Fontosabb alapelvek a Phare felmérés alapján:

Javaslat a területi, (surveillance) és működési, (operational) talajvíz-minőségi monitoring-hálózat

tervezéséhez Tóth György

Magyar Állami Földtani Intézet

Fontosabb alapelvek a Phare felmérés alapján:1. A monitoring programokat koncepcionális modell és regionális,

(azaz minimum víztest-méretű) háromdimenziós áramlási- és transzport-rendszerek értelmezése alapján kell kialakítani

2. A monitoring hálózatnak a víztestre reprezentatívnak kell lennie

3. A víztest egészét illető, nem érdemleges helyszíni szennyeződések hatásait más megfigyelési tevékenységek során kell végezni.

4. A monitoring tervezését a jelenlegi felmérés és a már meglévő információk alapján kell végezni, (azaz elsődlegesen értékelni kell a létező és a potenciálisan szóba jövő monitoring adatsorait a VK monitoringba illeszthetőség szempontjából).

5. A tervezésnél fontos figyelembe venni olyan praktikus szempontokat, mint a könnyű és hosszú-távon biztosítható elérés, vagy a kiválasztott objektumok biztonsága.

A Phare projekt keretében készült adatbázis a következő, lokális modell kialakítását segítő információkat tartalmazza:

A monitoring-pont létesítési adatai;Vízminőségi adatok;Vízföldtani adatok;Az utánpótlásra vonatkozó információk;Földhasználati (és ezen keresztül terhelési) információk;Kutak estében az elérési időre vonatkozó információ, (trícium-tartalom).

A jelen Phare project keretében számos koncepcionális modellt használtunk és teszteltünk a mért kémiai adatok legjobb extrapolációs technikájának kialakítása érdekében

Mintázási gyakoriság és paraméterek

A kétfajta monitoring-tevékenységnek eltérőek a feladatai.

A monitoring gyakoriságát és a mérni kívánt paramétereket a monitoring-típus feladataihoz kell illeszteni, figyelembe véve a víztest természetes viszonyait, a terheléseket és a monitorozásra rendelkezésre álló financiális lehetőségeket.

A megfigyelési gyakoriságnak nagyobbnak kell lennie a

dinamikusabb és a szennyeződésre érzékenyebb területeken.

Az utánpótlódási területeken, a karsztos területeken és a repedezett vízadók esetében nagyobb szennyeződés-érzékenységre, és jelentősebb áramlási dinamikára kell számítani.

A megcsapolási területeken, főleg a rossz vízvezetőjű fedők jelenléte esetében kisebb a kockázat a az áramlási rendszerbeli helyzet miatt, úgyhogy ilyen területeken kisebb monitoring gyakoriság is elegendő lehet.

Megjegyzések a meglévő monitoring-adatok és hálózatok felhasználásához 1.

Az országban különböző feladatokkal a talajvizek, karsztvizek és sekély rétegvizek kémiai állapotfelmérésére számos felmérés készült, esetenként rendszeresen észlelő monitoringokat alakítottak ki.

Az így kapott adatok jó segítséget nyújthatnak a közelmúlt (főleg az elmúlt évtizedekre) vonatkozó állapotok meghatározásához, illetve a természetes és a korábban már az emberi tevékenység által befolyásolt háttér meghatározására. A meglévő adatbázisok és monitoringok VK feladatok részére történő összefoglalása egyelőre csak részlegesen, a KvVM és a VITUKI közvetlen „látókörébe” eső munkák esetében történt meg.

Szükséges a más tárcák intézményeinél, vagy feladataihoz kapcsolódóan, (valamint kutatóintézeteknél és egyetemeknél is) végzett állapotfelmérések és monitorozások adatainak bevonására.

Megjegyzések a meglévő monitoring-adatok és hálózatok felhasználásához 2.

KvVM hatáskörében

- a települési ivóvízellátásra szolgáló kutak rendszeres minőség-ellenőrzése- a Felszín Alatti Vízminőségi Törzshálózat, - a pontszerű szennyező-források monitoringja,,- a sérülékeny távlati és üzemelő vízbázisokhoz kapcsolódó monitoring, - a kutak építése során szerzett vízminőségi adatok,- környezetvédelmi monitoring-rendszerek, (Szigetköz és környezete, Duna-Tisza köze, Dráva-völgy, havária mon itoringok, települések és TIM-pontok körzete, a vízkivételi területek közötti térségek).- A VITUKI által összeállított országos forráskataszter,

Megjegyzések a meglévő monitoring-adatok és hálózatok felhasználásához 3.

GKM hatáskörében

- A 1:100.000 méretarányú földtani térképezések vízanalízise- A Dél-Somogy-Baranyai vízgeokémia felmérés 1:100.000 - Országos Vízgeokémiai Állapotfelmérés, a nem szennyezett forrásokra és a medencék közbülső áramlási zónáira (MÁFI-Miskolci Egyetem (1983-1987),- A Szigetköz talaj és rétegvizeinek szervetlen és szerves kémiai állapotfelmérése,- Balatonfűzfő tágabb térségének kémiai állapotfelmérése, szerves is),- ÉK- Magyarország 20 kistelepülése talajvizeinek kémiai állapotfelmérése- Szigetközi vízgeokémiai mederszonda-vizsgálatok, (1994-2005),- Környezeti állapotfelmérések és hidrogeológiai reambulációk adatai,- Forrásvizsgálatok a Gerecse területén- Forrásvizsgálatok a Börzsöny területén - Bátaapáti vízgeokémiai monitoring

Megjegyzések a Phare program keretében vizsgált objektumok felhasználásáról a további feltárási és működési monitoring-rendszerben.

- A Phare mintázási helyek és a KÖTEVI-FE-k, vagy a vízművek által észlelt objektumokat össze kell vonni, majd

- víztestenként, esetenként víztest csoportonkénti hidrogeológiai és hidrogeokémiai értelmezés (szennyeződésérzékenységi és regionális áramlási és transzportvizsgálatoknak megfelelő értelmezések) alapján,

- helyről-helyre vizsgálva kell kiválasztani a monitoringra legalkalmasabb objektumokat, kiszűrve egyúttal az arra valamilyen szempontból alkalmatlanokat. (Pl. nehezen elérhető, nem garantálható a biztonsága, nem megfelelő a vízadó képessége, nem reprezentatív stb.).

Megjegyzések és javaslatok a Phare program keretében vizsgált objektumok mérési

gyakoriságához és a vizsgálandó alkotók körére 1.

Kutak esetében:A meddő kutakat kétévenként szükséges ellenőrizni. A száraz időszak elmúltával be kell őket sorolni a rájuk vonatkozó, megadott üzemeltetési körbe.Ha egy szennyezőanyag a kétévente mintázott mintázott kútban megjelenik, akkor azt a következő évtől kezdve évenként kell mintázni.A mérendő egyéb szerves komponensek közé fel kell venni a TOR-ban még nem szereplő tetraklór-etilént, triklór-etilént, cisz-1,2-diklór-etilént és vinil-kloridot.Ha egy, vagy több szennyeződésjelző vízkémiai paraméter miatt a továbbiakban sűrűbb időközönként történő mintavételezés szükséges egy adott kútból, akkor a mintázást a későbbiekben az adott kútnál előírt összes paraméterre vonatkozóan az adott gyakorisággal, sűrűbben kell elvégezni.Ha egy vízkémiai komponenskör vizsgálata egy adott kútcsoport mélyebb tagjából/tagjaiból szükségessé válik, akkor azt a kútcsoport sekélyebb tagjában/tagjaiban is vizsgálni kell.

Megjegyzések és javaslatok a Phare program keretében vizsgált objektumok mérési

gyakoriságához és a vizsgálandó alkotók körére 2.

Források esetében:A Phare projekt + KÖFE monitoring + Vízműves

forrásokat, ha 3 l/percnél nagyobb hozamúak: évente kétszer, késő-tavasszal és késő-ősszel mintázni szükséges. A mintázásnál el kell végezni a helyszíni vizsgálatok esetében a vezetőképesség, pH, oldott oxigén és nitrogénformák (ammónium, nitrát és nitrit) mérését, a laboratóriumban pedig a kapcsolódó rutin és toxikus fémvizsgálatokat. Amennyiben a vízminőségi adatok alapján emelkedés mutatkozik szennyeződésjelzőknél, vagyis a nitrát, ammónium, vezetőképesség, esetenként klorid, szulfát és bór esetében, ott a következő mintázástól el kell végezni a peszticid-méréseket, (mezőgazdasági vízgyűjtők esetében), illetve a peszticidek és az egyéb szerves anyagok vizsgálatát (a települési vízgyűjtők esetében). Azon forrásoknál, ahol már a Phare-felmérés is kimutatott szerves szennyezőanyagokat, ott azokat minden mintázásnál mérni kell. A települési vízgyűjtők esetében itt is javasoljuk a szerves oldószerek (tetraklóretilén és társai, valamint bomlástermékeik) mérését is.

Javaslat harmadik típusú, úgynevezett tanulmányi monitoringok kialakítására

A vízminőségi monitoringok szolgáltatta adatok bonyolult időbeli és bonyolult mozaikos térbeli folyamatok eredményeit tükrözik.

A monitoring adatok feldolgozásának kulcsa tehát a megfelelő értékelési módszertan kidolgozása, majd folyamatos fejlesztése.

A monitoring objektumok egy részét a víztestek azon helyén kell kiválasztani, amely a víztestre jellemző diffúz szennyeződés-transzportokat jól reprezentálja. Ezeken a helyeken mind a vertikálisan 1 dimenziós folyamatok, mind e helyhez kapcsolódó regionális 3 dimenziós regionális transzportfolyamatok értelmezéséhez és kalibrálásához elegendő információt kell gyűjteni.

Becslésünk szerint körülbelül 10-15 ilyen tanulmányi kútcsoport, illetve forrás és kút-csoport segítségével egyre

pontosabb víztest-modellekhez juthatunk el.

Javaslat a monitoring-adatok értelmezésére

A kémiai monitoring értelmezését, fejlesztését és a vízgyűjtő-gazdálkodási terv intézkedéseit megalapozó víztest modellek három fő elemből tevődnek össze:

1. a víztesten lévő sérülékeny vízbázisok diagnosztikai vizsgálata során már elkészül modellekből,

2. a tanulmányi monitoring részek és a megfigyelő-kutak lokális értelmezéséhez tartozó telítetlen zónára vonatkozó transzportmodellekből, (vagy szennyeződésérzékenységi elemzésekből) és

3. a kettőt összekapcsoló víztest-méretű regionális modellekből.

A kémiai monitoringhoz tartozó modellezéseket a víztestek regionális felelőseinél, (azaz az Igazgatóságoknál) kellene kialakítani, megfelelő, modellezésben jártas szak-alvállalkozók és tudományos intézmények bevonásával.

Végül felhívjuk a figyelmet arra, hogy a modellezések alapján így meghatározott mintázásokat és mintavizsgálatokat csak arra akkreditált szervezetekkel szabad végeztetni. Törekedni kell a különböző szervezetek által végzett vizsgálatok interkalibrációjára, valamint arra, hogy minél kisebb számú mintavevő-csoport és laboratórium kerüljön

bevonásra.

Kérdések a koncepcionális modellbenReceptorok megítélésének kérdései:

Kétfázisú, (telített) zóna felső 5 métere (vizsgálatok: telítetlen zóna szennyeződésérzékenységi, illetve sematikus transzport-értékelési vizsgálatai)

Ivóvízbázisok, ökoszisztémák: (vizsgálatok kiegészítendők regionális 3D áramlási- és transzport-vizsgálattal)

Terhelések megítélésének kérdései:

Csak országos, jó esetben megyei szintű mezőgazdasági terhelés-történet áll rendelkezésre (ld. Ország-jelentés)

Települési lehetséges szennyeződés-történetek csak felsorolásszerűen adhatók meg

A talajnedvesség zónájában lévő szennyeződések megítélése

Az emberi tevékenység hatására módosult áramlási rendszer megítélésének kérdései:

Különösen települési környezetekben a helyi és a regionális víztermelések, közművesítések, közműolló, locsolások, illegális bevezetések, „víz-el-nem-vezetések” hatásainak elemzései