Együttműködő

közösségi

empowerment

Hat lépésből álló módszer

bemutatása

Előzmény

New Orlens

3év kutatás

Helyi szintűek és szembenéztek a helyi problémákkal

(AIDS vírus, kábítószer)

Eredmény: a közösségi kapacitás mérésére alkalmas

eszköz

2001. diákok a problémák feltárására (Mid-Town

koalíció)

Az egyetemek és a

közösségek részvétele

Akadémiai munka foglalja magába a közösséget, hogy az

egyetemek ne csak kipróbáljanak egy beavatkozási

módszert.

Bizalmatlanság megelőzése

Hirdetmények, szórólapok

Kapcsolat alakulása a Mid-Town koalíciója és az egyetem

közt.

Stratégia / Előzetes

összejövetel

Project kezdetén sok összejövetel a közös megértés

érdekében

Tanácsadókat rendeltek a helyi szintű csoportokhoz,

akik bejárást biztosítottak a közösségi csoportokba

Stratégia/Stratégia

Modell: szociális ökológiai értékelési modell

Ez biztosít egy keretrendszert, ami jól ábrázolja a

problémák összetettségét

1. lépés

Belépés a közösségbe

Találkozó a közösségi vezetőkkel és a közösséget szervező munkatársakkal

Tanácsadók képzése: a korábbi közösségi gyűlések jegyzeteinek áttekintése, valamint

stratégiák tervezése

A tanácsadók és a tanácsadó folyamat bemutatása a közösség számára

A küldetés és a célok megvitatása a tanácsadók és a közösség között

2. lépés

Problémaazonosítás

A létező és az új közösségi problémák megvitatása

A beazonosított problémák felsorolása

A közösségi vezetők megbízása

3. lépés

Rangsorolás

Nyílt szavazás a rangsorolandó problémákról

Csoportos megegyezés a szavazatok alapján

legfontosabbnak kiválasztott problémákról

4. lépés

Stratégiafejlesztés A legfontosabb problémában való

elmélyülés, megállapítandó, miként befolyásolják a közösséget, és miket tettek eddig a feloldásuk érdekében

Az új szociális ökológiai modell bemutatása Vitacsoport: miként látja és fogja fel a

közösség a modellt, illetve használják-e a modellt a folyamat során

A közösség saját modelljének felépítése: kapcsolatépítés, információ-megosztás és

együttműködésen keresztül A felépített modell áttekintése

5.lépés

Megvalósítás

Feladatterv előkészítése mindegyik módosító tevékenységhez

Feladatok elosztása a közösség tagjai között

A feladatok ütemezése

A közösség erőforrásainak hasznosítása a közösségi szervezetek segítségével

A feladatterv lépésről lépésre való végrehajtása, valamint állapotfelmérés

A tanácsadók, közösségi tagok és a közösségi szervezet munkatársak beszámolóinak

meghallgatása minden lépés után

6.lépés

A felelősség áthelyezése

Az első olyan cselekvés eredményeinek, illetve folyamatának a megvitatása, amely a

modellre vonatkozóan történt

Döntéshozatal a következő lépésekkel kapcsolatban

A tanácsadói felelősség áthelyezése a tanácsadókról a közösségi vezetőkre

A közösségi színház, mint az

empowerment eszköze a szociális

munkában

• Színházak alkalmazása, mint személyes képességek és

a kollektív érdekérvényesítés eszköze

• Közösségi színház és szociális munka elegyítése

• Tanulmány: a közösségi színház koncepciójának

feltárásával indul

• Izraeli nők: Bújócska

Mi a közösségi színház?

• Életből merítenek témát

• Majd minden műfajban (dráma, ének, stb.)

• Közösség problémáira összpontosít (kritikus)

• Empowerment: olyan folyamat, amely erőt ad, hogy

az egyén/csoport/közösség képes legyen javítani a

saját helyzetükön (benn van: önbecsülés, önállóság,

stb.)

• A közösségi színházak a rendező(illetve néhány esetben a

szociális munkás) és a résztvevők/színészek közötti partnerségi,

együttműködési szabályokon alapulnak. A színészek, akik egy

adott közösség tagjai, aktívan részt vesznek a produkció minden

szakaszában (Darymple 1977; Mulenga 1993; Alfi 1998; Gard

1999).

Mi a közösségi színház?

• A közösségi színház tehát egy olyan különleges

szociálpolitikai színház,

• amelyben a társadalmi kritikát a közösségek, valamint

azok tagjai „adják elő”

A közösségi színház hét szinten keresztül

fejlődik ki

• az ötletet kezdeményező csoport megalakulása egy adott közösség tagjaiból;

• a közösség, valamint a színészek életében fellépő kérdések, problémák és

• konfliktusok csoportos megvitatása;

• anyaggyűjtés a csoporton belül (például cikkek, fotók, felvételek);

• a színdarab megalkotása és megírása a csoport által;

• a színdarab elkészítése, próbák, valamint az előadásra való felkészülés (a

közösség többi tagjának segítségével, akik részt vesznek például a színpad

előkészítésében, a díszlet felépítésében, valamint a jegyeladásban);

• a színdarab előadása a közösségben, illetve azon kívül is, nagy hangsúlyt

fektetve a közönséggel való párbeszédre;

• a csoporton belüli vezetés kialakítása, valamint együttes erőfeszítés a

szociálpolitikai rendszer befolyásolására a színház keretrendszerén kívül.

Tanulmány

• Izrael: Bújócska

• Nők helyzete, női „színészek”, sorsuk, érzéseik

• Korlátai

CIVIL/NON-PROFIT SZERVEZETEK ÉS A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS

• közösségek belülről jövő támogatása, fejlesztése a legcélravezetőbb eszköz

• A közösségfejlesztés belülről és bizalmi elven működik

• Modell: alulról-felülről; kívülről-belülről

• Non-profit

• A non-profit általában: alulról, belülről

A következő lépcsőkönkeresztül valósul meg minden közösségfejlesztés

• Információgyűjtés

• Helyzet felmérése

• Támogatás, facilitálás

• Akció

• Akció fenntartása

• Disszemináció

• Felülvizsgálat

• Lezárás, értékelés

A társadalmi szerepvállalás egyik formája – az önkéntesség

Az önkéntességCivil szervezetek fő sajátossága

önkéntes segítőként olyan tudás, képességek birtokába juthat az egyén, amelyek számos élethelyzetben segítségére lehetnek

Az önkéntes tevékenység alatt ellenszolgáltatás nélkül végzett munkát és szolgálatot értünk

Az önkéntesség:tartós, tervszerű, proszociális magatartás, amely általában szervezeti keretek között megy végbe (Penner 2002, 448).

KSH szerint 2009-ben 66ezer civil szervezet volt

Önkéntesség hiánya Magyarországonaz önkéntesség társadalmi súlyának, megbecsülésének nem megfelelő mértéke;

de az önkéntes munkát közvetítő intézményi szféra e téren tapasztalható

fejletlensége, szervezési hiányosságai is hozzájárulnak a formális önkéntesség

alacsonyabb nagyságrendjéhez;

és még sorolhatnánk a sort, mint pl. megszólítás/bevonás hiánya

információhiány (sokan nem tudják, hogy hová fordulhatnak, ha önkénteskedni szeretnének) stb.

Az önkéntesség motivációs rendszere’90es évekeben kezdték el vizsgálni

Személyes és gyakorlati okok egyaránt

Összefüggés demográfiai-társadalmi jellemzőkkel

Elsősorban: család, majd munkahely

Négy dimenzió alkotja az önkéntességimotiváció jelenségének felépítését

Kapás-adás

Állandóság – újdonság

Távolság – közelség

Szándék – tett

Köszönöm a figyelmet!