Upload
others
View
4
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
1
Szociometriai felmérés
Két éve tanítok szakmunkásokat is, ami érdekes számomra az, hogy milyen közösséget
tudnak alkotni, a fegyelmi helyzet, hogyan hat a kapcsolatokra. Ezért egy festő-fodrász
összevont osztály csoportstruktúrájára voltam kíváncsi.
Ezt szeretném a szociometria segítségével feltérképezni.
Ebben az osztályban sok gyenge képességű, agresszív gyerek jár. Kíváncsivá tett milyen
szociokultúrális háttérrel rendelkeznek a tanulók, és ez hogyan befolyásolja a társas
kapcsolataikat.
Maga az iskola nagy figyelmet fordít ezeknek a gyerekeknek, a beilleszkedésének
elősegítésében. A beilleszkedési zavarokkal, tanulási rendellenességgel, és magatartási
rendellenességgel küzdő tanulók részére minden évben kis létszámú osztályokat szerveznek.
Az etnikai kisebbséghez tartozó tanulók, részére differenciált foglalkozásokat biztosítanak.
Választott osztály egy nagy létszámú, de sok gyenge képességű magatartászavaros, nem
ritkán deviáns viselkedésű tanulókból áll. Az ilyen osztályban az oktatás nem éppen
problémamentes. Figyelmüket nehéz lekötni, és ébren tartani.
A felmérésem időpontját eme okból az első két órára tette, s hogy kellően motiváljam őket, az
osztályfőnökkel való előzetes egyeztetés után.
A csoport bemutatása:
A csoport egy olyan egység mely kettőnél több személyből áll, akinek vannak közös céljaik,
közöttük viszonylag stabil kapcsolatok vannak, a tagok függenek egymástól, egymással
kommunikálnak, interakcióban vannak.
Az egyén szempontjából a csoporttagság fontos kritériuma, hogy ő a csoport tagjának
érezhesse magát.
Az osztályom esetében nagycsoportról beszélünk, mert 28 az osztály létszáma. Nemek
szerinti megoszlása: 12 lány és 16 fiú jár ide. Formális csoport, melyen belül a baráti
kapcsolatok informális csoportot hoznak létre. Itt a tagok valamilyen önkéntes érzelmi
motiváció alapján kerültek be. Esetünkben a csoporttagok érintkezése gyakori és személyes,
így elsődleges csoportról beszélünk.
Megfigyeltem, hogy a fiúk vaduló játéka, tulajdonképpen csak testi erejük fitogtatása, mely
segíti őket a megfelelő rangsor kivívásában. Az osztályon belül az érdeklődés, és szórakozás
szerint is alakultak ki kisebb csoportok. Egy-egy csoport összetétele állandóan változik, és
2
egyes tagok több csoporthoz is tartoznak. Nincs igazi összetartás csoporton belül, éppen azért,
mert nincs ellenségeskedés a többi csoporttal.
Előfordul, hogy az egyik csoportban az adott pillanatban vezető szerepet betöltő gyerek egy
másik csoportnak csak egyszerű tagja.
Megfigyelésemben segítségemre volt az osztályfőnök, aki 1 éve segíti a csoport
összetartozását, és erősíti kohézióját.
A tanulóknak összesen nyolc kérdést tettem fel. Ezek eloszlása a következő.
Rokonszenvi kérdések:
1. Kivel ülnél szívesen egy padban?
2. Ha kirándulni megyünk, ki mellett ülnél szívesen a buszon?
3. Kik az osztályban a barátaid? Nevezz meg hármat.
4. Kinek adnád kölcsön a legkedvesebb játékodat?
Egyéni tulajdonságra utaló kérdések:
1. Kik a legjobb tanulók az osztályban?
2. Kik a legjobb magaviseletű tanulók az osztályban?
Közösségi funkciókra utaló kérdés:
1. Szerinted ki a legalkalmasabb osztály pénztárosnak?
Népszerűségi funkcióra utaló kérdés:
1. Kik azok a tanulók, akiket a tanárok a leginkább kedvelnek?
3
NÉV:…………………………….
I. Kivel ülnél szívesen egy padban?
1………………………………………
II. Ha kirándulni megyünk ki mellett ülnél szívesen a buszon?
1………………………………………
III. Kik az osztályban a barátaid?
1…………………………………………...
2……………………………………………
3……………………………………………
IV. Kiknek adnád oda a legkedvesebb játékodat?
1……………………………………………
V. Kik a legjobb tanulók az osztályban?
1……………………………………………..
2……………………………………………..
3……………………………………………..
VI. Kik a legjobb magaviseletű tanulók az osztályban?
1……………………………………………..
2……………………………………………...
3……………………………………………
VII. Szerinted ki a legalkalmasabb osztály pénztárosának?
1………………………………………………
2………………………………………………..
3………………………………………………..
VIII. Kik azok a tanulók, akiket a tanárok a leginkább kedvelnek?
1…………………………………………..
2…………………………………………..
3……………………………….………….
4
5
6
7
8
9
10
11
ÖSSZEGZÉS:
A tanulók életében óriási jelentősége van a társas kapcsolatok lehetőségének és minőségének.
Korántsem csak a kortárs csoportok értendők, nem mellékes a családi csoport működése, az
abban elfoglalt pozíció, és a gyerekek életében szerepet játszó nem családtag felnőttek hatása
sem.
Az iskolás kortól kezdve a tanulókban növekszik az igény a kortársi kapcsolatokra és nő az
ilyen típusú kapcsolatok viselkedésformáló, véleményalakító hatása.
Ez az osztály heterogén összetételű osztály. A családi szociális helyzetük is más-más.
Gyakran piszkosak, ápolatlanok, éhezők. Vannak motiválhatatlan, súlyos nevelési
problémákat hordozó gyerekek, akikkel nap mint nap meg kell küzdeni, és van három
hiperaktív gyerek is ebben az osztályban.
Sokan a hátrányos helyzetüket ledolgozva akarnak tanulni. Hálásak minden dicséretért.
A szociometria módszer a közösség egyik formai mutatójának, az osztály
kapcsolatrendszerének minősítésére alkalmas.
Ebből következően csupán a szociometriai adatokra támaszkodva nem tudjuk teljes
mélységében elemezni egy közösség fejlettségét.
Ehhez több feltáró módszer együttes felhasználása szükséges.
A szociometria alapján jól megfigyelhető, hogy az osztály laza szerkezetű. Egy darab
egyszerű zárt alakzat van, mely három személy kölcsönös kapcsolatát ábrázolja.
Mivel ez zárt ezért gyaníthatjuk, hogy ezek a gyerekek klikket alkotnak.
A kapcsolatok főleg láncszerűek vagy párosak. A láncok elején és végén lévő személyek
között nincs közvetlen kapcsolat. A páros kapcsolatok két személy kölcsönös választása úgy,
hogy másokat nem választanak.
A kölcsönös választás nélküli magányos helyzetben (peremen) három gyerek van, a 21-es
azért mert messziről jár arról a vidékről más tanuló nem jár iskolába. Nem jár szakkörre,
sportkörre, egyéb szabadidős programra, ezért a délutáni időt nem tudja kihasználni
barátkozásra, ugyanis délben haza megy.
Az órák közötti tíz perc nem alkalmas és elég a barátságok kialakulására. Hátrányos helyzetű,
mentálisan és szociálisan is. Számára megoldását abban látnám ha délutáni iskolai
elfoglaltságot választana, alkalma lenne önmagát és másokat közelebbről megismerni.
12
A 10-es tanuló valószínűleg rossz természetének köszönheti magányosságát, nem tud
alkalmazkodni és nem is akar. Állandóan dacol, mindig neki kell hogy igaza legyen.
A megoldás nála a pozitív tulajdonságok erősítése és a negatív tulajdonságok gyengítésében
gondolom. Bízom benne, hogy kitartó következetes pedagógiai ráhatással, idővel
formálhatóvá válik személyisége.
A 20-as tanuló sok hiányzása miatt vált magányossá. Az iskola, osztályfőnök feladata a
hiányzások okát felderíteni, és okait megszüntetni.
A csoporthoz nem tartozó páros kapcsolatok például 19-es és 26-os gyerekek valószínűleg
falusi barátságukat hozták át az iskolába, s mivel közel laknak egymáshoz, ezért iskolán kívül
is sokat játszanak együtt.
A 28-as 11-es és a 23-as gyerekek az osztály legjobb tanulói.
A 28-as gyerekről mindenki nagyon jó véleménnyel van. Ügyesnek, okosnak, segítőkésznek
és bátornak tartják, aki mindenkinek mindenkor szívesen segít.
Valószínű, hogy temperamentumuk miatt köti össze őket ez a szoros barátság, amiben csak
hárman férnek bele. Egyformán jó képességűek.
Az osztály társas életében kevésbé vesznek részt, de azért a csoporttól nem szakadtak el.
A tanulók gyakran irigylik ezt a klikket.
Sztár helyzetben a 24-es tanuló van, de azok között, akikhez ő kötődik nincsen kapcsolat.
Valószínű, hogy nyugodt szorgalmas barátságos szeretetreméltó természetének köszönhető ez
a helyzet.
A csoportok nagysága, sűrűsége és elhelyezkedése az osztály egészében, a magányosok
száma, a központi mag és perem aránya, valamint a közöttük lebegők száma, elhelyezkedése
és kapcsolódása –mindez egységesen szemlélve alkotja az osztály szerkezetét.
Személy szerint élvezettel vizsgáltam a gyerekek társas kapcsolatait, jó volt velük dogozni.
Nyitottak voltak, barátságosak, így megkönnyítették munkámat.
A felmérés alapján fény derült arra is milyen sokat jelent a régebbi szociáldinamikai kapcsolat
és családi háttér.