A közszolgáltatások új típusú szervezése Magyarországon,a közösségi közlekedés területén

Dr. Dabóczi Kálmán

FőosztályvezetőKözlekedési Szolgáltatások Főosztály

Szeged, 2009. november 19.

Régió, vagy a régi jó?

Minden mindennel összefügg…

I. Definíció - Mit tekintünk régiónak?

II. Csomagolástechnika - Mit akarunk regionalizálni?

III. Motiváció - Miért akarunk regionalizálni?

IV. Folyamatok - Hogyan akarunk regionalizálni?

V. Időzítés - Mikor akarunk regionalizálni?

VI. Kudarc-recept - Miért nem sikerül(t) a regionalizáció?

VII. Jövőkép - Mi kell a sikeres regionalizációhoz?

A cél nem a „tettes leleplezése”, hanem 6-12 hónap múlva is vállalható és működtethető keretek kialakítása.

I. Mit tekintünk régiónak?• Statisztikai régió

Az Európai Parlament és Tanács statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról szóló 1059/2003 EK Rendeletében meghatározott, a magyarországi NUTS 2 szintnek megfelelő szervezési egységek

• Közlekedési régió– A statisztikai régiótól különböző,

a megyék számánál kisebb, közlekedésszervezési elvek mentén felosztott működési (ellátási) területek

A regionális közlekedésszervezés lehetséges alternatívái

Központi kérdés: mit és milyen formában kívánunk pályáztatni a későbbiekben?

A.) „Történelmi örökség” (status quo)Alapvetően térségközpontú részhálózatokra kötött 24

szerződésen alapul (néhány vonali szerződés mellett)

B.) Kistérségi alternatívaElvileg felmerülő alternatíva – országos alkalmazása

nem javasolt

Akkor indokolható, ha az adott kistérségben az utazási igény dominánsan (60-70%-ban) önállóan kialakult

A közlekedésszervezési felépítési rendje:kistérség megye régió

C.) Megyei alternatívákC/a.) Megyére szerveződött környéki hálózati alternatívaKörnyéki vonalakból felépülő kizárólagos megyei ellátás, mely esetben minden más

területen közlekedtetett járatot csak a területi felelőssel történt megállapodás alapján közlekedtethet

C/b.) Kizárólagos megyei ellátású alternatívaMegyére szerveződött környéki hálózat, amely alapvetően a megyére korlátozódik, de

bizonyos vonalakkal (szomszédos megyeszékhely, szomszédos megyébe lévő munkahely, régióközpont kapcsolatát szolgáló) együtt kerül kiírásra

C/c.) Megyére szerveződött környéki és távolsági hálózati alternatíva

Megyére szerveződött környéki és távolsági hálózat együtt kerül kiírásra

D.) Regionális alternatívaKialakítási területére elvileg két változat jöhet szóba:

1. Jelenlegi tervezés-statisztikai régió

2. Egy, az autóbusz-közlekedési hálózat optimális szervezéséhez

jobban igazítható ötrégiós pályázati csomag változat

A regionális közlekedésszervezés lehetséges alternatívái (folyt.)

Szempont \ Alternatívák A B C/a C/b C/c D

1. Pályázatok száma +++ + +++ +++ ++++ ++++

2. Optimális üzemnagyság ++++ + ++++ ++++ +++ ++++

3. Pályázat tartalma + +++ ++++ ++ + ++++

4. Feladat lehatárolás + +++ ++++ + + ++++

5. Igazodás az utazási igényekhez + +++ +++ ++++ ++ ++++

6. Szolgáltatási színvonal javítása ++ +++ ++++ ++ ++ ++++

7. Hálózat optimalizálás +++ ++ +++ ++++ ++ ++++

8. Infrastruktúrafejlesztés +++ + +++ +++ +++ ++++

9. Keresztfinanszírozás ++ + ++++ ++ +++ ++++

10. Foglalkoztatási szempontok ++++ ++ ++++ ++++ ++++ +++

11. Fejlesztési szempontok ++ +++ +++ ++ +++ +++

12. Államháztartási szempontok ++ + ++++ ++ ++ ++

13. Privatizáció szempontjából ++ ++++ ++ +++ +++ ++

14. Társadalmi szempontok +++ ++ +++ + ++ +

15. Általános érvényesíthetőség ++++ + ++++ ++++ ++++ ++++

Összesen 37 31 52 41 39 51

A regionális közlekedésszervezés alternatíváinak értékelése

II. Mit akarunk regionalizálni?

• … a szolgáltatás megrendelését– Döntés-előkészítés (SLA, mennyiségi minőségi paraméterek)– Megrendelés (közszolgáltatási szerződések megkötése)– Árhatósági jogkörök

• … a finanszírozást– Tervezés– Monitoring – Költségvetési felelősség (forrás + döntési jogkör)

• … a közlekedési szolgáltatókat – Laza együttműködés– Cégjogi összevonás

Leggyakoribb olvasat, amivel találkozunk: „a regionalizáció a forrás nélküli felelősség delegálását jelenti”.

III. Miért akarunk regionalizálni?

• Szubszidiaritás – felelősség, döntési kompetencia delegálása, jogi és szervezeti keretek, forrásallokáció

• Fenntartható működés – időtáv, quidditas, SLA• Szolgáltatás alapszintre szorítása – mi a „minimum”?• Szolgáltatás színvonalának javítása – mitől lesz

vonzó?• Költségvetési keretek betartása

„A 2010. évi költségvetésnek az Országgyűléshez történő beterjesztése idejére meghatározzuk a közösségi közlekedés támogatását 40 milliárd forinttal csökkentő intézkedéseket, különös tekintettel a MÁV Start előirányzatára.”

(IMF-hitel szándéknyilatkozat).

IV. Hogyan akarunk regionalizálni?

Kiszámítható és következetes kormányzati / közpolitikai szándék híján a rugalmas szervezési/irányítási

rendszerek kialakítása célszerű.

• A regionális közlekedésszervezés lehet:– „Tanácsi rendszer” logika (vö. RKSZ / RKT)– Közlekedési szövetségi logika

• A KTI Regionális Közlekedésszervezési Irodák szerepe:– Helyközi ellátási felelős helyi szakmai

munkaszervezete– Lehetőség a közlekedési szövetségek

támogatására,vagy azokba való integrálódásra– Hatóság (PTO) vs. „tanácsadó cég”

Egyes közlekedési tárgyú törvények…. (T/11068)A Vtv. 2. § (5) bekezdése a következő 17. és 18. ponttal egészül ki:[Egyéb fogalmak:]17. egységes egyeztetési eljárás: a közforgalmú vasúti személyszállítási és

közforgalmú közúti személyszállítási menetrend elkészítésének folyamata, amelynek során a menetrend mennyiségi és minőségi követelményeinek egységes rendszerét országos és regionális szinten, a helyi közlekedési sajátosságokra is figyelemmel alakítják ki, és amelynek célja a személyszállítási közszolgáltatás nyújtása hatékony módjának megválasztása, valamint a csatlakozások összehangolása, a miniszter által kidolgozott közszolgáltatási menetrendi koncepcióval összhangban;

18. Regionális Közlekedési Szakbizottság: a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról szóló 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (a továbbiakban: NUTS) meghatározott, a magyarországi NUTS 2 szintnek megfelelő statisztikai régiók szerint a miniszter által létrehozott, az egységes egyeztetési eljárás során a regionális érdekeket megjelenítő, döntéselőkészítő szakértői testület.”

14

A regionális átalakítással összefüggő legfontosabb feladatok1. A regionális megrendelők szervezeti és működési koncepciójának kialakítása

Kistérségi Társulások

Megyei Önkormányzatok

Megyei Jogú Városok

Regionális Munkaügyi Központ

Szakmai és civil szervezetek

Miniszteri megbízottMiniszteri megbízott

Regionális Közlekedésszervezési Iroda

döntéselőkészítés (2009-től), döntéshozatal (2011-től)

• Közszolgáltatási szerződés előkészítése, menedzsmentje (2011-től a szerződés megkötése is)

• Finanszírozási keretek feletti rendelkezés, a szolgáltatás finanszírozásának biztosítása• A közszolgáltatás minőségi és mennyiségi paramétereinek meghatározása • Utazási és mobilitási igények nyomon követése • Árak és kedvezmények meghatározása (2012-től)• A közszolgáltatás teljesítésének monitoringja • A közforrások hatékony felhasználásának monitoringja

Regionális Közlekedési Szakbizottság

Legfőbb feladatok

Korm.határozat c) pont

Települési önkormányzatok

szövetsége

Szeged vasúti közlekedési vonzáskörzeti forgalmának főbb áramlatai(munkanapi utasszám)

Szeged helyközi autóbusz-közlekedési forgalmának főbb áramlatai (munkanapi utasszám)

V. Mikor akarunk regionalizálni?• Logikus, egymásra épülő stratégia szintek

követik egymást?• Mennyire kell/lehet függetleníteni magunkat az

ellátó rendszerek átalakításánál a választási ciklusoktól?

• Hogyan lehet rövidtávú válságkezelő (kormány)programba beilleszteni egy ellátórendszer középtávú átalakítását?

• Hogyan oldható fel a rövid távú költségvetési kényszerpálya és az ellátórendszer fenntartható működési pályája közötti feszültség?

Sosincs „legjobb idő”, de a jelenlegi közpolitikai peremfeltételek nem kedveznek az átalakításnak.

VI. Miért nem sikerül(t) a regionalizáció?

Egy bevált „kudarc-recept”:Azonosíts öt érdemi és valóban releváns témát, beavatkozási területet, de ...… mindent a rövidtávú költségvetési eredményeknek rendelj alá,… bízd a közlekedéspolitikai kialakítását a szolgáltatókra,… a Minisztérium vegye át a MÁV/Volán menedzsment munkáját és felelősségét,… nyisd ki egyszerre az össze ágazati jogszabályt,… ne adj időt az érdemi szakmai előkészítő munkára,… a politikai kommunikáció előzze meg

az előzetes szakmai munkát,… ne folytass érdemi párbeszédet az érintettekkel,… erőltess gyorsabb változást, mint amit a környezet

fel tud dolgozni, meg tud érteni.

Miért nem tudja a „kormányzat” a célkitűzéseket teljesíteni?

Hol dől el a közlekedési reform sorsa?

• Mi a „kormányzati szándék”? • Kinek az elképzelése?• Milyen közpolitikai legitimációval és kötőerővel bírnak a döntések?

„Közvélemény” + igénybevevők

Kormánypárt

Ellenzék

Önkormányzatok

Szolgáltatók

Iparági, gazdasági érdekek

Szakszervezetek

Szakmai szervezetek

Európai UnióKözlekedéspolitika

KHEM szakpolitika

KHEM tárcaálláspont

Kormánybiztosi tervek

Kormány(határozat)

Kormánykabinet (döntés)

ST

AK

EH

OLD

ER

S

Virtuális közlekedési reform?

Milyen területen mutatható fel valódi struktúraátalakulás – azaz „reform”, vagyis mitől eredményeznek a mostani

intézkedések valódi átalakulást?

• Mire vállalkozott a mostani reform (1133/2009. (VIII. 7.) Korm. határozat)?– Hálózat- és kínálatcsökkentés– MÁV szervezeti átalakítás– MÁV ingatlanrendezés– Volán regionális összevonás– Kedvezményreform

• Mi látszik a külső szemlélő számára ebből eddig?– Hálózat csökkentés nincs (kínálatcsökkentés differenciáltan)– MÁV szervezeti átalakítás nincs– Volán összevonás nincs– MÁV ingatlanrendezés: semmi előrelépés– Kedvezmények: strukturális átalakítás bizonyosan nincs

• Mit mutat a sajtó a helyközi közlekedés átalakításából?– „szüneteltetés” – „tarifaemelés”, „kedvezménymegvonás”– „reform = mellékvonal bezárás”

VII. Mi kell a sikeres regionalizációhoz? Közpolitikai konszenzus, akarat Közszolgáltatás meghatározása:

– Érdemi közlekedésszakmai/-politikai párbeszéd– Ez NEM közlekedési, hanem társadalompolitikai kérdés– Szerződésen túl egyre több érv szól a

közszolgáltatási/személyközlekedési törvény megalkotása mellett Következetes és konzisztens kormányzati közlekedéspolitika és szakmai

irányítás Kardinális kérdésekre fókuszálni (ABC analízis) - a szolgáltatók belső

folyamatainak radikális újraszervezése nélkül nem lesz érdemi változás „Kettős hiba” elkerülése: tabula rasa vs. fatalizmus Kellő időt adni a folyamatoknak (az ellátó rendszerek

inertiája nem elhanyagolható) Kettőt jobbra, kettőt balra… („Csárdás-effektus”)

A szakmai apparátus folytonossága növeli a kiegyensúlyozottságot, növeli a siker esélyét.

Mit tehet a szakmai apparátus?

A demokráció-felfogásunk, a társadalomról alkotott képünk tükröződik a folyamatok kezelésén…

• Az ellátó rendszer működőképességének biztosítása • A lakosság ellátási biztonságának hosszútávú fenntartása,

színvonal fokozatos növelése• Menetrend-módosítások nyilvántartási rendszerének

átalakítása• Szerződések továbbfejlesztése, SLA, mérés, monitoring és

kontrolling rendszerek működetése• Szerződések meghosszabbítása – megrendelői (társadalmi)

érdekek garanciális biztosítékait beépíteni• Hatékony közpénzfelhasználás (piaci mechanizmusok

kényszerítő ereje) • Állami vagyon védelme

Mi történik, ha az intenzív osztályon elzárjuk az infúziót, hogy nagyobb legyen a motiváció a gyógyulásra?

Köszönöm a figyelmet!