1
A KÁRPÁT-MEDENCE
FONTOSABB
NYERSANYAGAI
2
Prehisztorikus festékagyagbánya: Lovas
kovabányák
1 – 3. sz. arany-, ezüst-, vasérc- és sóbányászat (Erdély)
kőbányászat (Pannonia)
12 – 16. sz. nemzetközi jelentőségű ércbányászat és fémtermelés
13. sz. második fele: Európában
1. hely aranytermelésben (1,5 t/év)
2. hely ezüsttermelés (10 t/év)
1627: első robbantás a világon (Weindl Gáspár, Selmecbánya)
3
1735: Selmecbánya – a világ legrégebbi
bányászati tanintézete:
Bányatisztképző Iskola
1762-től 3 tanszék
1770: Mária Terézia akadémiai rangra emeli
1753: a magyar kőszénbányászat kezdete, Brennbergbánya
Trianon után:kőszén lelőhelyek 1/3-a, teljes kősóbányászat ,
kőbányászat nagy része elvész
ércbányászat 2%-ra esik vissza
4
Ásványi nyersanyag: a Föld felszínén vagy a felszín alatt, a
földkéregben előforduló olyan szilárd, légnemű vagy
cseppfolyós halmazállapotú ásványok dúsulása, amelyek
közvetlenül vagy feldolgozás után hasznosíthatók.
Ismert előfordulások – reménybeli ásványi nyersanyagok
Magyarország területén kb. 80 féle ásványi nyersanyag
5
Az ismert földtani ásványvagyon (1998)
6
FOSSZILIS ENERGIAHORDOZÓK
(Nem megújuló energiaforrások)
1. SZÉNHIDROGÉNEK
1908. Kissármás, Erdély, földgáz
1911. Kőolaj- és földgáztörvény – állami monopólium bevezetése a szénhidrogén kutatás területén
1916. kísérleti mérések (torziós inga)
1917. Pávai Vajna Ferenc kimutatja a Dráva-Száva-köz redőinek áthúzódását a Dunántúlra
1919. Kiscsehi-Budafai boltozat kimutatása (Pávai Vajna és Papp Simon)
7
8
Tárolókőzet
Csapda
9
Szénhidrogén övezetek
10
11
I. Kisalföld:
Mihályi, Répcelak, Ikervár– eltemetett idős rögvonulat a pannóniai üledékekkel feltöltött medence aljzatában
Rögök felett: boltozatok
pannon üledékek
Nagyrészt nem éghető gáz,
hanem CO2 !
12
II. Zalai övezet (DNy-Dunántúl)
Elfedett, repedezett triász és kréta karbonátok, illetve pannon
homokkő. A telepek már nagyrészt kimerültek .
1. Nagylengyeli olajvidék (Pusztaapáti, Szilvágy, Barabásszeg)
A fiatal üledékek alatt triász karbonátok (dolomit) + kréta mészkő és márga
Kőolaj: részben a triász karbonátok karsztos repedéseiben, részben a kréta rétegekben
Többszörös vándorlással került ide
viszkózus, nehéz, kevés gázt tartalmaz
2. Hahót, Ederics, Ortaháza
Mezozoos kőzetekben
Hahót – olaj volt, Ortaháza: több
földgáz volt, mint kőolaj
13
3. Lovászi, Budafa, Oltárc
pannóniai homokkőrétegek lapos boltozataiban
4. Belezna, Bajcsa, Iharosberény, Inke
(a bajcsai földgázt Nagykanizsa fogyasztotta)
5. Vízvár, Görgeteg-Babócsa
(Kapos völgye)
kristályos aljzaton fiatal
(miocén, pannóniai)
üledékek
Ezek csapdáiban C-H
14
Idősebb miocén és pannon homokkőben
Ebben az övezetben vannak az ország legnagyobb kőolaj- és
földgáztelepei.
Algyő: a legjelentősebb hazai szénhidrogén-előfordulás, itt a
tárolókőzet pannon homokkő. Hajdúszoboszló: a
legjelentősebb földgáztelep
III . Tiszántúli szénhidrogénmezők
15
1. Szolnok, Nagykörü, Kunmadaras, Hajdúszoboszló
ÉK felől az Alföldre benyúló flisövezet
Gáztelepek
fekü: flis homokkő
C-H a
a fedő miocén és pannon üledékekben
16
2. Tiszántúl középső része (Biharnagybajom)
kisebb olajtelep (+ gáz is)
Az Alföld első kőolajlelőhelye volt
3. Tótkomlós, Pusztaföldvár, Battonya
kőolaj
+ gáz (P.földvár)
Battonya: ősi gránitrög
fölött kőolaj + földgáz
17
4. Szeged környéke
kőolaj + földgáz
Tárolókőzet: pannóniai üledékek
Gázos szintek nevei: folyókról (Maros, Tisza,..)
Olajos szintek nevei:
településekről (Algyő,
Szeged)
18
Aktuális: Makó
7 km mély árok
1969: Hódmezővásárhely-1
(Talp: 5842 m) – 40 évig Magyarország legmélyebb fúrása volt
Az utóbbi évtizedben több kutatófúrás
Ma: Makó-7. 6085 m a csúcstartó
A kristályos aljzatban állt le
Jelentős gázfelhalmozódást igazolt
Szeged
19
Makói-árokÉNy DK
20
IV. Duna-Tisza köze
Kiskunhalas, Szank
Tárolókőzet:
miocén konglomerátum,
homokkő
21
V. Észak-Magyarország (nem jelentős telepek)
Mezőkeresztes-Demjén-Fedémes-Bükkszék térsége
Először a bükkszéki olajat fedezték fel (1937)
Tárolókőzet: oligocén homokkő
Kőolaj, nagy sűrűségű, nehezen kinyerhető
22
2. Olajpala
Szürke, vékonyleveles-lemezes, agyagra emlékeztető kőzet
< 80% szervesanyag tartalom (algák, spórák, pollenek)
ALGINIT
Talajjavítás
Pula, Gérce, Várkesző (felső-pannóniai bazaltvulkanizmus –
krátertavak)
Várpalota – lagunáris (a barnakőszén fedőjében)
Ny-Bükk (Szarvaskő környéke) – miocén kőszéntelep fedőjében
23
PULA
24
3. Kőszén
A kőszén hőmérséklet- és nyomásnövekedés hatására átalakult,
betemetett növényi anyag.
Kőszénelőfordulás: számos kőszénréteg, melyeket meddőrétegek
választanak el.
Telep: az egyes kőszénrétegek neve a kőszénföldtanban
Képződés: mocsári környezet – elhalt növények víz alá kerülnek
Betemetődés süllyedés tőzeg (akár 90 % víz is lehet benne)
További betemetődés – rétegterheléses nyomás – a tőzeg
tömörödik – vizet veszít
25
Biokémiai szénülés: a szénképződés kezdeti szakasza, mikroorganizmusok végzik a
lebontást(növényi alkotórészek még láthatók)TŐZEG
Geokémiai szénülés: növekvő betemetődés, növekvő hőmérsékletnövényi szerkezet eltűnik barnakőszén
Huminsavak elbomlása, metán felszabadulás: feketekőszén, antracit
Megkülönböztetés: karc
26
Limnikus és paralikus kőszénelőfordulások
Tavak Tengerpart menti területek
elmocsarasodása
kevesebb telep sok vékony telep
vastagabbak
27
28
Mecsek-hegység
Egyetlen feketekőszén 18 800 – 23 000 kJ/kg
A kőszén nagy része kokszolásra alkalmas.
Alsó-jura (liász) kőszén, paralikus jellegű telepek.
Kőszéntelepes összlet vastagsága Pécs környékén: 900 métert is eléri,
itt az 5 méternél vastagabb telepek száma meghaladja a 170-et.
A bányászat az 1700-as évek végén indult, és 200 éven át mûködött.
A bányák nagy része a metánfelhalmozódás miatt sújtólég-veszélyes
volt.
Fő központok: Pécs, Komló, Szászvár, Máza, Nagymányok.
A komlói bánya 2000-ben zárt be.
29
Pécs-Vasas
30
Ajka
Felső-kréta barnakőszén
A kőszéntelepek három telepcsoportban jelennek meg.
Az alsó telepcsoport tartalmazza a legjobb minőségű szenet:
11 000- 20 000 kJ/kg
A középső telepcsoport érdekessége az ajkait nevű ásvány, amely tulajdonképpen borostyánkő.
Felső telepcsoport: gyengébb minőségű barnakőszén.
Az ajkai barnakőszén-telepek jellemzője a magas uránkoncentráció. A bányászat az 1980-as években szűnt meg.
31
Az ÉK-dunántúli eocén barnakőszén-terület
Limnikus eredetű barnakőszén-területjellemző a töréses szerkezet Bányászat az 1700-as évek végétőlFő központok: Balinka, Dudar, Tatabánya, Pusztavám, Oroszlány, Nagyegyháza, Csordakút, Mány, Dorog, Tokod Nagyegyháza, CsordakútMány:a kőszén közvetlenül alsóeocén bauxitra települ, így néhány vágatban mindkettőt fejtették. Az 1980-as évek eleje: "eocén program" :nagyszabású kutatás, bányafejlesztésSzámos környezeti probléma: felszínen beszakadások, süllyedések. Karsztvízveszély ( intenzív szivattyúzás)
források kiapadása, vízellátási gondok
32
17 000-21 000 kJ/kg
1990-es évek: bányászat visszaszorulása, 1-2 kisebb bányaüzem
Mányban 2004 végén szűnt meg a bányászkodás.
33
A dorogi kőszénterület
34
Oligocén szenek
Vértessomló-Várgesztes, Szápár-Jásd, Sárisáp
35
Miocén szenek
Brennbergbánya
Alsó-miocén barnakőszénA kőszéntelepes sorozat a paleozóos kristályos alaphegység lepusztult felszínére települ. Magyarország első szénbányája itt működötttermelés1759-től, ma múzeum
A nógrádi és borsodi barnakőszén-terület
Alsó-középső miocén, limnikus, 10 000-20 000 kJ/kgBányászat: 1800-as évek közepén kezdődött, napjainkban már csak néhány, kisebb kapacitású bánya működik.
36
Várpalota, Hidas
Várpalota: középső-miocén korú barnakőszén A bányászat az 1800-as évek második felében kezdődött. Az 1960-as évektől az inotai erőmű és alumíniumkohó használta a lignitet. 8500-11 500 kJ/kg
Hidas (Mecsek-hg.): miocén korú barnakőszén
Kisebb miocén előfordulások: Herend-Szentgál, Pusztamiske
37
Pannóniai lignitek
Mátra- és Bükkalja
Képződése: a kiédesedő Pannon-beltenger partszegélyi, mocsaras vidékein. Kiemelkedően nagy készletek. A becsült lignitvagyon több mint 3 milliárd tonna.Külszíni fejtésA bányászat központjai Gyöngyösvisonta és Bükkábrány. A bükkábrányi bányát 1985-ben nyitották meg. A pannon lignitek gazdasági jelentősége igen nagy (jelenleg ezek az ország legolcsóbb energiaforrásai). Gyöngyösvisonta, hőerőműben - villamos energia7000 – 11000 kJ/kg
38
BÜKKÁBRÁNY, 8 Ma
Taxodium-erdő szálban álló fatörzsei
100 x 100 méteres területen 15 fatörzset
ástak elő a markolók.
A fák közvetlenül a lignittelep tetején helyezkednek el, így
feltételezhetjük, hogy a kőszénmocsár életének egyik utolsó
pillanatát láthatjuk.
A fákat szürke színű, jól osztályozott homok veszi körül. Ez
az ún. folyóshomok látványos "hordalékkúpjaival" a
fatörzsek közötti terület egy részét is elfoglalja.
39
40
Szombathely-Torony
Pannóniai korú, a Pannon-beltenger partszegélyi üledéke
Szombathelytől nyugat felé, Ausztriába is áthúzódik.
A telepek nagy része a talajvízszint felett van, és vastagságuk
nagyobb, illetve egyenletesebb, mint a mátra- és bükkaljai
ligniteké.
Külszíni bányászat Torony mellett folyt, az előfordulás további
bányászatra perspektivikus.
41
BAUXIT
Keletkezés:
trópusi-szubtrópusi éghajlati viszonyok között
Sok csapadék jelenlétében a felszínen lévő kőzetek helyben történő
mállásával, kilúgzásával először agyagásványok jönnek létre, majd
az alumíniumtartalom oxidok és hidroxidok formájában feldúsul,
mivel a szilícium nagy része oldatban elszállítódik.
Lateritbauxitok (trópusi (bazalt)platókon (Guinea, Malajzia, India,
Ausztrália)
Karsztbauxitok (Jamaica, Ny-India, Franciao.)
42
Magyarországi bauxit-előfordulások
Magyarország: karsztbauxit-telepek
1980-as évek: Magyarország a világ nyolcadik bauxittermelője volt
Jelentősebb bauxit előfordulásaink a Dunántúli-középhegységben vannak, kevésbé jelentős lelőhelyek a Villányi-hegységben és a Cserhátban.
A dunántúli-középhegységi bauxittelepek 300 m mélységig fordulnak elő, a telepek vastagsága maximum 30 m.
43
Kréta-fedősZirc, Alsóperepuszta: a bauxit a középső-krétában halmozódott fel, felső-triász Dachsteini Mészkő karsztos mélyedéseiben. Fedője középső-kréta márga.
Halimba, Iharkút, Sümeg: felső-kréta bauxit, felső-triász karsztos dolomiton halmozódott fel. Fedője felső-kréta mészkő, kőszén, vagy folyóvízi homokkő.
Eocén-fedősNagyegyháza, Gánt, Iszkaszentgyörgy, Fenyőfő, Dudar, Szőc, Nyirád: felső-triász mészkövön vagy dolomiton felhalmozódott bauxitFedő: eocén üledékek (több helyen széntelepes sorozat).
44legidősebb: J Mkő töbreiben
Zirc, Alsópere
45
GÁNT
Vértesi bx-bányászat egykori központja
1980-as években hagyták fel – 5 külfejtés
Bagoly-hegy: Geológiai és Bányászati Múzeum + Tanösvény
Gánti Bauxit Fm. 45 Ma, kora-eocén, T3 (Sédvölgyi Dolomit)
karsztos mélyedéseiben
E2 tengerelöntés – Fornai Fm
Ny-i fal: bx-ra növénymaradványos édesvízi mészkő, apró csigákat tartalmazó tavi márga
Transzgresszió: nagyforaminiferás rtgk, szenes rtgk (időszakos mocsarak)
E2 végére mga, Mkő
46
Vasérc
Rudabánya (felhagyott)
Forró vizes oldatok a triász karbonátos kőzetek
vas-karbonáttá alakultak (FeCO3) – sziderit = vaspát
+ szulfidos oldatokból erekben réz- és ólomércek váltak ki
PÁTVASÉRC:
22-23 % vastartalom
Az oxidációs zónában
limonittá (barnavasérccé) alakult.
47
Mangánérc
Úrkút, Eplény
Alsó-jura agyagmárgában 4 x 12 km területen, 30-40 m vastag karbonátos és oxidos mangánérc.
A karbonátos érc Mn-tartalma 18-22 %. Az ebből oxidációval keletkezett, piroluzitos, oxidos érc Mn-tartalma 42 %.
A 70-es években
Magyarország a
mangántermelésben
második volt Európában.
48
Radioaktív ércek
URÁNÉRC
Ny-i Mecsek (Kővágószőlős)
Perm korú folyóvízi homokkőben
5-120 m vastag összlet
szabálytalan, lencseszerű érctestek
1997 végén zárták be
49
Nemes- és színesfémek ércei
Recsk, mélyszinti ércesedés
1 km körüli mélységben
Késő-eocén vulkanizmus illetve a felszín alatt megrekedt
magmabenyomulás hatására képződött
A feltörő magma az idősebb, triász korú mészkövekkel és
kvarcitokkal érintkezett és azokban megrekedt
A lassan lehűlő magma belsejében maradt utóvulkáni gőzök,
folyadékok a testen belül hintett, ún. porfiros rézércet hoztak létre
50
A karbonátos kőzetek érintkezésénél ún. szkarnok képződtek,
amelyekben réz- majd attól távolabb cinkérc van. Kísérő a
felszínközeli epitermális Cu-Au ércesedés, mely utóbbit 130
évig bányászták. A porfiros ércben a Cu koncentráció 0,4%
alsó határértéket véve 0,64%, ezért a telep nem éri el a
műrevalósági határt, bár az ércvagyon e határértéknél kb. 800
millió tonna. A fő ércásvány a kalkopirit, pirittel együtt fordul
elő. Kisebb mennyiségű molibdenitet is találtak. A telep
aranytartalma nem jelentős.
51
RECSK
52
A bányászati nehézségeket fokozta volna a magas hőmérséklet (a
geotermikus gradiens 40 ºC/km) .
A telep kutatása az 1960-as években kezdődött, de a termelés
nem indult meg. A kutatás során kialakított nagyméretű aknák és
vágatok karbantartása és víztelenítése 1999-ig tartott, ekkor
megszüntették a szivattyúzást, és elárasztották a bányatérségeket.
53
A szubvulkáni test felett elhelyezkedő egykori vulkán
törmeléke: magas nemesfémtartalmú rézércek (ezeket az
egykori Lahóca-hegyi rézércbánya termelte).
54
Nagybörzsöny: hidrotermális teléres ércesedés
pirrhotin, arzenopirit, szfalerit, galenit, pirit
egy kürtőbreccsában aranyércesedést találtak
Gyöngyösoroszi: ólom- és cinkérc ; miocén rétegvulkánba nyomult szubvulkáni andezithez kapcs.
sávos-szalagos vagy kokárdaérc;
Velencei-hegységA karbon gránit teléreihez és kvarc-, molibdenitereihez kötődő ércesedés – nem ipari mértékű
Pátka, Kőrakás-hegy: gránitban hidrotermális kvarcitbreccsa kürtőben „kokárdás érc” – szfalerittel, galenittel, fluorittal
55
Kőbányászat
56
Építőkövek:
magmás, üledékes, metamorf
Vulkáni kőzetek: andezit, bazalt (Dunakanyar, É-i
középhegység, Uzsa)
Mészkövek
Lajtamészkő, „sóskúti” mészkő,
tardosi vörös márvány
Süttő, Budakalász – édesvízi Mkő
triász mészkő, dolomit
polgárdi Mkő (D), szabadbattyáni Mkő ( C) – Szár-hegy
57
Süttő
Tardosbánya
58
Dolomit: CaMg-karbonát – zúzottkő és dolomitpor
Keszthelyi-hg.
Veszprém, Várpalota környéke
Pilisvörösvár, Dorog: porlódó dolomit: súrolószer, nemesvakolat
59
Cement- és mészipari nyersanyagok
60
Márga: Lábatlan (K)
Hozzá Mkő: Kecskekő bánya dT3
Kilátás a Kecske-kőről
Bersek-hegy
61
Kavics, homok
62
Kavicsbányák: számos a Duna mentén (pl. Dunavarsány)
Öntödei- és üveghomok: partszegélyi pannóniai homokok,
Fehérvárcsurgó, Balaton-felvidék
Téglagyári agyagok: oligocén és pannóniai agyagok
63
Kovaföld
Szurdokpüspöki, Tokaji-hg.
Gipsz: Perkupa, Alsótelekes (Rudabányai-hg.)