Hivatali has znalatra!

OKTATASKUTATO INTEZET

pszrCHOLOGIAI VIZSGALATOK EREDMENYEI

ORVOS. FOGORVOS Its GYOGYSZERESZ

HALLGA'I'OKNAL

(A pszicho16giai palyaalkalmassagi vizsgalatok soran

kapott eredmenyek alapjan)

Kidolgozta: dr.. Benson Katalin

SOTE· Kepzeskutat6,Oktatastechno16giai esDokumentaci6s Kozp.qnt

1985. majus

KeszUlt az Oktataskutat6 Intezet soksZQt'osit6 Uzemeben..Peldanyszam: 69$

TAR'1'ALOM

BEVE Z:B.-: TE S d!!~0"""'jil<ll4l<lllS,.It"."<ll<1>I»""!l!Itil>.,';'$IIli'S"!I("''''6li1l.l!li>'''il•••ilSlill4it''•• ''.e<i>"'••••e.tI>••••Ilfl>lII.<lIIIl • .,,,.,,,, .

P .. paJy.aalkalmassagi vizsgalatok kel'desei .."......"",un".u""'''U''.''il''U.t'''U",,"

3

3

9

9

:11

1.4

minta leirasa

'V izsgalatok

MonSZEREK

A vizsgalati

A reszletes

EREDMEJ\.lYEK

~ ]s'IJI~teszt "'$...$~"' ...~... ile••$q~ .. eli>.,fl>... o......41 .....$~ ....$.".."' ••~~ s ~.o .

",4,. Brenge1m.ann-szemelyisegvizsgalat eredm.r:nyei .90."""UU 4i>U

A Taylor-vizsgaJa,t eredmenyei U,,~jilUU~U.......fh ":llI''''u'''''u .....u ..~.,..g u.eu''n

Az kerdoiv eredm ooyei fl ......fI •• "''''<!I§{O'''tI'•• '''e (lt <i'~O'''....<I'''''''' lt'''IIll!>''''li'''' .. '''!!I!.,.. tH••'''"

A teszt eredmenyei §<l><ll<l'.I"!J't'&<IJ ..e .. " •••"'..ClliIllIfI ""' .."'•••llI ~ .. "'''' <!'''IIC1 ll' .....

Intelligenciavizsgalati eredmenyek ..4IIe .,u" .,...,""' olI ..u;;uu.. ..., .." OU'l'l"'••

A kreativitasteszt eredmenyei .."'.. G "e.. <11> ., " "''''., ''' ''' .,,,

A kepessegfeltaro vizsgalatok" eredmenyei· "' "" 4> 4'4'''' " ...,.,..,

23

23

25

31

34

37

40

44

51

55

59

IRODALOM 63

BEVEZETES

"A p~J:i·aal~u~ma..?s6.§ vizsgaJatok kerdesei

,A felveteli eljaras elsodleges celjC4 hogy kivalasszak a tovabb­

iaJe)ulasra leginkabb megfelelo tanu16kat, ezeket a kovetelrnenyeket a

felkes eg9 tehetseg~ ratermettseg es magata.rtas fogalmaval hataroz....

hatjuk meg" Amikor az orvosi palyara va16 alkalmassag kard~se+t tesz-

szUk _targyava, tarsadalmi elvarast teljesitUnk. A felkeszUlt-

seg 'as a tehetseg viszonylag pontosan meghatarozhat6 a tantargyi

vizsgakkal, de a ratermetts e.g as a magatartas tnegitelese, .... ktilonosen

prognosztikus igennyel -l! uj modszerek kialakitasat es felhasznaJasat

zi szUks e/§ llyen nlodszer a felveteli eljaras mellett a pszi-

chol6giai alkalmazas~

palyaalkalmassag fogalmanak meghatarozasanalR6kusfalvYfI

P"lt es Csirszk~ (1969 €IS 1.969) velemenyebol indulhatunk kill mely

szerint a palyaalkalmassag a bevalas feltetele.. A meghataroz'ott palya­

ra va.l6 alkalmassag pedig azt jelenti, hogy a szemely potenciaHsan.

a .munkafeladatok ellatasara (VcHgyesy, P., 1974)..

Cairs (1966) ket terUletet kUlonit el az alkalmassag fo-. .

galom koreben ll az aktualis alkalmassagot es a p'rediktiv (elorESjelzo)

alkalmassagot, azonban az aktualis alkalmassag megallapitasat len~.re....

gesen rnegbizhatobbnak tartja a pszicho16giai m6dszerekkel mint a pre­

dlktiv alkaL'TIassage~ Szilagyi, IZep (1979) velemenye alapjan megsem'I

elegedhetUnk az orvostanhaUgat6k aktualisalkalmassagvizsgalata-

hanem ki kell boviteni a prediktiv alkalmassag vizsgalat megalla-'

pitasat segito m6dszereKe~

.A vizsgalatok elemzeseinek saran kUlonbseget kell tenni a kep­

zes}'e val6 alkaln1assa.g~ illetv6 a palyara valo alkalmassag,' valarnint

az azon valO' kozott (R6kusfalVY, Pe~ 1973) ..

3

A. nemzetkozi irodalomban a huszasevekben megjelent' az n

gondolatt) hogy a fejlodesnek kUlonosen a. kepessegek es az erclE:!klO-

des fejlodes k egy bizonyos szintet a1 ken ern!:! hogy a palyava-

lasztas tUlajdonkeppen megtorterijen (Spranger;\! E" ll 1924". BUchler,

Ch., 1928)",

A palyavalasztasi elm eletben a fejlodesi elvei tulajdonkeppen

L1inzbe:rg, E", e.s munkatarsai integraltak (1951). majd :munkassaguk

nyoITHin a kialakul~ elveket Super ll D., 195.2 e's 1963) dolgozta. ki.

Megtorik a hivatasvalasztas 'statikus fogalom hasznalatata hatvanas

evekben hivatasfejleszh§s fogalom lepe16terbe (Jordan~ J" B"ll 1968)0

A szemelyiseg lEHektani alven alapu16 paJyalelektani iskolak egyre dif.....

. ferencialtabban alkalmazza,k az elefuf szemlelet rendszeret _(Jadov, V~A,

1.969, GurevicsllK<IIMl'1! 1971)"

A hazal paJyalelektani kutatasokaz utobbi 15 eVben igen je­

lantos eredmenyeket mutattak fel apalyavalasztasi folyamatok e1emze­

sa es a. hazal palyclelektaniszempontrendszer kialakitasa terUleten

(R6kusfa.1vYI! :1969-e8 palyEdelektani ertelmezesU szemelyisegn1odeU-

je,l'Volgyesy, 1974 modellje) ..

....L\z alkalmassagvizsgalati rendszerek kidolgozasanak tobbfele

valtozata jott letre~ legfontoscl.bbak az elorejelz6 ervenyesseg es

egyictejU ervenyesseg, modaUjel (Simon~ p",~ :1974., Klein il 5 .. ,\977)"

A hatvanas evek vegetol kezdve egyre intenzivebben es tobb

terUleten folynak kiserletek felsofoku vegzettseget igenylo palyak pszi­

cho16gia.i jenegzetessegeinek feltarasa celjabolfj elsosorban a felveteli

rendszerbe beepitheto alkalmassag,l iUetve kepesseg-vizsgalatok kimun....

kalasa celjab6L

A kutatast nagymerh~kben elosegitette a kUlonbozo felsooktata­

S1 intezrnenyekben, hogy a palyaalkalmassag felvetelibe iUeszkedo

komplex feItarasa~ temagondozasa4 a szocialista orszagok oktatasi mi­

nisztereinek 1972-es pragai ertekezlete hazankra bizt~

-Az of'voskepzes terUleh§n meg jovaJ. a tobbi felsooktatasi iritez­

meny kutatasai eloH vizsgalatokat vegezteke A budapesH Senlmehveis

Orvostudomanyi Egyetem jogelodjen a Pazmany Pete,r Tudomanyegye....

tern Orvostudomanyi Karan mar 1937-ben reszletes pszichologiai vizs...

galaton vettek reszt az I.. eves hallgat6k (Molnar, v.. , 1978) '"

4

Ulrich orvosi tulajdonsaglistaja alapjan kezdtE~k meg az orvos­

tanhaUg,a.t6k pszicho16gieJ vizsgalatat a szegedi Orvostuctorntinyi Egye­

-ternen (Gereb, Gy... T6th~ 1967~~ Kiszeli, Gy/l' V\Tagner, Ae» 19 )$

:197:1 es 1972...berl e telnakorben harom tUdor:nanyos illest is rendezt;k.

v alf.:unint a munka eredmenyerol irasbar"l is beszarnoltak (Szilard!! J$!!

Wargha, M .. , Wagner~ A"!1 .1973, Wa.gner~ A.II 1973). valamint a mar. fe1­

\"ett orvostanhaUgat6k osszehasonHt6 pszicho16giai vizsga.latait is e lve­

geztek ('I'emesvary» B_~ 1'-JagYfl E.J Nagy. M .. ~ 1971).

A ratermettsegre fo'kent az intelligencia strukturajab61 kovetkeztetnekt

azonban nem hanyagoljak, el a szemelyiseg egeszenek szerepet sem"

B'"'ogorvostanhallgat6knal mar 1967- 6to. vegeztek vizsgalatokat a manua­

litas mUszeres mereseveIIl es a vizsgalati el"'edn1enyeket osszehasonli­

tottak .a gyakorlati oktat6i megite!t§ssel (Ger.eb~ Gy., Toth. K... 1967;

-'I'6th~ K"l1 Ge:n§.b, Gy.. , 1968 )",\;

A Peesl Orvostudomanyi Egyetemen a manualitas vizsgalata

meUett inteUigencia vizsgalatokat es a szemelyiseg megismereset cel­

z6 vizsgalatokat vegeztek (Szabo, 19~ 1979) ..

A fe'1f:30rolt kutatasok eredmenyeibol levonhat6 kovetkeztetes az,

hogy az egyetemi kepze~re val6 alkalmas~ag a felsofoku tanulmanyok

sikeres elvegzes et kivanja. meg a jeH::HttoL IVIivel a kepzes a palyavi­

telre jogosi~ ezert azegyetemi tanulmanyokra valo alkBJ.massag r<?6Ze

a palyaalka1massagnak~azonban az egyetemi kepzesre va16 alkalmas­

sag lehetoseget jelent a palyaalkalmassag kialakulasahoz a kepzesi

idoben (Szilagyi, K .. , 1980)...

A SemmehN"eis Orvostudomanyi Egyetemen a rendszerezett estervszerU palyaalkalmassagi vizsgalatok 1973-ban kezdodtek. A vizs­

gaJatok celja a kivaJasztast segito, a felveteH vizsg~t kiegeszito elj6­

1"a80k kere2,ese. valamint a bevalast prognosztiza16 palyaal~almas­

sag megallapitasara torekvo koncepci6 kialakitasa volt (Szilagyi, K",

1979 )"

A vizsgalat celjo. egyreszt adatgyUjtes, illetve a kUlonbozQ

modszerek klp:r6baJasa, bemerese volt, masreszt koveteses vizsga­

latokat is vegeztek.. Eza.ltaJ mod nyilt a pszicho16giai vizsgalati ered­

menyek e.s a kepzesi szintek kozotti osszehasonlit6 elemzesre is"

5

A felsofoku tanulasra: valo alkalmassagmegitelE~sekerdesebeni

a kUlonbozo orszagok terUleten kUlonbozQ eljarasokat tapasztalunk'J'

Ez fokent a kUlonbozQ iskolarendszerekb61 adodlko Igy a pszichologiai

alkalmassagi vizsgalatok beilles'ztese a felveteli eljarasba a kUlonb02Q

iskolarendszerek fUggvenye, a modszerek atvetele csak kello kritika.­

val mehet vegbe. es inkabb csak az egyes vizsgalati m6dszerekre

korlatozodhat.

A kUlonbozQ felveteli eljarasok es iskolarendszerek kozUl mag­

is figyelembe veendo m6dsz'erekkel es hossza.bb kiserleti multtal ren­

delkeznek az USA Ausztrali~ Anglil4 Lengyelorszag as a Ne:met De­

mokratikus Koztarsasag.. Az USA egyetemein as Ausztraliaban az or­

vostanhallgat6k alkalmassagaval,ll szemelyisegUkkel. a szemelyiseg esa. tanulmanyi In6dszerek es eredmenyek kapcsolataval foglalkoznak

sokoldaluan.

Pszichometrikus teszteket, szemelyisegvizsgalati kerdoiveket

vegeznekl! korrelaci6ba hozva a szemelyiseg tipusokat es a tanulasi

eredmenyeket (Stanton, B",# 1979; Burstein, AG.., Loucks, J.. S .. ~ Kabos;

J.E., 1.979; Lipton, A, Huxhame GOlIJo - Hamilton" D .., 1975) ..

Vizsgalatokat vegeznek a korai szakosodast valaszt6 es nem

valaszt6 orvostanhallgat6k szemelyisegvizsgalati eredmenyeinek ossze­

hasonlitasa alapjan (Walter, G6i>D.. , 1982), valamint a szemelyiseg fak­

torok terUleten, hogy azok mennyire befolyasoljak az orvostanhallga­

t6k tanubnanyi eredmenyeit (HabfoH, S ..E .., .Anson, 0., Antonovsky, A,

'1982 ) ..

A szorongasi szint mint fontos szemelyiseg' tenyezo orvostan­

ha11gat6knal nemcsa.k az US,A es Ausztralia, hanem mas orszagak te­

rUleten is fontas kutatasi kerdes, igy Angliaban is kiterjedt kutataso­

kat folyta.tnak e temakorben (Eysenck, H ..J .. , es Eysenck, S ..B .. , 1968) ..

Az NDK-ban a felsofoku tanulrnanyokra val6 alkalmassag kuta­

tasai az ertelmisegive valas kutatasok t"emakoreben folynak, a, szocia­

Usta orszagok osszehasonlit6 vizsgalatai kerebeben (Del"i, Mne.. , 1980) ..

Lengyelorszagban a felsofoku tanulrnanyokra. val6 alkalmassag

tabb tenyezos rendszeret kivanjak kidolgoznip ahol az altalanos ertel­

mi kepessegek es a szemelyiseg jegyek ertekelese tobbszoros reg­

resszi6s egyenletek segitsegevel az erettsegi vizsgaval e.s a felveteli

6

vizsga eredmenyevel egyUttarlna a jelentkez6 tovabbtanulasra val6 al­

kalmassa.ganakaltalanos ertekeleset..

A kUlonbo~o iSkolC;\ as kep~esi re;ndszerek kUlonbozosege foly­

tan a magyarorsz~~i:jelsooktatasraval6 alk~assag megallapitasara

vonatkozo ""kutatas-ok'es kiserletek csak vizsgalati m.jdszerek ",adapta­

lasClt as nero az egesz kutatasi metodikaatvetele alapjan kepeshasz.

nosltani a 'kUlfoldi eredmenyoket, azonban ismeretUk. segitseget nyUjt a" ,

hazai metodikakialakitasahoz.,

. A Semmelweis Or'VOfStuQomanyi",Egyeteroen a Kepzesk,utat6 as

Oktatastechno16giai Csopp'rtban .197.g....ben kezdtek meg a. pszichol6giai

alkalmas,sagvizsgalatok.temakutatasat.

'~ vizsgalatokceljaolyan m6dszerek kialakitcisa,. melyek megfelelo~k

a felsofoku tan.ulmanyokra valo alkalmas,sag meg6Uapitasara.· \I~lamlnt

olyan modszerek kivalasztasa, 'a,melyekalkabnasak a szakagaknak' me$-" '"._~~ ;,,-,. ~., --- ,.~._~-" _.. ' " ~ -.". --,- .,.-- ~," -.." .' , - .. ,--..~ ..,~ " .

falalo alkalmassagi vizsgalatok. celjaraa ;palyakovetelmenyek figyelem..

,beveteleszenlporitjab61, A oQ,gyszamu vizsgalati ~zemely miatt a viz$~

galatok kivalasztas6.nal alapveto srtempon~ hogy azok csoportosanv~

gezhetoekll. "as sz6mit6gepes k.lertekelesu~el!jk:almasaklegyenek.va1~

mint' hogy objektivan ertekelheto vizsgalatokat valasszunk kL

A vizsgalatok kivalasztasanal arra torekedtUnk, hogy az orvo-,

si, fogC):rvos! as gyogyszereszi palya kepessegfedezetenek meresere l;l..,l,..

kalma.sak legyenek.

Vi:zsgalataink Slapjan ~ra ,a kerdestte kivantuni< valaszt kaphi,

hogy az 'orvosi, fogoJ:"vosi es gyogyszeresz! palya milyen kepesseg-,

szintet igenyel, mllyen kepessegstruktUl"a es mllyen szintU kepessegek

optimalisak a palyak mUveh?sehez.

'A szemely szamara nem mindegy, hogyrendelkezik-e bi~onyos kepes.... \

segekkel vagy sem, mart ez bE!!folyasolja a tnunka vegze~e ,'soran ereg.J

menyeii:. Az e1E~rt eredmenyek Viszont erosen vissz;ahatne;<:. onertekele-

"sUkre as a szemelyiseg tovabbi alakulasara. Ezert a kepesseget a

szemely esete-ben fontosnak kell tekintenL A szemelyiseget a kepes­

'segek hatarozzak lTIeg Rubinstein, SZeL.. (1974) velemen~ alapjane

A kepessegek megiteVase; megismerese megrTIutatja azegyeni

kUlonbsegeket, igy az egyes enlberek jobban megismerhetok as jelle....

mezhetok.. A kepessegek fejlodesUkben filogenetikusan €os' pntogeneti-

7

kusan meghatarozottak. tevekenysegekhez kototten alakulnak k1 as

szemelyes jelleggel rendelkeznek, igy a szemelyisegre jellemzoek.

A kepessegek es a sze.lnelyiseg szoros kapcsolata !nellett

igen h§.nyeges a szemely motivaci6s stX'uktUraja, ugyanis a kepesse­

gek ki sam fejloC:hetnek a motivaci6 nelkUl, ezen kivUl azt is figye­

lembe kell venni, hogy a kepessegek is hatnak a motivaciora (nega­

tivan, de _pozitivan is).

A kepess~gek tehat .meghata~oz6~;:es a szemelyisegre jellem­

zoek, de a kepessegek es a tt:djesitmeny viszonya (esetUnkben a pa--,.- ,.,... -,...,~, ...: ~C' ~_"~"_'__ ' __ ' __ " ". __"~

·lyara valo alkalmassag es a ptilyan vale bevalas) nagymertE§kben

fUgg a szemelyiseg mas tulajdonsagait61 is.

A problema bonyolult osszefUggesei miatt nem vizsgalhat6ak

ona1l6an a kepessegek .vagy a szemEHyisegjegyek~ hanem a kerdest

teljes komplexitasabari ke11 megkozeliten4°' Ezert vizsgalataink terveze­

sa saran a szemoelyiseg - az intellektualis funkciok es a motivaci6s ....

ertek struktUra oldalarol is meg kellett kozeliteni a kerdest;· Vizsg61a­

t~nkat mindezen szempontokra kiterjedoen kellett terveznUnk.

8

MonSZEREK

Vizsgalati tn6dszerek

'A vizsgalatokat 1 357 fovel vegeztUk al (a vizsgalati szemelyek

megoszlasat az 1~ tablazaton, szemlaltetj'Uk).

AzAOK-n as a' FOK-on minden bemutatasra. kerUlo vizsgalatot elva­

geztUnk. a. GYOK-oncsak a kerdoives szemelyisagvizsga.latoka~as

a munkaertE~k orientaci6s vizsgalatot vegeztUk el (a G YOK-os hallga­

tOk pszicho16giai alkaJmassagvizsgalati metodikaja .nines kialakitva, il"o­

dalm! adatokkal sem rendelkezUnk a k~rdesre. vonatkaz6an9 ezert a

pszicho16giai vizsgalatokat fokozatosan vezetjUk be, evente egy-~gy

tj;jabb elj6r~st kiprobalva, elcazar ot, majd ket vizsgalatot. vegeztUnk).

A vlzsgalatokat csoportosan, vegez ..uk, az L 'es V. eveseknel.

velarnint a IlL eveseknel onkentes jelentkezesalapjan valogatva a

v.sz-eket, a 0 eveseknel pedig az osz1 mezogazdasagi taborban a

felvettek kareben.

Az elvegzett pszicho16giai vizsgalatok a kovetkezoek v oltak.., I

Kerdoives szemelyise.€,vizsgalatok:

FPI-fele szemelyisegvlzsga16 kerdoiv,

Brengelmann-fele ext~overzi6 .... introverzio - rigiditas kerdoiv,

'I'aylor"';'fele . rnanifeszt szorongasi skala,

Empatia kerdoiv.

Ertekorientaci6 vizsgalaiea palyamotivaci6k feltaraoa:

Super-fele ertekbrientaci6s tes zt,

Szocio16giai vizsg~lat pa.lyamotivaci6t feltaro kerdeseL

9

Intelligencia vizsgalatok - kepessegfeltaro vizsg~atoJs:

Eysenck-fele intelligencia vizsgalat 5/0. sorozat,

. IS/].' IlL fogalomana16gia vizsgalat,

1ST IV. absztrakt gazda.lkodas vizsgalo.tD

B enton-fele em1E.?kezetvizsgalat,

Bondon-fEHo figyelem vizsgalat"

A kreativitas vizsgalata:

Szoka.tlan hasznalati teszt es Tavoli asszociaci6- teszt alkalman­

kent! egyUttes hasznalataval. egyes esetekben az egyes teszt

alkalmazasav:aL.

Specialis kepessesek vizsgaJata:

Me Querrie teszt alkalmazasa a szemmertek, ket es haromdi­

menzios h~relkepzeles vizsgalatara, Flangen-fele latas-kezmoz-

,'gaskoordinacios vizsg6.la!.

A szoeialis hatter. a vizsgalt mintara jellemzo szoc:~ologiaj vizs­

galatok m6c:tszerei:

Az 1982.. as 1983. evekben vizsgaltaknal 'egy un, ADATLAJ?-ot

toltettUnk ki, melyet az egyetemi tanu16esoportok kialakitasahoz hasz­

naltunk fel abbo1 a calbo!, hogy korUlbelUl azonos osszetetelU as har-. ".- -~

monikus csoportokat hozzunk 1E~tre. Az :ADATLAP adatal e mellett a

vizsgaIt szemelyek szociaUs hatterat is jellemeztE~k, igy a pszicholo-:­

giai vizsgalatokkal egyuttertelmezhetok, segitsegUkkel megismerhetoek

.8Z egyes v.sz.";'ek, de az egyes karok, eVfolyamok jellemzQ szocialis

hatteradatai . is.

A legfontosabb figyelembeveheto 8zempontok a kor, a szUlok-, ,

foglalkozas~ a lak6hely, kollegista vagy otthonlako-e, tanulmanyi

eredmenyek a kozepiskolaban, erdeklodes iranya, KIS2-ben vegzett

munka, lakashelyzet, szocia!is helyze{. - voltak.·

L\ c-'7.oeiaHs hatter adatal es apszicho16giai vizsgalatok ered­

menyei kozotti kapcsolatokat az egyen helyzetenek jobb megismerese

cEHjab61 variancia analizis segitsegevel tudjuk elemezni, a fontosnak

itelt szempontokat egyenkent minden pszicho16giai vizsgalati faktorral

osszehas onlithathatunk.

Ez ideig a fontosnak iteU szocio16J;~iai adatok es az FPI, Empatia ker-

10

idoiv, as a Supe~-fele erh~korientaci6s: vizsgalat egyes faktorai kozotti

osszefUggeseket hasonlitottuk ossze variancia analizis segitsegeveL

A palya motivaci6k feltarasat az ~980 es 1981-ben vegzett

Vizsgalatokkal parhuzamosan kitoltetett ~eszletes Szocio16giai Kerdoiv­

vel vegeztUk, a kerdoiv kerdesei az ADA'I'LAP adat::ut reszletesebben

tartak .felt ezen kivUl a palyavalasztasmotivumait, a dontes okait, a

palyara keszUles modjait feltaro kerdeseket is tartalmaztako Az elem­

zesbe vont 300 fo adatai 6: teljes mintara jellemzonek fogadhatoak et.

mivel a ketfele kerdoiv s zociologiai actatai kozottnem talaltunk lenye-t ". .

ges eltereseket, igy feltehetoen "a palyamotivaci6skerdesekre adott

valaszok is a teljes vizsgalt mintara jellemzoek.

A szociologiai vizsgalatokadatai" j61 kiegeszitik a pszicho16gia,i.

vizsgalat6k OOatait.·

A legjellernzobb szocio16giaiactatokat kozoljUk, a pszichologiai

vizsgalatok kozUl a ·leglenyegesebbeket reszletesen bemutatjuk: igya

szemelyisegvizsgalatok. az· ertekorientaci6s "vizsgalat, az inteUigencia­

vizsgalat as a kreativitas" vizsgalatok eredmenyeit. A tobbivizsgalat

eredmenyeit osszevontan mutatjuk be. '"

A vizsgalt mintaleirasa

Az ADATLA:p...ok segitsegevel vizsg6.1t minta..

Az egyetemi Gsoportok kialakitasahoz. ~kalmazott ADATLAP-ok

, alapjan ismertetjUk m~g a pszicho16giai vizsgalatokban resztvev6k jel­

lernzQ szocio16gial adatait

Az ADATLAP-ot az 1982.. es 1983. evekben is kitoltettUk. igy

a vizsgalt minta ket harmad reszero!. reszletes" adatokat nyertUnk.

Az 1981-ben vizsgaltaknal reszletes szociologiai feIm.erest is vegez­

tUnk,mely a palyarnotivaci6k vizsgalatara is kiterjed-I:.

A vizsgalt mintaf tehat a ket szocio16giai vizsgalat eredmenyeinek se­

gitsegevel tUdjuk jellemezni.

Az ADA'1'LAP-ok alapjan az AOK hallgatOinak jellemzQ adatait

tablazaton s zemleltetjUk, a ket kUlonbozQ evben az adatok jellemzoi hem

mutattak kUlonosen lenyegeseltereseket. lathatjuk azonban a lanyok

tendencia szerinti szamaranyanak evenkenti emelkedeset, az orvos,

11

gyogyszeresz as az egye,b erte~isegi. szUlok gyerekei szamaranyanak,

emelkedeset, amunkas, TSZ-tag szU161<:gyermekei szamaranyanak a, .

stagnalasat. FeltUno, hogy a csalad an.yag~ viszonyaitaz 1983. aVben

Vizsgaltp.k altalaban rosszabbnak italik meg, mint a megelozO' evben

vlzsga.ltak.

A tobbi kerd esre adott valaszok nem. ternek al h§.nyegesen

egymast6L

A ,FOK v.sz." einek j~llemzo szocio16giai adatai nem tarnek el

lenye,gesen az AOK osooa.toktol (ezer't es a kiss zamu mintamiatt

adataikat nem 'kozoljUk tablazatban csak a lenyeges jellemzoket mutat­

juk be sZQveges formaban);

KUlonbseget csak az alabbi adatoknaI tapasztalunk (50 as 63

fo). A flu - lany al'any mas (fiu29,6 %. lany 68,5 %).Tobben jelentkeztek videki' varosbol az egyeteml"e (24,1 %). Magasabb,

a nemegeszsegUgyben dolgozo szUlok szama (68,5 %). Magasabb az

orvos-gyagyszeresz apak szama (18,5 %), as az egyeb ertebnisegi

anyak szama. A csaIad jovedelmi, viszonyait tobben minositik kozepes­

oak (59,3%), ezzel egyUtt kevesebben jonak f27,8 %).Tobben dol­

goztak felveteHlk elott (egaszsegUgyben 42,6 0/0, egyeb helyen 5,6 0/0).Ezzel osszefUggesben kevesebbet vettek fel az egyetemre az erettsegi

eveben (50,0 %) es tobben dolgoztak egy, ket sot harom evet a felve-.'

veteH elott. Magasabb azoknak e. szam~ akik harom, i11etve nagy alka­

lommal jelentkeztek ugyanerre a karra.

Kevesebb azok szama, akik a KIS2-ben vezeto testUleti tagak

voltak (3,7 %), ezzel egyUttviszont magasabb a szama az alapszervi

vezetosegi tagoknak (35,2 %), viszont' 24.1 %-nak nem is volt KISZ

megb izatcisa.

AltaJ.aban termeszettudolnanyos erdeklodesUek. se'hki nem vala-.

szolta., hogy a termeszettudomany erdeklodesi koreben elsa lenne" vi­

szont soken valaszoltak, hogy a sport az elsa szamukra (25,.9 ~Io).

A GYOK v.sz..-einek szociol6'giai adatai lenyeges elteresek'et.

mutatnak a ket masik karhoz, igy ezeket tablazatosan szemleltetjUk (a

vizsgalt minta szama is magas, ezert is erdemes reszletesen megismer­

ni az adataikat) ..

12

A fiu .... lany arany a legrosszabb a vizsgalt harom karon, bar

1983-ban a fiuk szamaranyanak kismertekU eme1kedese tapasztalhat6.

A videki ha11gat6k W'anya is magas (ez abbo1 ad6dik, hogy az orszag­

ban csak BUdapesten es Szegeden kept~'znek gyOgyszereszeket).

Alacsonyabb naluk az orvos-gyagyszeresz fjzwok aranya es

az egyeb ertelmisegi anyak aranya.

~_~~_~legyUtt magasabb a munkas as termelesiranyit6 szwok szama.

KUlonbseg mutatkozik a te~tvarek eseteben Is, lenyegesen tobb G'YO~­

as v.sz,,-nek van testvere, mint a ma-slk ket kar v.sz.-einek..

Lenyegesen rosszabbnak itelik meg csaladjuk jovedelmi viszo­

nyait a GYOK-os hallgat6k, ezzel egyUtt lenyegesen kevesebben tud­

nak kWon szobat iganybe venni a tanulashoz, mint a masik ke-t karon;;

'l'obb azoknak aszama, akit az erettsegi eveben felvettek az egye­

temre. A KISZ munka kerdesre adott valaszoknal is lenyeges kUlonb­

seget kaptunk. Sokkal kevesebb a GYOK.-osok kozott a KISZ vezeto,

vagy alapszervi vezetosegi tagok szama, ezzel egyUtt magas azok

szama, . akiknek nem volt KISZ megbizatasa, es azoke. akik nem vol­

tak KlSZ tagok. A magasabb szamu videkenlako hallgat6 ez okbol

magasabb s zamb an ker kollegiumi elhelye.e;est, mint a masik ket karon.

Danto kUlonbsegeket nero tapasztalunk az erdeklodesi kor terU­

leten, - a tarsadalomtudomanyok 'iranti erdeklodes kisse alacsonyabb

naluk esa sport irant is kevesebben erdeklodnek mint a masik ket

karon.

Az ADATLAP-ok -alapjan a pszichol6gial yizsgalatban resztve­

v61< egyeni es csoportjellemzoit ismerhetjUk meg. ezaltal a vizsgalt

mintar61 reszletes informaci6kat nyerUnk.. A ket vizsga1at adata.i j61

kiegeszitik egymast.

13

1. tablazat

AOK == Altalanos Orvosfudomanyi KarG·YOK. = Gyogyszeresztudomanyi KarFOK = Fogorvostudomanyi Kar

EVfolyam :Ltv AOK

v. ev 1980 112

L ev 1980 100

L ev 1981. 90

o. ev 1981 184

o. ev 1982 282

o. ev 1983 ~Ob

IlL ev/nyomonko- 1984 100vetese

1134 fo

FOK

53

63

...

116 fo

GYOK

106

91 .

197 fo

bsszesen: 1 447 fa

A reszletes s zocio16giai v!zsgalat arapian a mintara jelIemzQ adatok

A vizsgalat eredmenyei igen sokretUek, itt csak azokat a jellem­

zoket ismertetjUk, amely:ek kiegeszitik az ADATLAP segitsegevel elem­

zeft minta jellemzoit, kUlonosen a palyavalasztas motivumait tartahnaz6

valaszokat, a palyara k~szU1es idejet es a felkeszWes mOdjal, vala~

mint az egyetemre val6 felvetel utani eletm6dvaltozas jellemzQ adatait

kozoljUk a3. tablazatban.

Arra a kerdesre, hogy hany eves koratel akar orvos lenni, a

legtobben mindket csoportban a 11-14 ev, illetve 15-17 eves kort je­

laltek meg, de magas azoknak az aranya, akik mar 10 eves kor elott

dontottek, tehat a "koral zaras" jellemzi a palyavalasztasukat.

,A 0 evesek kozUl, ha nem vettek volna fel 5kel, sokkal tobben

valasztottak volna mas egeszsegtigyi palyat mint az L evesek~ mindket

csoportban a legtobben betegellatasi munkakorben helyezkedtek volna

e1 az egyetem elott (a 0 evesek kozUl tobben) ..

.A~ csaladban 30,9 illetve 31,3 %-nal volt orvos. megis viszony­

lag kevesen valaszoljak, hogy hatasara valasztotta.k palyal, ugyanez

vonatkozik az egeszsegtigyi dolgoz6 csaladtagra; is. A legtobben 01-

14

vasmanyaik hatasara valasztottak palyat (29,4 illetve 22,9 0/0). ~leg

magas azoknak az a..ranya.,. akik betegsegUk idejen valasztottak a pa­lyat..

Az illtala.nos iskolai tagozatos osztalyba jarok szaJnaranya a

kozepiskolaban megno (83,8 illetve 78,3 % jart tagozatra a kozepis­

kolaban).. A legtobben mara felveteli targyaknak megfelelo tagozatra

jartak. (Ez bizonyitja, hogy tenyleg koran valasztottak pa.lyat.)

Az ·egyetemre va10 felvetel eletm6dvaltozasat jelzi a szabadidos

tevekenysegek valtozasa, sajnos a TIT rendezvenyeken, a diakkorben

es a sportkorben val6 reszvetel csokken.

A res zletes s zociologiai kerdoivvel vizsgalt minta eredmenye

nagy valoszinUseggel az egyetemre felvett teljes mintara is jellemzo,

kUlonosen a palyavalasztas ideje es a palyavalasztas motivaci6i szeln­

pontjabol,

A ilkorai zaras" vizsgalt mintanknal magasabb aranyli, mint ame­

lyet az irodalmi adatokb61 ismerUnk CSz,ilagyi, K., 1973)~ valoszinU,

hogy a kor.ai valaszta.s tendenciaja az ut6bbi evtizedben megnott.

2. tablazat

Az AOK es GYOK hallgat6inak jellemzQ adatai:

A vizsgalt tok

'szama

Nem: fiu

laDy

AOK GYOK

1982/83 1983/84 1982/83 1983/84328 fo 295 fa 108 fa 98 fa

45,1 42,6 19,4 24,5

54,9 57,1 80,6 75,5

55,5 55,1 43,5 32,7

4,3 5,4 3-,7 2,0

16,2 15,9 23,7 32,7'

11,6 12,5 18,5 25,5

Lak6hely:

Budapest·

Bp. kornyeke

Videki varas

Kozseg

15

2 9 t6.blazat fol~

AOK GYOKA vizsgalt fok

szama1982/83328 fo

1983/84295 fo

1982/83108 fa

1983/8498 fa

EseszsegUg~ben dolgoz6 szUlok:

apa igen 13.4 egyi- 29.7 13 t 9 egyi- 25,,5kUk, kUk

nem 86,6 egyi- 59,1 86,1 egyi- 6?~3

kUk kUksem sem

anya igen 17,7 24,1

nem 82fi3 75,9

~e-a. foglalkozasa:

mu:nkas, ts z-tag, ter-melesi iranyit6 28,4 29,8 31,5 37~B

adminisztrativ mkor 2,7 0.7 3,7 2,0

orvos-gyogyszeresz 12 11 5 17,2 11,1 7,1.

egyeb ertelmisegi 33,5 28,7 35,3 32$7

kisiparos t kisker. 0,6 1,0 0 11 9 2,0

egyeb 5,8 7,4 6,5 5,:1

:.AY}ya foglalkozasa:

munkas, tsz-tag~ ter-. melesi iranyit6 15,5 17,2 13,0 26,5

adminis ztrativ mkor 19,2 7,1 30,6 9 2x,

orvos-gyogyszeresz 10,7 ~2,8 9,3 8,2

egyeb erteImis egi 27,7 30,4 -20,4 24,5

kisiparos, kiskerlll 0,9 0,3 1,9 2,0

he§.ztartas b e Ii 3,420,6

6,521,4 -

egyeb 9,1 13,9

Testver van-e:

igen 60,7 61,5 80,6 78,7

nem 39,3 28,4 19,4 21,3

x Val6szinUleg n1agasabb ez a szam~ es az egyeb-be kerUlt.

16

__' .~"-iIU_'_I!'4:_' .

A vizsgalt fok ___4Z'I>ti _

szama1982/83328 fo

1983/84295 fo

1982/83108 fo

1983/8498 fo

-----------_._----------------------~saladJ,a. jovedelmi viszon~c¥! hog"¥~ "iteli n:eg:

nagyon rossz 1,2 0;7 2.8 0,0

rossz 3,7 7 11 1 3,7 15,3

kozepes 44D8 47,0 57,'-1 58,2

j6 36~O 31,1 25,0 18,4

nagyon j6 2,4 3,0 2,8 1,0

·'Tud....e kUlon s zobat-lsel1)!:bevenni a tanulashoz:

igen 54,1 54,7 39,8 35,7

nem 45,1 34.1 60,2 57.1.

Dolg?X-2ti-e fe1v ete Ie elott:

egeszsegUgyben 401)2 30,7 32,4 27,6

mas munka.helyen 5 11 5 r ....4 6~5 5,1

l-Ia~.eve ~r.E}'.tt..segizett:

vizsgalat eveben (1982)

. egy evvel aloUe (1981)

ket evv~l elotte (1980)

harom evvel elotte (1979)

n(~gy es tobb eVvel elobb(:1978. es elotte)

57,9/1983/55,1

17,4/1982/ 21,3

7§6/1981/ 7,4

1 ,l8/1980/ 2,4

2,7 /1979 2,1elott!

58\13 /1983/60,2

17,6 /1982/18,4

5,6/1981/ 7,1

8,3 /1980/ 3,1

4,7 /1979 2,0eloU!

H6y?-ya<;lszor jelentkezik ugxanerre a· karra:

1" 58~5 59,1 66,7 76,5

2. 17,4 21,6 13,0 14,3

3" 8,2 7,1 10,2 1,0

4$ es tobbszor 3,6 0,7 4,7 1,0

17

2,,; tablazat fol~

AOKA vizsgalt fok

szama1982/83328 fo

1983/84295 fo

1982/831'08 fo

1983/8498 fo

KISZ munkaja:

vezeto testUletitagsag

alapszervi vez.. tagvolt

ODE tag volt

ifivezeto

alland6 KISZ meg­bizatas

nem volt KISZ meg....bizatas

nero volt KISZ tag

Kollegium~t kar:

kollegiumot nem ker

Erdaklodesl ~ore:

termes zettudornany

.ta.!'sadalomtudomany

egyeb (zene,. nyelv ,l

, sport)

11,0

21,4 23,6 23 11 1 16,3

15,2 17,6 15,7 6,1

3,0 3,0 4.6 4,1

10,5 12,8 12,0 13,3

1.1,3 16.2 28~7 31.,6

5 11 2 3,7, 6 ,l 5 11,2

25,9 261117 48&,1 55,1

74,1 62~2 51,9 36,7

25,6 2011 6 35,2 .23,6

12,8 4,7 8,3 2 ,l 0

12,2 16,9 13,0 20,48,8 9,1 9,3 3,1

19,2 24,0 18,5 15,3

18

6 eves kor slott

6-10 ev11-14 ev15-17 ev18 ev18 ev felett

3 .. tablazat

O.evesek

7,4

17,6

26,5

32,4

2.9

1,5

L evesek

8,4

31,3

34,9

7,2

4,8

36.8 15,7

8.8 12,0

19,1 18,1

11~8 12,0

1.5 9,6

8,4

ffa nem. yeszik fel az esxetenlre, mily!n foglalkozast valasztana (va­

lasztott volna):

1. mas egeszsegUgyi paJyat

2., tovabb jelentkezne

3 8 egyeb egyetemre jelentkezne

401) nem tUdja

1....3,,:11 1-4" egyUtt

H a_n....e_!n__v_e_s_z_i_k~fe_.....l ....a__z__e...llSl&.lylC-e_te_m..,,;,._l"_e..w.[_h_o_l_a_k_eX".....· ._~e_lh....e.........lY"-e_z_k_e_d_l_'1~ (akart VOI~a):1. egeszsegUgyi adminisztrativ me kor 4,4 1,2

2(> betegellatasi munkakor 57,4 33,7

3. egeszsegUgyi palyan szak~~t tanulna 7,4 12,0

4 4l egeszsegUgyi foiskol.an tanulna 11,8 9,6

5. adminisztrativ munkakor

6. fizikai munka (nem egeszsegUgyben)

VoU....e orvos a c~aladban:

igeri

t1em

Hatasara va.lasztotta-e a paJyat:

1gen

nem

19 .

31,3

68,7

13,3

36,1

? tablaza.t, folyt.

0" evesek

Volt-e e~eszseeU~'li dolgoz6 a csaladban:

igen

nem

L evesek

Hatasara valasztott-e palyat:

1gen

nem

Betegsese idejen valasztotta-e a pa.lyat:

igen

nem

Olvasmanxai hatasara valasztott-e palya1;

igen

nam

5,9

32,4

10,3

86,8

8,4

54,2

Jart-e az altalanos· iskoIa.ban tagozatos osztalXba:

igen 41,2

nem 55,9

Ha · ~ !J milyen tagozatra:Jq£

1. enek, - 1 - 2 8,8

2. zene, 1 - 2 - 5 1,5

3. testneveles 1,5

4", nyelv 23,5

5. egyeb 2,8

.Jaxt-e a kozepiskolaban tagozatos osztal~ba:

igen

nem

20

12,0

22,9

7,2

,78,3

20,5

3" tablazat foly't.

0.. evesek L evesek

Ha jart~ f!lilyen tass:~atra:

i. bio16gia

3 .. fizika

4. nyelv

5 jp egyeb

,£?oRortos teveken'J::sesekben val6 reszvetel

KISZ klub

Rendszeres tarsasag

Sportkor

Klubtagsa.g

KavehazlI BarozaDi6.kkor (TDI<'81 egyeb)

TIT rendezvenyek

21

30,9 10,8

7,4 6$0

20,6 16,9

1,4,7 25,3

7,4 13,3

( tobbet is v alaszthat ):

50,0 24,1

231)5 38,6

26,5 13,3

. 7,4 18,1

1.5 19,3

16,2 1,2

17,6 2,4

EREDl\r'IENYEK

A .szemelyiseg pszichologiai ertelemb~n az altalanos, valameny­

nyi embernel kimutathat6 pszichikus folyamatok es allapotok sajatos,

az adott. egyenre jellemzQ varriaci6it foglalja ossze, melyek az' adott

szemelyiseg psziches tulajdonsagaikent jelennek meg.

Ugyanakkor a pszicho16giai ertelemben vett szemelyiseg e tulajdonsa­

gok integraci6jat, e.s a.z; adott szemelyre jellemzo osszegzodeset is

,magaba foglalja..

A szamtalan szeme!yisegelmelet kozUl ki kell emelntlnk Allport

(1950) ItY1europszichikus szemelyisegrendszeretu• melyben az egyedi

szemelyiseg egymast61 fUggO t megis f6kus'~okkal rendelkezQ alrend­

szerekbol allllezen kivUl a szemelyisegvonasok motivacios jelleget is

hangsulyozza.

A szemelyiseg megismerese as tipusokba sorolasa mar igen re­

gen foglalkoztatja a kutatokat, szamtalan tipustan szUletett, ezek a sze­

melyisegjegyek csoportositasa alapjan igyekeztek meghataroznl az egyes

tipusokat.. Eysenck a szemelyisegvonasok meresere Guilford (1950)

kerdesfeltevesebol indult kill aki ket fontos szemel'yiseg vonasra figyelt

fel, a neuroticizmusra es az' extroverzi6ra.. Eysenck (1968) kutatasai­

nak kesobbi szakaszaban az egyes 8zemelyisegvonasok idegrendszeri

szintti a.lapfolyamatalt is vizsgalta, e.s kialakitotta tipo16giajat; - nezete

szerint a viselkedest leirhatjuk tulajdonsagok t tirusok, attitUdok, szoka­

sok segitsegeveL

Velemenye szerint ket igen eros, hatekony faktor emelheto ki az egyik

az extroverzi6-introver~d6,11 a masik pedig szamos kUlonbozQ nevvel 11­

letheto~ mini neuroticizmus, emocion~iUis, bizonytalansag, szemben a

szilardsagga~ a normalitassaL

23

Az extroverzi6-1ntroverzi6 es a. neuroticizmus kutatasok ered­

menyel es a szorongas vizsgalata egyetemistaknal €IS orvoste3.nhal1ga­

t6knal (Kidson. M4J9 Hornblow1982; West, M.. ~ 0" Donnel 1982) alyan

eredmenyeket hoztak, melyek a' gyakorlatban jol felhasznalhat6ak, illet­

ve annak is bizonyultak"

A ket fo faktor megismerese mellett azonban szamos faktol' v an II

melyet ismernUnk kell ahhoz" hogy a szemelyiseget val6ban megismerlwo

jUk, ez~rt a legelterjedtebb uszemelyiseg leltaru-ok tobb faktor vizsga­

latcit tUzik ki celuL

Az onertekelesen alapulo szemelyisegkerdoivek elterjadese uta.n

olyan igeny keletkezet4 hogy a vizsgalt szemely valaszait ervenyes..··

segmegallapit6 vizsgaJat utan a szemelyisegdimenzi6k metrikusan elem­

zett es tapasztalatilag igazolt indlkatorainak fogjuk feL.

Ilyen jellegti szemelyisegvizsga16 kerdoiv az FPI tesz4 melyet

R6kusfalvy PaJ (1976) dolgozott at magyar nyelvterUletre es kialaki...·

totta a magyar egyetemi-roiskol.ai sztenderdet iSe A teszt alanyel a di­

menzios jelleg* az objektivitas j I a csoportos vizsgalatra alkalmassag esfok6nt az, hogy szamit6g~pes ertekeh?sre alkalmase A teszt normal­

diagnosztikci celokra keszUlt,l igy eredmenyei osszevethetoek a pate­

diagnosztikai cellal keszUlt hason16 faktorokat mera eljarasokkal, egy­

massal kiegeszitve ezaltal a kapott eredmenyeket. A teszt ket hason-'

16 valtozata segitsegevel (A es B valtozat) egymas utan rovidebb ido....

vel is meg lehet ismetelni a vizsgaJatotll ez a nyomonkoveteses vizsga­

iatok szemp?ntjab61 .elonyt jelent.

A vizsga1t szemelyisegfaktorok a kovetkezoek: idegesseg, ag­

resszivitas il depresszio. izgathat6sag,tarsulasi keszseg, oldottsag ,ll fo...lerendelodes~ gatoltsag, nyiltsag (igazmondas), extroverzi6-introverzio,

ernocionalis labilitas" es ferfiassag - noiesseg (vel~menyUnk szerint a

kerdesek inkabb az onervenyesitesre vonatkoz6ak, ezerl igy is ertel­

mezzUk ezt a faktort) ..

A teszt sztenderdizalasa saran a kapott nyerspontertekek e1..... ·

oszlasi gorbeje alapjan alakitottak ki a Ustanda:rd nine" ertE~keket

kUlon a noknEH~ kUlon a ferfiaknaJ, tehat az egyes faktorokban kapott

eredmenyeket egy-egy kilenc fokozatu. skalan tUdjuk elhelyeznL

24

A tesztet R 22-es szamit6geppel ertekeljUk. a gepl ertekeles

elonye a gyorsasag ll pontossag es az objektivitas, a nyerspont erteket

a tlstandard nineli mellett a gepl ertekelo program segitsegevel grafiku­

s~) is- abrazoljuk az egyes ska.laban el~rt erfekeke't,x

Az FPI

~..E,pr szemel:Yi~egvi~s&aI6 kerdoiv segitseaev~l kaEott eredmenyeink

a kovetkezoek:

Az V.. eves haHgat6k eredmenyeit elenlezve azt tapasztaljuk,

hogy a farfiak es a nak kozott nagy kUlonbsegek vannak" A nok Ie­

nyegesen jobb tarsulasi keszseggel rendelkeznek, oldottabbak, extrover­

taltabbuk es onervenyesitesi torekves eik is lenyegesen erosebbek mint

a ferfiake"

Mas egyete.meken vegzes e15tt a110 hallgat6k erectmenyeivel 05Z­

szehasonlitva adatalnkat (Deri, M ..-ne, Szilagyi, K .. , Volgyesy. P .. 1981­

as adatai). szinten erdekes kUlonbsegeket .kapunk, mind az altalunk

vizsgalt nok~ mind a ferfiak jobb tarsulasl keszseggel rendelkeznek, 01­

dottahbak as extrovertaltabbak, ezzel szemben lehangoltabb kedelyalla-,

potuak. mint a gepesz es agrarmernok ha.Ugat6k..

Az osszes vizsgalt orvostanhallgat6 atlagpontszamaival ossze­

hasonlitva eredmenyeinket az V.. eves nak lenyegesen nyiltabbak,

extrovertalta.bbak mint az atlag, onervenyesitesi torekveseik is lenye­

'gesen erosebbek, ezzel szemben depressziosabbak es izgathat6bbak

mint az atlag. A ferflak gcitoltabbak, introverta.ltabbak es depresszi6­

sabbak mint az atlag.

Az eredmenyeket elemezve elmondhatjuk, hogy az V. eves nok

sokk.;11 harmonikusabb szemelyisegUek mint a ferHak es kevesbe ter­

nek ral az atlagt61 (melyet donto tobbsegben 0 eves v ..sz..-ek alkotnak) ..

Az L eves v"sz..-ek eredmenyeinek elemzese alapjan azt alla­

pithatjuk meg, hogy az V. evesekhez hasonloan nagy kUH.:inbseget ta­

lalunk a nok as a fertia!< eredmenyei kozott (a kUlon-kUlon skala sze"':

X /A teszt kh§rtekelesi programjat Bencsik Agnes matematikus keszi"':tette, ezert kos2onetet mondunk.~ A tesztet gepi kiertekeleset es astatisztikaj szamitasokat dr. IVlayer Janosne keszitette a SO':rE Sza­mit6kozpontbanll melyert .neki es a Szamit6kozpont munkatarsainakkOS2onetet monciunk"

25

rint szamitott __'~~!~nda.rd nine" , ellenere) .. A nak kevesbe idegesek

mint a ferfia~e extrovertalta.bbak, nyiltabbak es onervenyesitesi torekve­

seik lenyegesen magasabb szintUek mint a ferfiake.

Az osszes vizsgaJt orvostanhallgat6 atlagpontszamaihoz hason­

Htva az L 'evesek eredmenyeit, igen nagy kUlonbsegeket tapasztalunk-~-_.__ .- - - .. -- - ---, - _.-._.-

(az L evesek eseb§ben a legnagyobb az elteres az atlagtol) ..

ft. ferfi L eves v.szjlI-ek 1E~nyegesen agresszivabbak, extrover­

taltabbak .mint az atlag, azzel egyUtt oldottabbak e.s nyiltabbak. A nak

szinten agresszivabbak az atlagnal, lenyegesen oldottabbak e.s oner­

venyesitesi torekveseik is le.nyegesen magasabb szintUek az atlagnaL

Mindket nem eseteben a o. evesekhez kepest harmonikusabb

szemelyisegre vallo atlagpontertekeket kaptunk.

ElvegeztUk a fe1veteli alott alia v ..sz..-ek vizsgalatat 1981-ben..

A ferfiak sokkalmagasabb' agresszivitas atlagponterteket adtak . mint

a nak, lffnyegasen gatoltabbak mint a nak, onervenyesitesi torekvesei­

ket jelzQ atlagpontertekUk (lenyegesen alacsonyabb~

A. tobbi laktorban nem ta.laltunk szignifikans kUlonbseget.

A_z osszes vizsgalt szemely atlagpontszarnahoz val6 viszonyi­

tas alapjan azt tapasztaljuk, hogy a felveteli alott ali6 nol v.sz..-ekke­

vesbe agresszivak mint az atlag, kevesbe depressziosCi.k,l izgathatoak

as labilisak emocionalisan, a depresszi6 esaz izgatha.t6sag eset«9ben

ez a ferfi v ..sz..-ekre is vonatkozik.

A felveteli elott alIa V..SZe-ek atlageredmenyei teha.t harmoniku­

sabb, kevesbe '"neurotikus szemelyisegre utalnak mint az a.tlag ered­

menyek..

Az ugyanezen evben. a felvettek koreben vizsga.lt v.sz..-ek ered­

ffienyei a kovetkezoek.. A ferfiak agresszio pontszama lenyegesen ma­

gasabb, oldottsa.g es emociona.lis labiHtas pontszamuk viszont alacso­

nyabb..

Az osszes vizsgalt szemely eredmenyeihez hasonlitva a felvett

L eveseket, azt tapasztaljuk, hogy a ferfiak agresszivebbek, depresz­

szi6sabbak, izgathat6bbak mint. az atlag, azonban kevesbe oldottak,

sokkal ga.toltabbak az a.tlagnaL Emociona.lis labilitas pontszamuk 1enye....

gesen magasabb. mint az a.tlag pontszama41 A nak kevesbe ternek e1

az atlagtol, mint a ferfiak..

26

.c~Z ugyanazonevben (1981) vizsgalt felveteli elott allo es fr=l­

vett v.sz..-ek atlageredrru3nyeit osszehasonlitva azt tapasztall'l1~4 hogy a

felvettek agresszio. depresszioll izgathatosag, emoeionalis labilitas, on~""

ervenyesites e.s folerendelodes pontszamai magasabbak a felveteli elott

an6 v.sz..-ek atlagpontszamalnaL

Az eredme1'1yek err-a utalnak. hogy a felveteli as az egyetemi

elettel kapesolatos ketsegek erose1'1 megterhelik pszichesen a v.sz.-·

eket, kUlonosen a ferfiakat. Ez a teny az egyetemi eletre valo gondos

faikes zites szUksegessegere hivja fel a figyelmet.

1982-ben megkezdtUk az AOK-os hallgat6k mellett a FOK-os

es G-YOK-os hallgatOk vizsgalatat is.

A harom kar eredmenyeit osszehasonlitva azt tapasztaljuk. hogy a

nemek kozott nines szignifikans· kUlonbseg. A..zonban a gyogyszeresz­

hallgatok eredmenyei lenyegesenelter~ek a rnaslk ket kar eredmenyei­

to~ ezert a karonkenti .osszehasonlitas szignifi~{ans kUlonbsegeket mu­

tat. 'A G YOK-os v.sz..-ek alaesony extroverzi6. nyiltsag es tarsul6.si

pontszamot ernek eL A FOK es az AOK v.sz.-ei eseteben csak kis­

mertekU killonbsegeket tapasztalunk, a FOK-os v.sz.-ek tobb fakto:r­

beWl kisse magasabb ponterteket adnak.. P. harom kar eredmenyei ko­:2ottl kUlonbsegek azt jelzik, hogy.az egyes karok eredmenyeit kUlon­

kUlon kell kezelni.KUIonosen az extroverzi6-introverzi6 tengely men­

ten kaptunk erdekes kUI(::inbseget, hogy mig a FOK es az AOK· v ..sz.­

eire inkabb az exfroverzi6 jellemzo, addig a GYOK-osok inkabb intro­

.\lCrtaltak...

, A nyiUsag as tarsula.s pontszamok alacson¥ ertekei azonos kOl"rela­

clot mutatnak az introvertalt szemelyisegjellemzokkel.

Az AOK-os v.sz.-ek eredmenyeit osszehasonlitva az elozQ

evekben vizsgaltak eredmenyeivel, esa-k nehany faktorban talaltunk el­

tereseket a ferfiak eseteben es csak kls eltereseket a nokneL

.Az 1983-as evben vizsgalt 0 .. eves vizsgalati szemelyek vizs­

,g~}ati eredmenyeit osszevontan ertE~kelve a nem szerint csak az 01­

dottsag mutataban kaptunk szignifikans kUlonbsegeket, a n6K sokkal

oldottabbak" A n61< eredmenYeit az e10zO' evekt::'en vizsgaJtakhoz vi­

szonyitva esak kis kUlonbsegeket talalunk..

27

A ferfiak eseteben az oldottsi§.g es onervenyesites pontszamok alacso....

nyabbaks nlint az elozo evekben vizsgaJtaknaL

A karonkenti bontas eredmenyeit elemezve. itt is a GYOK 0.. e­ves vizsgalt szemelyeinek eltero eredmenyeit tapa.sztaltuk. Az el020

evhez hason16an az oldottsag pontszam a GYOK-os vizsgaIt szeme­

lyeknel ~zignifikansan alacsonyabb. A nyiltsag es extroverzio pont­

szam szignifikansan alacsonyabb a GYOK-os vizsgalt szenlelyeknel.

a tobbiekhez viszonyitva.

A tarsulas pontszam szinten a gy6gyszereszhallgat6knal ala­

csonyabb szignifikansan a tobbiekhez viszonyitva., az onervenyesites

alacsony volta pedig szinten rajuk jellemzo. Az elozo evi vizsgalatok-

'1'1oz kepest elterest talaltunk nemcsak a GYOK-os vizsgalt szemelyek

es a ffiasik ket kar kozott, hanem mindharom kar ~ozott. A FOK vizs­

galt szemelyeinek idegesseg, depresszi6 es emocionaIis labilitas pont­

szama lenyegesen alacsonyabb, mint a masik ket kar hallgat6inak. Az

oldottsag. fo!E§rendelodes es azonerVenyesites pontszarqok viszont Ie­

nyegesen magasabbak a FOK-os vizsgaIt szemelyeknel a rnasik ket

kal"hoz viszonyitva.

ElvegeztUk az 1981. eVben vizsgalt hallgat6k nyomonkoveteses

vizsgalatat 1984-ben, In.. eves korukban..

A, III. eveseknel a ferfi es a noi vizsgaJt szemelyek erectmenyei­

nel nem talaltunk lenyeges kUl8nbseget. Azorvosegyetemi atlaghoz vi­

~.zonyitva viszont lenyeges kUlonbseget tapasztaltunk, az idegesseg,

agresszivitas, depresszi6, izgathat6sag es emocionalis labilitas pontszei-'

mok eseteben, a III. evesek pontszamai lenyegesen magasabbak ezek­

ben a m~tat6kban(figyelemremelt6, hogy' ezek fokepp a neurotikus til­

nE~tekre jellemzQ mutat6k).

Az onervenyesites pontszam a IlL eveseknel lenyegesen ala­

csonyabb az atlagnaL

ElvegeztUk az 1981. evi vizsgalati eredmenyekkel val6 'osszeha­

sonlitast is. A~t. tapasztaltuk, hogy azidegesseg, depresszi6, izgatha­

t6sag, pontertekek a IlL eveseknel szignifikansan magasabbak, mint

o. eves korukban. A noknel ezen mutat6k mellett meg az agresszivitas

es emocionalis labilitas mutat6kban is szignifikansan magasabb ponter­

teket kaptunk a ITt evesekneL Ez azt jelzi, hogy a nok eseteben meg

nagyobb foku a neurotiku~ tUnetek kialakulasa,· mint a ferfiaknaL

28

A tarsulas. oldottsag es onervenyesites mutat6kban a pontsza.­

mok szignlfikans csokk~neset tapasztaltuk a IlL eveseknel a 0_ eves

vizsgalatokhoz kepest, Tehaf a neurotiza16das mellett az "egeszseges"

mutatok romlasanak tendenciajat is tap as ztaljuk. Az eredmenyek a.zt jel­

zik, hogy a nyomonkovefeses vizsgalatok vegzese €os felsobb eVfolya­

mokra valo kiterjeszh?se felteUenUl szUkseges, es amennyiben tobb ev­

iolyamon Hyen merh~kU romlast tap asztalunk, ugy feltetlenUl intezkede­

seket kell tenni az elso ket eVfolyam neurotizalo hatasanak megakadci.­

lyozasara, iUetve csokkentesere vonatkoz6an.o

Kivalasztottuk a teljes mintabol azokat a szemelyeket, akik tobb

faktorban magas ertekeket ertek el (az adott csoport atlagpontszamanal

egy szorasertekkel nagyobb ertek, illetve az "oldottsag" esetehen .egy­

gyel kisebb e:ctek, vagy annal is elterobb eredmeny), a negy faktorban

kapott lenyegesen elh?r'o eredmenyeket csak mint hatarelterest jelente

erh?ket vettUk figyelembe, az otnel tobb faktorban kapott magas erteket

,az atlagt61 lenyegesen eltero szemelyisegkent ertekeljUk. A felveteli

elott a1l6knal talaltuk a legkisebb szamu, az atlagtol lenyegesen eltere

szemelyt (6. 0/0), a felvetteknel az egyes csaportokban 6,2-8,5 o/o-at ta­

laltunk.

Enn'el magasabb szamu, az atlagtol lenyegesen eltero szemelyt talaltunk

a felsobb eVfolyarnokon (L evesek 1,1,6 % - IlL evesek 12,2 % - v. e­vesek 12,1 0/0)..

A magas ertekek fokent a neurotikus tUnetekre jellemzo faktorok­

ban jelentkeznekmindegyik, v~zsgaJt populacionaL Ez a jelenseg a ma­

gas ertekeket elero $zemelyek neurotiza16dasara hivja fel a figyelmet,

illetve az egyetemi evek alatt a neurotikusok szamanak varhat6 emel­

kedesere, melyek meg~lozesere intezkedeseket kellene tenni.

Az FPI-tesztnel elvegzett fakt6ranalizis vizsgalat alapjanX

harom

fo faktort talaltunk, az e gyik faktorba soro16dtak be a neurotikus tUne­

tek jellemzoi, valamint az agresszivitas, a masik, faktorba a szocialis

kapcsolatok jellemzoi sorolodtak, a harmadik faktorba pedig az egyete- '

mi eletbe 'es a paJyara val6 beilleszkedest befolyasolo szemelyisegfak­

torok kerUltek (onervenyesites, folerendelodes, oldottsag), a szemelyi­

segjegyek faktorba tartozasa az egyes vizsgalati csoportoknal csak kis

kUlonbsegeket mutate

"""""k "'d alkalm'" '" ..... 1~o ?mponens mo szer azasav~

29

A tapasztalatilag talaJhat6 korrelaci6kat tehat a faktoranalizis nH;;:gc:l'(,)-.

sitette.

Az FPI szemelyisegvizsg~lattalszerzett tapasztalatok ala.pjE"tn el­

mondhatjuk. hogy a teszt segitsegevel a szemelyiseg legfontosabb je1­

lernzoi megisme.rhetoek. Az egyeni szemelyisegprofilok szamit6gepes er·­tekele-se es kirajzolasa alapjan a vizsgalat pontos es gyors erte-kele-se

vaH lehetove. A karok kozott kUlonbsegeket talaltunk. ez egyes muta....

t6kban szignifikans•. ez azt jelenti, hogy a karonkenti eredmenyeket kU...

Ion ke11 ertekelni es az egyeni eredmenyeket a sajat kar eredmenyei-­

hez ke11 viszonyitani.

A karok elterese mellett a nemek kozott is eltereseket talaltunk,

ez csek az esetek kis reszeben szignifikans. azonban azt jelzi, hog'y

az esetek melyebb elemzese soran a nemenkenti kUlonbsegeket figye­

lembe ke11 venni, es az orvosegyetemi sztenderd elkeszitese eseten kU­

Ion kell a nemenkenti eredmenyeket valasztani (erdekes ez a kUlonb­

seg. mert a sztenderd pontszam atszamitas mar nemenkent mas....mas

tablazat alapjan keszUl).

A vizsgalt 0 .. evesek (a legnagyobb szamu vizsgalt populacio,

mely az orvosegyetemi sztenderd alapjat kepezi) kUlonbozo evekben

vegzett vizsgalatai kozott nem talaltunk szignifikans kUlonbsegeket, fe-­

hat a kozel azonos korosztalyba tartozas, az azon08 helyzet (felvet­

tek-e vagy sem, vizsgazott-e mar az egyetemen vagv sem) hasonlo at­lageredmenyeket jelent a kUlonbozo evekben. A kar, e'gyetemi eVfolyam,

a nem es a fi:or specifikus kovetelmenyei tehat jobban meghatarozzak a

kLilonbsegeket..

Ezaltal az ugyanazon eVfolyamok eredmeny.ei a kUlonbozo evekben el­

vegzett vizsgalatok alapjan osszevonhatoak, es elkeszithetove vaUk az

egyes eVfolyamokra jellemzQ sztenderd atlagpontszam.

A hazai foiskolai-egyetemi sztenderdhez viszonyitva eredmenyein­

ket (R6kusfalvy, P .. , 1976) azttapasztaljuk, hogy kUlonosen a neuroti­

kus tUnetekre jeUemzo faktorokban es az agresszivitas faktorban az al­

talunk vizsgalta1< lenyegesen alacsonyabb pontszamot ertek el, a tarsu­

las es a folerendelodes faktorban viszont lenyegesen nagyobb pontsza­

mot ta.laltunk" Ezt az eredmenyt pozitivnak nevezhetjUk..

30

A teszt az egyes vizsg€dati csoportokra jellemzQ kUlonbsegek

eUenere jol bevalt, alkalmas a felveteli eljaras menett bevezetendo pszi­

cho16giai alkalmassagvizsgalatokra, de egyeb palya f:!S munkah§lektani

vizsgalatokra is, e mellett szamos mas terUleten pI. nyomonkoveteses

vizsgalatok, vezetokivalasztas,l szUrovizsgalatok stb. jo1 alkalmazhat6,

es· szamos hasznos informaci6t nytijt.

i.. tablazat

}'PI szemelyisegvizsgalat orvosegyetemi atlag­

ertekei

Szemelyis egfaktor N'yerspont Pontszamatlaga szorasa

1. Ideg(~sseg 4,25 1,8

2. Agresszivitas 3,2 1,9

3. Depresszio 5,6 2,3

4. Izgathatosag 3,8 2,0

5. '1'6.1"5 ul!is 8,6 3,9

6. Oldottsag 3,8 1,6

7. fi'olerendelodes 3,2 1,6

8. Gatoltsag 4,6 2,1

9. NyHtsag 7,8 3,6

10. Extraverzi6 6,5 2,5

11. Emo~ionalis labilitas 5,0 1,8

12. dnervenyesites 6,7 2,8

A Brengelmann-fele szemelyisegvizsga16 kerdoivvel szerzett tapaszta­

latak

A kerdoiv az extrove1"zi6-introverzi6 mellett a rigiditast es a

neuroticizrnust is meri.. Az extroverzi6-int1"overzi6 dimenzioban Cattel

(1957), Guilford (1949), Meyers es Briggs (1961) faktoranaHzissel

at, illetve negy tovabbi szernpontot kUlonitenekeL. Mindezek ellenere

Eysenck, J .. (1959) azon a. velemenyen van, hogy az extroverzi6-intro­

verzi6 dirnenzi6t egyseges szemelyisegfaktorkent kelb kezelni.

Eysenck faktoranalizis segitsegeve~ mutatta ki, hogy az extroverzi6-

31

introverzi6 alapveto szemelyisegfaktol"e Ezaltal elmondhatjuk ,l hogy a

populaci6 egeszet tekintve az Elxtrem int.roverte-ilt egyenektol az exir<t2'fn

extrovertaJtakig terjed. es mindket p6lus bizonyos tipusu neur6zis.tl(JJ.~

felel meg.

Eysenck (1959) hipotezise :3zerint az extroverzi6-introve,\"'zi6 di­

menzi6jat61 fUggetlenUl a populaci6 a. neuroticizmus szintjen is folyrtofh)s

.valtozast mutat. ft.. ket dimenzi6 egyUttes vizsgalatara keszitette el lVilVJq

majd MPI nevU kerdoivet, amelyet Brengelmann (1960) nemet nyelvterU­

letre dolgozott at. es egy tovabbi dimenzi6val a rigiditassal egeszitett

ki. A_ rigiditas alatt 0gyes kutat6k a fokozott energiaerzest €orUk, mas ok

a magatartas intenzitasara vonatkoztutjak; barmelyik nezet igaz, megis

j6l kiegesziti az extroverzi6-introverzio es a. neuroticizmus meres el"ed­

menyeinek ertelmezeset. A.Brengelmann-fele kerdoivet magyar nyelvte­

rUletre adaptalta Tringer, L.. , (1969).

Vi~sgalatainkbana Tringer, L. altaI atdolgozott tesztet alkalmaztuk..

A vizsgalati eredm enyeket elemezve azt tapasztaltuk, hogy a ne­

mek sze1'inti bontasban egyik vizsgalt csoportnal sem talaltunk h~nyeges

eltereseket egyik mutat6ban sem.

A karok - nemek bontasban ezzel szemben lenyeges. kUlonbse­

geket tapasztaltunk. Ez kUlonosen a GYOK-os fiuk eredmenyeinel ta­

p as ztalhat6.

Mig az AOK-os fiuk 17,5 pont korUli ertE~keket adtak a neurozis

~utat6ban, addig a GY"OK-os fiuk atlagpontszama'19S2-ben 24-,6 volt,

1983-ban pedig 19,7.'

A GYOK-os lanyok eredmenyei is. elternek az AOK-os lanyok

eredmenyeitol, de nem ilyen mertekben. Az AOK-os 0, eves lanyok at-lagpontszama 17,8, a GYOK-os lanyoke pedig 19,4 volt 1982-ben, es

18,1 volt 1983-ban. A GYOK-os v.sz.-eknel (kUlon0sen a. ferfia.knal)

tapasztalt elteresa neur6zis mutat6ban megegyezik. a Ta.ylor-tesztben

tapasztalhat6 cmagas szorongasi ertekkel a GYOK-os fiuknaL.

A FOK-os v..sz..-ek neur6zis mutat6ja mindket kar eredmenyeinel

alacsonyabb, a GYOK-osok eredmenyeihez kepest szignifikans az el-

teres (=0,006), a FOK-os fiuk atlagpontszama 15,9, a lanyoke 16,3.

Az idegesseg mutat6ban az AOK-sok eseteben, al):iknel nemcsak

0. eveseket vlzsg61tunk, az egyes eVfolyamokon kUlonbsegeket tapasztal-

32

tunk. Az L (~vfolyamon a O. evesekneH !J1agasabb pontszamot kaptunk

(18.1), a III. eveseknel pedig a fiuknaJ 19,1 pontot, a lanyoknal meg

magasabbat (21,5).

Ez az eredmeny arra hivja fel a figye 1met,' hogy az egyetemi

evek alatt fokozott neurotizalodassal szamolhatunk, mivel a ilL evesek

saj~!t 1981-es vizsgalati eredmenyUkhoz kepest 1984-ben szignifik~nsan

magasabb atlagerteket ertek eL

Az ~xtrover~io-introverziomutat6ban szinten kUlonbsegeket ta- :

pasztaltunk a karok kozott. Ez a kU!onbseg sz:inten a GYOK-os v.sz.­

ek as kozottUk isa fiuk igen eltero eredmenyeibol adodik.

M~g az AOK-os fiuk es lanyok, valamint a F,OK-os mindket

nembeliv.sz.-ek inkabb extrovertaltak, addig a GYOK-os v.sz.-ek, kli­

lonosen a auk inkabb introvertaltak. (Az AOK-os fiuk atlagpontszama

18,2, a lanyoke 17.7, a FOK-os fiukel'l,4,a lanyoke pedig 18,5. =~

zel szemben a GYOK-os fiuke 1982-ben 13,3, 1983-ban pedig 12',8

pont volt.

A GYOK-os lanyok pc;>ntszama ennel kisebb mel"tekben, de megis elter

a masik ket' kar eredmenyeitoI. Atlagpontszamuk 1982-ben 15,3 volt,

1983-ban pedig 15.6.

Az AOK. killonbozo eVfolyamain vizsg6.ltak extroverzi6-introver­

zio'mutatoja nem mutat olyan lenyeges kUlonbsegeket, mint a neurozis

mutato.

Az I. evesek eredmenye a O. evesekehez hasonl0, a IlL eveseknel

azonban alacsonyabb atlagporitszamokat tapasztaltunk,- kUlonosen a 16.­

nyoknal (16,3 a fiuk, 15,3 a lanyok atlagpontszama) ez az idegesseg

mutat6 alakulasaval osszhang~an a neurotikus tUnetek mellett bizonyos

fajta "befelefordulasi tendenciau kialakulasara hivja fel a figyelmet, me­

lyet tovabb kell vizsgalnunk.

A rigiditas, mutatoban az elobbi ket mutat6hoz kepest, kisebb kU­

lonbsegeket tap as ztaltunk, mind a nemek. mind a karok viszonylataban, .

altalaban a lan'yok rigiditas pontszama kisfokban:, megemelkedett a fiuke­

hoz kepest, kiveve a G YOK-os fiu k at, akiknel magasabb rigiditas pont­

szamot tapasztaltunk; az atlagpontszamok azonban egyik vizsgalt cso­

portban sem erik el a Tringer es munkatarsai altaI vizsgaltak atlager­

b§ket (18,99).

33

A masik ket mutat6ban, a neurozis pontszilrn E:seteben h;, cd.'~-\.­

csonyabb atlagerteket kaptunk. mint a magyar sztenderd atlagporlf.;;:;Jzri-

me (kiveve a Gx-OK-os fiul<: eredmenyet). az extroverzio-introverzi6

atl(Jgponh~rh?k eseh~ben pedig magasabb atla.gerteket kaptunk v.sz.­

(~inknelt mint a magyar sztenderd atlagerteke (ismet kiv8ve a G Y-OIC­

as v.sz..-eket. ahol a lanyok a magyar sztenderd korUli atlagerh?ket

adtak, a fluk pedig annal aJacsonyabb ertE?ket).

A Brengeln1ann- teszt eredmenyeit elemezve tehat elmondhatjuk,

hogy a teszt meri B.Z egyeni kUlonbsegek meUett a nemenkenti {~s a

karonkenti kUlonbsegeket is. Az eredmenyek 5zoros kapcsolatot mu­

tntnak Ct Il'aylor-fele manifeszt szorongasi skala erectmenyeivel. A

teszt segitsegevel kiszUrhetove valhatnak az extrem introvertalt vagy

extrovertiilt es extrem modon neurotikus esetek. A szorongasi skala

eredmenyeivel val6 osszevetes mellett az erectmenyek korrelficioban

ertekelhetoek az li'PI-teszt hasonlo tipusu szemelyisegfaktoraiban ka­

pott eredmenyekkeL.

A teszt a nyomonkoveteses vizsgalatok vegzese soran jelez­

heti az egyenek valtozasat. szemelyisegUk neurotizalodasat.· ezalta! fi....

gyelemfelkeltokent szerepelhet., Gyors elvegzese es ertekelhetosege

alapjan mind a felveteli eljarasban, mind egyeb szUra jellegU vizsgalat­

keht j6 eszkozkent szerepelhe~

;A Taylor-fele manifeszt szorongasi skala eredmen:yeinek erb?kelese

A. szorongas a legtobb psziches korfolyamat alapjaiban meg­

ta1aJhat6..

A szorongas sok esetbery tesu tUnetekkel jar egyUtt. egyes esetekben

inkabb a. psziches, maskor a szomatikus megnyilvanulasok vannak elo­

terben•

./\. tanulas- h?lektani iranyzatok a szorongas kesztetes jelleget

hangsulyozzak.. Ennek alapja az, hogy a kiserletek szerint (Taylor

1953; Claridge 1967) magasabb szorongas erteket mutato egyeneknel

konnyebb kondicionalhat6sagot tala~tak.

Eysenck 1 S ..V.. G .. Eysenck, H .. L (1963, 1969) vizsgalataik alapjan meg­

alla.pitottElk, hogy a szorongo, neurotikus szemelyek jobb teljesiti'lH~nyt

nyujtotta.k az egyszerU es gyengebbet a bonyolultabb feladatokban.

34

Kiserleteikben a szorongasi keszseg alapvetoen fontos szemelyiseg­

jegy.

A tanulas-lelektani kiserletek aJapjan megallapitottak, hogy a

szorongasra vale keszseg minden embernel megtalalhat6.azonban nem .

egyforma mertekU az egyes szemelyekneL

A. szoronga.sra val6 hajlam. a populaci6 egeszeben a legkisebb ertek­

tol a maximumig folyamatos atmenetet mutate

A pszichometrikus teszt feladata az, hogy a vizsgalt szemely helyet

meghatarozzuk a minimum es a maximum kozotti egyenesszakaszon.

A tesztek, a:rnelyek a 8zorongast merik, altalaban kerdoiVek. Ezek ko­

zW a legismertebb kerdoiv a 'Taylor-fele manHa-5zt szorongasi skala.

Az eredeti te8zt50 kerdest tarta.lmazott. Magyar nyelvU kidolgozasanal

ezt az 50 a.llitust veth~k alapul Tringer es munkatarsai (1974). majd

ktilonbozo e11enorzo vizsgalatok uta.n a legjobban bevalt 30 kerdest tar­

tottak fann.

A szorongasi index ponterteket elsosorban a szorongasra valo

hajlam hatarozza me~

A. skala nem a szorongast mint klinikai ttinetet, hanem a szo­

rong~sos reakciora valo keszs eget jelzL. 'lehat amagas. szorongas

index ertek nem Jelent feItetlenUl aktualis szorongast, azonban mine!

magasabb ez az ertek, annal konnyebben alakul kiszorongasos alla­

pot. (Eysenck, H.L 1959, 1964; Claridge 1967)", A szorongasi index

nemcsak terapias kiserletekben, hanem szemelyisegkutatasban espszi­

chopatol6gi'ai vizsgalatokban i~ hasznalhat6. (Claridge 1967; Eysenck

1980). A neurozisok progn6zisanak jelzesere is alkalmas (Tringer

1971). Mine! magasabb a szorongas indexertt~k, annal val6szinUbb,

hogy a neurotikus tUnetek kronikussa valnak.

A fenti eIri:teleti megfontolasok alapjan vegeztUk vizsgalatunkat

a Taylor-fele manifeszt szorongasi skala Tringer es munkatarsai altai

modositott valtozataval, orvostanhallgat6k szorongasi szinvonalanak meg­

allap ifasara.

Vizsgalataink celja az volt, hogy megallapitsuk, alkalmas-e ez' a mod­

szer a szorongasi kesztetessel rendelkezok kiszUresere, valamint a ta­

nulas-lelektani iranyzatok szempontjab61 meg tudjuk ismerni a .vizsgalt

szem elyek aktuaJis szorongasi szinvonalat es ezaJtal az egyes szeme-

. lyekre jellemzQ szorongast es ennek kesztetes jelleget.

35

A J:a:t1or--fele szorongasv!zsgalatban kaEo~t4~redmenl"e~~...£_ko­

~~~~oek voltaktl

A vizsgalt L eveseknel (1980, 1981) a szorongasi ·atlagpont­

5zam lOt47 volt, alacsonyabb mint a Tringer e.s munkatarsai a,Ital vizs­

galtak atlagerteke~ mely 11,89.

A. kUlonbozo evekben (1.981, 1982, 1983) vizsgalt 0 .. eves ViOSZ4'­

eknel a hazai sztenderdhez hasonlo erectmenyeket kaptunk, a vizsgalt

ferfiak atlagpontszama 11,1 a noke pedig 11.6 pont volt (a fiuk pont-.

szama kisfokban alacsonyabb mint a lanyoke, - a haroIn kar osszevont

e.redmenyei). A karok-nemek bontasban. azonban mar nagyobb kUlonb­

segeket tapasztalunko

Az AOK v.sz-einek pontszanla azatlag pontszamhoz hason16,

mind az 1981,mind az 1982-es vizsgalatban (1983-ban ezt a vizsga~

latot naluk ido"hiany miatt elhagytuk). A FOK v"sz..-ei mindket· vizsgala­

ti idosz akban aIacsortyabb ponterteket e.rtek al. mint a masik ket kar~.

Vesz.....ei, ez kUlonosen a flukra vonatkozik. eza kUlonbseg az 1983.

evl vizsgalatban mar szignifikans (8,9 atlagpont, p=O,05).

A GYOK V,41sz,,-ei.mindket vizsgalati idoszakban a masik ket kar­

tol erosen elteirOeredmenyeket nyt11tottak, ez naluk is kUlonosen a fiuk­

ra vonatkozlk. Az 1982-es vizsgalatbana fiuk atlag'pontszama 16,15

pont volt. lenyegesen magasabb az osszes eddig vizsgalt csoportatlag­

ertekenEH,l a lanyoke ~nnel alacsonyabb, de a tobbi vizsgalati csoport at....

l~gpontsz6.manal magasabb ertE?k (12,8). Az 1983. evi vizsgalatban a

fluk atlagpontszama szinte'n magas 13,6, a lanyoke az elozQ evihez

hason16 (12,,5) fj a ket hem eredmenyei szignifikansan killonboznek a

rnasik vizsgalt kar (FOK) eredmehyeitoL Ez az eredmeny szoros kor­

relaci6ban van a Brengelmann-fele e.:xtroverzi6-introverzi6, neurozis

vizsgalat eredmenyevel, aho! a neurozis pontszam ?- GYOK v.sz.-einel,

kUlonosen a fiuknal igen magas (24,6 pont 1982-ben~ es 19,7 pont

1982-ben) .. A magas pontertek es a tobbi vizsgalt csoportt61 valo e1t~

res a GY'OK-os hallgat6k ,l kUlonosen a fiuk fokozott gondozas6.t, beil~

leszkedesUk megkonnyiteset teszi szUksegesse",

A ma,slk, az atlagt61 eltero vizsgalt csoport az 1984-ben vizs­

galt In.. evesek csoportja (akik az 1981.. evi vizsgaltak nyomonkovete­

ses vizsgaJataban vettek reszt) .. Naluk a szorongas pontszam szignifi-

36

kansan megemelkedett a O. eves eredmenyhez kepest mindket nemnel,

,de kUlonosen a nokne1 (13,2 a ferfiak, 14,6 a nok atlagpontszama). A

magas szorongas index naluk is a Bergelmann-teszt neur6zis pontjanak

1enyeges megemelkedesevel jar egyUtt, ahal mindket nemnel. de kUlono­

sen a nOknel szignifikansan magasabb a neur6zis pontszam. mint 1981­

ben, illetve, mint az osszes vizsgalt AOK-os atlagpontszama.

Ez a magas szorongasertek az FPI-teszt neur6zis mutat6inak megernel­

kedett ertekeivel isszoros korrelaci6ban van. felhiva a figyelmet a IIL

evesekkel valo fokozottabb torodes s~Uksegessegere (vagy inkabb a

megelozo k6t evben a s zorongas ol~asara, hogy ne alakulhasson k1

ilyen nagYln(~rtek:U szorongas es sokuknal ezzel egyUtt neurotiza16das).

A '1'aylol"-fele szorongasi skalava! nyert eredmenyeinket ossze­

foglalva elmondhatjuk. hogy a teszt esetUnkben is j6lmeri a szoronga­

si reakci6ra vala kes2seget. Ezt a faktoranalizis es a korrelaci6szami­

tusok eredrnenyei is a.latamasztottak. A teszt gyors. szUrovizsgalatra

alkalmazhat6, s zamit6geppel objektiven ertekelheto, igy a felveteli alkal­

rnassag vizsgalatokban jol alkalmazhat6 m6dszer. E mellett az oktatas

hatekonysag~nakmeresere.es egyeb, a tanulassal kapcsolatos vizsgala­

tokra is' alkaJmas.

Az empatia k~:~?~iv. kJEr6balasaval szerzett· tapasztalatok

Az emp.5..ti.:::t kifejezes a gorog "patasz" sz6b61 szarmazik, eredeti

jelentese: .baj, ::..:;z,L'nvedes, betegseg; ci""nagy erzelmeket megmo~gat6

eros torekvesek magukban hdrdjak a szenvedest, tehat erre hasznaltak

a sz6t atfetelesen.. Nemetre forditva "beleerzes" lett a sz6 jelentese•

..L\.. pszichoanalizis a beleerzes, rahango16das fogalmakent hasz­

n;§lja az E~rrlpatia fogalmat. A pszichiatria a beteg es a betegseg meg­

ertesere hasznalja. az empatia{:, melynek fokent a pszichoterapiaban Van

szerepe.

Az elobbieket figyelembe yeye az empatia akaratlagos, tudatos

odaiordu16 elm enyfeldolgozas, melynek eszkozei a nOhverbalis kommu­

nikcici6 es metakommunikaci6, szintjei pedig"

1. a masik helyzetenek atgondolasa,

2 ... a Inasik erzelmeinek megertese,

3 .. a masik burkolt erzelmeinek a megertese

37

4. az erzelml ellentmondasok es kettossegek beleeh?salapjan vaI6 megertese~

5. a lelki folyamatok osszefUggeseinek amegertese..

empatia atarsas kapcsolatokban alakul, fejlodik,de tudnto­

is fejleszt~~to.~z empatia 11lagasabb szintjeinek elerese killona­

a vezetesbenti pedag6giEiban,a pszicho16giaban esaz o1"v05i te....

vekenysegekben fontos.,,

Fentiek alapjan teht5.t igen h§nyeges ~z empatias kepesseg

szintjeinel<az lerner-ete, ktUonosenaz "emberikapcsolatokat iranyitot

szervezo illetveatq;kit6 tevekenyse{5eket vegzC5knet Mig az empatias

kepesseg magasabb sZintjeir)~k Vizsgalata.,e?nrOl~lt"es idoigenyes

tec;hnik6.kat igenyel, addig azempatia alacsonyabb '$zintjeinek megle­

tetas aZ"empatiara valo keszseg $zinvonalat kerdoives modszerrel

is vizsgalh('.\tjuk.

nyen m6dsieri)el)ts~h es Madle:t975~ben oss:ieallitott sk6Jaj~",.- "~""".::,:, .. ~",, ..- - ..__ ..... ~..-',_. " .- .._._-.,..,..• -'. -~,"" '"

amelynekmo CloS itott.'t'Hvidit~tt. Val*O~~~VqJ. •• v~geztUk· vi~$g 6latainkat.

kell

igy

","" .. ;,"':;'. ','

Az .a!nta~Pkl1;~~ltia.:$tmeiy.e~~,i"ig~r? "~Y"l1em" fe!ewteket

az ,.elerh~tomaxirn~lj.~ p()~~~.a~2E?,:: ,,,\.

Vizsgatatunk kerid~Sfe~tev~f3e l:l~.vOlt. hogy alkalmazhat6~e(alj6."".

rcisunknagy ... C$Opoi-tok1:H~.t1'v~gzend6 s~·LUtovizsgalatr~

kozott .(kUlonQs teI;im.tte1(1 ke.,~~i"'~I?ll!!liellt~l~~e~.~Jz~g6!~tokr~),as rnilyen· 'JeUegUek .~.. esetlegEr~. <kapasolatok, van~~_·.. kill~~b_;_~g_'~~~·'-

-." -"'-.',' ,'-','. ,.,'.... ,': " ... .-.... :

ndlyenmerh~kU a~egye$ vizsgalat.icsoportok Eu"edmeliyel kozoU.

AVizsgalat,eredmenyei aK(jvetkezo'k; voltak.

Az 1980-ban kontt'Qllkent vizsg61tV.~ves hallgat6k atlagpo1'ltszama{

16f)6 volt, viszonylag kevesenel"tekel igen alaCsQny ponterteket( aminimalls pontszam 9, a maximalis 24 'Volt). A ket vizsgalt L eVfoly-am

atlagponterteke cs ak kis mertekben alacsonyabb (16,2), -''szinten ke­vesen ertek e1 igen alacsony ponterteket (a minitnalis pontszam 7, a

maximaJis 23)_

P&; 1981-ben vizsgalt felveteli elott 6.116k atlagpontszamai az L eve~

sekevel megegyezo az eredm~nyek $z6rasa viszont nagyfoku!I mages

az igen alacsony pontszamot eh~rol< szama (6,2 %) .. Az ugyanezen

evben vizsgalt felvett 0$ evesek atlagpontszama ,kisse alacsonyabb

38

alacsonyabb (16,3), ezen beliil

alanyokenal (15,8. a lanyoke pe­

ketkares a nemek kozotti kU-

mint a [elveteU elott a1l6ke 15,9. a maxim:alis pontszam is alacso­

nyabb az eddig vizsgaltakenal (22 pont, egy fo eredmenye) es vi­

szonyJag magas az igen-igen alacsony pontszamot elerok aranya

(7 t 6%)~

Az 1982-ben vizsgalt felvett 0, evesek vizsgalatat az AOK

nlellett. a FO .K-ra is kiterjesztettUk.Az AOK hallgat6inak at1agpont­

szama 16,9 volt,.a minimalis pontszam 9, a maximalis pedig 23 (ez

az eddigi legjobi.1 atlagere;dmeny).

A FOK: hallgat6inak atlagpontszarna

a fiukatlagpontszama alacsonyabb

dig az,AOK-hoz hasonl6"em· 16,8).

lonbseg .azonba.n.·. nern 8zignifikans.

,A.z ,1.983.evben a Vizsgalatot ," .... kiterjesztettUk.

Az eddigi,:,l<hez haso~~.azA9l<."osokj6;erec!m~hyter.tel<el atlag..

pontjuk 16,5, ehhezkepestrnindket masikkar O. evesei alacsonyabb

atlagpontot.,erte.k· el .. (FOK: .. ·.tt5,7. - ..•.• GYOK: ...15,4)•.. Akarok···· kozotti .. kU­

lonbseg szignifikans (P=o,oo~J. Osszevontaneriekelve a harom kat'

el'edmenyeit)nemenkenti bQnta~~M oem talaltunk· s zigl'lifikans kUlonb­

seget.

.Az eddigi viz.sg61~tQk lcegeJ.a¢~on'Yabb mln1rn61ispontszamat a

GYOK-nal tapasztaltuk(m1nim6Us piClnt; 3). AVizegalatdkkeronkenti

bontasban vale ertekeleseaz eredntenyek aiapJ6n toVabbra is szUk­

sages. ElvegeztUk a. UL 'vasek <nyQtrlonkoveteses vizagalat6.t1984­

hen, a {luk atlagpontszama :n~tnl1egetle.csonyabbrnihtalany-oke (fiuk:

:16,3, - lany~k 16,6 ),a kWonbseg azonb8i1. nem S21gh.ifikans. F'elve­

telkor elert pontszamukhoz kepestafiuknal kismeJ:'tek:U javulas, a 16­

nyoknaljavulas tap8Sztalhat6, dee kUHjnbseg nem s2:ignifikans3

Az osszes vizsgalt csoport eredrnenyeit osszevonv.a az o1"vos­

egyetemi atlag 16,4, a minimalls pon.tszam 3, a maximalis pedig 24.

Az egyes vizsgalt csoportok at1ageredmenyei ·nem ternek al lenyege­

sen egymastol az AOK kUlonbozo evekben vizsgalt o. eveseinel. sem

a nemenkenti bontasban. A ka1"ok kozott viszontszignifikans kUlonb­

seget tapasztaltunk, ezert az egyeni eredl11enyek ertekeleseko1" a kar­

ra jellemzQ eredmenyeket figyelembe ken venni. Az atlagertekek ha­

son16saga mellett azonban figyelembe kell venni azt is, hogy a leg­

tobb vizsgalt csoportban igen nagy az egyeni eredmenyek sz6rasa,

39

minden. vizsgalt csoportban. nagy a minimalie es a maxima.lis alert pont­

8zam kozotti kUlonbseg" igy az egyeni eredmenyeket j61 tUdjuk viszonyi­

tani az atlagertekekhez as a szelso. ertekekhez. P .. vizsgalat segitseg&-­

vel kiszUrhetove v6.1nak az alacsony empatias keszsegge! rendelkezok

(szamukra celszerUnek latszema emp€ttiafejleszto gyakorlatok szerve­

zese ).

A szerrtelylsegv!zsga.latok ko,zotti faktoranalizis eredmenye alap­

jan az 1982....es viz~galatban egy faktorba soro16dottaz empatla. vizsga­

lateredmehye -munkaettek orientaci6s -v!zsga,lat altruizmus as hum.an

ertekekrnuta.t6Jtivel"

.. egy

J:cahfi

zonyitjak,

alkaJrnassag

faktoranalizis eredmenyeinel

a munkateljesitrneny

igenYe A faktoranal1zis

ismert tenyi, hogy az

pcizitiv kot'relaci6ban

ertekekes a munka....

tehat arzt

s2lEH"epelhet a felveteli

alatb.~ ka ott eredmen ek

Az e:rfekek foglalkozik. igy a S~O-

cio16gia, fi1o~6fia, az szocial-pszlcho16gi~maly-

hek egyik legfontosebb Ennek eka, hogy az attitUdoket

generaloertekVl1agot kivaYilak a kutat6k empirikus eszkozokkel lemeN'lL

Ez az igeny hozta I·eire Allport ertektesztjets melyet szamos maS ek'tek­

teszt kovetett, Az ei'h~kek as az attittidokosszevetese nyoman kiderUlt.

hogy az ertekek azattitUdokhozkepest altalanosabbak, centr'aHsabbak, ,

tart6sabbakf es a v altozassaI, vaUoztatassal 8zemb'en ellena1l6bbak.

Az ertekkutatasban azonban problemakent jelentkezik, hogy a

kUlonbozQ szempontLi ertekkutatasokat nehez lI majdnem lehetetlen kazee

nevezore hoznL, Az erh~kkutatasokban.meg az is problemat jelent,

hogy az e:dek valasztasok, erdeklodesi iranyultsagok orszagonkenl:,

kulturankent, tarstfldalmi l"etegenkent stb@ valtoz6ak~

40

. A fenti probh§mak miatt esetUnkben olyan ertekorientacios vizs­

galatra . volt szUksegUnk. amelyet hazankban is fokent egyetemistakna,l

alkalmaztak.. Ezert esett valasztasunk a· Super-fele munkaettek orienta­

ci6s vizsgaJatra (1949), melyetCsepeli, Gy. es Somlai, p. (1980) ma­

gyar egyetemistaknal es .foiskolasoknal probalt kies kisebb m6dosita.­

sokkal magyar nyelvtt3rUletrealkalmazhatonak talalt.•

A tesztet Szilagyi, K .. , es Volgyesy P.. magyar egyetemistaknal szeles

korben felhasznalta (1985) ..

..A. munkaertek orientaci6s vizsgalat lenyegeben onbeszamol6,

kerdoives formaban (igy csoportosan is vegezheto es szamit6gepes

feldolgozasra i~ alkalmas), es a kovetkezo munkaval kapcsolatos erte­

kek relativ erossegef meri: szellemi osztonzes, munkateljesitmeny, oner­

venyesites$ anyagiak iranti igeny, altruizmus, kreativitas, tarsaskapcso~

latok, jatekossag, presztiz~, iranyitas iranti igeny, valtozatossag, eszte­

tikum, fUggetlenseg t felUgyeleti viszonyok (ezek igenye, elutasitasa), hu­

man ertekek.. A. jatek esC\. human ertekek \ az eredeti tesztben nem sze­

repeltek,a teszt magyarra vale atdolgozasa saran kerUltek a tesztbe a

kornyezet e~ a biztonsag ertek helyebe '( Csepeli, Gy... , Somlal, p. 1980).

A Super-fele ertekorientaci6s teszt'..el 1982-pen kezdtUk a1 vizs~

ga,latalnkat .mindharom karon.

Az egy"es ertekek szempontjab61 karonkent kUlonbsegeket tapasztaltunk,

melyek kozUl a szeUemi osztonzes, iraryyitas es a felUgyeleti viszonyok

elfogadasa iran.ti igen:y ertekek nem ternek el szignifikansan a "harom

karo:n. .

A tobhi ertek sZignifikansan alter. A munkateljesitmeny iranti igeny a

FOK-os v.sz......eknel lenyegesen magasabb erteket kepvisel, mint· a ·ma­slk ket kar v"sz",-einel, ugyanez vonatkozik az onervenyesites, anyagicik,

kreativitas, tarsakkal vegzendo munka; jatekossag, prasztizs, valtozatos­

sag,'fUggetlenseg mutatora is. Az esztetikum es human ertekek mutat6­

ban a GYOK-os vosz..-ekhez kepest ertek el magasabb ertE?ket, mely

szinten szignifikans kUlonbseget eredmenyezett...

Az altruizmus mint ertek a legnagyobb pontszammal az AOK-os

v..sz..-eknel szerepel~ valamint a. FOK-os v.sz..-ek is legelsonek ertE~ke­

lik$ a ket kar magas atlagpontszamahoz keoest alacsonyabb a GYOK­

os v..sz..-ek atlagpontszama, igy a karok kozott - annak eHenere, hogy

41

mindharomkar als ertekelte a rangsorban az altruizmusi mini erte-ket ... szignifikans kUlonbseget kaptunk~

ft,. nemek szerinti osszehasonlita.sban a;~ 1982.. evi vizsgak1.tba.Y1

nem kaptunk szignifikans killonbsege4 azzel sze!nben az 198301>

vizsgaJatban. nagy mutat6be.n kaptunk szignifikans kUHjnbseget~

Ezek a szellemi osztonzes, onel"venyesites ll altru.izmus, human

erteket mutat6k; rnindegyikben a nok atlagpontszama maga-.._•....•.•....._ .. "'..\,.,

sabb szignifikansan atlagpontszamanaL

Az

azt tap asztaljuk•

.lunk fl

s~erepel a

kUlonbsegeket

ugyanaz az

re.hgsora szernponijab61 ele'mezve a,zeredmenyeket

karok csak kismertekU eltereseket tala.-

megegyezik~ igy' a

majd a tarsak

szinten magas

.... 4. """ llletve

eUacsonyabb rang­

ertek csak a

osztonzes ass.zerepelnek az AOK­

onervenyesitest szerepel~

eseteben egyforlna helyen

csak 1-1 pontos kis

mindharom karnal

vizsgalat rnegegyeznek CsepeU,l Gy. esSomlailf PO& (1980) Ol"voste.:nhallgat6k vizsgaJatanak Elredmenyeivelll az

elsa ket ,ranghelyen as az utols6 ranghelyen szel"eplo ertekek tel-

jesen megegyeznekl' 'a tobbi eseteben 1-2 ranghelyelterest tapasztal­

tunk, nagyobb merlekU eltolodast csak a2 esztetikum eseteben ,tapa.sz....

taltunk, Tn a,z irodalomt61 elte.roen~ ahol 13d> ranghelyen szerepel~ €lse-

tlinkben a :lOd> r-anghelyen s az AOK-os v"sziil-ekneL.

Vlzsga.la:ti eredlnenyeinkben a mas egyetemeken 'Vegzett vizsgB1a~

tok eredmenyeito1 nagy:mertekU elterest ta.oasztaltunkill mivel a vezeto ar-tek az altruizmus a valtozatossag mas egyetemeken alacsonyabb

5. tablazat

Super-fele munkaerlek orientacios vizsgalat eredmenyei

(1982.. es 1983.. ev)

AOK Rangsor FOK Rangsor GYOK Rangsor p

lEl .szellerni os ztonzes 11.,3 6 1.·1,3 7-8 10,6 .7 +

2., MunkatelJesitmeny 11.,5 3-4 12,1. , 5 1:1,2 1.,5 0,005

3. Onerveny-esites 11.1. ''1' 12,3, 3-4 11.,2 ~5 0,004

4 Gi Anyagiak 7,6 1.3 9,1 12 8,5 .1.1.-:t2 0,000

5*1 Alturizmus 13,2 :1 12,9 1.?,1. :I. 0,003

6~ Kreativitas 11.,4 5 :L2,0 6 1.0,8 6 0,002

7<1> Tarsak 11,5 3-4 '12,3 3-4 11,8 3 0,01

8. Jah~k '6,,5 15 7.,1' :15 '6,3 15 0,01

9. Presztiis 9,2 9 1. O,l. 9 9~5 9 ' O,OO?

1. 0.. Irunyitas 7,1 14 7 114 14 6,9 1.4 +

11.. Valtoz,atossag 11,9 2 1,2,6 2 1211 0 2 0,03

12.. Esztetikum a,? 10 9,2 10-11. '85 11.-12 0;04,. fI

13. FUggetlens eg 10,1 8 11,3 7-8 9,6 B 0,000

:1.4", FelUgyeleti viszonyok ' 8~6 11. 9,2 !:()...1.1. 9,2 1.0 +

15. 'Human erh~kek 7,7 12 7.9 13 7,2 13 0,05

+ Nem szignifikans kUH::inbseg..

43

l'ien:!~~, s.",,~e:!'1l1:t! .~U1onb~ eg~~ ..(1983~ evi vizsgala:cok)+

Ferfiak Nok 1_,.....

6tlag atlag

. 1 .. Szellemi osztonzes

2~ Onervenyesites

5. PJtruizmus

1561 Flunlan ertekek

11,9

6,9

11,2

111/4

12.8

7-;7

0,002

0,05

0,02

0,005

+ Az+982~ eVi vizsgala.toanszignifikans kUlonbsegek:e~

bonta-sban nem tala-ltunk

)l'l ·Ez a rang-

az altruizrnus lll a

srtekekkeL

merornodszerkent s:z;e!"1>

a pszicho16giai al­

val6 aIkalma.ssag megallapi-

ranghelyen

SOi: J61

menyes

Az orv()stanha.llgarokn€;il a1kalmassa.gvizsga.latok irodalma.-

hak attekintesealapjan a legtpbben az intel1.igencia struktUrajab61 ko­vetkeztetnek a f'atermettsegre, ugyetnakkor nem hanyagolva e1 a szeme­

lyiseg egeszenek szerepet (Wa,gns:J:, A~Sl KiszelYt Gy. 1968; Wagnet;AlO'

1973; SzHeird, J"'iI Vargha Mlitll Wagner, A 1973; Szila.gyi~ Ke lQ?5, 1979,

1982 )/>

Az intelligenciavizsg61atok a1.kalmazasa tehat feltetle.nUl szUkse-·f

ges az orvostanl"la11gat6k palyaalkalmassagi. vizsgaJatainal. Az intelligen-

cia legfo'bb tenybeli jellegzetessege a merhet6seg, azonban problemakent

jelentkezett, hogy eseUJ.nkben a mar klasszikusnak szamit6 intelligencia-

44

vizsgala.tok nem alkalmazhat6akt mivel ,egyeni vizsgalatra alkalmasak.

csoportos an nem vegezhetoek.

Eysenck 1962-ben pUblikEilta IIKnow your own 19" cimU konyvet,. .

melyben 8 tesztsorozatot ismertetett,melyek csoportos vizsgalatra is

alkalmasak$\ igy vizsgalatai nagyon alkalmasnak latszottak a felveteli

pszichologiai alkalmassagi vizsgalatokceljara.. A 8 tesztsorozat azonos

nehezsegU, igy evente mas-ma.s sorozatot alkalmazhatunk,lehefetlenne

teve az "elO-felkeszU1~st"" Azaltal. hogy a feladatok kUlonbozo tipusuak,

az egyen intelligencia strukturajat is rnegisme~hetjUk es kreativitEisar61

is kepet kapunk.. A 8 tesztsorozatot tart~az6 kotetet 19p6-ban egy

ujabb konyv kovett~ a "Check your own'19", amelyben toYabbi§__, __._ '~ .•••'"' • ..c...•••• _. _', •. ".-;- •.."~"".".~'_"""_' ,., ••__···_- ..··.-c·_~···,--

tesztsorozatot isrnertet,valamint a kUlonbozotipusu tesztfeladatokb61

50-50 feladatot tartalmazQ soro'Zatokat is mellekelt a szerz5, melyekbol

ujabb tesztsorozatok keszithetok.

Vizsgalatainkat az Eysenc:k4eszt 5. sorozataval vegeztUk, .mely­

nek magyar sztenderdizalt valtozat6t Vekerd4 L,(1975} i keszitette el

as 880 fonel alkalrnazta (az5/b tesztsorozat forditasat es magyar

nyelvterUletre valo adaptalasat kozben elvegeztUk as az 1984. evi

vizsgalo.toknal megkezdtUk e sorozat alkeLnazasat is).

Vizsgalati m6ctszer: A vizsgalat 40 feladatb61 aij, a feladatok· 5

altipusba tartoznak (ABC fe ladat, betUrejtveny, abraanal6gia, matemati­

ka, egyeb). A vizsgcllati lao 30 pel"'c, a feladatok kozUl barmelyiket le­

~et v alasztani, nem keU azokat sorban megoldani, minden helyes fela­

datmegolda.s 1-1 pontot ere

ElvegeztUk az e gyes vizsgalati csoportok (evenkenti, aVfolya­

monkenti bontas) eredmenyeirH~k ertE~keleset (atlagpontszam,atlaghiba-,

szam, szorasok, maxirna lis 9 mlnima,1is pontszam). valarnint az AOK

o. evesek es L evesek. valamint FOK o. evesek osszevont ~redmenyei­

nek elemzQ osszehasonIitasat R 20-as szamit6geppeL

(A matematikal szamitasok elvegzeseel"t koszonetet mondunk a SOTE

Szamitokozpont munkatarsalnak, ktUonosen dr.. Mayer Janosne materna....

tikusnak.)

45

f\-bel~s vala~zok ~21arp,ab61 .l~.:z.itett 2yfol'¥6J!l0nk~.~.tiH~,tla£1elosz­

lasi gorp!¥. ,..e:!,.<¥.~dnH§nY§~:

MegallapithatjUK: a Oe evesek es az L eveselt: helyes v6.1o.sza.inak

pontszamab61 kesz5tett atlageloszla.si gorbek ossz~hasonllta.sa alapjan,

hogy a o@ evesek gorbeje normal elQszlast mutat (ezze! s~emben a

pontszamokbol. szamolt 19 ertekek nem mutatnak normal eloszlas4 talje·...

sen a magas 19 erh~kek fe16 tolodik: eli agorbe), Az L evesek atlag­

eloszl6,si gorbeje szinten .norma.l E!lQszlast mutat (az ertekelesnel azon-

ban figyelembe kell venni, h9gy az evesek kazUl lenyegesen kava...·sebb szemelyt vjzsga!tunk )~' .. ... .

A kat vizsgaltevfolyam ere.p~enyei· kozott nemtaJ.altunk szigni­

fikans e1teres~ Az a.tlagpontertE§k a:z;o:3,szes1

vizsgcilt 0, evesnel 179 5 ...

az osszes vizsg6.1t L evesnel psctig 1619 A minimalls as maxirna­

lis pontertek is csak kis kUlonbseget mutat (min" 2 as max:.. 30 a 0.

veseknel. min", 4 as max"" az·eves~kn61)lf

~z esy~s vlzs,giIStti c70EC!r.t2~_at1as.a?ntszam~as az atlagos~__ il1:'.&.

tellivSencia J~.y§ciens__~,k. osszehasonHtasa.r,ak eredme~~~,:' .

Az egyes vizs·galati. csoportokhelyes eitlagpontsza-

mal kQzott kUlonbsegeket tapasztaltunk, mely ugya.n. nem szignifikans~

l11egis ar1"O. a velemenjrre· lehet· balala kovetkeztetnir; hogy erdemes kti­

101'1 vi:zsgaJati csopQrtonken~ aza,z karonkent l as evenk:ent szetbontva, >~\

ertekelnia vizsgaJati eredmenyeke~ ezaltal egyeni ertekeket a sa-c

jat vizsgalati csoporthoz tUdjuk viszonyitanl a vlzsgalt teljes populac16

atlagel"edrnenyeihez ve16 viszonyUas mellett

Az AOK-on vegzett vizsgalatok e1"'€'dmenye egyenletes javulast

tnutat a 0. eveseknel, a j6 pontokbol szamoltatlagos IQ ,,125$2-rol erne!­

kedik, 129,9 majd :13011 8 szintig", Az L eveseknel viszont az 1980-0..9

Vizsgalatban magasabb atla,gos 19 ertE~ket kaptu1'1k ,ll mint i 981-beY4 A

+ Az intelligencia kvociensre valo atszamitast csak azert vegeztUk el,mart az egeszsegUgyben rna nH~g ezt a szempontot tUdjak ertelmezni,termeszetesen mi a pontszam szerinti erh~kelest tekintjUk mervadonakllO

46

FOK hallgclt6i eseteben az AOK 06 eveseivel megegyeZQ tapasztalatot

SZ€reztUnka/ hogy jobb teljesitmenyt Y1yCtjtottak az 1983-ban vizsgalta.kb

mint a. me gEd.oZQ evi vizsgalt szemelyek..

A FO K 0" eves hal1gat6ina,1 tapasztalt alacsonyabb p ontertek esaz ebbol szamolt 19 ertek azt jelzi,hogy a ket kareredmenyeit sajat

csoportjuk (karuk) eredmenyeihez kell viszonyitani..

A fe,lac:J.a.tanalizis eredmenyei:

Az AOK o. eveseinek evente javu16 tenctenciaja a j6 valaszok

emetkedese IYlellett a hibaszamok csokkeneset is magaval vonta (keve­

sebb. a hiba.s megoldas, a nehezebb feladatokbainkabb bele sem .fog­

nak, a nekik konnyebbnek tUna feladatok kozUl viszont tobbet oldanak

meg) ...l\zo1'1 feladatoknal, amelyeknel a tobbi vizsgalt csoport is sok

valaszfajtaval pr6balkozott r ott ok is sok vaIaszfajtaval kiserleteznek (a

7., 14., 271lt, 33. feladatoknal) ez feltehetoen a feladat nehezsegi szint­

jebol kovetkezik.

A legtobb rossz' valaszt a 1~ lOZ, 33., 38., 39. feladatokra kap­

tuk (betti, verbalis, betUvel kombinalt szamr es ket szamtani feladat).

A legtobb esetben meg sem probalnak valaszolni a lQ, 1s.. 33., 390 es.40. feladatra (verbalis, szamtani problema, betUvel kombinaJ.t SZalTI e~

szamtani problema) ..

A FOK o. eves hallgatOia legtobb hibas valaszfajtat szinten a

7. es a 27 .. feladatra adtak,e~dekes azonban, hogy az AOK-sok:nak

konnyUes sok j6 megoldast jelent5 5" verbalis feladatra sokfele hiba­

fajtaba tarloz6 megoldast adtak.. A legtobb rossz valaszt ok is a 38.

es .39,:""es feladatra adtak, valamint a 7,,' (verbaJis feladatra),sokan meg

sem probaltak vala.szolni a 10, 39. es. 40-es feladatra.

Az I", evesek a legtobb hibas vBlaszt a 14, 33. es 39. feladatra

adtakll a legtobb hibas valaszfajtat pedig a. 7., 14. es 27. feladatra

(verbaJi.s E~S ket betUfeladat), alegtobben meg 8em probaltak valaszol­

ni a 1Q$ 3Lj~ 40.. feladatra· (verba.1is e.s kef szamtani problema)$>

Az AOK o~ es L evesei es a. FOK 0", evesei az egyes felada~·

tok hibas valaszal es a llnem vala.szolt a feladatra" elemzes alapjan

47

nem mutatnak lenyeges kUl(:)nbsegeke4 rnindha.rom vizsga.lati csoporHJa.n

a legtobb nehezseget a szamtani feladatok okoztak, kUlonosen o. felcldat­

sal" vegen 1ev61<9 ezeket ha meg is pr6baJ.tak oldani, ez sok hibfuajt6vaJ-j

hibas rnegoldasokkal jart..

A legtobb ~ vaJaszt mindharom vizsga.lati csoportban (A01<'

0 .. es I.. eVfolyam t F'OK 0 .. ev) a 2. es a 9" feladatokra kaptuk (verb

lis, abraanalogia)ll magas aranyban kaptunk meg j6 valaszokat a 2~~

1 .. es 5", feladatra (szamtani es ket verba-lis feladat)f melyeket a kc.,­

sobbiekben ki ken cserelni hason16 tipusull de nehezebb

A felcu::latanalizis eredmenyei alapjan elmondhatjuk~ hogy a t~szt

kismertekU valtoztatasokkal es instrukci6bovitessel jol bevaltnak te­

·kintheto..

Az Eysenck-fele inteHigencia.... teszt 5.. sorozatava! vegzett vizs­

galataink alapja.n osszefoglalva eredmenyeinket megallapithatjuk,l hogy

a.z intelligenciateszt kis va.ltoztatassal alkalmas a eljeiras kor-

kereteben bevezetesre kerUlo pszicho16giai alkalmassag-

celja.ra, (azzel termeszetesen a felsooktatas n"linden

terUleten alkalmazhat6) ..

Az egyes csoportok osszehasonlitasa e.s az atlagertt9kek vonat­

kozasabe.n az egyes vizsgalati csoportok kozott nem tal6.1tunk szigni­

fika.ns kUlonbsegeket. (kiveve a FOK 1982-es vizsgalati eredmenye)~

azonban a tapasztalt kUlonbsegek azt jelzik9 hogy erdemes a kUlonbozo

vizsgalati csoportokat a saJat csoport ered:menyeihez viszonyitani~ a tel­

jes popv.laci6 eredm~nyeihez val6 viszonyitas melletL

Ezt kUlonosen azert tartjuk szUksegesnekll m.ert a j6 megoldasok

aranya evente emelkedik"

./>,,"z egyes karok eredmenyeit celszerU kU1c)n-killon ertE§'kelni es ertel-

mezni",

,L\ teszt eredmenyei a vizsgaJ.t ol'vostanhallgat6knal lenyegesen

jobbak, mint a hazro sztenderd eredrnenyek~ ez vonatkozik a j61 meg-

oldoti: feleletek szama.r~ az ebbo1 szamoU ertekekre es a nehezebb~

de jol 111egoldott feladatok szamaranyara is"

48

}<.Ulone)sen a matematikal logikai feladatokban ertek e1 jobb ered­

nH.~nyt az altalunk vizsgalt szemelyek, mint a sztenderd v"sz.-ei~ ezek a

feladatok a szerzo (Eysenck$l 1962) szerint a legnehezebbek.

7 .. tablazat

Int~l1igencia... vizsgalati eredmenyek atlagertekei

a kUlonbozovizsgalati csoportoknal

Vizsgalati csoport· Helyes valasz Hibak atlaga Atlag pont...atlagp ontszam szambol sza-

. molt IQ

EV EVf.. Kar X S X S X S

1980 L AOK 18 4,4 7,1 5,1 1.28,8 12,4

1981· I .. AOK 16,7 5,2 8,8 5,2 126,3 13.2

1981 0 AOK 16,2 4,6 7,0 3,8 125,2 11.6

'1982 0 AOK 18,1 4,7 5,6 3,3 129,9 11,8

1983 0 AOK 18,5 5,7 5 2,7 130,8 14,3

1982 0 FOK 13,4 4,3 5,8 3,1 118 10.9

1983 0 FOK 17,1 4,3 7 3,4 126,5 10,1

49

AZ OsSZES vlzsGAn SZEMELYPONTSZAMAINAK ELOSZLAsA

fa

220~

~::j~1160

140

120

100i80

60·

40-120 'i

L_-r '-r ", ,-r-l--'j--O·g 9I>-12513~5 15,,;·$ 22-24

19P-21,?" 24,5 felettv.sz~ek szama, 1026 f6

"i. abra

AZ OSSZES 0 EVES VIZSGALTSZEMELY PONTSZAMAINAKELOSZLAsA

f61

40

20

2. abra

AZ OSSZES I. EVES VIZSGALT SZEMELY

fo PONTSzAMAINAK ELOSZLAsA01 -mOl )(-16,9

80~

60

40

20

feleU

3~ abra.

50

A .,!get1tlYi(tlS t8sztekk81 szerzett tapasztala.to~

(A szokatlc.;U"1 hasznalati teszt es a tavoli asszociaci.6 teszt eredme­

nyei)

./\ krei.'j-Hvitas kifejezest altalaban a szakemberek is kUlonfele

ertelemben hD.sznaljak., SzUkebb ertelemben alkot6 gondolkodcist, tehat

kifejezettE;'ll intellektualis, kognitiv folyamatoka.t j(~lent, tagabb ertelemben

pedig az 0.mber mindazon szemelyi sajatossagait magaban fogla1ja, arne­

lyek kepe~3se teszik ot arra, hogy ertekes produktumot hozzon letre,

azaz a. tehetseg fogalmaval rokon..

I(ezde'lben az intelligencia. kutatas reszekent foglalkoztak a te­

hetseg, a kiemelkedo teljesitmenyek ,okainak kutatasaval, majd G-uilford

(1950) ramutatott arret, hogyaz intelligenciavizsgalatok kUlonbozo faj­

tid csak a, konvergens gondolkodast kepesek merni, es az ilyen sze­

lekci6 kectvezotlen az onaJlo, fantaziagazctag gondolkod6 emberek sza­

mara, akiknek fejlett a divergens gondolkodasa, azaz problemahelyzet­

ben eredeti valaszok sokasaga.t kepesek adni.Ezuta.n szamtalan krea­

tivitas tesztet dolgoztak k4 amelyek segitsegevel a tehetseg minel ko­

rabbi azonositasanak problemajat kivantak rnegoldani.

Torrance (1962, 1964, 1965) volt az, aki igen fontos eredmenye­

ket ert· ~l a kreativitas es az iskolai oktatas kapcsolata. n1egismerese

terUleten, as kidolgozta a kreativitast gaU6 es segita eljarasok rend­

szeret, melyet a gyakorlatba is bevezetett. Eredmenyei ~ra hivtak fel

a figyelmet, hogy a. krea.tivitas donta szerepet jatszo kognitiv· mUkodes-.'

mod, e.s az inteUigenciaes a kreativitas egymashoz vale viszonya a

szorosan vett kognitiv funkciokon tul a viselkedesmodokat Is befolya­

solja. Az originalis szemEHyek a legkUlonbozobb kutat6k as m6ctszerek

altali vizsgi3.latai megegyeznek abbarl, hogy fUggetlenek iteleteikben, do­

minansak e.s IYlagabiztosabbak (Olah, 1979) ..

l'vHndezek alapjan elmondhatjuk, hogy a kreativitas azonositasa­

hoz csak sokoldalu megkozeHtes a.lapJan juthatunk el, fontos a rnagas

intelligencii)' (de nen"! a legmaga.sabb), es a tesztekkel mert kreativitas

'magus faka egyara.nt, de a kreativ produkci6 letrejotte szernpontjab61

dontoek a szemelyisegtulajdonsagok, mint a fUggetlenseg, nyitottsag,

emocionalis erzekenyseg, es 111agas onertekeles (Bark6czi, I.. , 1981).

51

A fenti elmeleti kerdeseket figyelembe veve az orvost.t::i..t'1.hallgat6k

palyclalkalmassagi vizsgalatainak kidolgozasahoz feltetlenUl szUk8egE~.snek

tartoUuk az intelligenciavizsgalatok es szemelyisegvizsgalatok melleft

azokkal osszefUggesben a kreativita.s vizsga.latat, rnivel az orvosi paJyc1

a j6intellektualis kepessegek melletl magas foku kreativitast igenyet.

./\. vizsgalatot a' Bax'koczi es Klein (1968) altal a Torrance kreativitas

teszt alapjan kidolgozott szokatlan hasznaIati tesztte1 es a tavoli asz<­

szociaci6 teszttel vegeztUk"

Az ertekelest harom niutatoban adjuk meg az originalitas (a sta­

tisztikusan alacsony elafordulasi gyakorisag merteke), flexibilitas (az

egyes tetelekre adott valaszok osztalyokba s orolasa, a rugalmas szem­

pontvaltas rnerteke), es a fluencia (az ertekelheto valaszok szamanak

merteke, a kifejezes.beli konnyedseg jellemzoje) ..

Ezek melletl a kapott ertekekbol rrH~g ket mutatot szamoltunk (at­

'lag originalitasi\ mely az originalitas osztva a fluenciaval, es a relativ

flexibili.tas, a flexibHitas es a fluencia hanyadosa) .. Minden kreativitas

tesztben es minden .mutaJ6ban a. magas €ortek a jOe

A vizsgalat eredmenyeit a 8. tablazatban szemleltetjUk. Azt ta­

pasztaljuk a ket kUlonbozo vizsgalat osszehasonlitasa alapjan,l hogy a

ket teszt atlagertekei kUlonbozoek, ezert azokat nem lehet osszevontan

ertekelni.

Aszokatlan hasznalati teszt karonkenties nemenkenti osszehaJ­

sonlitasa. alapjan sem ketptunk szignifikans kU.lonbs~geket egyik mutat6­

ban sem. A FOK-os . v.sz..-eknek kismerh?kben ala.csonyabb a flexibilitas

e.s a fluencia mutat6ja, az originalitas index viszont megegyezik az

AOK-sokevaJ..A naknek szinten kismertekbenalacsonyabb a flexibili­

tas e.s a fluencia m utat6 atlagerteke es az originalita.s mutat6 erteke is..

Egyik fajta osszehasonUtasban (kOX'ok, nemek) sem. tel" el azonban a.z

atlag originalitas es a relativ flexibilitas mutat6 atlagertE~ke..

A T'a.voli asszociaci6 tesztnel a karok osszehasonlitasa. erdekes;'leo"

eredmenyeket hozott.., az e10zo teszttol elteroen mindharom mutat6b&'1.

szignifikans elterest tapasztaltunk.. A FOK-os v.sz..-ek mindharom muta­

t6ban szignifikansan alacsonyabb atlagerteket ertek e1. A nemenkenti

osszehasonlitas ebben a tesztben sem .'hozott lenyeges eltereseket p a

nak itt is kisse alacsonyabb pontszamot erlek el mindharom mutat6ban.

52

8. tablaz~t

A kreativitas tesztek eredmenXei

Szokatlan hasznalati teszt

Karonkenti osszehasonlitas

AOK FOK Patlag

--r--szoras atlag-- szoras

EO 4 1 1 2,6 4,2 2,3 +

EX 7,3 3,3 6,7 3,0 +

EF 9,0 4,6 8,5 4,2 +

AO 0,44 0,12 0,47 0,14 +

RX 0,84 0,17 0,82 0,20 , +

Nemenkenti osszehasonlitas

ferti no Patlag szoras atlag szoras

EO 4,2 2,7 3,9 2,3 +

EX 7,2 3,4 6,8 3,3 +

EEi' 9,1 4,8 8,o 4,2 +

AO 0,45 0,12 0,43 0,13 +

RX 0,82 0,18 0,81 0,20 +

Tavoli asszociacio teszt

Karonkenti osszehasonlitas

AOKatlag szoras

FOKatlag--szoras

p

FO

FX

FF

AORX

.5,9

8,9

11,1

0,50

0,83

4,5

4,7

6,7

0,13

0,14

53

3,7

6,1

7,1

0,47

0,86

2,5

3,0

3,7

0,18

0,19

0,000

0,002

0.,000

+

+

8. tablazat foly!..

Nemenkenti osszehasonlitas

ferti no Patlag szoras atlag szol'as

FO 5,9 4,6 4,8 3.1 +

FX 7,9 4,6 7,5 3,3 +

fi'F' 10,7 8,1 9,2 4,6 +

AO 0,54 .0,16 0,48 0,13 +

HX 0.80 0,14 0,83 0,17 +"

9. tablazat

A ket kilionbozo kl'eativitas teszt osszehasonlitasa

EO

EX

EF'

AORX

F'Q

Ji"X

FF

AORX

atlag

4,2

7,3

9.9Ofj45

0,84

atlag

5,6

8,3

10,4

0,50

0,82

szoras

2,6

3,3

4,6

0,12

0,18

SZOl'as

4,2

4,4

6,2

'0,14

0,16

p

0,'005

0,004

0,005

0,004

+

:IelJna,g)T.arazat: ·E: Szokatlan hasznalati teszt jelzesei

EO,FO:

EX,FX:

Originalitas

Flexibilitas

EF,FF:

AO:

Fluencia

A Hag originalitas

F: TavoH asszociaci6 teszt

RX: Relativ flexibilitas

54

A, ket kUlonbozo k:reativitas teszt osszehasonlitasa alapjan mind­

harom mutat6ban szignifikans kUlonbseget kaptunk, a Tavoli asszociaci6

tesztben a v ..sz.-ek magasabb atlagpontszamot 81"tek e1 az originalitas

a flexibilitEis es a fluencia terUleten, valamint az at1ag o:riginaHtas esete­

ben is.

A ket teszt eredmenyeinek osszehasonlit6 elemzese azt mutatja.,

hogy a ket tesztet kUlon-kUlon ke11 erlekelni, egymassal parhuzamosan

vegezve a ket eredmeny kiegesziti egymast.. Egy teszt vegzese eseten

a r.ravoli asszociaci6 tesztet javasolt elvegezni~ rnivel magasabbak az

tl.tlagertekek, nagyobb kUlonbseg van' a maximum E:?S a minimum kozatt.

jobban 5z61" es az egyeni es csoportos kUlonbsegeket is finomabban

mutatja..

A, teszt eredmenyeket osszehasonlitva a magyarorszagi foisko­

1ai -- egyetemi popu!tici6 sztenderdjeivel, (me1yet Bark6czi, L, es

Zetenyl, ']~"t 1981....ben keszitett e1) minden mutat6ban lenyegesen ma­

gasabb atlagerteket kctptunk.

'"rehat az altalunk vizsgalt orvostanhaUgatok es fogorvoshaUga­

tok lenyegesen krentivabbak, mint a hazai s~;,;tenderdben szereplo v..sz.­

ek. E z vonatko?ik kUlon-kUlon az originalitas, flexibilitas es a fluencia

mutat6kra is p mindegyik eseteben }(§nyegesen jobbak az altalunk vizs­

galtak..

Eredmenyeinket osszefoglalva tehat a hazai sztenderdnel jobb

teljesitmenye ket kctptunk, a palyan va16 sikeres mUkodesben szUkseg~s

kreativitassal danta szazalekban rendelkeznek a vizsgalt szemelyek.. A

ket teszt jol m eri az originalitast, flexibilitast es a, fluenciat, az atlagt61

nega.tivan erosen eltero szemelyek kiszUrhetaek, de az atlagnal h?nye­

gesen kreativabb szemelyekral is jelzest kapunk..

A kepessegfeltaro_vizsgalatok eredmenyei:

(A vizsgaJatok erednH~nyeit esak roviden ismertetjUk.. )

Az 1ST III fogalomana16gia vizsgidat eredmenyei:

A vizsgalt orvas es fogarvoshallgat6k j6 atlageredmenyeket ertek

e1 (6tla.gpontszarnuk 1.3,5 volt) a hazro sztenderd eredmenyhez kepest

( :12,2 atlagp ant) ..

55

A legjobb eredmenyl; a IIL eveseknel kaptukll a nyomonkoveieses vizs­

gaJatok saran tehat a.z ana.logia,s gondolkodas kepessege a kepz~?s so­

ran pozitivan valtozika (EredmenyUnk megegyezik Szilagyi, K. /1.980/

eredmeny.eiveL)

Az· 6.ltalunk v izsgaltak teljesitnH?nye a magyar egyetemi-foiskolal

sztenderd eredmenyeknel lenyegesen jobb (21,6 atlagpontszamot ertek

e1 a hazai sztenderd atlagpontszama 17,8).

A j6 teljesitmeny azonban a kepzes folyaman romlik, a legrosszabb

eredmenyt a II'4 evesek ertek ell! tehat a kepzes "beszUkiti" a gondol­

kodast. Eredmenytink szinten megegyezik Szilagyi, K. 198o-as eredme­

nyeivel.

A BentorA""!fele vizualis emlekezetvizsgalat eredmen~ei:

A vizsgalatot eloszor az 1 .. majd a 2 .. ' sorozattal vegeztUkt mivel

az 1. sorozattal nagyon j6 eredmenyeket ertek el a v .. sz-ek" Az AOK­

as €os a FOK-os vesz.-ek kozott a, kUlonbseg lenyeges~ az AOK-osok

j6 te1jesitmenyenel meg jobb a FOK.....osok teljesitmenye,l igy a kesobbi­

ekben mindket karon nehezitett feladatokat kell adnunk (mindket karon

sok az V. kategoriaba tartozQ eredmeny, III....as kategoriEinalrosszabbat

,nem tap as ztaltunk ).

A B ourdon-fele fig¥ele1}1teljesitmeny v izssalat ered;ffienyei:

A vizsgalatban atlagosan j6 eredmenyeket l:apasztaltunk, magas

a te'ljesitmeny .as alacsony a hibaszam, ezaltal a 'I' "/0 is igen ja. A

hib6.k szama a kepzes hatasara csokken, a legjobb T % erteket 5Z V.

eveseknEH kaptuk (98,9 %), mely igen j6 .teljesitmenyt jelez.

A O. eveseknel ket karon vegeztUk a vizsgalatokat, es azt ta­

pasztaltuk, hogy a FOK-os v.sz",-ek kevesebb hibav.al oldottak meg a

feladato4 mint az AOK-osok 41 Ez a.z eredmeny azt Jelzi, hogy a szamuk­

ra oly fontos <kepessegek mint a vizualis emlekezet es a figyelem ,mar

a kep~z;es megkezdese e16tt .16 szinvonaluak.

A specialis kepessegek vizsgaIa±a saran kapott eredmenxek:.. _<lI Ii ~

Az MeQ uerrie teszt eredmenyei:

A szemmertekvizsgalatban az altalunk vizsgaJtak a foiskolai­

egyetemi sztenderd eredmenyekhez kepest alacsonyabb ertE~ket ertek

56

e1 (a kUlonbseg nem szignifika.ns), a ketdimenzi6s terelkepzeles vizs­

galatban az altalunk vizsgaltak eredmenyei igen' j6k (a sztenderd. ered­

menyekkel nem tudtunk osszehasonlitast tenni mert a vizsgalati ida eI­

tero volt enna1 a feladatna.l). Sokan ertek' e1 maximaHs teljesitmenyt.

ugyanakkor az alacsonyteljesitmenyt elerok szama kf'ves.

A haromdirnenzios terelkepzeles vizsgalatban is jo teljesitmenye­

ket kaptunk. az atlag m'agasabb mint a sztenderd ertekek atlaga. Mind­

harom vizsgalat eredmenyei l<:ozott korrelaci6t tap as ztaUunk, mely'a leg.,.

szorosabb a szemmertek vizsgalat as "0 ketdimt2nzi6s terelkepzele~ vlzs.,...

galat eredmenyei kozoti;. A vizsgalat j6 eredmenyei 8zoros kapcsolatot

jeleznek az intellektualis vizsgalatok j6 eredmenyeivel is.

A latas-kezmozgas koordinaci6s vizsgalat eredmenyei:

A vizsgalat szUro jellegUJce~ja, hogy az atlagna.l rosszabb 16­

tas-kezmozgas koordinacioval rendelkezoket kiszUrje, majd naluk m(.b;

9zeres vizsgalatok vegzesevel tUdjuk· eldonteni, hogy mi okozza a tel­

jesitmeny· alacsony szinvonala't, €os val6ban megtalaJhat6-e a latas-kez..·

mozgas koor?inaci6s funkci6k zavara.. A .vizsgalat ilyen jellegenel fog.,.

va igen kUlonbozo egyeni eredmenyeket kar'tunk.. Magyarorszagi szten­

del"'dj'e a vizsgalatnak meg nero keszUIt el, igy az eredmenyeket csak

saja.t ada~ainkhoz tudtuk hasonlitani•. Problematikusnak minositettUk a

balkez esateben a 40 kiteres falatti eredmenyeket, a jobb kez eseteben

pedig a 30 kiteres feletti eseteket, ezek a v.sz.4ek 10 %-nal fordultak

el0. A .kesobbiekbenaz ily-en teljesitmenyt mutat6k szamara mUszeres

vizsgalatokat tervezUnk..

A kepessegfeItaro as a specialis kepessege.ket vizsga16 mod....

szereink eredmenyei szor08 kapcsolatot jeleznek a tobbi vizsgalatban

kapott j6 teljesitmenyekkel, a kesobbiekben az egyes vizsgalatok kozot­

ti korrelacioszamitasoktol varjuk a vizsgalatok eredmenyei. ko.zotti pon­

tos osszefUggesek feltarasat.

57

OSSZEFOGLALAS

Vizsgalataink hipotezise az volt, hogy az adott palyan val6 be­

valas jelentos res zben a s,zemelyi jellemzok fu.~gvenye, megis a jelen­

legi felveteli vizsgakat ~em a varhat6 bevalas alapjan torte-no kivalasz...

tels jellemzi. A felvet.eli vizsgan arra vonatkozoan probalnak meg infor­

maci6kat 'szerezni, hogy a felvetelizQ rendelkezik-e olyan szintU jartas­

saggal az oktatand6 an.yag alapJait illetoen, amely eleg ahhoz, hogy el­

fogadhat6 szinten el tudja sajatitani a tananyagoL

A szUkseges ismeretalapok megletenek ellenol"zese mellett azonban

mindinkabb kiterjed a vizsga16das az elsajatitando ismeretanyag befog~'

dasanak varhat6 mertekere is, igy a szobeli vizsga .as a kozepiskola....

b6l es a tarsadalmi ?izervekt61 kapott infbrmaci6k alapjan. lehetos€og nyi­

11k arra is, hogy az elemzes kiterjedjen a telvetelre jelentkezQ szemely

altalanos €os relative konstans egyeni jellemzoire, a palyaval kapcsola­

tos beallit6dasara, elvarasaira is. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi felve­

teli rendszer szerint is szUkseges tehat a tudasszinten tUlmenoen az

egyeni jellemzok megallapitasa.. Azonban felvetodik a kerdes, hogy al­

kaln1as-e a felveteli rendszer arra, hogy ·az egyetemi-foiskolai, illetve a

,palya kovetelmenyeinek vala megfelelest elfogadhato pontossaggal merje.

'Amennyiben nem, ugy feltetlenill indokolt a pszichol6giai modszerek fel­

hasznalasa a palyakovetelmenyeknek vala megfeleles mertekenek megal­

lapitasara.

'1'ermeszetes, hogy nem tudjuk pszicho16giai modszerekkel elore

meghatarozni, hogy a szemely a megfelelo munkaszituaci6kban a meg­

felela psziches statusszal fog rendelkezni, azonban lehetoseg van arra,'

hogy bizonyos vaJ.oszinUseggel meghatarozzuk a szemelyaltalanos, as

relative konstans szemelyisegjeUemzoit,

AYlnak ellenere p hogy a felveteIi eljarasban resztvev6 oktat6k

nagy figyelmet szentelnek ezen tenyezok megismeresere, velemenyiink

szerint megallapitasaik megbizhat6saga nem kielegito. Ennek okai, hogy

59

a megismerendo jellemzok nehezen megisrnerhetoek a felveteli aU;:.alm,ei....

val~ mivel afelvetelizQ jobb benyomast tenni a szoka,sosnal~ igy

magatartasat 'tudatoso.n formaljo., valamint a :rendelkE~:;.-:::esre aH6 ida igen

rovid" Ezekert es tobb 1'1ason16 okert szUkseges a palya z s zUk­

seges psziches tu~Etjdonsa.gok b,ldatos es celzott v izsgalata"" /~ rendelke­

zesre allo pszicho16giai vlzsgalc~ti Inodszerek tobbsege rnar szamos kU·",

lonbozQ populaci6n kiproba,1t es bevalt eljaraso Ezek kozUl a. celnak

me,gfelelojj azaz a palyakovetelmenyeknek leginkabb szUkseges tulajdon­

sagokat mero vizsgaJa.tok kiv.alaszthat6akQ

EsetUnkben az orvosi, fogol'vQsi palyakovetelmenyekkel foglalk.o­

z6 irodalom es gyakorlati vizsgala:U eredmenyek, rendelkezesre alltaklj

:0. gyogyszeresz palya kovet.elm enyeit aionban ki kell dolgoznL ft. ko­

vetelmenyeknek megfelelo vizsgaJc.tok kivaJasztasa az orvosi es fogor­

vas! palyakra tehat mar konkret eddigi eredmenyek alapjan tortenhetett'

meg. Az altalunk vegzett eddigi vizsgalatok tapa.sztalatal azonban azt

jelzik~ hogy nem mjnden~ a felsooktatasban Inas szakokon bevalt vizs­

galat alkalmazhat6 esetUnkbe~ iUetve az alkalmazhat6 vizsgalatok ered­

mer;yei 8em minden esetben ha~onlithat6ak a mas egyetemeken-folskola­

kon kapott eredmenyekhez$

Vizsgalata-ink eddigi eredmenyeit osszefoglalva elrnondhatjuk;

'hogy az altalunk valasztott modszerek alkalrnasak csoportos vizsgalat­

ri.:i, egy reszUk pedig szamit6gepes kierbekelesre is. Ezaltal a nagyto­

megU vizsgalati szem ely merese es erh§kelese gyorsan, pontosan es

objektiven megoldhat6.

A kivaJasztott tesztek a l~gfontosabb~ a pi5.1yara vale megfeleh~st

meghataroz6 psziches sajatossagokat vizsgaljak.. Ezek a kovetkezok:

A kepessegek vizsgalata, a szemelx!.seg vizsgalat§w a motivaci§§

rends zer vizsgalata es a Ea.l¥ahoz~ s zUkse£§!'s egyeb s2ecifik~s tenye7

""k' "1 tzoo _vlzsga a a.

Az eredmenyek karol<: szerinti o~szehason1ita.sa azt ere~menyez'tell

hogy, bar a karok specifikus palyakovetelmenyeinek Inegfelelo vizsgaJa­

tokkal kiboviteni szandekozunk m6dszer-egyUttesUnket; ezen tULrnenoen

az egyes karok sajat sztenderdjet is ki kell dolgoznunk az alkabnazott

vizsgalatok egy reszene!..

60

A mas egyetemekkel va16 ossz~vetes es Ciz egyes teszteknel .

meglevQ egyetemi-foiskolai sztenderd eredmenyelhez vale hasonlitas azt

eredmenyezte, hogya lenyeges es jellemzQ kUlonbsegek miattsajat or­

vosegyetemi sztenderdUnket is ki kell dolgoznunk.

Azon vizsgalatokr:'Hil, ahal a namek kozott is lenyeges kUlonbse....

geket kaptunk az egyeni eredmenyek ertelmezesenel ~ az azonos nem Uek

eredmenyehez va16 viszonyitas is lenyegesolll

A nyomonkoveteses vizsgalat beinditasa. utan kapottelso eredq".

menyek azt bizonyitjak, hogy a kepzes alatti peziches. valtozasok isme­

rete feltetlenUl szUkseges a modszerek to'Vabbi alkalmazasahoz es a

vizsgalati eredrnenyek gyakol'lati alkalm.azasahoze A vizsgalati eredme­

nyeket a' pszichologied alkalmassag megismeresen tulmenoen is alkalmaz,:""

ni tudjuk. pL. a n1entalhygienes gondozasban. kivaJasztva azokat a sze- :

melyeket a v"szo-ek kozUl akiknel a tUnet a kesobbiekben fokoz6dhat,

.szamukra egyeni es csoport pszichoterapias lehetoseget biztositva el­

erhetjUk. hogy tUnetUk ne sulyosbodjon az egyeterni kepzes ideje alatt.

A specialis kepessegek ismerete alapjan: palyairanyitast is vegezhetUnk

a szQkmavalasztast l?egkonnyitendo..

A szocialis hatter es a psziches jedemzok kapcsolata a!apjan a

beilleszkedest nehezito tenyezo'ket elharit6 inh~zkedeseket is tudunk

tennL

A palya-kovetelmenyrendszer es az ennek megfelelo alkalmassag­

bevala.s temakort tehat tovabb kell kutatni, esetUnkben .az orvosegyete­

mekterLUeten (kiterjesztve a kutatast a tarsegyetemekre i~), ennek a

munkanak a fa reszei az elmeleti-modszertani kutatasok folytatasa esa gyakorlatI, . empirikus vizsgalatok tovabbi folytatasa. Ezeknek a ku­

tatasi eredmenyeknek a birtokaban tudjuk majd munkankat hatekonnya

tenni .nemcsak a felveteli kivalasztas terUleten. hanem az oktat6-nevelo

munkaban is felhasznalnL Ez a tovabbi eel azert is indokolt. mert az

alkalmassag kialakitasanak feladata elsosorban a kepzesi folyamatban

valosithat6 meg, amely a konkretabb palyakovetelmenyek ismerete alap­

jan vallk tudatossa~

61

IRODALOM

B arkoczi L j Klein S4'~' ,1968(3-ondolatok az alkotokepessegr.ol es vizsgal~i0.nak egyes problemai-roL '=- Magyar, Pszicho16giqlSzemle~"25m~.. 508...515.p.

Barkoczi L,ZetenyfT... · 1981A kreativitas vizsgalata.,Bp.. OPL 121 P\t (Pszicho16gial tanacsadas a paJ,ya~alaSztasban.Modszertani fUzetek 2.) "

Benson K dllI 1984 ,Palyakezdes elott allo' orvostanhallgatok pszich~s teljesitmenyjellemzoi.:= Ergon6mia, 1.' 49-56.p.

Csepeli GY*e Somlal P.~-- 1980Ket ertekorientacios' vizsgalat a felsooktatasi Intezmenyek vegzoshaUgat6inak korebeneIn: Egyetemi es foiskolai hallgatok elet- as munkakorUlmenye.LBpe FPK.. 259-3:l4epe

Eysenck il H.J"l 1962"Know Your Own L9-Harmondsworth, Penguin Books Ltd. 192 p.

Eysencklil I-IeJe, 1966Check Your O,,,rn L.Q/llHarmondsworth& Penguin Books Ltd. 192 p.

. \

Eyse,nck ll I-I",J." Eysenckp S.B.G. ,1 1968Manual for the Eysenck Personality Inventory.Educational and Industrial Testing Service~-- USA.

Eysenck~ I-I.J.t · 1970Readings in extrovel"sion-introverslor.4London, Staplese

Hobfoll,S"E"!1I Anson~ 0., Antbnovsky. At 1982Personalit-y factors as a predictors of medical student performancee=: Medical Education, 1661 5.

63

Huxhanl, 'G.J"_~ Lipton, At Hamilton, D~~" 1980Achievement factors all.d personality in acohort of medical= Medical Education, 14<;;2

Kun 1\1~~ Szegedi M~ (szerk$ "1971Az intelligencia merese"Bp~ Akadli K", 303 p.,

Leontyev, ~No~ 1979Tevekenyseg~'tUda~- SZelYlelyiseg.BpI!! Gondolat.. 342 p(;)'

R6kusfaivy P., 1976Fahrenberg-Selg: FIJI. Ismertetes BS magyarra 6.tdolgozas.In: Kepessegvizsga.lati modSZ6l'tani segedanya.gl!§' Bp. FPK. 128-:L59¢l'p_

Super, D.lj 1949.l\.ppra.i~ing vocational fitness.New YOl"k t Harper a.nd Row.'

Szilagyi K<I>~ 1979M6d~zertani mo'dell az orvosegyetemi felveteli eljax'ast kiegeszitopszichologiai alkalmassagvizsgalatokhoz6,lIn: KorszerU modszerek alkalmaza.sa a felvetell eijarasb~'

Szerk. Volgyesy P... BptiI FPK. :l8-31.p.'

Szilagyi K~~ 1980 .'1'apasztalatokaz orvosegyetemi felvetell eljarast kiegeszito pszicho­16giai vizs galettokroLIn: A, felsooktatasbar1 'Vegzett kepessegvizsgalatok tapt"....sztalataL,Szerk. Volgy-esy P. Bpel FPI<.. 5-29 f1p.

SziUigyi K~, 1.982Az orvossavalas folyamatanak pszicho16giai elemzese~" kUlonos- tek!n­tettel a palyaalkalrnos'sag szernpontjair~ Bp<lI, Kan.didatusi ertekezesoKezirat,

Szilard Jll>' Vargha Mot Wagner A.~-- 1973Palyaalkalmassagi vizsgalatok a Szegedl Orvostuctomatryi Egyetemen~

=Felsooktatasi Szemle, 5& 28D-288opo

Torrancejl' E@P&!I 1965 ,Rewarding creative behavio:r'&Englevvood~ Prentice-Hallt Inc..

Tringer L.e~ 1969A Brengelrrlann-fele szem€Hyisegvizsga16 kerdo!v rnagyar valtozat'c4~ Magyar Pszicho16gial Szemlell ' 26~ 3-4~ 477-49

Vekerdy L4>' 1975Eysenck-fele intelligenciavizsgalat adaptaci6ja es hazai standard er'­tekeit Bp~ Bolcseszdoktori ertekezes~ Kezirat.

64

Volgyesy P"11,1974.. J" .

Az alka.lmassag pr,ohh3maja a felsociktatasban.'In: 'I\anulmanyok a felsoo1datas korebQJ.·~p. ,~pK. 87-106.p.

Volgyesy 'Pet. 1979 ". •..,. .,J,:,,; ,.,·.:"e;:·, .. J':.;>"P ..z intellektualiskepes~~~e~'~6<i~'el"(j?~logesvizs,gdlatanak elmeletik erdes e i a felvelan••···~ep.~139'~~Yizs'ga.latOk:~~.kap'csolatban.In~ KorszerU m6ds~erel$al.k~?J~a~:a,·a.fel\)'eteJ1e!jar~sb·an.S zer k.. VolgyesyP~B p.., ~;p1¥~";'5"'~',7~Pjl'"

Voros .. 'L.. (val. ,e.~:s'z~~({.),':i:t.9:79:J, :::.J::,Az L Q. vita.' Az .': oroKlese1VUe~.·.i· arguttlenta.ci61a..'B po F.PI-C.• "11=47\ po' r·~ :' ,:;.• ' ; ~

\Alalters,G.D"" 1.982Academic and personality· cor:relates of: career indecision in medicals,tudents entering'training.'=: J\lJedical Educatiqn, i 16. 6•

. Wes~ M,,'1 O'lDonne1..lg M"'lI 1982Personality type and curriculum preference in primary care.=Medical Education~'.16. ;241

65