49. A vér és alakos elemei, vérplazma

Sanguis- vérFolyékony szövet mely kapcsolatot teremt a külvilág és a sejtek között. ( oxigén , tápanyag, só, hormonok stb szállítása) Az ember összsúlyának 7,5-8 %-át teszi ki, azaz átlagosan 5-5,5 l.Vegyhatása A színét a vörösvérsejten lévő hemoglobin és a hozzá kapcsolódó gázok mennyisége határozza meg. Az artériás vér élénkpiros színű az oxigéntelítettségtől. A vénás vér sötétvörös a széndioxid túltelítettségtől.. Az összvérmennyiség egy része a vérraktárakban tárolódik (lép, máj, tüdő). A vér vegyhatása élettani körülmények között alig változik,( enyhén lugos, pH 7,34-7,42)- ez nagyon fontos az élettani működés szempontjából. Az állandó vegyhatás biztosításában részt vesz a vérplazmában található bikarbonát-puffer rendszer, a plazma fehérjéi, valamint a vörösvérsejtekben lévő hemoglobin, továbbá két szerv, a tüdő és a vese.A mesoderma származéka. Sejtből és sejt közötti állományból áll.

VérplazmaA vér sejtközötti állománya, a vér állományának 55%-a.Szalmasárga színű folyadék A vérszérum fibrinogénmentes vérplasma.Összetétele: -90%-a víz - 1%-a ásványi anyag( Na, K, Ca, Mg,Cl,SO4,PO4, HCO3) -7-8%-a fehérje -4-5 % albumin - 2-3% globulin Formái: globulinAglobulint a plazmasejtek termelik s fontos a védekező mechanizmushoz. Fajtái: IgM, IgA,IgD, IgE -0,3%-a fibrinogén Véralvadáskor a fibrinszálak kicsapódnak, hálózatukban a vér alakos elemei helyezkednek el. Ez a vérlepény kis idő múlva összehúzódik ( retractio) s vérsavót préselnek ki. Fehérjekvóciens: albumin/globulin arány= 2/1 -koleszterin, glükóz, enzimek, vitaminok, antitoxinok, hormonok, agglutinek, N tartalmú anyagok

A vér alakos elemei A vér sejtes ( alakos) elemei a vér összességének 45 %-át adjákCsoportosításuk:1. Erythrocyták- vörösvértestek Korong alakú, kb 7,2 m átmérőjű zöldessárga testek- nagy tömegben vörös színűek, átmetszetben piskóta alakú. Sejtmagot nem tartalmaz. Színét a vérfesték- hemoglobin adja, mely a szárazanyagtartalom 95%-a.

Képződésük: vörös csontvelőben , élettartamuk kb 120 nap.Mennyisége:-Perifériás vérben mennyisége 4,5-5 millió/ l (4,5-5 tera/l)-Az embernek összesen kb 25 billió vörösvértestje van. Naponta kb200-250 milliárd vvt képződik.

Fajtái: -normocyta – normális vvt -reticulocyta- fiatal, éretlen vvt -mennyiségük 5-15 % a perifériás vérben - macrocyta- normálistól nagyobb vvt -microcyta – normálisnál kisebb vvt Normálisnál nagyobb vagy kisebb vvt-k előfordulása – anisocytosis Változatos alakú vvt-k: poikilocytosisFeladata    :    - oxigénszállítás (az arteriás vérben oxihemoglobin formában)    - széndioxidszállítás a vénás vérben történik (benne redukált hemoglobin van) - a vér vegyhatásának biztosításaLebontása:A lépben és az MSP (Mononuclearis phagocyta rendszer: a szervezetben található szöveti macrophagok rendszere, monocyta eredetű   pl: a máj Kupffer sejtjei) sejtjeiben esnek szét.A felszabaduló Fe részben újra felhasználódik hemoglobin képzésére.

2. Leukocyták- fehérvérsejtek Maggal rendelkező sejtek.Mennyisége: -perifériás vérben6000-8000/ l ( 6-8 giga/l)Egyes fehérvérsejtek amoeboid mozgásra és fagocitózisra képesekCsoportjai: a.,-Granulocyták- plasmájukban szemcsék vannak Gömb alakú, 10-12 m átmérőjű, amoeboid mozgásra és fagocitózisra képesek ( microphagok) Plazmájukban évő szemcsék festődése szerint lehet: -Neutrophil granulocyták Magjuk ált. 3 lebenyű. Halvány rózsszínűre festődnek. A leukocyták 60-70 %-át adják. Számuk emelkedik gyulladásoknál.

-Eosinophil granulocyták A neutrophil g-nál valamivel nagyobb. Magjuk kétlebenyű, pápaszem alakú. Plazmájában lévő lizoszómák (durvább szemcsék) rozsdabarnára festődnek. A leukocyták 2-4 %-át adják. Számuk allergiás vagy bélférges megbetegedéseknél nő.

-Basofil granulocyták

Kisebbek, mint a neurtofil g-ák. Magjuk kevésbé lebenyezett ( Napóleon kalap alakú) Lilára festhetők. A fehérvérsejtek 0.-0 %-át adják.

- Stáb forma granulocyta Fiatal granulocyta alak. Pálcikamagvú. A leukocyták 2-4%-át adják.

b.,-Agranulocyták- plazmája szemcsementes - Lymphocyták- nyiroksejtek Csontvelőben és a másodlagos nyirokszervekben képződnek. A nyiroksejtek a leukocytáknak kb 25-30 %-át adják.Nagy , gömb alakú magjuk + vékony plazma szegélyük van. Mérete szerint lehet: -kis lymphocyta ( kb 7 m) mennyiségük 92% -a a lymphocytáknak - nagy lymphocyta ( kb 10-14 m) mennyiségük kb 8%-a a lymphocytáknak Fajtái : - T lymphocyta - Thymus eredetű Celluláris immunreakciókban vesznek részt. Felszínük sima - B lymphocyta – Bone marow-ban- csontvelőben fejlődik Specifikus immunvédekezésben van szerpük. Felszínük bolyhos.

- MonocytákA legnagyobb fehérvérsejtek( 20m) Nagy bab alakú mavú.Csontvelőből származik- a vérben kb 3 napig tartózkodnak majd a szövetekbe lépve az MPS (Mononuclearis Phagocyta System ) tagjait képező makrofágokká defferenciálódnak. Felismerhetővé teszik az antigéneket a T- és a B-lymphocyták számáraLeukocyták kb 3-8%-át adják.

Minőségi ( kvalitatív) vérkép: A fehérvérsejtek ( leukocyták) %-os megoszlása a perifériás vérben:

- neutrophil garnulocyták: 60-70% ( számuk gyulladásnál emelkedik)- eosinophyl granulocyta: 2-4% ( számuk alerggia és bélférgesség esetén növekszik)- basophyl granulocyta: 0,5-1%- stáb forma (pálcika alakú )2-4%- lymhocyta: 25-30%- monocyta: 3-8%Ha éretlen (vagy felszaporodik a stáb forma) alakok is megjelennek a vérkép balra tolódásáról beszélünk.

3 .Thrombocyták- vérlemezkékNagyságauk: 1-3 m szabálytalan alakú testecskék.Számuk: 1 l vérben150-300 Giga/l ( 0,3 tera/l)Képződésük: csontvelő óriássejtjeiben- megakaryocytákbanÉlettartamuk: 2-5 napSzerepük: A véralvadáshoz szükséges trombokináz enzimet ( tromboplasztin III. Faktor) és szerotonint-Érszűkítő anyagot tartalmaz. Érdes felülettel érintkezve szétesnek és kiszabadulnak belőle a fenti anyagok.

Kvantitatív ( mennyiségi ) vérkép:A vér alakos elemeinek száma 1 l vérben.- erythrocyták: 4,5 millió /l= 4,5-5 tera/l-leukocyta: 6000-8000/l= 6-8 giga/l-thrombocyta: 150000-300000 l= 150-300 giga/l (= 0.1-0,3 tera/l)