Zalatáj 2013.01.17

Elérhetõségeink:Telefon:

92/596-936,fax:

92/596-937,e-mail cím:

[email protected]

Ára: Ft190

XXV. évfolyam736. szám

2013. január 17.

megyei közéleti havilap

9 7 7 0 8 6 5 1 3 5 0 0 1 63731

Választhat a kedves olvasó.vagy

?Az amerikai író utolsó re-

génye, a hi-teles társadalomábrázolás és sa-játos önjellemzés. AShakespeare egyik nagyszerûdrámája, benne a szállóigévévált mondattal: York napsütéserosszkedvünk telét/Tündöklõnyárrá változtatta át.

Rosszkedvünk tele… Mostnem irodalomról, de nem is

John Steinbeck WilliamShakespeare

Rosszkedvünk tele

III. Richard

Rosszkedvünk telepolitikáról lesz szó. Hanem atélrõl. Az egyszerû, normális,közép-európai télrõl. Amikoridõnként esik néhány centihó, s a hõmérõ higanyszálasem akar nulla fok fölé ara-szolni. A tél már csak ilyen.Ilyen volt mindig ezen a tájon.Leszámítva néhány rendhagyóenyhe telet.

Most esett 25 centi hó, sbár nem volt farkasordító hi-deg, a média üvöltött, vonított.Rendkívüli idõjárásról, kataszt-

rofális helyzetrõl írtak. Pedigsemmi különös nem történt.Csak esett 25 centi hó. Mertéppen tél van.

A szellemi melegeknél ezazonban kiverte a biztosítékot.„Szenzációs” téma kellett…

E.E.

Tél van. Januárban – normális esetben – az szokott lenni…

Keresse idén 24 éves kiadónk ahol naprakész hírekkel, riportokkal, háttérinformációkkal várjuk olvasóinkat!Valamennyi újságunk (Zalatáj, Lenti és Vidéke, Zalalövõ és Környéke, Dél-Zala Murahíd, Szentgrót és Vidéke,

Észak-Nyugat Zala, Közép-Zala) körzetébõl találhatnak friss írásokat, s olvashatják nyomtatott lapjainkat!•

honlapját,

www.zalatajkiado.hu Kattintson ránk!

Kiszámíthatatlan kormányzás...

– Az agyam dobom el a Fidesztõl! A Pintér nem löveti ki atüntetõ diákok szemét, és még ezt a regisztrációt semnyomják be izomból az alkotmányba!...

Rajz

:F

arkas

László

2 2013. január 17.Zalatáj

1943. január 12-én atartozó

40.hadsereg ütegei gyilkoszárótüzet zúdítottak a magyarvédelmi állásokra, majd 11 óra-kor megindult a jelentõs pán-célos erõkkel támogatott gya-

Vo-ronyezsi Fronthoz

„Vérzett és lángolt a hó”

logsági támadás. Ezzel a „ha-dijelentéssel” vette kezdetét adoni áttörés, a 2. magyar had-sereg katasztrófája.

A koncentrált szovjet táma-dás az elsõ rohammal mintegy10 kilométeres rést ütött a

gyenge magyar védelmi vona-lon, s az eredetileg „tesztelés-nek” szánt támadás sikerénfelbuzdulva, másnap megindí-tották az általános offenzívát.

A magyar katonák megfele-lõ páncéltörõ fegyverek hiá-nyában jószerivel puskákkalpróbálták feltartóztatni a T-34-eseket, s a támogatásukkal ro-hamozó, szinte korlátlan tar-talékokkal rendelkezõ ellensé-ges gyalogságot. A tisztességestéli ruházattal sem ellátott,minimális lõszerkészlettel ren-delkezõ honvédek kezdetbenhõsiesen küzdöttek a farkas-ordító hidegben, részsikereketis elértek az öldöklésben, debekövetkezett, aminek tör-vényszerûen be kellett követ-keznie. A parancsnokoló né-metek által is magukra hagya-tottan küzdõ magyar egysége-ket szétzilálták a szovjetek, avédõvonalat több ponton isáttörve, az egyes seregtestek

hátába kerültek. A demoralizá-lódott, irányíthatatlanná váltmagyar véderõ sorsa megpe-csételõdött.

„Vérzett és lángolt a hó” –ahogy egy szemtanú visszaem-lékezett a csatahely látványára.

A 200 000 fõnyi 2. magyarhadsereg mintegy fele oda-veszett a doni katasztrófában.Pontos adatok máig sincsenekarról, hányan estek el a harc-téren, mennyien pusztultak ela kemény orosz télben valóvisszavonulás (menekülés) so-rán, illetve jutottak hadifogságra.

A rendszerváltás elõtt mégelsiratni sem volt szabad azapákat és fiúkat, akiknek vérepirosra festette a havat az

és csatamezõn.Most emlékmûvek õrzik mind

, mind ideha-za a hõsök neveit, akik kitar-tottak esküjük mellett mind-halálig.

urini scsucsjei

Oroszországban

F.L.

Ma sincs pontos adat a halottakról, s a hadifoglyokról.

Lendvai Ildikó MagyarSzocialista Párt

, aországgyûlési

képviselõje a Népszabadság-nak adott interjúban bejelen-tette, hogy a 2014-es választá-sok után kivonul a Parlament-bõl. Azonban mielõtt bárki el-sirathatta vagy megkönnyeb-bült sóhaj szakadt volna ki akeblébõl, nyomban hozzátette,hogy csak a parlamenti politi-zálásnak fordít hátat, 2014-tõl„részvételi demokrata” lesz.

A szocialisták veterán po-litikusa még a Kádár-rendszerderekán, 1974-ben lett az ál-lampárt, a Magyar SzocialistaMunkáspárt tagja. Ettõl azévtõl kezdõdõen dolgozott aKISZ Központi Bizottsága kul-turális osztályán. 1984-tõl 1989-

„Részvételi” Ildikóig az MSZMP KB tudományos,oktatási és kulturális osztályánelõbb munkatársként, majd ve-zetõ pozíciókban – a rendszer-váltáskor osztályvezetõ-helyet-tesként – szolgálta a rendszert.A kádári kultúrpolitika nagy-mestere, jobb-keze volt a „3 T” idején. A tûrt,tiltott, támogatott kategóriákelbírálásakor fontos szerepjutott Lendvai Ildikónak. Egy-fajta szocialista cenzorkéntdöntött a kulturális élet sze-replõi és az általuk alkotottmûvek sorsa felett. Szemé-lyes fellépéséhez köthetõ az újhúrokat pengetõcímû folyóirat 1986-os, hatal-mi szóval történt megszünte-tése is.

Aczél György

TiszatájBátorsággal kijelenthetjük,

hogy Lendvai Ildikóba azMSZMP-ben töltött évtizedekalatt mélyen beleivódott aszocialista világszemlélet éseszközrendszer, mint hajdan atintapacni az itatóspapírba.

A rendszerváltás után Ma-gyar Szocialista Párttá vedlettutódpártban is kiemelkedõkarriert futott be Lendvai. AzMSZP egyik meghatározó po-litikusa volt, szava volt a párt-ban. Volt frakcióvezetõje, al-elnöke, elnöke is a szocialisták-nak. A Parlamentben és tévésszereplései alkalmával nagygarral szónokolt, mondhatnimegállíthatatlanul kelepelt,

mint az egykori kézi cséplé-sek után a szelelõrosta. Leg-emlékezetesebb mondata alig-hanem a „Nem lesz gázár-emelés”. Lassan mondta, hogymindenki értse. Ennek elle-nére a szocialisták nyolc éveskormányzása alatt a duplá-jukra emelkedtek az ener-giaárak…

Lendvai Ildikó 2014-ben ki-száll. Idõben szólt. Nehogy na-gyon megrázzon bennünket aparlamenti politizálásból valótávozása. Aggódnunk nem iskell nagyon. Részvételi demok-rataként boldogít majd ben-nünket a jövõben.

f.l.

Rajz

:F

arkas

László

Lendvai Ildikó kiszáll. Pontosabban elszáll.

Hungarikum

Hungarikum

Telefon:

92/380-037, 30/3358-311

Nagylengyel

Várom régi és leendõ ügyfeleimet!

– Bér- és kereskedelmi fõzés

– Palackozás

– Kis- és nagykereskedelmi

értékesítés

– Igény szerint cefrebeszállítás

32013. január 17. Zalatáj

Napok hordaléka…

Renegát

– Sohasem gondoltam volna magáról Suhajdáné, hogyezért a nyomorult tíz százalék számlaapasztásért képes leszátpártolni a Fideszhez!

Rajz

:F

arkas

László

Mai magyar népmesék

Emlékeznek még arra, hogyminiszterel-

nökként teljesen véletlenül rá-talált egy elveszett kisleányra.Mint a mesében. Igaz, a nép-mesei hõst ezúttal nem

, hanem Ferencnekhívták. S nem is álruhában járta nép között.

Minap egy újabb népmeseielemmel bõvült az exkor-mányfõ élettörténete. Egystoppost vett fel autójába, akinéhány perc múlva szidnikezdte és

. Olyan düh forrt ben-ne, hogy az már GyurcsányFerencnek is sok volt. Magakezdte el csitítani alkalmiutasát.

Hát kell nekünk

Gyurcsány Ferenc

Má-tyásnak

Orbán Viktort kor-mányát

BenedekElek, Móra Ferenc, Lázár Er-

vin Csukás Istvánvagy ? ElégGyurcsány Ferenc blogjait ol-vasni az interneten. A maimagyar népmesék gyöngysze-mei. Milyen jó szakdolgozatotlehetne írni belõlük…

Szedi halálos áldozatait aDakar-rali. Amit nem is Afriká-ban, hanem Dél-Afrikában ren-deznek.

A hülyeség ralija

Nagy úr a pénz. S még na-gyobb az emberi hülyeség.

Keveset szerepelt mostaná-ban a médiában

, az nagyasszonya.Minapi bejelentése azonbanazonnal a vezetõ hírek fõsze-replõjévé tette a parlamentipolitizálástól búcsúzni szán-dékozó egykori cenzort.

A szocialista politikus sze-rint tudomásul kell vennie,hogy 2014-ben mintegy felérecsökken az országgyûlési kép-viselõk száma. „Nem ízléses,ha húszévnyi képviselõségután két karral kikönyökölmagának egy széket.”

Ildikó – talán nem veszibizalmaskodásnak ezt a meg-

Lendvai Ildikó nem kö-nyököl

Lendvai Il-dikó MSZP

szólítást, hiszen évtizedek ótaéletünk része a sajtó jóvoltából– nem is az a könyöklös fajta.Sima út vezetett pályafutásacsúcsáig. 1974-tõl 1981-ig aKISZ Központi Bizottsága kul-turális osztályán dolgozott,1974-tõl az MSZMP, 1989-tõl azMSZP tagja. Vezette párt buda-pesti szervezetét, tagja a szo-ciáldemokrata platformnak.

lemondásaután az MSZP elnökévé vá-Gyurcsány Ferenc

lasztották, ezt a tisztséget a2010-es választási vereségig töl-tötte be.

Lendvai Ildikót sok min-dennel lehetne vádolni, de az-zal tényleg nem, hogy könyök-lõs fajta. Viszont sokszínû egyé-niség. Volt az egykori MSZMP-fõideológus, be-osztottja, cenzori tevékenysé-gérõl is közismert. Az MSZPkormányzása alatt alkalmunkvolt megismerni egy másikarcát is: nála senki sem tudtajobban kioktatni az ellenzék-ben lévõ nemzeti, konzervatívoldal politikusait: mintha akisegítõ iskolában oktató ga-lamblelkû tanítónõ simogattavolna az éretlen nebulókbuksiját.

Ellenzékben viszont olyanvolt, mint egy anyatigris. Mégfel sem kelt reggel

, de az MSZP nagyasszo-nya már tudta, hogy lesz-esapka, avagy nem a miniszter-elnökön. Mindkét esetre meg-volt a számonkérés forgató-könyve.

Ildikó búcsúzni készül aparlamenti politizálástól. Meg-kezdõdött volna a generáció-váltás az MSZP-ben? Nem tud-ni, hiszen Lendvai Ildikóhozhasonlóan

és a többi veteránmég nem nyilatkozott „kö-nyöklési” szokásairól.

Nem tudom ki dönti el,hogy mikor kell festeni az út-burkolati jeleket

, a , de gra-tulálok különleges képességé-hez. Sikerült a lehetõ legrosz-szabb idõpontot kiválasztania.

Az új esztendõ negyediknapján, pénteken, a késõ dél-elõtti csúcsforgalomban ara-szolt a gépkocsisor az egyéb-ként is egysávosra zsugorított,sétálóutca-várományos „bulvár”félsávján.

Útburkolati jeleket festet-tek a piktorok. Mielõtt az újfestés idõpontját majd kitûzik,javaslom, hogy hallgassák megnéhány arra közlekedõ autósvéleményét a péntek délelõttizebrafestés és a vérnyomás-emelkedés közötti kapcsolatról.

Karácsonyi ajándéknak isfelfoghatjuk az

szárnya elõtti

Aczél György

OrbánViktor

Szekeres Imre, Ko-vács László

Zalaegersze-gen Kossuth utcában

Arany BárányKazinczy téri

Az egerszegi belvárosban

megszépült járdaszakaszt. Epatinás épület régóta várt errea környezetszépítõ felújításra.Nem telt el azonban még kéthét sem, s a belváros hasonlójárdaszakaszait sújtó „járvány”már itt is pusztít: egyre több aletaposott rágógumi.

Érdemes ezeknek az elõ-embereknek valami szépetcsinálni?

Az elsõ mondatban nyo-matékosan leszögezem:

, és , havalaki egy sporteseményen azellenfél játékosait sértegeti,faji, nemzeti hovatartozásuk-kal foglalkozik bármilyen for-mában is.

S azt is utálom, ha egyolyan esetért, amit más országpályáin is elkövetnek, kettõsmércével mérnek.

Számomra mindkét dologelfogadhatatlan. Mintha az

leste volna ela módszert a . Amiért

keresztre feszí-tik, feszítették (pl. államháztar-tási hiány), arra a nyugat-európai országoknál – jóvalsúlyosabb esetben is – csaklegyintenek.

Hány olyanfocimeccset láttam már,

amelyen a huhogástól (amikora labda egy feketebõrû játé-koshoz került) nem lehetett ariporter hangját hallani. Smintha nem lenne

egy olyan csapat, amely-nek szurkolói arról hírhedtek,hogy újfasiszta szimpatizánsok.

Hány olyan mérkõzést lát-tam már, amikor a MagyarHimnusz alatt végig fütyültek,s fröcsögött a nyál a magyarszurkolók felé.

Egyetlen meccset sem sza-kítottak félbe, egyetlen sta-diont sem ürítettek ki.

Most a FIFA példát statuált.Majdnem öt hónappal azominózus elleni edzõ-meccs után. Alig két hónappalegy sorsdöntõnek ígérkezõVB-selejtezõ elõtt. Szurkolóknélkül kell játszania válogatot-tunknak ellen. Né-hány tucat barom miatt.

Utálom a rasszizmus min-den formáját. De a kettõs mér-cét legalább ennyire…

Itt is kettõs mérce?

utá-lom elítélem megvetem

Európai UniótólFIFA Ma-

gyarországot

francia, angol,holland

Olaszország-ban

Izrael

Románia

E.E.

– Ma még egy stoppost is fel kell vennem!...

Lendvai Ildikó a könyöklést nem szereti. Inkább a vezénylés-hez, irányításhoz szokott.


Kampánystratégák

– Talán azt is el lehetne sütni, hogy most a rezsicsökken-tés miatt fog a huszonhárom millió román beözönleni azországba!...

Rajz

:F

arkas

László

Közel egy hónapja foglal-koztunk azzal, hogy akábel-tv szolgáltató csatornakí-nálatából kikerül a és a

(2012. 12.11.Tar(r)thatatlan helyzet).

2013. január huszonvalahá-nyadikára ígérték a labdarúgóés kézilabda Bajnokok Ligájamérkõzéseit, valamint az angollabdarúgó-bajnokság összecsa-pásait is közvetítõ csatornákleépítését, ám meglepetésremár 2013. január 1-jén eltûnt aképernyõrõl ez a két adó. In-formációim szerint nem csak aTarr Kft. maradt Digi Sportnélkül.

A megyei napilap januárötödiki számában

, a Tarr Kft. értékesítési ve-zetõje beszélt a változásról, de

Tarr Kft.

Digi 1Digi 2 Sport

Kuczkó Pé-ter

Adásszünet– avagy az átverések Bajnokok Ligája

sok konkrétumot nem tudtunkmeg az okokról, mondvánnincs felhatalmazása arra, hogya „konkrét csatornákkal folyta-tott tárgyalások részleteirõlbeszéljen.”

Az ilyenkor szokásos álta-lános semmitmondásból tulaj-donképpen csak annyit lehetsejteni, hogy mint általábanilyenkor mindig, a pénz a fõ-szereplõ. A piaci szabadver-seny már csak ilyen. A Digi TVtulajdonosai ráéreztek, hogydrága portéka van a tulajdo-nukban, hiszen a BajnokokLigája már nem csak labda-rúgásban, hanem kézilabdá-ban is nézett mûsor, ráadásulutóbbiban még négy (!) ma-gyar együttes, a , aznõi, a és a

Gyõr FTCVeszprém Szeged

férfi csapata is versenybenvan. Az angol focibajnokságnépszerûségérõl talán feles-leges is szólni. Nem tudom,hogy hány elõfizetõje van maMagyarországon a Digi TV-nek. Egy egész délelõtt pró-báltam megbízható adatot sze-rezni, de nem sikerült. Hiábahívtam a Digi TV

, ott sem tudtakszámot mondani, viszont ígé-retet kaptam, hogy az illeté-kessel történõ egyeztetés utánmajd visszahívnak. Eddig ezmég nem történt meg.

Sikerült viszont beszélnemaz egyik érintett sportág kép-viselõjével. , a

irodavezetõje elmondta, hogynem mi vagyunk az elsõk, akikezzel a panasszal hozzájukfordulnak. Sajnos ebben a kér-désben õk tehetetlenek, hi-szen a Bajnokok Ligája mérkõ-zések közvetítési jogát azeurópai szövetség, az EHFértékesíti. Õk legfeljebb annyittehetnek, hogy az összegyûj-

zalaegersze-gi képviseletét

Mezey AnitaMagyar Kézilabda Szövetség

tött panaszok alapján jelzéstküldenek a szövetségnek.

Azt már én teszem hozzá:talán a szövetségnél feltûnik aváltozás, ami egyértelmûenösszefügg a közvetítések né-zettségének csökkenésével.Normális esetben a jogdíjakértékesítésénél fontos szem-pont, hogy olyan cég kapja amegbízást, amelyik a legna-gyobb nézettséget biztosítja azadott sportág versenysorozataszámára. Hogy a Digi Sport eza vállalkozás pillanatnyilag Ma-gyarországon, abban nem va-gyok biztos.

Egy jó hír a végére: az aláb-bi linkre kattintva internetenélõben láthatók – többek kö-zött – az angol labdarúgó mér-kõzések:http://watchpremierleague.net

Ha valakinek van informá-ciója, hogy a kézilabda Bajno-kok Ligája összecsapásai –hasonló módon – hol láthatók,ossza meg szerkesztõségünk-kel. Köszönjük!

E.E.

Menetel a Veszprém a Bajnokok Ligájában. A Tarr Kft. elõfize-tõi a tavaszi folytatást már nem láthatják.

Az angol bajnokság mérkõzéseit is nélkülöznünk kell a tv-ben.

Jól sikerült a közigazgatászalai átalakítása, lényegesen köny-nyebb lett az önkormányzatokhelyzete az állam adósságátvál-lalási intézkedése után – mond-ta , a

újévi fogadásán.Manninger Jenõ Zalai Me-

gyei Közgyûlés

A zalai jövõkép

A megyei közgyûlés elnökeszerint a zalai fejlesztési tervalapja a program,ami a gyógy- és egészségtu-rizmusra, az iparra, az agrár-fejlesztésre és a logisztikáraépül.

„Zöld Zala”

Manninger Jenõ újévi köszöntõje.


Történelmünk nagyjai –köztük a mi Zrínyi Miklósunk– is tudták, hogy a nemzet-sors legjobb alakítója a népretámaszkodás. Hála Istennek,kiemelkedõ egyéniségeinkmindig voltak, és létezett ajózan paraszti eszét és észjá-rását használó nép is. Így ma-radhattunk meg – társtalanul– nyelvtengerek hullámveré-sei és birodalmak ropppantószorítása közt.

A magyar megmaradás lesza tétje 2014-nek is. A szégyen-letes XX. század „ordaseszmék”-et szabadított ránk,velük együtt erkölcsi és szel-lemi törpéket. A Trianonértfõbûnös Károlyit, a világszo-cializmust akaró Kun Bélát, avérengzõ Szamuelyt. A nem-zetfeltámasztás negyedszáza-da után a hitleri hatalom –megszállással – Szálasit, a

Olvasóink írták

A kommunisták és „liberálisok”visszatérése „ellen való orvosság”

világfaló Szovjetunió – „ideig-lenesen itt állomásozó” hadá-val – Rákosit, majd Kádártnehezítette ránk. A II. fordu-lat éve (1990) után a pénz-világ – megint csak kívülrõl –ültette a nyakunkra aljasmódszerekkel és eszközökkelhiteltelen és tehetségtelen, anemzetet odadobó, rabszol-gasorba taszító kiszolgálóitHorn Gyulát, Medgyessyt,Gyurcsányt és Bajnait egytehetséges politikus, OrbánViktor ellenében.

Most megint egy idegen,Ron Werber próbálkozik jel-lem- és szellemgyenge, levi-tézlett, átvedlett „belsõ bi-

tangjaink” visszahozatalával.Reméljük, eredménytelenül.Ne csak reménykedjünk, ha-nem tegyünk is azért, hogy apénz-istennel, a hazug hírköz-léssel támogatott erejük meg-törjön a megroncsolt nem-zettesten.

Hogyan? Még a mai na-pon – képletesen – létre kellhozni minden magyar telepü-lésen Fidesz-szervezetet, vá-rosokban a peremrészekenis. A nemzeti oldalon – va-lószínû Vigh László adta alegszebb példát: száz telepü-lés – félszáz szervezet! Le-gyenek akár maroknyian azegyesülésekben, de helybe-liek, hitelesek, példaadók!Már itt, az indulás pillanatá-ban is vert helyzetben lennea másik oldal. A folytatás:elõadások, kerekasztal-beszél-getések, segítség a hívó szavú

embereknek, önzetlen és kö-zös cselekvés a szülõföldért…

Tegyük tudatossá: a sajátsorsért, fiataljaink, mind-annyiunk sorsáért – legyenvalakinek akármilyen végzett-sége – mindannyian felelõsekvagyunk! Ne engedjük, hogya nemzet alja uralkodjékfölöttünk, idegen vezérléssel,és maradjunk „véradó” nép!

Ha a nagyszüleinktõl, szü-leinktõl örökölt józan parasz-ti eszünket használjuk, gyász-magyarjaink a világ pénzétfelhasználva sem kerülnekhatalomra.

Adja Isten, így legyen!Szakál István

Szoci körzet

– Ez a Fidesz-kormány mindent felforgat! Most meg ezzela rezsicsökkentéssel idegesítik a multikat!...

Rajz

:F

arkas

László

Boldogok a hajléktalanok,mert ismét övék az aluljárók –gyûrhetnénk önkényesen e ki-tételt kilencediknek a

passzusai közé. Ahajléktalanok ismét visszaköl-tözhetnek a fõváros frekven-tált területein lévõ fûtött alul-járókba, mivel az

döntése szerint alap-törvény ellenes a hajléktalan-ság tiltása. Azaz nem büntethe-tõ a „közterületen életvitelsze-rû lakhatás tilalmának ismételtmegszegése”.

A parlament még tavaly fo-gadta el azt a törvényt, amelybüntethetõséggel korlátoztavolna a hajléktalanok közterü-leten, utcákon, aluljárókbanvaló „lakását”. A kormány abüntetéssel való elrettentésmellett jelentõs összegeketfordított a probléma humánuskezelésére: mintegy 360 millióforintos költséggel hajléktalankórházat létesített, növelte ahajléktalanszállók befogadóképességét, hatékonyabbá tet-te az utcai felderítést, gondo-zást. A rendelkezésnek köszön-hetõen érezhetõen javultak akérdéskörhöz köthetõ közálla-

Nyolcboldogság

Alkotmány-bíróság

Vissza az aluljárókba!

A hajléktalanok visszacuccolhatnak…

potok. (Egy szemléltetõ adat:az elmúlt télen a hajléktalanokkörében egy fagyhalál történt,a utolsó eszten-dejében ez a szám százhar-minchárom volt!)

Történt aztán, hogyombudsman, az alapvetõ

emberi jogok biztosa az Al-kotmánybírósághoz fordult,hogy a taláros testület vizsgál-ná meg: szabad-e korlátozni,sõt büntetni a hajléktalanokatazért, mert nem hajlandók abûzbõl, mocsokból a kicsiveltalán mégiscsak magasabbkomfortfokozatú szállókra köl-tözni. S a nagyhatalmú bíróságdöntött. A hajléktalanok visz-szacuccolhatnak megszokott,régi helyeikre. Újra érvénye-sülhetnek a gonosz kormányáltal korlátozni szándékolt sze-mélyiségi jogaik, szabadonpunnyadhatnak a saját gané-jukban. Folytathatják ön- kö-zösség- és városképrontó életü-ket, s az aluljárókat újra belen-gi a szabadság szele – uram-bocsá! szellentése – a budapes-ti „hajlékosok” és a turisták na-gyobb örömére…

Demszky-éra

SzabóMáté

f.l.

Gyurcsány és Bajnai... Mintha nem is õk kormányozták vol-na 2010 elõtt ezt az országot.


Annyit tudtunk róla, hogyaz edzõ lánya. Egy kézilabdamérkõzés szünetében mutattabe fitnesz versenygyakorlatát.

pillanatokalatt mindenkit maga mellé ál-lított, elkápráztatta a közönsé-get. Nem az akrobatikus ele-mek varázsolták el a szurko-lókat. A kapcsolatteremtés mi-nõsége, Cili belsõ kisugárzásatette felejthetetlenné azokat apillanatokat.

– Emlékszem erre a bemu-tatóra – mosolyodik el Cilivisszagondolva a régi történet-re –, a versenyeken kívül ezekaz események is rendkívül fon-tosak. Ha lekötjük az emberekfigyelmét, az számunkra is fe-lejthetetlen.

Cili a következõ évekbenberobbant a sportág élvonalá-ba, háromszor nyert magyarbajnoki címet. Aztán hosszúszünet következett. November-ben 13 év távollét után ne-gyedszer lett magyar bajnok,kvalifikálta magát a thaiföldivilágbajnokságra. Bangkokban

Tóth Cecília (Cili)

Éld az álmod, Cili!

ezüstéremmel tért vissza a leg-jobbak közé.

– Zalai kötõdésûnek mond-hatom magam. Kehidakustány-ban jártam általános iskolába,itt töltöttem a gyermekkorom -folytatta Cili. – A szüleim mostis itt élnek.

–

A szüleim testnevelõk,így szinte beleszülettem asportba. Édesapám a Zala-szentgrót megyei I. osztályúlabdarúgó-csapatának volt azedzõje. A hétvégeken a pályaszélén szurkoltam. Egy gyõztesmeccs után megkérdeztem:Apa! Mikor leszel nekem is azedzõm? Ez a pillanat döntött akehidakustányi kézilabdacsa-pat megalakulásáról. Évekigkézilabdáztam, aztán jött anagy sportszerelmem, a fit-nesz és ez felülírt mindent.

–

Korán kezdte asportolást?

–

Üstökösként robbant asportág élvonalába, majd abajnoki címek után szinteátmenet nélkül tûnt el. Mi voltennek az oka?

– Akaratlanul is tanúja vol-tam egy beszélgetésnek, ame-lyen elõzetesen eldöntöttékegy verseny helyezéseit. Ezszámomra elviselhetetlen voltés szinte kettétörte a fitneszkarrieremet.

A színpad mindig ishiányzott. A végsõ lökést mé-gis az adta, amikor nézõkéntrészt vettem egy versenyen,Figyeltem az eseményeket ésazt éreztem, hogy ebbe nekemmég beleszólásom lehet, ittmég dolgom van.

Nagyon fontos a család. Aszüleim és a férjem, BihariÁdám is támogatta a visszaté-résemet. Az az erõ, amit tõlükkaptam nélkülözhetetlen,

–

– Arra gondoltam, ha azt amunkát beleteszem a fitnesz-be, mint a pályafutásom ele-jén, akkor most is sikerül agyõzelem. Édesanyám ötvenfelett teljesíti a félmaratont, ak-kor elvégezhetem azt a mun-kát, amit tiniként egyszer mármegtettem. A fitnesz persze

– Hosszú szünet után avisszatérése is komoly megle-petést jelentett. Mi adta a mo-tivációt?

–

– Meghozta a döntést azújrakezdésrõl. Ez még kevés asikerhez.

–

Hogyan sikerült a felké-szülés?

nem csak tõlem követel telje-sítményt. Fontos, hogy rend-ben legyen a koreográfia, azakrobatika, a zene, a jelmez, asmink. Egy bajnoki cím sokember közös munkája.

A VB hatalmas motiváció,mert a magyar bajnoki címekelõtt is az volt a célkitûzésem,hogy világbajnok legyek.

–

– A fitneszben tizen indul-tunk, öten jutottunk tovább azelõdöntõbõl. Azt gondolom,hogy életem legjobbját nyúj-tottam. A show, a dinamika isrendben volt, igazi fitnesztmutattam be.

–Mindenképpen megyek

tovább. Azt kell még eldön-tenem, hogy számomra melyikkategória lesz a legmegfele-lõbb. Jövõre elsõsorban a nem-zetközi versenyek és a világbaj-nokság kerül a középpontba.

–Nem érzem magam keve-

sebbnek attól, hogy nem en-gem láttak a legjobbnak. Vi-szont ismét született egy álom.A szurkolóimnak üzenem: Él-jétek az álmaitokat 2013-ban is!

– Novemberben a magyarbajnoki címmel kvalifikáltamagát a világbajnokságra.

–

Hogy sikerült a döntõBangkokban?

Mik a tervei?–

Csalódás az ezüstérem?–

- sl -

Ismét született egy álom…

Tóth Cecília szüleivel.

CZOTTER IRODATECHNIKA

Zalaegerszeg, Gyimesi u. 36.

Tel.: 06-92/320-258; 06-20/9510-824

Másológépek, egyéb irodagépek,Tec Ma és Samsung pénztárgépek,

kellékanyagok értékesítéseés szervize.

Másológépek bérelhetõk.


Hazánk nagyjai gyakortaidézik , aki ahitel hiányát minden fejlõdésakadályának tekintette. Evvelérvelve panaszkodnak: pangá-sunk fõ oka, hogy a bankoktartózkodnak a hitelezéstõl.Látva túlzottan eladósodott or-szágok sorát, adósság sújtottacégek, háztartások tönkremene-telét, nagyon idõszerû a kérdésfelvetése a hitel szerepérõl.

Széchenyi idején a hitelkamata osztozás volt a finan-szírozott tevékenység eredmé-nyén, ahol mind a hitel nyúj-tója, mind igénybevevõje pon-tosan kalkulálhatott, mikor érimeg a hitelt nyújtani, illetveigénybe venni. A hitel akadályaa nemesi birokok elidegenít-hetõségének tilalma, az õsiségtörvénye volt. A bankár nemkaphatott biztosítékot, ha a fi-nanszírozott üzlet nem jött be.A kamat 2-3% volt, az üzlete-ken pedig ennél többet lehe-tett keresni, volt min osztozni.Nem volt kockázati felár, ár-folyamveszteség. Széchenyitidézgetve ezekrõl az aprósá-gokról is illene szólni.

A mai közbeszéd félig süketés vak is, a közönséget is an-nak tartja, ezért van bátorságnagyjainkat szájára venni, hahamisságait az igazság látsza-tával akarja felkenni. A mai hi-telezési állapotok magyarázataa történelmi hivatkozásnál isálságosabb. Mindenek elõtt azta kérdést illene feltenni, hogya közelmúltban játszott-e ésmilyen szerepet a hitel hazánk-ban. A válasz, egy mára „köz-kinccsé” vált mondást idézve:mi az hogy, nagyon is! Aki2002-2010 között Magyaror-szágon hitelt vehetett fel, tönk-remenésig eladósodott. Az ál-lam adóssága a 53%-áról83%-ra nõtt, a korábban adós-ságokkal nem nagyon rendel-kezõ önkormányzatok is ezer-milliárdjával vettek fel hitele-ket, a háztartások korábbi né-hány száz milliárd adóssága istöbb ezer milliárdra hízott, ahazai tulajdonú cégekrõl nemis beszélve. Nem csak belsõmegtakarításait vette fel az or-szág, hanem eladósodott kül-föld felé. Erre mondják, hogynõtt a kitettségünk, amit ma-gyarul inkább függõségnekkellene hívni. A füg-gõsége nem nõtt, pedig a GDP200%-áig van „csak” az államukeladósodva, de azt megtakarí-tások fedezik és pénz jut mégarra is, hogy külföldre hite-leket nyújtsanak. Micsoda kü-lönbség!

Széchenyi Istvánt

GDP

japánok

Segít vagy pusztít a hitel?Anyabankok és leánybankok

A hitelexpanzió vezetettoda, hogy nem a hitelek hiá-nya, hanem bõséges voltaakasztott meg minden fejlõ-dést. Hazánk gazdasága évekóta nem növekszik, nem stag-nál, hanem visszaesett. Ez ép-pen az ellenkezõje annak, ami-re Széchenyi panaszkodott, ésamire ma álságosan hivatkoz-nak. Ide kívánkoznak Széche-nyi költõ kortársának,

a sorai: „Igazat énláttam fordulni hamisra, dráganemes gyöngyöt éktelen ka-vicsra”(Buda halála)

A Széchenyire hivatkozótendenciózus beállításnál ishamisabb a beszéd, amit ma ahitelezésrõl vallanak a „mérv-adók”. Nem indult be, mert abankok megsértõdtek az adókmiatt, s hogy túl magasak akockázatok. Mindenek elõtt hi-tel akkor keletkezik, ha valakikér hitelt. Ha nem kéri, akkoregyáltalán nincs hitel. De vanaki kérje, aki igényelje? Talán aháztartások? Talán lakásra, ház-ra, kocsira? Talán a svájci fran-kos bedõlések után? Talán amegfizethetetlenül magas fo-rint kamatokért? Talán vásár-lásokra, lapos TV-re, mobil te-lefonra, utazásra? Örülnek, haa számlákat fizetni tudják, és akorábban felvett hiteleiket. Akimeg tud, az takarékoskodik,szerényebben fogyaszt, meg-takarít. A csökkenõ fogyasztástnem kísérheti növekvõ ter-melés, mert kidõl a raktárakfala az eladatlan árukészletek-tõl. Ide sem kell tehát sokhitel. Marad az exportorientálttermelés, de ez is inkább stag-nál, illetve csekély mértékbennõ csak.

Pénz viszont a bankrend-szerben annyi van, mint a ten-ger. Nálunk ma a pénzt csakoda lehet jó hozammal elhe-lyezni, ahonnét annak inkábbkifele kellene jönnie a jegy-bankba. Onnét nem jön ki egypeták sem, de fogadják a bankiezermilliárdokat jó kamatért.Amit meg devizatartalékkéntfelhalmoztak, kihelyezik kül-földre alacsony kamatért. Az

jegybank helyett a bank-rendszer irgalmas szamaritá-nusa, kegybankja.

Hazánkban régóta fordítvajegybankolnak, aminek min-denki vesztese, az állam önkor-mányzataival, a hazai tulajdo-nú vállalkozások, a háztartá-sok. Az ellenbankolás kivált-képpen látványos a válság évei-ben. Másutt a jegybankok ol-csó pénzzel kívánnak életetlehelni a pislákoló konjunktú-

AranyJánosnak

MNB

rába, nálunk drága pénzzelhûtik. Azt, hogy a hitel sajátkarikatúrájává vált, a rendszer-váltás elõtt kezdték el intézmé-nyileg megalapozni. Az MNBnevû egyszintû bank köpönye-ge alatt külföldiekkel társulvamár 1968-tól elkezdõdött a ke-reskedelmi bankárkodás. Azévtizedes „mûködés” végered-ménye – adósságcserének fel-öltöztetve – új államadósság-ként zúdult 1997-ben mint-egy 20 milliárd dollár ösz-szegben az állam nyakába,anélkül, hogy valaki feltettevolna a kérdést, hogy az össze-gek mikor kerültek be az ál-lamkincstárba.

A jegybankban csak 1998óta könyvelnek a nemzetközikönyvvezetési standardok alap-ján! A évtizedek alatt felhal-mozott veszteségtõl való meg-szabadulás másik formája az1987-es bankreform volt. Azaddigra belföldön kövérre hiz-lalt külföldi tulajdonú bankokközé „versenytársként” teljes-körû bankmûveletek végzésé-tõl megfosztva, alaptõke he-lyett tõkehiánnyal küldtek újbankokat. A mûvelet a jegy-bank szabadulása volt a felhal-mozott veszteségektõl, és nembankreform. Az intézményifeltételek, hogy az ellenban-kolás tökélyre fejlõdjön a ke-reskedelmi banki konszolidá-ció utáni bankprivatizációkkalkövetkezett be. Külföldi ban-kok szinte ajándékként jutot-tak leánybankokhoz, ahelyett,hogy a konszolidált bankokanyabankként kezdtek volnamûködni. A bankprivatizáció-ban a leánybankosítás volt asoha ki nem mondott elv. Ne ahazai tulajdonú bankok ter-jeszkedjenek esetleg külföldönis, hanem külföldiek foglal-janak el minden hazai terepet.

Aki ennek ellene ment, aztbírálták, fenyegették, ellehetet-lenítették. Megakadályozták,hogy a ,és szinte ingyenmegszerzett bankrészesedésekmagyar tulajdonú bankokhozkerüljenek.

A hajdani anyabankistátuszának megõrzése is haj-szálon múlott. A konszolidátor-reformer guruk feldarabolniszerették volna. Ez nem sike-rült. Az 1994-es választásokután, a lelépõ és a hivatalbalépõ pénzügyminiszterek állí-tották, hogy a legjobb helye azOTP-nek kezé-ben lenne. Errõl a baloldalivezetõ napilap is beszámolt.Késõbb is ezt akarta.Hála fogyatékos társasági jogiismereteinek és a bank szem-füles vezetõinek, a közgyûlé-sen „megváltó ötlete” megbu-kott. Soros még 2009-ben is„leányt” kívánt csinálni az „OTP-anyából”, amikor érdekeltségeitudtával, vagy anélkül meg-shortolták a bank részvényeit.Ha az akció sikerrel és nemfelügyeleti bírsággal járt volna,már valaki leánya lehetne azOTP Bank is.

Anya és leánybank hason-latos a családhoz. A családbanés a bankoknál is a mamagyûjti be és osztja a pénzt. AzOTP bank anya begyûjti leá-nyaitól, és a bécsi anyabankokis az itteni leányoktól. Miköz-ben az itteni leányok égreföldre esküdöznek, hogy neméri meg itt bankolni, anya-bankjaik még 2009-ben is nye-reségesek voltak. Az anyaban-kok a legtöbb adót a központ-jukban fizetik, ott tartják mega munkatársaik állásait is, nema lányoknál.

közgazdász

Prágában PozsonybanMoszkvában

OTP

Soros György

Bokros

Boros Imre

Soros György „leányt” kívánt csinálni az „OTP-anyából”.


2013 január elsejétõl ismétvannak járások Magyarorszá-gon. Zalában hat városban vankirendeltség. 290 ezer lakosúmegyénk hat járásra oszlik.Ezek közül a legnagyobb a

, ahol 104 ezrenélnek, a 81 ezer,a 52 ezer, a 21ezer, a 17 ezer, a

pedig 16 ezer fõtölel fel.

– A jelölteknek és helyette-seiknek jogszabály által elõírtképzettségi feltételeknek kel-

za-laegerszegi

nagykanizsaikeszthelyi lenti

letenyei za-laszentgróti

A járások reneszánsza

A járások vezetõi a kormánymegbízottal balról jobbra: dr. Jó-zsa Zsanett, dr. Koczka Csaba, Drávecz Gyuláné, Rigó Csaba,dr. Varga Andrea, Molnár Szilárd, Szendrõdi Gabriella.

lett megfelelni. Folyamatosantartottuk a kapcsolatot a szóbajöhetõ polgármesterekkel, jegy-zõkkel. Hárman jogászok, ket-ten államigazgatásban végez-tek és egy közülük szakmérnö-ki végzettségû – taglalta

kormánymegbízott azalai járások vezetõinek bemu-tatásán.

Megyénk legnagyobb járá-sát, a Zalaegerszegi Járási Hi-vatalt vezeti,aki 1967-ben született Zala-egerszegen. 1991-ben a Janus

RigóCsaba

dr. Koczka Csaba

Pannonius Tudományegyete-men doktorált jogászként.1991-tõl ügyészségi fogalmazó-ként dolgozott a Zala MegyeiFõügyészségen, majd 1992-tõladóeljárási csoportvezetõ voltaz APEH Zala Megyei Igazgató-ságán. 1993-tól 2011-ig ügyvéd-ként tevékenykedett a ZalaiMegyei Területi Ügyvédi Ka-maránál, 1998-tól 2002-ig or-szággyûlési képviselõ volt.2011-tõl mostani kinevezéséiga zalaegerszegi polgármesterihivatal közigazgatási osztály-vezetõje, majd irodavezetõje-ként dolgozott.

A nagykanizsai járás élérekerült, aki

1978-ban született Kapuváron.2002-ben a Pécsi Tudomány-egyetemen jogászként dokto-rált, majd 2005-ben ugyanitteurópai jogi szakjogász diplo-mát is szerzett. 2003-tól Zala-karos jegyzõségén jogászkéntés igazgatási ügyintézõkéntdolgozott, majd 2006-ban Zala-karos jegyzõjének választották,mely tisztséget mostani kine-vezéséig töltötte be.

A Lenti Járási Hivatal veze-tõjének ne-vezték ki, aki 1971-ben szüle-tett Letenyén. 1999-ben az Ál-lamigazgatási Fõiskolán igaz-gatásszervezõként diplomázott.1993-tól a Lovászi Körjegyzõ-

dr. Józsa Zsanett

Drávecz Gyulánét

ségben anyakönyvvezetõi ésszociális, gyámügyi ügyintézõifeladatokat látott el. 1997-tõlLenti önkormányzatánál agyámhivatali ügyintézõként,hatósági, majd közigazgatásiosztályvezetõként dolgozott.2003-tól Gellénháza, Gombos-szeg, Iborfia, Lickóvadamos,Nagylengyel, Ormándlak, Pet-rikeresztúr községek körjegy-zõje volt. 2007-tõl mostanáigBázakerettye, Kiscsehi, Lasz-tonya, Lispeszentadorján, Ma-róc községek körjegyzõjekéntvégezte munkáját.

A zalaszentgróti járástvezeti, aki 1957-

ben született Sárváron. 1978-ban végzett az Erdészeti ésFaipari Egyetemen földmérõüzemmérnökként, 1990-ben pe-dig az Országos Munkavédel-mi Képzõ és Továbbképzõ In-tézetnél szerzett munkavédel-mi üzemmérnök képesítést.1978-tól a Budapesti Geodéziaiés Térképészeti Vállalatnál,majd 1981-tõl a Bács-KiskunMegyei Földhivatal felmérésicsoportvezetõjeként és fõelõ-adójaként dolgozott. 1986-banépítésvezetõ lett a HMK Duna-Tisza közi Meliorációs Társa-ságnál, 1988-tól pedig fõelõ-adóként dolgozott az OrszágosMunkavédelmi és Munkaügyi

Mol-nár Szilárd

Keszthely:

Lenti:

Letenye:

Nagykanizsa:

Alsópáhok, Balatongyörök, Bókaháza, Cserszeg-tomaj, Dióskál, Egeraracsa, Esztergályhorváti, Felsõpáhok, Gé-tye, Gyenesdiás, Hévíz, Karmacs, Keszthely, Ligetfalva, Nemes-bük, Rezi, Sármellék, Szentgyörgyvár, Vállus, Várvölgy, Vindor-nyafok, Vindornyalak, Vindornyaszõlõs, Vonyarcvashegy, Zala-apáti, Zalacsány, Zalaköveskút, Zalaszántó, Zalaszentmárton,Zalavár.

Alsószenterzsébet, Baglad, Barlahida, Belsõsárd, Bö-deháza, Csesztreg, Csömödér, Dobri, Felsõszenterzsébet, Gá-borjánháza, Gosztola, Hernyék, Iklódbördõce, Kálócfa, Kánya-vár, Kerkabarabás, Kerkafalva, Kerkakutas, Kerkateskánd, Kis-sziget, Kozmadombja, Külsõsárd, Lendvadedes, Lendvajakabfa,Lenti, Lovászi, Magyarföld, Márokföld, Mikekarácsonyfa, Ne-mesnép, Nova, Ortaháza, Páka, Pórszombat, Pördefölde, Pusz-taapáti, Ramocsa, Rédics, Resznek, Szécsisziget, Szentgyörgy-völgy, Szijártóháza, Szilvágy, Tormafölde, Tornyiszentmiklós,Zalabaksa, Zalaszombatfa, Zebecke.

Bánokszentgyörgy, Bázakerettye, Becsehely, Bors-fa, Bucsuta, Csörnyeföld, Kerkaszentkirály, Kiscsehi, Kistol-mács, Lasztonya, Letenye, Lispeszentadorján, Maróc, Molnári,Murarátka, Muraszemenye, Oltárc, Pusztamagyaród, Semjénhá-za, Szentliszló, Szentmargitfalva, Tótszentmárton, Tótszerda-hely, Valkonya, Várfölde, Zajk.

Alsórajk, Balatonmagyaród, Belezna, Bocska,Börzönce, Csapi, Eszteregnye, Felsõrajk, Fityeház, Fûzvölgy, Ga-lambok, Garabonc, Gelse, Gelsesziget, Hahót, Homokkomá-rom, Hosszúvölgy, Kacorlak, Kerecseny, Kilimán, Kisrécse,

Liszó, Magyarszentmiklós, Magyarszerdahely, Miháld, Murake-resztúr, Nagybakónak, Nagykanizsa, Nagyrada, Nagyrécse,Nemespátró, Orosztony, Pat, Pölöskefõ, Pötréte, Rigyác, Sand,Sormás, Surd, Szepetnek, Újudvar, Zalakaros, Zalakomár, Zala-merenye, Zalasárszeg, Zalaszabar, Zalaszentbalázs, Zalaszent-jakab, Zalaújlak.

Alibánfa, Almásháza, Alsónemesapáti, Ba-bosdöbréte, Bagod, Bak, Baktüttös, Becsvölgye, Bezeréd, Boc-földe, Boncodfölde, Böde, Búcsúszentlászló, Csatár, Cser-talakos, Csonkahegyhát, Csöde, Dobronhegy, Egervár, Gellén-háza, Gombosszeg, Gõsfa, Gutorfölde, Gyûrûs, Hagyárosbö-rönd, Hottó, Iborfia, Kávás, Kemendollár, Keménfa, Kisbucsa,Kiskutas, Kispáli, Kustánszeg, Lakhegy, Lickóvadamos, Milej-szeg, Misefa, Nagykapornak, Nagykutas, Nagylengyel, Nagypáli,Nemesapáti, Nemeshetés, Nemesrádó, Nemessándorháza, Ne-messzentandrás, Németfalu, Orbányosfa, Ormándlak, Ozmán-bük, Pacsa, Padár, Pálfiszeg, Pethõhenye, Petrikeresztúr, Pó-kaszepetk, Pölöske, Pusztaederics, Pusztaszentlászló, Salomvár,Sárhida, Söjtör, Szentkozmadombja, Szentpéterfölde, Szent-péterúr, Teskánd, Tilaj, Tófej, Vasboldogasszony, Vaspör, Vöc-könd, Zalaboldogfa, Zalacséb, Zalaegerszeg, Zalaháshágy, Za-laigrice, Zalaistvánd, Zalalövõ, Zalaszentgyörgy, Zalaszentiván,Zalaszentlõrinc, Zalaszentmihály, Zalatárnok.

Batyk, Döbröce, Dötk, Kallósd, Kehida-kustány, Kisgörbõ, Kisvásárhely, Mihályfa, Nagygörbõ, Óhíd,Pakod, Sénye, Sümegcsehi, Szalapa, Tekenye, Türje, Zalabér,Zalaszentgrót, Zalaszentlászló, Zalavég.

Zalaegerszeg:

Zalaszentgrót:

A járásokhoz tartozó települések:

(Folytatás a 9. oldalon)


A járások reneszánszaFõfelügyelõségen. 1991-tõl mos-tani kinevezéséig a GeomolFöldmérõ és IngatlanközvetítõBt. üzletvezetõje volt. 1997 ótaa Magyar Mérnöki Kamara,2001-tõl pedig a kamara Or-szágos Minõsítõ Bizottságánaktagja.

A Letenyei Járási Hivatal ve-zetõje, ,1973-ban született Nagykani-zsán. 1996-ban az Államigazga-tási Fõiskolán végzett igazga-tásszervezõ szakon. 1992-tõlügyintézõként dolgozott a nagy-kanizsai polgármesteri hivatal-ban. 1997-ben a Surd jegyzõ-jének választották, majd 2008-

Szendrõdi Gabriella

ban Surd és Liszó községekkörjegyzõje lett, mely tisztsé-get mostani kinevezéséig töl-tötte be.

A keszthelyi járástvezeti, aki 1968-ban

született Marcaliban. Húsz évedolgozik a közigazgatásban.1992-ben a Janus PannoniusTudományegyetemen jogász-ként doktorált, 1999-ben Euró-pa-oktató szakképesítést szer-zett. 1992-tõl a keszthelyi pol-gármesteri hivatal jogászakéntés törvényességi referense-ként dolgozott. 2000-tõl mos-tanáig Vonyarcvashegy jegy-zõjeként tevékenykedett.

dr. Var-ga Andrea

Pataki Balázs

Vasárnap délután néhányszázfõnyi, jobbára idõsekbõlverbuválódott tüntetõ gyûltössze a Fidesz Lendvay utcaiszékháza elõtt. A demonstrá-lók közül többen – köztük

korábbi mi-niszterelnök, a

elnöke – han-gedli szerû táblácskát viselteknyakukban: „Én is cigány va-gyok” felirattal.

A tüntetést a DK hirdettemeg a Fidesz székház elé, azzala céllal, hogy a kormányzópárt zárja ki soraiból

, a Magyar Hírlap pub-licistáját. Bayer a közelmúltbancikket jelentetett meg a na-pilapban, az újévi,

történt késelés kapcsánkemény hangokat ütött meg, acigányság „jelentõs” részét ál-latoknak nevezve.

Bayer Zsoltról tudjuk, hogynem nagyon szokta „szidoloz-ni” mondatait, s annak elle-nére, hogy valós, a társadalomhúsbavágó kérdéseirõl szól,gyakorta ad okot arra, hogyszavait kiforgassák, félrema-gyarázzák. Az ellenoldal kori-feusai könnyûszerrel megtalál-ják írásaiban azokat a szöveg-részeket, amelyekre ráhúzhat-ják a rasszista, fasiszta jelzõt.

Ez történt most is. A gyalá-zatos szurkálás kapcsán meg-írt, kétségkívül indulatból fo-galmazott véleménycikk nyom-ban csatasorba rendezte azemberi méltóság, a szabadság-

Gyurcsány Ferenc,Demokratikus

Koalíció (DK)

BayerZsoltot

Szigethal-mon

Bayer-ügy, vagy valami más?jogok, a köztársaság, a demok-rácia felkent védelmezõit, akik-nek Bayer írásából nem jött átmás, mint hogy a cigányok ál-latok. A balliberális média na-pokig a publicista kifogásolha-tó mondatain kérõdzött, köz-ben alig-alig esett szó az ok-talan késelés áldozatairól.

A Bayer Fideszbõl való ki-zárására felszólító tüntetésé-hez csatlakozott a Szolidaritásmozgalom, megjelent azpolitikusok közül

és. Nem vett részt a de-

monstrációnés , távol

maradt az is.Bayer-ügy, vagy valami más?

– kérdezi a cím. Igen. Felmerüla kérdés, hogy valóban aBayer-cikk hangvétele vitte-eutcára Gyurcsányékat és a hoz-zájuk csapódott sleppet, vagyegyszerûen arról van csak szó,hogy találtak egy kapaszkodót,amire rácsimpaszkodva, az új-ságírón keresztül támadhatjáka Fideszt, a kormányt. Tisz-teletben tartva a tüntetõk fel-háborodáshoz való jogát, alig-hanem jelentõs motiváló té-nyezõ volt a vasárnapi tünte-tésen az a körülmény, hogyidejekorán, de beindult és dü-börög a kampány. A balliberá-lis ellenzéknek rá kell ugraniaminden kínálkozó alkalomra,hogy csökkenjen a kormányzóerõ és a köztük máig jelen lévõ

MSZP-sSzanyi Ti-

bor, Török Zsolt, Teleki László,Lendvay Ildikó Gulyás Ba-lázs

Mesterházy Atti-la Bajnai Gordon

Együtt 2014lényeges különbség. Most,amikor a kormány komolylépéseket tesz a társadalomterheinek mérséklése érdeké-ben (lásd: rezsicsökkentés),minden lehetséges módonmásfelé kell terelni a lakosság(választópolgárok) figyelmét.Céljuk megvalósításához mostéppen Bayer Zsolt írása is ka-póra jött, jó okot szolgáltatottahhoz, hogy az egyre inkábbmargóra szoruló Gyurcsányékhallassák hangjukat.

Gyurcsány Ferenc az anti-rasszista, antifasiszta hívósza-vakkal össze tudott trombi-tálni pár száz embert a Lend-vay utcába. Szíve joga a volt mi-

niszterelnöknek, hogy cigány-nak érzi-e magát, vagy sem. Aztviszont joggal elvárhatja tõlea többségi társadalom, hogyelítélje a cigányságnak azt a ré-szét, melynek képviselõi kép-telenek az együttélés legalap-vetõbb normáinak elfogadásá-ra, akiknek érvrendszere vas-csövek, bézbólütõk, kések ar-zenálján alapul.

A Bayer ellen tüntetõket egymolinó fogadta a Fidesz szék-ház homlokzatára kifeszítve, akövetkezõ felirattal:

Megszívlelendõ.

„Ne állja-tok a gyilkosok pártjára, nehallgassatok Ron Werberre”.

f.l.

Talán még vajdának is megválasztják…

Szépkorú szocik

– Hogy a fenébe tüntetünk majd a Fidesz ellen, ha tény-leg visszahozzák a tizenharmadik havi nyugdíjat?!

Rajz

:F

arkas

László

(Folytatás a 8. oldalról)

www.zalatajkiado.huwww.zalatajkiado.hu


Elfeledett évforduló (23.)2010-ben volt 90 éves Zala megye legnépszerûbb sport-

egyesülete. Akarattal sem lehetett volna nagyobb csend-del „adózni” a fennállás kilenc évtizedének, mint ahogyez spontán sikerült.

Múltidézésünk nem öncélú. Egyrészt emléket szeretnénkállítani azoknak, akiknek köszönhetõ, hogy a mai nap mégegyáltalán -rõl lehet beszélni. Emléket állítani mégakkor is, ha ez azoknak nem jutott eszébe, akik ma a ZTE-bõl, s nem a ZTE-ért élnek

Furcsa világban élünk. Az igazi értékeken csak moso-lyognak a XXI. századi percemberek. Pedig ezek nélkülma nem lennének ott, ahol vannak…

ZTE

, vagy a múltban abból éltek.

Sorozatunk újabb epizódjá-ban egy kiváló labdarúgóra ésutánpótlásedzõre, egy kosár-labda-edzõre és egy fotóripor-terre emlékezünk. Még itt le-hetnének velünk, de a sorsmásképp döntött.

Engedjék meg, hogy e so-rozat szerkesztõje szubjektívlegyen. Meglátják, nem öncé-lúan, hiszen önök sem dön-töttek volna másképp. Akiketkiválasztottam, azokat önök istiszta szívvel szerethették éstisztelhették.

*Kezdjük , a

ZTE egykori kiváló csatárával.Aki nem csak nagyszerû lab-darúgó volt, hanem kiválóutánpótlásedzõ is. Több NB I-es ifjúsági bajnoki címet nyertirányításával a ZTE. Múltidézé-sünkben segít akötet, amely a klub nagyszerûsportolói elõtt tiszteleg és ne-kik állít emléket. Így emlékszika könyvben vissza Szabó Rezsõaz egerszegi labdarúgás dicsõ-séges idõ-szakára.

Szabó Rezsõvel

ZTE-mozaikok

„– Bizonyára nem könnyûkiválasztani azt a bizonyosemlékezetes pillanatot, hiszenjátékosként és edzõként isszámos siker fûzõdik SzabóRezsõ nevéhez…

– Ez valóban így van, hi-szen a ZTE ifjúsági csapatá-val háromszor nyertünk or-szágos bajnokságot, s a negye-dik aranyérmet – nyugodtanmondhatom – önhibánkon kí-vül veszítettük el. Erre a gene-rációra alapozva nagyon széperedményeket lehetett volnaelérni.

– Ha a játékos-pályafutá-sára emlékszik vissza, biztos,hogy az a bizonyos 1973-as,MTK elleni szezonzáró mérkõ-zés még mindig megdobog-tatja a szívét…

– Az valóban felejthetet-len összecsapás volt. Nemcsak azért, mert a fõvárosi kék-fehéreket legyõzve a hatodikhelyen végeztünk, hanemazért is, mert három góltrúgtam. S hogy mégsem voltfelhõtlen az ünneplés, arrabizonyára mindenki emlék-szik, aki kint volt a találkozón.Szóval a rendõrségi beavatko-zásról van szó. A közönség

csak ünnepelni akart. Engednikellett volna.

– Hogyne! Annak ellenére,hogy mindháromra tisztán em-lékszem, nem ezeket tartompályafutásom legszebb góljai-nak. De ezen a találkozón hár-mat szereztem egy jó csapatellen. Nagyszerûen sikerült abúcsú a szezontól. Emlékszem,jött elém a feleségem, annakellenére, hogy nem járt meccs-re. Meg volt rémülve, mert

– Most inkább az örömte-libb emlékeket idézzük fel!Emlékszik a gólokra?

még a kislányomat is a levegõ-be dobálták a szurkolók. Az ün-neplés az utcán is folytatódott.

– Kettõt rúgtam az öltõzõfelõli kapuba. A harmadik ta-lálat volt a legemlékezetesebb:bal oldalon kaptam labdát, két-három csel után befelé indul-tam, aztán 18 méterrõl, a bal-összekötõ helyérõl, belsõ csüd-del elnyestem a labdát. BrünyiBélát – bár nem volt alacsonykapus – alaposan elkerülte apettyes, tehetetlen volt. Meg-akadt a hosszúsarokban. Ennélszebb gólt talán csak a Salgó-tarjánnak rúgtam.

– Az Tarjánban volt. Én azalaegerszegi meccsre gondo-lok, Mindenszentek napján 2-1-re nyertünk. Lutya (Tóth Jó-zsef – a szerzõ) adta be a lab-dát, s én a kapunak háttal állva,félfordulattal a bal felsõ sarok-ba vágtam. Nehéz választani agólok közül… Nagyon sokszorvoltam eredményes pályfutá-som során, de soha nem készí-tettem statisztikát…”

*A férfi kosárlabda a klub

másik sikeres sportága. Meg-határozó egyénisége, aki márnincs közöttünk,

, az NB I-es csapat elsõedzõje. Rá is a riportkötetbenmegjelent cikkel emlékezünk.

– A látszat néha csal, mertazért én is tudtam jókat de-rülni, ha éppen úgy hozta ahelyzet. Egyszer Balatongyörö-kön edzõtáborozott a csapat.»Akác« (Vágvölgyi Tamás – aszerzõ) a ZTE egyik erõsségeés mókamestere éppen sérü-léssel bajlódott, a térde nembírta a terhelést. Lent volt a tá-borban Béres úr, a szakosztály-vezetõség tagja, aki szenvedélyeshorgász hírében állott. »Akác«nem jött edzésre, hanem elkí-sérte Béres urat pecázni. Azelõzményekhez tartozik, hogyhorgászunk körbejárta az úttö-rõtábort, összegyûjtötte az étel-maradékot – csalinak. Beszáll-tak a csónakba, de közben eszé-be jutott Béres úrnak, hogyvalami az üdülõben maradt.»Akác« éhes maradhatott a reg-geli után, mert kutatni kezdetta csalisszatyorban, s mire társavisszatért, elpusztította a zacs-kó tartalmát. A vízen derült kia turpisság. Béres István a fejétvakarta zavarában, hogy a par-ton hagyta a csalikat. Hát azzalmár nem fogsz halat – világosí-totta fel »Akác« –, olyan jóképûzsemlék voltak, hogy nem tud-tam ellenállni a kísértésnek.

– Idézzük fel ezt a háromgólt!

– Amikor kicselezte a félcsapatot…

Varga Fe-renc

„– Önt szigorú, keményedzõnek ismertük meg Zala-egerszegen…

A ZTE csapata az 1971/72-es bajnokságban. Az alsó sorban balról a harmadik Szabó Rezsõ.

Ha Szabó „Remó” megindult, bajban voltak az ellenfél védõi.


jelenik meg.2013. február 21-én

Megyei közéleti havilap

Kiadó-fõszerkesztõ:

Grafikus:

Kiadja: Pethõhenye

Az ügyfélszolgálat címe: 8901. Pf.: 381.Telefon: (92) 596-936; Fax: (92) 596-937; E-mail: [email protected]

Készült:Zalaegerszeg 2013.

ISSN: 0865-1353Terjeszti: a Kiadó és a Magyar Posta

Elõfizethetõ a postahivatalokban és a szerkesztõségben.Elõfizetési díjak: 1 hónapra 190 Ft, 1/4 évre 570 Ft,

1/2 évre 1140 Ft, 1 évre 2280 Ft.

Ekler Elemér

Farkas László

Zalatáj Kiadó

Zalaegerszeg, Rákóczi út 2-4.;

Göcsej Nyomda Kft.

Lapunklegközelebbiszáma

2013

– Zalaegerszegen is voltegy mulatságos eset. Talánemlékszik rá: mérkõzés köz-ben felugrott, majd visszaakart ülni, de…

Décsy Lász-ló

„– Csak az idõsebb szur-kolók tudják, hogy a fotóri-porter, aki hétrõl hétre ott vana ZTE mérkõzésein, egykormaga is kiváló sportoló, sõtNB I-es játékvezetõ volt…

– S felvette a fényképezõmasinát…

– Jobb lábbal, kapásbólbeletrafáltam a székbe. Be isdagadt a lábfejem. Pár má-sodperc múlva le akartam ül-ni, de nem jutott eszembe,hogy a széket odébbpasz-szoltam. A parkettán landol-tam. Kitört a nevetés a sport-csarnokban…”

*Harmadik „riportalanyunk”

a ZTE-sikerek egyik meg-örökítõje. A fotós,

. Igazi úriember volt…

– »Putyusszal« (Gáspár Lász-ló – a szerzõ) kezdtem a focit agimnáziumban, aztán két láb-törés után búcsút mondtam alabdarúgó-pályának. De nem asportnak, mert atlétizáltam aZTE-ben. Aztán jött a kosárlab-da, NB I-es játékvezetõ lettem.Volt egy kis vitám a szövetség-gel, no meg a feleségem is un-ta már, hogy a hétvégeken nemvagyok otthon. Letettem a sípot.

– Egy Zorkijjal kezdtem,majd Kijevre váltottam. No,nem éppen a politikai hovatar-tozást akartam ezzel demonst-rálni, hanem ezekhez lehetett– az én pénztárcámhoz mé-retezett áron – nagylátószö-gû és teleobjektívet venni. Elõ-ször csak a saját kedvtelésemre

Varga Ferenc a ZTE NB I-es férfi kosárlabda-csapatának elsõ edzõje volt.

Mérkõzésre várva… Décsy

László a ZTE-mérkõzések el-

maradhatatlan szereplõje volt.

Az egyik legnagyobb élmény, amikor még a fotóst is fényké-

pezték: 1988-ban elsõ bajnoki aranyérmét szerezte a ZTE

kosárlabda-csapata.

Varga Ferenc 2009-ben egy

jubileumi összejövetelen.

kattintgattam, az-tán egyszer csakközvetlenül a fo-cikapu mögött ta-láltam magam. No,de Montag Béla le-szoktatott errõl.

– Szabadrúgástgyakorolt az edzé-sen. A kapun nemvolt háló. Egy bõ-dületes erejû rú-gása úgy eltalált,hogy másfél óráigápoltak, míg ki tud-tam egyenesedni.Ezután már tud-tam, hogy hovákell állni.

– Hogyan?

– Kik marad-tak meg leginkábba »sötétkamrájá-ban«?

– Érdekes, de elsõsorbanolyan játékosokra emlékszem,akik sajnos már nem élnek:Fülöp »Lizsi«, Dombai Karcsi,Millei Sanyi, Petrik Pista. Ná-dasi »Ruca« még él, s úgy tu-dom, hogy Dolgos Bandi is,valahol Belgiumban.

– Németh »Bogyi«, SzabóRezsõ, Bita, Jóska, Józsi Gyuri,

– S a késõbbiek közül?

Szimacsek Tibi, Soós Pista,Mihalecz Pista és Fehér Pista.Õket könnyû volt fotózni.Ugyanezt mondhatom el akosarasoknál Szücs Jóskáról,Halász Pistáról, Bodrogi Csabá-ról, s hogy a légiósokról se fe-ledkezzek el, Slominszki, Lu-kosius és Dzunics nevét ismegemlíteném. Az atlétáknálSzakály István, majd KozáryÁgnes volt hálás téma, az ed-zõk közül két kiváló sport-embert emelnék ki: Marth Bé-lát és Feili Gyulát.”

A riportsorozat korábbi ré-szei olvashatók honlapunkon:

E.E.(Folytatjuk)

www.zalatajkiado.hu


Nem szeretem a névtelenleveleket. Még akkor sem, haegy fontos és sokakat érdeklõügyben igyekszik a zalai Anony-mus információkat eljuttatnihozzám.

A névtelen levél olyan,mint a tarkóba eresztett golyó.Az áldozat nem tudhatja, hogykinél van a fegyver, ki áll a hátamögött. Halála elõtt azért tud-hatná…

A kapcsán szüle-tett az említett levél. Nem hatmeg az sem, hogy dicsérõ sza-vakkal kezdi ismeretlen kriti-kusunk írását: „Gratulálok aZTE labdarúgásáról közölt írá-saihoz, végre valaki meri ku-tatni a hanyatlás okait…

Kedves Anonymus! Nemjár dicséret ezekért a cikke-kért. Csak elmarasztalást kap-hatnék, ha ezek az írások nemszülettek volna meg. Tartoz-tam ezzel szülõvárosomnak, sannak a klubnak, amelynekköszönhetõen számos kiválósportolót ismerhettem meg ésnagyon sok felejthetetlen él-ményben volt részem.

Sajnos, csak volt. Ez a klubma már az enyészeté. Talán aztette visszafordíthatatlanná apusztulást, hogy 2010-ben, aklub 90 éves jubileumi évébensenkinek sem jutott eszébe, hogymegemlékezzen az elmúlt ki-

ZTE-ügy

Miért hagytuk, hogy így legyen?!

Az NB I-be jutott csapat 1972-ben.

Harminc évvel késõbb, 2002-ben bajnokságot nyert a ZTE(képünkön) az NB I-ben. Azóta utolérte több korábbi vidékibajnokcsapat sorsa. Alacsonyabb osztályban vergõdik. Jövõ-kép nélkül…

lenc évtizedrõl. Nem kellettvolna rongyrázó parti, csakegy szerény emlékezés azokra,akik a közel 100 év alatt tettekvalamit a klubért, a város hír-nevének öregbítéséért.

Csak a csend „köszöntötte”ezt a jubileumot. A klub ha-szonélvezõi hallgattak.

Kedves Anonymus! Amiketlevelében ír, azokról több for-rásból is értesültem már. „Áginéni legendája” összeforr a je-lenlegi ZTE-vel, hogy állandó-sult a fizetések „csúszása”, azsem újdonság. Hogy van egy-két játékos és informátor, akiidõben megkapja a pénzét, aztkérje számon a tulajdonoson.Bizonyára akad olyan játékos –ahogy írja –, aki a család másiktagjának fizetésébõl tengetiéletét. Az utánpótlás pályázatipénzei körül vizsgálódjon azMLSZ! Ez a szervezet az ille-tékes. A pályázati pénzekbõlvásárolt rehabilitációs eszkö-zök lehet, hogy jobb helyenvannak egy vállalkozónál, minta lerobbant klubnál.

Kedves Anonymus! A ZTEFC Zrt. nem egy állami klub,hanem egy magánvállalkozás,ahol a tulajdonos szava a szent,õ dönt minden kérdésben. Azmás kérdés, hogy miért és mi-lyen körülmények között sze-rezte meg a klub többségi

tulajdonát jelenlegi vezetõje, smilyen felelõsség terheli ab-ban, hogy idáig süllyedt a lab-darúgás színvonala Zalaeger-szegen.

Tudja, vannak ma Magyar-országon olyan futballklubok,amelyek nem csak sportszak-mailag eredményesek, hanemgazdaságilag is stabilak. Van-nak persze olyanok is, amelyekszakmailag megbuktak, s anya-gilag is a csõd szélén állnak.Döntse el, hogy a ZTE FC Zrt.melyik csoportba tartozik!

S ha megtalálta erre a kér-désre a helyes választ, márisfeltehetjük a következõt: Miérthagytuk, hogy így legyen? Önis, én is, s még sokan mások. Sha már kijózanodtunk ebbõl afõtulajdonos okozta kábulat-ból, talán egyszer újra felhan-gozhat – stílszerûen – egy má-sik Illés-dal is Zalaegerszegen:Újra itt van, újra itt van a nagycsapat!

Csak gyõzzük kivárni! Kitudjuk várni?

E.E

Mikrovállalkozások fejlesztése

GOP-2.1.1-11/M-2012-2829

Az új Széchenyi Terv „Mikrovállalkozások fejlesztése”pályázati felhívásra benyújtott GOP-2.1.1-11/M-2012-2829 Fogtechnikai laboratórium telephely vásárlása címûpályázatomat a Gazdaságfejlesztési Operatív ProgramIrányító Hatóság támogatásra érdemesnek ítélte.

A támogatás mértéke 5.400.000 Ft, melyet telephelyvásárlására fordítottam.

A projekt 2012.11.09.-én zárult, megvalósítási idõ-szaka 2 hónap volt.

A fejlesztés hozzájárul a vállalkozás termelõképessé-gének javulásához, a saját tulajdonú telephely tökéletesfeltételeket biztosít minõségi fogtechnikai munkák készí-téséhez, és a cég hosszútávú terveinek megvaló-sításához.

A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával va-lósult meg.

Sajtóközlemény

Kondor Melindafogtechnikus mester e.v.8900 ZalaegerszegPlatán sor 40.IV/[email protected]

A projekt az Európai Uniótársfinanszírozásával valósult meg.A ZTE labdarúgó-csapata 1925-ben. Õszinte légkör, lelkes

amatõrök, dicsõ elõdök…

Documents

Zalatáj 2013.01.17