ORTOGONÁLIS VETÜLET

Műszaki rajz a gépiparban7 osztály

• A térbeli rajzokon a test mindhárom kiterjedése, dimenziója látható: hosszúsága, szélessége és magassága.

• Ha a térbeli testeket egy meghatározott pontból szemléljük, a test egyik képét láthatjuk, amelyet vetületnek neveznek.

• Amikor a párhuzamos fénysugarak a tárgyra és a vetítőfelületre merőlegesen (derékszögben) esnek, a kivetített kép nagysága egyenlő lesz a tárgy oldallapjával. Az ilyen vetület derékszögű – ortogonális vetület.

• A kocka oldallapjai egyenlők, egy rajz elégséges a kocka bemutatásához. Ha olyan térbeli testről van szó, amelynek hat oldallapja van, és a két-két szembe levő oldallap egyenlő (téglatest), akkor a test mindhárom oldaláról kell rajzot készíteni. Minden oldalt merőlegesen kell szemlélni.

• A nézet irányát változtatni kell mindegyik oldallaphoz viszonyítva.

• A térbeli szög 3 merőleges képsíkból áll. Amikor a tárgyat a három merőleges képsík közé helyezzük, a test oldallapjainak merőleges vetülete látható különböző irányokból.

Ha elmozdítjuk a testet, akkor csak a képsíkok és a vetületek láthatók a rajzon:

• a vízszintes képsíkon a felülnézet, • a hátulsó képsíkon az elölnézet,• az oldalsó képsíkon az oldalnézet

Ha szétnyitjuk a képsíkot, a tárgy ortogonális vetületeit kapjuk.

Az ortogonális vetületek rajzolása

• Először az egymásra merőleges: vízszintes és függőleges tengelyvonalakat rajzoljuk meg. 2.11.a A tengelyek a síkot 4 részre osztják, amelyeket kvadránsnak nevezünk.

• Az első kvadránsba (fent balra) rajzoljuk az elölnézetet. 2.11.b

• A tárgy szélességét az elölnézetből kiindulva szaggatott vonalakkal átvisszük az alatta levő képsíkra, és megrajzoljuk a felülnézetet. 2.11.c

• A tárgy magasságát szaggatott vonalakkal átvisszük az elölnézetből a harmadik képsíkra (jobbra fent), a szélességét pedig a felülnézetből visszük át körző segítségével, a függőleges tengelytől a vízszintes tengelyig rajzolva az ívet. A vonalak metszéspontjai a test csúcspontjait adják meg, és ez lesz az oldalnézet. 2.11.

Rajzoláskor különböző vastagságú vonalakat használunk:

• a tárgy látható éleit vastag folytonos vonallal rajzoljuk meg.

• a képsíkok tengelyeit vékony folytonos vonallal,

• és a nem látható (eltakart) éleket szaggatott vonallal rajzoljuk.