26. rész

LIBREOFFICE SOROZAT

KÜLÖNKIADÁS

LLII BBRREEOOFFFF II CCEE

HHaarrmmaadd ii kk kköötteett 11 77 --2266 rréésszzA Full Circle Magazin nem azonosítható a Canonical Ltd-vel.

Full CircleAZ UBUNTU LINUX KÖZÖSSÉG FÜGGETLEN MAGAZINJA

LIBREOFFICE SOROZAT KÜLÖNKIADÁS

26. rész/29. oldalKépletek a Writerben

18. rész/5. oldalDiaátmenetek,animációk

20. rész/11. oldalBase

23. rész/20. oldalBase formok ésmacrók

19. rész/8. oldalBase

17. rész/3. oldalMakrók

22. rész/17. oldalBase lekérdezések,Jelentésk

21. rész/14. oldalBase űrlapok

Minden szöveg- és képanyag, amelyet a magazin tartalmaz, a Creative Commons Nevezd meg!-Így add tovább! 2.5 Magyarország Licenc alatt kerülkiadásra. Ez annyit jelent, hogy átdolgozhatod, másolhatod, terjesztheted és továbbadhatod a benne található cikkeket a következő feltételekkel:jelezned kell eme szándékodat a szerzőnek (legalább egy név, e-mail cím vagy url eléréssel) valamint fel kell tüntetni a magazin nevét (full circlemagazin) és az url-t, ami a www.fullcirclemagazine.org (úgy terjeszd a cikkeket, hogy ne sugalmazzák azt, hogy te készítetted őket vagy a te munkád

van benne). Ha módosítasz, vagy valamit átdolgozol benne, akkor a munkád eredményét ugyanilyen, hasonló vagy ezzel kompatibilis licensz alatt leszel köteles terjeszteni.

A Full Circle magazin teljesen független az Ubuntu projektek támogatójától, a Canonical-tól. A magazinban megjelenő vélemények és állásfoglalások a Canonical jóváhagyása nélküljelennek meg.

Üdvözöllek egy újabb “egyetlen témáról szólókülönkiadásban”

Válaszul az olvasók igényeire, néhány sorozatként megírt cikk tartalmátösszegyűjtjük dedikált kiadásokba.

Most ez a "Hogyanok–LibreOffice" következő tíz részének újabb kiadása(a magazin 64.-73. számaiból) . Áttekintést kapunk a Base és Mathmodulokról, makrókról és a képletek formázásáról.

Kérlek, ne feledkezz meg az eredeti kiadási dátumról. A hardver ésszoftver jelenlegi verziói eltérhetnek az akkor közöltektől, így ellenőrizd ahardvered és szoftvered verzióit, mielőtt megpróbálod emulálni/utánoznia különkiadásokban lévő ismertetőket. Előfordulhat, hogy a szoftverkésőbbi verziói vannak meg neked, vagy érhetők el a kiadásod tárolóiban.

Jó szórakozást!

full circle magazin

FullCircleAZ UBUNTU LINUX KÖZÖSSÉG FÜGGETLEN MAGAZINJA

A Full Circle Magazin különkiadása

24. rész/23. oldalA Math bemutatása

25. rész/26. oldalKépletek formázása

full circle magazin LibreOffice 3. kötet 3 Tartalom Ʌ

HHooggyyaannookkÍrta Elmer Perry

LLiibbrreeOOffffiiccee –– 11 77.. rréésszz:: MMaakkrróókk

N emrég felkértek, hogy ír-jak egy rövid ismertetőta LibreOffice makróiról,ezért most szünetet ikta-

tunk be az Impress-szel kapcsola-tos munkánkba, hogykutyafuttában megismerjük a mak-rókat. A makrók lehetővé teszikolyan ismétlődő tevékenységek au-tomatizálását, mint levélfejléc gé-pelése, megszabadítva gépelés,vagy feladat ismételt végrehajtásá-tól. Ebben a HOGYAN-ban megis-merkedünk a makrók rögzítésévelés használatával. LibreOffice-nakvan saját Basic leíró nyelve, ami eHOGYAN-nak nem tárgya. Talán új-ra foglalkozunk majd a makrókkalkésőbb, hogy megvitassuk a Basicleíró nyelvet.

Megjegyzés: A LibreOffice Ba-sic-ről a súgóban találhat informá-ciókat, vagy letöltheti a dokumen-tációt a

http://wiki.documentfoundati-on.org/images/d/dd/BasicGuide_O-Oo3.2.0.odt címről

Makrórögzítés engedé-lyezése

Alapbeállításban a makrórögzí-tés elérhetetlen. A makrókat pilla-natnyilag „kísérleti” (instabil) képes-

ségnek tekintik. A makrórögzítésengedélyezése az Eszközök> Beállí-tásokban lehet. A LibreOffice rész-ben válassza az Általánost, és jelöljebe a „Kísérleti (instabil) funkciókengedélyezését”, ami elérhetővéteszi a „Makró rögzítése” pontot azEszközök>Makrók alatt.

Makró rögzítése

A makró rögzítése módban amakrófelvevő minden műveletet ésgépelt szöveget megjegyez és rög-zít a makróban. Emlékszik, hogy akísérleti funkciókat engedélyeznikellett? Nos, ez azért van, mert amakrórögzítő hibázik. Noha én nemtapasztaltam ilyet, de úgy gondo-lom ezt mindenképpen meg kellemlíteni.

A makrórögzítés bemutatása ér-dekében készítünk egyet Aláíráscímmel. Mindahányszor levelet ír,azt aláírással kell lezárni, hát miértne csináljunk belőle makrót.

Nyisson egy új szöveges doku-mentumot. A makrórögzítőt indítsael az Eszközök>Makrók>Makró rög-zítése pontból. Ekkor megjelenik amakrórögzítő eszközsáv. Egyetlenválasztása van az eszközsávon, és-pedig a Felvétel leállítása. Nyomjale a Tabulátort három, vagy négyalkalommal (a lap közepéhez közelviszi a kurzort) . - A példa az angollevelezési szokásoknak megfelelőaláírás elkészítést írja le! - Ford.

Írja be: Tisztelettel, Szeretettel,vagy a kedvenc záradékát, majd azEnter kétszeri lenyomásával hagy-

jon helyet az aláírásnak. Ezutánnyomja le a Tabulátor hasonlószámban, ahányszor az előbb tette.A formázó eszközsoron Váltsa át abetű stílusát félkövérre és gépeljebe a személynevét. Végül adjukmeg a beosztást (címét) a név alatt.Nyomja meg az Entert. A tabulátor-ral mozgassa a kurzort a név alá, majdaz eszközsávon kapcsolja ki a félkö-vér típust és a dőlt betűt aktiválja agombbal. Gépelje be a beosztását(címét) és nyomja meg az Entert.Kattintson a Felvétel leállítására.

A Basic-Makrók párbeszédablaknyílik meg. Válassza ki a könyvtárat,ahová a makrót menteni szeretné,ami általában a Saját makrók. AMakró neve mezőbe írjon be egynevet, és kattintson a mentésgombra.

A makró ellenőrzése

Ellenőrizheti a makróját, hogymeggyőződjön, mindent rendesenrögzített az Eszközök>Makrók>Makró futtatása... ponttal. Ekkormegjelenik a makró párbeszédab-lak. Válassza ki a könyvtárat, ahováa makróját mentette. Jelölje ki amakrót és kattintson a Futtatásgombra. A makró lefut, megismétel-ve a szöveget, amit gépelt és a for-

http://wiki.documentfoundation.org/images/d/dd/BasicGuide_OOo3.2.0.odt


Hogyanok – LibreOffice 1 7. részmázást. Ha valami nem olyan mintkellene, törölheti a makrót és ké-szíthet újat. Makró törlése az Esz-közök>Makrók>Makrók rendezése>LibreOffice Basic. Keresse meg amakróját a könyvtárban, válasszaki, és kattintson a Törlés gombra!

Készítsen hivatkozást amakrójához

Ha sokat használ egy makrót, akkornem akarna az Eszközök> Makrókés a makróhoz menni, majd lenyomnia Futtat gombot. LibreOffice lehe-tővé teszi, hogy a makróját a menü-be, az eszközsávra tegye, billentyű-parancsot, vagy eseményt rendel-

jen hozzá. A makrót az Eszközök>Testreszabáson keresztül adhatjahozzá.

Példának okáért a Writer-benhozzunk létre egy Makrók menütés adjuk hozzá az Aláírás makrón-kat. Eszközök>Testreszabás. Vá-lassza ki a Menü fület. Kattintsonaz Új gombra. Nevezze el az új me-nüt Makróknak. A nyíl gombokkalmozgassa alulról fel a Súgó elé.Kattintson az OK-ra.

Az új menüje egyelőre üres. Kat-tintson a Hozzáadás... gombra. AKategória alatt keresse meg a Lib-reOffice Makrókat és alatta keres-se meg a makróját. Válassza ki az

Aláírás makrót és kattintson a Hoz-záadás gombra. A makró megjele-nik a menüben. Kattintson abezárás gombra. Kattintson az OK-ra a testreszabás párbeszédablak-ban. Ekkor megjelenik a menüben aMakrók és alatta az Aláírás makró.Most már szükség esetén kiválaszt-hatja a menüből, ami gyorsabb,mint elmenni a Makró futtatásá-hoz. Ez volna a makrók nagyon rö-vid bemutatása. Mielőtt makróhasználatába fogna, győződjönmeg arról, hogy nincs-e más, egy-szerűbb módja a feladat végrehaj-tásának, ám a gyakran ismételtműveletekre a makró lehet a leg-jobb megoldás. Létezik egy Lib-reOffice Basic leíró nyelv és talán ajövőben foglalkozunk vele. Makró-kat letölthet még a netről, amiketimportálhat és használhat a Lib-reOffice-ban.

A következő alkalommal vissza-térünk az Impress-hez és a diákkalvaló műveletekhez.

Elmer Perry eddigi működésetartalmaz egy Apple I IE-t, hozzáadvaegy kis Amigát, egy nagy adag DOS-tés Windowst, egy jóadag Unixot,mindezt jól összeturmixolva Linuxszalés Ubuntuval.


HHooggyyaannookkÍrta: Elmer Perry

LLiibbrreeOOffffiiccee –– 11 88.. rréésszz

Bemutató összeállításaközben fontos, hogy amondanivalónkat kelle-mes és informatív mó-

don adjuk át. A diaátmenetekkelvizuálisan fejezhetjük ki a témákközötti váltást, az animációk hasz-nálatával pedig felhívhatjuk a fi-gyelmet vagy kihangsúlyozhatunkaz adott elemet. Megfelelően hasz-nálva csiszolt és professzionális be-mutatót kapunk, ha azonbantúlzásba visszük használatukat, ak-kor pont ellentétes eredményérünk el.

Diaátmenetek

Az átmenetek a diák közöttimozgásokhoz rendelt animációk.Ez jelzi a közönségnek, hogy új té-ma következik. Általában mindendiához ugyanazt az átmenetethasználjuk, de néhány esetben el-térhetünk ettől, például ha szeret-nénk a téma változtatástérzékeltetni.

A főablakban megjelenített diabeállításához kattintsunk a felada-tok panelen a „Diaátmenetre”, ahol

egy listában az elérhető diaátme-netek vannak felsorolva. Ha a panelalján az „Automatikus előnézet” bevan kapcsolva, akkor minden egyesmódosításnál az átmenet előképeis megjelenik.

Az átmenet további tulajdonsá-gait a panel „Átmenet módosítása”részében adhatjuk meg. A „Sebes-ség” a dia megjelenítési sebességétadja meg. A „Hang” a kiválasztottzene lejátszását írja elő az az átme-nethez. Itt vagy a rendelkezésre ál-ló hangokból választunk, vagysajátot adunk meg. Ha hangot állí-tunk be, akkor lehetőségünk van a„Lejátszás ismétléslének” engedé-lyezésére. Ugyan erre csak ritkánvan szükség, de ott van, ha kellene.

A „Dia továbbítása” résznélmegadhatjuk, hogyan és mikor aka-runk a következő diára ugrani. Az„Egérkattintásra” esetén az egérrelkattintva vagy a szóköz gombot le-nyomva jelenik meg a következődia. Az „Automatikusan utána” ese-tén a diák a megadott idő eltelteután automatikusan megjelennek.

Ez utóbbi esetén egy mezőben ad-hatjuk meg az egy dián töltött időt.

A panel alján három gomb talál-ható. Az „Alkalmazás az összes diá-ra” azt teszi, amit a felirat sugall: azátmenet minden diához hozzáren-delésre kerül. A „Lejátszás” megje-leníti az átmenetet a főablakban. A„Diavetítés” elindítja a bemutatótaz aktuális diától kezdve.

Animációk

Az animációk hasonlóak az át-menetekhez, de nem a diákon, ha-nem az azokon található egyediobjektumokra vannak értelmezve.Segítségével kiemelhetünk, úsztat-hatunk és látványossá tehetjük be-mutatónk egyes elemeit. Haszná-lata fenntartja a hallgatóság figyel-mét az aktuális témára és sorveze-tőként szolgál az előadónak.

Egy animáció létrehozásáhozelőször válasszuk ki a diát, aminszeretnénk azt létrehozni és jelöl-jük ki egy objektumot. Válasszuk az„Egyéni animációt” a „Feladatok”panelen. Kattintsunk a „Hozzá-


Hogyanok – LibreOffice 1 8. részadás...” gombra, ami megnyitja az„Egyéni animáció” dialógust, ahol akiválasztott objektum(ok) animáci-óját választhatjuk ki.

Az Impressben négyféle kategó-riából választhatunk:Bevezető: Animáció, amikor az ob-jektum megjelenik az oldalon.Hangsúlyozás: Kiemelés, mellyelhangsúlyozhatjuk az adott elemet.Pl.: színváltás, villogás, stb.Kilépés: Az objektum az oldalrólvaló eltűnésének animációja.Mozgatási útvonal: Animáció,melynek hatására az objektum egyútvonalat követ.

A dialógus ötödik füle ún. mé-diaobjektumokhoz tartozik. Segít-ségükkel, elindíthatjuk, megállít-hatjuk őket.

Ha kiválasztottunk egy animáci-ót, kattintsunk az „OK” gombra.

Az animáció panel „Hatás” ré-szénél finomhangolhatjuk az ani-mációnkat. A „Kezdés” adja meg,mikor indul az animáció. A „Kattin-tásra” esetén ez vagy egérkattintásvagy a szóköz gomb lenyomásáratörténik meg. Az „Előzővel együtt”esetén több animáció egyszerre, az„Előző után” estén pedig az animá-ciók sorrendben kerülnek lejátszás-ra. A második beállítási lehetőség a

kiválasztott animációtól függ. Moz-gási animáció esetén itt az irányt,színváltoztatás esetén a színt ad-hatjuk itt meg. A „Sebesség” pont-ban az animáció lejátszásisebessége állítható.

Példa animációra

Az animációk igazi ereje az azokkombinációjából adódik. A most kö-vetkező példában egy lista elemeitfogjuk egyesével megjeleníteni.


Amikor egy elem megjelenik, azelőző beszürkül. Az animáció végénminden egyes elem szürke lesz mi-előtt a diaváltás megtörténne.

Hozzunk létre egy új diát a szö-vegmezőbe pedig vegyünk fel négyelemet. Jelöljük ki mind a négy ele-met, majd kattintsunk az egyénianimáció panel „Hozzáadás” gomb-jára. A „Bevezető” fülön jelöljük kia „Beúsztatást” és kattintsunk az„OK”-ra. Minden elemhez adjuk,meg hogy kattintásra jelenjen meg

az animáció, az iránynak „Alulról”legyen megadva, a sebesség pediglegyen olyan, ami a számítógépün-kön jól néz ki.

A színváltoztatás beállításáhozválasszuk ki a dia első három ele-mét, kattintsunk a „Hozzáadás”gombra, majd a „Hangsúlyozás” fü-lön válasszuk a „Betűszín cseréjét”.A három új animáció mindegyiké-hez adjuk meg a kezdést „Előzővelegyütt”-nek, a szín legyen szürke, asebesség pedig legyen olyan, mintamit előzőleg megadtunk. A „Sor-rend” gombokkal mozgassuk aszínváltoztatás animációkat felfelé,egészen a második elem, beúszta-tása alá. A második színváltoztatáskerüljön a harmadik elem beúszta-tása alá, a harmadik színváltoztatáspedig maradjon a negyedik beúsz-tatás alatt.

Utolsó lépésként az összes ele-met elhalványítjuk. Jelöljük ki minda négy elemet. Kattintsunk a „Hoz-záadásra” az animáció panelen. Akilépés fülön válasszuk az „Eltűnés”pontot. Az első animáció induljonkattintásra, a másik három pedig azelőző után. A sebesség most is le-gyen ugyanaz, mint az előbb.

Az animáció teszteléséhez kat-tintsunk a panel „Diavetítés”gombjára. Ha minden pontosan be-állítottunk, akkor az elemek kattin-tás hatására alulról repülnek be adiára, a bemutató végén pedig min-den elem elhalványodik.

Az átmenetek és az animációk akulcsai a professzionális külsejűprezentációknak. Ha óvatosanhasználjuk őket, csiszolt és emléke-zetes bemutatót készíthetünk aközönségünknek. Jegyezzük azon-ban meg, hogy a bemutatónk célja,hogy átadjuk az ötleteinket a hall-gatóságnak, nem pedig hogy csi-csás és túlzásba vitt animációkkalnyűgözzük le őket

Hogyanok – LibreOffice 1 8. rész

Elmer Perry eddigi működése tartal-maz egy Apple I IE-t, hozzáadva egykis Amigát, egy nagy adag DOS-t ésWindowst, egy jó adag Unixot, mind-ezt jól összeturmixolva Linuxszal ésUbuntuval.



LLiibbrreeOOffffiiccee –– 11 99.. rréésszz:: BBaassee

Sokember gyűjt kártyát, köny-vet, képregényt, pillangótvagy egyebeket. Sokszor agyűjtemények rendszerezé-

séhez katalógusokat hozunk létre.Egyéni döntés, hogy mely tulajdon-ságuk alapján rendszerezzük az ele-meket, melyek lehetnek közösek ezekközül, illetve melyek azok, melyekegyedileg azonosítják a tárgyakat.Utolsó lépésben következik a kataló-gus feltöltése. Az adatbázisok is te-kinthetőek hasonló elemek kataló-gusának. Ha már szeretnénk valamitrendszerezni, miért ne használnánkehhez számítógépet.

A Base a LibreOffice adatbázis-ke-zelő modulja. A Base nem adatbázis-kezelő rendszer, hanem egy kliensszoftver az adatbázisokkal való inter-akcióhoz. A Base alapértelmezésbena HSQL nevű nyílt forráskódú adat-bázis-kezelő rendszert használja, deolyan egyéb rendszerekhez is csatla-kozhatunk mint például a MySQLvagy az Oracle. Ezen felül használha-tunk munkafüzeteket is az adatbázi-sunk bemenetének, ahogyan azt a 7.részben (52. számban) meg is tettük.

Az adatbázis létrehozása során

jobb eredményt érünk el, ha előszörszánunk némi időt arra, hogy meg-tervezzük, hogyan fogjuk az adato-kat tárolni. Összeírjuk arendszerezendő tulajdonságokat,meghatározzuk a közös kapcsolato-kat és a gyűjtemény elemeit egye-dileg azonosító módszert. Ez a fázissok későbbi fáradságtól kímél meg,amikor a lekérdezéseken és a kere-sésen kezdünk el dolgozni.

Miből áll egy adatbázis

Mielőtt belekezdenénk a tényle-ges tervezésbe, nézzük meg milyen

elemekből áll egy adatbázis. Azadatbázis legkisebb eleme a mező(field) , mely egy objektum adotttulajdonságát tárolja az általunk de-finiált adatbázisban. A mezők halma-zát bejegyzésnek (record) nevezzük.Egy bejegyzés definiálja az általunkgyűjtött objektum összes tulajdon-ságát. A bejegyzéseket táblákban(table) tároljuk. Egy tábla definiálja abejegyzésekhez tartozó mezőket ahozzájuk tartozó méretadattalegyütt.

Tekintsünk egy adatbázis-táblá-ra úgy, mintha az egy Calc munka-

füzet lenne: a tetején találhatóakaz oszlopok, a cellák a mezők, azegymás melletti mezők pedig a be-jegyzések. A teljes munkafüzet,benne az adatokkal maga a tábla.

Az adatbázis specifikálása

A Base-el foglalkozó cikkekbenegy könyveket tároló adatbázist fo-gunk létrehozni. A példa elég egysze-rű, de – mivel a relációs adatbázisoksok aspektussal rendelkeznek, ezért– viszonylag sok részből áll. Ebben alépésben az előzőek szerint létrefogjuk hozni az adatbázist.

A tárolandó tulajdonságok

Az adatbázisunk tervezésébenfontos, hogy nem szeretnénk bo-nyolult és felesleges adatokat tá-rolni, melyeket később sohasemhasználnánk. Biztos, hogy szükségvan címre és szerzőre, valamint akiadás évére is. Mivel manapságtöbbféle formátumban is olvasha-tunk könyveket, ezért érdemes be-levenni a hordozó média típusát is.Ezek alapján a következő tulajdon-ságokat tároljuk:


Hogyanok – LibreOffice 1 9. rész: Base

• Cím• Szerző• Kiadás éve• Média típusa

Kapcsolatok

A kapcsolatok miatt lesz „reláci-ós” az adatbázisunk. A tulajdonságoklistája alapján elsőre úgy tűnhet,hogy elegendő egy tábla négy mező-vel. Viszont bajba kerülhetünk, haegy könyvnek több szerzője van, vagyha az egyik könyvünk több formá-tumban is megvan. Persze az összesszerzőt bepréselhetjük egyetlen me-zőbe, de akkor a szerzők alapján va-ló keresés igen nehézkessé válna.Létrehozhatnánk több mezőt a szer-zőknek, de hányat is pontosan? Álta-lánosítva: egy könyvhöz több szerzőtartozik. Ugyanez igaz a média típu-sokra is.

A megoldás a kapcsolatok (relati-onship) bevezetése, melyek külön-

böző táblák adatait köti össze. Relá-ciós adatbázisokban az alábbi háromtípusú kapcsolat definiálható:• Egyazegyhez– Egy tulajdonsághozegyetlen egy másik kapcsolódik.Például egy embernek egy házastár-sa lehet.• Egya többhöz – Egy tulajdonsághoztöbb kapcsolódó tartozik. A fentipéldában egy könyvhöz több szerzőtartozhat.• Több a többhöz – Több különbözőtulajdonságnak több kapcsolódó tu-lajdonsága lehet. Egy iskolában pél-dául a diákoknak több különbözőtanáruk lehet.

A példánkban két darab egy atöbbhöz kapcsolat van. Egy könyvhöztöbb szerző tartozhat, valamint egykönyv több formátumban is jelen le-het. Ezeket a kapcsolatokat figyelem-be véve tervezzük meg az adatbázist.

Az adatbázis tervezése

Hasznos lehet az adatbázist elő-ször papíron vagy egy ábrakészítőprogramban megtervezni, mielőttelkezdenénk a Base-el dolgozni. Énszemély szerint a Dia nevű nyílt for-rású programot használom, miveltartalmaz egy olyan UML (UnifiedModeling Language) modult, mellyelprogramozási ábrákat lehet készíte-ni. Nem kell tudnunk sokat az UML-ről ahhoz, hogy megtervezzük azadatbázisunkat. A következőkbenennek menetét vesszük át.

Az adatbázisunk fő eleme a Books(könyvek) tábla. Tudjuk, hogy szük-ség van benne egy Title (cím) és egyPublished (kiadás éve) mezőre, emel-lett pedig kell még egy mező, melyegyedileg azonosít minden bejegy-zést. Mivel előfordulhat, hogy kétkönyvnek ugyanaz a címe, ezért egyautomatikusan generált BookID ne-vű mezőt fogunk létrehozni.

Az Authors (szerzők) táblába fel-

vesszük a szerzők nevét (Name) ésegy egyedi, generált AuthorID me-zőt. A Media (média típusa) táblábais két mező kerül: a Type (média típu-sa) és a MediaID.

Most, hogy megvan a három táb-lánk, össze kell őket kapcsolnunk. Akapcsolat egy ún. külső kulcs (forei-gn key) segítségével történik. A kül-ső kulcs egy mező, mely összekapcsoljaa bejegyzést egy másik táblával. Mi-vel a példánk összes kapcsolata „egya többhöz” típusú, ezért nem elegen-dő a Books tábla egyetlen mezőjé-ben hivatkozni a szerzőkre és amédiatípusokra. A kapcsolat létreho-zásához köztes táblákat hozunk létre,melyek a bejegyzések azonosítóihozhozzárendelik a külső kulcsokat.

Két köztes táblára van szükségünk,melyek neve legyen BooksAuthors(könyvek szerzői) és BooksMedia(könyvformátum). A BooksAuthorstartalmazzon két mezőt, a BookID-t

full circle magazin LibreOffice 3. kötet 1 0 Tartalom Ʌ

és az AuthorID-t, melyek a Book ésaz Author táblák azonosítóit kapcsol-ják össze. A BooksMedia tábla hason-lóan működik: a BookID és a MediaIDnevű mezők kötik össze a Books és aMedia táblák azonosítóit.

A fenti UML diagramon láthatóaka táblák közötti kapcsolatok. Min-den doboz egy táblátreprezentál. A tábláknevei a dobozok tetejéntalálhatóak, alattuk pe-dig a táblák mezői a tí-pusukkal. A típusokat akövetkező részben fog-juk tárgyalni. A dobozokközötti vonalak mutat-ják a kap- csolatokategyik táblából a másik-ba. Az „1 ..1 ” jelölés mu-tatja, hogy a mező „egy az egyhez”kapcsolatban van a másik táblábantalálható mezővel. Értelemszerűenaz „1 ..n” jelölés „egy a többhöz”kapcsolatot jelöl. Például a BookIDmező a Books táblában össze vankötve a BooksAuthors tábla BookIDmezőjével. A Books tábla BookIDmezőjénél levő 1 ..n jelölés azt jelen-ti, hogy egy könyv több mint egy be-jegyzést képes hivatkozni aBooksAuthors táblából. A BooksAut-hors tábla BookID mezője oldalán ajelölés 1 ..1 , ami szerint ez a kapcso-lat egyetlen elemet jelöl ki a Books

táblában.

Ezzel a tervvel könnyedén létre-hozhatjuk az adatbázisunkat, nincsszükség további módosításra. Tud-juk, hogy milyen táblákra van szük-ségünk és hogy köztük milyen kap-csolat van. Bár ez elsőre fáradsá-gosnak tűnhet, később sok időt

spórolhatunk meg vele,mivel már előre végig-gondoltuk hogyan hoz-zuk létre és hogyanfogjuk használni az adat-bázisunkat.

Következő alkalom-mal létre fogjuk hozni atáblákat és a kapcsolato-kat a LibreOffice Base-ben. A tervezésnek kö-

szönhetően ez gyors és egyszerűlesz.

Hogyanok – LibreOffice 1 9. rész: Base


11 66xx11 66 SSUUDDOOKKUU

A megoldás a 1 8. oldalon van

A 1 6x1 6-os hálót töltsd ki 0 és 9 közötti számokkal és A és Fközötti betűkkel úgy, hogy minden sor, oszlop, valamint 4x4-esmezőben csak egyszer szerepeljenek a számok 0 és 9, valamint abetűk A és F között.

A rejtvényt a The Puzzle Club - www.thepuzzleclub.com -bocsátotta rendelkezésünkre.



LLiibbrreeOOffffiiccee –– 2200.. rréésszz:: BBaassee

Az adatbázisok elsődlegescélja objektumok vagyadatok tárolása. Az előzőelkészítettünk egy köny-

veket tároló adatbázis leképezését.Megterveztük az adatokat tárolótáblákat és kapcsolatokat definiál-tunk köztük. Az eddigieket felhasz-nálva most elkészítjük az adatbázisállományunkat, melyhez hozzáad-juk a táblákat és a kapcsolatokat.

Az adatbázis állománylétrehozása

Ahogy azt már említettem, a Ba-se egy interfész adatbázisok meg-nyitására és módosítására. Habársokféle adatbázishoz tudunk kap-csolódni, most csak az alapértelme-zett HSQL adatbázist fogjukhasználni a könyvek tárolásához.

Az adatbázis varázslóhoz vá-lasszuk az „Adatbázis” lehetőségeta LibreOffice kezdőoldaláról, vagya Fájl > Új > Adatbázis pontban. Avarázsló első oldalán kiválaszthat-juk, hogy egy meglévő, vagy egy újadatbázissal szeretnénk dolgozni.Válasszuk az „Új adatbázis létreho-zása” pontot és kattintsunk a „Kö-vetkező”-re.

A második oldalon regisztrálhat-

juk a létrehozandó adatbázist. A re-gisztráció után az adatbázis adataiminden más LibreOffice dokumen-tumban elérhetőek lesznek. Ne-künk erre most nincsenszükségünk, ezért válasszuk a„Nem, az adatbázis-regisztráció ki-hagyása”-t. Jelöljük be a „Táblákmegnyitása szerkesztésre”-t majd a„Befejezést”. A felugró dialógusab-

lakban válasszuk ki az adatbázis-ál-lomány helyét és nevét (az énállományon neve szimplán „köny-vek”).

Mindezek után a Base főablakajelenik meg. Balra lent találhatóakaz adatbázis alkotóelemei. A jobbfelső részben jelennek meg azegyes elemekhez tartozó művele-tek, alatta pedig a már létrehozottobjektumok.

Mező típusok

Az első táblánk létrehozásaelőtt tekintsük át a gyakoribb adat-bázis-mező típusokat, melyek igensokfélék lehetnek. Az egyes típu-sok között sok egyforma van, mely-nek oka a kompatibilitásmegőrzése. A leggyakoribb típusok


Hogyanok – LibreOffice 20. rész: Basea következőek:

Integer – Egy egész szám, pl. 1 23VarChar – Változó hosszúságú ka-rakterlánc, melynek definiálhatóegy maximális hossz.Date – Dátum érték pl. 1 0-1 5-201 2(a formátum területfüggő).Time – Időt tároló típus, pl.09:1 5:25.Decimal – Egy valós szám mely egyegész számból és a törtrészből te-vődik össze. Pl. 1 23.25 (az elválasz-tó karakter területfüggő).

Nekünk elegendő lesz az Inte-ger és a VarChar használata.

A táblák létrehozása

A Base-ben háromféleképpenhozhatunk létre táblákat: varázsló-val, a tervező nézetben és SQL pa-rancsokkal. A varázsló csak akkorhasználható ha megelégszünk az-zal, hogy az oszlopok neveit egyelőre definiált listából választhat-juk ki. Az SQL módszer a nyelv ala-pos ismeretét feltételezi, melytúlmutat ezen a cikken. A legjobbválasztás általában a tervező nézet,mely egy általunk kitöltendő listánjeleníti meg a létrehozandó táblarészleteit. Mi is ezt fogjuk használ-ni.

Kezdjük a Books táblával. Vá-lasszuk bal oldalon a „Táblák” pon-tot az adatbázis lapon. A Feladatok

lapon válasszuk a „Tábla létrehozá-sa tervezőnézetben” pontot, melymegnyitja a tervező dialógust. Bal-ról jobbra haladva a következő tu-lajdonságokat rendelhetjük amezőkhöz: a mező neve, típusa és aleírása. Ez utóbbi nem kötelező, demegjegyzések tároláshoz jól hasz-nálható. Alul találhatóak a kiválasz-tott mezők részletei, ahol atípusnak megfelelő finombeállítá-sokat hajthatjuk végre.

Az első mező neve legyen Boo-kID, a legördülő menüben adjukmeg a típust Integernek. Megjegy-zést tetszőlegesen adatunk hozzá.A tulajdonságoknál állítsuk az „Au-tomatikus értékadás”-t igenre,melynek hatására egy kulcs ikonjajelenik meg a mező mellett, ezzeljelezve, hogy ez az elsődleges(vagy kulcs) index. A második sorbaírjuk a név rovatba: Title. A típus le-gyen VarChar. A leírás itt is tetsző-

leges. Hossznak hagyjuk meg azalapértelmezett 1 00-at. A harma-dik mező neve legyen Published, tí-pusa pedig VarChar. A hosszúságotállítsuk be 1 2-re. Én a Date helyettVarChart használok, mivel egyrésztcsak az évet szeretnék tárolni, vala-mint ha ez az adat nem ismert, ak-kor be tudom írni, hogy„ismeretlen”. Kattintsunk a men-tésre, majd kérésre adjuk meg atábla nevét Books-nak.

A másik két táblánk, az Authorsés a Media ugyanígy készül el. AzAuthors esetén két mezőt adjunkhozzá: AuthorID, Integer (Automa-tikus értékadás: Igen); és Name,VarChar (hossz: 50). A Media táblá-nál ugyanez: MediaID, Integer (Au-tomatikus értékadás: Igen); ésType, VarChar (hossz: 25).

A két külső kulcs táblát egy ki-csit másképp kell kezelnünk. A

BooksAuthors táblában hozzunklétre két Integer mezőt BookId sAuthorID néven. Kattintsunk a do-bozra az első rekord előtt. A Shiftbillentyűt tartsuk lenyomva, majdkattintsunk a dobozra a másodikelőtt. Ennek hatására mindkét me-ző kijelölésre kerül. Jobb klikk,majd a menüből válasszuk az „El-sődleges kulcs” lehetőséget. Ezzelegy ún. kombinált kulcsot hozunklétre, azaz a két mező együttesenalkot elsődleges kulcsot, melyegyedileg azonosítja a tábla egyesrekordjait. A BooksMedia táblaesetén szintén két Integer mezőthozunk létre BookID és MediaIDnéven. Ezeket is jelöljük ki, kattint-sunk jobb gombbal és definiáljukőket elsődleges kulcsként.

Kapcsolatok létrehozá-sa

Ha készen vagyunk a táblákkal,akkor következhet az azokat össze-kötő kapcsolatok definiálása. A há-rom fő tábla és a külső kulcs táblákközött fogunk kapcsolatokat létre-hozni.

A Relációk dialógus megjelení-téséhez menjünk az Eszközök > Re-lációk pontra. Itt a táblák listájajelenik meg. Válasszunk ki egy táb-lát és kattintsunk a „Hozzáadás”-ra.A könnyű kezelhetőség miatt az


Hogyanok – LibreOffice 20. rész: Basealábbi sorrendben adjuk hozzá atáblákat: Authors, BookAuthors,Books, BooksMedia, Media. Hamegvagyunk, kattintsunk a „Bezá-rás”-ra.

Ragadjuk meg a Books BookIDmezőjét és húzzuk a BooksAuthorsBookID mezőjére. A Relációk dialó-gus bukkan fel. A „Beállítások fris-sítése” pont alatt válasszuk a„Kaszkádolt frissítés”-t és kattint-sunk az „OK”-ra. Ennek hatására amező frissülni fog, ha a Books táblafrissül. Ugyanezt a műveletet vé-gezzük el a következő három párra:Authors.AuthorID – BooksAut-hors.AuthorID, Books.BookID –BooksMedia.BookID és Media.Me-diaID – BooksMedia.MediaID. Akapcsolatoknak körülbelül úgy kellkinézniük mint a képen.

Most, hogy létrehoztuk a táblá-kat és a kapcsolatokat, folytathat-juk a munkát az űrlapokkészítésével, melyekkel az adatbe-vitelt valósíthatjuk meg. A követke-ző részben ezekkel a beviteliűrlapokkal fogunk foglalkozni, me-lyeken keresztül az eddigi munkánk

egy használható rendszerré állössze.




LLiibbrreeOOffffiiccee –– 2211 .. rréésszz:: BBaassee űűrrllaappookk

A LibreOffice Base-t be-mutató sorozatunkbanezidáig megterveztük azadatbázisunk elrendezé-

sét, létrehoztuk a táblákat és aköztük definiált kapcsolatokat.Most el kell gondolkodnunk azon,hogyan töltsük fel a táblákat éskapcsoljunk össze mindent. Atáblákat szerkeszthetjük manuális-an is, de a legjobb módszer az űr-lapok létrehozása. A alábbiakbanhárom beviteli mezőt (Authors,Media, és Books) fogunk létre-hozni. Először az szerzőkkel és amédiákkal kezdjük, mivel ezek alegegyszerűbbek, majd a könyvek-hez tartozó űrlappal tesszük teljes-sé a rendszert.

A ‘Szerzők’ és a ‘Média’űrlapok létrehozása

Jelöljük ki az űrlapokat a baloldali Adatbázis panelen. Kétféle-képpen tudunk űrlapokat létre-hozni, a varázsló használatávalvagy a Tervező nézet alkalmazásáv-al. Az Szerzők és a Média űrlaphoza varázslót fogjuk használni. A Fe-ladok panelen kattintsunk a‘Tündér használata űrlap létre-hozáshoz’ pontra, mely elindítja avarázslót.

Az első lépésben válaszuk ki azAuthors táblát a lenyíló menüből, aName mezőt pedig tegyük a hasz-nálandó mezők közé. Ehhez válasz-szuk ki a mezőt és használjuk aziránygombokat. Kattintsunk a‘Következő’ gombra.

A következő lépés az al-űr-lapokkal foglalkozik, de a Szerzőkűrlaphoz erre nincs szükség. Klikk akövetkezőre. A 3. és a 4. lépés ki-marad, mivel azok az al-űrlapokbeállításait tartalmazzák, amit minem használunk ki a példánkban.

Az 5. lépés a mezők elrendezé-sével foglalkozik. Mivel nekünkcsak egy mezőnk van, ezért a táblaelrendezést választjuk. Válasszukezt ki és klikk a következőre.

A 6. lépésben állítható be, hogy-an is akarjuk használni az űrlapot.Mivel mi szeretnénk az összes ad-atot megjeleníteni, ezért válasszukezt a lehetőséget és klikk a követ-kezőre. Választhatunk persze elté-rő háttér elrendezést is, vala-minthogy az elemekhez tartozzon-e ke-ret és ha igen, akkor 3D-s vagy simalegyen. az. Klikk a következőre

A 8. lépésben nevezzük el az űr-lapot ‘Szerzők’-nek és adjuk meg,hogy akarjuk-e továbbra is szer-

keszteni a beállításokat vagy sem,majd kattintsunk a ‘Befejezés’-re,melyre megjelenik a képernyőnkönaz új űrlap. Zárjuk be és mentsük ela munkánkat.

A ‘Média’ űrlapot ugyanígy kelllétrehozni, csak más táblát kellkijelölni a létrehozáskor.

A ‘Könyvek’ űrlap létre-hozása

Ugyan a ‘Könyvek’ űrlap létre-hozásához is a varázslót fogjukhasználni, a létrehozás után méghozzá kell adnunk a szerzőkkel és amédiákkal való kapcsolatokat.Menjünk végig a varázslón ezúttal a‘Books’ táblával valamint a ‘Title’ ésa ‘Published’ mezővel. Az al-űr-lapokat ezúttal is kihagyjuk, mivelezeket manuálisan állítjuk be. Azelrendezés lehet ‘Oszlopos –Címkék felül’ vagy ‘Oszlopos –Címkék balra’. Én az elsőtválasztottam. A cím megadása utánválasszuk ki az ‘Űrlap szerkesztése’pontot, melyre az űrlap szerkeszt-hetővé válik. Két al-űrlapot fogunkhozzáadni, ami az ‘Authors’ és a‘Media’ táblákkal való kapcsolatot

teremti meg.

Az űrlap alatti eszköztáronválasszuk ki az ‘Űrlap navigátort’,ami egy kis dialógus-ablakbanjeleníti meg az űrlap elemeit. Jobbklikk a ‘Fő űrlapra’ és ’ Új űrlap’. Azúj űrlap megjelenik a listán. Mivelez alapból ki van választva, csakgépelünk be a nevét, mely legyen‘FormAuthors’. Ezzel az űrlappalkapcsolódunk az ‘Authors’ tábláhoza ‘BooksAuthors’ táblán keresztül.Jobb klikk a ‘FormAuthors’-ra ésválasszuk a ‘Tulajdonságokat’. Az‘Adat’ fülön válasszuk a ‘Tábla’ pon-tot ‘Adattípus’-nak az ‘Adat’-nakpedig a ‘BooksAuthors’ -t. Kattint-sunk az ellipszis gombra a ‘Mester-mező listázása’ mellett. A mező-kapcsolat dialógus jelenik meg. A‘BooksAuthors’ alatt válasszuk a‘BookID’-t, a ‘Books’ alatt pedig sz-intén a ‘BookID’-t. Klikk az ‘OK’gombra és zárjuk be az ‘Űrlapbeállításai’ dialógust.

Készítsünk egy másik al-űrlapota ‘MainForm’ alá ‘FormMedia’néven. A tulajdonságoknál az adat-típus legyen ‘Tábla’ a tartalom


Hogyanok – LibreOffice 21 . rész: Base űrlapok

pedig ‘BooksMedia’. Klikk az el-lipszisre a ‘Mestermező listázása’mellett és válasszuk a ‘BookID’-t a‘BooksMedia’ és a ‘Books’ alatt is.Kattintsunk az ‘OK’-ra és zárjuk beaz ‘Űrlap beállításai’ dialógust.

Most következik a szerzőkhözés a médiákhoz tartozó grafikuselemek létrehozása. Fontos, hogyegyszerre több elemet is ki tudjunkjelölni ezért a tábla a legmeg-felelőbb elem. Kattintsunk a‘További elemek’ gombra a baloldali eszköztáron, melyre egyújabb dialógus ugrik fel.

Győződjünk meg róla, hogy a‘FormsAuthors’ van kiválasztva az‘Űrlap navigátor’-on. Kattintsunk a‘Tábla’ gombra a ‘További elemek’eszköztáron. A címhez és a kiadás

dátumához tartozó beviteli mezőkalá rajzoljunk egy táblát az oldalon.Kattintsunk jobb gombbal az újtábla fejlécére és válasszuk az ‘Os-zlop beillesztése’ > ‘Lista’ elemet.Jobb klikk az újonnan létrehozottoszlopra és válasszuk az ‘Oszlop’pontot, mely megjeleníti annak tu-lajdonságait. Az ‘Általános’ fülönállítsuk a címkét ‘Szerző’-re, majdváltsunk ‘Adat’ fülre. Az adatmezőlegyen az ‘AuthorID’, melyenkeresztül a Base tudni fogja, hogy a‘BooksAuthors’ tábla ‘AuthorID’mezőjéhez szeretnénk kapcsolódni.A lista tartalmának típusa legyen‘Sql’. A lista tartalmának mega-dásához egy rövid SQL utasítást

rendelünk a listánk kitöltéséhez,mely az ‘Authors’ tábla neveit sor-olja fel. Kattintsunk a lefele mutatónyílra, ami az utasítás megadásá-hoz használható dobozt jelenítmeg. Az SQL utasítás a következő:

SELECT “Name”, “AuthorID”FROM “Authors”

Ez kiválasztja az összes be-jegyzést a az ‘Authors’ táblából. Amező értékét állítsuk 1 -re. Ezmegadja, hogy melyik mező ker-üljön a listára. Mivel mi a ‘name’mezőt választottuk ki először,ezért választja ki az 1 -es érték aneveket a listára. Zárjuk be a listatulajdonságait és mentsük el a

munkánkat.

A ‘Média’ grafikus elemeit ugy-anúgy kell beállítani, mint az előző


esetben. Válasszuk a ‘FormMedia’elemet az Űrlap navigátoron. Ra-jzoljuk meg a tábla elemet jobbra acím és a kiadás éve elemtől. Hoz-zunk létre egy oszlopot. Nyissukmeg a tulajdonságait és állítsuk acímkéjét ‘Médiá’-ra. Az adatmezőlegyen ‘MediaID’ a lista elemeinektípusa pedig ‘Sql’. Az SQL lekérde-zés a listához legyen a következő:

SELECT “Type”, “MediaID”FROM “Media”

A mező értéke legyen 1 .

Ezzel készen vagyunk az űrlap-pal. Mentsünk és zárjuk be azt.

Az űrlapok használata

A ‘Szerzők’ és a ‘Média’ űrlapokegyszerűek és könnyen használ-hatóak. Csak jelöljünk ki egy üressort és gépeljük be a nevet vagy atípust. A könyvek hozzáadása előttfel is kell venni néhány szerzőt éstípust. A ‘Könyvek’ űrlap szinténkönnyen használható. Töltsük ki acímet és a megjelenés évét (utóbbilehet ‘ismeretlen’, ha nem tudjuk).A szerzők és a média táblák egylistán keresztül segítenek kiválasz-tani a megfelelő szerzőt és a típust.Fontos, hogy egyszerre többekkiválaszthatunk ezek közül. Egy újbejegyzés létrehozásához kattint-sunk egy új sorra vagy a‘Következő’ gomba az Űrlap

vezérlő eszköztárán.

Most már van egy működőmetódusunk az adatok bevitelére.Bár ez a beállítás jól működik, vanegy hátránya: ha kiderül hogy szük-ség van egy szerzőre vagy egy mé-dia típusra, ami még nincs jelen,akkor be kell zárni az űrlapot és amásik űrlapokat használva kell azthozzáadni. A következő részbenmegpróbáljuk ezt a kényelme-tlenséget is kiküszöbölni.

Legközelebb létrehozunk egylekérdezést és egy jelentést,mellyel információt nyerhetünk kiaz adatbázisunkból.

Hogyanok – LibreOffice 21 . rész: Base űrlapok




LLiibbrreeOOffffiiccee –– 2222.. rréésszz::BBaassee lleekkéérrddeezzéésseekk ééss jjeelleennttéésseekk

H a végigkövetted ezt a Lib-reOffice Base-ről szólósorozatot, akkor most vanegy adatbázisfájlod táb-

lákkal és kapcsolatokkal. Űrlapokonkeresztül viheted be az információ-kat az adatbázisodba, de mi a helyzetaz információk adatbázisból való ki-nyerésével? A Lekérdezéseket és Je-lentéseket arra használod, hogyadatokat nyerj az adatbázisodból – aLekérdezések meghatározzák, mi-lyen adatokat nyersz ki, a Jelentésekpedig meghatározzák a kinyert ada-tok megjelenítését. Létrehozunk egylekérdezést és egy jelentést, hogymegmutassuk, hogyan tudsz jelen-tést generálni az adataidról.

LEKÉRDEZÉS LÉTREHOZÁSA

A lekérdezések az adatbázisodbanlévő adatokat kérik ki. Három lehető-séged van lekérdezés létrehozására:egy tündér, a tervezőnézet és az SQL-nézet. A tündér nem működik azzal arelációs adatbázistípussal, amit készí-tettünk, az SQL pedig kívül esik az út-mutató hatókörén, így a tervezőnézetetfogjuk használni a lekérdezésünk lét-rehozásához. Olyan lekérdezést ho-

zunk létre, amely a tábláinkban lévőösszes fontos mezőt tartalmazza: cím,kiadás éve, szerző(k) és típus(ok).

Kattints a Lekérdezésekre az Adat-bázis ablaktáblában, majd kattints aLekérdezés létrehozása a tervezőné-zetben menüpontra a Feladatok ab-laktáblában. Egy Query Design űrlapjelenik meg, egy Tábla vagy lekérde-zés hozzáadása felbukkanó párbe-szédablakkal. Add hozzá az összestáblát a Query Design űrlaphoz, majdzárd be a felbukkanó ablakot. Olyanűrlapra fogsz kerülni, amely nagyonhasonlít a kapcsolattervhez, amelyetelőzőleg létrehoztunk. A táblák alattlátsz egy űrlapot, amely tartalmaznifogja azokat a mezőket, amelyeket

bele akarunk vonni a lekérdezésünk-be. A Könyvek táblából húzd át a Címés Kiadva mezőket az űrlapra. Húzdát a Nevet a Szerzőkből, valamint aTípust a Média táblából. Ez minden,amire szükségünk van ehhez a lekér-dezéshez. Mentsd el Összesmező né-ven. Zárd be a Query Design űrlapot.

Most van egy lekérdezésed, hogy

ezt felhasználd az adatbázisodhoz ké-szülő több jelentésed létrehozásá-nál. Ha kíváncsi vagy a lekérdezésedlétrehozásához használt SQL-re, jobbgombbal rákattinthatsz az újonnanlétrehozott lekérdezésre és válaszdki a Szerkesztést az SQL-nézetben.Ez felhozza az SQL-nézetet az éppenelkészített lekérdezéshez tartozó tel-jes SQL utasítással. Nem javasolnámezt módosítani, hacsak nem vagy jár-tas az SQL-ben, de ha több lekérde-zést készítesz tervezőnézetben, majdmegnézed őket SQL-nézetben, az se-gíthet neked, hogy elkezdd megta-nulni az SQL-t.

JELENTÉS LÉTREHOZÁSA

Egy jelentés futtat egy lekérdezéstés valamilyen általad használható for-mában megformázza a lekérdezés


Hogyanok – LibreOffice 22. rész: Base lekérdezések és jelentések

eredményeit. Sok különböző jelentéstkészíthetsz azzal a lekérdezéssel, ame-lyet létrehoztunk – attól függően, ho-gyan csoportosítod a lekérdezésbőlszármazó adatokat. Létrehozunk egyjelentést a könyveink médiatípusokszerinti rendezéséhez, és javasolni fo-gom, hogyan készíthetsz más jelenté-seket ugyanazt a lekérdezést hasz-nálva.

Csak egy mód van egy jelentéslétrehozására – használd a tündért.Válaszd ki a Jelentéseket az Adat-bázis ablaktáblában és kattints aTündér használata jelentés létreho-zásához menüpontot. Egy jelentés-sablon ablak jelenik meg ajelentéstündérrel együtt. Tényle-gesen a sablont láthatod kitöltőd-ni, ahogy végigmész a tündérlépésein, és ez ad néhány ötletetarról, hogyan fog kinézni a végle-ges jelentésed.

Az első lépésben fogod a lekér-dezésedet és a jelentésben használ-ni kívánt mezőidet. Hacsak nemválasztottad már ki, válaszd ki azÖsszesmező lekérdezést, amit ép-pen most készítettünk. Mozgasd átaz összes mezőt a Mezők a jelentés-ben dobozba a >> gombra kattintva.Ha olyan jelentést akarnál létrehoz-ni, amely csak néhány mezőt hasz-nál, csak a szükséges mezőket

jelölnéd ki. A mi jelentésünkhöz azösszes mezőt felhasználjuk. Kattintsa Továbbra.

A második lépés a mezőink címké-zése. Itt meghatározzuk, hogyan cím-kézzük fel a mezőket a jelentésben.Módosítsd a Típus címkéjét Médiatí-pusra, a nevet pedig Szerző(k)re. Kat-tints a Továbbra.

A harmadik lépésben a csoporto-sításainkat hozzuk létre. A csoporto-sítások vezérlik azt, hogy a mezőkethogyan összesítjük és rendezzük el ajelentésben. A csoportosítás fontos,mivel arra használhatjuk, hogy telje-

sen más jelentést készítsünk attólfüggően, hogyan csoportosítjuk amezőket. Például ha a szerzők sze-rinti címekről akarsz jelentést készí-teni, akkor a Nevet teszed meg elsőcsoportodnak, majd a Címet alcso-portként. A mi jelentésünkhöz Mé-diatípusok szerinti címekről készí-tünk jelentést, így a mi csoportosítá-si sorrendünk a Típus, Cím és Kiadva.A Kiadva mezőt azért adjuk hozzá,mert ha több, mint egy szerző van, akiadás dátuma ismétlődni fog a je-lentéssablonban, mellékhatásként,amelyet nem kívánunk. Kizárjuk anév mezőt, mert ha több, mint egyszerző van, együtt akarjuk őket fel-sorolni. Kattints a Továbbra.

A rendezést a negyedik lépésbenvégezzük el, de itt nem sokat fogjukhasználni. Észre fogod venni, hogycsak azt módosíthatod, hogy a ren-dezés növekvő vagy csökkenő a cso-portosításainkra nézve. A negyedikdobozban válaszd ki a Nevet és

hagyd Növekvőben. Kattints a To-vábbra.

Az ötödik lépésben kiválasztha-tunk egy elrendezést az adatok és afejléc számára. Mindegyikhez több-féle van, és megváltoztatják a jelen-tés kinézetét. Az enyémet alapér-telmezett beállításon hagytam, dejátszadozz szabadon ezekkel a beál-lításokkal. Az Adatok elrendezése lis-tadoboz alatt kiválaszthatod, hogy ajelentés fekvő vagy álló legyen. Eh-hez a jelentéshez úgy gondolom, azálló lesz a legjobb. Kattints a Tovább-ra.


Az utolsó lépés az, ahol a jelen-tést létrehozzuk. Adhatsz neki címet,jelezheted, hogyan használod majda jelentést, és mit kell vele tenni. En-nek a jelentésnek add azt a címet,hogy Cím típus szerint. Most két kér-dést kell megválaszolnunk. Milyen tí-pusú jelentést akarsz létrehozni? Astatikus jelentés egyszeri jelentés.Nem változhat. Ha egyszer létrehoz-tad, az adatok fixek. Ha viszont olyanjelentést akarsz, amit újra felhasznál-hatsz, dinamikus jelentést akarsz. Egydinamikus jelentés csak egy sablon,amelyet újra és újra felhasználhatsz.Ehhez a jelentéshez dinamikus jelen-tést akarunk, amelyet újra felhasznál-hatunk, így válaszd a Dinamikusat.

Hogy akarod folytatni a jelentéslétrehozása után? A jelentéselrende-zés módosítása megengedi számod-ra, hogy a jelentést Writer dokumen-tumként szerkeszd. A Jelentés létre-hozása most nyilvánvaló, kitölti azadatokat és generálja a jelentést. Ké-sőbb mindig módosíthatjuk az elren-dezést, így a Jelentés létrehozásamost menüpontot választjuk. Kat-tints a Befejezésre.

A Base generálja a jelentésünketés megjeleníti egy Writer ablakban.Ez a generált jelentés csak olvasha-tó. Ha szerkeszteni akarod a jelen-tés szövegét vagy elrendezését,

zárd be. A Jelentések ablaktáblábankattints jobb gombbal a jelentésed-re és szerkeszd meg. Ez megnyitjaWriterben a jelentéssablont, aholhozzáadhatsz szöveget, grafikát,stb., éppúgy, mint bármely Writerdokumentumban tennéd. Csak légyóvatos, amikor bármi olyat módosí-tasz a cellákban, ahová az adatokathelyezte.

Ebben az útmutatóban lekérde-zést és jelentést hoztunk létre. Ját-szadozz a csoportosítási és rendezésibeállításokkal a jelentéstündérbenés csak nézd, hány különböző jelen-tést készíthetsz abból a lekérdezés-ből, amit létrehoztunk.

Legközelebb makrókat fogunkhasználni, hogy fejlesszük az adatbá-zisunkat és lehetővé tegyük, hogysokkal inkább úgy működjön, mintegy alkalmazás.

Hogyanok – LibreOffice 22. rész: Base lekérdezések és jelentések


11 66xx11 66 SSUUDDOOKKUUA 1 6x1 6-os hálót töltsd ki 0 és 9 közötti számokkal és A és F kö-zötti betűkkel úgy, hogy minden sor, oszlop, valamint 4x4-esmezőben csak egyszer szerepeljenek a számok 0 és 9, valamint a

A rejtvényt a The Puzzle Club – www.thepuzzleclub.com – bo-csátotta rendelkezésünkre.

http://www.thepuzzleclub.com



LLiibbrreeOOffffiiccee –– 2233 .. rréésszz:: BBaassee ffoorrmmookk ééss mmaaccrróókk

Asorozat előző négy részé-ben lassan felépítettünkegy adatbázis állományt aLibreOffice Base eszközé-

vel. Az adatbázishoz létrehozottűrlapokkal az adatbevitelt, a lekér-dezésekkel pedig az adatok megje-lenítését oldottuk meg. Most egyhasználható állomány áll rendelke-zésünkre a könyvtárunk nyilvántar-tásához. A jelenlegi dizájn azonbantartalmaz egy megoldandó hibát.Ha új szerzőt akarunk hozzáadni akönyvek űrlapon, akkor először bekell zárnunk az űrlapot és egy mási-kat kell megnyitnunk. Ha fel tud-nánk új szerzőt venni közvetlenül aa könyvek űrlapon, akkor az sokkalinkább hasonlítana egy alkalmazás-ra és könnyebbé tenné az adatbevi-telt. Ez rövid makrók segítségévelérhetjük el.

A LibreOffice Basic nyelv nagy-ban hasonlít a többi Basic nyelvre(például a Visual Basic-re). A Lib-reOffice dokumentum módosításá-hoz az azt kezelő Unokeretrendszert használjuk fel. Ez akeretrendszer igen összetett, delegjobb tudásom szerint megpró-bálom elmagyarázni az általunkhasznált tulajdonságokat. Nem az acél, hogy megtanuljunk makrókatírni, hanem hogy tudjuk őket hasz-nálni.

A MAKRÓK BIZTONSÁGA ÉS

BEÁLLÍTÁSAI

Ugyan a makrókkal klassz dolgo-kat valósíthatunk meg, de alkalma-zása problémákat is okoz.Néhányan a makrókat arra használ-ja, hogy mások gépéhez hozzáfér-jen, ezért fontos, hogy ejtsünknéhány szót a makrók biztonságá-ról. Akár Linuxon, Mac-en vagy Win-dowson futtatjuk a LibreOffice-tegy kártékony makró képes tönkre-tenni az adatainkat.

A LibeOffice makró biztonsága

egyszerű. Az Eszközök > Beállítá-sok, majd a LibreOffice menüpontalatt válasszuk a “Biztonság” pon-tot. A “Makróbiztonság” pontrakattintva megjelennek a biztonságibeállítások. Négy lehetőségünkvan. Soha ne használjunk az ”Ala-csony” biztonságot, mivel ez kérdésnélkül lefuttat minden makrót. Én a“Közepes” beállítást javaslom, mi-vel ekkor egy makrókat tartalmazódokumentum megnyitása eseténnekünk kell engedélyezni a futta-tást. A “Magas” és “Nagyon magas”beállításhoz a dokumentumnak di-gitálisan aláírtnak, vagy egy meg-bízhatónak jelölt könyvtárban kelllennie. Bár ez nagyszerűen hang-zik, de szerintem a felhasználómegérzéseinél nincs erősebb. Álta-lában tudjuk, hogy mely dokumen-tumokban számítunk makrókra. Hanem vagyunk biztosak, ne engedé-lyezzük a futtatást. A dialógus be-zárásához és a mentéshezkattintsunk az “OK” gombra.

Most pedig lépjünk tovább azérdekes részre.

A MAKRÓK

Négy makrót fogunk megírni aadatbázisunkhoz, melyek közül há-rom az űrlapok megnyitásáért, azutolsó pedig a szerzők és a média-típusok listájának frissítéséért fele-

lős. A makrók célja, hogy olyanfeladatokat oldjunk meg velük,amelyek alapból nem állnak ren-delkezésre vagy komplex feladato-kat egyszerűsítenek le. A mimakróink mindkettőt megvalósít-ják, minthogy leegyszerűsítik aszerzők és a média típusok bevite-lét és be nem épített funkcionali-tást valósítanak meg.

A makróírás előtt hozzunk létrenekik egy tárolót. A makrókat mo-dulokban tároljuk. A makrók prog-ramokon belül vagydokumentumokban jelenhetnekmeg. Mivel a mi makróink adatbá-zis-specifikusak, ezért a dokumen-tumba ágyazzuk őket. Adokumentumba ágyazott makrókcsak akkor elérhetőek, ha a doku-mentum be van töltve. A progra-mok által tartalmazott makrókmindaddig elérhetőek, amíg aprogram fut.

Eszközök > Makrók > Makrókrendezése > LibreOffice Basic,melyre a makrók ablaka jelenikmeg. Válasszuk a books.odb-t a“Makró forrása” listáról és klikk az“Új” gombra. A megjelenő ablakadjuk meg modul nevét “Form-Calls”-nak és klikk az “OK”-ra. Ezmegjeleníti a makrószerkesztőt. Amakró alapból tartalmaz egy fő


Hogyanok – LibreOffice 23. rész: Base formok és macrókszubrutint. Jelöljük ki a makrót“Sub main”-tól az “End Sub”-ig,majd a backspace-el töröljük azt ki.

Az első makrónk egy általánosszubrutin lesz az űrlapok megnyitá-sára, melyet később újra felhasz-nálhatunk. Ezt a rutint kétszerfogjuk más, általunk írt rutinokbólmeghívni. Gépeljük be a következőszubrutint a szerkesztőbe:

A szubrutin első sorát szignatú-rának hívják, mely meghatározza,hogyan kell azt meghívni. A szigna-túra a “Sub” kulcsszóval kezdődik,mely definiálja, hogy ez a rész egyszubrutin. Utána következik a szub-rutin neve, ami jelen esetben az“OpenAForm”. Végül a zárójelekközött a szubrutinnal átadott para-méterek vannak. Jelen esetben azűrlap nevét adjuk át, mely szöveg(“String”) típusú. A szubrutin máso-dik sorában a “Dim” egy másikkulcsszó, mely egy típussal és egyopcionális értékkel inicializál egyváltozót. Mi a “GetForm” néven ho-zunk létre egy “Object” típusú vál-tozót. A harmadik sor az Unokeretrendszeren végigfutó pa-rancssor alkalmazásával beállítja aváltozónk értékét.

A “ThisDatabaseDocument” egyreferencia az aktuálisan megnyitottadatbázis dokumentumra. Esetünk-ben ez a books.odb. A “FormDocu-ments” a dokumentumbantalálható összes űrlap gyűjtemé-

nye. Végül a “GetByName” visszaadegy űrlapot a gyűjteményből. Fon-tos, hogy átadjuk a “FormName”változót a szignatúrából ennek ametódusnak. Amikor a hívás lefut,a GetForm tartalmazza az átadottaz átadott nevű űrlapot reprezen-táló objektumot. A negyedik sormeghívja az “Open” metódust azűrlapon. Az ötödik sorban az “EndSub” jelzi a Basic-nek, hogy ez aszubrutin vége.

Az “OpenAForm” szubrutintkétszer fogjuk meghívni, amikor aszerzők és amikor a média űrlapotakarjuk megnyitni. A lenti két szub-rutint adjuk hozzá a szerkesztőhöz.

A két új szubrutin szignatúrájaegy kissé eltérő. Mivel ezeket egyaz űrlapon található vezérlőről fog-juk meghívni, ezért át kell adnunkparaméterként a hívó objektumot,még ha nem is használjuk azt. Az

oEv tehát egy referencia a hívó ob-jektumra. Az utolsó szubrutinbanezt is ki fogjuk használni, de jelen-leg csak azért szerepel, mert köte-lező. A két szubrutin igen egyszerű,egyszerűen csak az “OpenAForm”-nak adják át a megnyitandó űrlapnevét, az “Authors”-t és a “Media”-t.

Az utolsó szubrutin a listábanszereplő adatok frissítését oldjameg, amikor új szerzőt vagy médiátadunk hozzá a fenti két szubruti-non segítségével.

Sub ListRefresh(oEv as

Object)

oEv.source.model.Refresh

End Sub

Mivel ezt a szubrutint is egy ve-zérlőről hívjuk meg, ezért szüksé-

günk van egy referenciára a hívóvezérlőhöz. Most azonban használ-ni is fogjuk ezt az objektumot. Ez aszubrutin meghív hozzáfér megje-lenített listához és frissíti az adata-it, melynek hatására frissülni fog aszerzők és a médiák listája. Ment-sük el a modult és zárjuk be a mak-rószerkesztőt.

KAPCSOLAT A MAKRÓKKAL

Mindeddig a makrók nem csinál-tak semmit. Hozzá kell kapcsolunkőket az űrlap objektumaihoz, hogyműködésbe bírjuk őket. Először azűrlapmegnyitó szubrutinokat köt-jük be az űrlapunkba, majd a “List-Refresh”-t adjuk hozzá a listákhoz.

Az adatbázis lapon kattintsunkaz “Űrlapok”-ra. Jobb klikk a“Books” űrlapra és válasszuk aszerkesztést. Adjunk két gombotaz űrlaphoz, egyet az “Authors”,egyet pedig a “Media” tábla alá.Jobb klikk az “Authors” tábla alattigombra és válasszuk a “Vezérlők”-et hogy megjelenítsük a gomb tu-lajdonságait. Az “Általános” fülönváltoztassuk meg a nevet ”AddAut-hors”-ra, a gomb felirata pedig le-

Sub OpenAForm (FormName as String)

Dim GetForm as Object

GetForm = ThisDatabaseDocument.FormDocuments.GetByName(FormName)

GetForm.Open

End Sub

Sub OpenAuthorsForm(oEv As Object)

OpenAForm("Authors")

End Sub

Sub OpenMediaForm(oEv As Object)

OpenAForm("Media")

End Sub


Hogyanok – LibreOffice 23. rész: Base formok és macrókgyen “Add Authors”. Az “Esemé-nyek” fülön kattintsunk az ellipszisalakú gombra a “Akció végrehajtá-sa” mellett, ami megjeleníti az “Ak-ció hozzárendelése” dialógust.Kattintsunk a “Makró” gombra, amegjelenő makróválasztó ablakbanválasszuk a books.odb > Általános> FormsCalls elemet. Válasszuk az“OpenAuthorsForm”-ot a makróne-vek listájából és klikk az “OK”-ra. Adialógus bezárásához ismét kat-tintsunk az “OK”-ra, majd zárjuk bea gombok beállításait.

Hajtsuk végre ugyanezt a “Me-dia” tábla alatti gombra, de a gombneve legyen “AddMedia” a feliratapedig “Add media type”, a hozzá-rendelt makró a pedig az “Open-MediaForm”.

Végül hozzá kell adnunk a frissí-tésért felelős szubrutint a listáink-hoz. Jobb klikk az “Authors”oszlopra a szerzők táblában és vá-lasszuk a “Oszlop”-ot. Az esemé-nyek fülön kattintsuk a “Hafókuszba kerül” pont melletti ellip-szisre. Az “Akció hozzárendelése”gombbal használjuk a makró gom-bot, hogy hozzárendeljük az akció-hoz a “ListRefresh” makrót. Ennekhatására az adatok frissülni fognak,ha rákattintunk az oszlop listájára.Végezzük el ugyanezt a “Media”oszlopra a média táblán. Mentsükel a Books űrlap változtatásait észárjuk azt be.

A VÁLTOZTATÁSOK TESZTE-LÉSE

Miden alkalommal, amikor meg-változtatjuk az űrlapokat, le kellhogy tesztelnünk a változtatáso-kat, hogy biztosak legyünk benne,

hogy minden rendben van, különö-sen, ha makrókat is alkalmazunk.Egy kis elgépelés is a funkciók el-vesztésével járhat. Dupla-klikk aBooks űrlapra, hogy megnyissukazt. Adjunk hozzá egy új könyvetegy olyan szerzővel és egy olyanmédia típussal, melyet még nemadtunk meg. Kattintsunk az “AddAuthors” gombra, hogy lássuk,megnyitja-e az űrlapot. Adjunk hoz-

zá néhány szerzőt majd zárjuk beaz űrlapot. Kattintsunk a szerzőklenyíló listájára és győződjünk megróla, hogy az újonnan hozzáadottszerzők szerepelnek benne. Végez-zük el a tesztet az “Add MediaType” gombra és a hozzá tartozólistára.

VÉGSŐ GONDOLATOK ÉS HI-VATKOZÁSOK

Újra szeretném hangsúlyozni,hogy a makróírás a LibreOffice-hozigen komplex feladat. A dokumen-táció eléggé gyér, de elérhető. Haérdekelnek a kihívások, a követke-ző linkeken kezdhetsz neki a mun-kának:LibreOffice Kezdő kalauz:http://wiki.documentfoundati-on.org/images/d/dd/BasicGuide_O-Oo3.2.0.odtAndrew Pitonyak OpenOfficemakrók leírása: http://www.pito-nyak.org/oo.php

A cikkben használt makrók elér-hetőek a pastebin.com címenhttp://pastebin.com/MU2Ztizi

Következő alkalommal a Lib-reOffice környezet egy másik esz-közét, a Math-et, fogjukfeltérképezni.


http://wiki.documentfoundation.org/images/d/dd/BasicGuide_OOo3.2.0.odt

http://www.pitonyak.org/oo.php

http://pastebin.com/MU2Ztizi



LLiibbrreeOOffffiiccee –– 2244.. rréésszz:: aa MMaatthh bbeemmuuttaattáássaa

Előfordult már, hogy szö-vegszerkesztés közben egyképletet kellett beilleszte-ned a szövegbe? Mondjuk

egy matematikai tudományos érte-kezés vagy egy statisztikai kérdésmegválaszolása közben. Gyorsanbelefuthatunk ilyen formázásiproblémákba, ha az alap matemati-kai műveleteken felül szeretnénkmegadni valamit. A LibreOffice ezta problémát a Math modulja segít-ségével oldja meg. A modult önál-lóan is használhatjuk képleteklétrehozására, de elérhetjük aztközvetlenül a többi modulból is.Ebben a cikkben megtanuljuk, ho-gyan vigyünk be képleteket a Mathszerkesztőjébe, a következő ré-szekben pedig, hogy hogyan hasz-nálhatjuk fel azokat a Writerben.

Nyissunk egy Math ablakot aKéplet parancsra kattintva a Lib-reOffice kezdőoldalán vagy a me-nüben Fájl > Új > Képlet pontrakattintva.

A Képlet ablak

A képlet ablak három részbőláll: az előnézetből, a képletszer-kesztőből és a képletelemek ablak-ból. A felül található előnézetmutatja meg az elkészített képle-

tet. Alul a szerkesztőben adjuk mega képletet. A különálló képletele-mek ablak parancsaival gyorsabbanadhatunk meg különböző elemeketa képletünkhöz. Ezeket az eleme-ket tekinthetjük a képletünk építő-kockáinak is

A képletszerkesztéshárom módja

Háromféleképpen adhatunkmeg képleteket a szerkesztőben: aképletelemek ablakon keresztül, afelbukkanó menüvel vagy a képletbegépelésével.

A képletelemek ablak

A képletelemek ablak két részrevan osztva. A felső rész a kategóri-ákat tartalmazza, alul pedig azegyes kategóriák elemeit jelenítimeg. Ha kiválasztunk egy kategóri-át és rákattintunk a kategória egyelemére, a program hozzáadja aztaz elemet a szerkesztőhöz egy <?>szimbólummal együtt, ami nemmás, mint az elem változójához tar-tozó helykitöltő. Az első ilyen hely-kitöltő ki van jelölve. A elemre valóugráshoz üssünk F4-et.

A Shift+F4-el ugorhatunk az elő-ző helykitöltőre. A képletelemekablak használatának gyakorlásáhozvégig fogunk menni egy képletmegadásának lépésein ezt a bevi-teli módszert használva. Kezdjünkegy üres képlet ablakkal, válasszuka “Relációk” kategóriát, majd az“Egyenlő” elemet. A <?> = <?> jele-nik meg a képletszerkesztőben, azelső <?> pedig ki van jelölve. Üssükbe a “h” betűt, az F4 billentyűvelpedig ugorjunk a következő <?>-re.Válasszuk a “Függvények” kategó-riát és a “Négyzetgyök” elemet. Aszerkesztő kicseréli a <?>-tsqrt{<?>}-re, valamint a zárójelenbelüli <?> lesz kijelölve. Az “Egy- éskétoperandusú operátorok” kate-góriából válasszuk az “Összeadás”elemet. A program beilleszti négy-zetgyök zárójelei közé a <?> + <?>-t.Most válasszuk a “Formázások“ ka-tegóriát, azon belül pedig a “Jobbfelső index”-et. A kijelölt helykitöl-tő helyén a <?>^{<?>} jelenik meg.Üssük le az “a” billentyűt, az F4-elpedig ugorjunk a következő helyki-töltőre. Üssük le a “2”-t, majd ismétaz F4-et. Válasszuk ki a “Jobb fel-ső indexet”. Üssünk “b”-t , az F4-elpedig ugorjunk az utolsó helykitöl-tőre. Üssünk újra “2”-est. A végsőeredmény így fog kinézni:


Hogyanok – LibreOffice 24. rész: a Math bemutatásaA szerkesztőbe bevitt formula

pedig a következő:

h = sqrt{a^{2} + b^{2} }

A felbukkanó menü

A felbukkanó menü nagyban ha-sonlít a képletelemek ablakra.

A képletszerkesztőre jobbgombbal kattintva megkapjuk azösszes kategória menüjét. Kat-tintsunk egy elemre, hogy a szer-kesztőben hozzáadjuk azt. Menjünkvégig újra az előző példán, de mosthasználjuk a felbukkanó menüt a aképlet létrehozásához. A végénugyanazt az eredményt kell, hogykapjuk.

Közvetlen bevitel

Ahogy a Math-al dolgozunk ésmegismerjük az egyes elemeket, aképleteket megadhatjuk a közvet-lenül a szerkesztőben is. Ez maga-san a leggyorsabb módja aképletek szerkesztésének. Most,hogy már kétszer elkészítettük aképletünket (a képletelemek ablak-kal és a felbukkanó menüvel) , lás-suk, meg tudjuk-e ezt ismételni aközvetlenül a képlet megadásával,az eszköztárak használata nélkül.Segítségképpen használhatjuk afenti szöveget.

Különleges karakterek

A képletelemek ablak és a fel-bukkanó menü nem tartalmaz min-dent. Sok számítás tartalmaz görögkaraktereket és egyéb szimbólu-mokat. A Math lehetőséget ad,hogy számításainkban speciális ka-raktereket használjunk. Ha a speci-ális karakterek között nem szereplőelemet szeretnénk beilleszteni, ak-kor a sajátunkat is hozzá tudjuk adni.

Görög betűk hozzáadá-sa

Az Eszközök > Katalógus menü-ben férhetünk hozzá a görög be-tűkhöz a“Görög” és az “iGörög“csoportokban. A “Görög” sima szö-vegekhez tartozó, míg az “iGörög”dőlt betűvel szedett karakterekettartalmazza. Válasszuk ki az álta-lunk keresett karaktert és kattint-sunk a “Beszúrás” gombra. Hakészen vagyunk, kattintsunk a “Be-zárás”-ra. A közvetlen bevitelhez a

“%” jel után írjuk be a görög betűnevét. A pi betűhöz például a“%pi”-t kell megadni. Ugyaneztdőlt betűvel szedve a ki i betű be-szúrásával tehetjük meg (“%ipi”) .

Egyéb különleges ka-rakterek

A többi speciális karakter azEszközök > Katalógus pont “Külön-leges” csoportjában találhatóak.Válasszuk ki a szimbólumot és klikka “Beillesztés”-re. Ahogyan hasz-náljuk és megismerjük a szimbólu-mok neveit, közvetlenül isbevihetjük őket a “%” és a szimbó-lum nevének leütésével.

MEGJEGYZÉS: A kis “i” betűcsak a görög betűket teszi dőltté. Atöbbi elem dőlt verziójának beszú-rását a következő hogyan fogjataglalni.

Különleges karakterekhozzáadása

Ha a katalógus nem tartalmazzaa kívánt karaktert, hozzáadhatjuk asajátunkat is. Egy ilyen karakter aprime szimbólum. Adjuk ezt hozzáa különleges karaktereink listájá-hoz.

Eszközök > Katalógus, majd vá-lasszuk a “Különleges” csoportot.Klikk a “Szerkesztés” gombra, amimegjeleníti a “Szimbólum szerkesz-tése” dialógust. A betűkészlet le-gyen “DejaVu Sans”, a részhalmazpedig “Általános központozás”. Akeresett szimbólum kódja Ux2023.A szimbólum neve legyen “prime”.Klikk a “Hozzáadás” és az “OK”gombokra amitől a “prime” szim-bólum felkerül a különleges karak-terek listájára. A használathozkiválaszthatjuk a katalógusból, deközvetlenül is bevihetjük a “%pri-me” begépelésével.

Összefoglalás

A Math segítségével dokumen-tumokba illeszthető képleteket ké-szíthetünk. Háromféleképpenadhatunk meg képleteket a szer-kesztőben: a képletelemek ablakonkeresztül, a felbukkanó menü hasz-nálatával vagy közvetlen bevitellel.Az első és a második módszer segítmegtanulni, hogyan vihetünk be


különböző képleteket, de ha egy-szer tudjuk, hogy hogyan adhatóakmeg az egyes elemek, akkor a har-madik módszer a leggyorsabb aképletek létrehozására.

A következő LibreOffice cikk-ben megvizsgáljuk, hogyan formáz-hatjuk meg a képleteinket, hogyazok pontosan úgy nézzenek ki,ahogyan szeretnénk.


Hogyanok – LibreOffice 24. rész: a Math bemutatása



LLiibbrreeOOffffiiccee –– 2255 .. rréésszz:: KKéépplleetteekk ffoorrmmáázzáássaa

A Math-ben létrehozottbo-nyolultabb képletekbevitelének során meg-figyelhetjük, hogy azok

nem mindig az elvárt módon je-lennek meg. Sok trükk létezik a(jobbára bonyolult) képletek for-mázására. Jelen cikkben ezentrükkök egy részét tekintjük át,hogy a képletet megfelelő formá-tumra alakítsuk.

ELEMEK CSOPORTOSÍTÁSAZÁRÓJELEKKEL

A kapcsos zárójeleknek kiemeltszerepük van a képletekben. Segítsé-gükkel elemeket csoportosíthatunkvelük. Nélkülük előfordulhat, hogymás képletet kapunk, mint amire szá-mítunk. A következők erre mutatnaknéhány példát.

Adjuk meg a következő képleteta szerkesztőben:

2 over x + 1

A következő eredményfog megjelenni:

Mi van akkor, ha mi valójában az

(x + 1 )-et szeretnénk megjelenítenia nevezőben? A kapcsos zárójelek-kel tudjuk ezeket az elemeket egy-ségbe zárni.

Adjuk meg ugyanezt a képleteta szerkesztőben a zárójelekkelegyütt:

2 over {x + 1}

Most már a kívánteredményt kapjuk:

A kapcsos zárójel minden olyanesetben használható az elemek cso-portosítására, amikor a képlet nemaz elvárt módon rendeződik. E cikk-ben több példát is fogunk látni a zá-rójelek használatára.

TÖBBSOROS KÉPLETEKElőfordulhat, hogy jobban néz ki

egy képlet, ha több sorra van tör-delve, vagy szeretnénk a képlet lé-pésenkénti levezetését bemutatni.Mindezt egy sorba zsúfolva nehe-zen olvashatóvá tenné a képletün-ket. Emellett az Enter lenyomásáraa szerkesztő nem ad új sort, ehhez a„newline” parancsot kell használ-

nunk.

Példa:

x over 250 = 5 over 100

newline

100x = 250(5) newline

100x = 1250 newline

100x over 100 = 1250 over 100

newline

x = 12.5

Eredmény:

ÖSSZEG/INTEGRÁL HATÁROKA „sum” és az „int” parancsok

opcionális paramétereként megad-hatóak értékhatárok. A „from” és a„to” kulcsszóval adhatjuk meg azalsó és a felső határt. Erre egy pél-da:

sum from x=0 to x=n f(n) " or "

int from x to n f(n+1)

És annak eredménye:

NAGY ZÁRÓJELEKNéha előfordul, hogy szeretnénk

a zárójeleket több sorra is kiterjesz-teni. Erre jó példa a mátrixok jelölé-se. A sima zárójelek használatávaligen ronda eredményt kapunk.

A példa:

(matrix {x#x+1##y#y+1})

Az eredmény:

A zárójeleknek a mátrix méreté-hez való igazításához használjuk a„left (” és a „right )” jelölést, mely-nek eredménye egy szebb formázáslesz.

A példa:

left(matrix {x#x+1##y#y+1}

right)

Az eredmény:


Hogyanok – LibreOffice 25. rész: Képletek formázása

A szögletes zárójelek nagyításá-hoz a „left [” és a „right ]” jelölésthasználhatjuk. Ugyanez kapcsos zá-rójelek esetén a „left lbrace” és a„right rbrace” bevitelével tehetőmeg. A zárójelek teljes listája a Lib-reOffice súgójában található meg.

PÁRATLAN ZÁRÓJELEKElőfordulhat olyan eset, hogy

csak az egyik oldalra akarunk záróje-let tenni, a másikra nem. Ha viszontnem tesszük ki a bezáró párt, akkoraz eredmény egy fordított kérdőjellesz, az eredmény pedig igen zava-rosan fog kinézni. Ezt elkerülendőhasználjuk a „left none” vagy a„right none” jelölést attól függően,hogy melyik oldalon nincsen szüksé-günk a zárójel megjelenítésére.

Erre egy jó példa Lukas-féle szá-mok definíciója.

A példa:

L_n = left lbrace

matrix{2 # if n = 0; ##

1 # if n = 1; ##

L_{n1} + L_{n2} # if n > 1.}

right none

Figyeljük meg, hogy a definícióvége a „right none” paranccsal vanlezárva hogy az eredmény megfele-

lően jelenjen meg.

Az eredmény:

ELEMEK IGAZÍTÁSA MÁTRIXOK-KAL

Észrevehetjük, hogy a Lukas-féleszámok esetén egy mátrixot hasz-náltunk az elemek megfelelő helyreigazítására. A „matrix” parancshasznos tud lenni, mivel a Mathnem definiál semmilyen parancsotaz elemek igazítására. A mátrixokonbeül azonban kihasználhatjuk a so-rok és oszlopok definícióját, hogyazokhoz igazítsuk az elemeinket.Erre egy jó példa a számításokegyenlőségjelhez való igazítása.

A példa:

matrix {3x + 2x # `=` # 45 ##

alignr 6x # `=` # 45

}

Az eredmény:

Fontos elemek az egyenlőségjelkörüli fordított idézőjelek (` ) . Erreazért van szükség, mivel az egyenlő-

ség egy bináris művelet és egy-egykifejezésnek kell szerepelnie mind-két oldalán. Ez a fordított idéző-jel(` ) jelöli a Math-ban a kis szóközt.Ugyanezt érhetjük el hosszú szóközMath-beli szimbólumának (~) vagyegy üres zárójelpár ({}) hozzáadásá-val is. Ne felejtsük el azt sem, hogyegy mátrixban minden kettőske-reszt (#) között szereplő elem kü-lönálló kifejezésnek számít.

Az is feltűnhet, hogy a másodiksorban az „alignr” parancsot hasz-náltam, hogy a 6x kifejezést az osz-lop jobb oldalához igazítsam. Az„alignl” parancs balra, az „alignc”pedig a középre igazításhoz hasz-nálható. A középre igazítás az alap-értelmezett mindenhol, kivéve amátrixokban, amiben az elemekbalra igazítottak.

SZÖVEG A KÉPLETEKBENNéha szeretnénk a képletünkhöz

megjegyezéseket fűzni. Ehhez a szö-veget idézőjelekkel (“”) kell körbe-vennünk.

Példa:

c^2 = a^2 + b^2 newline

"The Pythagorean Theorem."

Eredmény:

VEGYKÉPLETEKA Math eredetileg matematikai

számítások megjelenítéséhez letttervezve, de kémiai számításokat istud kezelni. Mivel a változókat álta-lában dőlt betűkkel szedjük, ezt kikell kapcsoljuk (magyarázat később).

Példa:

matrix {

"molecules" # H_2 SO_4 ##

"Isotopes" # U lsub 92 lsup

238 ##

"Ions" # SO_4^{2{}}

}

Eredmény:

Figyeljük meg az „lsub” és az„lsup” használatát az izotópok kép-letében. Az „lsub” egy bal oldali alsó,az „lsup” pedig bal oldali felső inde-xet állít be. Ezen felül még hozzá kelladnunk néhány speciális dupla nyilata katalógusunkhoz a kémiai egyenle-tek igényes megjelenítéséhez.


SZÍN, FÉLKÖVÉR ÉS DŐLTA „color” a „bold” és az „ital”

(szín, félkövér, dőlt – a ford.) paran-csok segítségével kiemelhetjük aképletünk egyes elemeit. Ezek csakaz őket követő elemekre vannak ha-tással. Ha több elemet is szeretnénkmódosítani, akkor kapcsos zárójellelkell őket csoportosítani.

Példa:

bold color blue c^2 = color

red {a^2 + b^2} newline

ital color green "The

Pythagorean Theorem"

Eredmény:

Figyeljük meg, hogyan használ-tam fel a zárójeleket az egyenletjobb oldalának pirosra színezésére.Ezen felül a c2 elemhez a „color” ésa „bold” parancsokat kombináltam.Nyolc szín közül választhatunk: feke-te, fehér, cián, magenta, piros, kék,zöld és citromsárga.

A BETŰTÍPUS ÉS A MÉRET BE-

ÁLLÍTÁSANéha szeretnénk módosítani az

alapértelmezett betűtípust, illetveannak méretét. A Formátum -> Be-tűk pontra kattintva egy dialógusugrik fel, melyben beállíthatjuk aváltozók a függvények, a számok ésa szöveg betűtípusát. Emellett defi-niálhatunk néhány saját betűtípustis. A Formátum -> Betűméret ablak-ban a betűkészletek nagyságát ad-hatjuk meg. Itt meg kell adnunk egyalapméretet, a többi elem méretétpedig ehhez viszonyítva százalékosformában adhatjuk meg.

TÉRKÖZ ÉS IGAZÍTÁSÁNAKBEÁLLÍTÁSA

Néha felmerül, hogy az elemektávolságát és az egész képlet igazí-tását is át szeretnénk állítani. Formá-tum -> Térköz megnyitásával felugrik

a megfelelő dialógus. A „Kategória”lenyíló menüben kiválaszthatjuk,hogy mely elemek térközét szeret-nénk beállítani. A térköz típusátólfüggően adhatunk meg térközöket,melyeket az eredeti méretéhez vi-szonyítva százalékban kell definiálni.

Ha például az előző példában islátott egyenlőségjelnél szeretnénkaz igazításhoz tartozó térközt beállí-tani, akkor a kategóriák közül a mát-rixokat kell választanunk. Ha az osz-loptávolságot 0%-ra állítjuk, akkor akifejezésünk az egyenlőségjel köréfog tömörülni.

Eredmény:

Formátum -> Igazítás és megjele-nik az igazítás dialógusa. Itt adhatjukmeg, hogy a képletek alapértelme-zetten balra, jobbra vagy középre le-gyenek igazítva.

ÖSSZEGZÉS

A formázáshoz használható lehe-tőségek száma ugyan lehengerlőneklátszódhat, de némi gyakorlássalkönnyen rálelhetünk a nyitjára. Az el-ső és legfontosabb dolog, hogy ismer-jük. hogy a kapcsos zárójelek segít-ségével tudunk elemeket csoportosí-tani a képletekben. Ha kétségeink van-nak, akkor nézzük át a „Képletelemek”dialógust vagy a jobb gombra megnyí-ló menüt, illetve tartsuk a kezünk ügyé-ben ezt a cikket referenciának.

Következő hónapban a képletekWriter-be való illesztésével fogunkfoglalkozni.

Elmer Perry eddigi működésetartalmaz egy Apple I IE-t, hozzáadvaegy kis Amigát, egy nagy adag DOS-tés Windowst, egy jó adag Unixot,mindezt jól összeturmixolva Linuxszalés Ubuntuval.

Hogyanok – LibreOffice 25. rész: Képletek formázása



LLiibbrreeOOffffiiccee –– 2266.. rréésszz:: KKéépplleetteekk aa WWrrii tteerrbbeenn

U gyan nagyszerű dologképleteket létrehozni aLibreOffice Math-ban,mégis mi van akkor, ha

szeretnénk azokat beilleszteni aszöveges dokumentumainkba? Akét szoftver közti integráció lehe-tőséget ad arra, hogy megszámoz-zuk és a szöveg közé illesszükszámításainkat, képleteinket.

KÉPLETEK BEILLESZTÉSE AWRITERBE

A beillesztés a főmenü Beillesz-tés > Objektum > Képlet pontjánkeresztül érhetjük el. Rákattintva aWriter ablakának alján megjelenik a

képletszerkesztő ablak, valamintegy új ablakban a “Képletelemek”eszköztár. A képlet megjelenésé-nek helyét egy keret jelzi. A képlet-szerkesztőt ugyanúgy használhat-juk, mint ahogyan azt a Math prog-ramban is tennénk. A képlet szer-kesztésének befejezéséhez üssükle az ESC billentyűt vagy kattin-tsunk bárhová a kereten kívül a do-kumentumunkon.

A Writeren belül a képletek OLEobjektumok, és mint ilyenek, alap-értelmezésben karakterekként ke-rülnek beillesztésre. Ez rövidenannyit tesz, hogy a képletek a szö-veggel egy sorban maradnak. Azún. horgony beállításával megad-

hatjuk, hogyan fussa körbe a szö-veg a képletünket. Jobb gomb aképletre, Horgony > Oldalhoz. Azoldalhoz rögzített horgony eseténa képletet az oldal tetszőlegespontjára elhelyezhetjük.

KÉPLETSZERKESZTŐ KÜLÖNABLAKBAN

Ha nem tetszik, hogy a képlet-szerkesztő alul van, a CTRL + duplaklikk a keretre kombinációval egykülön ablakba leválaszthatjuk azt.Ugyanezt érhetjük el, ha csak szimplán megragadjuk az egérrel a szerkesztőt. Ha leválasztottuk, bárhovamozgathatjuk az ablakot, ahol meg

felel. Az ismételt CTRL + dupla klikkkombináció visszacsatolja a szerkesztőt a képernyő aljára.

EGYENLETEK HIVATKOZÁSAÉS SZÁMOZÁSA

Sokszor előfordul, hogy azegyenleteinket meg kell számoz-nunk, hogy hivatkozhassunk rájuk aszövegben. Ez a Writer a referenci-ák kezelésén keresztül igencsak le-egyszerűsíti. Az egyenletek számo-zása az egyik legjobb rejtett funk-ció a Writerben.

Egy új sorba gépeljük be az “fn”betűket és üssünk F3-at. Az “fn” ki-cserélődik egy számozott egyen-


Hogyanok – LibreOffice 26. rész: Képletek a Writerben

letre. Dupla klikkel szerkeszthetjükvagy beilleszthetjük a saját egyen-letünket.

A számozott egyenletre refe-renciát a menü Beszúrás > Kereszt-hivatkozás pontjával hozhatunklétre. A “Típus”-nál válasszuk a“Szöveg”-et. A “Kijelölés”-nél vá-lasszuk ki a hivatkozni kívántegyenletet. A “Hivatkozás beszúrá-sa” alatt válasszuk vagy a “Hivatko-zás”-t vagy a “Számozás”-t. Az elsőtartalmazni fog egy zárójelet, míg amásik csak a számot illeszti be.

SZÖVEGES MÓDA legtöbb esetben meg fogjuk

számozni a nagy képletek hivatko-zásait. Néha azonban szükség lehethasonló elemeket a szöveg közé il-

leszteni. Ezt a képet szerkesztéseközben a Formátum > Szövegesmód menüponttal adhatjuk meg.Ebben a módban a képlet mérete aszöveg méretéhez próbál igazodni.A törtek összemennek, a szummaés az integrál határértékei a képlettetejéről és aljáról pedig átkerül-nek a jobb oldalra.

A KÉPLET OLE-OBJEKTUMÁ-NAK SZERKESZTÉSE

Ahogy már korábban említet-tem a képletek OLE objektum-ke-retben jelennek meg, ami aztjelenti, hogy megadhatunk hozzá-juk hátteret, keretet, igazítást ésmargót is. A keret megváltoztatá-sához kattintsunk a képletre egy-szer és válasszuk a Formátum >

Keret/Objektum pontot, melyre az“Objektum” dialógus ugrik fel.Ugyanide jutunk, ha a képletre jobbgombbal kattintva az “Objektum”pontot választjuk.

Ha az összes képletre vonatko-zó alapértelmezett beállítást sze-retnénk megváltoztatni, ahhoz ahozzá tartozó stílust kell módosíta-nunk. Ezt a “Keretstílusok” kategó-riában “Képlet” néven fogjukmegtalálni (“Stílusok és formázás”dialógus).

KÉPLETKÖNYVTÁR LÉTRE-HOZÁSA

Ha sokat dolgozunk képletek-kel, akkor jól jöhet belőlük egykönyvtár is. Ha a Math-ban elmen-tünk egy képletet, az odf formá-tumban kerül tárolásra. Képleteketmenthetünk dokumentumból is:jobb gomb és válasszuk a “Másolatmentése másként”

A képlet beillesztéséhez vá-lasszuk a Beillesztés > Objektum >OLE objektum menüpontot. Vá-

Einstein tömeg-energia ekvivalencia egyenlete (1). Véges integrál (2). Pitagorasz té-

tel (3). Egy mátrix (4).

Példák szöveges módra és


lasszuk a “Létrehozás fájlból” opci-ót, majd keressük meg (vagy gépel-jük be) a beillesztendő ODFállomány helyét.

ÖSSZEGZÉS

A képletek használata Writer-ben valójában nagyon egyszerű, akomplex matematikai számításokattartalmazó dokumentumok létre-hozása aránylag szimpla feladat. Aképleteinket megszámozhatjuk éshivatkozhatunk rájuk a szövegben.A szöveges mód használatával aszövegbe jól illeszkedő, azonos stí-lusú képleteket definiálhatunk AzOLE objektum keretstílusának mó-dosításával a képletek megjelení-tést is módosíthatjuk. A Mathmodulban elkészített képleteketOLE objektumok beillesztésén ke-resztül importálhatjuk.

Gyors Értékelés: Ubuntu 4.1 0írta Anas Alsaidy

Azt olvastam, hogy a magazinnak szüksége van ránk, hogy segítsük a munkájukat, tehát eldöntöttem,hogy leírom a tapasztalataimat ezzel a régi disztribucióval kapcsolatban. Általában az értékelések új ésmodern dolgokról íródnak, de én szerettem volna egy kicsit különcebbet, mint mások.

Miután letöltöttem az ISO fájlt, kiírtam CD-re, ujraindítottam a számítógépem és elindult a CD. Előszörvolt egy kis problémám, mivel a CD nem bootolt, betöltéskor egyszerűen megakadt. Tehát ki kelletpróbálnom VirtualBox-ban, ott nem volt gondom a betöltéssel, minden úgy működött, ahogyan azelvárható.

Először a jó öreg GNOME asztali környezet fogadott amelyet nagyon szerettem. A második dolog amodern alkalmazásoknak, mint a GIMP, OpenOffice, Gedit és mások régebbi verziói.

KONTRA:• Nem tetszett a szörnyű háttérkép, még akkor sem ha egy 2004-es operációsrendszerről beszélünk• Nem tetszett a csúnya barna színű téma sem. Szerencsémre rengeteg téma volt amelyek közül

válogathattam.• Volt egy olyan problémám, hogy nem engedett semmit sem lementeni, de azt hiszem, hogy ez a

számítógépem hibája.

PRO:• Gyors, nagyon gyors.• Semmilyen gondom nem volt a multitaskinggal• Nagyon tetszettek a régi GNOME panelek, a Beállítások rész, de a téma viszont nem.

Az előbb azt írtam, hogy gyors, mert az is, sok alkalmazást futtattam ésnem volt semmilyen problémám, kivéve a GIMP-pel. A teljes rendszertlelassította, újra kellett indítanom a gépet, de mivel VirtualBox-banhasználtam ez nem jelentette problémát.

Az Ubuntu 4.1 0 egy nagyszerű operációs rendszer volt, de nem tudja az újverziókat helyettesíteni. Őszintén be kell vallanom, hogy szerettem ezt arendszert és úgy tűnt, hogy az új verziók jobbak lesznek és ez történt, jobbakis lettek.

Hogyanok – LibreOffice 26. rész: Képletek a Writerben

Elmer Perry eddigi működése tartal-maz egy Apple I IE-t, hozzáadva egykis Amigát, egy nagy adag DOS-t ésWindowst, egy jó adag Unixot, mind-ezt jól összeturmixolva Linuxszal ésUbuntuval.


Ha hírt szeretnél közölni, megteheted a következő címen: [email protected]

Véleményed és Linux-os tapasztalataidat ide küldd: [email protected]

Hardver és szoftver elemzéseket ide küldhetsz: [email protected]

Kérdéseket a 'Kérdések és Válaszok' rovatba ide küldd: [email protected]

Az én asztalom képeit ide küldd: [email protected]

... vagy látogasd meg fórumunkat: www.fullcirclemagazine.org

A FULL CIRCLE-NEK SZÜKSÉGE VAN RÁD!Egy magazin, ahogy a Full Circle is, nem magazin cikkek nélkül. Osszátok meg velünk véle-ményeiteket, desktopjaitok kinézetét és történeteiteket. Szükségünk van a Fókuszban ro-vathoz játékok, programok és hardverek áttekintő leírására, a Hogyanok rovatbanszereplő cikkekre (K/X/Ubuntu témával) ; ezenkívül, ha bármilyen kérdés, javaslat merül felbennetek, nyugodtan küldjétek a következő címre: [email protected]

KKöözzrreemműűkkööddnnééll??A Full Circle Csapata

Szerkesztő - Ronnie [email protected] - Rob [email protected]ációs felelős - Robert [email protected] - Robert [email protected]

Az olvasóközönségtől folyamatosan várjuk a magazinban megjelenítendő új cikkeket!További információkat a cikkek irányvonalairól, ötletekről és a kiadások fordításairól ahttp://wiki.ubuntu.com/UbuntuMagazine wiki oldalunkon olvashatsz.Cikkeidet az alábbi címre várjuk:[email protected] fordítócsapat wiki oldalát itt találod:https://wiki.ubuntu.com/UbuntuMagazine/TranslateFullCircle/HungarianA magazin eddig megjelent magyar fordításait innen töltheted le: http://www.fullcircle.huHa email-t akarsz írni a magyar fordítócsapatnak, akkor erre a címre küldd:[email protected]

Nagy köszönet a Canonicalnekés a fordítócsapatoknakvilágszerte, továbbá ThorstenWilms-nek a jelenlegiFull Circle logóért.

Csikós Donát

Fu l l C i rc le Ma g a z i nMa g ya r Fo rd ító csa pa t

Szerkesztő:Kiss LászlóKorrektor:Kiss László

Lektorok:Balogh Péter Pércsy Kornélia

Koordinátor:Pércsy KornélFordító:

http://ubuntuforums.org/forumdisplay.php?f=270

mailto:[email protected]










http://wiki.ubuntu.com/UbuntuMagazine



https://wiki.ubuntu.com/UbuntuMagazine/TranslateFullCircle/Hungarian

http://www.fullcircle.hu
