1

A KÁRPÁT-MEDENCE

FONTOSABB

NYERSANYAGAI

2

Prehisztorikus festékagyagbánya: Lovas

kovabányák

1 – 3. sz. arany-, ezüst-, vasérc- és sóbányászat (Erdély)

kőbányászat (Pannonia)

12 – 16. sz. nemzetközi jelentőségű ércbányászat és fémtermelés

13. sz. második fele: Európában

1. hely aranytermelésben (1,5 t/év)

2. hely ezüsttermelés (10 t/év)

1627: első robbantás a világon (Weindl Gáspár, Selmecbánya)

3

1735: Selmecbánya – a világ legrégebbi

bányászati tanintézete:

Bányatisztképző Iskola

1762-től 3 tanszék

1770: Mária Terézia akadémiai rangra emeli

1753: a magyar kőszénbányászat kezdete, Brennbergbánya

Trianon után:kőszén lelőhelyek 1/3-a, teljes kősóbányászat ,

kőbányászat nagy része elvész

ércbányászat 2%-ra esik vissza

4

Ásványi nyersanyag: a Föld felszínén vagy a felszín alatt, a

földkéregben előforduló olyan szilárd, légnemű vagy

cseppfolyós halmazállapotú ásványok dúsulása, amelyek

közvetlenül vagy feldolgozás után hasznosíthatók.

Ismert előfordulások – reménybeli ásványi nyersanyagok

Magyarország területén kb. 80 féle ásványi nyersanyag

5

Az ismert földtani ásványvagyon (1998)

6

FOSSZILIS ENERGIAHORDOZÓK

(Nem megújuló energiaforrások)

1. SZÉNHIDROGÉNEK

1908. Kissármás, Erdély, földgáz

1911. Kőolaj- és földgáztörvény – állami monopólium bevezetése a szénhidrogén kutatás területén

1916. kísérleti mérések (torziós inga)

1917. Pávai Vajna Ferenc kimutatja a Dráva-Száva-köz redőinek áthúzódását a Dunántúlra

1919. Kiscsehi-Budafai boltozat kimutatása (Pávai Vajna és Papp Simon)

7

8

Tárolókőzet

Csapda

9

Szénhidrogén övezetek

10

11

I. Kisalföld:

Mihályi, Répcelak, Ikervár– eltemetett idős rögvonulat a pannóniai üledékekkel feltöltött medence aljzatában

Rögök felett: boltozatok

pannon üledékek

Nagyrészt nem éghető gáz,

hanem CO2 !

12

II. Zalai övezet (DNy-Dunántúl)

Elfedett, repedezett triász és kréta karbonátok, illetve pannon

homokkő. A telepek már nagyrészt kimerültek .

1. Nagylengyeli olajvidék (Pusztaapáti, Szilvágy, Barabásszeg)

A fiatal üledékek alatt triász karbonátok (dolomit) + kréta mészkő és márga

Kőolaj: részben a triász karbonátok karsztos repedéseiben, részben a kréta rétegekben

Többszörös vándorlással került ide

viszkózus, nehéz, kevés gázt tartalmaz

2. Hahót, Ederics, Ortaháza

Mezozoos kőzetekben

Hahót – olaj volt, Ortaháza: több

földgáz volt, mint kőolaj

13

3. Lovászi, Budafa, Oltárc

pannóniai homokkőrétegek lapos boltozataiban

4. Belezna, Bajcsa, Iharosberény, Inke

(a bajcsai földgázt Nagykanizsa fogyasztotta)

5. Vízvár, Görgeteg-Babócsa

(Kapos völgye)

kristályos aljzaton fiatal

(miocén, pannóniai)

üledékek

Ezek csapdáiban C-H

14

Idősebb miocén és pannon homokkőben

Ebben az övezetben vannak az ország legnagyobb kőolaj- és

földgáztelepei.

Algyő: a legjelentősebb hazai szénhidrogén-előfordulás, itt a

tárolókőzet pannon homokkő. Hajdúszoboszló: a

legjelentősebb földgáztelep

III . Tiszántúli szénhidrogénmezők

15

1. Szolnok, Nagykörü, Kunmadaras, Hajdúszoboszló

ÉK felől az Alföldre benyúló flisövezet

Gáztelepek

fekü: flis homokkő

C-H a

a fedő miocén és pannon üledékekben

16

2. Tiszántúl középső része (Biharnagybajom)

kisebb olajtelep (+ gáz is)

Az Alföld első kőolajlelőhelye volt

3. Tótkomlós, Pusztaföldvár, Battonya

kőolaj

+ gáz (P.földvár)

Battonya: ősi gránitrög

fölött kőolaj + földgáz

17

4. Szeged környéke

kőolaj + földgáz

Tárolókőzet: pannóniai üledékek

Gázos szintek nevei: folyókról (Maros, Tisza,..)

Olajos szintek nevei:

településekről (Algyő,

Szeged)

18

Aktuális: Makó

7 km mély árok

1969: Hódmezővásárhely-1

(Talp: 5842 m) – 40 évig Magyarország legmélyebb fúrása volt

Az utóbbi évtizedben több kutatófúrás

Ma: Makó-7. 6085 m a csúcstartó

A kristályos aljzatban állt le

Jelentős gázfelhalmozódást igazolt

Szeged

19

Makói-árokÉNy DK

20

IV. Duna-Tisza köze

Kiskunhalas, Szank

Tárolókőzet:

miocén konglomerátum,

homokkő

21

V. Észak-Magyarország (nem jelentős telepek)

Mezőkeresztes-Demjén-Fedémes-Bükkszék térsége

Először a bükkszéki olajat fedezték fel (1937)

Tárolókőzet: oligocén homokkő

Kőolaj, nagy sűrűségű, nehezen kinyerhető

22

2. Olajpala

Szürke, vékonyleveles-lemezes, agyagra emlékeztető kőzet

< 80% szervesanyag tartalom (algák, spórák, pollenek)

ALGINIT

Talajjavítás

Pula, Gérce, Várkesző (felső-pannóniai bazaltvulkanizmus –

krátertavak)

Várpalota – lagunáris (a barnakőszén fedőjében)

Ny-Bükk (Szarvaskő környéke) – miocén kőszéntelep fedőjében

23

PULA

24

3. Kőszén

A kőszén hőmérséklet- és nyomásnövekedés hatására átalakult,

betemetett növényi anyag.

Kőszénelőfordulás: számos kőszénréteg, melyeket meddőrétegek

választanak el.

Telep: az egyes kőszénrétegek neve a kőszénföldtanban

Képződés: mocsári környezet – elhalt növények víz alá kerülnek

Betemetődés süllyedés tőzeg (akár 90 % víz is lehet benne)

További betemetődés – rétegterheléses nyomás – a tőzeg

tömörödik – vizet veszít

25

Biokémiai szénülés: a szénképződés kezdeti szakasza, mikroorganizmusok végzik a

lebontást(növényi alkotórészek még láthatók)TŐZEG

Geokémiai szénülés: növekvő betemetődés, növekvő hőmérsékletnövényi szerkezet eltűnik barnakőszén

Huminsavak elbomlása, metán felszabadulás: feketekőszén, antracit

Megkülönböztetés: karc

26

Limnikus és paralikus kőszénelőfordulások

Tavak Tengerpart menti területek

elmocsarasodása

kevesebb telep sok vékony telep

vastagabbak

27

28

Mecsek-hegység

Egyetlen feketekőszén 18 800 – 23 000 kJ/kg

A kőszén nagy része kokszolásra alkalmas.

Alsó-jura (liász) kőszén, paralikus jellegű telepek.

Kőszéntelepes összlet vastagsága Pécs környékén: 900 métert is eléri,

itt az 5 méternél vastagabb telepek száma meghaladja a 170-et.

A bányászat az 1700-as évek végén indult, és 200 éven át mûködött.

A bányák nagy része a metánfelhalmozódás miatt sújtólég-veszélyes

volt.

Fő központok: Pécs, Komló, Szászvár, Máza, Nagymányok.

A komlói bánya 2000-ben zárt be.

29

Pécs-Vasas

30

Ajka

Felső-kréta barnakőszén

A kőszéntelepek három telepcsoportban jelennek meg.

Az alsó telepcsoport tartalmazza a legjobb minőségű szenet:

11 000- 20 000 kJ/kg

A középső telepcsoport érdekessége az ajkait nevű ásvány, amely tulajdonképpen borostyánkő.

Felső telepcsoport: gyengébb minőségű barnakőszén.

Az ajkai barnakőszén-telepek jellemzője a magas uránkoncentráció. A bányászat az 1980-as években szűnt meg.

31

Az ÉK-dunántúli eocén barnakőszén-terület

Limnikus eredetű barnakőszén-területjellemző a töréses szerkezet Bányászat az 1700-as évek végétőlFő központok: Balinka, Dudar, Tatabánya, Pusztavám, Oroszlány, Nagyegyháza, Csordakút, Mány, Dorog, Tokod Nagyegyháza, CsordakútMány:a kőszén közvetlenül alsóeocén bauxitra települ, így néhány vágatban mindkettőt fejtették. Az 1980-as évek eleje: "eocén program" :nagyszabású kutatás, bányafejlesztésSzámos környezeti probléma: felszínen beszakadások, süllyedések. Karsztvízveszély ( intenzív szivattyúzás)

források kiapadása, vízellátási gondok

32

17 000-21 000 kJ/kg

1990-es évek: bányászat visszaszorulása, 1-2 kisebb bányaüzem

Mányban 2004 végén szűnt meg a bányászkodás.

33

A dorogi kőszénterület

34

Oligocén szenek

Vértessomló-Várgesztes, Szápár-Jásd, Sárisáp

35

Miocén szenek

Brennbergbánya

Alsó-miocén barnakőszénA kőszéntelepes sorozat a paleozóos kristályos alaphegység lepusztult felszínére települ. Magyarország első szénbányája itt működötttermelés1759-től, ma múzeum

A nógrádi és borsodi barnakőszén-terület

Alsó-középső miocén, limnikus, 10 000-20 000 kJ/kgBányászat: 1800-as évek közepén kezdődött, napjainkban már csak néhány, kisebb kapacitású bánya működik.

36

Várpalota, Hidas

Várpalota: középső-miocén korú barnakőszén A bányászat az 1800-as évek második felében kezdődött. Az 1960-as évektől az inotai erőmű és alumíniumkohó használta a lignitet. 8500-11 500 kJ/kg

Hidas (Mecsek-hg.): miocén korú barnakőszén

Kisebb miocén előfordulások: Herend-Szentgál, Pusztamiske

37

Pannóniai lignitek

Mátra- és Bükkalja

Képződése: a kiédesedő Pannon-beltenger partszegélyi, mocsaras vidékein. Kiemelkedően nagy készletek. A becsült lignitvagyon több mint 3 milliárd tonna.Külszíni fejtésA bányászat központjai Gyöngyösvisonta és Bükkábrány. A bükkábrányi bányát 1985-ben nyitották meg. A pannon lignitek gazdasági jelentősége igen nagy (jelenleg ezek az ország legolcsóbb energiaforrásai). Gyöngyösvisonta, hőerőműben - villamos energia7000 – 11000 kJ/kg

38

BÜKKÁBRÁNY, 8 Ma

Taxodium-erdő szálban álló fatörzsei

100 x 100 méteres területen 15 fatörzset

ástak elő a markolók.

A fák közvetlenül a lignittelep tetején helyezkednek el, így

feltételezhetjük, hogy a kőszénmocsár életének egyik utolsó

pillanatát láthatjuk.

A fákat szürke színű, jól osztályozott homok veszi körül. Ez

az ún. folyóshomok látványos "hordalékkúpjaival" a

fatörzsek közötti terület egy részét is elfoglalja.

39

40

Szombathely-Torony

Pannóniai korú, a Pannon-beltenger partszegélyi üledéke

Szombathelytől nyugat felé, Ausztriába is áthúzódik.

A telepek nagy része a talajvízszint felett van, és vastagságuk

nagyobb, illetve egyenletesebb, mint a mátra- és bükkaljai

ligniteké.

Külszíni bányászat Torony mellett folyt, az előfordulás további

bányászatra perspektivikus.

41

BAUXIT

Keletkezés:

trópusi-szubtrópusi éghajlati viszonyok között

Sok csapadék jelenlétében a felszínen lévő kőzetek helyben történő

mállásával, kilúgzásával először agyagásványok jönnek létre, majd

az alumíniumtartalom oxidok és hidroxidok formájában feldúsul,

mivel a szilícium nagy része oldatban elszállítódik.

Lateritbauxitok (trópusi (bazalt)platókon (Guinea, Malajzia, India,

Ausztrália)

Karsztbauxitok (Jamaica, Ny-India, Franciao.)

42

Magyarországi bauxit-előfordulások

Magyarország: karsztbauxit-telepek

1980-as évek: Magyarország a világ nyolcadik bauxittermelője volt

Jelentősebb bauxit előfordulásaink a Dunántúli-középhegységben vannak, kevésbé jelentős lelőhelyek a Villányi-hegységben és a Cserhátban.

A dunántúli-középhegységi bauxittelepek 300 m mélységig fordulnak elő, a telepek vastagsága maximum 30 m.

43

Kréta-fedősZirc, Alsóperepuszta: a bauxit a középső-krétában halmozódott fel, felső-triász Dachsteini Mészkő karsztos mélyedéseiben. Fedője középső-kréta márga.

Halimba, Iharkút, Sümeg: felső-kréta bauxit, felső-triász karsztos dolomiton halmozódott fel. Fedője felső-kréta mészkő, kőszén, vagy folyóvízi homokkő.

Eocén-fedősNagyegyháza, Gánt, Iszkaszentgyörgy, Fenyőfő, Dudar, Szőc, Nyirád: felső-triász mészkövön vagy dolomiton felhalmozódott bauxitFedő: eocén üledékek (több helyen széntelepes sorozat).

44legidősebb: J Mkő töbreiben

Zirc, Alsópere

45

GÁNT

Vértesi bx-bányászat egykori központja

1980-as években hagyták fel – 5 külfejtés

Bagoly-hegy: Geológiai és Bányászati Múzeum + Tanösvény

Gánti Bauxit Fm. 45 Ma, kora-eocén, T3 (Sédvölgyi Dolomit)

karsztos mélyedéseiben

E2 tengerelöntés – Fornai Fm

Ny-i fal: bx-ra növénymaradványos édesvízi mészkő, apró csigákat tartalmazó tavi márga

Transzgresszió: nagyforaminiferás rtgk, szenes rtgk (időszakos mocsarak)

E2 végére mga, Mkő

46

Vasérc

Rudabánya (felhagyott)

Forró vizes oldatok a triász karbonátos kőzetek

vas-karbonáttá alakultak (FeCO3) – sziderit = vaspát

+ szulfidos oldatokból erekben réz- és ólomércek váltak ki

PÁTVASÉRC:

22-23 % vastartalom

Az oxidációs zónában

limonittá (barnavasérccé) alakult.

47

Mangánérc

Úrkút, Eplény

Alsó-jura agyagmárgában 4 x 12 km területen, 30-40 m vastag karbonátos és oxidos mangánérc.

A karbonátos érc Mn-tartalma 18-22 %. Az ebből oxidációval keletkezett, piroluzitos, oxidos érc Mn-tartalma 42 %.

A 70-es években

Magyarország a

mangántermelésben

második volt Európában.

48

Radioaktív ércek

URÁNÉRC

Ny-i Mecsek (Kővágószőlős)

Perm korú folyóvízi homokkőben

5-120 m vastag összlet

szabálytalan, lencseszerű érctestek

1997 végén zárták be

49

Nemes- és színesfémek ércei

Recsk, mélyszinti ércesedés

1 km körüli mélységben

Késő-eocén vulkanizmus illetve a felszín alatt megrekedt

magmabenyomulás hatására képződött

A feltörő magma az idősebb, triász korú mészkövekkel és

kvarcitokkal érintkezett és azokban megrekedt

A lassan lehűlő magma belsejében maradt utóvulkáni gőzök,

folyadékok a testen belül hintett, ún. porfiros rézércet hoztak létre

50

A karbonátos kőzetek érintkezésénél ún. szkarnok képződtek,

amelyekben réz- majd attól távolabb cinkérc van. Kísérő a

felszínközeli epitermális Cu-Au ércesedés, mely utóbbit 130

évig bányászták. A porfiros ércben a Cu koncentráció 0,4%

alsó határértéket véve 0,64%, ezért a telep nem éri el a

műrevalósági határt, bár az ércvagyon e határértéknél kb. 800

millió tonna. A fő ércásvány a kalkopirit, pirittel együtt fordul

elő. Kisebb mennyiségű molibdenitet is találtak. A telep

aranytartalma nem jelentős.

51

RECSK

52

A bányászati nehézségeket fokozta volna a magas hőmérséklet (a

geotermikus gradiens 40 ºC/km) .

A telep kutatása az 1960-as években kezdődött, de a termelés

nem indult meg. A kutatás során kialakított nagyméretű aknák és

vágatok karbantartása és víztelenítése 1999-ig tartott, ekkor

megszüntették a szivattyúzást, és elárasztották a bányatérségeket.

53

A szubvulkáni test felett elhelyezkedő egykori vulkán

törmeléke: magas nemesfémtartalmú rézércek (ezeket az

egykori Lahóca-hegyi rézércbánya termelte).

54

Nagybörzsöny: hidrotermális teléres ércesedés

pirrhotin, arzenopirit, szfalerit, galenit, pirit

egy kürtőbreccsában aranyércesedést találtak

Gyöngyösoroszi: ólom- és cinkérc ; miocén rétegvulkánba nyomult szubvulkáni andezithez kapcs.

sávos-szalagos vagy kokárdaérc;

Velencei-hegységA karbon gránit teléreihez és kvarc-, molibdenitereihez kötődő ércesedés – nem ipari mértékű

Pátka, Kőrakás-hegy: gránitban hidrotermális kvarcitbreccsa kürtőben „kokárdás érc” – szfalerittel, galenittel, fluorittal

55

Kőbányászat

56

Építőkövek:

magmás, üledékes, metamorf

Vulkáni kőzetek: andezit, bazalt (Dunakanyar, É-i

középhegység, Uzsa)

Mészkövek

Lajtamészkő, „sóskúti” mészkő,

tardosi vörös márvány

Süttő, Budakalász – édesvízi Mkő

triász mészkő, dolomit

polgárdi Mkő (D), szabadbattyáni Mkő ( C) – Szár-hegy

57

Süttő

Tardosbánya

58

Dolomit: CaMg-karbonát – zúzottkő és dolomitpor

Keszthelyi-hg.

Veszprém, Várpalota környéke

Pilisvörösvár, Dorog: porlódó dolomit: súrolószer, nemesvakolat

59

Cement- és mészipari nyersanyagok

60

Márga: Lábatlan (K)

Hozzá Mkő: Kecskekő bánya dT3

Kilátás a Kecske-kőről

Bersek-hegy

61

Kavics, homok

62

Kavicsbányák: számos a Duna mentén (pl. Dunavarsány)

Öntödei- és üveghomok: partszegélyi pannóniai homokok,

Fehérvárcsurgó, Balaton-felvidék

Téglagyári agyagok: oligocén és pannóniai agyagok

63

Kovaföld

Szurdokpüspöki, Tokaji-hg.

Gipsz: Perkupa, Alsótelekes (Rudabányai-hg.)