1918, ÁPRILIS 16.

ERDÉSZETI LAPO K • A Z O R S Z Á G O S E R D É S Z E T I E Q Y E S Ü L E T — = = = = .

L 1 H . ÉVF . „ s \ , A~\ \ i \ • w— 7 - 8 . FÜZET . K Ö Z L Ö N Y E K I A D J A : A Z O R S Z Á G O S E R D É S Z E T I E G Y E S Ü L E T

Szerkeszti:

BUND KÁROL Y

Megjelenik minde n hó 1-én és 15-én. * Előfizetés i di j eg y évr e 2 0 korona. Az Orsz. Erd. Egyes, oly alapító t: gjaí, kik legalább 300 K alapítványt tettek, vala­mint a rendes tagok is 20 K évi tagsági dij fejében ingyen kapják. Azok az alapító tagok, kik 300 K -nál kevesebbet alapítottak, 10 K kedvezményes árért járathatják.

Szerkesz tőség és k iadóhivata l : Budapesten, L ipótváros , Alkotmány-uteza 6. sz. II. em.

A lap irányával nem ellenkező hirdetések mérsékelt díjért közöltetnek. (Telefon : 37—22.)

Q) @

Főiskolánk székhelyének kérdése. Irta: Roth Gyula, m . kir . erdőtanácsos.

"^IW^z Országo s Erdészet i Egyesüle t mul t év i közgyűlés e tudva -J-\ levőle g ismé t foglalkozot t a z erdészet i főiskol a székhelyéne k

kérdésével é s egyhangúla g elfogadt a a z igazgató-választ -mány javaslatát , amel y elsősorba n kiemeli , hog y „feltétlenül fen n kell tartan i továbbr a i s az t a régóta elfoglalt álláspontot, hog y a z erdészeti főiskol a Selmeczbányáról , min t a z erdészet i szakoktatásr a minden tekintetben alkalmatlan helyről , minél előbb elvitessék".

Teljes összhan g uralkodot t abba n a tekintetbe n is , hog y a főiskolát egyetemhe z kel l kapcsolni , min t anna k önáll ó fakultását ; csak a jövőbel i székhel y kérdésébe n ne m alakul t k i akko r mé g egységes nézet .

Azóta ebbe n a tekintetbe n i s előnyö s fordula t állot t be , elő -térbe kerül t Kassa városa , amel y előb b ne m kerülhetet t a tárgya -lásokba, mive l a kapot t értesülése k szerin t Kassána k ne m jutot t volna egyetem .

A háború s tapasztala t azonba n nagyo n i s kirívóa n mutatt a azt, hog y hazán k jövőj e feltétlenü l megköveteli , hog y felsőb b

oktatásunk nagyob b tere t engedje n a technika i szakoknak , ezér t a Magya r Mérnök - é s Építész-Egyle t mult év i novembe r h ó 5-é n tartott gyűlésé n Kertész K . Róbert kultuszminiszter i osztálytanácso s előadása é s Herrmann Miksa , Nagy Virgi l műegyetem i tanáro k és dr . Lechner Jen ő műépítészne k felszólalása i utá n általáno s helyesléssel találkozot t a z a nézet , hog y ne m elegend ő egy u j műegyetem felállítása , hane m kettőt kel l mielőb b létesíten i é s pedig n e legyene k eze k a budapest i József-Műegyete m egyszer ű másolatai, hane m — figyelemme l a z u j székhel y viszonyair a — kapjanak azo k szervezetükbe n é s összeállításukba n bizonyo s egyén i vonást.

Ezekhez a mél y tudássa l megokol t fejtegetésekhe z é s a kivál ó gyakorlati érzékrő l tanúskod ó felfogásho z a magya r erdőgazdasá g szívvel-lélekkel csatlakozhati k anná l i s inkább , mer t a Mérnö k é s Épitész-Egylet gyűlésé n egyszersmin d kifejezés t é s erő t nyer t a mi rég i követelésünk , hog y a bányászat i é s erdészet i főiskolá t Selmeczbányáról e l kel l vinni !

Különös súly t kel l fektetnün k Herrmann Miksána k szavaira , aki min t Selmeczbány a szülött e é s főiskolán k vol t tanára , leg -jobban ismerhet i é s megítélhet i a viszonyokat .

Felszólalásának idevág ó részé t szószerin t idézem : „Igazán nehezemr e esik , hog y ami t egysze r évekkel ezelőt t megtettem , sel -

meczbányai embe r létemre , szülővároso m legféltetteb b kincsét , a bányászat i é s erdészeti főiskolá t újr a bevonja m a változások sorába , mer t hiszen , h a valóba n bekövetkeznék a bányászati-kohászati oktatá s átutalás a a kassai műegyete m körébe , ez a selmecz i intéze t áthelyezésé t jelenten é másfélszázado s székhelyéről . Ámd e parancsoló módon jelentkezik annak a szükségessége, hogy a bányászati és kohá­szati szakoktatás kiragadtassék a mai elszigeteltségéből é s a műegyetemi oktatá s keretébe utaltassák át . Azt a tervet , hogy a selmecz i intéze t műegyetemm é bővit -tesék ki , az egyi k igen hivatot t véleményez ő testület, főle g a város elszigeteltségére való tekintettel , a leghatározottabban ellenezte, de mag a a selmecz i tanár i kar sem tartj a életrevalónak . íg y hát a nemzeti kultúra nevében is ilyenne k kel l lenn i a véglege s megoldásnak : Selmeczbányá t a z ő történet i kulturemlékeive l a mai sivár időkbe n kettő s kötelességün k ereklyekén t a pusztulástó l megóvn i é s ami anyagi vesztesé g a főiskola elhelyezéséve l érné , kárpótlást kell és lehet adni érte.,,

Mint a harmadi k műegyete m legmegfelelőb b székhelyé t a gyűlés Kassa városá t hozt a javaslatba .

Ehhez i s teljességge l hozzájárulhat a magya r erdőgazdasá g i s és — a közhangula t utá n ítélv e — má r k i i s alakul t a z egyhang ú

állásfoglalás, am i nag y lépésse l előr e visz i a sok á vajúd ó ügyet , amelynek sikere s megoldás a kétségkívü l a magya r erdőgazdaság -nak egyenese n létkérdése !

A megoldá s megvalósulás a ol y módo n képzelhet ő leginkább , hogy a jelenleg i bányászat i é s erdészet i főiskol a á t lenn e helyezv e Kassára é s e z képezn é a z ottan i u j műegyete m magvát , amel y lehető rövi d id ő alat t teljese n kifejlesztendő .

Kapcsolatban a Kass a város a részérő l e z ügybe n kiküldöt t nagy bizottsá g széleskör ű tevékenységével , a minde n irányba n érvényesülő egysége s állásfoglalá s é s komol y akara t a legszeb b reményekkel kecsegtet i szakköreinket .

A valóba n megokol t országo s szükségletbő l fakad ó mozgal -mat csa k Selmeczbány a városa igyekszi k meghiúsítani , sajá t magá -nak hely i érdekei t szegezv e azza l szembe .

A váro s törvényhatóság i bizottság a a f . évi márczius h ó 12-én tartott köz -gyűlésén * ) „kimondotta , hog y a főiskola elvitelével a legnagyobb nemzetpolitikai hibát követné el a kormány. H a a főiskolá t elvinnék , Selmeczbány a megszűnné k a magyarsá g védőbástyáj a lenn i s főfészke voln a mindazokna k a nemzetiség i mozgalmaknak, melyekne k a magyarsá g elnyomás a a czéljuk" .

„Kijelenti eze k utá n a közgyűlés , hog y dicsőé n uralkodot t Mári a Terézi a királynőnk adományáho z telje s szívve l é s lélekke l ragaszkodik , a keblé n felnőt t alma mater- t testérő l leszakítan i ne m engedi . Err e nemcsa k a lokálpatriotizmus , hanem a z a szen t meggyőződé s i s indítja , hog y e város igen is alkalmas nem­csak a főiskola ittmaradására, hanem a továbbfejlesztésére i s és hog y e váro s bármily irány ú gyöngitése , a most megindul t cseh-tó t mozgalo m miatt , kiszámít­hatatlan veszedelmet jelent magára a magyar nemzeti államra is."

„Kimondja a közgyűlés , hog y a városba n a mostoh a viszonyo k pótlására , valamint a még előálló jogo s kívánalma k orvoslásár a minde n áldozato t megtesz , nevezetesen: kiépít i a hontnémet i vasutat , megindítj a a mozgalma t a garam -berzencze-selmeczbányai vasútvonalna k rende s nyomtávolságr a val ó átépítésére , a vízvezetéket a teljes szükségle t arányában kifejleszti , fölépit i a köz - és gőzfürdőt , a vigadót , a színházat , megoldj a a z ifjúság i lakáskérdést , aká r társadalmi , aká r magánvállalkozás utján , aká r a mag a erejéből , eg y internátus létesítésével , azon -kívül a z ilye n czél u magánépitkezés t i s a lehetősé g határái g támogatn i fogja , általában minde n jogo s kívánságo t figyelemb e ves z s elege t i s tesz neki. "

„Mindezekhez, valamin t a váro s fejlődéséhe z é s a magántők e il y irány ú vállalkozásához azonba n feltétlenül szükséges , hog y a z a má r telje s jogga l el-

*) A határozatot szószerin t idéze m a Selmeczbánya i Hirlap f . évi márcziu s 17-iki számából , elhagyv a egyes lényegtele n részeket . Megjegyze m még , hogy a főiskola tanár i kar a nem vet t rész t a közgyűlésen,

intézettnek tartott , de ismét felszínre hozott kérdés teljesen és véglegesen tisztázódjék s a váro s közönség e a főiskol a ittmaradás a é s a műegyetemme l val ó eg y rangba sorozása s műegyetemm é val ó fejlesztés e tekintetébe n necsa k biztatást é s ígéretet, hanem teljes garancziát nyújtó kedvező elintézést nyerjen, hog y enne k a birtoká -ban a szüksége s teendőkhö z azonna l hozzáláthasson . Anná l i s inkább , mer t a város fejlődését éppen ennek a kérdésnek állandó felszínen tartása akadályozza és bénítja meg."

„Felkéri tehá t a főispánt , a váro s országgyűlés i képviselőjé t é s polgár -mesterét, hog y a város i tanác s kiküldötteiből , tovább á a törvényhatóság i bizott -sági tagokból és a jelentkező városi polgárokból álló miné l nagyob b szám ú küldött -séget vezesse n a kormány elé , abból a czélból , hog y a mul t év i memorandumr a mielőbb érdemlege s é s véglege s válasz t nyerje n a váios. "

„Ha pedi g a küldöttsé g a kormánykörökné l ez t e l ne m éri , vag y a válas z a városr a nézv e kedvezőtle n volna , a váro s küldöttségile g magához Ő Felségé­hez, a királyhoz járul , azza l a legalázatosab b kéréssel, n e engedje , hog y dicső -ségesen uralkodot t elődjének , Mária Teréziának kegyel t város a megsemmisíttessék és egykori adományától megfosztassék."

Álljunk me g eg y szór a a váro s határozatánál ! Nem akaro k kitérn i mos t arra , hog y a magya r erdőgazdaság -

nak, a bányászatna k é s kohászatna k mil y óriási , tényle g létérdeke az, hog y egyetle n főiskoláj a Selmeczbányáró l elkerüljön , utalo k szaklapjainkra, amelye k a kérdés t évtizede k ót a napirende n tartjá k és mindi g hangsúlyoztá k é s igazoltá k követelésein k igazságá t é s szükségességét.

Az egész magyar erdőgazdaság, a bányászat és kohászat, sőt bátra n mondhatjuk : a z egész magyar műszaki világ egyöntet ű állásfoglalásával szembe n igazá n ne m tulajdonithatun k súly t é s komolyságot annak , hog y a váro s közgyűlés i határozatta l akarj a a legilletékeseb b tényező k ítéleté t megcáfolni , kimondva , hog y neki „szen t meggyőződése " az , hog y „e z a váro s igeni s alkalma s a főiskol a székhelyének" .

A váro s kijelentései t anná l kevésbb é vehetjü k komolyan , mive l semmi elfogadhat ó érve t álláspontjána k igazolásár a felhozn i ne m tud, csa k a tradicziókr a hivatkozik : mive l Mári a Terézi a adomány a a főiskola , ez t ne m szaba d inne n elvinn i sohasem !

Magában vév e érthet ő é s méltányolhat ó az , hog y a váro s sikra szál l a sajá t érdeke i mellett , azonba n amiko r eg y — sajno s — hanyatló vidéki kis város érdekei összeütköznek országos nagy érdekekkel, három oly hatalmas termelő ág, mint az erdőgazdaság,

a bányászat és a kohászat létérdekeivel, akkor el kell várnunk annyi hazafiasságot minden magyar embertől és minden magyar várostól, hog y a sajá t érdekei t ol y módo n érvényesíts e csak , hog y ezt a három , virágzásna k indul t közgazdaság i ágat , mel y so k száz -ezer emberne k nyúj t kenyere t é s nemzet i iparun k létalapjai t képezi , tönkre n e tegy e vele . Ez t anná l inkáb b kel l követelnünk , mer t Selmeczbánya megélhetése sokféle módon biztositható, de az erdő­gazdaság, a bányászat és kohászat virulásának első és legfőbb feltétele a főiskola megfelelő elhelyezése.

Selmeczbánya városá t — amin t az t a bánya - é s kohómérnök i szakosztály memorandum a kiemel i — „ a fémbányásza t teremtett e meg, anna k fellendüléséve l emelkedett , d e azza l együt t hanyatli k is". A fémbányászatna k helyzet e Középeurópába n válságos . Emlé -keztetek arra , hog y pá r évve l a hábor ú előt t beszüntetté k a hire s freibergi ezüstbányáka t é s pedi g — tragiku s játék a a sorsna k — éppen azoko n a z ünnepségeke n jelentett e b e a kormán y a bányá k beszüntetését, amelyeke t azo k fennállásána k 700 . évfordulój a alkal -mával rendeztek . Hasonlóképe n válságo s a przibram i világhír ű fémbányászat helyzet e i s é s válságo s a selmeczbánya i is . Hog y mennyire reménytele n helyzetb e jutot t e z utóbbi , az t a z évenként i milliós deficite n kívü l m i se m mutatj a jobban , min t az , hog y mé g a hábor ú — amel y pedi g minde n technika i üzeme t szédít ő kon -junktúrához juttatot t — se m tudot t a helyzeté n segíten i é s éppe n a háború negyedi k évébe n kerül t legkomolyabba n szób a a selmecz-bányai bányászatna k beszüntetése ! A z ezüstkoh ó má r fé l é v ót a majdnem teljese n szünetel !

Hogy m a Selmeczbányána k milye n a helyzete , arr a legye n szabad a váro s képviselői t é s barátjai t megszólaltatnom , nehog y az elfogultsá g vádj a érhessen !

Városfejlesztés. (Selmeczbánya i Hirla p 1917. , V . 20-iki vezérczikke.) „ Kétszere s örömme l kel l üdvözölnün k Sziancsay Mikló s város i fő-

jegyző tervét,* ) amel y Selmeczbány a rég i stagnálásá n aka r gyökerese n javítani . Meg akarj a indítan i a fejlődést , vissz a akarja állítan i a váro s rég i virágzását... . Selmeczbányán házaln i ne m fogok , mer t tudom , hog y a z utolsó évek alapításai mily balul ütöttek ki s a hangulatot mily alaposan lelohasztották...."

*) Sztancsay e terve: Selmeczbány a váro s fejlesztés e véget t épít ő részvén y társaság alakítás a 300.00 0 K alaptőkével .

Ehhez azonba n mé g a z i s szükséges , hog y Selmeczbány a vess e le foltos maradiságát , iparkodjé k főiskola i váross á fejlődni , ehhe z legaláb b a z alap-feltételeket előteremteni , mer t — hogy más t n e említse k — Selmeczbányán a borzalmas lakáshián y miatt , a fiatal emberne k mé g nősülni se m lehet, nemhog y 6—700 intelligen s fiatalember t lehetn e id e összetoborozni "

Újévi üdvözlé s a városházán . (Selmeczbánya i Hirla p 1916 . jan. 9. ) Sztancsay Mikló s főjegyz ő beszéde : „ . . . . E városban, aho l anny i a bels ő

érték a föld mélyébe n é s a föld felett , anyagiakban é s értelmi erőkben ; ot t az eddigi tespedés és sültgalambvárás helyet t meg kell indulni a a z intenzív munkának.... "

„De há t ne legyünk, n e maradjun k élhetetlenek , h a szeretjük , h a féltjü k főiskolánkat, min t városun k városiasságána k egyi k jellegzete s kincsét, törekedjün k a kisszerüségeke t megszüntetn i é s oda fejlődni , hog y mélt ó váro s legyün k egy főiskolához...."

Lakásínség. (Selmeczbánya i Hirla p 1912. , V . 12-ik i vezérczikke. ) „ Modern , szé p lakások kellene k ide, mer t a mostania k csa k a mi avul t

fogalmunk szerin t lehetne k modernek . Zugo k ezek , betegségokoz ó lyukak inkább , mint lakások , melyekben egy nagyvárosi embe r még a háziállatját se m helyezn é el."

„ M i abban a véleménybe n vagyunk , hog y a lakásínsége t é s a lakás -drágaságot csa k u j épülete k emeléséve l s ilye n radikáli s módo n lehetn e meg -oldani. Mer t igazá n mégse m járja , hog y Selmeczbányá n rengete g bérösszegér t valóságos odúkba n lakjana k a z emberek , amelye k nemhog y kényelme t ne m nyújtanak, hane m a lakossá g egészségé t i s veszélyeztetik.... "

Még kiegészíthete m ez t a szomor ú képe t avval , hog y a város i vízvezeték — amelyne k viz e egyébirán t annyir a szennyezett , hog y pl. hivatalo s csiráztatásainkho z se m használhatju k — ol y állapotba n van, hog y a váro s má r évről-évr e kénytele n nyáro n a fürdő -használatot é s a z árnyékszéke k öblítésé t „szigorúan " betiltani , ső t a mul t év i szárazsá g alkalmáva l pénzbüntetés , illetőle g elzárá s fenyegetésével elrendelt e a hatóság , „hog y a vízvezeté k vizé t magánháztartásokban csaki s ivásr a é s főzésr e szaba d használni" . (6152/1917. sz . rend. , kel t jun . 28-án. )

Vagy pedi g tessé k elolvasn i Plentzner Frigye s panaszá t a z Erdészeti Lapo k 1911 . évi 237 . lapján :

„Alig va n (t . i . szaktársain k között) , k i n e - ismerné azoka t a mostoh a természeti é s közlekedés i viszonyokat , amelye k a magya r erdésze t bölcsőjét , a tagjait nevel ő egyetle n magya r erdészet i főiskolá t a modern haladá s színvonaláró l mélyen leszorítják... . Előkerüllek tehá t a szükséglakások . Va n ott mindenkine k lakása, igen , senk i se m lakik a szaba d é g alatt . D e milye n a z a lakás . Nedves , dohos, sötét lyuk . Il y körülmények közöt t a szervezet egészsége s nem maradhat.... Ezt bizonyítj a az t a sok tífuszos , kanyaró s é s tuberkulotikus beteg , mel y éven -ként a főiskola i hallgató k sorábó l a kórházb a kerül. . . . "

De talá n n e folytassu k má r ezt , ugyebár , elé g enny i i s anna k igazolására, hog y Selmeczbány a m a mé g a kultúrembe r leg -primitívebb igényei t se m tudj a kielégíteni .

Hogy e z a jövőben máské p lesz , ez t közgyűlés i határozatba n könnyű kimondani , d e eddi g i s tapasztalhattuk , hog y a z Ígérete k beváltásában a váro s ne m tanúsítot t valam i különö s buzgóságot , ami egyébirán t ne m aka r csupá n szemrehányá s lenni , mer t hisze n a reáli s számítá s arr a a belátásr a vezet , hog y a tervekne k meg -valósítása ige n nag y akadályokb a ütközik , sőt , bátra n mondhatjuk : lehetetlen!

Selmeczbánya nagyo n kics i váross á zsugorodot t össze , lako -sainak szám a ne m ér i e l a 15.000-et . Emellet t fekvés e annyiba n is kedvezőtlen , hog y a lakosságnak legfeljebb csak a felerésze lakik a tulajdonképeni városban, a többie k Bélabányá n é s a z u. n . külutczákban , amelye k mindegyik e a z anyavárostó l kb . eg y órányira esi k é s attó l egy-eg y maga s hegyhátta l va n elválasztva .

Selmeczbánya erejéne k végs ő megfeszítéséve l elérhe t annyit , hogy a lété t biztosítsa , d e eg y műegyete m elhelyezésér e alkalmass á nem válhati k soha , ső t a műegyeteme t mé g befogadn i se m képe s

Mérlegeljük a váro s anyag i erejét ! Mérlegeljü k azt , hog y m i mindent aka r a váro s előteremten i é s mérlegeljü k azt , hog y e z — h a meglesz ! — mennyibe n elégíthetn é k i a főiskol a vag y a műegyetem igényeit .

A váro s 1918 . évi költségvetés e kereke n 900.0C 0 K kiadássa l és 750.00 0 K bevételle l zárul, a hián y 150.00 0 K , amelyne k fedezés e — 155.00 0 K adóala p mellet t — 9 5 % község i pótadó t követel .

A község i pótad ó tehá t elé g magas , lényege s fokozás t má r nem bí r el , emellet t egy-eg y százalé k pótad ó kere k 150 0 K be -vételt jelen t csak .

A f ő jövedelm i forrás a a városna k a z erdőbirtoka , mel y a — pótad ó nélkü l számítot t — összjövedelemne k töb b min t V s részét adja. Tiszt a jövedelme a z erdőne k — a mai szédit ő faára k mellett ! — kerek 163.00 0 korona , számottev ő emelkedé s enné l se m lehetséges .

A költségveté s egyensúly a — amin t anna k bevezetésébe n k i van emelv e — csa k ug y vol t Jentartható, hog y „a város fejlesztésére és közintézmények létesítésére... a munkálatokat a jövőre kellett halasztani".

Azonkívül a város — hogy fentarthassa háztartásának egyen­súlyát — kisebb ingatlanok ismételt eladásától eltekintve, kény­telen volt előbb a szénásfalusi birtokát, legújabban pedig Vihnye fürdőt eladni. Ezek árából azonban nem gyűjthetett tartaléktőkét, hanem — amint ugyancsak a már emiitett közgyűlés határozataiból kitetszik: „a Vihnye fürdő eladásából befolyt 530.000 koronából először a fürdőt terhelő kiadásokat fizette ki, a többit pedig a város egyéb tartozásainak kiegyenlítésére fordítja". (L. a Selmecz-bányai Hírlap 1918. évi V. 17. sz.)

Számottevő eladható ingatlanja a városnak már nincsen! A város nehéz anyagi helyzetét mi sem mutatja jobban, mint

a selmecz-hontnémeti vasút ügye, amely már több mint két év­tized óta várja a megoldást és amely legutóbb újra fennakadt azon — Selmeczbánya országgyűlési képviselőjének kijelentése szerint —, hogy a végső állomás csak a kohó mellett lehet, a várostól tehát körülbelül 4 ^/w-nyire és nem lehet azt a Ferencz-aknáig felhozni, mert ez egy millió korona többletet jelentene. Ezen az évi 50.000 korona amortizáczión fennakadt a vasút finan-czirozása, pedig, amint a város képviselője egy nemrégiben lezaj­lott hírlapi vita alkalmával mondta: enélkül a város elpusztul!

*

Nézzük most, mit tervez a város a főiskola itt tartásának megokolására! (L. az idézett közgyűlési határozatot.)

„Kiépíti a hontnémet i vasutat , megindítj a a mozgalma t a garamberzeneze -selmeczbányai vasútvonalnak rende s nyomtávolságr a val ó átépítésére , a vízvezeté-ket a telje s szükségle t arányába n kifejleszti , fölépit i a köz - é s gőzfürdőt , a vigadót, a színházat , megoldj a a z ifjúság i lakáskérdést , aká r társadalmi , aká r magánvállalkozás utján , aká r a mag a erejéből , eg y internátus létesítésével , azon -kívül a z ilye n czél u magánépitkezés t i s a lehetősé g határái g támogatn i fogja , általában minde n jogo s kívánságo t figyelemb e ves z s elege t i s tes z neki" .

Tekintsünk el a legutolsó, nagyon labilis Ígérettől és nézzük a konkrét terveket! Meg kell közbevetőleg jegyeznem, hogy ezek a tervek nagyon régiek, sőt — alkalmasint az állandó balsikerek miatt — ezúttal már szűkebbre van szabva a tervezgetés! Nem is a háború akasztotta meg a tervek keresztülvitelét — amint azt a közgyűlésen állították —, a nagyon régi tervek is mindig meg­akadtak már és ami azokból megvalósult, tudniillik két nagy gyár-

nak a z alapítása , a z — am i egyébirán t nagyo n i s előreláthat ó volt — rövid egy-két év alatt meg is semmisült.

Legyen szaba d enne k igazolásár a ismé t a Selmeczbánya i Hír -lapot megszólaltatnom :

Az 1911-i k év i februá r h ó 19-ik i számba n az t irj a eg y „Vidéki" , ak i önmagát ig y jellemzi: „Ne m volta m sohase m barátj a anna k a mozgalomnak , amelynek a z vol t a célja , hog y a bányászat i é s erdészet i főiskolá t Selmeczbányá -ról elvigyék... . " A rég i szé p emlékek* ) m a i s ellenségév é teszne k enne k a mozgalomnak...."

„Nemrégiben olvasta m e lap hasábjain a Tervek , töprengése k czim ü czikke-ke t . . . . Attó l tarto k azonban , hog y e terve k csa k terve k maradnak , mer t hisze n e la p hasábjai n évek óta számtalan ilyen czikket olvastam már és úgy látom , hogy a terve k elavasodnak , d e ténynyé , valóságg á eg y se m vál t belőlü k Selmeczbánya marad , elmarad , ső t hanyatlik... . Teljese n érthetetle n előttem , hogy Selmeczbány a 15 év alatt (ezt 1911. elején irták! Szerző ) mér t ne m tudta megvalósítani a némeli-selmeczbánya i szélesvágány u vasutat.. . . "

„Pár évvel ezelőtt voltam Selmeczbányán , hosszú időr e rá , hogy elhagyta m a feledhetetle n diákéve k után . Jó l esett látno m a gyönyör ű vidéket , d e a váro s látása igazá n elszomorított... . Semm i nyom a a tizenkilenczedik, huszadi k száza d haladásának é s a távozáso m ót a épül t ú j száll ó i s a tizenhetedik száza d igényei -nek megfelelőe n va n létesítv e . . .. Azóta még nagyobb figyelemmel olvasom a selmeczbányai újságot, sajnos azonban, jóformán semmit sem olvasok belőle, amiből azt láthatnám, hogy a régi tervek csak egy hajszállal is közelednének a megvalósuláshoz."

Tehát egyáltalá n ne m ál l az , hog y a hábor ú okozt a voln a a régi terve k megvalósítását . Vag y hus z é v ót a szá z me g szá z ter v merült fe l é s merül t el .

Egyidőben má r Selmeczbány a híve i fellélegzettek . Zólomy Imr e város i erdőmeste r a Selmeczbánya i Hirla p

1912-ik év i 30 . számába n az t irja :

„Az id ő óta , hog y a vol t pénzügyminiszte r é s jelenleg i miniszterelnö k (f. i . Lukác s László ) a z országházba n az t a kijelentés t tette , hog y a kormán y a főiskolának elvitelér e mé g csa k ne m i s gondol , s tekintette l a főiskolána k folytonos fejlesztésér e é s építkezéseire, a lidércznyomá s megszűn t s a z egyes hiányok szanálásár a irányul ó mozgalma k hatalma s arányoka t öltöttek , melyne k első é s legnevezeteseb b eredmény e a z u . n . Diákottho n létesítése. "

„A hatalmas , moder n é s 330.00 0 K költségge l előirányzot t palot a . . . még ez é v őszén , vag y legkésőb b jöv ő év nyará n teljese n késze n fo g állani . 5 0 kiadó

*) Tehá t it t i s a rég i szé p emlékek , a tradíci ó ! Könnyű annak , ak i állan -dóan távo l é l Selmeczbányától , min t éppe n „Vidéki " is !

szobával, moder n berendezéssel , vízvezetékkel , villanyvilágítással , közö s éttermek -kel és társalgószobákkal.. . gőzfürdővel . 10 0 hallgató részér e 5 0 szoba lesz , telje s és kitűn ő ellátássa l együt t hav i 8 5 K-ér t" . . . „ a f . év i (1912! ) törvényhatóság i közgyűlés kimondotta , hog y a Metropol-szállót , a rég i Ké k szőlő t 60.00 0 K-ér t megveszi, lebontatj a é s helyéb e háro m hatalma s bérpalotá t épi t a lakáshiány meg -szüntetése végett , továbbá , hog y a Vigadó, a z u.'n . Als ó major helyéb e eg y szép , modern szálló t és kávéháza t épít , táncteremmel , álland ó színházzal , ug y hog y a z építkezések mé g a z ős z folyamá n megkezdődjene k " „Megvett e tovább á a város a Meleg patak mellett i idege n területeket , aho l 450.00 0 K költségge l eg y ú j vízvezetéki tava t létesít . . . A selmecz-hontnémet i vasú t közigazgatás i bejárásá t május h ó 14-é n (1912. ) tartottá k me g é s mos t má r bizto n reméljük , hog y anna k építése mé g e z év őszén, vag y legkésőb b még a jöv ő év tavaszán megkezdődi k . . . Megemlítem még , hog y a templomberendezés i műintéze t 200.00 0 K-r a előirány -zott gyártelepét , valamin t a z ing - é s fehérnemügyá r 100.00 0 K-á s u j gyárá t e z év folyamá n épiti k fel. "

Mi lett mindezekből? A Diákotthon fel sem épült, a hatalmas bérpalotákról, vigadóról, színházról, fürdőről szó sincs még, az ing- és fehérneműgyár, valamint a templomberendezési műintézet felépült ugyan, de már meg is bukott, a vízvezetéki uj tó nem létezik, pedig a vezeték már-már teljesen felmondta a szolgálatot, a selmecz-németii vasutat nem lehet financzirozni.

Ezekre vonatkozna k Sztancsay fentidézet t szava i a z utols ó évek meghiúsul t alapításairól , a z által a tervezet t városfejleszt ő részvénytársaság i s osztozkodot t ebbe n a sorsban .

Kisiblyére — ahov á tudvalevőle g tavasztó l őszi g majdne m nap-nap utá n járna k k i a tanárain k é s hallgatóin k egyarán t — gyalogutat igér t a város . Körülbelü l 1 0 évve l ezelőt t egy ünnepélye s bejáráson hangzot t e l a z a z ígéret , hog y eg y — legkésőb b két — év múlv a „lakkczipőbe n járhatun k k i Kisiblyére" . M a pedig mé g mindig ot t tartunk , hog y csizmába n i s kí n a z odajárá s a feneketle n kátyúk miat t é s fegyve r nélkü l ne m ajánlato s a sétálá s arr a felé , mert szert e csatangolna k a majoroso k kutyái .

A fent i tervezgetése k közü l má r előb b rámutatta m a németi -selmeczi vasú t nehézségeire , amely má r 2 3 éve vajúdik . A selmecz -garamberzenczei vonalna k normálisr a val ó átépítésé t kizártna k tartom. H a el ő lehe t teremten i a kell ő pénzt , akko r az t a németi i vonalra kel l felhasználni , mer t a z a fontosabb , h a pedi g e z kiépül , akkor a garamberzenczeine k ol y csekél y les z a forgalma , hog y az átépíté s szób a se m kerülhet .

A vízvezeték , a vigadó , színház , fürd ő min d égetőe n szük -ségesek, d e eze k min d ol y befektetések , amelye k óriás i költségeke t nyelnének el , (különösen a háború után! ) de amelyekbő l csa k nagyo n csekély jövedele m várható ; közismerte k azo k a nehézségek, amikke l kis városo k fürdői , színháza i é s vigadó i küzdenek , a vízvezetékne k csak a tav a Zólomy adata i szerin t köze l félmillió t követe l — rég i bérekkel számítv a — , mennyi t nyeln e e l mé g a vízvezeték , amel y ma ol y állapotba n van , hog y ne m „fejleszteni" , hane m teljese n újjáalakítani kell . *)

A főiskola i hallgatósá g számár a tervezet t internátu s i s óriás i összegeket követeln e é s a z els ő kísérletne k telje s fiaskój a utá n ninc s remény arra , hog y a magántőké t a z il y felett e kéte s siker ű vállal -kozásra r á lehesse n birni . A z 1912-i k év i vállalkozás t köztudomá s szerint a városna k — azót a elhuny t — nagyo n agili s tisztviselőj e vezette, akine k tehá t kettő s érdek e vol t a z ügyben .

A vállalkozá s sikeréne k kéte s volta mellet t azonba n mé g anna k czélirányosságát i s nagyo n kétségb e kel l vonnunk .

Hiszen e z ne m olya n internátu s lesz , amilyen t pl . egye s elő -kelő intézetein k m a i s fentartanak , aho l nagyszám ú tanár i ka r felügyelete alat t ál l a bennlak ó fiatalsá g é s gondoskodá s történi k arról is , hog y necsa k tudományban , hane m — hog y ug y fejezze m ki magama t — lelk i é s test i műveltségbe n gyarapodhassa k a hall -gató, tanulj a me g a j ó modor t é s a társadalm i fellépés t is , am i a ma i világba n egyrész t a z egyé n érvényesülésének , d e másrész t a sza k tekintélyéne k i s ige n fonto s -eszköze .

A selmeczbánya i internátu s ne m i s internátu s lenne , hane m „hotel garni" , amel y éppe n csa k lakás t é s étkezőhelyisége t nyújt !

A hallgatósá g körébő l nyer t értesülése m szerin t m a a z el -fogadható diáklakáso k szám a 2—300-r a tehető . Jelenle g — béke -időt vév e alapu l — va n a főiskolána k 6—70 0 hallgatója , a tervb e vett műegyete m hallgatói t egyi k szakért ő 1500-r a becsülte ; tehá t

*) A fent i ter v egyébirán t hossz ú vajúdá s utá n ismé t e l let t vetve , mos t a bacsófalusi t ó felhasználás a kerül t szóba , amelybő l azonba n a váro s csa k év i egyszázezer trfi vize t kaphatna . Értesülése m szerin t részbe n nyitot t vezeté k va n tervbe véve , am i közegészség i szempontbó l aggályos , d e mé g ig y i s 2V s milli ó koronáról szó l a z előirányzat .

a mostan i létszámna k mé g a fel e se m helyezhet ő e l megfelel ő lakásokban, m i lesz , h a tényle g felszaporodnána k 1500-ra ?

A hallgatóságna k töb b min t felét , esetle g 70—80%-á t kellen e az internátusokb a utalni .

Katonai fegyele m alat t a főiskol a hallgatói t ne m lehe t tartani , másnemű megfelel ő felügyele t ne m biztositható ! Méltóztassé k meg -kérdezni a z internátusokka l foglalkoz ó tanárokat , m i a véleményü k ily nagyszám ú serdül ő fiata l emberne k kaszárnyaszer ű épületekb e való összezsufolásáról ! E l sem lehe t képzeln i a z erkölcsr e veszélye -sebb megoldásá t a lakáskérdésnek !

Az il y „internátus " ne m alkalma s arra , hog y a fiata l embe r megtanulhassa a társadalm i fellépést , a j ó modort . Minde n kis -városi felsőbbfok u tanintézetne k a z a z átka , hog y bizonyo s el -durvulást érle l a fiatalságba n é s hog y e tekintetbe n milye n kivál ó rontó vag y nevel ő hatássa l va n a környezet , az t mutatja , hog y a mi fiatalságunk , amel y a selmecz i kurtakorcsmákba n (má s ninc s is!) akárhányszo r ne m éppe n szalonképe s alakba n mutatkozi k be , milyen illedelme s é s tisztessége s viselkedés t tu d mutatni , h a pl . egy nag y váro s előkel ő vendéglőjéb e lé p be . És , ugyebár, kívánato s nagyon, hog y e z utóbb i viselkedés e legye n a szokot t é s a duhaj -kodás a kivétel , amive l utóvégr e a fiata l embe r néh a tartozi k a saját fiatalságának .

Az internátuso k emellet t ne m oldaná k me g egyáltalá n a tanáro k elhelyezésének kérdését , aki k nagyob b részbe n m a sincsene k meg -elégedve lakásaikkal , d e a z u j műegyete m u j tanára i mé g kevésbb é fognak megfelel ő helye t kapni . Ug y gondolom , senk i se m fogj a fenhéjázásnak mondan i azt , hog y a z egyetem i taná r állásá t kivált -ságosnak, mondhatná m eszményine k tarto m é s ezér t a z egyetem i tanár jogosa n léphe t fe l — tekinte t nélkü l a z anyag i viszonyair a — nagyobb igényekkel .

Tegyük fel , hog y a váro s közönség e tényle g elvállalj a az t a nyomasztó adósságot , ami t a terve k keresztülvitel e a városr a rón a és sikerü l mindaz t megvalósítani , ami t a váro s tervb e vett ! Mi t értünk e l evvel ? Semmi egyebet, mint azt, amit ma már minden vidéki város nyújt és ami éppen Selmeczbánya nagy elmaradottsága miatt hiányzik itt.

Ha összehasonlítju k azt , amit Selmeczbánya megígér, avval, ami t Kassa már ma is nyújt,*) akko r elenyész ő csekélységgé válik mindaz , ami a selmeczbányaiak szemében a várost műegyetem i váross á tenné .

Csak éppe n a szórakozá s é s a test i tisztaság , a közegészsé g terén jutnán k kedvezőb b helyzetbe , d e a főiskol a éppe n a leg -komolyabb munkáj a teré n eg y lépésse l se m jutn a előbbre .

Nem kapjuk meg a gyakorlati erdőgazdasággal való könnyebb érintkezést, mert a németii vasút ebben semmit sem segít, nem kapjuk meg a rokon tudományos intézetekkel való szorosabb össze­köttetés lehetőségét, mert az uj vasút csak egy-két órával rövidítené meg az utat Budapestre, mivel csakis viczinális vonalat kaphatunk.**)

Nem kapjuk meg a módot arra, hogy főiskolánk tanárai tovább képezhessék magukat és fentarthassák az állandó érint­kezést más egyetemek illetőleg főiskolák tanáraival, ami tudvalevőleg az egyénre mindig kiválóan serkentőleg és termékenyítőleg hat és nem kapjuk meg a lehetőségét annak, hogy a fiatalságunkat állandó szemléltető oktatás és sűrű gyakorlati példaadás révén, kereskedelmi és ipari irányban oktassuk és a gyakorlati érzéküket fejlesszük, ami pedig a mai világban a technikusnak elsőrangú kelléke.

Az erdőgazdaság megfelelő gyakorlati oktatása Selmeczbányán teljesen lehetetlenség. A főiskol a erdőbirtokka l ne m rendelkezik , ***) a kincstár i erdő k nagyo n i s félreesne k é s kedvezőtle n fekvésü k miatt csa k kevéss é hasznosítható k a gyakorlat i oktatá s szempont -jából. A váro s erdejéne k pedi g — eltekintv e a szinté n kedvezőtle n fekvésétől — ebbő l a czélbó l ne m so k haszná t vehetjük , mer t ne m szabad a fiatalságun k el é mintaképne k a rég i vállalkozó i uto n kezelt erdő t állítanunk , mive l a jövő erdőgazdasága csakis a házilagos kezelés lehet; ez t pedi g Selmeczbány a ne m hozhatj a be , amint az t nemrége n a z Erdészet i Lapokba n folytatot t vit a alkal -mával kimutatt a a váro s erdőmestere .

*) L . a műegyetem i nagybizottsá g memorandumát ! **) A váro s országgyűlés i képviselőj e ne m rége n gondo s számadatokka l

kimutatta, hog y soh a Selmeczbány a fővonalb a ne m kapcsolhat ó be , megczáfolv a ezirányban a szerén y maga m é s Haidegge r Ern ő részérő l felvetet t eszméket !

***) A kisiblye i u n . tanulmányerd ő mé g csa k megközelítőle g se m felelhe t meg a z igényeknek .

A bányászati , illetv e kohászat i szakr a vonatkozóla g utalo k a szakosztály memorandumár a é s a selmeczbánya i bányásza t válságo s helyzetére.

Selmeczbányán a legjob b esetbe n i s csa k elmélete t lehe t tanítani, e z pedi g ug y a z erdészetnél , min t a bányászatná l é s kohászatnál csa k félmunk a é s a z elmarad t képzettsége t a gyakorla t csak részbe n é s súlyo s veszteségge l adhatj a meg . Enne k átká t sínyli m a i s a z erdőgazdaságunk .

Ezekből látható , hog y Selmeczbánya még akkor sem felelhetne meg nemcsak mint a műegyetem, hanem mint a főiskola szék­helye sem, ha sikerülne mindezt megvalósítania, amit tervezett.

Ez a megvalósítá s azonba n nagyo n i s kétséges , mer t ol y súlyos anyag i áldozato t követel , ami t a váro s ne m bí r előterem -teni, mer t — amin t a má r többszö r emiitet t város i közgyűlé s határozataiból kivehet ő — a váro s e tekintetben válságo s circulu s vitiosus-ba jutott .

A tervek csak akkor valósithatók meg, ha a főiskola itt-maradását előre garantálják, az ittmaradást pedig garantálni még akkor sem lehet, ha a város terveit mind keresztülviszi, mert a színház , a fürd ő é s a vigadó , valamin t a zsákutczáb a fut ó viczinális eltűn ő csekélysé g ahhoz képest , ami t műegyetem i város -tól követelnün k kell !

Miképen akarj a elérn i a váro s a z ol y garancziát , amel y nézete szerin t a szüksége s é s kétsége n kivü l ige n nag y vállalkozó i tőkét a városb a csalogathatná ! Hisze n a múltba n má r egynéhány -szor „jogga l elejtettnek " vélté k a főiskol a elviteléne k eszméjé t é s az mindi g anná l nagyob b erőve l támadot t fel , miné l jobba n temették az t e l !

Nézzük mé g a váro s ké t legsúlyosabbna k odaállítot t érvét , a „legnagyobb nemzetpolitika i hibát " é s „ a város megsemmisülését! "

A váro s nézet e szerin t a nemzet i eszm e követel i azt , hog y a főiskola it t maradjon . Ezze l szemben Herrmann Miks a az t mondja : A „nemzeti kultúra nevében is" e l kel l vinn i a főiskolát !

Azt hiszem , ninc s magya r ember , ak i n e vallan á azt , hog y a m i különleges viszonyain k közöt t mé g a tisztá n tudományo s kérdések -nél i s a legnagyob b figyelme t kel l szenteln i a kérdés nemzetpolitika i vonatkozásainak.

Ebből a szempontbó l megítélve , feltétlenü l elleneznün k kel l a váro s álláspontjá t é s éppen a nemzetpolitikai magasabb szem­pontból követelnünk kell a főiskolának Selmeczbányáról Kassára való áthelyezését.

Azt mondj a ugyani s a közgyűlés : „H a a főiskolá t elvinnék , Selmeczbánya megszűnné k a magyarsá g védőbástyáj a lenn i é s fő-fészke voln a mindazokna k a nemzetiség i mozgalmaknak , amelyek -nek a magyarsá g elnyomás a a czélja! "

Ezt csa k kétféleképe n lehe t érteni ! Vag y ugy , hog y amelyi k nemzetiséglakta vidéke n fekv ő városna k ninc s főiskolája , a z e o ipso a nemzetiség i mozgalo m főfészke , vag y pedi g ugy , hog y Selmeczbányán csa k a főiskol a tartj a a magyarságba n a lelket ! Az els ő ne m áll , maradn a csa k a másodi k értelmezés !

A magyarsá g szempontjábó l ugyebá r elsőrend ű országo s érdek , hogy minde n egye s erdő-, bánya- és kohómérnök — akikne k leg -nagyobb rész e egés z életé t nemzetiséglakt a vidéke n fogj a tölten i — mint a magyar állameszme rajongó apostola kerüljön ki a fő­iskoláról. Err e pedi g a legjob b biztosíté k az , hogyh a a fiatal szaktársainkat éppen a főiskolai tanulmányok idején, amikor lelkük legfogékonyabb, oly környezetben neveljük, amelyben izzó forróság­gal, lobogó lánggal ég a magyar eszme!

Ebből a szempontbő i Rákócz i városáé , Kassáé , a z elsősé g é s az mindörökk é óriás i előnybe n les z e tekintetbe n Selmeczbányáva l szemben! Kassáró l köztudomású , hog y ot t ős i hagyomán y a magyar -ság inkarnációja , a kuruc z világ ! Evve l szembe n Selmeczbány a rögtön „ a nemzetellene s mozgalo m főfészke lenne , h a elvinné k a főiskolát".*)

Képzeljük magunka t anna k a nemzetiség i eredet ű ifjúna k a helyzetébe, ak i — esetleg má r kiss é elfogultan, mer t talá n nemzetiség i iskolából kerül t k i — eljö n a főiskolára . Mily más fogalma lesz annak a magyar lélek és a magyar eszme propagativ erejéről, a magyarság hatalmáról, ha egy nemzeti lelkesedéstől, kurucz tradi-cziótól izzó városban tölti el négy évét, egy virágzó, nagy magyar városban; minth a hanyatló , ki s városb a kerül , aho l meggyőződ -hetik arról , hog y mé g a váro s képviselőtestület e se m bizi k a

*) Nem én állitom ezt, a közgyűlés állapította meg!

város é s vidé k magya r voltába n é s aho l az t a meggyőződés t hallja , hogy csa k a főiskol a diákság a tartj a a lelke t a magyarságban ! * )

Aligha tévede k abba n a meggyőződésemben, hog y éppe n e z az utóbbi körülmén y bátorított a vol t fel a fiatalságna k eg y töredéké t már ismételten arra , hogy az ifjúság kebelében próbálkozzék nemzeti -ségi mozgalmakkal ! Ninc s anná l nagyob b veszedelem , minth a a nemzetiségileg elfogul t ifjúsá g titko s támogatás t kapha t a lakossá g részéről. Ne a főiskola ifjúságától követeljük, hogy magyarosítsa meg a várost, hanem ellenkezőleg, a környezet magyarsága, lelke­sedése ellenállhatatlanul ragadja magával az idegen nemzetiséget is! Csak ezen az uton biztosithatjuk a magyarság számának rohamos növekedését és ez seholsem fontosabb, mint éppen a végeken működő erdőgazdaság, a bányászat és kohászat körében!

Hogy a főiskol a elvitel e „kiszámíthatatla n veszedelme t jelen t magára a magya r nemzet i államra" , arról szó sem lehet!

Selmeczbánya m a ki s vidék i város , amelyne k befolyás a — el -szigeteltsége miat t — nem é r tu l a saját birtokána k határain . Tegyü k fel a legrosszab b esetet . H a tényle g befészkel i magá t id e a pán -szlávizmus, akko r bizonyos foki g veszélybe ju t eg y kis város magya r érzése, d e a „Magya r Állam " lété t e z legkiseb b mértékbe n se m érintené é s a Magyar Államnak mindig lesz annyi ereje és akarata, hogy a selmeczbányai még meg sem született pánszlávizmust a fő­iskola segítsége nélkül is csirájában elfojtsa. Ne m akaro k ugya n vitába szállan i a váro s közgyűlésével , d e é n ne m észlelte m semm i olyant Selmeczbányán és vidékén, am i a tanács aggodalmait igazoln á és bizonyár a csa k a főiskol a elvesztéséne k gondjaibó l fakau t a nemzetiségi kérdé s söté t festése , valamin t bizo m abban , hog y a hazafias tanács meg fogja tudni védeni mindig Selmeczbánya magyar jellegét nélkülünk is.

Még hátr a mara d a „ város megsemmisülése" a főiskol a elvitel e után! Ne m akaro m lekicsinyeln i a városna k a főiskol a elvitelébő l eredő veszteségét , d e a „megsemmisülést " mégi s nagyhang ú frázis -nak kel l mondanom , amelyne k alapj a nincsen . Bizonyos , hog y erkölcsileg vészi t a város , mer t elveszít i a műegyetem i váro s nimbuszát é s talán a házassági statisztikáj a is kedvezőtlenebbre fordul .

* * ) I s m é t hangsulyozom , ne m é n f e s t e m e z t a képet , a közgyűlé s rajzolta le igy !

Anyagilag azonba n előnyér e Fo g válni, mer t — amin t a közgyűlés is megállapítja — semm i se m rosszab b ebbő l a szempontból , min t a kéte s bizonytalanság . A főiskol a elvitelér e val ó törekvé s koránt -sem egye s tanárokna k a „fészkelődése" , ahogya n a városba n ez t kedves szóva l jellemezn i szokták , hanem a könyörtelen valóság által felszínre vetett kérdés, amelynek gyökerei az erdőgazdaság, a bányászat és kohászat legmélyebb rétegéig lenyúlnak. Ezt a mozgalmat lehet — politikai uton — elodázni, de megszüntetni sohasem! Má r pedi g ebbő l származi k a z a bizonytalanság , a vállalkozói tők e tartózkodása , a gazdaság i éle t pangása , amirő l a város i s panaszkodik . H a megoldjá k a kérdés t é s elengedi k a főiskolát, tiszt a helyzete t teremtene k é s akko r helyr e fo g állan i a z egyensúly é s Selmeczbány a megindulhat a z u j irányban , biztosítv a a létét . Ebbe n mindnyája n nagyo n szívese n fogju k támogatni , amint eddi g i s minde n illetéke s tényez ő hangoztatt a azt , hog y a várost kárpótoln i kell .

Arra pedi g a legkedvezőb b alkalo m mos t van , a magya r hadsereg fejlesztéséve l é s a hábor ú álta l felszínr e vetet t egyé b kérdések megoldásáva l kapcsolatban .

A magya r hadsereget , különöse n pedi g a magya r tüzérsége t nagy mértékbe n fejleszten i kell , az t mutatjá k a hábor ú tapasztalata i és az t hisze m senk i se m ringatj a magá t abba n a hi u reményben , hogy a hábor ú befejezés e után csökkenthetjü k a fegyveres erőnket , ellenkezőleg, nagyobbr a kel l növelnün k a hadsereget , amin t valah a volt. E z magya r katonai , különöse n tüzérség i iskoláka t követe l é s ugylátszik, evve l va n kapcsolatba n a z a hir , am i legutób b elterjed t volt, hog y Selmeczbányána k honvédtüzérség i iskolá t szántak , evvel együt t nagyob b katona i helyőrsége t é s pedi g magya r hegy i tüzérséget.*) Szób a kerülte k emellet t egyé b katona i jólét i intéz -mények, amilyenekr e nag y számba n feltétlenü l szüksé g lesz , mer t hiszen a z államna k gondoskodni a kel l azokról , aki k a háborúba n testileg vag y lelkile g tönkrementek , a vak , a bén a é s a félkez ü hősökről, az özvegyekről é s árvákról é s pedig ne m egyszerűe n nyug -vagy kegydi j fizetésével , hane m foglalkoztatással , bizto s — habá r szerény — exisztenczi a megadásával . Szüksé g les z katona i jólét i

) Enne k a hatalmas , magyar honvédségne k segítségéve l a váro s bátra n szembeszállhat a „cseh-tó t veszedelemmel" .

intézményekre, rokkantak , test i é s lelk i betege k üdül ő é s foglal -koztató telepeire , árvaházakra , szanatóriumokr a stb .

Ily intézményeket kel l szereznie a városnak a főiskoláért cserébe, különösen pl . a má r emiitet t tüzérség i iskol a katona i helyőrségge l kapcsolatban elé g jó l pótoln á a főiskolát , emellet t nagyob b ki -adásokat ne m r ó a városra , mer t azo n a réven , hog y a z elvit t fő -iskola helyet t kapj a kárpótlásul , bizto n számitha t a váro s arra , hogy a z állam részérő l b ő támogatásba n fo g részesedni . Ezekr e a czélokra rendelkezésr e fogna k állan i a főiskola i paloták , a kísérlet i állomások épületei , ső t valószínűle g a m a mé g a bányászatna k szolgáló épülete k is , mer t a z éve k hossz ú sor a ót a millió s deficzitte l küzködő bányásza t it t aligh a les z fentarthat ó akkor , amiko r a napszámok óriás i nagyo k é s sokka l jobba n jövedelmez ő üzemek -ben i s hián y les z a munká s kezekben .

A váro s tehá t arányla g könnye n é s nagyob b költsé g nélkü l szerezhet ol y intézményeket , amelye k eg y rész e állandóan , má s része évtizedeke n keresztü l biztosítv a les z számára . Eze n a réve n megkapja létezéséne k bizto s alapjai t é s azonkívü l min t érdekes , régi város , szé p vidékével , számitha t — megfelel ő szervezé s utá n — nagyszabású idegenforgalomra . Sokkal észszerűbb, reálisabb, ha a város számot vet azzal, hogy hazafias kötelessége, hogy az ország érdekében egy kissé fékezze meg a saját érdekeinek kielégítését és iobb, ha nem hajszol elérhetetlen ábrándképeket, hanem megmarad a reális számítás alapján, viszont pedig nem akadályozza meg a magyar erdőgazdaság, a bányászat és kohászat fejlődését azzal, hogy ezeknek alapotvető intézeteit oly székhelyre kényszeríti, amely miatt már eddig is súlyos hátrányt szenvedett mindhárom szak; a jövőben pedig a mind nehezebb és nehezebbé váló helyzet és az azzal szemben mind súlyosabbá váló kötelességek miatt egyenesen válságba sodorná ezeket az országos érdekű termelési ágakat.

ú£ ú£ ú£