Erdészeti Lapok Tartalom · Erdészeti Lapok Az Országos Erdészeti Egyesület folyóirata CXXXV. évfolyam 7-8. szám (július-augusztus) Fôszerkesztô PÁPAI GÁBOR A szerkesztôbizottság

Erdészeti LapokAz Országos Erdészeti Egyesület folyóirata

CXXXV. évfolyam 7-8. szám(július-augusztus)

FôszerkesztôPÁPAI GÁBOR

A szerkesztôbizottság elnöke:DR. SZIKRA DEZSÔ

A Szerkesztôbizottság tagjai: dr. Bartha Dénes,Bartha Pál, dr. Bondor Antal, Dévai Péter, GencsiZoltán, dr. Járási Lôrinc, dr. Király Pál, Oláh Tibor,Pintér Ottó, Répászky Miklós, dr. Somogyi Zoltán,Szakács László, Tóth Miklós.

Szerkesztôség: 1027 Budapest, Fô u. 68.Telefon/fax: 201-7737Mobil: 06-30-97-15-255Internet: http://larix.efe.hu/oee

Kiadó:Országos Erdészeti Egyesület

1027 Budapest, Fô u. 68.

Felelôs kiadó:KÁLDY JÓZSEF

Nyomdai munkák: INNOVA-PRINT, BudapestFelelôs vezetô: ifj. Komornik Ferenc

A kézirat lezárva: 2000. május 31.

ISSN: 1215-0398

Terjeszti az Országos Erdészeti Egyesület. Felvilágosítást alappal kapcsolatban az Egyesület ad. Megjelenik havonta.A beküldött kéziratokat, fényképeket nyilvántartásbavesszük. A cikkek, írások nem feltétlenül azonosak a szer-kesztô véleményével, azok tartalmáért mindenkor a szerzôfelel. A szerkesztôség fenntartja magának a szerkesztés jo-gát. Honoráriumot – megegyezéssel – csak felkért íráso-kért, a fotóért, illetve grafikai munkákért fizetünk.

Címképünk: Pápai Gábor felvétele

Tartalom

Vándorgyûlés 2000 193

Csóka Péter: A barkócaberkenye ízeltlábú faunája 220

Bakon Gábor: Budapest parkerdeje 221

Bányász-kohász-erdész találkozó 223

Az országgyûlés MG-bizottságának kihelyezett ülése 224

Bartha Pál: Görbe tükör 229

Reményfy László: A vizsgálat lezárult, ne felejtse el 232

Z. Horváth József: Gombák a Zselicben 234

Vajda Pál: Közelítés kiszállítás régen és ma 235

Mátyás Csaba: A (szak)tudás veresége 238

Andrásevits Zoltán: A vadkár elleni védekezés 239

Erdôgazda-napok,Monor 246

V. Nemzetközi Erdôpedagógiai konferencia 248

Gólya János: Fakitermelô verseny a Bakonyban 250

Szász Tibor: Szeniorok Tanácsa a Szikkísérleti Állomáson 251

Pais Juditnak nyilatkozik Grétsy tanár úr(cikkünk a 209. oldalon) Fotó: Detrich Miklós

A lapotMagyarország legnagyobb médiafigyelôje, az

OBSERVER BUDAPEST MÉDIAFIGYELÔ KFT.1084 Budapest, Auróra u. 11.

Tel.: 303-4738

rendszeresen szemlézi

» OBSERVER «

Erdészeti Lapok CXXXV. évf. 7-8. szám (2000. július-augusztus) 193

V á n d o r g y û l é s 2 0 0 0

Székes-Fehérvár, (Alba Regia,Stuhlweissenburg) szabad királyi vá-ros, Székes-Fehérvár vmegyében; fek-szik egy kies róna vidéken, Budától sEsztergomtól 8½, Veszprémtôl 5 mfd-nyire. Hajdan nevezetesb város volt,mint most, sôt hogy az elsô királyi váro-sok közt lehetett, onnan itélhetni, merttöbb régi királyi városok szabadságle-velében, a fehérvári polgároknak adottkiváltságokra van idézet. Továbbá ele-inte Magyarországnak fôvárosa lévén,a királyok is itt laktak, ide temetkeztek,itt koronáztattak meg, s az országgyûlé-sei és az octavalis itélôszékek is ittentartattak. Története röviden e követke-zendô.

Mintegy IV. Béla idejéig állandó lak-helye volt a magyar királyoknak, Péter

ide záratott, s itthalt meg 1047-ben.

1. Béla alatt apogány vallás visz-szaállitását kivánófelzudult magyarok itt tétettek tönkre.

1387-ben mart. 20-kán Zsigmondot,nem lévén Esztergomi érsek, a Veszpré-mi püspök koronázta meg.

1440-ben Erzsébet Posthumus Lász-ló fiát megkoronáztatta máj. 15-kén.

1490. sept. 15-kén vagy némellyekszerint sept. 18-kán itt koronáztatottmeg Ulászló a zágrábi püspök által.

1490. nov. 19-kén Maximilian rómaikirály a várost véres ostrommal vette be.

1521. dec. 11-kén országgyûlés tar-tatván, Mária, mint Magyarország ki-rálynéja megkoronáztatik.

1526. nov. 11-kén Zápolya János ma-gyarországi királynak koronáztatik.

1527. nov. 3-kán hasonló történt 1.Ferdinanddal, kit a nyitrai püspök ko-ronázott meg.

1541. 1. Ferdinand a várost régi sza-bad királyi jogába visszahelyheztette.

1543. a törökök a várost egészen fel-prédálták, s a levéltárakban való okle-veleket is megsemmisitették.

1773. Mária Therezia a városban ró-mai kath. püspökséget állitott fel.

Az itteni temetkzô helyre e következen-dô királyok tétettek: 1. István, Kálmán, II.Béla, III. István, IV. István, III. Béla, I.Károly, I. Lajos, Albert, Corvin Mátyás,II. Ulászló, II. Lajos, és Zápolya János.

Elosztatik Fehérvár belsô és külsôvárosra, s mindöszve 1357 házatszámlál, mellyek többnyire földszinti-ek, de elég csinosak. Legderekabb há-zakat láthatni a vásárhelyen. Utczáikövezve vannak. Nevezetes épületek:a székes-szent-egyház, melly egyszer-smind parochiális; a külsô városbanlévô kath. anyaszentegyház; a hajdanjesuiták, most cisterciták, a régencarmeliták, most papnövendékek há-zai, a ferencziek, és nem egyesültóhitüek anyaszentegyházi; a püspökipalota és kert; a cisterciták és gym-názium épülete; az igen szép izlésü 2emeletes vármegye háza; a városi ta-nácsház; a cs. kir. élelemtár, kaszár-nya, s kanonok urak házai; egy nagyserfôzô ház, és a fekete sas vendégfo-gadója. Jelességei közzé tartozik az1834-ben furatott ártézi kut.

Lakosai, kik 19,773 r. kath., 404ref., 378 n. e. óhitü, 206 evang., és 9zsidóra, azaz öszvesen 20,770 lélekremennek, nyelvökre nézve nagyobbrészt magyarok, vannak azonban né-metek is, de ezek mind értenek ma-gyarul, sôt gyermekeik ezen nyelvenmár jobban beszélnek. Az evangeliku-sokat kivéve, mindenik keresztyén fe-lekezetnek van helyben papja. Fogla-

SzékesfehérvárA királyi város adott helyt a millenniumitalálkozóra. Mivel tovább folytatódott a hetekóta tartó jó idô, a júniusi péntek verôfényreébredt. Az járt jól, aki a terepi bemutatókrarövidnadrágot választott ruhatárából. A VADEXRt. szervezôgárdája alaposan felkészült a négyterepi bemutatóra. De mivel a koronázó város-ban voltunk, egy ötödik városnézô délutánt isbeiktattunk. Kezdjük mi is a város bemutatásá-val. Mivel ezeréves távlatokra emlékezünk, pil-lantsunk bele a százötven évvel ezelôttiSzékesfehérvár állapotába úgy, ahogy FényesElek Geográfiai szótárában olvashatjuk.

194 Erdészeti Lapok CXXXV. évf. 7-8. szám (2000. július-augusztus)

latosságuk mindennémü kézi mester-ség (különösen emlitést érdemelnek a90 számot meghaladó posztósok éspokróczosok), kereskedés, föld-mivelés, és bortermesztés. Szántóföld-jei igen termékenyek, rétje sok; szôlôkertjei nagy kiterjedésüek s rakvákcsinos mulató házakkal, de boruk ameleg pinczék miatt nem állandó, s aGája vize számos liszt és kalló malmo-kat forgat. Országos vásárjai fôképszarvasmarhára, aztán lovakra és ser-tésekre nézve nagy fontosságuak.

Tanitó intézetei: a kath. nagyobbgymnázium, püspöki papnövendékház,1. kath. fô (capitalis), és egy leányosko-la; 5 kat., 1. ref., 1 óhitü néposkola, a 19számu gyalog ezred nevelô háza.

Hazai nyelvi márványemlékekSzékesfehérvárról:

A tihanyi apátság alapítólevele 1055-bôl. I. Endre állíttatta ki; szerkesztôje,fogalmazója valószínûleg Miklóspüspök volt, leírója azonban más,ismeretlen személy. Magyar szórványai– koraiságuknál és viszonylag nagy szá-muknál fogva – rendkívül jelentôsek:tulajdonneveiben, helymegjelöléseiben58 magyar közszó és ezekben 33 képzôismerhetô föl; s mivel a latin szövegbenéhány magyar szerkezet, sôt mondat-töredék is be van ágyazva, az emlék mára nyelvtani rendszer kutatásához is adbizonyos fogódzókat. Szórványai közülnéhány: monarau bukurea (Mogyoró-bokorra), ohut cutarea (Óut kútjára),mortif uuafara kuta rea (Martonvásárakútjára), nogu azah fehe rea (Nagyaszófejére), feheruuaru rea meneh hodu uturea (Fehérvárra menô hadútra), petrezenaia hel rea (Petre szénája helyre) stb.

* * *A székesfehérvári keresztesek

javainak megerôsítô levele 1193-ból.Írója valószínûleg III. Bélának Vaskanevû nótáriusa. Elsôsorban földrajzi

neveket tartalmaz, több mint félszázat.A Velencei-tó térsége az ország egyiklegjobb terepe a közjóléti funkciónak. Amadárrezervátumról megtudtuk, hogy

– kiterjedése 420 hektár, a teljes terü-let fokozottan védett, nem látogatható:

– ornitológiai szempontból ma ki-emelkedô értéket a vörös gém, a nyárilúd, a kékbegy és a fülemülesitke jelen-tôs fészkelô állománya képvisel;

“Nemzetközi jelentôségû vadvizekjegyzékébe” bejegyzett terület (ún.Ramsari terület);

– a rezervátumban és annak határá-ban mintegy 150–200 ha kiterjedésû,közel összefüggô úszóláp terület talál-ható;

– európai unikalitást ad a tónak,hogy keleti medencéje szikes, míg nyu-gati része – az úszólápoknak köszönhe-

A terepi bemutatók1. Az erdô védelmi és közjóléti funkcióinak

érvényesülése a Velencei-tó térségébenA rendezôk szándéka a Vándorgyûlés valamennyi bemutatójávalaz volt, hogy az erdôkben folyó emberi tevékenységgel igazolja,hogy az ember az erdôért van, és hogy ezt a Vadexesek nagyonkomolyan veszik. Mind a négy bemutatóhelyen hangsúlyoztákaz elôadót kísérô kollégák, hogy a legfontosabb az erdôk kondí-ciójának megtartása úgy, hogy az emberi tevékenység – legyenaz haszonvétel vagy „csak” közjóléti igénybevétel – ne sértse azerdô, a természet érdekeit.

Pákozd, magyar falu, Fejér v.-gyében, a velenczei tó partján,Fejérvárhoz 1½ órányira, 2000 reform., 490 kath., 10 zsidó lak., ref. éskath. paroch. templomokkal, vendégfogadóval. Szántófölde sok és elsôosztálybeli; szôlôhegye, nádlórétje, kôbányája van. F. u. a fejérvári kápta-lan. Nevezetessé teszi ezen helységet azon ütközet, melly egy részrôl b.Jellachich horvátországi bán hada, más részrôl a Móga cs. kir. tábornok ve-zérsége alatt álló magyar sereg közt történt 1848. sept. 27-kén, mellynekkövetkeztében a bán Gyôr és Bécs felé húzódott.

A Dinnyési-Fertô: A nádasokat sze-gélyezô gyepterületeket az Alföld né-mely részére jellemzô sziki vegetációborítja. Egy kis területen jól tanulmá-nyozható a szikes padka, a vakszik jel-legzetes vegetációjának szerkezete is.

A gémfélék kedvenc táplálkozó- ésköltôhelye a Dinnyési-Fertô, legismer-tebb költôfajai: a nagy kócsag, akanalasgém, a vörös gém és a szürkegém, valamint a rejtettebb életû gémfé-le a bölömbika.


tôen – savanyú kémhatású.Jellacic altábornagy körülbelül 35 ezerfônyi hadserege élén, 1848. szeptember11-én lépte át a Drávát. A forradalomügye immár a hadseregek összecsapá-sától függött.

Lázas sietséggel tette meg a magyarkormány az utolsó intézkedéseket amegfelelô számú honvédség kiállításá-ért: Batthyány Lajos általános népfölke-lésre szólította fel a veszélyeztetett me-gyék lakóit, az önkéntes nemzetôrizászlóaljakat a Dunántúlra rendelte.Orvosolták a parasztság egyik sérelmétis: szeptember 15-én eltörölték aszôlôdézsmát. Emiatt jelentôs parasztitömegek álltak fegyverbe a hon védel-mére. Ugyanezen a napon alakult megaz Országos Honvédelmi Bizottmány.Kossuth utóbb igen sikeresnek bizo-nyult alföldi toborzókörútra indult.

Jellacic közben szinte akadálytalanulvonult, rabolva és fosztogatvaNagykanizsán át Székesfehérvárra.Elôle a magyar honvédsereg hátrált, ámugyanakkor az utolsó hetek sikerestoborzásával ki is egészült: létszáma 6ezerrôl 14 ezerre nôtt. Jellacic nyilván-való célja a fôrávos elfoglalása volt, ígySzékesfehérvárról Buda felé indult.

A magyar sereg sem várhatott to-vább, Budát meg kellett védenie. Aszeptember 28-i, híres és viharos suko-rói haditanácson, a református temp-lomban végül is a fôváros és ezzel a for-radalom végveszélyének az érve gyô-zött, valamint az a józan belátás, hogy aVelencei-tó északi partja és a hegységközé szorított ellenséget csak itt lehet-séges legyôzni; tovább tehát nem lehethalogatni a harcot.

Móga János altábornagy a magyar

honvédsereg élén, szeptember 29-énvédôállásban várta Jellacic hadmozdu-latait. A magyar jobbszárny Pátkánál, aderékhad Sukoró és Pákozd térségébena budai út védelmére, a balszárny pediga Velencei-tó másik partján állomáso-zott. A hadállás igen elônyös volt: azutat azon a ponton zárta le, ahol azhegyvonulatok közé ér. A dombokközötti, az útra merôleges völgyeket isa védôk foglalhatták el.

A támadást a horvát balszárny kezdtemeg szeptember 29-én reggel 9 óratájban a pátkai mezôn a magyar jobb-szárny ellen. A támadást sikerült vissza-verni, majd egy horvát átkaroló hadmû-veletet is meghiúsítottak. A magyar jobb-szárny ellentámadásba kezdett, amire eza horvát haderô megfutott, egy részétPátkáról az ideérkezô zámolyi nemzetôrzászlóalj még tovább kergette.A szárny harcának sikertelenségét lát-va, déltájban kezdte meg Jellacic a de-rékhad támadását a budai út két olda-lán, körülbelül 10 ezer katonával. Azút északi oldalán lévô dombokról tü-zérségével lövette a déli dombsoronálló magyar tüzérütegeket. A honvéd-tüzérség gyôzött, és a horvátokéPákozdra vonult vissza. Ezután az álta-lános támadás során Jellacic négy si-kertelen gyalogsági rohamot vezé-nyelt az észak-déli irányú völgyekbenhelyet foglaló védôk össztüze alatt, azáttörés kierôszakolására. 15 órakorfeladta a számára reménytelen harcot,s a 3 napi fegyverszünet ideje alatt,Fehárváron és Gyôrön át, csalárd mó-don megfutamodott. Utóvédjét Fehér-váron október 3-án, segédcsapataitpedig Ozoránál október 6-án a népföl-kelôk segítségével fegyverezték le. –Tudhatjuk meg Demeter Zsófia tájé-koztatójából.

A Velencei-tó térségének multifunk-cionális erdôgazdálkodása:

A Velencei-tóhoz látogató több száz-ezer üdülô a szórakozási-kikapcsolódásilehetôségeket keresi, a természetvédelema saját jogos érdekeit akarja érvényesíteni,a Vízügyi Igazgatóság a tó vízminôségé-nek védelmét szorgalmazza, a VADEX Rt.pedig szeretne erdôgazdálkodni, a tör-vény által rárótt kötelezettségeket magasszínvonalon teljesíteni.

Azzal, hogy az egyes zónák kiemel-ten egy célt szolgálnak egyben a szom-szédos zóna funkcióját erôsítik, hiszenegy adott területnek nem halmozott,hanem egyszerre csak egy fô igényt kellkielégítenie.

Ahhoz, hogy ez létrejöhessen, termé-szetesen szükséges az adott terület ke-zelôinek, gazdálkodóinak a teljesegyetértése, együttgondolkodása éstenni akarása.

A pákozdi csata


A Sukoró erdôgazdasági táj Mezôföldtôlvaló elkülönítését a lényegesen eltérôgeomorfológiai és az ezekbôl származótalaj- és fatenyészeti viszonyai tettékszükségessé.

A Velencei-hegység hazánk egyetlenôshegysége (ôsmasszívum), a földtörté-neti ókorban mélybe süllyedt Dunántúliközéphegység felszínen maradt darabja.

Fô tömege mélységi kôzet, gránit. Atektonikus mozgások hatására kiemel-kedô izzó gránit a felette lévô üledékeskôzeteket (pl. mészkô) magas hegység-gé boltozta, és a gránittal érintkezô kô-zetek átkristályosodtak. Az így kialakultmetamorf kôzetek késôbb az erózióserôk hatására nagyrészt elpusztultak.

Többségében erre a sorsra jutottak aharmadkor végén lerakódott meszesüledékek, valamint az utolsó jégkor-szakban kialakult löszös rétegek.

A geológiailag stabilnak tekinthetôôsmasszívumon (a Variszkuszi ôshegy-ség maradványa) helyezkedik el Nadapközség határban Magyarország szinte-zési ôsjegye.

A Velencei-hegység lepusztulása so-rán egészen Seregélyesig elnyúló 10–15km hosszú hordaléklejtô fejlôdött ki.Ebbôl a törmelékes lejtôbôl a hegységdélkeleti lábainál húzódó törésvonalmentén árkos süllyedéssel alakult ki amai Velencei-tó medencéje, hasonlóana tó vízgyûjtôjéhez.

2. Természetszerû erdôgazdálkodás a Kelet-Bakonyban

A részvénytársaság 4 erdészeteközül a mecséri az egyetlen,amely hegyvidéki jellegû és iga-zán kedvezô erdészeti adottsá-gú. Az 5200 ha-os terület nagyrésze a Magas-bakony, illetveBakonyalja, kisebb része azÉszaki Pannonhát erdôgazdasá-gi tájakra esik.

A Tímári vadaskert gímállománya azország egyik legjobb állománya, ahol atartamos gazdálkodás következtébenévente 8–10 öreg (12–15 éves) 9 kg fe-letti bika kerül terítékre. (Az Rt. rekordbikája a tavalyi szezonban itt esett el,mely 14,03 kg; páratlan 24-es, 13 évesés 243,1 CIC, melynek elejtés elôttmegörökített „eleven” képe a Nimródés a Vadászlap címoldalán is láthatóvolt.)

Mindkét vadaskertben I. osztályba so-rolt igényes vadászház várja az idelátoga-tó külföldi és belföldi bérvadászokat,vendégeket. A vadászvendégek 95%-akülföldi.

* * *A Tûzköves-árok az ôslények sza-

badtéri múzeuma:A Tûzköves-árok a Keleti-Bakony-

ban van, a Mellár-fennsíkról északralefutó völgyek egyike. A völgy feje aBorjúkút közelében található, innenmintegy 1 km hosszan vadregényesszurdokot alkotva tart északkelet fe-lé.

Az egykori déli és északi földrészekközti hatalmas Tethy-óceán hullámzottitt. Az óceánfenék meszes üledékei ké-sôbb kiemelkedtek, majd a felszínt for-máló külsô erôk alakították, vésték atájat a mai formájúra. E helyen olyanszerencsésen, hogy egy százméteres tá-von belül az 50 millió évre kiterjedôjura kor valamennyi kôzetrétegét meg-szemlélhetjük a bennük elôforduló ál-latmaradványokkal együtt. A víz alattiállatvilág éppoly gazdag és mozgalmasvolt, mint ugyanezen kor szárazföldjei-nek óriás sárkánygyíkokkal jellemzettvilága és nagy részük a következô kré-ta korban éppúgy örökre kihalt, mintahogy a sárkánygyíkok is.

Rómer Flóris, a híres geológus-régészpaptanár a következôképpen számoltbe: „A bánya maga – melyhez a tegnapiutamnál valamivel alább tértünk be, smely a vaspályai társulattól kibéreltetett,

Fotó: Detrich MiklósA VADEX Rt. kezdeményezésére az idei évben már rendszeres a székesfehérvári diákok szá-mára az Arborétumban az oktatás. A részvétel minden osztály számára egynapos, a Székes-fehérvári Önkormányzat vállalta a diákok reggeli-esti szállítását, a VADEX Rt. az oktatásköltségeit. A tanítást párhuzamosan erdész szakember és pedagógus végzi. Az oktatás sorántermészetesen bemutatásra kerül a tájház kiállítása, az Arborétum jellemzô növény- és állat-világa, a diákok megismerkednek az erdôgazdálkodás alapfogalmaival.

Velencei-hegység


hogy innen nagy tereméjû táblákat tö-ressen – felülmulá vala várakozásomat;mert a sz. margiti vállalaton kívül, megkell vallanom, még oly hatalmas és re-gényes fekvésû kôfejtô intézetet nemláttam; pedig hazánk legnagyobb részétbebarangolván, sok ilyen telepzetet lá-togattam. Ha itt némi elragadtatással be-szélek ezen helyrôl, nem értem épen abánya kimondhatatlan kiterjedését,vagy óriás mérveit, hanem azon megle-petést, melyet a háznyi terjedelmû asíma jeltôrôl lehömpölygött s mozdulat-lanul heverô vörösmésztáblák okozá-nak; a már félig meddig faragott döcökhulladékai közt csak föl kell szedni a karvastagságú orthoceratitek és kocsi keréknagyságig terjedô ammonitek ritka pél-dányait. Szünnap volt, s azért egyedülmagunkra hagyatva annyit szedtünk,amennyit hamarjában felcipelhettünk amagas lejtô szélénél álló szekérig.”

A völgy bal oldalába készült a kétgeológiai feltáró árok. A keletebbre lé-vô, hosszabbik a jura kor alsó (liász)és középsô (dogger) szakaszát tárjafel, a nyugatabbra lévô, rövidebb árokpedig a felsô (malm) szakaszt. Az egy-

kori bányából, majd a geológiai feltá-ró árkokból a jura kor rétegsora és azezekre jellemzô, ezeket elkülönítô it-teni állatvilág ismerhetô meg – írjaEszterhás István.

* * *Természetszerû erdôgazdálkodás a

Mecsérpusztai Erdészetnél:Az erdôk zöme az 1945 elôtti idôszak-

ban a Klosteneburgi apátság birtokavolt. Üzemterv szerinti, szakszerû erdô-gazdálkodást folytattak, amit bizonyít aránk hagyott erdôállományok állapota.

Ezt az örökséget kell nekünk elôde-ink munkáját megbecsülve kezelni.

A természetszerû erdôgazdálkodáskulcsfontosságú az erdészet munkájá-ban. Az erdészet döntôen felújítóvágás-üzemmódban dolgozik, és a végh-használatoknak csupán 4–5%-a tarvá-gás. Az elsôdlegesen fatermesztési ren-deltetésû bükkös, cseres-tölgyes és cse-res erdôállományok felújítása szinte ki-zárólag természetes felújítással történik.

* * *A mecséri programot választók tanúi

lehettek a Hosszú-kígyósi Erdei Szen-tély felavatásának. Ott olvashatjuk:

Kedves Erdôjáró!Szemben a kereszttel ülj le a padra!

A csendben percrôl percre jobban érzedmagad.

A kereszt a Teremtôt jelképezi, aki-nek a tökéletes természetet, benne éle-tünket köszönhetjük.

E bükkerdô katedrális: mindenkiszámára nyitott, elmélyülésre késztet,az Úrral való kapcsolat megteremtésére.

Ugye rádöbbensz: a mindennapokrohanásában, a munkahelyen, város-ban és autóban rabja vagy az anyagidolgoknak, áldozata a múlandó érté-kekért folytatott harcnak.

Rájössz, hogy lelked is van, hogy atermészet része vagy, attól elválasztha-tatlan, az Úr határozott célja és akara-ta szerint.

Látod, az erdô folyamatosan aztnyújtja, amiért teremtett: véd, fát ad,oxigént termel, vigasztal, felüdít, jókedv-re derít, minden nap megteszi dolgát.

Te is megteszed mindazt, amiértvagy? Gondold végig!

Az Úr melléd áll, ha hiszel, a szere-tet hatja át lényed, a jót és nemeset aka-rod, képességed szerint keményen dol-gozol, maradandót fogsz alkotni mun-kádban, családodban, igazi értelmelesz életednek.

Jöjj ide máskor is, a természet, az er-dô mindig vár!

Mecsér, puszta, Székes-Fejér vmegyében, 31 kath., 4 ref. lak.,erdôs, hegyes határral. F. u. gr. Zichy István. Üt. p. Fejérvár.


Erdôterületeink korábban egyrészt aZichy, Festetics, Széchenyi grófok, vala-mint a veszprémi püspökség tulajdoná-ban voltak.

A vadászterület 450 ôznek, 90 vad-disznónak, 400 mezei nyúlnak, 3200 fá-cánnak, 25 gímszarvasnak kínál termé-szetes élôhelyet. Mesterségesen 15 havolierben 30 ezer fácánt, 600 ha vadas-kertben 600 vaddisznót és 50 db szar-vast nevelünk.

Az erdészet kezelésében 180 ha tófe-

lület van, ez kiegészül a 150 ha-os víz-tározó területével, ideális lehetôségetkínál a vízivadvadászatnak.

A vizes élôhely optimális életfeltételtteremt a nagyvadállomány számára is –nem messze innen alakították ki acsiripi 400 ha-os vaddisznós kertünketés fácánosi 50 ha-os szarvasfarmot.

Vadfeldolgozó:Évente 200–300 ezer db szárnyas ap-

róvadat dolgoz fel üzemünk. Nagyvad-

feldolgozáshoz az alapanyagot saját cé-günk és az egész ország területét behá-lózó mintegy 86 felvásárlótelepünk biz-tosítja.

Nagyvadfelvásárlás 900–1000 to/év.Nagyvadfeldolgozás:– Szôrös-bôrös nagyvad átvétele, ke-

reskedelmi minôsítés.– Az azonosítást biztosító adatok

rögzítése számítógépen.– Állatorvosi vizsgálat (emberi fo-

gyasztásra alkalmas vagy nem).– Elôhûtés +4 °C-on.– Nyúzás.– Másodlagos húsvizsgálat.– Darabolás: csontos termék, csont

nélküli termék.– Csomagolás:fagyasztott késztermék (2 év lejárati

idô)friss késztermék (21 nap lejárati idô)– Hûtés:fagyasztott késztermék –22 °Cfriss késztermék +4 °CA termékek 80%-át exportálják, 20%-

át belföldön értékesítik. A belföldi piacfolyamatos bôvítését tervezik. Terméke-ik legnagyobb részét német piacon érté-kesítik, de szállítanak Olaszországba,Belgiumba, Ausztriába, sôt Japánba is.

Sárvíz-völgye Tájvédelmi Körzet:A mozaikos jellegû Sárvíz-völgye

Tájvédelmi Körzet. Táctól mintegy 20km hosszban nyúlik el a völgybenSárszentágotáig. A védett terület kiterje-dése: 3650 ha, ebbôl fokozottan védett157 ha.

A tájvédelmi körzet legértékesebbbotanikai értékei a szikes és sztyepptár-sulásokhoz kapcsolhatók. Külön ki-emelhetôk az ürmös szikespuszta rét-és a zárt homoki réttársulások. Az eddi-gi botanikai kutatások alapján 25 vé-dett, illetve fokozottan védett növényfajelôfordulása bizonyított. Itt találhatóFejér megye legnagyobb, fokozottanvédett pókbangó állománya, de leg-alább ilyen értéket képviselnek a polos-kaszagú kosborok is, melyek összállo-mánya a százezres nagyságrendet ismeghaladja.

A tájvédelmi körzet élôhelyeinekmegôrzése, fenntartása a természetvé-delem kiemelt feladata, hiszen az or-szág egyik legjelentôsebb agrárvidé-kén keresztül húzódó Sárvíz-völgyejelenti az ökológiai kapcsot a Dunán-túli-középhegység és a Duna között,biztosítva ezzel a növény- és állatvilágszabad mozgását az emberi tevékeny-ség által annyira átalakított Mezôföl-dön át.

3. Apróvad-gazdálkodás és természetvédelem aSárréten

A Sárréti különleges rendeltetésû vadászterület bemutatásán ke-resztül annak bizonyítása, hogy az apróvad-gazdálkodás eredmé-nyes folytatásához a természetes élôhelyek fenntartása és fejlesz-tése, a mesterséges vadsûrûk, vadföldek tájba illô kialakítása, aterületek nyugalma és a szigorú felügyelet szükségesek, amelyekmegegyeznek a természetvédelem érdekeivel. Soponya–BárándEurópa hírû fácános vadászterületek, a vízivad vadászata mellett,gyarapodnak természeti értékekben.


Hideg, viharos téli reggelen gyülekezettmintegy 30 puskás a soponyai vadász-háznál, hogy résztvegyen a MezôföldiÁllami Erdôgazdaság által rendezett va-dászaton, a Kálóz-Soponya között elte-rülô apróvadas területen.

A vendégvadászok a soproni erdé-szeti egyetem tanári karából, az ErdeiMelléktermék Vállalat és az OEF dolgo-zóiból kerültek ki. Jankó János igazgatóüdvözölte a ven-dégeket, rövidenismertette a vadá-szat rendjét, és azeligazítás után atársaság elindult anéhány km-nyirefekvô Kálóz köz-ség határa felé, azelsô nyúlhajtásmegindulási vona-lához.

Tehergépkocsinutazva – mintahogy ilyenkorszokás – folyt a vitaa várható ered-ményrôl, figyelem-be véve az igenerôs szelet, latol-gatva az egyéni for-mát, a lôszer minô-ségét, a vadászsze-rencsét, mert mittudni, milyen leszaz eredmény, ésesetleg szükség le-het a kedvezôtle-nül ható tényezôk-

re való hivatkozás a „megmagyarázás”során...

Folyt az egymást ugratás és cívódás,amikor a gépkocsi a tsz. géptelepe mel-lett a kôkeményre fagyott, hepe-hupásúton haladt, s az elôbb még széthúzótársaság egymásra borulva várta a kocsifenekén helyzetének jobbra fordulását.

Az elsô hajtás kb. 4 km hosszúságúfronttal, hajtóvonallal és több száz méter

hosszú jobb- ésbalszárnnyal indult.

A nyúl az erôsszél következtébeninkább még a szá-ron álló kukoricás-ban és mélyforga-tott szántóterületentartózkodott. A ta-karás nélküli terü-leten egy-egy me-zôvédô erdôsáv,erdôfoltocska vagyéppen szalmakazaloázisként hatott aszél ellen néhánypercre a puskások-nak és hajtóknakegyaránt.

A puskák a terü-letnek megfelelô-en váltakozó erôs-séggel szóltak, vol-tak, akik már a haj-tás elején a kukori-cásban szép ered-ményt értek el,csaknem a napifejadagjukat meg-

lôtték. Az erôs szél valóban megnehezí-tette a lövést, nagyon kellett ügyelni „azelôretartásra”, különösen annak, aki ap-ró, 10-es sörétet használt, és bizonyámulva nézhetett a biztosra vett nyulaután, amely fittyet hányva a lövésnek, aszél szárnyán tovaporzott.

Így aztán megbabonázott nyulak éskomikus helyzetek is adódtak, melyekegyben ötletet is adtak – pl. az Erdei Mel-léktermék Vállalat részére –, hogyan le-hetne a nyúlállomány apasztása nélkülprofilírozni a nyúlszôr-termelést...

A jó szervezésnek köszönhetô, hogya hosszú hajtóvonal egyenletesen ha-ladt, Rósenberg Pál fôvadász ló hátárólirányította a derékhadat, így zsák seholnem képzôdött, s elszakadás sem tör-tént. A vadászati személyzet a szárnya-kat is tervszerûen vezette, a puskásokés hajtók fegyelmezett viselkedése ishozzájárult, hogy a zárás mind a kéthajtás esetében kifogástalanul történt.

Már sötétedett, amikor a kürt a vadá-szat befejezését jelezte. A vadászateredménye, a termelési tevékenységszempontjából tekintve az idôjárásokozta nehézség ellenére is kielégítô-nek mondható, 324 db nyúl, 22 db fá-cán és 1 db róka esett.

Kedvezôbb idô esetén bizonyára na-gyobb terítékre is lehetett volna számí-tani. A töltényfelhasználás is a megadottkereten belül maradt.

A napnak igen szép befejezô részevolt az este, a tábortûznél szakszerûenés vadászetika szempontjából kifogás-talanul elkészített teríték megtekintése.A fôvadász jelentette a vadászat ered-ményét, majd a vadászok megszemlél-ték a díszesen felsorakoztatott terítéket,megadva végtisztességét.

Soponya, magyar falu,Székes Fejér vmegyében, aSárviz csatornánál 162 kath.,1283 ref., 2 evang., 9 zsidólak. Ref. anyaekklézsia. Rónahatára termékeny. Sok rét éslegelô. Szôlôs kertek. Virágzónemesitett birka tenyésztés.F. u. gr. Zichy János örökösei.Fejérvárhoz 2 óra.

Tácz, magyar falu, Székes-Fejér vmegyében, a Sárvizcsatornájánál: 166 kath., 513ref. lak. ref. anyaekklézsiával,sok legelôvel, gazdag határrals nemes birka tenyésztéssel. Acsatorna ásása alkalmával itttöbb kövekre, koporsókra, srómai elmékekre találtak. F.u. gr. Zychy János örökösei.Ut. p. Sár-Keresztur.

Vadászat Soponyán


A vadaskertek további eredményes mû-ködtetéséhez jó genetikai adottságú, el-lenôrzött, kiváló tulajdonságú tenyész-állatot hivatott elérhetôvé tenni az1995-ben létesített martonvásári inten-zív gímszarvastenyésztô kert.

A farmi szarvastenyésztés országosméretû, önálló ágazatként való elterjesz-

tése jóvátehetetlenkárokat okozna amagyar vadászathírnevének, várha-tóan jelentôsencsökkenne a vadá-szati turizmus és azehhez kapcsolódó,nem elhanyagol-ható nagyságrendûdevizabevétel is,amit – ismerve apiaci lehetôsége-ket – nem tudnapótolni az állatte-nyésztésszerû gím-

tartásból származó húsárbevétel, nembeszélve a vadgazdálkodáshoz, vadász-turizmushoz kapcsolódó munkalehetô-ségek várható drasztikus csökkenésérôl.

A kert felosztása a 4 db tenyészkert,4 db bikakert, 2 db borjúkert, 3 db tar-talékkert, illetve a kezelôépülethez köz-vetlenül kapcsolódó karanténkertek(K1–3) kialakításával történt, s a vala-mennyi felsorolt kert kapukkal kapcso-lódik a kezelôépülethez vezetô terelô-folyosóhoz. Mindegyik kertet felszerel-ték az állatok évi ellátásához, megfigye-léséhez, esetleg egyedi immobilizálásá-hoz szükséges berendezéssel (kombi-nált etetô, itatóvályú, dagonya stb.).

Bôgéskor a tenyészkertekbe csopor-tosított tehenek (15–20 tehén) mellé be-tesznek a kiszemelt egy-egy db kiválóparaméterekkel ren-delkezô tenyészbi-kát, majd 3 héttelkésôbb, az esetlegkésôbb ivarzó te-henek miatt, hakondíciója indo-kolja, lecserélik akövetkezô 21 nap-ra a hasonlóan jóminôségû tartalék-bikával, amelyetezután visszahe-lyeznek a bika-kertbe.

Martonvásár, gímszarvastenyésztô-telep:

A VADEX gazdasági érdekeit és amagyar vadgazdálkodás érdekeitegyaránt szolgálva úgy vélik, hogy amartonvásári intenzív gímszarvaste-nyésztô-telep – különösen az elsôidôs korosztály beérését követôen(2003 után) – nagy szerepet fog be-tölteni vadgazdálkodásukban, ill. agímszarvas génmegôrzése és a vadas-

4. Intenzív nagyvadgazdálkodás az Észak-Mezôföldön

A több, mint 20 éve üzemelô nagy területû (650–1200 ha) váli,fehérvárcsurgói, tímári és a tavaly elkészült vérti félintenzív va-dászkertjeinkben minden hazánkban vadászható nagyvadfajmegtalálható. A kertekben lévô gímszarvasállomány vérfelfrissí-tése, az exluzív, nagyobb agancssúlyú (11–12 kg felett) bikákiránt megnövekedett vadászati igények kielégítése miatt fontosfeladatként jelentkezik a kiváló genetikájú új gímállományok fo-kozatos betelepítése.

Martonvásár, német–magyar–tót m.-város, Székes-Fejér vmegyében, 1557 kath.,23 ref., 14 evang., 9 zsidó lak.Fekszik a fehérvári országut-ban Budához 4 órányira.Kath. paroch. szent egyház.Nagy vendégfogadó. Postahi-vatal. Ékesiti az uraság kasté-lya, mellyhez nagy kiter-jedésü gyönyörü angol kerttartozik, egy pataktól át-metszve. Igen szép fekvésüszántóföldjei sikeres buzát te-remnek; szôlôhegye kissé tá-vol esik; rétjei kövérek; azuraság a juhnemesitésbenmessze haladt, s általjábanigen jól elrendelt okszerü gaz-dálkodást folytat. F. u. gr.Brunszvik Ferencz örökösei.


A Váli-völgyben kiemelkedô Pogányvárkörnyékét már a kelták és rómaiak islakták, amit a találttárgyak, szerszá-mok, urnákbizonyítanak.

A honfoglalásután Fejér megyeaz Árpád-családbirtoka volt. Válközség nevét Ár-pád vezér Vál ne-vû unokájátólkapta. Erdôvel bo-rított terület volt avidék, amely a va-dászaton kívülmég a tûzifanye-rést szolgálta.

Az Árpádháziak után különbözôbirtokosok kezében volt a terület. A

török uralom alattôrhely volt Válon.1579-ben Jakasitsgyôri várkapitá-nyé, majd 1637-tôl a jezsuitákévolt.

1775-ben MáriaTerézia ÜrményiJózsef státuszmi-niszternek adomá-nyozta. Ekkor in-dult komolyabbfejlôdésnek a köz-ség és vidéke. Me-zôvárossá, majdjárási székhellyé

lett Vál. Megépült a jelenleg is még állóerdészház, és a környéken az akkorikövetelményeknek megfelelô erdôgaz-dálkodást folytattak. Új erdôket telepí-tettek, amelyek csak részben fedték ajelenlegi erdôterületet.

1878-ban az egész község aDreher-család birtoka lett. Az 1920-asés 30-as években nagyarányú erdôte-lepítést végzett az uradalom, komolyanyagi fedezetet nyújtottak a telepí-téshez és az erdôápolási, mûvelésimunkálatokhoz.

Fónagy István erdômérnök nevéhezfûzôdik az új erdôk létesítése, aki többévtizedig állt a Dreher-uradalom szol-gálatában. Az erdôsítéseket nagy gond-dal és lelkiismerettel végezték, melyneknyomai még ma is láthatók.

Kitûnô nyiladékrendszert alakítottakki, ami úgy erdô-, mint vadgazdálkodásszempontjából jól bevált, rendeltetésé-nek megfelelôen.

Az erdô bejáratánál feszik a Vajda Já-nos költôrôl elnevezett emlékmúzeumés erdészház. Vajda János – akinekédesapja Vajda Endre fôerdész volt –gyermekéveit a váli erdészházban töl-tötte.

Vajda János

A vaáli erdôben

Odabenn a mély vadonban,A csalános iharosban,Félreesô völgy ölében,Sûrû árnyak enyhelyében;

Oh milyen jó volna ottan,Abban a kis házikóban,Élni, éldegélni szépen,Békességben, csöndességben!...

Nem törôdni a világgal,A világ ezer bajával.Meggondolni háboritlan;Ami immár közelebb van...

Illatos hegy oldalában,A tavaszi napsugárban,Nézni illanó felhôkbe,Múlt idôkbe, jövendôkbe...

És azután, utóvégre,Észrevétlenül, megértve,Lehullani önmagátólA kiszáradt életfáról...

S ismeretlen sírgödörbe’Elalunni mindörökre...S ott egyebet mit sem tenni,Csak pihenni, csak pihenni...

kerti vadgazdálkodás, valamint az eh-hez vérfrissítésként kapcsolódó in-tenzív zárttéri szarvastenyésztésszempontjából, amelyek jelentôsége

az EU-csatlakozáshoz közeledve vár-hatóan növekedni fog, értékes ta-pasztalatokkal szolgálhat az egészszakma számára.

A váli vadaskert története

Vál, magyar m. v. Fehérvmegyében, szôlôhegyek serdôk közé szorított kiesvölgyben, 2038 kath., 613ref. lakossal, kath. és ref.anyatemplomokkal. Szépurasági kastély és kert.Vizimalmok. Dombos határasikeres buzát, tágas szôlôhe-gye hires fejér bort terem.Birja az Ürményi nemzetség.Ut. post. Márton-vásárhozészakra 1¾ óra.


Az utóbbi években valamennyi vándor-gyûlés szervezésekor órákat elemzi avendéglátó és az egyesület elnöksége aköltségcsökkentô lehetôségeket. Silyenkor kiderül, hogy az igazán nagytétel a sátor, ahol el kell helyezni a7–800 résztvevôt, színpadot, kiszolgálószemélyzetet. Azután rövid szóváltástkövetôen megegyezés születik, hogy asátornál nincs jobb megoldás. És való-ban nincs.

Most is oly kényelmesen fértek el arésztvevôk, hogy a szokásos egymáshozmászkálás is kényelmesen történhetett.Jó ötlet volt az egyes cégektôl jövôket azasztaloknál számokkal jelzetten egyben-tartani (a kitûzô adott egyértelmû eliga-zítást), azután ki-ki mehetett kedvére acimborájához.

Káldy József elnök úr köszöntöt-te a megjelenteket.

Mivel a többnyire hosszadalmasra si-

keredett fôtitkári beszámoló a közgyûlé-sen elmaradt, az elnök röviden össze-foglalta az elmúlt év eseményeit, törté-néseit.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!Kedves vendégeink!Kedves Házigazdák!Székesfehérvár alapjait Géza fejede-

lem vetetet meg. 972-tôl számítják a vá-ros alapításának idejét.

Ma is jól ismert új-latin nevét – AlbaRégia – a magyar középkor idején kap-ta, s jelentése a keleti nomád népek ha-gyományát ôrzi, amely szerint a fehérszó a „század” „uralkodó” várost illetô-leg népet jelölte.

Ezen a környéken volt a honfoglalóÁrpád vezérnek és fejedelmi törzsénekelsô szálláshelye, és itt alakult ki az álla-mi szervezet elsô központja, székhelye.

E rangos múlt után ma egy rangosszakmai bemutató végén, a baráti talál-kozó köszöntésekor tisztelettel hajtokfejet Balsay Miklós vezérigazgató úrnakés csapatának ezért a kiemelkedôen jólsikerült mai napért.

Jó érzés itt ma vendégnek lenni. Hiszmindenhol és mindenben érezhetô abarátság, a remek légkör, a szakmaiság,az odafigyelés.

Egyesületünk 4 éves programjában isfontos helyen szerepel az egyesületiösszetartozás erôsítése. Úgy gondolom,hogy vándorgyûléseink, a több száz fôstalálkozások mind-mind ezt az ügyetszolgálják.

A székesfehérvári vándorgyûléssel azelnökségi munka félidejéhez érkeztünk.

Engedjétek meg, hogy ezen idôszakegy-két kiemelkedô eseményérôl, az el-végzett munka jelentôsebb állomásairólszóljak:

– Közös összefogás eredményeként

sikerült elérni, hogy a parlament a költ-ségvetés végszavazásakor a közcélú tá-mogatást 1 milliárd Ft-ra, a parkerdei tá-mogatást 205 millió Ft-ra emelte. Cé-lunk, hogy a ciklus végére az erdészetköltségvetési támogatási szintje elérje azFVM tárca költségvetésének 5%-át.

– Örvendetes együttmûködés alakultki az egyesületünk kezdeményezésére akapcsolatunkban lévô szervezetekkel. Ameghirdetett együttgondolkodás a Par-lament Mezôgazdasági Bizottsága Erdé-szeti Albizottsága, az ÁPV Rt. Agrárgaz-dasági Ügyvezetôsége, az FVM Erdésze-ti Hivatala, a PM Agrárgazdasági Fôosz-tálya, a Magyar Tudományos AkadémiaAgrárosztálya és Erdészeti Bizottsága, azErdészeti és Faipari Dolgozók Szakszer-vezete, a Soproni Egyetem HallgatóiÖnkormányzata, a KörnyezetvédelmiMinisztérium és egyesületünk közöttalakult ki a legaktívabban. További ti-zenkét szervezettel állunk kapcsolat-ban, melyekkel együttmûködésünk ren-dezett és rendszeres.

– Kiadványokkal is igyekszünk segí-teni a szakmai színvonal emelkedését.Madas László fordításában, egyesüle-tünk és a Soproni Mûhely kiadásábanjelent meg a természetközeli erdôgaz-dálkodás alapmûve, Hermann Krutzsch:Erdôk megújítása címû könyve. Az er-dôgazdálkodás természethez igazodó,megújítandó gazdálkodásának fontossegítôje lehet e könyv.

Másik kiadványunk: Útmutató magánerdôgazdálkodók részére (az erdôgaz-dálkodás jogszabályi háttere, 1 füzet)

– A vándorgyûlésre frissen kézbevett„A mi nyelvünk”

– Elôkészületben az erdészeti emlék-helyek

Az MTA Agrártudományok Osztályaés Egyesületünk rendezésében kerültsor a Magyar Tudományos Akadémián aBedô Albert akadémikus születésének160. évfordulójára összehívott emlék-ülésre, és az erdômérnöki kar dékánjaáltal szervezett Erdésznagyjaink arckép-csarnoka sorozatban megjelent BedôAlbert élete és munkássága az OEE tá-mogatásával.

A Millenniumi Vadászati Emlékbi-zottság kezdeményezésére az FVM Er-dészeti Hivatala, a TermészetvédelmiHivatal és az OEE együttes megjelenésé-vel ünnepelték az országban 4 helyen aMadarak és fák napját.

A társadalom igénye az erdôvel kap-csolatosan, az erdô faanyagon kívüliszolgáltatásai elôtérbe kerültek. Egyesü-letünkön belül elsôsorban az ErdészetiErdei Iskola Szakosztály koordinálásá-

Baráti találkozó

Fotó: Detrich Miklós


val folyik a munka az erdôgazdaságirészvénytársaságoknál mûködô iskolák-ban.

Itt szeretném megköszönni RolandMigende úrnak a sok fáradságot és se-gítséget, amivel munkánkat támogatja.

Az Erdôk Hete rendezvénysorozatmegnyitó ünnepségére az MTA nagy-termében került sor, a rendezvényenrészt vett és felszólalt a program fô-védnöke, Glatz Ferenc úr, az MTA el-nöke. A rendezvény zárásaként kerültbemutatásra az Ember és az erdô vi-deofilm Pápai Gábor fôszerkesztôszerkezetésében a Vajdahunyad vár-ban.

Sopronban az Erdészeti Múzeumbana 133 éves egyesületet bemutató idôsza-kos kiállítást rendeztünk.

Beindítottuk és mûködtetjük a régió-értekezlet intézményét. Az ott felvetô-dött javaslatokat, észrevételeket az ille-tékesekhez továbbítottuk, illetve la-punkban nyilvánosságra hoztuk.

Az erdészeti dolgozók, idôsek, árvák,rászorulók támogatására létrehoztuk azErdészcsillag Alapítványt.

Az Alkotmány utcai székház vissza-

szerzése érdekében mûködik a székházbizottság, bírósági szakaszban van má-sodfokon.

Sikerült a taglétszám-csökkenéstmegállítani. Az elmúlt 2 évben 300 fôvelnôtt az OEE létszáma.

Lapunkat, az Erdészeti Lapokat folya-matosan változtatjuk, nyomdai és tartal-mi minôségét próbáljuk úgy alakítani,hogy minél több tagtársnak tetszését el-nyerje.

Ezekbôl is jól látható, hogy aZalaerdô Rt.-nél Nagykanizsán az új el-nökség nevébent tett ígéretembôl jó né-hány megvalósult, van még azonbanmegoldásra váró is.

Ezek az évenkénti találkozások fon-tosak!!

Fontosak a kézfogások, az eszmecse-rék, a rendezô Részvénytársaság mon-danivalói, üzenetei.

A mai napról azt az üzenetet viszemmagammal, hogy

“Nem elég elindulni,de mást is hívni kell!S csak az hívjon magával,aki vezetni mer!”Az OEE elnöksége és tagsága nevé-

ben gratulálok a rendezôknek és köszö-nöm ezt a szép napot.

Balsay Miklós vezérigazgató úrköszöntött a házigazdák nevében.

Hölgyeim és Uraim, Tisztelt Vendé-gek, Kedves Barátaim!

Most találkozom sok résztvevôvelelôször, ezért a rendezôk nevében nagyszeretettel köszöntök mindenkit.

Számunkra igen nagy megtiszteltetés,hogy megrendezhetjük ezt a találkozót,amely utoljára 121 évvel ezelôtt, 1879-ben volt Székesfehérvárott.

Az a 7. volt, mert a sorozat 1867-benkezdôdött.

Micsoda múlt! Mint a magyar erdé-szeté!

Mi egy kicsit eltértünk az utóbbi évekgyakoraltától:

Egyrészt a 4 szakmai program, Szé-kesfehérvár bemutatása, a baráti találko-zó és a szombati ünnepi közgyûlés amillennium jegyében külön hangsúlytkap, mint ahogy Fehérvár kiemelt szere-pet játszott az államalapításkor is.

Másrészt kevesebbet szeretnék be-szélni szervezeti ügyeinkrôl és többet azerdô multifunkcionális szerepérôl, azerdész új feladatairól, az ember és az er-dô mélyebb kapcsolatáról.

A rendezvény célja:• Megemlékezés a magyar erdészet

1000 évérôl• A természetvédelem, az erdô- és

vadgazdálkodás kapcsolata a térségbenerdôfunkciók megismertetésén keresz-tül

• A VADEX Mezôföldi Rt. bemutatá-sa, helye a környezetében, e vidék éle-tében

• Barátság ápolásaRemélem, hogy az eddig látottak ki-

elégítették igényeiteket, gondolatokatébresztettek, netán vitákat indukáltak.Ez volt a célunk.

A szakmai programok során arra is

Fotó: Vadex Rt.


törekedtünk, hogy bepillantást nyújt-sunk a VADEX Mezôföldi Rt. – többitôleltérô – színes tevékenységi körébe.(Ennek részleteit az errôl szóló füzetbenmindenki megtalálja.)

Azt gondolom, hogy minden helyszí-nen munkatársaim ôszintén beszéltek,bemutatták a feladatokat, az alkalmazott– sokszor speciális – megoldásokat, gya-korlatot.

A szakmai programokról röviden:I. Az erdô védelmi és közjóléti funk-

cióinak érvényesülése a Velencei-tó tér-ségében

Kiemelt üdülô övezet: természetvé-delem, üdülés, pihenés, az erdô talaj-,vízvédelmi és közjóléti rendeltetéserészben egymástól elkülönülve, deegymást erôsítve mûködik.

Komplex szemlélet és gyakorlat, pri-oritások.

II. Természetszerû erdôgazdálkodása Kelet-Bakonyban

Ideális termôhelyi körülmények kö-zött az elsôdlegesen fatermesztési ren-deltetésû erdôk azonos helyen magasszinten tesznek eleget multifunkcionálisszerepüknek. Benne a természeti érté-kek védelmének is. Feltétel: Komplexszemléletû erdôgazdálkodás.

III. Apróvadgazdálkodás és termé-szetvédelem a Sárréten

Természetes (száraz és vizes) élôhe-lyek fenntartása, fejlesztése szigorú felü-gyelet = eredményes vadgazdálkodás éstermészetvédelem.

Vadfeldolgozó üzem, minôség, meg-bízhatóség, stabil, fizetôképes kapcsola-tok.

IV. Intenzív nagyvadgazdálkodás azÉszak-Mezôföldön

Gyenge adottságú erdôk gazdaságoshasznosítása – vadaskertek. Kiváló ge-netikai tulajdonságú vadállomány, stabilfizetôképes vendégkör, 20% nyereség-hányad, mezôgazdaság és jó erdôk vad-mentesítése.

A VADEX egyik legfontosabb straté-giai ágazata.

Büszkék vagyunk eredményeinkre,termékeink, szolgáltatásaink, erdôkeze-lésünk színvonalára, mert itt e vidéken,a tevékenységi körünkben a siker éseredményesség soha nem az adottsá-gokból származott, hanem 100%-ban azemberi igényességbôl, a tenni- és gyôz-niakarásból, az újra fogékonyságból ésa rengeteg munkából.

Persze voltak és vannak buktatók,csalódások, ellendrukkerek, de hitünk,kedvünk, akaratunk, tisztességünk sohanem hagy el minket, mindig elég muní-ció van tarsolyunkban, és meg fogunk

felelni az új kihívá-soknak!

Minket nem aziparvállalatokrakitalált ösztönzôk,mutatók hajtanak,hanem a jól sike-rült erdôsítések, akiváló vadásztró-feák és terítékek,a táj arculatformá-ló alkotótevé-kenységünk, a ki-váló vadhúster-mékek és vadá-szataink nemzetközileg is elismertszínvonala – tehát saját belsô tüzünkés sikereink éltetnek!

Rendre bizonyítjuk, hogy az – egye-dül nálunk – egyre növekvô mértékbenveszteséges erdôkezelési tevékenység(fakitermelés, erdôfelújítás szaldója), va-lamint a hazai élelmiszeripari válság el-lenére a VADEX Mezôföldi Rt. fejlôdik,eleget tesz a térségben ráháruló és magaelé tûzött feladatoknak, megfelel a tulaj-donosok kívánságainak.

Mi úgy gondoljuk, hogy az erdôrôlaz erdészeknek (törvényalkotóknak,tervezôknek, felügyelôknek, erdôgaz-dálkodóknak) kell gondoskodni. Jó né-hány szomorú példát lehet sorolni (saj-nos helyet is) a „gólya- és sóly-omfészkes” magárahagyott, oktalanulés ok nélkül védett, teljesen tönkre-ment erdôkrôl, amelyekben már semfészek, sem fa, sem lágyszárú értékesnövényzet nincs.

EU-csatlakozás – a környezetvéde-lem legfôbb hiányosság

Itt nálunk a megyei folyók, a levegôszennyezettsége néhol elképesztô mér-tékû, és semmi nem történik. Csendvan. De ha mi kivágunk 22 db túltartott,üzemterv szerint kitermelésre elôírt fát,tele van vele a sajtó!

Az élô természeti környezet legfonto-sabb eleme az erdô. Területe nô, jó ke-zekben van (legalábbis az állami), amígaz erdészeknél van.

Nem ezzel kell foglalkozni, hanem atöbbivel!

A szennyezô források feltárásával,megszüntetésével, ha kell, büntetések-kel. Itt kellene keménykedni az illetéke-seknek!

Az erdésznek pedig nem csendben,utólag kell magyarázkodnia. Gyengékvagyunk. Nem kezdeményezünk, nemtudjuk idôben értelmesen elmondani,mit akarunk.

Teljesen egyértelmû és bizonyított,hogy a világon szerte elismert hazai

képzési és erdôgazdálkodási gyakorlatés a komplex szemléletû erdész szak-ember teszi képessé az erdôt a többcélúfunkció kifejtésére, és ugyanez az er-dész szakember teszi képessé az embertis annak védelmére, ésszerû használatá-ra. Az általa irányított erdei iskolai okta-tás és bemutatás, a tömegekkel való fo-lyamatos kapcsolat és kommunikációszükséges ahhoz, hogy az emberekbenkialakítsa és valós gyakorlattá tegye atermészet, az erdô szeretetét, védelmét,mely által az egyén is egyre jobbanigényli azok közelségét, a benne valótartózkodás létszükségletévé válik. Alegfontosabb dolog ezután történik: be-lép az erdô 4. fô funkciója, amely a lé-lekre hat, a legszélesebb dimenzióbanmûködve az ember és az erdô közöttikapcsolaton keresztül megadja az életigazi értelmét. Ezt akartuk beindítani aHosszú-kígyósi Erdei Szentély létesíté-sével, amelyet terveink szerint több isfog követni.

Itt egy tölgyfakereszt áll a hozzá ve-zetô erdei út mellett, s remélhetô, hogysokezer turista pihen meg, s olvassa aszöveget, melybôl erôt vehetünk vala-mennyien.

Kívánom, hogy érezzték jól magato-kat, legyen emlékezetes ez a két nap!

––––– ° –––––

És a résztvevôk nagyon jól érezték ma-gukat. Hideg volt a sör, finom a vacsora,és a mûsor is nagyszerûen változatos.Hallhattuk a Los Andinos együttest, akikdél-amerikai zenét játszottak, láthattuk aFelicita táncegyüttest, és a komolyzenétigénylôknek is jutott egy-egy ária Noe Ju-dit és Fátrai János elôadásában.

A fotópályázat, melybôl a szakmaizsûri közel félszáz alkotást tartott érde-mesnek kinagyítani, tényleges szinfoltjavolt a sátornak. Köszönet illeti SzekeresGyörgyöt, a VERGA Rt. vezérigazgató-helyettesét a technikai kivitelezésbennyújtott segítségéért.


A Vándorgyûlés jelmondata, „Az er-dôk védelme önmagunk védelme!” fo-gadta a résztvevôket.

A jelmondat kettôs tartalmat üzent.Egyfelôl az emberiséget figyelmeztetiaz esztelen erdôirtásra, másfelôl azerdészeknek jelzésértékû, hogy azutóbbi idôben ért támadásokat csakaz erdôk szakszerû védelmével, mun-kálkodással és összefogással tudjukkivédeni.

Mondhatjuk, megtelt a VörösmartySzínház, miután a polgármesteri foga-dás és köszöntô után a rezesbanda ze-néjére és a mazsorettáncosok kíséreté-ben átvonultunk a színházba.

Mint említettem, a mostani forgató-könyv merôben eltért az eddig megszo-kottaktól. Jóval könnyedébb, s éppenezért elviselhetôbb volt a délelôtt, mintmáskor. Bizonyítja ezt, hogy a szünetután sem ment el csak egy-két távollakó.

A Himnuszt a Teleki Blanka Gimnázi-um vegyeskara énekelte, majd Káldy Jó-zsef elnök tartotta ünnepi beszédét.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!Kedves vendégeink! Kedves ün-

neplô közönség!

Az Országos Erdészeti Egyesület el-nöksége nevében tisztelettel és melegbarátsággal köszöntöm államiságunkezeréves évfordulóján Vándorgyûlé-sünkön e szép erdészünnepen megje-lent valamennyi kedves jelenlévôt.

Ez a mai ünnepi küldöttközgyûlés,mint látható, nem a megszokott forga-tókönyv szerint zajlik. A rendezôkkel,a Vadex Rt. vezetôivel úgy gondoltuk,hogy más ruhába öltöztetve jelenünkmeg, rangot, méltóságot adva szak-mánknak.

Így az elnöki köszöntô és a rövidbeszéd se a megszokott.

“...haza, nemzet és nyelv, háromegymástól válhatatlan dolog, s ki ezutolsóért nem buzog, a két elsôért ál-dozatokra kész lenni nehezen fog!” –írja Kölcsey.

Egy nép gazdasági élete szakadatla-nul változik, fejlôdik, s ennek függvé-nyeképpen fejlôdik társadalmi és poli-tikai rendszere, intézményei mûveltsé-ge és egész gondolkodásmódja.

A nyelv társadalmi termék és az arendeltetése, hogy egy adott társada-lomban mindenkor alkalmas eszköz

legyen a gondola-tok kicserélésére,a kívánságok ésaz érzelmek meg-foga lmazásá ra ,sôt fejlettebb fo-kon rögzítésére.

A magyar nyelvtörténete mindenkorban összefüg-gött azokkal agazdasági, társa-dalmi és mûkö-désbeli változá-sokkal, amelye-ken a magyar népátment, és tükrö-zôdnek benneazok a fontos po-litikai eseményekis, amelyek sorsá-nak irányításába atörténelem folya-mán beleszóltak.

Gazdasági fej-lôdése során egynép új munkaesz-közökkel, munka-folyamatokkal, el-járásokkal ismer-kedik meg, míg

mások elavulnak, idôszerûtlenekkéválnak.

A társadalmi átalakulás új intézmé-nyeket hoz létre, míg elôzôek feledés-be mennek. Az egyre magasabbra len-dülô mûveltség igen sok új fogalom is-mertét hozza magával.

Az új fogalmakat, tárgyakat, eljárá-sokat, cselekvéseket meg kell nevez-ni. Ezért a szókincs közvetlenül köve-ti és tükrözi mindazokat az átalakulá-sokat, amelyeken egy nép történetesorán átment.

A mindenkori szókészlet hû képétadja a nép mûveltségének, anyagi ésszellemi fejlettségének, mert ezen aponton a nyelv és a társadalom törté-nete a legközvetlenebbül összefügg.

A magyar nyelv a messzi múltbangyökerezik. Sajátos módon fejlôdött kiés szerkezete oly régi idôkbôl ered,amikor a ma beszélt európai nyelvekmég nem is léteztek. Olyan nyelv,amelyik önmagában, következetesenés szilárdan fejlôdött, és amelybenmély logika rejlik, párosulva az erdôés a hangzás alkalmazkodóképességé-vel és rugalmasságával. Olyan, mintegy egyetlen darabból álló terméskô,amin az idôk viharai még csak karco-lást sem ejtettek. Nem naptár ez,amely a korok változásaihoz alkal-mazkodik. De nincs is szükség erre:nem vesz kölcsön, nem ad senkinek,de nem is vesz el senkitôl. Ez a nyelva legrégibb és legdicsôségesebb emlé-kei a nemzeti önállóságnak és szelle-mi függetlenségnek.

Semmi sem jellemzô annyira egynyelvre, mint sajátos hangzása. Olyanez, mint a virág illata, a bor zamata, azománc, az opál tüze. Megismerni ró-la a nyelvet már messzirôl, mikor aszót még nem is értjük. Minden nyelv-nek megvan a maga hangszíne, tem-pója, ritmusa, dallama, egyszóval ze-néje.

A magyarét egyre többen fújják ha-misan.

Tudjuk, a leírt betûnek majd min-den nyelvben más a hangértéke. Ma-napság egyre sûrûbben hallani a ma-gyar beszédben egy-egy betûnek másnyelvbôl kölcsönvett hangértékét. Denemcsak egyes hangot veszünk át, ha-nem más nyelvek ritmusa, hangsúlya,dallamvonala kifejezései is beszivá-rognak. A latin mûveltséget fitogtatóidegen szavak használata mellett be-szédünkbe sokszor keverednek angolszavak, kifejezések is. Sajnos ez maoly divatos. Egyszóval megváltozott abeszéd zenéje. Egy idegen nyelv zenei

Közgyûlés

Fotók: Detrich Miklós


elemei keveredtek a magyarba. Mint-ha borba sört kevernének vagy málna-szörpöt.

Általában minél feljebb hágunk atársadalmi ranglétrán, annál magyarta-lanabb kiejtésre találunk, tisztelet a ki-vételnek. A magyar társadalomtörté-net természetes következménye ez.Normális fejlôdésû nemzetben a leg-elôkelôbb és legmûveltebb körök be-széde a legszebb. Azt utánozza min-denki. Nálunk, fájdalom, nem így van.Sok ember az idegen nyelvtudás ked-véért elhanyagolja anyanyelvét, ma-gyar kiejtése megrontja az ôt utánozó,feltörekvô rétegekét is. Értelmi fejlett-ségétôl egyrészt joggal várhatjuk,hogy gyorsan felismeri az ügy jelentô-ségét, másrészt nyelvérzéke és gya-korlottsága megkönnyíti elbetegültmagyar kiejtése meggyógyítását, har-madrészt a trágárkodás megvetését,elítélését, az attól való elzárkózást,csak meg legyen rá az akarata.

Egy német író odáig megy, hogy azelsô világháború elvesztéséért a németvezetô államférfiak hiányos beszélô-képességét okolja, szemben az ango-lok és franciák fejlett beszédkultúrájá-val. Minden túlzás mellett van ebbenvalami igazság, s ha a mai államokatnézzük, látnunk kell, hogy még soha avilágtörténetben nem volt ekkora sze-repe az élô szónak, mint ma.

A beszédkultúra tehát a létfenntar-tás egyik eszköze lett, s ez talán ráéb-reszti fontosságára azokat is, akikneka tisztán kulturális vagy mûvészeti ol-dala iránt kevés az érzékük. Csak rövi-den említem, hogy nyelvünk sajátos

hangrendszere kötelezô hangszerelé-se az egész magyar költészetnek. Hanyelvünk harangszavát repedt fazékkáengedjük zülleni, ne csodálkozzunk,ha senki sem hallgat ránk, és elmerü-lünk a népek tengerében. A hibás kiej-tésnek több oka van. Egyik egyszerû-en a fogyatékos nyelvtudás.

Ha idegen nyelvrôl van szó, termé-szetesnek vesszük, hogy fogyatékoskiejtés csak féltudás! Miért nem termé-szetes az a magyarnál is? Aki magyarulakar beszélni, tanulja meg a kiejtést.

Az idegen nyelvekrôl nem mondha-tunk le. Sôt arra kell törekednünk, hogylegalább egyet minden mûvelt magyartökéletesen tudjon. De használjuk felidegen nyelvtudásunkat arra, hogy velemagyar nyelvtudásunk nyerjen, ne ve-szítsen. Az idegen nyelvvel párhuzamo-san tanuljuk újra a magyart. Vegyükszámba minden zenei eltérését, s men-nél jobban elsajátítjuk az idegen nyelvkiejtését, annál tudatosabbá tehetjük amagyart. Akkor nem rontjuk vele ma-gyar tudásunkat, hanem megerôsítjük.Régi igazság, hogy anyanyelvét is job-ban tudja, aki még egy nyelven tud.

Két vagy több eltérô hangrendszerûnyelv tudása oly feszült figyelmet,folytonos éberséget kíván, hogy nemcsoda, ha sokan belefáradnak, és fel-áldozzák magyar kiejtésüket az idegenkedvéért. ôk azonban egy tál lencséértodaadják napi örökségüket.

Mielôtt tehát arra törekszünk, hogyaz angolt angolosan, a németet néme-tesen beszéljük: próbáljuk a magyartmagyarosan, minden idegen mellékíznélkül beszélni. A magyar kiejtést is ta-

nulni kell, még született magyarnak is.Ha nem csiszolja, újítja folytonosan,berozsdásodik. Ha valaki elhatározza,hogy megtanulja a helyes magyar kiej-tést, csak idô és szorgalom kérdése. Bi-zonyos, hogy aki nem kapta örökségül,kemény munkával kell megszereznie.A megtartása sem kisebb munkát je-lent. Aki erre elszánja magát, kell, hogyezt a nyelvet minden másnál jobbanszeresse. Hogy inkább szégyellje a ma-gyar, mint az angol kiejtése hibáját.Minden kimondott szóban a nemzetértvaló testi kiállást is kell éreznie. Odáigkell jutnia, hogy nyelvtani hibát, ide-genszerûséget, minden rosszul kiejtettszót árulásnak érezzen. Felelôsségérzetkell ehhez, a nemzeti öntudatnak felfo-kozása.

Felemás beszéd, felemás lélek jele.Hozzuk rendbe elôbb a beszéd, a kiej-tés lelki alapját. Akkor szinte magátólmegjavul a kiejtésünk. Többé-kevésbémindnyájan hibázunk a beszédben,mert több-kevesebb fogyatékosságmindnyájunk belsô magyarságábanakad. A magyarságot ma senkineksem teszik készen a bölcsôjébe. Min-denkinek meg kell dolgoznia érte. Int-sük-tanítsuk egymást szeretettel, félre-téve egyéni hiúságot, vélt jobban tu-dást, semmi egyebet nem tartva szemelôtt, mint anyanyelvünk megôrzését,védelmét és ápolását. A nyelv milliókalkotása, s akkor él igazán, ha mennéltöbben élnek vele tudatosan.

Bessenyei gondolataival zárom ün-nepi mondandómat:

„...soha a földnek golyóbisán egynemzet sem tehette addig magáévá a

bölcsességet, mélységet, va-lameddig a tudományokat amaga anyanyelvébe bé nemhúzta. Minden nemzet amaga nyelvén lett tudós, deidegenben sohasem.”

A kultúrmûsorban hall-hattuk Szabó Gyula Kos-suth-díjas kiváló mûvésztolmácsolásában WassAlbert Üzenet haza és Vö-rösmarty Mihály Fóti dal cí-mû versét. Operaáriákat Fo-dor Gabriella és Fátrai Já-nos énekelt KallainéGustchar Ágnes zongorakí-séretével. Az Alba Regiatáncegyüttes szatmári tán-cokat adott elô.

Koloszár József rektorúr mondott beszédet 1000év a magyar erdôgazdál-kodásban címmel.Fotó: Detrich Miklós


Ha egy elôadó ilyen megtisztelô feladat-ra vállalkozik 15 percben, akkor alapve-tôen két módszer között választhat.

Megpróbálkozhat avval, hogy idô-rendben felsorol mindent, amit egy év-ezred történéseirôl elolvasott, vagy ön-kényesen kiragad néhány általa fontos-nak vélt momentumot, és azokat elemzi.

Miután egyik megoldás sem tökéletes,én egy harmadik módszert választok, ezpedig nem más, mint a kettô ötvözete,vállalva a sikertelenség kockázatát.

Elôadásom elsô részében a magyarerdôk és azok használatával kapcsolatosváltozásokat sorolom fel, majd mondan-dóm második részében a magyar erdô-gazdálkodás jelenlegi helyzetét elemez-ném az 1000 éves múlt függvényében.

Mind történelmi, mind pedig a maiMagyarország erdôterületének változásá-ról csak a XIX. század elejétôl rendelke-zünk megközelítôen pontos adatokkal.

Tudományos feltételezések szerint azország mai területét a honfoglalás idején6–7 millió ha erdô borította, körülbelülannyi, mint a történelmi Magyarországegész területét a XX. század elején.

Az erdôterület folyamatos csökkené-sének oka a történelmi Magyarországkülönbözô területein különbözô okokmiatt következik be.

Míg a mai területen, amely az idôkfolyamán a Kárpát-medence éléstárávávált, a mezôgazdaság területnyerése ér-dekében az erdôt egyszerûen kiirtják,addig a Kárpátokban és Erdélyben azipar és bányászat fafogyasztása okozzaaz erdôterület rohamos fogyását.

A XIII–XIV. században indult megaz erdôk nagyarányú irtása, illetve fo-kozott igénybevétele. A tatárjárás utánnémet és kun telepesek lepik el az or-szágot, letelepedésük érdekében irtjákaz erdôt, ún. irtványfalvak keletkez-nek.

Ugyanebben az idôszakban lendülfel az érc- és sóbányászat, a kohászat,így a bányák és kohók környékérôl ro-hamosan fogynak az erdôk. Ez a fogyásolyan aggasztó méreteket ölt, hogyZsigmond király 1426-ban kiadja az er-dôk használatát szabályozó elsô rende-letet. Ennek lényege az, hogy a zólyomiólombányák környékén az erdôk nemkerülhetnek más mûvelési ágba.

A török elleni háború idején a várakkörnyékén nagy az erdôirtás, majd a tö-rök uralom után a falvak újjáépítése igé-nyel rengeteg faanyagot. Az idôközbenhozott erdôt védô intézkedések, mintpl. a térszakozás és felújítási kötelezett-ség elrendelzése némileg lassítják, demegállítani nem tudják az erdôterületfogyását és az erdôk minôségi romlását.

A XVIII. században ismét rohamosanfogyni kezdenek az erdôk, s ez már el-lentétes a katonai érdekekkel is. A Fô-haditanács nyomására 1754-ben az ál-lam az erdôk gondozását a közügyekszintjére emeli, majd Mária Terézia1796-ban kiadja Magyarország elsô er-dôrendtartását. A rendtartás elrendeli azerdôk területének felmérését, a fahasz-nálat szabályozását és az erdôfelújításkötelezettségét. Ez a magánbirtokosokszámára csak ajánlás, de a szabad királyivárosok részére már parancs.

Európa, s így Magyarország erdeire alegnagyobb csapást a XIX. században

kezdôdô, hatalmas méreteket öltô vas-útépítés és szénbányászat jelentik.

A történelmi Magyarország erdôterüle-te még mindig jelentôs, így a hazai szük-ségletek bôséges fedezése mellett lehetô-ség nyílik nagy mennyiségû faanyag ex-portjára is. A fakitermelés minden eddigi-nél nagyobb méreteket ölt, s különösen amagánerdôk területe csökken jelentôsen.Ha hinni lehet a korabeli felméréseknek, atörténelmi Magyarország erdôterülete1830 és 1915 között 8,2 millió ha-ról 7,2millió ha-ra csökkent úgy, hogy a mai Ma-gyarország területén az erdôterület gya-korlatilag változatlan maradt (1,1 millióha).

Az államnak a magánerdôk kezelé-sébe továbbra sincs beleszólása, vi-szont az állami, akkori nevén a korláto-zott közforgalmi erdôk érdekében meg-születik az 1879. évi erdôtörvény. A tör-vény az állami erdôk felügyeletét aFöldmûvelésügyi Minisztérium hatás-körébe helyezi, kialakítja az igazgatásiformát, amely napjainkig sem változottsokat, országos erdészeti fôhatóság, er-dôigazgatóság, erdôgondnokság.

Az államerdészet vezetôje ebben azidôszakban államtitkári rangban BedôAlbert, aki a legnagyobb érdemeketszerzi az európai színvonalú magyar er-dôgazdálkodás kialakításában. Élenjá-rók még a magyar erdôgazdálkodás fej-lesztésében a Selmecbányai Bányászatiés Erdészeti Akadémia jeles tudósai:Wilkens Henrik Dávid, Wágner Károly,Feirmantel Rudolf és Fekete Lajos.

Tulajdonképpen ettôl az idôszaktólbeszélhetünk elôször a mai értelembenvett erdôgazdálkodásról, amikor az er-dôhasználat összekapcsolódik az erdô-mûveléssel.

A magyar erdôgazdálkodás töretlenfejlôdését az I. világháborút követô tri-anoni diktátum zúzza szét. Csonka-Magyarország területén rekedt a la-kosság 40%-a és az erdôterület 14%-a.Szólni kell a megmaradt erdôk minô-


ségi paramétereirôl is. Az alig több,mint 1 millió ha erdôterület csaknemfele rövid vágásfordulóval kezelt sarj-erdô. Jelentôs a legeltetéstôl, makkol-tatástól és alomszedéstôl leromlott er-dôk területe is.

Elhamarkodott dolog lenne kijelen-teni, hogy minden a korábbi erdôgaz-dálkodás bûne lett volna. Miért?

Kis túlzással azt lehet mondani, hogya történelmi Magyarország területéncsak ott volt erdô, ahol a termôhely me-zôgazdasági mûvelésre teljesen alkal-matlan volt. Az erdôk a tûzifa és szerfaszükségletet voltak hivatottak kielégíte-ni, az értékes ipari fát a 25% fenyô rész-arányú elcsatolt területek erdei adtákbôséges mennyiségben.

Ez a történelmi tragédia vélemé-nyem szerint azt eredményezte, hogy amagyar erdôgazdálkodást elölrôl kellettkezdeni, s teljesen új alapokra kelletthelyezni.

Kaán Károly, az államerdészet veze-tôje volt az, aki ebben a vészhelyzetbenelsôként fogalmazta meg az erdészetlegfontosabb feladatának az erdôterületés az erdôk hozamának növelését, és azállam szabályozó, ellenôrzô tevékeny-ségének kiterjesztését az ország vala-mennyi erdejére.

Mint tudjuk, kezdeményezése az er-dôbirtokosok ellenállásán megbukott, sa két háború között az erdôgazdálko-dás helyzete nem javult. Ami a II. világ-háború után történt, azt a jelenlévôk jóltudják, többen részesei is voltak annaka hatalmas munkának, amely Kaán Ká-roly álmainak megvalósulását eredmé-nyezte. Erdôterületünk 50 év alatt mint-egy 1,1 millió ha-ról 1,8 millió hektárra,az élôfakészlet 132 millió m3-rôl 320millió m3-re, a növedék 5,3 millió m3-rôl11 millió m3-re nôtt.

Mi, magyar erdészek erre a teljesít-ményre büszkék vagyunk, s nem hagy-hatjuk, hogy munkánkat s még inkább

elôdeink munkáját jogtalan és megala-pozatlan kritikák érjék.

Míg a világ számos részén még min-dig az erdôk irtása folyik, addig Európá-ban és hazánkban is egy erdôépítési fo-lyamat kezdôdött el, amely különösen1000 év elôzményeit is figyelembe vévenem könnyû feladat, így nem is lehethibáktól mentes.

Az utóbbi néhány évben a hibák in-dokolatlan felnagyítása révén a magyarerdôgazdálkodás a támadások kereszt-tüzébe került.

Engedjék meg, hogy a három leg-gyakrabban elhangzó kritikát éppen azeltelt 1000 év elôzményeinek függvé-nyében cáfoljam, illetve tompítsam.

1. Túl magas (43%) a nem ôshonosfafajok aránya. Válaszom: A magyar er-dôgazdálkodásnak Trianon óta 10 mil-lió ember egyre növekvô faanyagszük-ségletét kell mindinkább hazai forrás-ból fedezni. Ez lehetetlen a gyorsan nö-vô, értékes faanyagot adó kultúr fafajokhasznosítása nélkül. A kultúrerdôk zö-mének telepítése több száz éve mezô-gazdasági mûvelés alatt álló területekentörtént, amely területek talajai nem vol-tak, s még néhány száz évig nem is lesz-nek alkalmasak magasabb rendû ôsho-nos fafajokból álló erdôk tenyészetére.

A kultúrerdôk telepítése végered-ményben egy katasztrofális faínségetenyhített.

A második kritika: Erdeinket kivételnélkül vágásos üzemmódban kezeljük,s ezen belül is alacsony a fokozatosfelújítóvágások aránya.

Válasz: A magyar erdôk használatára,eltekintve a kisparaszti rendszertelenszálalástól, a vágásos, elsôsorban tarvá-gásos üzemmód volt jellemzô. A XX.század magyar erdészei egykorú, fôlegsarj eredetû vágásos erdôket örököltek.A fokozatos felújítóvágást német mintá-ra csak a múlt században kezdték ha-zánkban alkalmazni ott, s csakis ott,

ahol azt az ökológiai viszonyok teljesbiztonsággal lehetôvé tették.

A mai magyar erdôkben is ez azalapelv, bükköseinket és tölgyeseinkjelentôs részét ma is így újítjuk fel.

A szálaló üzemmód alkalmazásáhozelsôsorban szálalóerdôk szükségesek.Ilyenek Magyarország mai területénnem alakultak ki – kivéve a kis területûôrségi paraszti szálalóerdôket.

Magyarország termôhelyi viszonyaiés az arra alkalmas fafajok hiánya (jege-nyefenyô, lucfenyô) nem tették, s a jö-vôben sem teszik alkalmassá erdeinketa szálaló üzemmód alkalmazására.

A harmadik kritika: A részvénytársa-ságok nyereségorientált gazdálkodásaaz állami erdôk immateriális funkcióitveszélyeztetik.

Az 1000 éves folyamat ismertetésébôltalán kitûnik, hogy a királyi és az államierdôkben folyt mindig a legmagasabbszínvonalú erdôgazdálkodás, s így vanez ma is. Arról talán nem a részvénytár-sasági forma tehet, hogy Magyarorszá-gon az erdôk fenntartásának és kezelé-sének szinte kizárólagos forrása a kiter-melt és értékesített faanyag. Személyestapasztalatom az, hogy a részvénytársa-ságokban a korábbiakhoz képes színvo-nalasabb, fegyelmezettebb és kímélete-sebb erdôgazdálkodás folyik.

Hölgyeim és Uraim!Az 1000 éves múlt után nehéz a ma-

gyar erdôgazdálkodás 1000 éves jövôjétmegjósolni.

A közeli jövô feladatai ismertek.Mind a gazdasági, mind pedig az ökoló-giai érdekek az erdôterület növelésétkövetelik meg. Ezen belül törekednünkkell a termôhelyi viszonyoknak megfe-lelô stabil, természetszerû erdôk kiala-kítására.

Nem lennénk bölcsek, ha az 1000 évhibáit, erényeit nem elemezhetnénk, ésaz elemzés eredményeit nem hasznosí-tanánk a jövô nemzedékek javára.


– Nagyon szerencsés találkozást él-tünk meg. Harminc éve dédelgettemegy ilyesféle könyvnek a megjelené-sét. Igaz, hogy már 1970-ben kiadtunkegy kis füzetecskét Gulya János kollé-gámmal közösen, aki a göttingeniegyetem professzora, a „Nyelv, sugár-zó anyanyelvem” címen. Azóta gyûj-töm azokat a vers- és prózarészleteketszinte mániákus megszállottként,amelyek a magyar nyelvvel kapcsola-tosak, és ezekbôl kívántam egy köte-tet kiadni. Mert úgy érzem, hogy egyilyen kötet alkalmas arra, hogy egy ki-csit megnövelje az agyontépázottnemzeti tudatunkat.

A sors kegyének köszönhetem,hogy tavaly megkeresett Bánó Lászlóerdômérnök és – nyilván nem tudvaebbéli szándékomról – felajánlottanemcsak szervezôi segítségét, hanemcége jelentôs anyagi támogatását is,mely már kézzelfoghatóvá tette a kötetmegjelenését. Igen kedvesen mozgal-mat indítottak az Erdészeti Lapokban„Nyelvészek a magyar nyelvért” cím-mel. Ez külön jelzésértékû volt szá-momra, hiszen az erdészek ezt megelô-zôen 1861-ben már tettek hasonló kez-deményezést. Akkor még nem volt Er-dészeti Lapok, hiszen Divald Adolf ésWágner Károly „A magyar erdészetiirodalomért” felhívást tettek közzé a„Vadász és versenylap”-ban, gazdasági

lapokban és önálló füzetben. Ennekeredményeként alakult meg 1862-benaz „Erdôszeti Lapok”. Ezután jelentmeg a magyar–német, német–magyarmûszótár is.

Az élet csodálatos ismétlôdése, hogymásfélszáz év után egy hasonló felhívásjelent meg az Erdészeti Lapokban. Szá-momra meghatóan megtisztelô volt Bá-nó úr felkérése, ami stílusosan az„Aranyszarvas”-ban történt, s ahol Ön isott volt.

– Gondolta, Tanár Úr, hogy ilyen rö-vid idô alatt megszületik a kötet?

– Rögtön elfogadtam a felkérést, hi-szen közeledett a millennium. A szán-dék a jelentôs felajánlott pénzzel együttbizakodásra adott okot. Azután – mintolvashattuk – több, mint hetven magán-személy, többnyire erdészek – támogat-ták a kezdeményezést, ami manapságritka dolog a kultúra területén. Örülök,hogy a kötet az államiság ezeréves for-dulóján és a harmadik évezred küszö-bén jelenhetett meg, mert ha magamravagyok utalva, bizton állíthatom, hogysemmiképpen nem jelenhetett volnameg, esetleg csak évek múlva. Bízombenne, hogy az erdészek is jól fogadják,hiszen itt az Önök vándorgyûlésén többszázan álltak türelemmel sorban a dedi-kálásért.

– Milyen kisugárzást vár a kötettôl?– Az igazi siker az lesz, ha az erdész-

családoktól ki-indulva újabbérdeklôdôk ke-resik a kötetet.Sokat várok apedagógusokfogadtatásától.Teher alatt nô apálma, szoktukmondani. Anemzettudatot,éppúgy, mintaz anyanyelvet,különféle külsôbehatás fenye-

geti. Különféle kozmopolita törekvéseknem használnak a magyar nyelvnek, dea nemzettudatnak sem. Ezek korábbanis voltak, de a rendszerváltás óta felerô-södtek. Ezeknek a folyamatoknak jó el-lenszere, és hasznos lesz ez a kötet. Biz-tató és örömteli, hogy az utóbbi évek-ben se szeri, se száma az anyanyelvi ve-télkedôknek az iskolákban, s remélhe-tôen ezeknek a versenyeknek, vetélke-dôknek a résztvevôit, gyôzteseit ezzel akiadvánnyal jutalmazzák. Mert a könyvilyenkor jó helyre kerül.

– Várható, hogy vége lesz az idegennyelvû cégtáblák, szóhasználatok olydivatos áramlatának?

– Nem hiszem, hogy ez az irányzatcsökkenni fog. Gondoljunk csak az EU-csatlakozás következményére. Ezértfontos a nemzeti tudat erôsítése, azanyanyelvhez való szoros kötôdés. Tíz,ötven év múlva is erôs lesz az idegenhatás, de mint az EU-ban már bent lévôországok is rájöttek, hogy a nemzettu-dat és az anyanyelv védése különösen akis nemzetek esetében életbevágóanfontos.

Glatz Ferenc elnök úr is ezért mon-dotta, hogy meg kell felelni a kor kihí-vásainak ezen a téren is.

A magyar nyelvet támogató mozga-lom erôsödni fog, mert az idegen hatásezt megkívánja. Ebben a mozgalombanpillér értékû ez a kötet, így az erdészeksegítô kezdeményezése.

A nyelvet törvényekkel nem lehetmegvédeni, csak az Önökéhez hasonlókezdeményezésekkel s természetesen akiadvány folyamatos használatával. Node ez a szülôk és a pedagógusok dolga,felelôssége. Gondoljunk csak arra,hogy a népi hagyományok elfelejtésé-vel mennyivel lennénk szegényebbek.A sokszínûség – hiszen az erdô is ilyen– gyönyörködtet.

– Kedves Tanár Úr! Oly sok jót mon-dott az erdészekrôl, hogy önkéntelenülis felmerül a kérdés, mire gyûjtsünkezután? Miben segíthetünk e nemes célérdekében?

– Sokkal fontosabb ez a kérdés,mintsem hogy most így kapásból meglehetne válaszolni. Arra biztatom az er-dészeket, hogy gyomlálják ki saját szak-nyelvükbôl az esetlegesen bentlévôkonkolyt. Az Erdészeti Lapokban meg-jelenô írásokban legyen minél keve-sebb idegen kifejezés.

A kérdésre válaszolva azt mondom,hogy aludjunk rá egyet, s biztosan lesztéma, melyben újra megnyilvánulhat azerdészek hazaszeretete.

Pápai Gábor

Beszélgetés Grétsy László tanár úrral

A mûsor szünetében hosszú sor kígyó-zott a dedikálóasztal elôtt. Dr. GrétsyLászló tanár úr írt be néhány kedvesszót a „Mi nyelvünk” c. könyvbe, melyez alkalomra jelent meg, s akinek volttürelme kivárni, míg sorra kerül. Azutóbbi évtized leghasznosabb „ajándé-ka” került a résztvevôk táskájába. Meg-születése felôl kértem a tanár urat, tájé-koztassa az olvasókat.

Fotó: Detrich Miklós

Deák István erdômérnök-nek, a volt Gyulaji Erdô- ésVadgazdaság nyugalmazottigazgatójának.

Deák István fél évszázada, 1950 szep-temberében kezdte szakmai tanulmányaita Soproni Erdômérnöki Fôiskolán. Gya-korlati munkáját 1955-ben kezdte a Tamá-si Állami Erdôgazdaságnál. Szívéhez min-dig közel állt az erdômûvelés, erdôvéde-lem, az ökológia szakterülete, ezért rövi-desen az Erdôgazdaság központjában er-dômûvelési vezetôként teljesített szolgá-lat. A Tamási Erdôgazdaság és a GyulajiVadgazdaság összevonásával alakultGyulaji Állami Erdô- és Vadgazdaság ti-zenöt éven át igazgatóhelyettes fômérnö-ke. Részese volt a ..... erdômûvelés kidol-gozásának, szerzôje a zöld könyveknek,irányítója a Vadászati Világkiállítás, az1973-as Vándorgyûlés és Mûszaki napokrendezvénysorozatának. 1985-tôl az Erdô-és Vadgazdaság igazgatója. Nevéhez fû-zôdik – több más mellett – a Csibráki Fa-feldolgozó Üzem és a vállalat központjá-nak megépítése. Három évtizeden át voltaz egyesület helyi csoportjának titkára,1985-tôl 1998-ig az elnöke.

Dr. Szikra Dezsô erdômér-nöknek, a Volánpack Rt. fa-kereskedelmi ágazatvezetôjé-nek.

Dr. Szikra Dezsô 1964-ben végezteel a Soproni Erdészeti Technikumot,1969-ben az Erdészeti és Faipari Egye-tem Erdômérnöki Karát.

Szakmai pályafutását a VeszprémiÁllami Erdôrendezôségen kezdte,majd annak átszervezése után a Veszp-rémi Erdôfelügyelôségen folytatta. 15év alatt üzemtervezô, csoportvezetô,kirendeltségvezetô-helyettes, központiüzemtervezô, fôfelügyelô, majd 1976-tól igazgatóhelyettes munkakörökettöltött be.

1984 és 1993 között a Pilisi ÁllamiParkerdôgazdaság igazgatóhelyettes fô-mérnöke.

1993 és 1999 között a Budapesti Ter-mészetvédelmi Igazgatóság, majd a jog-utód Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazga-tóságának igazgatóhelyettese.

1999-tôl a Volánpack Rt. fak-ereskedelmi ágazatvezetôje.

1970 óta (30 éve) egyesületi tag.Veszprémi MÉM helyi csoport titkára,a Pilisi Helyi Csoport elnöke. 19 éven

át választmányi tag. Az Erdô szerkesz-tôbizottságának és az Erdészeti Lapokszerkesztôbizottságának tagja, 1998-tól a szerkesztôbizottság elnöke, egy-ben elnökségi tag. 1994 és 1998 közöttaz OEE fôtitkára, ez idô szerint azutolsó választott fôtitkára, aki az Egye-sület egyre szerteágazóbb ügyeit napimunkája, fôhivatása mellett is példa-mutató felelôséggel és alapossággalvégezte.

Veszprémi Géza erdész-technikusnak, nyugalmazottszakoktatónak.

Veszprémi Géza erdésztechnikus,nyugalmazott szakoktató 1957-ben vé-gezte a Soproni Erdészeti Technikumot,majd ettôl az évtôl a Tanulmányi ÁllamiErdôgazdaságnál dolgozott. AFertôrákosi, majd a Szárhalmi kerületetvezette. 1977 májusától 1992 júliusáig aTómalmi csemetekertet irányította, na-gyon nagy sikerrel.

Ebben az idôben élte a csemetekert– azóta sem látott – reneszánszát. 1992augusztustól 1999. január 1-ig, nyugdí-jazásáig a Roth Gyula Erdészeti és Fa-ipari Szakközépiskolában adta át a 35éven keresztül szerzett óriási tapaszta-latát a diákoknak szakoktatóként.

Szakmailag, emberileg kiváló egyéni-ség, lelkiismeretes, kötelességtudó, na-gyon jó példaképe az ifjú erdésztanulók-nak. Ma nyugdíjasként sem pihen, a ta-vasz már a csemetetermelésben éri.Olyan munkás idôszakot fejezett be (denem hagyott abba) a nyugdíj, ami a maivilágban már ritkaságszámba megy!


KitüntetettekDr. Bondor Antal, a díjbizottság elnöke ismertette a bizottság döntését.

Az egyesületben végzett kimagasló társadalmi munkájáért

és a magyar erdészet fejlesztésében elért eredményeiért a

Bedô Albert-emlékérmet adományozza:


Baranyai Katalin ker-tészmérnöknek, nyugalma-zott közjóléti ágazatvezetô-nek.

Baranyai Katalin 1975-tôl dolgozotta Pilisi Parkerdô Rt.-nél, illetve jog-elôdjénél. A Budapesti Erdészetnélmegindult Fôvárosi Zöldövezeti erdô-sítések telepítési, tervezési és ápolásimunkáit irányította. A fôváros köz-igazgatási határán belül mintegy 1200ha erdô telepítését végezte.

1995 óta a budapesti erdôk közjólétilétesítményeinek fenntartásával és fej-lesztésével foglalkozott.

Kiemelkedô feladata volt Budán aNagy Hárshegyen a Kaán Károly kilá-tó létesítése, a régészet, a mûemlékvé-delem és az erdészet közötti példaér-tékû együttmûködéssel sikerült aBudaszentlôrinci Pálos kolostorromfôtemplomának feltárásában és állag-megóvásában is látványos eredménytelérni.

Komoly feladatot látott és lát el az Er-dei Iskola program kiteljesítésében.

1988 óta a Pilisi Parkerdô Rt. közjólé-ti és természetvédelmi elôadója, késôbbágazatvezetôje 1999-ig.

1977 óta tagja az Egyesületnek, ésnyugdíjazásáig az Erdôk a Közjóértszakosztály titkára több, mint hat éve. Aszakosztály programjait magas színvo-nalon szervezi.

A szakosztály nevében és együtt-mûködésével a társadalmi szerveze-tekkel való kapcsolatépítésben szere-pet vállalt és építi azt az erdészethírnevének javára.

Polner Frigyesné Cser-novszki Julianna erdômérnök-nek, a Délalföldi Erdészeti Rt.Ásotthalmi Erdészete erdészetiigazgatójának.

Polner Frigyesné Csernovszki Julian-na 1970-tôl dolgozik a Délalföldi Erdé-szeti Rt. Ásotthalmi Erdészeténél, illetvea jogelôdeinél, csemetetermesztési mû-szaki vezetô, erdômûvelési mûszaki ve-zetô, majd 1989-tôl erdészetvezetômunkakörben.

Munkája során közel 4000 haerdôfelújítási és erdôtelepítési munká-ban vett részt tervezôként, ill. szakirá-nyítóként.

A térség mezôvédô erdôsáv hálóza-tának tervezését is elvégezte. Bevezettea nemesnyár vízfúrásos mélyültetésitechnológiát, a fenyô gyökérrontó tapló(Heterobasidium) elleni biológiai véde-kezés üzemi módszerét.

Az ERTI-vel együttmûködve fenyô-nyár hálózati, származási és fatermesz-tési kísérleteket telepített és értékelé-sükben vesz részt.

Része volt az 1977-ben telepített erdeifenyô magtermô plantázs megvalósításá-ban és további fejlesztésében. Aktívan

részt vesz a térség természeti értékeinekfelkutatásában, lakóhelyének fejlesztésé-ben. A magánerdô-tulajdonosok gazdál-kodását szaktanácsadással segíti.

1964-tôl megszakításokkal, majd 1970-tôl folyamatosan tagja az OEE-nek, 1984-tôl vezetôségi tagja a helyi csoportnak.Tagja az Erdôvédelmi Szakosztálynak.

Jaksics István erdésztech-nikusnak, a VADEX MezôföldiRt. Mecsérpusztai Erdészete ve-zetôjének.

Jaksics István erdésztechnikusi okle-velét 1970-ben szerezte Sopronban. Akatonai szolgálat letöltése után, a tômelletti munkát választva 1972-ben aVADEX Mezôföldi Rt. jogelôdjénél he-lyezkedett el erdészként

10 év kerületvezetôként eltöltöttszolgálat alatt megismerte a társaságszámára kincset jelentô bükkösökbenfolyó munkákat. Irányította és szervezteaz erdômûvelési és fahasználati tevé-kenységeket.

Kimagasló szakmai tudását, nagygyakorlati tapasztalatát elismerve1983-ban fahasználati mûszaki veze-tôvé nevezték ki. Ezzel együtt nemmondott le a két ágazat közös területe– az állománynevelések és fokozatosfelújítóvágások, ezeken belül különö-sen a természetszerû erdôgazdálko-dás – iránt érzett elkötelezettségérôl,melyet mindig magas színvonalonmûvelt.

Ezt felismerve 1997-ben munkakörétkibôvítették az erdômûvelési mûszakivezetô teendôinek ellátásával.

Szakmai hitvallása: „Az erdôben nemcsak dolgozni, hanem azt szolgálni iskell.”

* * *

Az egyesületben végzett kimagasló társadalmi munkájáért

és a magyar erdészet fejlesztésében elért eredményeiért a

Kaán Károly-emlékérmet adományoz:


Ágoston Dénes Egererdô Rt.Almási István KEFAG Rt.Almási János dr. KEFAG Rt.Almási Vince KEFAG Rt.Áncsán György Hajdúhadházi EBTÁncsán Györgyné Hajdúhadházi EBTAndrásevits Zoltán ÁESZ KaposvárAntal János ÁESZ VeszprémAntli István Gyulaj Rt.Arató János Gyulaj Rt.Bacsa Árpád ÁESZ KecskemétBagaméri Gáspár OMMIBajnai Csaba Ipoly Erdô Rt.Bajtel György Északerdô Rt.Bak Julianna Északerdô Rt.Bakó György Szombathelyi

Erdészeti Rt.Bakon Gábor Pilisi Parkerdô Rt.Bakonyi Lajos Balatonfelvidéki Rt.Baksa Gábor HM Kaszó Eg. Rt.Bálint István Ipoly Erdô Rt.

Balogh István KEFAG Rt.Balogh József Délalföldi Rt.

ÁsotthalomBalogh László BudapestBalogh Ödön Balatonfelvidéki Rt.Baloghné Váradi Éva DINPIBalsay Antal FVM Erdészeti HivatalBalsay István országgyûlési

képviselôBalsay Miklós VADEX Rt.Balsay Sándor Kisalföldi

Erdôgazdaság Rt.Balsay Zsolt VADEX Rt.Bányai István VADEX Rt.Barabás Attila Gemenc Erdô Rt.Barabits Elemér Alsótekeres

DíszfaiskolaBaracs Zsolt Vérteserdô Rt.Baranyi Katalin BudapestBárkányi Pál Délalföldi Rt. Kistelek

Barkóczi István SEFAG Rt. KözpontBartha Pál FVMBartha Péter dr. TIVIZIG DebrecenBartucz László HM Budapesti

ErdôgazdaságBecsy Bálint KEFAG Rt.Bejczy Péter Szombathelyi

Erdészeti Rt.Béni Kornél DINPIBenke Zoltán Balatonfelvidéki Rt.Benkô László Balatonfelvidéki Rt.Berényi Gyula MûegyetemBerényi János Gemenc Erdô Rt.Bircher Gyula Balatonfelvidéki Rt.Birck László Gemenc Erdô Rt.Bíró Attila SEFAG Rt. KözpontBíró Boglárka SEFAG Rt. KaposvárBíró Ferenc Szombathelyi

Erdészeti Rt.Bíróné Marton Zsuzsanna ÁESZ MiskolcBoda Katalin VADEX Rt.Bogdán József SEFAG Rt. NagyatádBognár Gábor ÁESZ KecskemétBognár István VADEX Rt.

Elismerô Oklevelet adományoz:Antal Jánosnak (Veszprémi FVM

csoport tagja),Bakonyi Lajosnak (Keszthelyi Hely

Csoport),Barthos Tibornak (Kaposvári Helyi

Csoport),Fröhlich Andrásnak (Oktatási

Szakosztály),Kaproczi Józsefnének (Miskolci He-

lyi Csoport),Miszlang Lajosnak (Baranyai Helyi

Csoport),Páli Lászlónak (ERTI Helyi Cso-

port),Plestyák Károlynak (Pilisi Helyi

Csoport),Rauch Józsefnek (Erdômûvelési

Szakosztály), (képünkön)

Tihanyi Gyulának (NagykanizsaiHelyi Csoport),

Túri Lászlónak (Magán és TársultErdészeti Szakosztály),

Várkonyi Vilmosnak (KecskemétiHelyi Csoport).

Kovács Gábor, a Nyírerdô vezér-igazgatója vette át a vándorzászlót, –melyet a VADEX Rt. készíttetett – ésígérte, hogy mindent megtesz a térség,hogy a harmadik évezred elsô vándor-gyûlésén is jól érezze magát mindenki(A vándorszászlóról még részletesenírunk.). A kétnapos rendezvény az Er-dészhimnusz hangjaival ért véget.

Köszönjük a VADEX Rt. vala-mennyi dolgozójának a fáradságosés odaadó szervezést.

A résztvevôk névsora:

Bognár Miklós VADEX Rt.Bognár Tibor Gyôr magánerdôBolla Sándor Gyôr magánerdôBóna József Mecsek Erdô Rt.Bonczó Kálmán ÁESZ SzombathelyBorka László VADEX Rt.Borosán István SEFAG Rt. MarcaliBorzási Béla NEFAG Rt.Börzsei László Börzsei és Fiai Kft.Bôsze Aurél Gyôr magánerdôBriglevics László Zalaerdô Rt.Brojnás László ÁESZ DebrecenBubán István Pilisi Parkerdô Rt.Bucsai Csaba Pilisi Parkerdô Rt.Budai Péter Pilisi Parkerdô Rt.Bugovits Tamás SEFAG Rt. IgalBuliczka János HMBurghardt Ferenc Vérteserdô Rt.Burján Árpád NEFAG Rt.Búza Ferenc VADEX Rt.Buzsáki Gábor SEFAG Rt. ZselicCsanádi Béla Mecsek Erdô Rt.Császár György SEFAG Rt. IharosCser Attila Zalaerdô Rt.Cserép János Északerdô Rt.Cserhalmi József Kisalföldi

Erdôgazdaság Rt.Csertei Lajos Gemenc Erdô Rt.Csihar László DINPICsikós László Balatonfelvidéki Rt.Csóka Péter ÁESZ fôigazgatóCsonka Tibor Gemenc Erdô Rt.Csordás Sándor Mecsek Erdô Rt.Czeglédi István ÁESZ DebrecenCzövek Zoltán VADEX Rt.Dallos Péter VADEX Rt.Daragó József ÁESZ EgerDávid József Pilisi Parkerdô Rt.Deák István Gyulaj Rt.Deák Istvánné Gyulaj Rt.Deák Sándor Nyírerdô Rt.Debreczeni Ferenc Nyírerdô Rt.Dégi Zoltán NEFAG Rt.Detrich Miklós SEFAG Rt. KözpontDiósi Gyula Balatonfelvidéki Rt.Dobó Béla ÁESZ ZalaegerszegDobos Antal DINPIDobos Zsolt BAZ m. KözútkezelôDobroszláv Lajos dr. Vérteserdô Rt.Domján Istvánné VADEX Rt.Doros István Egererdô Rt.Dudás Pál Gemenc Erdô Rt.Duska József Bükki Nemzeti

Park IgazgatóságDürgôné Szalay Piroska Gyulaj Rt.Éder Tamás ÁPV Rt.Emmerling Gábor VADEX Rt.Emmerlingné Köhler Marietta VADEX Rt.Endre László NEFAG Rt.Erdôs Lajos Nyírerdô Rt. HalápiErd.Erdôs László dr. FVMErhardt János ÁESZ KecskemétFábián József KEFAG Rt.Fábián Tamás Balatonfelvidéki Rt.Faragó Sándor dr. Ny.Mo-i Egyetem

Farkas Csaba SEFAG Rt. LábodFarkas Ferenc KEFAG Rt.Fazekas József Délalföldi Rt.Fehér Ferenc Vérteserdô Rt.Fehér István ÁESZ MiskolcFehér István Gyulaj Rt.Feiszt Ottó Zalaerdô Rt.Fejes Dénes Egererdô Rt.Fekecs Lajos SEFAG Rt. KözpontFekete Péter Délalföldi Rt. KistelekFeketéné Pechtol Éva Kisalföldi

Erdôgazdaság Rt.Ferencz László Gemenc Erdô Rt.Ferenczi József KEFAG Rt.Ferenczi Tamás Szombathelyi

Erdészeti Rt.Fertô Imre Vörös MeteorFertô László megyei önk. elnökeFiath Géza Mecsek Erdô Rt.Ficere András NYME EMKFodermajer Vilmos Gemenc Erdô Rt.Fodor Gábor VADEX Rt.Fodor József SEFAG Rt. IgalFodor Mihály KEFAG Rt.Forster Endre ÁESZ Budapesti Ig.Földényi Pál ÁESZ BudapestFrantz Árpád HM Kaszó Eg. Rt.Franz Razt AusztriaFritsch Ottó BudapestFröhlich András Délalföldi Rt.Furne András NYME EMKFüredi Tibor VADEX Rt.Füst Miklós Mecsek Erdô Rt.Füzi János Északerdô Rt.Gaál György dr. ÁESZ Budapesti Ig.Gaál Györgyné dr. ÁESZ Budapesti Ig.Gabnai Gábor FM HírlapGábor Gusztáv ÁESZ DebrecenGách György ÁESZ EgerGajdán István Magyar AszfaltGál Imre Délalföldi

Erdészeti Rt.Gál István KEFAG Rt.Gál Sándor ÁESZ EgerGalambos István Szombathelyi

Erdészeti Rt.Galgóczy Árpád ÁESZ VeszprémGáspár-Hantos Géza BudapestGazdag Istvánné VADEX Rt.Gémesi József ÁPV Rt.Gerely Ferenc Sylvacons Kft.Gergô G ábor VADEX Rt.Golovics Menyhért KEFAG Rt.Gonda Tamás Erdôbénye EBTGórász László VADEX Rt.Göbölös Antal dr. ÁESZ KecskemétGöbölös Péter KEFAG Rt.Gôsi István Pilisi Parkerdô Rt.Gransperger Gyula ÁPV Rt.Greguss László Kisalföldi

Erdôgazdaság Rt.Guba István Kisalföldi

Erdôgazdaság Rt.Gyergyák Lajos Zalaerdô Rt.Gyöngyös István Gemenc Erdô Rt.Gyôri Tibor VADEX Rt.Györke Gábor SEFAG Rt. Központ

Györkös Károly Balatonfelvidéki Rt.Haas Béla VADEX Rt.Hajdu Attila Délalföldi

Erdészeti Rt.Hajdu Ferenc Balatonfelvidéki Rt.Hajdu Pál Egererdô Rt.Hajnal Imre NEFAG Rt.Hallósy Miklós VADEX Rt.Halmos László Gemenc Erdô Rt.Haranti Gyula Ipoly Erdô Rt.Hardi László ÁESZ PécsHartdégen Mátyás Vérteserdô Rt.Hartyáni Zoltán VADEX Rt.Haszonics Attila SEFAG Rt. IgalHavas Tibor ÁESZ ZalaegerszegHázi Ferenc VADEX Rt.Házi János NEFAG Rt.Hefler László SEFAG Rt. IgalHefler László VADEX Rt.Hegedûs Attila Egererdô Rt.Helmrich Tamás VADEX Rt.Herczeg Miklós MEDOSZHerczeg Miklósné MEDOSZHerczegh József KEFAG Rt.Herke József Gyulaj Rt.Herpay Imre dr. NYMEHerpay Zsuzsanna Erdért Rt.Hidas Tibor Nyírerdô Rt.Hoffmann Gábor Vérteserdô Rt.Hoffman Mátyás Mecsek Erdô Rt.Holdampf Gyula FVM Erdészeti Hiva

talHoldampf Gyuláné FVM Erdészeti

HivatalHonti Zsolt Északerdô Rt.Horváth Dénes ifj. Zalaerdô Rt.Horváth Dezsô SEFAG Rt. SzántódHorváth Elek Zalaerdô Rt.Horváth Ferenc Zalaerdô Rt.Horváth Géza Balatonfelvidéki Rt.Horváth György Szombathelyi

Erdészeti Rt.Horváth István Balatonfelvidéki Rt.Horváth István Balatonfelvidéki Rt.Horváth József SEFAG Rt. LábodHorváth Tibor FATE-elnökHorváth Zoltán SEFAG Rt.

Mag-CsemeteIberpaker Gábor SEFAG Rt. SzántódIllés Gábor ERTIIllés László Vérteserdô Rt.Isó Lajos SEFAG Rt. KözpontIvády István Egererdô Rt.Iványi Gábor VADEX Rt.Iványi Miklós Zalaerdô Rt.Jaksics István VADEX Rt.Jaksics Istvánné VADEX Rt.Jámbor László dr. Tanulmányi Eg. Rt.Jancsó András Pilisi Parkerdô Rt.Jankovics László Gyulaj Rt.Jaspor Attila Balatonfelvidéki Rt.Jelicai Edit Duna-Dráva NPJeszenszky András Napkor

Erdôgazdák Szöv.Jeszenszky Andrásné Napkor

Erdôgazdák Szöv.Joachim Buff NémetországJoó Antal Duna-Dráva NP



Jung László Egererdô Rt.Kajtor István VADEX Rt.Káldy József Mecsek Erdô Rt.Kálmán József VADEX Rt.Kapronczi Józsefné Északerdô Rt.Kara Miklós KEFAG Rt.Kárász Attila Gyulaj Rt.Karba János Szombathelyi

Erdészeti Rt.Karnis Gábor Ipoly Erdô Rt.Karóczkay Zsolt VADEX Rt.Karvaly Gyula Fejér m. FM

HivatalKató Sándor Mecsek Erdô Rt.Kauzli Dezsô ÁESZ VeszprémKékesi Károly ÁESZ EgerKelecsényi Péter Vérteserdô Rt.Kemenen Zoltán Északerdô Rt.Kemendy Géza Balatonfelvidéki Rt.Képli József VADEX Rt.Keresztes György HM Budapesti

ErdôgazdaságKeresztes László Szombathelyi

Erdészeti Rt.Kertész József Pilisi Parkerdô Rt.Keskeny József Zalaerdô Rt.Keszi László Zalaerdô Rt.Király Pál dr. BudapestKirály Zoltán VADEX Rt.Kiss Barnabás NEFAG Rt.Kiss Béla KEFAG Rt.Kiss János Szombathelyi

Erdészeti Rt.Kiss József Tanulmányi Eg. Rt.Kiss József I. VADEX Rt.Kiss József II. VADEX Rt.Kiss Károly VADEX Rt.Kiss László Ipoly Erdô Rt.Kiss László VADEX Rt.Kiss Pál VADEX Rt.Kiss Richard KÖTIVIZIG SzolnokKissné Szabó Gabriella Pilisi Parkerdô Rt.Kisteleki Péter VADEX Rt.Kiszály Gábor Egererdô Rt.Klemencsics András ÁESZ Budapesti Ig.Kluber József Vérteserdô Rt.Koch Mihály VADEX Rt.Kocsis László Kisalföldi

Erdôgazdaság Rt.Kocsis Mihály Kisalföldi

Erdôgazdaság Rt.Koczka Zoltán KEFAG Rt.Kollwentz Péter Mecsek Erdô Rt.Koloszár József dr. NYMEKorbonski Kazimierz Ipoly Erdô Rt.Korbonski Kazimierzné Ipoly Erdô Rt.Kormos Ferenc Északerdô Rt.Kormos Krisztián Egererdô Rt.Kormos Krisztina Egererdô Rt.Kovács Ferdinánd Egererdô Rt.Kovács Gábor Nyírerdô Rt.Kovács János Vérteserdô Rt.Kovács László Balatonfelvidéki Rt.Kovács László VADEX Rt.Kovács László Zalaerdô Rt.

Kovács Mátyás Környezetvédelmi Minisztérium

Kovács Péter Délalföldi Erdészeti Rt.

Kovács Zoltán KÖTIVIZIG SzolnokKovács Zsigmond KEFAG Rt.Kovácsné Schulteisz Margit Gemenc Erdô Rt.Kökény István SEFAG Rt. BarcsKômûves Imre VKV Kft.Körmöczi János VADEX Rt.Králik Miklós Orsz. Vízügyi

FôigazgatóságKránicz Róbert Zalaerdô Rt.Kronekker József Szombathelyi

Erdészeti Rt.Kubinyi Balázs Vérteserdô Rt.Kulcsár László SEFAG Rt. MarcaliKutasiné K. Ildikó SEFAG Rt. KözpontKürti István Gyulaj Rt.Láng István ÉDTVIZIG GyôrLassán Tibor SEFAG Rt.

NagybajomLatin János SEFAG Rt. IharosLévai László Északerdô Rt.Linde Ratz AusztriaLipók László KEFAG Rt.Liptai Gábor Északerdô Rt.Lóki Tamás Mecsek Erdô Rt.Lukács Sándor HM Budapesti

ErdôgazdaságLukjanos János Zalaerdô Rt.Maár Gyula VADEX Rt.Macsek Lajos Pilisi Parkerdô Rt.Maczinkó László SEFAG Rt. NagyatádMagas László dr. Kisalföldi

Erdôgazdaság Rt.Magi Mónika KEFAG Rt.Major László Balatonfelvidéki Rt.Major Zsolt HM VergaMák József Vérteserdô Rt.Markovics László VADEX Rt.Markovics Tibor Fertô-Hanság NPMarosi György Tanulmányi Eg. Rt.Marton András Szombathelyi

Erdészeti Rt.Marton Zoltán Ipoly Erdô Rt.Máté Zoltán HM Kaszó Eg. Rt.Mátrabérci Sándor Zalaerdô Rt.Matyasovszky Albert Balatonfelvidéki Rt.Mercsek József KDT VIZIGMerczel István SEFAG Rt. KözpontMerkel Gábor FVMMerza Gábor VADEX Rt.Mester Gézáné BudapestMészáros Gyula HM VergaMézes Lajos KEFAG Rt.Mihalics Gyula SEFAG Rt. MarcaliMikófalvy Ákos Fejér m.

KözútkezelôMikulási Béla KEFAG Rt.Misztang Lajos ÁESZ PécsMizik András Mizik és Tsa Kft.Mizikné Koller Gyöngyi Mizik és Tsa Kft.Molnár András Gyulaj Rt.Molnár György OMMIMolnár István Molnár Kft.

Molnár József HM Budapesti Erdôgazdaság

Monostori Miklós Szombathelyi Erdészeti Rt.

Mosonyi Géza ÁESZ PécsNádas József ÁESZ KaposvárNádi János NEFAG Rt.Nagy Emil dr. GATENagy Ferenc VADEX Rt.Nagy Frigyes Vince ÁESZ VeszprémNagy János Egererdô Rt.Nagy József NEFAG Rt.Nagy Sándor VADEX Rt.Nagy Zoltán ÁESZ KaposvárNagy Zsolt ÁESZ KecskemétNánási Katalin ÁESZ MiskolcNánási Sándor VADEX Rt.Nándor László dr. Zalaerdô Rt.Naszladi Géza SEFAG Rt. LábodNemes Zoltán Zalaerdô Rt.Németh Béla Pilisi Parkerdô Rt.Németh Imre Szombathelyi

Erdészeti Rt.Németh János Vérteserdô Rt.Németh József Zalaerdô Rt.Németh László TIVIZIG DebrecenNémeth Sándor Balatonfelvidéki Rt.Németh Sándor SEFAG Rt. KözpontNémeth Zsolt Vérteserdô Rt.Novák Zoltán Északerdô Rt.Nyúl Bertalan Gemenc Erdô Rt.Ocsovai Zoltán Pilisi Parkerdô Rt.Oláh Tibor Nyírerdô Rt.Oravecz József Vérteserdô Rt.Ormos Balázs BudapestÓvári Ilona Bükki Nemzeti

Parki IgazgatóságOzsváth Györgyné FVMÔze István SEFAG Rt. ZselicPacsesz Attila Északerdô Rt.Padlecsik Ferenc Egererdô Rt.Pál Balázs Napkor

Erdôgazdák Szöv.Pál Balázsné Napkor

Erdôgazdák Szöv.Pál Gyula SEFAG Rt.

NagybajomPáli László ERTI SárvárPallagi László Egererdô Rt.Pálmai Gábor Ipoly Erdô Rt.Pántl László FVM Fej. m. FM

HivatalPápai Gábor BudapestPápai Tamás Kisalföldi

Erdôgazdaság Rt.Papp Sándor KÖVIZIG GyulaPapp Tivadar dr. Mecsek Erdô Rt.Pásztor János Északerdô Rt.Pásztor József KEFAG Rt.Peer László Balatonfelvidéki Rt.Pekár Attila HM Budapesti

ErdôgazdaságPéntek Péter Zalaerdô Rt.Perl József HM Budapesti

ErdôgazdaságPesek Géza Ipoly Erdô Rt.Pethô József dr. Szombathelyi

Erdészeti Rt.


Péti Miklós dr. VeszprémPetrik János Pilisi Parkerdô Rt.Pintér Anikó SEFAG Rt. LábodPintér Beáta OMMIPintér Csaba Gy-S-M megyei

FM hivatalPintér Csaba Zalaerdô Rt.Pintér István FVM Vadászati Fôo.Pintér László VADEX Rt.Pintér Ottó SEFAG Rt. KözpontPirity Csaba ÉMVIZIG MiskolcPiti Tibor Délalföldi Rt.Pitonyák József HM Kaszó Eg. Rt.Plestyák Károly Pilisi Parkerdô Rt.Pletser Mihályné VADEX Rt.Polner Frigyesné DALERD Rt.Polner Katalin KEFAG Rt.Pozojevits Miklós Délalföldi Erd. Rt.Pôcze Levente Délalföldi Rt.

ÁsotthalomPöntör Györgyi Vérteserdô Rt.Primus József Balatonfelvidéki Rt.Puskás Zoltán SEFAG Rt.

SomogyvárRácz Albert Délalföldi Rt.

ÁsotthalomRadetzky Jenô Ker. és Ip. Kam. elnökRádi József Gemenc Erdô Rt.Rajkai József ÁESZ BudapestRajkó Csaba VADEX Rt.Raszler József ÁESZ EgerReményfy László Egererdô Rt.Reményfy Rita Egererdô Rt.Rencsi Gábor Északerdô Rt.Répászky Miklós BudapestRiedl Gyula BudapestRipszám István Mecsek Erdô Rt.Roland Miegende NémetországFrau Miegende NémetországRosta Gyula Egererdô Rt.Roth Matthaea Tanulmányi Eg Rt.Rössler István VADEX Rt.Rudolf József Pilisi Parkerdô Rt.Rujzán Antal Balatonfelvidéki

Rt.Sabjanics Gyula Becsehely MGTSZSalamon Károly Gyulaj Rt.Sándorfalvi László VADEX Rt.Sári József Északerdô Rt.Sárvári János dr. BudapestSchaffer Ferenc Vérteserdô Rt.Schmotzer András MEFAG Rt.Schneider Géza ÁESZ MiskolcSchulheisz József Jagermeister Kft.Schulheisz József Jagermeister Kft.Schumacher István HM VergaSchwarcz Dezsô SEFAG Rt. KözpontSchweighardt Ottó Vérteserdô Rt.Sebestyén János VADEX Rt.Sej Tibor HM Budapesti

ErdôgazdaságSere Ferenc Délalföldi Rt.

KistelekSillinger András HM Kaszó Eg. Rt.Simágel József Ipoly Erdô Rt.Sipos Géza ÁESZ DebrecenSipos György Délalföldi Rt.

Kistelek

Sipos József Szombathelyi Erdészeti Rt.

Sipos László Szombathelyi Erdészeti Rt.

Sipos Péter Balatonfelvidéki Rt.Sipos Sándor KEFAG Rt.Sipôcz László VADEX Rt.Sobor Vilmos SEFAG Rt. NagyatádSódar Pál KEFAG Rt.Sohajda István VADEX Rt.Solti Imre Gemenc Erdô Rt.Solymos Rezsô dr. BudapestSomay Gergely NYME EMKSomogyi Gábor VADEX Rt.Somogyi József Balatonfelvidéki Rt.Somogyvári Vilmos dr. Somafaler Bt.Spingár Ferenc dr. SEFAG Rt. KaposvárSpingár Péter SEFAG Rt. KaposvárStádel Károly Gyôr ErdôgazdaságSteiner László Mecsek Erdô Rt.Sümegi József Balatonfelvidéki Rt.Sümegi Kálmán Zalaerdô Rt.Szabados Sándor Gemenc Erdô Rt.Szabó Endre Vérteserdô Rt.Szabó Ferenc Ipoly Erdô Rt.Szabó Géza VADEX Rt.Szabó Ibolya Nyírerdô Rt.

Halápi Erd.Szabó István Délalföldi

Erdészeti Rt.Szabó János KEFAG Rt.Szabó János SEFAG Rt.

SomogyvárSzabó Péter ÁESZ DebrecenSzabó Sándor dr. Corydalis Bt.Szabó Szabolcs ÁESZ SzombathelySzabó Szilárd Zalaerdô Rt.Szabó Tibor KEFAG Rt.Szabó Zsolt VADEX Rt.Szafik Mária Pilisi Parkerdô Rt.Szakács István Balatonfelvidéki Rt.Szakács Zoltán VADEX Rt.Szalai Gábor Egererdô Rt.Szalai Imre ÁESZ BudapestSzalay Károly ÁESZ BudapestSzalay Károlyné ÁESZ BudapestSzamonek Zoltán SEFAG Rt. BarcsSzamosi Jánosné Délalföldi Rt.Szani Zsolt Délalföldi Erdészet Rt.Szaniszló Gábor Északerdô Rt.Szederkényi Zoltán KEFAG Rt.Székely János Délalföldi

Erdészeti Rt.Szekrényes Tamás Balatonfelvidéki Rt.Széles Attila dr. Vérteserdô Rt.Szenthe Ádám FVMSzentpéteri Sándor ÁESZ Budapesti Ig.Szigeti Ferenc Balatonfelvidéki Rt.Szigeti Miklós Északerdô Rt.Szíjjártó István Délalföldi

Erdészeti Rt.Szikra Dezsô dr. BudapestSzikra Dezsôné BudapestSzkalák Gyula ÁESZ SzombathelySzônyi János Mecsek Erdô Rt.Szônyi László dr. BudapestSzöôr Levente NEFAG Rt.

Sztancsik Béla FETIVIZIG Nyíregyháza

Szuromi László MátrafüredSzûcs András Nyírerdô Rt.

Halápi Erd.Szûcs Imre KEFAG Rt.Szûts Szabolcs VADEX Rt.Szûts Szabolcsné VADEX Rt.Takács Andrea Beáta ÁESZ ZalaegerszegTakács Ferenc ÁESZ KaposvárTakács Imre ÁESZ ZalaegerszegTakács József SEFAG Rt.

NagybajomTakács Lajos Szombathelyi

Erdészeti Rt.Takács Tamás Mecsek Erdô Rt.Tamás Antal Vérteserdô Rt.Támba Miklós Napkor

Erdôgazdák Szöv.Támba Miklósné Napkor

Erdôgazdák Szöv.Tapasztó Sándor VADEX Rt.Tarjáni István KEFAG Rt.Tasi Lászlóné Északerdô Rt.Tátrai Gábor NYME EMKTeicht Ede Vérteserdô Rt.Telegdy Pál ERDôSZÖVTémun Jánosné SEFAG Rt. BarcsTihanyi Gyula Zalaerdô Rt.Tokodi László VADEX Rt.Tokodi Lászlóné VADEX Rt.Tonkal Péter NEFAG Rt.Torma Zsolt Gyulaj Rt.Toronyi Márton Napkor

Erdôgazdák Szöv.Toronyi Mártonné Napkor

Erdôgazdák Szöv.Tóth Aladár dr. Mecsek Erdô Rt.Tóth Antal KEFAG Rt.Tóth Attila KEFAG Rt.Tóth Györgyné dr. Gyulaj Rt.Tóth Imre dr. NEFAG Rt.Tóth István ÁESZ DebrecenTóth János FAGOSZTóth János Nyírerdô Rt.Tóht Károly VADEX Rt.Tóth László Egererdô Rt.Tóth László Mecsek Erdô Rt.Tóth Lóránt SEFAG Rt. KaposvárTóth Ottó Északerdô Rt.Tóth Sándor Egererdô Rt.Tóth Zoltán Pilisi Parkerdô Rt.Tóth Zsolt Pilisi Parkerdô Rt.Trombitás Tamás dr. ÁESZ PécsTúri László ÁESZ DebrecenTúróczy Ferenc Gemenc Erdô Rt.Tükör László Balatonfelvidéki Rt.Udvari Zoltán Vérteserdô Rt.Urbán Pál Egererdô Rt.Uzsoki András KEFAG Rt.Vadas Ferenc NEFAG Rt.Vadasdy Kálmán KEFAG Rt.Vágner László Egererdô Rt.Vágó László Egererdô Rt.Vakaró Józsefné Mecsek Erdô Rt.Valent Sándor SEFAG Rt.

SomogyvárValler Lajos VADEX Rt.


Valovics József Északerdô Rt.Váraczki Mihály VADEX Rt.Váradi Géza dr. Erdért Rt.Várady János Gyulaj Rt.Varga Ferenc HM Budapesti

ErdôgazdaságVarga Ferenc VADEX Rt.Varga Gellért Zalaerdô Rt.Varga Gyula Tanulmányi Eg. Rt.Varga József Kisalföldi

Erdôgazdaság Rt.Varga Miklós ÁESZ VeszprémVarga Rita Tanulmányi Eg. Rt.Varga Sándor KEFAG Rt.Varga Tamás Tanulmányi Eg. Rt.Varga Tibor Gemenc Erdô Rt.Vargovics József Zalaerdô Rt.Varsányi István VADEX Rt.Vas Tamás Nyírerdô Rt.

Halápi Erd.Vasas Ernô Északerdô Rt.Vasas Zoltán SEFAG Rt. ZselicVaski László Zalaerdô Rt.Vaskó Ferenc Balatonfelvidéki Rt.Vass Sándor Délalföldi Rt.Vass Sándorné ATIVIZIG SzegedVégh Károly KEFAG Rt.Végvári Gyula NEFAG Rt.Veperdi Irina dr. ERTIVér István KEFAG Rt.Verbai József dr. FVMVeszprémi Géza SopronVeszprémi Gézáné SopronVidács Attila KEFAG Rt.Víg István ÁESZ DebrecenVigh István NEFAG Rt.Viharos Zsolt dr. Balatonfelvidéki Rt.Vilmányi Márton Vilmányi-Fa Kft.Viniczai Istvánné VADEX Rt.Virág István KecskemétVitéz Tamás Kisalföldi

Erdôgazdasági Rt.Vízhányó László Délalföldi Rt.Vízvári István SEFAG Rt. KözpontVörös Csaba Szombathelyi

Erdészeti Rt.Vörös György SEFAG Rt. KözpontVörösmarty Zoltán Vérteserdô Rt.Vranesics Judit Mecsek Erdô Rt.Wisnovszky Károly FVM Erdészeti

SzolgálatZámbó Gábor ADUVIZIG BajaZámbó Péter Pilisi Parkerdô Rt.Zay Adorján Egererdô Rt.Zsigmond János VADEX Rt.Zsombor Ferenc dr. OMMIösszesen 648

Fejér megye társadalmi-gazdaságiszervezetei részérôl 17 személy tiszteltemeg jelenlétével a rendezvényt. AVADEX Rt. fenti névsorban nem szerep-lô, nem egyesületi tag munkatársai kö-zül a vándorgyûlés szervezésében és le-bonyolításában további 66 fô segített. Ahárom tételbôl így az összes résztvevôszáma: 731 fô.

Az Országos Erdészeti Egyesület 2000.április 13-án tartotta meg küldöttköz-gyûlését az MTESZ Fô utcai székházá-ban.

A megválasztott 71 küldöttbôl 54 fôjelent meg, így a közgyûlés határozat-képes volt.

Napirend:1. A 2000. évi egyesületi kitüntetések

elôterjesztése, megvitatása és jóváha-gyása (írásos anyag a meghívóhoz mel-lékelve).

2. Egyesületünk 1999. évi közhasz-núsági jelentésének, pénzügyi befekte-tési beszámolójának és 2000. évi pénz-ügyi tervének jóváhagyása (írásosanyag a meghívóhoz mellékelve).

3. Az „Erdészcsillag Alapítvány” lét-rehozásának küldöttközgyûlés általi jó-váhagyása (írásos anyag a meghívóhozmellékelve).

4. Egyebek.A Küldöttközgyûlés az alábbi fonto-

sabb határozatokat hozta:Küldöttközgyûlési határozat: 2/2000.

(április 13.)Az Országos Erdészeti Egyesület kül-

döttközgyûlése 2000. évben Bedô Al-bert-emlékérmet adományoz a követ-kezô személyeknek:

Deák István erdômérnök (30 szava-zat),

Dr. Szikra Dezsô erdômérnök (32szavazat),

Veszprémi Géza erdésztechnikus (24szavazat).

Az Országos Erdészeti EgyesületKüldöttközgyûlése 2000. évben KaánKároly-emlékérmet adományoz a kö-vetkezô személyeknek:

Baranyi Katalin kertészmérnök (28szavazat),

Jaksics István erdésztechnikus (27szavazat),

Pollner Frigyesné erdômérnök (41szavazat).

Az Országos Erdészeti Egyesület kül-döttközgyûlése 2000. évben ElismerôOklevelet adományoz a következô sze-mélyeknek:

Antal János (32 szavazat),Bakonyi Lajos (33 szavazat),Barthos Tibor (36 szavazat),Fröchlich András (31 szavazat),Kaproczi Józsefné (44 szavazat),Miszlang Lajos (32 szavazat),Páli László (33 szavazat),Plestyák Károly (45 szavazat),Rauch József (43 szavazat),

Tihanyi Gyula (36 szavazat),Túri László (33 szavazat),Várkonyi Vilmos (37 szavazat).Az 1999. évvel kapcsolatos jelen-

tések és beszámolók, továbbá a2000. évi pénzügyi terv ismertetéseután a küldöttközgyûlés az alábbiegyhangúlag elfogadott határozato-kat hozta:

Küldöttközgyûlési határozat: 3/2000.(április 13.)

Az Országos Erdészeti Egyesület kül-döttközgyûlése az 1999. évi Közhasz-núsági Jelentést az Ellenôrzô Bizottságáltal tett észrevételekkel és kiegészíté-sekkel elfogadja.


Az Országos Erdészeti Egyesület kül-döttközgyûlése az 1999. évi befekteté-sekrôl szóló beszámolót az EllenôrzôBizottság által tett észrevételekkel és ki-egészítésekkel elfogadja.


Az Országos Erdészeti Egyesületküldöttközgyûlése az 2000. évi pénz-ügyi tervet az Ellenôrzô Bizottság ésZachar Miklós által tett észrevételekkelés kiegészítésekkel elfogadja. (Meg-jegyzés: Zachar Miklós javasolta, hogyegyrészt az éves maradványokat felkell vinni a bevételek rovatba, és ígykell képezni a záróállományt, továbbáhogy a befektetési alapokból tervezettbevételeket mint tartalékot szerepel-tessék a tervben.)

Ormos Balázs fôtitkár elôterjesztésealapján a Küldöttközgyûlés az alábbiegyhangú határozatot hozta:


Az Országos Erdészeti Egyesület kül-döttközgyûlése elhatározza, hogy Er-dészcsillag Alapítvány néven alapít-ványt hoz létre, melyet kér bejegyezni aközhasznú tevékenységet folytató szer-vezetek nyilvántartásába.

A Küldöttközgyûlés tudomásul veszi,hogy az alapítvány alapító okiratát azEgyesület képviseletében Káldy Józsefelnök már 1999. október 11-én aláírta.A küldöttközgyûlés úgy döntött, hogy 1 000 000 Ft-ot ad az alapítványi vagyoncéljára.

Jelen határozattal kéri az Egyesület aGyôr-Moson-Sopron Megyei Bíróságot,hogy az alapítványt vegye nyilvántar-tásba.

Az OEE küldöttközgyûlése


Fax: 301-46781. Barátossy Gábor elnök 383. 301-4574

3323-9212. Erôs Sándorné fômunkatárs 383. 301-4011

3323-931ERDÉSZETPOLITIKAI OSZTÁLY3. Holdampf Gyula elnökhelyettes 385. 301-40254. Tóth Gézáné fômunkatárs 385. 301-46775. Dr. Nyárs József szakfôtanácsos 383. 301-45936. Horváthné

Sándor Erzsébet szakfôtanácsos 398. 301-44287. Dr. Szabó Tibor szakfôtanácsos 396. 301-41848. Szedlák Tamás junior szakértô 392. 301-48649. Dr. Pataki Krisztina fogalmazó 381. 301-483710. László Istvánné fôelôadó 360/d. 301-4426ERDÉSZETI IGAZGATÁSI ÉS ERDÔVÉDELMI OSZTÁLY11. Balsay Antal osztályvezetô 389. 301-4075

12. Dr. Villányi Lászlóné fôelôadó 389. 301-407413. Beró Csaba szakfôtanácsos 389. 301-403114. Dr. Ádámfi Tamás szakfôtanácsos 388. 301-446015. Ôsz Elôd fôtanácsos 381. 301-430516. Lapos Tamás titkár 390. 301-459217. Dr. Kárpáti János szakfôtanácsos 358/b. 301-480518. Karádi László tanácsos 358/b. 301-4805MAGÁNERDÔ-GAZDÁLKODÁSI ÉS SZABÁLYOZÁSI OSZTÁLY19. Mihálffy Imre osztályvezetô 377. 301-418720. Sztupár Péterné ügykezelô 377. 301-467621. Dr. Verbay József szakmai tanácsadó 377. 301-401022. Osváth Györgyné szakfôtanácsos 379. 301-434123. Bartha Pál szakfôtanácsos 394. 301-430224. Szegedi András szakfôtanácsos 381. 301-438425. Béressné dr. Terenyi Katalin tanácsos 360/d. 301-4426

Az FVM Erdészeti Hivatal munkatársainaknévsora és elérhetôsége(2000. június 15-i állapot szerint)

Konferencia anagyvárosokerdôségeirôlImmár 3. éve találkoznak a nyugat-eu-rópai nagyvárosok erdôségeit kezelôszakemberek egy-egy konferencia ke-retében tapasztalatcserére. A IUFROkezdeményezésére megindult munka-értekezletek elôször Wuppertalban(Németország), majd Aarhusban (Dá-nia) kerültek megrendezésre, az idén aPilisi Parkerdô Rt. szervezésében Ma-gyarországon, Budapesten.

Több, mint tíz nemzet 26 erdészszakembere látogatott a Bajna mellet-ti Gyarmatpusztára, ahol szekcióülé-sek keretében cseréltek gazdát a nem-zeti tapasztalatok, majd Budapest ésVisegrád parkerdeit látogatták meg akonferencia résztvevôi. Az idei konfe-rencia legfontosabb kérdése avároserdôk fenntartásának pénzügyilehetôségei volt.

A Pilisi Parkerdô Rt. hosszú évek ótakeresi azokat a megoldásokat, lehetôsé-geket, amelyekkel az erdészeti-termé-szetvédelmi szempontok figyelembevé-telével mindinkább a lakosság érdekeitszem elôtt tartva gazdálkodhat a fôvá-ros és agglomerációja erdôségeiben. Fi-

gyelmünk a nyugati demokráciák ha-sonló feladatokkal és problémákkalküzdô szervezetei felé irányult. Kapcso-lataink kiépítésének fontos állomása eza konferencia, amelynek elsôdlegescélja egy új közjóléti parkerdô-stratégiakialakítása a megszerzett tapasztalatokalapján.

Bakon Gábor

Adatok az európai erdôkrôlAz európai erdôk területi kiterjedése312 millió ha (1997), ez a földrész te-rületének 33%-a. Az egyes országokerdôsültségében azonban nagy kü-lönbségek vannak. Írország erdei 6%-os területaránnyal jelentkeznek, Észt-országban, Lettországban, Grúziábanez az arány 40%, Finnországban 66%.Azzal számolnak, hogy Európa erdei-nek 1%-a maradt érintetlen állapot-ban, többségében Oroszországbanvan ilyen.

Az európai erdôk faji sokféleségét akövetkezô tényezôk veszélyeztetik leg-inkább: túltermelés, talaj-, víz-, levegô-szennyezés, honosított fafajok, erdei tü-zek, klimatikus változások, az élôhely

elvesztése és az erdôterület töredékesrealakulása.

(Hivatkozás: Forests and biodiversi-ty. Council of Europe kiadványa –Strassbourg-Codex.)

Ref. Dr. Szodfridt István

Tej tartósításaés ízesítésefaszén porávalA trópusokon élô szegény néptömegekszámára háziállataik teje alapvetô élel-mezési forrás. De az elmaradott körül-mények között nehéz a tej tartósítása,ráadásul a nyers tej fogyasztásától ízemiatt sokan tartózkodnak. Ezen azzallehet segíteni, ha bizonyos trópusi fafa-jok (pl. Acacia gerardi, Prunus africana,Cassia didymobotrya stb.) fiatal hajtása-it elszenesítik, és a porrá tört faszénnelbélelik a tej tárolására használt üres tök-héjat. A tej több hétig romlás nélküleltarható és jó ízt kap. Az erre alkalmasfafajok fennmaradásáról ültetésükkel issegítenek. A Kenyában szokásos eljárásnépszerûsítését fontos feladatnak tart-ják.

(Food Chain, 2000. 26. sz.)Ref. Dr. dr. h.c. Szodfridt I.


Immár hagyományként rendezték mega kemencei erdészet területén azIpolyerdô kerületvezetôinek az erdész-napot. Ez afféle erdészmajális, össze-kötve a kellemest a hasznossal. A szak-szervezet ugyanis míg puhul a kondé-rokban az ebédrevaló vadpörkölt, meg-tárgyalja ügyes-bajos dolgait. A tisztásegy sarkán célbalôhet az alkalomra el-látogató családtagok apraja-nagyja. Mi-közben Diósjenô felôl közelítettemmeg a helyszínt az erdôgazdasági asz-faltozott úton egy kisebb munkacsapatgyógyítgatta az elmúlt év hatalmas fel-hôszakadásának nyomait. Az Ipoly-erdôt ért többszáz milliós kárból ez azútszakasz szenvedett éppen eleget.Elsodort az ár padkát, átereszt, hidat,útkoronát, kisvasutat – mindent, amitért. Hála az ÁPV Rt.-nek, mire itt az ôsz,ez az útszakasz is rendben lesz.

No de térjünk vissza az erdésznap-hoz. A távolról érkezettek meglátogat-hatták a kemencei tájházat, a helytörté-neti kiállítást, a kemencei vasúttörténetimúzeumot. Az apróság apró pónilovonvágtathatott körbe-körbe, ahogy a kötô-fék és a lótulajdonos engedte.

Ebéd elôtt Kiss László vezérigazgatóadta át az „Ipolyvidéki Erdôkért” díjat.Haraszty Gyula külön megköszönte azegyütt végzett becsületes munkát.

Ünnepélyes külsôséggel avatták azta két faragott sziklát, melyeken a Bör-zsöny erdeiért meghaltak nevei olvas-hatók és Áprily Lajos verse, mely az er-désznek íródott. Míg olvassuk a név-sort, gondoljunk arra, hogy egyszer va-lamennyien

“...majd mélyebbre költözöm,érzéstelen rommá omoltan,egy hang közelrôl súgja még:Én is az erdô fája voltam.”

Pápai Gábor

Erdésznap Kemencén

Az Ipolyerdôt ért tavalyi hatalmas felhôszakadás nyomai

Szó esik a szakszervezet ügyes-bajos dolgairólJobbra a faragott szikla a Börzsönyért élt-halt erdészek neveivelAz Ipolyvidéki erdôkért díjazottak


ErdészetilövészversenyA Mecseki Erdészeti Rt. az erdészetekközötti lövészversenyt 2000. június 6-ántartotta a Körcsönyepusztai pályán aSellyei Erdészet területén.

Versenyszámok:1. Koronglövészet2. Futó vad3. Álló vad

Eredmények:Csoport1. Vajszló: Szôllôsi T., Miklós G.,

Sártory Ed. 673 találat2. Pécsvárad: Csernák S., Imhoff I.,

Császár G. 635 találat3. Sellye Berdán J., Balaskovics J.,

Fucskár G. 617 találat

Egyéni1. Szôllôsi Tamás, Vajszló, 264 találat2. Pongrácz Viktor, Árpádtetô, 254

találat3. Fucskár Gábor, Sellye, 229 találatÖsszesen 11 csapat indult.

Dr. Tóth Aladárterületrendezô

A növényvédelem ászai az erdészetben!

Garlon® 4 EValamennyi kétszikû gyomot (magrólkelô és évelô kétszikûek, cserjék, kisfák) irtó gyomirtó szer. A letermelterdôterületeken, a gyomok 5-20 cm-es nagysága mellett, a cserjék intenzív növekedési szakaszában 2-4 l/ha dózisban, 3-400 liter víz felhasználásával permetezhetô ki. A tönkök újrahajtása megakadályozható vagy beecseteléssel, ekkor a Garlonés gázolaj 1:1 arányú elegyét használjuk, vagy a fûrészgép olajozó rendszerébe közvetlenül belekeverjük 40 %-os arány-ban. A Garlon 4 E szelektív a fûfélékre, ezért ahol a gyep meghagyása mellett kívánjuk a káros gyomokat kiirtani, ez akészítmény jelenthet megoldást. Nyiladékok, tisztások, árokpartok, csatornapartok, gátak, nem mûvelt domboldalak, leg-elôk tisztántartására kiválóan alkalmas. Ez a készítmény közvetlenül a vízpartok gyomirtására is használható! Kiszerelés: 10liter. Forg. kat.: I.

Rogor® L 40Folyékony rovar- és atkaölôszer. Széles hatásspektrumú, felszívódó készítmény. Gyakorlatilag minden szívó és rágókártevôt elpusztít. Dózisa erdészetben 0,075 - 0,1%. Kiszerelés: 5 literes mûanyag kanna, 1 liter és 50 ml. Forg. kat.: II.

Cosavet® DF80% mikronizált kén hatóanyagot tartalmazó, nedvesíthetô gombaölô szer. Felhasználható lisztharmat ellen erdészetikultúrákban 3-7 kg/ha dózisban. Kiszerelés: 1 és 25 kg. Forg. kat.: III.

Fertilinz tabletta®

Hosszan oldódó, komplex mûtrágya tabletta. Felhasználható fás növények telepítésekor a törzstôl 10-15 cm-re, 10 cm-esmélységben az ültetôgödörbe helyezve. Hatástartama 1 év. Dózisa 1 db/facsemete. Kiszerelés: 500 tabletta/vödör.

Tel.: 06/1-214-8038, 06/1-213-5291Felhasználás elôtt mindig olvassa el a címkét!

PÁLYÁZATAz ÁESZ Pécsi Igazgatósága felvételre keres gyakorlattal ren-delkezô erdômérnököt erdôfelügyelôi, valamint fiatal erdô-mérnököt erdôtervezôi munkakörbe. A pályázatokat Pécs, Pf.274. címre kérjük, érdeklôdni a 72/210-237-es telefonon lehet.

Hardi Lászlóigazgató

WalesidiplomásokfogadásaA Vadas Jenô Erdészeti Szakközépisko-la a Leonardo program keretében a ha-zánkban tanulmányi úton résztvevô wa-lesi fiatal diplomásokat (biológusok,ökológusok) fogadta a tanulmányút vé-gén. A kerti ünnepséget alkalmai kon-cert tette emlékezetessé.

Simon Lászlóigazgató

A karéliaierdôk védelmeA természetvédôk követelik a finn határközelében található erdôkben a kiter-melés megszüntetését.Hivatalos adatok szerint 1975 ótaKaréliában környezetbarát erdôgazdál-kodás folyik. Az utóbbi években a kiter-melés mennyisége alacsonyabb volt,mint az éves növekmény, tehát ennekkövetkeztében nô a faállomány. Ezzelszemben a természetvédôk, tekintettela finn vállalatok karéliai kitermelésére,követelik az erdôterületek 12%-t vagyis1,1 M ha-t védelem alá helyezni.

(EU WID Hotz 14. szám 2000. április 7.)


A barkócaberkenye (Sorbus tormi-nalis) elsôsorban domb- és ala-csonyabb hegyvidéki tölgyese-

ink szórt elôfordulású elegyfafaja.Tömegszaporodás esetén a tölgye-

ken elôforduló legtöbb polifág lombfo-gyasztó lepkehernyót (kis téliaraszoló,nagy téliaraszoló, tollascsápú araszoló,szürkepettyes araszoló, aranyfarú pille,gyapjaslepke stb.) megtalálhatjuk leve-lein. A nappali lepkék közül a galago-nyalepke (Aporia crataegi) hernyói iskifejlôdhetnek rajta.

Lombja azonban – eltekintve az egé-szen fiatal levelektôl – nem túl kedvelttáplálék, mivel a levelek vastag kutiku-lája gyorsan kialakul, és ezáltal nehezenfogyaszthatóvá válnak. Valószínûlegebbôl adódik, hogy a barkócafát ritkáb-ban csupaszítják le a rovarok, mint akörülötte lévô tölgyeket.

Több polifág sodrómolyfaj (Pandemisfajok) is megél a barkócaberkenyén.Ezek lárvái – nevükhöz méltó módon –a csôszerûen összesodort levéltekercsbelsejében fejlôdnek.

Levelein megtalálhatjuk mintegy tu-catnyi aknázómoly (Phyllonorycter ésStigmella fajok) táplálkozásának nyo-mait. Ezek többsége oligofág, azaz aRosaceae családba tartozó több tápnö-vényen (pl. galagonya, körte, alma) isképes kifejlôdni.

A 4–5 mm szárnyfesztávolságú, egy-nemzedékes Stigmella torminalis nevûfaj a levélfonákon készít keskeny kí-gyózó aknákat, melyek végén erôsenkiszélesedô, foltszerû járat található. Ezidáig csak a barkócafa levelein találtákmeg. Szintén a barkóca monofágaknázómolya a kétnemzedékes, az elô-zônél valamivel kisebb termetû, hason-ló aknát készítô Stigmella hahniella,melyet csak Közép-Európa országaiból– így Magyarországról is – ismerünk.

Az aknázómolyok mellett számoszsákhordómoly (Coleophoridae) is elô-fordul a barkócaberkenyén. Ezek több-sége oligofág, illetve polifág, a berke-nyén kívül számos további tápnövé-nyen is elôfordulnak.

Levelein gubacsatkák okoznak sza-bálytalan alakú és méretû kinövéseket.Jelenleg még azt sem tudjuk pontosan,hogy e gubacsok hány gubacsatkafaj-

nak tulajdoníthatók. Valószínû azon-ban, hogy egy faj, illetve alfaj a barkó-cafa speciális parazitája. Az Eriophyespiri ssp. torminalis (egyes szerzôkönálló fajként, mások alfajként említik)csak a barkócafa-levelek fonákján okozhimlôszerû foltosodást.

A hajtáscsúcson található levelekidônként torzultak, fodrosak, sárgás szí-nezetûek. Ezt követheti a hajtásvég her-vadása, illetve pusztulása. A jelenségetáltalában a Dysaphis sorbi nevû levélte-tû okozza.

Apró virágait igen sok rovar képesbeporozni, de elsôsorban a kisebb ter-metû fajok látogatják szívesen, hiszen akicsi virágokból elsôsorban ôk nyerhet-nek „rentábilis” mennyiségû nektárt ésvirágport.

Termésében több olyan molylepkelárvái is elôfordulnak, melyek más al-matermésûekben is megtalálhatók (pl.Argyresthia conjugella, Pammene fa-jok). Az apró almácskákban az említettlepkehernyók mellett egyébként ahosszúfarkú fémfürkészek családjának(Torymidae) egyik „vegetáriánus” faját,a Syntomaspis druparumot is fellelhet-jük. Beérett gyümölcsének húsát elô-szeretettel rágják meg a különféle da-rázsfajok, közöttük a lódarázs is.

Nem ismerünk olyan xilofág rovart,mely kizárólag a barkócaberkenyén, il-letve a berkenyéken fordul elô. Apolifág cincérek és szúk közül azonbanminden bizonnyal számos faj képes fá-jában kifejlôdni. Ha lábonszáradt tör-zseit fel akarjuk használni, akkor szá-mítani lehet rá, hogy a varratos bükk-szú (Xyloterus domesticus) és a kétala-kú púposszú (Xyleborus dispar) ismegtelepedhet benne, jelentôs mérték-ben rontva ezzel a faanyag minôségét.Az Utóbbi faj lárvái érdekes módonnem is magával a faanyaggal táplálkoz-nak, hanem a peterakó nôstény általbetelepített, ún. ambróziagombákkal.Ezek az anyajáratban, késôbb a lárvajá-ratokban elszaporodnak és táplálékulszolgálnak a fejlôdô lárváknak. Igen ér-dekes szimbiotikus kapcsolat ez a szúés a gomba között. A bogár terjeszti agombát, utóbbi pedig átsegíti partneréta cellulóz közismerten nehéz meg-emésztésén.

Az elszáradt törzsekben, illetve amég élô fa elszáradt ágaiban szinténelôfordul a nagy gyümölcsfaszú(Scolytus mali) és a kis gyümölcsfaszú(Scolytus rugulosus). E fajok irodalmiadatok szerint tömeges fellépésükkorelsôdleges kártevôvé is válhatnak. Ezazonban sokkal inkább jelent reális ve-szélyt az ültetvényszerûen termesztettalmásokra, mint az erdôkben elszórtanjelenlévô barkócára.

A fiatal fák törzsében esetenként akis farontó (Zeuzera pyrina) lárvája fej-lôdhet, a támadás eredményeként atörzs gyakran derékban eltörik. Az idô-sebb, de még élô törzsek tövi részénidônként megtalálható a nagy farontólepke (Cossus cossus) hernyóinak rág-csálékkupaca, ami arra utal, hogy a fabelsejében jókora méretû hernyók rág-nak ujjnyi átmérôjû alagutakat.

A viszonylag hosszú életû barkó-caberkenye pusztulása után faanyagá-ban gyakorlatilag ugyanazok a szapro-xilofág rovarfajok lelhetôk fel, mint bár-mely más vadgyümölcs korhadó fájá-ban.

DR. CSÓKA GYÖRGY

Az év fája

A barkócaberkenye (Sorbus torminalis)ízeltlábú faunája

Az ÁESZ EgriIgazgatósága

erdômérnökötkeres

ERDÔTERVEZÔmunkakörbe.

Érdeklôdniszemélyesen azEger, Klapka út1/B. címen vagyaz alábbi telefon-számokon lehet:

36-510-57036-510-580


A Pilisi Parkerdô Rt. kezelte erdôk,azaz Budapest „zöld tüdeje” nemcsak egy értékes élettere a nö-

vény- és állatvilágnak, sokkal inkább avárosi emberek kedvelt kirándulóhelye.

A parkerdôk kialakulásaMár a múlt században felismerték avároserdôk nyújtotta felüdülési lehetô-ségeket. Az akkori városgondnokság,de magánemberek is sokat áldoztakazért, hogy a fôvárosi és környékbelierdôkbôl kiránduló-, pihenôerdôt ala-kítsanak ki. Sétautakat, kilátókat építet-tek, padokat, asztalokat telepítettek, újerdôket hoztak létre. A fôváros erdeitazok közjóléti berendezéseivel együtt1945-ben államosították, majd 1955-ben parkerdôkké nyilvánították.

1969-ben 32 000 hektáron megala-kult a Pilisi Állami Parkerdôgazdaságazzal az alapvetô céllal, hogy a lakosságérdekeit az erdôgazdálkodásban mara-déktalanul érvényre lehessen juttatni.1970-ben a Budapesti Erdészet jelenlegiterületeinek nagy részét is e céghez csa-tolták.

Napjaink gondjaiA Pilisi Állami Parkerdôgazdaság koráb-bi közjóléti tevékenységének korábbi,ráfordításos finanszírozása a Parkerdôterületének számos túlzott fejlesztésétindukálta, melyek fenntartása ma rész-ben szükségtelen, részben annak anya-gi vonzata miatt lehetetlen. 1989 óta ajavíthatatlan, tönkrement parkerdei be-rendezések leszerelésre kerülnek.

A fôváros polgárai által erôsenhasznált 6200-as erdôterületet, ill. afôváros mintegy kétmilliós lakosságá-nak igényeit, igényeinek színvonalátkívánjuk elemezni pénzügyi vonatko-zásaiban, nem feledve, hogy ezek a te-rületek példáján az egész Parkerdô Rt.problémáit kívánjuk bemutatni. Amegadott összegek vállalkozói díjak,mert az erdészet kevés kivételtôl elte-kintve vállalkozókat alkalmaz park-fenntartási feladatainak elvégzésére.

Objektumaink fenntartását alapvetô-en a következô kategóriák szerint ter-vezzük:

– erdei játszóterek 200 000 Ft/év,– játszóterek nagy zöldfelülettel,

nagy zöldfelületek (rétek, tisztások)250 000 Ft/év,

– sétaúthálózat, lépcsôk, védôkorlá-tok* 50 Ft/fm,

– pihenôhelyek, tûzrakóhelyek, esô-házak 500 000 Ft/év,

– kerékpárút, lovaspálya, erdei tor-napályák, kilátók 1 000 000 Ft/év,

– általános parkerdôfenntartás**.A legnagyobb konfliktust a lakos-

sággal e szeméthalmok elszállításá-nak hiánya okozza. A Budapesti Erdé-szet területérôl évente mintegy 1000m3 sittet szállítatunk el, azonban méglegalább 5000 köbméternyi vár elszál-lításra és folyamatosan termelôdik.

Az elmúlt idôszakban egyre több kriti-ka érte a Pilisi Parkerdô Rt.-t erdôterülete-inek szemetessége miatt, annak ellenére,hogy mint erdôgazdálkodó, évente több,mint 10 millió forintot fordít az illegálisanelhelyezett, túlnyomórészt kommunálisszemét összegyûjtésére és elszállítására.Teszi ezt annak ellenére, hogy az 1990.évi LXV. törvény a helyi önkormányza-tokról, a helyi önkormányzati feladat- éshatásköröknek a fôvárosi és a kerületi ön-kormányzatok közötti megosztása 63/A.§-a szerint ez különösen a fôvárosi önkor-mányzat feladat- és hatásköre:

Gondoskodik a hulladékártalmatla-nítás önkormányzati feladatainak ellá-tásáról; biztosítja a településtisztaságot,gondoskodik a település kommunálisszilárd, és folyékonyhulladék-gyûjtésé-rôl, elhelyezésérôl, ártalmatlanításárólés hasznosításáról, kijelöli az elhelyezés-hez szükséges lerakóhely területét.

Az erdôbe kiszórt szemét és hulla-dék összeszedésével kapcsolatban ér-demes a közhasznúsági, az erdôvédel-mi törvény által szabad bejárhatóságifunkciót is boncolgatni. Ugyan törvénydefiníciójának nem felel meg, de így azerdôk gyakorlatilag közterületkéntfunkcionálnak. Fontosnak tartom en-nek vizsgálatát, hiszen az 1/1986. (II.21.) ÉVM–EüM együttes rendelet a köz-tisztasággal és a települési szilárd hulla-dékkal összefüggô tevékenységekrôl,az ingatlanok és közterületek tisztántartásáról rendelkezô része így szól:

5.§ A közterület – ideértve a rajtuklévô nyílt árkokat és ezek mûtárgyait is– szervezett, rendszeres tisztán tartásá-ról és az ott keletkezett települési szilárdhulladékkal összefüggô tevékenység el-látásáról a 6.§-ában, a 7.§ (1) bekezdésa) és c) pontjában, valamint a (2) be-kezdésben említett esetek kivételével – atelepülési, a fôvárosban a fôvárosi ön-kormányzat képviselôtestülete gondos-kodik (1991: XX. tv. 21.§). (A kivételtképezô paragrafusok a közlekedési vál-lalatokra vonatkoznak.)

A Pilisi Parkerdô Rt. Budapesti Erdé-szetének számos problémája mellett ki-emelt jelentôségû a szemét gyûjtése éselszállítása, hiszen az erdôt látogatótez bántja leginkább, ez alapjánmond véleményt a Pilisi ParkerdôRt.-rôl, az állami erdôgazdálkodás-ról. Hosszú évek tapasztalata alapjánkijelenthetjük, hogy az önkormányza-toknál történô „kuncsorgás” nem vezeteredményre, még ha igazunk van is.

Hagyományos támogatottság mel-lett, nagy területen kell erdôfelújítástvégeznünk, így a lakosság nemcsak aközjóléti berendezések eltûnéséért,szemetességéért ró meg bennünket,hanem a nagymérvû fakitermelésekmiatt is.

Mint az erdészszakma budapestiképviselôje – a magyar állami erdô-gazdálkodás kirakata – erdészetpoli-tikai tényezôvé vált.

A Pilisi Állami Parkerdôgazdaság,majd a jogutód Pilisi Parkerdô Rt. Buda-pesti Erdészete hosszú ideig különlegeselbírálás alá esô erdészete volt az államierdôgazdasági szektor erdészeteinek. Adokumentumok, idôsebb kollégák el-beszéléseinek tanúsága szerint, az erdé-szet kiemelt szerepe a parkerdô-gazdál-kodás részfinanszírozásával folyamato-san elismerésre került.

BAKON GÁBOR

Budapest parkerdeje – múlt és jelen

* A mintegy 200 km-nyi sétaútból csak70–80 km-t tudunk karbantartani.

** 1 m3 szemét elszállítása 3800 Ft-ba kerül.


Imponáló kötetet jelentetett meg aZalaerdô Rt. a jubileum alkalmából.

A harmincéves jubileumi ünnepség-re gyülekezôk kapták kézhez ezt a nemmindennapi kötetet. „Nyomon követjükazt a fejlôdést, ami a motorfûrésszel éslovas közelítéssel végzett fakitermelés-tôl, a gépek által megkönnyített – csuk-lós traktoros, nagy teljesítményû kiszál-lító szerelvényes – korszerû erdô- és fa-használathoz vezetett. Bemutatjuk azerdôfelújítástól a másodlagos faiparig, agépjármûjavítástól az erdei vasutak üze-meltetéséig, a vadgazdálkodástól szá-mítástechnikáig a Zalaerdô tevékenysé-géhez tartozó ágazatok, erdészetek,üzemek kialakítását, fejlôdését és ered-ményeit is” – írja bevezetôjében FeisztOttó vezérigazgató. A kiadó igényesalapossággal dolgozta fel a térség erdô-gazdálkodását, kiemelve annak emberivonatkozását. Bemutatja a Zalaerdô va-lamennyi erdészetét, az abban dolgozó-

kat, a központi irányítókat és a cég mû-ködését. Megtudhatjuk, hogy a gazda-ság milyen szerepet tölt be az egyesületéletében, és mindazok nevét, akik szak-mai kitüntetést kaptak. Minden bi-zonnyal évtizedek múlva hasznos for-rásanyaga lesz a kötet a térség kutatói-

nak. De addig is kívánunk újabb sikeresharminc évet, amit – ismerve a Zalaerdôkollektíváját – minden bizonnyal ered-ményesen zárnak.

Az ünnepség színvonalát növelte dr.Solymos Rezsô akadémikus elôadása amagyar erdôgazdálkodás közelmúltjá-ról és Nagy László nyugalmazott vezér-igazgató-helyettes elôadása a Zalaerdôelmúlt harminc évérôl.

Pápai Gábor

Harmincéves a Zalaerdô


„Közös ünneplésre hívtuk a háromszakma mûvelôit. Három gondtalannapra, amikor kissé megpihenhetünka mindennapok forgatagában, talál-kozhatunk rég nem látott cimborák-kal, felhörpinthetünk egy-egy pohársört vagy bort, konferencián tájéko-zódhatunk szakmáink helyzetérôlvagy éppen a fúvósok mûsorát élvez-hetjük.

Nem volt még ilyen nagy közös ün-nepünk. Mi tart vajon bennünket össze?Miért keressük egymás társaságát? Úgyvélem, a selmeci szellemiség az eredetikohézió, melybe beletartozik a haza-szeretet, a szakma iránti elkötelezett-ség, a barátság, a közösség tiszteletecsakúgy, mint múltunk, hagyományunkmegbecsülése. Igaz, hogy ôsi Alma Ma-terünkbe már csak vendégként mehe-tünk, igaz, hogy ifjabb Alma Matereinkmár universitasokká hatalmasodtak, dea selmeci szellemiség megmaradt és át-öröklôdött. És jól van ez így.” – írja be-köszöntôjében Fazekas János mint há-zigazda, a Bakonyi Bauxitbánya ügyve-zetô vezérigazgatója.

Ebben az elembertelenedett világ-ban minden jóakaratú és jóérzésû em-berre igencsak ráfér a különféle barátitalálkozó. Nos a szervezôket is az aszándék és cél vezette, hogy a háromôsi szakma, mely a közös Alma Matertôlegészen egyedülállóan kötôdik mosta-náig, felfrissítse az alkalmi találkozáso-kat, kissé intézményesebbé tegye. Ha-talmas szervezômunka elôzte meg arendezvényt. Az utolsó fél évben ha-vonta összeülô szervezôbizottság min-den lehetôséget kihasznált, hogy a ren-dezvény sikeres legyen.

A háromnapos rendezvényen láthat-tunk színvonalas kultúrmûsort, voltborfelismerési (szépivó) bajnokság, fú-vószenekarok felvonulása, a világhírûBenkó Dixieland Band szuperkoncert-je, ökomenikus igehirdetés, Szent Bor-bála-szoboravatás. Aki komoly szakmaiA bányászati, a kohászati és az erdésze-ti tudományok jelene és jövôje az ezer-éves Magyarországon konferencián hal-gathatta az elôadásokat:

A mûszaki értelmiséggel szembentámasztott igények változása, elôadó: Dr.Kopátsy Sándor közgazdász, c. egy. tanár

A magyar erdészettudomány helye

és szerepe az erdészet fejlesztésében,elôadó: Dr. Solymos Rezsô akadémikus

A magyar vaskohászat jelenlegi helyze-te és távlatai, elôadó: Dr. Horváth István,a Magyar Acélipari Egyesülés elnöke.

Erdôgazdálkodásunk jelenérôl és jö-vôjérôl, elôadó: Barátossy Gábor, aFöldmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Mi-nisztérium Erdészeti Hivatalának elnöke

A hazai fémkohászat helyzete, elô-adó: Dr. Tolnay Lajos, a Magyar Alumí-nium Rt. elnöke,

Szilárdásvány-bányászatunk állapotaés esélyei, elôadó: Dr. Malárics Viktor,a Magyar Bányászati Hivatal elnöke

A hazai fluidumbányászat kilátásai akövetkezô évszázadban, elôadó: Dr.Szabó György, az OMBKE alelnöke.

Összességében jó kis rendezvényvolt. Nem bánták meg azok az erdé-szek, akik eljöttek. (Mert be kell vallani,hogy viszonylag szerényen képviseltet-tük magunkat, s nem vigasztalhat az

sem, hogy az éjszakába nyúló kantuszversenyt Schmotzer András nyerte.)

Csak reménykedhetünk, hogy jövôreTatabányán többen leszünk erdészek.

Mert kellenek ezek a találkozók. Apénzért vívott s magunk diktálta ver-senyben álljunk meg egy szóra, egy pil-lanatra... mert mégiscsak Selmecbányaa közös ôsi szellemiségünk... legalábbegymást ne bántsuk...

Mi Selmec üzenete? Mi az, amit hir-det nekünk, az utódoknak és a jövônemzedékének is?

A szakma szeretetét, az együvé tarto-zást és az emberi méltóságot.

Alázat és tisztelet a szakmáink iránt.Alázat és tisztelet egymás iránt.Ezt üzenik azok, akik mindnyájan

jártak, jártunk egyszer az akadémián...(A beszámolóhoz a „Kohászat” c.

szaklapban megjelent néhány gondola-tot használtam fel.)

Pápai Gábor

Bányász-kohász-erdész találkozó,Tapolca


Napirend:1. Természetszerû erdôgazdálkodás

(természetvédelem, erdészet, vadá-szat)

2. A magánerdô-gazdálkodás aktuá-lis kérdései

Az ülés résztvevôi

A bizottság részérôl:Bebes István (Fidesz), a bizottság al-

elnökeDr. Györkös Péter (Fidesz)Járvás István (Fidesz)Dr. Pap János (Fidesz)Szabó Ferenc (Fidesz)Dr. Szabó József Andor (Fidesz)Gráf József (MSZP)Dr. Németh Imre (MSZP)Hanó Miklós (FKGP)Kapronczi Mihály (MIÉP)

Helyettesítési megbízást adott:Farkas Sándor (Fidesz) Bebes Ist-

vánnak (Fidesz)Dr. Orosz Sándor (MSZP) dr. Né-

meth Imrének (MSZP)Czerván György (Fidesz) Szabó Fe-

rencnek (Fidesz)Tállai András (Fidesz) dr. Szabó Jó-

zsef Andornak (Fidesz)Pásztohy András (MSZP) Gráf Jó-

zsefnek (MSZP)Zsikla Gyôzô (FKGP) Hanó Miklós-

nak (FKGP)Font Sándor (MDF) Kapronczy Mi-

hálynak (MIÉP)

Meghívottak:Barátossy Gábor Földmûvelésügyi

és Vidékfejlesztési MinisztériumDr. Tompai Géza Földmûvelésügyi

és Vidékfejlesztési MinisztériumGémesi József Állami Privatizációs és

Vagyonkezelô Rt.Telegdy Pál Erdôszöv Rt.Kovács Mátyás TvHCserép János Északerdô Rt.Verecki János SzámadásPápai Gábor Erdészeti LapokValkó Béla Vasárnapi HírekVinyicai Sándor Magyar Mezôgaz-

daságBenedek Szilvia Virág MSZP frak-

ció

Bebes István (Fidesz), a bizottságalelnöke, a továbbiakban elnök:Tisztelettel köszöntöm a mezôgazdasá-gi bizottság tagjait.

Megállapítom, hogy a mezôgazdasá-gi bizottság ülése 9 fô részvételével és 7helyettesítéssel határozatképes.

A természetszerû erdôgazdálkodás-sal (természetvédelem, erdészet, vadá-szat) kapcsolatos elôterjesztésrôl tár-gyalnánk. Megkérdezem elôadónkat,hogy a kiadott írásbeli anyaghoz kap-csolódóan szóbeli kiegészítést kíván-etenni?

Barátossy Gábor urat, az FVM Erdé-szeti Hivatalának elnökét illeti a szó.

Az erdôgazdálkodás mintegy 50 milli-árd forintot kitevô bruttó termelési érték-re az egész nemzetgazdaságon belül alig0,3 százalékos részarányt képvisel. Azágazatban foglalkoztatottak száma csök-kenô, kevesebb, mint 15 ezer fô. Az er-dôgazdálkodás anyagi teljesítményét ésaz erdô vagyoni értékét azonban sokszo-rosan meghaladja az immateriális teljesít-mény és vagyoni érték, amelyet a társa-dalom egészének szolgálatában az erdôbetölt, sok irányú természetvédelmi éshumán-egészségügyi funkcióinak érvé-nyesülésén keresztül.

A magyarországi erdôk sok fafajúak,elegyes és összetételük alapján el-mondható, hogy változatosak ésállékonyak az erdeink. Az ország erdei-

nek átlagos állapota pozitív iránybanváltozik. Az erdôterület, az erdôsültség,az élôfakészlet növekszik. Erdeink álla-potának romló tendenciája megállt, las-sú javulás tapasztalható. A tulajdoni vi-szonyok megoszlása: állami tulajdon1035 ezer hektár – 59 százalék –, közös-ségi tulajdonban van 11 ezer hektár – 1százalék –, magántulajdonban van 40százalék. Ebbôl 363 ezer hektáron mû-ködô magánerdô-gazdálkodás folyik,358 ezer hektáron pedig rendezetlen amagántulajdon.

Az erdôtelepítésekkel természete-sen állandóan, évrôl évre lassan nö-vekszik a magántulajdon, hiszen ma azerdôtelepítések 96 százaléka magánte-rületeken történik. Rendkívül lassan ja-vul a magánszektor mûködôképessé-ge. Tíz évvel a rendszerváltozás után amagánerdô-területnek gyakorlatilagalig több, mint a fele igazán mûködô-képes. Ennek sok oka van, például atulajdonrendezés nehézségei, de ezek-re nem akarok kitérni, mert a követke-zô napirendi pontban ezek még úgy isfelmerülnek.

Problémaként jelentkezik a termé-szetvédelem túlzott igénye. Ma már azerdôk 20 százaléka védett, és ez aszemléletmód, a természetvédelmi stra-tégia sokszor ellentétes a fenntarthatófejlôdés elveivel. Ugyanakkor a környe-zetvédelem problémáját is fokozza, hi-

Jegyzôkönyvaz Országgyûlés Mezôgazdasági Bizottságának 2000. május 16-án, Mátrafüreden, a Vadas Jenô

Szakközépiskolában az EGERERDÔ Részvénytársaság rendszésében megtartott ülésérôl(Rövidített, szerkesztett változat)


szen a faanyag kiváltása bármilyenanyaggal vagy energiahordozóval, csakkörnyezetterhelô technológiával lehet-séges.

A mutatók kedvezô irányú változásá-hoz a feltételek meglehetôsen rosszak.Az igényes szakmai munkához a ma-gánszférában nagymértékben hiányoz-nak a pénzügyi, személyi, tárgyi és mû-ködési feltételek.

Az elhúzódó tulajdonrendezési fo-lyamat miatt a gazdálkodó szervezetekalapításával kapcsolatos problémák kö-vetkeztében a magánszférában közeltízezer hektár erdôfelújítási hátralékhalmozódott fel.

A szûkös pénzügyi támogatás miatt1999-ben csupán 8700 hektár új erdôtelepítése valósult meg. Ez az ütem a kí-vánatosnak még a felét sem éri el. Való-jában a jelenlegi ütem növelése érdeké-ben 17–20 ezer hektáros éves teljesít-mény lenne a kívánatos.

Az erdészeti igazgatás fô feladata anemzeti erdôstratégia kialakítása. En-

nek elsôdleges célja – mint ahogy a ki-adott anyagban szerepel – a ter-mészetközeli erdôgazdálkodás megva-lósítása, hiszen ez van az európai unióserdészeti jogharmonizációval megfelelôösszhangban, és az Európai Unió vi-dékfejlesztési célkitûzéseivel is ez har-monizál. A természetközeli erdôgazdál-kodásnak két alapvetô problémávalkell megküzdeni. Egyik a vadászat.Mint ismeretes, a nagyvadállomány el-szaporodása a természetközeli erdô-gazdálkodást lehetetlenné teszi, a ter-mészetes erdôfelújítás alapvetô gátjátképezi.

Az újonnan bevezetett korlátozások– amelyeket ettôl az évtôl kezdôdôenmég jobban kiterjesztettek – a magyarvaddisznóállomány olyan mértékû rob-banását fogják elôidézni, hogy állítom,az egész mezôgazdaságnak és erdôgaz-dálkodásnak igen komoly károkozó té-nyezôje lesz, amely súlyos politikai kér-déseket is fel fog vetni, hiszen a kister-melôk egyszerûen nem fogják tudni el-

viselni azt a kárt, amelyet a robba-násszerûen növekedô vaddisznóállo-mány kártétele fog okozni.

A természetközeli erdôgazdálkodásegyik korlátozó tényezôje a vadlét-számhoz hasonlóan a természetvéde-lemnek az a mûködése, amely az utób-bi három évben jellemzô. Hiszen a tör-vény megjelenése óta az 1996. évi LIII.számú természetvédelmi törvény végre-hajtási rendeletei nem jelentek meg. Eza mulasztásos törvénysértés, amibentöbb, mint három éve leledzik a termé-szetvédelem, ma már az erdészeti igaz-gatás és az erdôgazdálkodás komolygátját képezi. A természetvédelmi keze-lési tervek hiánya az erdôterület nagyrészén igen jelentôs korlátozásokat je-lent. A természetvédelem szubjektívvéés nem jogszabályi alapokon mozgóváválik ezáltal, hiszen az ökológiai össze-függések értékelése a szabályozat-lanságból adódóan szubjektívvé válhataz alapvetôen jó szándékú védelmi kor-látozásokkal. Mindenképpen szükségesvolna ennek a helyzetnek a mielôbbifelszámolása és rendezése.

Elnök: Megadom a szót Gémesi Jó-zsef úrnak.

Gémesi József (Állami Privatizációsés Vagyonkezelô Rt.)

Pillanatnyilag az állami erdôk tulaj-doni jogosítványai a KVI-t illetik,ugyanakkor ezeken az erdôterületekenvagyonkezelési szerzôdéssel 19 államierdôgazdasági részvénytársaság gon-dozza, kezeli az erdôt. Ezek az erdôgaz-daságok 100 százalékban tartós államitulajdonban vannak, és a jogszabály ezttartósan ebben a kategóriában hagyta.

Szeretném elmondani, hogy nem túlszerencsés, hogy az erdôvagyon és arészvényvagyon más szervezethez tar-tozik.

Az erdôtörvény, a természetvédelmitörvény és a vadászati törvény mentén –amely három szakmai törvény, de egygondolatkörben leledzik – ebben a sza-bályozási keretek között mûködünk,úgynevezett részleges piaci viszonyokközött, hiszen az erdôgazdálkodáshosszú távon leszabályozott, és ennek aszabályai mentén kell gazdálkodnunk.

E törvények szabályait betartjuk,ugyanakkor a közcélú feladatok mellettvannak természetvédelmi feladatok,amelyeket a törvény ugyanúgy elôír. Etermészeti feladatokat eddig is, ma is el-látjuk, és a jövôben is el fogjuk látni.Azonban ma már kicsit a tûréshatár fe-lett van, hiszen az ellentételezések nemtörténtek meg. Ma e kör üzemi eredmé-


nyét, amely – jól tudjuk – arra való,hogy a gazdálkodást, az eszközöketmegújítsák, körülbelül ilyen nagyság-rendet emészt fel az ellentételezés nél-küli természetvédelmi feladat. A felada-tokat tisztességgel és becsülettel elakarjuk végezni, de lássunk tisztán, lás-sa meg a társadalom azt, mennyibe ke-rül ez a szolgáltatás. Ugyanakkor jóltudjuk, hogy a társadalom oldaláról vanerre igény.

Elnök: Megkérem Kovács urat,mondja el hozzászólását.

Kovács Mátyás (KörnyezetvédelmiMinisztérium):

El szeretném mondani, hogy egyfélreértést kellene ebben a körbenmindenképpen eloszlatni, ez pedig az,hogy nem az erdôgazdálkodást köz-vetlenül érintô szakmai jellegû végre-hajtási rendeletekrôl van szó, hanemkét olyan kormányrendelet-tervezet-rôl, amelyek az állami kártalanítást ésaz állami támogatást oldanák meg,többek között az erdôgazdaságok ré-szére is, és a törvény felhatalmazásaalapján természetesen a mezôgazda-ság számára is.

Az a szakmai végrehajtási rendelet,amely magyarázta és pontosította, részle-tezte a törvénynek az erdô védelmérevonatkozó rendelkezéseit, elkészült,meg is jelent, a címe a védett életközös-ségekre, a védett élôlényekre vonatkozóvégrehajtási rendelet. A két, valóban jo-gosan kritizált kormányrendelet nem je-lent meg, de szeretném a tisztelt képvise-lô urakat és a tisztelt jelenlévôket is tájé-koztatni arról, hogy itt tartom a kezem-ben azt az elôterjesztést, amelyet a tör-vény megjelenésének évében, 1996-banelkészített a tárca, a két kormányrende-let-tervezet pedig 1998-ban elkészült, te-hát nem biztos, hogy csak a környezetvé-delmi tárca hibájából vagy mulasztásábóltörténhetett ez meg.

Elnök: A meghívott vendégeinktôlvan-e további kiegészítés?

Barátossy Gábor (Földmûvelésügyiés Vidékfejlesztési Minisztérium):

Egyetlen kiegészítést szeretnék tenniKovács Mátyás hozzászólásához. Nemegészen értek egyet vele. Igaz, hogy akártalanításra és a támogatásra vonat-kozóan nem jelent meg, de nem jelentmeg az igazán szigorú szabályozás amunka szempontjából fontos, a termé-szetvédelmi területek kezelésére vonat-kozó jogszabály sem, amelynek a tör-vény szerint tartalmaznia kell a kezelésitervek készítésének eljárási rendjérevonatkozó szabályozást és a kezelési

tervek tartalmi elôírásait. Ez a jogsza-bály 370 ezer hektár védett erôdterüle-ten folyó gazdálkodásra alapvetô befo-lyással kell, hogy bírjon.

Dr. Németh Imre (MSZP):Hallottuk az ÁPV Rt. képviselôjétôl

is, hogy nem szerencsés dolog, ha a tár-sasági vagyon és az erdôvagyon elkü-lönül. Úgy gondolom, ez nemcsak azállami kezelésben lévô erdôk esetébenigaz, hanem a magánszférában is.

A magánerdô-gazdálkodás mûködô-képességének javulását megítélésükszerint nem akadályozza-e az oszthatat-lanság merev jogi szabályozása?

A jogalkotóknak van-e kötelezettsé-gük, vagy lehet-e ebben az irányban ja-vítani a rendszert?

Mi a kormányzat szándéka az erdô-területeket illetôen, bekerül-e a nemze-ti földalapba az erdôterületek földva-gyona?

Dr. Szabó József Andor (Fidesz):Szeretnék néhány gondolatot hallani

a fák fajtájának minôségi eloszlásáról.Hiszen kerül a kezünkben olyan anyag,amelybôl az derül ki, hogy azok aklasszikus fajták, amelyeknek az érésé-re 50–70 évet kell várni, visszaszoruló-ban vannak. Igazság szerint azok a faj-ták dominálnak, amelyek 20–30 év alattbeérnek.

Dr. Pap János (Fidesz):Ami a késôbbiekben van az anyag-

ban, azzal egyetértek, ami viszont nagykérdést fogalmaz meg bennem, és tulaj-donképpen kapcsolódik az urak általmegfogalmazott rendeletek hiányával:ha ennyire ismert és tudott, hogy a há-rom törvényben gond van, lyuk van –és valóban lyuk van –, és az FVM-benennyire egyértelmûen kikristályosodottez a vélemény, ahogyan ebben azanyagban van, akkor vajon miért ilyen


lassú ezen törvények módosítása? Mertaz egy dolog, hogy ezen elmeditálunk,ezzel egyetértünk, majdnem hogy elsi-ránkozunk rajta, csak közben a dolgok– úgymond – rossz irányba mennek.Tehát azt gondolom, ezeket korrigálnikellene.

A természetközeli – mint szakmai fo-galom – nagyon nehezen értelmezhetô.Ugyanis ma minden erdôgazdálkodástermészetközeli erdôgazdálkodás, hi-szen a természethez közel esik. Tehátazt mondom, legyen természeti vagy ter-mészetes, de fogalmazzuk meg jobban,mert egyébként a természetközelire sokmindent rá lehet húzni. Itt a fogalommalvan a baj, nem azzal, amit takar, félreér-tés ne essék. Azzal egyetértek, amit a ter-mészetközeli alatt értenek, csak nembiztos, hogy mindenki ugyanazt érti alat-ta.

Egyetértek azzal, ami elhangzott azÁPV Rt. képviselôjétôl, tulajdonképpennagyon sok dologgal. Azzal is egyetér-tek, hogy úgy ne kívánjunk különbözôszolgáltatásokat és ne akarjuk, hogy kü-lönbözô feladatoknak megfeleljen azerdôgazdálkodás, ha ehhez nem ren-deljük hozzá az anyagiakat.

Elnök: Szeretném megadni a válasz-adás lehetôségét.


Az Erdészeti Hivatalnak is az az ál-láspontja, hogy a jogi személyek ré-szére a földtulajdonszerzést nem ter-vezik, és nem látszik ebbe az iránybaelmozdulni a kérdés. Az erdôtelepíté-sek vonatkozásában ez semmiképpennem jelentene plusz lehetôséget, hi-szen az erdôtelepítésre alkalmas föld-területek gyakorlatilag magántulaj-donban vannak.

A másik kérdés, ami elhangzott, azosztatlan közös tulajdonra vonatkozott.Teljesen egyetértek azzal, hogy nemlegszerencsésebb az osztatlan közös tu-lajdon kialakulása.

Az erdôre vonatkozóan nagyon re-mélem, hogy csak azok az erdôterüle-tek kerülnek be a nemzeti földalapba,amelyek korábban állami gazdasági er-dôk voltak, tehát nem az állami erdô-gazdaságok kezelésében vannak, ha-nem különbözô okok miatt jelenleg isaz ÁPV Rt. adja bérbe és hasznosítjaezeket a területeket.

Meg kell említeni, hogy az erdôtele-pítések rendszerint olyan területekentörténnek, amelyeken az elôzô évszáza-dokban nem volt erdô. Ezek degradáló-dott termôhelyek, adott esetben szélsô-

séges homokok, ahol – miután nem er-dôtalajokról van szó – nem lehet azon-nal ôshonos fafajokat telepíteni. Ezekena területeken feketefenyô, nyár, akác ésegyéb kiegészítô fafajokkal történik azerdôsítés. Ezt a természetvédelem gyak-ran támadja.

Itt tulajdonképpen át kellene térni aPap János által felvetett kérdésre az er-dô vonatkozásában. Valóban szét kellválasztani azokat az erdôket, amelyektulajdonképpen ültetvényszerû erdôk,és amelyek faproduktumukkal a termé-szetszerû vagy természetközeli erdôktehermenetesítését szolgálják?

Az erdôtörvény végrehajtási rende-lete a tárcaközi egyeztetésen túl van, aközeli hetekben várható a megjelené-se. Tehát az igazgatási részben azokata súrlódási felületeket, amelyek az el-múlt három év során kialakultak, és azidô megmutatta, hogy nem a legjob-ban mûködtek, igyekszik rendezni.Valóban lassú, az egyéni véleményemszerint azért, mert nem ezek ma a ma-gyar mezôgazdaság legsúlyosabbproblémái.

Az utolsó kérdés a természeti és atermészetközeli kifejezések és a fenn-tarthatóság fogalma. Ezeket a fogalma-kat most tanuljuk meg teljesen értel-mezni. Valóban igaz, sok félreértés vanabból, hogy nem egyformán értelmez-zük az azonos fogalmakat.

Elnök: Egyetlen kérdésben szeretnékvalamennyire csatlakozni Barátossy úr-hoz, amely – azt hiszem – kiemelt prob-léma, már találkoztam ezzel. A fenntart-ható legnagyobb vadlétszám kérdése,amely a törvényben is megtalálható. Aterületi problémákra utalnék, az nemigaz, hogy ez nem okoz nagy gondot.Én nyugat-magyarországi példákat tu-dok felhozni. Olyan iszonyatos elkese-redettség van az emberekben abban atekintetben, hogy a vadászati törvényvagy más gazdálkodási problémák kö-vetkeztében a vadállomány annyira fel-szaporodott, hogy ma már szinte tartha-tatlan.

Borkó Károly (Fidesz):Barátossy úrtól szeretném kérdezni,

hogy hozzávetôleg milyen költségveté-si támogatási összeg lenne szükségesahhoz, hogy a szakmailag elfogadhatótelepítési tervekkel bíró gazdálkodóktelepítési lehetôséget kapjanak?

Van-e valamiféle elképzelése a tárcá-nak arról, hogy ezekbôl az erdôkbôl ki-kerülô, elsôsorban vékony választékok-kal mit lehet majd kezdeni?

Ismeretségi körömbôl kritika éri azegységár-változtatásokat. A 10 százalék

körüli emelésnél azt sérelmezik, hogyaz egyforma normatív emelés tulajdon-képpen nem kedvez az ôshonos fajok-nak, elsôsorban a tölgytelepítésnek.Kérdezem, tervezik-e a támogatásirendszer valamiféle átalakítását a közel-jövôben?

Gémesi úr említette, mennyire prak-tikus lenne, ha a birtokkoncentráció va-lamilyen módon elmozdulna. Szeret-ném jelezni, hogy ennek a birtokkon-centrációnak az egyik gátja, amintBarátossy úr is említette, éppen az ÁPVRt. Azzal az apró kis mulatságos tör-vénysértésével, hogy a tulajdoni lapo-kon a kezelôi jog továbbra is az ÁPV Rt.és nem a kincstár nevén szerepel.

Dr. Pap János (Fidesz):Nem lehet elvárni, hogy ahhoz,

hogy hosszú távon az erdôt mûvelje ésmegfelelôen fenntartsa, nagy összege-ket elôlegezzen meg. Ez a megjegyzé-sem, de egyúttal kérdezem is, itt ko-molyabb beruházásra lenne szükség,és ez gyakorlatilag összevág azzal,amit hallottunk az ÁPV Rt.-t képviselôúr részérôl, hogy bizony itt megfelelôanyagiakkal kell rendelkezni az egyikoldalról, ha az erdô közfunkcióit sze-retnék kihasználni.

Ön azt mondja, hogy elismeri, a há-rom törvény hézagos, a lobbiérdekekmozdítják el. Azt hiszem, ez nagy hi-ba, és ezt tulajdonképpen tíz év ótavégigkövetem. Ha nem lehet a lob-biérdekeket kibékíteni legalább tárca-szinten, akkor az mérhetetlen nagy hi-ba. Tehát amikor a szakmai anyagotkészítjük elô, akkor nem szabad odabemenni a lobbiérdeknek. Azért ülnekott a szakemberek, mert értenek a va-dászathoz, a fakitermeléshez vagy ül-tetvényhez – most fogalmazzunk így


–, és ezt meg kell oldani. Az, hogymajd a parlamentben, a bizottsági ülé-sen milyen lobbiérdekek érvényesül-nek, egy másik dolog. De azt, hogy alobbiérdekek megakadályozzák azt,hogy szakmailag jól elôkészített tör-vény szülessen, mérhetetlen nagy hi-bának tartom. Mint ahogy hibának tar-tom azt is, hogy az erdészeti törvénytárcaegyeztetésre kerül, miközbenmindannyian elismerjük, hogy az er-dészetrôl, a vadászatról szóló törvényés a természetvédelemrôl szóló tör-vény összetartozik. Akkor szerintemnem szabad külön módosítani, hanemegyütt kell, mert akkor mindig arra fo-gunk mutogatni, hogy itt a lyuk, ott alyuk, ezzel ezt nem kezeltük, ezzel eztmódosítottuk.

Tíz év óta lehet vitatkozni Magyar-országon arról, hogy sok a vad vagykevés. Igazából nem is értem ezt a vi-tát, nyilvánvalóan azzal függ össze,amit Barátossy úr mondott, hogy a lob-biérdekek már azon a szinten bele tud-nak avatkozni, amikor igazából meg-határozzák, vagy az optimális vadlét-szám megállapítása mindent megmu-tat, hogy ezen a területen miért vangond.


A törvény alkotásakor a vadlétszámmegállapítására vonatkozó és a tör-vény megalkotása után, a végrehajtássorán a vadgazdálkodási körzetekbena vadlétszám meghatározásával az Er-dészeti Hivatal nem értett egyet. Utol-só erejéig tiltakozott az Erdészeti Hi-vatal a megítélésünk szerint a szakma-ilag elfogadhatónak a dupláját tartal-mazó jelenlegi hivatalos, vadgazdál-

kodási körzetekre lebontott vadlét-szám ellen.

Ha egy–másfél milliárdos összeggelnövekedne az erdôtelepítésre fordítha-tó összeg, akkor megítélésem szerint eznagymértékû ugrást jelentene.

Nyilvánvaló, hogy ez nem megyegyik évrôl a másikra, ennek szaporító-anyag-ellátási gondjai is vannak és terv-elôkészítési vonzata is.

Kívánatos lett volna a Duna-Tiszaközén a korábbi évtizedekben is máregy cellulózfeldolgozó üzem létesíté-se, amely viszont olyan nagy beruhá-zási igénnyel jelentkezik, hogy ez mareálisan nem valósítható meg a nem-zetgazdaság teherbíró képessége mi-att. Inkább a meglévô farost-forgács-lap üzemek kapacitásnövelésével le-hetne enyhíteni ezeknek a vékony fa-választékoknak az értékesítési gond-jain.

Alapvetôen nem azért telepítenek 14százalék körüli tölgyet, mert rossz azegységára, hanem azért, mert nincstöbb termôhely, amely alkalmas lenne atölgy telepítésére. Tehát igazából nemlehet, hogy az egységár célállomány-meghatározó legyen. A célállományt atermôhelynek kell meghatároznia.

A támogatási rendeletben 2001. janu-ár 1-jétôl tervezünk változtatásokat,ezen dolgozik az erdészeti igazgatás.Az ôsszel szeretnénk letesztelni ezt azévet, és január 1-jétôl, amennyibenezek a tesztek sikeresek, bevezetni. Ezelsôsorban új bizonylati rendszert, sok-kal egyszerûbb ügyvitelt jelentene, és ittelsôsorban a magánszektorra gondolvaegyszerûbb, áttekinthetôbb, szakmailagképzetlenebb emberek részére is job-ban követhetô rendszert szeretnénk ki-alakítani, remélem, sikerülni fog.

A lobbiérdekekrôl sokat lehetne be-szélni. Lehet, hogy túl élesen fogalmaz-tam ebben a kérdésben, de a vadlét-szám kérdésében egyértelmû, hogy avadászati lobbi gyôzött az erdészeti lob-bival szemben.

Gémesi József (Állami Privatizációsés Vagyonkezelô Rt.):

Az ÁPV Rt. egy faanyag-hasznosításiprogramot készít elô. Reméljük, hogyennek egy része a Széchenyi-tervbentalán visszaköszön.

Elnök: Felkérem Telegdy Pál urat, havan szóbeli kiegészítése, tegye meg.

Telegdy Pál (Erdôszöv Rt.):Valami oka van annak, hogy a már

földhivatalba bejegyzett erdôtulajdonosnem jelentkezik be az erdészeti ható-ságnál mint erdôgazdálkodó.

Az erdôgazdálkodásba befektetniborzasztóan nehéz, hiszen itt 20 év alegrövidebb megtérülési idô.

Ha jó erdôt akar, márpedig a magán-tulajdonos jót akar magának, akkor30–40 százalékkal többet kell ráfordíta-nia valamilyen zsebbôl.

Tehát annak, hogy miért nem mûkö-dik a magánerdôk egy bizonyos része –csaknem a fele –, a legfontosabb okai atôkehiány, a túl szigorú törvényi elôírá-sok, a támogatási rendszer szektorsem-legessége, az új tulajdonosok informá-cióhiánya és a magánerdô-gazdálko-dáshoz szükséges termelôi és infrast-ruktúra hiánya.

Ennek kidolgoztuk egy ötéves prog-ramját, amelyet átadtunk az FVM illeté-keseinek és a költségvetését is, mai ára-kon számolva. Azt mondtuk, hogy az ötév alatt a mûködési költségek támoga-tására is szükség lesz – csökkenô ten-denciával – és egy induló gépesítésre is,mintegy 4,2 milliárd forintból megold-hatónak látjuk.

A törvényeken, amióta kialakultak,az idô túllépett. Az erdôtörvényben azosztatlan közös gazdálkodás elôírásaitenyhíteni kellene. A kis erdôfoltokbanés a valóságos faültetvényeken az erdé-szeti tervezés, nyilvántartás, erdôgaz-dálkodás szabályait enyhíteni, az erdô-ôrzés problémát pedig rendezni kelle-ne.

Indítani kellene a fa energetikai célúfelhasználási programját, mely Európaboldogabb felében már úgy folyik,hogy települési erômûveket építenekfával vagy mezôgazdasági hulladékkal,biogázzal kevert felhasználási formá-ban.

Borkó Károly (Fidesz):Az elhangzottak egyre inkább arról

gyôznek meg engem, hogy az államierdészet egyre inkább a közcélú fela-datok ellátására hivatott, egyre kevés-bé kell üzleti alapon mûködnie. Te-hát a szerepe inkább a természetvé-delem, a génmegôrzés és egyéb köz-célú feladatok ellátása. Úgy tûnt azelhangzottakból, hogy a magánerdôpedig – a magántulajdonosak miatt is– egy rövidebb távú, emberi lépték-kel még befogadható életpályák miattsokkal inkább az üzleti, a rövidebbtávon megtérülô erdôgazdálkodásszíntere lesz.

Elnök: Köszönöm szépen a válasz-adást, és ezzel le is zárom a bizottságiülés elsô részét. Megköszönöm a kö-zépiskolának, hogy helyet biztosított abizottság üléséhez.


Mottó: Az okszerû

természetvédelem-

nek nincs alternatí-

vája

AWWF az er-dôk állapo-ta és kezelé-

se alapján elkészí-tette és az ErdészetiLapok májusi szá-mában közzétetteaz európai orszá-gok rangsorát. Eb-ben – az erdésztár-sadalmat meglepve– MagyarországTörökország utáncsak a kilencedikhelyet érte el.

Egy egész kontinensre kiterjedô,azonos elvû és beltartalmú minôsítôrendszer elkészítése nehéz és talán le-hetetlen feladat. Véleményem szerint,a Magyarországra nem hízelgô helye-zés legfôbb oka az, hogy a minôsítôrendszer nem tudta kezelni az erdôs-sztyepp klímában történô fatermesztéssajátosságait. „Erdeink” negyede az er-dôs-sztyepp klímában tenyészik, aholaz ôshonos fajokból álló erdôk telepí-tése és fenntartása ökológiai okokbólrendkívül korlátozott. Mindezekbôlkövetkezik, hogy a térségben csakmegfelelô szakmai megalapozottság-gal lehet számon kérni a ter-mészetközeli erdôgazdálkodást. Az er-dôgazdálkodás természetközeliségétminôsítô mutatók képzésénél az 1,8millió hektáros „erdôterületet” – mintviszonyító számot – arra a területrekellett volna redukálni, melyen ökoló-giai és ökonómiai szempontok együt-tes figyelembevétele alapján a ter-mészetközeli erdôgazdálkodás egyál-talán lehetséges.

A WWF szerint ültetvénynek, azMTA Erdôgazdálkodási Albizottságaszerint kultúrerdônek és faültetvény-nek definiált „erdôkben” értelmetlenszámon kérni és minôsíteni az erdô-gazdálkodás természetközeliségét.Ezen „erdôk” vonatkozásában a ter-mészetvédelemnek csak azt lenneszakszerû vizsgálni, hogy a földhasz-nálat e formájának van-e ésszerû – aföldtulajdonosnak megfelelô jövedel-met nyújtó – természetkímélôbb alter-natívája.

Véleményemszerint a WWFáltal készített mi-nôsítés mintegyegynegyede erô-sen vitatható.Ezen, általam vita-tott szempontok-nál az erdôgazdál-kodás az elérhetôpontoknak csakalig 20%-át érte el.Ha ez igaz, igennagy a baj! Ha pe-dig nem igaz, ez aminôsítés megala-pozatlanul deho-nesztáló az erdész-társadalomra.

Fentieken túltöbb olyan minôsítési szempont is van,ahol a jelenlegi kormányzati munka-megosztás alapján a természetvédelemmarasztalható el mulasztásos vétség-ben, ugyanakkor ennek ódiuma – a mi-nôsítô pontok elmaradása – az erdôgaz-dálkodásra hull vissza.

Észrevételek az általam vitatott mi-nôsítési szempontokhoz.

1.10., 11. Az erdôtalajok túl-használata

Minôsítési szempont: Milyen arány-ban állnak rendelkezésre megbízhatóadatok a talajok termôképességét mégnem befolyásoló, kiszállítható bio-massza mennyiségrôl?

Minôsítés az elérhetô pontok száza-lékában (minôsítés): 17%.

Az erdôtalajok túlhasználatánakproblémája gyakorlatilag csak a rövidrotációjú, intenzív technológiák mel-lett vetôdik fel, amikor is a teljes den-dromassza igen nagy gyakorisággalkiszállításra kerül. Ezzel szemben ahagyományos gazdálkodás soránmeglehetôsen ritkán és csak az 5 cm-nél vastagabb faanyag kerül kiszállí-tásra, a tápelemek nagy része gallyak-ban és levelekben a vágásterületenmarad.

A minôsítô szemponttal szemben azerdôtalajok termôképességének meg-ôrzésében sokkal nagyobb jelentôség-gel bír a legeltetés és az alomszedés ti-lalmazása, valamint a talajárnyalás,melynek eszköze az optimális záródásiviszonyokra való törekvés a fatermesz-tési ciklus egésze során.

2.1. Erdôsítések (telepítés) által lét-rehozott speciális környezeti érték

Minôsítési szempont: Az ember általlecsökkentett erdôterületek növelésé-ben a lehetôségek mennyire kihasznál-tak?

Minôsítés: 0% (a telepítések célállo-mánya 70%-ban akác és nemes nyár, to-vábbá a védelmi és szociális célt szolgálótelepítések aránya nem éri el a 12%-ot).

Az erdôtelepítési program ügye ésjövôje nemzetgazdasági stratégiai kér-dés, hiszen többszázezer hektár mezô-gazdaságilag jövedelmet nem hozó ter-môföld hasznosításáról van szó, amelyakár százezer földtulajdonost is érint-het. A racionális földhasznosítás gya-korlati megvalósulását szolgáló erdôte-lepítési program ilyen minôsítése ko-moly akadálya lehet a majdani EU-for-rások hozzáférhetôségének.

A minôsítés több szempontból elfo-gadhatatlan. Az ôshonos fajokból állócélállományok arányát nem az arra al-kalmas telepítési területhez viszonyítja,hanem az összeshez. Ezen túlmenôenaz erdôtelepítések környezeti értékétkizárólag természetvédelmi szempon-tokra szûkíti le, holott – különösen azESZTY klímában – a kultúrerdôk és fa-ültetvények jelentôs környezetvédelmiszerepet is betöltenek (szél, defláció,erózió, pormegkötés, mikroklíma-javí-tás, szénmegkötés). Mindezek alapjánnem szabad misztifikálni az elsôdlegesrendeltetést, hiszen a többcélú erdôgaz-dálkodás a célok egyidejû érvényesülé-sét jelenti.

2.5., 2.7. Az ember által nem za-vartnak minôsített erdôterületek

nagysága és arányaMinôsítési szempont:– abszolút érték (100 ha),– az erdôterülethez viszonyított

arány (minimum 2,5%).Minôsítés: 0%.Az ember által nem zavart erdôterü-

letnek a 100 ha-os mennyisége nyilván-való elírás. Véleményem szerint e kate-góriába sorolhatók az erdôrezervátu-mok, a talajvédelmi rendeltetésû erdôknagy része, távlatokban pedig a foko-zottan védett erdôk is.

Az ember által nem zavart erdôk ará-nya a kultúrerdôkre és faültetvényekrenem értelmezhetô, így ebbôl a szem-pontból közömbös az akác és nemesnyár 27%-os térfoglalása.

Görbe Tükör

A májusi szám melléklete-ként közreadtuk azt apontrendszert, melynekalapján a WWF Magyaror-szág értékelte a magyarerdôgazdálkodást. Félre-értés ne essék, a WWF-felközös kiadvány a mellék-let anyagi konzekvenciá-jára értendô, nem az érté-kelés tartalmi részére,mellyel természetesentöbb ponton kétségeinkvannak.

(A szerk.)


Megjegyzem, hogy véleményem sze-rint a természetközeli (inkább termé-szetszerû) és ember által nem zavart er-dô fogalma más.

2.6. Az ültetvényekre vonatkozóadatok minôsége

Minôsítési szempont: Az akácállomá-nyok nem mindig soroltattak be az ül-tetvények területébe.

Minôsítés: 0%.Az erdôgazdálkodás és természetvé-

delem közötti szakszerû párbeszédegyik akadálya a fogalmak tisztázatlan-sága. Az ültetvény fogalmát eltérô mó-don definiálja az erdôtörvény, az MTAErdôgazdálkodási Albizottsága és a ter-mészetvédelem. Ez minden adatkeze-lésnél súlyos hiba forrása. Az ErdészetiAdattár természetesen az erdôtörvényszerint kategorizál.

2.8. Kormányzati célkitûzések a fa-ültetvények természetközeli erdôvé

alakításával kapcsolatbanMinôsítési szempont: Magyaror-

szágnak nincs Országgyûlés által jóvá-hagyott erdôstratégiája és ebbôl ere-dôen nincs egyértelmû célkitûzése afaültetvények természetközeli erdôvéalakítására sem.

Minôsítés: 0%.A Környezetvédelmi Minisztérium-

nak (KöM) – mint a kormányzat részé-nek – határozott törekvése van a faül-tetvények átalakítására, melyet a termé-szetvédelmi oltalom alatt álló erdôterü-leteken érvényre is juttat.

2.14. Az élôhelyi tényezôkhöz valóalkalmazkodásra vonatkozó adatok

minôségeMinôsítési szempont: Van-e megbíz-

ható becslés az erdészeti beavatkozá-sok termôhelyre és élôhelyre gyakorolthatásáról?

Minôsítés: 0%.Az erdészeti beavatkozásokról ha-

tástanulmányokat írni abszurdnak tû-nik. Ehelyett a szokásos erdôgazdálko-dási technológiákat, valamint az erdô-tervezés és felügyelet irányelveit átkellene engedni a biológiai sokféleséghárom színterének a „rostáján” (etikaikódex).

2.15. Az élôhelyi tényezôkhöz valóalkalmazkodás

Minôsítési szempont: Öreg fák, vala-mint álló és kidôlt, elhalt fák megôrzé-sének a mértéke.

Minôsítés: 0%.Az öreg fák tisztelete és meghagyá-

sa évszázados erdészhagyomány, me-lyet minden erdôjáró tanúsíthat. Leg-idôsebb fáinkról a szakma nyilvántar-tást is vezet (dr. Bartha D. és dr. OrosziS. Magyarország faóriásai és famatu-zsálemei). Mivel azonban a fatermesz-tés egy termelôágazat – ahol a tulajdo-nosnak jogai és elvárásai vannak –, er-re csak korlátozott mértékben kerülhetsor.

2.19. A természetes/nagy idôlépté-kû zavarásokhoz alkalmazkodott

erdôk kezeléseMinôsítési szempont: Az erdészeti

beavatkozások milyen mértékben ôrzikmeg az erdôborítást (minimum 15%)?

Minôsítés: 0% (87% tarvágás, 13%felújítóvágás, 0,01% szálalóvágás).

Az elmarasztalást indokló véghasz-nálatimód-arányok félrevezetôek. Avéghasználati területek mintegy kéthar-madát magról történô természetes fel-újulásra képtelen akácosok, nyárasok,füzesek és fenyvesek adják, melyeknéla tarvágásnak nincs alternatívája. Az er-dôborítás folyamatossága elvi síkoncsakis a bükk, tölgy, cser és egyéb ke-ménylomb-állományokban kérhetôszámon.

2.21. Az álló és kidôlt, elhalt fákkezelése a fatermesztési rendelteté-

sû erdôkbenMinôsítési szempont: Az állomány

veszélyeztetése nélkül milyen mérték-ben hagyják vissza az újonnan elhalt fá-kat (minimum 15%)?

Minôsítés: 25%.Az alacsony pontszám oka, hogy a

vizsgált évben az országosan beterve-zett 100 000 m3 egészségügyi termelés-nek az ötszöröse került kitermelésre,azaz veszélybe került egy sajátos élô-hely. Ez túlságosan sablonos, „íróasztal-szagú” megközelítése a problémának.

2.26. Az erdôsítések szaporítóanya-gának genetikai jellemzôi

Minôsítési szempont: Az erdôsíté-sekhez milyen arányban használnakhelyi vagy származási körzeten belüliszaporítóanyagot (minimum 15%)?

Minôsítés: 25%.A természetszerû erdôgazdálkodás-

ban – és csakis ott – ez alapvetô kérdés.Ugyanakkor az indoklás – hogy az er-dôsítéseket 30%-ban nem ôshonos fa-jokkal végzik – nem ad választ a minô-sítési szempontra, hiszen az akác és ne-mes nyár szaporítóanyagból kultúrerdôvagy faültetvény lesz és nem természet-szerû erdô. Származási körzet csakis atermészetszerû erdôgazdálkodásban ér-telmezhetô.

2.27. Peszticidek és herbicidek er-dôgazdasági felhasználása

Minôsítési szempont: Milyen gyakrankerül sor a talajban tartósan visszamara-dó növényvédô szerek használatára?

Minôsítés: 25% (évi 2000 ha kezeltterület).

Azzal egyet kell érteni, hogy a ter-mészetközeli erdôgazdálkodás szoká-sos technológiai rendjébe a rendszeresvegyszerhasználat nemigen fér bele,ugyanakkor bizonyos esetekben (pl.akác, szeder és siskanád kiirtása, csere-bogár elleni védekezés, magcsávázás)alkalmazása megkerülhetetlen. Le kellszögezni azt is, hogy az erdôgazdálko-dás növényvédelme alapvetôen eltér amezôgazdasági alkalmazástól, hiszenerre csak vágásfordulóként kerül sor ésnem összefüggô nagy területen. Ez agyakorlat nem gátolja az élôhely rege-nerálódását. A 2000 ha-os mennyiségalapján megállapított minôsítést indo-kolatlanul szigorúnak találom, különö-sen akkor, ha e szám nem csak a termé-szetszerû erdôkre vonatkozik.

3.1. Az erdôsítések által létreho-zott, kifejezetten szociális értékek

Minôsítési szempont: Az erdôsítéseksorán a szociális és kulturális igényekmilyen mértékben kerülnek kielégítésre?

Minôsítés: 0% (az erdôsítéseknekcsak 10%-a védelmi és 1,7%-a szociálisrendeltetésû).

Az erdôsítések alig 12%-nyi védelmiés szociális rendeltetése kísértetiesenmegegyezik a 2.1 ponttal (erdôtelepí-tés), ugyanakkor a fejezet címébôl (Er-dôk...) erdôfelújítás következne. Hol ésmit kellene tenni a kifejezetten szociálisértékek érvényesítése érdekében, külö-nös tekintettel a többcélú erdôgazdálko-dás egyidejû érvényesítésének az elvére?


4.9. Az erdôtelepítések erdôállo-mány-típusai

Minôsítési szempont: Az elmúlt öt év-ben végzett erdôtelepítésekben a leendôtermészetszerû állományok aránya mi-lyen mértékben haladta meg a 60%-ot?

Minôsítés: 0%.Ismételten téves (l. 2.1. pont) a vi-

szonyítási alap. Csak az ôshonos állo-mányok létesítésére alkalmas termôhe-lyekhez lehet viszonyítani a teljesítéstés nem az összes erdôtelepítési terület-hez. ESZTY klímában ôshonos fajokbólálló zárt erdô kizárólag többletvíz-hatásmellett telepíthetô. A nagy folyószabá-lyozások óta az Alföldön ilyen termô-hely nagyon kevés van.

4.11., 12. Az erdôk többcélú hasz-nosítása

Minôsítési szempont:– vannak-e világos kormányzati cél-

kitûzések a fatermesztési rendeltetésûerdôk többcélú hasznosítására,

– a fatermesztési rendeltetésû erdôktöbbcélú hasznosítása milyen mérték-ben haladja meg a 60%-ot?

Minôsítés: 33%.A Buenos Airesben 1972-ben meg-

tartott VII. Erdészeti Világkongresszu-son éppen magyar javaslatra nyert elfo-gadást az az irányzat, hogy az erdôgaz-dálkodásban a termelési, környezetvé-delmi, valamint a szociális-üdülésifunkciók együttes kielégítésére kell tö-rekedni. Ebben az állásfoglalásban ahangsúly a funkciók együttes kielégíté-sén van, hiszen egy polgári demokráci-ában a tulajdonjog – az erdôbôl szárma-zó javak szedése – vagy kompro-misszum alapján (ez a többcélúság),vagy alapos közérdek esetén – tör-vénnyel szabályozott módon és kom-penzáció ellenében – korlátozható. Afatermesztési elsôdleges rendeltetés in-dokolatlan visszaszorítása az erdôfenn-tartás anyagi alapjait is veszélyezteti.

Az Adatbázis szerint a talajvédelmirendeltetésû erdôk területének 45%-afatermô képesség (gyenge termôhely)címén került besorolásra. A jelenlegiközgazdasági körülmények között ad-minisztratív úton rendkívül egyszerûlenne a talajvédelmi rendeltetésû erdôkarányának további növelése.

Téves az a felfogás is, hogy a kultúr-erdôk és faültetvények csak fatermesz-tési célt szolgálnak. Ezen „erdôk” kör-nyezetjavító-védô szerepe elvitathatat-lan (szél, erózió, defláció, pormegkö-tés, mikroklíma-javítás, szénmegkötés).Mindezekbôl következik, hogy az er-dôk elsôdleges rendeltetése inkább

csak hangsúlyeltolódást jelent, a több-célúság – szakszerû erdôgazdálkodásesetén – automatikusan valósul meg.

4.16. Talaj-, víz-, lavina- és tûzvé-delmi erdôk területe

Minôsítési szempont: Ahol az erdôktöltik be a címbeli feladatot, a védett er-dôk aránya milyen mértékben haladjameg a 60%-ot?

Minôsítés: 0%.A címbeli erdôfunkciók tipikusan a

magas hegységek és a mediterránumerdôgazdálkodását érintik. A Kárpátokelcsatolásával (vízgyûjtô) hazánkban etéma jórészt okafogyottá vált. Erdôtele-pítések során a talajvédelmi elsôdlegesrendeltetésû erdôk arányának admi-nisztratív jellegû jelentôs növelése nemindokolt, hiszen az erózióval vagy def-lációval erôsen veszélyeztetett területekmennyisége nem túl jelentôs, ugyanak-kor minden erdô, kultúrerdô és faültet-vény védi a talajt (l. 4.11., 12. pont).

5.1., 5.2., 5.8. A védett területekaránya és eloszlása, az adatok mi-

nôségeMinôsítési szempont:– nincs állapotleírás az erdôtársulá-

sok kiterjedésérôl,– milyen mértékben felel meg a GAP

analízisnek a védett területek aránya ésországos elhelyezkedése?

Minôsítés: 20%.Az erdôtársulások állapotleírásának

a hiányáért a jelenlegi kormányzatimunkamegosztás alapján az erdôgaz-dálkodás nem marasztalható el.

Erdômûvelési ágon belül a védett te-rületek aránya az európai átlagot mint-egy négyszeresen meghaladva, jelenleg20%. E mutató helyett a védelem alá vo-nás mértékét szakszerûbb lenne az er-dômûvelési ágú területnek a kultúrer-dôkkel és faültetvényekkel csökkentettmértékéhez viszonyítani. E mutató hoz-závetôlegesen 40%-ra becsülhetô!

A WWF a védett területek országoseloszlását nulla százalékpontra minôsí-ti. Úgy tûnik, hogy a védelem alá vo-násban a végrehajtás megelôzte az el-méleti alapok kidolgozását.

5.10., 11. Aktív természetvédelemés a kezelési tervek

Minôsítési szempont:– a kezelési tervvel ellátott védett er-

dôk aránya milyen mértékben haladjameg a 60%-ot,

– az aktív természetvédelmi kezeléstigénylô erdôk aránya milyen mérték-ben haladja meg a 15%-ot?

Minôsítés: 33%.A kezelési tervek kidolgozása a KöM

feladata, e tekintetben az erdészeti igaz-gatás mulasztásban nem marasztalható el.

A természetvédelmi célú élôhely-re-konstrukció a jelenlegi és elmarasztalt,alig tízszázalékos szintrôl az erdôgaz-dálkodók anyagi érdekeltségének ren-dezése nélkül aligha mozdítható ki(Természetvédelmi törvény 72. §-a).

5.13. A védett területek nagyságá-nak jövôbeni változása

Minôsítési szempont: A GAP analízisszerinti mérték milyen idôtávlatban(5–20 év) érhetô el?

Minôsítés: 50%.A természetvédelem jelenlegi gya-

korlata alapján megállapítható, hogy atermészetvédelmi oltalom alá vonás atulajdonjognak olyan súlyos korlátozá-sát jelenti, ami már a kisajátítás jegyeitviseli magán.

A termôföld és benne mintegy 750 000ha erdôterület politikai döntés alapjánmagántulajdonba került. A tulajdonjogAlkotmányban rögzített olyan alapjog,amelynek korlátozása szigorú feltételek-hez kötött, még állami tulajdon esetébenis. Polgári demokráciában a tulajdonjogkorlátozása kompenzációköteles, aminekteljesíthetôsége viszont a nemzetgazda-ság teherbíró képességétôl függ. A nagy-arányú és kompenzáció nélküli korláto-zás pedig a vidék embereltartó képessé-gét csökkenti, ami viszont ellentétes akormányzat célkitûzéseivel. Mindezekalapján a védelem alá vonás kívánatosmértékének nem lehet egyedüli mércéjea GAP analízis.

Megjegyzem továbbá, hogy a fa-anyag – legyen az ipari alapanyag vagyenergiahordozó – helyettesítése kizáró-lag a környezetvédelem terheinek fo-kozásával oldható meg. Az újratermel-hetô ipari alapanyagok és energiahor-dozók indokolatlan háttérbe szorítása afenntartható fejlôdés elvével is ellenté-tes. Sajnálatos, hogy a természetvédel-mi törekvések esetenként a környezet-védelem érdekeivel is ellentétesek.

Az erdôgazdálkodás jelenlegi gya-korlata természetvédelmi szempontbólsok vonatkozásban valóban kritizálha-tó, ugyanakkor a kép nem olyan sötét,mint amilyennek azt a WWF lefesti. Sokminôsítési szempont szakmailag meg-alapozottan kifogásolható, és ebbôleredendôen – az erdésztársadalomszakmai becsületének a helyreállításacéljából – a minôsítés felülvizsgálatraszorul.

Bartha Pál


Nem valami hízelgô értékelést olvashat-tunk az erdôgazdálkodásunkról a lapmájusi számában. A Világ Természetvé-delmi Alap (WWF) Európai ErdészetiRangsorában a lehetséges száz pontbólmindössze ötvenkettôt érdemeltünk kia neves nemzetközi természetvédelmiszervezettôl.

Erdôgazdálkodásunkat valóban nemlehet tökéletesnek nevezni, de a minô-sítés szempontjai – megítélésem szerint– hol túlságosan szigorúak, hol pedignagyon is elnézôek voltak. Ezekhezszabadjon most néhány megjegyzéstfûznöm.

A hiányolt „Nemzeti Erdészeti Straté-gia” elemei teljes mértékben megtalál-hatók a törvényekben, rendeletekben,szabályzatokban, mûszaki irányelvek-ben. Ezekbôl egy egyszerû könyvköté-szeti eljárással bízvást elôállítható a hiá-nyolt „Stratégia”. A hibák sokkal inkábbezek gyenge pontjaiból, valamint a benem tartásukból erednek. Nem igazsá-gos tehát, hogy az itt elérhetô pontszá-moknak csak a felére voltunk érdeme-sek.

„Az erdôtalajok túlhasználata” miatti83%-os pontlevonás nehezen magya-rázható. Ellenkezôleg, amiatt volna

több tennivalónk, hogy sok helyütt mégnem használjuk ki kellôen a talajok, atermôhely termôképességét.

„A vadállomány károsítása” miattnem kaptunk pontlevonást. Ez csakisannak köszönhetô, hogy az ítészeknem tartották szükségesnek az erdôn iskörülnézni.

„Az erdôsítések által létrehozott spe-ciális környezeti értékek nemléte” miat-ti teljes pontlevonást sem tartom jogos-nak. Egy olyan országban, amely erdô-sültsége csak 17%-os, de egyes régiókémég a 4%-ot sem éri el, ott még a nemôshonos fafajokból álló erdônek is je-lentôs „környezeti értéke” van.

„Az elhalt és kidôlt fák kezelése” mi-atti pontlevonás okát nem tartalmazza avizsgálat. Nagyon gyorsan eltakarítjukôket vagy éppen sorsukra hagyjuk azo-kat?

„Az erdôsítések szaporítóanyagánakgenetikai jellemzôi” nem megfelelô vol-ta miatt 75%-os pontvesztést a nem ôs-honos fafajok miatt kellett elszenved-nünk. Mentségünk, hogy olyan terüle-teken erdôsítünk, ahol ôshonos fafajok-ról már csak azért sem beszélhetünk,mert e vidékek természetes állapota afüves puszta, illetve a mocsár volt.

„A peszticidek és herbicidek erdô-gazdasági felhasználása” miatti elma-rasztalás oka nem világos. Túl sok, ne-tán túl kevés volt a vegyszerfelhaszná-lás? Mit tegyünk a kedvezôbb megítélésérdekében?

„Az erdôsítések által létrehozott, ki-fejezetten szociális értékek” „nemléte”miatt egyetlen jó pontot sem érdemel-tünk, mivel az erdeink nagy része fater-melési rendeltetésû. Az ítészek figyel-mét bizonyára elkerülte, hogy az államitulajdonú fatermelési erdôkben is min-denki szabadon kószálhat, gombát ésvirágot gyûjthet, hallgathatja a madarakdalát, szívhatja a jó levegôt.

„Az erdészeti kutatásokra fordítottösszeg” kicsinysége miatt semmit nem ér-demeltünk. Pedig itt mérlegelni kellene,hogy mi minden van már „megkutatva”, akutatási eredmények rendelkezésre áll-nak, következésképpen egyre kevesebbkutatnivaló van még hátra. Sokkal inkábba kutatási eredmények alkalmazása lennesoron – már amelyik erre alkalmas.

Összességében: nagyra kell értékel-nünk a WWF erdeink iránti figyelmét,ugyanakkor szabadjon javasolnunk azértékelés szempontjainak a finomítását.

Reményfy László

A vizsgálat lezárult, ne felejtse el

Együttmûködési megállapodásszületett a Fagazdasági OrszágosSzakmai Szövetség (FAGOSZ) és a Ma-gán Erdôtulajdonosok és Erdôgazdál-kodók Országos Szövetsége(MEGOSZ) között.

1. A két szövetség az erdôgazdálko-dással kapcsolatos hazai és nemzetkö-zi érdekképviselet terén alapvetôensaját tagjai nevében lép fel, ugyanak-kor a magyar erdôgazdálkodás egészétérintô kérdésekben a felek folyamatosegyeztetések alapján nemzeti érdeketis megjelenítenek. A két szövetségközti munkamegosztásban az erdôgaz-dálkodói és tulajdonosi tagság tulajdo-nosi összetételének megfelelôen aFAGOSZ jelentôsebb részarányban azállami erdôgazdálkodók, míg aMEGOSZ a magánerdô-gazdálkodásérdekeit jeleníti meg.

2. A FAGOSZ felvette a kapcsolatot

az Erdôtulajdonosok Európai Szövet-ségével, a CEPF-fel és belépve a szer-vezetbe, három éven át biztosította anemzetközi tagság anyagi és technikaifeltételeit. A FAGOSZ látva a MEGOSZszervezeti megerôsödését, 1999. év vé-gével lemond eddigi CEPF tagságáról aMEGOSZ javára, amely vállalja ettôl azidôponttól az ezzel járó kötelezettsé-geket.

3. A két szervezet a hazai és nem-zetközi érdekképviselet során végzetttevékenységérôl folyamatosan tájé-koztatja egymást és együttmûködik amagyar erdôgazdálkodás és fafeldol-gozás termékei piaci pozíciójának, ekör vállalkozói gazdasági lehetôsége-inek javításában, valamint a minôség-biztosítás és az erdôtanúsítás érdeké-ben. A két szervezet tagjai aktuális ér-dekeiknek megfelelô közös kezdemé-nyezéseket tesznek a szükséges

egyeztetések lefolytatására és az érde-kük hatékony folytatására és haté-kony érvényesítésére. Annak érdeké-ben, hogy a különbözô fórumokonvaló szereplés minél hatékonyabb le-gyen, a két szervezet folyamatosan tá-jékoztatja egymást arról, hogy tagsá-guk a magyar erdôgazdálkodásbanmekkora részt képvisel.

4. A FAGOSZ kezdeményezéséreés hatékony szervezô munkájánakeredményeként elindított Magáner-dô és Vállalkozás rendezvény szer-vezését és lebonyolítását a felek to-vábbra is közösen végzik azzal, hogyaz esemény fôszervezôje a további-akban a MEGOSZ. A felek az ese-ménnyel kapcsolatos konkrét anyagiés tevékenységi megosztásról e pontalapján évente külön megállapodástkötnek.

(Magyar Mezôgazdaság)

Együttmûködési megállapodás


Ô sidôk óta a budai erdôk is ellát-ták a vidék lakóit fával, vaddal,egyebekkel. A lakosság mindig

erdôs vidéket örökölt és erdôs vidékethagyott az utókorra. Volt az örökség-ben öreg erdô és fiatal egyaránt, rende-sen a természet törvényei által szabá-lyozott arányban, az emberi szükségle-tektôl, gyakorta túlzott szükségletektôl(haváriák, háborúk) minôségben ismeghatározottan.

Ma az itteni kincstári erdôket kezelôParkerdô Rt. Budakeszi Erdészetének isalapvetô törekvése, hogy az itt honoserdôtípusokat jól kezelve, idejében fel-újítva, lehetôleg növelt területen ôrizzemeg az utókornak. A természetes és akultúrerdôkben a szakszerûségen túl,az emberi környezet minôségét is meg-ôrizve, azt javítva törekszik gazdálkod-ni.

Mert a vidék lakossága, a kiterjed-tebb fogyasztói igény tartós létezése,egyszersmind a jelentôsen már nem nö-vekvô erdôvagyon fenntartásának érde-kében, gazdálkodni kell. Tôkét, kétkezimunkát kell befektetni a megújíthatóanyagi forrás, az erdô fenntartásába (azerdô mûvelésébe), hogy a létrehozott,létrejött termékek, anyagok (az erdôhasználata során) kitermelhetôk, kive-hetôk legyenek. És egyre inkább kelle-nek az erdô eo ipso produktumai: apuszta erdôkép és nem mint puszta, er-dôkép helyett, a levegô szûrôje, a hô-mérséklet kiegyenlítôje, a talaj és leve-gô nedvességszabályozója, a levegômozgásának és hômérsékletének kata-lizátora stb.

Mostanság ennek a vidéknek sok la-kója érzi úgy a látványból, hogy a meg-szokott erdôkép helyett a pusztaság kö-szönt rá. Zsámbékon a Ramos, TökönAnyácsa környéke, Perbálon a Hajnárvidéke, délebbre a Telki-hegy és a Ró-ka-völgy, a Nagy-Kopasz északi oldala,a Szarvas-árok és környéke,Budakeszin a Fekete-hegyek és a Nap-hegy déli lejtôi (Telki út mente) vagyPáty határában a Rabecz-kanyar és a fô-kút tájéka, Bián az Iharos és a Hosszú-rét vonulata mutat eltérô arculatot a ko-rábbinál. A kitermelt, rendkívül magasarányban sarj eredetû, korhadó és az el-sô világháború táján született idôs állo-mány faanyagának gazdaságos haszno-sítására, egyszersmind a stabilabb utód-állomány természetes alapon történôlétrehozására a mostani, a mi korunk-

ban érkezett el az idô. Van, ahol az öregerdô képes volt teljesen megoldani azutódlást, van, ahol a makktermésre semtudtunk alapozni, ahol mesterségesenkellett gondoskodni az utódlásról. Éscsak akkor, annak tudatában kezdôdöttmeg a fakitermelés, a látszólagos „erdô-irtás”. Sokkoló is lehet a kép! Még aszakembert is megviseli! Ugyanúgy,mint megviselhetett kívülállót, avatottatnyolcvan, száz éve is. De kérem! Ezek amostani erdôk is születtek valahogy,valamikor. Ezek is voltak tíz meg tízhektár irtás, pusztaság, elôdeink életé-ben. ôk is elmentek mellette, belekuk-kantottak, ha kíváncsibbak voltak, meg-lehet, óvatosabban, mint mi, akik nemritkán céltalanul tapossuk, vagy nagyonis tudatosan nagy népi hulladékgyûjtô-nek avatjuk. Lépjenek be velem, mellet-tem, akár nélkülem is ezekbe a kiter-jedt, mindannyiunk szülôszobájába!Higgyék el: új erdô születésének lehet-nek tanúi, sok esetben állékonyabb, ta-lán látványosabb jövôt sejtet az újszü-lött, mind az elôdje volt. És amíg rendesszülôszobán az apás szülés dívik, hátkérem, jöjjenek a feleségek is: sajátosanyás szülésnek lehetnek tanúi széles evidéken. A látszólagos fûtengerben, acserjék sokszínû társaságában hol a bo-kánkat, hol a térdünket simítják már acser- és tölgycsemeték. Évrôl évre nyúj-tóznak, a munkások hat–nyolc éven átdajkálják, segítik ôket, és akkor mégmindig csak a vállunkig érnek. A társa-inkká ekkor szegôdnek. Mint a kamaszgyerekeink, alakjuk, rezdülésük, képes-ségük ekkor vésôdik emlékeink közé.Egyetemes örömünk ôk, fiatalonugyanúgy, mint öreg korukban, csakkevesebbet látunk, érzékelünk belôlükmost, a fûbôl. Biztosan tudunk lelke-sedni értük ugyanúgy, ahogyan apáink,nagyapáink tették.

Azt talán csak a rend kedvéért érde-mes megjegyezni, hogy a Parkerdô Rt.Budakeszi Erdészete is, az állami érde-keket rögzítô, 10 évenkénti megújítottüzemtervek (erdôtervek) alapján végzia szakmai munkáját, éves engedélyez-tetések és ellenôrzések mellett. Töre-kedve arra, hogy az erdôkkel együttélô közösség ezen a csodálatos vidé-ken, a lehetô legkisebb akadályoztatásmellett élvezze az erdô számtalan ado-mányát.

Apatóczky István(Keszi Budántúl)

„Mi júniusban meg nem nõ,az bizony csak tûzre kellõ”

Népi mondóka

Júniusi üzenet

Elmúlt már a heje-huja erdôn – mezôn,az árnyas fészkekben kopogtat az élet.Elérhetetlenül magaslik a kék fönn,csörgedezô éren úsznak el a fények.

Gomolygó felhôcskék ezüst vitorlákatbontanak halkan a mérhetetlenségben.Lelkemre bóklászó, kósza virágillattelepedik lágyan, vágy-részegítôen.

Pillangók hintáznak virágos réteken,a földnek szíve már melegebben dobog;Kakukk is flótázik valahol a völgyben:élet köszönetét zengi sok kis torok.

Áldott vetés zsendül – Magvetô vetése –a húsosan zöld fû hajlongva leng puhán.Öreg utak szélén, napfényben lebegve,bóbiskol álmosan mézcsepp az akácfán.

Kô és a vas kiált: fenik már a kaszát,dôl a harmatos fû rendre a dûlôben;Suhintások nyomán nô a világosság,szénaillatot szô nyár a levegôben.

Nyiri Attila

Ledöntött fák nyomában

Dinószív Dél-DakotábólAmerikai paleontológusok olyan dinó-maradványt tártak föl, amelynek a szívealkalmas volt a további tanulmányozásra.A 66 millió éve élt kis termetû, növény-evô Thescelosaurus mellkasát számítógé-pes rétegröntgenzéssel vizsgálták meg,és megállapították, hogy jobban hasonlíta madarak és az emlôsök szívére, mint akrokodilokéra vagy más hüllôkére. Ezmegerôsíti azt a feltevést, hogy a dinosza-uruszok a mai madarak elôfutárai.

(Élet és Tudomány)

Tudóstalálkozó2000Dr. Tóth János és Kovács Jenô erdômér-nök is beszédet mondtak a találkozón.Tóth János röviden ismertette a franciakopárfásításban végzett kutatói mun-kásságát és a magyar erdészekkel kiala-kított kapcsolatait.

(Jó lenne, ha a Tóth János nevéhez kö-tôdô és már több éve döcögô cédrusprog-ram nagyobb sebességre kapcsolhatna.)


Tán elhihetô, hogy a Zselic gombáitsokszor igen messzirôl jött emberek iskeresik! Nem titok tehát, híre van! Épp-úgy, mint a méznek, szarvasnak ezen avidéken.

A legkedveltebb a „vargánya”! Másnéven ízletes tinórú. Több fajból álló csa-ládjából még a vörös, barna, érdes tinórúismertebb. A rózsaszín kalapú, „király-vargánya” is csemegének tartott. Eltörvetintakékké színezôdik. Nem ajánlatosaktársai: a változékony és farkas tinórú. Vá-gásra zöldeskék-vörös színbe borul. Asátán tinórú még jobban kerülendô.

A galambgombáknak is népes csa-ládja van. Legízletesebbek a lila hátú, avaraszöld és az igen változatos kalap-színû, dió ízû galambgomba. Kerülen-dôk a piros és ragadós sárga kalapúak.Talán a legközkedveltebb a rókagom-ba. Nem kukacosodik. Ropogós és ne-héz mással összetéveszteni. Igaz, vanhozzá igen hasonló: a gerebengomba.Ez azonban nem lemezes, hanem pó-rusos. Zömmel ezek a nagyobbmennyiségben található, ehetô, köz-kedvelt, fôleg erdei gombák. Persze lé-teznek ízletes, fûszeres, kevés példány-ban találhatók. Ilyenek tavasszal: akucsmagomba, a tüskegomba és a má-jusi pereszke. Nem ajánlatos a nagypapsapkagomba, a „Napóleon kalap-ja”. Megkülönböztetendô a kucsma-gombától! A nyári gombák ritkaságaiközé tartozik a káposzta- és likacsosgomba, de néha a nagy pöfeteg bô-vebb megjelenése is elôfordul. Külön-legességnek számít a narancsos kalapúcsászárgomba, gyakrabban a rózsaszín,sárga korallgomba. Felkapott lett a né-ha seregesen megjelenô fekete színûtrombitagomba. Nem számottevô az ár-végû fülôke és ízletes tôke- és seregestölcsérgomba. Az ôszi idôszakbanmegjelenô nagy ôzláb sokak kedvence.A néha bôségesen megjelenô lila ésszürke aromás pereszkékbôl már ko-sárra valót szedhetünk! Népszerû éssokszor bôven nô a tuskókon a„vendel”, vagyis „gyûrûs tölcsér” gom-ba. Cseren, de hárs- stb. törzsön ismegjelenik a szürkés színû laskagom-ba. Az ôszi, de a nyári bôséges gomba-szezonban ott díszlenek néha tömege-sen a galócák is. Nagyon vigyázzunkvelük! Ne szedjünk galléros és bocsko-ros gombákat! Fôleg a fehér vagy zöldszínûeket. (képünkön: gyilkos galóca

sereg.) De a pettyes, sósperec tetejûtse, vagy a piros-fehér pettyeset se.Ezek vagy párduc- vagy légyölô galó-cák lehetnek. A szurdokok széléntöbbször – mint piciny törpék – állnakpiros sapkájukkal a susulykák. ôket ismessze kerüljük el! A galambgom-

bákkal csiperke is elôfordul az erdô al-ján. A nyomásra citromsárgára színezô-dô karbonszagú csiperkét hagyjuk ott!

A gombák ma is félelmet, tiszteletetparancsolnak!

Nem tûrik az „elbizakodottságot”.Z. Horváth József

Gombák a Zselicben


E gész, 43 évierdészeti pá-lyafutásomat a

Börzsöny-hegységhegyei között töltöt-tem el a Kemencei ésa Nagymarosi Erdé-szeteknél. Kezdet-ben kerületvezetôerdész, késôbb fa-használati mûszakivezetô voltam. Ne-héz körülményekközött dolgoztam,de mindig megbe-csültek, ezért másvállalathoz nemakartam elmenni. In-nen a vadregényes Börzsönybôl me-gyek hát nyugdíjba, remélve azt, hogyteljesen nem szakadok el az erdôtôl, azerdô életétôl, a szakmában dolgozókollégáktól, barátoktól.

Igazából a közelítésrôl és a kiszállí-tásról akarok írni, amire az inspirál,hogy láttam nemrégiben egy Valmet ki-hordó szerelvény munkáját. Ez a gépvalóságos csodákra képes, valamikorikollégáim (több évtizede nem élnekmár) el sem hinnék, hogy ébren van-nak, ha ilyet látnának. Ez a gép elvégziegyedül azt a munkát, amit régen na-gyon sok emberi energiával lehetettcsak megoldani. Nem akarok bôvebbenírni a jelen állapotokról, inkább arról,hogyan is csinálták ezt a munkát az öt-venes, hatvanas, hetvenes években.

Amikor 1957. augusztus 1-jén meg-kezdtem pályafutásomat a BörzsönyiÁllami Erdôgazdaság Kemencei Erdé-szetnél, nyolc pár lófogat állt rendelke-zésre a közelítéshez. Akkoriban négy ésfélezer hektáron gazdálkodott az erdé-szet, és a közelítéshez kétféle megoldásállt rendelkezésre: a lófogat és a románszánkó. A kiszállítás egyedüli eszközepedig az iparvasút volt. A termelés tômelletti felkészítéssel történt, késôbbhosszúfára darabolták el a ledöntött,legallyazott fákat. Tô melletti termelésesetén a rönköt lovak vonszolták be, arövid választékot pedig román szánkó-val – emberi csörlôvel – húzták be azemberek a vasúti rakodóra. Hosszúfástermelés esetén a vasút mellett történt afelkészítés, de ez már a komplex terme-lés bevezetésekor került elôtérbe.

A közelítés tehát lóval és román szán-kóval történt. A jelenlegi állapottól annyi-ban tért el a dolog, hogy nem volt válasz-tási lehetôség – LKT kihordó szerelvénynem létezett –, rönk esetén csak a lovasvonszolás jöhetett számításba. Akkor a15–25 fokos lejtôjû hegyoldalból jeges,havas terepen is behúzta a ló a rönköt arakodóra, persze kerékkötô láncot teker-tek a rönk alá. A lánc sokat fékezett a rön-kön, ám még így is elôfordult, hogy meg-szaladt, megcsúszott a rakomány.

A ló okos állat, ha megcsúszott arönk, a ló kilépett a közelítô nyomvo-nalból és úgy fékezte le a rakományt.Sokszor bizony szörnyû volt nézni, mi-lyen vágtában jön le a ló és rakományaa hegyoldalból.

Egyszer a Barsibükk (Kemence 63/B)nevû hegyoldal termelése során fordultelô, hogy nemcsak a rakomány csúszottmeg, hanem a ló is, de olyan érdekesen,hogy szabályosan ráült a rakomány vé-gére és úgy csúszott le rönk és ló a rako-dóra. Ez a cirkuszi mutatvány tragikomi-kus voltában is feledhetetlen élményt je-lentett. A lónak nem lett semmi baja. Atûzifa tô mellett lett berakva és csak a ta-vasz beálltával kezdték el román szán-kóval közelíteni. Télen az iparifát kelletteladni, hát arra helyezték a hangsúlyt. Atûzifa száradt is és rá is ért.

Szánkóval gyakran 600–800 méterrôlis közelítették a tûzifát, gyakran 8–10fôs csapatban. A fô közelítô nyomvona-lat leszalmázták vagy ledorongozták,hogy a talaj ne fékezze a rakományt.Volt, ahol a közelítô munkás „felhúzta”magát a szánkóra úgy, hogy a lába nem

érte a földet, úgy re-pültek be. Volt olyanszakasz, ahol húznikellett a szánkót ko-moly erôfeszítéssel.Én már olyan ször-nyûséget nem lát-tam, hogy a szájátólvonta volna el a sza-lonnát a munkás em-ber, de az idôsebbekmesélték, hogy a há-ború elôtt a szalon-nát a szánkó talpárakenték, hogy jobbancsússzon, és „üres „kenyeret ebédeltek.A szánkóra 0,5–1,0

erdei ûrméter tûzifát raktak fel. Befelé isnehéz volt húzni, de a nyakba akasztvakivinni a szánkót embertelenül nehézvolt: tüdôt, szívet, lábakat tett tönkre.

Az embereken ennek ellenére nemlátszott szomorúság, elégedetlenség.Viccelôdtek, élcelôdtek egymással. Abrigádban végzett szánkós közelítés ese-tén természetesen egyezményes jeleketalkalmaztak: karjelzés, hangjelzés bizto-sította a balesetmentes munkavégzést.

Történt egy alkalommal, hogy 10–12ember végzett közelítést egy csapatban,amikor is Szabó bácsi – aki nyolcadik-ként haladt lefelé a 20 fokos lejtésû ol-dalban – elkiabálta magát: Viiiiigyázz! –majd folytatta: „kislány a bugyira vi-gyázz”. Persze ekkorra már hét emberkiugrott a szánkók elôl, hiszen a „vi-gyázz” azt jelentette, hogy nagy baj van,valaki nem ura a rakományának. Aszánkók nagy sebességgel szaladtakegymásba és törtek össze. Mondanomsem, kell, hogy a „vicces” Szabó bácsitmajdnem agyonverték.

A szánkókészítés különleges hozzá-értést és sok idôt igényelt. A talpat gyer-tyánfiatalosból kellett kiválasztani, ki-vágni. Sokszor órákig kellett keresni amegfelelôen görbült fát, majd szárítani,faragni. Minden része jól megmunkáltspeciális minôségû fából készült. A jólelkészült szánkó évekig szolgálhatta agazdáját. A szánkóról lerakott fa azutánbúrkocsira került, és következhetett akiszállítás kisvasúton.

Errôl majd a legközelebbi számbanírok.

Vajda Pál

Közelítés, kiszállítás régen és ma


Okleveles Erdômérnöki SzakAli Tamás GáborAntal NoémiBacsi AndrásBerek ZoltánCsór AttilaDobó IstvánDebreceni PéterDobay GáborDomján GyörgyDózsa LászlóElek ZoltánFarkas SzilárdFehér SzabolcsFülöp AndrásGerencsér AlbertHorváth Zoltán SzilárdKalina IstvánKanyicska RitaKeszei IstvánKiss TiborKovács RitaKrassay ZoltánKreiner RolandLaborc GyörgyLázár TamásLinczmayer VeronikaMarkó GergelyMayer GáborMolnár AttilaNagy AttilaNagy DánielOrszág GyöngyiPerl SzabolcsPerpék ArnoldPovics NoémiSipos SándorSkerlecz AndrásSzabó AndrásSzabó BalázsSzékely SzilárdSzûcs FerencTajnai RóbertTompos AttilaUgró Sándor

Okleveles Környezetmérnöki Szak

Bencsis AttilaCsetneki CsabaJurák GáborKalicz PéterKaruczka TímeaKovács IvettNagy ÁrpádNagy ZoltánSzéll Andrea

Szmola BoglárkaTóth ZitaTreczker KláraVarga IldikóVelledits DorottyaVityi Andrea

Kiegészítô Okleveles Környezet-védelmi Szakos Tanári Szak

Fekete ZsoltnéGembiczki FerencHáromi JenôMátyásné Vatamány GabriellaPusztai ZsoltTóthné Pintér Burus AdélUrbán Éva

Vadgazda Mérnöki Szak

Balázs IstvánBene ZsoltBíró SándorBoch JózsefBódi BalázsCsíkszentmihályi MártonDudás GyörgyFelházi LászlóFilotás ZoltánGroszeibl ZoltánHári LászlóIszak RajmundJohanidesz PéterKemenszky PéterKiss FerencKókay SzabolcsKovács KrisztiánMegyeri HajnalkaMohácsi SándorMolnár BalázsNagy EnikôNemes KrisztiánFeketéné Pálkovics ÁgnesPap BalázsPereczes LászlóPojbics SzabolcsRácz AntalRomán GellértSáfián SabolcsSütô ZsoltSzabó LászlóSzabó ZsoltSzékely JánosTernácz ZsoltTörök RóbertVarga FerencVarga GyulaVarga Zoltán

Okleveles KörnyezetvédelmiSzakmérnöki Szak

Abuczki AttilaBallai PéterBarta IstvánBódi BalázsCsupor KárolyEngelmanné Kékesi JuditGárdonyi RékaGöde József SándorKosztka LászlóMahay FerencNagy TamásPálosi ZoltánVáradi Norbert

Okleveles Erdészeti NövényvédelmiSzakmérnöki Szak

Csapó GyörgyGyenes KárolyGyergyák LajosKelemen CsabaKelemen SándorKöveskuti ZoltánDr. Lakatos FerencMadácsi SándorMaticsné László ErzsébetSimonics ErvinSzántó MáriaSzidonya IstvánSzûcs ImreTóth SándorVízvári Ottó

Kitüntetettjeink:HABILITÁLT DOKTORI címet kapnak:Dr. Mészáros Károly egyetemi tanárDr. Rédey Károly mg. tud. kandidátusa

Nyugat-Magyarországi Egyetem KI-VÁLÓ DOLGOZÓJA KITÜNTETÉSTvesz át:Bakk Ferencné kertész technikusDr. Bencze Pál c. egyetemi tanárDr. Márkus István egyetemi docens

REKTORI DICSÉRETBEN részesül:Czimber Kornél tanszéki mérnökKovács Károlyné adminisztrátorDobó István okleveles erdômérnök-jelölt

DÉKÁNI DICSÉRETBEN részesül:Bódi György okleveles erdômérnök-jelöltNagy Dániel okleveles erdômérnök-jelölt

Végzôseink:


Mérsékelt öviAgroerdôgaz-dasági Szövet-ség alakult1991-ben a címben jelzett névvel szövet-ség alakult a mérsékelt égövi integráltmezô- és erdôgazdálkodás módszereinekelterjesztésére. Feladatai: 1. az idevágóalap- és alkalmazott kutatások összehan-golása, 2. bemutatóhelyek kialakítása, 3.az erre vonatkozó szakismeretek terjesz-tése, 4. az intézmények tapasztalatcseré-jének erôsítése. A Szövetség irányítását azUSA-beli Missouri Egyetemen végzik.

(Forrás: People and Plants, WWF ki-advány, 1999. június)

Ref. Dr. Szodfridt István

Egyetemi tanári kinevezésekA Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdô-mérnöki Karán dr. Mészáros Károly egye-temi docenst, Faipari Mérnöki Karán dr.Boronkai László egyetemi docenst, dr.Tolvaj László egyetemi docenst, Közgaz-daságtudományi Karán dr. Balázs Juditegyetemi docenst, Mezôgazdaság-tudományi Karán dr. Báder Ernô egyete-mi docenst, Kovácsné dr. Gaál Katalinegyetemi docenst, dr. Pocsai Károlyegyetemi docenst, dr. Reke Barnabásegyetemi docenst egyetemi tanárrá ne-vezte ki Göncz Árpád köztársasági elnök.

Az afrikai trópusifa-piacAz afrikai trópusi fapiacot az ellátás ne-hézsége jellemzi. Ennek oka a közép-af-rikai köztársaságokban uralkodó kaoti-kus politikai helyzet és a hengeresfa-ex-port korlátozása. A rönkkínálat jelentô-sen csökkent, és a fûrészárunál is foko-zott szállítási késedelem mutatkozik. – AKongói Köztársaságban és a Közép-Afri-kai Köztársaságban a politikai feszültségalig mérséklôdött. A szállítási késedelemannak a következménye, hogy a közép-afrikai köztársaságokban a faküldemé-nyeket 1000–1700 km távolságból kell adualai Kamerum-tengeri kikötôbe eljut-tatni. A bonyolítás a Brazzaville folyami

kikötô útján Point Noire export kikötôbeigen körülményes. – A Kongói Köztársa-ságból csak kis mennyiségû trópusi fa ér-kezik, elsôsorban Doussie, Iroko, Khayaés Wenge, Dovala kikötôkbe.

Kamerumból a nyáron bevezetett ex-porttilalom miatt csak ayous, frake ésazobe hengeresfa szállítható 40 FRF/m3-es exportvám megfizetése ellenében. Asapelli és a sipo, mely rönkök exportja ti-los, ezek fûrészáru formában történô ki-szállítása is korlátozva van.

Ghánában már több éve a hengeres-fára kitermelési és exporttilalom áll fenn. –Az Elefántcsontparton a rönkexportvisszafogása következtében 1997 óta ahengeresfa-export több, mint kétharmad-dal csökkent. A trópusi fûrészáruban és afurnérban nevezett ország változatlanul a

vezetô afrikai szállító országok közé tarto-zik. – A kikötôkben a hosszú idôn át tároltfaanyagok minôsége jelentôsen romlik.

A vevôpiacokon emelkedô igény je-lentkezik Olaszországból, Spanyolor-szágból, Portugáliából és Ázsiából (pl.Kína), továbbá a Közel-Keletrôl. Angliá-ban és Írországban is nehéz az élénk ke-resletet kielégíteni.

Németországban növekszik a trópusi-fa-felhasználás. – Az exportkorlátozásokés a zavaros politikai helyzet hatásáraegyes fafajok ára, elsôsorban a sipo és asapelli, 30%-ig drágult. – Számos impor-tôr véleménye szerint az afrikai import afeldolgozott fatermékekre, mint fûrész-áru és furnér, alakult át.

(EUWID Holz 5. sz., 2000. február 4.)Fatáj

Az erdôtelepítések egyes természetvédel-mi szempontjai címen a Magyar Madárta-ni és Természetvédelmi Egyesület kiad-ványt jelentetett meg. Ebbôl idézünk.

Az EU-csatlakozás küszöbén az euró-pai elvárásoknak megfelelôen a kormányMagyarország jelenlegi 19%-os erdôsült-ségét 25%-ra kívánja növelni. A mezôgaz-dasági termékek piacának beszûkülése, akényszerûen mûvelésbôl kivont vagy gaz-daságosan nem mûvelhetô mezôgazdasá-gi területek más jellegû hasznosításánakegyik kézenfekvô lehetôsége ezek beer-dôsítése. Az új erdôtelepítéseknek a gaz-dasági hasznot is hozó faanyag-termelésifunkció mellett számos egyéb igénynek ismeg kell felelnie. Többek között a termé-szeteshez közeli faállományok kialakítá-sával a telepített erdôknek az ország álta-lános ökológiai állapotának javítását isszolgálniuk kell a természetszerû erdôkarányának növelésével és stabil erdei öko-szisztémák létrehozásával. Ezzel együtt azélôvilág természetes vándorlását segítôökológiai hálózat részét is kellene, hogyképezzék. Ennek az összetett célnak amegfelelô minôségû és mennyiségû meg-valósulása az állam kezében van.

Az állam a megfelelô támogatási és sza-bályozó rendszer kialakításával, illetve to-vábbfejlesztésével képes a több funkciótbetöltô erdôtelepítések megvalósulásátbefolyásolni. Különösen indokolt ez ab-ban az esetben, ha a magántulajdonosokszéles rétegétôl várja el az erdôsültség nö-velését, ezzel együtt azok sokrétû funkci-óinak – kiemelten az ökológiai szerepé-

nek – megvalósulását. Ugyanis az erdôte-lepítésre alkalmas területek szinte kizáró-lag magánkézben vannak.

Örvendetes tény, hogy az Alföldön azutóbbi 30 évben mintegy 50%-kal nôtt azerdôterület nagysága, amely erdôsültségé-nek 4%-os emelkedéséhez vezetett (jelen-leg ez 12,5%). Ez közel 176 ezer ha erdô te-lepítését jelentette ebben az idôszakban,amíg a Dunántúlon és Észak-Magyarorszá-gon együttvéve is ennek csak a 85%-át tele-pítették. Ez együttesen az ország erdôsültsé-gének több, mint 3,5%-os emelkedéséhezvezetett. Sajnálatos azonban, hogy e háromévtized alatt az ún. kopárok vagy mocsarasterületek és hasonló extrém termôhelyek isszámos esetben betelepítésre kerültek. En-nek során sok természeti értékben gazdagterület károsodott vagy pusztult el. Az ered-mény sohasem záródó feketefenyô „lige-tek” vagy nemes nyár temetôk.

Az erdôtelepítések tervezésénél fi-gyelembe veendô természetvédelmiszempontok:

Bár az évszázadok során az emberi te-vékenység alapvetôen átalakította a Kár-pát-medencében a természetes élôhelye-ket, a hagyományos, extenzív jellegû gaz-dálkodási rendszerek szabta lassan változóvagy éppen állandósult feltételeivel rész-ben lépést tudtak tartani az életközössé-gek. A XX. század közepétôl kezdve ezeka hagyományos gazdasági rendszerek át-alakultak, a környezet egyre erôsödô ter-helését, az élôhelyek gyors ütemû változá-sát eredményezték. Ez egyrészt a mûvelé-si módok intenzifikálását, másrészt az in-

Erdôtelepítés és természetvédelem


tenzív mûvelésre alkalmatlan, „gazdaság-talan területek” felhagyását vagy mûvelésiágának megváltoztatását jelentette. Ezzellassan elkezdôdött a Kárpát-medencérejellemzô mozaikosság, sokszínûség felszá-molása. A természetes módon vagy az ex-tenzív használatnak köszönhetôen nyílt,természetes vagy természeteshez közeliélôhelyek ritka élôvilága az országnak márcsak néhány területén maradt fenn. Az eu-rópai helyzetkép ennél rosszabb, mert afejlettebb gazdaságú EU-tagállamokbankésôn, az élôhelyek legnagyobb részénekpusztulását követôen ismerték csak felezek védelmének fontosságát.

Javaslat:Szabályozó, támogatási rendszer

kialakításának természetvédelmi vo-natkozásai:

• Az erdôtelepítési koncepció(k) készí-tése, az erdôtelepítés szabályozó, támoga-tási rendszerének átalakítása során, a ter-mészetvédelem részérôl a Nemzeti Ökoló-giai Hálózat tervezôivel megfelelô együtt-mûködés kialakítása szükséges. A szakmaikonzultáció elengedhetetlen azért is, merta természetvédelmi támogatások e témá-ban összekapcsolhatók lennének az erdô-telepítés támogatásával. Így a kiemeltenökológiai szerepû (ôshonos fafajú, elegyesstb.) erdôtelepítések kiemelten magas tá-mogatása a tulajdonosok megfelelô érde-keltségének kialakításával megalapozot-tabbá teheti olyan erdôk létrehozását,amelyek egy tudatosan felépített országosszintû ökológiai hálózat részét képezhetik.

• Az IBA-területeken elsôsorban aszántókon történjen az erdôtelepítésektámogatása. A gyepterületek közül a márbeerdôsülô gyepek erdôsítése legyencsak támogatható.

• Minden esetben a természetvédelmihatóság hozzájárulását és/vagy szakmaijavaslatát kelljen kérni az IBA-területe-ken történô erdôtelepítések pénzügyi tá-mogatásának elnyeréséhez.

• A magántulajdonosoknak alternatívmegoldásokat lehessen felkínálni a nemvédett, de értékes (védelemre érdemes)területekért (pl. veszélyeztetett lepkékélôhelye), amelyeken erdôt kívánnak te-lepíteni: földcsere, terület megvásárlása,extenzív mezôgazdasági termelés folyta-tásának természetvédelmi támogatása aterület fenntartása érdekében.

• Az egyik leghatékonyabb megol-dást az MTA Erdészeti Bizottság Termé-szetvédelmi Albizottsága által javasolt, azerdôtelepítésekkel kapcsolatos termé-szetvédelmi és erdészeti irányelveket, el-járásokat meghatározó, a 99 erdôgazda-sági tájrészletre (idôben!) kidolgozandószakmai anyag jelentené.

A z erdôgazdálkodás céljáról és mód-járól kezdeményezett országos saj-tónyilvánosság terjedelme és a vita

hevessége mindenképpen olyan jelenség,amelyen érdemes elgondolkodni.

Sebeôk János elkötelezett társadalomkriti-kus, aki nonkonformizmusát, kritikai állás-pontját professzionális módon tárja a nyilvá-nosság elé. Jól tudja, hogy a mindennaposszenzációktól elfásult közvéleményt felráz-ni, új információval etetni csak extrém esz-közökkel lehet – ezzel behozhatatlan elôny-ben van a megtámadott féllel szemben,amelynek nincs módja hasonló módszerek-kel válaszolni.

Eszközökben nem válogatós a szerzô,amikor az erdészeket, az egész erdôgazdál-kodás koncepcióját kipellengérezi. Igazánakbiztos tudatában minôsít, csúsztat, társítössze nem igazán összetartozó érveket, fel-vonultatja a XX. század szörnyûségeinek ésnagy tévedéseinek egész tárházát, Rákosit,Sztálint, a dunai vízlépcsôt, a tiszai cián-szennyezôdést, az atombombát, a DDT-t,mindazon veszélyeket és romlást, amit aszakértelem és tudomány nevében hoztakaz emberiségre és a természetre.

Szakmailag minden érve pontról pontracáfolható. És mégis. Minden magyarázat éshivatkozás valahogy tompán kong, mint atávoli harangszó egy augusztusi fülledt haj-nalon. Hogyan lehetséges, hogy egy olyanszakma, amely 200 éve megalkotta és alkal-mazza a most hirtelen oly divatossá váltfenntarthatóság elvét és ökológiailag oly so-kat tett az országért, nem képes valóban hi-hetôen megvédeni magát?

Vegyük észre, hogy Sebeôk János cikkenem (csak) szakkérdésekrôl szól. Amit aszerzô oly hevesen támad, az az erkölcsi-eti-kai érzékenység hiánya a reálszférában, ez-zel összefüggésben a szakértelemmel, a tu-dással való visszaélés egy szûk érdekcso-port, illetôleg a politikai hatalom igényei sze-rint.

Az emberiség és a természet ellen elkö-vetett bûnök lajstroma végtelen, ez nem szá-zadunk különlegessége. A földközi-tengeripartvidék erdeinek letarolásához vagy a bö-lények kiirtásához nem hivatkoztak tudomá-nyos érvekre. Ami századunkban új jelen-ség, az valóban az, hogy a társadalom egé-szét érintô, életfeltételeinket és a környezetminôségét alapjaiban befolyásoló döntése-ket egy szûk szakmai vagy politikai elit szak-értôi és tudományos érvekre hivatkozvahozza, akár a szocializmusról, akár ciántar-talmú zagy ülepítésérôl van szó. Nem vélet-len, hogy a társadalomban növekszik a bi-

zalmatlanság mindenfajta „tudományos” és„szakértôi” véleménnyel szemben.

Úgy tûnik, a korszerû technológiai ered-mények alkalmazása egyre kockázatosabb.Ha okokat keresünk, ezek kézenfekvôek: aközpontosítás, szervezettség, óriási tôke-koncentráció, korlátlanul hozzáférhetôenergiabázis, a globalizáció azok az elemek,amelyek valóban más dimenziót kölcsönöz-nek mindenfajta új alkalmazásának. És ittnemcsak a kockázatról van szó. Hiányzik adöntések következményeinek etikai és mo-rális átgondolása is, ami messze túlmutat aközvetlen haszonelvûségen.

Az erkölcsi megfontolások számonkéré-se a természettudományokat mûvelô, azt al-kalmazó szakemberektôl a modern társada-lomkritikai irodalom visszatérô gondolata.Ismerjük el, lehet benne valami. Nem tudokróla, hogy pl. a mérnökképzés elengedhe-tetlen részének tartanák az etikát (én igen).Másrészt legkésôbb Nietzsche óta tudjuk,hogy nincsenek „a priori” létezô erkölcsialapelvek, csak társadalmi konvenciók. Egypogány indián törzs kiirtása a XVIII. század-ban erkölcsileg feddhetetlen tett volt, maegy pacsirta elejtôjét közmegvetés övezi.

A szakmai közgondolkodás feladata,hogy a szakmát meghatározó elveket ésszempontokat folyamatosan hozzáigazítsa atársadalmi normákhoz. Ez az alkalmazkodá-si folyamat a múltban is megvolt. Jelenlegazért tûnik úgy, hogy szakadék tátong a tár-sadalmi elvárások és a reálszféra között, mertezek az elvárások gyors ütemben változnaknapjainkban, Kelet-Európára vonatkoztatvamajdnem követhetetlen gyorsasággal.

Nincs ez másképpen az erdészet terüle-tén sem. Az erdészetet a tartamosság kon-cepciójának a megoldása emelte önálló tu-dományterületté. Sebeôk János is tudja (saj-nos cikke nem ezt sugallja), hogy a tartamos-ság fogalmi tartalma az elmúlt két évszázadalatt legalább kétszer jelentôs mértékbenmegváltozott, illetve bôvült. Közismert, hogya tartamosság már régen nem egyedül afenntartható fahozamról (naturáliákról) szól.Már a múlt században kiegészült a tartamospénzügyi eredmény (járadék) biztosításával.A 20. század derekától pedig az erdôk hár-mas funkciójának fenntartása vált a tarta-mosság sarokkövévé.

A közgondolkodás legújabb kori változá-sa, éppen a természetvédelmi megfontolá-sok készítik elô egy újabb fogalom bevezeté-sét: az ökológiai tartamosságét. Ami új ebbena fogalomban, az nem az erdei ökoszisztémaegészének a figyelembevétele, ezt már a hár-mas funkció koncepciója is tartalmazta. Az új

A (szak)tudás veresége


az, hogy az ökológiai tartamosság a társadal-mat szolgáló funkciók mellett elismeri és fi-gyelembe veszi az ökoszisztémát alkotó élô-lények sokaságának létezéséhez való jogát,mindenféle hasznosságtól függetlenül. Nemegyszerû feladat ennek az elvnek az össze-hangolása a reálszféra közgazdasági környe-zetével. Az útkeresés – kilengésektôl nemmentesen – világszerte folyik, az Egyesült Ál-lamoktól Malajziáig. Kelet-Közép-Európaproblémája ezzel kapcsolatban, hogy a hirte-len, nyugati hatásra megnövekedett elvárá-sok nem párosulnak a társadalom áldozatvál-laló készségével, ami csak újfent megerôsíti akelet-európaiság jellegzetes képletét: fejlettszellemiség fejletlen feltételek között...

Amit Sebeôk János valószínûleg szinténtud, de az újságolvasó nem, az az, hogy az er-désztársadalom mennyire nyitott a termé-szetvédelmi szempontok érvényesítésére.Semmit sem tennénk szívesebben, mint adó-forintokból természetszerû erdôket létrehoz-ni. Ez sokkal kellemesebb, mint favágókkal,fuvarozókkal veszôdni, faátvevôkkel alku-dozni, piaci konkurenciával küzdeni.

Egyben mindenképpen fenntartás nélkülegyet lehet érteni Sebeôk Jánossal. A magyarerdôk valóban kulturális örökségünk része.Csak egy kicsit másképpen, mint ahogyan ôgondolja. A mai magyar erdô ugyanis az év-százados erdészeti kultúra eredménye ésöröksége. (A kultúrát itt a szó eredeti értelmé-ben használom, vagyis a mûvelést, gazdál-kodást értem alatta.)

Amennyiben az erdôk kezelésének újszempontjait kívánjuk megvalósítani, erre ademokratikus felépítésû társadalomnakmegvannak az eszközei és intézményei. Mû-ködik a környezet- és természetvédelem, atársadalom igényét törvényekben, rendele-tekben, hatósági irányelvekben meg lehetfogalmazni, azokat végre lehet hajtani meg-felelôen elôkészített közgazdasági és szak-mai-tudományos alapokon. Ha a tudomány-ban nincs erkölcs, akkor a társadalomnakkell pótolni azt.

De vigyázat! Ne várjunk spontán, auto-matikus megoldást. Mindenfajta változtatás-nak idô kell, amíg az új koncepció megfo-galmazódik, és amíg a szakmai közgondol-kodás magáévá teszi. Ehhez elsôsorban jó-zan ész, nyitottság és új látásmód kell. Nagyszükség lesz rá, mert újabb és újabb morális-etikai problémák kopogtatnak, akár a bér-anyaságra, a génmanipulált növények és ál-latok alkalmazására vagy a könyörületes ha-lál (eutanázia) bevezetésére gondolunk.

Hát emiatt van nagy szükség Sebeôk Já-nosokra és Julia Hillekre. Akkor is, ha mód-szereik vitathatók, érvelésük gyenge lába-kon áll, szakmailag dilettáns, sôt talán néhademagóg is.

Mátyás Csaba

Bevezetés

A z erdôk állapotának figyelemmelkísérése, megfigyelése az erdé-szeti szakma kialakulásának kez-

deteitôl alapvetô feladatát képezte az er-dészeti kutatásnak és a gyakorlati erdô-gazdálkodásnak. Ez az információgyûjtôtevékenység tette lehetôvé a károsításokfelismerését, elôrejelzését és a leküzdésmódjának meghatározását. Ezen tevé-kenység a korábbi idôkben a felismeré-sen kívül a károsítások felszámolásáracsak csekély mértékben terjedt ki. Az1970-es években Európa-szerte megsza-porodtak az erdôk gyors és nagyarányúdegradációjára utaló jelek. Erre az erdô-kárra jellemzô, hogy rendkívül nagy

földrajzi kiterjedésben jelentkezik, szá-mos fafajt érint, rohamos gyorsasággalképes terjedni, s szinte azonos idôbenjelenik meg Európában és Észak-Ameri-kában. Ez sarkallta az erdészeti szakmát,hogy a károk kezelésére megfelelôprogramot dolgozzon ki. A program ki-dolgozása a Genfi Egyezmény égiszealatt 1979-ben kezdôdött el. Bevezetésé-re 1985-ben került sor 27 ország részvé-telével, a tagországok létszáma 1991-ben 31-re emelkedett. Magyarország isebben az évben csatlakozott a program-hoz, amelynek fô célja a fák egészségiállapotának felmérése, valamint az azo-nosítható abiotikus és biotikus károk re-gisztrálása. Az említett károk és károsí-

ANDRÁSEVITS ZOLTÁN

A vadkár elleni védekezésimódszerek gazdaságielemzése


tók pontos regisztrálása alapja a kártéte-lek csökkentését vagy megszüntetésétszolgáló hatékony módszerek kidolgo-zásának. Az erdôgazdálkodás sokfélefunkciójából adódóan szükséges a leg-hatásosabb és leggazdaságosabb véde-kezési módszerek kialakítása.

Irodalmi áttekintésAz erdôgazdálkodás folyamán találko-zunk olyan különbözô jellegû kártéte-lekkel, amelyek erôteljesen befolyásol-ják a gazdálkodás eredményességét, sôtnéha szélsôséges esetben teljesen megis semmisítik azt. Ezen károsítások le-hetnek biotikus és abiotikus károsítá-sok. Az abiotikus károsítások zömmelaz idôjárás szélsôséges viszonyai követ-keztében (aszály, hótörés, fagykár stb.)alakulnak ki, amelyek ellen az erdôgaz-dálkodás sajátosságai miatt (30–120éves termelési ciklus) legfeljebb pre-ventív védekezés (szárazságtûrô fafajoktelepítése, hótöréssel szemben ellenállóökotípusok elterjesztése az érintett terü-leteken stb.) a jellemzô vagy a károsításmegtörténtét követô kárfelszámolás (fa-kitermelés), majd az ezt követô erdôsí-tés az eddig elfogadott megoldás. Abiotikus károsítók ellen már az erdôfejlôdésének több szakaszában intenzívvédekezés történik. Ezen károsítók azállományalkotó fafajokat döntôen fejlô-désük kezdeti szakaszában (erdôfelújí-tástól rudas korig) fejtik ki a fejlôdéstgátló esetleg megszüntetô tevékenysé-güket, ezért erre az idôszakra esik az in-tenzívebb védekezés is. Az erdôgazdál-kodásban sajnos még nem alakultak kiminden területet kellôen átfogó megfe-lelô hatékonyságú védekezési módok,valamint az is természetes, hogy ahosszú termelési ciklusok miatt a véde-kezés hatékonysága, gazdasági hasznanehezen vagy csak közvetve mérhetô.Ezen tényezôk szem elôtt tartása mellettpróbáltuk meg elemezni a SEFAG Rt.területein elôforduló vadkárokat, azellenük tett védekezések módjait, ezekhatékonyságát, a lehetôségeknek meg-felelôen elemezve gazdaságosságukat,megteremtve a lehetôséget az adott te-rületre és gazdálkodóra legoptimáli-sabb védekezési rendszer alkalmazásá-nak.

A vad által okozott károkAz erdô a vad természetes élettere,

életközössége, biocönózisa. Mindad-dig nincs értelme vadkárról beszélni,amíg ez az életközösség egyensúlybanvan. Minden erdôállománynak van egytermészetes vadeltartó képessége, me-

lyet a terület energiatermelô képessé-ge [MJ] határoz meg, az alábbiak sze-rint:

Dr. Kôhalmi Tamás módszere alap-ján:

dám 4 000 MJ/dbôz 3 000 MJ/dbmuflon 3 500 MJ/dbgímszarvas 10 000 MJ/dbEz azt jelenti, hogy egy adott erdô

mennyi vadat tud eltartani szarvasegyenértékben számolva. Amikor ez azegyensúly felborul, akkor már károsí-tásról beszélünk. Az 1980-as években akárosítást okozó nagyvadlétszám olyanmértékben felszaporodott, hogy életvi-telükkel már komolyan veszélyeztettékaz erdôgazdálkodást.

A vadkárok gazdasági vonatkozásai

A különbözô kártékony tényezôk közülmost csak a vad által okozott károkratérünk ki, mert ezek teszik ki jelenleg avédekezési költségek jelentôs részét.

A vadkárok gazdasági jelentôsége azerdôtelepítések és felújítások költségeiközött jelentkezik erôteljesen. Jelenlegaz ellenük való védekezés teszi ki a vé-dekezési költségeknek megközelítôena felét. Az idôsebb állományokban is je-lentkeznek vadkárok, de ellenük a vé-dekezés nem számottevô, mint ahogymaga a kártétel sem. Igazán komolygazdasági károkat az erdôfelújítások-ban okoznak a fiatal csemeték megrá-gásával, kihúzogatásával stb.

Magyarországon jelenleg a legelfo-gadottabb védekezési módszer a kerí-tésépítés. Ez elég költséges módja a vé-dekezésnek, különösen akkor, ha jóvalolcsóbb megoldások is rendelkezésreállnak. Bár valamilyen formában na-gyon sok erdôgazdálkodó kísérletezikegyedi védekezési módokkal, még nemterjedtek el megfelelô mértékben. Amunkánkban tehát ezen védekezésimódok létjogosultságát és gazdaságos-ságát szeretném igazolni eltérô körül-mények között.

A vadkár és a védekezés jelentôsége

A vad által okozott kártétel a fiatalosok-ban minôségi és mennyiségi kár lehet.

– Minôségi károk: ilyen például avisszarágás, egy évvel is visszavethetiaz állomány fejlôdését, az átadási határ-idô csúszása miatt pedig a hátralékkölt-ségek jelentkeznek, mint komoly kia-dásnövelô tételek.

– Mennyiségi károk: például a kihú-zogatás, kitaposás. Ezen károk költség-vonzata az erdôfelújításnál jelentkezik,különösen akkor jelentôs, amikor egy2–3 éves állományt kell miatta újraerdô-síteni.

Az erdôfelújításokban a vadkárok el-leni védelem költségei teszik ki a véde-kezési költségek közel 70%-át. Ez be-tudható a költséges eljárások alkalma-zásának.

Több eljárás is létezik, a gyakorlat-ban azonban ezeknek csak nagyonszûk palettáját alkalmazzák. Általáno-san elfogadott módszer a kerítésépítés,ezzel védik a károsítások ellen a veszé-lyeztetett erdôfelújítások 80%-át.

Az egyedi védekezés módszereit ki-sebb területeken alkalmazzák.

A vizsgálatok értékeléseAz alkalmazott védekezési módszerek:

Három, a Lábodi Erdészet területeinalkalmazott módszer gazdasági elemzé-sét végeztem el.

A mechanikai védekezés módszereiközül a kerítés, a kémiai védekezésmódszerei közül a Vadóc, amely terüle-ti védelmet biztosít, valamint az egyedikémiai védekezés legismertebb eszkö-ze a Cervacol, került elemzésre.

Vadkárelhárító kerítés:A kerítés a legelterjedtebb védekezé-

si módszer. A Lábodi Erdészetben há-romféle kerítést építenek:

– elektromos (villanypásztoros),– cseh dróthálós,– dunaújvárosi panel rendszerû.A SEFAG területein az egy darabban

bekerített erdôsítési kötelezettség alávont erdôterületek nagysága átlagosan4,9 ha. Az utóbbi idôben változott (nôtt)az egy hektárra esô kerítés folyómétermértéke (költsége) a SEFAG átlagában:

1997-ig épült állománynál 149 fm/ha1997-ben épült állománynál 174 fm/ha1998-ban épült állománynál 190 fm/ha1999-ben épült állománynál 194 fm/haA növekedés oka alapvetôen az

egymással összefüggô véghasználatiterületek maximált nagysága ETV ál-tal. A költségek minimalizálása érde-kében a bontott anyag felhasználásátigyekeznek a lehetô legnagyobb mér-tékben megvalósítani, ennek a mérté-ke 35–40%-os. Sajnos a bontottanyagnak csak a 45–50%-a van olyanállapotban, hogy a következô terme-lési ciklust megfelelô állapotban ki-bírja. A kerítésépítésé önköltségénektételes megoszlását az 1. táblázat tar-talmazza.


Számítások tölgyállományú erdôfelújításban

3. táblázat. Különbözô vadkár-elhárítási módszerek összköltsége 4,9 hektárra vetítve tölgyben

Tölgy Költségek befejezésig Költségkülönbség Hátralék a befejezés 4,9 ha Ft befejezésig (5 év) elmaradása miatt

Ft/ha/évHatékonyság Vadkár által Önköltség Összesen

okozott átadásigtöbbletköltség

Kerítés 100% 0 547 000 547 000 0 105 000Cervacol 85% 97 600 449 000 546 000 1 000 105 000Vadóc 70% 195 000 240 000 630 000 +83 000 105 000

1. táblázat. A kerítésépítés önköltsége hektá-ronként (Lábod, 1999)

Anyagköltség 449Energiaköltség 64Munkabér 12TB 5Egyéb költség 68Ágazati költség 22Önköltség 619A kerítések amortizációja éves szin-

ten átlagosan 10%-os. A bontás utáni új-rafelhasználás jelentôs költség-megta-karítást jelent az erdészet számára. Abontás költsége folyóméterenként 100Ft volt 1998-ban.

Hatékonysági szempontból a kerítéskétségkívül a legeredményesebb véde-kezési módszer.

VadócEzt a készítményt egyelôre csak kísér-

leti jelleggel alkalmazza az erdészet. Terü-leti védekezésre alkalmas szer, akárcsak akerítés. Jellemzô rá, hogy nem alkalmasnagy összefüggô területek védelmére,maximálisan 10 ha nagyságú terület véd-hetô vele, de a gyakorlatban nem alkal-mazzák 6–8 ha-nál nagyobb terület védel-mére (Nádasy, 1993). A készítmény kisnylonzacskókban kerül kiszerelésre, ezekegyenként 40 Ft-ba kerülnek, és éventehatszor kell ôket cserélni, az egész évesvédelem biztosításához. Kihelyezése egy-szerû, nem igényel komoly munkaerôt,így a munkaköltség is alacsony. Egyévesalkalmazása drágább, mint a Cervacolé,de a védett terület nagyságával nem nô je-lentôs mértékben. Az erdészet 8,4 ha-onalkalmazott Vadócos védekezést (kísérletijelleggel), melynek hektáronkénti költség-vonzata egyszeri alkalommal 2705 Ft.Egyéves védettséget háromszori ismétlés-sel érték el, ennek költsége 8115 Ft hektá-ronként, az egész területen pedig 69 168

Ft volt. Ennek megoszlása: anyagköltség32 000 Ft, bértétel 26 020 Ft, közteher10 148 Ft. A Vadóccal 60–70%-os(70–80%-os) védettség érhetô el.

CervacolJóval nagyobb mennyiségben alkal-

mazott vadriasztó anyag. Egyedi véde-kezésre alkalmas, a védendô növé-nyek csúcshajtását kenik be vele, ez-zel megvédve a rágási kártól. Mindenmegvédeni kívánt egyedet be kellkenni a szerrel, csak abban az esetbennyújt megfelelô védelmet. A területtel,a csemeteszámmal arányosan növek-szik a költség is. Általában fenyô- éstölgyállományokban alkalmazzák.1997-ben 42,2 ha-on használtakCervacolt, melynek hektáronkénti ön-költsége áltagosan 17 971 Ft volt,összes önköltsége 758 371 Ft, ebbôlanyagköltség 544 680 Ft (bértétel 47200 Ft, közteher 18 408 Ft, alvállalko-zói költség 148 083 Ft volt). A szerrel85%-os védettséget értek el.

Gazdaságossági elemzésekAz erdôvédelem költségeiA számításoknál 4,9 hektáros átlagos

területet vettünk figyelembe, mivel ezaz az átlagos területnagyság, melyet egydarabban bekerítenek kerítéssel, de en-nél nagyobb területeken is helytállóak,mivel ritkán kerítenek be 10 hektárnálnagyobb területet egyszerre. A kerítés-nél átlagosan a SEFAG tapasztalati ada-tai szerint hektáronként 194 fm-rel szá-moltunk (2. táblázat).

A kerítéssel védett területeken vadkárelméletileg nincsen, tehát a kerítés haté-konysága 100%-osnak vehetô, a vegysze-res védekezési módok ennél kisebb haté-konyságúak, a Cervacolnál 15%-os átlagoskárral lehet számolni, míg a Vadócnál ez az

2. táblázat. A különbözô védekezési módszerek költségei és hatékonysága a 4,9 hektáros erdô-részleten

4,9 ha Hatékonyság Anyagköltség ÖnköltségKerítés 100% 401 855 547 128Cervacol 85% 64 535 89 855Vadóc 70% 11 427 24 000

érték elérheti a 40%-ot is. A vadkárelhárítókerítés alkalmazása esetén elmondható,hogy megfelelô idôben történô alkalmazá-sával az erdôsítés átadható a célállományraengedélyezett maximális idôtartam elôtt.

Az elemzéshez három célállománytválasztottunk, egy lassan, egy átlagosanés egy gyorsan növôt. Ezen célállomá-nyok értéke is ennek a sorrendnek meg-felelôen alakult. Minden célállománynálszámoltunk a hátralékok költségeivel,mivel a területek szignifikáns hányadánkeletkeznek hátralékok, valamint mertadott esetben a hátralékköltségekkelnövelt védekezési költségek helyenkéntalacsonyabbak voltak, mint a kerítésseltörténô védekezés esetén, ahol a vadkármiatt nem keletkezik hátralék.

A minôségi vadkár könnyen átcsaphatmennyiségi kárba. 20%-os vadkár márkönnyen okozhat egyéves növedékkiesést,ennél nagyobb esetén pedig olyan mérté-kû lehet a kártétel, mely könnyen hátralé-kossá teheti az erdôrészt. Különösen akkorokoz komoly gondot, amikor egy idôsebbállományt teljes egészében vagy részlege-sen újra kell erdôsíteni. Kiemelten igaz ez alassan növô célállományokra (tölgy). Eb-ben az esetben jó eséllyel hátralékossá vá-lik az erdôrészlet. Természetesen az átadá-sig minden évben költségként merül fel ahátralék, illetve az ápolás költsége.

A fent említett okok miatt nagyonfontos a vadjárás figyelése, mely az er-dészek feladata kell legyen, és ennekfüggvényében a leghatékonyabb véde-kezési eljárás megválasztása.

Számítások állományok szerintA számításoknál állományértéket

számoltunk, melynek alapját fôként azerdôfelújítás, az ápolás és a pótlás költ-ségei képezték. A kerítés hatékonyságáta számításokban gyakorlati szempon-tok miatt 100%-nak vettük. (Lásd a 3., 4.és 5. táblázatot)

Jól látható a 3. táblázatban, hogy aVadóc alkalmazása ilyen mértékû vad-kárnál nem gazdaságos, de ennél ki-sebb veszélyeztetettség esetén jó meg-oldás lehet. A Cervacol költségelônyenem szignifikáns.


A 4 táblázatban jól látható, hogy a Va-dóc költségelônye 269 000 Ft az átadásiga vadkár pluszköltségei ellenére is.

Az 5. táblázatban már a Cervacol költ-ségelônye (258 000 Ft) is igen jelentôs, aVadócéról (437 000 Ft) nem is beszélve.

ÖsszefoglalásAz erdészetek és erdôgazdálkodók általalkalmazott legelterjedtebb védekezésimódszer a kerítés (Dunaújvárosi pa-nel), melyet a védendô erdôfelújításokközel 80%-án alkalmaznak, annak elle-nére, hogy építése rendkívül költséges.Ez köszönhetô egyrészt annak, hogynem túl régóta állnak rendelkezésremegfelelô hatású egyéb védekezési el-járások, másrészt pedig annak, hogy agazdálkodók által széles körben elfoga-dott nézet szerint nem szívesen hasz-nálnak vegyi anyagokat az erdôben.Meg kell azonban említeni, hogy a vad-riasztó szerek – és ezen a ponton fôkénta Cervacolra gondolunk – technológiá-ja alkalmanként meglehetôsen körül-ményes, sikeres alkalmazásuk komolytechnológiai fegyelmet igényel.

Elemzésekkel igyekeztünk igazolni avadriasztó szerek létjogosultságát.

A fenti számításokból kitûnik, hogy akerítés gazdaságossági szempontból,csak a nagy értékû és vadkárnak nagy-mértékben kitett (olyan mértékû vad-kár, mely jelentôs költségtöbbletet, il-letve egy vagy több éves hátralékotokoz) területeken elfogadható megol-dás. Az ökotípusok növekedési erélyé-

tôl függôen, illetve az állományértéktükrében elmondható, hogy a közepesnövekedésû és értékû ökotípusok, va-lamint a gyors növekedésû ökotípusokesetében mindkét készítmény gazdasá-gosabbnak bizonyult a kerítésnél.

A kerítés nagy hátránya, hogy állo-mányértéktôl függetlenül ugyanakkoraköltséggel kell az építése során számol-ni. Meg kell azonban említeni, hogy akerítés a legbiztonságosabb védekezésimódszer.

Az egyedi védekezés szereirôl el-mondható hátrány, hogy a terület növe-kedésével együtt arányosan növekszik avédekezési költség is. Hatékonyságukazonban jó, emiatt minden közepes ésalacsony értékû állományban gazdaságo-sabb a használatuk, ami nincsen különö-sen nagymértékû vadveszélynek kitéve.

A vadócos védekezés nagy elônye,hogy minden kultúrában hatékonyanalkalmazható, mivel költsége a véden-dô terület méretével nem egyenesarányban növekszik. Igaz ugyan, hogyhatékonysága alacsonyabb, mint azegyedi védekezésnek, és magasabbvadkárosítás által okozott pluszráfordí-tással kell számolni, de az alacsonyköltsége használatát minden kultúrá-ban gazdaságilag indokolttá teszi; köze-pes és alacsonyabb értékû fajoknál,még 1, illetve 2 éves hátralékkal szá-molva is gazdaságosabb a kerítésnél.Hátránya azonban, hogy nem védhetôvele 10 hektárnál nagyobb erdôrész.

A fentiek alapján tehát javasoljuk a

védekezési módszer megválasztásakoraz állományérték és a vadveszélyezte-tettség mértékének figyelembevételét,illetve az ennek megfelelô védekezésieljárás választását. Rendelkezésre áll-nak olyan eljárások, illetve szerek, me-lyek a védekezést – az erdôfelújításokegyik legjelentôsebb károkosítója, avad ellen – a napjainkban széles körbenalkalmazott kerítéses védekezésnélgazdaságosabban megoldhatóvá teszik.

A fenti elemzések eredménye az1999-ben beállított kísérletek elsôéveseredményeire támaszkodnak. A kísérle-tek tervezett idôtartama 5 év. Ezen cik-lus során a további részeredmények is-meretében teljesebb képet fogunk kap-ni a vizsgált problémáról.

Számítások fenyôállományú erdôfelújításban

4. táblázat. Különbözô vadkár-elhárítási módszerek összköltsége 4,9 hektárra vetítve fenyôben

Fenyô Költségek befejezésig Költségkülönbség Hátralék a befejezés 4,9 ha Ft befejezésig (5 év) elmaradása miatt

Ft/ha/évHatékonyság Vadkár által Önköltség Összesen

okozott átadásigtöbbletköltség

Kerítés 100% 0 547 000 547 000 0 80 000Cervacol 85% 67 000 445 000 512 000 35 000 80 000Vadóc 70% 135 000 143 000 278 000 269 000 80 000

Számítások nemes nyár állományú erdôfelújításban

5. táblázat. Különbözô vadkár-elhárítási módszerek összköltsége 4,9 hektárra vetítve nemes nyárban

Nemes Költségek befejezésig Költségkülönbség Hátralék a befejezés nyár Ft befejezésig (5 év) elmaradása miatt 4,9 ha Ft/ha/év

Hatékonyság Vadkár által Önköltség Összesenokozott átadásig

többletköltségKerítés 100% 0 547 000 547 000 – 45 000Cervacol 85% 19 000 270 000 289 000 258 000 45 000Vadóc 70% 38 000 72 000 110 000 437 000 45 000


Négy év apáneurópaidiverzitásértA páneurópai biológiai és tájképi sok-féleség stratégiáját négy éve egy Szófi-ában tartott miniszteri konfernecián fo-gadták el. Az azóta eltelt idôszak érté-kelését a Strategy Bulletin 1999. 15/16.számban olvashatjuk.

Eszerint a tények nem éppen bízta-tóak a természetvédelem számára. Nemkap kiemelt hangsúlyt a politikai tevé-kenységben, az ökonómiai környezetagresszív vele szemben, a természetiránti érzékenység alacsony fokú, a gaz-dasági faktor és a természetvédelemközötti kapcsolatok nem kielégítôek,de még a természetvédôk táborán belülsincs összhang.

A természet nyelve rendkívül gazdag– állapítják meg –, de sem nem beszé-lik, sem nem hallgatják, jóllehet erre atársadalmon belül lenne lehetôség,mint amilyen a törvényhozás, gazdálko-dás és tervezés. A természetvédôknekjobban rá kellene hangolódniuk erre anyelvezetre és üzenetét hatékonyabbantolmácsolni a közvélemény és a döntés-hozók felé.

Az 1992-es riói konferencia integrá-ciót teremtett és új irányba fordította atermészetvédelmi politikát. A DonQuijote-i reménytelen küszködés he-lyett a többi szereplôt rá kellene venni-ük a közös célok megvalósítására, mintamilyen a tartamos életlehetôség, a ter-mészet figyelembevétele és ezekkel aközös jövô szolgálata.

Ref. Dr. hc. dr. Szodfridt István

A tulajdonosijogok és a vadászatAz Emberi Jogok Európai Bíróságánakítélkeznie kellett 10 francia mezôgazdakeresete ügyében. Utóbbiak azt sérel-mezték, hogy a Loi Verdeille néven is-mert jogszabály kényszerûen arra köte-lezi a meghatározott küszöbérték alattiterületnagysággal rendelkezô földtulaj-donosokat, hogy a területileg illetékesvadásztársaság tagjaivá legyenek, éskötelesek legyenek tûrni a nekik nem

tetszô tevékenységet földjükön. A bíró-ság a földtulajdon szabad és kényszerûkorlátozástól mentes használata mellettdöntött, és fentartotta azt a lehetôséget,hogy a földtulajdonosok maguk dönt-senek vadásztársasági tagságuk ügyé-ben.

(Strategy Bulletin, 1999. 15/16. sz.)Ref. Dr. hc. Dr. Szodfridt István

Millenniumi vadásznapokTatánA Komárom-Esztergom megyei vadá-szok régi vágya teljesül azzal, hogy há-zigazdái lehetnek a „Millenniumi Va-dásznapok 2000. szeptember 2–3.” ren-dezvénynek, amely egyben az ez évivadásznapi rendezvénysorozat legki-emelkedôbb eseménye.

A Tatai vár és Öreg-tó természetes,

festôien szép környezete ad otthont amillenniumi gondolatok jegyében ren-dezett országos központi kétnaposprogramnak. A Tatai-medence, a Vértesés a Gerecse történelmi vadászati múlt-ja teszi méltóvá a helyszínt e rangoseseményre.

Elmondhatjuk, hogy ma már teljeslendülettel folynak az elôkészületek,amelyben a szervezôbizottság a koráb-bi vadásznapi programokon túlmenôensok új és látványos elemet épít be. Arendezvény, amely várhatóan nagy ha-zai érdeklôdésre számíthat, vendégüllátja Tata öt országban lévô testvérváro-saiból (Alkmaar, Arenzano, Danmari leLis, Gerlingen, Szôgyén) idelátogatódelegációkat. Ezen a két napon a városvendégeként részt vesznek a rendezvé-nyen az Európai Unió országainaknagykövetei és hazánkból számos ven-dég. A vadásznapokra mindenkitszerettel várja a Vadásznapok SzervezôBizottsága.

Felvilágosítás: Dr. Jakabházy Miklós,Schweighardt Otto, tel.: (34) 384-063.

Egy éve a DUNAKER-es különszámbanvetettem fel a gondolatot, hogy használ-juk ki a fodrászoknál, fogorvosoknálvárakozók idejét úgy, hogy az oda el-juttatott kiadványainkkal is tájékoztas-suk a közvéleményt.

Sajnos néhány éve fogorvosfüggô let-tem. A hôskorszak sarkutazóinak sor-sára jutottam. Ép, egészséges fogaimateresztette el az íny. Az a néhány, amimegmaradt a felsôkbôl, pillérként szol-gál a készülô hídhoz. Még az a szeren-csém, hogy a kész hídról lepillantva tö-kéletes és hiánytalan alsó rágóképzôd-ményeket lehet majd látni.

Bevallom ôszintén, szándékosan hú-zom az idôt a hídépítési munkálatokalatt. Nem a fájdalomtól való félelemmiatt, hanem mert a világ legszebb sze-mû fogorvoshölgyének keze alatt a fáj-dalom is egész más. Ráadásul imádjaaz erdôjárást és mindent, amit az erdô-ben való barangolás nyújthat.

Nos, elvittem a váróba néhány Erdé-szeti Lapot, olvassa csak a sok fogfájós.(Lehet, hogy akad közöttük egy-két ma-zochista.) A múltkor hosszabb idôt vettigénybe a fogcsiszolás, így tovább tar-tott a természetrôl kialakult disputa.Ami értelemszerûen többnyire egyolda-lú, hiszen míg fogam fehérét mutoga-

tom, csak egy-egy Homo erectusi han-got préselhetek ki gégefômbôl.

Míg az én imádott orvosnôm dolgo-zik, sok érdekeset tudhatok meg az em-beriség és a természet viszonyáról, azevolúció fogakat érintô majdanjáról.(Megnyugtathatom a fogorvostól rette-gôket, hogy már csak pár tízezer évetkell várni, és nem lesz fogfájás, mert fo-gazatunk elcsökevényesedik a sok pépesés elôre fôzött étel következményeként.)

No de térjünk vissza az Erdészeti La-pokhoz. Egy-egy öblítéskor szóhoz jutvaegy-két mondattal feleltem az elhang-zottakra, majd újabb témát felvetvehallgattam csodálatos doktornôm ter-mészetfilozófiáját. Elmenetelem elôtt azerdészekre terelôdött a szó.

A fogdoktornôben lelkes hívünkettisztelhetjük, így megemlítettem, hogy atársadalom milyen háládatlan velünk.Már ami a megítélésünket illeti. Vigasz-talt, nem hiszi, hogy ilyen sötét a hely-zet és higgyem el, hogy az emberektöbbsége nem erdészellenes.

Szavait ékesen igazolta, hogy kilépvea sajátosan kellemes kínzókamrából, asorukra váró három beteg közül kettôaz Erdészeti Lapokat forgatta.

Pápai Gábor

Fogorvosnál


Az Erdôfeltárási Szakosztály és az Erdé-szeti Vízgazdálkodási Szakosztály 2000.június 7-én Sopronban 32 fô részvételé-vel együttes ülést tartott. Az ülés házigaz-dája a Nyugat-Magyarországi EgyetemErdômérnöki Karának Erdôfeltárási ésVízgazdálkodási Tanszéke és a Tanulmá-nyi Erdôgazdaság Rt. volt. A résztvevôketaz Erdômérnöki Kar nevében dr. habil.Faragó Sándor dékán köszöntötte ésegyben beszámolt a Karon folyó átalaku-lásokról, az új szervezeti forma kialakítá-sáról. A TÁEG Rt. nevében Varga Tamásmondott köszöntô szavakat. Az Erdôfel-tárási és Vízgazdálkodási Tanszék oktatá-si és kutatási feladatairól dr. habil.Kosztka Miklós tartott elôadást.

Bemutatta, hogy a tanszéken a koráb-biakhoz képest változatlan létszámmalmintegy meghatszorozódott az oktatásifeladat. Beszámolt azokról a munkákról,amelyek a tanszék normális mûködésé-hez és az elvárható fejlesztésekhez szük-séges pénzügyi kereteket biztosítják. Kö-szönetet mondott egyben mindazoknak,akik támogatásukkal és megrendeléseik-kel a tanszék mûködôképességéhez hoz-zájárultak. Az Erdômérnöki Karon folyószervezeti fejlesztések eredményeként is-mertette, hogy megalakult a Geomatikaés Mérnöki Létesítmények Intézete az Er-dôfeltárási és Vízgazdálkodási Tanszék, aFöldmérési és Távérzékelési Tanszék,valamint a GGKI-ba kihelyezett ElméletiGeodézia Tanszék együttmûködésével.A beszámolót követôen Markó Gergelyerdômérnökjelölt bemutatta az ERDUT-TERV 1.0 programcsomagot. A saját fej-lesztésû program alkalmas a helyszínrajziés a magassági vonalvezetés, a kereszt-szelvények megtervezésére, valamint aföldtömeg kiszámítására. A program le-hetôvé teszi a terepmodell alapján törté-nô elôtervezést, amely több variáció ki-dolgozására és összehasonlítására és akedvezô variáció kiválasztására ad lehe-tôséget.

Péterfalvi József egyetemi docens fel-villantotta azokat az elsô eredményeket,amelyeket az IPOLY ERDÔ Rt. és az FVMErdészeti Hivatala támogatásával a Bör-zsöny feltáró hálózatának kialakításábanelért. A térinformatikára alapozott terve-zési módszer lehetôséget ad arra, hogyaz erdôterületen érdekeltek minden igé-nyét a feltáróhálózat kialakításakor figye-lembe lehessen venni, majd a szükségeskompromisszumokat tudatosan létre le-hessen hozni. A beszámolókat a tanszék-hez tartozó Úttechnikai és Vízügyi Labo-ratórium felavatása követte. A délutániprogram a Hidegvíz-völgyben folytató-dott. Gribovszki Zoltán egyetemi adjunk-tus ismertette a Vadkan-árok oldalábankialakuló suvadás elfajulásának okait ésa további károsodások megakadályozá-sára tett intézkedéseket, amelyekre a tan-szék tette meg javaslatait. A résztvevôktisztelegtek a brennbergbányai István-ak-nánál felállított emlékmû elôtt, amelynektömedékelésérôl Tarjáni Antal erdômér-nök számolt be. Az intercepciós kertekegyikében dr. Kucsara Mihály egyetemidocens foglalta össze az erdészeti vízgaz-dálkodás oktatásának és kutatásának ala-kulását és ezek szerves egységét. Hang-súlyozta az együttmûködés szükségessé-gét és bemutatta azokat a vizsgálatokat,amelyek az ERTI és a tanszék mérésimódszereinek összehasonlítását tesziklehetôvé. A vízmérleg egyes elemeinekmennyiségi megismerése hozzásegíthetahhoz, hogy az erdôtelepítéseket, az er-dôfelújításokat, valamint az erdômûvelé-si eljárásokat a vízháztartás figyelembe-vételével lehessen megvalósítani.Gribovszki Zoltán egyetemi adjunktus ahidegvíz-völgyi kutatóház mellett kiala-

kított mérôbukónál elemezte az erdôte-rületek hordalékszállításával és a vízmi-nôség-változással összefüggô eredmé-nyeket. Ezek a kutatások is rámutatnakarra, hogy a víz és erózió elleni védelem-ben az erdôterületeknek jelentôs szerepevan. Az összevont szakosztályülést barátibeszélgetés zárta.

Dr. Kosztka Miklósa szakosztály elnöke

Az OEE Gépesítési Szakosztálya 2000.április 27-én az Ipoly Erdô Rt. területén,Királyréten tartott ülést.

Az ülés résztvevôit köszöntötteHaraszti Gyula termelési vezérigazgató-helyettes, aki ezt követôen tájékoztatástadott az Ipoly Erdô Rt.-rôl, különös tek-intettel az rt. gépesítési helyzetére, azalábbiak szerint:

Az Ipoly Erdô Rt. 64 000 ha államierdôt kezel a Börzsöny és a Cserhát,valamint a Gödöllôi-dombság területén.A Társaság gazdálkodása a hagyo-mányos erdészeti alaptevékenységreépül. Ennek viszonyait alapvetôen meg-határozza a természetes erdôtársulásokés az ôshonos fafajok kiterjedt térfoglalá-sa, valamint a terület több, mint 50%-ánkiemelten érvényesülô természetvédelmiés honvédelmi érdek. Valóságos termô-helyi tényezô a tragikus szintû feltárat-lanság.

Az alaptevékenység súlyozott szere-pébôl adódóan az rt. elsôdleges jövede-lemtermelô forrása a fahasználat. Azévente kitermelésre és értékesítésre ke-rülô, mintegy 150 ezer m3 vastagfa lehet-séges választék-összetétele rendkívülkedvezôtlen. A sarangolt választékokaránya megközelíti a 80%-ot, az értékesfûrészipari alapanyagok éves mennyisé-ge nem éri el a 20 ezer m3-t. A mindebbôlkövetkezôn viszonylag alacsony fedezetmeghatározza a Társaság lehetségesszervezeti méreteit, valamint a beruházá-sok racionális nagyságrendjét is. A tizen-egy hagyományos erdészetet és az önál-ló Gépjavító és Szolgáltató Üzemet kislétszámú, képzett alkalmazotti állo-mánnyal, az információs hálózatot kor-szerûsítve, igyekszik az rt. hatékonyanmûködtetni. Új utak keresése folyik a ki-egészítô jövedelmet biztosító tevékeny-ségek felfuttatása érdekében. Az évtizedelsô felének rendkívül nehéz helyzetébôlstabilizálódó társaságot az elmúlt évektulajdonosi reorganizációja állította hatá-rozott növekedési pályára. A lehetôvévált, eddig példátlan nagyságrendû beru-házások célrendszerének meghatározásaóriási, a jövôt alapjaiban befolyásoló fele-lôsség.

Szakosztályülések


Ezt követôen Ruff János erdészetve-zetô szólt, aki a rendezvénynek helyt adóKirályréti Erdészetet mutatta be.

A következôkben Bodor László terüle-ti fômérnök és Szima György mûszaki er-dészetvezetô adott alapos, számadatok-kal alátámasztott tájékoztatást az rt. for-warderes technológiáiról, melyek a VAL-MET–860 és a TIMBERJACK–230 típusúkihordókon alapulnak. Részletes tájé-koztatást kaptunk a fenti géptípusok mû-szaki és ökonómiai jellemzôirôl is. Azülésen jelen volt Pentti Kaloinen, aValmet cég képviselôje és Veress László,a TECHNITRADE Kft. ügyvezetôje is,akik a Valmet cégrôl és a további Valmetgépekrôl szolgáltak információkkal.

Az ülés a továbbiakban az ERDÔGÉPKft. tájékoztatójával folytatódott, mely-nek során Sásdy Ottó ügyvezetô igazgatóadott tájékoztatást az SR–6 kihordóról ésa tervezett SR kihordócsaládról, melynektagjai univerzális traktor alapú gépek.

Ezt követôen az osztrák KonradForstechnik (magyarországi képviselete:Geolex Kft.) mutatkozott be, RichardKonrad és Englert Sándor által tájékozta-tást adva erdészeti gépeikrôl.

Az egyéb szakosztályi ügyek közötttagfelvételrôl, a 2000. évi WOOD TECHkiállításról, a 2000. évi agrártámogatások-ról és a 2000. évi külföldi tanulmányútrólesett szó. A Gépesítési Szakosztály új tag-ja lett: Krivánszki Dénes (Ipoly Erdô Rt.).

A napirendi pontok vitájában dr. Hor-váth Béla, Markó Gyula, dr. MátrabércziSándor és Szabó József vett részt.

Ebéd után a VALMET–860 és a TIM-BERJACK–230 típusú kihordók mûködésközbeni megszemlélésére és olyan vá-gásterületek bemutatására került sor, me-lyeken a közelítés kihordókkal történt. Itta kihordóknak az újulatra és a talajra gya-korolt hatását lehetett tanulmányozni. Akihordók mindkettôre vonatkozóan kí-méletes gépeknek tekinthetôk.

A jól sikerült rendezvényen – melyértköszönet illeti az Ipoly Erdô Rt.-t – össze-sen 41-en vettek részt.

Dr. Horváth Bélaszakosztályelnök

A Gépesítési Szakosztály ez évi program-jában fakultatívként szerepelt a SZOL-NOKI FARMSHOW–2000 Mezôgazdasá-gi Szakkiállítás és Vásár megtekintése,melyet 2000. június 1–3-án rendeztek.

A kiállításon a Szolnoki Mezôgép Rt.mellett további csaknem félszáz gyártó,illetve kereskedô mutatta be mezôgazda-sági gépeit, berendezéseit, termékeit.

A kiállított géptípusok között számosolyan is akadt – traktorok, talajmûvelô

gépek, gödörfúrók, permetezôgépek,mérômûszerek, gépalkatrészek stb. –,amelyek az erdôgazdálkodás területén isérdeklôdésre tarthatnak számot. A kiállí-tott gépek közt szinte minden kategóriaelôfordult, de jellemzô volt a nagy telje-

sítményû, kisebb fajlagos költséggel üze-meltethetô gépek túlsúlya.

A rendezvényen a szakosztály tagsá-gának kb. egyharmada vett részt.

Dr. Horváth Bélaszakosztályelnök

Június 14-én, a Magyar TudományosAkadémián rendezték Oroszi Sándorfenti címû doktori értekezésének nyil-vános vitáját.

A kutató Erdély 3,8 millió hektárnyierdôterületébôl 1380 ezer hektár szá-zadforduló-környéki gazdálkodásátvonta górcsô alá. A vizsgálódás tárgya a620 ezer hektáros erdélyi kincstári, a160 ezer hektárt borító Naszód-vidékiés a 600 ezer hektáros székelyföldi er-dôkben végzett gazdálkodás elemzôbemutatása, az eltérô gazdálkodási for-mák összehasonlítása volt. A hagyomá-nyos erdélyi kincstári erdôgazdálkodás-nak a helyi és az országos ügyei egya-ránt bekerültek a dolgozatba. ANaszód-vidéken az állam mintegy bér-be vette a volt határôröktôl az erdôketés ott kincstári gazdálkodást folytatott.A tulajdonosoknak ennek eredményé-bôl juttatta vissza a bérleti díjat és azosztalékot. A Székelyföldön az államcsak szakmai (üzemtervek készítése,vágásterület kijelölése és erdôfelújítá-sok stb.) munkákat végzett.

Az opponensek közül az erdész-szakmát képviselô Solymos Rezsô ki-emelte, elsô alkalommal történt meg,hogy a 100 évvel korábbi erdôgazdál-kodás országos és helyi szintû esemé-nyeit valaki egy dolgozatban bemutas-sa. Fekete György közgazdász a disszer-tációt modellértékû munkának minôsí-tette. Jó lenne, ha más kutatók, egyébvidékekre is és más korokra is végezné-nek hasonló kutatásokat. Elmondta aztis, hogy bár a három opponens háromtudományterület képviselôje, de a dol-gozat sokrétûsége alapján még többszakma képviselôje is találna a sajátszakterületét érintô érdekességeket.Romány Pál agrártörténész hasonló-képpen nyilatkozott. Örömmel fogadnahasonló vizsgálódásokat a mezôgazda-

ság területérôl, például a ménesbir-tokok történetének a feldolgozását.

A Bíráló Bizottság tagjai, Járó Zoltán,Lôkös László, Magyar János, MadasAndrás, Bondor Antal és Tóth Béla100%-os, maximális pontszámmal hoz-ták meg döntésüket: javasolják az Aka-démia Doktori Tanácsának a fiatal kuta-tó számára a mezôgazdasági tudomá-nyok doktora cím odaítélését.

Magunk részérôl gratulálunk a fiatalkutatónak szép eredményéhez, és remél-jük, hogy a dolgozat a széles szakmai kö-zönség számára is hozzáférhetô lesz.

Detrich Miklós

Könyvismertetés

Békés megyefamatuzsálemeiBékés megyében a természetvédelmi tö-rekvéseknek évtizedek óta ékes példáitlehet tapasztalni. Most a Kôrös-MarosNemzeti Parkért Egyesület kiadásában,Szelekovszky László szerkesztésében amegye faóriásainak és famatuzsále-meinek regisztere jelent meg impozánskiadvány formájában. 13 nevezetes, 14különleges faegyed adatai, a hozzájukfûzôdô legendák ismertetése után fafajszerinti csoportosításban mutatják be améretesebb, korosabb példányokat. Akiadvány értékét fokozza az a tény, hogy122(!) színes fotón is csodálhatjuk a me-gye történelmének élô tanúit. A szer-kesztô és adatgyûjtô munkáját csak di-csérni lehet, s a könyvecskét példakéntállíthatjuk a többi megye elé. Ugyan egy-re jobban fogynak természeti értékeink,azért van még mit lajstromba vennünk,óvnunk, s az utókornak megôriznünk.

Dr. Bartha Dénes

Kincstári erdôgazdálkodásés állami erdôkezelés aXIX–XX. század fordulóján,erdélyi példák alapján


V alami történt Monoron. A ren-dezvényen résztvevô kiállítókatés a mûsorok résztvevôit a tava-

lyihoz képest egészen új látvány fo-gadta. Az elmúlt évben kiadós esôután szépszámú érdeklôdô vett részt akiállításon. Az idei napok tetszetôs újsátrai között jórészt csak a rendezôk,kiállítók mozogtak a verôfényes tisz-táson. Dr. Skultéty Sándor államtitkár(KM) irigylésre méltó rutinnal – mitsem törôdve a kisszámú jelenlévôvel– hívta fel a magánerdô-tulajdonosokfigyelmét a tulajdonukban lévô oly sé-rülékeny életközösségre, a tulajdon-lás felelôsségére.

Az elsô nap igazi szenzációja a„Tornadó” nevû, héttagú tornászcso-

port volt. A „Zsomboly” Kft. – melymondhatni alpinista ügyességgel dol-gozó favágókból áll – adta az ötletet alányoknak, hogy a STIHL Kft.-tôl kapottmini játékfûrésszel a kezükben, jó húszpercen át a legvadabb rigmusokra igenötletes koreográfiával szórakoztassák akisérdemût. Mert valóban kevesen vol-tunk.

Szombaton Barátossy Gábor elnök(Erdészeti Hivatal) tartott megnyitó elô-adást, majd Telegdy Pál (MEGOSZ)-el-nökkel válaszolt a megjelent erdôtulaj-donosok kérdéseire.

Ezt követôen gépbemutatóra és ahagyományos favágó showra kerültsor.

Az Országos Erdészeti Egyesület is

részt vett a napokon, és a szerény szá-mú érdeklôdô ellenére kiadványokkal,szórólapokkal elég jó forgalmat bonyo-lított.

Azután ismét láthattuk a táncoslábúlányokat, akiknek nevét azért írom le,mert mûsoruk hallatlan munkát sejte-tett. A csoportvezetô Mülhauser Marti-na mellett Keszthelyi Erika, VargovicsZsuzsa, Kovács Mónika, BerkecziLiliána, Molnár Erika és a már kisma-ma Henrietta mûsorával valószínûlegmég találkozunk. Mindenesetre a STIHLKft. jó üzletet csinált, amikor a lányokatszponzorálta.

A szervezôknek alapos elemzést ésjövôre sikeresebb napokat kívánunk.

Pápai Gábor

Erdôgazda-napok, Monor, 2000


A Szombathelyi Erdészeti Rt. az idén amegszokottnál korábban, május 12-én tar-totta a Jeli Napokat. Az elôrehozott idô-pont oka a száraz idôjárás és annak követ-kezményeként jelentkezô korai virágzás.

Az ünnepségen a köszöntô beszédetAmbrózy-Migazzi István sírjánál dr.Pethô József vezérigazgató tartotta, mél-tatva Ambrózy munkásságát és jellemét,majd Rauch József erdészeti igazgató afelújított Ambrózy-szobornál mondottbeszédet, a kertben folyó idei munkák-ról. A beszédek után mindkét helyszí-nen a vasvári Kardos László ÁltalánosIskola énekkara adott mûsort.

A nap során a meghívottak betekin-tetést kaptak az arborétum jelenérôl, azrt. jövôbeni elképzelésérôl, a kertbenfolyó éves munkákról, a jelentkezôproblémákról. Az idei rendezvénynekkülönleges hangsúlyt adott az a tény,hogy a millennium évében vagyunk, sennek méltó megünneplése alkalmávalaz rt. saját forrásból és az FVM Erdésze-ti Hivatala által e célra biztosított keret-bôl már jelentôsebb fenntartási és fej-lesztési munkákat tudott betervezni.

A Hivatal által az idén biztosított 4millió forint a fejlesztési munkák költ-ségeit fedezi, a fenntartáshoz szüksé-ges 6 millió forintot pedig az rt. magagazdálkodja ki. A rendezvény napjáiga kertre fordított összeg 4,6 millió fo-rint, ez a szobor felújítására, a busz-parkoló és játszótér létesítésére, tájé-koztató és útbaigazító táblák készíté-sére, sétautak kavicsozására volt ele-gendô.

A kert teljes felújítása és fejlesztése,mely a régi tórendszer helyreállítását,épületbôvítést, Ambrózy-emlékszobalétesítést is tartalmazza, az állapot fenn-tartási munkákkal együtt 45–50 millióforintba kerül, amit részben pályázati,részben saját forrásból kíván az Erdé-szeti Rt. több éves ütemezéssel megva-lósítani.

Célunk, hogy Ambrózy értékes örök-ségét fenntartsuk és továbbépítsük, biz-tosítva ezzel látogatóink kikapcsolódá-sát és felüdülését.

Kép és szöveg: Rauch József, Varga Péter

OEE Helyi Csoportja

Jeli Napok 2000 Könyvismertetés

Molnár Zsolt és KunAndrás (szerk.):

Alföldi erdôs-sztyepp-maradványok

MagyarországonA WWF füzetek 15. tagjaként az erdész-szakmát is érdeklô összeállítás jelentmeg. Az alföldi erdôs-sztyepp, mint el-tûnô örökségünk került a középpont-ba, s e korántsem egyszerû kérdéskört23 szerzô több oldalról közelíti meg. Azeddigi erdôs-sztyepp problémahalmaztúj megvilágításban tárják elénk a bota-nikus, zoológus, talajtanos, ökológusés erdész kutatók, s nemcsak kárpát-medencei, hanem eurázsiai léptékbenis tájékoztatást kapunk errôl a sajátosfiziognómiájú és mûködésû életközös-ségrôl. Megtudhatjuk, hogy a kárpát-medencei erdôs-sztyeppeknek két fôtípusa (kontinentális és szubmediter-rán) van, s hogy ezeket mely fôbb is-mérvek alapján lehet elkülöníteni, illet-ve továbbtagolni. A legizgalmasabb, azerdôsítés szempontjából sem elhanya-golandó kérdés az, hogy kialakulha-tott-e a szárazság miatt alsó erdôhatár amagyar Alföldön. Ugyancsak érdekes amúlttal foglalkozó fejezet, ahol a ter-môhelyi sajátságokon túl a tûz, legelôállatok és az ember tájhasználatát, mintformáló tényezôt, elemzik részletesen aszerzôk. Külön fejezetben javaslatot ta-lálunk az erdôs-sztyepp erdôk erdésze-ti kezelésére és regenerációjára, vala-mint a fenntartás és a hasznosítás lehe-tôségeire. 10 botanikus, illetve erdészkolléga elkészítette a hazánkban fenn-maradt alföldi erdôs-sztyeppek adatbá-zisát, melynek kivonatát is megtaláljuka kötetben. Részletes idézett és ajánlottirodalommal, valamint szakkifejezésekmagyarázatával zárul ez az igen értékesmunka. Ma, amikor a profitorientált ál-lami és a kibontakozófélben lévô ma-gánerdô-gazdálkodás, illetve a termé-szetvédelem párharcának lehetünk atanúi, nem lehet közömbös számunkraegy ilyen sokrétû tanulmány. Tudjuk,hogy mi volt, mi van, mit kellene ten-nünk azért, hogy az alföldi erdôs-sztyepp-foszlányok megmaradjanak,bizonyosan rehabilitálódjanak. De va-jon mindkét fél érdeke-e, hogy fenn-maradhasson e páratlan természeti ér-ték, az Alföld eredeti képének utolsóhírmondója?

Dr. Bartha Dénes


Amillennium évében a vasi me-gyeszékhelyt, Szombathelyt érteaz a megtiszteltetés, hogy idén

április 25–28. között otthont adhatott azimmáron V. Nemzetközi Erdôpedagógi-ai Konferenciának.

A hallgatói kör az Országos Erdésze-ti Egyesület Erdészeti Erdei IskolákSzakosztályának tagjaiból verbuváló-dott, míg oktatónk immár ötödször Ro-land Migende erdôtanácsos úr volt aDeutsche Waldjugend részérôl.

A téma, mely köré az elôadások ésgyakorlatok felsorakoztak, az AGENDA21 környezet- és természetvédelmi, va-lamint erdészeti vonatkozásai voltak.Mint tudjuk, az AGENDA 21 célkitûzé-seit 170 ország, köztük hazánk is elfo-gadta és aláírta.

Egy mondatban megfogalmazva a lé-nyeg a következôképpen hangzana:„Az AGENDA 21 a jövôt biztosító,hosszú távon fenntartható fejlôdés,másképpen a jövôbeli tartós fejlôdéskoncepciója”. Már az agenda szó jelen-tése is sokat mond: „az, amit tenni kell!”

Annak ellenére, hogy állami szinten1992 júniusában Rio de Janeiróban hazánkis elfogadta az AGENDA 21 céljait, nagyonsok tennivaló van, melyre sem állami, semalsóbb szinteken nem fordítanak kellô fi-

V. Nemzetközi Erdôpedagógiai Konferencia


gyelmet és energiát. Ugyanakkor a fejlettipari országok jelenlegi ipara, fogyasztásiszokásai, a polgárok életfilozófiája is mind-mind komoly tényezô, mely az AGENDA21 célkitûzései ellen hat.

Egy ismeretlen, de bölcs szerzô sze-rint akkor beszélhetünk magas életszín-vonalról, ha „az ember több pénzt adki, mint amennyije van azért, hogyolyan dolgokat vásároljon, amikre nincsszüksége, hogy imponáljon azoknak azembereknek, akiket ki nem állhat”.

No de térjünk vissza egy kínai köz-mondással saját környezetünkhöz: „mi-elôtt megváltoztatnád a világot, járd beháromszor a saját portádat”.

A környezetkímélô, hosszú távonfenntartható fejlôdés gondolata az erdé-szektôl indult el – melyre méltán büsz-kék lehetünk –, s innen vette át az ENSZAGENDA 21 programja.

Mindannyian sokat tehetünk saját ésgyermekeinek jövôjéért, talán a legsür-getôbb a megfelelô módon átadott in-formációk eljuttatása társadalmunkminden rétegéhez.

Végezetül egy afrikai közmondásraszeretném a nyájas olvasó figyelmét fel-hívni: „ha sok kicsi ember sok kicsi he-lyen sok kicsi dolgot tesz, akkor a világis változhat” – és ez ránk, magyarokra,erdészekre itt, Európa szívében is vo-natkozik!

Kép és szöveg:Bejczy Péter


Ismét versenyen zúgtak a motorfûrészek aBakonyban, ismét izgatott fakitermelôkkészültek a versenyszámokra és lesték elegymástól a szakmai fogásokat, hogy mi-nél eredményesebben végezhessenek aBalatonfelvidéki Erdô- és Fafeldolgozó Rt.által Huszárokelôpusztán rendezett faki-termelô versenyen.

Örvendetes ez manapság, amikor a fa-kitermelés – enyhén szólva – nincs divat-ban, amikor a fakitermelôket favágók-nak, sôt erdôirtóknak bélyegzi a média,amikor az utolsó Országos FakitermelôVerseny óta 12 év telt el, és amikor enneka szakmának a becsületét oly nehézfenntartani.

1988-ban, a Ropolyban rendezett XVII.Országos Fakitermelô Versenyt követôen1990-ben még tétova kezdeményezésselpróbálkozott az ERTI és a SEFAG egyújabb országos verseny megrendezésére,amit azonban szinte elsodort a privatizá-ció. A fakitermelôket vállalkozásba kény-szerítették, a velük való törôdésrôlkönnyû szívvel mondtak le az erdôgazda-ságok, szinte senkinek nem volt fontos,hogyan történik a fa kitermelése.

A mai közfelfogás szerint a fa nevelésétvégzô erdész – feltéve, ha ôshonos fafajthagy természetszerûen vegetálni – mégrendes ember, de a vágásérett fa kiterme-lôje szinte már közellenség, az általa kivá-gott fából azonban – az ács, az asztalos ésmások keze munkájával – ismét környe-zetbarát, természetes anyag válik.

Ebben a közhangulatban tehát igazánértékelendô a Balatonfelvidéki Erdô- ésFafeldolgozó Rt. vezetôinek, elsôsorbanMatyasovszky Albertnek és Diósi Gyulá-nak a „bátorsága”, amellyel felelevenítet-ték a régi fakitermelô versenyek hagyo-mányát. Nem elhanyagolható partneri tá-

mogatást kaptak ehhez a szándékukhozaz Andreas Stihl Kft.-tôl.

A 90-es években csupán néhány ha-sonló kezdeményezésrôl tudunk. Meg-említendô a Nyírerdô Rt. Guthi Erdészeté-nek több évben is megrendezett házi ver-senye, amely – részben a nemzetközi ver-senyszabályzat figyelembevételével – análuk dolgozó vagy munkát vállalni kívá-nó fakitermelô vállalkozók összeméréserévén kihatással van a következô évi vál-lalkozói díjakra.

1997-ben Fahasználati dolgozók tan-pályás oktatása címmel – az ERTI közre-mûködésével – versenyt rendezett a Ta-nulmányi Erdôgazdaság Rt. is, a TAEG ki-tûnô Fáber-réti tanpályáján.

Természetesen nem szabad megfeled-kezni az erdészeti szakmunkásképzô is-kolák által évente váltakozó helyszínenmegrendezett Szakma Kiváló Tanulója or-szágos versenyekrôl sem, amelyekenugyancsak a nemzetközi versenyszabá-lyokhoz közelítô szabályokat alkalmaz-nak. Ezek a versenyek „merítési” lehetôsé-get biztosítanak a Magyar Fakitermelô Vá-logatott vezetôjének a csapatkeresésgondjainak megoldásához.

Mert nemzetközi versenyek továbbra isvannak, sôt azokon egyre nagyobb szám-ban és egyre nagyobb felkészültséggelvesznek részt – elsôsorban – az európaiországok. Hogy ezeknek a versenyeknekMagyarország rendszeres szereplôje – sôtaz egyedüli ország, amely eddig mindenversenyen részt vett –, az a FakitermelésiMunkakultúra Alapítvány és az ôt támoga-tó motorfûrészgyártó cégek (korábban aStihl és a Husqvarna, 1998 óta a Stihl) ér-deme. Ez szinte kötelességünk is, hiszenaz elsô Nemzetközi Fakitermelô Versenyt– dr. Szász Tibor kezdeményezésére –

Fakitermelô verseny aBakonyban

Magyarország rendezte 1970-ben, az ak-kori Jugoszláviával közösen.

Ezért is tiszteletre méltó a Balatonfel-vidéki Erdô- és Falfeldolgozó Rt. kezde-ményezése, a hazai versenyzés újjáélesz-tésére. 1999 szeptemberében – ugyancsakaz Ugodi Erdészet területén – már rende-zett egy hasonló versenyt a BEFAG Rt. asaját dolgozói és a nála dolgozó vállalko-zók számára. A 2000. május 25-én rende-zett huszárokelôpusztai verseny szinte tel-jesen a nemzetközi szabályzat alapján bo-nyolódott, mindössze a pontozás történtegyszerûsített formában. A versenyen –vendégként – részt vett a Magyar Fakiter-melô Válogatott keret két tagja, Simon Ti-bor és Tóth József is. Az igazi küzdelemazonban a BEFAG Rt. erdészeteinek két-fôs csapatai között folyt a BEFAG Rt. általbiztosított pénzjutalmakért és a Stihl Kft.értékes tárgyjutalmaiért.

A csapatversenyt – szoros ered-ménnyel – az Ugodi Erdészet (Hasprai Ist-ván és Váliczkó Tamás) nyerte, aFarkasgyepüi Erdészet (Kaufmann Istvánés Hasprai Gyôzô) és a Devecseri Erdészet(Surányi Sándor és Vízi Zsolt) elôtt.

Döntésben Surányi Sándor (Deve-cser), gallyazásban Gróf István (Pápa), sze-relésben Balai Károly (Balatonfüred),kombinált darabolásban Hasprai Gyôzô(Ugod), lánckímélô darabolásban CsizaJános (Sümeg), egyéni összetettben pedigKaufmann István (Farkasgyepü) végzettaz elsô helyen.

A versenyizgalmak levezetését jól szol-gálta a huszárokelôpusztai vadászházban,a BEFAG Rt. által a versenyzôk, a bírók ésa vendégek számára biztosított jó hangu-latú estebéd.

A versenyen egymástól és fôleg a ven-dégként jelenlévô fakitermelô válogatottkerettagoktól sok értékes, apró és fontosszakmai fogást megtanultak a résztvevôk,ami bizonyára növeli a fakitermelésimunkakultúrájukat. Talán még ennél isfontosabb, hogy a Balatonfelvidéki Erdô-és Fafeldolgozó Rt.-nél dolgozó vállalko-zók és az rt. saját dolgozói is érezték, hogy„kenyéradójuk” odafigyel rájuk és megbe-csüli ôket. Ez pedig a mai világban na-gyon fontos érték.

A verseny résztvevôi sajnos már nemkerülhettek be a 2000. szeptember 20–24.közötti norvégiai XXIV. Fakitermelô Világ-bajnokságra utazó Magyar FakitermelôVálogatottba, mivel oda már korábban elkellett küldeni a nevezéseket, de – továb-bi fejlôdéssel – esélyük lehet, hogy 2002-ben Nagy-Britanniában képviselhessék amagyar fakitermelôket.

Gólya JánosFotó: Simon Tibor


A Szeniorok Tanácsa (SzT) 2000.május 3-án dr. Führer Ernô ERTIfôigazgató meghívására felkeres-

te a Püspökladányi Szikkísérleti Állo-mást. A szakmai út 15 résztvevôje azERTI mikrobuszaival utazott a KísérletiÁllomásra és vissza. Érkezést követôenaz SzT tagjai tisztelegtek az állomás ki-fejlesztésén munkálkodó nagy elôdök,többek között Kaán Károly mellszobraelôtt, majd az állomás bemutató épüle-tében megtekintették az állomás kutatá-si eredményeit bemutató tablókat. A ta-nácskozás dr. Führer Ernô üdvözlô ésbevezetô szavaival kezdôdött. Rámuta-tott arra, hogy az utóbbi néhány évbena kutatás anyagi feltételei nem romlot-tak ugyan, de nem is javultak. A kuta-tásra az éves költségvetésben évek ótaa GDP 0,8%-át szánják. Ilyenformán azERTI, így a Püspökladányi Kísérleti Ál-lomás is elsôsorban olyan feladatokmegoldásával kényszerült foglalkozni,amelyeket a gyakorlat a napi tevékeny-ségében azonnal hasznosítani tud, ésamelyeket hajlandó meg is fizetni. Akutatásnak azonban a jelenleginél na-gyobb kapacitással kellene foglalkoz-nia a szikes területeken, általában az al-földi viszonyok között, a fatermesztéselsôdlegességével, az erdôgazdálko-dásban a hosszú távúsággal, a tartamos-sággal és az erdô életét meghatározó bi-ológiai tényezôk kapcsolatrendszeré-vel. A Kísérleti Állomás összesen 407 haerdôt kezel, és folyamatosan gyarapítjaés gondozza az állomás körül létesített

arborétumot. Az alföldfásítás terén köz-vetlenül a gyakorlatot segítô szakta-nácsadást folytatnak. Ezt a tevékenysé-get és az általában itt felhalmozódottszellemi potenciált az állomás környe-zete elismeri és értékeli.

Csiha Imre állomásigazgató részlete-sen ismertette az állomás történetét és afolyó munkákat. Az állomást kötött, illet-ve szikes talajú és erdôs-sztyepp klímájútermôhelyek erdészeti hasznosítása és azerdôk fafaj-összetételének bôvítése céllalKaán Károly kezdeményezésére 1924-ben alapították. E munka fontos részevolt olyan fa- és cserjefajok kiválasztása,amelyek az ilyen termôhelyi és klimatikusviszonyok között növelik az erdôk ökoló-giai stabilitását és vadeltartó képességét.E cél megvalósítása érdekében dr. TóthBéla irányításával 1954-ben vette kezde-tét az arborétum telepítése. Az arboré-tumban eddig több, mint 1300 fa- és cser-jefajt próbáltak ki. Ebbôl 480 faj bizonyultaz adott viszonyok között megfelelônek.Dr. Magyar Pálnak az a megállapítása,miszerint az alföldfásításnak a vízgazdál-kodás az alapja, különösen érvényes aszikesek fásítására. Ezt bizonyították agyökérfeltárások is. A belvíz jelenlétéhezigyekeztek megválasztani az erdôtelepí-tési módszereket. Így pl. sikerrel alkal-mazták a szalmával kombinált bakhatástelepítést. A talajvízszint csökkentésérepl. kézzel ásott kutakat készítettek. Áttör-ve a szikréteget, hozzásegítették a felszínivíz bejutását az altalajba. Ezt a módszerttolólemezes traktorral készített kis „tavak”

létesítésével ma is sikeresen lehet alkal-mazni.

Érdemes külön is kiemelni az állo-más által létesített akácgénbankot, apusztaszil szelekciós gyûjteményt, a ko-csányos tölgy származási kísérletet, aligetesedô erdôk alátelepítési kísérleteit,a talaj-elôkészítés nélküli nyárerdô-fel-újítást és a nyár fajtabemutató területet.Végül megemlítjük még, hogy az állo-más részt vesz az EU által szervezett,nemzetközi nitrogén-visszapótlási mé-rési munkában.

Az ismertetôk és a hozzászólásokután a vendéglátók nevében dr. FührerErnô fôigazgató, az SzT nevében dr.Szász Tibor elnök az állomáson kine-mesített pusztaiszil szomorú változatátültette el emlékfaként. Záróprog-ramként bejárták az arborétumot, majdaz SzT elnökének elismerô és köszönôszavai után visszautaztak Budapestre.

Kép és szöveg: Dr. Szász Tibor

Joglesen:Magyar Közlöny

• 11/2000. (VI. 15.) OM r.A mezôgazdasági szaktanácsadó

szakmérnöki szakirányú továbbképzésiszak képesítési követelményeirôl 3341

A Földmûvelésügyi és VidékfejlesztésiMinisztériumnak a Belügyminisztérium-mal egyeztetett felhívása az erdôkre vo-natkozó országos tûzgyújtási tilalomazonnali hatályú elrendelésérôl 3663

Miniszteri rendeletek• 17/2000. (VI. 10.) FVM–PM e.r.

A mezei ôrszolgálat megalakításához,fenntartásához nyújtandó 2000. évi álla-mi hozzájárulás igénybevételeinek rend-jérôl és feltételeirôl 660

A növényvédô szerek forgalomba ho-zatalának és felhasználásának enge-délyezése, valamint a forgalomba ho-zatali és a felhasználási engedélyekvisszavonása 681

KözleményekAz 1999. évben kiadott és meghosz-

szabbított szakértôi engedélyek közzé-tétele 663

A Nemzeti Agrár Kutatási és Fejleszté-si Bizottság mellett mûködô szakértôimunkacsoportok tevékenységérôl és név-jegyzékérôl 676

Szeniorok Tanácsa a SzikkísérletiÁllomáson


A z OEE Erdészeti Erdei Iskola Szak-osztály hagyományteremtô szán-dékú kezdeményezésére 2000-

ben negyedik alkalommal kerül megren-dezésre az ERDÔK HETE országos ren-dezvénysorozat.

A természet csodáinak, szépségeinekmegismertetésén, megszerettetésén túlnem titkolt célunk az erdôgazdálkodástársadalmi jelentôségének, az erdô hoza-mainak tudatosítása, továbbá az erdészetikultúra terjesztése, szakmánk valós érté-kek szerinti kedvezô társadalmi megítélé-sének elérése.

Az erdô az erdész munkahelye, tevé-kenysége hivatás, életforma. Az erdôgaz-dálkodás az egészséges, „elvárt” hoza-mait teljesíteni tudó erdô, így az ökológi-ai egyensúly – s egyben jövônk egyik zá-loga. Nem csupán az erdôgazdálkodás-ban dolgozóké, velünk együtt a társada-lomé is, amivel a jövô generációinak szá-molunk el. Az erdészeti kultúra terjeszté-sét tehát nem lehet csupán szakmai,önös PR-érdekként tekinteni akkor, ami-kor hozamai a társadalom egészének jö-vôjére, ránk – emberekre, utódainkra,

azok életére, életünk minôségére van ha-tással.

Emlékeztetôül:Ezen indíttatástól vezérelve az erdô-

gazdaságok támogatásával, a szakosztály-tagok szervezésével a helyi adottságokra,lehetôségekre építve, az Erdôk Hete ren-dezvény az alábbi fôbb programokat kí-nálta 1999-ben az érdeklôdôknek:

• Erdôk Hete megnyitó Országos Kon-ferencia az „Erdô és az ember” címmelBudapesten, a Magyar Tudományos Aka-démia nagytermében

• „Nyílt napok”, rendezvények (az er-dôgazdálkodók, erdôgazdálkodás bemu-tatása)

• Erdészeti-szakmai kiállítások, ideig-lenes és állandó jelleggel. Az Erdôk Hetealkalmából ingyenes látogatási lehetôség-gel, szakvezetéssel

• Új oktatási létesítmények átadása• Az Erdészeti Rt.-k kezelésében lévô

arborétumok, parkerdôk stb. ingyenes lá-togatási lehetôsége szakvezetéssel

• Pályázati felhívások területi, illetve ré-giós kiterjedésben: általános és középisko-

lások részére – rajz, fotó, tanulmány stb.formában, erdôvel kapcsolatos témában

• Pályamunkákból rendezett kiállítá-sok, ünnepélyes díjátadások

• Erdei akadályversenyek, erdei totók,vetélkedôk – terepi megrendezésben

• Erdei kirándulások, tanösvénytúrákszervezése szakvezetéssel – gyalogtúrák,erdei kisvasutas kirándulás, kerékpártú-rák, lovas kocsis erdôjárás stb.

• Rendhagyó Erdészeti Erdei Iskolafoglalkozások ingyenes formában

• Rendhagyó iskolai órák – elôadásoktartása, dia-, videofilm-vetítéssel

• Pedagógusok részére szervezett szak-mai továbbképzés – erdôgazdálkodás éstársadalom témában. Az erdôgazdaságoknyújtotta lehetôségek bemutatása

• Erdészeti szakiskolák rendezvényeiAz 1999-es Erdôk Hete országos ren-

dezvénysorozat programjai a felmérésekalapján több tízezer tanulót, felnôttet moz-gatott meg. A résztvevôk visszajelzéseibôl arendezvények sikeresek, szakmánk propa-gálásának tekintetében eredményesek vol-tak. Remélhetôen az idén is azok lesznek.

Dósa Gyula szakosztálytitkár

Ismét Erdôk Hete

M E G H Í V ÓA Szombathelyi Erdészeti Rt. 2000. augusztus 17–19. között

az országos millenniumi rendezvényekhez kapcsolódóan

Erdôgazdálkodási és Erdôgazda Szakkiállítástszervez, melyre minden érdeklôdôt tisztelettel meghívunk.

A rendezvény helyszíne a Szombathelyi Erdészeti Rt. Sárvári Erdészeti Igazgatóságának hangulatos erdei környezetbenlévô Káld-Hidegkúti vadászháza. (A kiállítás helyszíne a 84-es fôútról, az 56-os km-nél leágazó, mintegy 5 km-es asz-faltozott erdei úton érhetô el, a lehajtás helyét tábla jelzi.)

A kiállítás ideje alatt a látogatók felvilágosítást kaphatnak az erdôtulajdonnal való gazdálkodás lehetôségeirôl és ezzelkapcsolatos jogszabályi kötelezettségekrôl.

A gépbemutatók során az erdôgazdák megismerkedhetnek gyakorlatban alkalmazott gépekkel, a gépkiállítók erdeikörnyezetben mutathatják be az általuk forgalmazott termékeket, termékújdonságokat.

A rendezvény lehetôséget biztosít szakmai találkozókra, tapasztalatcserékre. Kiemelt témaként kívánja a kiállítás bemu-tatni az állami erdészet integrátori funkciójának lehetôségeit.

Tekintettel a rendezvény céljára, a kiállítás megtekintése minden érdeklôdô számára ingyenes.

A kiállítás augusztus 17-én 10–17 óráig, augusztus 18-án és 19-én 9–17 óráig tart nyitva.E napokon a kiállítás területén az erdôgazdálkodási és egyéb gépbemutatók folyamatosan bárki számáramegtekinthetôk.

Bízunk benne, hogy sikerült felkelteni érdeklôdését, és Önt is a látogatók körében üdvözölhetjük:

Szombathelyi Erdészeti Rt.9700 Szombathely, Zanati u. 26.

Tel.: (94) 329-977 Fax: (94) 329-973

Documents

Erdészeti Lapok Tartalom · Erdészeti Lapok Az Országos Erdészeti Egyesület folyóirata CXXXV. évfolyam 7-8. szám (július-augusztus) Fôszerkesztô PÁPAI GÁBOR A szerkesztôbizottság