BGF K E R E S K E D E L M I , V E N D E G L A T O I P A R I ES I D E G E N F O R G A L M I F O I S K O L A I K A R

HEGEDUS ERNO

IDEGENFORGALMI FOLDRAJZ

I.

Ezt a tankonyvet a Budapesti Gazdasagi Foiskola Kereskedelmi, Vendeglatoipari es Idegenforgalmi Foiskolai Kara adta k i

Copyright ©1997 by Hegediis Erno

Lektoralta es szerkesztette dr. Fekete Matyas c. foiskolai docens:

Terjeszti: PERFEKT Zrt. Nyomdai munkak: ERICOM K i t .

Minden jog fenntartva! A kiado engedelye nelkuli utannyomas tilos!

Azonosito kod: FI-05-01 / 2006.

BEVEZETO ...5 1. AZ IDEGENFORGALMI FOLDRAJZ ALTALANOS FOGALMAI ...7 1.1 AZ IDEGENFORGALMI ADOTTSAGOK 7

1.1.1 Termeszeti adottsagok 8 1.1.2 Gazdasagi adottsagok 12 1.1.3 Tortenelmi, muveszettorteneti adottsagok 14 1.1.4. Egy£b adottsagok 14

1.2 AZ IDEGENFORGALMI FOGADOKEPESSEG 16 1.2.1 Az mfrastruktura, a kommunalis ellatottsag .....16 1.2.2 Elszallasolasi lehetosegek 17 1.2.3 Az etkezesi ell£tas 17 1.2.4 A kereskedelmi halozat 18 1.2.5 A szorakozasi, sportoiasi, kulturalis lehetosegek 18 1.2.6 Az egyeb idegenforgalmi szolgaltatasok 18

1.3 AZ IDEGENFORGALMI KINALAT 19 1.4 AZ IDEGENFORGALMI REGlO VAGY KORZET 19 1.5 A FOGADOTERULETEK VONZASINTENZ3TASA. ILLETVE VONZASKORZETE 20 1.6 AZ IDEGENFORGALMI KOZUTITRANZITFOLYOSO 21 2. MAGYARORSZAG ALTALANOS IDEGENFORGALMI FOLDRAJZA 23 2.1. MAGYARORSZAG IDEGENFORGALMI ADOTTSAGAI 23

2.1.1. Termeszeti adottsagok 23 2.1.2 Gazdasagi adottsagok 33 2.1.3. Kozleked^s 36 2.1.4 Kereskedelem 40 2.1.5 Tortenelmi es muveszettorteneti emlekek 41 2.1.6 Muveszeti elet 49 2.1.7 Neprajz, nepmuveszet 50 2.1.8 Egyeb adottsagok 52

2.2 MAGYARORSZAG IDEGENFORGALMI FOGADOKEPESSEGE 53 3. MAGYARORSZAG REGIONALIS IDEGENFORGALMI FOLDRAJZA 57 3.1 BUDAPEST ES KORNYEKE KORZET 59

3.1.1 Budapest es agglomerdcioja 59 3.1.2 Duna-kanyar 66 3.1.3 A Rdckevei (Soroks^ri)-Duna 73

3.2 BALATON ES KORNYEKE KORZET 74 3.2.1 A Balaton-parti uduloteriiletek 74 3.2.2 A Bakony-videk 80 3.2.3 A somogyi tertiietek es a 7-es lit tranzitfoiyosoja 86

3.3 NYUGAT-DUNANTUL 88 3.4 ESZAK-DUNANTUL VAGY KISALFOLD 94 3.5 DELNYUGAT-DUNANTUL 97 3.6 DEL-DUNANTUL 99 3.7 A VELENCEI-TO ES KORNYEKE 106 3.8 ESZAK-MAGYARORSZAG 109

3.8.1 Eger es kornyeke 109 3.8.2 Miskolc es kornyeke 116

3.9 AZ ALFOLD 123 3.9.1 Duna—Tisza koze 123 3.9.2 Szeged es komyeke 129 3.9.3 A Kozep-Tisza mente 133 3.9.4 Debrecen es kornyeke 134

FELHASZNALT tS AjANLOTT IRODALOM 139

1. abra - A szentendrei pestis kereszt es skanzen 2. abra - Esztergom, Bazilika 3. abra - Migazzi-kastely es a zebegenyi templom 4. abra - Nagyborzsonyi St. Istvan templom es Banyasztemplom.. 5. abra - Tatai oratororty es oregvar

6. abra - Bajna - Sandor Moric kastely 7. abra - Ajka -Banyaszati muzeum

8. abra - Veszprem - volgyhid 9. abra - Zirci apatsagi templom es bakonybeli Neprajzi Muzeum

10. abra - Bakonybei, Gerence fogado es bakonyi haz 11. abra - Siimegi varkapu es Kinizsi var 12. abra - Sopron - rondelle es belvaros...., 13. abra - Sopron - Kolostor utca es a Karoly-kilato

14. abra - Koszeg - Hosok kapuja

15. abra - Koszegi Jurisich var es a caki pincesor 16. abra - Szombathelyi Orsegi falumuzeum es a Jaki templom 17. abra - Gyor - barokk varoskep 18. abra - Zalaegerszeg - gocseji falumiizeum

19. abra - Egervar - varkastely

20. abra - Pecs - Gazi Kaszim pasa dzsamija es a szekesegyhaz 1 21. abra - Pecs - Barbakan a piispoki palotaval es Jakovali Hasszan dzsamija 1 22. abra - Pecsvaradi var I 23. abra - Eger - bazilika es a volt piispoki palota 1 24. abra - Eger Minaret 1 25. abra - Belapatfalva - apatsagi templom , 1 26. abra - Kazari palochazak es Holloko 1 28. abra - Feldebroi templom 1

29. abra - Avasi reformatus templom es a Miskolc-Lillafured: Palota-szailo 1 30. abra - Debrecen - Nagytemplom es a Deri muzeum 1

5

Az idegenforgalmi foldrajz az idegenforgalmi lehetosegek, adottsdgok es a fogadoki-pessig szempontjabol azt a kornyezetet vizsgdlja, amelyben a turizmus folyamata le-jdtszodhat.

Az idegenforgalmi foldrajz tdrgydt k^pezo kornyezet vizsgalatanak sziiksegessege ma-gab61 az idegenforgalmi folyamatbol fakad, amelynek a kornyezetvaltozas az alapfelte-tele es tartalma specialis aruk, szolgaltatasok es kornyezet nyujtasa, illetve igenybevetele. A folyamatban a szolgaltatasok kore es a kornyezet egymast feltetelezik, az egyik a ma-sikhoz kotott nemcsak terben es idoben, hanem az idegenforgalmi piacon megjeleno arakban is.

Igy p i . a magas hegysegi turizmus szolgaltatasainak koret az alap, illetve aitalanos szol­galtatasok mellett olyan termeszeti kornyezet szabja meg, amely lehetoseget nyujt a hegymaszasra es teli sportokra a specialis termeszeti latvanyossagok megtekintesere, a klimatikus gyogytenyezok igenybevetelere stb. Az itt megjeleno turistak ugyan a por-mentes tiszta levegoert, az alpesi napsutesert, a szallodai szoba ablakabol feltarulo latva-nyert, az idegnyugtato szinek szeles sk^lajaert vagy a csendert a szamlaban kiilon fel-tuntetett dijat nem fizetnek, de az alap es specialis szolgaltatasok — sot az esetleges aru-vasarlasuk soran is — effektiv arkepzo tenyezokent jelentkezik az adott kornyezet.

Az idegenforgalmi realizalas egyik gazdasagi sajatossaga eppen abban rejlik, hogy ennek egyiitteseben komplex kinalat keriil ert^kesitesre.

Az egyes szolgaltatasok adott terben es idoben torteno egyuttes idegenforgalmi erteke-sitese nem csupan azok realis ertekenek szamtani osszeget eredmenyezik — mint mas gazdasagi agakban — hanem tobbek kozott az adott kornyezet miatt es egyeb tenyezok kovetkezteben a realizalas gazdasagi hatekonysagaban egy jelentos tobblet is keletkezik. A kornyezet szerepe tehat az idegenforgalmi kinalat olyan fontos elemekent ertekelheto, amely szorosan kapcsolddik az aruk 6s szolgaltatasok specialis megjelenesehez es reali-zalasahoz az idegenforgalmi piacon,

Az idegenforgalmi folyamat — mint emlitettuk — annak alanya szempontjabol kornye-zetvaltozassal jar egyiitt. A kornyezeh^altozas inditekai, az idegenforgalmi mozgas moti-vaci6i rendkiviil szeleskoruek es osszetettek. Kozos jellemzojuk, hogy olyan komyezet fele iranyulnak, amely elter a megszokottol, kikapcsol6dast, pihenest vagy eppen gyo-gyulast, fizikai es pszichikai regeneralodast, elmenygyujtest iger. A kornyezet szerepe tehat az idegenforgalmi kereslet szempontjabol is meghatirozo. Hiszen a potencialis utas komyezetvaltoztatasi szandekat, utazasanak celjat, inditekat sok mas tenyezd mellett je-lentosen befolyasoljak lakohelyenek telepulesi viszonyai, p i . az urbanizacio foka, elore-haladottsaga., a meteorologiai, a geografiai helyzet stb.

Tehdt az idegenforgalmi foldrajz tdrgya a kornyezet vizsgdlata. Ezzel az idegenforga-lom jelensegeinek megismeresehez es az idegenforgalmi folyamat torvenyszerusegeinek feltarasalioz nyujt segitseget.

Sziiksegesnek latszik korulhatarolni, hog}^ az idegenforgalmi szempontbol mit irtiink kornyezet alatt.

Az idegenforgalmi kornyezetet szelesebb ertelmezesben is komplexen kell megfogal-maznunk. E fogalomkorbe kell vonnunk az adott teriilet idegenforgalomra hato terme­szeti, gazdasagi es bizonyos vonatkozasban tarsadalom-politikai tenyezoit. Peldaul a nyugodt, kiegyensulyozott atmoszfera a turistak valaszt^sanal napjainkban igen lenye-ges szempont a fesziilt kornyezetbol valo atmeneti kiszakadas iranti torekves miatt. Az

6

idegenforgalmi foldrajz nem elegszik meg azzal, hogy leirja ezeket a tenyezoket, hanem ertdkeli, elemzi, feltdrja ezek egymasra es az idegenforgalomra gyakorolt kolcsdnhatasat es ezek torvenyszerusegeit.

A kornyezet idegenforgalmi meghatarozasabol is kitunik, hogy az idegenforgalmi fold­rajz mas tudomanyagakka! es teruletekkel is kapcsolatban van. Mikozben ma gat a kor­nyezetet kompiexen, szeleskorxien fogalmazza meg, tamaszkodik a termeszeti es gazda­sagi foldrajz, a tortenelem, a muveszettortenet ismeretanyagaira, de a vizsgalatot csupan olyan korben igyekszik elvegezni, amely az idegenforgalmi foldrajz lenyeget tekintve legkozelebb all a gazdasagfoldrajzhoz. Ez abbol ered, hogy az idegenforgahni foldrajz a szelesen ertelmezett kornyezetet az idegenforgalmi folyamat tarsadalmi, gazdasagi osszefiiggeseben vizsgalja. A tarstudomanyok koziil kiemelkedo jelentosegu a termeszeti foldrajz, amely kornyezet termeszeti adottsagainak, lehetosegeinek idegenforgalmi szempontbol torteno leirasahoz, ertekelesehez ad segitseget. A termeszeti tenyezok egy-ben potencialis idegenforgalmi vonzo vagy korlatozo tenyezok is. IIangsiilyozni kell azonban, hogy a termeszeti kornyezet barmennyire is jelentos idegenforgalmi potencialis tenyezo, csupan lehetose'get nyujt arra, hogy a termeszeti tenyezoket a tudatos, atgon-dolt emberi — kornyezet-atalakito — tevekenyseg feltarja es alkalmassa tegye arra, hogy idegenforgalmi kinalati elemme valjek. Ezek helyes ertekelese az idegenforgalmi folya­mat felismert torvenyszerusegeinek alkalmazasa segitsegevel — tamaszkodva az idegen-forgalom gazdasagtanara — kepezi alapjat a turizmus teruletfejlesztesi politikajanak.

7

HQS! ifll? 1.1 A Z IDEGENFORGALMI A D O T T S A G O K Az idegenforgalmi adottsdgok fogalma aid vonhatok a kortiye-zetnek azon termiszeti, gazdasdgi, tdrsadalmi es tudati tinye-z6i, amelyek a potencidlis idegenforgalmi alanyok, a turistak fele vonzo tenyezokent jelentkezhetnek, amennyiben az adott kornyezetben ezek idegenforgalmi hasznositdsra a turizmus le-bonyolitdsdhoz szukseges letesitmenyek celtudatos fejlesztesi tevekenyseg sordn megvaldsulnak. Az idegenforgalmi adottsagok koren belul az alabbi megkulonboztetest tehetjiik:

• termeszeti adottsdgok • f61 draizi fekves • eghajlat

• felszin • folyovizek, tengerek, tavak adottsagai • allat- es novenyvilag

• gyogy- es termalvizek

• egyeb kiildnleges termeszeti alakulatok es jelensegek adottsagai

• gazdasdgi adottsdgok • mezogazdasagi • ipari es kozlekedesi, kereskedelmi

• torteneti, muveszettbrteneti emlekek

• egyeb adottsdgok, mint az adott kornyezet tarsadalmi, politi-kai, tudati viszonyainak sajatos megjelenesevel kapcsolatos adottsagok

• tarsadalmi berendezkedettseg, • kulturalis elet adottsagai, • folklor, • etkezesi, szorakozasi szokasok, • fogadoteruleten elo emberek eletformaja, szokasai, egymashoz es a

turizmushoz valo viszonyuk es hasonlo jellegu egyeb adottsagok.

A fentiekbol megallapithato, hogy amellett, hogy az idegenfor­galmi adottsagok kore rendkiviil szeles es sokretii, alapvetoen kit fo kategoridra bonthato, egyreszt magara a termeszeti foldrajzi adottsdgokra, masr^szt olyanokra, amelyeket az ember, a tdrsa-dalom hozott letre, s ezek tbbbnyire tortenelmileg alakultak ki. Az utobbiak sa/atossaga abban jelentkezik, hogy letrehozasukat, kialakitasukat, megjelenesuket nem az idegenforgalom motivalta vagy motivalja, hanem a fogadoteriilet adott torteneti szakasza-

MEGJEGYZESEK

8

nak meghatarozott anyagi, tarsadalmi, politikai sziiksegszeruse-geibol, koriilmenyei kovetkezteben, annak hatasara jottek letre, illetve keletkeztek. Ezek egyben idegenforgalmi vonzastenyezo­kent is jelentkeznek, es a turizmus szempontjdbdl adottak.

11.1.1 Termeszeti adottsagok ] Az idegenforgalmi fogadoteriilet vonzastenyezoinek koreben egy-re jelentosebb helyet fogalmak el a termeszeti adottsagok. A mo­dern turizmus motivacioi kozott eloterbe keriiltek a civiiizacios artalmaktol mentes, az emberi f izikum es pszichikum regenerala-sara alkalmas kedvezo termeszeti kornyezeti tenyezok.

Korunk idegenforgalmanak egyik fo vonasa, hogy az urbanizacios kornyezetben elo ; a munkamegosztas magas fokanak szferajaban dolgozo es a termeszettol nagymertekben elszakadt kornyezetben a mindcnnapi stressz-hatasoknak kitett ember visszavagyik az ^erintetlen" termeszeti kornyezetbe.

Mikozben az ember termeszetatalakito tevekenysege soran meg-valtoztatja sajat kornyezetet, millios varosokat, tobb ezres lakote-lepeket epit, a tudomany es technika legfrissebb eredmenyei kap-csan a termeles folyamataban automatizal, a kozlekedesben a to­rn egesseg es a gyorsasag soha nem remelt szintjet eri el, napi elet-ritmusat az idc,. a technika es egyeb korulmenyek tenyezoinek szoros es szigoru rendje szabja meg, egyre inkabb nosztalgiaf erez a termeszettel vald kozvetlen kapcsolat irant.

A termeszettel valo kozvetlen kapcsolat irdnti tbrekvis a tu­rizmus is a fogaddletesitmenyek uj formakbret teremtette meg. (PL a kempingezes cs karavankocsizas, az udulofaivak, a bungalow-telepek halozata, a masodik lakasos turizmus stb.)

A termeszeti kornyezet szerepenek fontossaga mellett azonban hangsulyozni kell, hogy a termiszeti tenyezdk bnmagukban meg nem teszik lehetovi az idegenforgalmi folyamatot. Kedvezo ko-rulmenyeket, lehetosegeket szolgaltatnak arra, hogy az ember al-tal alkotott adottsagokkal egyiittesen a celtudatos idegenforgalmi fejlesztesi tevekenyseg az idegenforgalmi fogadokepesseget meg-tcremtse. A kornyezet termeszeti adottsagai es az idegenforgalom iebonyolitasahoz sziikseges egyeb feltetelek kozott rendkiviil szo­ros osszefugges, sot kolcsonhatas van.

Igaz ugyan, hogy a modern kor embere az urbanizacio, a civilizacio artalmaitoi, a stresszhatasoktol valo szabadulas iranti torekveseben a termeszeti kornyezetben a nyugalmat, kikapcsoiodast biztosito leheto­segeket keresi, de ugyanakkor megkivanja, hogy az „erintetlen'/ terme-szetben, a termeszettel valo kozvetlen kapcsolat soran tartozkodasanak egeszsegugyi, kenyelmi es ellatasi feltetelei biztositottak legyenek. A turista ilyen szempontbol nem szivesen kerul kedvezotlenebb koriil-menyek koze, mint otthon. Masreszt az iidules, az emberei szen^ezet regeneralasihoz szukseges pihenes, egyre inkabb uralkodo formaja\^a az ligvnevezett aktiv pihenes valik, amelynek kedvezo keretit ugyan a

MEGJEGYZE

9

termeszeti adottsagok nyujtjak elsodlegesen, de konkret tartalmat az ember altal letrehozott lehetosegek teremtik mag.

A f p r m P ^ Z P t l ^Hnt+SACmk t p n V P 7 n i i p l p n t o c C7Prpnof •hHlfonal' V»o * - —- c f ~ " J i t *•

turizmust kibocsato teruleteket illetoen is. A kovetkezokben eiso-sorban az idegenforgalmat fogado, vagy ilyen szempontbol po-tencialisan szamitasba veheto kornyezet lehetseges adottsagaira, az adottsagok kolcsonhatasaira, idegenforgalmi ertekel^sukre te-riink k i . A foldrajzi fekvis az idegenforgalmi fogadohely termeszeti adottsagainak egyik alap veto tenyezoje, eleme. Lenyegeben vala-mely foldrajzi teriilet terbeli viszonyat, kapcsolatat fejezi a koze-lebbi es tavolabbi kornyezetehez.

A foldrajzi fekves egyik lenyeges eleme a tdvolsdgi tenyezo, amely az idegenforgalmi fogadoteriilet megkozeliteset illetoen meghatarozo. Ezek koze az adottsagok koze tartozik valamely foldrajzi teriilet tavolsaga a gazdasagilag, tarsadalmilag fejlett helysegekhez, korzetekhez, varosokhoz, a jelentos idegenforgal­mat kibocsato orszagokhoz. Jelentoseget a helyvaltoztatassal, a megkozelitessel kapcsolatos koltsigek, az utazasra forditando ido es az ezzel kapcsolatos fdradtsdg tenyezoi szabjak meg. Az adott fogadoteriilet kedvezo foldrajzi fekvesekent ertekelheto, ha gyor-san es kenyelmesen kozelitheto meg, ha az idegenforgalmi aram-las fo iranyaba esik vagy centralisan helyezkedik el, ugy, hogy a szomszedos orszagok nagy fogado vagy kiildo idegenforgalmat bonyolitanak le.

A foldrajzi fekves adottsagainak korevel kapcsolatos hatasok k i i -lonosen hatnak a kirandulo es masodik lakasos turizmust illetoen.

A foldrajzi fekves tavolsaggal kapcsolatos adottsdginak jelentose-ge szoros osszefuggesben van a kozlekedesi helyzetiel. Ha nem is egyertelmuen, de leszogezheto, hogy ennek az adottsagi kornek legfontosabb eleme az idotenyezd. A fogadoteriilet megkozeliteset szolgalo kozlekedesi rendszer technikai szinvonala, gyorsasaga a tavolsagi ertekeket es ezek hatarait lenyegesen megvaltoztathatja.

Az eghajlati adottsdgok eroteljesen befolyasoljak a nemzetkozi idegenforgalmi aramlas iranyat. Az eszak-del iranyu ,,nepvan-dorlas" soran gazdasagilag fejlett, nagy utazasi intenzitasu orsza­gok, hiivosebb klimakornyezeteben elo tomegek a napsutotte, mediterran eghajiatu, tengerparti orszagokat keresik fel.

Eghajlati adottsagok koziil az idegenforgalmi vonzeroket illetoen legertekesebbek a mediterrdn, a szubtropikus klimajii fogadote-ruletek. Ezeket mas, az eghajlatbol is fakado adottsagokkal paro-sult allat- es novenyviMg, az ugynevezett mediterran kultura emlekei, a tengerpartok stb., a garantalt napfeny, az idegenfor­galmi szezonban levo keves csapadek, a kedvezo szeljaras, az idegnyugtato szin- es fenyviszonyok avatjak idealis idegenfor­galmi teriiletekke.

A mersekelt eghajlati ovet napsiiteses meleg nyar (idonkent kiug-roan magas homersekleti ertekekkel), a viszonylag sok nyar eleji

MEGJEGYZESEK

10

csapadek es a hideg hosszu tel jellemzi. A gyors idojaras valtozasok nem biztositanak tartosan garantalt napfenyt, bar a napfenyes orak atlagos szama az ilyen klfmaju teriileteken viszonylagosan meg mindig magas. Ilyen eghajlati videkeken rovid a tavasz, hosszu es napsiiteses az osz. A termeszeti kornyezet szfnviszonyai elsosorban a domborzati helyzet fuggyenye, de nagy altalanossagban a pszic-hikumra keUemesen hato zbld es kek szinek, a nyar, az idegenfor­galmi szezon donto reszeben mar nem keiloen intenzivek. Az eghajlati adottsagok jelentosen befolyasoljak es egyeb adottsa-gokkai kolcsdnhatasban meghatarozzak egyes fogadoteriiletek idegenforgalmi szezonldoszakat, vagy idoszakait. A szubtropus, mediterran eghajiatu videkek szezonjanak idotartama, az idegen­forgalmi letesitmenyek Iizemclesi ideje jdval hosszabb, mint mas videkeken. Az eghajiat es a domborzati viszonyok szerencses egyiittes megjelenese eseten az idegenforgalmi szezonalitas masik kedvezo formajanak lehetosege valhat adotta, az tigynevezett ket evados idegenforgalmi szezon. Ennek tobbek kozott az a jelleg-zetessege, hogy ket csucsidoszak valik lehetove: a nyari es a teli. Az eghajlati adottsagok aktiv idegenforgalomra gyakorolt hatasa-nak koreben nem kozombos az sem, hogy a fogadoteriilet eghaj-lata mennyire koveteli meg a latogatok akklimatizaciojat. A mer-sekelt es a mediterran eghajlati! teriiletek helyi idojarasahoz valo akklimatizalodas merteke szinte elhanyagolhato.

A felszin, a domborzati termeszeti tenyezdk kozott idegenfor­galmi adottsagkeni ertekelhetok a hegy\idekek. A hegyi tajak, szepsegiikkel, tiszta tevegojiikkel, az erddk valtozatos ovezeteivel, esetleges garantalt hoviszonyaikkal, a napsiiteses orak magas szamaval egyiittesen a kello fogadokepesseggel mind a teli, mind a nyari honapokban jelentos idegenforgalmi vonzastenyezot kep-viselnek. A teli szezonu hegyi turizmus adottsagainak minimalis koveteimenye a tartos sportolasra aikaimas ho, a megfelelo lejtesu tiszta hegyi terep, nem utolsosorban a hoviszonyok minoseget ka-rosan nem befolyasolo napsiites, a szelmentes idojarasi korulme-nyek. A magaslati gyogyhelyek legkedvezobb adottsagai a ma-gashegysegi viddkek altal vedett kornyezetu, kedvezoen taplt, de meg az erdoovezetben fekvo teriiletek.

Az dllat- es novenyvildg, mint idegenforgalmi termeszeti adott-sag, szerves kiegeszito tenyezoje a fogadoteriilet egyeb vonzeroi-nek. Korunkban kifejezetten a termeszeti kornyezetben / ,vadon / /

elo faunarol es florarol van szo, meg akkor is, ha ezeket az ember kiilonbozo celtudatos termeszet- es kornyezetvedelmi intezkede-sek kapcsan tartja fenn. Ide tartoznak az erdovidekek, az oserdok, a tengerek, a fuves pusztak, folyok, tavak es barlangok noveny-egyiittesei es vadjai. A gazdag noveny- es allatvilag egyben a termeszeti kornyezet civilizacios artalmaktol valo mentessegenek fokat is mutatja, amely a fogadokepesseg kello szinvonalaval eg}riittesen jelentos vonzastenyezo. A latvdnyossag szubjektiv be-nyomasai mellett a termeszeti adottsagoknak ezen kore nyujt le-hetoseget a vadaszat, horgaszat es a tengeralatti vadaszat leheto-segeit hasznositn tunzmus fogadasara.

11

vizparti udulis jelentos motivacioja korunk turizmusanak. A termeszeti kornyezet adottsagai kozul az egyik legertekesebb te-nyezot a vizparti udulesre alkalmas, a hiivos szelektol mentes, meleg es tisztavizii, hosszu szezomi tengerparti teriiletek szol-galtatjak. Ezeknek az adottsagoknak teljes kore Eurdpdban a Foldkozi-tenger partjain talalhatok meg. Meg a huvosebb viz i i tengerpartok idegenforgalmi vonzasintenzitasa is eros, mutatja ezt az Atlanti-ocean, az Eszaki- es a Balti-tenger partjain kiaiakult furdo idegenforgalom.

A folyovizek es tavak furdesi lehetosegekkel kapcsolatos adottsa-gait a megfeielo homersekletii tiszta viz, a parti szakaszok mely-sege, a parti foveny adottsaga hatarozzak meg. Europaban a tavak kisebb resze rendelkezik ilyen adottsagokkal. Ilyenek tobbek ko­zott Olaszorszagban a Lago di Garda es hazankban a Balaton. A tavak nagyobb reszenek vize hideg, gyorsan melyiilnek (mint peldaul a svajci tavak, vagy Lengyelorszagban a Mazuri-tavak). Ezek elsosorban a vizisportok reszere alkalmasak. A folyovizek vizparti iidiilesi adottsagait tekinrve legkedvezobbek a kozepsza-kasz jellegu folyoszakaszok, ahol a viz sodra mar nem eros, part-jai sekelyek es homokosak, keves az iszapos, mocsaras teriilet, de magasabb a viz homerseldete es hosszabb a furdesi szezon.

A gydgy- es termdlvizek termeszeti adottsagai megfeielo fogado-kepesseg kiepitesevel jelentos vonzastenyezot kepeznek. Termal-viznek tekintheto a 35 °C homersekletu es ennel melegebb ternie-szetes viz. Gyogyvizek azok, amelyek gyogykezelesi celokra kello mennyisegben asvanyi anyagokat tartalmaznak. Ezek lehehiek melegek es hidegek is. Idegenforgalmi hasznositasuk a gyogy- es iidiiloturizmus kereteben tdrtenik.

Az egyeb kuldnleges termeszeti alakulatok es jelensigek adottsa­gai alatt egyedi t i j i , termeszeti ritkasagot ertunk, amelyeknek vonzerejet a rendkiviilisegiik, meretiik, a ritkasaguk, tudomanyos erdekessegiik kdlcsonzi. Tobbnyire akkor van igazan idegenfor­galmi szerepiik, ha egyebkent kedvezo termeszeti adottsagokkal rendelkezo tajban fordulnak elo, vagy ilyenekhez, illetve egyeb idegenforgalmi adottsagokkal kedvezoen ellatott fogadotenile-tekhez kozel fekszenek. Ezekhez az adottsagokhoz tartoznak egyebek kozt a nemzeti parkok, vizesesek, gejzirek, termeszetve-delmi teriiletek, gleccserek, mukodo vulkanok, barlangok stb. (Sok orszagban ide soroljak a gyogy- es termalvizeket is).

A termeszeti kornyezet adottsagait ugyan csoportonkent kiilon-kiilon targyaltuk, de sziikseges megjegyezni, hogy ezek egyseges, osszetartozo, egymast feltetelezo kornyezeti rendszerben hatnak -eg\esek pozitiv, masok negativ hatast kifejtve - a potencialis ide­genforgalmi folyamatra. A kedvezo termeszeti adottsagok egyiit-tes meglete, szerencses teriileti elhelyezkedese ugyan kiilon-kiilon is megtobbszorozi az egyes adottsagok vonzasintenzitasat, de ezek ba'rmennyire is ertekesek, a fogadokepesseg megfeielo ele-meinek letrehozasa nelkiil nem biztositanak megfeielo kornyeze­tet tomeges es rendszeres turizmus lebonyolitasara.

MEG JEGYZtSEK

12

Sziikseges megjegyezni, hogy a termeszeti adottsagok nem hatnak a hivatasturizmusra. Kiilon kell foglalkozni az ismeretszerzo es el-menygyujto motivumbol eredo rurizmussal is, amely tobbsegeben varosokat, tortenelmi helyeket keres fel es ebbol a szempontbol keli vizs^alriid az idegertforgalrni foldrajznak a rneglatogatando kor­nyezetet.

1,1.2 Gazdasagi adottsagok A kornyezet idegenforgalmi meghatarozasanal megallapitottuk. hogy a fogalomkor aia kell vonnunk az adott teriilet azon gazda­sagi tenyezoit, amelyek az idegenforgalmi folyamatra hatast gya-korolnak. Az idegenforgalmi kornyezet az elobbiekbol kifolydan tehat nemcsak termeszetfoldraizi, hanem gazdasagfoldrajzi kor­nyezet is. A gazdasagfoldrajzi kornyezet jelentosen befolyasolja, meghatarozza az idegenforgalmat kibocsato teriilet gazdasagi foldrajzi adottsagait es ezeknek az aktiv turizmusra gyakorolt hatasait vizsgaijuk.

A fogadoteriilet gazdasagi szerkezete, az egyes gazdasagi agaza-tok, a gazdasag fejlettsegenek szinvonala, a nemzetkozi munka-megosztasban valo reszvetele egyreszt az idegenforgalom foga-dokepessegenek fejleszteseben, a turizmus ellatasaban valla! je­lentos szerepet, masreszt olyan adottsagkent is jelentkezik, amely a hivatasturizmus vonzotenyezojet kepezi.

A mezogazdasdg a fogadoteriilet ellatasaban jatszik fontos szere­pet; azaz a hus, a tej, a tejtermekek, a zoldseg- es gyiimolcsfelek termelesevel, az elelmiszeripar, a kereskedelem es vendeglatoipar kozbeiktatasaval. A mezogazdasagi adottsagok elemei kozott je-lentosnek ertekelheto a szolo, gyiimolcs es a borfajtak termelese­vel es forgalmazasaval kapcsolatos vonzero, amelyek a mezogaz­dasagi kulturtaj kornyezeti adottsagaival egyiittesen is szerepet jatszhatnak (tortenelmi bor-, szolo es gyiimolcsvidekek).

Az ipari adottsdgok ugyan a terrneszetfoldrajzi kornyezeti adott-sagokra gyakorolt karos hatasaikkal egyik oldalrol negativ tenye-zokent foghatok fel, de ugyanakkor jelentos szerepiik van az ide­genforgalmi fogadobazis letrehozasaban, szinvonalemeleseben, tovabba a hivatasturizmus fejlodesenek iranyaba is hatnak.

A fogadoteriilet kozlekedesi adottsagai a kozlekedesi lehetosegek kiepitettsegenek szinvonala, technikai korszerusege, a gyorsasag es kenyelmesseg, a biztonsag es pontossag, kiilonosen a tomeg-kozlekedes lebonyolitasa koreben az idegenforgalmi vonzaste-nyezo fontos eleme. A fogadoteriilet aktiv idegenforgalmanak volumene nem utolsosorban a kbzlekedes fejlettsegeto! fiigg.

Korunk idegenforgalmanak egyik jellegzetessege az ugynevezett mozgo (korutazo) turizmus, amelyre a sokszori helyvaltoztatas a jellemzo, s a turistak reszerol torteno utvonal megvalasztasban meghatarozo szerepet tolt be az ido- es a faradtsagtenyezo. Az ugynevezett rohano" turizmus kialakulasat es terhoditasat eppen a kozlekedesi eszkozok fejltfdese tette iehetove.

13

A kozuti kozlekedes az idegenforgalmi helyvaltoztatasban az elre kerult. Az autosturizmusra jellemzo a korutazasos idegenfogalom, amely tobb orszagot is erint. Jelentos szerepet jatszik tovabba a het-vegi, a kirandulo es masodik lakasos turizmus lebonyolitasaban.

A kedvezo termeszeti kornyezeti adottsagokkal rendelkezo po­tencialis fogadoteriiletek idegenforgalmi feltarasa a kozuti kozle­kedes felteteleinek biztositasaval kezdodik. A kozuti kozlekedes alapjaban veve kiegeszito adottsagot kepez, de a legszebb taji kornyezetet feltaro, szep vonalvezetesu, kenyelmes autopalyak is kiranduloutak onallo idegenforgalmi vonzerot is kepezhetnek.

A vasutkozlekedesi adottsagok szerepe, a vasiitkozlekedes at any a az idegenforgalmi aramlasban legtbbb orszag viszonylag csokke-no tendenciat mutat.

A legi forgalom adottsagai az urobbi evekben rohamosan norrek. Atlagos evi fejlodesi iitem a teljes utasforgalom vonatkozasaban vilagviszonylatban a legutobbi evtizedben meghaiadta a 10%-ot.

A menetrendszeru hajojaratok jelentos csbkkenese tapasztalhato mind a tengeri, mind a folyami kozlekedesben. Ugyanakkor az ugynevezett luxus tengeri es folyami korutazasok, illetve utaza-sok valtozatlan nepszerusege allapithato meg, b^r a tengeri luxusutak bizonyos turisztikai eel ok fele erosen erzik a charter-repiilesek konkurenciajat.

A vizparti iidiiles adottsagait a hajoval teheto kirandulasok je-lentosen novelik mind a tengerparti, mind tavi es folyami v i -szonylatban.

A kereskedelmi adottsdgok fontossagat a fogadoteriilet szem­pontjabol az idegenforgalmi folyamat gazdasagi tartalma hata-rozza meg, ameiyet korabban az aruk es szolgaltatasok es a kor­nyezet nyujtasaban fogalmaztunk meg. A kereskedelem biztositja a turizmus fogadobazisainak ellatasat, a turizmussal kapcsolatos esetleges specialis aruvasarlasi kereslet igenyeinek kielegiteset.

A gazdasagi adottsagok a fogadoteriilet idegenforgalmi kornye-zetenek fontos elemei. A turizmussal valo kapcsolatuk egyik sa-jalossaga a koksonhatas. Mikozben az adottsagok koreben betoi-tott szerepiiknel, funkciojuknal fogva potencialjuk az idegenfor­galmat is szoigalja, az idegenforgalom esetleges expanzioja a gaz­dasagi kornyezet, a gazdasagi adottsagok szerkezetenek, teriiieti elhelyezkedesenek, fejlodesi iitemenek es szinvonalanak valtoza-sait idezheti elo. Az aktiv turizmus hatasara a fogadoteriileten uj iparagak keletkezhernek, gyws fejlodesnek indulhat a kozlekedes, modosulhat a mezogazdasagi termeles szerkezete stb.

MEGJEGYZESEK

14

1.1.3 Tortenelmi, muveszettorteneti adottsagok

A torteneti es muveszettorteneti emlekekkei, ezek egyutteseinek adottsagaiva! rendelkezo fogadoteriiletek a tomeges turizmus er-deklodesenek homlokterebe keriiltek. A torteneiem folyamatai, esemenyei jelentosen meghataroztak a mindenkori „civilizalt" vilag torteneknenek heiyet es menetet, s igy ezen helyek a vilag-tortenelemben olyan szerephez jutottak, hogy ismeretiik ma is human muveltseg alapjait kepezi.

Az europai miiveszettortenet soran kialakult stflusiranyzatok tortenelmi korokon keresztiil megszabtak az ismert vilag muve-szeti eletenek, a muveszeti alkototevekenyseg iranyait, megjelene-si formait. Az ugynevezett klasszikus europai miiveszettortenet alkotasai ma is meghatarozzak a tomegek muveszeti erdeklodeset es izleset a vilag nagy reszeben. Szelesedett az erdeklodes a ku-lonbozo eltiiru nepek, kulturak torteneti es muveszettorteneti emlekeivel kapcsolatban is. Ezeknek az adottsagoknak idegenfor­galmi hatasat kozismertsegiik, az emberiseg torteneteben es mii -veszi alkototevekenysegeben betoltott szerepiik, koncentralt te-ri i leti megjelenesuk, egyiitteseik latvanyelmenye. erdekessege, intenzitasfoka, valamint az egyeb idegenforgalmi adottsagokhoz valo teriiieti kapcsolodas szabja meg.

A torteneti, muveszettorteneti idegenforgalmi adottsagok korebe tartoznak a tortenelmi esemenyekkel kapcsolatos emiekheiyek, kuliurtorteneti, iparmuveszeti emlekek, vallastorteneti emiekhe­iyek, muemlekek es muemlekegyiittesek, konyvtarak, muzeumok, tudomanyos gyujtemenyek stb.

1.1.4 Egyeb adottsagok Az idegenforgalmi adottsagoknak ezen elemei az adott kornyezet tarsadalmi, poiitikai, tudati viszonyainak sajatos megjelenesevel kapcsolatosak.

Amikor a turistak xitra kelnek, hogy kikapcsolodjanak megszokott eletkorulmenyeikbol, iidiiljenek, pihenjenek, szdrakozzanak akar i u -datosan, akar spontan a fogadoteriilet nepenek, kulturajanak mai es elmult eletenek megismeresere is torekszenek. Erdeklodnek a fogadoorszag tarsadalmi rendje, az orszag nepessegenek anyagi, gazdasagi koruimenyei, kulturajanak specialis vonasai, folkiorja stb.

lizert az un. egyeb idegenforgalmi adottsagok, mint a tarsadalmi berendezkedettseg, a kulturalis elet, a folklor, az emberek maga-tartasa, eletformaja, szokasai, a turizmushoz valo viszonyuk, et-kezesi es szorakozasi szokasaik meghatarozoak, de legalabbis be-folyasolo tenyezok az idegenforgalomra.

A fogadoteriilet kulturalis adottsdgai koziil a nemzetkozi aktiv idegenforgalom tekinteteben kiilonosen kiemeikedo jelentosegu a

MEGJEGYZE

zenekultura. A zenei interpretacid elvezete nem kfvanja meg a fo­gadoteriilet nyelvenek ismeretet, a zenemuveszet nemzetkozi „nyelv". A dramai szinhazi elet adottsagainak foleg azonos nyelv-teriileten van vonzereje. A kulturalis adottsagok idegenforgalmi hasznositasanak szamtalan kialakult valtozata koziil az adott foga­doteriilet nemzetkozileg is elismert ilyen jellegti hagyomanyainak rendezveny vagy rendezvenysorozatba valo foglalasa a legszeren-csesebb. Ez sokszor tortenelmi vagy muveszettbrteneti kornyezet­ben (pi. Salzburg, Dubrovnik, Balbek stb.) tortenik. Az. anyagi es szellemi neprajz, mint a fogadoteriilet idegenfor­galmi adottsagai, az utobbi ket evtizedben kiemelkedo specialis szerepet kaptak. A folklort, a nepmuveszetet vilagszerte felfedez-tek a tomegek is. Ez a felfedezes, s az ezzel jaro erdeklodes ott kb-vetkezett be, ahol a termeles gyors fejlodese kbvetkezteben meg-valtozo tarsadalmi es gazdasagi koriilmenyek miatt az ilyenek a napi eletbol eltiintek. Itt a nepi diszitomiiveszet targyai bekeriil-tek a miizeumokba, a magangyujtok lakasaiba, a nepi epiteszet alkotasait szabadteri falumuzeumokba gyujtottek, a nepdalok, nepzene a zenei rendezvenyek programjaiban elokelo heiyet fog-laltak el, persze csak ott, ahol ezeknek ertekeit idoben, eltunesiik elott felismertek. (Meg kell jegyezni, hogy ezt az erdeklodest, a nosztalgiat egy sor hamis illuzio es torz elkepzeles is kiseri, s a folklor adottsagok idegenforgalmi „hasznositasa'/ folyaman a giccs, a komerszializalas elrettento peldai is jelentkeznek).

A folklor az adott nemzet, nep kulturajanak legszinesebb, legjel-legzeteSebb reszet kepezi. A neprajz a nepi kultiira, anyagi es szellemi neprajz, a nepmiiveszet es a folklor. A nepmiiveszet szii-kebb ertelemben a nepi diszitomuveszetet jelenti, a folklor korebe tartoznak a nepszokasok, nepkolteszet, a nepi szinjatszas, nepze­ne, neptanc stb. A folklor valojaban nem valaszthato el a nepi d i -szitomuveszettol, egymast kiegeszitik, feltetelezik.

. A nepmiiveszet es folklor lenyeges elemei az idegenforgalmi adottsagoknak, a fogadoteriiletrol alkotott kep formalasaban ero-teljes hatassal rendelkeznek, a vonzerok kbreben megsem tekint-hetok meghatarozonak.

Az „asztal 6r6mei , /, a konyhamiiveszet, a hires es kellemes italok, a fogadoteriilet sajatos etkezesi szokasai a teriiletrol alkotott kep fontos alkoto elemei, mint adottsagok azonban mindig kiegeszito jelteguek. Ertdkiiket a valtozatossag, a kiilonlegesseg, a specialita-sok szolgaltarjak.

A fogadoteriilet nepessegenek a turizmushoz valo viszonyat egy-szerubben a „vendegszeretet" kifejezessel fogalmazhatjuk meg.

Osszefoglalva megdllapithato, hogy a fogadoteriilet lehetseges idegenforgalmi adottsagai rendkiviil szeleskoruek, valtozatosak, de az adottsagok egyes elemei szoros kapcsolatban, idegenfor­galmi viszonylatban is kolcsonhatasban vannak egymassal. Jelentosegiik, kedvezo hatasuk a turizmusban annal intenzivebb, minel inkabb koncentraltabb egy teriileten az egyiittes elofordula-suk, megjelenesuk.

16

Vannak olyan orszagok, amelyeknek egesz teriileten az ide­genforgalmi adottsagok lehetseges teljes kore megtalalhato, a kedvezo foldrajzi heiyzet, a mediterran eghajlat, s az ennek meg­feielo gazdag fauna es flora, a magas hegysegek a termeszeti szepsegek szeles korevel, a tortenelmi es muveszettorteneti emie-kek egyuttesei a sajatos nepmiiveszet es folklor stb.

Az orszagok masik csoportjaban az adottsagok lehetseges teljes kore csupan az orszag egyes teriiletere korlatozodik, s vegiil olyan orszagok is talalhatok, amelyeknek egyes teriileten az ide­genforgalmi adottsagok korenek csak egy-egy csoporrja lelheto fel. Ezek koze tartozik Magyarorszag is.

1 . 2 A Z I D E G E N " f O R G A L M I F O G A D O K E P E S S E C

Az idegenforgalmi fogadokepesseg a kornyezet idegenforgalmi adottsdgaira epiil celtudatosan megvaldsitott idegenforgalmi le= tesitmenyeknek, szolgdltatdsi lehetosegeknek egyuttes halmaza, amelyek az aktiv idegenforgalom lebonyolitdsdnak feltitelei.

Az idegenforgalmi fogadokepesseg alapjat kepezo kornyezeti adottsagokat az elobbiekben targyaltuk. A masodik csoportba az idegenforgalom fogadasa erdekeben celtudatos emberi tevekeny-seg kovetkezteben letrehozott elemek tartoznak. Ezek a kovetke-zok szerint csoportosithatok:

• infrastruktura., kommunalis ellatottsag.

• elszallasolasi letesitmenyek,

• szorakozasi, sportolasi, kulturalis lehetosegek,

• egyeb idegenforgalmi szolgaltatasok.

1.2.1 Az lnfrastruktura, a kommunalis ellatottsag

Ennek kiepitese az idegenforgalmi fogadokepesseg biztositasaban minden mas fejlesztesi tevekenyseget megeloz. Az idegenforgalmi adottsagok feitaras lenyegeben az ellatasi letesitmenyeket kiszol-galo kozlekedesi kapcsolatok, az energia (elektromossag, gaz, ho-energia stb.) biztositasaval, a megfeielo vizeliatas, szennyvizleve-zetes, szennyviztisztito-muvek, koztisztasagi letesitmenyek (sze-metgyujtes, tarolas, feldolgoz«as vagy megsemmisites) letrehoza-saval kezdodik. De az infrastruktura felteteleinek megteremtese soran kell gondoskodni olyan kommunalis ellatd letesirmenyrol, mint egeszsegiigyi ellatas, tovabba autoparkolok, strandok, a kozuti kozlekedessel kapcsolatos kiszolgalo-letesitmenyek (szer-viz, benzinkuthalozat, orszaguti segelykero telefonhalozat. autos-pihenok stb.). Ezeknek a megteremtese, vagy egyebkent a mas adottsagkent meglevoknek idegenforgalmi erdekekbol torteno bovitese rendkiviil beruhazas-igenyes, nag\ volumenii anyagi es7kozoket vesz igenvbe. A / idegenforgalmi fogadokepesseg fel-

MEGJEGYZES*

17

lesztesenek a kdzepesen es gyengen fejlett orszagokban tobbek kozott ez a legkritikusabb pontja.

Az infrastruktura megtemetesenek helyes modja es iiteme csak a komplex es tavlatra torteno fejlesztese lehet. Minden mas megol-das tervszeriitlenseget, nehezen oldhato fesziiltsegeket teremthet.

1.2.2 Elszallasolasi lehetosegek Ez az idegenforgalmi fogadokepesseg egyik legfontosabb eleme. Az idegenforgalmi szallasferohelyek, hasznositasuk jellege alap-jan kereskedelmi es szocialturisztikai ferohely kategoriakra bont-hatok. Ez utobbiak is ma mar elsosorban kereskedelmi ferohely-nek szamitanak.

A kereskedelmi szallashelyek korenek fobb csoportjai a szallodak es szallodajellegu letesitmenyek (szallodak, motelek, turistaszal-16k, bungalow-telepek), fizetovendeglatas, kemping es egyeb l in. kisegito szallashelyek.

Feltetlenul meg kell emliteni a ferohelyek osztalyozasanal az ugynevezett masodik lakasnak vagy hetvegi nyaralonak nevezett ferohelytipust. Ezek nem kereskedelmi szallashelyek, bar sok esetben fizetovendeglatas kereteben hasznositasra keriilnek. V i -szont az ezeket hasznalok az idegenforgalmi fogadokepesseg egyeb eiemeit tekintve eppen olyan kereslettel lepnek fel, mint a tobbi ferohely-kategoriak igenybevevoi.

A fogadokepesseg vonzasintenzitasanak koret, erosseget nemcsak a ferohelyek mennyis^ge es az idegenforgalmi adottsagokkal valo egyuttes megjelenese hatarozza meg, hanem sok mas koriilmeny kozott az is, hogy milyen a megoszlas a ferohelyek egyes kategoriai kozott. A turizmus vilagjelensegge valasanak alapveto tendenciai, a turizmus demokratizalodasa a szallasferohelyek valasztekanak dif-ferencialtsagat koveteli meg egy adott fogadoteriileten beliil is. Nem csak az olcsobb arak miatt n6 az erdekl6d^s a fizetovendeg­latas irant. Uj iidiilesi formakent jelentkezik a falusi paraszthazak idegenforgalmi hasznositasa (Ferien im Sauernhaus).

MEGJEGYZESEK

1.2.3 Az etkezesi ellatas Letesitmenyei, ezek szinvonala, technikai berendezkedettsege, volumene, fontos tenyezoje az idegenforgalmi fogadokepesseg-nek. A turizmusban a legkiilonbozobb tipusu etkezohelyekre van sziikseg s ezek teljes valasztekat olyan helyeken is k i kell epiteni, amelyek sok turistat fogadnak egy adott idoegyseg alatt. Igen fontos a gyorsetkeztetesi halozat kiilonbozo tipusainak kiepitese. Barmennyire is idegen az adott orszag etkezesi kulhirajaban az amerikai etkezesi kultura (pi. McDonald's), a turistak egy szeles retegenek erdekeben (a fiatalok) e halozat kiepitese igen fontos. Termeszetesen mindezek mellett a hagyomanyokat orzo nemzeti, i l l . helyi jelentosegu un. tajjellegu ettermek, vendeglatohelyek je-

18

lentosege sem kisebb. A kulonbozo szokasok egymasra es az azokat igenybe vevokre is hatassal vannak. A nemzeti sajatossa-gokat kinalo ettermek befofyasoliak a turistak etkezesi szokasait, m i r r a m o r i l - a i a f V o ' y o c i V i i l J - i ' i T - a d i l f a l a V * o r » i o l r a r t f r A C V i a f c s c c c s l

r A * " ~ a " i C i b l R w i r o i c u i a - a w a * ! j c ^ i i i v o j. lM.ic*^vi±

van a fogadoorszag lakossaganak egy retegere, a mar emlitett f i -atalokra.

1.2,4 A kereskedelmi halozat Szerepet az idegenforgalmi fogadokepesseg koreben egyreszt a turizmus egyes formaiban jelentkezo sziiksegleteknek az elelmi-szer-kereskedelemben torteno kielegitese (tranzitturizmus, kiran-dulo, kempingezo idegenforgalom), masreszt az emle'ktdrgyak, ajandekcikkek es iidiilesi idenycikkek vasarlasanak sajatos igenye hatarozza meg. Az aktiv nemzetkozi idegenforgaiomban a foga­do- es kiildoteriiiet kozotti gazdasagi adottsagok kulonbozosege eloidezhetik, hogy a turistak utazasaikat fogyasztasi cikkek va-sarlasavai kapcsoljak ossze. (Ez altaiaban egymassal hataros or­szagok kozott szokott erosen jelentkezni.)

1.2.5 A szorakozasi, sportolasi, kul tu­ralis lehetosegek

Letesitmenyeik a fogadokepesseg kiegeszito ekmei. Koriik rend­k i v i i l szeles, vizisportok, horgaszat, teli sportok, lovasiskolak es lovassport letesirmenyei, szabadteri szinpadok es mozik, i idi i lo-helyi klubok, fesztivaicsarnokok, kongresszusi termek es azok be-rendezesei, muiatok, ejszakai barok egeszen a jatekkaszinokig. Mindezek gazdagitiak, szinesebbe teszik a turistak programjat, es ami a fogadohely szempontjabol fontos: a turizmus bevetelet no-velik.

1,2.6 Az egyeb idegenforgalmi szol­galtatasok

Korebe soroljuk peldaul az idegenvezetest, tolmacsolast, szemely-gepkocsik berelhetoseget, a kisipari szoigaltatasokat stb. Legalabb ilyen fontos — hanem fontosabb — a penzvaltas lehetosege, a kulonbozo szervezetek, kiubok, amelyek az idegenforgalom mine! zavartalanabb miikodeset segitik elo.

Az idegenforgalmi fogadokepesseg korenek egyes elemei egymast feltetelezik, illetve kiegeszitik, egyiittesen biztositjak a turizmus folyamatanak fogadasi felteteleit. A modern turizmusnak a foga-dokepesseggel szemben tamasztott kovetelmenyei kozott a mennyisegi tenvezok mellett annak differencialtsaga es ezzel egviitt a kompiexitasa is fontos.

MEGJEGiZLSi

19

1.3 A Z IDEGENFORGALMI K I N A L A T

Az idegenforgalmi kindlat az idegenforgalmi adottsdgok es a fo~ gaddkepessdg tinyezdinek, valamint a turizmus folyamatdban ertekesitesre szdnt szolgdltatdsoknak es druknak meghatdrozott dron az idegenforgalmi piacon tortind olyan egyilttes megjelene-se, amelyek alkalmasak az idegenforgalmi kereslet kielegitesere.

Az idegenforgalom foldrajzanak korebe tartozo idegenforgalmi adottsagok es fogadokepesseg lenyegeben akkor valnak az ide­genforgalmi kinalat elemeive, amikor a hozzajuk kapcsolodo szolgaltatasokkal es specialis arukkal egyiitt — a gazdasagi szer-vezotevekenyseg kereteben konkret arak megjelolesevel — jelen-nek meg a piacon, hogy ott az idegenforgalmi kereslettel talai-kozhassanak.

Az idegenforgalmi kinalat elemeinek sajatossagainak, az egyes elemek kolcsonhatasainak es torvenyszeriisegeinek vizsgalata az idegenforgalom gazdasagtananak targyat kepezi.

Az idegenforgalom foidrajza a meghatarozott fogadoteriilet adott vagy potencialis idegenforgalmi kinalatat elsosorban az adottsa­gok es a fogadokepesseg korenek, szerkezetenek, kolcsonhatasai­nak es teriileti elhelyezkedesenek szempontjabol vizsgalja. Az er-tekelesnel a kovetkeztetesek levonasanal azonban messzemenoen tamaszkodik az idegenforgalom gazdasagtananak megallapitasai-ra, tudomanyos eredmenyeire.

MEGJEGYZESEK

1.4 A T U R I S Z T I K A I REGIO V A G Y KORZET Az idegenforgalmi regio vagy kbrzet olyan osszefuggo foldrajzi teriileti egystg, amely az idegenforgalmi adottsdgok es a kiepi-tett vagy kiepiteni tervezett fogaddkepessdg egyiittes megjelene'-se £s komplexitdsa eseten meghatdrozott, mds teriiletektol eltiro idegenforgalmi funkcid specialis elldtdsdra alkalmas, vagy al-kalmassd teheto.

Az idegenforgalmi regio funkciojanak mas teriiletrol valo eltero jelleget, specializaciojat az idegenforgalmi adottsagok, a terme­szeti, a torteneti es muveszettorteneti, a gazdasagi es egyeb adott­sagok hatarozzak meg. A termeszeti adottsagoknak a regio egyse-ges teriileti kialakulasanak folyamataban meghaiarozo, elsodleges szerepe van.

Az idegenforgalmi regiok funkcionalis specializacioja nem azt je-lenti, hogy egy-egy korzet egyetlen idegenforgalmi funkciot tolt-het be. Legtobbszor az idegenforgalmi regio sokoldalii adottsa­gokkal rendelkezo, egymasra epiilo, egymast kiegeszito teriileti egysegek rendszere, amelyek egyiittesen aikotnak egy idegenfor­galmi regiot. Az a 1 regiok eltero adottsagai egyiittesen kiegeszitik, J kiszolgaljak a regio szignifikans idegenforgalmi funkciojat. A re- |

MEGJEGYZESEK

20

giot tudatos teriileti kialakitasanal tehat a termeszeti adottsagok meghatarozo szerepe mellett donto jelentosdge van a meglevo vagy a potencialis idegenforgalmi funkcioknak is.

Peldakent a Balaton es kornyeke emlitheto. A Balaton-part idegen­forgalmi fo funkcioja a tartozkodo iidulo jellegu aktiv turizmus fo-gadasa. A Balaton-kornyek (a Balaton-felvidek, a Bakony, a Tapol-cai-medence, valamint az ugynevezett hatso — somogyi, zselici — teriiletek) a tartozkodo iiduloforgalom kirandulasi lehetosegeit biztositja, vagy inkabb biztosithatja. Az egyeni es szervezett kiran-dulasok erre a teriiietre a fo funkcio tartalmasabb ellatasat segitik eio. A Balaton-kornyek termalforrasok hasznositasavai fejiodesnek indult fiirdoheiyei (Nagyatad, Marcali, Igal, Zalakaros stb.) onallo funkciojuk mellett a balatoni idegenforgalom szamara rossz ido eseten kellemes furdesi programot nyujthatnak kello kiepirettseg esc ten. Az emlitett region belli! van Baiatonfiired es Me viz is. Bala-tonfiired az altalanos es a regiora jellemzo fimkciok mellett, egyut-tal a szivbetegek reszere onallo gyogyhely is, hasonlokepp Heviz a mozgasszervi betegsegek gyogyhelye.

Az egyes regiok teriiletehez kapcsolodnak olyan teriiletek is, amelyeknek jelentosege nem elsosorban idegenforgalmi szere-piikben keresendo, hanem a regio eilato ovezetet kepezik.

MEGJEGYZESEK

1 . 5 A FOGADOTERIILETEK V O N Z A S I N T E N Z I -TASA, ILLETVE VONZASKORZETE

Valamely idegenforgalmi fogadoteriilet tenyleges vonzasintenzi-tasa az idegenforgalmi piacon dol el. A vonzasintenzitasnak mds egyebek mellett alapveto sajatossaga, hogy a fogadoteriilet kina-iata milyen volumenii kereslettel, vagy potencialis kereslettel ta-ialkozik a piacon.

Tehdt a vonzdsintenzitds a Unyleges, vagy potencialis idegen­forgalmi kindlat redlis megitelese, ertekelese a piacon jelentkezo kereslet vagy potencidlis kereslet szempontjdbol. Az adott teriilet vonzasintenzitasat a kinalaii elernek, azaz a vonzastenyezok egyiittes, komplex hatasa szabja meg. A vonzastenyezok tehat magukban foglaljak a pozitiv hatasu idegenforgalmi adottsagok, a fogadokepesseg es a reajuk jellemzo arkategoriak osszesseget.

Ezekbol tehat az a kovetkeztetes vonhato le, hogy a fogadoterii-letnek annal nagyobb a vonzasintenzitasa, minel kedvezobb ter­meszeti adottsagokkal; egyediilallo, vagy ritka kulturalis, torteneti es muveszettorteneti ertekekkel; kivaio gazdasagi adottsagokkal; a fogadokepesseg szeles es differencial korevel; kellemes idegen­forgalmi osszkeppel; s nem utolsosorban megfeielo idegenforgal­mi arszinttel rendelkezik.

A vonzastenyezok osszessege, a vonzasintenzitas egyben a foga­doteriilet versenykepessegenek belso torvenyszerusegeit, az ele­rnek egymasra vaio hatasat, a kereslettel valo kapcsolatat az ide-cenror^aiom ^azda^agtana iargvalja.

MEGJEGYZESEK

21

A vonzasintenzitas es a vonzaskbrzetek lenyegeben meghatdroz-zak az adott teriilet idegenforgalmi funkciojat. Ez egyben az ide­genforgalom fbldrajzanal az egyes teriileteket ertekelb, elemzo munkahoz nyiijt segitseget.

Egy adott teriilet (idegenforgalmi regio, korzet, idegenforgalmilag fontos teiepiiles, egy foldrajzi kistaj, neprajzi taj) vonzaskorzete — a vonzastenyezok a mar emlitett komplex hatasa alapjan — lehet nemzetkozi (pi. Budapest vagy Balaton), s ez egyurtai az orszag szempontjabol orszdgos vonzaskdrzetet jelent; lehet csak az or-szagreszre, regiora kiterjedo hatisu (pi. Szelidi-to); es lehet min-dossze helyi jelentosegu vonzaskbrzet is. (pi. Arloi-to). Ez utobbi ket vonzaskbrzet eseteben meg kell allapitanunk, hogy a vonzas-kbrzetnek az orszagosnal kisebb behatarolasa nem jelenti azt, hogy a nemzetkozi turizmus aktiv kepviselbi nem jelennek, nem jelenhetnek meg az adott teruleteken.

MEGJEGYZESEK

1.6 A Z IDEGENFORGALMI K O Z U T I T R A N Z I T FOLYOSO

A nemzetkozi turizmus fejlodesenek legutobbi szakaszaban az autosturizmus gyors nbvekedese az idegenforgalom aramiasanak nagyfoku mobilitasat es tbmegesseget eredmenyezte, A gepkocsik szamanak gyors nbvekedese az idegenforgalmi celu utazasok gyakorisagat is megnbvelte, s uj idegenforgalmi fogadoteriiletek bekapcsolasat is lehetove tette.

A nagytbmegu turizmust kibocsato orszagok turistai — mikbzben utazasi celjuk fele tartanak — egy sor olyan orszagot, foldrajzi te-riiletet is ohatatlanul bekapcsolnak a turizmusba, amelyek egyeb-kent kiilbnbsebb vonzasintenzitassal nem rendelkeznek. Az utob­b i negyed evszazad alatt kialakultak a tbmeges idegenforgalom aramiasanak iranyai. Az un. tranzitutvonalak az idegenforgalom, a kbziiton lezajlo idegenforgalmi aramlas utvonalai, amelyek a nagy kii ldo- es fogadbteriileteket kbtik bssze. Az idegenforgalmi folyosok vonalat alapvetoen a foldrajzi fekves es a kozlekedesi kapcsolatok hatarozzak meg.

A tbmeges kozuti idegenforgalom ezeken az utvonalakon specia­lis fogadokepesseget tetelez fel, amelynek kbrebe sorolhato a kor-szeru es megfeielo felszereltseggel ellatott uthalozat, a kbziiti ha-taratkeiohelyek gyors ateresztokepessegu komplex letesitmenyei, az autosellato kiszolgalo halozat, autos pihenohelyek, az elszalla-solasi lehetosegek, a kozuti tranzitforgalom ellatasara alkalmas specialis formak, a kbnnyen ertekelhetb informacios jelzesek,. a kozuti rendeszet megfeielo szinvonala.

A fo fogadok es a fo kiildok kbzbtti aramlasi iranyok az eszak-deli i l l . az eszaknyugat-delkeleti iranyok. Ennek oka az, hogy az aram­las a hidegebbrol a melegebb teriiletek fele tart, s ugyanakkor a je­lentos tbrtenelmi-muveszettbrteneti adottsagok Europaban es Ame-rika teriileten is a deli, delebbi teruleteken talalhatok. Ivlindebbbl az

MEGJEGYZESEK

is kbvetkezik, hogy az adottsagok egy kontinensen beliil sem egy-formak, igy alakulnak k i az un. kiildo orszagok, amelyekre a magas passziv idegenforgalom jellemzo, es a jelentos aktiv idegenforga-lommal rendelkezo un. rogado orszagok. Az elbzoek p i . a skandi-nav orszagok, Holiandia, mig az utobbiak koziil jelentos pi . Spa-nyolorszag, Gorogorszag. A ket veglet kozott talalhatok azok a te­riiletek, amelyek aktiv es passziv idegenforgalmakban is jelentosek, pi . Nemetorszag, Franciaorszag, Olaszorszag stb.

Termeszetesen egy kevesbe jelentos, de meglevo aramlisi irany is felfedezheto Europiban. Ez a nyugat-keleti irany, amely a volt szocialista orszagok fejlodesevel, erosodesevel, parhuzamosan alakult k i , de ezen kivul az ezektol fiiggetlen Kozel-Kelet orsza-gainak meglatogatasa is eiosegitette ennek az iranynak a kialaku-lasat.

2.1 MAGYARORSZAG IDEGENFORGALMI A D O T T S A G A I

2.1.1 Termeszeti adottsagok Fekves

Az altalanos termeszeti adottsagok koziil meghatarozo hazank foldrajzi elhelyezkedese, fekvise. Magyarorszag Europaban, K6-zep-Europa delkeleti reszben teriil el 93.030 k m 2 kiterjedesben, kozel egyenlo tavolsagban az Egyenlito es az Eszaki-sark kozott. Hazank legdelibb pontja a Baranya megyei Beremend kozseg deli hatara (eszaki szelesseg 45° 48'), mig legeszakabbra a Zempleni-hegysegben a Nagy Milic-csucs van (eszaki szeiesseg 48° 35')/ te­hat eszak-dili tdvolsdgaink maximuma 308 km. Orszagunk fold­rajzi hosszusagkiilonbsege szamottevobb, legkeletibb kozsegiink a Szabolcs-Szatmar-Bereg megyei Garbolc (keleti hossziisag 22° 58'), legnyugatibb fekvesu helysegiink pedig a Vas megyei Felso-szolnok (keleti hossziisag 16° 5'). igy a nyugat-keleti legnagyobb tavolsagunk 492 km.

Magyarorszag Eurbpaban valo teriileti elhelyezkedese is megha­tarozo idegenforgalmi adottsagaink es fogadokepessegiink erte-kelesenel. Europa a vilag nemzetkozi idegenforgalmdhan mind az aktiv, mind a passziv turizmus teren nagyobb reszesedesben er-dekelt, mint a tobbi foldresz egyiittesen. A regi, immar klasszi-kusnak mondhato „idegenforgalmi orszagok" (Olaszorszag, Fran-ciaorszag, Ausztria, Svajc) melle az uj fogadoorszagok gyorsan felzarkoztak (Spanyolorszag, a volt Jugoszlavia orszagai).

Magyarorszag vonzasintenzitasat, idegenforgalmi ertekeleset a tobbi europai orszag — elsosorban a komyezo orszagok — kina-lata, ezen beliil adottsagaik es fogadokepessegiik jelentosen meg-hatarozzak. Foldrajzi elhelyezkedesunk tehat meghatarozo jelleg-gel bir vonzastenyezoink piaci megiteleset illetoen.

Hazank foldrajzi fekvese Eurdpdban a nemzetkozi idegenforga­lom szempontjdbdl kedvezdnek mondhatd, mert

• Magyarorszag az eszak-deli es a nyugat-keleti idegenforgal­mi aramlas iranyaba esik,

• nehany jelentos eurdpai kiildo- es fogadoorszaghoz viszony-lag kedvezo foldrajzi tavolsagra helyezkedik el,

• Eur6pa egeszet tekintve centralis foldrajzi fekvesu,

24

• a szomszedos orszagok idegenforgalmi adottsagainak jellege, osszetetele hazanketol elegge eltero, es igy alkalmasak egv-mas kiegeszitesere,

• a kornvezo orszagokkal foldrajzi fekvesenel fogya olyan tor-tenelmi, etnikai kapcsolatban volt, amelyeknek idegenfor­galmi hatasa ma is adottsagkent jeientkezik.

Hazank olyan jelentos europai kiildoorszagok kozeleben fekszik, mint Nemetorszag, de foldrajzi tavolsagunk lehetoseget nyujt olyan nagy utazasi intenzitasu orszagok turista keresleti piacaira torteno nagyobb merteku behatolasra is, mint Franciaorszag, a Benelux allamok vagy Eszak-Europa orszagai.

Eghajlat

tghajlatunkra jellemzo az ingadozoan szeszelyes idojaras mind az azonos evszakok, mind az egymast valto napszakok es napok soran. Ennek oka, hogy bar hazank teriileten, a kontinentalis eg-hajlat uralkodik, de az oceani es mediterran eghajlat eros hatassal jeientkezik. Elofordulhat, hogy egy even belul ugyanabban az ev-szakban mind a harom eghajlat hatasa kimutathat6, mig mas ev-szakban csak a kontinentalis eghajlat jellemzoi figyelhetok meg. Igen sok esetben szinte kiszamithatatlanul ervenyesiilnek a k i i -lonbozo eghajlati teriiletek hatasai. Ez ervenyes minden evszak-ban, Igy hazankban az emlitett idojarasi viszonyok miatt sem az tin. garantalt napfeny, sem a teli sportokhoz feltetleniil sziikseges garantalt hoviszonyok nem taialhatok meg. Teliink neha Del-Gorogorszagehoz, mas evekben Szt. Petervarehoz hasonlit, nya-runk olykor mediterran forrosagii, maskor Eszak-Europahoz ha-sonloan hiivos.

Hazankban egy ev alatt a napfenyes orak szama a legnapsiitese-sebb del-alfoldi videken 2050-2100 ora, a nyugati hatarszelen es a Zempleni-hegyseg eszaki reszen viszont 1800 ora ala sullyed, de ez is tobb, mint a hasonlo fekvesu nyugat-europai orszagokban.

Hazank idojarasaban meghatarozo a medence-jelleg. Ez egyreszt az Alpok es a Karpatok vedoszerepeben ervenyesiil, azaz ezeknek a hegysegeknek a vonulatai gyengitik, iD. megakadalyozzak a legtomegek bearamlasat hazank teriiletere, masreszt igen gyakran elofordul, hogy a medenceben mar betort hideg legtomegek ep­pen a hegysegkoszoni miatt nem tudnak tovabbhaladni.

Az altalaban tapasztalhato szelsosegek ellenere hazank evi atlagos kozephomerseklete 10 °C, es az egy ev alatt lehullott csapadek mennyisege 650 mm korii l i . Termeszetesen ezek atiagertikek, es csak az orszag nagyobb reszere s nem teljes egeszere igazak.

A fentiekbol megallapithatjuk, hogy hazank eghajlati adottsagai csak a relative huvosebb, kevesbe kedvezo orszagok turistai re­szere kedvezoek, a napsiiteses orak szama ugyan viszonylagosan magas, de nines garantaltan napfenyes idoszak.

Eehailati es domborzati viszonvaink a hegyi teli sportok lehetose-gei szempontjabol csupan idonkent megfeleloek 6s ig} r csak a

25

mozgekonyabb belfoldi turizmus szamara jelenthetnek megfeielo adottsagokat.

rj-Vi •ail i f i T M C 7 r \ n x r a i r i L ' / v t r o f \fainuxr\ V> -a t i t-\- -s L - f i\ t i£vrv» 7 a t L - r > T r i * - © " - J J " * * ~ * * * • / » » w « ~ % . . . —

idegenforgalmanak szezondlis jelleget az egyevadossdg hatdroz-za meg (eltekintve Budapest fovarostoi). A nyari nemzetkozi ide­genforgalmi szezon hazankban, sok egyeb koriilmeny miatt is, szfik idotartamban sunisodik. Az aktiv forgalomban erosen szig-nifikans a julius es augusztus honap. A Magyarorszagra latogato kiiifoldiek kb. 50%-a ezekben a honapokban erkezik. Az elo- es utoszezonban, tehat majus, Junius, szeptember es oktober hona­pokban mas es mas okokbol az osszes forgalom kb. 30%-a jeient­kezik nagyjabol egyenletes havi elosztasban. A november-aprilis kozotti idoszak az l in . holtszezon forgalma hozzavetolegesen 20%-kal reszesedik az eves aktiv nemzetkozi idegenforgalomboi.

A kirdnduldforgalom idenyszerusege hazankban kisebb ingado-zast mutat, itt a foszezon reszesedese atlagosan 40%. Viszonylag magas az elo- es utoszezon kiranduioforgalmanak aranya: 30-35%, az ugynevezett holtszezone pedig 25-30%.

Magyarorszag aktiv nemzetkozi kirdnduld forgalmanak idobeli csucsaiban meghatarozoan erzekelheto a szomszedos orszagok egyhazi (Ausztria, Nemetorszag reszerol karacsony, husvet, p i in -kbsd stb.) es allami iinnepeinek idopontja es idotartama.

Domborzat

Domborzati adottsagainkat az a koriilmeny hatarozza meg, hogy a Karpat-medence kozepso, legalacsonyabban fekvo szintjet fog-lalja el az orszag. Teriiletenek medence jellegerol tanuskodik, hogy felszinenek fiiggoleges tagoltsaga mersekelt. Hazank fo tajai a kovetkezok: Alpokalja, Kisalfold, Dunantuli-kozephegyseg, Du-nantuli-dombsag es a Mecsek, Eszaki-kozephegyseg, Duna-Tisza koze, Tiszanhil.

A hegysegek kozephegysegi jellegiiek. Az orszag teriiletenek csu­pan kis hanyada, mintegy 2%-a emelkedik 400 meter fold. Ket osszefiiggo, viszonylag nagyobb teriiletu hegyvidekiink az orsza-got delnyugat-eszakkeleti iranyban atszelo Dunantuli- es Eszaki-kozephegyseg.

A Dunantuli-kozephegyseg a Balaton delnyugati vegenel kezdo-dik es eszakkeleti iranyban a Duna Esztergom-Vac kozotti attore-seig huzodik. A hegysegvonulat hossza kozel 200 km, szelessege 10-50 km kozott valtakozik. Jellege alacsony, erosen osszetorede-zett roghegyseg. Nagy resze dolomitbol es meszkobol all , de tobb-fele jelen van a vulkanizmus eredmenye is.

MEGJEGYZESEK

26

Reszei:

•

T PC7thpl\H-h<=>cri/<;pV Tannlrai-mpHpncp ^hazaltsankas. tanuhe-y o ; <j' i y f i

gyekkel), Balaton-felvidek, Deli-Bakony, Eszaki- vagy Oreg-Bakony; Vertes hegyseg: a Bakonytol a Mori-arok valasztja el, legma-gasabb csucsa a Nagy-Csakany (487 m). Az ismertebb Csoka-ko csak 479 m magas; Velencei-hegysig;. a Veitestol a Zamolyi-medence valasztja el, s attol delkeletre helyezkedik el. Szerkezetileg es anyagat (granit) tekintve nem tartozik a tobbi hegyseg koze. Legma-gasabb pontja a Meieg-hegy (352 m); a Gerecse: legmagasabb pontja a Gerecse-teto (633 m); a Btddai-hegyseg: a Nagy-Kopasz nevu hegyben emeikedik a legmagasabbra (559 m) de a fovaros teruleterol sokkal is­mertebb Janos-hegy is 527 m magas; a Pilis: a kozephegysegi vonulat legmagasabb kiemelt resze (Pilis-teto, 756 m):

• a Visegrddi-hegysig. szoros kapcsolatban all a Borzsonnyei, s attol a Duna volgye valasztotta el. Anyagat tekintve vulkani-kus eredetii (andezit). Legmagasabb pontja a kozismert Do-bogo-ko (700 m).

Az Eszaki-kdzephegysig az Alfoldtol eszakra az orszaghatarig terjed, jelentos reszben vulkani eredetii. Szerkezetileg az Eszaki-Karpatok legbelso medenceperemi resze. A hegyseget nyugaton az Ipoly, keleten a Bodrog volgye zarja le.

Reszei:

a Bdrzsdny az Ipoly es a Duna szogleteben. Legmagasabb pontja a Csovanyos (938 m); a Cserhdt,. melynek Vac kozeleben levo hegye, a Naszaly a legmagasabb pontja (652 m); a Mdtra a Zagyva es a Tarna volgye kozott emelkedo vulkani eredetii hegyseg, legmagasabb pontja a K£kes (1014 m); a Biikk a Tarna es a Sajo volgye kozott teriil el, tomegeben el-sosorban meszkobol all. Legmagasabb csucsa az Istallos-ko (958 m); az Eszak-borsodi karszt: a Sajo es a Bodva kozott lalalhato es szinten meszkobol all. Legismertebb teriilete az Aggteleki-barlang kori i l i resze;

a Cserehdt a Bodva es a Hernad volgye kozott van (mar in­kabb dombsagi videk);

• a Zetnpleni-hegyse'g, amely vulkani eredetu, a Hernad es a Bodrog volgye kozott huzodik, es legmagasabb pontja az eszaki reszen levo, 894 m magas Nagy-Milic.

Hazank ket kozephegysegi vonulata mellett a Dunantul deli re­szen talalhato a Mecsek es a Villdnyi-hegyseg, nyugaton a Sopro-

p C .> XiUypqj-hevwte'Q; e ket tot e«; kornveket nevezik Alpokaiia

•

•

•

•

AfEG JEG YZtSEK

27

nak. A Mecsek magasabb csucsa a Zengo (682 m), a Koszegi-hegysegnek az Irott-ko (882 m).

Hegyvidekeink az elobb leirtakbol is kitiinoen 400 es 1000 meter kozotti kozephegysegi fcajak, amelyek a nemzetkozi aktiv idegen­forgalom reszere nem jelenihemek kedvezo vonzasintenzitasu adottsagokat. Nem vehetik fel a versenyt sem a Karpatokkal, sem az Alpokkal. Teli sportolasra alig alkalmasak. Mint klimatikus gyogyhelyek, nincsenek olyan adottsagaik, s nem erik el azokat a kovetelmenyeket, amelyekkel a kornyezo, valamint az europai or­szagok zomdben fellelheto magaslati iidulohelyek rendelkeznek. Alkalmasak viszont arra, hogy a megfeielo kiepites utan — egyeb adottsagaikkal egyiitt (torteneti, muveszettorteneti, szolo, gyi i -molcs, bor stb.) — a Magyarorszagon tartozkodo kiilfoldiek resze­re kiegeszito, kirandulasi programot nyujtsanak.

Ugyanakkor a belfoldi piheno, i idii lo, kirandulo es termeszetjaro turizmus szempontjabol a mainal meg jelentosebb szerepet jatsz-hatnak. Fogadokepesseguk, ellatottsaguk, berendezkedettsegiik — nehany helytol eltekintve — alig eri el a kozepes szinvonalat es ezert a belfoldi turizmusban meg az adottsagaikbol eredo leheto-segeket sem toltik be.

Hazank kovetkezo felszini lepcsoje a 200 es 400 meter kozotti ma-gassagu dombsdgi videkek, amelyek megjelenesiikben sajatos taji karaktert kepviselnek es legtbbbszor specialis neprajzi etnikumok korzetei. Ilyenek a Dundntuli-dombsdg, amelynek resztajai tobbek kozott Belso- es Kiilso-Somogy, a Zselic, a Szekszardi-dombvidek, a Baranyai-dombsag, a Vasi-Hegyhat a Kemenes-hat platojaval es a Zalai-dombsag.

A Vasi-Hegyhat videken az Orseg, a Nyugat-Zalai-dombsagban pedig a Gbcsej etnikuma talalhato. Eszak-Magyarorszagon domb-sagi jellegu a Ndgrddi-medence, a paloc videk teriilete, a Borsodi-medence es a Cserehdt.

Magyarorszagnak csaknem egyharmadat a Duna, a Tisza es mel-lekfolyoik alacsonyan fekvd drterei foglaljdk el. Tengerszint fe-letti magassaguk meg a 100 metert sem eri el. Az orszag masik harmada 100 es 200 meter magassag kozotti alfoldi teriilet a Nyirseg, a Duna-Tisza koze es a Kisalfold.

Az alfoldi teriiletek sajatos taji megjelenesukkel, terepiilesi rend-jiikkel, egyedi termeszeti kiilonlegessegeikkel (pusztak, a Horto-bagyi es a Kiskunsagi Nernzeti Park), a nemzetkozi idegenforga­lom szempontjabol fontos kiegeszito, masodlagos vonzotenyezo-kent jelentkezhetnek specialis elmenyeket nyujto kirandulasi programok kapcsan. A belfoldi turizmust illetoen az alfoldi terii­letek taji, felszini adottsagai kisebb jelentoseguek a nemzetkozi turizmusban betoltott potencialis szerepiiknel.

MEGJEGYZESEK

28

Vizrajz

crpnfora^lmi C7pmnnnrb61 Ipeprtpkpspbh adorrsatrak^nt ertekelbeto mediterran, meiegyizu tengerpartokkal nern rendelkezik. Folydvizeink egyetlen vizrendszerhez, a Dunahoz tartoznak, a-melvnek iegnagyobb mellekfoiyoja a Tisza. Mindket foiyd v i ­szonylag nagy vizhozamu, de mellekfolyoik szama keves, ezert hazank teriileten a vizfolyasok surusege alacsony. A Duna teljes hossza 2860 km, amelybol a hazai szakasz 410 km. A foiyo 142 km-es szakasza Szlovakiaval kozos hatarfolyo. Nem-csak Magyarorszag Iegnagyobb folyoja, hanem Europa masodik leghosszabb es legbovebb vizi i folyama, amely nemzetkozi vizi -utjaval nyoic orszagot kot ossze. Szelessege kozepes vizallasna! hazankban 300-500 meter, melysege Budapesten, ugyancsak ko­zepes vizallasnal 3-6 meter, jelenleg Regensburgtol a torkolataig folyik rajta hajozas. Vizhozamanak nagy reszet az Alpokbol, a fel-so szakasz jobboldali mellekfolyoiboi, foleg az Innbol kapja. A Duna hazankban tobb helyen alsdszakasz jellegd, sok szigetet alkot, amelyek a vizparti iidiiles kellemes adottsagait kepezhetik, de furdesre szennyezettsdge'nel fogva nem alkalmas, Legfonto-sabb ezek koziil a 30 km hosszu Szentendrei-, a 2 km hosszu Margit- es a kb. 50 k m hosszu Csepel-sziget. A Csepel-sziget ke­leti oldalan a Rackevei (Soroksari)Dunaban a vizszint szabalyo-zott, a vizsebesseg kicsi, igy a melegebb, arvizmentes folyoszaka-szon a kedvezo foldrajzi fekves miatt is kivalo folyoparti iidiilesi adottsagok talalhatok. A EHxna tajkepileg legszebb magyarorszagi szakasza Budapesttol eszakra a Duna-kanyar, a folyo hegyi atto-rese, ahol folyasa felsoszakasz jellegii.

A folyo kornyezetenek szennyezettsege az utobbi evekben foko-zodott, vizminosege romlott. A Tisza hazank masodik Iegnagyobb folyoja, de hazai hosszat te­kintve elso (579 km). Negy orszagot erint, s igy szinten nemzetko­zi viziutnak szamit. A mult szazadban vegrehajtott szabalyozasi munkak nyoman a folyo hossza 1419 km-rol 966 km-re rovidiilt . Szigete aranylag keves, viszont sok a fomedertol elzart, huroksze-r i i holtag, fuzes arteri erdoktol ovezett, kellemes, lassan melyiilo fovenyes partszakasz. Vize meg kevesse szennyezett, megfeielo fogadokepesseg kiepitese eseten vizparti iidiilesre alkalmas, a vizparti iidiiles ujabb adottsagait teremtik meg elsosorban a bel­foldi turizmus reszere.

A Duna hazai mellekfolyoi koziil a Rdba es a Drdva, mig a Tisza meilekfolyoi koziil a Szamos, Bodrog, Hernad, Maros es a Kbrb-sbk rendelkeznek vizisportokra alkalmas adottsagokkal. Folyovizeink kbzepszakasz jellegiiknel fogva elsosorban a belfoldi turizmus reszere jelentenek vizparti iidiilesi, kirandulasi adottsa­gokat es hetvegi masodik lakasos telepek kialakit^sara szolgalo lehetosegeket. A Szigetkoz, a Tisza, a Korosok holtaga megfeielo fogadokepesseg kiepitese ^seien a belfoldi turizmus fogadasan kivui a kornyezo orszagokbol erkezo aktiv idegenforgalom szem-

MEG JEGYZESEK

29

Alldvizeink koziil az 595 k m 2 nagysagii Balaton kiemelkedo ide­genforgalmi adottsagokkal rendelkezik. Vizenek jellege, partvi-szonyai, foldrajzi elhelyezkedese, kornyezete, gyorsan felmelege-do es tartosan magas homersekletu vize kiilonosen a hidegebb vagy csapadekosabb orszagokbol erkezo vendegek szamara jelent nagy vonzerot.

Tobbi toparti adottsagaink els6sorban a belfoldi turizmus szem­pontjabol jelentosek. A Velencei-td foleg Budapest kozelsege miatt a kirandulo es a masodik lakasos turizmus fontos fogadohelye. A Ferto, amelynek csupan egyharmada esik Magyarorszag teriilete-re, hatarviz jelleget is figyelembeveve, elsosorban korlatozott bel­foldi turizmus adottsagakent volt ertekelheto. Napjainkban a megvaltozott politikai viszonyok kovetkezteben jelentosege meg-nott. A belfoldi turizmus szempontjabol jelentos az Alfold tobb-nyire szikes tavai, peldaul Szabolcs-Szatmar-Bereg megyeben a nyiregyhdzi Sdstd, Bekes megyeben az oroshazai Gyopdros-to, a Bacs-Kiskun megyeben a Szelidi-to stb.

A belfoldi turizmus jelentos potencialis adottsagait kepezik a ba-ranyai mesterseges torendszerek. Az abaligeti, az orfui, a pecsi ta­vak kellemes kozephegysegi kornyezetben regiondlis vonzaskor-zettel rendelkeznek, de kello fogadokepesseg kiepitettsege eseten a belfoldi turizmus orszagos jelentosegii fogadoteriileteive fejlod-hetnek.

Noviny- es dllatvildg

Hazank noviny- es dllatvildgdt jelentdsen meghatarozzak az eg­hajlati viszonyok. Kozephegysegeink — ha hianyosan is — meg-oriztek erdotakarojukat. Uralkodo erdo a tolgyes, amely 500 meter magassagban a biikkos z6naba megy at. Erdoinket jellemzi a fenyves 6v hianya. A magyar erdok sajatossaga a napfenyboseg, a fajtagazdagsag, a tarkasag.

A domborzati viszonyokkal is osszefuggo klimatikus adottsdgok szuk koriiek es csupan a belfoldi turizmus reszere szolgalnak vonzo tenyezokent. Hegyi, erdei klimatikus iidiilesi adottsagok szempontjabol a Bukk, a Mdtra, a ZempUni-hegyseg eszaki resze, a Pilis, a Bakony es az Alpokalja nehany pontja johetnek sz^mi-tasba. Hatranya hazank erdeinek, hogy az osszefuggo nagyobb ki-terjedest, az eredetiseget ma mar altalaban nelkiilozik.

Egyes hegysegekben (Bakony, Matra, Biikk) vizhiany eszlelheto, a fogadokepesseg infrastrukturajanak kiepiteseben a vizellatas bizto-sitasa rendkiviil nagy gondot okoz es jelentos beruhazast igenyel.

Az utobbi evekben az urbanizacios kozpontoklioz kbzel eso kel­lemes tajkepi adottsagti erdoteriiletek parkerddve torteno kiala-kitasa kezdodott meg. A parkerdo lenyegdben egy adott erdote-riilet feltarasa a kirandulo idegenforgalom fogadasara a kornye-zetvedelem es az erdomuveles szempontjainak figy^elembevdteld-vel. Legszebb peldaja a pilisi parkerdo.

MEGJEGYZESEK

30

Az alfoldek egykori termeszetes novenyzete't ma mar csak ritka vedett reliktumokban talaljuk meg. Ma az Alfold nagy resze kulti ir ia j , amit a lepten-nyomon lathato, fejlett, intenziv szanto-foldi muveles, nagy kiterjedesii szolo- es gyiimolcskertek, erdosi-ies bizonyit.

Magyarorszag dllatvildgdnuk idegenforgalmi adottsagait a va-dasz- es horgasz teriiletek szolgaltatjak. Okszerii vadgazdalkoda-sunk kbvetkezteben elsosorban a vadaszattal kapcsolatos adottsa-gaink nemzetkozi viszonylatban is atlagon feliiiinek mondhatok.

Nagyvadjaink a szarvas, a damvad, 6z, muflon es a vaddiszno. Kivalo szarvasallomanyunk van pi . a Vertesben, a Gerecseben, a Biikkben, a China menti arteri erdok koziil a Gemenci-erdoben. Damvad foleg a Tolna megyei Gyulaj erdeiben el, a vilagvi-szonyiatban Iegnagyrobb trofea is inn en szarmazik. Oz csaknem valamennyi erdonkben, sot a veliik szomszedos ligetes mezokon, meg az Alfoldon is talalhato. Muflon leggyakrabban a Pilisben, a Budai-hegysegben es a Biikkben fordul elo, vaddiszno minden nagyobb erdonkben nagy mennyisegben el. Aprovadjaink koziil legjelentosebb a nyul , vadszarnyasaink koziil a vadlud, a fogoly es a facan.

A vadasz-idegenforgalom ugyan nem tartozik a nemzetkozi tu­rizmus tomeges formai koze, de a vadasz vendegek fajlagos kolte-se magas. Ez egyreszt magas fizetokepes keresletiikbol, masreszt a tartozkoddsukkal kapcsolatos komplex szolgaltatasbol, nem utol-sosorban a trofeakert kifizetett devizaosszegboi ered.

A horgaszat szempontjabol vizeink haldllomdnydnak adottsagai mar kevesbe mondhatok kedvezonek. Halallomanyunk sem elo-fordulasuk mennyiseget, sem a nemzetkozi sporthorgaszat szem­pontjabol legkeresettebb fajtakat illetoen nem jelentenek vonzerot. Elsosorban a belfoldi horgaszegyesiiletek tagjai azok, akik hor-gaszvizeinket nagy szamban keresik fel. A legkedveltebbek a Ba­laton, a Velencei-to, a Rackevei (Soroksari)-Duna, a Korosok es a Tisza videke. Az utobbi evekben elenk es horgaszelet bontakozott k i a kiilonbozo viztarozo, duzzaszto es hutotavak kornyeken (Rakacai-to, Malyi-to, Tisza-to).

Termdl- £s gyogyviz

Termdlviz- es gy6gyviz-adottsagait tekintve hazank elso helyen all Europaban. Magyarorszagon jelenleg kb. 500 termalviz elofor-dulasi hely van. Orszagunk teriiletenek mintegy 70%-an talalhato + 35 °C-nal melegebb termeszetes viz. A termeszetes vizfeltoresek, forrasok az Alfold peremen es a kozephegysegek tbresvonalai menten, a mesterseges feltarasok az Alfoldon es a Dunannilon tobbnyire olaj- es foldgazkutatas folyaman ldtesiiltek.

Az otszaznal tobb kiitbol percenkent 440 m 3 viz fakad. A meglevo kutak vizkeszletet 4000 km 3-re becsiilik. Ennek mintegy 10 %-a valosziniileg, de 1%-a teljes bizonyossaggal kitermelheto. Ez a kitermelheto 1 % 40 k m 3 termalviz mennyiseget jelent, amely a je-ienlegi fog>rasztas mellett 180 evre volna elegendo.

A termal- es gyogyvizek jelenleg ismert es elofordulo alkotoreszek figyelembevetelevel az aldbbiak szerint osztalyozhatok:

• szpnsavas vaou savan-uu nizp.k. amplvpk pkrfcnrban a vnlka-O ' j — • — * • — "

nikus kozetanyagu hegysegekben, vagy azok peremen talal­hatok. Legfontosabb elofordulasi helyiik a Balaton-felvidek, a Balaton deli partja, Szekesfehervar es kornyeke, a Nyugat-Dunantulon Balfon es Biikon, valamint a Matraban Paradon es kornyeken;

• alkalikus vizek az Alfoldon (Bekescsaba, Kiskunhalas, sze-gedi Anna-forras, Szolnok), a Dunanrulon (Sikonda, Nagya-tad, Kaposvar, Csokonyavisonta, Zalakaros stb.), mind pedig Eszak-Magyarorszagon elofordulnak (Biikkszek — Salvus viz, amely kent is tartalmaz, tehat azok koze is tartozik, a paradi Csevice, Mezokovesd — Zsori-fiirdo);

• kenes gydgyvizek tornek fel a Dimantulon Harkanyban, He-vizen, Balfon (csak az egyik forras), Fonyod kozeleben Csisztapusztan, Eszak-Magyarorszagon Bogacson, Kekeden, Budapesten a Lukacs es a Rudas fi irdo vize;

• meszes jellegu vizek a budapesti gyogyforrasok nagy resze, az esztergomi es a miskolc-tapolcai, a mohai Agnes, a paradi Szt. Istvan forras;

• keserii vizek vannak Budapesten, Nagyigmandon, Tisza-jenon;

• konyhasos vizek talalhatok Budapesten, Debrecenben, Sarvarott, Igalon, Hajduszoboszlon;

• vasas-timsds jellegu gydgyforrdsok vannak Paradon (a Clarissa-forras), Erdobenyen, Mohan (Stefania-forras), Cso-pakon;

• jodos, bromos vizek foleg az alfoldi melyfiirasu kutakbol szarmaznak. Ilyenek vannak Hajduszoboszlon, CegJeden, Cserkeszolon, Karcagon, Tiszafoldvaron, Turkeven, es N6-grad megyeben Soshartyanon (Jodaqva):

• rddioaktiv jellegu forrdsok, kutak vannak Budapesten (Gel-lert- es Rudas-furdo), Egerben, Miskolc-Tapolcan, Hevizi-to;

• egyszeru termdlis vizek az orszag nagy reszen talalhatok.

Gyogyvizeink a reumatikus mozgasszervi, emesztesszervi, egyes noi betegsegek kezeleseben, tovabba borbetegsegek, legzoszervTi betegek gy^ogyitasara alkalmasak, de nagy jelentosegu adottsag-kent ertekelhetok a betegsegek megelozeseben, a rekreacioban es a relaxacioban is.

Emellett nemzetkozi szempontbdl vonzastenyezokent ertekelhe­tok az ugynevezett egyeb turisztikai celok kbmyezeteben levo termalvizes furdotelepek, amelyek a tomeges turizmus fogado-helyeit kepezhetik es mar reszben kepezik is.

32

A gyogy- ds termalvizek kulonosen jo peldai annak a megallapi-tasnak, hogy az idegenforgalmi adottsagok barmennyire is ked-vezoek, csak megfeleloen kialakitott fogadokepesseg eseten val-hatnak az idegenforgalmi kinalat elemeive.

A 90-es evek elejen a tobb mint 160 ftirdobol harmincegyet — k i -iencet Budapesten, huszonkettot videken — nyiivanitottak gyogy-fiirdove, mivel csak ezekben van allando orvosi feliigyelet es megfeielo egeszsegugyi felszereltseg.

A meglevo gyogybazisok orvosi ellatasa., felszereltsege, korhazi, szanatoriumi, vagy tiduloi elhelyezesre szolgaio letesitmenyei fo-leg a betegbiztositas kereteben keriilnek hasznositasra. A kii l fold-rol jovo gyogyvendegek eihelyezesere — a resziikre biztositott

St^frxrfi'irHrikor^^zi ^ ^ z ^ n a t d r i i i r n i aovak^t nprn Q7amftva — k i -g idegenforgalmat szolgaio letesitmenyekben is van mar le-"7 o vr\ a

hetoseg.

A meglevo melegyizu strandok, termalfiirdok kiepitettsegeben, tiilzsufoltsaguk enyhiteseben, ellatohalozatuk javulasaban csak az elmult tiz evben tapasztalhattunk valtozast.

Nehanytol eltekintve (Harkany, Heviz, Balf, Hajduszoboszlo, Gyula) tagabb kornyezetuk nem biztosit kedvezo iidiilesi kor i i l -menyeket. A termal- es gyogyvizek adottsagaira epitett megfeielo fogadokepesseggel el lehetne erni, hogy szinte az orszag minden reszen ilyen fogadobazisok alakuljanak k i aktiv nemzetkozi ide-genforgalmunk egyenletesebb teriileti es szezonalis eloszlasahoz.

Egyedi termeszeti adottsdgok

Ilyenekkel hazank csak kis szamban rendelkezik. Ezek nem je-lentenek az idegenforgalomban vilag vagy7 europai viszonylatii attrakciot, latvanyossagot, sem onallo ut i celt. Inkabb arra alkal­masak, hogy adottsagaink vonzastenyezoit valtozatossa, szinesse tegyek. Ilyenek a cseppkdbarlangok, kozottiik is jelentos az agg-teleki, amelynek 2)3-a esik magyar teriiletre. Az Abaligeti-barlang a Pecs kornyeki kirandulasoknak lehet kedvelt szinfoltja. Elso nemzeti parkunk a Hortobdgyi Nemzeti Park Debrecen es Hajduszoboszlo latogatoinak erdekes kirandulasi celpontja. A Kiskunsdgi Nemzeti Park erdekes latvanyossaga a Bugac kornyd-ki puszta.

Tajkepi szepseg szempontjabol egyedi erteknek tekintheto a Du­na-kanyar Duna attorese a Visegrddi-hegysdg es a Bbrzsbny ko­zott, a Szigligeti-obol es a Tihanyi-felsziget a Belso-tdval.

Termeszetvedelmi teriileteink, arboretumaink, vadrezervatuma-ink elsosorban a belfoldi turizmusban jelentenek vonzerot.

MEGJEGY

2.1.2 Gazdasagi adottsagok o O

A magyar gazdasagban nagy utat tett meg az elmiilt otven evben a mezogazdasdg. A feudalis maradvanyok terhevel kuszkodo es kisparaszti termelesre alapozott foldmuvelesbol korszeru nagy-iizemi mezogazdasag fejlodott. A termeles 1950-hez kepest min­tegy 80%-kal emelkedett. A szocialista atszervezes kovetkezteben a mezogazdasagi termeles jelentos rdsze nagyiizemi keretek ko­zott folyt, es ezzel egyiitt jart a kornyezet (talaj, talajviz) fokozott szennyezodese. Jelenleg elsosorban a gyiimolcs- es zoldseg- ter-melesben fokozatosan eloterbe keriilnek a 20-60 ha-os gazdasagok (farmergazdasag) szerepe.

Hazank azon keves europai orszag koze tartozik, amely kedvezo termeszeti adottsagainal fogva kdpes arra, hogy lakossagat a leg-fontosabb elelmiszerekkel sajat termelesbol lassa el, sot nehany kivalo minosegu termenybol tekintelyes exportot bonyolitson le.

A gabonafelek hazank novenytermelesdben elso helyen allnak. A ket legfontosabb termekuk a buza es a kukorica, hiszen Magya­rorszag az europai biiza-kukorica dvhoz tartozik.

Ipari novenyek koziil a cukorrepa, a napraforgo, a len es a kender, valamint a dohany termelese emlitesre meltoak.

Zoldseg- es fozelekfelek termesztesere a termeszeti adottsagok hazankban kitunoek. Kedvezoek az eghajlati- es talajadottsagok, ezert magas a vitamintartalmuk, kitiino az iziik, zamatuk, es szep a sziniik.

Magyarorszag eghajlati es talajadottsagai kiilonosen kedvezoek a mersekelt ovi gyumolcsok termelesere. Az orszag meleg es nyari napfenyben gazdag tajain nemzetkozi viszonylatban is kivalo m i ­nosegu, magas vitamin es cukortartalmu gyumolcsfelek teremnek. Hazankban az alma-gyiimolcsuek es a csonthejas gyumolcsok vannak nilsulyban, de az utobbi tizenot evben nagy tert hodita-nak a bogyosok (ribizke, foldieper, malna stb.).

A szolotermesztesnek rendkiviil kedvez a szaraz, napfenyben gazdag nyar, a hosszu, meleg osz es hegysegeink deli lejtoinek sugarzasi viszonyai, valamint az alfoldi kvarchomok visszatiikro-zo hatasa. A valtozatos bonninoseget az egyes termotajak sajatos talaja es mikroklimaja biztositja.

Legfontosabb borvidekeink:

• a tokajhegyaljai borvidek Magyarorszag legjobb minosegu borat adja,

• az egri borvidek, • a mdtraaljai borvidek, • a neszmelyi borvidek, • a soproni borvidek, • a somloi borvidek,

34

• a mori borvidek, • a badacsonyi borvidek.

• a mecseki borvidek.

• a ViZ/rfny-siklosi borvidek,

• a szekszdrdi borvidek,

• a hajdsi borvidek,

Hazank bortermesenek nagy reszet a sik vidiki borok teszik k i . Az alfoldi borvidek 95%-a a Duna-Tisza kozen helyezkedik el.

AJlattenye'sztesunk legfontosabb agazata a szarvasmarha-tenyesz-tes. Kuikereskedelmunkben a vagomarha, a marhahus elsorendu szerepet jatszik. Annak eilenere, hogy jelentos fejiodes kovetke-zett be a szarvasmarha-aliomany mennyisegeben es minosegeben, az evi atlagos tejtermeles nem eri el a kivant szintet. Az egy va-gomarhara eso hustermeiesben viszont nemzetkozi viszonylatban kedvezo heiyet foglalunk el.

A sertestenyesztes mind szam szerint, mind pedig a termeldsi er-teket tekinb/e allattenyesztesiink legfontosabb agazata.

Baromfitenyesztes a leggyorsabban fejlodo allattenyesztesi agazat.

Juhtenyesztesiink az utobbi evekben a hustermeles iranyaba tolo-dott el (pecsenye barany). Loallomanyunk a gepesites nagyaranyu fejlesztese kovetkezteben a haboni elortinek egyharmadara esett vissza. A minosegi iotenyesztesrol a nagyhiru allami gazdasagok (Mezohegyes, Babolna, Kisber, Hortobagy) gondoskodnak.

Haltermelesiink — eltekintve a tengeri halaszattal rendelkezo or-szagoketol — mennyisegileg es minosegileg is jonak mondhato. Ezt elsosorban a mesterseges haiastavak biztositjak. Hazank je­lentos meztermelo orszag.

Mezogazdasagunk valamennyi agazata a termekek mennyiseget es minoseget tekinrvre — figyelembe veve az elelmiszeripart is — kivalo adottsagokat biztositanak idegenforgalmi szempontbol. Mezogazdasagi adottsagainkbol is fakado elelmiszer ellatottsa-gunk bizonyos nemzetkozi relacioban jelentos idegenforgalmi vonzotenyezokent jeientkezik, (meg akkor is, ha a vasarlo celzarii idegenforgalmat figyelmen kiv i i l hagyjuk.)

Ipar

A gyors ipari fejiodes eredmenyekent hazank nemzeti jovedelme-nek tobb mint felet 1973-ban mar az ipar szolgaltatta annak eile­nere, hogy Magyarorszag gazdasagosan kitermelheto energiafor-rdsokban szegeny.

Az energiahordozok mellett hazank a vas- is actlgydrtds nyers-anyagaiban is szegeny. kiveve az otvozoanyagkent felhasznalhato manganercet. A szinesfemek ercei koziil egyediil bauxitbol ren-delkeziink jelentos foldtani keszlettel. Ennek alapjan aluminium-jparunk fejlett volt, mig az egyeb szinesfemkohaszat jelentektelen. Miutan a bauxitot egyre melyebbrdl kellett kibanyaszni, s evvel

35

pdrhuzamosan a karsztvizet is egyre nagyobb melysegbol kellett kivenni, igy nem egy termeszeti kepzodmeny komoly veszelybe keriilt {tapolcai tavas-barlang, hevizi forrasto, forr£sok elapadasa stb.). Fokozatosan csokkentettek a kibanyaszott bauxit mennyise­get, s igy elmondhatjuk, hogy aluminium iparunk jelenleg tore-deke a 20 e w e l ezelottinek.

A femfeldolgozas agazatai koziil kiilonosen a gepgy^rtas volt k i -emelkedo jelentosegti, de mar ennek a termelese is jelentosen visszaesett.

A vegyipar egesz gazdasagunk legdinamikusabban fejlodo aga. Fejlodesenek iiteme meghaladta az egesz ipar fejlodesenek iite-met. Viszonylag jelentos a hazai nyersanyagbazisa (barnaszen, foldgaz), de sokfele nyersanyagot es alapanyagot kiilfoldrdl szer-ziink be.

Csaknem valamennyi konnyuipari dgunk importalt nyers-, illetve alapanyaggal dolgozik (gyapot, gyapju, fa, celluldz). Textil- es ru-hazati iparunk jelentos exportot bonyolit le, viszont papirne-muekbol komoly behozatalra szorulunk.

Elelmiszeriparunk gyorsiitemu fejlodese kielegiti a megnott beiso fogyasztast. Igen jelentos szerepe lehet a kornyezo orszagok elel-rniszer-ellatasaban, de a tavolabbi orszagok fele iranyulo export-ban is.

Legfontosabb ipari korzeteink:

• Eszak-magyaroszdgi korzet, melynek reszben a szenbanya-szat az ezen alapulo energiatermeles es vegyipar a legfonto­sabb iparagai. Kozpontja Miskolc, de jelentos meg Hatvan, Salgotarjan, Gyongyds, Ozd, Kazincbarcika es Tiszaujvaros. jelentos meg a cukor- es konzervgyartasa. Mindezek eilenere hanyatld gazdasagilag a teriilet.

• Eszak-dundntuli korzet eszaki es nyugati resze ma a iegfejlet-tebb gazdasagi teriiletek koze tartozik hazankban. Kdzepso es deli reszen visszaesett a bauxit- es a szentermelds, es igy az aiuminiumipar es reszben a vegyipar is problemakkai kuszkd-dik. Kozpontja Gyor, jelemosebb telepiilesei: Papa, Szom-bathely, Sopron, Szekesfehervar, Tatabanya, Balatonfuzfo.

• Del-dundntuli korzet bar jelentos konnyu-, bor- es faiparral rendelkezik, de az uranbanyaszat es a szenbanyaszat sokat veszitett jelentosegdbdl. Kozpontja Pecs, de jelentos telepiiles Szekszird, Kaposvar, Nagykanizsa, Zalaegerszeg, Keszthely.

• Budapesti agglomerdcio jellemzoje a feldolgozdipar, amely egy nemzetkozi meretekben is jelentos ipari tomoriiles. K i -emelkedik a gepgyartas, vegyi-, papir-, textil-, ruhazati- 6s elelmiszeripara.

• Dilkelet-Alfold feldolgozdipari korzet. Fobb agazatai az elelmiszer- es textilipar, gepgyartas, az epitoanyag-ipar, fold­gaz es olajtermeles. Fontosabb ipari kozpontok: Szeged, B6-k^scsaba, Oroshaza, Szentes, Hddmezovasdrhely.

MEGJEGYZESEK

36

2.1.3 Kozlekedes * A ,.

szempontjabol kedvezo helyzetben van. A nemzetkozi turizmus kdzel haromnegyed reszet lebonyolito Europaban az idegenfor­galom fo aramlasi folyosoinak iranyaban helyezkedik el.

Europa fo kozuti kozlekedesi litjai koziil az E60-as az E65-6s, E66-os, az E71-es, E73~as, E75-6s es E77-es utak haladnak az orszagon es reszben a fovaroson keresztiil.

A magyar kozlekedesi halozat szerkezete pontosan visszahikrozi azt a tortenelmiieg kialakuli sajatos munkarnegosztast, amely a fo-varos es a videk kozott kiaiakult. Budapest az ipari termelesben, a bel- es kiiikereskedeiemben kuicsszerepei jatszott, s ennek megfe-leloen alakult az orszag kozlekedesi halozata is. A magyar kdzut-is vasilthdldzat legjellemzobb vondsa, hogy Budapestre koncent-rdtddik. Mig a fdvdrosbdl az orszdg valamennyi peremtdja feU sugarasan futnak szerte a fdkozlekedesi vonalak, az egyes perem-vidikeket egymdssal bsszekdid hdldzat mig ma sem kielegitd.

Hazdnk kozlekedesi fouthdldzatdnak kiinduldpontja Budapest (a Lanchid melletii szoborra! jelzett „0" km-k6), szamozasuk az oramutato jarasaval egyiranyban, egyjegyii szammal tortent.

fokozlekede'si utvonalaink az aldbbiak:

• 1. szdmu egyben az E60-as es E75-6s l i t . Budapest—Tata-banya—Gyor—Mosonmagyarovar—Hegyeshalom—Nickels-dorf osztrak kozuti hataratkelohely. Az E75-6s l i t Moson-magyarovarnal agazik el es Rajkaig a 15-os szamii liton ha-lad, majd Rusovce csehszlovdk kozuti hataratkelohely fele hagyja el az orszagot. Az 1-es lirvonal hazankat Beccsel es Pozsonnyal koti ossze, ma mar Hegyeshalomig autopalya ( M l ) ;

• a 2. szdmu fokozlekede'si utvonal: Budapest—Vac—Rets&g— Parasapuszta—Sahy csehszlovak kozuti hataratkelohely. En­nek az utnak nemzetkozi jelzese: E77;

• a 3. szamii fokozlekede'si ut: Budapest—Godollo—Harvan— Gyongyos—Fiizesabony—Mezokovesd—Miskolc—Szikszo— Tomyosnemeti—Milhost szlovak kozuti hatiritkelohely. A 3. szamii fokozlekedesi l i t egyben az E71-es lit magyarorszagi szakasza, amely a toliink eszakra fekvd orszagokat az Adriaval koti ossze (Gyongyosig M3~as autopalyakent hasznalhato);

• a 4. szdmu fdutvonal: Budapest—Cegled—Szolnok—Torok-szentmiklos—Kisiijszallas—Piispokladany—Hajduszoboszlo —Debrecen—Nyfregyhaza—Kisvirda—Zihony—Csap uk-ran kozuti hataratkelohely. A 4.szdmu foutvonal Puspok-ladanyig egyben az E60-as nemzetkozi l i t is, amely a 42-es l i t vonalan fut tovabb Artand — Bors roman kozuti hatdratke-lohelyig, s onnan kezdve Kolozsvar fele;

MEGJEGY

37

• az 5. szdmu fdkozlekedisi ut, amely egyben az E75-6s nemzetkozi fdiitvonal is: Budapest—Dabas—Kecskemet— Kiskunfelegyhaza—Szeged, Roszke—Horgos szerb kozuti hataratkelohely (az 52-es km-ig M5-6s autopalya);

• a 6. szdmu fdiitvonal: Budapest—Adony—Dunatijvaros—Du­na fold var—Paks—Pecs—Bares— Terenzino—Poije horvat koz­uti hataratkelohely. Budapest es a szekszardi elagazas kozott E73-as is, amely az 56-os liton Udvarnal hagyja el hazankat.

• a 7. szdmu foutvonal: mint M7-es autopalya Zamardi hata-raig tart, amely egyben az E71-es nemzetkozi foutvonal is; Budapest—Velencei-to eszaki partja —Balaton deli partja — Balatonkeresztiir—Nagykanizsa—Letenye—Groican horvat hataratkelohely. Zamarditol a feliijitott 7-es szamii utvonal talalhato. Az autdpaiyava! kozel parhuzamosan huz6do regi 7-es szamu ut a 70-es szamot kapta;

• a 8. szamii fdkozlekedtsi utvonal SzekesfeheYvarroJ indul ki . Szekesfehervdr — Varpalota — Veszprem — Janoshaza— Vasvar—Kormend—Rabafiizes—Heiligenkreuz osztrak hataratkelohely (E66).

A fenti fokozlekedesi litvonalakon k i v i i l az alabbi, a nemzetkozi es belfoldi turizmus szempontjabol jelentos kozlekedesi folyoso-kat kell megemlitenunk:

• a 84-es ut, amely Becset koti ossze a Balatonnal: Klingenbach — Sopron hataratkelohely — Sdrvar — Siimeg — Balaton-ederics;

• a 82-es iit, amely Ml-esr6I (E 60-asrol) Gyorbol vezet a Ba­laton fele: Gyor—Zirc—Veszprem,

• a 71-es ut a Balaton eszaki partjan megy vdgig: Balatonalma-di—Balatonfured—Keszthely;

• a 64-es, amely a Balatont koti ossze az 52-es lit bekapcsolasa-val a Duna-Tisza kozevel es az 5-6s lirvonalon keresztiil a Ti-szantullal: Balaton—Cece, innen a 61-es l i t (Dunafdldvar— Solt), majd az 52-es Kecskemetig, s ennek folytatasa a 44-es Kunszentmarton—Szarvas—Bdkescsaba—Gyula ;

• az 51-es, amely Budapesttol delre a Duna vonalat koveti: Budapest — Solt — Kalocsa — Baja — Hercegszanto — Backi Breg szerb atkelohely;

• a 33-as ut, amely a 3-as es a 4-es fokozlekedesi utvonalat koti ossze a Hortobagyon keresztiil: Fiizesabony—liszafured— Hortobagy—Debrecen;

• a 43-as lit, amely Szegeden keresztiil kdtodik be az 5-6s fo-litvonalba (E75): Szeged—Mako—Nagylak (Nadlac) roman kozuti hataratkelohely;

• a 42-es ut, Piispokladdny—Artdnd—Bors roman atkelohely. az E60-as resze

MEGJEGYZESEK

38

Nehany szep vonalvezet£sii litvonalunkrol meg meg kell emlekezni, amelyek viszonylagos taji szepsegiikkel vonzzak a bel­foldi autosturistakat. Ilyen a 11-es ut Budapest—Szentendre—Vi-segrad—Esztergom szakasza; a Duna-kanyarban a Visegradrol a Fellegyarhoz vezeio un. Panorama lit ; a Gyongyos—Farad—Eger, azaz a Matran keresztiil halado 24-es utvonal, valamint az Egert Miskolccal osszekoto, a Biikk-fennsikon keresztiil halado hegyi ut. 1982-ben egy csodalatos panoramat nyujto utat nyitottak meg, mely Szentendrerol indul ki es Visegrad mellett, a Lepenee-patak volgyen keresztiil eri el a Duna-parton a 11-es utat.

Utvonalaink minosege, berendezettsege, ellatottsaga a kozepesnel valamivel talan jobbnak mondhato. Foleg a tranzitforgalom ella-tasaval kapcsolatos letesitmenyek, es az iizemanyagtoltd alloma-sok halozata az utolsd evekben sokat fejlodott. Ug}ranakkor a k i -epftett parkoldhelyek hianya ma meg tdbb gondot okcz a varosi forgalomban.

Az autdbusz menetrendszerinti belfoldi jarataink suriisege, tavol-sagi viszonylatai kielegitonek mondhato. Egyre javult, sot bdviilt a szomsz^dos i l l . az azokkal szomszedos orszagokkal a menet-rendszerii aut6buszkapcsolat is.

Vasuti kbzlekedisiink rekonstrukcioja most folyik. Jelenleg lelas-sult az uteme fovonalak villamositasanak, uralkodik a dieselvon-tatas. Villamositott vastitvonalaink hossza 1990-ben megkozeli-tette a 2000 km-t

A legfontosabb vonalak:

• Budapest—Gyor—Hegyeshalom • Budapest—Szob

• Budapest—Miskolc—Nyiregyhaza • Fiizesabony—Eger

• Budapest—Ujszasz—Szolnok • Budapest—Cegled—Szolnok—Debrecen—Zahony • Szolnok—Bekescsa ba—Lokdshaza.

A vasuti palyak es a vontatas korszerusit^senek kdvetkezteben szelesedett a gyorsvonati osszekdttetes az orszagon beliil, bar meg gyorsasag, k^nyelmesseg szempontjabol sok javitanivalo van.

Tobb nemzetkozi gyorsvonat kozlekedik hazankon at. Ezek koziil a legfontosabbak:

J Adriatica. Varso—Budapest—Rijeka • Arrabona: Bees—Budapest—Siofok • Bait Orient: Bukarest—Budapest—Praga—Berlin • Maestral: Budapest—Zagrab—Split is R6ma • Mamaia: Praga—Budapest—Mangalia—Vdrna

• Meridian: Belgrad- Budapest—Berlin—Sassnitz—Malmo • Noni Orient Varna—Budapest—Varso • Pannonia: Szc»fia—Re!grnd—Budapest—Berlin

MEGJEGYZli

• Puskin: Belgrad—Budapest—Moszkva • Tisza: (Roma—Termini)—Budaoest—Moszkva/Szt. Peter-

var)

• Wiener Walzer: Constanta—Budapest—Bees—Basel.

Belfoldi expressz vonataink szama meghaladja a tizet, s a legkor->zeriibbek jelenleg az InterCity jaratok.

Magyarorszag legfontosabb vasiitvonalai a kovetkezok:

3 Budapest—Tatabanya—Komarom—Gyor—Hegyeshalom (Bees). Kornarombd! elagazas Pozsony—Praga—Berlin es Po-zsony—Varso fele. Gyorbol elagazas Sopron—Ebenfurt fele. A vonal jelentoseget az adja, hogy osszekoto Nyugat- es K6-zep-Eurdpa orszagai feie;

J Budapest—Szekesfehervar—Siofok—Nagykanizsa—Gy4k&-nyes/Zagrab—Roma), Szekesfehervartdl elagazas Veszp­rem—Ajka—Cellddmdlk—Szombathely, valamint Szent-gotthard—Graz fele. A vonal a fovarosbol a Balaton fele ira-rtyuld forgalmat vezeti le, osszekoti az orszagot az Adriai-tengerrel Olaszorszaggal, valamint Ausztria deli reszevel;

J Budapest—Pusztaszabolcs—Sarbogard—Dombovar—Pecs;

• Budapest—Vac—Szob es tovabb Praga—Ikrlin valamint Var­so tele. Rendkiviil fontos vonal a tranzil idegenforgalom szempontjabol is;

• Budapest—1 latvan—Miskolc—Felsozsolca—Hidasnemeti-Kassa, elagazas Miskolc—Szerencs—Nyiregyhaza es '^z^ rencs—Satoraljaujhelv (Slovenske Nove Mesto) fele;

• Budapest—Cegled—Szolnok—Puspokladany—Debrecen— Nyiregvhaza—Zahony—Gsap—Kijev—Moszkva. Legfontosabb elagazas Puspokladany—Biharkeresztes— Kolozsvar—Brassd—Bukarest—Szofia—Varna. E vonalaknak fo funkcidja a Romaniaval es Bulgariaval valo dsszekdttetes, a nyugati es eszaki iranybdl Magvarorszagon athaladd, kelet fele iranyuld vasuti tranzit idegenforgalom lebonyolitasa;

• Budapest—Cegled—Szolnok—Bekescsaba—Lokdshaza— Arad—Bukarest;

• Budapest—Cegled—Kecskemet—Szeged—Szabadka—Belg­rad;

• Budapest—Kunszentmiklos—Kiskdrds—Kelebia—Belgrad— Szofia—Isztambul. Fontos tranzitvonal, amely a Moszkva— Belgrad kozotti dsszekottetest is lebonyolitja.

Vizi kdzlekedesiink a Duna Budapest feletti szakaszara es a fovaros kozeleben levo Duna-menti udiildteriiletekre, valamint a Balatonra terjed ki . Vizi utjaink iuribiacelu kihasznalasaban — adottsagaink-hoz kepest — nemzetkozi dsszehasonlitasban le vagyunk maradva. SzemelyhajcVdllomanyunk minimalis. A szemelyhajdk regi epitesiik folytan mar nem felelnek meg a modern kdvetelmenyeknek, eg\reszuk elerte az uzembetarthaldsag hatarat.

40

A MAHART korszeru szarnyashajdi Budapest—Bees kozott kozlekedik. A Balatonon egyetlen helyen kozlekedik komphajd (Tihany—Szantod-rev). Budapest folyami kikotdjdt nemzetkozi turistajaratii hajok is igenybeveszik.

A MAhtV tobb mint 30 orszag tobb mint 40 varosaval tart menet-rendszerii kapcsolatot, kozel 50 ezer kilometer jarathosszban. A repiilogeppark alacsony szima, a Ferihegyi repiiloter megnovekedett fogadokepessege lassan nem teszi lehetove fold­rajzi adottsagainknak megfeielo sajat vallalatu l£giturizmus kifej-lodeset, b i r 1965 es 1975 kozott a jaratok szama csaknem ketsze-resere, az utasletszam pedig tobbszorosere emelkedett (tranzittal egyiitt). Budapestnek kozvetlen legi osszekottetese van — tobbek kozott — a kovetkezo nagyvarosokkal: London, Pdrizs, Munchen, [Xisseldorf, Frankfurt am Main, Zurich, Madrid, Barcelona, At-hen, Damaszkusz, Beirut, Kairo, Lipcsc, Prdga, Szofia, Krakko, Varso, Bukarest, Szt. PeTervdr, Kiev, Moszkva, Belgrad, Koppen-haga, Helsinki, Amsterdam, Briisszel, Bees, Berlin.

A nyari idegenforgalmi idenyben Dubrovnikba, Constantaba, Vdrnaba es egyeb udiilohelyekre Ls kozlekednek jaratok.

Budapest a nemzetkozi legi forgalomba tobb nagy nyugati tarsa-sag reszvetelevel is bekapcsolodik. A holland (KLM), a belga (SABENA), a nemet (LUFTHANSA), a svajci (SWISSAIR), a fran-cia (AIR FRANCE), az angol (BA) is az olasz (AL ITALIA) stb. le-gitarsasagok Budapestre, illetve a Budapesten keresztiil halado ja-ratai nemcsak az intenzivebb legi kozlekedesi kapcsolatokat biz-tositjik, hanem hazank tavolabbi legi kapcsolatait is lehetove te-szik. Amerikai kapcsolatot a P A N A M biztositja.

Az elmult ket evtizedben nagy valtozdson, korszerusit£sen es bo-vitesen atesett Ferihegyi repiiloteren jelenleg ket terminal fogadja a gepeket. A tovabbi bovites mar elkezdodott. Ezzel pdrhuzamo-san jo nehany volt katonai repteret terveznek bekapcsolni esetleg a nemzetkozi forgalomba is (pi. Sarmellelc mar evek ota fogadja a ki i l foldi nagyg£peket is).

MEGJEGY

2.1.4 Kereskedelem Hazank a belkereskedelmi aruvalasztekot tekintve idegenforgalmi szempontbol j6 adottsagokkal rendelkezik.

Nemzetkozi gazdasagi kapcsolatainkban meghatarozo volt a szo-cialista orszagok szerepe, aranyuk a kiilkereskedelmi forgalom-ban 1980-ban 55% volt. A KGST orszagokkal szorosan egyuttmu-kodtiink a szocialista integracid fejleszteseben, amelynek sorin a kiilkereskedelmen kivul az egyiittmukodds szamos mas formaja is kialakult. Jelenleg mindez atalakuloban van.

41

2.1.5 Tortenelmi ds muveszettorteneti emlekek

MEGJEGYZESEK

Tdrtdneti emlikek, emlikhelyek

Ezek elsosorban a belfoldi turizmus szamdra jelentenek idegen­forgalmi adottsagokat. MegaTlapithatd ez annak eilenere, hogy hazank tortenelme szerves resze az europai nepek tdrtenelmenek, azzal szoros 6sszefugg£st mutat, a szomszedos orszagokeval pe-dig evszazadokon keresztiil dsszefonddott.

Torteneti emlekeink, emlekhelyeink sok nemzetkozi vonatkozas-rdl tanuskodnak, s ha muveszettorteneti, vagy egyeb idegenfor­galmi adottsagokkal rendelkezo kornyezetben jelennek meg, ugy alkalmasak arra, hogy kii l foldi vendegeink hazanknak nemcsak a jelenet, hanem tortenelmi multjat is megismerjek. Ez hozzdsegiti oket sok olyan koriilmeny, tortenelmi esemeny helyes megitelese-hez, amelyrol eddig egyebkent helytelen nezetek alakultak k i a nemzetkozi kdzv&emenyben.

Tortenelmunk megismertetese, halad6 hagyomanyaink bekap-csolasa az idegenforgalomba hozzajarulhat a hazankrol alkotott helyes kep kialakitasahoz es sok kbrulmenyt tisztazhat Europa-ban, i l l . az europai tortenelemben elfoglalt objektiv helyiinket i l ­letoen.

Rdmai koti torteneti emlekeink (a Borostyan ut, a romai erodit-menyrendszer, a „limes/'-ek, a katonavdrosok stb.) a I>unantul, az akkori Panndnia teriiletere szoritkoznak csakiigy, mint korakd-zepkori tortenelmi emlekeink, amelyek csaknem kizardlag a Duna vonalatdl nyugatra talalhatok. Ez elsosorban abbdl a koriilmeny-bol fakad, hogy a honfoglalas koraban, de meg az allamalapitas utan is hosszu szazadokon at a Dunanhil volt a magyarorszagi politikai es kulturalis elet kozpontja. A Dunatdl keletre eso terii­letek rendszeres muveles ala vetele, valamint a kereszteny egyhd-zi miivelodes es befolyds alapos kesessel kdvette az orszag nyu-gati reszeit. A magyar kdzepkor olyan tortenelmi varosai, helyse-gei, mint Esztergom, Szekesfehervar, Pecs, Veszprem, Pannon-halma a Dunantulon talalhatok.

Tortenelmi emlekeink, torteneti egyiitteseink pusztulasaban je-lentdsen kdzrejatszott a mdsfil dvszdzados torbk utalotn. A tdrd-kok a varosok es falvak egesz sorat pusztitottak el, vagy forgattak ki eredeti telepulesi formaikbdl. Ez az egyik magyarazata annak, hogy jd nehany varosunkban, azok kiilso kepeben teljes egesze-ben megsziint a folytonossag a regi kdzepkori elet es az lijabb szazadok kozott. Igy tdrtent ez Budan, illetve a budai Varban is, ahol a ma meglevo hangulatos barokk hdzak helyen valamikor gdtikus es reneszansz epiiletegyiittesek allottak. Igaz, hogy itt a valddi pusztulas 1686-ban kdvetkezett be, amikor zsoldos csapa-tok foglaltak vissza a tdrdktol a teriiletet.

A kdzepkori varosi elet fuggetlenul a tdrdk hddoltsdgtdl, legeien-kebben a peremvidekeken viragzott ds dsszefuggdtt a kiilso or-

42

szagokkal kapcsolatos amkereskedelemmel. A magyar tortenelem legepebben fennmaradt tortenelmi egyutteseit olyan peremva-rosokban talaljuk, mint Gydr, Koszeg, Sopron, vagy Pecs.

Torteneti emlekeink szamunkra becses objektumai a vedelmi vdrak. Ezek nagyreszt a Dunantuli- es az Eszaki-kdzephegyseg vonulatai-ban epiiltek. Kovarak voltak mar a tatarjaras elott is Pannonhal-man, Esztergomban, Veszpremben, Szekesfehdrvaron, Sopronban es masutt is. E szempontbdl a kor jellemzo formaja a lakotorony volt. Ilyen lathato Visegradon, Nagyvazsonyban es Esztergomban. A belso- es kulsotornyos varak epitese a kesobbi korokra utal. A tatarjaras utan hazankban nagyaranyu vardpites indult meg, majd a tdrok tamadas idejen erositettdk meg a jobban vedheto eszak-dunantuli, felvideki vonalba eso varakat, vegvrarakat.

A vegyarak egyben tortenelmiink igazi emlekhelyei is. Nagyobb-rcszt romos allapotban maradtak fenn. Nem versenyezhetnek a Csehszlovakiaban, Ausztriaban, Svajcban, Franciaorszagban vagy a Nemetorszagban levo, eredeti formajukat megorzo, regi beren-dezesiikkel egyiitt epen maradt lovagvarakkal megjelenesiikben es Mh^dnyossagban, de a magyar tortenelem egyik nehez es kiiz-delmes korszakat id^zik.

A vegyarak koziil legismertebbek kozott Eger, Szigetvar, Holldko, Bujak stb. Buda varanak a tdrdkdktol vald visszafoglalasa utan a csaszari hadvezetoseg sorra felrobbantja a varakat, nehogy az ero-sodo kuruc mozgalom tampontjai lehessenek. Csupan nehany Habsburg hu vanir varat kimelik meg. Ekkor pusztul el varaink nagyobb resze.

A Rakdczi-szabadsagharc utan csak egyes kulcsfontossagii vAr, mint Buda, Komarom es Eger tartottak meg katonai jelentosegii-ket, amelyek koziil az elso ketto nag}r szerephez jutott az 1848-49. evi szabadsagharcban.

A mult szazad vegen rohamosan fejlodo kapitalizmus az ipari kdzpontokban kialakult munkasosztaly politikai megmozdulasait eredmenyezte. Didsgyor, Salgdtarjan, Felsogalla, Tatabanya, Gyor, Pecs stb. az ipari proletariatus sztrajkmozgalmainak szintere volt. A mezdgazdasagi kdrzetek paraszt megmozdulasai elsosorban az alfoldi temleteken bontakoztak ki . Kiildndsen a „Viharsarok" n£-ven ismert bekesi, csongradi es del-bihari tajak a parasztmozgal-mak kiemelkedo helyszinei (Balmaziijvaros, B^kescsaba, Endrod, Hddmezovasdrhely, Oroshaza, Vesztd stb.).

A tortenelmi emUkhelyek dnmagukban gyakran semmifele latva-nyossaggal nem szolgalnak, s esetleg csak egy emiekmu vagy em-lektabla utal ilyen jelentosegiikre (pi. dnddi orszaggyules, a muhi csata szintere). A tortenelmi targyi emlekanyag legtdbbszdr a mi i -zeumokban tekintheto meg. Kb. 20 eve sz^leskdrij tarsadalmi es allami kezdemenyezes indult meg tdbbek kozott az dpusztaszeri Nemzeti Torteneti Emlekpark, a Mohacsi Tortenelmi Emlekhely valamint a Somogyvari Tortenelmi Emlekhely kialakitasira.

43

Muveszettorteneti, muemliki adottsdgok MEGJEGYZESEK

L/.cii nuunca^wjv 3^cixipv/ntjUL/c/i iviugjururszMg nem vencu rei a vor«Mivt D1a«;7f>r<;7 (yaAl Franciaorszricreal. vacv Soanvolorszae-gal, de rndg olyan szomszedos orszagok hasonld adottsagaival sem, mint Csehorszag, Szlovakia, vagy Horvatorszag.

A tortenelem viharai, a hazank teriileten lefolyt h ibonik , a ndp-vandorlas, a tatir-, a torokdiilas, a Rikoczi-szabadsigharccal kap­csolatos varpusztitasok, a masodik vilaghaboni harcai igen sok kart okoztak miiemlekeinkben.

Varoskozponrjainkra, mdg a tortenelmi vdrosmagokra, miiemldki egyutteseire is a tulajdonkeppen barokk stilussal kezdodo es azutan kovetkezo epiteszeti stilusiranyzatok a jellemzoek. A ko-rabbi korok epiiletei vagy csak alapjaikban, feltarasuk utan, vagy az ujabb epiteszeti stiluskorszakokban tdrtent atepites kovetkez-teben, valamint erdsen restauralva, kiegeszitve maradtak rank. Pedig hazankban az europai muveszettortenet kiemelkedo, a sajat korukban hires epiteszeti alkotisok sziilettek (a visegradi Mdtyas-palota, a budai var, az egyhdzi epiteszet remekei stb.) Muemiek-allomanyunk bemutat£s£nal ezeknek a koriilmenyeknek az isme-rete azdrt sziikseges, mert kii lfoldi vendegeink egyebkent olyan teves benyomasokat szerezhetnek, hogy Magyarorszagon az epi-tdszet, a varosepites, a muveszeti korok a barokkal kezdddnek.

Bar muveszettorteneti emiekek szempontjabol hazank a kozepes-nel kisebb adottsagu orszagok koze tartozik, meglevo, feltart es helyreallitott miiemlekeink, tortenelmi varosaink sajatos hangu-latu elmenyt nyiijtd latvanya alkalmas arra, hogy a nemzetkozi aktiv idegenforgalom szdmara jaruldkos, kiegeszito programkent johessenek szamitasba. A belfoldi idegenforgalom teren ugyane-zek a kiranduk) turizmus celallomasakdnt szerepelnek es egyeb adottsagokkal (taji adottsagok, termalturizmus, bor, szolo es gyiimolcs, kulturalis rendezvenyek stb.) egyiittesen jelentos von-zo tenyezokent ertekelhetok.

Hazankban dllamilag iranyitott muemiekvedelem folyik. Meg-orizziik, feltarjuk, helyreallitjuk, bemutatasra alkalmassd tessziik muveszettorteneti emiekeinket. A muemiekvedelmi tevekenyseg Magyarorszagon tobb mint szaz eves miiltra tekint vissza.

Muemiekvedelmi torvenyiink kimondja, hogy a miiemiekeket, tartozekaikat es a veliik kapcsolatos kepzo- es iparmuveszeti al-kotasokat hatosagi vedelemben kell rdszesiteni. Hazankban az alabbi kategdridjii epiiletek, epiiletegyuttesek es teriiletek eivez-nek vedettseget:

• Muemlik a hazank torteneti multjanak jellegzetes, potolha-tatlan olyan emleke, amely az orszag gazdasagi-tarsadalmi es kulturalis fejlodesenek targyi bizonyitasaul szolgal, s epite­szeti, torteneti, regdszeti, kepzomiiveszeti, iparmiiveszeti vagy neprajzi szempontbdl kiemelkedo jelentdsegu.

• Muemlikjelleguek a fentiek szerinti jelentos alkotasok.

44

• Vdroskipi jelentdsiguek varosban es kdzsdgekben egyarant az olyan epitmenyek es azok kiilsoleg lathatd tartozekai, amelyek torteneti, vagy muvdszeti drtekiikre tekintettel nem minosithetok muemlekeknek, vagy muemldkjellegueknek, de kiilso megjelenesiiknel fogva (hely, tomeg, epitesi mod, homlokzat) az adott jellegzetes varoskep kialakitasaban le-nyeges szerepiik van.

• Muemleki jelentdsdgu teriilet a telepiiles olyan osszefuggo resze, amely a jellegzetes telepiilesszerkezet (terek, utcak, vo-nalvezetes es beepftettsege) tortenelmi kialakulasat, fejlodeset bizonyitja, a ahol a nagy szamban eloforduld miiemlekek, miiemlekjellegii es varoskepi jelentosegu epitmenyek egyiit-test, illetve jellegzetes varoskepet alkotnak.

• Muetnleki kornyezet a muemlek megjeleneset, zavartalan er-venyesiildset biztosito epiteszeti es tdjkep kornyezet.

Magyarorszag muemleki hatosaga az Orszagos Miiemldki Fel-iigyeloseg, Budapest teriileten pedig a Budapesti Muemleki Fel-iigyeloseg. Hazankban a miiemlekeket a jellemzo adatait ismer-tetd „Miiemlek" feliratu tablaval jelolik meg. A miiemldkvedelmi torveny kimondja, hogy az arra alkalmas vedett epitmenyt a kdz-celu — elsdsorban a kulturalis es idegenforgalmi — elhelyezesi igenyek kieldgitdse soran kell felhasznalni.

A muemlek helyreallitasoknal az Orszagos Muemleki Feliigyelo-seg az un . „Velencei Charta" aiapjan jar el. Ennek tobbek kozott az a lenyege, hogy helyre£llitasi, megorzesi munkdkban elkeriil minden hamis romantizaTast, a poil&soknal nem ohajtja az erede-tiseg latszatat kelteni, hanem azokat jdl lathatoan jelzi mind a fel-hasznalt anyagok, mind az epiteszeti megolddsok tekinteteben. A hitelessegre, korszeru megoldasokra iranyulo tdrekveseink nem­zetkozi viszonylatban is komoly elismerest vivtak k i .

A magyarorszdgi rdmai kori emUkek idoszarnitasunk I-V. szaza-dabol szarmaznak. Csak szdrvanyosan, romosan, nagyobbreszt a fold ala keriilve veszeltek at a szazadok viharait. Bar tudomanyos ertekiik jelentos, latvarvyossag szempontjabol a nagy europai romai kori muemlekaUomanyhoz viszonyitva nem kiemelkedo. A romai birodalomhoz tartozo Pannonia telepuleseinek epiiletmaradvanyai kdz- es lakdepiiletek, villak, eroditesek, katonai tiborok, ortornyok, valamint dkeresztdny egyhazi epuletek ddntoen a XVIII. szazad ve-getdl indulo rendszeres asatasok nyoman keriiltek elo.

A mai Obuda helyen a valamikori Aquincum mellett fontos romai telepiilesek voltak Brigetio (Szony), Arrabona (Gyor), Scarbantia (Sopron), Savaria (Szombathely), Sopianae (Pecs), Intercisa (Duna-pentele, Dunaujvaros), Gorsium (Tac).

A rdmai birodalom Duna vonalat kdveto hataranak eroditesi rendszeret legjobban az Esztergom—Budapest kozotti szakasz mutatja. Az dkereszteny miiveszet legfontosabb kozpontjai Pecs es Szombathely voltak.

45

Hazankban a romdnkori ipitiszet a X. szdzad vigitdl a XIII. szdzad kdzepiig virdgzott. A roman stilus elsosorban egyhdzi ipitiszet, amelyben minden muviszeti dg, a szobrdszat, a festi-szet {Jreskdk) az ipitiszetet szolgdlja, s annak riszekint jelenik meg. Jellemzo a falak nagy vastagsdga, a nyildsok kis mirete, a filkdriv haszndlata is az dbrdzoldsok elvont, sommdzd jellege.

A templomipitiszet megjelenesi formaiban uralkoddak a hdrom-hajds nagy bazilikdk. Ezek nagyobbreszt elpusztultak, igy a szi-kesfehervdrinak csak az alapfalai, a pecsinek csak az altemploma maradt meg.

A ket homlokzati tornyos csaladi monostor-templomok koziil v i ­szonylag epen maradtak a libinyi, a jdki, a zsdmbiki, a bila-pdtfalvai is az dcsai. Az igen vdltozatos alaprajzii es felepitdsu egyhajos vagy kor alakii falusi templomok a XIII . szazad vegere mar az orszag egesz teriiletet megtoltottek. Ezek nagyobb resze, foleg az alfoldi teruleteken a torok hddoltsag idejen elpusztult. A Nyirseg eszakkeleti viddken es a Szamos menten egy sor apr6 romdnkori falusi templom maradt epen. Ilyen talalhato Csarodan, Csengersiman, Vamosatyan, Nyirbdlteken.

Az esztergomi kiralyi palota rekonstrudlt maradvanyai koziil e korbol szarmazik az oszlopos kapujii kapolna es az alagsorban talalhato lakoszoba, amelyet az egyebkent teves hagyomany I . Istvan sziiletdsi helyenek tartott.

A X11L szdzad kbzepitdl a XV. szdzad elejiig terjedt Magyaror­szagon a gdtika korszaka. Az egyhdzi mellett mind eroteljeseb-ben kibontakozik a vildgi ipitdmuviszet is, kiilonosen a fejlodo varosokban es a kirdlyi, majd a foldesuri varepitdszetben. A fa-laknak a romdn korban betoltdtt teherhordd szerepe a gdtika idejin fokozatosan hdttirbe szorul. Az epiiletet a lefedo 6s td-masztoszerkezetek (boltozat, tdmpillirek) vaza hordja, a falfelii-leteket tehdt egyre inkdbb fellazitjdk a nyildsok, ajtdk, ablakok, drkddok, amelyek csucsivesen vagy egyenesen zdrddnak.

A XIV. szazadt61 a vdrak es a lakoepiiletek is gyakran miivdszeti igennyel epiiltek. Tiszta stilusu gotikus epitmenyiink nem maradt fenn, de szdp csiicsives reszletek talalhat6k a romosan fennma-radt, vagy helyredllitott varakban, mint a budai Var gotikus ter-mei, Visegrad, Boldogko, Fiizer, Holloko, Kisnana, Koszeg, Saros-patak, Veszprem varanak egyes epiiletreszei. A gdtikus polgdrvd-rosok legszebb magyarorszdgi pilddja Budapest, Sopron. Jelentos nyomokat talalunk azonban a Dunantulon Pecsett, Szelcesfehervd-ron, Koszegen, vagy az Alfoldon Nyirbdtorban es Szegeden.

A XV. szdzad mdsodik feliben elsdsorban Mdtyds kirdly kez-deminyezisire olasz mesterek kdzvetitisivel honosodott meg hazdnkban — Europdban ItaTia utan elsokent — a reneszdnsz stilus. A gdtika magasba tdrisivel szemben a reneszdnsz a ki-egyensulyozott ardnyokat kedvelte. Szerkezeteit, diszitdelemeit az antik m&viszetbdl vette dt is fejlesztette tovdbb. Legfonto­sabb kozpontja a budai kirdlyi palota, majd a visegrddi tin. Mdtyds palota lett. A reneszdnsz alkotdsok csak toreddkesen

MEG JEGYZtSEK

46

maradtak fenn. Legszebb magyarorszdgi pilddi Esztergomban a Bakdcz-kdpolna, a k i r i l y i palotiban az un. Sarkalatos erenyek terme, amely a hagyomanyok szerint Vitdz Janos esztergomi er-sek dolgozoszobaja volt.

A reneszansz varkastelyok szep peldaja az egervari es a vajai var-kastely. A torok megszallas a reneszansz varosepitest az akkori orszag peremvidekeire szorftotta (Nyugat-Magyarorszag, Felvi-dek, Erdely), az orszdg kozepso reszein aranylag kevds es igen to-redekes nyom maradt reank.

Erdekes szinfoltja a magyar muemlikdllomdnynak a tbrokkori epitiszeti emlikek. A torbkbk tulnyomdan a megldvd epuleteket alakitottdk dt is haszndltdk, s csak a szdmukra fontosabb tele-piiliseken emeltek kbzponti elrendezisi, kupoldval fedett mina-reteket, mint Picsen, Egerben is Szigetvdron, tovdbbd fiirdoket — ilyenek Budan talalhatok — is siripitminyeket (Buda es Pecs). A torokkori epiteszeti emlekek tulnyomo resze a XVI. szazadban keletkezett, jellemzo rajuk a mirtani jelleg a faragott vagy festett ornamentika.

A barokk stilus Italian, de foleg Ausztrian keresztiil jutott el ha-zankba es a XVIIL szdzadban mdr az orszdg egisz teriiletin el-terjedt, csaknem a XIX. szdzad elsd feliig virdgzott. A stilus jellemzoje a mozgalmassdg a vonalak erdteljes lendulete, az ipitiszet, szobrdszat is festiszet hatdrainak gyakori bsszeolva-ddsa. Epiteszetdt a diszitd is szerkezeti elemek gyakori kuldn-vdldsa, a Idtvdnyossdgra vald tbrekvis, a hullamzo vonalak es a korok alkalmazasa jellemzi. Utolsd szakaszdt rokokdnak szoktdk nevezni. A mozgalmas barokk kiiejezesmod hazankban egysze-riibben, higgadtabban jelent meg. Az e korbdl szdrmazd emlikek az orszdg egisz teriiletin elterjedtek. A tbrbk hddoltsdg utdn ha-talmas kiterjedisu ipitkezis indult meg az eltunt vagy bssze-omlott kbzipkori templomok, ipuletek pdtldsdra. E korszak az egyhdzi ipuletek mellett szdmos fduri kastilyt, vdrosi lakdhd-zat, kbzipuletet hagyott rdnk

Egisz vdrosok ipultek ujjd a barokk korban. A legszebb barokk kozponttal rendelkezo varosaink Eger, Szentendre, Vdc, Sopron es Gyor arkados udvarai, a XVII-XVIII . szazadban epult polgarhazai meg sokat megoriztek a reneszansz hagyomanyokbdl. A magyar-orszagi kastelyepiteszet legszebb darabjai is e korb61 szarmaznak. Tobbek kozott a rackevei Savoyai-, a fertodi Eszterhazi-, a keszt-helyi Festetics-kastelyok. A kastdlydpiteszet sulypontja ebben az idoben Pest kornyeke volt, ahonnan a godoll6i kastdlytipus szet-sugarzott. A XVIII . szazadi barokk teremti meg a kiterjedt, gyak-ran igen jo szinvonalu emldkmiiszobraszatot (Szentharomsag oszlopok, Maria szobrok stb.). A barokk egyhazi epiteszet az el-lenreformacio jegyeben indult meg. A katolikus egyhaz gazdag-sagat, hatalmat hivatottak tukrozni p i . a gyori, a soproni jezsuita templomok.

A XIX. szazadban Magyarorszagon eloszor a klasszicizmus, a szazad kbzepdn a romantika, s az utols6 harmaddban az eklekti-ka az uralkodd epiteszeti stilus. A magyar klasszicizmus kordnt-

MEGJE

47

sem volt a klasszikus gorog, r6mai peldaknak olyan jo kovetese, mint amilyennel egyes mas orszagokban talalkozhatunk. A gorog, romai architektiira szerkezetebol foleg a konnyen es biztonsaggal alkalmazhatd megoldasokat sajatitotta el. Az epiiletek kiilseje egyszerii hatasukat inkabb tomegiikkel, aranyaikkal fejtik k i . A klasszicista jelleget elsosorban nehany klasszikus elem, kulonbozo oszlop es pillerfok, profilirozott feikords boltivek, parkanyelemek biztositjak. A magyar klasszicista epitomuveszet legerosebb ol-dala a belso terek megolddsa, a belso antik elemekbol szott disz-epitmenyek. A stilus legszebb alkotasa a Magyar Nemzeti Muze­um epiilete. A videk szamara Pest klasszicista varoskepe szolgal-tatta a mintat. Legszebb videki kepviseloi az esztergomi bazilika es kanonoki palotasor, az egri Szekesegyhaz, a debreceni Nagy-templom, a balassagyarmati megyehaza.

A romantikus epiteszeti stilus gondolatvildganak kozeppontjaban nalunk is a nemzeti mult dicsosege keriilt . A kozepkor epiteszeti formanyelven kivi i l a keleti epiteszel formdi mozgattak meg az alkotok kepzeletet, fiiggetleniil attol, hogy van-e koziik a magyar-saghoz, vagy sem. A stilus jellemzo kepviseloje a foti templom, a plebaniahaz es az iskola osszefogott egyiittese, amelyben a roman izles rendszere uralkodik, boven vegyitve a keleti muveszet jaru-lekaival. A kozepkor kielemezheto formai meresz onkennyel so-rakoznak a pesti Vigado epiileten, amely a magyar romantikanak egyik erdekes egyeni alkotasa.

Az eklektika epiteszeti izlesiranyzataban a kulonbozo stilusok je-gyei keverednek. A budapesti Andrassy lit egesz sor jellegzetes reneszansz stilusu palotaja, az egykori Kiiria (ma a Neprajzi M u ­zeum) es a New York palota, a Miicsarnok etruszk-romai hom-lokzati epiilete, az Orszaghaz eklekticizmusa eilenere is szeren-cses, osszehangolt neog6tikus architekhiraja e kor kiemelkedo al-kotasai.

Tortenelmi es muveszettorteneti emlekeink targyi anyagat kdz-gyiljtemenyekben, muzeumokban rendszerezik, dolgozzak fel es allitjdk k i . A muzeumok a fontosabb, jellemzobb anyagot allando kiallitdson mutatjak be, mig a raktari anyagbol valtakozva ido-szaki kiallitasokat rendeznek.

Miizeumaink, azok allando es idoszakos kiallitasi anyagai tudo-manyos, miiveszeti ertekiiket n^zve jelentosek, a nemzetkozi er-deklodest tekintve az idegenforgalmi adottsagok jaruiekos, kiege­szito szerepet toltik be. Nem vehetik fel a versenyt olyan europai, sot vilaghiru gyujtemenyekkel, mint a leningradi Ermitazs, pdrizsi Louvre, firenzei Uffizi , a r6mai Vatikan keptar, vagy a londoni National Gallery. Alkalmasak azonban arra, hogy a latogatok a magyar torteneti es muveszettorteneti emiekek targyi anyagabdl is megallapithassak: a magyar tortenelem, a magyar miivelodes-tortenet szerves resze az europainak. A magyar kepzomiiveszet-nek tehetseges muveszei voltak, akik alkotasaikban az europai iranyzatokat sajatos nemzeti vonasokkal gazdagitottak.

MEGJEGYZESEK

48

Muzeumaink az europai muveszettortenet nelidny kiemelkedo alakjanak alkotasaival is dicsekedhetnek. A Sze^miiveszeti M u ­zeum a spanyol fest6k alkotasaiban (El Greco, Valasquez, Goya, Muri l lo) , az olasz es nemet alfoldi festeszetben, a francia szobra-szatban, valamint a grafikai gyiijtemenyt tekintve komoly szinvonalat kepvisel.

A Nemzeti Galdria a XIX-XX. szdzad magyar kepzomuveszetet, a Nemzeti Muzeum, a Budapest Torteneti Muzeum a magyar torte­nelem legjelentdsebb targyi anyagat 6rzo es bemutato kozgyiijte-menyek.

A videki gyiijtemenyek kozii l k i lehet emelni az esztergomi Ke-reszteny Muzeumot es Foszdkesegyhdzi Kincstart. Az elobbiekben kiilonosen gazdag a kozepkor magyar tablafesteszetenek an)'aga, az utobbiban az Europa-hiru otvos es textilgyujtemeny ldthatd. Az egri Dobo Istvan, a debreceni D6hf a sdrospataki Rakoczi, a keszthelyi Balaton, s szdkesfehdrvdri Istvan kirdly Muzeum szin-ten jelentosebb gyujtemenyekkel rendelkezik. A modern miive-szet teriileten a pecsi muzeum jelentos.

Kii lon csoportjdt alkotjdk a kozgyujtemenyeknek a muzealis 6rt6-ku konyvtdrak. Leghiresebb tbbbek kozott a keszthelyi Helikon Kdnyvtar, a zirci Reguly Antal Konyvtar, a debreceni kolldgium konyvtara. A pannonhalmi leveltari gyiijtemenyben orzik az 1055-bol valo Tihanyi alapitolevelet, a magyar nyelv elso hiteles nyelv-emlekdt.

Iparmuveszeti emlekeinket legteljesebben a budapesti Iparmiive-szeti Muzeum orzi. A kelet-dzsiai 6s Kinai Muzeum is reszben iparmuveszeti anyagot tartalmaz, reszben azonban neprajzit. V i -ddki gyujtemenyeink szep iparmuveszeti anyagot oriznek, igy peldaul a soproni Storno es Zettl-Langer gyiijtemenyek. Bizonyos mertdkben idetartoznak a porceldn gyiijtemenyek is, amelyek ko­ziil jelentosebbek Pecsett 6s Herenden a gydrak kiallitdsi anyagai.

Muzeumaink, muzealis konyvtdraink a belfoldi turizmus szem­pontjabol jelent6s adottsagkent ert£kelhet6k. Elsosorban azok tarthatnak szdmot ilyen erdeklodesre, amelyek konnyen elerhe-tok, mds idegenforgalmi adottsagokkal is rendelkezo kornyezet­ben fekszenek.

Zenemuveszeti emlekeink koziil Budapesten a Bartdk archivum, Martonvdsdron a Beethoven Muzeum, a fertddi Haydn emlekmu-zeum, Gyuldn az Erkel Ferenc Muzeum anyaga emlitesre meltoak.

2.1.6 Muveszeti elet T-TaT r»l/-r»aV a nomvatlrrWi r»r»lifiVai nlntKon ol r»rr1olf Koliro norr»_

— - I »•*—o v •'*"j*-r —

zetkbzi politikai kezdemenyezesei, a nemzetkozi szervezetekben valo tevekenysege megbecsiildst vivott k i a vildgban, s ennek ha­tasa attetelesen, jdruldkos mddon a turizmusban is jeientkezik.

Idegenforgalmi adottsdgaink kozott a magyar muvdszeti, szelle­mi, kulturdlis diet nem elsodleges, de erdekes, sajdtos szinfoltot kepez. Bizonyos teriiletei, tobbek kozott a magyar komolyzene, a nepzene, a nepdalkincs, szinvonalas zenei eloaddmtivdszetiink, opera- es balettmiivdszetiink, a magyar kbnnyuzene, a sokszor magyar nepzenenek ertekelt ciganyzene az aktiv nemzetkozi ide­genforgalom programjanak valtozatossa tetelet szolgaljak. Szin-hazi eletiink, a szinhazak dramai eldadasai, a magyar irodalom remekei az idegen nyelvteruletekrol drkezett vendegek reszere mint adottsdgok nem jbhetnek szdmitdsba. Kiilon kiemelt jelento-segiik van az olyan zenei vagy enekes kdrus-rendezvenyeknek, amelyek szabadteren, muemleki vagy egyeb kellemes kornyezet­ben keriilnek lebonyolitdsra.

A magyar zeneirodalom romantikus korszakat hdrom nagy ze-nemiivesz femjelzi. Erkel Ferenc, a magyar operairodalom ki­emelkedo egyenisege olaszos melddiaboseggel, olaszos szinpadi kepzelete segitsegdvel alakitja k i a magyar heroikus operaszinpa-dot, (Hunyadi Ldszld, Bank ban, Ddzsa Gybrgy, Istvan kirdly). Liszt Ferencnek a francia romantika forradalmisaga szolgaltat peldat a szimfonikus, egyhdzi es zongoramuzsika meresz megre-formalasara. Mosonyi Mihdly, aki egyebkdnt kevesse ismert, a nemet klasszikus zenei humanizmus tanitvanya. Programjuk: a magyar zene vildgmiiveszette, vilagnyelwe valo fejlesztese. En­nek jegyeben sziiletett Liszt „Hungaria"-ja, „Koronazasi mise"-je es a „Magyar rapszodia".

Magyar zenetorteneti korszakos merfoldko Bartdk Bdla es Ko-ddly Zoltdn munkdssaga. Liszt Ferenc utan e ket muvdsz alkota­sa i kaptak eloszor heiyet az emberiseg nagy zenei vildgdban. Bartdk es Koddly rdeszmeltek arra, hogy nyugati mestereiket Eu-rdpa regi nagy zenejenek szigoru es monumentdlis vildgdban kell keresniiik, Magyarorszagon pedig megtaldltak a hagyomdnynak ugyanezt a teljesseget a regi ndpzeneben. Bartdk szemei elott Ke-let-Eurdpa parasztndpeinek nagyszabdsu zenei dsszefogasa lebe-gett (Hegediiverseny, Divertimento, Concerto, a Kek szakalhi her-ceg vara, a Csoddlatos mandarin, Cantata-Profana stb.), Koddlyt diisan viruld melddiavilaga, vildgviszonylatban elterjedt zenepe-dagdgiai mddszere allitjak kiilon csiicspontra a mai zendben.

A szdzadforduld utdni zenei nemzedek tagjai koziil Dohndnyi Er-nd (Szvit, Rulalia Hungarica, Zongoraverseny), Weiner Leo (Ma­gyar szvit, Concertione, Hegduverseny), Goldmark Kdroly (Saba kirdlynoje) es Poldini Ede (Farsangi lakodalom) zeneje nem ma­radt europai visszhang nelkiil.

50

A magyar operettzene kiemelkedo alakjai Lehdr Ferenc (Vig dzvegy, Luxemburg grdfja, Mosoly orszaga), Jacobi Viktor (Le-anyvdsar, Sybill), Szirmay Albert (Magnas Miska), Kdlmdn Imre (Csardas kiralyno, Marica grdfnd, Cirkuszhercegno) es Abrahdm Pdl vilaghirre tettek szert.

A magyar nipzene e*s nipdalkincs felszinre keriilesdt, dsszegyuj-teset es feldolgozasat Bartdk ds Kodaly inditottdk el. Ez a munka meg ma is folyik, de batran elmondhatjuk, hogy Eurdpaban, Fin-norszagon kiv i i l , hazankban tdrtdnt meg a munka legteljesebben es viszonylag kello idoben. Ndpzenei ds ndpdalkincsiink allandd es szerves alapja a teljes magyar zenekulturanak ds egyben ide­genforgalmi szempontbdl kulturdlis adottsagaink egyik legerteke-sebb eleme.

Kulturalis adottsdgaink jelentos elemdt kepviseli a magyar folk-Idr, a magyar ndpmuviszet. Ezekben az adottsdgokban europai viszonylatban elokelo heiyet foglalunk el. Hazankban meg a kdz-elmiiltban is elt az a ndpi kultura, megvoltak az osi nepi hagyo-manyok, amelyek sajatos jelentessel szdltak az oket ldtrehozd pa­raszti kozdssegek eietformajardl.

Nepiink, a tarsadalmunk sajatos tdrtenetenek kdrulmenyei kdvet-kezteben a magyar nepmuvdszet az elmult evszazad masodik fe-leben erte el kiteljesedett virdgkordt. Mivel hazankban a polgaro-sodas, az iparosodds rendkiviil kdsdn ment vegbe ligy.. hogy a pa­raszti termeldst ds a paraszti kozdssdgeket tovdbbra is fdlfeuddlis viszonyok jellemeztek, megmaradtak azok a keretek, amelyeken beliil a paraszti muveszet kisebb-nagyobb valtozassal megtartotta hagyomanyos jelleget.

Hazank teriileten a nincstelen parasztok foldtulajdonossa valasa-ig, majd a modern szdvetkezeti nagyiizemi gazddlkodds bevezete-seig tartd gazdasdgi es tarsadalmi viszonyok konzervdltak a ma­gyar nepi kepzomiiveszet elo vol tat.

Szellemi eletiink sokra becsiili, megtartja ds megvddi nepi kulh i -rank elo ds funkcidjal vesztett alkotasait, az elmult paraszti diet miiveszi megnyilvdnuldsait. Igyekszik ezeket fenntartani vdlto-zatlan eredetisdgiikben, kbrnyezetukben, ndhdny helyen meg-orizve a taji kornyezetet is.

Hazank rendkiviil vdltozatos ds szlnes etnikai kepet mutat. A ma­gyar falvak lakdi eredetiik, tortdnetiik, sorsuk, foldrajzi kornye-zetiik, eletformajuk kdvetkeztdben mas tajszdldsban beszdltek, el­tero nepviseletben jartak, mds stflusban epitettek lakdhazaikat es gazdasdgi eptileteiket. Ezek az eltdrd jellegzetessegek kiildnbdzte-tik meg egymastdl az egyes etnikai csoportokat.

nepmiiveszet

51

Legfontosabb etnikai csoportok: • Nagykunsag a mai Jasz—Nagykun—Szolnok megye teriileten; • Kiskunsag a Duna-Tisza kbzen; • Hajdiisag Hajdii-Bihar megydben; • Paloc-videk az Ipoly es a Zagyva men ten, a Mdtra eszaki reszeri; • Matyd-videk Mezokbvesd, Szentistvan, Tard kbrnydke; • Orseg Vas megyeben a Zala ds a Kerka vblgydben; • Gocsej Zala megydben a Zala, a Kerka es a Drava kozotti te­

riileten; • Bakony-viddk Szentgdl, Vamos, Nemesszaldk, Dudar; • Ormansag Baranya megyeben, a Drava menten; • Sarkoz Tolna megyeben Decs es kdrnydken; • Somogyban a Zselic; • Bukovinai attelepiilt szekely etnikum Toinaban es Baranya

megydben.

A magyar nepmiiveszet legregibb tdrgyi emlekei a XVII. szdzad-bdl maradtak fenn. Ezek elsosorban cserepedenyek, himzesek, szarvasagancsbdl faragott ldportartdk. A miizeumokban orzbtt, kiallitasokon bemutatott magyar ndpmuvdszeti alkotasok tul -nyomdan a XIX. szdzadbdl ds a XX. szdzad elejdrdl valdk. A tavo-labbi mult azonban jelen van a 100-200 eves emldkanyagban is, mert a paraszti hagyomany, ha li j elemeket fogadott is be, veliik egyiitt tovdbb drizte a rdgibb korok motfvumait.

A kozepkorban gydkereznek az acsolt ladak, a cserepformak, a mazatlan cserepedenyek vesett es rdtt geometrikus mintai, vala­mint a tobb nepmiivdszeti agban is hasznalatos kdk-piros szin-dsszedllitas. A reneszansz motivumok valamennyi videken atha-tottak a parasztsag muveszkeddset. A paraszti diszitomuveszet viragornamentikaja, a falusi hazak drkados tornacai utalnak erre a korra.

A kesobbi torteneti stilusok hatasa sem teriiletileg, sem intenzi-tasban nem vetekedhet a reneszansz befolyasaval. Egyes videke­ken a paraszthazak homlokzatan felismerheto a barokk vonalve-zetes. A klasszicizdld oszloprendek beilleszkednek egyes tajak falukdpdbe anelkul, hogy a klasszicizmus a nepmiiveszetet befo-lyasolta volna.

A nepmiiveszet a diszitomuveszet egyes dgai eredeti kbrnyeze­tukben, szabadteri falumiizeumokban, vagy a miizeumok kiallitd-si anyagaiban mindig erdekes, latvanyos idegenforgalmi adott-sagkent jbhetnek szamitasba. A nepi epitkezes, a hazbelso, a bu-torzat, a paraszti fazekassdg cserdpedenyei, a fafaragas, kiilbnbsen a pisztorok diszes hasznalati eszkbzei, a nepviselet, a himzesek es szdttesek, valamint a szokasokhoz kapcsolddd diszes targyak kd-pezik a paraszti diszitomuvdszet agait.

A nipszokdsok, amelyek nevezetesebb valldsi iinnepekhez, ter­meszeti vdltozasokhoz, csaladi vagy egydb esemenyekhez kap-csolddnak, ma mdr eredeti funkcidjuknak megfeleloen kevds he-lven lelhetok fel az orszagban. Nehany rdgmultban gybkerezd

MEGJEGYZESEK

52

nepszokas lassan tradiciondlis, attraktiv, idegenforgalmilag is 13-togatott rendezvennyd fejloddtt. Tobbek kozott a „Mohicsi busd-jdras", a „Hortobagyi hidivasaY', a sziireti rendezvenyek Tokaj-ban, Szekszardon es Gybngybsbn, a dunantuli Sarkozben a „Decsi lakodalmas". Az egyes etnikumokban rendezvdnysorozatokban elevenitik fel es mutatjak be a paraszti hagyomanyokat. PI. a Hortobdgyi Lovasnapok, Ribakozi Napok, Dunamenti Folkldr-fesztival stb.

A nipi ipitiszet, a szobabeJsok es hasznalati targyak szabadtdri falumiizeumban valo osszegyiijtese es bemutatdsa kozel 30 eve kezdoddtt el hazankban. Az Orszagos Kozponti Falumiizeum tel­jes kialakitasa Szentendre mellett meg nem tortent meg, bar az el-kdsziilt reszeket mar megnyitottak a nagykozonseg elott. Az Or­seg nepi epiteszetet a Szombathelyi, Gocsejet a Zalaegerszegi Fa­lumiizeum mutatja be, es megtortcnt a Nyiregyhdza-Sdstdn a sza-bolcsi nepi epiteszet remekeinek bsszegyujtese is.

2.1.8 Egyeb adottsagok Hazankban a fovaros es jelent6sebb viddki virosaink kulturdlis adottsdgai joknak mondhatok. A Dundntiilon Pecs, Szekesfehdr-var, Szombathely es Veszprem, Eszak-Magyarorszdgon Eger, az Alfoldon Kecskemet, Szeged es Debrecen kiemelkedo kulturalis kbzpontok. Budapesten 1984-tol mar van nagy ldtszamii kong-resszusok, konferenciak, lebonyolitdsra alkalmas (a korszerii ko-vetelmenyeknek megfeielo aTlandd berendezds, iilds- es szekcio-iilestermek, munkahelyisdgek stb.) komplexum. A megldvo sza­badtdri szinpadok miiszaki es kenyelmi berendezesei nem kifo-gastalanok. A ma mar rendszeresen megrendezesre keriilo Buda-pesti Tavaszi Fesztival jd pelddja a nemzetkozi vonzerovel biro idegenforgalmi attrakcionak.

Az udiiloteriiletek es fogadohelyek kulturalis adottsagai meg mindig nem kielegitoek. M i r jo szinvonalas, a nemzetkozi turiz­mus szempontjabdl is szobajbheto, muemleki kornyezetben lebo-nyolitasra keriilo rendezvdnyiink van.

A magyar konyha, a magyar szakdcsmuviszet jelentos idegen­forgalmi adottsdgkent drtekelhetok. A specialis magyar etelek ds italok mellett a nemzetkozi szokdsoknak megfeleloen a francias konyha keszitmenyei minden jobb dtkezoTielyen kiszolgaldsra ke-riilnek. Rendkiviil fontos idegenforgalmi erdek fiizodik ahhoz, hogy a magyar konyha tradicionalisan kialakult jd hire fennma-radjon, illetve tovdbb mdlyuljon.

Nipiink iletformdja, magatartdsa, a tarsadalmi drintkezdssel kapcsolatos szokisok, a magyarorszagi bltozkodesi divat, a ven-degekkel vald kapcsolat, a kbzvetlensdg a viddmsag szerencsesen egeszitik k i egyeb idegenforgalmi adottsagainkat.

Osszefoglalva: megallapithato, hogy Magyarorszag idegenfor­galmi adottsdgok tekintetdben az eurdpai idegenforgalmi orsza­gok kozepvonalaban helyezkedik el. Bar egyediilalld, idegenfor-

53

galmi attrakciokent szdbajoheto adottsagai nincsenek, de az egvdbkent egyedileg nem kiemelkedo adottsagok egesz kore egyiittes megjeleneseben, egy sor specialis lehetoseggel parosulva jd elofeltdtelkdnt drtdkelhetok az idegenforgalom szamara. Sze-rencses foldrajzi fekvds, a nyari napsiiteses eghajlat, a magyar konyha es dlelmiszerek, a gyiimolcs, szolo, es a bor, a magyar ta­vak kiildn-kuldn ldtvanyossagot ugyan nem, de sajatos hangulatot nviijto megjelendse egymassal kolcsonhatasban biztositjak azokat a kiegeszito adottsagokat, amelyek Budapest es a Balaton jelentos vonzo tenyezoivel egyutt alapozzdk meg jo kozepes helyunket az eur6pai idegenforgalmi adottsagok szdles mezonydben.

Torteneti es miivdszettdrteneti emlekeink ugyan nem vehetik fel a versenyt egy sor orszdgdval, de a folklorral es egyeb kulturalis a-jottsagainkkal egyutt szines es specialis programok lehetoseget -yujtjak.

Gyogy- es termalviz adottsagaink kello fejlesztdse esetdn kivalo lehetoseget biztosithatninak nagyobb volumenu, gazdasagilag is kedvezo gyogy- es termalturizmus fogadasara. Kdzepesnek mino-sithetd adottsagaink teljes kdrenek idegenforgalmi hasznositasa-ban meg rendkiviil messze vagyunk az optimalistol.

MEG JEGYZESEK

2 . 2 M A G Y A R O R S Z A G I D E G E N F O R G A L M I F O G A D O K E P E S S E G E

Az idegenforgalmi foldrajz altalanos fogalmainak targyalasanal le-szogeztiik, hogy az idegenforgalmi fogadokepesseg az idegenfor­galmi adottsagokra epiilo, az idegenforgalom ellalasdra idtrehozott letesitmdnyek es szolgaltatasi lehetosegek halmaza.

Legfontosabb elemei az infrastruktura, ezen beliil a kozlekedes, a kommunalis ellatottsag, tovabba az elszallasolasi ds etkezesi, va­lamint a kereskedelmi ldtesitmdnyek haldzata, az aktiv pihenes lehetosdgei es az egyeb idegenforgalmi szolgaltatasok kore.

Tekintettel arra, hogy a nem csak idegenforgalmi edit szolgaio dt-kezdsi es a kereskedelmi letesitmenyek haldzatanak helyzetdt, az aktiv pihenes, a szdrakozasi lehetosegeit, valamint az egyeb ide­genforgalmi szolgaltatasok kdret mar hazank idegenforgalmi adottsagainal rdszletesen targyalruk es elemeztiik, igy ezen feje-zetben az idegenforgalmi fogaddkepessdgiink ismertetesenel csu­pan az idegenforgalmi celii infrastrukturalis-kommunalis ellatott-sagra ds a szallasferohelyek fogaddkapacitasara tdriink k i .

Magyarorszag idegenforgalmi infrastrukturalis-kommunalis fo-gaddkdpessdge csak kozepes szinvonaliinak ertekelheto. A megle­vo kozmuves ellatottsag szempontjabdl egyes iidiiloteriileteken mdg jelentos fesziiltsdgek vannak.

A legfontosabb idegenforgalmi fogadoteriiletek vizellatasa, csa-tornazottsag foka, a szennyviztisztitas es elvezetds, valamint az •lektromos ds egyeb energiaval vald ellaldsa sok helyen nem meg-feleld.

MEGJEGYZESEK

54

Keves komplexen elokdzmuvesitett teriilettel rendelkeztiink, amely pedig az uj teriiletek tervszerii idegenforgalmi feltarasanak es bedpitdsenek alapfeltetele.

A kozmuellatottsdg hianya, egyes teruleteken, a megldvd kdzmii-kapacitasok szuk volumene akadalyozza a fogaddkepessdg egyes elemeinek (szallasferohely, ell£to letesitmenyek) tervszeru fej-leszteset, a fejlesztdst rendkiviil megdrigitja es lelassitja. Sulyos-bitja a helyzetet a kozmuellitottsag nelkiil megdptild masodik la-kasos telepek utolagos kozmuigdnye.

Az idegenforgalmi fogaddkepessdg egyik legfontosabb eleme a fogadoteriilet szdlldsfirdhelyekkel valo ellatottsaga. A szallasfe­rohelyek volumene, a volumen szallasfajtankenti belso megoszla-sa, strukturaja, teriileti megoszlasa olyan jellemzo kepet nyujt valamely fogadohely idegenforgalmi felkdsziiltsdgdrol, amelybol messzemeno kovetkeztetesek vonhatok le.

Magyarorszag 1996. evben 288.848 idegenforgalmi szdlldshellyel rendelkezett, ennek 100%-a kereskedelmi firdhely volt. Ebbol a kereskedelmi szalliskapacitasbol csupan 87.538 volt a szallodai ferohelyek szama, amely az osszes kereskedelmi szallashelyek 30%-a. 12,3%-os (35.473 ferohelyet) tettek ki , a panziok, 10,7%-ot a fizetovendeglatas (30.956 ferohellyel), 5,5%-ot a nyaralohazak (15.802 ferohely), 34,8%-ot a kempingek (100.588 ferohellyel) es vegiil 6,4%-ot a turistaszallasok (18.491 ferohellyel).

A kereskedelmi szallashelyek volumendt tekintve Magyarorszag az eurdpai orsz^gokon beliil meg mindig elegge kedvezotlen he­iyet foglal ei.

Hazank fogaddkepesseget, a szallaskapacitist illetoen, a fosze-zonban alkalmankdnt hi^nyhelyzet jellemzi. A kereskedelmi szallashelyeken beliil az elmiiit 15 dvben megnott a kozepes vagy annal alacsonyabb kategdriijii szallodai elhelyezest nyujtd fero­helyek volumene ds aranya. Ez azdrt fontos, mert ismert teny, hogy az egy vendegejszakihoz tapadd kdltes eppen a szallodai vendegejszakaknal a legmagasabb. Sajnos az 1990-es evben az ak­tiv nemzetkozi idegenforgalom osszes venddgdjszakiinak 86,5%-a nem kereskedelmi, hanem maganszallasokon bonyolddott le (ro-konok, ismerosdk). Ez a koriilmdny nemzetkozi aktiv idegenfor-galmunk gazdasagi hatdkonysagat karosan befolyasolja. 1996-ban ez az arany tovSbb romlott 2-3%-kal.

A kereskedelmi szallashelyek fejloddsdn beliil leggyorsabban a f i -zeto-venddgszolgalat, leglassabban a szallodak ferohelyszama ndvekedett. 1980-90 kozott tovabb ndvekedett a szallodai fero­hely, de — kiilondsen az dvtized vdgere — lecsdkkent a fizeto-vendeglatd szolgalat ferohelyszama.

Magyarorszagon a kereskedelmi szdlldshelyek teriileti elhelyez-keddsere az eros koncentraltsag jellemzd. 1980-ban 16%-a Budapesten 42%-a a Balaton 42%-a az orszag egydb teriiletdn

1996-ban 12,7% Budapesten 27,9% Balatonon 59,4% egyeb teriileten

A kereskedelmi szallashelyek klasszikus formaja, az idegenfor-galomban gazdasagilag leghatdkonyabban forgalmazhato fajt^ja a szdlloda. Az eddigiekbdl is kiriint, hogy Magyarorszag idegenfor­galmi fogadokepessegenek egyik legkritikusabb pontja a szallodai fdrohelyek dsszetdtele es volumene. 1980-ban hazank 34.000 szdllo-dai ferdhelynek teriileti elhelyezkedese a kdvetkezd volt:

• Budapesten a szallodai ferohelyek 29,4%-a (kb. 10.000 fero­hely),

• Balatonon 22,8%-a (7.765 ferohely), • az orszag egydb teriiletein 47,8%-a (16.238 ferohely).

1990-ben Budapesten 36.1%-a, Balatonon 16.6%-a talalhato), mig 1996-ban Budapesten 28,1%-a a Balatonon 25,4%-a talalhato.

A kereskedelmi szallashelyek teriileti koncentraltsaga a nemzet­kozi aktiv idegenforgalom szempontjabdl drthelo, hiszen a Iegna­gyobb vonzasintenzitasa Budapestnek es a Balatonnak van.

A hianyhelyzet miatt a szdlloddk dgykihaszndltsdga rendkiviil magas. Budapesten es a Balatonon meghaladja a foszezonban a 80%-ot, ami az dsszallomany karbantartasat, a tisztantartast aka-dalyozza es az elhasznalodast aranytalanul meggyorsitja.

A kempingek termeszeti kdrnyezete tobbnyire kivalonak drtdkel-heto, felszereltsdguk, szolgaltatasokkal valo ellatottsaguk nemzet­kozi osszehasonlitisa alapjan is a kdzepesnel nagyobbnak mond­hato. Tiilnyomo resziik lakokocsik fogadasira is alkalmas, a folyo-vfzzel ellatott letesitmenyeken kivi i l melegvizzel is rendelkeznek.

A kempingek es nyaraldhazak teriileti centralizdcidja az iizemelt egysegek sz^mahoz viszonyitva meg szemberunobb. A ferohelyek 34%-a a Balaton mellett talalhato, de a nyaraldhaz-fdrdhelyek 33%-a szinten a balatoni iiduloteriileten van. Ez szorosan ossze-fugg a teriilet termdszeti adottsagaival.

A kemping forgalomra 1980-1989 kozott a gyors fejiodes jellemzo. Ez iddtartam alatt a forgalom emelkeddse tobb mint 70%. A kem-pingeket nagyobb aranyban a kiilfdldiek veszik ig'dnybe. Ez az arany a vendegdjszakak alapjan tobb dvi atlagban:

• ki i l foldi : 70% • belfoldi: 30%

A gyors fejlesztds ellendre Magyarorszag kemping ds nyaraldhaz fogaddkapacitasa az igenyekhez viszonyitva alkalmankent sziik-nek, kevesnek mondhato. A hianyhelyzet elsosorban a Balaton iiduldteriiletein, Budapesten ds a tranzitutvonalakon erosen drez-heto.

A fizeto-vendigszolgdlat 1990. evben Magyarorszag osszes ke­reskedelmi szalteshelyeinek 39%-at tette k i ds 118.945 fdrdhelyet kdpviselt. Ez a fdro-helykapacitas a lak^shelyzet javulasaval, a masodik lakasok szamanak gyors ndvekeddsdvel egyutt fejlodott, de ugyanakkor a fdrohelyszdm erdteljesen lecsdkkent (1996-ban mindossze 30.956.)

56

Annak elismerese mellett, hogy a fizetovendeglatas ldnyegdben allami beruhizis i eszkozok nelkiil biztosit fdr6helyb<5vuldst, egy sor veszelyt is rejt mag^ban, amelyek az idegenforgalom gazda­sagi hatdkonysiginak csokkendse i r i n y i b a hatnak. De magyar aktiv idegenforgalom szezonalis ingadozasa, dsszetdtele jelentos szerepet kolcsonoznek a szallasfdrohely fajtanak. Perspektivaban is szamolnunk kell ezzel, nem csak gazdasagi megfontolasokbol.

A fizetdvenddglatd-haldzat teriileti megoszlasa a kovetkezo kepet mutatta:

1990-ben (foszezonban) Budapest 22.602 Balaton 48.155 egy£b teriilet 48.188

1996-ban 3.342ferohely 12.714 ferohely 14.900 ferohely

Jelentosebb fizeto-vendegszolgalati ferohellyel rendelkezo videki fogaddhelyek: Miskolc, Debrecen, Hajduszoboszld, Sopron, Szombathely.

A turistaszdlldsok fdrohelyeinek szama hazankban 1980-ban mintegy 6.400 volt. Nagyobb rdsziik a ket vilaghaboni kozott epult, vagy egydb edit szolgaio epiiletekbol alakitottik at. Jellemzo rajuk a h^romnai tobbagyas szobatipus, az alacsony szinvonalii felszereltseg. 80%-uk az orszag un. egyeb teriiletein helyezkedik el. Feladatuk volna a kirandulo turizmus, a termeszetjirds, a hdt-vdgi forgalom es az ifjusagi turizmus igenyeinek kielegitdse. E feladatuknak kis fogaddkapacitisuk, erkolcsi es anyagi elavultsa-guk miatt megfelelni nem tudnak.

A magyarorszagi idegenforgalmi szdlliskapacitasban egyre in ­kabb jelentosebb heiyet foglalnak el az un. „mdsodik lakdsok". Kulonosen a balatoni udiiloteruleteken a masodik lakasok egy re­sze a fizetovendeglatas szinvonalas felszereltsegii allominyat ke­pezi. Nagyszamu masodik lakis talalhato a Balatonon, Budapest kornyeken, a Dunakanyarban, a Rackevei-)Soroksari)-Duna-agban es egyeb vizparti ds hegyviddki teruleteken. A hevegi i idii l6k, a masodik lakasok szdmanak gyors emelkedese az utdbbi 10 ev egyik jellemzo tendenciaja a belfoldi turizmusban.

Osszefoglalva: hazank kereskedelmi szdlldshelyi fogaddkdpessegdt hianyhelyzet jellemzi. A kereskedelmi szallashelyek mennyisegben, szallasfdrohely fajta szempontjabdl, de teriileti elhelyezkedesuket illetoen nem kdpesek a belfoldi ds nemzetkozi idegenforgalom je-lenlegi igdnyeit a fdszezonban kieldgiteni. A kereskedelmi szallas­helyek venddgforgalmdban nagyobb aranyt kdpviselnek a kempin­gek es a fizetovenddglitis, ba> az elobbi fogaddkapacitasaban je­lentos feszultseg tapasztalhatd. Hiany jeientkezik a belfoldi, a k i ­randulo, a hetvegi ds az ifjusagi turizmus lebonyolitasira alkalmas turistaszalld halozat tekintetdben, a tranzitutvonalak szillaselld-tottsaga fdleg kempingekben ds nyaraldhaz-telepekben nem kield-gito. Az elkdvetkezo dvekben a sz^llasfdrdhely-fejlesztds elsosorban ezekre a teriiletekre kell, hogy iranyuljon.

57

I f l p il.£lM I f l p il.£lM ID EG D H D I RGALMI FOLDRAJZA

» - • - • ••• ^ •••••• •••••!• !• •- , V,,,,,,,, •••• ,

Mielott hazank idegenforgalmi regioinak, tajegysegeinek targya-lasara raternenk, sziiksegesnek latszik megvizsgilni a teriileti fel-osztasnak azt a nehany fajtajat, amelyek az allamigazgatasban, a gazdasagi eletben, illetve az idegenforgalom tarsadalmi jellegu te­riileti koordinaciojaban jelenleg hasznalatosak.

iMagyarorsz^g kdzigazgatdsilag Budapest fovarosra es 19 megye-re oszlik. A 19 megye a kovetkezo:

• • • J • J • • • J J •

• • J • •

Gydr-Moson-Sopron megye (szekhelye Gyor); Vas megye (Szombathely): Zala megye (Zalaegerszeg); Tolna megye (Szekszard); Somogy megye (Kaposvar); Veszprem megye (Veszprem); Fejer megye (Szekesfehervar); Komarom-Esztergom megye (Tatabanya); Baranya megye (Pecs); Nograd megye (Salgotarjan); Heves megye (Eger); Borsod-Abauj-Zemplen megye (Miskolc); Pest megye (Budapesten van); Bacs-Kiskun megye (Kecskemet); Csongrad megye (Szeged); Bdkes megye (Bekescsaba); Jasz-Nagykun-Szolnok megye (Szolnok); Hajdu-Bihar megye (Debrecen); Szabolcs-Szatmar-Bereg megye (Nyiregyhaza).

Az allamigazgatisi teriileti felosztas nem alkalmas arra, hogy e szerint valasszuk k i az idegenforgalmi teriileti egysdgeket. Az al-lamigazgatasi megyehatarok kialakulisa, jelenlegi helyzete (a ha-tarmodositasok ellendre is) bizonyos tortenelmi hagyomanyokban gydkerezik, dontoen igazgatasszervezesi meggondolasokat szol-gal, de ebbol a szempontbol is meglehetos szettagoltsagot okoz.

Legjobb pelda erre a Balaton uduloteriileteinek helyzete: igazga-tasilag a Balaton iiduloteriilete harom megyehez — Somogy, Zala es Veszprem — tartozik, ugyanakkor a Balaton idegenforgalmilag vitathatatbnul egy teriileti egyseget kdpez.

Az igaz|jpt*si teriiletfelosztast az idegenforgalmi munka egy sor fazis^bati megis figyelembe kell venni, mivel nehany idegenfor­galmat lebonyolito es kiszolgald szervezet halozata megyei igaz-

MEG JEGYZtSEK

58

gatisi teriiletre szervezddott (pi. megyei idegenforgalmi hivata-lok, megyei vendeglatd ds szallodavallalatok stb.).

A r idpopnfnroalmi fpladatnkat nlldtiS trfircniQp'oi int^rMiimtt^d-' O' "J " ' o J ' J 'OJ o

gok teriileti egystgeinek mukodesi teriilete az otvenes evek vdgdn kezdett kialakulni helyi kezdemenyezesek alapjan. Mukdddsi te-ruletiik nem oleli fel az egesz orszagot, egyesek tobb megye terii-letet olelik fel, masok egy megye hatirain beliil dolgoznak. 1990-es evek elejen Magyarorszagon az alabbi teruleteken mukodtek tajegysegi intezobizottsagok: • Balatoni Intizd Bizottsdg A balatoni udiiloteriileti rdgioban miikodik, amely a to eszaki ds

deli parti savjara terjed ki ;

• Velence-tavi Intdzd Bizottsdg (1996-ban Tersegi Tanacs lett a neve)Mukddesi lerulete a Velence-

td regidjara terjed k i , amely a to ket parti savjat es a Velencei-hegysdget oleli fel;

• Dunakanyar Intdzo Bizottsdg A Duna-kanyar teriiletdn miikodik, amely a IXma ket partjat Bu-

dapesttol Esztergomig, a Pilis, a Visegradi- ds a Bdrzsony hegysegeket mag^ban foglalva Pest, Komarom ds Ndgrdd megydk teriiletdnek egy reszere terjed k i . Ugyanakkor a Ric-kevei (Soroksari)-Duna rdgidjanak teriileten is dolgozik, amely a Csepel-szigetet ds a Duna-ag masik parti sdvjat fog-lalja magaban. Ezek Budapest IX., XX., ds XXI. keriilete, ds Pest megye igazgalasi teriiletenek egy rdszen teriiinek el;

• Kdzep-Tiszavidtki lntdzdbizottsdg Elsosorban a Tisza-td es kornydken mukodik;

• Mdtra-Bukki Intizd Bizottsdg Heves- ds Borsod-Abaiij-Zempldn megye teriiletdre terjed ki m i i -

koddse, elsosorban a hegyviddki, hegylabi es dombsagi terii-ietekre;

• Sopron-Kdszeghegyalja InUzd Bizottsdg

Az azonos nevu kdt hegysdg teriileten es kornydkdn miiko­dik.

Az idegenforgalmi foldrajz az idegenforgalmi kornyezet, annak komplexitasa es specializacidja, az aktiv idegenforgalmi aramlas, a fejlesztds ds tervezds szempontjait figyelembe vdve az alabbi idegenforgalmi korzetekre osztja hazank teriiletdt:

• Budapest ds kdrnyeke

• Balaton es kdrnydke • Nyugat-Dunannil

• Eszak-Dunanhil • Ddlnyugat-Dun^ntul • Del-Dunantul

5<7

• Velencei-td es kbrnydke • F.ppr es kornvdke

O J

• Mi«:kolr p«: k o m v p k p

— - — _ . .. ^ • Duna-Tisza koze • Szeged es kornydke • Kdzdp-Tisza mente • Debrecen es kornydke

MEGJEGYZESEK

3.1 BUDAPEST ES K O R N Y E K E K O R Z E T A korzet terulete az alabbi regiora, tajegysegekre bonthat 6: • Budapest allamigazgatisi terulete a Budai-hegysdggel es a

god oil 6i korzettel,

• a Duna-kanyar tdjegysdg a Bbrzsonnyel valamint Tata ds kbrnydkdvel kiegeszitve;

• a Rackevei (Soroksari)-Duna tajegyseg.

• a teriilet idegenforgalmi mozgisara jellemzo: • a nemzetkozi aktiv tartdzkodd turizmus fogaddhelye Buda­

pest; • a hozza tartozd teriiletek a fovarosi idegenforgalmi adottsa-

gokat szerencsdsen kiegeszitve a Budapesten tartozkodo k i i l -foldieknek szines, valtozatos programlehetosegeket nyujta-nak, nagyobbreszt egy napon beliili kirandulas keretdben;

• a teriileten atmeno fdkozlekeddsi litvonalak jelentos tranzit-forgalmat bonyolitanak le;

• a belfoldi turizmust illetoen a teriiletnek kettos fo funkcidja van:

— egyrdszt Budapest fovaros a belfoldi turizmusnak is celallomasa,

— masrdszt a kornyezo teriiletek a fovarosi Takoss^g het-vegi es masodik lakasos turizmusanak legfontosabb fo-gaddhelyei.

Budapest kbrnydke, elsosorban a Duna-kanyar, orszagos vonzasintenzitisu kiranduldhely ds kisebb mdrtdkben a bel­foldi tartozkodo turizmus terulete.

MEGJEGYZESEK

3.1.1 Budapest es agglomeracioja Budapest Magyarorszag fdv^rosa. Terulete 525 km 2 . Lakosainak szama 1.906.798 fo (1996.12.31-en). Igazgatisilag 23 keriiletre osz-lik. A Duna ket part j in teriil el. A folydnak kereken 30 km-es sza­kasza tartozik a fovaros teriiletehez. Teriiletenek egyharmada az erdos-hegyes felszinu Budai-hegysegre, ketharmada a pesti olda-lon a Duna hullamos felszinu, teraszos siksagara esik. A varos a tenger szintje felett 100-150 m magasan fekszik, a budai oldal be-

60

epitett resze 110-250 m kozotti vblgyekben, medencekben, a Duna menti lejtdkon helyezkedik el. Legmagasabb pont a budai rdszen a janos-hegy 529 m, a pesti oidalon a rakoskerti Erdo-hegy 242 m.

A fovaros az orszig eszaki rdszdnek kozepen helyezkedik el. Az orszagban valo kozponti elhelyezkedeset fokozza az a korulmeny, hogy a nyolc orszagos kozlekedesi foutvonalbol hdt innen indul k i , a nemzetkozi tranzitutvonalak tbbbsdge Budapesten halad ke­resztiil. A vasuti kbzlekeddsi haldzat kozpontja szinten a fovaros. A nemzetkozi expresszvonatok mind Budapesten keresztiil ha-ladnak. Itt van a folyami hajozas, a legi forgalom es az orszagos ds nemzetkozi autdbusz-haldzat kozpontja is.

Budapest foldrajzi fekvtsinek egyedi idegenforgalmi adottsagait kepezi, hogy a budai oidalon a hegyek koszonijaban, a pesti oi­dalon szelesen, a siksagra hiizddva teriil el. A budai varosresz be-hatol a hegyek kozott meghiizodo volgyekbe. A Dunat kilenc (hdt kozuti ketto vasuti) hid szeli at. A Duna, a zbld lombokkal fedett szigetek — kbztiik Budapest Iegnagyobb parkja, a 96,5 ha nagysa-gii Margit-sziget — kissd arrebb, felette a Vdrnegyed, a Gelldrt-hegy — mindezek a taji szepsdg es a varosdpfto cdltudatossag o-lyan kedvezo harmoniajat teremtik meg, amelyek Budapestet Eu-ropa egyik legszebb fova>osavd avatjak.

Kiilon termeszeti adottsdgot kdpez a budai oidalon a 20 km hosszu eszak-deli kiterjedesu es mintegy 15-16 km szelessegii valtozatosan kialakult kbzephegyseg altal nyujtott iidiilesi, kiran­dulasi lehetoseg, valamint a Gbdollo komyeki erdovidek.

A Budai-hegysdget hdrom vdlgy osztja harom rdszre:

• az dszaki resz kozpontja a Hdrmashatdr-hegy csoportja. At-lagos magass^guk 300 ds 500 m kozott van. Ismertebb csiicsai a Csucs-hegy, a Mdtyas-hegy (az utdbbi bonyolult barlang-rendszerrel). Feltart barlangok itt a Pal-vblgyi-barlang, Szemlo-hegyi-barlang, a budai Var-hegy barlangrendszere;

• a kdzdpso vonulat a Duna-parton emelkedd 255 meter magas GellM- heggyel kezdodik ds nyugat feld hiizddva ket £gra bomlik. Ismertebb csiicsai a Sas-hegy, a Szabads^g-hegy, a Janos-hegy a kilatdval. Szdp erdokkel boritott vonulata a Nagy-Kopasz-hegy csoportja, majd a Csille-bdrc, a Tdrdk-ugratd Budaors felett;

• a ddli resze a Budaorsi-medencdtol ddlre a Tdtinyi-fennsik, amelynek felszine tobbnyire kopar, de peremdn kituno gyii -mdlcsdsdk teriilnek el (oszibarack).

A Budai-hegysdg Nagykovdcsi ds Budakeszi kornyiken ldvo er-dosegeiben ertdkes, nagyvadakban gazdag rezervatumok vannak (6z, szarvas, muflon, vaddisznd).

A godolloi erdovidek a Cserhal ddli nyiilvanyait ds a Gdddll6i-dombviddket foglalja magaban. Kdzlekeddsileg (HEV, autdbusz) is szorosan kapcsolddik Budapesthez. Gdd6ll6 termdszeti jellegu adottsagai koziil elsosorban arboreruma, vadrezervatuma emlitds-re mdltd.

61

Budapest ighajlata dltaldban mirsdkelt. Az dvi kozephomersek-let 11 °C fok fold is megy. Eghajlataban szels6segek is tapasztal-hatdk, ezek azonban nem tartos jelensegek.

A belfoldi turizmus szempontjabdl klimatikus uduldhelyktnt ve-hetok szamitasba a Budai-hegysdg egyes kozsegei: Nagykovacsi, Budakeszi, Makkosmaria, a Szabadsag-hegy es kornydke. A hegy-segben a magassagi szintek ds az eghajlati viszonyok miatt ga­rantalt hdviszonyokat nem lehet biztositani.

A fovaros gydgyvizekben igen gazdag. A budai oidalon a hegyek harom helyen erik el a Dunat, a Rdzsadomb—Varhegy vonulat-ban, a Gelldrt-hegyndl ds Budafokon a Tdtdnyi-platdban. A Duna-medrdt a hegysegeket kelet fele a mdlybe siillyeszto, rendkiviil eros szerkezeti vonal rogziti a mai helyen. E tores vonal menten tdrnek fel a fold mdlydnek termal- ds dsvanyvizei, keveredve a hegysegnek Duna fele szivargd karsztvizeivel.

A pesti forrasokkal, kutakkal egyutt a fovarosban mintegy 130 elofordulasi helyen naponkdnt 40 mil l id liter meleg ds 30 mill id liter langyos viz tor fel a felszinre.

A forrdsok feltdrdsdnek harom kozpontja van:

• dszakon a Harmashatar-hegy es a Duna-part kozott a Rdmai-fiirdo, az dbudai Arpad-forras bohozamii langyos forrisai fakadnak. Atlagos hdmdrsdkletiik 23-25 °C. Viziik a Rdmai-fiirddt, a csillaghegyi Arpad-furdot taplalja. Ezekre a vizekre a fdldes meszes asvanyviz jelleg a jellemzo. Az dszak-budapesti fiirdoteriilethez tartozik a Szabadsag-fiirdo 42 °C-os termalvizevel;

• a kdzepso forrascsoport a Rdzsa-domb lejtoje alatt van. A Csaszar-furdd, Lukacs-furdo forrasteriilete a legmelegebb ds legjobb gydgyvizeket hozza felszinre. Atlagos homdrsekletiik 50-60 °C. Innen vezetik a vizet 786 meter hosszu vezeteken a Kiraly-furddbe is. E forrascsoport taplalja a Malom-tavat, amely mellett szdp fekvdsu dtterem van. Ezek a vizek fdleg fdldes-meszes, kenes gydgyvizek, fokent reumds mozgds-szervi betegek kezeldsdre hasznaljak. A fiirdokre telepiilve mukodnek az Orszagos Reuma ds Fizikoterapias Intezet be-tegelldtasi gydgyintdzetei, valamint a rdzsadombi SZOT udulbszanatdrium;

• delen a Gelldrt-hegy alatt fakadnak az Imre-furdo, a Rudas-fiirdd ds a Gelldrt-furdd termalvizei. A feltdro vizek hdmer-sdklete 27 ds 50 °C kozott van, reumas, iziileti bantalmak, idegzsaba, idegzavarok gydgyitasara ajdnlottak. A Juventus-, Hungaria-, Attila-forrasok vizdt ivdkurakdnt gyomor ds garat megbetegeddsek ellen hasznaljak.

A Kelenfoldi-lapalyon es a Budadrsi-medencdben vannak a talaj-vizbol taplalkozd keseruvizes kutak, melyekbdl jelentos mennyi-segu gydgyvizet termelnek k i .

A Margit-szigeti forrascsoport dtlaghomerseklete 38 es 72 °C ko­zott van. E forrdsok ds kutak taplaljdk a Nemzeti Sportuszoda, a

MEGJEGYZESEK

62

Palatinus-strand medencdit, az utdbbinak a gybgymedencdjdben kenes, fdldes, hidrogdn-karbonatos termalvizet is hasznalnak.

ME&

A r-»Qcfi T>ocrror\ f o r m ^ 1 i r i 7 o c f i ' t r H a \rarr\clirrort Q-yoz-Viorjin-

J * f — i ~ o— j '

furddkomplexum nyitott es z i r t medencdkkel. 70-80 °C homer-sekletu meszes, magndzium-hidrogdn-karbonatos gydgyvizzel. A viz reumatikus betegsdgek, mozgdsszervi megbetegeddsek, serii-lesek utdkezelesdre, iziileti ds ideggyulladasok gybgyitasara kitu-no hatasu. Ivokurakent legzd ds emdsztoszervi hurutos megbete­gedesek esetdn ajanlott. Budapest furdoi jelenlegi allapotunkban, felszereltsdgiikben alig alkalmasak nemzetkozi gydgy-idegenforgalom fogadasara. Elso­sorban a betegbiztositassal kapcsolatos feladatokat l i tnak el.

A tdrdkkorban epiilt fiirdok, mint miiemldkek, drdekes hangula-tukkal (Racz, Kiraly, Csasz&r, Rudas) sok kiilfdldit vonzanak. A termalvizti strandok jelenleg is kedveltek mind a belfoldi, mind a nemzetkozi idegenforgalom rdszerol.

Budapest jelentekeny parkteriiletei koziil a Margit-szigeten k iv i i l emlitesre meltdak a Varosliget a csdnakazd tdval ds a Nepliget, de szamtalan szdpen fasitott, viragositott park es tdr teszi elviselhe-tobbd a fovaros hazrengetegdt.

A f6varos legszebb panorama! nyujtd kilatdpontjai: a Haldszbas-tya, a Gelldrt-hegy, a Harmashatar-hegy, a Janos-hegyi kilatd es a Szabadsag-hegy tobb pontja.

Budapest ds kornydke gazdasdgi adottsdgok szempontjabdl is az orszdg kozpontja. Budapesten meg ma is jelentos ipari potencial van. Ez ds az a tdny, hogy kereskedelmi (4s kulkereskedelmi) kdz-pont, hogy itt van a tudomanyos es kutatdintdzeti haldzat koz­pontja ds tulnyomd resze, sok egyeb kulturalis adottsagokkal ren-delkezik, valamint a meglevo fogaddkdpessdggel egyutt jelentos gazdasagi idegenforgalomnak szolgaltat alapot.

Budapest kozlekedisi hdldzatdra a belvarost gyuru alakban ko-riilvevd korutrendszer ds ezeket sugarasan alszeld, a belvdrosbdl kiinduld kulloszeriien elrendezett nagy forgalmii utvonalak a jel-lemzoek. Ezek jdreszt tdrtenelmileg kialakult utvonalak, rajtuk at er ide az orszag kiildnbozo rdszeibdl ide tartd orszagutak forgal-ma. E szerkezet kiildndsen a sik pesti oidalon rajzolddik ki dlesen, de helyi valtozatokkal Buddn is felismerhetd.

A kozuti haldzatnal a legtdbb probldmat a fdvarosba bevezeto or­szagos fokozlekedesi utak forgalmi tiilterheltsege, valamint a Du-na-hidakkal osszefuggo alkeldsi szakaszok kdpezik. Mindezen valamit enyhitett a deli vasuti hid mellett epiilt Ligymanyosi hid, valamint az MO-nak nevezett fdlgyuru, ami az M l ds az M5 kozott epiilt meg.

Budapest kereskedelmi hdldzatdnak jelentos, idegenforgalmilag is szdbajdheto resze a nagy bevdsirld utvonalakhoz kapcsolddik. Nagykbrut, Rikdczi ut, Margit kdnit valamint a Belvdros. A rep-rezentativ iizletek egesz sora a Vaci, a Petofi es a Kossuth Lajos utcakban, valamint ezek melldkutcaiban helyezkedik el.

A fovaros vendigldtdipari hdldzatdban csdkkentek a nagy tbme-geket fogad6, gyors ateresztokdpessdgii, a korszeru technikat al-kalmazo bnkiszolgalo etkezohelyek szima. Egyre tobb es tobb szinvonalas dtterem nyilt , kozottiik sok a kii l foldi (pi. olasz, kinai stb.) Fovarosunknak ma is jelentos vonzerejet kepezi, hogy a k i i l ­foldi hangulatos kornyezetben jdl es viszonylag olcson tud etkez-n i es szorakozni.

Budapest torteneti is muviszettortineti idegenforgalmi adottsi-gaira is all az a megdllapitas, hogy viligattrakciokkal nem rendel-kezik ugyan, de tdrteneti, miivdszettbrtdneti emlekeinek megjele-nese, a varoskepbe valo illeszkeddse, a termeszeti adottsagokkal valo harmoniaja, kornyezete jelentos karaktert kolcsonoznek a fo-varosnak.

Budapest tbrtdneti, muveszettorteneti emlekek szempontjabol leggazdagabb varosresze a Vdrnegyed. A XIII . szazad kbzepdtol 1526-ig Buda volt az orszag kozpontja. A torbkok kiiizese utan a XVIII . szazadban nagy epitkezesek indultak meg Budan es Pesten, s a mohacsi csata dta ekkor valt eloszbr a vdros a magyar gazda­sagi, politikai es szellemi diet kbzponrjava.

A Var kozpontja a Szentharomsag tdr, a 700 eves gotikus Mdtyas-templommal (Schulek Frigyes restauralta 1873-1895 kozott), amely a kdzepkori varfal helyen emelt neoroman Halaszbastyaval Budapest egyik legjellegzetesebb varoskepi eleme. A Fortuna, az Orszaghdz, a Tdncsics Mihaly, a Tdrnok utcaban levo kdzdpkori eredetii hazak, a barokk palotik koziil emlitesre meltd a XIV. sza­zadban epiilt, iilofulkes kapualjjal ellatott dpiilet, amelyben a Fortuna eszpresszd es etterem van, valamint a Varnegyed legdre-gebb haza, az un. Vdrds siinhaz, a legszebb kdzepkori palotaban ma az Alabardos etterem miikodik.

Szep barokk dpiiletben helyeztek el a Venddglatd-ipari Miizeu-mot, kecses copf homlokzahi hazban iizemel a Fekete Hollo ven-degld. Kdzepkori ablakkeretes, fdldszintes barokk dpiilet a Regi Orszaghazhoz cimzett fogado. A Varnegyed leghangulatosabb ut-cacskaja a Balta-kdz, amelynek boltozata a XV. szazadban epiilt.

A Disz tdr utani Szent Gydrgy tdr keleti oldalan kezdodik a Var-palota, a feltarasok sordn sok kdzepkori reszlet (pi. gotikus szo-bortdredekek) keriilt felszinre. A kdzdpkori epuletmaradvanyok helyreallitasa es az ujkori palota lijjddpitdse utan az dpuletegyiit-tesben kiilbnbbzo kulturalis intezmenyek kapnak heiyet. Itt mi i ­kodik mar a Budapesti Torteneti Muzeum es a Nemzeti Galena.

Budapest rdmai kori etnlikei elsosorban a mai £)buda teriileten keriiltek elo. Kozpontja a valamikori 30 ezer lakosii, kiilon katonai taborbdl ds polgdrvarosbdl alio Aquincum, amelynek egy rdszet mutatja be a szdpen feltart rommezo. A targyi leletek az Aquin-cumi Muzeumban nyertek elhelyezdst. Jellemzo emldkei az aqu-incumi rdmai kori eletnek az 6buda teriileten feltart katonai es polgari amfiteatrum, a Szentendrei lit mentdn lathatd rdmai viz-vezetekek maradvanyai es a Fldrian teri feltarasok. A torokkor emldket a torok fiirdok es a Rdzsadomb oldalaban levo torok sir-emlek, a Gul Baba turbdje orzi.

64

Budapest barokk emldkekben az ismert tortenelmi okokbdl kifo-ly61ag rendkiviil gazdag. Legszebb barokk dpiiletek tbbbek kozott Budan a Fo utca Batthyany tdri szakaszan lithatd rokoko haz, amelyben ma a Casanova b£r iizemel. A barokk, copf valtozata-nak kiemelkedd pdldi i a Corvin tdr nehiny h£za, s Szarvas ten un. Szarvashaz es 6budan a Harrer Pal utcaban a rdgi Selyem-gombolyitd dpiilete.

A pesti oidalon emlitesre mdltdak a Belvarosban a barokk, un. Krist-haz (volt Pdterffy-palota), amelyben a Szazeves dtterem mi i -kddik, valamint a Fovarosi Tanacs szekhaza. Klasszicizald copf epiiletek tdbbek kozott a Krisztina kdruti Szinhaztdrtdneti Muze­um epiilete es a Krisztinava>osi plebdniatemplom.

A Belvarosi pleb^niatemplom ugyan rnai formajdt a barokk kor-ban nyerte el, de szepen megfigyelhetok rajta a kiildnbozo stilus-korszakok egymashoz kapcsolddd maradvdnyai (a ddli torony fa-laban roman elemek, a szentdly faldban festett gdtikus iilofulke-sor, reneszansz szentsegtartdfiilke stb.).

A klasszicizmus alkotasai koziil legjellemzdbben a Magyar Nem­zeti Muzeum epiilete, a Belvarosban a Kirolyi-palota, a Pest me­gyei Onkormanyzat szdkhdza, a Kalvin tdri reformarus templom.

Az eklektika es a romantikus dpitdszeti iranyzat jellemzi az 1890 es 1910 kozott epiilt kozdpuleteinket ds az Andrassy ut i hazsorok jelentos reszet. Legszebb p e l d i i a neogdtikus Orszaghaz epiilete, a pesti Vigadd, a Neprajzi Muzeum, az Allami Operahaz, az utdbbi pelddul olasz reneszansz stilusban.

A fovaros muzeumi hdldzata mind a kii l foldi , mind a balfdldi tu-ristaknak gazdag belsdteri programot kdpes nyujtani.

Magyarorszag tdrtenelmenek targyi anyagat a Magyar Nemzeti Muzeum, a Budapesti Torteneti Muzeum, a Nagytetenyi Kastely Muzeum, az Aquincumi Muzeum ds a Taborvarosi Muzeum mutatja be.

A kdpzomiivdszeteket kedvelok erdeklodeset elegiti ki a Mucsar-nok, a Szepmuvdszeti Muzeum, a Magyar Nemzeti Galdria, amely a XIX-XX. szazadi magyar kepzomuveszet Iegnagyobb es legtelje-sebb gyujtemenye.

Az egyes szakteriiletek kialb'tasi anyaga ldthatd a Had torteneti Miizeumban, a Magyar Kozlekedesi Miizeumban, a Mezogazda-sagi Miizeumban, a Bdlyegmiizeumban.

Az Iparmuveszeti Muzeum, a Hopp Ferenc Kelet-azsiai Mi ivd-szeti Muzeum ds a Kina Muzeum anyaga a kiildnbdzd korok es teriiletek iparmuveszeti anyagat mutatja be.

A Neprajzi Muzeum gazdag ds szines allando es iddszaki kiallita-sai a ki i l foldi vendegeknek is kiilondsen dlmenyt nyiijtanak.

A felsoroltakon kivi i l meg tobb mint 20 muzeum ds nyilvanos gyiijtemdny talilhatd a fovarosban.

Budapest kulturdlis ilete rendkiviil szines, sokretii es egesz dv-ben — szezontdl fuggetleniil — nagy valasztdkot nyujt a turizmus reszere is. A ket operahaz, az Operett Szinhaz, a hangyersenyter-mek, illetve a komoly- ds konnyiizenei rendezvenyek, a Budapesti Tavaszi Fesztival zenei programja a nemzetkozi idegenforgalom szempontjabdl is jelentos adottsagok.

Az idegenforgalmi adottsagok elemeinek objektiv megjelenese mellett Budapest egy eldggd nehezen megfogalmazhatd „char-me"-mal rendelkezik. Ez a pozitiv jelensdg annyira bonyolult dsszetevokbol all, hogy elemeire bontani nehez feladat. Osszefiigg ez a budapesti emberek kellemes magatartasaVal, a vidam elet-formaval, a budapesti divat elegans, de tartozkodo megjelenese-vel. Szerepet jatszik ebben a fovaros pezsgo, de megis otthonos, nagyvarosi de megsem harsogd, mertektartd, harmdniateli „leve-goje". A nagyvarosi forgatag, a jd szdrakozdhelyek, a pihenesre alkalmat nyii jtd csendes, tortenelmi vdrosreszek komplex egyseg-be olvadnak ossze.

Budapest aktiv idegenforgalmara az egesz eves szezon a jellemzo, bar itt is tapasztalhatdk csiicsidoszakok a nyari hdnapokon k iv i i l . Ilyen a majus ds a december, valamint a januar elsd fele.

A fovaros agglomeracidjahoz kb. 40 telepules tartozik, de ezek koziil csak nehanyban talalhato olyan adottsag, mely latogatdkat vonzhat.

A pesti oidalon az elso ilyen teiepiilds For, a romantikus stilusii, keleti motivumokkal diszitett kettornyii templomdval. A mult szazad kdzepen epiilt templom allemplomaban talalhato a Kar-olyi csalad sirboltja. A teiepiilds osparkkal dvezett, klasszicista stilusii Karolyi-kastelyaban ma gyermekvaros miikodik.

A Fdtrdl EK-re kivezeto utrdl lehet eljurni Vdcrdtdtra, ahol a mult szazad elsd feleben epiilt klasszicista stilusii Vigyazd-kastely egy botanikus kertben talalhato, ahol ma Botanikai Kutatdintezet mi i ­kodik, s termeszetesen az egesz kert latogathatd.

Ha Fdtrdl kirandulva Versegyhazanal nem Vacritdt, hanem Szada feld fordulunk — ahol megtekintheto a Szdkely Bertalan EmJekmii-zeum —, akkor hamarosan Godolldre drkezhetunk. A varos az agglomeracid egyik fontos telepiildse. Kb. 250 eve keriilt a teriilet a Grassalkovich-csaldd birtokdba. Ekkor kezdoddtt a fellendiilds, s ekkor epiilt a hires barokk kastdlya is a telepiilesnek. A kiegyezes utan kirdlyi nyaraldva alakitottak. Sajnos szazadunk 80-as eveinek vdgere igen romos allapotba keriilt, kdzepsd szdrnyit 1996-ra hely-reallitottdk, s jelenleg is folyik a tobbi resz renovalasa. Hamarosan nehany szobaval megnyilik benne a jdvdbeni szalloda elodrse.

A Grassalkovich-csalad temetkezdsi helye a kdzeli Mdriabesnyd biicsujdrdhely barokk templomanak kriptdja.

Goddlldtol Isaszeg feld (1849. dprilis 6-ai csataemldkmu, mini skanzen) haladva mehetiink Gydmrdre, ahol a klasszicista Teleki-kastdlyban meg mindig Gydgypedagdgiai Intdzet mukddik.

66

Tovabb haladva D-DNY-ra az M5-6s ds az 50-es ut kozott talaljuk az 6csai Tdjvddelmi Korzetet. Teriiletdn a legnevesebb alkotas az dcsai roman stilusu szdkesegyhaz, mely a XIII . szazadban dpiilt a premontreiek reszere, ds ma is miikddo reformdtus templom. Er-dekessege a kdzsegnek a kopjafes temetoje ds az dregfalu jd ne­hany haza.

A budai oidalon a 6-os fout menten fontos varos Erd. 6varosaban maradt meg a XVII. szazadbdl szarmazd es szdpen helyreallitott minaret. A varos kdzepdn egy XIX. szizadi klasszicista kuridban — melyben valamikor a tanicshaza volt — alapitottak hazank egyet-len Foldrajzi Gyiijtemenyet, amelyben tudomanyos munka is fo-lyik, de muzeumkdnt is miikodik. Alapitdja szazadunk masodik fe-ldnek nevezetes magyar utazdja es fdldrajztuddsa: dr. Balazs Denes.

Ha a fdvarost Budakeszi fele hagyjuk el — ahol a csodaTatos Vadasparkban akdr egy egdsz nap is eltdlthetd —, akkor Pdty kd-zsdg u t i n drjiik el Zsdmbdkot, az egyik legjobb adottsagokkal rendelkezo telepulest. Mar a XII . szazadban francia mintaju var-kastdly epiilt a teriiletdn, amely tdbbszdri dtdpites utan ma a Ta-nitdkepzo Foiskola dpiilete. A XIII. szdzadban rdszben romdn, rdszben mar got stilusban epiilt a kethajds bazilikaja, amelynek ma mar csak a romjai allnak. A hozzatartozd kolostor alapfalai szizadunk elsd felenek asatasai soran keriiltek elo. A teiepiilds erdekessdge a gazdag anyagot tartalmazd Limpamiizeum.

MEGJEGYZESEK

3.1.2 Duna-kanyar A Duna-kanyar teriiletet Tata es kdrnyekdvel valamint a Bdr-zsdnnyel kiegeszitve targyaljuk.

A Duna-kanyar a Duna-vdlgy Esztergomtdl Budapestig terjedo folyammenti szakaszat, valamint a Pilis, a Visegradi-, es a Bdr-zsdny hegyseget foglalja magdban.

Az iidulokorzet hat£r£t az orszaghatart kdpezo Ipoly bal partja, a 2. szamii fokdzlekeddsi l i t es a Vac—Budapest kozotti Duna-szakasz melletti telepiildsek kdzigazgatasi hatdra kdpezi.

Tata es kornydke ldnyegdben Komarom megye teriiletdt foglalja magaban, az Ml-es i l l . a 100-as fokdzlekeddsi utvonal ket oldalan, Komarommal bezardlag. A teriilet jellegeben is szorosan kapcso-lddik a Duna-kanyarhoz.

A teriilet foldrajzi fekvisinek idegenforgalmi adottsagait kdt alapvetd teny hatarozza meg. A kettd koziil elsodleges a Buda-pesthez vald kdzelsege, de pozitiv adottsdgkdnt ertdkelheto, hogy az Ml-es es a 2-es fokdzlekeddsi l it szeli keresztiil. Az elobbi egy­ben az E60-as es E75-ds, az utdbbi pedig az E77-es szdmmal az europai hdldzathoz tartozd utvonal. A Szlovakiaval vald kozvet­len hatarossdg a kishatdrforgalomra van jelentos kihatassal.

A termiszeti adottsdgok viszonylag szdles skaldja egdsziti k i a te­riilet kedvezo foldrajzi fekveset. A Duna dttdrdses vdlgyre v i l t o -zatos hegyviddktdl dvezve, szdpen gondozott parkerdok, vadre-

67

zervatumok, erdekes, egyedi termeszeti adottsagok, hazai v i -szonylatban fontos klimatikus, folyo es toparti iidiilohelyek, ro-mantikus megjelenesii szigetek, vizi es kisebb mertdkben teli sport-lehetosdgek egyiittesen alkotjdk a teriilet termeszeti ertekeit.

A Vertes a Dunantuli-kozephegyseg reszekent dszakkelet-ddl-nyugati iranyban huzodik. A Gerecsetol a Tata—Szar-vdlgy, a Ba­kony tol a Mdri-drok vdlasztja el. Kiemelt, alacsony hegyseg. Pusztavamtdl Oroszlanyon keresztiil Tatabanydig koszentelepek hiizodnak. A hegyseget eldggd osszefuggo erdotakard jellemzi. Legmagasabb pontja a Nagy-Csakany 487 m. Az erdokben gazdag vadaJlomany talalhato.

A Pilis mdszkdbol alio rbgsordt a festoi szepsdgii es sziklamaszas-ra alkalmas meredek szirtek, erdekes karsztjelensegek, barlangok, toresvonalakkal elesen hatarolt medencek jellemzik. Legmagasabb hegye a Pilis-teto (757 m). A Pilisi Parkerdo setaiitjaival, kellemes tajszepsdgeivel indokoltan kedvelt kirandulohely.

A Visegrddi-hegysig a vele ddlnyugatrol hataros Pilis hegysegtol eles szerkezeti vonalon kii lonii l el. A hegysdg vulkanikus eredetii, mely vdlgyekkel, merdsz sziklaformdkkal. Legszebbek a Dobogo-ko szerkdvei, a Predikal6-szdkt61 nyugatra a Vadallo-kovek, a Kdm-hegy. A Ram-szakadek a gyakorlort sziklamaszokat is ke-meny probara teszi. A hegyseg legmagasabb pontja Dobogo-ko (700 m) klimatikus iidiildhely, ahonnan szep a kilatas a kornyezo hegyvidekre es a Duna attordsere. A hegysdg ndvenyzetet a zart erdotakard jellemzi. Gazdag nagyvadallomanya sok vadaszven-deget vonz.

A Borzsony 600 km 2 -nyi teriileten a Duna es az Ipoly kozott hu­zodik. Jdreszt vulkanikus eredetii, valamikor tejesen dsszefuggbtt a Visegradi-hegyseggel, csak a Duna lassu mdlyito munkaja vd-lasztotta le onnan. Legmagasabb csucsa a Csdvanyos (939 m). Legszebb volgye a Kemence-pataknal van. A Bdrzsdnyt is csak-nem dsszefiiggo erdotakard boritja. A kiterjedt erddsdg es a v i ­szonylag nagy vizboseg miatt a hegyseg vadban gazdag. A hegy-segek turistautakkal jdl feltartak, a termdszetjdrdk, kirdnduldk kedvelt teriiletei.

A Duna-kanyar kiildnleges tdjkdpi megjelenesen kivul Eszter-gomtdl Budapestig elsosorban a v iz i sportok kedvelt terulete. A folyd fiirddsre kevesbe alkalmas. A Szentendrei-sziget partsavja-ban jelenleg Kisoroszindl, Tahitdtfalunal, a Pokolcsdrddndl es Horanynal engedelyezik a fiirddst. Ezeken kiv i i l Godnel, Szodligetnel vagy a pilismardti, valamint zebegenyi partszakasz egeszen szuk resze veheto ilyen szempontbdl szamitdsba. Kevds a medences strandfiirdd - Szentendren a Pap-szigeten, Leanyfalun, Esztergomban, valamint Tatdn a Fenyes-forrdsoknal taldlhatdk strandfiirdok.

A termdlvizeket tekintve a Komaromban ds Leanyfalun haszno-sitott termalvizet kell megemliteni. Visegrddon a Lepence-patak volgydnek bejdratdndl tartak fel termalvizet, amely ma mdr egy szdp strandfiirddt tdplal.

MEG JEG YZtSEK

68

A Duna-kanyar mezdgazdasdgi adottsdgai koziil elsosorban a zdldsdg-gyiimdlcstermelds drdemel emlitest.

A 7 irtnri tinfptiridl S7Pmnnnti4hril pRrtenrban V ^ r T a t a b ^ n v a P<; - r •• r - • • i ^ * j • •

kornydke (ma mdr jdval kisebb szerepkdrrel), valamint kisebb mertekben Esztergom szdmottevd. A Duna-kanyar kozlekedisileg viszonylag jdl feltart. Az M-es es a 2-es fokozlekedesi ut nemzetkozi tranzitforgalmat is lebonyolit. A 11-es es (Budapest—Szentendre—-Visegrad—Esztergom) a 12-es utak (Vac—Nagymaros—Szob) a Duna-parton haiadnak. Szep vo-nalvezetesiik miatt idegenforgalmilag is erdekesek. A teriilet va­suti kozlekedeset a Budapest—Vac—Szob, a Budapest—Tata-banya—Komdrom nemzetkozi fdvonalak, a Budapest—Esztergom mellekvonal es a Budapest—Szentendre HEV vonal bonyolitja le. Ezenkiviil suru autdbuszjdrattal csaknem minden helyseg megko-zelitheto. A Duna-kanyar taji szepsege igazdn hajorol elvezheto.

A teriilet kereskedelmi is vendigldtd-hdldzatdnak alapveto problemdjat a hdtvegi csiicsidoszakok kdpezik. A hdt kdzben nem terhelt, vagy kevesbe kihasznalt ellato-kapacitas nem kepes kiele-giteni a hdtvegi csiicsidoszakok forgalmdt. Ez a kdriilmdny a hd-ldzatfejlesztes belso ellentmonddsdnak is egyik lenyeges pontja, ami a gazdasdgos iizemeles kerdesdben rejlik.

Kedveltek a turistak koreben a hangulatos venddglok, mint a szentendrei Gorog kancsd, a leanyfalui Hatdrcsarda, a vaci Koka-pu dtterem, vagy Tatabdnya elott az Ml-es ut mellett fekvd, kel­lemes erdds kdrnyezetu, specialis dteleirdl hires Birkacsdrda.

A tajegyseg muviszettortineti is tbrtineimi emldkekben az or­szag egyik leggazdagabb videke. Jelentoseget talan ligy lehetne dsszefoglalni, hogy Budapesthez kozel Szentendre ds Vac a ma­gyar barokkrdl, Visegrad a magyar reneszanszrdl, Esztergom pe-dig a magyar roman, illetve kdzepkori epiteszeti es muvdszettdr-teneti drtekeibol ad jellemzo kdpet. Kiilon adottsagot jelent, hogy a muveszettorteneti emlekekhez egyben a magyar tortenelem je­lentos es korszakos emldkei fuzodnek. Mindezek az adottsagok pedig olyan tajkepi, termeszeti kornyezetben jelennek meg, amely megtdbbszdrdzi idegenforgalmi vonzerejiiket.

Szentendre a Duna jobb parti teraszain fekszik. (A rdmai idokben az Ulcisia Castra nevii rdmai katonai tabor fekiidt itt.) A varost a XIV. ds XVII . szazadban a tdrdkdk elol menekiilt szerbek alapi-tottak. A varos barokk arculata a XVIII . szdzad aranykordban ala-kult k i . A varos foterdn barokk stilusii kereskedohdzak ds kovd-csoltvas pestiskereszt ldthatdk, romanrikus sikdtorok vezetnek a Vdrdombra, ahonnan szep panordma tarul a Dunara. Itt fent ta-lalhatd az elsosorban gotikus jellemzdket hordozd XTV. szdzadi katolikus templom, melyet a barokkban dtdpitettek. Szentendre sajatos ldtnivaldi a fiiggoleges hatdsii varoskepben elhelyezkedo szerb templomok, az ddon kapuk es pincdk, kovdcsoltvas szerb emlekkeresztek.

69

MEGJEGYZESEK

1. abra - A szentendrei pestis kereszt es skanzen

2. abra - Esztergom, Bazilika

A Raby Mdtyas-hdz (Rab Rdby) a nepi ikerhdzdpites szep barokk pelddja, felkorives kapuval ds kovacsoltvas pinceajtoval. A Ferenczy Karoly Miizeumban figyelemremeltd neprajzi anyag ds rdmai kori kotar, a Szerb Egyhaztdrtdneti Miizeumban a pra-voszlav templomok ikonkincsei, egyeb kegytargyai talalhatok.

A Kovacs Margit gyujtemdny a muvesz sajdtos megjelenesii ke-ramia szobrait mutatja be. A varos hires muvesztelepdn a M i i -vesztelepi Galdria kiallitasa tekinthetd meg.

Szentendre dszaki hatardban bdvites alatt all a Kdzponti Szabad-tdri Falumuzeum. Az idegenfogalmi fdidenyben megprdbaljak elove varazsolni azzal, hogy kulonbozo, majdnem elfelejtett szak-mdk muveldi dolgoznak az epiiletek falai kozott.

Visegrad termdszeti ds tortenelmi ldtnivaldkban gazdag iidii lo- es kiranduldhely. Orszagos, sot nemzetkozi jelentdsegre az Anjouk idejdn a XTV. szdzadban emelkedett. Jelentos ldtnivaldk a Mdryas-palota romteruleten a gotikus iildfulkekkel diszitett dtjard folyosd,

70

a diszudvara a vdrosmdrvdny reneszansz szdkdkiittal, az un. oroszlanos falikut helyredllitott mdsolata, a kdpolna es a Beatrix-palota. A Mdtyds kirdly Miizeumban es a roman stilusu Salamon-toronynak nevezett lakdtoronyban a kirdlyi palota rdszleteinek maradvanyai, tobbek kozott kulonbozo diszkutak, vdzak, mdzas kerdmiak vannak.

Kdnyelmes autdiit, az l in . Panorama lit vezet a Fellegvdrba — amelynek keleti kapujdt szdpen helyredllitottdk — valamint a Nagy-Villam fennsikjdra. A var Alsd- ds Fellegvarbdl dll , amelye-ket fal kdt ossze. A Fellegvdrtdl ds a Nagy-Villam kildtdjabdl cso-dalatos panorama elvezheto. A kdzeli Sibrik-dombon a rdmaiak erdditmdnyt emeltek. Ma ebben a tdrsegben a Mogyord-hegyen iidiilokdzpont jdtt ldtre jurta tdborral, jdtszdterekkel, erdei utak-kal, bobpalydval stb.

Esztergom a magyar kozdpkor elsd szdzadaiban az orszdg kdz-pontjdvd lett. Tdrtdneti ds muvdszettdrtdneti emldkeinek jelentds resze a Varhegyen taldlhatd. Az Arpad-kori kirdlyi palota feltdrt reszeiben rendeztek be a Varmiizeumot. Erdekesebb ldtnivaldi a XII . szdzadi egykori kdpolna, Vitdz Jdnos reneszdnsz freskdkkal dkesitett dolgozdszobdja, az l in . Sarkalatos erdnyek terme, vala­mint a XII . szdzadi lakdszoba, amelyet a hagyomdny tdvesen I . Istvan sziiletdsi helydnek tart.

A klasszicista stilusu Foszdkesegyhdz (Bazilika) Kincstdraban dt-vds- es textilgyujtemdnyt driznek. Ertdkes emldke a szekesegy-haznak a fohajdtdl D-re nyild Bakdcz kdpolna. Ez a reneszdnsz remekmu a XVI. sz. elejen sziiletett, s eredetileg az innen alig 50 m-re dlld Szt. Adalbert szdkesegyhdz oldaldhoz epiilt hozzd. Ott epen megmaradt, s a mult szazadban 1600 db-ra szdtszedve epi-tettdk be az lij szekesegyhazba.

Jelentos miiemldkek mdg a barokk Vizivdrosi pldbdnia temp lorn, a Primasi palota, amelyben az l in . Kereszteny Muzeum a kdzepkori magyar tdblafesteszet legszebb alkotasait mutatja be. A Balassi Balint Muzeum anyaga elsosorban a varos tortenetdt mutatja be. A Szechenyi tdren ldvd Vdroshdza barokk dpiilete Vak Bottyan la-kdhaza volt. Babits Mihdly egykori nyaraldjaban Emldkmiizeumot rendeztek be. A varos i idi i ld- ds sdtahelye a Kis-Duna dltal kdzre-fogott un. Alsd-sziget, valamint a vdrostdl 8-10 km-re ndgy tdval dkesitert Biibdnat-vdlgy.

Vac mai kepet a barokk idok formdltdk, mivel a kdzdpkori ds re­neszansz telepiildst a torok elpusztitotta. A Mdrcius 15. tdr barokk dpiteszeti egylittese (Vdroshdza, a kdrhdzdpiilet, a Siketndmdk Intezete, a Fehdrek temploma stb.) a Konstantin tdr barokk ds copf hazai; a Szentharomsdg teren a barokk Piaristdk temploma; a piispoki palota ds a copfba hajld diadaliv a kor jelentds miiemld-kei. A szdkesegyhdz freskdit Maulbertsch, az eurdpai riiru osztrdk festo keszitette. A Vak Bottyan Muzeum anyaga a varos rdgdszeti leleteit mutatja be.

MEGJEGYZtSEK

71

MEGJEGYZESEK

3. abra - Migazzi-kastely es a zebegdnyi templom

Erdekesebb muviszettortineti entldkek mdg Kismaros barokk Migazzi kastdlya, Nagymaroson a XIV. szazadi gdtikus templom; Zebegdnyben Szonyi Istvan emldkmiizeum; Nagyborzsonyben a XIII . szazadi romanstilu ds a XV. szazadban epiilt gdtikus l in . „banydsztemplom". Tatdn barokk kori vizimalmok, a Zsigmond korabeli varkastdly ds a benne elhelyezett Kuny Domonkos M u ­zeum, a nyolcszdgletes, tdglaalapzaton emelt fa dratorony ds egy sor, barokk stilusu miiemldkdpulet taldlhatd. A Vdrtesben Vdr-gesztes XIV. szdzadban dpitett kis gdtikus vdrdban ma turista-szalld miikodik.

4. abra - Nagybdrzsdnyi Szt. Istvan templom ds Banydsztemplom

5. abra - Tatai dratorony es oregvar

72

Virtesszolldson az Ml-es ut mellett tartSk fel is murarjak be a /egregibb europai elo emberi telephelyet (500.000 eves).

A tdieovsiv turizmusdra a nacvtomeffii kirdndulri jellegfi forwa-lorn jellemzo. A hetvegeken tomegesen megjeleno kirandulok e/-sosorban a hegyviddkek ds a vizpart nyiijtotta pihenesi, sportolasi lehetosegek iranti igenyekkel jelentkeznek. Nagyon lassan epii/-nek k i a tdmegkbzlekeddsi eszkozokkel is jdl megkozelitheto te­ruleteken a nagyobb tdmegek szdma>a kultur&lt, aktiv pihenist wyujfd is a legszuksigesebb ellitist bizfosifd kirawdu/d kdzpa-tok. Ugyanakkor a Pilisi Parkerdo fejlesztese jelentds kirandulo turizmust tesz lehetdve a teriileten.

3- •»» « r: s? i x it.-J]

6. abra - Bajwa - Sandor M6ric kastily

A Duwa-kawyar fogaddkipessige a szaUasfdrdhelyeket tekintve egyriszt volumeniben, masriszt osszetiteliben is iokozatosan ja-v u l . A masodik lakdsok ferdhelyeinek fejldddsi iiteme igen gyors volt, a kereskedelmi ferohelyeinek szama lassabban ndvekszik.

Erdekes )elensig, hogy viszonylag ezen a teriileten a legalacso-nyabb a fizefo*vewdeg-szo/gaZafi haldzat ferohely-volumene, a-mely elsosorban a tradicionalisan kialakult „fekete szobakiadas"-«ak, illetve a szallashelyhia'ny kovetkeztiben kia/aku/f rendkiviil ilink keresletnek fudhafo be.

A mdsodik lakdsos furizmus telepex nagy szambaw talalhatok a Duna-menti telepiildsekhez csatlakozoan, de az utdbbi idoben e-zek mar felhiizodtak a meredek hegyoldalakon egdsz az erdokig p i . Verocemaros, Zebegeny, Leanyfalu, Szentendre, valamint Pihscsaba, Pilisvordsvdr, Pilisborosjeno kdrnyeken is.

MEGJEGYZESEK

73

3.1.3 A Rackevei (Soroksari)-Duna A f-aiorrxre&tr o f ""oortol-CTirrof fori tlof*f»f t r o l - l m i n f o T?,~l'/-\Tr/-xi /C>^a1,

sari)-Duna bal partjan elteriilo partszakaszt es telepiileseket fog­lalja magaban. A Csepel-szigeten a teriilet kozpontja Rickeve, mig a bal parton Kiskunlachdza.

Foldrajzi fekvisibdl eredd idegenforgalmi adottsagait a fovaros-hoz valo szerves teriileti illeszkedes hatarozza meg.

Termiszeti adottsdgait alapvetoen a Duna rackevei (soroksari) aga alkotja, amely a magyar Duna-szakasz masodik Iegnagyobb melldkaga. A fomeder 58 km hosszu, a mintegy 15 sziget menti kisebb melldkdg hossza 30 km. A vizmdlyseg 2-10 mdter kozott valtakozik. A felso es also zsilipek kdvetkezteben vizszintje allan­do, hdmdrsdklete a folydvizeknel magasabb, halhozama nagy. Partmenti novenyvilaga, hangulatos nddasai, erdoi egyiittesen termeszeti adottsagokat alkotnak.

A tajegysegekben az erddknek kdt tipusa talalhato, az egykori ar-teri erdok es a homokbuckakra telepitett, erddsitett teriiletek. Rackevdn 1973-ban termalvizet t irtak fel ds megkezdoddtt a fur-dotelep kidpitdse. Nyitott ds fedett medencei mar 1975 dta iize-melnek. Dunavarsany es Delegyhaza tdrsdgeben levo banyatavak kellemes furdo- ds horgaszhelyek.

A tajegyseg tnezdgazdasdgi termelisit a szantd muvelds jellemzi. Keleti peremen — Kiskunlachaza kdrnyeken — pedig legelok h i i -zddnak. Apajpuszfa sajatosan megdrizte a kiskun pdsztorkodas hagyomanyait. Itt rendezik meg minden nydron a Kiskunsagi Pasztor es Lovasnapokat.

A tajegysegben Halasztelek, Szigetszentmiklds, Szigethalom, T6-kdl es Dunaharaszti teriiletdn vannak kisebb-nagyobb ipartelepek.

A tomegkozlekedis vasiiton, HEV-vel, buszon es hajdn bonyo-lddik le. A tajegyseg kdziiti megkdzelitese az 51-es liton tdrtenik.

Torteneti, muveszettorteneti emlikekben a tajegyseg nem igazan gazdag. Rdckeven orszigosan ismert muemlek a kora barokk Savoyai-kastely. Litvanyossag a XV. szazadi kdsd gdtikus stilusii szerb templom, amelynek belsejet bizancias stilusu falikepek borit-jak. Nepi epiteszeti egyiittesek, hangulatos falusi utcak talalhatdk Domsodon (Petofi emlekhdz), Szigetcsdpen, Szigetbecsen.

A tajegyseg fo idegenforgalmi funkcidjat a fovaros masodik laka-sos turizmusa, a hdtvegi kiranduldturizmus, valamint a tradicio-nalis sporthorgaszat ds ez evezosportok kepezik.

A rdgid kereskedelmi is vendigldtd-ipari elldtdsa kiepitetlen. Nehdny halaszcsarda es a vizparti telepiildsek lakossdgi ellalasat szolgaio iizlethaldzat kiildndsen a hdtvdgeken a turizmus igdnyeit nem kdpesek kieldgiteni.

Az iidiilokorzet vizelldtdsa meg mindig elmaradott. Hasonld a helyzet a csatorndzds terdn is. Kidpitett, folyami strand Rackevdn kivul csak nehany helyen talalhato.

MEG JEGYZtSEK

74

Kereskedelmi szdlldshely, eltekintve a Rickeven levo hotelektdl ndhany fizetdvenddg-szolgdlati fdrohelytol, a teriileten nines. V i -szont a mdsodik lakdsok es magan horgasztanydk szama uillepi a 10.000-et, az egyesiileti, intezmenyi horgdsztanyak hetvegi pihe-nohelyek ferohelyeinek szama pedig 6.000 korii l mozog. A hetve­gi csucsiddben megjelend nipessig (a kiranduldkkal egyutt) a felmeresek szerint 50.000 fo.

MEGJEGYZESEK

3.2 B A L A T O N ES K O R N Y E K E K O R Z E T A Balaton es kornydke korzet az alabbi rdszekre bonthat 6:

• a Balaton-parti udiiloteriiletek • a Bakony-videk

• a somogyi teriiletek es a 7-es l it tranzitfolyosdja, amennyiben az egyes resztdjak adottsagainak specifikumai egymdst kiegd-szitik es megfeielo a kiepitettsegiik, es az idegenforgalmi hasznositds sordn integraljak vonzerejiiket, illetve ertdkiiket. Ez a kbriilmdny a teriilet idegenforgalmi funkcidjdnak meg-hatarozasibdl az aldbbiak szerint is kitiinik:

— a Balaton-parti iidiildterulet az aktiv nemzetkozi es bel­foldi tartozkodo idegenforgalom es a masodik lakisos tu­rizmus szempontjabol Budapest mellett az orszag leg­fontosabb fogad6helye;

— a Bakony-viddk ds a somogyi teriiletek idegenforgalmi fofunkcidja a balatoni iiduldteruletek kirandulo, poten-cialisan a termalturizmussal kapcsolatos lehetosegeinek biztositasa, kiildnbs tekintettel azokra az esetekre is, ami-kor az ido a Balatonnal furddsre nem alkalmas. Ezen k i -v i i l ez a teriilet az orszag egdszdt tekintve is a kiran-duldturizmus szempontjabol vehetd szamba;

— a 7-es lithoz kapcsolddd tranzitfolyoso forgalmanak je­lentos rdsze szintdn a Balatonhoz kapcsolddik.

3.2.1 A Balaton-parti uduldteriiletek A td hosszusdga 77 km, Iegnagyobb sztlessige kozel 14 km (Fiiz-fd es Vilagos kozott). A Tihanyi-szorosban a legkeskenyebb, min-dbssze 1,5 km. A to teljes partvonaldnak hossziisaga 197 km. At­lagos melysege 3 m, az l in . tihanyi kiitnal 12,5 m-t is mertek.

A deli part vize lassan melyulo, selymesen homokos fendkfelii-lettel, az eszaki part gyors lejtdsu, itt a viz hirtelen melyiild. A deli part szerencses adottsaga kiilonbsen a kisgyermekes csalddok re­szere biztosit kedvezo fiirddzdsi lehetbsdgeket.

A balatoni iiduloteriilet sajatos ighajlati adottsdgait a to foldrajzi helyzete jelentosen befolyasolja. Az egdsz orszigra jellemzd dg-hajlatot a nagy vizfeliilet hdmdrsdklet-kiegyenlitd hatisa erosen korrigalja. Itt a nyari felmelegedds kisebb, a tdl viszont enyhebb.

MEGJEGYZESEK

75

A to vize nydron konnyen felmelegszik, egyes esetekben mdg a 25 °C-t is eleri. A vizhdmdrsdkletre jellemzo a viszonylagos allandd-sag. A toparti iidiilohelyek levegoje az dszaki part erdds hegyeibdl jdvd, allando, frissito legaramlas kdvetkeztdben tiszta ds pormen-tes. Forrd nyriri napokon a hirtelen tdmadt viharok is elofordul-nak. A Balaton jellegzetes szine a sargaszdld, amelyet a tdban levo termeszetes aramlas altal felkavart iszap okoz. A gyakori szinar-nyalat-valtozatok a viz sugdrtoresetol, a szdl irdnyatdl, erejetol, a felhozettol es a nap alldsatdl fiiggnek.

A to es kornydke termiszeti adottsdgaibol fakaddan a vizparti iidiiles valamennyi kedvezo lehetosdgeivel rendelkezik. Rekreaci-dra, rehabilitacidra, betegsegek utdkezelesere kivaldan alkalmas. Kdzremukddik ebben a szerencses klima, a kornyezo taj intenziv kepi hatasa, a levegd tisztasaga, a napfdny, a viz ds szamos egyeb tenyezo. A to vize sziksds ds meszes asvdnyviz, literenkent 0,5 g oldott alkatrdszt tartalmaz.

A Balaton eszaki partjdnak felszinet, taji megjelendset az l in . Ba­la ton-felvidek hatterhegyei teszik tagoltta. A partvonala is valto-zatos, hiszen Fuzfdig Ibsz boritja a felszint (magaspart), majd A l -madi es Fiired kozott l in . permi voros homokkd. A Balaton-furednel kezdodd miszko teriiletet Aszdfondl felvaltja az igazi karsztos arculat, majd Zanka utan megjelenik a bazalt. Vdgiil Ba­la tonedericstdl Keszthelyig a Keszthelyi-hegyseg fd tdmeget'mar a dolomit adja.

A deli part felszine a Kis-Balatontdl Boglarig mocsaras jellegu (Nagy-Berek), csak a fonyddi ds boglari hegykiipok bonrjak meg a part lapos jelleget. Utana Balatonviiagosig a legjobb strandokkal rendelkezo homokpart taldlhatd.

A balatoni iidiiloterulet nbvenyvildgdnak adottsagai koziil emlitds-re mdltdak a Keszthelyi-hegysegben es Balatonfured kdrnyeken ta­lalhato dsszefiiggo erddsdgek. A ddli parton inkabb csak ligetek ta­lalhatok. Sajnos a Balaton kozvetlen parti savja mdgotti teriiletek csekdly hdnyaddt boritja dsszefiiggo erdotakard (minddssze 10%).

A Balaton ildvildgdnak legjelentdsebb dilatai a halak. A tdban eloforduld ugynevezett nemes halak a fogas, a harcsa, a csuka, a ponty. (A fogast fiatal koraban siillonek nevezik.) A fogas a hal-dteleket kedveldk, az inyencek kiildnleges csemegeje. A hal-mennyiseg tulnyomd tdbbsdge tdmeghal: elsdsorban keszegfdlek. A Balaton a sporthorgaszok kedvelt terulete.

A Kis-Balaton termeszetvddelmi teriileten gazdag madarvilag ta­lalhato. A kiveszdben levo kdcsagok egyetlen fdszkeld helye ha­zankban ez mocsaras, nadasokkal s szabad vizfeliiletekkel tarki-tott teriilet. Jelenlegi allapota mestersegesen letrehozott, hiszen a Zala folydt csatornaztak, s ezdltal a szennyezett viz zavartalanul folyt a Balatonba. A vizminoseg javitasa erdekeben a folydt beve-zettek egy tdrozdba, ahol tdltesek kozott lassan halad a Balaton feld. 1985-re kdsziilt el a Kis-Balaton I . tdrozd kb. Zalaszabar— Garabonc—Balatonmagyardd—Zalavar tersdgdben. Terulete 17,8 k m 2 ds 19,6 md m 3 vizet tartalmaz. A Kis-Balaton I I . tdrozd az eredeti Kis-Balaton helydn, kozvetlenul a Zala torkolata elott

76

Kis-Balaton helyen, kbzvetlenul a Zala torkolata elott jelenleg feltoltes alatt all. Terulete 51 k m 2 lesz es 64 md m 3 vizet tartalmaz majd. Elkdsziiltdre mdg dt-hdt evet kell vami. Ezen a ket tarozon kb. 30 napig folyik keresztiil a Zala, s ezaltal termeszetes liton szabadul meg szennyezoanyaganak tobbsegetol. Legalabbis ezt varjak a szakemberek.

A Balaton uduloteriileten fakado gydgyforrdsok legtdbbje szensa-vas viz. Nevezetesebbek: a Kdkkiit kdzseg hatdrdban eredd The-odora-forras, a csopaki Jozsef-forrds, valamint a balatonfuredi ket szensavas forras. A fiiredi szensavas forrisok vizdt a Szivkdrhaz-ban es a SZOT szanatdriumban gydgyitdsra hasznositjak. A Kos­suth Lajos-forras savanyuvize gyomorhurutok, epe- es belbantal-mak, valamint cukorbetegseg kezelesdre tarrjak alkalmasnak.

A hevizi Gyogy-to 39 meter mdly tdlcserebol 29-36 °C homersek-letu ken-hidrogenes, radiumos gydgyviz tor fel. Kivald hatasii a reumas, az anyagcsere, az idegrendszer betegsegeinek gydgyita-sdra, de izuleti es egydb lobos betegsegek kezeldsdre is. A tdfiir-don k i v i i l korszerti fedett furddldtesitmenyek, az orvosi szolgal­tatasok, kezelesek szdles kore biztositott. A nemzetkozi gyogy- es termalturizmus szallasigdnyeit a gyarapodo szallodai fdrdhely ds a fizetdvendeg-szolgalat, valamint a maganszalldsok latjak el.

A balatoni iidiiloterulet egyedi, kiemelkedd termiszeti adottsagai koziil a Tihanyi-felsziget, a Badacsony es a Szent Gyorgy-hegy bazaltoszlopai ertekesek. Kiemelkedo szepsegii tajegyiittes latva-nya elvezheto nehany kilatdpontrdl, igy a Fiiredi-dbdl a Badacso-nyi Rodostd-turistahdzrdl, a Szigligeti-dbdl a Badacsony es a Ta-polcai-medence vulkankupjainak kdpe a balatongydrdki Szep-kilatdrdl. A to deli partjanak legszebb kilalast nyiijtd pontja koziil a Balatonfdidva> kozeleben levo magasabb part (orszagut melletti eszpresszdval ellalott benzinkiit), valamint Fonydd-Belatelep ma­gasabb partjan levo setaiit emlithetd.

A Balaton ddli parti uduldterulet kozpontja Sidfok. Itt talalhato a ddli part szallodai es kereskedelmi kozpontja. Nagyforgalmii, nagy tdmegeket fogadd uduldhely. Sidfoktdl eszakra Bala-tonszabadi, Balatonvilagos, delre Zamardi, Szantdd es Balaton-fdldvar talalhatd. Balatonszemes, Balatonszarszd, Balatonlelle, Ba-latonbogldr, Fonydd, Balatonfenyves, Balatonmariafurdo ds Bala-tonberdny alkotjik az udulohely ddl fele hiizddd lancolatat. Az iidiilohelyek telepuldsszerkezetdre jellemzo, hogy kdzdpen az „6skdz6sseg" helyezkedik el. Altalaban itt taMlhatd az igazgatasi, az ellatasi es kereskedelmi kdzpont, a kdzponttdl ddlre es dszakra a partmenti savban huzddik az i idu 16-teiepiilds, csaknem dsszed-piilve a kdvetkezdvel.

Az dszaki part kozpontja Balatonfured Tihannyal, valamint Keszthely. Balatonfiiredtol eszakra Balatonalmadi jelentos for-galmii iidulohely. E ndgy fogaddhelyre koncentralddik az dszaki part szallodakapacitdsa.

Eszakrdl ddl feld haladva a fentieken kivi i l Balatonakarattya, Bala-tonkenese, Alsddrs, Csopak, Balatonakali, Zanka, Balatonszepezd,

MEGJEGYZESEK

Rdvfuldp, Badacsony, Szigliget, Vonyarcvashegy a fontosabb i id i i ­lohelyek. Heviz a Balaton-parttdl, illetve Keszthelytol 6 km-re, mint mar emlitettiik, az orszdg legfontosabb kidpitett gydgy- es iidiilo-helye.

A Balaton uduldteriiletenek mezdgazdasdgi adottsdgai igen ked­vezoek egyes belterjes dgazatokhoz, foleg a szolo- es gyiimdlcs-termeleshez.

Az iparnak a Balaton iidiiloteriileten alarendelt szerepe van.

Az eszaki part nyugati rdszeben teriiletileg szdtszdrddd kis kapa-citdsii, jdrdszt helyi drdekeket szolgdld ipari letesitmenyek talal­hatok. Ezek fo kozpontja: Keszthely.

A deli part ipara nagyobbrdszt az udiildst, idegenforgalmat, a la-kossag ellatasat szolgalja.

A Balatoni iidiiloteriiletek kozlekedissel kapcsolato7s adottsagai koziil a megkozelites lehetosegei rendkiviil meghatarozdak. A Balaton Budapesttol az M7-es autopdlyan drhetd el.

• Becstol Budapesten keresztiil az Ml-es (E 60-as) es M7-es l i t -vonalon 325 km. Az Ml-es ds 82-es litvonalon Gyoron ke­resztiil 201 km, a 83-as liton 217 km. Sopronon keresztiil a 84-es liton 186 km.

• Zagrabtol a 7-es liton 188 km, Belgradtol az 56-os ds 65-ds liton 369 km.

• Pozsonytdl a 15-ds (E75-os), az Ml-es (E 60-as) es a 82-es liton 163 km.

• Zakopanetdl Budapesten keresztiil a szlovak 67-es es 66-os liton, valamint a magyar 2-es es M7-es liton 459 km.

• Bukaresttol a 44-es, az 5-ds, M5-ds, MO-ds, ds az M7-es liton 950 km.

A Balaton kdrii l i kdziiti kdzlekeddst a 7-es, a 70-es es a 71-es kdz-l i t bonyolitja le. Kompdtkelesi lehetdsdg van Szdntdd ds Tihany kozott. Az iidiiloteriiletek belso kozlekedesi haldzatdnak por-mentesitett burkolattal vald elldtasa fokozatosan megoldddik.

A Balaton vasiiton a Budapest—Szdkesfehdrvar—Sidfok—Nagy-kanizsa vonalom kdzeh'theto meg. Szdkesfehdrvar utdn a vonalrdl ledgazas van a Balaton dszaki partjdra Keszthelyig, onnan pedig Balatonszentgydrgyig szarnyvonal csatlakozds van. Kozvetlen vasuti dsszekdttetese van a tdnak Kaposvdrral, Pdccsel, Szombat-hellyel. Ezenkiviil menetrendszerinti autdbuszjaratok kdtik ossze az orszdg nagyobb varosaival.

A balatoni hajdjdratok Sidfok—Balatonfiired—Keszthely, Balaton-fiired—Tihany kozott nyaron csaknem minden drdban kdzleked-nek. Ezenkiviil Balatonalmddi—Sidfok—Balatonfiired—Keszt­hely, Sidfok—Badacsony, Revfiilop- Balatonbogldr es Fonydd— Badacsony kozott van menetrendszerinti hajdjdrat.

78

A balatoni uduloteruletek kereskedelmi, vendigldtdipari elldtott-sdgdra az alabbiak jellemzoek: • a halozat volumeneben mennyisdgileg nem tudta kovetni az

udiilonepesseg gyors szamszeru fejlodeset; • a halozat teriileti elhelyezese ertheto okokbdl az iidiilohelyek

kozpontjaira koncentralt, az ujonnan kialakult masodik lakd-sos telepek nagyreszt ellatatlanok;

• a fesziiltseg a Iegnagyobb az dlelmiszer (zoldseg, gyiimolcs, kenyer, tej) 3rusitd haldzatban, annak ellendre, hogy az utdb-bi dvekben ezen a teren jelentos fejlesztds tortent;

• a venddglaldhelyek strukhirajaban aranytalanul alacsony az olcsobb etkezohelyek szama;

• a kereskedelem es vendegldtas jelentos munkaerogondokkal ki izd.

A kereskedelem es vendeglatas iizemelesi ds fejlesztdsi proble-mainak egy rdsze a halozat szezonalis jellegdbdl fakad. A szezo-nalis jelleg nemcsak a nyari dvadban, hanem meg a nydri szezon hdtvegi csucsforgalmaban is jeientkezik. A nydri kdt hdnapban a hetvdgeken a balatoni udiildndpessdg a kirandulokkal es a maso­dik lakdsos turizmussal a hetkozinek tobb mint ketszeresdre emelkedik.

A balatoni iiduldteriiletek tbrUneti, muviszettortdneti emUkei kedvezoen egdszitik az egyeb adottsagok kdrdt. Ezekben az eszaki part gazdagabb, valtozatosabb, mint a ddli. A rdmai idokbdl fdnyiizo, nagy kenyelemmel, vizvezetdkkel es alafutessel beren-dezett nyaraldk maradvinyainak egesz sorat t irtak fel. Leghire-sebb kdziiliik a Balacapuszta teriileten, a 73-as ut kdzeleben — Veszpremfajsz mellett — feltart epiiletcsoport. Keszthely mellett Fene'kpusztdn (Valcum) rdmai erod, diszesebb villdk ds templo­mok asatasi terulete tekintheto meg.

A romdn templomdpiteszet legertekesebb miiemldke a tihanyi apdtsag altemploma, de az egregyi (Hdvizzel egybedpiilt) es a fel-sodrsi templomok is a XIII . szizadbdl maradtak rank.

A keszthelyi volt ferences templom dpiteszeti elemeinek nagy re­sze eredeti gdtikus formaban maradt fenn. A XV. szazadban epiilt kdrdshegyi templom a gdtikus epitkezes szep formait orizte meg. Nyarankent rendszeresen kdrus-hangversenyeket tartanak benne. Nevezetes a kdzigazgatasilag Balatonalm^dihoz tartozd vdrdsbe-renyi gdtikus erod templom (reformdtus).

A barokk dpitdszet szdp peldaja gazdag, faragott oltaraival a tiha­nyi apatsagi templom, az itt tartott orgonahangversenyek a bala­toni programok egyik fontos rendezvdnye. A keszthelyi Festetics-kastely magas barokk tornyaVal, a Helikon-kdnyvtarnak ds ko-molyzenei koncerteknek ad otthont. A provincialis, paraszti ba­rokk dpitkezds hangulatos szep pdldai taiaihatdt a preshazak, a hegyoldalakon meghiizddd falvak paraszthazai kozott. A Balaton-viddk egyik jelentos copf epiilete a balatonfuredi Horvdth-haz (a rdgebbi Bdnyisz uduld), valamint a Gombas-kiiria, (Aracsrdl a f i i -redi rdgi faluba vezetd liton). Klasszicista form^kat Balaton-fiireden a Kerektemplom ds a Blaha Lujza nyarald mutat.

MEGJEGYZESEK

79

A balatoni iidiiloterulet varai koziil emlitesre meltoak Szigliget varanak romjai, valamint a balatonszentgyorgyi Csillag-vir, a-melyben a vegvari eletet bemutatd targyi emlekeket allitottalc k i . Nepi epitdszetben gazdag, sajalos hangulatii falvak tobbek kozott Szigliget, Tihany regi kozpontja, Balatonszentgydrgy, Kovagoors. Balatonszentgydrgydn szdpen berendezett tijhaz talalhato, mig Tihanyban harom szep, rdgi parasztdpiiletben rendeztdk be a t i -hanyi szolosgazda es halasz hazat. A harmadikban fazekasmii-hely is miikodik. Balatonendreden ma is szdp csipkeket vernek. Itt minden nyaron egy alkalommal csipkevasdrt rendeznek.

A balatoni iidiiloterulet muzeumai kozii l emlitdsre meltoak: • Beszddes Jozsef Muzeum Sidfokon, amely a magyar hajozas

tdrtdntdt mutatja be;

• Postamiizeum Balatonszemes;

• Tihanyi Muzeum az apatsagi epuletben. Kiallitasi anyaga a Balaton tortenetevel, hajdzissal, helytdrtdnetteJ, neprajzzal foglalkozik;

• Balatoni Miizeumban Keszthelyen a Balaton es a Kis-Balaton elovilaga, nepi halaszati emlekei tekinthetok meg;

Emlekmuzeumok: • Jdzsef Attila emlekmiizeum Balatonszarszdn, • Jokai irodalmi emlekmiizeum Balatonfureden,

• Bajcsy-Zsilinszky emlekmiizeum Palkdve, • Egry Jozsef (festo) emldkmiizeum Badacsony,

A Balaton kultiirdlis elldtottsdgdt szolgaliak a balatonfuredi, a siofoki, a fonyodi, a lellei, es a foidvari szabadteri szinpadok.

A kulturalis rendezvenyek koziil mar tradicidval rendelkeznek a tihanyi apatsag templom orgonahangversenyei, a Tihanyi Miize-umkerti Hangversenyek, a keszthelyi Festetics-kastelyban tartott komolyzenei rendezvenysorozat, hangversenyek a koroshegyi muemlektemplomban.

A balatoni idegenforgalmi sportlehetose'gek ma mdr egyre jobban hasznositj^k a td adottsagait. A motorcsdnaksport fokozatosan k i -tiltasra keriilt a Balatonrdl. Vizisielesi es szdlvitorlazasi lehetoseg egyre tobb helyen talalhato.

A sporthorgaszat szintdn egyesiileti keretek kozott folyik. E sportnak hddold turistak napi vagy heti horgaszberletet valtanak. A nem horgaszegyesiileti tagoknak iiduldsi horgaszjegy valtasara van lehetosegiik. Ma mar j6 nehany lovasiskola egesziti k i meg a balatoni sportolasi lehetosegek kdret.

A sportrendezvenyek koziil a vitorldsversenyek, a Balaton-kupa bajnoksagok (dkolvivas, asztalitenisz, vizilabda, kezilabda, sport-ldveszet, kerekpar, cselgancs,) es kisebb nemzetkozi versenyek emlitesre meltoak.

A balatoni iidiiloteriiletek fogaddkepessige't a kdzmuvesiUs, a viz-es csatornahaldzat, szennyvizelvezetes, szennyviztisztitas, a villa-mos energia ellatas szempontjabdl eros fesziiltsegek jellemzik. Az

MEGJEGYZESEK

80

1960-as evek vdgen jelentkezo siilyos vizhianyt gyors es nagy anya­gi eszkozoket igenylo beruhazasokkal sikeriilt kikuszdbdlni. Jelen­leg a vizellatis megoldottnak tekintheto, a regionalis vizmiivek iitemes fejlesztese kepes kdvetni a gyorsan novekvo igenyeket. A csatomazas mertdke az elmult nehany evben felgyorsult.

A balatoni udiiloteruletek szdlldsfdrone ly kapacitasaban az el­mult evekben elsosorban a kemping- es a szallodai ferohelyek emelkedtek. Sokkal kisebb ma ma> a h i i n y a szallodai fdrdhely-ben, hiszen a megszunt szocialturizmus felszabadulo kapacitasa is megjelent a piacon. Meg mindig nem elegendo a kempingfero-helyek szama, amit az is bizonyit, hogy a csiicsszezon idoszaka-ban a kempingek fogaddkepessegiiknel nagyobb vendegszamot kenytelenek elhelyezni. A megjelent fogaddk es panziok szinesitik a szaltesferdhely palettajat, de a belfoldi turizmusban resztvevok nagy tdbbsdge szimara ezek sem megfizethetok.

A balatoni udiiloteruletek idegenforgalmdnak szerepe rendkiviil jelentos Magyarorszag turizmusaban. A nemzetkozi idegenfor­galom kereskedelmi szallashelyeken eltoltdtt osszes venddgdjsza-kaibol tobb mint egyharmada jut a Balatonra.

A Balaton idegenforgalmara az egyivadossdg, a nyari szezon jel­lemzo. Az ide erkezd kiilfdldiek tobb mint 1-e jiiliusban, augusz-tusban fordult meg az iiduloteriileteken. Erofeszitdsek folynak az elo- es utoszezon (majus, jiinius, illetve szeptember) forgalmanak fokozasara, elsdsorban belfoldi viszonyiatban. A Balaton teli ide­genforgalmi hasznositasanak sem az adottsagok, sem a fogaddke­pessdg kdreben realis lehetosegei szamottevoen nincsenek.

3.2.2 A Bakony-videk A Bakony-viddk a Marcal volgye, a balatoni iiduldteriileti sav es a Vertes hegysdg kozott fekszik. A Bakony terulete nagyjabdl Veszprem megydvel azonos.

A teriilet fekvdsinek idegenforgalmi adottsagait a Balaton hata-rozza meg. A Bakony-videk valtozatos form^jii hegycsoportjaival, szep volgyeivel, kedves tdrtdnelmi varosaival, muveszettorteneti emlekeivel, gazdagsagaval, romantikus fekvesu falvaival, var-romjaival mdltd taji keretet ad a Balatonnak ds egyben kellemes kirandulasi lehetdsegeket k f n i l .

A Bakony-viddk termiszeti adottsdgokban gazdag teriilet. Felszi-nek valtozatossagat a Bakony kdlcsdnzi, amely a Dun^tuli-kdzdp-hegyseg legjelentosebb tagja. A Balatontdl dszakra a Kisalfdldig, eszakkeleten a Mdri-arokig terjed. Hozza tartozik a Veszprdm— Nagyvazsony—Tapolca kozotti tdrdsvonaltdl nyugatrdl csatla-kozd Keszthelyi-hegyseg is.

Maga a Bakony kdt rdszbdl all: a Veszprdm es Devecser kozotti vdlgytol ddlre a Dili-Bakony, legmagasabb pontja a Kab-hegy (600 m). Az tszaki-Bakony, s egyben a videk legmagasabb hegye a Koris-hegy (709 m).

81

Az Eszaki-Bakonyt a Zirc es Bakonybdl kozotti vonal osztja kdt rdszre. Ez a Bakony vizrajzi kozpontja is. Mdg egy szep attdrdses volgye van az Eszaki-Bakonynak a bakonyoszlopi K6-hegy keleti oidaian a K6-patak szurdoka, ameiyet (Jrdog-aroknak is hivnak.

A hegyseg jobbara meszko- es dolomitanyagii, sok karsztos for-rasbarlanggal.

A Bakony-viddk drtdkes asvanyi nyersanyagai a szdn Ajka, Dudar es Szap<§r viddken, a mangan Epldny es Urkut kdrnydken, azon-ban legjelentdsebb a bauxitkincs, amelynek lelohelyei Iszkaszent-gydrgy, Halimba, Nyirad, Ajka, BakonyszentMszld, de a b£ny£-szatival fokozatosan ledlltak.

A Balaton-felvidek a Veszprem—Nagyvazsony—Tapolca kozotti tordsvonal es a Balaton kozott huzodik. A teriilet tulajdonkeppen egyenetlen, 150-200 meterrel a to fold emelkedo fennsik.

A Bakony-viddk legszebb taji alakulatai a Tapolcai-medencet kd-rito bazaltkiipok. A Tapolca-medence ddli fele tulajdonkeppen feltdltdddtt Balaton-dbdl. A Szentgydrgy-hegy, a szigligeti Var-hegy, a Badacsony, a Csobanc, a Hegyesd es Guides l in . tanuhe-gyei bazalt- es lavaalakulatai a Balaton-kornyek termeszeti kdpd-nek erdekes litvanyoss^gai. Ezeket a hegyeket Ldczy Lajos, a h i ­res Balaton kutatd nevezte el tamihegyeknek.

A videk egyedi termeszeti adottsagai koziil kiemelkedik a tapol-cai Tavas-barlang. A 340 mdter hosszu barlangban negy meteres atlagos melysdgu kristalytiszta viz csillogott, ameiyet csdnakon lehetett bejarni. A fokozott bauxitbanyaszat miatt az un. karszt-vizszint lesiillyedt, igy a barlangbdl a viz e M n t . Legiijabb hirek szerint ismet emelkedik a vizszint, hiszen a Nyi r^d kdrnydki melybanyakban evek dta nines bany£szat, s igy nines viztelenites sem.

A Keszthelyi-hegysig a Tapolcai-medencetol nyugatra teriil el. Legmagasabb pontja a Kdves (Gdrbe)-tetd (447 m). A TAtika kdr­nydki bazaltcsoport olyan felepitdsu, mint a Badacsony.

A Bakony-videk ighajlatdra az eszaknyugat felol erkezd ldg-aramlatok a jellemzoek. Csapaddka jdval tobb, mint a kdrnyeze-tdd. Allando hdtakard nagyon ritkan van, de ez a videk hazank egyik leginkabb hdfuvasos terulete. A Balaton fele ndzd hegyol-dalak erosen napsiitdttek, magas kisugarzassal, ami a kedvezo talajadottsAgok mellett a szolotermelesnek kivalo lehetdsdget biztosit.

A novenyvildg mar csak kis rdszben mutatja egykori dsszeteteldt. Az egykor diis erddrengetegek mar csak nyomokban vannak meg.

A Bakony-videk kimondottan hegyviddki tipusii mezdgazdasdgi teriilet. A lankAsabb tdrszineken a szantdfdldi miivelds, ezen beliil is a gabonafdldk termeldse ldp eldterbe.

A Balaton-felvidek kivaldan alkalmas szolo- ds gyumdlcstermeles-re. Nagyaranyii az dszibarack termelds. A Tapolcai-medencdt kd-riilvevo vulkanikus hegyek oldalain kivald szdldk teremnek es

82

ezekbol igen jd minosdgu borok kesziilnek. Napjainkban egyre nagyobb szerep jut a kiskertekben termelt zoldsegnek ds gyii -molcsnek.

A teriilet ipari termelisiben orszigos jelentdsdgu a szinesfdmko-haszat, a banyAszat ndhany aga, a villamosenergia-termelds ds a vegyipar. A szdnbazis mellett az iparvidek fd gazdasigi profiljat a bauxit-banyaszat es az aluminiumipar adta. A timfdldgyartas kozpontja Ajka. Aluminiumkohdk mukddtek Ajkan es Varpalo-tan. A barnaszentermeld kdrzetek koziil jelentos az ajkai, a dudari, mig a varpalotai lignit az Inotai Erdmii energiaforrasat kepezi. A vegyipar kozpontja Varpalota, Pet, Berhida.

7. abra - Ajka, Banyaszati muzeum

A rdgid kdzlekedise, megkdzelitese a hegyviddk tengelydben ha­lado 8-as szamii fokdzlekeddsi liton. Keresztiilhaladnak rajta a 82-es Gyor—Veszprem, a 83-as Gyor—Papa es a 84-es Sopron— Balatonederics utvonalak. A hegyviddk kdzepen halad at Budapest—Szdkesfehdrvar—Cellddmdlk—Szombathely vasuti fdvonal, valamint a Gyor—Veszprem vasiitvonal. Kiterjedt autdbusz-haldzat kdnnyiti meg a Bakony bejArasat, tivolsagi jaratokon Budapestrdl kdzvetleniil is elerheto.

A Bakony kereskedelmi, vendigldtd-ipari ellatottsaga 1973-tdl in­dult fejloddsnek, elsdsorban a vArosokban. A kiranduld terulete­ken jdrdszt a lakossagi bAzis eldgiti ki a turizmus igdnyeit is. Fej-lodese 1989-dta ldtvanyos volt.

A teriilet torttneti is mtiviszettortineti emldkekben gazdag. VA-rosaik tdrtdnelmi kozpontja, drdekes viroskdpe a magyar tdrtd-nelem ds muvdszettdrtenet korszakait reprezentaljdk; Veszprdm, Varpalota, Zirc, Siimeg, Tapolca, Pdpa ezek koziil kiemelkeddk.

83

Veszprdm a Bakony-viddk, egyben a megye szdkhelye. Tortenelmi, muemldki kozpontja a VAmegyed, amely a kdrnyezetbol kiemel­kedo dolomitsziklan telepiilt. A XIII . szazadban epult Gizella-kapolna egyike a legszebb kora-g6tikus emldkeinek. Nemesvonalii barokk dpiiletek a Puspoki-palota, a kanonoki ha-zak, a Nagypreposti-hAz, a Szent Istvan templom. Az ujroman stilusu Szent MihAly-szdkesegyhAz, melynek csucsives altemplo-ma a XIV. szAzadbdl maradt rank. Legregebbi emlek a romAn sti­lusu Szent Gyorgy-kapolna romjai.

MEGJEGYZESEK

8. Abra - Veszprdm - vdlgyhid

A Varhegyen kivii l erdemes megemliteni a VAroshaza copfba hajld barokk izldsben kialakitott dpiiletdt es az ugyancsak barokk Szent Anna-kapolnat. Ertdkes anyagot mutat be a Bakony Muzeum.

Vdrpalota muemldki lAtnivaldi koziil kiemelkedik a kesogdtikus stilusu, egykor ndgy saroktornyos vAr, amelynek egyes rdszleteit a kdsobbi idokben reneszansz, barokk, klasszicista stilusban alaki-tottak At. Ma Vegyeszeti Muzeum talAlhatd benne. Barokk emlekei kozii l figyelemremeltdak az egyhajds plebAniatemplom ds a Zichy-kastely.

Kiildnleges az Oskiin epiilt romAn stilusu kerektemplom.

Zirc a Magas-Bakony turistakdzpontja. E)iszes barokk muemlek-temploma a XVIII . szAzadban epiilt. Belsejet gazdag barokk fafa-ragyAnyok, Maulbertsch Antal kdt oltArkdpe disziti. A nagymd-retii apAtsAgi dpiilet klasszicista homlokzata a XIX. szazad maso­dik feleben kesziilt el. A epuletben talAlhatd Reguly Antal KdnyvtAr (Reguly Zirc sziildtte volt, nyelvdsz, a magyar oshaza kutatdja) ds a Bakonyi TermdszettudomAnyi Muzeum. Az dpiilet-csoport mellett gazdag ndvdnyvilAgu arbordtum van, amelyben lAthatdk a XI-XII. szAzad elejdn alapitott cisztercita apAtsAg ma-radvAnyai.

84

MEGJEGYZES

gf g y t t e j l ^

9. abra - Zirci apatsagi templom es bakonybeli Neprajzi Muzeum

Bakonybdl bences apdtsagat meg I . Istvan alapitotta. A rdgi dpiilet elpuszrult, helyen barokk dpiilet all, ma szocialis otthon. Bences temploma is barokk. Neprajzi Muzeumat egy rdgi hazban aiaki-tottak k i .

10. abra - Bakonybdl, Gerence fogadd ds bakonyi h£z

Pdpa fotere orszagos hir i i muemlekei kdzul kiemelkedoek a kd­zdpkori var maradvanyainak felhasznalasaval kdsobarokk stilus-ban dpiilt Eszterhazy-kastdly — belsd terei pedig a copf jellegze-tessegeit mutatja —, a barokk plebaniadpiilet, a Zichy-hAz, a re-formatus templom ds a szintdn barokk bences templom ds rend-haz. Az utdbbiban ma az dnkormanyzat mukddik. Szdp ipari mu-emldkek a Kekfesto Muzeum (a Kluge-csaldd iizeme), a b£bsutok haza es a Papa ddon varoskdpdbe ds a tdjba szdpen beilleszkedd vizimalmok. Hires az 6kolldgium epiilete, ahol tdbbek kozott Petofi ds Jdkai is tanult.

Sumeg szdp taji kornyezetben fekvo miiemlekvAroska. Oreg ba­rokk polgarhazak es egy sor kiiria kdlcsdnzik a varoska barokk hangulatat. A plebania-templomban Maulbertsch Antal Krisztus eletet abrazold falfestmdnyei lAthatdk. Sumeg legrdgibb dpiilete, a varat leszamitva a ferences templom, amelynek dpitdsdt a XVII . szazadban fejeztek be. A piispoki palota! cimeres erkdly, barokk tetdszobrok diszitik. A meredek falu VArhegyet Siimeg va>a koro-nazza, ameiyet 1954-ben restauraltak.

85

15

11. Abra - Siimegi vdrkapu ds Kinizsi var

A 8-as ut menten fekvd Herend mii l t szdzad elsd feleben alapitott porcelangyara vilaghfru. Erdemes a miizeumat es a bemutatdter-meket megtekinteni.

Tapolca muemleki kozpontja a hangulatos Malomtd kdrnydkdn teriil el. A Balaton-felvideken Nagyvdzsony Kinizsi vdriban levo lakdto-rony drdekes kiallitast mutat be. Dorgicse Arpdd-kori roman temp-lomromja jelzi, hogy rdgen lakott a teriilet. Kdvdgddrs hatariban lithatd a Kali-medence hires „kdtengere", mely vddett teriilet.

A Bakony-viddk vdrainak jelentds szerepiik volt a magyar torte-nelemben. A torok iddkben a vegvari erodrendszer tagjai voltak, de fontos feladatot ldttak el a kuruc szabadsagharcban is. Szig­liget, Siimeg, Nagyvizsony, Rezi, T£tika, Csobanc es Csesznek v i ­ral nagyobbrdszt romokban maradtak rank. A vdgvir i dletet ele-veniti fel az dvenkdnt megrendezdsre keriild Nagyvazsonyi Lo-vasjatdkok rendezvenye.

A regio muzeumai koziil emlitdsre mdltdak: • Bakony Muzeum Veszprdmben, mely a Bakony tdrtenetet,

dlovilagat mutatja be. Jelentds ndpmuveszeti anyaggal ren-delkezik;

• Kisfaludy Sandor emlekmiizeum Siimegen, • Szabadtdri Neprajzi Muzeum Nagyvazsonyban, • Helytdrtdneti Muzeum Pap&n, • Porcelanmuzuem Herenden, • Bakonyi Termeszettudomanyi Muzeum Zircen. A Bakony-viddk rdgen jelentos pasztordletdnek ma m3r csekely maradvdnyat talaljuk. A bakonyi pasztorok faragd- ds dLszitdmu-vdszetet csak nehanyan folytatjdk. A pasztorbotok, a tiikrdsdk, sdtartdk ds spanyolozott, karcolt technikaval kdszitett targyak leg­szebb darabjait miizeumokban orzik.

A regio idegenforgalmi fogaddkdpessege a szallasferdhelyeket te­kintve szegeny es. Elsosorban kirandulasok fogaddsi feltdtelei fej-lodtek az utdbbi evekben es a Balaton-felvideken a szallasleheto-sdg. A Bakonyban hangulatos, egyszeriien, de praktikusan felsze-relt autdspihendk egdsz sora epiilt. Az utdbbi dvekben dvatosan jarnak el a parcellazassal, igy a mdsodik lakasok dpitese lelassult.

MEGJEGYZESEK

86

3.2.3 A somogyi teriiletek £s a 7-es lit tranzitf oly osoj a

MEGJEGYZE*

A Bala ton tdl ddlre a Dravaig hiizddd teriiletet nyugatrdl a 7-es, keletrol Tolna es Baranya megye allamigazgatasi hatara zarja le. Idegenforgalmilag nagy rdsze meg a belfoldi turizmus rdszdrol is feltdratlan teriilet. Kisebb forgalom elsosorban a nemreg fejlodes-nek indult termal- es gyogyvizet hasznosito fiirdotelepeken bo-nyolodik le.

Belso-Somogy folyovizi feltoltesbol szarmazd homokos dombvi-dek Baltonszentgyorgy—Balatonkereszhir szelessegetol kiindulva a Nagyatad videkig terjed. A Kulsd-Somogyra ds a Zselicre tagolt volgyhalozat jellemzd. A Zselicben meg megtalalhatdk a Somogy teriiletdt egykor boritd biikkerddk es hatalmas tdlgyesek marad-vdnyai.

A teriilet dghajlat&t a mersdkelt meleg, a magasabb csapaddkho-zam jellemzi, amelyek diis vegetacidt eredmdnyeznek.

A viddk termdlvizekben gazdag. Ismertebb ds tdbbe-kevesbe k i -epitett furddtelepei:

• Csokonyavisonta (Belso-Somogy szelen, Barcstdl eszakra). Asvanyi anyagokkal telitett radioaktiv hatdsii hidro-karbonatos termalvize mozgasszervi, reumatikus iziileti bantalmak, idegrendszeri panaszok, ndgydgyaszati bajok ke-zelesere alkalmas. A fi irdd teriiletdn tobb nyitott es egy fedett medence van, i l l . egy kemping, amely ndhany nyaraldhazzal iizemel;

• Igal (a Somogyi-dombsag teriiletdn Kaposvartdl eszakra). A teriilet egyik legjobban kidpitett gydgyfurdoje. 83 °C-os nagy sdkoncentrdcidju, alkali-kloridos, jddos, szdnsavas, kenes vize a mozgasszervi megbetegeddsekben es ndgydgyaszati beteg-segekben szenvedok kezelesere, valamint az uroldgiai beteg­segek, idi i l t horghurut, gyomor- ds belhurut, strumas beteg­segek gydgyitasara alkalmas. A kdzsegekben kiterjedt fizetd-vendeg-szolgalat, kemping, ds bungalow-telep talalhato;

• Kaposvdrott korszeru fiirddkdzpont ldtesiilt fedett termal- ds kadfurdovel, nyitott medencdkkel. Az 51 °C-os termalviz al-kali-hidrokarbonatos sds viz, amely kalciumot, magndziu-mot, kdnt is tartalmaz. Gydgyitja a mozgasszervi betegsege-ket, az idegzsdbat, valamint hasznos a trombdzisos dllapot utan. Ivdkiira formajaban gyomor-belhurut, epebantalmak, gyomorsavhiltengds eseten ajanlott;

• Nagyatddrtak (Belso-Somogyban) orvosi kezelessel ellatott nyitott es fedett medencdkkel rendelkezd furddtelepe van. 45 °C-os homdrsekletu alkdli-hidrokarbondtos vize magndziu-mot, brdmot, kent ds szabad szdnsavat is tartalmaz. Mozgas­szervi es emesztdszervi betegsegek gydgyitdsdra alkalmas. Kisebb szallodaja van, sot mukddik mar gydgyszallodaja is;

87

• Zalakaros (Zala megyeben, Nagykanizsitdl eszakkeletre) az M7-es ut folytatasiban ldvd 7-es ut tranzitfolyosdjihoz kozel 96 °C-os homersdkletu gyogyvize reumatikus, ndgydgyaszati betegsegek, idegi panaszok ds borbetegsdgek eseten ajanlott. A furddtelepnek fedett teli medencdje van. A vendegeket motelban ds a kdzsdgben talalhatd fizeto-venddglatd fdrdhe-lyeken es tobb szdllodaban fogadjak.

A videk mezdgazdasdgdban nagy szerep jut a kiterjedt rdt- ds le-geldgazdalkodasnak. A kert, gyumdlcsds ds szdldterulet minde-niitt kepviselve van. A zdldsdgtermelds gyors fejloddsnek indult a balatoni uduldkbrzet ellatisa, valamint a konzervgyarak nyers-anyagsziiksdglete {Nagyatad) miatt.

A teriilet kozutjai az M7-es fokdzlekeddsi litvonalbdl agaznak le: a 65-6s Sidfok— Szekszird, a 67-es Balatonboglar—Kaposvar, 68-as Balatonkeresznir—Bares feld. A 61-es l i t viszont nyugatrdl eszakkelet irinyba szeli at a rdgidt Nagykanizsatdl Dunafoldvarig mikdzben erinti Kaposvdrt, Dombdvart, Tamasit. A teriilet leg­fontosabb vasiitvonalai a Budapest—Szdkesfehdrvar—Nagykani­zsa, a Budapest—Dombdvar— Gydkenyes, Pdcs—Nagykanizsa, Pecs —Fonydd, amelyeket helyi erdekii szarnyvonalak kapcsol-nak ossze. Ezen k iv i i l siiru autdbuszjiratok haldzzdk be a videket.

Muve'szettdrtenetij. tortdneti adottsdgai nem kiemelkeddek. Ka-posvaron emlitesre meltd a kesd barokk stilusu l in . Dorottya-haz, valamint a klasszicista izlesu Rippl-Rdnai Muzeum dpiilete. A te­riilet Iegnagyobb erteke a Somogyvdron levo Tdrtdnelmi Emlek-hely. Itt a bronzkor sancokra dpiilt Koppany vezer vara, majd en­nek a helydn egy hatalmas, 3 hajds tiszta roman stilusii bazilika a XI. sz. vegdn. A tdrdk pusztitotta el a hatalmas epuletet, s m i u t i n a regeszeti asatasok nemcsak az epiileteket, hanem rdgi sirokat is feltartak, igy 1983-dta tortenelmi emlekhely a feltaras terulete.

Somogy a ndpmuveszet ds a folkldr gazdag terulete, a Zselic, a Belso-Somogy hatalmas erdosegeiben rneg a szazad elejen is sa­jatos erdei pasztorkodas folyt. Ez ugyan eltunt, de megmaradtak a fafaragasi keszseg, a ndpi epiteszet, a dalok, a tancok, a szabadteri miizeumnak beillo falurdszletek, itt-ott a szotteskdszites es a szi-nes himzesek.

A teriilet jelentosebb muzeumai: • Rippl-Rdnai Muzeum Kaposvaron, jelentds nepi diszito mu­

veszeti anyaggal; • Kunffy Lajos emlekmiizeum Somogyhiron (Kiilso-Somogy-

ban, Boglarlelle kdzeleben); • Berzsenyi Daniel emldkmiizeum Niklan (Belso-Somogy, Mar-

calitdl K-re); • Zichy M i n i f y emlekmiizeum Zalan (Kulsd-Somogyban, Kd-

rdshegy kdzeldben). Nagykanizsa a 7-es liton fekvo, tranzit idegenforgalmat lebonyo-litd viros , szillodaval, kempinggel es nyaraldhiz-teleppel. Klasszicista stilusu palotaban all a Thury Gydrgy Muzeum, mely-ben gazdag neprajzi, helytdrtdneti anyagot mutatnak be.

MEGJEGYZESEK