Az észak-alföldi régió bemutatása (I.)...Az észak-alföldi régió Magyarország és a természetföldraj-zi nagytáj, az Alföld északkeleti részén fekszik, s hosszabb határszakaszokon

Az észak-alföldi régió Magyarország és a természetföldraj-zi nagytáj, az Alföld északkeleti részén fekszik, s hosszabbhatárszakaszokon Ukrajnával és Romániával, és rövid – né-hány kilométeres szakaszon – Szlovákiával határos. Az or-szág területének egyötödét (19,1%), népességének 15,2%-át magába foglaló régió fekvését, adottságait és jövõbeni le-hetõségeit tekintve ellentmondásos helyzetben van. A régióföldrajzi fekvése ugyanis részben kedvezõ, mert három or-szággal szomszédos, ily módon az Európai Unióban hídsze-repet tölthet be a kelet-nyugati kapcsolatokban és távlato-san a terjeszkedõ Európa keleti kapujává válhat. Másfelõlviszont kétségtelen tény, hogy a régió éppen fekvése miattválhatott az 1990-es években a rendszerváltó folyamatvesztesévé, mivel a hagyományosan elmaradott és egyresúlyosabb munkanélküliséggel terhelt térség – elveszítvekorábbi gazdasági kapcsolatait és piacait – nem tudott aNyugatról érkezõ mûködõ tõke célterületévé sem válni. Ígykevés esélye maradt a lemaradás csökkentésére, bár biztatókilátásokat ígér; a régió multiregionális értelemben nyitott aszomszédos és a határ közeli országok (Szlovákia, Romá-nia, Ukrajna és Lengyelország) irányába – akár a távolabbiOroszország és Ázsia felé is –, ami az egyre erõsödõ együtt-mûködésekben is megmutatkozik. A régió tehát egyszerrerendelkezik keleti multilaterális (Kárpátok Eurorégió), illet-ve bi- vagy trilaterális, határon átnyúló intézményesültinterregionális kapcsolatokkal (Interrégió Együttmûködés amagyar Szabolcs-Szatmár-Bereg, az ukrán Kárpátalja és aromániai Szatmár megyék között; magyar–román viszony-latban pedig a Hajdú-Bihar–Bihor Eurorégió és aBihar–Bihor Eurorégió) és egyéb kooperációkkal, valamintkapu (gateway) funkciókkal (pl. Záhony és Térsége Vállal-kozási Övezet, Debrecen makroregionális szerepköre stb.révén). A régió nyitottsága egyszersmind Nyugat felé is ér-vényesül, miután meghatározó európai tranzit útvonalakszelik át kelet-nyugati irányokban

Az észak-alföldi régió természetföldrajzi értelemben azAlföld nagytáj északkeleti harmadát öleli fel, s a 7 közép-tájból és 18 kistájból álló térség három (Hajdú-Bihar,Szabolcs-Szatmár-Bereg, Jász-Nagykun-Szolnok) megyétés 27 statisztikai kistérséget foglal magában. Magyarországagrárfejlesztése szempontjából súlyponti stratégiai területetképez. A régiót Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok ésSzabolcs-Szatmár-Bereg megye közigazgatási területe al-kotja, s az észak-alföldi régió a dél-alföldi után Magyaror-szág második legnagyobb területû (17729 km2) és népessé-gû (1 millió 525 ezer fõ) tervezési-statisztikai régiója.

A régió három megyéjében viszonylag kevés, 389 tele-pülés található (Hajdú-Biharban 82, Jász-Nagykun-Szol-nokban 78, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében pedig229), közülük 2007. január 1-jén 63 volt városi rangban,amelybõl a megyei jogú városok száma három. A megyékközül területileg Hajdú-Bihar a legnagyobb, a 6211 km2-nyi terület az ország területének 6,7%-át teszi ki, amivel azország megyéi rangsorában az elõkelõ negyedik helyetfoglalja el. Területileg ugyanakkor a másik két megye,Jász-Nagykun-Szolnok (5582 km2) és Szabolcs-Szatmár-

Bereg (5936 km2) 6,0%-os, illetve 6,4%-os részesedésévelugyancsak tekintélyes méretet foglal el Magyarország tér-szerkezetében. Népességszámát (579 ezer fõ) és arányát(5,7%) tekintve viszont Szabolcs-Szatmár-Bereg a legné-pesebb megye a régióban. Hajdú-Bihar megye 547 ezer fõ-nyi (5,4%) népességével ugyancsak a negyedik helyetmondhatja magáénak a megyék sorrendjében, míg Jász-Nagykun-Szolnok megye lakosságának a száma 407 ezerfõ (4,0%). A településszerkezet valamelyest kiegyensúlyo-zottabb, mint az Alföld nagyrégió másik felét kitevõ dél-al-földi régióban, vagyis a kisebb (1000 fõ alatti) és a na-gyobb (1000–5000 lakosú) falusi települések száma csak-nem azonos. A városlakók aránya – a valós urbanizációsviszonyokat tekintve – relatíve magas, 2005-ben 64,6%volt. A térség gazdasági helyzete rosszabb az átlagosnál, éskelet-magyarországi összehasonlításban is kedvezõtlen,bár gazdasági szerepe messze nem elhanyagolható.

A többi régióhoz viszonyított elmaradottság egyik alap-vetõ oka az alacsony jövedelemtermelõ képesség. A régióaz országos GDP elõállításából mindössze tíz százalékkalrészesedik, az egy fõre jutó GDP-átlagok alapján a hazairégiók rangsorában az utolsó helyet foglalja el. A gondokforrása továbbá, hogy fejletlen a közlekedési infrastruktú-ra, jóllehet az M3-as autópálya Debrecenig és Nyíregyhá-záig történõ továbbépítése jelentõsen javít a helyzeten, áma fõutak közül a 4-es számú út túlterheltsége már egyre el-viselhetetlenebb, az alsóbbrendû utak állapota pedig szin-tén nagyon rossz.

A régió városai közül Debrecen tartozik a „regionáliscentrumok” közé gazdasági súlypont-szerepe, nemzetközihírû egyeteme és az innovációkra épülõ gazdasági fejlõdésszellemi bázisa miatt. Nyíregyháza gazdaságára jellemzõaz intézményi és kereskedelmi szolgáltatások átlagosnálnagyobb súlya a helyi gazdaságban. A gazdasági szerkeze-tet erõsítették a város népességéhez viszonyítva nagy lép-tékû és rendkívül gyorsan felfutó kereskedelmi beruházá-sok, valamint a pénzügyi szolgáltató hálózatok terjeszke-dése. A város (szub)regionális szerepkörének meghatáro-zói a kereskedelmi, vásárvárosi, üzleti szolgáltatási tevé-kenységek és a román-ukrán-szlovák határ közelségérealapozott nemzetközi funkciók lehetnek. Szolnok gazdasá-gában a legnagyobb a feldolgozóipar súlya, amelynek pri-vatizációja országos összehasonlításban is jelentõs külföl-di befektetéseket vonzott. A várost régión belüli excentri-kus fekvése és erõs külsõ kapcsolatrendszere, valamintközlekedési adottságai egyaránt alkalmassá teszik a regio-nális logisztikai centrum-szerep betöltésére.

A régió gazdasági szerkezetében az ipar és a szolgálta-tás a meghatározó, de továbbra is jelentõs szerepet tölt bea mezõgazdaság. A mezõgazdaság mintegy 11%-kal járulhozzá a régió GDP-jéhez, amely kétszerese az országos át-lagnak, miközben az ipar mindössze közel 10%-kal része-sedik a régió GDP-jébõl. Az iparban meghatározó a tõke-igényes vegyipar, ruházati ipar, élelmiszeripar, illetve a

Az észak-alföldi régió bemutatása (I.)

Folytatjuk; a borító 3. oldalán

„Tolle, lege et fac!” 32008. szeptember–október

Tisztelt Olvasónk!

„A föld szeretete a haza szeretete”(a DE AMTC fõbejáratának oszlopfelirata)

„...áldott földetek – ha jól és szakszerûen mûvelnétek – kétszer-háromszor több lakost tartana el,

mint amennyit most eltart.”(Comenius Amos János)

„Egy mákszemnyi praktikus elv és ismerettöbbet ér egy másányi theóriánál.”

(Balásházy János)

A Debreceni Egyetem Agrár- és Mûszaki TudományokCentruma 2008-ban ünnepli a debreceni gazdasági és ag-rár-felsõoktatás 140. évfordulóját. Intézményünk történel-mi gyökerei a XIX. század közepéig nyúlnak vissza. Az1850-es években Debrecen város bölcs vezetõi felismer-ték, hogy a mezõgazdaság fejlesztése adottságainál fogvaaz egyetlen lehetõség, amely a Tisza mente és a Tiszántúlterületét a nemzet legértékesebb éléskamrájává teheti. Tu-dós szakemberek, tanárok közös akaratával 1868-ban nyi-totta meg kapuit a debreceni Országos Felsõbb GazdaságiTanintézet. Nem sokkal a keszthelyi Georgikon és a némettannyelvû óvári Tanintézet életre keltése után Debrecenbenis megindult a magyar nyelvû oktatás.

A taninézet alapítása azt bizonyítja, hogy felelõsséggelgondolkodó eleink tudták, hogy iskolázott, csiszolt elmék-re, jól felkészült mezõgazdákra van szükség a természetadta kincs, a föld mûveléséhez. Az elsõ tiszántúli felsõok-tatási intézmény többszöri átalakulás után, 1953-ban Deb-receni Mezõgazdasági Akadémiaként alakult újjá, 1962-tõlAgrártudományi Fõiskolaként folytatta tevékenységét.1970-ben alapították meg a Debreceni AgrártudományiEgyetemet a debreceni Mezõgazdaságtudományi Egyete-mi Karral és a szarvasi Öntözéses és Meliorációs FõiskolaiKarral. További bõvülést jelentett 1972-ben a mezõtúriMezõgazdasági Gépészeti Fõiskolai Kar, 1976-ban a Kar-cagi Kutató Intézet, majd 1992-ben a Nyíregyházi KutatóKözpont csatlakozása. Az intézmény életében új korszakkezdetét jelenti a 2000. január 1-jén megalakult integráltDebreceni Egyetem, melynek szervezeti keretében 1 karralés 2 kutatóintézettel kezdte meg mûködését az Agrártudo-mányi Centrum. 2002. szeptember 1-jén alakult meg azAgrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar. Az integrációbóladódó elõnyökkel bõvültek lehetõségeink. A Mûszaki Kar-ral kibõvült centrum 2008-ban már 3 egyetemi karral és 3kutatóintézettel büszkélkedhet.

A Debreceni Egyetem az ország egyik legjelentõsebbtudásközpontja, a régió kutatási-fejlesztési potenciáljánakmeghatározó bázisa. 15 karával az ország legszélesebbképzési spektrumú felsõoktatási intézménye, hallgatóinak

száma közel 32 ezer. Az integrált egyetem szerves része azimmár 140 éves hagyományokkal rendelkezõ agrár-felsõ-oktatási intézmény. A Debreceni Egyetem Agrár- és Mû-szaki Tudományok Centruma az agrár-felsõoktatás és mû-szaki képzés, kutatás és szaktanácsadás központja és koor-dinátora a Tiszántúlon, küldetése a mezõgazdaság, a kör-nyezet és a vidék fejlesztése Kelet-Magyarországon. Tevé-kenysége szolgálja egész Magyarország fejlõdését és az or-szág nemzetközi hírnevének erõsítését. Az intézmény amezõgazdasági oktatás és a mûszaki szakemberek képzésemellett az ipar, az élelmiszeripar, a környezetvédelem, atermészetvédelem, a vadgazdálkodás, a szaktanácsadás, aszolgáltatások, a kereskedelem, a szakigazgatás és a pénz-intézetek számára képez elméleti és gyakorlati ismeretek-kel rendelkezõ, a tanultakat alkalmazni és önállóan tovább-fejleszteni tudó, kiemelkedõ szervezõ és irányító feladatraképes innovatív szakembereket. Az itt szerzett konvertál-ható diplomával sokan helyezkednek el az államigazgatás-ban, az önkormányzati szférában, a különbözõ belügyi ésrendvédelmi szerveknél. A Mûszaki Kar csatlakozásávallétrejött a mûszaki, az agrártudományi és a gazdasági tudo-mányterületeken a közös kutatás és fejlesztés lehetõsége.

Az Agrár- és Mûszaki Tudományok Centrumának kara-in (Agrár- és Vidékfejlesztési Kar, Mezõgazdaságtudo-mányi Kar, Mûszaki Kar) 17 alapszak, 10 már akkreditáltmesterszak és 8 felsõfokú szakképzés közül választhatnaka hallgatók. Az érdeklõdõk számos szakirányú továbbkép-zésbe is bekapcsolódhatnak. A széleskörû gazdasági kap-

Ismert, hogy a Debreceni Egyetem Agrár- és Mû-szaki Tudományok Centruma (AMTC) ebben azévben ünnepli a debreceni gazdasági és agrárfel-sõoktatás megindításának 140. évfordulóját. Ezenünnepi alkalomból szakfolyóiratunk tematikusszámmal tiszteleg agrárfelsõoktatásunk, -kutatá-sunk és -fejlesztésünk e jeles intézménye elõtt. Mi-elõtt e jelentõs évforduló okán átadom a szót Prof.Dr. Nagy János úrnak, az AMTC prorektorának,centrumelnökének, nem mulaszthatom el, hogygratuláljak ahhoz a színvonalas oktatási és képzé-si munkához, amely az egyetemet ma jellemzi!Szorosan kapcsolódik az itt folyó oktatási tevé-kenységhez az az összehangolt térségi kutatás-fej-lesztési mûhelymunka, amelynek hatásai mármutatkoznak és amelyek súlya a jövõben csak nö-vekedhet. Ezért is örömmel nyújtjuk át Tisztelt Ol-vasóinknak a regionális szemléletû fejlesztésimunka elõremutató, több más térségben is alkal-mazható, modellértékû tapasztalatait.

(A SZERK.)

4 „Tolle, lege et fac!” 2008. szeptember–október

csolatrendszer, a térség vállalataival, cégeivel való együtt-mûködések biztosítják a gyakorlati képzés feltételeit. Azagrár-mûszaki képzésben összesen 6700 hallgató veszrészt. Az intézmény tudományos potenciálja és teljesítmé-nye, a magasan kvalifikált oktatók, kutatók száma, az ok-tatás színvonala a jövõben is biztosítja az itt szerzett diplo-ma értékállóságát. A centrum négy doktori iskolája megha-tározó szerepet tölt be a tudományos utánpótlásban.

A kutatást három kutatóintézet szolgálja: a szikes tala-jon és kedvezõtlen körülmények között gazdálkodó Karca-gi Kutatóintézet, a homoktalajon mûködõ Nyíregyházi Ku-tatóközpont és az állattenyésztési, növénytermesztési, va-lamint kertészeti osztályokkal egyaránt rendelkezõ, löszhá-ton gazdálkodó Debreceni Tangazdaság és Tájkutató Inté-zet. A szaktanácsadási tevékenységet a közelmúltban létre-jött Regionális Szaktanácsadási Központ koordinálja azészak-alföldi régióban, melynek feladata a területi szakta-nácsadási központok mûködésének összehangolása és fel-ügyelete, a termelõk, szakmai civil szervezetek tájékozta-tása, térségi nagyvállalatokkal való kapcsolat építése.

Az intézmény kiterjedt hazai és nemzetközi kapcsola-tokkal rendelkezik: 355 hazai és 200 nemzetközi partnerrelmûködik együtt. Kutatási-fejlesztési tevékenységének

döntõ része a régió vállalatainak bevonásával folyik. A ma-gasan kvalifikált mezõgazdasági szakemberek iránt a jövõ-ben is megmarad, illetve nõ a kereslet, mert a mezõgazda-sági válság leküzdéséhez szükség van a termelési szerkezetmodernizálására, új agrárstruktúrák kialakítására, a minõ-ségi agrár- és vidékfejlesztési program teljesítéséhez nél-külözhetetlen emberi erõforrások biztosítására. A terület-és vidékfejlesztési szakemberek képzése a térség egészgazdasági életének fejlõdésére is kedvezõ hatást gyakorol.

A regionális tudományok oktatása, kutatása során intéz-ményünk szoros kapcsolatot alakított ki az MTA Regioná-lis Kutatások Központjával. Az együttmûködésben megha-tározó szerepet játszik a kutatóhálózat Debreceni Osztálya.A kutatásban új irányt jelentenek a bioenergetikai kutatá-sok: a más és más növényekre alapozott bioetanol ésbiodízel elõállítás rendszertechnológiai vizsgálata, vala-mint a biohajtóanyag ipari méretû elõállításának kidolgo-zása és környezetvédelmi célú felhasználása. A kutatásokata Károly Róbert Fõiskolával és a Nyugat-MagyarországiEgyetemmel közösen végezzük.

PROF. DR. NAGY JÁNOS

PROREKTOR, CENTRUMELNÖK

Nemzetközi agrárpiaci kilátások2008

A Földmûvelésügyi és VidékfejlesztésiMinisztérium támogatásával az Agrár-gazdasági Kutatóintézet gondozásábanelkészült a Nemzetközi agrárpiaci kilá-tások 2008 c. kiadvány. A mezõgazda-ság bármely ágazatában, a termelésben,gyakorlatban vagy irányításban dolgo-zók számára egyaránt haszonnal forgat-ható kiadvány a fõbb növényi termékekvilágpiaci kilátásait taglalja részletei-ben. Ismerteti az állati termékek világ-piaci helyzetét is. Kérdéseket tesz fel ésválaszol meg az élelmiszerárak, az

energia- és bioüzemanyag, a mezõgazdasági termelés, a piac és kereske-delempolitika problémaköreiben. Javaslatokat tesz és megoldásokat kí-nál a világgazdaságban tapasztalható válságjelenségekre. Átfogó intéz-kedések szükségességét hangsúlyozza a válság okainak megfelelõ keze-lése érdekében. Új nemzetközi irányító rendszer kialakítását sürgeti, jólkoordinált globális és nemzeti intézkedések segítségével.

A jóltájékozottság ma már alapvetõ igény, s ehhez érdemi segítségetnyújt az AKI legfrissebb tanulmánykötete. (A SZERK.)

Kutatás-fejlesztésaz ErdészetiTudományosIntézetben

A közelmúltban jelent meg a110. éves Erdészeti Tudomá-nyos Intézet soros szakkiad-ványa, amely az erdészetiökológia és az ültetvényszerûfatermesztés terén elért leg-utóbb kutatási eredményeketismerteti. Külön fejezet fog-lalkozik „A tartamos erdõgaz-dálkodás az erdõvel, mint ter-mészeti erõforrással” kérdés-körével. Az erdõvédelem ak-tualitásai és a folyamatban lé-võ nemzetközi együttmûkö-dések is helyet kaptak a köz-lemények sorában.

O. I.


Az Elsõ Magyar Földgáz és Energiaszolgáltató Kft.(EMFESZ Kft.) fejlesztési tervei szerint egy 2400 MWösszteljesítményû földgázra alapozott, villamos energiátelõállító kombinált ciklusú erõmû fog épülni Magyaror-szág keleti háromhatár szegletében, az észak-alföldi régió-ban, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Baktalóránt-házi Kistérségben.

Az erõmû központi épületegyüttesének alapkövét 2008júniusában Nyírtass településen helyezték el. A régiót átfo-gó nagyléptékû fejlesztési stratégia kialakítására és a prog-ram megvalósítására az EMFESZ Kft. és a DebreceniEgyetem célirányos, hatékony együttmûködést alakított ki.

Magyar professzori csoport – nemzetközi együttmûkö-déseket és tapasztalatokat is hasznosítva – elkészítette aMagyarország keleti három-határ szeglet térségében meg-valósítandó 2400 MW összteljesítményû kombinált ciklu-sú hõerõmû hõenergetikai elemzését és hõhasznosításistratégiáját.

Az erõmû elsõ 800 MW teljesítményû egysége 2011-ben kezdi meg mûködését, így idõszerû és célszerû ahõhasznosítás konkrét irányainak, lehetõségeinek és felté-teleinek, s egyéb más összefüggéseinek a meghatározása.

MAGYARORSZÁG ENERGIAHELYZETE, ÉRTÉKELÉS

Áttekintettük a hazai energiaipar múltját és megfogal-maztuk a jövõbeni kilátásait. A hazai energiafelhasználásmásfél évtized alatti csekély növekedése, stagnálása egyintenzív GDP növekedés mellett történt. Ez utal a gazdasá-gi szerkezetváltásra, a nagy energiafogyasztók megszûné-sére (1. ábra).

Magyarország a GDP tekintetében kevésbé hatékonynagy energia felhasználó (2. ábra), és a primer energiafel-használás vonatkozásában az EU rangsor végén áll (3. ábra).

Magyarország keleti háromhatár-szeglete mind a villa-mos energia (4. ábra), mind pedig a gázenergia tekinteté-ben (5. ábra) nagy fajlagos sûrûséget mutat.

Az európai villamos és gázenergia rendszerek szem-pontjából Magyarország geopolitikai szerepét – fõként kö-zép-kelet-európai vonatkozásban – egy erõmû megvalósí-tásával különösen növelheti.

Egyértelmûen látható, hogy a földgáz, mint az egyiklegfontosabb energiaforrás szerepe és jelentõsége nõ (1. sz.

Az erõmû-hulladékhõ hasznosításának fejlesztési irányaiMagyarország keleti háromhatár szegletében

1. ábraA bruttó energia felhasználás és a GDP alakulása

1993–2004 idõszakában

2. ábraA GDP-re vetített fajlagos energia felhasználás alakulása

az EU tagországaiban

3. ábraMagyarország elhelyezkedése a primer energiafelhasználás

rangsorában az EU tagországai között


táblázat). Az 1. sz. táblázat a primer energiahordozók fel-használásának alakulását mutatja a következõ évtizedek-ben az Európai Unió térségében. A feltüntetett mérõszá-mok jól mutatják a földgáz felhasználásának tendenciózusnövekedését.

A tendencia még inkább alátámasztja aktualitását és je-lentõségét e cikkben szereplõ 2400 MW össz-teljesít-

ményû földgáz üzemû erõmû, hulladékhõ hasznosítás ré-vén megvalósuló hatásfokozásának.

KOMBINÁLT CIKLUSÚ ERÕMÛHULLADÉKHÕ HASZNOSÍTÁSI RENDSZERE

A kombinált ciklusú hõerõmû (továbbiakban: erõmû)hõhasznosítási rendszere szabályozott körülmények közöttelõállított („üvegházakban”) mezõgazdasági – fõként zöld-ség – termék elõállítást jelent. A rendszer alapelemeit a kö-vetkezõ (6. ábra) tartalmazza.

A 6. ábrán bemutatott rendszer sajátossága, egyben kü-lönlegessége az a hõhasznosítási egység, mely fõként zöld-ségterméket és dísznövényt állít elõ, de a haltenyésztés, aszárító üzemek, valamint a fûtött tárházak is a hõhaszno-sítás szerves egységei lehetnek.

Az erõmû hõhasznosítási rendszer többlethatáskéntnégy különleges elõnyt, újdonságot eredményez:(1.)A kombinált ciklusú hõerõmû rendszer termikus hatás-

foka a tervezhetõ 54% körüli értékekhez képest lénye-gesen megemelkedik, a kapcsolt hõhasznosítási rend-

szer alkalmazásával.(2.) A kombinált ciklusú hõerõmû hul-ladékhõ hasznosítása révén élelmiszertermékeket állít elõ és ehhez kötõdõhõenergia szolgáltatásokat végez, ígya környezõ és a keleti szomszédos ha-tárterekben megvalósuló társadalmi-,gazdasági-, természeti- és humán kör-nyezet beágyazottsága különlegesenmagas szintû lesz.(3.) A hulladékhõ hasznosítása ered-ményeként a hõerõmûbõl távozó hõen-ergiakvantum olyan alacsony szintû,

4. ábraMagyarország keleti háromhatár-szeglet villamos energia hálózat

térségi rendszere és strukturális potenciálja

6. ábraErõmû hõhasznosítási rendszer

5. ábraMagyarország keleti háromhatár-szeglet villamos energia hálózat

térségi rendszere és strukturális potenciálja

1. táblázat

A PRIMÉR ENERGIAHORDOZÓK FELHASZNÁLÁSA 2000–2030 KÖZÖTTAZ EU TÉRSÉGÉBEN

Primerenergia-hordozó 2000 2010 2020 2030

Szilárd tüzelõanyagok 30,1 37,4 50,8 65,7

Folyékony tüzelõanyagok 76,5 81,4 86,1 88,5

Földgáz 49,5 61,4 75,3 81,4

Összesen 47,2 53,3 62,1 67,5

(Forrás: Csom Gy. 2006.)


hogy az – garantáltan – semmiféle környezeti károsítástnem okoz.

(4.)A hõhasznosítási egység a zöldség-dísznövény elõállí-tás hõmennyiség és hõfok szabályozását, valamint anövények intenzív növekedéséhez a CO2 trágyázást agázturbinától távozó (CO2 tartalmú) füstgázzal végzi,így a füstgáz a levegõ CO2 tartalmát nem növeli, sõt azerõmû saját értékeihez képest csökkenti. Mindezek azerõmû számára elõírt CO2 kvóta kedvezõ teljesítéséhezhozzájárulnak, s kihasználható elõnyöket jelentenek.

A HÕHASZNOSÍTÁSI EGYSÉG FELÉPÍTÉSEA kombinált ciklusú hõerõmû hõenergetikai adatait ki-

indulási alapként az alábbiak szerint vettük figyelembe. Aszámszerûsítéshez az erõmû I. beruházási fokozatában ki-építendõ 800 MW teljesítményû egységét vettünk figye-lembe.

A hulladékhõ szolgáltatás alapadatai (800 MW tengelyteljesítményû gázturbina hulladékhõje)Hulladékhõ ~ 1180 MWHulladékhõvel termelt gõz tömegárama ~ 320 kg/sec

(száraz telített gõz)Gõznyomás 2,5 barGõz hõmérséklet 120-130 °C

A hõhasznosítási egység az alábbi rendszerkapcsolato-kat feltételezõ és mûködtetõ egységekbõl áll:TERMELÕ EGYSÉGEK— Zöldség termesztés— Dísznövény termesztés— Fûszernövény termesztés— Melegvízi haltenyésztés— Szárító üzemekSZOLGÁLTATÓ EGYSÉGEK— Hõ- és füstgáz szolgáltatás— Szerek- és anyagok biztosítása (tárházak, raktárak)— Mûszaki-technológiai szolgáltatások (üzemfenntartás,anyag, alkatrész stb.)— Szállítás, anyagmozgatásA TERMÉKEK TÁROLÁSA— Szabályozott légterû raktárak

A hõhasznosítási egységek rendszertervét a 7. ábra mu-tatja be.

A hõhasznosítási rendszerben elõállított termékfélesége-ket, termelési méreteket és az üzemi mûködés kezdetét a 2.sz. táblázat mutatja be.

A 2. sz. táblázatban a zöldség és dísznövény termékeket,azok termelési méreteit, s az üzemi mûködés kezdeti idõ-pontjait mutattuk be. A további hõhasznosítási projekteketa 3. sz. táblázatban szemléltetjük.

A rendelkezésre álló feltételek lehetõvé teszik a legkor-szerûbb technológia (a high-tech) alkalmazását és ennekrévén a csúcsminõségû (top-quality) termékek elõállítását.Ezzel lehetõvé válik a legtehetõsebb, legigényesebb, ún.luxus fogyasztói kör elérése. Ilyen potencionális vásárlóiréteg fellelhetõ tõlünk nyugatra és tõlünk keletre. Számosérv szól amellett (piacok viszonylagos közelsége, kisebbszállítási távolság, korábbi kereskedelmi kapcsolatok),hogy nekünk elsõsorban ez utóbbira kell építeni. Ennek ér-dekében mielõbb fel kell tárni és hasznosítani kell a „kele-ti” piacokban rejlõ lehetõségeket.

A változóban lévõ idõjárás mellett csúcsminõségû áruma már csak szabályozható körülmények között állíthatóelõ. Ez a termelési koncepció üveggel borított, magas lég-terû (amelyekben a paradicsom közel egyéves termelésiciklust biztosít) berendezések meglétét, valamint a talajnélküli termesztés lehetõségét feltételezi.

MÛSZAKI-TECHNOLÓGIAI ÖSSZEFÜGGÉSEKA nagyüzemi termesztés igényeinek kielégítése végett

tömbösített üvegházak kapcsán elõször a 3,2 majd a 6,4méteres hajószélességû üvegházak kerültek kialakításra, il-letve széles körben létesítve. Igaz ez még nem determinál-ta egyértelmûen e házak átlag belmagasságát, melynek ér-

7. ábraA hõhasznosítási egységek rendszerterve


téke a tetõsíkok vízszintessel bezártmajd 30 °C-os értéket figyelembe vé-ve sem haladta meg a 3,25, illetve 4,25métert. Ennek értékét egyértelmûen a– tetõsíkokról elvezetõdõ víz gyûjté-sét, majd elvezetését biztosító – vápa-csatornák 2,7-2,9 méter közötti ma-gassága eredményezte. Ezen mind ahajó, mind az átlag belmagasság érté-kek, pl. az uborka esetében, majd azegyre intenzívebben termõ paradi-csom fajták esetében is, a viszonylagigen csekély értékû hõtehetetlenségeteredményezõen kevésnek bizonyul-tak. Ekkor a hajó szélesség értékéneka növelésében látták a megoldást a ter-vezõk, és ennek hatására hazánkban a12 méteres hajószélességbõl lettek jó-részt a tömbösítések kialakítva.

Dísznövénytermesztéskor akár (pl.cserepes növényeknél) asztalon ter-mesztési mód alkalmazásakor, akár(pl. szegfû) talajon termesztésnél ma-ximum a szabályozás eredõ szabályo-zási rés értékének, valamint a hõmér-séklet ingadozási sávjának amplitúdójanagyságára hatottak kedvezõtlenülezen alacsony átlag belmagasságúüvegházak. De a dísznövénytermesz-tésben, függetlenül attól hogy pl. aszegfû csökkenõ piaca révén jórész azasztalon termesztés jellemzõ már nap-jainkban, nem növekedett az elmúltévtizedben jelentõsen a nagyobb hajó-szélességû üvegházak aránya. Ezért elsem éri, a zöldségtermesztésben ta-pasztalható mértéket sem. Ez alapjánmegállapítható, legfõképpen a belsõ,szabályozott léghõmérséklet idõbenikedvezõ alakulása miatt, hogy a 6,4méter hajószélességgel, valamint a ma-ximum 100 méter hosszú hajók töm-bösítése termesztéstechnikai szem-pontból megfelelõ.

A zöldségtermesztés kapcsán azon-ban az elmúlt évtizedben újabb, ko-moly fajtaváltás a jellemzõ. A váltáskapcsán az olyan fajok iránt növeke-dett a kereslet, melyek termesztési –ciklus – ideje majd 11 hónapos, hiszena tõlünk délebbre lévõ mediterrán or-szágok, az év jelentõs részében kisebb

2. táblázat

TERMÉKFÉLESÉGEK, TERMELÉSI MÉRETEK,AZ ÜZEMI MÛKÖDÉS KEZDETE

Üzemi mûködés kezdeteTermék megnevezése 2011. 2012. 2013. 2014. 2015. Összesen

Termelési méret (ha)

Paradicsom 30 30 20 20 10 110

Uborka 10 5 15

Paprika 10 5 15

Fejes káposzta 5 3 8

Fejes saláta 5 3 8

Korai „új” burgonya 5 5 5 15

Sárgadinnye 5 5 10

Görögdinnye 5 5 10

Halványított cikória 5 5 10

Korai spárga 5 3 8

Padlizsán 5 2 7

Patisszon 5 2 7

Korai csemege kukorica 5 3 2 10

Fûszernövény 3 2 2 7

Összesen 68 70 40 33 29 250

Cserepes dísznövények(ciklámen, begónia,korallvirág, mikulásvirág,philodentron, fikusz stb.) 3 5 3 3 3 17

Vágott virág(szegfû, rózsa, gerbera, krizantém stb.) 2 2 4 4 4 16

Összesen 5 7 7 7 7 33

MINDÖSSZESEN 73 77 47 40 36 283

3. táblázat

EGYÉB HÕHASZNOSÍTÁSI PROJEKTEK

Üzemi mûködés kezdeteProjekt megnevezés 2011. 2012. 2013. 2014. 2015.

Termelési méretek

Melegvízi haltenyésztés 40.000 m2

(afrikai harcsa) hasznosvízfelület

Halfeldolgozó üzem Haltenyésztési(afrikai harcsa) projekt méretéhez

illesztve

Faanyag szárító üzem 100.000 t/év

Gyümölcs szárító(aszaló) üzem 1.000 t/év

Takarmány szárító éskeverõ üzem 10.000 t/év


– fûtõ – energia ráfordítással képesek (egyenletes minõsé-gû) termesztõházi zöldséget termeszteni.

Ezért mi csak akkor vagyunk piacképesebbek, amikor anyári hõségek miatt ezen országokban befejezõdik, illetvemég nem kezdõdik el az újabb kultúrák termesztõházakbatelepítése. Így a korábban 5-6 hónapos termesztési ciklusúfajták helyett a 11 hónapos ciklusidejûek kerültek termesz-tésre. Ezen új fajták, majd dupla ideig való termesztésbentartása során, mind a zöld tömege, mind a hossznövekedé-se is majd duplázódik e zöldség növényeknek. Ezért ameglévõ házakban, illetve vápamagasság mellett, tekintvehogy a vápacsatornák alatt helyezhetõ el azon huzalrend-szer, amely e növények „vezetését” biztosítja, nem „férnekel”. E változások hatására az újabb termesztõház konstruk-cióknál a 4,5 méter, sõt ma már az 5 méternél nagyobb vá-pamagasságú, akár csak 3,2 méter hajószélességû töm-bösítések a legkorszerûbb zöldségtermesztõ berendezések.

A termesztõházak optimális geometriai adatai így mamár az alapján is elkülönülnek, hogy zöldség-, avagy dísz-növény-termesztés céljából létesítjük.

A GÁZTURBINA KIPUFOGÓ GÁZOK HASZNOSÍTÁSA

A gázturbinák kipufogó gázaiban keletkezõ széndioxi-dot kétféle úton határoztuk meg:

a.) számítással,b.) sértékadó ipari adatok felhasználásával.A kipufogó gázok széndioxid tartalma függ a gázturbi-

na terhelésétõl. Növekvõ terheléssel nõ a széndioxid tarta-lom. A terhelés csökkentésével csökken a kipufogó füst-gázok széndioxid tartalma.

A kazincbarcikai vegyi kombinátban két, egyenként 30MW-os maximális teljesítményû gázturbina üzemel. Átla-gos teljesítménye egyenként kb. 25 MW.

A gázturbinákat a Sinergy Kft. üzemelteti.A fûtõgáz összetétele az erõmû vezetõinek adatai szerint.Fûtõérték = 34,21 MJ/nm3, sûrûség = 0,5676 kg/m3; CO2

= 0,0703%; N2 = 0,7815%; metán (CH4) = 97,9%; etán (C2H6) = 0,85%; propán (C3H8) = 0,27%; izobután =0,04%; normál bután = 0,04%; neopentán = 0%; izopentán= 0,0095%; normál pentán = 0,0073%. Ez eddig összesen99,9686%, a többi 0,0314% nyomelem gázok (C6, C7, C8).A %-ok súlyszázalékok, azonban figyelembe véve, hogy aföldgáz gyakorlatilag csak metánt tartalmaz, ilyenkor asúly és térfogat szerinti %-ok között nincs különbség.

Látható, hogy a fûtõgáz lényegében csak metánt (CH4)tartalmaz, úgy a CO2 tartalom meghatározásánál elegendõcsak a metánt figyelembe venni az égési reakciók felírása-kor.

A 0,85%-nyi etán tartalmat is figyelembe véve, számítá-sainkban 99% metántartalmat veszünk figyelembe.

A reakcióegyenlet: CH2 + 2O2 = CO2 + 2H2O

Fentiek szerint a metán oxigénnel egyesülve széndioxiddáés vízzé ég el.Az egyes összetevõk atomsúlyai:

C = 12; O2 = 32; H2 = 2A fenti reakcióegyenletet atomsúlyokkal felírva:

(12+4) + (64) = (12 + 32) + 2 (2+16)Az atomsúlyok összege mindkét oldalon 80, így teljesül

az anyag megmaradásának elve.A ( )-ben lévõ mennyiségek mol-súlynyi mennyiségek,

mivel az arányok nem változnak, ezért ezeket lehet gr-nyi,kg-nyi mennyiségeknek is tekinteni. Tehát fentiek szerint16 gr metán sztöchiometrikus (elméleti) elégésekor 44 grCO2 keletkezik.

Az égési reakció ezen alaperedményébõl már meghatá-rozható a füstgáz CO2 tartalma.

A mérési és számítási eredmények alapján megállapít-ható, hogy korszerû (magas T3 hõmérséklettel mûködõ)gázturbinák kipufogó gázaiban teljes, vagy ahhoz közeliteljes terheléskor a CO2 érték 3,5-4%.

A gázturbina terhelésének csökkenésekor a kipufogó gá-zok %-os CO2 tartalma is csökken. A gázturbina 75% körülirészterhelésekor a kipufogó gázok CO2 tartalma 3,1-3,2%.

A füstgázban a rendelkezésre bocsátott mérési eredmé-nyek szerint minimális mértékben NOX és CO is található.A két komponens súlyszázalékos értékei:

NOX = 0,0021%CO = 0,001%

Ez a két komponens nem törvényszerûen, kémiai egyen-letekkel megállapíthatóan keletkezik, hanem a tüzelõtérkorszerûségétõl, az égés közben keletkezõ veszteségektõlfügg. Ezen értékek oly minimálisak, hogy semmiféle ve-szélyt nem jelentenek, a légkörben NOX-bõl és CO-ból en-nél nagyobb koncentrációk találhatók.

A CO2 már nem elhanyagolható értéke a növények fej-lõdését elõsegíti, a kipufogó gázok felhasználása tehátilyen szempontból is helyes és kívánatos.

GAZDASÁGI ÖSSZEFÜGGÉSEKAz erõmû hõhasznosítási projekt rendszere mind térszer-

kezeti (természeti)-, mind társadalmi-, mind pedig gazdasá-gi környezetében meghatározó stratégiai fejlesztést jelent.

Mindezek együttesen jelentkezõ többlete nemcsak azegyes projektek profit-termelési hatékonyságában jelent-keznek, de kistérségi, megyei, regionális és kormányzaticélokat is teljesítenek. A projekt beruházások és azok tá-gabb érvényesülésére a projekt finanszírozás és a régió fej-lesztés összhangját meg kell találni.

A projektek térbeli hatását a 8. ábra mutatja be. A logisz-tikai lépcsõ piaci környezete egy 250 km átmérõjû körreljellemezhetõ. Mindez azt jelenti, hogy a hõhasznosításiprojektben elõállított termékek érvényesülésének piaci te-rületei a határszomszédos országokba is átnyúlnak, s az Al-


föld felét érinti. A befoglalt terület mintegy 5 millió emberéletterét jelenti, melyre a megtermelt termékek önálló pia-ca megszervezhetõ.

A hõenergia hasznosítás területén mûködõ projektekegymást kölcsönösen feltételezõ egységet alkotnak. (Zártlégterû szabályozató fóliaházak – haltenyésztés – szárítás.)

A hagyományos és különleges zöldség termékek projekt-jei különös hatékonyságot magas profit tartalmat realizál-nak, ugyanakkor nagy munkaerõ igényt kell biztosítani. Azalapadatok a tanulmányban megtalálhatók. A nagyságrendiviszonyok szemléltetésére a szabályozott, zárt légterû para-dicsom termesztés néhány jellemzõ adatát összefoglaljuk.

1 ha paradicsom termesztés– Munkaerõigény: 80-90 fõ– Termésátlag: 750 tonna– Beruházás: 180 millió Ft– Állandó és változó költségek a bruttó bevétel: 50-60%-a

A hõenergia hasznosítást megvalósító projektek külön-leges elõnyei mellett az egyik legnagyobb feladat a megfe-lelõ mennyiségû és minõségû munkaerõ biztosítása.

Ez egy magas szintû, összehangolt logisztikai rendszertés képzési programot feltételez.

A képzési program különbözõ formái egységet képez-nek és egymásra épülnek:– egyedi tanfolyami képzés (kiképzés, átképzés, tovább-

képzés),– szakmunkásképzés,

– felsõfokú szakképzés,– egyetemi-fõiskolai képzés, B.Sc., MSc.

A terv szerinti 4000-6000 fõ állandó munkaerõ biztosí-tása tervszerûen elõkészített, komoly feladatot jelent. E lét-szám biztosítását részben a családokra (azok motiváltságá-ra) kell építeni úgy, hogy meg kell határozni a családokszámára szükséges fóliaház területnagyságot (0,5-1,0 hek-tár), részben pedig a Debreceni Egyetem és a NyíregyháziFõiskola hallgatóira kell alapozni egybekapcsolva a szak-irányú hallgatók gyakorlati oktatását és anyagi érdekeltsé-gét. A munkaerõ biztosítási modellt a 9. ábra mutatja be.

Összességében megállapítható, hogy a kombinált ciklu-sú erõmû hõhasznosítási terveinek megvalósításával aprojektnek, az erõmûnek, a régiónak, s a keleti határ-szomszédos térségeknek olyan többletei származnak,melyek a hõhasznosítási fejlesztések megvalósítását in-dokolják.



GÓCZI ISTVÁN

ELNÖK-VEZÉRIGAZGATÓ

PROF. DR. SINÓROS-SZABÓ BOTOND

EGYETEMI TANÁR, AZ MTA DOKTORA

8. ábraA kombinált ciklusú hõerõmû hulladékhõ hasznosítás

piaci termékeinek logisztikai lépcsõi

9. ábraMunkaerõbiztosítási modell


Magyarország éves energiaigénye átlagosan 1040 PJ, ami-nek 60-70%-a importból származik. Az ország maximálisbiomassza potenciálja 350-360 millió t, amibõl 105-110millió t termelõdik újra. Évente maximálisan és elméletileg1180-1200 PJ energia kapacitás van, gyakorlatilag 140-180PJ energia elõállítása lehetséges, ami az össz energiaigény14-17%-ának felel meg (1. táblázat).

Napjainkban az energia-elõállításban elenyészõ hánya-dát használják fel az alapanyagbázisnak. A megújuló ener-giák 3-3,6%-a a hazai energia-felhasználásnak, ebbõl bio-massza eredetû mindösszesen 2,8%.

A biomassza osztályok közül a továbbiakban az elsõdle-ges biomasszák helyzetét tekintjük át.

ELSÕDLEGES BIOMASSZÁK A VILÁGBAN ÉS AZ EURÓPAI UNIÓBAN

A becslések szerint a világ jelenlegi összenergia igénye2060-ra mintegy 2,5-szeresére növekszik. Figyelembe vévea környezetvédelmi korlátokat (légkör CO2 és átlaghõmér-sékletének pozitív összefüggése), a prognosztizált energia-termelés akkor lehetséges, ha a kitermelés CO2 kibocsátásanem változik a jelenlegihez képest. A többlet energiaigénykielégítésében fontos szerepe lesz a megújuló energiaforrás-ok közül a biomasszának. Jelenleg a biomassza energetikaicélú felhasználásának több alternatív lehetõsége van.

A bioetanol gyártás és felhasználás Brazíliában és azEgyesült Államokban meghatározó. Brazíliában a bio-etanol elõállítás a világ termelésének kétharmadát, mint-egy 140 millió hl-t ér el (2004). A brazil bioetanol-elõál-lítás kinõtt az állami támogatás korszakából, világelsõ a

bioetanol üzemanyag kivitelében. Brazília versenyképes-ségét mutatja, hogy az USA saját etanol-termelését védõ14 cent/liter vámot vetett ki a brazil importra.

A bio-üzemanyagok literje jelenleg drágább, mint a benzinvagy a dízel üzemanyagoké, ezért az USA-ban 13,5 cent/litertámogatást nyújtanak a termelõknek, Nagy-Britanniábanugyanezt a jövedéki adó csökkentésével ellensúlyozzák.

Az Egyesült Államokban 16 milliárd litert forgalmaznakévente, de 2012-re 8 milliárd gallon (~ 30,4 milliárd l) bioben-zin elõállítását célozták meg, ami 4,5%-a a 175 milliárd gal-lonos (~ 665 milliárd l) teljes benzinfogyasztásnak. A jelenle-gi kapacitást (84 üzem) 16 új nagyteljesítményû üzemmel bõ-vítik. A modern személy- és teherautók többsége gond nélkülközlekedhet 95%-ban hagyományos, 5%-ban bio-üzemanyagkeverékkel. Jelenleg a világon 620 millió személy és 230 mil-lió teherautó üzemanyag-ellátására, az olajszármazékok levál-tására nincs elegendõ terménymennyiség.

Az EU-ban a bioetanol gyártás több mint 60%-a Spa-nyolországban és Franciaországban történik (1. ábra).

Amerikában a biodízel elõállítás nem meghatározó, a 36milliárd gallon (~ 137 milliárd l) dízelfogyasztásból, mindösz-szesen 30 millió gallon (~ 114 millió l) volt biomassza eredetû.

Európában meghatározó Németország, Franciaország,Olaszország, Belgium, Ausztria és Svédország (2. ábra).

AZ ELSÕDLEGES BIOMASSZÁK HELYZETE MAGYARORSZÁGON

Magyarországon a legfontosabb elsõdleges biomassza afa. Erdõterületeink nagysága 1.775.000 ha, a mezõgazda-sági területek 22,9%-a (3. ábra). Az elmúlt években az évesélõfa növedék átlagosan 11-12 Mm3/év, a felhasználás

A biomassza-hasznosítás lehetõségei és képessége Magyarország

1. táblázat

AZ EGYES BIOMASSZA OSZTÁLYOKMEGOSZLÁSA ELTÉRÕ

A BIOENERGIA TERMELÉSBEN

Biomassza csoport %

Elsõdleges biomassza 50ebbõl: Dendromassza 40

Növényi fõ és melléktermék 60

Másodlagos biomassza (elsõdleges biomassza konverziója) 10

Harmadlagos biomassza(elsõdleges és másodlagos biomasszák feldolgozása közbenkeletkezett melléktermék, kommunális hulladékok) 40

1. ábraAz Európai Unió bioetanol elõállítása (2004)

(Forrás: EurObserv’ER-EEB 2005)


mindösszesen 7-8 Mm3/év volt. A kisfogyasztóknál (300-350 ezer család) a tûzifa hasznosításra jellemzõ az ala-csony hatásfokú kazánok használata, elenyészõ a speciálisbiomassza kazánok száma.

Magyarország környezeti, éghajlati és talajadottságai,gazdasági szerkezete révén kiválóan alkalmas a biomasszaalternatív hasznosítására, energetikai célú felhasználásá-nak növelésére, s így az energianövények termesztésére is.

AZ EU tervei szerint jelentõsen bõvül a megújuló ener-giahordozók szerepe az energiatermelésben, százalékosarányuk az energiatermelésben 2015-re várhatóan 12%-ranõ. Kívánatos lenne, hogy a megújuló energiahordozókfelhasználásának aránya Magyarországon is az EU-bantervezett tendenciáknak megfelelõen változzon. A fentmegfogalmazott célok eléréséhez a hazai energiaigény-nö-vekedést is feltételezve 120 PJ/év nem fosszilis eredetûenergiafelhasználást kell elérnünk. A növekmény fele (43.7PJ/év) fabázison (a faipar saját energiaellátási célra fel-

használt hulladékait is figyelembe véve) állítandó elõ. Afafeldolgozó iparból (elsõdleges és továbbfeldolgozó ipar)szabad hulladékkal alig számolhatunk, ezért elsõsorban abõvülõ erdõterület és az energetikai faültetvények jelenthe-tik a többletforrást.

Az energetikai célú faültetvények telepítése javíthatjaországunk környezetvédelmi megítélését az EU-ban. Nagyjelentõsége ezen túl a térségi fejlesztési programok kidol-gozásában és a talajok alternatív hasznosításában lehet. Ezlehetõvé tenné a Strukturális- és a Kohéziós Alapokból mi-nél nagyobb részesedés megszerzését, hiszen a vidékfej-lesztés gyakorlatilag minden elemére komplex módon ha-tással van.

További járulékos elõnye lehet az energetikai célú faül-tetvények telepítésének a CO2 kiváltás elszámolhatósága,illetve ennek a jövõben emissziós jogként történõ értékesí-tése. Ez egy új kereskedelmi forma lehet abból adódóan,hogy a fejlett országok olyan jelentõs CO2 csökkentést vál-laltak a Kiotói-egyezményben, amit lehetséges, hogy másmódon nem tudnak teljesíteni, csak ha más országoktól vá-sárolnak emissziós jogot, akik még a vállalt kibocsátásiszint alatt vannak. Ezen kívül lehetõséget teremthet a mû-ködõ idegen tõkének az országba való bevonására, továb-bá nõhet az ország kedvezõ megítélése külföldön.

A munkahelyek teremtése, a vidéki lakosság otthontar-tása és az életminõség javítása a vidéki régiókban az egyiktovábbi elõnye a biomasszák felhasználásának. Úgy lehetszámolni, hogy egy év alatt megtermelt 500 tonna szárazbiomassza jelent egy munkahelyet. Ennek a megteremtésé-hez átlagosan számolva 25 hektár terület kell, tehát 100hektár energetikai ültetvény 4 munkahelyet teremt. Egy 10MW/óra teljesítményû bioenergia erõmû, ami évente 60ezer tonna száraz biomasszát igényel (ez 3000 hektár terü-letet jelent), helyi szinten összesen körülbelül 100-120 em-bernek jelent munkalehetõséget, megosztva az erõmû és amezõgazdaság között.

A biomassza energetikai alkalmazását legkönnyebbenaz elõállítás helyén, illetve ahhoz közel, tehát az erdõ- ésmezõgazdaságban, a rurális, vidéki térséget képviselõ fal-vakban, kisebb községekben lehet növelni. Ezt egyrészt acsekélyebb szállítási költség, másrészt az indokolja, hogy asaját elõállítású vagy az ismeretségi körön belül megter-melt biomassza sokkal olcsóbb és biztonságosabb, ezértelõnyösebb lehet, mint a legtöbb esetben több szervezetenkeresztül forgalmazott hagyományos fosszilis energiahor-dozók.

Fontos elõnye, hogy a szennyvízelhelyezés lehetõségeia rövid vágásfordulójú energiaültetvények létesítésévelösszeköthetõek. Ennek felismerése különösen azért fontos,mert a világon mindenhol keresik a közmûolló mielõbbizárásának gazdaságos lehetõségeit. Ez a cél a megújulóenergiaforrásokra való törekvéssel összekapcsolva optimá-

2. ábraAz Európai Unió biodízel elõállítása (2004)

(Forrás: EurObserv’ER-EEB 2005)

3. ábraMagyarország erdõterületei (2000)

(Forrás: saját szerk.)


lis megoldást ígérhet. A fás növények nagyarányú bio-massza produkciójának limitáló faktorai Magyarország te-rületének jelentõs részén, mintegy 80%-án a talaj tápanyagellátottsága és a csapadék. Az ország területének mintegykétharmadán rendszeresek a nyári aszályok, és ilyenkoregyértelmûen a vízhiány lép fel korlátozó tényezõként ésez nagyban felértékeli a tisztítatlan, vagy részben tisztítottszennyvíz jelentõségét. Szennyvízöntözés esetén nemcsaka víz hasznosul a növénytermesztésben vagy fatermesztés-ben, hanem a szennyvíz talajvizekre és élõvizekre nézveoly káros nitrát- és foszfáttartalma a feltalajban a legfonto-sabb növényi tápanyagok mennyiségét is növeli. Magyar-országon, csakúgy mint a világ nagy részén az ipari éskommunális szennyvizek nagy részét nem megfelelõentisztítva bocsátják az élõvizekbe, ahol azok súlyoseutrofizálódási folyamatokat indítanak meg. A faültetvé-nyek egyrészt azért kedvezõbbek ebbõl a szempontból,mint a növénytermesztési kultúrák, mert nagyobb terheléstbírnak el, másrészt egész évben öntözhetõek.

A rövid vágásfordulójú energiaültetvények létesítésénekfent felsorolt elõnyei mellett meg kell említeni néhány hát-rányos tulajdonságot is. A szállítási távolsággal végzett ér-zékenységvizsgálatok jól mutatják a faapríték hátrányát avezetékes energiahordozókhoz képest. Csak a megtermeléshelyéhez közel lehet gazdaságosan felhasználni, ezért ke-reskedelme nehezen képzelhetõ el, csak a saját felhaszná-lásra lehet gondolni, ezért a hasznosítása különösen alkal-masnak tûnik mezõgazdasági üzemekben.

Kritikus pont lehet az ültetvény megtérülése. Ehhez aberuházáshoz az EU-s támogatásokon túl elengedhetetlenlenne az állami támogatás valamilyen formája. A legtöbbföldtulajdonost ugyanis az riaszthat el az energetikai célúfaültetvénytõl, hogy az elsõ 4-5 évben csak kiadások je-lentkeznek, s ezt csak részben ellensúlyozza az EU ültet-vénytelepítésre igényelhetõ földalapú támogatása, illetve akiegészítõ támogatás.

Az energiaültetvény létesítésének másik problémája akésõi megtérülésen túl, a föltulajdonlásban van. A maiföldtörvény megakadályozza a gazdasági társaságok föld-szerzését, ezért kénytelenek bérelni azt. A gondot itt az je-lenti, hogy az ültetvény húsz évig foglalja a táblát, ezért abérleti szerzõdés megkötése meglehetõsen kockázatos le-het. Feltéve, hogy a bérleti szerzõdés mindkét fél számáramegfelelõ, még akkor is elõfordulhat, hogy a földterületgazdát cserél, az új tulajdonosnak pedig már nem érdekefenntartani a szerzõdést. Pillanatnyilag tehát nagy bizton-sággal energetikai ültetvényt csak magántulajdonban, vagyönkormányzati tulajdonban lévõ földeken érdemes telepí-teni. Az önkormányzati területekeken, kisebb településekesetében, ahol a földek nem alkalmasak másra, a jövõbenjó megoldás lehet az aprítékra alapozott távfûtés kiépítése.A faaprítéktüzelésû erõmû által elõállított villamos energia

mellett képzõdõ tetemes hõenergia további hasznosításimódja lehet a térség feldolgozóiparának (konzervüzemek,szeszgyárak, baromfifeldolgozók) ellátása.

A világ biodízel elõállítás legfontosabb alapanyagai: arepceolaj (84%) és a napraforgóolaj (13%). Észak-Európá-ban a repceolaj, Dél-Európában a napraforgóolaj jelenti abiodízel alapanyagforrást. Magyarország nem rendelkezikmegfelelõ ökológiai feltételekkel – földrajzi elhelyezkedé-se miatt – a két alapanyag termesztéséhez. A napraforgóter-mesztés kizárólag étkezési célra történik, vetésterülete szá-mottevõen nem növelhetõ. Magyarországon az elmúltévekben mintegy 120-140 ezer ha-on termesztettek õszikáposztarepcét, a megtermelt mennyiség azonban 280-290ezer tonna volt a legkedvezõbb évjáratokban is. Az elõre-jelzések szerint a következõ években 350-400 ezer tonnarepcemag iránti kereslet várható. A termõterület nagymére-tû növekedése nem várható (150-170 ezer ha), elsõsorbana technológia fejlesztésével, a termésátlagok növelésévellehet a várt mennyiséget elõállítani. A köztermesztésbenlévõ új fajták és hibridek genetikai potenciálja kiváló. A je-lenlegi termésátlagok 1,6-2,0 t/ha, amit fejlett technológiaikörülmények között 3-4 t/ha mennyiségre lehet növelni.

A bioetanol gyártás alapanyagai közül a kukorica és azõszi búza növényfajok a legperspektivikusabbak hazánk-ban. Évi átlagos gabona teremésünk 12-13 millió t, ebbõl6-7 millió tonna kukorica (kedvezõbb évjáratokban 8 mil-lió t) és 5-5,5 millió tonna búza. A két kultúrát összehason-lítva megállapítható, hogy a kukoricánál kétszer nagyobbhektáronként a nettó etanol-hozam, mint a búzánál. Ezegyrészt a magasabb terméshozam, másrészt a kedvezõbbkinyerési hatékonyság (kukorica: 32%; búza: 24%) ered-ménye. A takarmányozási és egyéb szükségleteket figye-lembe véve átlagosan 2-3 millió t az ipari feldolgozásrafelhasználható kukorica volumene, ami 700-800 ezer lbioetanol elõállítást eredményez. A termõterülete 1200ezer ha volt az elmúlt három évtizedben. Tekintve, hogy fõtakarmánynövényünk termesztésével a legnagyobb táp-anyagproduktum érhetõ el egységnyi területen, a vetésterü-lete várhatóan nem fog változni (4.ábra).

A biológiai alapokat, illetve a termesztéstechnológiaszínvonalát, a termesztés hagyományát tekintve, Magyar-ország élenjáró Európában. A biológiai alapok rendkívülkedvezõek, korszerû genetikai háttérrel rendelkeznek, ésfolyamatosan javul a termõképességük, a vízleadó képes-ségük és a víz- és tápanyag-hasznosító képességük, a cél-tudatos nemesítõmunka eredményeként. Az utóbbi évtize-dekben a kukorica termésnövekedése kb. 50%-ban a kor-szerû hibrideknek köszönhetõ. Magyarországon több mint360 kukoricahibrid van köztermesztésben a négy érési cso-portban.

A kukoricahibridekkel szemben támasztott legfonto-sabb tulajdonságok, legyen jó: a termõképesség, a termés-


biztonság, az alkalmazkodó képesség, a szárszilárdság, atõszám-sûríthetõség, a betegségekkel szembeni reziszten-cia, a víz- és tápanyag-hasznosító képesség, a beltartalmiparaméterek.

A korszerû, jövedelmezõ növénytermesztésnek, kukori-ca- termesztésnek egyik fontos feladata az idõjárás szélsõ-séges negatív hatásainak kivédése, az évenkénti termésin-

gadozás mérséklése. Ez csak jó minõségû szaporítóanyag(a termõtáj adottságaihoz alkalmazkodó hibridek), mûtrá-gya, növényvédõszer, tudományos ismeretekre alapozvatermesztéstechnológia alkalmazásával lehetséges.

A Debreceni Egyetem Agrár- és Mûszaki TudományokCentruma Földhasznosítási, Mûszaki és TerületfejlesztésiIntézet kutatási eredményei alapján a termesztéstechnoló-giai elemek közül a legfontosabb a harmonikus tápanyag-ellátás és az optimális vízellátottság biztosítása (5. ábra).

Az ipari feldolgozás technológiája egyenletes és kiszá-mítható árualapot feltételez. A jövõben egyik legfontosabbcélkitûzés az alapanyagtermelés monitoring rendszerének(optimális területek kijelölése, távérzékelt vetésterület- éstermésbecslés stb.) kiépítése az integrátorokkal együttmû-ködve.


DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS

MÛSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMA

MEZÕGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR

FÖLDHASZNOSÍTÁSI, MÛSZAKI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI INTÉZET

4. ábraA kukorica vetésterületének százalékos megoszlása

Magyarországon(Forrás: saját szerk.; adat: KSH)

5. ábraA növénytermesztési tényezõk hatása

a kukorica termésére, kg/ha(Debrecen-Látókép)

Magyarország keleti három határ szegletében –Baktalórántháza térségében – 2400 MW össztelje-sítményû kombinált ciklusú hõerõmû fog épülni.Az erõmû elsõ teljesítményblokkja 800 MW nagy-ságrendû lesz. A beruházás 2008-ban kezdõdikmeg.

A kombinált ciklusú erõmû rendszer együttes-ben gázturbina és gõzturbina kapcsolat jön létre,és a villamos áram termelés mellett a hulladékhõhasznosítás megvalósítandó célként szerepel.

A hulladékhõ-hasznosítás 2006-ban elvégzettkomplex értékelését és elemzõ számításait figye-lembe véve, a hasznosításra több megoldás számí-tásba vehetõ. Az egyik megoldás a hulladékhõhasznosítása a biomasszára épülõ bioenergetikairendszerekben, míg a másik lehetõség élelmiszer-termékek elõállítása, különlegesen magas techno-lógiával szabályozott körülmények között.

FELHÍVÁS TISZTELT ELÕFIZETÕINKHEZ!

Tájékoztatjuk, hogy a Kiadónk terjesztésében megjelenõ MAG c. lapunkra szóló elõfizetését folyamatos-nak tekintjük! Csak akkor kell változást bejelentenie a 2008. évre vonatkozó elõfizetésre, ha a példány-számot, esetleg a címlistát módosítja (pontos szállítási, valamint számlázási név- és cím-megjelöléssel).Az esetleges módosítást szíveskedjen levélben, faxon vagy e-mailben megküldeni:

VETMA Kht. 1073 Budapest, Dob u. 90. Telefon/fax: 322-5661, Fax: 365-6130, Mobil: 06-30-221-7990,e-mail: [email protected], [email protected]


A dízelmotorok növényi olajokkal történõ üzemeltetéséreirányuló, intenzív kísérletek a 70-es évek végétõl indultakmeg több európai országban és az USA-ban. Kiderült,hogy a növényi olajok még a nehéz hajómotorok üzemel-tetésére, sõt kenõolajként is kiválóan használhatók. A kor-szerû mezõgazdasági termesztési technológiák kialakulá-sa, a magas hozamú fajták elterjedése és a termelés opti-malizálása oda vezetett, hogy Európában a mezõgazdaságjóval többet tud termelni, mint amekkora keresletet a fel-vevõpiacok hagyományos felhasználási területeken te-remteni képesek. Pontosabban, a termelés nagyobb volu-ment képes olajos növényekbõl elõállítani, mint azt a fize-tõképes kereslet igényli. A szegény – lakosságának jelen-tõs része éhezõ – országok igényelnének többet, de a ter-melési költségeket nem képesek megfizetni, és nincs kihelyettük ezt a szükséges mértékben felvállalja. Létezneksegélyakciók, segélyprogramok, de a szükséglethez ké-pest ez kis volumenû mennyiséget vesz fel. Az EurópaiUnió agrárpiaci rendtartása 1992-tõl úgy igyekszik orvo-solni a problémát, hogy ösztönzi és anyagi eszközökkeltámogatja a termõterületek 5-15%-ának egy-egy vegetáci-ós periódusra történõ parlagon hagyását. A rendtartásazonban engedélyezi a parlagon hagyott földeken az iparinyersanyagok termesztését – köztük az energetikai nyers-anyagokét is. Az energetikai nyersanyagok közül üzem-anyag célú felhasználásra alapvetõen két növénytípus jö-het számításba: az olajnövények és azok a magas cukor-és keményítõtartalmú haszonnövények, amelyek erjeszté-sébõl alkohol állítható elõ.

A bioüzemanyagokkal kapcsolatos hazai és EurópaiUniós célkitûzések a következõk:– Az EU célkitûzése alapján a bioüzemanyagoknak az

összes üzemanyag-fogyasztás energiatartalmára vetí-tett, 2010-re pedig 5,75%-ra kell növelni.

– Magyarország 2010-re pedig 2-2,5%-ot képes teljesíte-ni vállalása szerint – a jelenlegi gazdasági-, termesztés-technológiai- és növénytermesztési ágazati feltételekközött.

– A brüsszeli célkitûzés indikatív, azaz nem kötelezõ ér-vényû. Az EU-ban tagországonként változóan más-mása célul kitûzött mennyiség.

– A biodízel felhasználás ösztönzését, a mind szélesebbkörû felhasználás elõsegítését szolgálja a biodízelre be-vezetett jövedéki adó-mentesség.

– A növényi olajok alkalmazásának elõnyei:� kis mennyiségben tartalmaznak kénvegyületeket,� kevésbé tûzveszélyesek mint a gázolaj,� a kibocsátott szennyezõ-anyagok 90%-a gyorsan,

néhány nap alatt lebomlik.

A BIODÍZEL MEGÍTÉLÉSE A növényi olajok egyik legfontosabb ipari hasznosítása

a biodízel gyártás. A repcébõl és a napraforgóból kinyertolaj (triglicerid) közvetlenül is felhasználható motorikusüzemanyagként, ám ez bizonyos hátrányokkal is együtt jár.Át kell alakítani a motorokat, a hagyományos dízelhez ké-pest magasabb az üzemanyag viszkozitása, megnõ a motorfogyasztása, bonyolult a szabványosítása, nehézségekbeütközik az oxidációs katalizátor használata, „guruló lán-gossütõ”-ként becézik a biodízellel mûködõ jármûveket akipufogó gázok szagjellemzõje miatt. A biodízel Magyar-országon káposztarepcébõl vagy napraforgóból kinyertolaj kémiai átalakításával (észterezésével) készül, a folya-mat végén a gázolajhoz hasonló üzemanyag keletkezik. Eza dízel motorok üzemeltetésére önmagában, vagy gázolaj-jal bármilyen arányban keverve alkalmas. A biodízel elõál-lítása során a repce- (és a napraforgó-) olajat lúgos közeg-ben metanollal reagáltatják és termékként repce (vagy nap-raforgó) olaj-metilésztert (RME) és glicerint kapnak. Arepceolaj-metilészter maga a biodízel. Katalizátor (káli-lugok) hozzáadása mellett a repceolajokhoz mintegy 10%metanolt kevernek, miközben szabad glicerin keletkezik.Ezt tisztítási lépések követik. A felesleges metanol meny-nyiséget desztillációs folyamattal távolítják el. A gyakor-latban nyomást nem használó eljárások terjedtek el, ame-lyek 60-70 °C között mûködnek. Az átészterezés fõtermé-keként végül a gyakorlatilag minden dízelmotorban fel-használható biodízel, valamint glicerin keletkezik.

Mint minden kereskedelmi forgalomban kapható üzem-anyagnak, a biodízelnek is meg kell felelnie az erre a terü-letre vonatkozó szabványoknak. Európa élenjáró felhasz-nálói (Németország 340e t/év, Franciaország 230e t/év,Olaszország 140e t/év, Belgium 80e t/év, Ausztria 15e t/évés Svédország 6e t/év) a biodízel üzemanyagot tisztán,nem kevert formában árulják. A gyakorlatban ez úgy való-sul meg, hogy a töltõállomásokon külön kútból lehet tan-kolni a hagyományos- és külön kútból a biodízel üzem-anyagot. A biodízel könnyû oldószerként is viselkedik,használatakor figyelemmel kell lenni az eltérésekre, el kellvégezni néhány apróbb átalakítást. Az üzemanyag szûrõt kikell cserélni az elsõ két tankolás után. Ezt azért javasolják,mert a biodízel oldja a korábban használt ásványi dízel le-rakódásait, ami a szûrõ eldugulásához vezethet. Vannakgyártók, akik még nem készültek fel a biodízel használatá-nak terjedésére, és olyan tömítéseket, üzemanyag vezeté-keket alkalmaznak, amit a biodízel oldhat. Oldószer jellegûtulajdonsága miatt a biodízel károsíthatja a lakkozott felü-leteket, amennyiben a rákerüléskor azonnal nem távolítjákel, nem törlik szárazra a felületet. A biodízelt és a hagyo-

A napraforgó; a magyar biodízel alapanyaga


mányos dízelolajakat lehet felváltva is használni, hol ilyet,hol olyat tankolva. Ennek nagy gyakorlati jelentõsége vanabból a szempontból, hogy nincs a fogyasztó kúthoz kötve.Németországban például mintegy 1 000 benzinkút van,ahol lehet biodízelt tankolni. Ez a teljes benzinkútszám1%-a körüli arány. Belátható, hogy könnyen elõáll az azeset, amikor nem jut biodízel felvételi lehetõséghez az ép-pen töltõállomást igénylõ fogyasztó.

A Bécsi Agrártudományi Egyetem és az osztrák Öko-szociális Fórum a biodízellel kapcsolatos véleménye azalábbiakban összegezhetõ:– A biodízel maximum 5%-ban keverve a hagyományos

dízel üzemanyaghoz olyan hajtóanyag elegyet ad,amely a motorok bárminemû átalakítása nélkül alkal-mazható.

– Bármely meglévõ üzemanyagtöltõ állomáson felállítha-tók ilyen kutak, nem kell pótlólagos beruházás, vagy kü-lön szervezési ráfordítás.

– A biodízel néhány hét alatt lebomlik a talajban, ezértkülönösen természetvédelmi területeken, élõ vizek vé-delme miatt a hajózásban – különösen az állóvizeken(tavak, mesterséges víztározók), nagyvárosi forgalom-ban, a légszennyezõdés koncentrációjára alkalmas te-rületeken (medence-fenék, hegyláb stb.) kívánatos az al-kalmazása.

– Amennyiben a jármû motorját átalakítják, akkor a je-lenleg is használatban lévõ motorok is alkalmasak abiodízellel való üzemeltetésre.

– Mivel a biodízel megújuló erõforrás, ezért stratégiai je-lentõsége van az olyan országok esetében, amelyek jóadottsággal rendelkeznek olajos növények termesztésé-hez, viszont nincsenek birtokokban (területükön) olaj-mezõk.

– A biodízel elõállítása pozitív energiamérleget ad.

A NAPRAFORGÓTERMESZTÉS HELYZETE, JÖVÕBENI KILÁTÁSAI A VILÁGON, AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON

A napraforgó a kiváló minõségû étolajtermelés legfon-tosabb növénye a világon már több mint fél évszázada. Anapraforgó olaja étkezési célú felhasználásán túl kiválóanalkalmas biodízel olaj elõállítására is. A napraforgó fajiadottsága, hogy rendkívül jól alkalmazkodik a termõhelyiviszonyokhoz és az extrém adottságokhoz. A Helianthusnemzetséghez tartozó fajok nagy száma (67) és széles ge-netikai variabilitása lehetõvé teszi a nemesítõk számáraspeciális agronómiai és beltartalmi értékek megjelenítéséta fajtákban, beleértve az abiotikus és biotikus stressz elle-ni rezisztencia különbözõ formáit is. Mindezeket alátá-masztja az a tény, hogy a napraforgót a világ minden föld-részén termesztik, és a sarkköröktõl az egyenlítõig bizton-ságosan termést ad. A világ napraforgó termesztését jel-

lemzõ legfontosabb adatokat az elmúlt 45 évben az 1. táb-lázat tartalmazza.

A hatvanas évek elejétõl napjainkig terjedõ adatsor leg-szembetûnõbb tendenciája, hogy miközben a vetésterülethárom és félszeresére, a megtermelt napraforgómag meny-nyisége több mint három és félszeresére emelkedett (1. áb-ra), a termésátlag növekedése alig haladja meg a 30%-ot(2. ábra). Egyértelmûen látszik, hogy a napraforgó-ter-

mesztés volumenének növekedése elsõsorban területnöve-kedést jelent több mint négy évtizede, sõt napjainkban is avilágon. Ebbõl a ténybõl több következtetés is levonható.Legfontosabb talán az, hogy a napraforgómag iránti piacikereslet hosszú évtizedek óta csaknem töretlenül magas,ezért a termelõk biztonságosan eladható, perspektivikusnövénynek tartják a napraforgót. A másik fontos megálla-pítás, hogy kedvezõtlen termõhelyi adottságok mellett, ex-tenzív technológiával állítják elõ a világ napraforgó ter-mesztésének több mint háromnegyed részét, mert a napra-forgóolaj iránti állandóan magas piaci kereslet miatt mégígy is jövedelmezõ. Ez utóbbi következtetés egyben azt isjelenti, hogy amennyiben a vetésterület további növekedé-se a jobb termõhelyek irányába mozdul el és a technológiaintenzívebbé válik, az utóbbi években megtermelt napra-forgómag mennyisége (27-31 millió tonna) akár néhány év

1. ábraA betakarított napraforgótermés alakulása a világon (millió t)

2. ábraA napraforgó termésének alakulása világátlagban (t/ha)


1. táblázatA NAPRAFORGÓ TERMESZTÉSJELLEMZÕ ADATAI A VILÁGON

Év Vetésterület, Termésátlag Kaszattermésha t/ha t

1961 6.667.080 1,02 6.817.0441962 7.092.246 1,02 7.208.9071963 6.807.220 0,97 6.600.2431964 7.011.470 1,20 8.410.4401965 7.539.261 1,06 7.985.2941966 7.877.343 1,17 9.231.3641967 7.864.973 1,27 10.015.5431968 7.843.586 1,28 10.017.9131969 8.115.085 1,22 9.914.4421970 8.746.016 1,15 10.045.7161971 8.749.984 1,14 9.981.6211972 9.164.395 1,07 9.814.3241973 9.793.608 1,26 12.355.9191974 9.366.608 1,20 11.252.5081975 9.245.951 1,07 9.873.5601976 9.649.418 1,08 10.469.0091977 10.301.289 1,20 12.317.5221978 11.825.800 1,12 13.303.4521979 12.269.579 1,24 15.256.2271980 12.425.559 1,10 13.656.3261981 12.277.192 1,17 14.337.1021982 13.217.939 1,24 16.456.7251983 13.036.470 1,21 15.727.4911984 13.908.882 1,20 16.627.0691985 14.842.937 1,27 18.858.1561986 15.415.253 1,35 20.791.7571987 15.254.736 1,35 20.609.9751988 15.118.381 1,36 20.574.5771989 15.209.108 1,41 21.409.8961990 16.999.247 1,33 22.666.2441991 17.026.509 1,35 22.915.1191992 18.156.496 1,21 21.942.6151993 18.756.549 1,06 19.971.6611994 18.553.927 1,18 21.833.4441995 20.881.950 1,26 26.256.1271996 20.444.836 1,21 24.708.3181997 18.763.632 1,24 23.323.8501998 20.662.342 1,21 25.002.9561999 23.721.636 1,23 29.102.5272000 21.005.721 1,26 26.386.9772001 17.621.448 1,15 20.311.1012002 19.394.950 1,26 24.480.0012003 23.355.948 1,19 27.756.4332004 21.394.044 1,22 26.208.1142005 23.416.311 1,31 30.674.5342006 24.131.177 1,29 31.241.2402007 22.002.657 1,23 26.958.205

2. táblázatA NAPRAFORGÓ TERMESZTÉS

JELLEMZÕ ADATAI AZ EURÓPAI UNIÓBAN


1961 149.362 0,92 137.1851962 151.585 1,15 174.0181963 166.730 1,13 187.5821964 143.684 1,12 160.8541965 123.938 0,91 112.3221966 151.047 1,11 167.6091967 127.543 1,03 131.0561968 134.563 1,19 160.5981969 176.824 1,19 211.1891970 295.305 1,09 321.6641971 478.082 0,99 472.5141972 514.399 0,92 472.4131973 579.413 0,97 559.9721974 620.049 0,83 514.3041975 1.050.832 0,70 738.6081976 763.312 0,84 641.3961977 772.926 0,97 745.9671978 817.827 1,02 835.0761979 995.326 1,18 1.170.1301980 1.104.648 1,32 1.456.9991981 1.264.664 1,20 1.518.6911982 1.515.988 1,40 2.116.2971983 1.751.488 1,34 2.348.3721984 1.994.978 1,47 2.929.9381985 2.165.143 1,59 3.450.7161986 2.510.585 1,67 4.181.2401987 2.749.202 1,85 5.079.9011988 2.567.082 1,87 4.803.5751989 2.501.205 1,72 4.307.9241990 3.044.943 1,66 5.060.0781991 2.812.904 1,80 5.034.9321992 3.193.588 1,52 4.854.5561993 3.713.733 1,18 4.392.4841994 3.423.246 1,40 4.806.6381995 3.060.321 1,39 4.241.7351996 2.974.966 1,66 4.929.8141997 2.754.947 1,67 4.589.5431998 2.718.472 1,64 4.451.3651999 2.670.123 1,58 4.219.4662000 2.307.375 1,76 4.061.3012001 2.292.902 1,67 3.838.9552002 2.143.243 1,73 3.711.3512003 2.431.650 1,67 4.053.7692004 2.291.830 1,89 4.321.8502005 2.022.369 1,93 3.898.2862006 3.933.457 1,72 6.759.8272007 3.366.655 1,44 4.846.908


alatt 10-15 millió tonnával megemel-kedhet. Ezt az elõrejelzést erõsíti mega növényi olajok táplálkozásban betöl-tött szerepének folyamatos növekedé-se, az energiahordozók árának tartósanmagas szintje, a fosszilis energiahor-dozók kitermelésének geopolitikai fe-szültségei és a megújuló energiákhasználatát kikényszerítõ társadalmiszemléletváltás erõsödése világszerte.

Hazánk napraforgótermesztése nemfüggetleníthetõ a világban lezajló fo-lyamatoktól, de legnagyobb hatást azEurópai Unió napraforgótermesztésegyakorol rá, melynek már 4 éve tagjavagyunk.

Az EU-ban magasabb termésátla-gokat érnek el mint a világátlag, ami atermõhelyi viszonyokon túl magasabbszintû termesztés technológiát is je-lent. Az Európai Unió napraforgó ter-mesztése a technológiai tényezõk mel-lett nagymértékben függ a támogatásirendszertõl, a céljaiban változatlan, de a megvalósítás rész-leteiben folyamatosan változó közös agrárpolitikától(CAP). A napraforgó termesztést kedvezõen befolyásolótényezõk együttes hatására 1980–1990 közötti értékrend-ben a vetésterület közel háromszorosára, a termésátlagmásfélszeresére, a megtermelt napraforgómag mennyiségepedig több mint négyszeresére emelkedett. A napraforgó-olaj iránti igénytartásban még ebben az idõszakban is csak50-60%-ban elégítette ki az EU saját termelésébõl. A ve-tésterület 1993 óta fokozatosan csökken és az egyre emel-kedõ termésátlagok ellenére ugyanez mondható el a meg-termelt napraforgómag mennyiségérõl is, mely az utóbbi 5év átlagában négymillió tonna körül stabilizálódott, közelegymillió tonnával elmaradva a kilencvenes évek elején el-ért legnagyobb termésmennyiségektõl (2. táblázat).

A bemutatott adatsor utolsó évtizedét elemezve megál-lapítható, hogy az EU nem törekszik arra, hogy naprafor-góolajból önellátó legyen, mert az ukrán-orosz alföld ésArgentína, mely a világtermelés közel 50%-át adja olcsónapraforgót tud szállítani a nyugat-európai kikötõkbe (3.táblázat).

Hazánkban a napraforgótermesztés ökológiai adottságaiaz EU tagországokhoz viszonyítva rendkívül jónak mond-hatók. A 4,7 millió ha szántóterület háromnegyedén kedve-zõ talaj és klimatikus adottságok mellett termeszthetõ nap-raforgó. A Kárpát medence sajátos kontinentális jellege le-hetõvé teszi a kiváló minõségû olajipari alapanyag elõállí-tását. Termesztési kultúránk több mint két évszázadosmúltja azt mutatja, hogy az ukrán-orosz alföldön kialakult

másodlagos géncentrumból nyugat felé terjedõ napraforgómár régóta jól érzi magát Magyarországon. Számos tájfaj-ta és ökotípus jött létre (Szabolcsi, Kállói, Anarcsi, Lovász-patonai, Mezõhegyesi), melyek a kistermelõk kertjébenmég ma is megtalálhatók. A nagy olajtartalmú napraforgótermesztése hazánkban a szabadelvirágzású fajtákkal kez-dõdött, majd a hetvenes évek végén megjelentek az elsõhibridek, melyek néhány év alatt egyeduralkodóvá váltak aköztermesztésben.

A napraforgótermesztés elmúlt négy és fél évtizedénekjellemzõ adatait a 4. táblázatban foglaltuk össze. A ter-mesztés területi növekedése és a termésátlagok emelkedé-se 1979-tõl kezdõdött, amikor nagyszámú hibrid jelentmeg a köztermesztésben. Az akkori politikai és gazdaságiviszonyoknak megfelelõen a jól mûködõ termelési rend-szerek (IKR, KITE, BKR KSZE GITR, BNR stb.) és a Nö-vényolaj és Mosószergyártó Vállalat jelentõs kutatási tevé-kenységet végzett, aminek eredményeként hazánkban anapraforgó termesztése világszínvonalúra emelkedett.

A napraforgó-termesztés színvonalának emelkedésétigazolják a magas termésátlagok és vetésterület dinamikusnövekedése. 1981 és 1991 között átlagosan 2 t/ha-os ter-mésátlag jellemezte a hazai napraforgó termesztést. Arendszerváltást követõen a magyar mezõgazdaság máságazataihoz hasonló visszaesés következett be a hazaiszántóföldi növénytermesztésben is (3–4. ábra).

A napraforgó termésátlaga tartósan két tonna alá csök-kent. A mélypontot az 1997-es év jelentette, melynek fõoka egy rendkívül erõs diaporte járvány volt. Az elmúlt öt

3. táblázat

A FÕBB NAPRAFORGÓ TERMESZTÕ ORSZÁGOKTERMELÉSI MUTATÓI A VILÁGON (FAO adatok, 2005)

Ország Vetésterület Vetésterület Termésátlag Össztermésa szántó

(ha) %-ában (t/ha) (tonna)

Oroszország 5.411.010 4,44 1,19 6.440.910

Ukrajna 3.689.000 11,37 1,28 4.706.100

India 2.339.600 1,47 0,62 1.439.000

Argentína 2.260.000 7,93 1,68 3.800.000

Egyesült Államok 1.056.240 0,61 1,73 1.822.700

Kína 1.020.200 0,71 1,89 1.927.854

Románia 928.800 10,30 1,40 1.340.940

Franciaország 646.167 3,49 2,34 1.510.498

Törökország 566.000 2,38 1,72 975.000

Spanyolország 516.160 3,77 0,74 381.275

Magyarország 511.144 11,11 2,16 1.107.907

Dél-Afrika 460.000 3,12 1,35 620.000

Világ 23.416.311 16,48 1,31 30.674.534


évben ismét visszaállt a termelés színvonala az egy évti-zeddel ezelõtti szintre, sõt az elmúlt két évben rekordter-méseket értünk el, mellyel Franciaország mögött a máso-dik helyen állunk a világ nagy napraforgótermesztõ orszá-gainak sorában (4. ábra).

Napjaink hazai napraforgótermesztése igazolta azt a szak-mai körökben régóta hangoztatott véleményt, hogy hazánk-ban félmillió hektáron (tehát a szántóterület több mint 10%-án) tartósan és nagy termésbiztonsággal vethetõ napraforgó.

A napraforgó jövõbeni kilátásait azonban ennél nehe-zebb prognosztizálni, mert ez csak részben agronómiaikérdés. A hazánkban megtermelt napraforgóolaj nagyobbikhányada külföldi piacokon talál gazdára, ezért a perspektí-va megítélésekor nem elhanyagolható szempont az export-piaci versenyképesség. Ebben elõnyt jelent számunkra a jóminõség, a versenyképes önköltség és az a tény, hogy tag-ja vagyunk az EU-nak. Hátrányunk az, hogy szomszédsá-gunkban nagy terméspotenciállal rendelkezõ, alacsony ön-költséggel termelõ országok vannak (Ukrajna, Románia).További hátrányunk, hogy nem rendelkezünk tengeri kikö-tõvel, ami megdrágítja a szállítást. Az étkezési olaj export-pozíciója a közeljövõben biztosnak tekinthetõ, hosszú tá-von azonban fel kell készülni a napraforgóolaj hazai ener-

4. táblázatA NAPRAFORGÓ TERMESZTÉS

JELLEMZÕ ADATAI MAGYARORSZÁGON


1961 128.244 0,86 109.9641962 123.647 1,11 137.2911963 120.529 1,08 130.0861964 107.775 1,09 117.1421965 95.207 0,82 78.3691966 94.437 1,11 105.1141967 82.554 0,99 81.7381968 77.694 1,25 96.7341969 85.310 1,40 119.3921970 91.283 1,05 95.5091971 118.495 1,28 151.8761972 108.229 1,23 133.6191973 102.975 1,49 153.4491974 112.972 1,07 121.4501975 143.503 1,08 155.3591976 153.704 1,22 187.8171977 138.278 1,55 214.9781978 151.258 1,49 224.6681979 227.974 1,84 418.7931980 272.919 1,67 455.9151981 302.075 2,07 626.7871982 296.518 1,96 582.3901983 287.430 2,06 592.4571984 317.114 1,89 599.5381985 342.982 1,97 675.9971986 390.901 2,21 861.9881987 380.427 2,11 803.1561988 366.925 1,95 715.7751989 359.050 1,95 699.0001990 346.857 1,97 683.7061991 392.616 2,07 812.7151992 429.631 1,78 764.7441993 389.424 1,75 681.7351994 416.129 1,60 667.4801995 491.295 1,61 788.9961996 473.043 1,84 868.4301997 440.012 1,23 540.2971998 426.968 1,68 718.3401999 521.272 1,52 792.9282000 298.795 1,62 483.6492001 320.019 1,98 632.2662002 418.020 1,86 776.8852003 507.000 1,96 992.0002004 479.000 2,34 1.119.0002005 521.922 2,43 1.269.5752006 534.156 2,21 1.180.6592007 504.900 2,04 1.032.300

3. ábraA betakarított napraforgótermés alakulása Magyarországon

(millió t)

4. ábraA napraforgó átlagtermésének alakulása Magyarországon (t/ha)


getikai célú felhasználására is, aminek egyik perspektivi-kusabb lehetõsége a biodízel elõállítás.

Az olajnövények vetésterülete Magyarországon az 1980-as évek elejétõl folyamatosan nõtt, 1990-tõl a növekedés in-tenzívebbé vált, 1997-ben már meghaladta az 550 ezer hek-tárt, a szántóterület 12-13%-át. Az olajnövények közülmeghatározó kultúra a napraforgó, amely a 80-as években80-81%-ot képviselt az ágazaton belül, a többi olajnövény(repce, len, szója) összesen egyötödét adta a termelésnek. A90-es évektõl a napraforgó részaránya tovább növekedett,1997-ben elérve a 92-93%-ot, a len ésszója termesztése nagymértékben, arepce vetésterülete kismértékben csök-kent. A betakarított olajos magvak 83-85%-a magas olajtartalmú ipari napra-forgómag, melynek mintegy 75-80%-át a hazai növényolaj ipar vásárolja fel.A hazai termésátlagok csökkenõ ten-denciájuk ellenére az 1997-es kedve-zõtlen évjáratot kivéve a nagy régiókátlagaival versenyképesek (Európa:1.33 t/ha; EU: 1.37 t/ha; USA: 1.47t/ha). Az európai piacon hazánk poten-ciális versenytársa Franciaország ésSpanyolország. Ez utóbbi országban avetésterület mintegy 2,3-2,5%-kal na-gyobb mint hazánkban, de a hektáron-kénti termésátlag 1 tonna körül alakul.A kelet-közép-európai országok közülRománia és Bulgária napraforgó ve-tésterülete közel azonos a magyarországival. Bulgáriában23-34%-kal, szélsõséges évjáratokban 50%-kal, Romániá-ban 10-20%-kal alacsonyabbak a termésátlagok. A napra-forgó kereskedelemben Ukrajna, Románia és Bulgária erõsversenytárs elsõsorban megtermelt összes mennyiség szem-pontjából, de az alacsony ár miatt is.

Mind a napraforgó, mind a repcetermesztésben megfe-lelõ kínálatú és minõségû, államilag minõsített, nemzetkö-zileg is versenyképes fajtaválasztékkal rendelkezünk. Hib-ridjeinket és fajtáinkat Európa szinte valamennyi országá-ban termesztik, így például a világ élvonalába tartozóFranciaországban a napraforgó vetésterületének 50%-ánmagyar nemesítésû vetõmagot használnak. A napraforgóhibridek új generációja, a magas olajsav-tartalmú hibridekjelenleg a hazai termesztésben export célokat szolgálnak.A jövõben elsõdleges feladat a fajták és hibridek genetikaiképességeinek a jobb kihasználása és az ökológiai potenci-ál által determinált terméseredmények elérése (2-2,5 t/ha).

Magyarországon a napraforgó területileg a harmadiklegjelentõsebb növényünk, az összes szántóterület mintegy10%-át foglalja el. A vetésterülete 1997-ben 442 ezer hek-tár volt, ez a nagyság egyúttal az agronómiai és növény-

egészségügyi maximum is, a termõterület számottevõ nö-velése a kötelezõ vetésváltás betartása mellett már nem le-hetséges. Az elmúlt évek átlagában a napraforgó termõte-rületének 26%-a Dunántúlra, 60%-a az Alföldre, 14%-a azészak-magyarországi területekre esett. A termesztõk a 442ezer hektár 84%-án olajipari, 7-7%-án étkezési és takar-mány, 2%-án pedig egyéb felhasználási céllal vetettek nap-raforgót. Az országos termésátlagok a 80-as években 2 t/hakörül alakultak, 1990-tõl csökkenõ tendenciájúak (1997-ben mindössze 1,2 t/ha).

A napraforgó vetésterületének növekedése a II. világhá-ború után kezdett el meredeken emelkedni, majd az 1980-as években stabilizálódott 300 ezer ha körüli értéken, azótaenyhe növekedés tapasztalható, azonban a vetésforgóbaágyazási problémák miatt gyakorlatilag nem lehet 450 ezerha fölé menni a vetésterülettel.

A termesztési adatok azt mutatják, hogy nagy eltérés vanaz ország egyes tájegységei között a termesztési területnagyságát illetõen. A Dunántúl területileg kisebb a Nagy-Al-földnél, ennek megfelelõen a napraforgó vetésterülete is ottkisebb. A termésátlag viszont fordítva, a Dunántúlon meg-közelítõleg 7,5 %-kal magasabb mint az Alföldön.

Termésátlagban Hajdú-Bihar megyében az alföldi átla-got sikerült csupán elérni. A dunántúli átlagot csupán Bé-kés megye és Csongrád megye érte el (5. ábra). A termesz-tési színvonalra, illetve a klimatikus és talajviszonyok ki-egyenlítettségére utal, hogy az ország területén lényegébennem akadt olyan tábla, amelyet ne tudtak volna betakaríta-ni. Ennek eléréséhez járult hozzá a növényvédelmi tevé-kenység is, megelõzve a termés megsemmisülését beteg-ség, elgyomosodás vagy károsítók hatására.

GÓCZI ISTVÁN, ELNÖK–VEZÉRIGAZGATÓ

5. ábraA napraforgó termése a nagyobb tájegységek termésátlagához viszonyítva (t/ha)


A magyarországi biogáz termelés fejlesztésében történelmifordulópont a 2008-as év. Az állattenyésztõ telepek megfe-lelõ környezetvédelmi feltételeinek biztosítása érdekében,több mint 30 vállalat nyert el vissza nem térítendõ támoga-tást és kezdi el a beruházás megvalósítását.

Egy mezõgazdasági alapanyagra épülõ kis biogázüzemnem rendelkezik annyi biogázból származó bevétellel,hogy minden szakterülethez külön szakembert alkalmaz-zon és mindenfajta járulékos feltételt kiépítsen, hisz elsõ-sorban környezetvédelmi okokból építik meg a biogáz üze-met. A további beruházási akaratot nagyban befolyásolhat-ja az újonnan beüzemelõ biogáz üzemek eredményessége,így nagy a felelõssége mind a szabályozásban, mind a ku-tatásban résztvevõknek. Ahhoz, hogy egy ma induló újfaj-ta tevékenység eredményes legyen, szükséges az optimálismakroszintû és üzemi feltételek együttes megvalósítása ésalkalmazása.

Makroszinten olyan szabályozásra volna szükség, amelyteljes körû jogi keretet biztosítana a biogáz üzemek megva-lósításához és mûködtetéséhez. Jelenleg több fajta hiányos-ság van a szabályozásban és a szükségesnél szigorúbbak akorlátok, melyek közül a fontosabbak az alábbiak:– nincs kidolgozva a zöldenergia bizonyítvány rendszere,– megszûnt az emissziós megtakarítás támogatása,– teljesíthetetlen az engedélyezett menetrend tartás,– a biotrágya öntözési feltételei nincsenek kidolgozva,

emiatt tilos az öntözési célú használata,– az energiatermelõk kis mértékben vannak megkülön-

böztetve, ezért a biogáz üzemeknek aránytalanul nagy ateljesítményükhöz viszonyítva a rácsatlakozási, a gáz-tisztítási és a villamos energia átalakítás költségei stb.Az elmúlt 10 évben óriási fejlõdésen ment keresztül a

biogáz termelés, az intenzív kutatási munka és annak alkal-mazható eredményei miatt. Nincs olyan szegmense a bio-gáz termelésnek, ami ne került volna nagyító alá és ne kí-nálna alternatív megoldásokat.

A legnagyobb probléma Magyarországon, hogy ezek azalternatívák nincsenek rendszerbe foglalva, ezért a gyakor-latban egy újonnan induló vállalkozás nem rendszerek kö-zül, hanem csak rendszertelen részmegoldásokból választ-hat és választ.

A biogáz termelés hatékonyságát meghatározó terme-lési rendszernek legalább az alábbi ajánlásokat kellenetartalmazni:– A rendelkezésre álló alapanyag mennyiségének a meg-

határozása:Elsõdleges: a növényi fõtermék, növényi melléktermékMásodlagos: az állati fõtermék, állati melléktermék (pl.szerves trágya)

Harmadlagos: a feldolgozásból származó fõtermék, fel-dolgozásból származó melléktermék, feldolgozásbólszármazó hulladék

– Üzemi méret megválasztása a rendelkezésre álló alap-anyag alapján:� 150 kW-nál kisebb� 150–500 kW között� 500–5 000 kW-ig� 5–20 MW-ig� 20 MW felett

– Az alapanyag logisztikai rendszere és várható költségé-nek meghatározása:� Szállítás Közúti

Üzemen belüli� Alapanyag elõkészítés Nincs elõkezelés

HõkezelésUltrahangos kezelésMikrohullámú kezelésVegyszeres kezelés

� Tárolás Folyékony alapanyagNedves alapanyag Száraz alapanyag

– Biogáz hasznosítás:� Közvetlen hõtermelés� Gázmotorokban való felhasználás villamos és hõ

termelésre� Közvetlen értékesítés

– Biotrágya hasznosítás:� Közvetlen felhasználás nyárfás öntözésre

energia ültetvények öntözésére

� Közvetett felhasználás szántóterület öntözésére(elõkezelés, tárolás,szállítás)

– Energiaértékesítés:� Közvetlenül a felhasználók felé� Energiaszolgáltató felé

– A biogáz-üzem helyének meghatározása:� Alapanyaghoz közel� Energia felhasználók mellé� Energiaszolgáltatók által megadott rácsatlakozási

helyhez közel� A biotrágya hasznosítási hely mellé

– Az optimális technológia kiválasztása az alapanyag mi-nõsége és összetétele alapján:� nedves, félszáraz vagy száraz az alapanyag � tartályos vagy csõ a fermentor� folyamatos vagy szakaszos az alapanyag betáplálás

Új irányzatok a biogáz termelésben és hasznosításban


– Ökonómiai elemzés: � Cél meghatározás: környezetvédelem javítása

nyereségtermeléskörnyezetvédelem javítása ésnyereségtermelés együtt

� Engedélyezési feltételek hatásainak vizsgálata� Beruházási és üzemeltetési változatok gazdasági

hatásainak elemzései

A biogáz üzem építés elsõsorban infrastruktúra fejlesz-tés, ezért mind az üzemeltetése, mind a fejlesztése várható-an többletköltséget jelent a termelés során.

Jelenleg még kevés az üzemeltetési tapasztalattal is ren-delkezõ szakember, e miatt a legtöbb új beruházás hiányos.

Fontos döntés, hogy kizárólag istállótrágya feldolgozásá-ra vagy vegyes alapanyag feldolgozására építjük az üzemet.

Az istállótrágyára épült üzemet be kell építeni az istál-lóból kikerülõ trágya logisztikai vonalába, így a legolcsóbbtoronyfermentorokra, gázrendszerre és gázhasznosító be-rendezésre van csak szükség, mivel az elõkészítéshez, ahígtrágya tároláshoz és hasznosításhoz szükséges épülete-ket és berendezéseket az állattenyésztõ telepi beruházás-hoz mindenképpen meg kell építeni.

A gazdaságos üzemeltetés meghatározó feltétele ahígtrágya rendszer korszerûsítése mivel a hagyományosrégi technológiát használó telepekensok vizet használnak és felhígul a 6-8%-os szárazanyag tartalmú termé-szetes ürülék 2-3%-os szárazanyagtartamú hígtrágyalére, mely önmagá-ban nem alkalmas biogáz termelésre.A természetes ürülékbõl lehet gazda-ságos biogáz termelés, amennyibencsak a fentiekben felsorolt biogáz be-rendezések költségeit vesszük figye-lembe.

Azoknál a telepeknél ahol az istál-lók átalakításra kerültek, továbbra is amár meglévõ hígtrágya tározóba ter-vezik a képzõdött sertés hígtrágya át-

meneti tárolását, emiatt jelentõs lehet az erjedési vesztes-ség.

A legtöbb kisüzemben egy gázmotorra van tervezve azüzemeltetés és a gázmotornak a javítási idõszakaira nincstervezve alternatív gázfelhasználási lehetõség.

Az üzemek többsége villamos energia termelésre vantervezve, és nincs meg hozzá a melegvíz hasznosítási lehe-tõség. Általában nincs a közelben hígtrágya hasznosításhoz

elégséges földterület. Lényeges hogy a hígtrágya hasznosí-táshoz legalább 300 m3-ként 1 ha saját rendelkezésû föld-terület legyen a 170 kg/ha nitrát terhelés miatt.

A vegyes alapanyag felhasználására készülõ biogázüzemhez sokkal több tényezõt kell számításba venni, ahhozhogy optimális legyen a beruházási és üzemelési költség.

A vegyes alapanyagú üzemek általában alacsony típusúmezofil és termofil fermentorokból álló zöldmezõs beruhá-zások, ezért a magas beruházási költség miatt csak nagyka-pacitású üzem lehet gazdaságos olyan térségben, ahol azistállótrágyán kívül nagy mennyiségben áll rendelkezésremagas energia értékû hulladék.

A magas követelményeket támasztó hatósági ellenõrzé-sek miatt és a rendelkezésre álló jelentõs támogatottságmellett, nem szabad szegényesen megépíteni sem az állat-tartó épületeket, sem a biogáz üzemeket.

1. táblázat

A KÜLÖNBÖZÕ GÁZOK ÖSSZEHASONLÍTÓ ADATAI

Jellemzõk Me. Biogáz Földgáz Metán Hidrogén

Fûtõérték kWh/m3 6 10 10 3

Sûrûség kg/m3 1,2 0,7 0,72 0,09

Sûrûség arány a levegõhöz képest 0,9 0,54 0,55 0,07

Gyulladási hõmérséklet °C 700 650 650 585

Gyulladási tartomány % 6-12 5-15 5-15 4-80

Elméleti levegõ szükséglet m3/m3 5,7 9,5 9,5 2,4


A két rendszer hibridizálását nem ajánljuk senkinek, mi-vel nemcsak az üzemeltetésében, hanem a technológiairendszerében is teljesen más a két biogáz üzemtípus.

A biogáz a földi élettel egyidõs. A bomló növényi ma-radványokból a víz alatt biogáz képzõdött, mely ha meg-gyulladt, a víz felszínén kékes lánggal égett, ezért lidércfénynek is hívták az õslakosok. Új energiát csak a fotoszin-tézisre képes élõ szervezetek tudnak elõállítani, a nap su-gárzó energiájának felhasználásával.

A biogáz egy kevert gáz, mely az éghetõ metánon kívül,35-40% CO2 és egyéb értékcsökkentõ káros gázokat is tar-talmaz. A biogáz önmagában a többi éghetõ gázhoz hason-lóan nem ég, csak a levegõvel keveredve, ha a biogáz arányeléri a 6-12%-ot, és a gyújtó forrás legalább 700 oC-os.

A nyírbátori biogáz üzemet a Bátorcoop cégcsoporthoztartozó Bátortrade Kft építette.

A vállalatcsoport tevékenységei:– 3000 ha növénytermesztés,– 5000 ha integrációs termeltetés,– 9 millió liter tejtermelés,– 3-3,5 millió db brojlercsirke nevelés,– 10 millió db brojlercsirke feldolgozás,– Biogáz üzem.

A nyírbátori biogáz üzemben jelenleg 110 000 m3 vegyesalapanyagot dolgozunk fel, mely 85%-a növénytermesztésiés állattenyésztési hulladékból tevõdik össze. A rendelkezés-re álló fermentor kapacitás 17 000 m3, melyben naponta 20-25 000 m3, 60-65%-os metán tartalmú biogázt állítunk elõ. Atermelt biogáz egy részét közvetlenül tüzelésre használjuk abaromfifeldolgozóban és más üzemeinkben, míg a nagyobbrészébõl villamos energiát állítunk elõ a 2 500 kW kapacitá-sú blokkfûtõ kiserõmûben, mely 4 db gázmotorból áll.

A biogáz gyártás mellékterméke évente 100 000 tbiotrágya, melyet a biogáz üzem mellet lévõ szántóföldön,tápanyag utánpótlásra hasznosítjuk.

A szántóföldi hasznosítás csak az év meghatározottidõszakaiban végezhetõ, ezért a tiltott idõszakokban, a

hat db 10 000 m3-es fóliával kibélelt átmeneti tározóbangyûjtjük és tároljuk a biotrágyát és a tisztított szennyvi-zet.

A nyírbátori biogáz üzemben, mivel vegyes alapanyagothasználunk fel, ezért a mezofil és termofil fermentorokategymás után üzemeltetjük, így tökéletesebb a szerves-anyag lebomlás.

A kérõdzõ állatok összetett gyomrában élõ és dolgozómikroszervezetek hasonlóan tevékenykednek, mint a fer-mentorokban lévõ baktériumok. A takarmányozás során isa bendõben és a bélrendszerben élõ mikroorganizmusokattápláljuk, és attól függ a termelése az állatnak, hogy milyenösszetételû és mennyiségû tápanyagot tudunk bevinni abendõ térfogatba egységnyi idõ alatt és milyen annak a le-bomlási ideje.

A biogáz üzembe kerülõ alapanyagokat, a napi feladásiigényeknek megfelelõen, a két keverõ tartályban készítjükelõ felváltva, majd négyóránként szivattyúval beadagoljuka mezofil fermentorokba, melyekbõl gravitációsan haladtovább a termofilon keresztül, a hígtrágya a tározókba. Afermentorokban a jó mikrobiológiai feltételek eléréséhezállandó hõmérsékletre, oxigénmentességre, fénymenteskörnyezetre, folyamatos keverésre és jó tápanyag ellátásravan szükség.

1. ábraA nyírbátori biogáz üzem elrendezési rajza fejlesztés elõtt

2. ábraA rendelkezésre álló alapanyag összetétele

3. ábraA biogáz termelés folyamata


A fejlesztés fõ célja a biogáz termelés feltételeinek opti-malizálása, a keletkezõ többlet állati és növényi mellékter-mékek, hulladékok feldolgozásához a többletkapacitás biz-tosítása és az alapkutatásokhoz szükséges gyakorlati kuta-tási feltételek megteremtése.

A jelenlegi összetételû biogáz üzemekben a termofil fer-mentorokból dugulás esetén még mindig kikerül annyiszerves anyag, mely a hígtrágya tárolókban tovább bomlikés az állati eredetû alapanyag miatt idõszakos szaghatástokoz, ezért úgy döntöttünk hogy a megnövelt mezofil éstermofil kapacitás mellett három darab hígtrágya tározóbólzárt fermentorszerû tárolóteret alakítunk ki és utófermen-torként mûködtetjük mezofil hõmérsékleti tartományban.Az elsõ hígtrágya tárolót már korábban a baromfi feldolgo-zóból kikerülõ szennyvíz tisztítására biológiai szennyvíz-tisztítóvá alakítottuk, melybõl a tisztított víz a nyílt csator-nába vagy a külsõ tározókba kerül, a szennyvíziszap pedigbekerül a biogáz üzembe alapanyagként. A három fermen-torszerûen mûködõ tárolóban teljessé válik a szerves anyaglebomlása, visszahûl a 55 oC fokos hígtrágya zárt térben35-38 oC fokra és utána gravitációs úton bekerül egy zárttérben lévõ átemelõ aknába.

Az átemelõ aknából szivattyúval átemeljük a szeparáto-rokra a hígtrágyát, ahonnan a hígfázis az újonnan épített át-meneti trágya tárolóba kerül, a szilárd fázis pedig vagy ahígtrágya tároló mellett lévõ szárító üzembe, vagy az át-emelõ tartály mellett kialakított komposztálóba.

A szárított és komposztált anyag alomként visszakerül arecepturába és mint hidrolizált cellulóz növeli a biogázalapanyagának széntartalmát. Az átmeneti tározóból a híg-trágya vagy gravitációs úton a közeli, vagy szivattyúval atávolabb lévõ 10 000 m3-es tározókba kerül elhelyezésre.

A 4 db, egyenként 2 500 m3-es hígtrágya tározó kapaci-tása nem felelt meg a jogszabályban elõírt ideig történõhígtrágya tárolásra és az elõbb említett okok miatt szagha-

tásokat is okozott, emiatt úgy döntöttünk, hogy az öntö-zendõ terület közelében 10 000 m3-es hígtrágya tározókatépítünk.

A több mint 60 000 m3-es hígtrágya tároló kapacitás le-hetõvé teszi a közel féléves tárolást és az optimális idõbentörténõ öntözést. A biológiailag tisztított szennyvizet abiotrágya hígítására használjuk, mely lehetõvé tenné alombtrágyaszerû állományöntözést is, hisz a biotrágyábana makroelemeken kívül számos növekedést és szárazságtû-rést segítõ enzim és hormon is található.

Makádi Mariannával, a Debreceni Egyetem ATC nyír-egyházi Kutató Központ egyik kutatójának vezetésével,több éves kísérlettet folytattunk kis parcellás és szántóföl-di területeken.

A fermentlével való kísérletek során silókukorica jelzõ-növényt használtunk.

Kísérletünkben 9 kezelés volt: kontroll, víz, fermentlé,valamint 10-20-30 tonna/ha bentonittal kezelt talajon al-kalmazott víz és fermentlé keveréke. A bentonitot vetéselõtt juttattuk ki a talajba, a fermentlé nagy víztartalma mi-att, összehasonlításként a fermentlével azonos mennyiségûvízzel is kezeltük a növényeket. A fermentlé kezelés24,47%-kal növelte a silókukorica termését. A silókukori-ca beltartalmi mutatóira is jó hatással volt a fermentlé ke-zelés.

Kísérletünk során biogáz üzemi fermentlé és talajlakóbaktérium oldat együttes hatását is vizsgáltuk másodvetésûsilókukorica tesztnövény hozamára és a talaj biológiai vál-tozásának hatására.

Kísérleteinkben a fermentlé pozitív hatását tapasztaltuk,mind a termés mennyiségére, mind a beltartalomra vonat-kozóan.

A jelenlegi törvényi szabályozás a fermentlét hígtrágya-ként kezeli, hisz egyedisége miatt nincs megfelelõ kategó-ria a vonatkozó rendeletekben. Ez azt jelenti, hogy jelenlegcsak érvényes engedély alapján juttatható ki a fermentlé atermõföldre az adott növény tápanyag igénye szerint szá-mított éves mennyiségben egyszerre, majd a terület be-szántásra kerül. Ez több szempontból is problémát okoz-hat. Egyrészt a nagy mennyiségben kijutatott tápanyagot anövény nem tudja felvenni, a felesleg pedig a talajvízbemosódhat. Másrészt a tápanyag nem akkor áll a növényrendelkezésére, mikor annak arra szüksége lenne. Harmad-részt a fermentlével jelentõs mennyiségû vizet is kijutat-tunk, ami aszályos idõszakban – különösen a jelen munká-ban vizsgált homoktalajokon – a növény túlélését jó termé-sét eredményezheti. Negyedrészt az általunk vizsgált növé-nyek jelentõs része jobb csírázást mutatott, ha kis meny-nyiségû fermentlével kezeltük. A kísérletek során elért ter-mések is azt mutatják, hogy a növénytõl függõen a 2-3részben történõ kijuttatás a kedvezõ, kivételt képez a nap-raforgó, melyet nagyon érzékenynek találtunk.

4. ábraA nyírbátori biogázüzem elrendezési rajza fejlesztés után


A tápanyag utánpótlás során a gazdasági szempontoksem elhanyagolhatók. Számításunk szerint 1 ha területegyszeri mûtrágyázási költsége 40-50 ezer forint. Az álta-lunk alkalmazott fermentlé mennyiség 1 ha-ra történõ ki-juttatásának költsége nyomócsövön keresztül öntözõdob-bal kb. 9-10 ezer forint egy alkalommal, ezért 2-3 alkalom30 ezer forint költséggel megoldható. Ezek alapján jó esélyt látunk a mûtrágya fermentlével történõ kiváltására.Az eddigi eredmények alapján az a véleményünk, hogy afermentlé beváltja a hozzá fûzött reményéket és alkalmas agazdaság tápanyag utánpótlásának biztosítására.

Az eredményekbõl megállapítottuk, hogy a fermentléképes stimulálni a talajban lévõ mikroorganizmusok szá-mát, a talaj eredeti mikrobapopulációjának aktivitását,melyhez a kezelés során kijutatott tápanyagok indirekt mó-don is hozzájárulnak. Az alkalmazott kezelések ezért ered-ményesen illeszthetõk a fenntartható mezõgazdasági gya-korlattal, különösen az alacsony humusztartalmú homokta-lajokon.

A kedvezõ kísérleti eredmények alapján javasoljuk afermentlé öntözését vegetációs idõben is és ennek a kedve-zõ szabályozásában bízva megépítettünk egy talajlakó bak-tériumokat gyártó fermentációs üzemet, melyben jelenlegpróbaüzemeltetést végzünk.

A baktériumgyártó üzemhez megfelelõ sterilizáló felté-teleket építettünk ki, emiatt a kész fermentlében csak a cél-irányosan szaporított baktérium populációk találhatók.

A nitrogén megkötõ és a foszfort feltáró baktériumos ol-datot tisztán vízzel hígítva, fermentléhez vagy komposzt-hoz adagolva használjuk. A termék engedélyezése után ter-vezzük a széleskörû forgalmazását is.

A mezõgazdasági és élelmiszer hulladékokat is feldol-gozó biogáz üzemekben általában több energia termelõ-dik, mint amennyi felhasználható. A többletenergia éssze-rû hasznosítása miatt szükség van a komplett ösztönzõszabályozásra és a biogáz termelési rendszerekre. Nem le-het kiszámítható eredményességû biogáz termelést kiala-kítani a nagy energia szolgáltatók bevonása és érdekeltététele nélkül.

A magyarországi nagyüzemi állattartó telepek mérete,az egyéb termelési alapok nagysága és az alacsony átvéte-li árak miatt, 1 MW-nál nagyobb kapacitású üzemek építé-se indokolt.

Olyan együttmûködésre van szükség a termelõk és szol-gáltatók között, melyben elérhetõvé válik, külön beruházá-si költség nélkül, a rácsatlakozási lehetõség, a célirányosbiogáz tisztítás, és megoszthatóvá válna a beruházás koc-kázata is.

A megtermelt biogáz hasznosítási lehetõségei:– gázégõkkel történõ elégetéssel közvetlenül hõtermelésre,– gázmotorokban való felhasználással villamos és hõ-

energia termelésre,

– üzemanyagcellás berendezéssel elektromos áramterme-lésre,

– tisztítás után, a gázszolgáltató felé való értékesítésre.A legolcsóbb és leggazdaságosabb hasznosítás, ha köz-

vetlenül hõtermelésre használjuk a biogázt, mivel a teljesértékû tisztítás nagyon drága, és a villamos energiává valóátalakítás során képzõdõ hõenergia hasznosítása a legtöbbesetben nincs megoldva, ezért nagy az üzemi veszteség.

Az üzemanyagcellás berendezések nagyon drágák ésnem alkalmasak a nyers biogáznak tisztítás nélküli közvet-len hasznosítására, így versenyképtelenek a többi lehetõsé-gekkel szemben.

A mi üzemünkben termelt biogáz kisebb részét közvet-lenül hõtermelésre, nagyobb részét (jelenleg 86%-át) villa-mos energia elõállítására használjuk.

Az elmúlt évben a 20 000 m3-t meghaladta az átlagosnapi biogáz termelésünk, melynek az átlagos metántartal-ma 62%-os volt. Egy m3 biogázból 2,1 kWh villamos ener-giát állítottunk elõ. Az átalakítás során termelt hõenergianagy részét a baromfifeldolgozóban hasznosítjuk. Ez év-ben tervezzük a központban lévõ kazánok átállítását föld-gázfûtésrõl biogáz fûtésre A biogáz villamos energiára va-ló átalakítás költsége 8,2 Ft-ba került kW-onként.

Az értékesített villamos energia ára mélyvölgy idõszak-ban alig haladja meg az átalakítás költségét, ezért mély-völgy idõszakban csak egy 500 kW-os gázmotort üzemel-

5. ábraA biogázüzem energetikai folyamata

2. táblázat

A VILLAMOS ENERGIA ÁTVÉTELI ÁRAI

2007 2008Ft/kWh Ft/kWh

Csúcsidõszakban 27,06 29,56

Völgyidõszakban 23,83 26,46

Mélyvölgy idõszakban 9,72 10,8


tetünk. A gázmotorok fajlagos kihasználtsága emiatt 72%-os volt 2007-ben.

A magasabb átlagár elérése és a biogáz átalakítása soránkeletkezõ hõ nagyobb mértékû hasznosítása miatt ez évbentovább bõvítjük a gáztározó kapacitásunkat.

Az új villamos energia törvény több pontja továbbra ishátrányosan érinti a biogáz fejlesztését termelését és for-galmazását.

Az új árszabás szerint az értékesített biogázból elõállí-tott villamos energia árát 50%-kal haladja meg a vásároltvillamos energia ára, mely korábban maximum 10% volt.Mivel szigetüzembe ezeket a gázmotorokat nem szabadüzemeltetni, ezért a biogázból elõállított villamos energiasaját üzemben való használat eredményességét jelentõsen

rontja a teljesítmény lekötés többlet költsége. Továbbiproblémát jelent a kötelezõ jelentéshez képest az 5%-onbelüli megfelelés azon üzemeknek, ahol saját felhasználásis van, mivel a saját felhasználás és a biogáz termelés vál-tozása nagyobb, mint 5%. Az új villamos energia törvényszétválasztotta a villamos energia árát és a szolgáltatásköltségét. A villamos energia ára 22-28 Ft/kW között vál-tozik a fogyasztás nagyságától függõen. Az energiaszolgál-tatás díja 40-50%-a lehet a villamos energia árának. A sa-ját gazdaságunk központjában 1 000 kW villamosenergialekötés mellett, 25 Ft/kWh a villamos energia árra és 12,5Ft/kWh a szolgáltatás díja.

Egy mezõgazdasági alapanyagra és hulladékra épülõ kisbiogázüzem nem rendelkezik annyi bevétellel, hogy mindenfeltételt kiépítsen, hisz elsõsorban környezetvédelmi okok-ból építik meg az üzemet, és nem mindenáron a nyereségter-melés miatt. A hulladék feldolgozásra épített biogáz üzemekaz egyedüli olyan megújuló energiaforrások, ahol biztosantöbb energia termelõdik, mint amennyi a termeléséhez szük-séges és közben komoly környezetvédelmi feladatokat is el-látnak, ezért megérné, ha egyedileg és ösztönzõen lenne sza-bályozva, mint ahogy számos országban csinálják.

A biogáz termelés csak akkor versenyképes a hagyomá-nyos energiahordozókkal szemben, ha komplex elõnyeivelegyütt vesszük figyelembe, és a társadalom számára nyújtottelõnyökkel arányosan támogatjuk, ellenkezõ esetben köny-nyen lehet, hogy a magas fajlagos költséggel megépített üze-mek veszteség miatt állni fognak. DR. PETIS MIHÁLY

ELNÖK–IGAZGATÓ

NYÍRBÁTOR

3. táblázat

AZ ÉRTÉKESÍTETT ÉSA KÖZÜZEMI FOGYASZTÓI ÁRAK

értékesítési közüzemi átlagárak fogyaszói árak

2004 18,30 18,91

2005. 10. 01-ig 19,50 23,78

2005. 10. 01-jétõl 23,00 23,78

2006. évi átlag 23,42 26,08

2007. évi átlag 23,73 28,39

2008. évi várható 26,00 36,00

MAG-TECH BT.Vetõmag- és szemestermény tisztító technológiák szállítása, tervezése, kivitelezése

– WESTRUP magtisztító gépek képviselet– NEWLONG zsákszájvarrók forgalmazása, szervizelése– Vetõmag mintavételi, magvizsgálati eszközök, mérlegek– Magtisztító gépalkatrészek– Perforált lemezek, keretezett rosták gyártása, forgalmazása– Göngyölegek, mintazacskók, segédanyagok

1114 Budapest, Fadrusz u. 12. Tel.: (1)209-6886, Fax: (1)466-6359 E-mail: [email protected]: Solti Jenõ (30) 952-3453, Mészáros István (30) 940-7803


Fokozott széndioxid felvételt szolgáló biomasszaelõállítása felszín alatti szennyvizes öntözéssel

Beszédes József a re-formkor kiváló vízügyiszakembere (egyébirántaz MTA elsõ mérnök-végzettségû tagja) szólí-totta fel, az akkor még fõ-leg extenzív gazdálkodástfolytatókat, a vízzel törté-nõ bánás ily módjára.

Ennek jelentõségét azidõben talán alig-alig ér-zékelték vagy kevesekhez jutott el, mivel az akkori terme-lés esetén a nagy többség számára a nélkülözések a min-dennapokban megszokottá vagy kötelezõen elfogadottáváltak.

A társadalmi kiszolgáltatottságot részben ellensúlyoztaa hitbõl származó tûrési kötelezettség, illetve az amúgysem nagy változások korlátozottsága. Ugyanakkor a sok-sok tapasztalat, a lehetõségek kihasználásának tisztán látá-sa segítségül volt a megélhetés javításához. Ez annyibanvolt elõnyös, hogy a technika állandósultsága mellett a ter-mészethez történõ igazodás mássá tette az emberek gon-dolkodását.

Napjainkra lényegesen megváltoztak a feltételek és a le-hetõségek. A rendelkezésre álló eszközök sokfélesége hoz-zásegít az elképzelések, de leginkább a döntéshozók elha-tározásának megvalósításához.

Sajnos, a vízzel való bánásmód kialakulásához mindigegy-egy Mohácsra van szükségünk. Pedig a képlet igenegyszerû. Medence-élõ, illetve mocsárlakó emberek va-gyunk. A víz bennünket kétszeresen terhel. Bõség eseténellep, hiány esetén kiszikkasztja vérünk.

A szélsõséges állapotok kivédésekor figyelembe kellvenni a társadalmi változásokat, valamint a magasabb élet-színvonal elérésébõl származó igények (követelmények)stabilizálását.

A világban tapasztalható jelenségek közül az urbanizá-ció, az a gazdasági-társadalmi fejlõdés elkerülhetetlenneklátszó terhelõ folyamata. Az agglomerációk fejlõdése (a

szó mennyiségi értelmében) olyan méreteket öltött a világ-ban az elmúlt 50-100 évben, mely hatalmas tömegeket,ipart és szolgáltatásokat koncentráló területeket, azaznagy- és még nagyobb városok kialakulását eredményezte,azok minden elõnyével és hátrányával együtt. Míg 1800-ban a Föld lakosságának csak egy százaléka élt városok-ban, az ipari forradalom és a gazdasági fejlõdés következ-tében kialakult agglomerációk egyre nagyobb tömegeketvonzottak (vagy a körülmények kényszerítették õket oda),így 1970-re ez az arány már elérte a 30%-ot, 2002-re a48%-ot és 2030-ra 60% várható.

A növekvõ városok szoros kötõdése a víz jelenlétéheztermészetes, hiszen lakosai számára alapvetõ szükséglet-ként jelentkezik a mindennapi élethez és a termelési célokmegvalósításához egyaránt.

A vezetékes vízellátás terjedésével megnövekedett víz-felhasználás egyenes következménye a településeken nagymennyiségben keletkezõ szennyvíz, amely a szakszerû el-vezetés és a szükséges tisztítás hiányában az ember egész-ségét, gazdasági tevékenységét és a környezetet egyarántveszélyezteti. A szennyvízelvezetés igénye mindenki szá-mára természetes, de az érdekfelismerés gyakran csak „azén területemet ne érje” látható gondolkodásig jut el. Az eb-bõl adódó, gyakorlatban elterjedt átmeneti megoldások(szakszerûtlen derítõk, ún. emésztõk, felhagyott kutakbavagy felszíni vizekbe történõ bevezetése) a talaj, a talajvíz,a tavak és a vízfolyások elszennyezõdését, illetve talajvíz-dombok kialakulását okozzák, ami bár idõben jelentõs kés-leltetéssel ugyan, de nagy veszélyt jelent a vízellátáshozszükséges felszín alatti mélyebb rétegek vízkészletére is. Afelszíni vizek minõsége azonban a szennyezések felszámo-lásával eredményesen befolyásolható, addig a felszín alat-ti vízbázis elszennyezése annak hosszú távú elveszítését je-lentheti.

A vízzel kapcsolatos szemléletváltás sokat hangoztatottszükségessége a városi vízgazdálkodásban is napirendenvan. A fejlett világ, illetve a hagyományos infrastruktúrá-val rendelkezõ városlakók nem utasíthatják el a felelõssé-get a csapadék- és a szennyvíz „elhelyezése” kapcsán és azúj paradigmának el kell ismernie, hogy a „szennyvíz” egy-ben „készlet” is.

A legutóbbi idõkben a következõ tényezõk hoztak alap-vetõ változásokat a szennyvizek hasznosítása terén:– a fenntartható fejlõdés koncepciójának elterjedése,– az ökológiai szemlélet térnyerése,– az elfolyó vizek befogadóra gyakorolt terhelõ hatásának

felismerése,

„Sem házad udvarából,Sem községedbõl, úgy vármegyédbõlEgy csepp vizetKi ne engedj!”

Beszédes József


– a hálózat, a szennyvíztelep és a befogadó egységes ke-zelése,

– a számítástechnikai eszközök és az analitikai módsze-rek folyamatos fejlõdése,

– az EU Víz Keretirányelvvel összhangban a vízgyûjtõ-szemlélet elterjedése.Vigyázni kell a készletekre. Nem szabad a vizet egyolda-

lúan kezelni. Mirõl van szó? A földgömbnek a ráktérítõtõlészakra és a baktérítõtõl délre esõ részein – az évek többsé-gében – ma még van annyi víz, amely az átlagos termelés-hez, az elegendõ táplálék megtermeléséhez szükséges.

A két határvonal közötti területen már sokkalta nehezeb-bek a feltételek. Vagyis a mérsékelt égövben a természetikörnyezettõl vesszük el a vizet és nem gondoskodunk atöbbszörös hasznosításról, ezzel szemben az „egyenlítõ kö-zeliek” más stratégiára kényszerülnek. Jellemzõ példa Iz-rael esete, ahol a nagyvárosok szennyvízét mély tározók-ban helyezik el és azok partja mentén csápos kutak gyûjtika talaj által szûrt vizet és juttatják a Negev sivatagba, aholvíztakarékosan öntözik a növényeket. Azok persze páro-logtatnak és a meleg levegõ feláramlása révén kerül a ter-mészetes víz körforgásába.

Van-e Magyarországnak olyan területe ahol ez megva-lósítható? Igen, az egész országban. Különösen az EurópaiUnió által javasoltan a megújuló erõforrásokból nyerhetõenergiát meg kell ötszörözni, illetve hatszorozni. Ezért atisztított szennyvizek mielõbbi hasznosítása elengedhetet-lenné válik. Ennek révén biztonságossá válik a biomasszailyen célú elõállítása, akár energiafû vagy erdõ, akár a kö-vetlen fogyasztásra nem kerülõ mezõgazdasági termékek(pl. vetõmag vagy borszõlõ) elõállítása esetén.

Az állandó zöldfelület CO2 felvétele révén javulnak azélettér feltételei, így a biomassza növekvõ elõállítása révéntöbbszörös környezetvédelmi és erõforrás hasznosítási fel-adatot valósítunk meg.

A TISZTÍTOTT SZENNYVÍZ ÖNTÖZÉSES HASZNOSÍTÁSA BIOMASSZA ELÕÁLLÍTÁSÁRASzennyvíz-elhelyezés – kiegészítõ tápanyag-eltávolítás

A szennyvíz, illetve a tisztított szennyvíz mezõgazdasá-gi jellegû felhasználása nagyszerû lehetõségeket teremt azegyébként a környezetet károsan terhelõ tápanyagok hasz-nosítására.

A hulladékkezelés egészséges technológiáinak beveze-tését és alkalmazását nemcsak a környezet fokozott védel-me, hanem a fenntartható fejlõdés igénye is sürgeti. Az eu-rópai uniós tagállamok egyelõre inkább a gyorsabb önkén-tes, mint a lassabb rendelkezéses utat választják a környe-zetbarát technológiák meghonosítására, piaci alapon támo-gatva az erre vállalkozó cégeket. Hazánk adottságai révéna „hulladékgazdálkodás” lokális alapjai teremthetõk megleghatékonyabban.

A szennyvíz kezelése során keletkezõ végtermékek, ígya szennyvíziszap és a tisztított szennyvíz elhelyezését egy-aránt meg lehet oldani mezõgazdasági termelõ tevékenysé-geken keresztül. A támogatási rendszer kialakulásával atermelõk részére és a szennyvízhasznosítás tekintetében isvonzó alternatíva lehet az energianövények vagy egyébspeciális hasznosítású növények termesztése.

Szerves trágya, komposzt és szennyvíz termõtalajokbajuttatása nemcsak akkor célszerû, ha az gazdaságos, hanemelõnyös akkor is, ha a káros anyagok nem veszélyeztetik azélõvizeket. A hasznosítás érdekében a nehézfémek, vala-mint a nehezen lebomló szerves anyagok (poliklórozottbifenilek, dibenzo-dioxin stb.) csak a megengedett határér-ték alatti mennyiségben lehetnek jelen. .

Értelemszerûen elemezni kell magát a szennyvíziszap-pal trágyázni kívánt talajt is. Használata csak akkor enge-délyezett, ha nincsenek káros hatásokra utaló anyagok. Ajelenlegi elõírások szerint legföljebb 15 t/ha (34% száraz-anyag) adaggal történhet a tápanyag-utánpótlás; gabonafé-lék alá fele ennyi mennyiség adagolható.

A talajkímélõ és egyenletes kijuttatás alapkövetelmény.Szennyvíziszappal nem trágyázható a legelõ, a zöld-

ségfélék és lágyszárú gyümölcstermõ növények területe (agyümölcsfa-ültetvények kivételével); a takarmánynövé-nyeké csak akkor, ha a kijuttatás után legalább 3 hétig nemkaszálják az állományt. Ellenben az energianövények (bio-massza-produkció) szennyvízzel történõ öntözésének,vagy a szennyvíziszappal való trágyázásának nincsenek je-lentõs korlátai.

A biomassza különbözõ formáit (fa, fahulladék, kóró,szárított trágya) az ember õsidõk óta használja tüzelésre, fû-tésre. A fatüzelés lassú reneszánsza mellett napjainkban másbiomassza eredetû nyersanyagokat is felhasználnak energia-nyerésre. A keményítõ, és a fahulladék aerob erjesztésével,ún. bioetanolhoz, biometanolhoz, növényi olajok kémiai át-alakításával (észteresítés) biodízelhez lehet jutni. Ezek tisz-tán vagy benzinhez, illetve dízelolajhoz keverve belsõégésûmotorok meghajtására alkalmasak. Szennyvíziszapból, híg-trágyából anaerob erjesztéssel biogáz állítható elõ, hõ- ésáramtermelés céljára. A mezõgazdaságnak nemcsak arra kelltörekednie, hogy energiaszükségletének minél nagyobb há-nyadát fedezze saját forrásból, hanem arra is, hogy az iparszámára minél több, a kõolaj alapú nyersanyagok helyébeállítható terméket állítson elõ, és hogy a mûködésekor kelet-kezõ másodlagos biomasszát és az elsõdleges biomasszamelléktermékeit minél nagyobb mennyiségben juttassa visz-sza a biológiai körforgásba (reciklizálás).

Az ideális energianövény jellemzõit, illetve a teljességigénye nélkül a választható, és hazánkban sikerrel ter-meszthetõ változatokat a következõkben foglaltuk össze:– nagy szárazanyag tartalom, betakarításkor tüzelésre al-

kalmasság,


– évelõ, sarjadzó típus,– a napenergia hatékony átalakítása biomasszává (C4 fo-

toszintézis),– jó betegség-ellenállóság,– jó víz- és nitrogénhasznosítás,– az elméletileg elérhetõ szárazanyag-produkció (C3-as

növény esetén: 33 t/ha/év, míg a C4-eseknél: 55 t/ha/év).Utóbbi értékeket a jelenleg termesztett gazdasági növé-

nyek vagy az erdei fafajok csak megközelítik, ezért szük-ség van olyan új növényekre, amelyek a követelményeketjobban kielégítik mérsékeltövi körülmények között is,vagy amelyek különleges minõségû terméket állítanak elõ.

Vizsgálandó szempontok:– Szennyvíztelepek országos elhelyezkedése (kataszter

készítése).– Szennyvíztisztítási technológiák.– Szennyvíztelepek havonkénti kibocsátása.– Öntözéses hasznosítás.– A telepek közelében található mezõgazdasági területek:

� elhelyezkedése,� területi kiterjedése,� termesztési potenciáljuk.

– A termelhetõ növények piaci elhelyezhetõsége, illetve ahozzá csatolható marketing.

– A felmérés és ábrázolás térinformatikai módszerrel tör-ténne.

A TELEPÜLÉSI SZENNYVIZEK ALTALAJÖNTÖZÉSES HASZNOSÍTÁSAA téma aktualitása, jelentõsége

A bármilyen módon gyûjtött szennyvíz megfelelõ mér-tékû tisztításáról mesterséges vagy természetes módongondoskodni kell.

A természetes tisztítás lényege, hogy a tisztulás a termé-szetben meglévõ erõforrások felhasználásával megy vég-be. A szárazföldi és a vízi ökoszisztémák – bár némiképpeltérõ módon és mértékben – egyaránt képesek ennek a fo-lyamatnak a „megvalósítására”.

Bár az ilyen jellegû mechanizmus leghatékonyabban aszárazföldi ökoszisztémákban érvényesül, a növény-talajrendszerekben a lebontás túlnyomórészt a talajban, mintélõ szûrõrendszerben megy végbe fizikai, kémiai és bioló-giai folyamatok együttes hatásaként. Nagy elõnye e rend-szereknek, hogy döntõen a Nap sugárzó energiájának fel-használásával mûködnek, kímélve a Föld amúgy is fogyó-ban lévõ energiakészleteit, továbbá a folyamat eredménye-ként költségcsökkentõ, gazdasági hasznot jelentõ új termékkeletkezik.

A szennyvíziszap ártalommentes elhelyezése, illetvehasznosítása is fõleg a növény–talaj rendszerekben valósít-ható meg biztonságosan.

A fenntartható fejlõdés célkitûzései, valamint az EUVíz Keretirányelvében megfogalmazott elõírásai is a fejlõ-dés irányát a települési szennyvizek, szennyvíziszapok,mezõgazdasági felhasználásának korszerûsítésében kíván-ják megvalósítani.

A keletkezõ szennyvizek még hatékonyabb felhasználá-sa öntözéssel történhet.

Faültetvények öntözésekor a talaj természetes tisztító-képességének kihasználásával a szennyvizek ártalommen-tes, biztonságos elhelyezését szolgálják az alábbi technoló-giai változatok:– Nagyterhelésû faültetvényes felszíni szûrõmezõs el-

helyezés esetén a víz egyenletes szétosztása a fasorokközött kialakított öntözõbarázdák segítségével történik.A kijuttatott szennyvíz egy része elpárolog, a másik ré-sze a talajban végbemenõ tisztulási folyamat után mé-lyebb rétegekbe, esetenként a talajvízbe szivárog. Atechnológia olyan kistelepüléseken alkalmazható, ahola talajvízszint mélyen van, és a szennyvíz elhelyezésé-re nagy terület áll rendelkezésre.

– Faültetvényes talajcsövezett megoldás során a kellõ-en elõtisztított szennyvizet ún. dréncsövekben osztjukszét, megfelelõ hidraulikai feltételek között. Így aszennyvíz meleg idõben is szagmentes marad és a mé-lyebb gyökerezést elõsegíti.Az ipari szennyvizeket minden esetben egyedileg kell

elbírálni, figyelemmel arra, hogy a bennük levõ toxikusanyagok kellõ elõtisztítás nélkül a mezõgazdasági felhasz-nálást nem korlátozzák-e.

A rendszerek hibája, hogy némelyiknek folytonos üzemel-tetése nem megoldható, valamint a kellemetlen szagok miatttájolásuk, létesítésük helye szigorú elõírásokhoz kötött.

A környezetkímélõ „faültetvényes talajcsövezett”megoldás szagmentes, míg a többinek a hibája a szag-szennyezés mellet az, hogy az árokhálózaton szétosztotttápanyagban gazdag víz hatásaként a fák gyökere nem ha-tol elég mélyre és a nagyobb erejû szél súlyos károkatokozhat az ültetvényben.

CélkitûzésA kutatás (elsõdlegesen a vízben szegény területeken ki-

emelten a hátrányos helyzetû, nélkülözést is megélõ Du-na–Tisza közén) célja fás (erdõ és szõlõ) ültetvény telepí-tése városi szennyvizek hasznosításával. Olyan új felszínalatti öntözéses szennyvíz-hasznosítási rendszer kialakí-tása, melynek lényege, hogy a tápanyagban gazdag vizet azigényeknek megfelelõen juttatjuk el a növények gyökeré-hez. Ezzel kiküszöbölhetõk a kellemetlen szagokból szár-mazó telepítési problémák, valamint a dréncsövek megfe-lelõ mélységbe helyezésével szabályozható a fák gyökér-zetének az elhelyezkedése, kiküszöbölve a sekély gyökere-zésbõl adódó kidõléseket.


A nyomás alatt lévõ öntözõhálózat közvetlenül a fákgyökeréhez juttatná el a tápanyagokat, ezáltal intenzív bio-massza elõállítás történne.

A feladat megoldása során szennyvíz hasznosítási eljá-rás kerülne bevezetésre, mely a jövõben állattartó telepe-ken keletkezett hígtrágyák elhelyezési, felhasználási prob-lémáira is megoldást nyújt.

MódszerekMegvalósítási technológia– A vízadagoknak a növényzetre gyakorolt hatásának

vizsgálata.– A gyökérzet alakulása (milyen mértékben növi be a

dréncsöveket a perforációk mentén).– Résnyitásos (technológiai) elhelyezés, valamint kavics-

szûrõs elhelyezés segítségével összehasonlító elemzéstvégeznénk:� normál dréncsöves rendszerre,� egyszeres szûrõ réteggel bevont rendszerre.

A nedvesedési profilok vizsgálataAz optimális vízellátás kialakítása érdekében szükséges a

csõvezeték menti nedvesedési profilok alakulásának elemzése.

A várható eredmények– Olyan szennyvíz-öntözési technika és eljárás kidolgozá-

sa, amely megoldást biztosít a társadalom számára a kör-nyezetszennyezõ anyagok környezetbarát hasznosítására.

– Szagmentes szennyvíz elhelyezési lehetõség, ezáltal atermelési módok elterjedése várható.

– Intenzív növekedésû, nagy mennyiségû és jó minõségûfaalapanyag vagy szõlõ elõállítása.

– A telepített növényzet megköti a levegõbe kerülõ szén-dioxidot, oxigént termel, és egyfajta biológiai szûrõkénttisztítja a települések levegõjét.

A feladat végrehajtásában közremûködõkMagyarországi partnerek– MTA Mg-i Vízgazdálkodási Bizottság– Kecskeméti Fõiskola– MTA Regionális Kutatások Központja– Szent István Egyetem – Halászati és Öntözési Kutatóintézet– MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet– Erdészeti Tudományos Intézet– Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem – Debreceni Egyetem– WWF-Magyarország– Szakértõi munkacsoport (Kft-k és egyéni vállalkozók)

Külföldi partnerek– Nyitrai Egyetem (Szlovákia)– Temesvári Egyetem (Románia)

PROF. DR. LIGETVÁRI FERENC

MTA DOKTORA,MTA MEZÕGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁSI BIZOTTSÁG ELNÖKE

DR. BARANYI BÉLA

Az észak-alföldi régió bemutatása . . . . . . . . . . . . .B2–B3

DR. NAGY JÁNOS

Elõszó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .3

DR. OLÁH ISTVÁN

Nemzetközi agrárpiaci kilátások 2008

DR. NAGY JÁNOS – GÓCZI ISTVÁN – DR. SINÓROS-SZABÓ BOTOND

Az erõmû-hulladékhõ hasznosításának fejlesztési irányaiMagyarország keleti háromhatár szegletében . . . . . . . . .5

DR. NAGY JÁNOS

A biomassza-hasznosítás lehetõségei és képessége Magyarország . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .11

GÓCZI ISTVÁN

A napraforgó; a magyar biodízel alapanyaga . . . . . . . .15

DR. PETIS MIHÁLY

Új irányzatok a biogáz termelésben és hasznosításban .21

DR. LIGETVÁRI FERENC

Fokozott széndioxid felvételt szolgáló biomassza elõállítá-sa felszín alatti szennyvizes öntözéssel . . . . . . . . . . . . .27

DR. BARANYI BÉLA – DR. BALCSÓK ISTVÁN – KONCZ GÁBOR – NAGYNÉ DEMETER DÓRA

A kombinált ciklusú hõerõmûvi-hulladékhõ hasznosításá-nak térszerkezeti dimenziói, egy modelltérség példáján .31

DR. NAGY JÁNOS – GÓCZI ISTVÁN – DR. SINÓROS-SZABÓ BOTOND

A bioenergia elõállítás komplex rendszere . . . . . . . . . .40

GAZDA LÁSZLÓ

Utószó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .45

DR. HAJDU EDIT

A 90 éves Dr. Csizmazia Darab József köszöntése . . . .46

VANCSURA JÓZSEF

Fajtakísérleti Innovációs Tanács (FIT) . . . . . . . . . . . . .48

A „Pannon búza” védjegy . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .49

DR. OLÁH ISTVÁN

Nagy János: Kukoricatermesztés . . . . . . . . . . . . . . . . .51

VETMA KHT – MAG SZAKFOLYÓIRAT SZAKÉRTÕI CSOPORTJA

„A védjegye a névjegye!” . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .51

GARAY TÓTH JÁNOS

A Gábor Dénes-díjról... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .52

TA

RT

AL

OM


A közeljövõben Nyírtasson megvaló-suló kombinált ciklusú hõerõmû hulla-dék-hõjének hasznosítása céljából lé-tesítendõ üvegházak, szárító üzemekés temperált vizû halnevelõ medencék,valamint az ezekben elõállított termé-kek feldolgozásához és tárolásáhozszükséges létesítmények és egyéb lo-gisztikai jellegû fejlesztések jelentõsgazdasági–társadalmi hatást fejthetnekki a beruházás szûkebb és tágabb kör-nyezetében, mindenekelõtt a Bakta-lórántházi kistérségben, egyes esetek-ben azon túlmenõen.

Mindenfajta fejlesztési elképzelésmegtervezésekor és megvalósítása-kor számításba kell venni, hogy akombinált ciklusú hõerõmûnek ott-hont adó modelltérség az ország 48leghátrányosabb helyzetû kistérsége-inek területén – amelyek közé aBaktalórántházi kistérség és további hét Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kistérség is tartozik – kiemelkedõjelentõsége van a nagyszámú munkaerõt foglalkoztató,illetve a helyi a helyi gazdaságszerkezetet diverzifikálóberuházásoknak (1. ábra). A 2400 MW névleges kapaci-tású kombinált ciklusú hõerõmû és az ahhoz kapcsolódótovábbi fejlesztések öszszesen mintegy 2 000 fõ foglal-koztatását biztosítják, a képzettségi struktúrát tekintveigen széles spektrumú munkalehetõségeket biztosítva. Aberuházás jelentõségét jól jelzi, hogy az újonnan létrejö-võ munkahelyek száma meghaladja Záhony teljes foglal-koztatotti létszámát.

A hulladékhõ hasznosításával növekszik az erõmû ha-tásfoka, a mezõgazdasági termelõk olcsón juthatnak hõ-energiához, miközben a létesítmény környezetterhelése iscsökken. A beruházás volumene és újszerûsége nem csak aközvetlen térségben teszi azt egyedivé, hanem közép-euró-pai összehasonlításban is, ezáltal a versenyképessége hosz-szabb távon is biztos alapokon nyugszik, köszönhetõen atermelés a tervezhetõségének és biztonságosságának. A

komplexum az innovációk adaptációja, illetve keletkezésé-nek ösztönzése mellett kiterjedt beszállítói hálózata és kap-csolatrendszere révén az új technológiák, módszerek éseszközök elterjesztésében is szerepet játszik majd a térség-ben. Az erõmûben elõállított energia és az arra alapozottmagas technológiai színvonalú kertészeti kultúrák ter-mesztése révén csökken hazánk importfüggõsége, miköz-ben új exportpiacokat is teremt.

A BERUHÁZÁS HATÁSTERÜLETE, TÉRSZERKEZETI VISZONYOKTöbblépcsõs hatásterület

A beruházás nagyságrendjébõl és diverzifikáltságábóladódóan annak számos, különbözõ erõsségû területi hatásalesz. A legkiterjedtebb hatásterület az erõmûtõl mintegy 250km-es körzeten belül helyezkedhet el, amelyen belül az elõ-állított termékeknek erõs piacformáló szerepe lehet. A legtá-gabb hatókör határát így Magyarországon Budapest jelöli ki,északi és keleti irányban pedig átlépi az ország határait és ki-terjed Kelet-Szlovákiára, Kárpátaljára és Északnyugat-Er-

A kombinált ciklusú hõerõmûvi-hulladékhõhasznosításának térszerkezeti dimenziói,

egy modelltérség példáján*

* A tanulmány a Bioenergetikai Innovációs Klaszter létrehozása és K+F programok megvalósítása a biomassza hasznosítása területén címû, ún.

BIOENKRF (2006–2009) kutatási program keretében készült, az MTA Regionális Kutatások Központja Debreceni Osztályán Baranyi Béla, az

MTA doktora irányításával.

1. ábraA hátrányos és leghátrányosabb helyzetû kistérségek és települések elhelyezkedése

Magyarországon(Forrás: A 64/2004. (IV. 15.) Kormányrendelet alapján szerk. MTA RKK ATI Debreceni Osztály)


délyre. Természetesen a legintenzívebbkapcsolat az erõmû közvetlen környe-zetével alakul ki, a termelési körzet ki-építésére egy 10 km-es sugarú körönbelül nyílik lehetõség, mintegy 8–10község területén (2. ábra).

A logisztikai feladatok ellátása egy50 km-es sugarú körzetben valósulhatmeg, amelybe Szabolcs-Szatmár-Be-reg megye szinte egésze beletartozik,köszönhetõen annak, hogy az erõmû amegye mértani központjának közelé-ben helyezkedik majd el. A különbözõközlekedési adottságok miatt a hatás-terület kiterjedése erõsen módosulhat,a fõbb közlekedési útvonalak menténmegnyúlhat és kiterjedtebbé válhat,míg a kevésbé elérhetõ területeken ke-vesebb pozitív hatással járhat a beru-házás. Ki kell emelni a Záhony ésKisvárda közötti területen, Nyíregyházán és néhány kisebbtelepülésen már jelenleg is rendelkezésre álló infrastruktú-ra jelentõségét. Emellett a Szlovákia felé irányuló kapcso-latok révén szerepet kaphat a szintén hátrányos helyzetûBodrogköz területe, illetve Sátoraljaújhely, míg Debrecena regionális reptere, valamint képzési és K+F bázisa miattválik meghatározó térszerkezeti tényezõvé.

Kutatási feladat:– A komplexum vonzáskörzetében elhelyezkedõ fogyasz-

tópiac regionális sajátosságainak feltérképezése, az ér-tékesítés szempontjából legoptimálisabb logisztikaicsomópontok meghatározása távolság, idõ és költségté-nyezõk figyelembevételével.

KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRAA leendõ beruházás közvetlen közelében a Transzeurópai

Hálózat részét alkotó, nagy jelentõségû közlekedési folyosóhúzódik. A közúti és vasúti megközelíthetõség igen fontosszerepet kap a megfelelõ logisztikai rendszer kialakításában.A beruházás helyszíne a térség ütõerének számító 4. és aNyíregyházától Vásárosnaményen át Beregyszász felé veze-tõ 41. számú fõútvonalak között helyezkedik el. A jövõt te-kintve kedvezõ tényezõ, hogy a magyar autópálya-hálózatbõvítése érinti a kistérséget, ezáltal pedig jelentõs forgalmiterhelést vállalhat majd át a közúthálózattól, különösen pe-dig a már amúgy is túlterhelt 41-es fõúttól. Az M3-autópályaNyíregyháza és az ukrán határ közötti szakaszának a meg-épülésével a Baktalórántházi kistérség is autópályához jut ajelenlegi tervek szerint 2015-ig. Az M3-as autóútként meg-épülõ szakasza Vásárosnaményt elhagyva ágazik ketté, sBarabásnál, illetve Záhonynál éri el a magyar-ukrán határt.

A szatmári térség és Románia irányába a tervek szerint aMátészalka és Csenger között megépülõ M49-es autóút biz-tosít majd öszszeköttetést. A tervezett autóutak ugyan igenjelentõs elõrelépést jelentenek majd a kistérség elérhetõségeés térségi kapcsolatrendszere szempontjából, valamint azerõmûkomplexum üzemeltetéséhez szükséges logisztikaifeladatok lebonyolítását is megkönnyítik majd, de önma-gukban nem válthatják ki a meglévõ alacsonyabb rendû re-konstrukcióját és fejlesztését, különösen a beruházás közvet-len környezetében. Emellett természetesen szükség leszolyan új útszakaszokra, amelyek a települések belterületérõlelvezetik a megnövekedõ forgalmat. Fontos logisztikai fel-adat az erõmû-komplexum dolgozóinak szállítása is, ami el-sõsorban céges buszjáratok indításával oldható meg.

A vasútnak fontos szerepe kell, hogy legyen a jelentõsmennyiségû mezõgazdasági alapanyag mozgatásában, hi-szen környezetkímélõbb megoldást kínál a közúti szállítás-sal szemben. Ez egy iparvágánynak a becsatlakoztatásávalvalósulhat meg a Záhonyt Nyíregyházával és Debrecennelösszekötõ 100-as fõvonalhoz kapcsolódva, amely a régiómeghatározó vasúti tengelye. Noha kisebb áteresztõképes-ségû, de alternatív megoldásként mindenképp számításbavehetõ a Nyíregyháza–Vásárosnamény közötti 116-os egy-vágányú, nem villamosított szárnyvonal, ami a komple-xumtól délre húzódik Baktalórántházát érintve. Ezáltalerõsödhetne a Baktalórántházi és a Vásárosnaményi kistér-ség logisztikai szerepköre.

Kutatási feladat:– A jelenlegi úthálózat kihasználtságának és a komple-

xumhoz vezetõ bekötõ utak kiépítési lehetõségénekvizsgálata a rendelkezésre álló forgalmi adatok, az utak

2. ábraA komplexumhoz kapcsolódó termelési és logisztikai körzet határa

(Forrás: MTA RKK ATI Debreceni Osztály)


minõségére vonatkozó információk és a közlekedésfej-lesztési koncepciók felhasználásával.

A BERUHÁZÁS TERMÉSZETI, TÁRSADALMI ÉSGAZDASÁGI FELTÉTELRENDSZERETermészeti viszonyok

A tervezett projekt két tájegység találkozásánál, a Közép-Nyírség és az Északkelet-Nyírség területén valósul meg. Afõként homokkal és helyenként lösszel fedett, enyhén buc-kás hordalékkúp-síkság éghajlatát tekintve a mérsékeltenmeleg és mérsékelten hûvös típusok találkozásánál helyez-kedik el, a csapadékviszonyokat figyelembe véve mérsékel-ten száraz. Az évi napfényes órák szá-ma 1950 körül alakul, amelybõl mint-egy 770–780 óra esik a nyári, míg165–175 óra a téli idõszakra. Az évi kö-zéphõmérséklet 9,5 oC körül, míg az évicsapadékösszeg kevéssel 600 mm felettalakul. A talajok között a kovárványosbarna erdõtalaj a domináns, kisebbrészben humuszos homok, futóhomok,barna erdõtalaj és réti csernozjom talajtalálható. A kistájak jelentõs részén atalajvíz igen mélyen, esetenként hatméter alatt található, csak a buckaközimélyedésekben kifejezetten magas. Abarna erdõtalajokon és a csernozjom ta-lajokon a szántóföldi hasznosítás álta-lános, amelyet gyümölcsös kertek tesz-nek változatosabbá. A kistájak hagyo-mányos szántóföldi haszonnövényei arozs, a burgonya és a dohány, azonbana kedvezõtlen talajadottságok miattegyiket sem jellemzi magas termésho-zam. A gyenge termõhelyi adottságok-ból adódó kockázati tényezõk jelentõsmértékben csökkenthetõk az emberi beavatkozással fenntar-tott, szabályozott üvegházi kultúrák révén. A kis területenelõállított jelentõs árumennyiség lehetõvé teszi a gyenge mi-nõségi szántóföldi területek kivonását a termelésbõl, akárbioenergetikai hasznosítás céljából. Az üvegházi termesztésvolumene messze meghaladja majd a jelenleg vezetõ pozíci-ót betöltõ dél-alföldi, Szentes környékén mûködõ üvegháziés fóliás termesztés termelési szintjét. Ezáltal, az egyébkéntkedvezõtlen agroökológiai potenciállal rendelkezõ terület,élvonalba kerülhet a hazai kertészeti ágazatban. A beruházástervezett helyszínének közelében nem találhatók védett ter-mészeti területek.

Kutatási feladatok:– A terület agroökölógiai potenciáljának részletes, pontos

felmérése.

– A környezetileg érzékeny területek feltérképezése.

Munkaerõ-piaci adottságokA foglalkoztatási és munkanélküliségi adatok ismereté-

ben túlzás nélkül kijelenthetõ, hogy a munkaerõ-piaciproblémák a népesség teljes egészének mindennapjaira rá-nyomják a bélyegüket mind a szûkebb, mind a tágabb tér-ségben (3. ábra). A megye, illetve az északkeleti régió egé-sze hagyományosan népesség-kibocsátó terület, amibenmás tényezõk mellett a helyi munkalehetõségek történelmitávlatokban is jellemzõen korlátozott mivolta szintén je-lentõs szerepet játszik. Bár a szocializmus évtizedei alatt

decentralizált ipartelepítéssel próbálkozva számos üzemethoztak létre, azonban a politikai és a gazdasági rendszer-váltást követõ recesszió ezek többségét gyorsan maga alátemette.

Az 1990-es évtized elsõ felére jellemzõ erõteljes gazda-sági visszaesés Kelet-Magyarországon, ezen belül a Ti-szántúl északi felében máig hatóan súlyos egyensúlyi zava-rokat eredményezett a munkaerõpiac keresleti és kínálatioldala között. Ennek egyik jele a foglalkoztatottsági rátaigen komoly csökkenése, illetve ezzel párhuzamosan amunkanélküliségi ráta igen gyors felfutása volt. A hagyo-mányosan elmaradott, kevés munkaalkalmat kínáló, elevemunkaerõ-felesleggel rendelkezõ falusi térségek képtele-nek voltak felvenni a közeli és távolabbi városokból visz-szaáramló munkaerõt, emiatt nem egy térségben kritikussávált a munkaerõ-piaci helyzet.

3. ábraA 100 foglalkoztatottra jutó álláskeresõk száma

az Észak-alföldi régió kistérségeiben, 2006(Forrás: A KSH és az ÁFH közös adatbázisa alapján szerk. MTA RKK ATI Debreceni Osztály)


A munkanélküliség alakulását évtizedes távlatban ele-mezve a kisebb-nagyobb ingadozások ellenére megmere-vedtek az országon belüli területi különbségek, és a régiókegymáshoz viszonyított relatív helyzetében gyakorlatilagnem történt érzékelhetõ változás. A fentebbi folyamatokegyüttes hatásaként egy további, a regionális munkaerõpi-ac szempontjából igen kedvezõtlen folyamat indult meg ésgyorsult fel a rendszerváltást követõen, nevezetesen szá-mottevõen megnõtt a gazdaságilag inaktívak száma ésrészaránya. A létbiztonságot fenyegetõ tartós munkanélkü-liség elõl sokan menekültek a szerény, de legalább biztosmegélhetést jelentõ inaktivitásba. Ráadásul a leszázaléko-lások magas száma mellett a kedvezõtlen iskolai végzett-ség, a diszkrimináció és számos egyéb tényezõ együtteseredõjeként a régióban az országos átlagot meghaladó ro-ma népesség jelentõs része vesztette el minden kapcsolatátaz elsõdleges munkaerõpiaccal (vagy soha nem is kerültkapcsolatba azzal), és vált inaktívvá vagy passzív munka-nélkülivé. A jelentõs kézimunkaerõt igénylõ betakarítási,növényápolási, és árumozgatási feladatokhoz, amelyekalapfokú képzettséggel is elvégezhetõek, a helyi munka-erõn kívül rendelkezésre áll a határon túli, elsõsorban ro-mán és ukrán olcsó munkaerõ. A kertészeti ágazatok idény-munka biztosításának érdekében az EU országokban alkal-mazott legális módszerek átvételével szabályossá tehetõ ahatáron túli munkaerõ alkalmazása, amire nemzeti „zölddobozos” támogatások is rendelkezésre állnak. Valamint aszomszédos Borsod-Abaúj-Zemplén megye keleti területe-in élõ, képzetlen vagy eltérõ képzettségû lakosság is poten-ciális munkaerõként jöhet szóba. Az említett mezõgazdasá-gi munkák egyszerûen betaníthatóak, a szükséges ismere-tek a szakmai irányítást végzõk körében adottak. Ezért azegyéb nemzetgazdasági ágból érkezõ munkaerõ alkalma-zása sem jelent majd gondot.

Kutatási feladatok:– A rendelkezésre álló munkaerõ létszámának és végzett-

ségének feltérképezése a Munkaügyi Hivatalok segítsé-gével.

– Helyi mezõgazdasági vállalkozók véleményvizsgálata apotenciálisan rendelkezésre álló munkaerõvel kapcso-latban.

– Helyi lakosság munkavállalással kapcsolatos szokásinak,elvárásainak, munkavállalói készségének felmérése.

Képzési és technológiai háttérA régió felsõoktatási intézményei, mindenekelõtt a Deb-

receni Egyetem Agrár- és Mûszaki Tudományok Centrumaés a Nyíregyházi Fõiskola Mûszaki és Mezõgazdasági Fõ-iskolai Kara megfelelõ alapot biztosít a felmerülõ K+Figények kielégítésére. Már jelenleg is folynak kutatások aberuházást érintõ termesztéstechnológiai és gépészeti kér-

désekben, amelyek jelentõs mértékben alapoznak nemzet-közi kutatási programok és külföldi partnerintézetek vizs-gálatainak eredményeire is. Fontos szempont a gyakorlat,valamint a kutatás-oktatás és a szaktanácsadás összehan-golásának támogatása és szakmai intézményi rendszerénekmegteremtése, amelynek a Debrecenben mûködõ KutatásFejlesztési Intézet adhat hátteret. Szabolcs-Szatmár-Beregmegyében két intézmény is foglalkozik középszintû mezõ-gazdasági szakképzéssel: Baross László MezõgazdaságiSzakközépiskola és Szakiskola (Mátészalka), BessenyeiGyörgy Mezõgazdasági Szakiskola és Kollégium (Tisza-bercel). Emellett a debreceni Balásházy János Mezõgazda-sági Szakközépiskolában folyó oktató munka is több évti-zedes múltra tekint vissza.

Az erõmûkomplexum zavartalan mûködtetése magasszinten szervezett logisztikai hálózat mûködését feltételezi,amelynek természetesen képzési vonatkozásai is vannak. Atérség képzési palettáján már napjainkban is megtalálhatókaz elmúlt években piacképessé és népszerûvé vált logiszti-kai jellegû képzések és továbbképzések.

Kutatási feladatok:– A beruházással kapcsolatos ismeretek felmérése az emlí-

tett oktatási intézmények hallgatói körében. Milyen isme-ret anyaggal rendelkeznek a szükséges szakterületeken?

– A képzõ intézmények oktatóinak véleményvizsgálata aberuházásról mint az oktatás gyakorlati színhelyérõl.Mennyire tartják felkészültnek saját hallgatóikat azadott feladat elvégzésére? Mennyire nyílik lehetõség ajelenlegi képzési tematika módosítására az újonnan fel-lépõ piaci igényeknek megfelelõen?

– A képzõ intézmények külföldi szakmai kapcsolatainak,valamint ezek jövõbeni bõvítési lehetõségeinek feltér-képezése.

Vállalkozási szerkezetAz országos átlagnál jóval kedvezõtlenebb foglalkozta-

tási és munkanélküliségi mutatók egyik legfontosabb oka amikrotérségre, illetve a régió egészére jellemzõ, több szem-pontból is igen elõnytelen gazdasági szerkezet. A kedvezõt-len adottságok megmutatkoznak mind a vállalkozások szá-mában, mind a gazdasági ágazatok szerinti megoszlásban,mind pedig az általánosan jellemzõ, a foglalkoztatási ké-pességet alapvetõen befolyásoló tõkeszegénységben, illetveaz ebbõl eredõ technológiai lemaradásban (4. ábra).

A vállalkozási szerkezetet az egyes nemzetgazdaságiágak közötti megoszlás alapján megvizsgálva kijelenthetõ,hogy a mezõgazdaság az országos átlagnál sokkal megha-tározóbb szerepet játszik, az ipari-építõipari tevékenységetfolytató vállalkozások aránya közelítõleg annak megfele-lõen alakul, a modern gazdaság motorjaként számon tartottszolgáltató szektor viszont az elõzõekbõl következõen


alulreprezentált. A mezõgazdaság átla-gosnál jóval nagyobb részaránya nyil-vánvalóan visszavezethetõ a megyealföldi fekvésébõl és éghajlati viszo-nyaiból következõ természeti adottsá-gokra, de a bizonytalan, és összessé-gében alacsony jövedelmezõségû ága-zat fokozott szerepe önmagában is fel-hívja a figyelmet a helyi gazdaságkedvezõtlen struktúrájára. Ezt tá-masztja alá az a tény is, hogy a térség-ben az átlagosnál jóval magasabb asok esetben csak kényszerbõl mûköd-tetett egyéni vállalkozások aránya.Miközben az országos középérték58,8%, a megye és régió egészét te-kintve ugyanez az érték már 65,3%.

Kutatási feladatok:– A helyi mezõgazdasági vállalkozók véleményvizsgála-

ta, egy a beruházás kapcsán megalakítandó TÉSZ-szelkapcsolatban.

– Információs központ létrehozása a termelõk számára, il-letve az intézményi feladatok megszervezése, amelyeka helyi termelõket és a lakosságot fontos közérdekû ésszakmai információkkal, szaktanácsadásokkal látná el aberuházással kapcsolatos kérdésekrõl.

A tulajdonviszonyok átalakulásaA tervezett üvegházi termelés területigényét földvásár-

lással vagy földbérlettel lehetne megoldani. A bérelésazonban számos veszélyt rejt magába, mert a beruházásoknagyon-nagy befektetést igényelnek, egy esetleges szerzõ-désbontás, vagy a szerzõdés meg nem hosszabbítása, ezértnagy anyagi veszteségeket okozhat. Emellett az üvegházesetleges áttelepítése egyrészt nehézkes, mert az energiát afûtõmûtõl kapja, másrészt jelentõs piacvesztés következhetbe a termelés felfüggesztésével. Elõnyösebb tehát a területfelvásárlása, azonban figyelembe kell azonban venni, hogyaz érvényben lévõ földvásárlást szabályozó törvények ér-telmében adásvétellel magyar állampolgár termõföldetcsak 300 hektár nagyságú és 6000 aranykorona értékbenszerezhet, jogi személy, illetve gazdasági társaság termõ-földhöz nem juthat. Elõnyös lenne tehát a földterület jelen-legi tulajdonosait érdekeltté tenni a beruházásokban, lehe-tõség szerint a termelésbe is bevonni õket.

Az Európai Unió által is preferált és támogatott TÉSZ-ek létrehozása és mûködtetése is javítaná a megtermeltáruk piaci versenyképességét. Az ET 2004-es rendeletealapján a kertészeten belüli integrációt (TÉSZ-ek, termelõicsoportok) erõsíteni szükséges a kezelésükben megvalósu-ló logisztikai központok, hûtõ, csomagoló, feldolgozó és

értékesítõ (árverési) csarnokok építésének és a zöldség-gyümölcs szárítóberendezések korszerûsítésének támoga-tásával. Fontos szem elõtt tartani azt is, hogy az EU a ker-tészeti ágazaton belül nem támogat egyéni termelõket,csak TÉSZ-eket vagy termelõi csoportokat. A beruházáskapcsán megalakult TÉSZ-ek szerepe túlmutathat az adotttermékek értékesítésén és megtermelésén, ugyanis a térségzöldség és gyümölcs termesztõit összefogva javítja a teljeságazat versenyképességét.

Érdemes megfontolni a modern, kõzetgyapot téglás ter-melési technológiákat is. Ugyan a beruházási költség na-gyobb lehet mint a hagyományos technológiánál, azonbana hagyományos technológiával elérhetõ termés többszörö-sét lehet ezáltal betakarítani (28 ezer palánta/hektár). En-nek következtében kisebb területen jöhet létre életképes

4. ábraA regisztrált vállalkozások ezer lakosra jutó száma Szabolcs-Szatmár-Beregben (2005.)


gazdasági egység, s tovább növelhetõ a komplexum élõ-munka igénye, további pozitív hatást gyakorolva a régiómunkaerõpiacára.

Kutatási feladatok:– A földtulajdon viszonyok pontos felmérése, a térség

termõföld piacának elemzése.– A régióban már több éves tapasztalattal rendelkezõ

TÉSZ-ek mûködési tapasztalatainak összegyûjtése.

LOGISZTIKAI FUNKCIÓK ÉS FELADATKÖRÖKA nyugat-európai példákat alapul véve akkor válhat a

beruházás nyomán kialakított üvegházak által megtermeltáru export képessé, ha a szállítás fejlesztése megvalósul,megfelelõ számú és nagyságú hûtõház áll rendelkezésre,valamint mûködõképes logisztikai központ jön létre.Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén jelenleg is szá-mos hidegraktár, hõszigetelt raktár és hûtõház üzemel,amelyek közül valamennyit a jelenleg hasznosító termelõcégek hoztak létre, szabad kapacitással csak idényszerûenrendelkeznek, így bértárolásra nincs lehetõség. Az aktuálislogisztikai és raktározási adatbázisokban nem találhatókértékesítésre szánt, vagy hosszú távon kiadó épületek. Azújonnan létrehozásra kerülõ raktározási kapacitások azerõmûkomplexum közvetlen környezetében, illetve azonbelül is a legkedvezõbb közlekedési adottságú csomópon-tokban kerülnek elhelyezésre.

Kutatási feladatok:– A hûtõházak és hõszigetelt raktárak telepítési tényezõi-

nek logisztikai szempontú elemzése.– A raktározással foglalkozó cégek számbavétele és fel-

keresése, a bérraktározással és bérhûtéssel foglalkozókvéleményvizsgálata egy esetleges együttmûködésrõl,illetve a rendelkezésre álló kapacitások számbavétele.

– Mûködõ anyag-, eszköz- és hidegraktárak, hûtõházakföldrajzi elhelyezkedésének, elérhetõségének felmérése.

– A fogyasztópiac regionális tagolása, fõbb irányvonalakkijelölése és ezeknek megfelelõen a logisztikai bázisokoptimális helyszínének megjelölése.

NEMZETKÖZI KAPCSOLATRENDSZERHatáron átnyúló kapcsolatok

Az elmúlt másfél évtizedben Magyarország mind a héthatártérségében egyre intenzívebbé váltak a határon átnyú-ló együttmûködések. Természetesen a különbözõ határsza-kaszok az egyes országok és határtérségek fejlettségi szint-jének megfelelõen eltérõ fejlõdési pályát jártak be, azon-ban ma már nem találunk olyan régiót, ahol nem alakultakki a közvetlenül szomszédos területtel az intézményesültkapcsolatok. Az együttmûködési stratégiák egyik fõ célki-tûzése a gazdaságfejlesztés, a gazdasági kapcsolatok elõ-

mozdítása, amelyhez azonban sok esetben nem állnak ren-delkezésre a mozgósítható források. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyével szomszédos régiók az üvegházi növény-termesztés ágazataiban nem jelentek konkurenciát a terve-zett komplexum számára, vagyis kedvezõ minõség és ár-színvonal esetében felvevõpiacként, beszállítói és idényjel-leggel munkaerõbázisként is számolni kell velük.

UkrajnaA határon átnyúló kapcsolatok elsõsorban Szabolcs-

Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja között nevezhetõk in-tenzívnek és széleskörûnek. Magyarország legkeletibb me-gyéje a volt szovjet tagállamokkal való kapcsolattartásbanma is kiemelkedõ szerepet játszik. A magyar-ukrán határ-szakasz esetében külön ki kell emelni, hogy egyben az Eu-rópai Unió keleti határai is, ezért a két oldal igen eltérõadottságai miatt gazdasági szempontból is nagy jelentõs-séggel bír. A formálódó együttmûködések elsõszámú célki-tûzése ennek a gazdasági potenciálnak a kihasználása. Ahatár túloldalán három jelentõsebb várost (Ungvár, Mun-kács, Beregszász) lehet kiemelni potenciális piacként.

RomániaA magyar-román határszakaszon az egymással szomszé-

dos négy-négy határ menti megye és azok központjai közöttalakult ki szoros kapcsolatrendszer. Földrajzi közelsége okána legnagyobb jelentõsége Szatmár (Satu Mare) megyének le-het, amely Szabolcs-Szatmár-Bereggel épített ki együttmû-ködést, ami a gazdasági szervezetek kapcsolatainak élénkíté-sére is nagy hangsúlyt fektetett. A piaci marketing tevékeny-ség regionális lehatárolásánál azonban nemcsak ezt a me-gyét, hanem Románia teljes északnyugati régióját is érdemesfigyelembe venni, fõként a gyorsan fejlõdõ nagyvárosokat(Szatmárnémeti, Nagyvárad, Kolozsvár, Nagybánya).

SzlovákiaSzabolcs-Szatmár-Bereg megye területe mindössze hat

kilométer hosszú határszakaszon érintkezik Szlovákiával, snincs közvetlen határátkelõhely ebben az irányban, azon-ban a beruházás helyszínétõl a Kelet-Szlovákia régió dél-keleti részei légvonalban 50 km-es távolságon belül he-lyezkednek el, a régió központja, Kassa a beruházás hely-színétõl közúton mindössze 119 km-re és 2 óra 20 percrefekszik. Szlovákia jelenleg is a magyar zöldségexportegyik célterülete, Kelet-Szlovákia adottságai pedig kifeje-zetten kedvezõtlenek a kertészeti kultúrák számára, ígyfontos potenciális piacként lehet azzal számolni.

Kutatási feladatok:– A szomszédos országok piaci viszonyainak és kereske-

delmi hálózatainak feltérképezése, különös tekintettel azöldség és gyümölcs értékesítésére.


– A határon átnyúló együttmûködésekben rejlõ lehetõsé-gek számba vétele.

Potenciális nemzetközi kapcsolatokEurópai Unió

A két hagyományosan legjelentõsebb üvegházi zöldség-növény, a paprika és a paradicsom külkereskedelmi forgal-ma alapvetõen különbözik. A friss paprika erõteljesen po-zitív külkereskedelmi mérleggel rendelkezik, az exportpia-cokat elsõsorban Németország, Ausztria és Csehország je-lentik, míg a kivitelnek töredékrészét kitevõ import Spa-nyolországból, Marokkóból és Hollandiából származik. Aszomszédos országok közül Szlovénia és Szlovákia tarozika jelentõsebb vásárlók közé. A friss paradicsom külkeres-kedelmében fordított a helyzet, a legjelentõsebb célpontok(Ausztria, Szlovákia) esetében sem éri el a kivitel mennyi-sége az 500 tonnát, míg 2004-ben egyedül Spanyolország-ból mintegy 6 000 tonna paradicsom érkezett, s Olaszor-szág is ezer tonna feletti mennyiséggel képviseltette magát.

Az Európai Unió zöldségpiacán a magyar termékek leg-jelentõsebb vetélytársai közül Spanyolország rendkívülnagy kapacitásokkal rendelkezik, azonban növényvédelmiproblémák miatt az utóbbi években többször csökkent aminõség, az átlagbérek jelentõsen emelkedtek, s Közép-Európa térségébe már a szállítási költségek is jelentõsek.Hollandiát és Belgiumot egy 50 éves folyamatos fejlõdéseredményeként rendkívül fejlett technológia jellemzi nagyüzemi méretekkel és automatizáltsággal, mivel a munkaerõdrága, a logisztikai költségek az egyik legalacsonyabbakEurópában. Az értékesítés 80%-a szupermarket és hiper-market hálózatokban történik. A délkelet-európai (Bulgá-ria, Görögország) és észak-afrikai országok (Marokkó,Egyiptom) relatíve alacsony költségszinten képesek hajta-tott zöldségfélék elõállítására. A jelenlegi energiaárak mel-lett a magyarországi téli zöldséghajtatás nem lehet ver-senyképes a mediterrán térségével, azonban a kombináltciklusú erõmû révén rendelkezésre álló hulladékhõ révéncsökkennek a termelés költségei, miközben a mediter-ráneumból származó termékek árához jelentõs szállításiköltségek adódnak, nem beszélve a kedvezõbb élelmiszer-biztonsági feltételekrõl. A friss és ezért piacképesebb árufelvevõpiacai lehetnek az egyes termékek esetében tradici-onálisnak számító Németországon és Ausztrián kívül aszomszédos közép-európai országok is, amelyekben a hol-land mintát követve a közelmúltban kiépült élelmiszerlán-cokat lehetne megcélozni.

OroszországSzabolcs-Szatmár-Bereg megye agrártermékeinek je-

lentõs részét a rendszerváltás elõtt a keleti, elsõsorban aszovjet piacokon értékesítették, amelyek elvesztése nagyszerepet játszott az évekig tartó recesszió kialakulásában és

elmélyülésében. A fizetõképes kereslet újbóli megjelenésé-vel ismét lehetõség nyílik a korábban elvesztett piacok egyrészének visszaszerzésére, igaz, átalakult termékskálávalés jobb minõséggel. Erre nyílik lehetõség azáltal, hogy amoszkvai székhelyû „Ardex” élelmiszeripari holdingMoszkva környékén, üzleti alapon kereskedelmi-logiszti-kai központot szeretnének létrehozni, kifejezetten magyarüzleti körök, nem kizárólag, de mindenekelõtt agrárexpor-tõrök számára. Az elgondolás szerint a projekt keretébenegy 125 ezer m2 alapterületû központ jönne létre, amelytartalmazna vasúti és közúti végpontot, raktárakat, hûtõka-pacitást, kiállítási területet, vámterminált, tárgyalókat, ban-ki infrastruktúrát. Az orosz nagyvárosok hipermarketjeiszámottevõ piacot jelenthetnek az üvegházakban elõállítottzöldségfélék számára. A kiszállítás légi úton történhetne adebreceni regionális reptér igénybe vételével.

Kutatási feladatok:– A nemzetközi árupiacok folyamatos figyelemmel kísé-

rése.– Az értékesítés szempontjából szóba jöhetõ célországok

fogyasztói igényeirõl való tájékozódás, a fogyasztóiszokások nemzetközi trendjeinek nyomon követése.

A TERMÉKPIACI PÁLYÁK KIALAKÍTÁSAMagyarország esetében a zöldséghajtatáshoz kapcsolódó

a piaci értékesítés alapvetõ problémája, hogy a jó minõsé-get nem tudják megfelelõen csomagolni. Az átlag termelõiüzemméretek a heti szállításokat nem tudják produkálni, alegnagyobb felvásárló piacot jelentõ szupermarketek szá-mára sokkal egyszerûbb a nagy és egyöntetû mennyiségetkínáló, gyakran külföldi partnerektõl megvásárolni az árut.Ezért egy folyamatos, egyöntetû nagymennyiségû árut elõ-állító termelõi egység a környezõ települések multinacioná-lis áruház lánc tagjainak állandó beszállítója lehet.

A magyarországi minimálbér jelenlegi értékét figyelem-be véve egy átlagos négytagú család esetében 0,8-1 ha fû-tetlen felület biztosít elegendõ jövedelmet, azonban ez azüzemméret nem képes a folyamatos, hétrõl-hétre történõnagy mennyiségû áru elõállítására és szállítására, vagyisahhoz, hogy egy szupermarket hálózat számára megfelelõmennyiségû terméket biztosítson. Minimálisan 4-5 hason-ló méretû gazdaság szükséges az egyöntetû árualap elõállí-tására nagy biztonsággal, ami kereskedelmi szempontbólmár versenyképes lehet.

A megtermelt áruk kedvezõ piaci helyzetbe hozhatóakha a termelési tevékenység mellett post-harvest tevékeny-ség is megjelenik. A post-harvest üzemek (tárolás, csoma-golás) amellett, hogy javítják a termények piaci versenyké-pességét, kiváló gyakorlati helyet biztosíthatnak a hallga-tóinak, segítve ezzel a felsõ- és szakoktatás korszerûsítését,a gyakorlatorientáltság elõtérbe helyezésével.


Kutatási feladatok:– Post-harvest tevékenységgel foglalkozó minta értékû

üzemek, termelõi egységek felkutatása, kapcsolat felvé-tel a szakmai tapasztalat szerzés érdekében.

– Helyi gazdálkodók, vállalkozók post-harvest tevékeny-ségek, részfeladatokkal kapcsolatos ismereteinek fel-mérése.

– Az üvegházak vonzáskörzetében mûködõ multinacio-nális áruházak friss árukkal szemben támasztott igényi-nek teljes körû felmérése.

– A fogyasztók igények, elvárások, preferenciák vizsgála-ta az adott áruházakban, bevásárló központokban.

TERMÉKVÉDELEM, ÉLELMISZERBIZTONSÁGAz Európai Unióban a zöldségek és gyümölcsök minõsé-

gi elõírásait korábbi szabványok felhasználásával egységesí-tették és 1996 óta ezeket az új szabványokat használják. Azelõírásokat Magyarország már az EU-s csatlakozás elõtt át-vette és azok a Magyar Élelmiszerkönyv részét képezték,majd a csatlakozással e szabványok kikerültek az Élelmi-szerkönyvbõl és önálló EU-s rendeletekként vannak érvény-ben. A frisspiaci EU-s szabványok egyértelmû kulcsszava azegyöntetûség E szabványok részletesen leírják a termékekminõségével, megjelenésével és csomagolásával kapcsola-tos követelményeket. Az egyre nagyobb kereskedelmi súly-lyal rendelkezõ multinacionális kereskedõláncok elsõsorbanezeket a szabványokat tekintik mérvadónak. A szabvány ér-vényessége természetesen kiterjed a többi értékesítési csa-tornára is (pl. helyi kispiac, nagybani piac), de következetesalkalmazása azoknál még nem általános gyakorlat.

A kvóta rendszer nem érinti a beruházás során tervezettáruk kereskedelmét, ugyanis csak a zöldségnövények kö-zül kvóta jelenleg egyedül az ipari paradicsomra van ér-vényben.

Intervenciós felvásárlási támogatás: zöldségfélék közülintervenciós ár létezik a paradicsom (4,8 eurócent/kg), atojásgyümölcs (3,9 cent/kg), a karfiol (7,1 cent/kg), a gö-rögdinnye (4 cent/kg) és a sárgadinnye esetében (4cent/kg). Az árukivonás a TÉSZ-ek hatáskörébe tartozik,egyéni termelõk csak a TÉSZ-en keresztül részesülhetnekintervenciós kifizetésekben. A megtermelt árút nem érde-mes intervencióra felajánlani mert az ár nem fedezi a költ-ségetek sem, ráadásul a nyugat európai piacok nagy felve-võ képességgel rendelkeznek. Jó profittal lehet értékesíte-ni a zöldségeket, gyümölcsöket.

Belépõ árrendszer: az EU saját termelõinek védelmébenaz EU-n kívüli országokból érkezõ termékekre nemcsakvámot (5-20%) vet ki, hanem az EU-ban nagy mennyiség-ben termelt termékekre meghatározott idõszakokban belé-põ árrendszert is érvényesít. A belépõ árnál olcsóbban im-portált termékekre kiegészítõ vámot kell fizetni. A zöldség-félék közül az articsóka, a cukkini, a görögdinnye, a karfi-

ol, a paradicsom, a sárgadinnye, a tojásgyümölcs és azuborka számára létezik belépési ár.

Az EU és így Magyarország zöldségpiaca alig szabályo-zott, tehát szabad és nyílt verseny érvényesül. A vámok el-törlésével az EU nemcsak egy hatalmas közös piaccá, ha-nem egy közös termelési térséggé is vált. Az egész Uniórajellemzõ, hogy évrõl évre nõ az exportált és importált zöld-ségfélék aránya. Ez annak is köszönhetõ, hogy az utóbbiévekben a szállítás hihetetlenül sokat fejlõdött. Ma márnem jelent problémát például a paradicsomot közúton idõ-re Spanyolországból Svédországba, vagy akár hazánkbaszállítani. E tényezõknek köszönhetõen a zöldségtermesz-tésben azok az országok, régiók kerülnek versenyelõnybe,ahol az adott termény számára kedvezõbbek a környezetikörülmények és amelyek olcsón, nagy mennyiségben ké-pesek egyöntetû és minõségi árut elõállítani.

A tervezett üvegházakból kikerülõ termékek csak akkorrendelkezhetnek saját piaccal és tudják felvenni a versenyt alegnagyobb európai (Spanyolország, Hollandia, Törökor-szág) és az egyre inkább elõretörõ észak-afrikai, kelet-ázsiaiés dél-amerikai zöldségexportõrökkel, ha megoldottá válik atárolás, csomagolás, a szállítás. Emellett alapvetõ fontossá-gú a helyi tudásbázisra alapuló folyamatos innováció, amelynöveli az árualapok nagyságát és csökkenti a termelési költ-ségeket. A termésátlagok növelése a korszerû technológiákalkalmazásával lehetséges, amelyek bevezetése kétségkívülsok pénzt igényel, de hosszútávon a tervezett befektetések atérség innovációs potenciálját megduplázhatják.

A dísznövénytermesztésre és forgalmazásra az alábbihatályos jogszabályok vonatkoznak:– 2003. évi LII. törvény a növényfajták állami elismeré-

sérõl, valamint a szaporítóanyagok elõállításáról és for-galomba hozataláról,

– 62/2004. FVM rendelete a dísznövény szaporítóanya-gok forgalomba hozataláról,

– 37/2003. FVM rendelet által módosított 7/2001. FVMrendelet a növényegészségügyi feladatok végrehajtásá-nak részletes szabályairól.A fenti jogszabályok az EU vonatkozó irányelvein ala-

pulnak és az EU szabályozás célja az volt, hogy az egysé-ges belsõ piac és az áruk szabad áramlása mellett biztosít-sa az EU-ban forgalomba hozott dísznövény anyag nyo-mon követhetõségét. Ha az EU-ban valahol növény-egész-ségügyi vagy minõségi probléma merül fel, legyen lehetõ-ségük a szakhatóságoknak visszavezetni az adott árut a ki-indulási forgalmazóhoz, és közben megtalálni a nyomonkövethetõ értékesítési láncban a problémás helyet.

Kutatási feladatok:– Az adott termékek termelésére, tárolására vonatkozó, a

gyakorlatban is alkalmazható minõségbiztosítási rend-szer kidolgozása.


– A megtermelt áruk számára biztos piacok felkutatása, alehetséges piacok földrajzi elhelyezkedésének, megkö-zelíthetõségének és likviditásának a vizsgálata.

KÖRNYEZETVÉDELMI KÉRDÉSEKA termálvízzel és földgázzal fûtött fóliasátrak/üveghá-

zak esetében az elmúlt idõszak tendenciái alapján növekvõkörnyezetterhelés mutatható ki Magyarországon. Mindezabból ered, hogy az energiaárak jelentõs növekedése miattsok termelõ a hagyományos széntüzelésû kazánokat hasz-nálja a téli idõszakban. A költséghatékonyabb, a földgázzalszemben abszolút versenyképes megoldásra való törekvésmiatt azonban egyfelõl csak részben automatizálhatók a fû-téséti rendszerek, másrészt pedig lokálisan jelentõs mér-tékben nõ a levegõbe jutó káros anyag mennyisége. A glo-bális klímaváltozás és a minõség javítása miatt, a fedett fe-lületen való termesztés (zöldség, dísznövény) jelentõs nö-velésének támogatása a fejlesztési programokon keresztülitársfinanszírozásban valósul meg.

Mivel a költségeket nagyban csökkentheti az olcsó ener-gia, ezért a beruházás megvalósítása gazdasági érdekelt-ségre alapozva mérsékelheti a környezetet és az emberiegészséget veszélyeztetõ égéstermékek emisszióját és kon-centrációját. A termálvízzel fûtött üvegházak versenyelõ-nye a növekvõ járulékos költségek (vízkészlet hasznosításidíj, bányajárulék, környezetvédelmi bírság, a termálvízvisszasajtolásának plusz költségei stb.) ellenére egy ideigmég biztosítottnak látszik, közép, és fõként hosszú távonazonban az erõmûvi hulladékhõre alapozott zöldséghajta-tás fokozatosan kiaknázhatja a technológiában rejlõ elõ-nyöket, miközben magának az erõmûnek az emissziójacsökken.

Kutatási feladatok:– A termelés során felmerülõ környezeti terhelések szám-

ba vétele, a szennyezési pontok feltérképezése.

– A helyi lakosok beruházással kapcsolatos ismereteinek,véleményének vizsgálata.

– A beruházás környezetbarát jellegének széleskörû nép-szerûsítése.

Az elõzõekben vázlatosan bemutatott térségi jellemvonás-ok, a feltételezhetõen fellépõ hatásmechanizmusok, vala-mint a várható problémák sokszínûsége, illetve a megvaló-suló komplexum többszintû, akár 250 km-es sugarú ható-köre önmagukban igazolják az alapos, tudományos igényûvizsgálatok szükségességét. A komplex, a térszerkezetre, agazdaságra és kiemelten a kereskedelemre, a külkapcsolat-okra (piacok, beszállítók stb.), a helyi társadalomra, illet-ve a környezetre gyakorolt hatásmechanizmusok okán nempusztán a beruházást megelõzõ konkrét vizsgálatok indo-koltak, hanem a közép- és hosszú távon végzett folyamatosmonitoring is. Az elemzések tehát egy többé-kevésbé nap-rakész, a beruházás hatékonyságának és akciórádiuszánakváltozásait évrõl-évre nyomon követhetõvé tevõ adat- ésdokumentációs bázist hoznának létre, amely egyrészrõlgyorsabb reagálást tenne lehetõvé a hirtelen változó piaciviszonyokra, másfelõl megkönnyítené az innovatív techno-lógia további adaptációját.

DR. HABIL. BARANYI BÉLA

AZ MTA DOKTORA, TUDOMÁNYOS TANÁCSADÓ, OSZTÁLYVEZETÕ

MTA REGIONÁLIS KUTATÁSOK KÖZPONTJA DEBRECENI OSZTÁLYA

DR. BALCSÓK ISTVÁN PHDTUDOMÁNYOS MUNKATÁRS,

MTA RKK DEBRECENI OSZTÁLYA

KONCZ GÁBOR

TUDOMÁNYOS SEGÉDMUNKATÁRS,MTA RKK DEBRECENI OSZTÁLYA

NAGYNÉ DEMETER DÓRA

TUDOMÁNYOS SEGÉDMUNKATÁRS,MTA RKK DEBRECENI OSZTÁLYA

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

E SZÁMUNK ANYAGI TÁMOGATÁSÁÉRT KÖSZÖNETÜNKET FEJEZZÜK KI

SZAKHATÓSÁGUNKNAK (FVM EU-KOORDINÁCIÓS ÉS

NEMZETKÖZI FÕOSZTÁLY), EGYÜTTMÛKÖDÕ PARTNEREINKNEK

(DE AMTC, EMFESZ KFT.), A SZAKHIRDETÉSEKET KÖZZÉTEVÕ CÉGEKNEK,SZAKCIKKEINK SZERZÕINEK, ELÕFIZETÕINKNEK, OLVASÓTÁBORUNKNAK!

A VETMA KHT. ÉS

A MAG KUTATÁS, FEJLESZTÉS ÉS KÖRNYEZET SZERKESZTÕSÉGE

®


A biomasszából történõ bioenergia elõállítás elemzése, össze-függéseinek meghatározása rendkívül sokféle módon megvaló-sulhat függõen attól, hogy a konkrét körülmények, viszonyokhogyan alakulnak.

A különféle, sokszor egymástól eltérõ, vagy akár ellentmon-dó jelenségek, összefüggések közös általánosítható tapasztala-tait foglalják össze a szerzõk. Ebben az összefüggésrendszer-ben fedezhetõk fel azok a nélkülözhetetlen alapösszefüggések,melyek a szakterület megkerülhetetlen alapjait jelentik.

RENDSZERTANI ALAPOKAnyag- és energia folyamatok

A bioenergiát elõállító egységek rendszertani alapjainak ameghatározásához anyag- és energia folyamatok összefüggése-it kell meghatározni.

Az anyag in-put ellátás mennyisége, minõsége és biztonságaszoros összefüggésben áll az anyag out-put felhasználás meny-nyiségével, minõségével és biztonságával. Az anyag in-put ésout-put összefüggések elsõsorban a bioenergiát elõállító egysé-gek üzemi mûködését határozzák meg.

A bioenergiát elõállító egységekben megvalósuló bio-massza szervesanyag átalakításával bioenergia és/vagy elekt-romos áram, valamint (az energia átalakító egységekhez kötõ-dõen) hõenergia keletkezik. A két energiaféleség kapcsolata, akeletkezéssel (termeléssel) harmonikus felhasználása a bio-energiát elõállító egység gazdaságosságát határozza meg (1.ábra).

LogisztikaAz üzemi mûködés (in- és out-put anyagfolyamatok), vala-

mint a gazdaságosság (in- és out energia folyamatok) harmóni-ája együttesen határozza meg a kellõen biztonságos és hatékonybioenergiát elõállító egység üzemeltetést. (2. ábra).

Az 1. ábra jól mutatja, hogy a biztonságos mûködést azanyag in- és out-put folyamatok határozzák meg, míg a haté-konyságot és gazdaságosságot az energia folyamatok (hõener-gia, villamos áram, bioenergia) alakítják ki.

Az anyag- és energia folyamatokat – kölcsönös feltételezett-ségben kialakított – logisztikai menedzsment fogja össze, s egyharmonikus rendszerben mûködteti.

A BIOENERGIÁT ELÕÁLLÍTÓ EGYSÉGEK MEGVALÓSÍTÁSAA bioenergiát elõállító egységek megvalósításának képessége

A bioenergiát elõállító egységek stabil, biztonságos, haté-kony és gazdaságos mûködését – így az anyag- és energia fo-

lyamatokat – a bioenergiát elõállító egység projektek megvaló-sításának képessége alapvetõen befolyásolja, illetve meghatá-rozza.

Mindezeket könnyû belátni, hiszen ha a bioenergiát elõál-lító egység természeti-, gazdasági-, társadalmi és humán kör-nyezete nem megfelelõ, úgy a projekt célkitûzések is korláto-zottak, adott esetben helytelenek. Mindezek a biomasszaanyagfolyamatokra, gazdasági-hatékonysági jellemzõkre, mé-retekre kihatnak, korlátozzák a lehetõségek kihasználását ésszükségszerûségek kihasználását és a szükségszerûségek fi-gyelembevételét.

A bioenergia elõállítás komplex rendszere*

* A szerzõk a címben feltüntetett szakcikk elkészítéséhez – NKTH által támogatott – a BIOENKRF Konzorcium (Gyöngyös) tevékenységeként

végzett kutatási tapasztalataikat felhasználták.

1. ábraBioenergiát elõállító egységek anyag- és energia folyamatainak

rendszer összefüggései

2. ábraA bioenergiát elõállító egység anyag- és energia folyamatainak

rendszer kapcsolatai


A projekt megvalósításhoz elengedhetetlen kilenc jellemzõtételes összefoglalása az alábbiak szerint alakul:

I. ViszonyokII. CélokIII. Biomassza anyagokIV. MéretekV. KöltségekVI. FeltételekVII. AdottságokVIII. LehetõségekIX. Szükségszerûségek

A felsorolt kilenc jellemzõ összességében a bioenergiát elõ-állító egység projekt megvalósíthatóságának jellemzõi, s amegvalósítás képességét jelzi.

A kilenc jellemzõ strukturális kapcsolatait, rendszertani ösz-szefüggéseit jelzi a 3. ábra. A 3. ábra felhívja a figyelmet ésegyben rámutat, hogy a projekt megvalósítás mind a kilenc jel-lemzõjét együttesen és külön-külön is kell vizsgálni.

A projekt megvalósítás gyakorlati elõkészületeiAhhoz, hogy biztonságosan, gazdaságos és hatékonyan mû-

ködõ projektet lehessen megalapozni, nemcsak a projekt meg-valósításának képességét kell megvizsgálni, de figyelembe kellvenni azt az eljárási rendszert is, melynek révén a projekt meg-valósítás (beruházás) elkezdõdhet.

A projekt megvalósítás eljárási rendszerét a 4. ábra mutatjabe. Az ábrából nyomon követhetõk a rendszer (felvázolt struk-túra) tartalmi és idõrendi kapcsolatai, s az ezekbõl származtat-ható munkafeladatok. A 4. ábrából az is jól látható, hogy az el-járási rendszer struktúrája és megjelölt csomópontjai, illetveazok teljesítése szervesen kapcsolódik a 3. ábrán bemutatottprojekt megvalósítási képességekhez, valamint a bioenergiátelõállító egység anyag- és energia folyamataihoz (2. ábra) ésazok logisztikai rendszeréhez.

A bioenergiát elõállító projektek megvalósításaA bioenergiát elõállító egységek létesítése, megvalósulása

idõbeni folyamatok és természeti földraj-zi terek analitikus és szintetikus vizsgála-tán alapul. Mindezekre alapozva feltétle-nül szükséges a projekt elõkészítés – aprojekt mûködés – és a projekt továbbfej-lesztés egymással összefüggõ, de egy-mást kölcsönösen feltételezõ egységeit ésrendszerét vizsgálni.

A projekt elõkészítés meghatározóan aprojekt potenciál (projekt képességek) (3.ábra) gondos elemzésén alapul, s erreépül a projekt mûködés és projekt koordi-náció rendszere. Ez utóbbi három cso-portba sorolva összesen 12 önálló, deegymással is összefüggõ modulból áll és

jól foglalja rendszerbe a térinformatika, a logisztika, a techno-lógiai alkalmazások, a termékbiztonság, a biomassza elõállítás,a biomassza feldolgozás, a termékhasznosítás, a marketing, avidékfejlesztés, a környezetvédelem, az ökonómia és a jogsza-bályok modulokba rendezett területeit.

Az 5. ábra szemléletesen tárja fel a létesítendõ bioenergiátelõállító egység projektnek az elõkészítés során feltárt azok ké-pességét, mely a projekt megvalósulására, annak üzembizton-ságára, gazdaságosságára és hatékonyságára utal. A projekt ha-tékonyságát, gazdaságosságát és üzembiztonságát megalapozójegyek a projekt építése, megvalósítása során teljesedhetnek kiabban az esetben, ha a korábban felsorolt 12 – egyenként is jólértelmezhetõ és egymáshoz is kölcsönös feltételezettségben ésharmonikusan kapcsolódó modulok szolgáltatásaival támogat-tuk a bioenergiát elõállító egység projekt megépítését. Ebben arendszerben megvalósuló bioenergiát elõállító egység projekt amûködés helyzetébe, üzemkész állapotba kerül. Az üzemeltetésfolyamatában lehet realizálni a projekt elõkészítés és a tervsze-rû projekt építés többleteit, melyek gazdasági-, társadalmi-, ter-mészeti és humán környezeti területen érvényesülnek. Ez utób-biak gazdasági területen megmutatkozó mértékét a profit szám-szerûsíti. Mindezek szakemberek, tevékenységek idõ-anyag- ésenergia folyamatainak jó minõségû és biztonságos mûködésétés fenntartását igénylik és összességében a termékpiac magasszínvonalú ellátását biztosítják.

A bioenergiát elõállító projektek finanszírozásaA bioenergiát elõállító egységek megvalósulásának finanszí-

rozási feltételei rendkívül fontosak, alapvetõ és meghatározójellegûek. A projekt finanszírozás három lehetséges változatátvettük figyelembe (mûködõ tõke, hitel illetve támogatás) a pro-jekt finanszírozás külföldi – Európai uniós – illetve hazai forrá-sokra épülhet. A projekt finanszírozás – feltüntetett változásokszerinti – kombinált forrásai is érvényesülhetnek.

A projekt finanszírozás legalapvetõbb kérdése, hogy a finan-szírozás szervesen illeszkedjen a projekt célokhoz, a megvaló-sítás és az üzemeltetés folyamatához. A projekt elõkészítés,

3. ábraA bioenergiát elõállító egység projekt megvalósítás struktúrája, kapcsolati rendszere


4. ábraA projekt megvalósítás eljárási rendszere

5. ábraBiomassza feldolgozás – projekt elõkészítés


megvalósítás és mûködtetés egymással szervesen összefüggõrendszerében a mûködés 5-10 éves idõszakára kell megtervez-ni a projekt továbbfejlesztését is. Ez a versenyképesség a profitstabilitás legalapvetõbb összefüggése.

RENDSZERTANI MODELLA bioenergia elõállító egységek anyag- és energia folyama-

tait elemezve és értékelve a meghatározó kapcsolatok alapjánmodellt határoztunk meg. Ez a modell valamely kiválasztottbioenergiát elõállító egység komplex rendszerének, anyag- ésenergia kapcsolatainak, folyamatainak bemutatására ugyanúgyalkalmas, mint a bioenergiát elõállító különbözõ technológiájúrendszerek kapcsolatainak meghatározására.

Az általános modell (6. ábra) összefüggéseit alkalmazva abioreaktor rendszermodell adaptált változatát mutatjuk be a 7.ábrán.

A jelenlegi gyakorlatban is alkalmazott technológiai megol-dások a bioenergia elõállítására a bioreaktor (biogáz), a biodízelüzemet (biodízel hajtóanyag) a bioethanol üzemet (bioethanolhajtóanyag) és a biomassza fûtõmûvet (hõenergia) alkalmazzák.

Elemzéseink egyértelmûen rávilágítottak arra, hogy a külön-féle bioenergiát elõállító egységek anyag- és energia folyamataia 7. ábrán bemutatott modell rendszerében harmonizálhatók.Mindez azt jelenti, hogy az egyik bioenergiát elõállító egységanyag in-putja a másik bioenergiát elõállító egység anyag out-putja lesz.

Ugyanilyen módon az egyik bioenergiát elõállító egységbioenergia terméke a másik bioenergiát elõállító egység energiaellátását biztosítja.

A modellben megszerkesztett rendszer többlete, hogy a ki-meneti energia termék, az elektromos áram biodízel- ésbioethanol hajtóanyag elõállítási hatékonysága egy nagyság-renddel kedvezõbb lesz. Ugyanakkor a rendszer – eddig nem is-mert – különleges újdonsága az, hogy a bioenergia termékekelõállításához – megfelelõ méret- és technológia összehangolásesetén – hagyományos (fosszilis) energiára nincs szükség.

A bioenergia elõállítás rendszer modelljét a 7. ábrán mutat-juk be.

E szakcikk a bioenergiát elõállító rendszerek alapösszefüggése-ire mutat rá, felvillantja a rendszertani kapcsolatokat és a bel-sõ összefüggéseket.

A rendszertani alapösszefüggések az anyag- és energia fo-lyamatokra épülnek azzal a kettõsséggel, hogy amíg az in-putanyagfolyamatok a bioreaktorok mûködését és annak biztonsá-gát határozzák meg, addig az energia folyamatok a gazdaságos-sággal és hatékonysággal vannak szoros összefüggésben.

Az anyagfolyamatok az in-put és out-put részfolyamatokkapcsolódó összefüggéseiben öltenek testet, az energia folya-matok hõenergia transzport, illetve biogáz és villamos energiaformájában jelennek meg. Az anyag- és energia folyamatokegyfelõl a bioreaktor üzem mûködését és annak stabilitását ha-

6. ábraBioreaktor rendszer modell


tározzák meg, másfelõl pedig a hatékony és gazdaságos mûkö-dést determinálják. A biztonságos üzemi mûködést a gazdasá-gosságot és hatékonyságot a logisztika és menedzsment foglal-ja egy rendszerbe. Ez teremti meg az anyag- és energia folya-matok közötti kapcsolatokat, írja le az összefüggéseket az ener-gia- és anyagfolyamatok között.

A kutató-fejlesztõ munkánk során – az anyag- és energia fo-lyamatok, a logisztika és menedzsment összefüggésein belül –megvizsgáltuk a bioreaktorok megvalósításának komplexrendszerét. Mindezeket a kutatásokat a helyi adaptációkra al-kalmas és meghatározandó rendszer-modellünk fontos és egy-ben nélkülözhetetlen részének tekintjük. A vizsgálataink soránnégy – egymással is szervesen összefüggõ – részterületet ana-lizáltunk. Így: – A viszonyrendszert, mely a bioreaktorok megvalósíthatósá-

gának képességét határozza meg.– A bioreaktorok megvalósításához szükséges gyakorlati eljá-

rásokat.– A bioreaktor projekt megvalósítás (beruházás) komplex ösz-

szefüggéseit.– A bioreaktor projektek megvalósulásának finanszírozási

kérdéseit.A megválasztott komplex technológián keresztül technológi-

ai elemzést végeztünk.Ennek eredményeként meghatároztuk a bioreaktor anyag- és

energia mérlegét, s komplex – üzemi környezetben elvégzett –elemzést adtunk a bioreaktorban fermentált biomassza szerves-

anyag (anyag out-put) környezeti kölcsönhatásainak a feltárá-sára, meghatározására.

A kutató-fejlesztõ munkánk során különösen fontosnak tar-tottuk a bioenergia elõállító rendszerek gazdaságosságának éshatékonyságának komplex összefüggéseit.

Elemzéseink eredményeként – modell- és rendszerszerûmegközelítésben – felvázoltuk a kiinduló paramétereket, meg-határoztuk a költség struktúrát, leírtuk a szükséges számításokfilozófiáját, a bioenergia elõállító rendszerek beruházását befo-lyásoló tényezõket, összefoglaltuk a kiinduló feltételezéseket ésa modell struktúrát, valamint a hitel- és projekt jellemzõket, atulajdonosi megtérülést és végezetül az összegzett projekt ér-tékmérõ mutatóit.

Kutatómunkánk összegzõ eredményeként, az anyag- és ener-gia folyamatok összefüggéseire alapozott rendszer modellt ha-tároztunk meg. Ez a rendszer-modell a helyi adaptációkbanmegvalósítható bioreaktorok komplex összefüggéseit is magá-ban foglalja. Ehhez kapcsolódó, de egy újabb modell segítségé-vel meghatároztuk – anyag- és energia folyamatok rendszeré-ben – a biomassza fûtõmû, biodízel és bioethanol rendszer mo-dellbe rögzített összefüggéseit.



GÓCZI ISTVÁN

ELNÖK-VEZÉRIGAZGATÓ

PROF. DR. SINÓROS-SZABÓ BOTOND

EGYETEMI TANÁR, AZ MTA DOKTORA

7. ábraA bioenergia elõállítás rendszer modellje


Az Európai Unió vezetõi 2000 márciusában Lisszabonbantartott ülésükön új célt tûztek ki az Európai Unió számára:az Uniót egy évtizeden belül „a világ legversenyképesebbés legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává kell tenni,mely több és jobb munkahely teremtésével és nagyobb szo-ciális kohézióval képessé válik a növekedés fenntartásá-ra”. Mindemellett az energia, annak ára és felhasználásá-nak formái állandó napirenden lévõ kérdések elsõsorbanazokban a térségekben, ahol a behozott energia részarányaigen magas. Az Európai Unió intézményei jelenleg is többeszközzel támogatják a megújuló energiaforrások felhasz-nálásának terjedését és néhány éve teljesen felülvizsgáljaenergiapolitikáját a versenyképesség, fenntarthatóság ésaz ellátás biztonsága szemszögébõl. Napjainkban az ener-giapolitika meghatározó elemei: energiaigény csökkenté-sének szükségessége; a megújuló energiaforrásokra törté-nõ hagyatkozás növelése; tekintve az ezekkel kapcsolatostermelési potenciált, valamint fenntarthatóságukat; azenergiaforrások diverzifikációja és a nemzetközi együttmû-ködés bõvítése. Ezek a tényezõk segíthetik Európát abban,hogy csökkenteni tudja az energia-behozataltól való függõ-ségét, növelhesse fenntarthatóságát, valamint ösztönözze anövekedést és a munkahelyteremtést.

A magas energiaárak és a környezetvédelmi problémákráirányítják a figyelmet arra, hogy olcsóbb, helyben megter-melhetõ és környezetkímélõbb energiaforrások, vagyis elsõ-sorban a megújuló energiaforrások kerüljenek elõtérbe.

A megújuló energiahordozók hasznosítása egyszerreenergiapolitikai, gazdasági, környezetvédelmi, vidékfej-lesztési, mezõgazdasági kérdés, ennek megfelelõen a fel-használásuk növelésére vonatkozó elképzeléseknek egyide-jûleg kell megfelelniük hatékonysági, fenntarthatósági,

mûszaki/technológiai, szociálpolitikai szempontoknak. AzEurópai Bizottság javaslata alapján 2020-ra megfogalma-zott 20%-os megújuló részarányra vonatkozó célkitûzés el-érése annak a függvénye, hogy a különféle elvárások mi-lyen súllyal kerülnek érvényesítésre.

Az észak-alföldi régió stratégiájában öt specifikus cél fo-galmazódik meg: „Dinamikus régió”; „Öko régió”;„Egészséges régió”; „Agrár régió”; és „Esélyteremtõ ésFelzárkózó régió”. Az „Öko régió” kifejezés régiónk számá-ra a következõ alapértéket jelenti: A régió természeti, kör-nyezeti rendszereinek kialakítása, fejlesztése, megõrzése ésfenntartható használata, a környezet értékként való kezelé-se. Ezen belül specifikus célként jelöltük meg a megújuló ésalternatív energiahordozók arányának növelése a régióenergiatermelésében, az energiahatékonyság növelése.

Az észak-alföldi régió számára kiemelkedõ lehetõségek-kel bír a biomassza termelés és felhasználás elõmozdításá-nak elõsegítése. A biomasszának számos elõnye van a ha-gyományos energiaforrásokhoz, illetve néhány egyéb meg-újuló energiafajtához képest, különös tekintettel a viszony-lag alacsony költségekre, a rövid távú idõjárás-változások-tól való alacsonyabb fokú függõségre, a regionális gazda-sági struktúrák elõmozdítására és a gazdálkodók számáranyújtott alternatív jövedelemforrások megnyitására.

A régió vállalkozásai helyesen egyre nagyobb figyelmetszentelnek a megújuló energiák felhasználásának növelé-sére, több sikeres kezdeményezés történt a megújuló energi-ák felhasználásának terjedésére; biogáz, bio brikett üze-mek. Egyre többen ismerik fel, hogy a megújuló energiafor-rások használatával az energiafüggõségünk csökkenthetõ.

GAZDA LÁSZLÓ

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ FEJLESZTÉSI TANÁCSÁNAK ELNÖKE

Utószó

Az alföldi kenyér, szõlõ és bor ünnepeKecskeméten

Közel fél évtizedes hagyomány, hogy évente egyszer, Kecskeméten az alföldiszõlõ- és gabonatermesztõk, -nemesítõk tudományos tanácskozáson találkoz-nak, gondolatokat, véleményt cserélnek. A színvonalas szakmai elõadásokatrendszerint termékbemutató követi. Az idén augusztus 22-dikére szervezett ren-dezvény is a bevált forgatókönyv szerint zajlott. Találkozunk jövõre is – biza-kodtak a rendezvény visszatérõ részvevõi és legyõzhetetlen nehézségeket nemismerõ szervezõi, a jól sikerült találkozó után.

Meg kell még említeni, mert szõlõtermesztésünk történelmének és történeté-nek szerves része, hogy ugyanazon nap délutánján a kecskeméti Miklóstelepmegalakulásának 125. évfordulóját is ünnepelték, kiállításmegnyitóval egybekö-tött elõadásokkal a Katona József könyvtárban. O. I.


Az, aki 90. születésnapját ünnepelheti tisztelõi és az õt sze-retõk körében, aki szõlõfajtáinak sikerét megélhette, aki fi-nom borok kortyolgatása mellett emlékezhet meleg családifészkére, aki tovább fejlesztette édesapja szõlészeti-borá-szati tudását, sõt utódnemzedéket nevelhetett családjában ésa szõlõnemesítésben, boldog ember.

Apja, Cs. Darab József, gazdálkodó, a Balatonfüreden éskörzetében kibontakozó szõlõ- és bortermelés meghatározószemélyisége volt. A Népfõiskola téli tanfolyamain önkép-zéssel mûvelte magát. A filoxéravész után elsõként készítet-te és telepítette az Olasz rizling oltványszõlõket. Az oltásraszõlõmunkásait is megtanította. Borokat is készített, melyeka Balatoni Szövetség kiállításain és borversenyein díjakatkaptak. Így aztán országosan is ismertté tette Balatonfüredborait, szõlõ- és borkultúráját. Elõadói és szónoki képessé-ge kibontakozott és a város bírójává választották1930–1939 közötti idõtartamra. A Magyar Szõlõsgazdák ésHegyközségek Országos Egyesületében 1936–1942 közöttválasztmányi tag, a Bor- és Gyümölcsfõzdék OrszágosEgyesületében igazgató-választmányi tag. 1943-tól a Füg-getlen Kisgazdapárt tagja. Minden tisztségében képviselte abalatonfüredi szõlõsgazdák érdekeit. Egyházközségi elõjá-róként besegített a balatonfüredi katolikus templom építésé-be. Õ õrizte Noszlopy Gáspár 1848-as szabadságharcoskardját. Fábián Pap Lenkétõl három gyermeke (József,Gyula és Lenke) jött a világra.

A legidõsebb fiú, Csizmazia Darab József 1918. július15-én, Balatonfüreden (akkor Zala megyében) született. Õvitte tovább apja foglalkozását, szellemiségét, és szõlõne-mesítõ lett.

Szarvason a Tessedik Sámuel Mezõgazdasági Tanintézet-ben érettségizett. 1942/43-ban katona a keleti fronton. Köz-vetlenül a háború után, 1947-ben a Keszthelyi Mezõgazda-sági Akadémián kapott mezõgazdasági diplomát. Egy évet

külföldön, Ausztriában, Németországban és Svájcban mun-kavállalóként dolgozott, ahol a német nyelvismeretet sajátí-totta el. Ezt követõen 1948-ban Budapesten az Ampelológi-ai Intézetben jutott álláshoz, ahol feladatul kapta a szõlõne-mesítést. Pályafutásának kezdetét beárnyékolta apja kulák-ká nyilvánítása. Ennek ellenére munkáját nagy hittel, célra-törõen és hallatlan kitartással végezte.

Dr. Kosinsky Viktor osztályvezetõ, aki az AmpelológiaiIntézeten belül a Szõlészeti Osztály keretében szerveztemeg Magyarországon az Intézet Kísérleti Állomás hálóza-tát, indította el õt a szõlõ rezisztencia nemesítésére. Munká-ját a Földmûvelésügyi Minisztérium irányvonala alapjánKosinsky irányítása mellett Egerben kezdte. Ott elsõ fel-adatként alapokat kellett teremtenie a szõlõnemesítéshez.Szõlõ-fajtagyûjteményt (génbankot) létesített, laboratóriu-mot alakított ki, növényházat építtetett, munkásokat tanítottbe a nemesítéshez. Bereznai László és felesége évtizedekenát kreatív, szorgalmas és becsületes munkája segítette céljaimegvalósításában.

Magyarországon a szõlõ rezisztencia nemesítése a Szõlé-szeti és Borászati Kutatóintézetben és a Kertészeti Egyete-men folyt. Ez utóbbi helyen az amuri szõlõt használták a re-zisztencia forrásaként.

A nemesítési céljai:– a Noah típusú direkttermõk leváltására a szõlõ betegsé-

geivel szemben (peronoszpóra, lisztharmat, szürkepe-nész) ellenálló szõlõfajták elõállítása,

– az „Egri Bikavér” házasításához a Medoc noir és a Ka-darka helyett új, bikavér típusú, vörösbort adó szõlõfaj-ták nemesítése.Irodalmi adatok és levelezések útján szerzett ismeretek

alapján hazánkban elsõként használta fel a rezisztencia gén-forrásaként a franko-amerikai hibrideket, közöttük a fehér-bort adó fajtákhoz a Seyve Villard 12375 (=Eger2) és a vö-rösbort adó fajtákhoz a Seyve Villard 12286 (=Eger1) hibri-deket. A koraiságot a világ legkorábban érõ fajtájával, az or-szágunkban nemesített Csaba gyöngyével vitte be az utó-dokba. Mindössze 120 keresztezési kombinációból kapottközel 100.000 magoncát értékelte fenológiai, rezisztencia ésszüreti tulajdonságokra.

Az interspecifikus fajták úttörõjeként sok csalódást, desok sikert is megélt. A ma már felbecsülhetetlen értékûmunkáját évtizedekkel ezelõtt még sok ellenség gátolta.Többek között a MÉM 25/1970 (XI. 26.) sz. rendelete leír-ta, hogy az amerikai és az európai szõlõfajták keresztezésé-

„Sic itur ad astra”*

A 90 éves Dr. Csizmazia Darab József köszöntése

* Így jutni a csillagokig (Vergilius: Aeneis)

Ez év júliusában a Magyar NövénynemesítõkEgyesületének elnöke, Marton L. Csaba, elnöksé-gi tagja, Hajdu Edit és fõtitkára, Oláh István kö-szöntötték Dr. Csizmazia Darab József szõlõneme-sítõt, a magyar szõlõnemesítõk doyenjét 90. szüle-tésnapja alkalmából. A teljes szellemi frissességûidõs mester, kiváló szõlõnemesítõnk elõtt köszöntõközreadásával ezúton is tisztelgünk. (A SZERK.)


bõl csak direkttermõ szüle-tik. A közvetlenül termõ(direkttermõ) szõlõfajtákattelepíteni tilos, nem szabad!Ennek ellenére aZalagyöngye interspecifikusfajtáját széles körben szapo-rították. A fenti rendelet el-lensúlyozására 1970. au-gusztus 10-én a Zala-gyöngyét bejelentette az Or-szágos Találmányi Hivatal-hoz, mint betegség-ellenállóés kettõs hasznosítású fajtát.A Zalagyöngyét 1975-ben164.101 sz. alatt szolgálati találmányként szabadalmazták.Ezzel zöld fényt kapott a fajta szaporításhoz és telepítésheza nemesítõ örömére.

A nemesítési programból származó, államilag minõsítettszõlõfajtái (zárójelben a minõsítés éve): Zalagyöngye(1970), Bianca (1982), Medina (1984), Turán (1985), Nero(1993).

Érdekes az Aletta, a Füredgyöngye, a Göcseji zamatos ésaz Egri csillagok (ECS) sorozat több fajtajelöltje. A sokol-dalú nemesítõi munkához tartozik a rezisztens magvatlan„Rosina” nevû hibridsorozata.

A rezisztens hibrideket elõször nagyobb felületen Zalamegyében állította be fajtakísérletbe (innen származik pl. aZalagyöngye, a Lakhegyi mézes elnevezés), ahol akkor mégnagy felületen termesztették a rezisztens fajhibridekkel le-gyõzendõ Noah szõlõfajhibridet, direkttermõt.

Csizmazia József fajtái a további keresztezések értékesgénforrása. Több hazai és külföldi szõlõnemesítõ felhasznál-ta már õket, például Újvidéken Dr. Petar Cindriè professzor.

Nemzetközi együttmûködés keretében közös nemesítésiprogramot indítványozott Szovjetunióban a Novocser-kaszszk-i Kutatóintézettel, dr. Ivan Antonovics Kosztrikinnemesítõvel. Ebbõl a közös programból származik a Novo-Eger sorozat, melynek kiemelkedõ fajtajelöltje az EB.9, me-lyet elsõ vezetõjének, Kosinsky Viktor tiszteletére Viktornévvel bejelentett állami minõsítésre. Mivel ez a fajtajelölt3 szõlõfaj génanyagát örökítette, ezért „polyvitis-trihibrid”-nek nevezte el.

A nemesítõ legnagyobb sikere, ha fajtáit termesztik. Az1997. évi CXXI. tv. földmûvelésügyi és vidékfejlesztési mi-niszter 39/2001 (V.14.) FVM rendelet 3. § 3. bekezdésealapján 2003-ban a Bianca 3, a Medina 6, a Nero 8, a Turán5 és a Zalagyöngye 5 borvidéken engedélyezett termesztés-re. 2005-ben fajtáinak valós felülete: Bianca 884 ha, Medi-na 184 ha, Nero 4 ha, Turán 117 ha és Zalagyöngye 4265 ha.Kétségtelen, hogy eddig a legnagyobb sikert befutott fajtájaa Zalagyöngye.

Ukrajnában a Bianca, a Gö-cseji zamatos (fajtajelölt) ésa Zalagyöngye több százhektáron már rajonizált faj-ta. A Zalagyöngyét Észak-Amerikában (Kanada/Bri-tish Columbia/Okanaga völ-gye/Kalowna város) a Su-mac Ridge Estate WineyardLtd-ben jégbor készítéséheztermesztik.A Nero fajta, amely magasrezveratrol tartalmú, cseme-ge- és borszõlõnek alkal-mas, fajtaoltalom alatt ter-

meszthetõ Svájcban és Németországban.34 hibridjét 2003-ban génmegõrzés és fajtabemutató cél-

jaira telepítették el Balatonfüreden a Széchenyi Ferenc Ker-tészeti Szakképzõ Iskola fajtagyûjteményébe. Fajtáit és hib-ridjeit génbankokban õrzik itthon és külföldön mûködõ szõ-lészeti és borászati kutatásokkal foglalkozó intézmények, ésgénforrásként használják keresztezéseikben.

Csizmazia József évtizedek óta, de még ma is aktív leve-lezésben van azokkal a nemesítõkkel és szakemberekkel,akik fajtáit itthon és határainkon túl, Európában és a tenge-ren túli országokban termesztik. Ezzel munkájának, a Szõ-lészeti és Borászati Kutatóintézetnek, de egész Magyaror-szágnak hírét erõsítette az egész világon. Különösen napja-inkban, amikor a környezetszennyezés igen nagy mértékû,értékesek és keresettek rezisztens fajtái.

A keresztezései átütõ sikereket hoztak koraiságban, pero-noszpórával és szürkerothadással szembeni rezisztenciában.Fajtái vitálisan növõek, termékeny rügyûek, nagy termésbiz-tonságúak és fürtjeik finom ízükkel magas élvezeti értékûek.

Tudományos eredményeit egyetemi doktori és kandidá-tusi értekezéseiben foglalta össze.

Egész életében a fiatal munkatársait támogatta és segítet-te munkájukban, nyelvtanulásban, hazai és külföldi szakmaiutazásokban.

Aktívan vett részt borbírálatokon és borversenyeken,ahol személyes véleményét szakmai igényességgel adtaközre.

Mindenütt és mindenhol szakmai szeretete és igénye ösz-tönözte a fajtanevek helyes írására. Ennek érdekében vitátindított a nyelvészek körében.

Minõsített bélyeggyûjtõ. A bélyeggyûjtõk körében is el-ismert szakember. Felismerte, hogy a postai bélyegek, me-lyek a világ minden részébe eljutnak, nagykövetei lehetnekszakmánknak, ezen belül borvidékeinknek és az ott ter-mesztett fajtáinknak. Ezért javasolta és szakértésével támo-gatta a „Magyar borvidékek bélyegsorozat” kiadását. Együttdolgozva Varga Pál grafikus mûvésszel, a Magyar Posta az

Az ünnepelt kitüntetésével

elmúlt 20 év alatt (2007-ben befejezve) a 22 magyar borvi-déket reprezentáló bélyegsorozatot adta ki. A bélyegeken aszõlõfajták és klónok nemesítõinek neve szerepel.

Mûvészi értékû szakmai fotókat készített a nemesítésimunkákról, szõlõfajtákról, szakemberekrõl.

Dr. Csizmazia Darab József rendkívül gyümölcsözõ te-vékenységét kitüntetései is igazolják, melyek közül a leg-fontosabbak:

Fleischmann Rudolf díjPeter Morio nemesítési díjBalatonfüred Pro Urbe díjBalatonfüred díszpolgáraa Balatonfüredi Széchenyi Ferenc Szakközépiskola„Iskola díszpolgára”

Munkájában, küzdelmeiben, szakmai sikereiben mindigmellette állt felesége, Bárkány Blanka, aki szakmai tudásá-val, nyelvismeretével segítõje volt a magyar rezisztencia ne-mesítésnél.

Köszöntjük Csizmazia urat születésének 90. évfordulójánés a Jóisten áldását kérjük életére, szakmai sikerére és egész-ségére. Köszönjük fajtáit, azt a sok segítséget, amit a szõlõ-bor ágazatért, környezetünk és egészségünk védelméért tett,amiért életét adta. Kívánjuk, hogy megérdemelt nyugdíjaséveit örömben, boldogságban, családjának, barátainak ésmunkatársainak szeretetében töltse.

DR. HAJDU EDIT

TUDOMÁNYOS FÕMUNKATÁRS

BCE–SZBK, KECSKEMÉT


A Gabonatermesztõk Országos Szövetsége (GOSZ) és a Vetõ-mag Szövetség és Terméktanács (VSZT) elnökségének és kül-döttgyûlésének határozatai alapján létrejött a Fajtakísérleti In-novációs Tanács (FIT). A FIT célja biztosítani a magyar gaz-dálkodók érdekében egy független, módszereiben elfogadható,átlátható finanszírozással mûködõ kísérletsorozatot. A Kárpát-medencében optimálisan termelhetõ és a világpiacon értékesít-hetõ fajták (hibridek) pártatlan versenyét hivatott megvalósíta-ni. Ez segítse a hazai termelõket a legmegfelelõbb fajták (hibri-dek) kiválasztásában.

A Fajtakísérleti Innovációs Tanács (FIT) önálló tevékenysé-gét a gabonatermelõk, a vetõmag-elõállítók, a nemesítõk, a ke-reskedõk és a feldolgozók egyetértésével, valamint a magyarmezõgazdaság fejlõdését fontosnak tartó civil szakmai szerve-zetek széleskörû erkölcsi és anyagi támogatásával végzi.

A Fajtakísérleti Innovációs Tanács (FIT) 9 tagból áll, a tago-kat az alapító társadalmi szervezetek delegálják 3 évre: a Gabo-nakereskedõk és Feldolgozók Szövetsége 1 fõt, a Vetõmag Szö-vetség és Terméktanács 3 fõt, a Gabonatermesztõk OrszágosSzövetsége 5 fõt. Gabonakereskedõk és Feldolgozók Szövetsége: Pótsa ZsófiaVetõmag Szövetség és TerméktanácsVetõmag kereskedõk képviselõje: Kolop LászlóNemesítõk képviselõje: Dr. Árendás TamásBiometrikus (metodikus): Csûrös MiklósGabonatermesztõk Országos SzövetségeTermelõ: Boczka JánosTermelõ: Domján GergelyTermelõ: Dr. Tajthy JózsefTermelõ: Varga AndrásTermelõ: Vancsura József

A Fajtakísérleti Innovációs Tanács (FIT) célja és mûködésiköre: a Magyarországon tevékenységet folytató mezõgazdasági

termelõk objektív szakmai információval történõ ellátása érde-kében megszervezi a legfontosabb növényfajok posztregisztrá-ciós kísérletének finanszírozását, megvalósítását, felügyeletét,értékelését és az eredmények publikálását. Biztosítja a vizsgála-ti rendszer objektív és átlátható mûködését. A FIT céljának meg-valósítása érdekében együttmûködik minden állami, társadalmiés gazdálkodó szervezettel, amelyek segítik eredményes mûkö-dését és céljainak megvalósítását.

A FIT létrehozóinak konkrét célja a nagy vetésterületû gabonaés olajos növények posztregisztrációs kísérleteinek megvalósítá-sa. Kezdetben a kukorica és õszi búza, a késõbbiekben a naprafor-gó és az õszi káposztarepce kísérleteinek rendszerbe állítása.– Kukorica 13 helyszínen 44 hibrid, Szombathely, Pölöske,

Tordas, Eszterágpuszta, Monor, Székkutas, Debrecen, Ireg-szemcse, Kaposvár, Gyulatanya, Jánoshalma, Mezõhegyes,Bábolna.

– Búza 7 helyszínen 33 fajta, Iregszemcse, Jászboldogháza,Kompolt, Székkutas, Szombathely, Bábolna, Mosonmagya-róvár.A FIT feladatai: a kísérleti rendszerbe bevont növényfajok

meghatározása és a posztregisztrációs kísérleti rendszer mód-szereinek meghatározása, jóváhagyása. (Kísérleti helyek kivá-lasztása és elfogadása. A kísérletbe vont fajták (hibridek) szá-mának meghatározása, fajták (hibridek) kiválasztása. A kísérletkivitelezési módjának és az elvégzendõ méréseknek, felvétele-zéseknek a meghatározása). A posztregisztrációs kísérlet meg-valósításának irányítása, ellenõrzése és a kísérletben szereplõfajták kódolása, titkosítása. A kísérletek megvalósításának fel-ügyelete, szemlék elvégzése.

Az eredmények értékelése és a publikáció megszervezé-se, az eredmények nyilvánosságra hozása, közzététele.

VANCSURA JÓZSEF

ELNÖK, GABONATERMESZTÕK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE

Fajtakísérleti Innovációs Tanács (FIT)


MOST RENDELJE VAGY ÚJÍTSA MEG A MAG C. SZAKLAP ELÕFIZETÉSÉT 2008. ÉVRE!ELÕFIZETÉS TOVÁBBRA IS VÁLTOZATLAN ÁRON ÉS FELTÉTELEKKEL!!!

M E G R E N D E L Õ L A PMEGRENDELJÜK ÖNÖKNÉL 2008. ÉVRE A MAG KUTATÁS, FEJLESZTÉS ÉS KÖRNYEZET C. SZAKLAPOT.

ELÕFIZETÉSI DÍJ: 2688 FT/ÉV (+ POSTAKÖLTSÉG)

NÉV: ......................................................................................................................................................................................................

LEVELEZÉSI CÍM: ............................................................................ SZÁMLÁZÁSI CÍM: ...........................................................................

PÉLDÁNYSZÁM: ....................... DÁTUM: ........................................ CÉGSZERÛ ALÁÍRÁS: .......................................................................

VETMA MARKETINGKOMMUNIKÁCIÓS KHT.MOBIL: 06 30 221-7990 E-MAIL: [email protected]

BANKSZÁMLASZÁM: 56100055-16100192AJÁNLJA SZAKLAPUNKAT KOLLÉGÁINAK IS!

A Gabonatermesztõk Országos Szövetsége (GOSZ), Vetõ-mag Szövetség és Terméktanács (VSZT), Gabonakereske-dõk és Feldolgozók Szövetsége, mint védjegy tulajdono-sok megalakították és levédetik a Pannon búza minõségivédjegyet. A „Pannon búza” mint tanúsított alapanyag ésannak felhasználásával készült liszt, gabonakészítmény,kenyér, péksütemény.

A védjegy terméktanúsítás célja: az EU területén forga-lomba kerülõ malmi búzák között a „Pannon búza” és azabból készült termékek megkülönböztetése a piaci kínálat-ban. A vevõk és a fogyasztók tájékoztatásán keresztül azokösztönzése a Pannon búza és az abból készült termékek vá-sárlására, fogyasztására. Védjegy használatra jogosult az apályázó (termelõ, kereskedõ és feldolgozó), aki az eredmé-nyes pályázat után védjegy használati jogot szerzett, az er-re vonatkozó szerzõdést megkötötte és a vállalt kötelezett-ségeit teljesíti. A „Pannon búza” védjegy használati jogapályázat keretében szerezhetõ meg.

Termelõ önként vállalja, hogy betartja a Szabályzatbanrészletezett termesztés-technológiai követelményeket, atermesztési folyamat dokumentálását, a nyomon követhe-tõség és az élelmiszerbiztonság elõírásait.

A kereskedõnek kötelezettséget kell vállalnia, hogyügyleteinél a védjegyet csak a szabályzatnak megfelelõés fajtaazonos alapanyagok esetében használja. A minõ-ségi követelményeknek való megfelelést minden tételesetében ellenõrzi. Amennyiben a kereskedõ nem a ter-mék elõállítója a pályázónak nyilatkozatot kell beszerez-ni a Termelõtõl, hogy azt a terméket a Szabályzatnakmegfelelõ körülmények között állította elõ. Nyilatkozniakell arról, hogy a termék tárolására, a termékek kiadásá-

ra, nyomon követhetõségére vonatkozó szabályokat betartja.

A feldolgozónak kötelezettséget kell vállalnia arra, hogytermékeinél csak abban az esetben tünteti fel a védjegyet,ha a lisztet 100%-ban standard kategóriába tartozó védje-gyes Pannon búza vagy legalább 40%-ban prémium kate-góriába tartozó védjegyes Pannon búza õrlésével állítjaelõ, vagy sütõipari termék esetén a termék elõállításáhozhasznált búzaliszt 100%-a Pannon búza védjegyes termék(a mellette használt nem búzalisztekre nincs mennyiségi ésminõségi megkötés). A gabonakészítmény esetén a termékelõállításához védjeggyel ellátott Pannon búzát és vagylisztet/õrleményt használt fel.

A védjegyet használókat szabályok kötik. A terméken avédjegy csak abban az esetben tüntethetõ fel, ha az megfe-lel a Szabályzatban foglaltaknak, a termék Termelõje, Fel-dolgozója, Kereskedõje eredményesen pályázott, annakalapján rendelkezik szerzõdésben rögzített védjegy hasz-nálati joggal és a védjegy használati díjat megfizette.

A védjegy használatra jogosult jogait és kötelezettsége-it, az adatszolgáltatás szabályait, a védjegy arculati kóde-xét, (megjelenés, méret elhelyezés stb.) is a szerzõdés tar-talmazza.

A pályázatot a védjegy tulajdonosok által kijelölt füg-getlen személyekbõl álló bizottság bírálja el.

VANCSURA JÓZSEF ELNÖK

GABONATERMESZTÕK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE

1124 BUDAPEST, APOR VILMOS TÉR 25–26.TELEFON: (1) 332-23-30; FAX: (1) 312-84-86

E-MAIL: [email protected]

HONLAP: WWW.GABONATERMESZTOK.HU

A „Pannon búza” védjegy

„Tolle, lege et fac!!!”

Vedd, olvasd és cselekedd!!!

1073 BUDAPEST, DOB U. 90.

AKTUÁLIS


„Kezünkben a jövõnk” – Megújuló energiák ’08Interaktív Nemzetközi Konferencia és Kiállítás2008. november 20-21. (csütörtök-péntek)

ARANYTÍZ (1051 Budapest, Arany János u. 10.)

A „KEZÜNKBEN A JÖVÕNK” egy olyan interaktív ren-dezvénysorozat, amely a fenntartható jövõ céljainak felvázo-lását és az emberiség sorsát meghatározó fõbb tényezõk, tár-sadalmi és gazdasági feltételrendszerének elemzését, a malátható „eszméket”, és a lehetséges jó megoldásokat próbál-ja bemutatni, a résztvevõ szakemberek bevonásával a prob-lémákat megvitatni, a különbözõ nézeteket ismertetni és üt-köztetni a jelenlevõk aktív bevonásával. Az együttesen ren-dezett konferencia, workshop és kiállítás megfelelõ szakmaialapot és kommunikációs platformot biztosít a témák aktuá-lis nemzetközi példáinak, gyakorlatának bemutatására, vala-mint a hazai helyzet ismertetésére, a lehetséges továbblépé-sekre vonatkozó alternatívák demonstrálására.

Elsõ alkalommal a MEGÚJULÓ ENERGIA a téma.Szeretnénk e témának minden oldalát, komplexitását meg-mutatni a konferencián elhangzó elõadások, irányított dialó-gusok, a kiállítás és az ott kialakított workshopok prezentá-cióin keresztül.

Szeretnénk, ha a résztvevõ cégek, a szakmai és civil szer-vezetek, a kormányzat, és a végsõ „fogyasztó”, a jövõért fe-lelõsséget érzõ magánemberek dialógusán át egy olyan inte-raktív folyamat indulna el, amely – a rendezvényen kialaku-ló új szakmai és társadalmi kapcsolatok talaján – egy, a ren-dezvényen túlmutató széleskörû társadalmi, szakmai párbe-szédet indít el a témában.

A kétnapos konferencia és kiállítás központi témái – vagynevezhetjük kiindulási pontoknak is – a megújulóenergiákkal összefüggésben a következõk:– Globális kényszerek a fenntartható fejlõdés és a gazdasá-

gi élet területén– Globális és kontinentális gazdasági és politikai célok– Technológiai lehetõségek ma és a jövõben– Civil vélemények és akaratok

TEMATIKACél a NULLA emisszió – GÁZ NÉLKÜL

NapenergiaSzélenergiaGeotermikus energia

EnergiatakarékosságHõszigetelésFelületfûtés, -hûtésSzellõztetés

Kollektív felhasználásLogisztikai tartalékok

BiomasszaBiogázBiomasszaPellet

Hulladék, mint energiaforrásKörnyezetbarát közlekedés, szállításKiemelt témák: Lakás, Munkahely, Közúti gépjármûvek(hidrogén, elektromos, hibrid)

SZAKMAI VÉDNÖKÖKKözlekedési, Hírközlési és Energiaügyi MinisztériumKörnyezetvédelmi és Vízügyi MinisztériumFöldmûvelési és Vidékfejlesztési Minisztérium

SZAKMAI TÁMOGATÓKMagyar Szélenergia TársaságMagyar Geotermális EgyesületBiomassza Termékpálya SzövetségEnergiaklub Környezetvédelmi EgyesületLevegõ MunkacsoportJoint Venture Szövetség

RÉSZVÉTELI DÍJAKRegisztrációs díj kiállítók részére: 30.000,-Ft + 20% áfaTartalma: megjelenés a kiállítás és konferencia a kataló-

gusában és a honlapján, link a cég honlapjára, tájékoztatóanyag elhelyezése a konferencia csomagban

Területbérleti díj: 20.000,-Ft/m2 + 20% áfaTartalma: helydíj + standépítés, 1 db infopult, 2 db szék,

frízfelirat, áramvételi lehetõségCég prezentáció: 300.000,-Ft + 20% áfaTartalma: max. 30 perces bemutató kivetítéssel (idõpont

jelentkezés függvényében)

BÕVEBB INFORMÁCIÓ ÉS JELENTKEZÉSPásztor Szolgáltató Kft.,Tóthné dr. Pásztor Zsuzsa, ügyvezetõ,Nyitrai Zsuzsa, projekt vezetõ1165 Budapest, Veress Péter út 105–107.Tel.: 1/402-0078, Fax: 1/402-0079,Mobil: 30/478-3173, 30/942-4386E-mail: [email protected], [email protected]

TÁMOGATÓK: MÁV, OTP NyRt., SystemConsult


TISZTELT PARTNERÜNK!TISZTELT LEENDÕ MEGBÍZÓNK!

Az EU-hoz történt csatlakozás jogharmonizációs elvá-rásai, a WTO-val (World Trade Organisation) kötöttegyezmények miatt elõtérbe kerültek a szellemi alkotá-sok, szellemi tulajdonok létrehozásával, oltalmak meg-szerzésével, védelmével, a jogok gyakorlásával kapcsola-tos szerzõi-jogi, iparjogvédelmi, ezeken belül különösen avédjegy, a márka kérdései.

Miért fontosak az említett témakörökkel összefüggõtudni és tennivalók vállalkozása, cége számára?– mert egy védjegyoltalom megszerzése 10 évre haszná-

lati monopóliumot biztosít, ezzel az üzleti siker esélyétnöveli, segíti az értékesítést, és erõsíti piaci pozícióját,

– a versenytársakat kizárja a hasznosításból,– felléphet a jogosulatlan használó – védjegy-bitorló –

ellen,– jogszabályokban meghatározott kártérítést érvényesít-

het bírósági eljárásban,– teljes jogbiztonságban folytathat kereskedelmi (rek-

lám-és marketing) tevékenységet,– végül: a védjegy vagyoni értékû jog, a vállalkozásba

apportként bevihetõ, értékesíthetõ, kölcsönözhetõ, jelzáloggal terhelhetõ.A VETMA KHT és a MAG folyóirat Szakértõi

Csoportja a védjegyoltalom és márkavédelem megszerzé-séhez kíván segítséget nyújtani az elõkészítés és bonyolí-tás gondjainak megoldásában közremûködni; a szükségesfeltételeket (technikai-kivitelezési stb.) ismertetni, hogy akésõbbiekben a Magyar Szabadalmi Hivatalban a bejegy-zésre szánt védjegy, márka ügy(ek)ben a legjobb oltalmiformát közösen kiválaszthassuk (mentori-közremûködés).

Kérjük Önt, fentiek elõrebocsátásával és ismeretében,amennyiben cégnevét (design), logóját, emblémáját, már-káját, szlogenjét, szignálját (védjegy) oltalom alá ® (reg-istered, trade mark) kívánja helyezni, a szükséges feltéte-lek (technikai, formai, pénzügyi) egyeztetése céljából el-érhetõségeink valamelyikén jelezze, hogy szakértõnk –személyesen is – válaszolhasson a felmerült kérdéseire.

A védjegyoltalom megszerzésével tovább erõsíthetõa cége piaci versenyben való sikeres részvétele!

Jelentkezésére teljes bizalommal számít a:VETMA KHT ÉS

A MAG SZAKFOLYÓIRAT SZAKÉRTÕI CSOPORTJA

„A védjegye a névjegye!”

A könyv a kukorica származását,botanikáját, élettanát érinti, kiter-jed az ökológiai és termesztési té-nyezõkre, azok kölcsönhatásaira(talajmûvelés x mûtrágyázás x nö-vényszám x öntözés x genotípus). A munka tudományos értékét nö-veli, hogy Nagy János professzor

több évtizedes kutatási eredményei, idõsorai megbízhatószántóföldi tartamkísérletekbõl származnak, amelyek Eu-rópában egyedülállóak, de a kukorica õshazájában, Ame-rikában is figyelemre méltóak.

Ma több ezer termék (élelmiszerek, mûanyagok, bio-etanol) készül kukoricából, ezért többféle kukoricaminõ-ségre van szükség, amit az ipar gazdaságosan tud feldolgoz-ni. A szerzõ merít a gazdag múltból, ugyanakkor a legkor-szerûbb ismereteket tárja elénk. A könyv kiváló példája an-nak, hogy a termesztési és a nemesítési kutatások hogyan

járulnak hozzá a termésnö-vekedés és -minõség össze-függéseinek feltárásához.A tizenkét fejezet olyaneredményeket tartalmaz,amelyeket mind az oktatók,a kutatók, az egyetemi ésPhD hallgatók, mind a me-zõgazdasági szakemberek ésa szaktanácsadással foglal-kozók munkájuk során ered-ményesen használhatnak.

A szerzõ segítséget nyújt a kukoricatermesztõknek ab-ban, hogy egy hektár kukorica a lehetõ legésszerûbb gaz-dálkodással, a lehetõ legkisebb ráfordítással és környezetiterheléssel a legnagyobb termést adja, biztosítva az elvár-ható hasznot.

O. I.

Könyvjelzõ � Könyvjelzõ � Könyvjelzõ � Könyvjelzõ � Könyvjelzõ � Könyv

Nagy János: Kukoricatermesztés

AKTUÁLIS


A Gábor Dénes-díjról...

A Gábor Dénes-díj alapvetõ célja a névadóéletpályájával szimbolizált, innovatív maga-

tartás elismerése. A díj egy 125 mm átmérõjû bronz (nemzetkö-zi díj esetében ezüst) plakett, amely a kitüntetett nevét, a kitün-tetés évszámát, a tudós hologram képét tartalmazza. A díjat dísz-oklevél és pénzdíj egészíti ki. Gábor Dénes-díjban az alapításévében hárman, 1990 óta évente általában heten részesülhettek.A díj társadalmi ismertsége és elismertsége fokozatosan növe-kedett. A díj kiadásának anyagi feltételeit a kiemelkedõen köz-hasznú szervezetként nyilvántartott NOVOFER Alapítvány és acéljait támogató egyének, vállalatok, intézmények biztosítják.

HOGYAN ÉRTESÜLHETNEK AZ ÉRINTETTEK A FELHÍVÁSRÓL?

Az aktuális felhívást minden év június 30-ig aNOVOFER Alapítvány honlapján is közzé tesszük.

KIK JELÖLHETÕK A DÍJRA?A Gábor Dénes-díjra olyan magyar állampolgársággal rendel-

kezõ, kreatív, innovatív szellemû szakemberek, kutatók, fejlesz-tõk, egyetemi vagy fõiskolai oktatók, mûszaki-gazdasági veze-tõk, gazdálkodók, vállalkozók jelölhetõk, akik a gazdasági vagytudományos élet bármely szakterületén (életminõség, felsõokta-tás, informatika, ipar, környezetvédelem, közlekedés, logisztika,mezõgazdaság, szolgáltatás, vízgazdálkodás) a Felterjesztõ (jelö-lõ) megítélése szerint: – kiemelkedõ tudományos, kutatási-fejlesztési tevékenysé-

get folytatnak,– jelentõs tudományos és/vagy mûszaki, szellemi alkotást

hoztak létre,– tudományos, kutatási-fejlesztési, innovatív tevékenységük-

kel hozzájárultak a környezeti értékek megõrzéséhez,– személyes közremûködésükkel nagyon jelentõs mértékben

és közvetlenül járultak hozzá intézményük innovációs te-vékenységéhez.A díj személyre szóló, így alkotó közösségek csoportosan

nem jelölhetõk.

KIK TERJESZTHETIK FEL ELSÕSORBAN GÁBOR DÉNES-DÍJRA A JELÖLTEKET?

Kitüntetésre a kutatással, fejlesztéssel, oktatással foglalkozóintézmények, a kamarák, a mûszaki és természettudományiegyesületek, a szakmai vagy érdekvédelmi szervezetek, illetveszövetségek és a gazdasági tevékenységet folytató társaságokvezetõi, valamint a Gábor Dénes-díjjal korábbiakban kitüntetet-tek terjeszthetik fel a látókörükbe került és a fenti feltételeknekmegfelelõ, általuk szakmailag és erkölcsileg egyaránt ismert éselismert szakembereket. Nem lehet felterjesztõ a felterjesztet-tel családi kapcsolatban, vagy alárendeltségi, illetve jogilag

vagy gazdaságilag függõ viszonyban állószemély (pl.: házastárs, szülõ, gyermek, afelterjesztett beosztottja, a felterjesztett jóindulatától függõüzletfél stb.). A kuratórium az önjelölést nem értékeli.

MI AZ ELÕTERJESZTÉS MEGKÍVÁNT TARTALMA?I. Kitöltött és aláírt adatlapII. JelölésIII. Mellékletek

1. A jelölt szakmai képzettségének és munkásságánaklegfeljebb 2 oldal terjedelmû ismertetése.

2. Az indoklásban hivatkozott alkotás(ok), illetve szak-mai eredmények listája (a jelentõs találmányokról,szabadalmakról, egyéb jogi védettséget élvezõ telje-sítményekrõl, hazai és nemzetközi kutatási-fejlesztésiprojektekrõl vagy nemzetközileg is magasan idézetttanulmányokról, cikkekrõl).

3. Két, a jelölt szakmájában elismert, tekintélyes szak-embernek a jelölt kitüntetését támogató, legfeljebb 1-1 oldal terjedelmû ajánló levele.

Az elõterjesztést (I., II., III/1, 2, 3) összefûzve, aNOVOFER Alapítvány címére (1112 Budapest, Hegyalja út86.) egy eredeti példányban kell megküldeni.

A postai feladás tényérõl, azzal egy idõben e-mailben([email protected]) kell értesíteni az Alapítványt.

MEDDIG, HOVÁ ÉS HÁNY PÉLDÁNYBAN KELL AZELÕTERJESZTÉSEKET KÜLDENI?

Az egy eredeti példányban elkészített elõterjesztéseket (az-az a kitöltött és aláírt adatlapot, a jelölés indoklását, a szakmaiéletrajzot, az ajánló leveleket, az esetleges listákat és egyébmellékleteket összefûzve tartalmazó anyagot) általában min-den év október 10-ig kell beküldeni a NOVOFER Alapít-vány címére (1112 Budapest, Hegyalja út 86.). Az aktuálishatáridõt a www.novofer.hu honlapon is nyilvánosságra hozottadott évi felhívás tartalmazza.

Az elõterjesztést elektronikus formában (*.pdf fájlként) ismeg kell küldeni, az elõírt határidõben, az Alapítvány felhí-vásban megadott e-mail címére.

HONNAN NYERHETÕ TOVÁBBI INFORMÁCIÓ?További felvilágosítást ada kuratórium elnöke: Garay Tóth János: 06 30/900-4850 vagytitkára: Kosztolányi Tamás, fax: 319-8916, telefon: 319-8913/21, 319-5111, e-mail: [email protected].

Az aktuális adatlap, felterjesztési felhívás és ezen tájékoz-tató a www.novofer.hu internet címrõl letölthetõ.

GARAY TÓTH JÁNOS

A KURATÓRIUM ELNÖKE


TAGREVÍZIÓS REGISZTRÁCIÓS ADATLAP 2008

Az egyesületi tag személyi adatai

Név: …....…....…....…....…....…....…....…....…....…....…....…....…....…....…....…....…....…..............…....

Születési helye, éve: …....…...…....…....…....…....…....…....…....…....…....…....…....…....…..............…....

Anyja neve: …....…....…....…....…....…....…....…....…....…....…....…....…....…...…....…...........…....…....

Lakcíme: …....…....…....…....…....…....…....…....…....…....…....…....telefon: …..…...........…....…....…....

Levelezési címe: …....…....…....…....…....…....…....…....…...…....….mobiltelefon: …..…..........…....…....

…....…....…....…....…....…....…....…....…....…....…....…....…....…....…....…....….........…....…....…....….

Munkahelye, címe: …....…....…....…....…....…....…....…....…............…....…....…....…....…....…....….......

telefon/fax: …....…....…....…....…............…....… e-mail: ....…....…....…....…....…....…....…....…....…......

Iskolai végzettsége: …....…....…....…....…....…....…....…....…....…....…....…....…....…...…............….......

Beosztása: …....…....…....…....…....…....…....…....…....…....…....…....…....…...…....…....…....…..............

Tudományos fokozata: …....…....…....…....…....…....…....…....…....…....…....…....…....…...…....…..........

Kutatási témája: …....…....…....…....…....…....…....…....…....…....…....…....…....…...…...........…....…......

Nyelvismerete: …....…....…....…....…....…....…....…....…....…....…....…....…....…...…..........…....…....…

Mióta tagja az MNE-nek: …....…....…....…....…....…....…....…....…....…....…....…....…...........…...….......

A tagdíjat 2007. évben befizette: igen � nem �

A tagdíjat 2008. évben befizette: igen � nem �

Milyen más szervezet tagja: …....…....…....…....…....…....…....…....…....…....…....…...........…....…...…...

Felhívás! Tisztelettel kérjük, hogy az elmaradt tagdíjat (1000 Ft a 2007. évre) és az idei tagdíjat (3000 Ft)az MNE számlájára átutalni szíveskedjék! A tagdíj bármely OTP-fióknál díjmentesen befizethetõ a11707024-20258865 számú MNE-bankszámlaszámra. Igény esetén a befizetett összegrõl számlát küldünk.

Kérjük az adatlapok kitöltés utáni postafordultával történõ visszaküldését az Egyesület székhelyére(1073 Budapest, Dob u. 90. Mobil: 06 30/221-7990)!

Budapest, 200....….......................................

SÜRGÕS!!!


PÁLYÁZATI FELHÍVÁS

TISZTELT PÁLYÁZÓ!

A VETMA Marketingkommunikációs Kht. és a MAG c. mezõgazdasági és környezetgazdálkodá-

si szaklap Szerkesztõsége a 2008. évben is pályázati felhívást tesz közzé olyan szakcikk(ek) meg-

írására, amely a magyar agrárgazdaság (növénynemesítés, növénytermesztés, környezetgazdál-

kodás) és a közgazdasági környezet kapcsolatát – bármely nézõpontból – a kutatás, fejlesztés,

termelés, kereskedelem és környezet stb. oldaláról vizsgálja és széleskörû szakmai érdeklõdést,

visszhangot vált ki.

A cikk nyelvezete szakmailag kifogástalan, szabatos, világos és magyar legyen.

A pályázat nyilvános. Részt vehet benne bárki, bármilyen szakterületet mûvelõ szakember.

A pályázat kritériuma, hogy a 2008-ban a MAG c. szaklap valamelyik számában jelenjen meg.

A terjedelem nem korlátozott.

A legjobb szakcikk(ek) szerzõjének neves szakemberekbõl, szakértõkbõl álló, felkért zsûri ítéli

oda a MAG ARANYTOLL-at.

A pályázat többcélú: egyrészt hagyományápolás, másrészt a magyar gazdasági kommunikáció,

szakmai és publikációs tevékenység hitelének, erkölcsi megbecsülésének további erõsítése.

A pályázati céllal írt szakcikk(ek) leadásának véghatárideje: 2008. november 30.

2008. október hó

Tisztelettel:

a VETMA Marketingkommunikációs Kht., a MAG Szerkesztõsége

®

Szerkeszti a Szerkesztõbizottság. Megjelenik évente hat alkalommal.Felelõs kiadó: a VETMA Közösségi Marketingkommunikációs Közhasznú Társaság ügyvezetõje

Telefon/fax: 322-5661 Telefax: 365-6130 E-mail: [email protected], [email protected], [email protected],[email protected]

Fõszerkesztõ: Dr. Oláh István HU ISSN 1588-4864 Elõfizethetõ a VETMA Kht. új címén (1073 Bp., Dob u. 90.). Elõfizetési díj egy évre 2688 Ft/év (+postaköltség).

Bankszámlaszám: 56100055-16100192Nyomtatás: Bétaprint Nyomda Felelõs vezetõ: Szabadi Andrásné

06/30/221-79-90

1073 Bp., Dob u. 90.

gépipar. A régiós ipari termékek 44%-a külföldön találtgazdára. A külföldi érdekeltségû vállalkozások mintegy40%-a (2463 darab) 2004-ben kizárólagos külföldi tulaj-donban volt, további közel 30%-uk pedig többségi külföl-di tulajdonú (a külföldiek átlagos részaránya a jegyzett tõ-kébõl 74–78%). A hátrányos, sõt belsõ (pl. Közép-Tisza-vidék) és külsõ, határ menti (magyar–ukrán, magyar–ro-mán határtérség) perifériákon kialakult halmozottan hátrá-nyos helyzet másik fontos oka az akut foglalkoztatási vál-ság, a régóta számottevõ munkanélküliség. A munkanélkü-liségi ráta 9,1%-os aránya 2005-ös adatok szerint is maga-san a 7,2%-os országos átlag fölött húzódott a régióban. Amunkanélküliek jelentõs százaléka pályakezdõ fiatal. Nemminden ok nélkül illetik a régió belsõ és külsõ perifériáit a„periféria perifériája” jelzõvel.

A rendszerváltást követõ gazdasági-társadalmi folyama-tok kedvezõtlenebbül érintették az északkeleti országrészt,miután a magyar gazdaság átalakulása újfent egy elmélyültterületi válság körülményei között ment végbe. A területiválság alapvetõ jellemvonása az ország keleti részének „le-szakadása” volt. Ennek egyik legnyilvánvalóbb jele, hogyÉszakkelet-Magyarország megyéiben – fokozottabban a je-lenlegi észak-alföldi régió térségében – a gazdaság átalaku-lását súlyos és tartós munkanélküliség kísérte. A munkanél-küliek és a tartós foglalkoztatottsági válság döntõen aBékéscsaba–Szolnok–Balassagyarmat képzeletbeli vonal-tól északra és keletre elterülõ országrészben él ma is, aholalig találni olyan települést, ahol a munkanélküliségi ráta neérné el az országos átlag legalább kétszeresét. Az itt elhe-lyezkedõ két, az észak-magyarországi és az észak-alföldirégió hat megyéje (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Aba-új-Zemplén, Nógrád, Békés, Jász-Nagykun-Szolnok, Haj-dú-Bihar) évek óta élen jár a munkanélküliségi rangsorban.Foglalkoztatási adatok alapján is jól kirajzolódnak a terüle-ti egyenlõtlenségek, a külsõ- és belsõ periférikus területeknemcsak Északkelet-Magyarországra, s nemcsak az észak-alföldi régióra, hanem az egész országra vonatkozóan is.

A magyar régiók európai uniós összehasonlításban rela-tíve ma még mérsékelt fejlettségi szintet tükröznek. A fej-lettségi mutatókat tekintve az EU régiók rangsorában Kö-zép-Magyarország kivételével a magyarországi régiók, azegy fõre jutó GDP átlagok alapján a rangsor utolsó helye-in foglalnak helyet. Magyarországot a modernkori történe-lem minden szakaszában nagy területi különbségek jelle-mezték. Jelenleg a fejlett közép-magyarországi és az elma-radottnak számító észak-alföldi régió egy fõre jutó GDP-jetöbb mint két és félszeres különbséget mutat. Hasonlóaránytalanságok mutatkoznak a régiók teljesítõképességétjellemzõ jelzõszámok tekintetében is, de ennél még jelen-tõsebbek a megyék és a kisebb térségek közti jövedelmi ésellátottsági differenciák.

Az észak-alföldi régió társadalmi-gazdasági pozíciójamagyarországi összevetésben is a leghátrányosabb. Az egyfõre jutó bruttó hazai termék, a GDP átlagok alapján a régióhelyzete a korábbi évekhez képest sem javult, sõt azt lehetmondani, hogy relatíve helyzete inkább romlott az 1990-esévek elejéhez képest. Az észak-alföldi régió e tekintetben

ma is a leghátrányosabb helyzetû térség Magyarországon,megelõzve az ugyancsak tartósan hátrányos helyzetû észak-magyarországi régiót is, mélyen az országos átlag alatt, azutolsó helyet foglalja el a hazai régiók sorrendjében.

Az európai regionális összehasonlításban sem kedve-zõbb a helyzet, hiszen számos, a fejlettség szintjét jelzõmutatót – nem csak a GDP-t – figyelembe véve is az unióstagországok sorában az Észak-Alföld mindössze az utolsótíz–tizenöt közötti helyet foglalja el. Igen tanulságos a leg-fejlettebb és a legfejletlenebb magyar régiót összehasonlí-tani, ami önmagában is kifejezi az európai gazdasági tér-ben elfoglalt kedvezõtlen pozíciókat, miután a legfejlet-tebb közép-magyarországi régió is inkább csak hazai ösz-szevetésben tekinthetõ fejlett térségnek.

Ami a kistérségek fejlettségét illeti, az észak-alföldi ré-gió e tekintetben sem foglal el különösen jó helyet, hiszena jelenlegi, még érvényben lévõ KSH kistérségek közöttegyértelmûen a stagnáló, jobbik esetben a felzárkózó, vagyrevitalizálódó kistérségek száma dominál. A kialakult hely-zetet jól illusztrálja, hogy a Miniszterelnöki Hivatal Nem-zeti Területfejlesztési Hivatala kimutatása szerint 2003-bana leghátrányosabb helyzetû magyarországi 42 kistérség kö-zül 13 az észak-alföldi régió megyéiben található, ami azakkori kistérségi besorolás szerint 23 egységbõl álló KSHkistérségeinek több mint a felét tette ki.

Nem sokat változott a helyzet a 2004 januárja óta érvé-nyes új kistérségi besorolás szerint sem, hiszen a gazdasá-gi térszerkezet alakulását tekintve a kevésbé fejlett, fejlet-len és leszakadó kistérségek tekintetében az észak-alföldirégió átlagon felül reprezentált. Jellemzõ a kialakult hely-zetre, hogy a régióban található többcélú komplex kistér-ség közül mindössze a debreceni számít dinamikusan fej-lõdõ kistérségnek, de második legkedvezõbb, ún. fejlett,stagnáló kistérségi kategóriába is csupán a nyíregyházi, ahajdúszoboszlói és a szolnoki kistérség tartozik. A közepe-sen fejlett, felzárkózó kistérségek sorában csak egy, a jász-berényi, illetve a közepesen fejlett, stagnáló kistérségekközött mindössze három – a hajdúböszörményi, karcagi ésa mezõtúri – kistérség található.

Az észak-alföldi régió példája néhány évvel az EU-csat-lakozás után arra int, hogy a legfontosabb kérdés továbbrais a regionális gazdasági-társadalmi fejlõdés jövõbenieredményessége. Ma még úgy tûnik, hogy a régióban hosz-szú ideig a fenntartható fejlõdés és a hanyatlás kombináci-ója fog érvényesülni az Alföld számos területén, bár a vál-ság egyre kisebb léptékû lesz, kistérségi szintû marad, s amezõgazdasági termelés hagyományos és modern elemei-nek az ötvözése, a természet- és környezetvédelem, a falu-si- és ökoturizmus révén is a fenntartható fejlõdés sikere-sen megvalósulhat. Nyitott kérdés azonban, hogy mekkorarészt foglalnak el a modern szerkezetû, de kicsinyeltartóképességû térségek, s mekkora hányadot tesznek kimajd a hanyatló és alacsony életszínvonalat biztosító, fej-lõdésükben megrekedt falusi térségek.

PROF. DR. BARANYI BÉLA

AZ MTA DOKTORA, TUDOMÁNYOS TANÁCSADÓ, OSZTÁLYVEZETÕ

MTA REGIONÁLIS KUTATÁSOK KÖZPONTJA DEBRECENI OSZTÁLY

Az észak-alföldi régió bemutatása (II.)

Documents

Az észak-alföldi régió bemutatása (I.)...Az észak-alföldi régió Magyarország és a természetföldraj-zi nagytáj, az Alföld északkeleti részén fekszik, s hosszabb határszakaszokon