Javaslat a kormánynak a nuts2 régiók átalakítása

NUTS2 TERVEZÉSI-STATISZTIKAI RÉGIÓK

LEHATÁROLÁSÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA, MEGÚJÍTÁSA

JAVASLAT A KORMÁNYNAK

készítette

MAGYAR TELEPÜLÉS- ÉS TERÜLETFEJLESZTŐK SZÖVETSÉGE Szilvássy István

elnök

2015.12.07.

NUTS2 TERVEZÉSI-STATISZTIKAI RÉGIÓK LEHATÁROLÁSÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA, MEGÚJÍTÁSA - JAVASLAT A KORMÁNYNAK * MTTSZ 2015

2

MAGYAR TELEPÜLÉS- ÉS TERÜLETFEJLESZTŐK SZÖVETSÉGE ASSOCIATION OF HUNGARIAN SETTLEMENTS’ AND REGIONS’ DEVELOPERS

MTTSZ / AHSRD Több mint 15 éve a település-, a terület- és a vidékfejlesztés szolgálatában * Alapítás éve: 1997.

www.mttsz.hu

Ismeretes, hogy 2016-ban az EU Bizottsága felülvizsgálja a NUTS-rendszerbe sorolt tervezési-statisztikai

régiókat. A tagállamok a NUTS2 régiók lehatárolását vagy annak megváltoztatását kezdeményezhetik, és

ez Magyarország esetében több ok miatt szükséges:

A Közép-magyarországi tervezési-statisztikai régió lehatárolása anakronisztikus eredményt hozott.

1. Ez nemcsak Pest megye problémáját okozta.

Mindösszesen és érdemtelenül visszafogja az ország EU-s forrásokból való lehetséges,

történelmileg is és reálisan is megillető részesedését, fejlesztésének támogatását.

Jelentősen hozzájárul ahhoz a negatív eredményhez, ami az összes ex-ante jelentésben és

mutatóban kifejezésre került, hogy a területfejlesztési olló az ország középső, nyugati valamint

keleti fele között szinte változatlanul fennmaradt a rendszerváltoztatás óta.

2. Budapest esetében az erőteljes fejlődési dinamika még korántsem jelenti annak a fejlett

állapotnak az elérését, amivel egy szintre kerülhetne például Luxemburggal, Párizzsal, Londonnal,

és, hogy Európa e fővárosaival jó eséllyel tudná felvenni a versenyt.

EU-s támogatásra1 fővárosunknak is szüksége van. Első sorban a múlt század második felében

elmaradt fejlesztések, felújítások miatt, és azért, hogy fair módon versenyképes legyen legalább

a környező országok fővárosaival, tartományi központjaival (Béccsel, Frankfurttal, Münchennel,

stb.).

3. Pest megye közismert problémájára pedig elég csak utalni.

Mindezek azonban túlmennek csak Budapest és Pest megye szétválasztásának kérdésén.

A teljes magyarországi NUTS2 lehatárolások felülvizsgálata és változtatása vált időszerűvé, és ennek

keretében van alternatív megoldás a közép-magyarországi problémára is.

Még a teljes jogú EU-tagságunk előtt került lehatárolásra Magyarországon a hét területi-

statisztikai régió és belépéskor ezeket ismerte el NUTS2 szintű régióknak az EU.

Viszont ez a hét NUTS2 szintű régió nem vált szervessé, nem alkalmas közigazgatási funkciók 1 ERFA, ESZA, KA vonatkozó Bizottsági végrehajtási határozata a 2014–2020 közötti időszakban az Európai Regionális Fejlesztési

Alapból és az Európai Szociális Alapból finanszírozásra jogosult régiók, valamint a Kohéziós Alapból finanszírozásra jogosult

tagállamok jegyzékének megállapításáról (az értesítés a C(2014) 974. számú dokumentummal történt) (2014/99/EU)

http://www.mttsz.hu/


3

ellátására, és a konkrét lehatárolásuk szempontjai pedig nem tartalmaztak valós gazdaság- és

társadalom földrajzi entitást, végül is bürokratikus, technikai szerepük van.

Ezért is kellett visszaállítani a megyei/fővárosi szintre a hazai területfejlesztési intézmény-

rendszert.

Ezek a régió-lehatárolások csak az EU forrásainak eléréséhez szükséges adminisztratív feltételek

megfelelését szolgálják.

A statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájában a NUTS 2 szint lényege tulajdonképpen az

Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Európai Szociális Alap forrásaihoz való applikáció

szabályozása.

Ehhez viszont a jelenlegi magyar NUTS2 lehatárolások előnytelenek, nem életszerűk és nem

szolgálják kellő hatékonysággal sem az EU-, sem a magyar fejlesztési célokat, politikákat.

Magyarországtól, mint tagállamtól is természetesen elvárható, hogy valamennyi NUTS2 régiója

versenyképes legyen, és, hogy az ország kikerüljön a támogatott körből és legyen pozitív

befizetője Magyarország az EU-nak.

Csakhogy ehhez ténylegesen versenyképes állapotba kell hozni, fel kell zárkóztatni, amihez

bizonyára még több ciklus szükséges legalább a jelenlegi fejlődési trend mellett.

Ezért Magyarország – benne fővárosának - erőteljes és valós versenyképessé válásához, még a 2020.

utáni ciklusban is célszerű, hogy a magyar NUTS2 régiók az EU által legjobban preferált, az úgynevezett

„kevésbé fejlett” régiók csoportjához tartozzanak, még ha az EU strukturális és kohéziós alapjai, a

konvergencia szempontjai és mérése a későbbiekben máshogy is alakulnának.

A magyar regionalizmus problémáját megoldó és a jelenleginél jobb alternatíva létrehozható, amely

nem tartalmazza, hanem megoldja a közép-magyarországi NUTS2 régió problémáját,

benntartja valamennyi magyarországi régiót – Budapesttel együtt - a legnagyobb mértékben

támogatott régiók között,

miközben ezek nemcsak tervezési-statisztikai, hanem egyben szerves, identitási régiókká válnak

és

jobban szolgálják nemzeti és geopolitikai érdekeinket is, továbbá

változatlanul hagyja a megyék, a főváros fejlesztési, területfejlesztési kompetenciáit.


4

Javaslat a Kormány számára a tervezési-statisztikai régiók lehatárolásának módosítására:

A rendező elv az ország természeti, történeti és gazdaságföldrajzi determinációjának három

alapeleme: a Duna, a Tisza és a Balaton.

A Duna menti megyék és Budapest, Nógrád megyével kiegészülve együtt olyan NUTS2 régiót

képeznek, amely így az EU kohéziós politika rendszerében a legtámogatottabb régiók

kategóriájába kerül, benne nemcsak Pest megye, hanem Budapest is.

A nyolc megyei2 és a fővárosi egy főre jutó bruttó hazai termék (PPS) együttes aritmetikai átlaga

2012-ben3 64,6 %(!), ami az EU-27 átlagának 75 %-a alatt van.

Élve a 2016-ban, az EU-jogszabály adta lehetőséggel,

érintetlenül hagyva a megyei/fővárosi fejlesztési, területfejlesztési kompetenciákat,

a hét helyett

három, NUTS2 szintű „nem közigazgatási” régió

jönne létre a következők szerint:

1.) DUNA-VÖLGY RÉGIÓ:

nyolc megye+főváros együttes PPS=64,6%,

javasolt elnevezés: Danubia,

2.) TISZA-VÖLGY RÉGIÓ:

hét megye együttes PPS=43%,

javasolt elnevezés: Hunnia4,

3.) BALATON TÉRSÉGE RÉGIÓ:

négy megye együttes PPS=51,3%,

javasolt elnevezés: Pannonia5.

2 Győr-Moson Sopron-, Komárom-Esztergom-, Nógrád-, Pest-, Fejér-, Bács-Kiskun-, Tolna-, Baranya megye, Budapest Főváros 3 KSH adat alapján

4 Heves-, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg-, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok-, Csongrád-, Békés megye 5 Veszprém-, Somogy-, Zala-, Vas megye

Bács-Kiskun 44,5

Baranya 43,8

Budapest 141,8

Fejér 62,1

Győr-Moson-Sopron 81,6

Komárom-Esztergom 67,6

Nógrád 29,4

Pest 55,7

Tolna 48,3

Duna-menti régió - DANUBIA 63,87

Veszprém 45,2

Somogy 41,8

Vas 58,6

Zala 52,9

Dunántúl régió - PANNONIA 49,63

Békés 37,8

Borsod-Abaúj-Zemplén 40,5

Csongrád 47,7

Hajdú-Bihar 48,9

Heves 45,1

Jász-Nagykun-Szolnok 43,4

Szabolcs-Szatmár-Bereg 35,7

Alföld régió - HUNNIA 42,73

a) A 2013 áprilisában rendelkezésre álló európai uniós adatok alapján

Az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) vásárlóerő-paritáson,

2009–2011

(EU27,2013. adatával számolva)

Az egy főre jutó GDP az EU-27 átlagának százalékában


5

Megfelelés a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról szóló Európai

Parlament és a Tanács 1059/2003/EK rendeletének (2003. május 26.)6:

A NUTS2 méretű közigazgatási egység Budapesten kívül Pest megye, amelyre vonatkozóan

felmerült, hogy saját régió-státuszt kapjon, miképpen a főváros is, és megszűnne a Közép-

magyarországi régió.

Ez a megoldás kevésbé elégséges és újabb kérdéseket generál, valamint az alább felsorolt

előnyök elmaradnak.

A fenti alaprendelet 3. cikk (2) bekezdésében a közigazgatási egységek méretezésétől7 eltérhet

az a NUTS2 szintű régió, amely nem közigazgatási egység.

Sem a meglévő, sem a fenti keretben javasolt magyarországi NUTS2 régiók nem közigazgatási

egységek, és az új, javasolt régiókra érvényes a 3. cikk (5) bekezdése szerint: „e NUTS-szintet

megfelelő számú, egymással határos, meglévő kisebb közigazgatási egység összevonásával kell

képezni. Az ilyen összevonás olyan vonatkozó ismérveket vesz figyelembe, mint a földrajzi,

társadalmi-gazdasági, történelmi, kulturális vagy környezeti körülmények.”

A javasolt Duna-völgy/Danubia, Tisza-völgy/Hunnia és Balaton térsége/Pannonia régiók sajátos

földrajzi, társadalmi-gazdasági, történelmi, kulturális vagy környezeti körülményei nyilvánvalóak

és beágyazottabbak.

A közigazgatási régiókkal megegyező küszöbértéket

határoz meg a rendelet a nem közigazgatási régióknak

is, de esetükben az eltérés megengedett, miszerint a

„nem közigazgatási egységek – sajátos földrajzi,

társadalmi-gazdasági, történelmi, kulturális vagy

környezeti körülmények miatt – eltérhetnek a fenti

küszöbértékektől”, amelyre vonatkozóan a Bizottság

eljárásának vonatkozó szabályait kell alkalmazni.8

És valóban az EU tagországok NUTS2 régióinak közel

egyötödének a lakosságszáma a küszöbérték (3 millió

fő) felett van. Ezért a „Duna-völgy régió” 5,46 millió fő

és a „Tisza-völgy régió” 3,26 millió fő lakosságszáma9

elfogadtatható.

A három NUTS2 régió rendezését ki kell egészíteni a

NUTS1 szint meghatározásával, melyre javasolt, hogy – hasonlóan a közepes-, kisebb EU-s

országokhoz – Magyarország legyen NUTS1 régió.

6 A 2007. évi módosítás és a Bizottság 31/2011/EU rendelete nem releváns ebben a kérdésben. 7 A népesség-küszöbértékeken belül kell lennie: NUTS 1 | 3 millió - 7 millió |, NUTS 2 | 800000 - 3 millió |, NUTS 3 | 150000 - 800000 | 8 1999/468/EK határozat 5., 7., 8. cikk 9 Forrás: KSH Népszámlálási adatok 2011.

Lietuva 3 043 429 Köln 4 285 860

Sud - Muntenia 3 136 446 Oberbayern 4 328 218

Bretagne 3 217 767 Emilia-Romagna 4 342 135

Inner London 3 231 900 Piemonte 4 363 916

Aquitaine 3 254 233 Slaskie 4 581 179

Berlin 3 292 365 Veneto 4 857 210

Malopolskie 3 294 314

Provence-Alpes-

Côte D'Azur 4 916 069

Nord-Est 3 302 217 Outer London 4 942 040

Southern And Eastern 3 334 759 Sicilia 5 002 904

Wielkopolskie 3 423 381

Comunidad

Valenciana 5 009 930

Zuid-Holland 3 528 324 Düsseldorf 5 076 865

Arnsberg 3 575 208 Mazowieckie 5 242 052

Pays De La Loire 3 601 113 Lazio 5 502 886

Toscana 3 672 202 Campania 5 766 810

Norte 3 689 682 Rhône-Alpes 6 283 541

Darmstadt 3 741 170

Comunidad De

Madrid 6 421 875

Attiki 3 828 434 Cataluña 7 519 840

Stuttgart 3 914 360 Andalucía 8 371 270

Nord - Pas-De-Calais 4 042 015 Lombardia 9 704 151

Puglia 4 052 566 Île De France 11 852 851

NUTS 2 régiók 3 millió fő lakosság felett (forrás: EUSTAT EU 2011

Population and Housing Census NUTS2 )


6

Hátrányok:

Célszerű számolni azzal, hogy a NUTS2 lehatárolás bejelentését követően a változtatásnak a

Bizottsággal való elfogadtatási procedúrája annyiban nehezebb lesz, hogy a Magyarország

számára biztosított EU-s források abszolút mértékben és/vagy arányaiban megnövekednek,

mivel teljes területe jogosult lesz a legnagyobb intenzitású támogatásokra. Ezért az ex ante

jelentésekben kifogásolt területi fejlettségi aránytalanság fontos indok lehet az érvelés során.

Bármennyire is előnyös költségvetési és államszervezési szempontból a régiók számának, fenti

módon történő háromra csökkentése, a javasolt NUTS2 szintek lehatárolását, az átalakítást

valószínűleg szubjektív tényezők hátrányosan befolyásolhatják, akadályozhatják.

Ilyen szubjektív elem lehet például a testületi, munkaszervezeti vezetés és egyéb személyi

kérdések, vagy a régiószékhelyek ügye, vagy kevésbé releváns, partikuláris kérdést fő feltételnek

való beállítása.

Mindezek azonban iterációval, technikai jellegű szervezési eszközökkel megoldható kérdések,

amint a politikai döntéshozó, a Kormány elfogadja a javaslatot.

Előnyök:

Magyarország NUTS2 régióinak lehatárolása azért is változtatható és méretezhető viszonylag

rugalmasabban, mert azok az EU-rendelet szerint „nem közigazgatási régiók”.

Az EU által legjobban támogatott NUTS2 régiók csoportjába fog tartozni mindegyik

magyarországi megye, Pest megye is és a főváros is;

Magyarország geopolitikai érdekei a javasolt régiókkal jobban

érvényesíthetők.

Igazodnak

a Visegrádi Együttműködéshez,

a nemrégiben kezdeményezett Adria- Balti- Fekete-tengeri

összefogáshoz,

az EU makro-regionális stratégiáihoz (Duna, Alpok, Adria- Ion),

a transz-kontinentális főközlekedési rendszerhez (EU TENT-T) és az ország térhálós

közlekedési infrastruktúrájának létrehozásához;

Nemzeti érdek a leszakított nemzettestekkel, régiókkal való interregionális kapcsolat

erőteljesebbé és intenzívebbé válása. Kelet-Szlovákia, Kárpátalja, Szatmár, Partium, Bánát

magyarlakta térségei (Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia) felé a „Tisza-völgy régió”, északon

Csallóköz, Nógrád, délen Bácska, Szerémség, Dráva-mente (Szlovákia, Szerbia, Horvátország) felé

a „Duna-völgy régió”, Mura vidéke, Őrvidék (Horvátország, Szlovénia, Ausztria) felé a „Balaton

térsége régió” hatékonyabban tudja szervezni, szolgálni ezeket a kapcsolatokat.

A magyar emberek és a turisták számára áttekinthetőbbé válik a magyarországi regionalizáció,


7

mivel e három régióhoz valós identitás köthető. A régió-marketing és kommunikáció, a turisztikai

promóció érthetőbbé, „blikkfangosabbá” és vonzóbbá válik.

A világpiacon hasonló márkaként jeleníthető meg e három magyar régió: Pannónia, Danubia,

Hunnia, és legalább úgy pozícionálható, mint például a spanyol Granada, az olasz Toscana, a

francia Provence.

Nógrád megyének a közlekedési, gazdasági, foglalkoztatási orientációja inkább a főváros és a

Duna menti megyék irányában domináns és nem Miskolc, Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves

megye felé.

A Duna, a Tisza, a Balaton térségi kiterjedése szervesebb kapcsolatot és integrációt hoz létre a

települések, járások és megyék között.

Mindhárom régióban arányosabbá válik a természetföldrajzi (helyvidék, síkság, felszíni vizek)

eloszlás is.

A szakágazatok fejlesztési programjai komplexebben, jobban kitölthetik a teret, optimálisabban

kihasználhatják a természetföldrajzi adottságokat és a transz-nacionális relációkat.

Magyarország „kék banánja” a Duna völgye10, amelynek erőteljesebb kisugárzása és pozitív

húzóhatása lesz úgy a leghátrányosabb térségekre, mint a másik két régióra. A főváros-

centrikusság kedvezőtlen hatása mérséklődik. Ehhez az országon belüli interregionalizáció is

kedvezőbbé válhat, mivel mindhárom régió a konvergencia-régiókhoz fog tartozni.

Az, hogy a NUTS2 régiók száma néggyel fog csökkenni adminisztratív és szervezeti, költségvetési

szempontból is előnyösebb lesz.

* * *

Magyar Település- és Területfejlesztők Szövetsége

Szilvássy István

elnök

Elérhetőség: e-mail: [email protected], [email protected] * levelezési cím/address: 1535 Budapest, Pf. 811 * (361) 356 2208 székhely/registered office address: Budapest, XIII. Dagály u. 11. H-1138 adószám/tax number: 18679085-2-41 regisztráció /registrated (by court, Hungarian Parliament, EU) :

Budapest Környéki Törvényszék TE. 2376 * Magyar Országgyűlés: SZ 8-11/18/98 * Európai Unió Átláthatósági Nyilvántartási száma: 46236183290-69

10

Vö.: Győr-Tatabánya-Budapest-Székesfehérvár-Dunaújváros-Paks-Kecskemét, stb. tengely

mailto:[email protected]

Government & Nonprofit

Javaslat a kormánynak a nuts2 régiók átalakítása