IFO FÖCI 1-87 oldal

  • Published on
    21-Dec-2015

  • View
    66

  • Download
    12

Embed Size (px)

DESCRIPTION

idegenforgalom

Transcript

  • BGF K E R E S K E D E L M I , V E N D E G L A T O I P A R I ES I D E G E N F O R G A L M I F O I S K O L A I K A R

    HEGEDUS ERNO

    IDEGENFORGALMI FOLDRAJZ

    I.

  • Ezt a tankonyvet a Budapesti Gazdasagi Foiskola Kereskedelmi, Vendeglatoipari es Idegenforgalmi Foiskolai Kara adta k i

    Copyright 1997 by Hegediis Erno

    Lektoralta es szerkesztette dr. Fekete Matyas c. foiskolai docens:

    Terjeszti: PERFEKT Zrt. Nyomdai munkak: ERICOM K i t .

    Minden jog fenntartva! A kiado engedelye nelkuli utannyomas tilos!

    Azonosito kod: FI-05-01 / 2006.

  • BEVEZETO ...5 1. AZ IDEGENFORGALMI FOLDRAJZ ALTALANOS FOGALMAI ...7 1.1 AZ IDEGENFORGALMI ADOTTSAGOK 7

    1.1.1 Termeszeti adottsagok 8 1.1.2 Gazdasagi adottsagok 12 1.1.3 Tortenelmi, muveszettorteneti adottsagok 14 1.1.4. Egyb adottsagok 14

    1.2 AZ IDEGENFORGALMI FOGADOKEPESSEG 16 1.2.1 Az mfrastruktura, a kommunalis ellatottsag .....16 1.2.2 Elszallasolasi lehetosegek 17 1.2.3 Az etkezesi elltas 17 1.2.4 A kereskedelmi halozat 18 1.2.5 A szorakozasi, sportoiasi, kulturalis lehetosegek 18 1.2.6 Az egyeb idegenforgalmi szolgaltatasok 18

    1.3 AZ IDEGENFORGALMI KINALAT 19 1.4 AZ IDEGENFORGALMI REGlO VAGY KORZET 19 1.5 A FOGADOTERULETEK VONZASINTENZ3TASA. ILLETVE VONZASKORZETE 20 1.6 AZ IDEGENFORGALMI KOZUTITRANZITFOLYOSO 21 2. MAGYARORSZAG ALTALANOS IDEGENFORGALMI FOLDRAJZA 23 2.1. MAGYARORSZAG IDEGENFORGALMI ADOTTSAGAI 23

    2.1.1. Termeszeti adottsagok 23 2.1.2 Gazdasagi adottsagok 33 2.1.3. Kozleked^s 36 2.1.4 Kereskedelem 40 2.1.5 Tortenelmi es muveszettorteneti emlekek 41 2.1.6 Muveszeti elet 49 2.1.7 Neprajz, nepmuveszet 50 2.1.8 Egyeb adottsagok 52

    2.2 MAGYARORSZAG IDEGENFORGALMI FOGADOKEPESSEGE 53 3. MAGYARORSZAG REGIONALIS IDEGENFORGALMI FOLDRAJZA 57 3.1 BUDAPEST ES KORNYEKE KORZET 59

    3.1.1 Budapest es agglomerdcioja 59 3.1.2 Duna-kanyar 66 3.1.3 A Rdckevei (Soroks^ri)-Duna 73

    3.2 BALATON ES KORNYEKE KORZET 74 3.2.1 A Balaton-parti uduloteriiletek 74 3.2.2 A Bakony-videk 80 3.2.3 A somogyi tertiietek es a 7-es lit tranzitfoiyosoja 86

    3.3 NYUGAT-DUNANTUL 88 3.4 ESZAK-DUNANTUL VAGY KISALFOLD 94 3.5 DELNYUGAT-DUNANTUL 97 3.6 DEL-DUNANTUL 99 3.7 A VELENCEI-TO ES KORNYEKE 106 3.8 ESZAK-MAGYARORSZAG 109

    3.8.1 Eger es kornyeke 109 3.8.2 Miskolc es kornyeke 116

    3.9 AZ ALFOLD 123 3.9.1 DunaTisza koze 123 3.9.2 Szeged es komyeke 129 3.9.3 A Kozep-Tisza mente 133 3.9.4 Debrecen es kornyeke 134

    FELHASZNALT tS AjANLOTT IRODALOM 139

  • 1. abra - A szentendrei pestis kereszt es skanzen 2. abra - Esztergom, Bazilika 3. abra - Migazzi-kastely es a zebegenyi templom 4. abra - Nagyborzsonyi St. Istvan templom es Banyasztemplom.. 5. abra - Tatai oratororty es oregvar

    6. abra - Bajna - Sandor Moric kastely 7. abra - Ajka -Banyaszati muzeum

    8. abra - Veszprem - volgyhid 9. abra - Zirci apatsagi templom es bakonybeli Neprajzi Muzeum

    10. abra - Bakonybei, Gerence fogado es bakonyi haz 11. abra - Siimegi varkapu es Kinizsi var 12. abra - Sopron - rondelle es belvaros...., 13. abra - Sopron - Kolostor utca es a Karoly-kilato

    14. abra - Koszeg - Hosok kapuja

    15. abra - Koszegi Jurisich var es a caki pincesor 16. abra - Szombathelyi Orsegi falumuzeum es a Jaki templom 17. abra - Gyor - barokk varoskep 18. abra - Zalaegerszeg - gocseji falumiizeum

    19. abra - Egervar - varkastely

    20. abra - Pecs - Gazi Kaszim pasa dzsamija es a szekesegyhaz 1 21. abra - Pecs - Barbakan a piispoki palotaval es Jakovali Hasszan dzsamija 1 22. abra - Pecsvaradi var I 23. abra - Eger - bazilika es a volt piispoki palota 1 24. abra - Eger Minaret 1 25. abra - Belapatfalva - apatsagi templom , 1 26. abra - Kazari palochazak es Holloko 1 28. abra - Feldebroi templom 1

    29. abra - Avasi reformatus templom es a Miskolc-Lillafured: Palota-szailo 1 30. abra - Debrecen - Nagytemplom es a Deri muzeum 1

  • 5

    Az idegenforgalmi foldrajz az idegenforgalmi lehetosegek, adottsdgok es a fogadoki-pessig szempontjabol azt a kornyezetet vizsgdlja, amelyben a turizmus folyamata le-jdtszodhat.

    Az idegenforgalmi foldrajz tdrgydt k^pezo kornyezet vizsgalatanak sziiksegessege ma-gab61 az idegenforgalmi folyamatbol fakad, amelynek a kornyezetvaltozas az alapfelte-tele es tartalma specialis aruk, szolgaltatasok es kornyezet nyujtasa, illetve igenybevetele. A folyamatban a szolgaltatasok kore es a kornyezet egymast feltetelezik, az egyik a ma-sikhoz kotott nemcsak terben es idoben, hanem az idegenforgalmi piacon megjeleno arakban is.

    Igy p i . a magas hegysegi turizmus szolgaltatasainak koret az alap, illetve aitalanos szol-galtatasok mellett olyan termeszeti kornyezet szabja meg, amely lehetoseget nyujt a hegymaszasra es teli sportokra a specialis termeszeti latvanyossagok megtekintesere, a klimatikus gyogytenyezok igenybevetelere stb. Az itt megjeleno turistak ugyan a por-mentes tiszta levegoert, az alpesi napsutesert, a szallodai szoba ablakabol feltarulo latva-nyert, az idegnyugtato szinek szeles sk^lajaert vagy a csendert a szamlaban kiilon fel-tuntetett dijat nem fizetnek, de az alap es specialis szolgaltatasok sot az esetleges aru-vasarlasuk soran is effektiv arkepzo tenyezokent jelentkezik az adott kornyezet.

    Az idegenforgalmi realizalas egyik gazdasagi sajatossaga eppen abban rejlik, hogy ennek egyiitteseben komplex kinalat keriil ert^kesitesre.

    Az egyes szolgaltatasok adott terben es idoben torteno egyuttes idegenforgalmi erteke-sitese nem csupan azok realis ertekenek szamtani osszeget eredmenyezik mint mas gazdasagi agakban hanem tobbek kozott az adott kornyezet miatt es egyeb tenyezok kovetkezteben a realizalas gazdasagi hatekonysagaban egy jelentos tobblet is keletkezik. A kornyezet szerepe tehat az idegenforgalmi kinalat olyan fontos elemekent ertekelheto, amely szorosan kapcsolddik az aruk 6s szolgaltatasok specialis megjelenesehez es reali-zalasahoz az idegenforgalmi piacon,

    Az idegenforgalmi folyamat mint emlitettuk annak alanya szempontjabol kornye-zetvaltozassal jar egyiitt. A kornyezeh^altozas inditekai, az idegenforgalmi mozgas moti-vaci6i rendkiviil szeleskoruek es osszetettek. Kozos jellemzojuk, hogy olyan komyezet fele iranyulnak, amely elter a megszokottol, kikapcsol6dast, pihenest vagy eppen gyo-gyulast, fizikai es pszichikai regeneralodast, elmenygyujtest iger. A kornyezet szerepe tehat az idegenforgalmi kereslet szempontjabol is meghatirozo. Hiszen a potencialis utas komyezetvaltoztatasi szandekat, utazasanak celjat, inditekat sok mas tenyezd mellett je-lentosen befolyasoljak lakohelyenek telepulesi viszonyai, p i . az urbanizacio foka, elore-haladottsaga., a meteorologiai, a geografiai helyzet stb.

    Tehdt az idegenforgalmi foldrajz tdrgya a kornyezet vizsgdlata. Ezzel az idegenforga-lom jelensegeinek megismeresehez es az idegenforgalmi folyamat torvenyszerusegeinek feltarasalioz nyujt segitseget.

    Sziiksegesnek latszik korulhatarolni, hog}^ az idegenforgalmi szempontbol mit irtiink kornyezet alatt.

    Az idegenforgalmi kornyezetet szelesebb ertelmezesben is komplexen kell megfogal-maznunk. E fogalomkorbe kell vonnunk az adott teriilet idegenforgalomra hato terme-szeti, gazdasagi es bizonyos vonatkozasban tarsadalom-politikai tenyezoit. Peldaul a nyugodt, kiegyensulyozott atmoszfera a turistak valaszt^sanal napjainkban igen lenye-ges szempont a fesziilt kornyezetbol valo atmeneti kiszakadas iranti torekves miatt. Az

  • 6

    idegenforgalmi foldrajz nem elegszik meg azzal, hogy leirja ezeket a tenyezoket, hanem ertdkeli, elemzi, feltdrja ezek egymasra es az idegenforgalomra gyakorolt kolcsdnhatasat es ezek torvenyszerusegeit.

    A kornyezet idegenforgalmi meghatarozasabol is kitunik, hogy az idegenforgalmi fold-rajz mas tudomanyagakka! es teruletekkel is kapcsolatban van. Mikozben ma gat a kor-nyezetet kompiexen, szeleskorxien fogalmazza meg, tamaszkodik a termeszeti es gazda-sagi foldrajz, a tortenelem, a muveszettortenet ismeretanyagaira, de a vizsgalatot csupan olyan korben igyekszik elvegezni, amely az idegenforgalmi foldrajz lenyeget tekintve legkozelebb all a gazdasagfoldrajzhoz. Ez abbol ered, hogy az idegenforgahni foldrajz a szelesen ertelmezett kornyezetet az idegenforgalmi folyamat tarsadalmi, gazdasagi osszefiiggeseben vizsgalja. A tarstudomanyok koziil kiemelkedo jelentosegu a termeszeti foldrajz, amely kornyezet termeszeti adottsagainak, lehetosegeinek idegenforgalmi szempontbol torteno leirasahoz, ertekelesehez ad segitseget. A termeszeti tenyezok egy-ben potencialis idegenforgalmi vonzo vagy korlatozo tenyezok is. IIangsiilyozni kell azonban, hogy a termeszeti kornyezet barmennyire is jelentos idegenforgalmi potencialis tenyezo, csupan lehetose'get nyujt arra, hogy a termeszeti tenyezoket a tudatos, atgon-dolt emberi kornyezet-atalakito tevekenyseg feltarja es alkalmassa tegye arra, hogy idegenforgalmi kinalati elemme valjek. Ezek helyes ertekelese az idegenforgalmi folya-mat felismert torvenyszerusegeinek alkalmazasa segitsegevel tamaszkodva az idegen-forgalom gazdasagtanara kepezi alapjat a turizmus teruletfejlesztesi politikajanak.

  • 7

    HQS! ifll? 1.1 A Z IDEGENFORGALMI A D O T T S A G O K Az idegenforgalmi adottsdgok fogalma aid vonhatok a kortiye-zetnek azon termiszeti, gazdasdgi, tdrsadalmi es tudati tinye-z6i, amelyek a potencidlis idegenforgalmi alanyok, a turistak fele vonzo tenyezokent jelentkezhetnek, amennyiben az adott kornyezetben ezek idegenforgalmi hasznositdsra a turizmus le-bonyolitdsdhoz szukseges letesitmenyek celtudatos fejlesztesi tevekenyseg sordn megvaldsulnak. Az idegenforgalmi adottsagok koren belul az alabbi megkulonboztetest tehetjiik:

    termeszeti adottsdgok f61 draizi fekves eghajlat

    felszin folyovizek, tengerek, tavak adottsagai allat- es novenyvilag

    gyogy- es termalvizek

    egyeb kiildnleges termeszeti alakulatok es jelensegek adottsagai

    gazdasdgi adottsdgok mezogazdasagi ipari es kozlekedesi, kereskedelmi

    torteneti, muveszettbrteneti emlekek

    egyeb adottsdgok, mint az adott kornyezet tarsadalmi, politi-kai, tudati viszonyainak sajatos megjelenesevel kapcsolatos adottsagok

    tarsadalmi berendezkedettseg, kulturalis elet adottsagai, folklor, etkezesi, szorakozasi szokasok, fogadoteruleten elo emberek eletformaja, szokasai, egymashoz es a

    turizmushoz valo viszonyuk es hasonlo jellegu egyeb adottsagok.

    A fentiekbol megallapithato, hogy amellett, hogy az idegenfor-galmi adottsagok kore rendkiviil szeles es sokretii, alapvetoen kit fo kategoridra bonthato, egyreszt magara a termeszeti foldrajzi adottsdgokra, masr^szt olyanokra, amelyeket az ember, a tdrsa-dalom hozott letre, s ezek tbbbnyire tortenelmileg alakultak ki. Az utobbiak sa/atossaga abban jelentkezik, hogy letrehozasukat, kialakitasukat, megjelenesuket nem az idegenforgalom motivalta vagy motivalja, hanem a fogadoteriilet adott torteneti szakasza-

    MEGJEGYZESEK

  • 8

    nak meghatarozott anyagi, tarsadalmi, politikai sziiksegszeruse-geibol, koriilmenyei kovetkezteben, annak hatasara jottek letre, illetve keletkeztek. Ezek egyben idegenforgalmi vonzastenyezo-kent is jelentkeznek, es a turizmus szempontjdbdl adottak.

    11.1.1 Termeszeti adottsagok ] Az idegenforgalmi fogadoteriilet vonzastenyezoinek koreben egy-re jelentosebb helyet fogalmak el a termeszeti adottsagok. A mo-dern turizmus motivacioi kozott eloterbe keriiltek a civiiizacios artalmaktol mentes, az emberi f izikum es pszichikum regenerala-sara alkalmas kedvezo termeszeti kornyezeti tenyezok.

    Korunk idegenforgalmanak egyik fo vonasa, hogy az urbanizacios kornyezetben elo ; a munkamegosztas magas fokanak szferajaban dolgozo es a termeszettol nagymertekben elszakadt kornyezetben a mindcnnapi stressz-hatasoknak kitett ember visszavagyik az ^erintetlen" termeszeti kornyezetbe.

    Mikozben az ember termeszetatalakito tevekenysege soran meg-valtoztatja sajat kornyezetet, millios varosokat, tobb ezres lakote-lepeket epit, a tudomany es technika legfrissebb eredmenyei kap-csan a termeles folyamataban automatizal, a kozlekedesben a to-rn egesseg es a gyorsasag soha nem remelt szintjet eri el, napi elet-ritmusat az idc,. a technika es egyeb korulmenyek tenyezoinek szoros es szigoru rendje szabja meg, egyre inkabb nosztalgiaf erez a termeszettel vald kozvetlen kapcsolat irant.

    A termeszettel valo kozvetlen kapcsolat irdnti tbrekvis a tu-rizmus is a fogaddletesitmenyek uj formakbret teremtette meg. (PL a kempingezes cs karavankocsizas, az udulofaivak, a bungalow-telepek halozata, a masodik lakasos turizmus stb.)

    A termeszeti kornyezet szerepenek fontossaga mellett azonban hangsulyozni kell, hogy a termiszeti tenyezdk bnmagukban meg nem teszik lehetovi az idegenforgalmi folyamatot. Kedvezo ko-rulmenyeket, lehetosegeket szolgaltatnak arra, hogy az ember al-tal alkotott adottsagokkal egyiittesen a celtudatos idegenforgalmi fejlesztesi tevekenyseg az idegenforgalmi fogadokepesseget meg-tcremtse. A kornyezet termeszeti adottsagai es az idegenforgalom iebonyolitasahoz sziikseges egyeb feltetelek kozott rendkiviil szo-ros osszefugges, sot kolcsonhatas van.

    Igaz ugyan, hogy a modern kor embere az urbanizacio, a civilizacio artalmaitoi, a stresszhatasoktol valo szabadulas iranti torekveseben a termeszeti kornyezetben a nyugalmat, kikapcsoiodast biztosito leheto-segeket keresi, de ugyanakkor megkivanja, hogy az erintetlen'/ terme-szetben, a termeszettel valo kozvetlen kapcsolat soran tartozkodasanak egeszsegugyi, kenyelmi es ellatasi feltetelei biztositottak legyenek. A turista ilyen szempontbol nem szivesen kerul kedvezotlenebb koriil-menyek koze, mint otthon. Masreszt az iidules, az emberei szen^ezet regeneralasihoz szukseges pihenes, egyre inkabb uralkodo formaja\^a az ligvnevezett aktiv pihenes valik, amelynek kedvezo keretit ugyan a

    MEGJEGYZE

  • 9

    termeszeti adottsagok nyujtjak elsodlegesen, de konkret tartalmat az ember altal letrehozott lehetosegek teremtik mag.

    A f p r m P ^ Z P t l ^Hnt+SACmk t p n V P 7 n i i p l p n t o c C7Prpnof hHlfonal' Vo * - - c f ~ " J i t *

    turizmust kibocsato teruleteket illetoen is. A kovetkezokben eiso-sorban az idegenforgalmat fogado, vagy ilyen szempontbol po-tencialisan szamitasba veheto kornyezet lehetseges adottsagaira, az adottsagok kolcsonhatasaira, idegenforgalmi ertekel^sukre te-riink k i . A foldrajzi fekvis az idegenforgalmi fogadohely termeszeti adottsagainak egyik alap veto tenyezoje, eleme. Lenyegeben vala-mely foldrajzi teriilet terbeli viszonyat, kapcsolatat fejezi a koze-lebbi es tavolabbi kornyezetehez.

    A foldrajzi fekves egyik lenyeges eleme a tdvolsdgi tenyezo, amely az idegenforgalmi fogadoteriilet megkozeliteset illetoen meghatarozo. Ezek koze az adottsagok koze tartozik valamely foldrajzi teriilet tavolsaga a gazdasagilag, tarsadalmilag fejlett helysegekhez, korzetekhez, varosokhoz, a jelentos idegenforgal-mat kibocsato orszagokhoz. Jelentoseget a helyvaltoztatassal, a megkozelitessel kapcsolatos koltsigek, az utazasra forditando ido es az ezzel kapcsolatos fdradtsdg tenyezoi szabjak meg. Az adott fogadoteriilet kedvezo foldrajzi fekvesekent ertekelheto, ha gyor-san es kenyelmesen kozelitheto meg, ha az idegenforgalmi aram-las fo iranyaba esik vagy centralisan helyezkedik el, ugy, hogy a szomszed...