnyelvei hús-vér emberekbe

Jézus megváltása hírét belehelték

Hogy a céltalan, megfáradt halász is

Ezreket térítô prófétává váljék.

Kis lángocskákat az Úrtól mi is kaptunk

Hitünk zálogaként csontjainkba zártuk

Ôrizd meg e lángot, mint örök térésed,

Krisztus küldötteként élhesd tovább élted.

A L É L E K

Süli Attila

Fotó: D. M.

FASORI HARANGSZÓ 3

LELKI HÁZUNK TÁJA

gy kicsi, de lelkes csapat tagjaként elô-ször vehettem részt azon az alkalmon, melyetgyülekezetünk presbitériuma már évek ótahagyományosan a Börzsöny lábánál fekvô,Ipoly menti kis faluban, Vámosmikolán, azAlbert Schweitzer Református SzeretetotthonAlapítvány vendégházában tart, és amelyreidén február 10–11-én között került sor.

Bár a hétvége csupán bô egy napot je-lentett – péntek délután indultunk és szombateste érkeztünk haza –, mind a három igeiegyüttlétünk, az elsô nap esti, valamint a más-nap délelôtti és délutáni alkalmak témájánakösszetettsége és üzenetének gazdagsága igenbôséges volt. Jó lenne minden testvéremmeltovább beszélni azokat a kérdéseket, amelyekmindannyiunk (hit)életét érintik!.

Végh Tamás lelkipásztor a bibliaolvasókalauz szerinti aznapi szakaszt, a magvetôpéldázatát (Mt13 1,9) hozta elénk. Egy ilyen„jól ismert” résznél az ember hajlamos legyin-teni, hogy ugyan, mi újat lehet nekünk mégmondani errôl a százszor kibeszélt témáról,Isten lelke ereje azonban újra és újra mégismeg tud lepni, hogyan válhatnak mindenkor

élôvé és aktuálissá a bibliai szavak, hogyantaníthatnak, formálhatnak, inthetnek minket.

„Kiment a magvetô vetni…” – mondjaJézus. Ô az Ige-magvak elvetôje és az élô Igeegy személyben. Olyan ereje és olyan hatása(volt) van az Ô magvetésének, hogy máig ha-tó a szó, hogy hozzánk érve szelíden, mégiselementáris energiával tud eltalálni és meg-ragadni és újjá teremteni bármelyikünket. Ésbár ebben a világban kemény talaj vesz körül,sokszor „visszapattan” a mag, vagy csak ép-pen az elandalító, tetszetôs vagy szalmaláng-lelkesedést adó szavak találnak halló fülekre,mégis a színtiszta evangéliumnak kell hang-zania újra és újra, és ahogy Jézus sem esettkétségbe, hogy közénk kellett jönnie, nekünkis az adott (vagyis az Úrtól kapott) körül-mények, helyzetek és emberek között lennejó helyt állnunk. Az igazi örömhír azonbanaz, hogy a jó földbe hulló magok teremni kez-denek, így a magban, Krisztus Igéjében, az Ôlelke által ható erô soha nem fogy el. Tudvaazt, hogy lelki földünkön egyáltalán nem ter-mészetes az, hogy kikel egy elvetett mag,mégis az „örök termés” reménységével állha-

K Ö V E KPresbiteri hétvége Vámosmikolán

Cselényi Lászlóhirdeti az Igét

E

LELKI HÁZUNK TÁJA

FASORI HARANGSZÓ4

tunk be Jézus, a mennyei magvetô mögé asorba.

Hogy a „földbe hullott mag” hogyan nö-vekedhet, arról a Péter apostol elsô levelébenírt Igékkel (1Pt 2 1,12) vezetve CselényiLászló, a biatorbágyi Magyar Belmisszió lel-késze beszélt nekünk.

Saját kis (és nagyobb) gyermekeim éle-tén is láthatom, hogyan születik és fejlôdik,ügyesedik és okosodik, bontakozik ki egyrejobban egy kis emberi élet. Felejthetetlen,megható és felemelô érzés volt számunkramindannyiuk születése, ahogy közénk érkez-tek, és saját kis valójukkal belakták az ottho-nunkat, környezetünket. Legkisebb lányunkmég csak anyatejet kap. Négyóránként sírvaköveteli az adagját, és ha megkapja, olyanmohón nekilát, mintha napokig éheztettükvolna. A bátyja nemrég múlt kétéves, együttörülünk vele egy-egy újabb kimondott szó-nak. A nagylányok pedig már iskolások, ír-nak, olvasnak, számolnak, zenélnek, és bi-zony a kistestvéreik legszívesebben tôlüklesik el a „legfontosabb” tanulnivalókat.

Lelki növekedésünk a lelki születésünk-kel kezdôdik, „...mint akik nem romlandó,hanem romolhatatlan magból születtünk újjá,

Isten élô és maradandó igéje által” (1Pt 1, 23).Egészséges fejlôdésünk feltétele a megfelelômennyiségû és minôségû táplálék. Ahogy azújszülött vágyik szinte csillapíthatatlanul azanyatejre, ahogy késôbb áttérhet a finom pé-pekre, és ahogy a felnôttek már a „keményebbeledelt” kapják, úgy kell, hogy vágyjunk mi isa magunk számára mindenkor az értelmünk-nek megfelelô, szükséges és fontos lelki táplá-lékra is. Isten Igéje, mint a kenyér, mindenkorújra és újra „finom és tápláló”, megunhatatlanés életet adó: „Érezzétek, és lássátok, hogy jóaz Úr!” (Zsolt 34,9)

„Járuljatok Ôhozzá, mint élô kôhöz (…),ti magatok is mint élô kövek épüljetek fel lelkiházzá” (1Pt 2, 4–5) – írja Péter apostol, ésszámomra különösen is szemléletes az a kép,ahogy Isten országa, a kiválasztottak közössé-ge egy épületként jelenik meg. Egy olyan házez, amelyik úgy növekedhet, hogy mi ma-gunk is, mint születésünknél fogva „faragat-lan”, durva kôdarabok, kiálló sarkainkat éséleinket letompítva, az Úr által megfaragottkváderkôvé válva beépülhetünk a falba.Olyan ház ez, ahol az alattunk lévô kövekazok az atyáink és anyáink, akik elôttünk jár-tak már a hit útján, akik nekünk is mutatták az

Fotó: B. L.

FASORI HARANGSZÓ 5

LELKI HÁZUNK TÁJA

utat, a mellettünk lévôk, akik lelki testvéreinkma is, a fölöttünk lévôk, akiknek terhét – kitudja, meddig – részben mi magunk hordoz-zuk, a kövek közötti habarcs pedig Isten sze-retete. A ház terve oly tökéletes, részletekigkidolgozott és személyre szabott, hogy bárnincs két egyforma kô, mégis mindegyik amegfelelô helyre kerülve ugyanazt a falat épí-ti. Így növekedhet a hitünk az egymással valóközösségben, így lehetünk „polgártársai aszenteknek és háza népe Istennek. Mert rá-épültetek az apostolok és a próféták alapjára,a sarokkô pedig maga Krisztus Jézus, akibenaz egész épület egybeilleszkedik, és szenttemplommá növekszik az Úrban, és akiben tiis együtt épültök az Isten hajlékává a Lélekáltal.” (Ef2, 19–22)

Az Úrral való élô kapcsolat és a hívôkközösségével való kapcsolat mellett lelkinövekedésünk harmadik feltétele és egybenlehetôségünk és feladatunk is a hitünkbôlfakadó bizonyosságnak és a Jézus Krisztusáltal hozott evangéliumnak a nem hívôknekvaló továbbadása, a misszió. Isten tulajdonbavett népe úgy válhat igazán „királyi papság-gá”, ha ki-ki az Úr személyes elhívottjakéntmásokat hozzá közelvivôkké tud válni.

Az Igék fényében azt láttuk, hogy enneka háromirányú kapcsolatnak a megléte, ésami legalább ilyen fontos, az egyensúlya ad-hatja meg azt a harmóniát, amely hívô életünknövekedéséhez szükséges.

Bevallom, hogy a fontossági sorrend fel-ismerése és az ez alapján történô cselekvésszámomra sokszor nehézséget okoz. Talánbennetek is merültek már fel kérdések azzalkapcsolatban, hogy mikor, hol van igazán ahelyetek, vagy feszült ellentét a családbanvégzett, a munkahelyi, vagy éppen a gyüle-kezeti szolgálat között. Ennek a témának azújragondolását segítette a szombat délutáni,Ige melleti együttlétünk. Csak néhány pontbaszedett gondolatot szeretnék megosztaniveletek: – napi csendességeink az Úr elôttlehetôséget adnak a „feltankolásra”; – a há-zastársunkkal vagy más testvérünkkel valórendszeres imaközösség fontossága; – rend-szeres és tudatos kommunikáció házastár-sunkkal, gyerekeinkkel, szeretteinkkel; – azegyesúly kialakításában nem a mindenkori,„törvényeskedô” sorrendállítás a fontos, ha-nem, hogy az Úr mikor, mire helyezi a hang-súlyt az életünkben, minek van éppen a ren-delt ideje… Rohanó mindennapjaink sok kí-sértés közötti, nehéz kérdései ezek, de hi-szem, hogy Urunk elé állva és Ôt kérdezvemegkapjuk a jó válaszokat, mert Jézus Krisz-tus ígérete nekünk is szól: „A ti szemetekpedig boldog, mert lát, és fületek boldog, merthall.” (Mt 13,16)

Intenzív tanfolyam és feltöltôdés voltmindannyiunk számára ez a két téli nap. Jóvolt a sok (de persze soha nem elég) beszél-getés. Szép volt a behavazott Ipoly-part. Jóvolt ott lenni, és jó volt hazajönni az itthoni-akhoz. És most, amikor a tavaszba lépünk ésmár a feltámadás ünnepére készülünk, jó újraelgondolkodni a megértett dolgokon…

Nyikos László

A presbiteri fogadalomtétel pillanata

LELKI HÁZUNK TÁJA

FASORI HARANGSZÓ6

• 2005. december 31.: Óévzáró hálaadó isten-tisztelet után gyülekezeti szilvesztert tartottunk.

• 2006. január 1.: Zenés áhítat Végh Tamáslelkipásztor szolgálatával

• Január 8.: Presbiteri fogadalomtétel• Január 12.: Megtartotta elsô gyûlését az újon-

nan választott presbitérium• Január 22: „Szószékcsere” Kertész Péter rákos-

szentmihályi lelkipásztor hirdette közöttünk azIgét, Végh Tamás lelkipásztor pedig vendégünkgyülekezetében szolgált.

• Január 31.: A filmklubban Zefirelli Napfivér,holdnôvér címû filmjét vetítettük.

• Február 2.: Nyílt nap volt a Julianna iskolában.• Február 5.: Zenés áhítat Mezey Tibor lelkipász-

tor szolgálatával.• Február 8.: Aaron Stevens vezetésével folytató-

dott a „Hit útján” tanfolyam• Február 10–11.: Presbiteri hétvége• Február 12.: Családi istentisztelet a Julianna

iskolával közösen.• Február 13.: Indult a tízhetes VISZ tanfolyam,

amelyen a gyermekek között szolgálók kapnaktanítást

• Február 24.: Ifjúsági farsang• Február 28.: A filmklubban a Hídember címû

filmet vetítettük.• Március 3.: Gárdonyi Zoltán-emlékhangverseny• Március 4.: II. Fasori Kosárlabda Bajnokság• Március 5.: Az istentiszteleten a Baár-Madas

gimnázium tanulói szolgáltak• Március 5.: Zenés áhítat Pataki András Dávid

lelkipásztor szolgálatával• Március 12.: Szilágyi Csaba segédlelkészünk

vizsga-igehirdetése

• Március 19.: Gyülekezeti családi nap• Március 26.: Felnôtt konfirmáció• Április 1.: Gyermekdélután• Április 2.: Zenés áhítat Szilágyi Csaba lelki-

pásztor szolgálatával

A 2005. év anyakönyvi adatai szerint:• keresztelések száma:

gyermek: 56 fô, felnôtt: 5 fô• konfirmáltak száma:

fiatal: 21 fô, felnôtt: 16 fô• esketések száma: 41 pár• temetések száma: 121 fô

Eseménynaptár – a legutóbbi Harangszó óta történt

Igeolvasás a kosármeccsek elôtt

A juliannás tanárok tánckara a szülôi esten

Szilágyi Csaba

Pároskörön

FASORI HARANGSZÓ 7

LELKI HÁZUNK TÁJA

Igazgatóváltás a Julianna iskolábanEgyházközségünk presbitériuma 2006 januárjának végén úgy döntött, hogy nem hosz-

szabbítja meg a Julianna Református Általános Iskola igazgatójának, Síkfalvi Juditnak ahivatalosan 2006. augusztus 1-jén lejáró mandátumát, és az intézmény vezetését új igaz-gatóra bízza, a tisztséget pedig meghívással kívánja betöltetni. Síkfalvi Judit a presbitériumdöntésének nyilvánosságra hozatala után váratlanul úgy határozott, hogy már tanév közben,februárban távozik az iskola élérôl, sôt pedagógusi állásáról is lemondott, amit egyház-községünk vezetése elfogadott. Így szükség volt az iskola új vezetôjének gyors megbízására.

A presbitérium 2006. február 23-tól Szarka Krisztinát kérte fel a Julianna vezetésére –egyelôre augusztus 1-jéig. majd a tervek szerint további egy esztendôre. Szarka Krisztinatapasztalt, kiváló pedagógus, a Budapesti Tanítóképzô Fôiskolán szerzett diplomát, és elvé-gezte az ELTE múzeumpedagógiai szakát is. 1992 óta tanít iskolánkban, évek óta az intéz-mény Igazgató Tanácsának tagja. Végigélte az elmúlt másfél évtizedben a Julianna küz-delmeit és örömeit. A szülôk körében is nagy megbecsülésnek örvend. Kollégái a támogatá-sukról biztosították. Jelenleg osztályfônök, rendszeresen táboroztat, és ô vezette mostanáigaz intézmény könyvtárát. Az új igazgató érkeztével az iskola Igazgató Tanácsa is megújult.A fenntartó, a Fasori Református Egyházközség a presbitérium döntése alapján két új tagot,Bruckner Lászlót és Gaszler Istvánt delegálta a testületbe.

Iskolánkra és új vezetôinek munkájára, életére Isten áldását kérjük!Devich Márton iskolaügyi gondnok

A juliannás kórusszolgálata a családiistentiszteleten.

Fotó

: D. M

.

LELKI HÁZUNK TÁJA

FASORI HARANGSZÓ8

Budapesten 73 kórház van, ezek zömevalóságos labirintus. Reformátusok, más fele-kezetûek és Istentôl távol élôk sokasága fek-szik ezekben az intézményekben. Sokszínûembertömeg, de két közös jellemzôje van éle-tüknek: betegségükben elesettek és JézusKrisztus nagyon szereti ôket. A kórházi misz-szió nagy feladata ezt a megváltó szereteteteljuttatni a rászorulókhoz.

A Budapest Misszióban felmértük a fô-város református kórházmissziójának helyze-tét, és szomorúan tapasztaltuk, hogy nincsszervezett kórházlátogatás, mert hiányzik akoncepció, a stratégia és a készség a szolgá-latra. Az 58 gyülekezetbôl 15-ben szerveztékmeg valamilyen szinten a rendszeres kórház-látogatást, néhány gyülekezet lelkipásztora abeteg gyülekezeti tagokat meglátogatja, deegységes, az egész városra kiterjedô, minéltöbb területet lefedô szolgálat nincs. Látva asiralmas helyzetet, vállaltuk a módszer kidol-gozását. Tapasztalatgyûjtés szándékával gyü-lekezetünk egy csoportja szolgálatba állt, amikülönös módon alakult életünkben.

Tizenheten jelentkeztek a MÁV Kórház-ban végzendô munkára, ketten lemorzsolód-tak, így szolgáló szeretetünkkel 15-en végez-zük csütörtök délutánonként a reánk bízotta-kat. Ha Szakolczayné Gál Éva testvérünknem írta volna meg tanulmányában a decem-berben elindult szolgálat összefoglalóját, márel is felejtettük volna a célkitûzést, annyiramegáldotta az Úr ezeket az alkalmakat.

Fekete Béláné presbiterünk tartja kezé-ben a csoportbeosztást, és kezdéskor a kórház2. emeleti elôadójában kiosztja a már jól be-gyakorolt feladatokat, majd kérve Urunk se-gítségét, hogy járjon elôttünk és jöjjön ve-

lünk, elindulunk a kórház vezetôinek aján-lására megcélzott két krónikus osztályra (40és 60 ágy). Az ágyhoz kötöttekhez – ha kérik– a lelkész viszi az Igét, az imádságot, a moz-dulni tudókat, akiknek szíve is mozdul rá,elkísérik vagy tolókocsin elviszik az öt órakorkezdôdô istentiszteletre. Vannak – sajnoskevesen – olyanok is, akik a Voloncs Andreaáltal készített szép plakát nyomán más osz-tályokon szereznek tudomást az alkalmakról.

Mit jelent szolgálni? Többen elmondták,hogy elsô alkalommal megrendültek, a má-sodikon elhatározták, hogy többé el nem jön-nek. Most már el sem lehetne zavarni a szol-gálatból ôket! Az Úr csodálatosan formálja acsapatot. Alkalmaink végén imaközösségbenvisszük Hozzá hálánkat, örömeinket, kudar-cainkra, a kapott bántások elviselésére türel-

Az áldott orvos munkatársaiFormálódó kórházmisszió

FASORI HARANGSZÓ 9

LELKI HÁZUNK TÁJA

met, gondjainkra megoldást kérve. Szolgála-tunk már régen több, mint felmérés. Ez Sza-kolczay Éva négy részbôl és több pontból állótanulmányának hangnemébôl is kiderül. Pármondatot idézek belôle:

„II./6.: Idôben készülôdni a betegekkel,számítva arra, hogy lassan öltözködnek, illet-ve hogy ne izgassák magukat az esetleges el-késés miatt. Gondoskodni arról, hogy a szál-lítás közben meg ne fázzanak – zokni, pa-pucs, köntös, – szólni, hogy hozzon szemüve-get, akinek szüksége van rá.; II./8.: Istentisz-telet után gondos visszaszállítás és elhelyezés– ügyeljünk a holmikra (szemüveg, aprósá-

gok el ne vesszenek!). Minden beteg szoba-számára ügyeljünk kezdetben – késôbb mármegismerjük a betegeket.; III./2.: Fontos,hogy minden alkalommal együtt kérje az Úrsegítségét a csapat, hisz ki-ki a mindenna-pok problémáiból, feladatai közül érkezik aszolgálatra, így a közös imádságban felol-dódva tudunk megnyílni az Úr akarata elôtt,kapjuk meg a lelki töltekezést és a segítsé-get, hogy megértsük: a nehéz helyzetekbenhogyan kell beszélnünk.” Lelkesek és boldo-gok vagyunk, de kevesen. Kérjük az aratásUrát, hogy küldjön munkásokat az Ô aratásá-ba. Mezey Tibor lelkipásztor

FOTÓPÁLYÁZATTisztelt Olvasóink! Kedves Testvérek!

A Fasori Harangszó szerkesztôsége fotópályázatot hirdet, amelynek témája a Fasori Református Egyházközség és gyülekezet élete. Pályázni lehet hét kategóriában

akár digitális fotókkal (CD-n), akár papírképekkel. Egy pályázó egy kategóriában maximum öt fotót adhat be.

(Csak olyan fotókat várunk, amelyek 2005. január 1. után készültek.)

A beadási határidô: 2006. szeptember 15.

Kategóriák:1. Templomunk 2. Gyülekezeti élet 3. A Julianna iskola élete 4. Portré (gyülekezetünkben élôkrôl)

5. Nyári heteink 6. Szolgálat 7. Fény és árnyék – Jézus, a világ világossága

A beérkezett alkotásokat a szerkesztôségünk által felkért zsûri bírálja el, a legjobbak készítôi jutalombanrészesülnek. Az összegyûlt anyagból a gyülekezeti teremben kiállítást rendezünk. A legjobbnak ítélt képeket

a Harangszóban is közzétesszük. A pályázaton bárki részt vehet. A pályamunkákat Devich Márton, a Fasori Harangszó felelôs szerkesztôje gyûjti össze,

neki kell átadni személyesen, vagy a nevére a Lelkészi Hivatalban. (A pályamunkákat szerkesztôségünk archiválja. A beadott fotókkal a Fasori Harangszó

szerkesztôsége szabadon rendelkezik, azzal a megkötéssel, hogy ha egy fénykép bárhol, bármikor publikálásra kerül, fel kell tüntetni készítôjének nevét.)

Kérjük a pályázókat, hogy figyeljenek arra, hogy a fényképek készítésekor ne zavarják meg az istentiszteletek, egyéb gyülekezeti alkalmak rendjét!

Hívogatunk mindenkit! Fotózzon!

Reméljük, hogy sok pályázónk lesz, sok fénykép készül, hogy majd együtt örülhessünk nekik, albumba rendezhessük vagy közreadhassuk ôket, és sokáig hirdethessük velük Isten dicsôségét!

A Fasori Harangszó szerkesztôsége

FASORI HARANGSZÓ10

LELKI HÁZUNK TÁJA

BemutatkozásKétezerkettôben kezdtem meg tanulmá-

nyaimat a Zeneakadémia énektanár- és karve-zetôképzô szakán. Feleségemmel, ZomboryDórával, aki énektanár-karvezetôi és zeneel-mélet-tanári diplomáját tavaly szerezte meg aZeneakadémián, 2003-ban kötöttünk házas-ságot a Fasorban. Ugyanebben az évbenkezdtünk együtt szolgálni a gyülekezetbe járótizenévesek körében, ezt a szolgálatot azóta isvégezzük. Hisszük, hogy Isten indítására ésszándéka szerint kezdtük el újraszervezni agyülekezet kórusát 2005 ôszén. Szeretnénk akórust alkalmassá tenni arra, hogy hatéko-nyan és rendszeresen szolgálhasson JézusKrisztus evangéliumának énekes hirdetésévela gyülekezet és a világ felé is, és rendszeresenrészt vegyen a gyülekezet alkalmain Istentdicsôítô zenei szolgálatokkal.

A kórusrólE célokért mindenekelôtt szeretnénk

kérni a gyülekezet imádságos támogatását.Emellett szeretettel kérjük mindazokat, akiketIsten indít, hogy vegyenek részt a kórus mun-kájában. A kórus minden héten egyszer, hét-fôn este 6 órától próbál a gyülekezeti terem-ben. Bármikor lehet csatlakozni, egyetlen ké-résünk, hogy aki vállalja ezt a szolgálatot, le-gyen jelen a próbákon. Egy-egy fellépés elôtt– fôpróba helyett – általában péntek este isösszejövünk, átismételni a fellépés anyagát.A kórusnak életkortól és zenei képzettségtôlfüggetlenül bárki tagja lehet. Nem vagyunkszólistaként képzett énekesek, de elhivatott-nak érezzük magunkat arra, hogy bárkinek –kottát egyáltalán nem ismerôknek is – türe-lemmel, alaposan megtanítsuk az éneklendô

mûveket, és segítsünk a kezdeti hangképzésinehézségek, félelmek leküzdésében. Szeret-nénk mindenkit buzdítani, fiatalokat, idôse-ket, zeneileg képzetteket és képzetleneket,férfiakat és nôket egyaránt, próbálják ki ma-gukat ebben a szolgálatban, hogy ráérezhes-senek az Istent dicsérô közös éneklés jó ízére.

Isten dicséretérôlA zenét már Mózes I. könyve úgy em-

líti, mint az emberi élet fontos részét. Istenószövetségi népe szakadatlan énekkel, hang-szeres zenével és tánccal ünnepelte az Úr sze-retetét, fejezte ki iránta való háláját, és hir-dette nagyságát. Az angyalok, mennyei hatal-masságok és üdvözült hívôk karai szüntelenülénekelve állnak Isten elôtt, és örvendeznek azÔ dicséretében. Ahogyan azonban a mennyeiörömnek és dicsôségnek már ezen a világonrészesei vagyunk, Isten dicséretébôl is már ittkivehetjük a részünket.

Csodálatos kiváltságunk az, hogy ezen aföldön egy földi kórus tagjaként már részeseilehetünk annak az örök, mennyei karnak,amely most is Isten elôtt áll, és dicséri Ôt.Hisszük, hogy az erre szánt idô és fáradság,ami Istennek tetszô és kedves hálaáldozat,nem vész kárba, mert Isten felhasználja azt azÔ országának építésére.

Az evangélium hirdetéseMint egész keresztyén életünknek, en-

nek a szolgálatnak is egy célja van: lelkeketvezetni az Úr Jézushoz. Kórusunk életébenis mindent ennek szeretnénk alárendelni.Emberi elvárásokat és becsvágyat félretéveszeretnénk alázattal elfogadni Isten akaratátés vezetését abban, hogy milyen misszióiterületre küld minket a kórus által. 2005

Énekeljetek az Úrnak!Az énekkarról

FASORI HARANGSZÓ 11

LELKI HÁZUNK TÁJA

novembere óta nagy örömmel teszünk ele-get Pálúr János orgonista testvérünk kéré-sének, aki a fasori zenés áhítatok folya-mában közös zsoltáréneklésre hívott ben-nünket.

Ezek az alkalmak, amelyek soránkiváló karnagyok vezetésével és Pálúr Jánosremekmûvû improvizációinak kíséretévelaz összes genfi zsoltárt végigénekeljük, a-zon kívül, hogy mind zenei, mind lelkiszempontból nagyon építônek bizonyulnak,értékes szakmai és testvéri kapcsolatokkialakítására is lehetôséget adtak – példáulArany János karnaggyal és együttesével, aPsalterium Hungaricum kórussal. A hátra-lévô két alkalomra ezúton is mindenkit sze-retettel hívunk.

Az egyéb gyülekezeti alkalmakon valórészvétel mellett (ilyen volt pl. a 2005. dec.18-i családi istentisztelet) idei gyülekezetenkívüli szolgálati lehetôségeink között szere-pel több evangelizációs hangverseny ma-gyarországi és határon túli magyar városokmûvelôdési házaiban, színházaiban, kiválókeresztyén hangszeres mûvészek szervezé-sében és közremûködésével, idôsotthoni,kórházi és börtönszolgálatok, valamintlehetôségünk nyílik részt venni a Gárdonyi-emlékév alkalmából rendezett Gárdonyi

Zoltán-emlékhangversenyek valamelyikénis. Rajtunk múlik, engedünk-e Isten hívásá-nak, belépünk-e a nyitott ajtókon, és meg-kezdjük-e szolgálatunkat az Ô evangéli-umára kiéhezett világ felé.

KöszönetmondásAbban pedig, hogy minderre lehetô-

ségünk legyen, Isten számos engedelmes, hûszolgájának munkáját felhasználja. Szeret-nénk köszönetet mondani gyülekezetünkvezetôinek: Végh Tamásnak és Pataki AndrásDávidnak a hitért és bizalomért, amivel akórus munkáját támogatják, Pálúr Jánosnak,aki a Fasor zenei életének odaszánt vezetôje,a gyülekezet presbitériumának és mindenszolgáló tagjának, akik munkájukkal, imád-ságukkal megadják azt a hátteret munkánk-hoz, ami nélkül el sem kezdhettük volna azt.Szeretnénk a kórust a gyülekezet testénekolyan tagjává tenni, ami már nem csak elfo-gadja ezeket az áldásokat, hanem maga is azegész testnek áldására van. Ehhez kérjük agyülekezet további támogatását, és minéltöbb szolgálatkész testvérünk csatlakozását akórus munkájához. Isten áldja meg mindany-nyiunk odaszánását!

Székely Gábor

Énekkari proba az ifjúsági teremben

FASORI HARANGSZÓ12

Isten kegyelmébôl március 26-án ünnepiistentiszteletünkön 21 felnôtt testvérünkkonfirmált templomunkban és lett gyüleke-zetünk tagja. Közülük 14-en most keresz-telkedtek meg. Testvéreink az úrvacsora je-gyeivel elôször húsvétkor élhetnek.

Fe

lnôtt k

onfirmáció 2006

LELKI HÁZUNK TÁJA

FASORI HARANGSZÓ 13

FÓKUSZ

A nyomok Jézushoz vezetnekGondolatok Lee Strobel A Jézus dosszié címû könyve kapcsán

„A keresztyén emberek naivak, akikképzetlenségüket helyettesítik tudományosantarthatatlan, buta hitekkel. Jézus, ha ma márnem is tagadhatjuk, hogy élt, egyszerû falusitanító, esetleg bölcs rabbi volt, akibôl fantá-ziadús, rajongó követôi Istent kreáltak. Azegész evangéliumi leírás értelmes modernember számára nevetséges kísérlet ennek alá-támasztására.” Ilyeneket sugallva próbáltákmeg a „felvilágosodás gondolkodói” aláak-názni a keresztyén bizonyságtételt, és sajnosnapjainkban is érezhetô ennek a hatása, rész-ben a sokszor örökölt elôítéleteken nyugvó is-meretterjesztô irodalomban, részben a keresz-tyénségnek abban a nagyvonalú lenézésében,amely ma is áthatja a közgondolkozást.

Így gondolkozott a népszerû amerikaiigazságügyi újságíró, Lee Strobel is, amíg Jé-zus Krisztus munkája meg nem jelent az éle-tében. Mégpedig a feleségén keresztül. Ami-kor házastársa arról számolt be, hogy keresz-tyén lett, a férj felkészült a legrosszabbra.Vége a vidám életnek, egy besavanyodottszentfazék mellett kell most már leélnie azéletét. De nem így történt. Neje életének lát-ványos megváltozása arra indította a sok nyo-mozást látott-lefolytatott újságírót, hogy ezút-tal egy minden eddiginél különlegesebbe fog-jon: úgy döntött, utánajár, mi lehet az igazságJézus körül. Errôl szól az elmúlt évben ma-gyarul is megjelent könyve, a Jézus-dosszié.

Strobel pontosan tudta, hogy egy bírósá-gi ítélethez perdöntô bizonyítékokkal jól alá-támasztott, egyértelmû tényállásra van szük-ség. Úgy határozott, csak akkor hajlandó igentmondani a keresztyén tanításra, ha az kiállja avele szemben gyakran felhozott érvekkel valóütköztetés próbáját. Miután végigtanulmá-

nyozta mindazt, amit Jézus istensége ellen azelmúlt évszázadokban leírtak, nekiindult,hogy Benne hívô keresztyén tudósoknak te-gye fel azokat a kérdéseket, amelyek, úgytûnt, igen kétségessé teszik az evangéliumoktanításának hitelességét.

VALÓBAN MEGHALT?Alapos munkát végzett. Pénzt és ener-

giát nem kímélve kereste meg Amerika-szertea legnevesebb kutatókat, hogy válaszoljanakkérdéseire. Minden részletre odafigyelt. Mi-elôtt a források tanulmányozásába kezdene,meggyôzôdik azok hitelességérôl. Ténylegszemtanúk írták az evangéliumokat, vagy bi-zonytalan hagyományok kerültek egymásmellé? Nem torzítottak valamilyen személyesérdektôl vagy fanatikus meggyôzôdéstôl ve-zettetve a szerzôk? Nem formálódhatott át aJézusról szóló bizonyságtétel a másolók kezealatt, amíg az elsô máig is fennmaradt kézira-tok keletkeztek? A bibliai leírásokat alátá-masztják-e a Szentíráson kívüli írott forrásokés régészeti leletek?

Miután ezekre a kérdésekre megnyugta-tó válaszokat talált, arra koncentrál, hogy va-jon Jézus valóban annak tartotta, tarthatta-emagát, akinek ma a keresztyének állítják.Tényleg Isten Fiának mondta magát? Ha igen,nem azért, mert ôrült volt? Tényleg isteni tu-lajdonságokkal rendelkezett? És valóban be-teljesedtek az életében a messiási próféciák?

Végül a keresztyén üzenet szívére kon-centrál. Valóban meghalt Jézus? És ténylegfeltámadt? Megbízható bizonyíték erre azüres sír, a tanítványok tapasztalatai, vannakesetleg közvetlen bizonyítékaink is?

Mindezzel kapcsolatban a legmegbízha-tóbb szaktudósokhoz fordul. Az evangéliumi

FÓKUSZ

FASORI HARANGSZÓ14

leírásokról a Bibliát és az azzal kortárs iro-dalmat jól ismerô teológusok, a régészeti lele-tekrôl és a Biblián kívüli forrásokról a Szent-földön ásatásokat végzô gyakorló régészek,Jézus elmeállapotáról jónevû pszichológus,az ószövetségi próféciákról zsidó születésûlelkipásztor, a kereszthalál bizonyosságárólneves orvos-szakértô nyilatkozik. És a Jézusevangéliumával szemben felhozott érvek sor-ra porba hullanak.

Hiszen kiderül, ha alaposan megvizsgál-juk, a négy evangélium nem mond ellent egy-másnak, viszont a lényegi pontokon határo-zottan megerôsítik egymást. Márpedig igenkorai, a keletkezésüktôl számított alig fél év-százados hagyomány szerint szemtanúk be-számolóira épültek. Olyan szemtanúkéra,mint Máté vagy Márk, akiket a hagyomány,ha csupán igazolni akarta volna a leírásokat,nem tett volna meg a leírások szerzôinek: na-gyobb tekintélynek örvendett Péter, Jakabvagy Mária, akiknek több, valóban költött,mesés elemekkel átszôtt iratot tulajdonítottakutólag. Az evangéliumoknak a nem lényegikérdésekben idônként megmutatkozó eltéré-sei pedig pont azt erôsítik meg, hogy a szerzôknem összejátszottak, hanem több egymástmegerôsítô tanú vall ugyanarról a Jézusról.

TÖBB EZER MÁSOLATA szöveghagyományozás pontosságát

illetôen sincs okunk a kétkedésre. Kortársszerzôk mûveibôl kevés és kései másolatunkvan, Tacitus történeti mûvének ma ismert leg-régibb másolata több mint 700, Josephusé pe-dig közel 1000 évvel az eredeti után keletke-zett, mégsem kérdôjelezik meg ezek hiteles-ségét. Az evangéliumok egyes részleteineklegkorábbi ismert másolatai az eredeti utánpár évtizeddel keletkeztek, három-négy év-század távlatából pedig már több ezer máso-latot ismerünk (szemben a „második helye-zett” Iliász 650, több mint ezer éves máso-

latával). Az evangéliumok szerzôivel szintekortárs más írók is megerôsítik a Jézusrólszóló beszámolók lényegi pontjait. Az apos-toli levelek mellett a zsidó történetíró Jose-phus vagy a római hivatalnok ifjabb Plinius isbizonyítja, hogy Jézust már a legkorábbi ke-resztyének Krisztusnak tekintették. Az evan-géliumi leírások hitelessége mellett szólnak arégészeti feltárások, melyek olyannak találtákpéldául a Bethesda fürdôjét, ahogy János leír-ja, de a karácsonyi történetben szereplô nép-számlálással kapcsolatosan említett helytartó,Ciréniusz (Quirinus) pénzének felfedezése isa Biblia leírását igazolja.

Bibliai szakaszok egész sora meggyôzôerôvel mutatja, hogy Jézus valóban követke-zetesen Istennek mondta magát, és ennekmegfelelôen is cselekedett. A tizenkettô kivá-lasztása egy új Izraelt formál, amelynek Ônem tagja, hanem Ura, ahogy a testi IzraelnekIsten. Bûnöket is csak Isten nevében bocsát-hatott meg, márpedig ezt a gyakorlatát azevangéliumok egységesen igazolják.

Végül Jézus halálára és feltámadásáranézve is világos és egyértelmû forrás a Biblia.Halála közvetlen oka a leírások alapján orvo-

FASORI HARANGSZÓ 15

FÓKUSZ

silag pontosan azonosítható, elviselhetetlenszenvedések elôzték meg, melyeket nem él-hetett túl. Mégis, az 1. Korinthusi levélbenidézett hitvallás (15,3–7) szerint, amely aligpár évvel Jézus halála után keletkezett, azegyház egyöntetûen úgy tartotta, hogy Jézusfeltámadt, és többeknek megjelent. Márpediga legendaképzôdéshez évszázadok kellenek.

A LEGYÔZÖTT ÚJSÁGÍRÓStrobel nem csak érzékletesen írja le a

párbeszédeket, amelyeket a neves tudósokkalfolytatott. Minden beszélgetés elôtt újságíróigyakorlatából vett példákkal szemlélteti, egynyomozás szempontjából miért fontos kérdés-csoport az, amellyel a fejezetben foglalkozik.De nem is csupán a tényekre koncentrál: vanszeme meglátni beszélgetôtársaiban azembert, aki Jézusról lírai szépségû filmet for-gatott, az embert, aki saját zsidó identitásátvédendô kezdett harcot Jézussal, végül mégisalázattal letette elôtte a fegyvert, az embert,akinek felesége elvesztésének fájdalmában afeltámadás reménysége jelentette a megtartóbizonyosságot. Hogy személyiségük mennyi-ben járult hozzá az elmondott tények ere-jéhez, nem tudjuk. Mindkettô által a Strobe-lért is meghalt és feltámadott Jézus munkál-kodott. Aki végül meggyôzte a korábbanmeggyôzôdésesen ateista újságírót.

A tudományoskodó ateista érvek ma issokat rombolnak. Talán minket magunkat bi-zonytalanítanak el, ezért nem szól bátran aj-kunkon a tanítványok bizonyságtétele; talánaz evangéliumnak ellenálló szeretteink szá-mára jelentenek menedéket a megtérés élet-reszóló döntésének kényszerítésével szem-ben. Strobel végigküzdött minden racioná-lisan felhozható kérdést. Legyen a könyvebiztatás: bizonyosságaiban megrendült ko-runkban találjunk biztonságot újra a mindenszempontból megbízható evangéliumban!

Pataki András Dávid lelkipásztor

A MEGÚJULÁS LEHETÔSÉGEISzeretettel ajánljuk tavaszi, nyári

gyülekezeti heteinket!

IV. 18–22.FELNÕTT GYÜLEKEZETI CSENDESHÉT

Kecskemét, Emmaus-ház

VII. 10–15.KINCSKERESÕ GYERMEKHÉT 1.(leendô elsôsöktôl 4. osztályosokig)

Tahitótfalu, Isten Tábora

VII. 16–23.HONISMERETI TÁBOR

Balazsér, Kárpátalja

VII. 24–29.CSALÁDOS GYÜLEKEZETI CSENDESHÉT

Tahitótfalu, Isten Tábora

VII. 31.–VIII. 5.KINCSKERESÕ GYERMEKHÉT 2.

(4–7. osztályosoknak)Tahitótfalu, Isten Tábora

VIII. 6–12.HÁZASSÁGGONDOZÓ CSALÁDOS HÉT

Nagybörzsöny

VIII. 14–19.PICI-IFI HÉT

(középiskolások 8. osztálytól)Tahitótfalu, Isten Tábora

VIII. 18–23.NAGY IFI ÉS FELNÔTT IFJÚSÁGI HÉT

Tahitótfalu, Isten Tábora

FASORI HARANGSZÓ16

„Gyerekek” – vetôdik fel hittanóránnéhány nap múlva váratlan a kérdés:„Milyen emberek a keresztyének?Ki mondja meg nekem?”S a kis csapat nagy igyekezetteltöri a fejét a feleleten.

Aztán egy kisfiú jelentkezik.– Tanítója ilyen feleletetegyhamar újra aligha kap. –„A keresztyének olyan emberek,akiken átsüt a nap!”

Milyen gyermeki, igaz felelet!Lehet-e annál drágább feladat,mint hogy rajtad, rajtam, mindegyikünkönátsüssön-ragyogjon a Nap?!Átragyogjon sötét világba,és beragyogjon sötét szíveket!Nem, ennél szebb feladat nem lehet!

ÁTRAGYOG-E RAJTUNK?Benéz a nap a templomablakon.Átragyog a színes ruhájútizenkét férfialakon.Tarka foltokat vet a padsorokra,s a kisfiúra édesanyja mellett.Az nézi egy ideig álmélkodvaa szép mozaik templomablakot,a tizenkét sugárzó alakot.Aztán kérdez, legrosszabbkor talán.Megkérdi: „Kik azok, édesanyám?"

Tart még az igehirdetés.Édesanyja csak arra figyel.S a kis kérdezôt súgva, hirtelenegyetlen szóval csendesíti el:„Keresztyének!”S hangzik tovább a prédikáció,szól az orgona, zeng az ének.

Fotó: D

. M.

Kísérjen hát egyre a kérdéstovatûnô évek alatt:átragyog-e, átsüt-e rajtad,átragyog-e rajtam a Nap?! Túrmezei Erzsébet

FASORI HARANGSZÓ

Református cursilloA Fasorban többedmagammal új mozgalom szervezésébe kezd-

tünk. Cursillo a neve. Engedjék meg, hogy elmeséljem, miként találkoz-tam ezzel a mozgalommal, és milyen változásokat indított el bennem.

Három éve végeztem el egy cursillo „tanfolyamot” Tihanyban.Akkoriban ez a mozgalom még csak a katolikus egyházon belül voltismert. A tanfolyam – nevezzük különleges lelki gyakorlatnak vagy„sûrített csendeshétnek” – három nap alatt annyit adott, hogy az leír-hatatlan. Megerôsített hitemben, megismertette velem Isten tervét a vi-lágban, tettekre sarkallt. Helyemre rakott.

Úgy éreztem, hogy mindegyik elôadás nekem szól, kivéve a Ve-zetôk címû. Ennek az volt a témája, hogy mi, mindannyian, akik Istengyermekei vagyunk, vezetôk vagyunk a saját környezetünkben. Nekünkkell a közösségeink élére állni, és megismertetni velük az Evangéliumot.Én nem tudtam elfogadni, hogy én is vezetô vagyok. Tele voltam ki-sebbrendûségi érzésekkel, egy szót sem mertem mondani nyilvánosan,emberek elôtt. Kizárt dolog – gondoltam –, hogy én bárkit is bárhovavezethessek. Aztán megszületett a kisfiam, és egy év boldog anyaság-ban, pelenkázással, szoptatással telt el. De végig ott motoszkált a szí-vemben, hogy milyen jó lenne a cursillót a reformátusok között is elter-jeszteni. Biztos voltam benne, hogy ha valaki megszervezi a cursillomozgalom református változatát, ajánlani fogom ismerôseimnek. Dehiába néztem hátra, senki sem csinálta helyettem. Hosszas vívódás utánrádöbbentem, hogy azért, mert Isten ezt a feladatot tôlem (is) kéri. És haén nem teszem, senki sem teszi meg helyettem. Isten lehetôséget adottnekem, hogy országának építésében részt vehessek.

Az elôkészületek folyamán bámulatos volt érezni Isten segítségét.Sorban küldött társakat (a Fasorból Fürjes Balázst, Szabó Patríciát,Kollár Mihályt), helyszínt (Kecskeméten az Emmaus házat), lelkészeket(Veres Jánost Kôszegrôl, Szabó Zsuzsát Kecskemétrôl), résztvevôket (aFasorból Aczélné Kovách Katalint, Bartha Csabát, Czelecz Juditot,Fürjes Zoltánt, Péntek Katát). És novemberben Isten kegyelmébôl meg-tartottuk az elsô református cursillót Emmausban. Még katolikus volt avilági vezetônk, és a résztvevôk is vegyesen voltak férfiak és nôk.

Március végére kitûztük az elsô nôi cursillo idôpontját. De ki le-gyen a rektor, a vezetô? Megint hiába néztem körül. Bevallom, hogy ezta határvonalat volt a legnehezebb átlépnem. Gátlásaimmal együtt végülvállaltam a cursillo vezetését. Tudtam, hogy Isten az én tökéletlensé-gemen keresztül tökéleteset alkot. Mert ahogy a cursillóban hallottam:„Krisztus és én abszolút többségben vagyunk!”

Dr. Szabó Alexandra 33 éves gyermekorvos

FÓKUSZ

FASORI HARANGSZÓ18

Amikor Jézus felment a mennybe, tizen-egy tanítványát emberfeletti feladattal bíztameg. Menjenek el széles e világra és tegyenektanítványokká – Krisztus-imádókká – mindennépeket, Jeruzsálembôl indulva. Jézus kettôsmódon szerelte fel ôket erre a feladatra.

1. Objektív módon amessiási ajándékot, aSzentlelket adta nekik,amely a Krisztus-gyü-lekezeteknek földöntúlierôt adott.

2. Szubjektív mó-don pedig az imádságotkapták: azt az eszközt,mely által ez az objektívföldöntúli erô az egye-sekre és a közösségre, agyülekezetre átruházha-tó.

Nézzük meg, Jézusmennyire értékelte ezt afelszerelést: a.) „Ha kettenközületek egy akaraton lesznek a földön min-den dolog felôl, amit csak kérnek, megadjanekik az én mennyei Atyám.” (Mt 18,19); b.)„Bizony mondom nektek: ha akkora hitetekvolna, mint egy mustármag és azt mondanátokennek a hegynek: Menj innen amoda!odamenne, és semmi sem volna lehetetlennektek.” (Mt 17,20)

Csak ha Isten akarata szerint kérünkvalamit, van kilátásunk meghallgatásra.

Az Úr szándéka és terve szerint éle-tünknek csendes, állandóan áradó áldásfo-lyammá kell lennie, amely imádságainkon ésmásokért való könyörgéseinken át egészkörnyezetünkre kiárad. Jézus akarata az,hogy a munkát otthon kezdjük el, a család-

ban. Így imádkozzunk: „Uram, adj nekik va-lami jót! Mindegyiküknek olyan nagy szük-sége van erre, akik velem élnek. Oly sokszorvagyok önzô velük szemben és csak ritkánönfeláldozó, bár szeretem ôket.” Aztán gon-dolhatunk szomszédainkra is: „Uram, áldd

meg ôket. Add meg nekikma azt, amire legjobban

szükségük van.” Hafelebarátaink közül

valakit munkában lá-tunk, mondhatunk egyrövid fohászt: „Isten

áldja meg a munkádat.”Sok embernek va-

lami hiánya van. Ha aLélek a szeretet szemét

adhatná nekünk, amelya rejtett szükséget ismeglátja, akkor min-

denbôl, amit magunkkörül látunk, imádság

fakadna. Jogos a fel-szólítás: „Szüntelenül imádkozzatok.”(1Thessz 5,17) Az Úr elvárja tôlünk, hogyminden alkalmat kihasználjunk, s imáinkbantermészetfeletti erôket közvetítsünk. Néhá-nyan erre azt mondják, hogy az megvalósít-hatatlan, de csak azért, mert többnyire tapasz-talatlan, lanyha imádkozók vagyunk.

Hajlamosak vagyunk ok nélkül ítélkez-ni, de ha Isten megerôsítette bennünk az újtermészetet, akkor kritika helyett imádkoz-zunk. Tanuljuk meg, hogy az imádság a leg-fontosabb munka Isten országában.

Kikért imádkozzunk?1. Munkásokért („Az aratnivaló sok, de

a munkás kevés. Kérjétek az aratás Urát,hogy küldjön munkásokat az Ô aratásába.”)

A lélek lélegzetvétele (3.)

Az imádkozás munkája

FASORI HARANGSZÓ 19

FÓKUSZ

2. Vezetôinkért3. A gyülekezeti összejövetelekért4. A nem megtértekértHogy imádkozzunk ébredésért? Ha a

Lélek igazi, valódi gondot és aggodalmat adszívünkbe, akkor az egész világ ébredéséértimádkozzunk, mert látjuk, hogy a világnakleginkább erre van szüksége. Ugye milyengyakori bennünk a kérdés: Uram, hová vezeta pénzsóvárság, a népek közötti harc a ha-talomért, az anyagiakért, a fegyverkezésiverseny és Isten törvényeinek titkos és nyíltmegvetése? Hová jutunk, ha nem jön egyjelentôs lelki ébredés, ami eltörli a bûnt, és azevangéliumnak ismét érvényt szerez?

Az egész világot átfogó ébredésért valóimádságot kell, hogy alátámassza a saját kiskörünk ébredéséért történô ima. Itt van a leg-nagyobb felelôsségünk, ha itt hûségesekvagyunk, akkor bízhat ránk a Lélek nagyobbfeladatot. Elôször személyekért imádkoz-zunk. (Értünk is imádkoztak hitre jutásunk

elôtt.) Kérjük a Szentlelket, mutassa meg,kiért, kikért könyörögjünk. Nem elég hangsú-lyozni, hogy Isten országának építésében alegfontosabb munka, amelyet a térdeinkenvégzünk. (Mi miért nem térdelünk le?)

Ez a munka elôfeltétele minden másnak,amelyet Isten országáért végzünk: az igehir-detésnek, a lelkigondozásnak, összejöve-teleknek, a szervezésnek, adakozásnak. Imanélkül minden csak emberi tevékenység,amelybe belefásulhatunk. Meg kell tanulnunkidôt szakítani az imádságra, napi programunkrészévé kell válnia. Az ima munkája igazi ter-vezést és céltudatosságot követel. (Vigyázat,a Gonosz nagyon támad közben!)

Mielôtt belépek „titkos kamrámba”, mártudnom kell, hogy kiket és Isten országánakmely dolgait viszem Isten elé. Ha elfelejtekvalakikért imádkozni, akkor feljegyzéseketüdvös készíteni. Ha szükséges, készítsünknapi beosztást.

(Folytatjuk, Hartman László)

Erdélyi kirándulásGyülekezetünk egy ötvenszemélyes autó-

busszal Lôrinczi Hunor lelkipásztor vezetésévelszékelyföldi kirándulást szervez június 9-tôl 14-ig, péntektôl szerdáig. A tervek szerint az elsônapon Nagyvárad óvárosát, majd Körösfôt tekin-ti meg a csapat, majd a Kolozsvár melletti Tor-daszentlászlón családoknál kapnak szállást atestvérek. Szombaton délelôtt a kolozsvári város-nézés után a kirándulók megtekintik a tordaitemplomot, majd tovább utaznak Marosvásárhelyre, Segesvárra. Estére Székelykeresztúrona katolikus plébánia nyújt szálláshelyet. Vasárnap délelôtt Székelykeresztúron lesz isten-tisztelet, majd Korond és Székelyudvarhely az úticél, itt töltik az éjszakát. Másnap reggelmegnézik a parajdi sóbányát, majd az Örkényi-havasokon át Gyergyószentmiklósraérkeznek. Ezután lehet sétát tenni a Békás-szorosban és a Gyilkos-tónál, majd az estét ismétSzékelyudvarhelyen töltik. Kedden Szováta a cél, a Medve-tó, onnan Marosvásárhely, újraTordaszentlászló. Szerdán indul haza a csoport.

Mindenkit szeretettel várnak, az út költsége körülbelül 35.000 forint. Jelentkezni aLelkészi Hivatalban lehet.

A kolozsvári Mátyás-szobor

FASORI HARANGSZÓ20

BIZONYSÁGTÉTEL

Kicsoda nekem Jézus Krisztus?

Visszagondolok gyermekkoromra, ami-kor nôvéremmel sokat jártunk templomba.Nem emlékszem semmire az ott elhangzot-takból, csak azt tudom, hogy szerettem ottlenni. Jöttek a felnôttkor kihívásai és a világdiktálta feladatok. Elmaradtam Isten házából.

Teltek az évek, házasságot kötöttem ésszületett egy kislányunk. Közben átköl-töztünk Nagyváradról Budapestre. A lányomelérte azt a kort, hogy konfirmáljon, s ekkorén is elhatároztam, hogy ismét templombajáró ember leszek.

Megismerkedtünk a Kálvin téri gyüle-kezettel, hamarosan megválasztottak pres-biternek. Eltöltöttünk ott két évet, és jó vallá-sos ember lett belôlem. Hûségesen végeztema rám bízott feladatokat, de a megtérés szük-ségessége nem jutott el a tudatomig.

Teltek az évek, közben egyre többetgondoltam arra, hogy jó ebben a közösségbenlenni, hetente feltöltôdünk lelkileg egy kicsit,és így könnyebben viseljük el a hétköznapoknehézségeit. Ám ezt a lelki ajándékot egy idôután mégis kevésnek találtam, és kezdtemarra gondolni, hogy ha a vallásosság, akeresztyén élet ennyi, akkor szükségem van-e rá? Kell-e nekem templomban szolgálnom?Vagy vonuljak vissza és folytassam a régiéletmódomat? Ebben a határozatlanságbanteltek az évek.

Életünk úgy alakult, hogy kiköltöztünkvidékre. Megérkezésünkkor az elsô gondo-latom mégis az volt, hogy hol található areformátus templom. Csak utólag értettemmeg, hogy az Úr terelgetett. Így kezdôdött elaz ottani templomba járás. Ôszbe fordult azidô, eljött az evangélizáció ideje. KálmánBéla hirdette az Igét. Másnap este lettem

figyelmes arra, hogy a lelkész milyen hittelhirdeti az Igét, és hogy úgy beszél JézusKrisztusról, mintha „közelrôl ismerné”. Ezt amegfigyelésemet odahaza el is mondtam acsaládtagjaimnak. Közben nem vettem észre,hogy Béci bácsi azzal van elfoglalva, hogyengem figyel. A kijáratnál megemlítette,hogy szeretne velem beszélni. A találkozásmeg is történt. Beszélgetésünk azzal értvéget, hogy én nagyon közel vagyok az ÚrJézus Krisztushoz, csak egyetlen lépést kelle-ne megtennem, hogy megismerjem Ôt.

Egy év múlva ismét Kálmán Béla jöttevangélizálni hozzánk. Elsô útja hozzámvezetett. Megkérdezte, hogy megtettem-e aztaz egy lépést. Egy lélegzetvétel után mond-tam, hogy nem tettem meg, lépnék én ötöt is,de egyet sem tudok. A válaszra nem emlék-szem, de láttam az arcán, hogy nincs velemmegelégedve.

Elkezdôdött az evangélizáció Márk5,1–20 alapján. Ismét lekötött az igehirdetés,figyeltük egymást. Második-harmadik este arejtett titok kezdett megvilágosodni elôttem.Kezdtem megérteni Isten kimondhatatlankegyelmét, amit tett egyszülött Fia által ezértaz Istentôl távolra szakadt világért, énértemés teéretted. Másnap reggel úgy ébredtem,hogy a szívem tele van hálával, és hogytalálkoztam az Úrral – Béci bácsi és én istudtam, megtettem azt az egy lépést.

Úgy éreztem, hogy ezt az örömhírtnagyon hamar el kell mondanom valakinek.Találkoztam is az egyik szomszédommal, ésarról kezdtem el beszélgetni vele, hogymilyen csodálatos dolog Jézus Krisztustmegismerni és vele járni. Egy dolgot azértnem árultam el neki, és pedig azt, hogy még24 órája sincs annak, hogy én az Urat megis-mertem. Arra gondolva, hogy félre fogjaérteni a dolgot. Ez 1992 ôszén történt. Áldottlegyen érte az Úr neve! Kiss Jenô

FASORI HARANGSZÓ 21

TÜKÖR

Az Úr Jézus magára öltötte a mi embe-ri jelmezünket, szennyes, mocskos gúnyán-kat, de szentségének, tökéletességének éshatalmának nem tudott ellenállni a szakadtgúnya, gyönyörû királyfiúi jelmezzé válto-zott. Ennek révén lehetünk mindannyiankirályfiak és királylányok.

A fasori ifjabbik királyfiak és király-lányok összegyûltek február 25-én farsan-got ünnepelni. Hat órakor gyülekeztek a ne-kik kijelölt tornateremben… És akkor egy-szer csak bekukkantott az ajtón egy pici vi-rág, csodásan festettek karton szirmai, bol-dogan, de kicsit megdöbbenve sárgállott kö-zepe, nem értette, mi miért nem öltöttünkmég jelmezt. Utána beröppent egy méhecs-ke, összetett szemei, dagi potroha köny-nyesre nevettetett minket… Lassan-lassanelôbújt a többi jelmez is: felfedte kilétét azsákbamacska, elôbotorkált a bicegôs öregnéne még sántább ôzikéje, épp jó, hogy azOMSZ-tôl kint volt egy mentôtiszt, ha eset-leg még komolyabbra fordulna a helyzet. Aszôlôsgazda peckesen lépkedett hetykebajuszával, és nini, valaki elöl SÓ, hátulHAJ, de hogy kik lehetnek, akik nagyok és

zöldek, arra már titkosügynököket kellettfelfogadni. És bár remekül végezték mun-

kájukat, azért a picifi jobbnak látta, hafelmegy a világhálóra, és utána jár a do-

lognak. A keresôprogram elég gyorsandobta ki a megfejtést: borsót rejtôborsóhéjról volt szó. A bevonulásfegyelmét a kosárbíró biztosítottasípjával.

A civil királyfiakból és király-leányokból álló zsûri döntése alap-

ján a méhecske és a virág nyerte el az elsôdíjat, és a vele járó finom tortát. Jóízûen elfo-gyasztottuk, és már indult is a tánc. Felváltvabájos magyarsággal vagy kristálytiszta an-golsággal magyarázta az oktató hölgy a skóttánc rejtelmeit, a kezdetben kicsit bonyo-lultnak tûnô párcseréket, kapuzásokat, térfor-mákat. Közben azon gondolkodtam, hogyazok, akik ezeket a táncokat megálmodták,tudták, hogy milyen nagy érték a közösség,és annak minden egyes tagja. Hiszen a sokizgalmas helyváltoztatás közepette elôbb-utóbb mód nyílik a terem másik sarkábanálló királyfival, illetve királylánnyal is tán-colni. Egymás mellett elhaladtunkban mind-annyiszor örömmel biccentettünk, átélhet-tük, milyen nagy dolog, hogy az Úr megaján-dékozott minket egymással, és készítettnekünk mulatságot, táncot és örömöt.

Majd nemes vetélkedés kezdôdött atombolákért. Versenyeztünk, hogy ki tudgyorsabban megenni egy még papírba cso-magolt túrórudit késsel-villával, ki tudja alegtöbb fekvôtámaszt lenyomni, kik tudnakminél apróbb méretû újságpapíron táncraperdülni, és eldöntésre várt, hogy ki legyena limbó-királyfi… A tombolasorsolás után,amelyen sok fantáziadús, értékes ajándéktalált gazdára, Urunk iránti hálával teltszívvel tértünk haza.

Véber Orsolya

Jelmezbeöltöztünk

Farsang az Ifiben

Tavaszi-ôszi hangversenyek,

zenés áhítatok 2006-banÁprilis 22., szombat, 18 óra:

Ruppert István – orgonaMájus 6., szombat, 18 óra:Kovalszki Mária – zongora

Akadémia kvartett, Fejérvári ZsoltMájus 7. vasárnap, 17 óra:

zenés áhítatMájus 10., szerda, 18 óra:

Dordt College (USA)(Adományok a Julianna iskola javára)

Május 20., szombat, 18 óra:Mali Katalin – orgona

Június 4., pünkösd vasárnap, 17 óra:zenés áhítat

Július 2., vasárnap, 17 óra:zenés áhítat

Augusztus 6., vasárnap, 17 óra:zenés áhítat

Szeptember 3., vasárnap, 17 óra:zenés áhítat

Szeptember 9., szombat, 18 óra:Sárosi Dániel - orgona

Szeptember 23., szombat, 18 óra:Zeneakadémiai hallgatók – orgona

Október 1., vasárnap, 17 óra:zenés áhítat

Október 7., szombat, 18 óra:Karasszon Dezsô – orgona

November 5., vasárnap, 17 óra:zenés áhítat

December 3., vasárnap, 17 óra:zenés áhítat

FASORI HARANGSZÓ 23

GYEREKKUCKÓ

Kedves Gyerekek!Talán Ti is láttatok már olyan református templomot, amelynek a tetején nem csillag,hanem kakas van. Vajon mire akar emlékeztetni minket? Ha magatoktól nem tudjátok, segítebben az egyik feladat – és természetesen a Biblia leírása. Húsvét kapcsán most mind a feladatok, mind a vers Péterrôl szól, illetve ahogyan Pétermegélt bizonyos eseményeket. Beszélgessetek ezekrôl a családotokban!Kívánom, hogy éljétek át ti is a Megváltónktól kapott ajándék örömét, és higgyétek a feltá-madás csodáját! Szeretettel: Zsó néni

1. A kép címe Péter tagadása.

De vajon mit tagadottPéter, és miért van kakas

is a képen? Hogy megtudda válaszokat, olvasd el a Bibliából a történetet

Máté evangéliumából (Mt26, 69–75).

Szinezd is ki a képet!

2. Kösd össze a számozott pontokat ésmeglátod, mit ábrázol a kép. A történetetel is olvashatod János evangéliumában a13. fejezetben.

Rohanás közbenKetten futottunk. János megelôzött.Tüdeje-szíve jobban bírja. Ifjú.De nem volt mersze, hogy sírodba lépjen.

Mikor a fehér lepleket megláttam,Villám hasított szívembe, agyamba:A rablók, lám, most újra elraboltak!

De angyal szólt szelíden: Kit kerestek?Holtak között élô miként lehetne?!Siessetek! A hegyen vár reátok.

Irgalmas Jézus! – Neved megtagadtam.Mint gyáva eb, nyüszítve szûkölt lelkem.Lehet még nálad irgalom számomra?

Fogadkoznom mit érne? Térdre hullokElôtted, áldott, égi Üdvözítôm!Szikla leszek? – Te légy örök Kôszálam!

Azt hitték, eltemettek. Ám a kôtömbElhengerült. Te gyôztes kijöttél.Nincs hatalom, amely Téged legyôzhet!

Gerzsenyi Sándor

FASORI HARANGSZÓ24

NAGYHÉT–HÚSVÉT–PÜNKÖSDISTENTISZTELETI REND

Április 14., Nagypéntekde. 10 óra úrvacsorás istentiszteletdu. 6 óra úrvacsorás istentisztelet

Április 16., Húsvét vasárnapreggel 8 óra úrvacsorás istentiszteletde. 10 óra úrvacsorás istentiszteletdu. 5 óra úrvacsorás istentisztelet

Április 17., Húsvét hétfôde. 10 óra úrvacsorás istentisztelet

Május 25., Áldozócsütörtökde. 10 óra istentiszteletdu. 6 óra istentisztelet

Június 4., Pünkösdvasárnapreggel 8 óra úrvacsorás istentiszteletde. 10 óra úrvacsorás istentiszteletdu. 5 óra úrvacsorás istentisztelet

Június 5., Pünkösdhétfõde. 10 óra úrvacsorás istentisztelet

Május 28. vasárnap de. 10 óraKonfirmáció

Június 18. vasárnap de. 10 óra: tanévzáró istentisztelet, családos délután Isten táborában

Május 7. vasárnap de. 10 óraAnyák napi istentisztelet

HelyreigazításElôzô számunkban az Árva Bethlen Katáról szólócikkünkben tévesen Lórántffy Zsuzsanna képe jelentmeg. Olvasóinktól elnézést kérünk.

FASORI HARANGSZÓA Budapest Fasori Református Egyházközség

idôszakos kiadványa.Felelôs szerkesztô: Devich Márton1071 Budapest, Városligeti fasor 7.

Tel.: 342-7311e-mail: hivatal@fasor.huweboldal: www.fasor.hu

EGYÉB ALKALMAINK– Fiatalasszony- és Anyakör: Alkalmak min-

den hónap 2. és 4. szombatján du. 4 órakor. – Férfi bibliaóra minden hónap elsõ és har-

madik keddjén du. 6 órakor – Pároskör minden hónap harmadik péntekjén

du. 6 órakor.– Skót Misszió (VI. ker., Vörösmarty u. 51.)

vasárnap de. 9 órakor istentisztelet,szerdán du. 3 órakor bibliaóra

ÁLLANDÓ ALKALMAINKVasárnap de. 10 óra: istentisztelet

de. 10 óra: istentisztelet gyermekek-nek 3 korcsoportbande. 10 órától gyermekmegôrzô szol-gálat

Kedd de. 10 óra: bibliaóradu. 1/2 5 óra: PICIFI ifjúsági bibliaóra(14–16 évesek számára)

Szerda du. 6 óra: bibliai közösségi óradu. 1/2 7 óra: NAGYIFI (Timótheus)ifjúsági bibliaóra (18 éves kortól)

Csütörtök du. 6 óra: bibliaóraPéntek du. 1/2 7 óra: felnôtt ifjúsági bibliaóra

Zenés áhítatminden hónap elsô vasárnapján du. 5 órakor.

Kedves Testvéreink!Az országgyûlési választások másodikfordulója elôtt különösen is kiemeltfeladatunk mindnyájunknak, hogymozgósítsuk környezetünket, és segítsük szavazatainkkal is azokataz erôket, amelyek a keresztyén értékek,az egyházak szolgálatának erôsítése, acsaládok segítése és magyar nemzetünkhatáron belüli és határon túli meg-maradása, épülése ügyében hathatósan munkálkodnak.

Imádkozzunk az Úrhoz, hogy adjonországunknak bölcs, tiszta szívûvezetôket és felemelkedést!

A Budapest Fasori Református Egyházközség vezetôsége