7
1. melléklet a 114/2013. (IV. 16.) Korm. rendelethez Javaslat a „Hercegi Batthyány-Strattmann kastélyegyüttes” megyei értéktárba történő felvételéhez Készítette: ………………………………………………………. (név) ……………………………………………………. (aláírás)

1 · Web viewA nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása A város északkeleti sarkán emelt épületről, a mai várkastély

  • Upload
    others

  • View
    1

  • Download
    0

Embed Size (px)

Citation preview

Page 1: 1 · Web viewA nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása A város északkeleti sarkán emelt épületről, a mai várkastély

1. melléklet a 114/2013. (IV. 16.) Korm. rendelethez

Javaslat a„Hercegi Batthyány-Strattmann kastélyegyüttes”

megyei értéktárba történő felvételéhez

Készítette:………………………………………………………. (név)……………………………………………………. (aláírás)…………………………………………. (település, dátum)

(P. H.)

Page 2: 1 · Web viewA nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása A város északkeleti sarkán emelt épületről, a mai várkastély

I.A JAVASLATTEVŐ ADATAI

1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve:

Körmendi Kulturális Központ Múzeum és Könyvtár

2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai:

Név: Móricz PéterLevelezési cím: Körmend 9900, Berzsenyi u. 11.Telefonszám: 06 94 410 415E-mail cím: [email protected]

II.A NEMZETI ÉRTÉK ADATAI

1. A nemzeti érték megnevezése

Hercegi Batthyány-Strattmann kastélyegyüttes

2. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása agrár- és élelmiszergazdaság egészség és életmód épített környezet ipari és műszaki megoldások kulturális örökség sport természeti környezet turizmus és vendéglátás

3. A nemzeti érték fellelhetőségének helye

Körmend, Batthyány-Strattmann László u. 3-5.

4. Értéktár megnevezése, amelybe a nemzeti érték felvételét kezdeményezik települési tájegységi megyei külhoni magyarság

5. A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása

A város északkeleti sarkán emelt épületről, a mai várkastély elődjéről csak 1459-ből van tudomásunk, melyet a korabeli oklevelek „castellum” elnevezéssel illettek. Építtetőjében az akkor Körmendet birtokló Szécsényi családot gyaníthatjuk. Ezt a négy saroktornyos, szabálytalan négyszög alaprajzú, egyemeletes várat, melyet vizesárok vett körül, s bejárata a nyugati oldalán volt, Batthyány I. Ádám az 1600-as évek közepén Filiberto Lucchese tervei alapján építtette át. Ezután már mind a négy oldalon emeletes épületszárnyak álltak, a tornyok ezek fölé magasodtak.

Az épületet a megváltozott igényeknek megfelelően Batthyány Lajos gróf, a későbbi nádor a 18. század első felében jelentősen átépítette. A védműből mozgalmas alaprajzi és tömegelrendezésű, európai barokk udvari pompát idéző kastélyegyüttest emeltetett Donato Felice de Allio tervei alapján. A kastély távolabbi környezetét is bevonták a hatáskeltés körébe: épületeit egyetlen észak-déli tengelyre fűzték föl, melyeknek két oldalán melléképületeket emeltek. A főépület előtt elhelyezkedő melléképületek közül a nyugati kocsiszín volt, itt tartották az udvari hintókat. A keleti épületben a hátaslovak istállója kapott

Page 3: 1 · Web viewA nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása A város északkeleti sarkán emelt épületről, a mai várkastély

helyet, falán kétoldalt hét-hét falba épített vörös márvány etetővályúval. A déli udvar kétemeletes épületei közül a nyugati volt a lovarda. A keleti épület többféle célt szolgált. Földszintjén volt a nagyobbik Sala Terrena, a festéssel gazdagon díszített, márványoszlopsoros nyári nagyterem. A felette lévő kisebb csarnok ugyancsak ünnepi alkalmak céljaira szolgált. Az egyterű második emeleten abban az időben a levéltár és a könyvtár helyezkedett el. A következő, szemben lévő épületek szolgálati lakások voltak, itt lakott a hitbizományi jószágigazgató és a körmendi várnagy. A kastélyt a 19. században többször is átalakították, az épület klasszicista homlokzatot, erkélyt és manzárd-tetőt kapott. 1915-ben dr. Batthyány László örökölte meg a hercegi címet és a hitbizományt. Az ő nevéhez fűződik a reprezentatív II. emelet átalakítása, és gazdag neobarokk stukkódíszítésének elkészítése 1920-ban.

1945-ben Batthyány-Strattmann II. László kénytelen volt a körmendi kastélyt elhagyni, melyet az orosz hadsereg foglalt el. Az épületben laktanyát alakítottak ki, ez erkélyt tankokkal döntötték le. Amikor az orosz katonák 1957-ben elhagyták a kastélyt, a főépület berendezései ugyan már nem, de belső dekorációja még épségben megvolt. Ezt követően a kastély belső tereit több ízben is érzéketlen módon megváltoztatták, közülük az 1960-as évek elején kollégiummá történő átalakítás volt a legkártékonyabb. Ekkor leverték a reprezentatív szint gazdag stukkódíszeit, falakat bontottak el, melyek anyagát nem szállították el, hanem feltöltésként elhelyezték a földszinti helyiségekben. Az utolsó nagyobb átalakítás 2001-ben történt, amikor a kastélykápolnát állították helyre eredeti, 3 szintes formájában.

6. Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

Körmend ékessége a hercegi Batthyány-Strattmann-kastély, az ország egyik legjelentősebb műemlék együttese. Magyarországon öt kastélyegyüttes került a kiemelt kastélyok közé, melyek a magyar kastélyépítészetet leginkább reprezentáló alkotások: az óbudai Zichy-kastély, a fertődi Esterházy-kastély, a gödöllői Grassalkovich-kastély, a körmendi Batthyány-Strattmann kastély és a keszthelyi Festetics-kastély. A körmendi műemlék hosszú históriájával a fentiek közül is kiemelkedik, hiszen a barokk kastély megalkotásához felhasználták a 15. századi várkastélyból a 17. század folyamán kiépített végvár falait.

A kastély építészettörténeti fontossága mellett jelentőségét növeli, hogy az ország történetében fontos szerepet játszó Batthyány család hercegi ágának központja volt évszázadokon át, valamint a főúri família az épületben halmozta fel nemzetközi hírű gyűjteményeit. A kastély leltáraiból és a fennmaradt enteriőrfotók alapján tudjuk, hogy a főúri rezidencia hercegi pompával volt berendezve. A barokk és rokokó bútoroknál is nagyobb értéket jelentettek a 2. világháború előtt a kastélyban őrzött gyűjtemények: a történettudomány számára rendkívül fontos családi levéltár, a tartalmilag és kötészetileg értékes könyvtár, valamint az országosan is jelentős fegyvertár.

Mindezek arra predesztinálják a körmendi hercegi Batthyány-Strattmann kastélyegyüttest, hogy kiemelkedő nemzeti értékeink közé kerüljön.

7. A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források)

Dr. Nagy Zoltán: A körmendi Batthyány várkastély évszázadai. Körmend, 2003. A Batthyányak évszázadai. Kiállítási katalógus. Szerk.: Zsámbéky Monika.

Szombathely-Körmend, 2005. A Batthyányak évszázadai. Tudományos konferencia Körmenden. 2005. október 27-

29. Szerk.: dr. Nagy Zoltán. Körmend-Szombathely, 2006. Móricz Péter: Vár a kastély – A körmendi hercegi kastély évszázadai. Kiállításvezető.

Körmend, 2013.

Page 4: 1 · Web viewA nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása A város északkeleti sarkán emelt épületről, a mai várkastély

http://muzeumkormend.wix.com/muzeumkormend#!kastely/c2ib

8. A nemzeti érték hivatalos weboldalának címe:

III.MELLÉKLETEK

1. Az értéktárba felvételre javasolt nemzeti érték fényképe vagy audiovizuális-dokumentációja

A körmendi Batthyány-kastély főépülete

Page 5: 1 · Web viewA nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása A város északkeleti sarkán emelt épületről, a mai várkastély

A körmendi kastélyegyüttes

2. A Htv. 1. § (1) bekezdés j) pontjának való megfelelést valószínűsítő dokumentumok, támogató és ajánló levelek

3. A javaslathoz csatolt saját készítésű fényképek és filmek felhasználására vonatkozó hozzájáruló nyilatkozat