Zalatáj 2012.04.19

Elérhetõségeink:Telefon:

92/596-936,fax:

92/596-937,e-mail cím:

[email protected]

Ára: Ft190

XXIV. évfolyam727. szám

2012. április 19.

megyei közéleti havilap

Raj

z:F

arkas

László

www.zalatajkiado.huwww.zalatajkiado.hu

Mire ezek a sorok megje-lennek, már rég aFidesz-KDNP frakciószövetségköztársasági elnökjelöltje.

Nincs semmi bajom Áder-rel, jó lesz õ is nekünk; egyideig biztosan, hacsak valaki kinem deríti majd, hogy nehézvolt rászoktatni a bilire…

Majd meglátjuk.Ez a kis polémia arról

szólna, hogy az ellenzék miértnem tudott potenciális jelöltetállítani?

emlegették,akinek a neve a nagypolitiká-tól távol élõk számára nemmond sokat. Mérhetetlenülmeglepett, hogy ,alias neve fel

Áder János

Iványi Gábort

DopemanPityinger László

Nem jutott eszükbe?sem merült a lehetséges je-löltek között. Õ országosanismert, köztiszteletnek örven-dõ személyiség, a mostani kor-ízlésnek is sokkal jobbanmegfelel, mint ésmás konzervatív, fõleg jobbol-dali úriemberek.

Dopeman azon túl, hogynagy dumás, kellõ élettapaszta-lattal rendelkezik. A „nyócker-ben”, Budapest egyik bizonyosszempontok szerint frekven-tált kerületében cseperedettfel, ahol a szó szoros értel-mében zajlik az élet. A rapperpiaci árus is volt elõzõ életé-ben, így elképzelhetõ, hogyebben a piacorientált világbansokkal jobban eligazodna, mint

Schmitt Pál

elvont tanokkal foglalkozóakadémikusok vagy olimpi-konok.

S akkor a baloldali ellenzékelõjön Iványi Gáborral!...

Érthetetlen.Nem jutott eszükbe a Face-

bookon már egyszer (igaz, kiscsalással) alternatív köztársa-sági elnökké megválasztott Do-peman?

A bukás kockázatának esé-lye személyében minimális lettvolna. Nincs kisdoktorija…

f.l.

Elõttem az utódom… Áder János követi Schmitt Pált.

Fotó: MTIFotó: MTI

Hétköznapi szinten

– Megdobhatnál egy ötszázassal, cimbora!Jelenleg bizalmi válság van köztem és a csapos között...

Pályázatokhoz kapcsolódókiadványok, újságok

készítése, szerkesztésemegbízhatóan, gyorsan!

Nyertes pályázatokmegvalósulásának

!kötelezõ

közzététele kedvezményesen

Érdeklõdni:92/596-936; 30/378-4465

e-mail: [email protected]

2 2012. április 19.Zalatáj

Április van, a régi keresz-tény naptár szerint

havát éljük.Szent György a 14 segítõ-

szent egyike, akik különfélenagy bajaikban segítik az em-bereket, mint pl.: ,aki a torokfájásokra hoz gyó-gyulást.

Április neves szentje tiszteszerint nem a test bajaiban,hanem spirituális problémánk-ban, a hit elleni kételyekbenvan segítségünkre.

Szent György „…elõkelõkappadókiai családból szárma-zott. Diocletianus császár alatthadiszolgálatba lépett. Kiválókardforgató képességének ésmás tulajdonságainak is kö-szönhetõen, hamar magas po-zícióba jutott. Ám amikor acsászár a keresztényeket üldöz-ni kezdte, lemondott hivata-láról, és a császár ellen fordult.Emiatt börtönbe vetették, ésmiután a legkegyetlenebb kín-zásokkal sem bírták õt hitétõleltéríteni, 303-ban kivégezték.”

SzentGyörgy

Szent Balázs

Szent György, a segítõszent

Szent György (Gustave Moreau alkotása)

A Krisztus utáni koraiszázadok egyik legismertebbszentje, legtöbbször sárkány-ölõ lovagként szerepel az áb-rázolásokon. Idézzük fel aSzent György legenda egyikváltozatát!

„Silena városa közelébenvolt egy tó, s abban lakott egymérges sárkány. Már többszörmegfutamította a népet, ami-kor fegyveresen ellene vonult.Így hát a polgárok naponta kétjuhot adtak neki. Amikor ajuhok megfogyatkoztak, meg-egyeztek, hogy naponta egyembert áldoznak a szörnynek.Sorsot vetettek, mely alól sen-ki sem vonhatta ki magát.Amikor már a városnak szinteminden ifja és leánya áldozatulesett, történt, hogy a sors akirály leányára esett. A ki-rály jajveszékelt és megkí-sérelte, hogy leányát meg-mentse a nyomorúságos ha-láltól. A nép pedig rettegett,hogy mindnyájukat megöli asárkány.

Könnyezve ment a leány atóhoz. És akkor Szent Györgyarra ment lóháton. Megkér-dezte, mi baja van. A lány ígyválaszolt: Jó ifjú, szállj gyorsanlovadra és fuss el innen! – éselmesélt neki mindent. Õ pe-dig ezt mondta: Ne félj, se-gíteni fogok rajtad, Krisztusnevében. Még beszéltek, ami-kor a sárkány kiemelte fejét atóból. A lány reszketett a féle-lemtõl, György azonban lovárapattant, keresztet vetett magá-ra, és szembelovagolt a sár-kánnyal, amely rárontott. Györgynagy erõvel megforgatta lán-dzsáját, Istennek ajánlotta ma-gát, és olyan súlyos csapástmért a sárkányra, hogy az aföldre zuhant. Akkor megpa-rancsolta a leánynak, hogyövét kösse a sárkány nyakáraés vezesse be a városba. Azmegtette és a sárkány úgyment utána, mint egy szelídkutya. A városban a nép ret-

tenetesen megijedt, de Györgyígy szólt hozzájuk: Ne retteg-jetek, mert az Úristen küldötthozzátok, hogy megszabadítsa-lak benneteket ettõl a sár-kánytól! Ezért higgyetek Krisz-tusban, keresztelkedjetek meg,akkor megölöm ezt a sárkányt.Így hát a király és a nép meg-keresztelkedett, György pedigkihúzta kardját, és megölte asárkányt. Ugyanazon a helyenszép templomot építettek, ésaz oltárnál élõ forrás fakadt,amely meggyógyított mindenbeteget, aki csak ivott belõle.”

Eddig a legenda.Szent György legendája

azonban több egy mesénél.Kifejezi azt a keresztény meg-gyõzõdést, hogy a Krisztusbavetett hit megszûnteti a démo-nok uralmát a világ és az em-ber felett, és a Gonoszt min-den formájában, minden ál-lapotában legyõzi.

f.l.

Ára: Ft190

XXIV. évfolyam

megyei közéleti havilap

Fizessen elõ a Zalatájra!Olvassa az idén 24 éves lapot, amely minden

hónapban, a harmadik csütörtökönjelenik meg!

Kényes témák, amikkel csak a Zalatájfoglalkozik.

Fizesse elõ, így biztosan megkapja!Elõfizethetõ: szerkesztõségünkben

(akár telefonon, faxon, vagy e-mailon)!

Elõfizetési díjak:1 hónapra 190 Ft, 1/4 évre 570 Ft,1/2 évre 1.140 Ft, 1 évre 2.280 Ft.

A Zalatáj megvásárolhatóügyfélszolgálatunkon is

(Zalaegerszeg, Rákóczi u. 2-4. I. em. 25.)hétköznapokon 8-tól 14 óráig.

Elérhetõségeink:Zalatáj Kiadó,

8900 Zalaegerszeg, Rákóczi F. u. 2-4. Pf.: 381.E-mailon: [email protected]

Telefon: 92/596-936, fax: 92/596-937

HIRDETÉSÉTfeladhatja a Zalatáj havilapban.

Telefon: (92) 596-936;Fax: (92) 596-937;

E-mail: [email protected]

32012. április 19. Zalatáj

Napok hordaléka…

Raj

z:F

arkas

László

„Szolgálat”…

A szocialista triumvirátusújra hallatta a hangját az Euró-pai Unióban. Ismét jelentettekaz európai uraknak és höl-gyeknek, ezúttal a magyaregyházügyi törvénnyel akadtgondjuk.

Göncz Kinga, Gurmai Zitaés Tabajdi Csaba…, az egy-házjog ateista szakértõi. Sze-rintük egyenest az ördögtõlvaló ez a törvény.

A pofavastagságmérõ ké-szülék ennél a három európaiképviselõnél egészen szélsõ-séges méretet mutat…

A Hír TV sem kivétel akapitális baromságok szem-pontjából. Azt mondja a szõ-ke rendõrségi szóvivõ: „80tetem hullott el”. Elõtte bi-zonyára feltámadtak, így hús-vét táján.

Elhullott tetemek

Ilyen ostobaságot azértnem kellene leadni…

Nagy divat manapság azelektromos cigaretta. Állítólagleszoktat a dohányzásról.

Ismerõsöm csak röhögöttrajta. Amikor alkoholmen-tes sörrel kínáltam, akkor isnevetett. Tudod, ez az elsõlépés a guminõ felé, a máso-dik az elektromos cigaretta –mondta.

Azt mondja az LMP, hogy akormánykoalíció 2/3-as több-

Elektromos impotencia…

LMP-panasz

sége miatt az ellenzék nem tudkibontakozni.

Hát kedves LMP! Ilyen aparlamenti demokrácia… Ajobboldal elviselte a pufajkásHornot, az ügynök Med-gyessyt, a „hazudtunk éjjel-nappal”-os Gyurcsányt, a „nem-értettünk a pulykákhoz” szaj-kózó Bajnait.

Szíveskedjenek önök is tu-domásul venni a magyar vá-lasztók többségének akaratát!

Panaszkodik az ellenzék,hogy a Fidesz nem egyeztetvelük a köztársasági elnökiposzttal kapcsolatban, s Orbá-nék pártkatonát jelöltek. Mi-kor egyeztetett az MSZP, vagyaz SZDSZ a Fidesszel? A po-litika már csak ilyen.

Most nem hozzuk elõ Jó-zsef fõherceget, vagy KárolyiMihályt, Tildy Zoltánt, Szaka-sits Árpádot, Dobi Istvánt, Lo-sonczi Pált, Németh Károlyt,Straub F. Brunót. Elég csak azúgynevezett rendszerváltás idõ-szakát felidézni.

Szûrös Mátyás az MSZMP,Göncz Árpád az SZDSZ, Só-lyom László az MDF tagja voltegykor. Egyik párt sem aján-lotta fel akkor a Fidesznek ajelölési jogot erre a közjogiméltóságra.

A Fidesz-KDNP koalíció2/3-os többséggel rendelkezika Parlamentben. Miért kellenefelajánlania ezt a pozíciót azMSZP-nek, az LMP-nek, vagy aJobbiknak?

Persze lehetne pártokonkívüli személyt is találni. Ezigaz. Ezt a gesztust eddig mégegyetlen más kormányzó pártsem tette meg. Pedig nekiknem volt kétharmados több-ségük.

Egyeztetés

E.E.

2010-ben ünnepelte 90 évesfennállását a

. A patinás klub egy-kori szakosztályainak kiválósá-gai szerepelnek abban a kötet-ben, amely ismét kapható szer-kesztõségünkben, vagy utánvét-tel megrendelhetõ.

A könyv ára: 1.000 Ft.

Zalaegerszeg, Rákóczi u. 2-4.,telefon:

92/596-936, 30/378-4465,fax: 92/596-937,

e-mail: [email protected]

Zalaegerszegi Tor-

na Egylet

Érdeklõdni:

Emlékezés az elõdökreCZOTTER IRODATECHNIKA

Zalaegerszeg, Gyimesi u. 36.

Tel.: 06-92/320-258; 06-20/9510-824

Másológépek, egyéb irodagépek,Tec Ma és Samsung pénztárgépek,

kellékanyagok értékesítéseés szervize.

Másológépek bérelhetõk.

Májusi nosztalgia

– Így elseje közeledtével mindig feltolulnak a munkásmoz-galmi emlékeim. Emlékszel a virslire és a Balatoni sörre?

Raj

z:F

arkas

László

Cigistop

– Nagyszerû itt a zöldben, drágám! Végre szabadonnyelhetjük a füstöt!


Miközben járgányunk anem éppen sztráda minõségûúton igyekezett újabb állomá-sunk felé, kissé borzongvagondoltunk vissza, hogy né-hány perce még honfoglalóõseink nyughelyén, a részbenmég feltáratlan sírokban por-ladó csontjaik felett tapodtunk.

A hajdani temetõkerttõl tá-volodva figyelemfelkeltõ épü-letegyüttes mellett hajtottunkel. Egy léptékûtelepülésen meglehetõsen szo-katlan nagyságú, részben jócs-kán lepusztult épületek álltakaz út mentén. Kísérõnk el-mondta, hogy a szovjet érábanvolt központosítási törekvésekfolytán nagyszabású beruházá-sokat eszközöltek . A

Tiszacsoma

Csomán

Külországokban magyar síneken (8.)Kárpátaljai vonatnapló

Kárpátaljai MezõgazdaságiKísérleti Állomás

Asztély, Macsola,Hunyadi, Badaló, Halábor

nagybaktai

vezetõi ahozzátartozó hét település –Tiszacsoma,

–központjává kívánták fejlesz-teni a jó fekvésû Tiszacsomát.A hetvenes években 1200 ta-nulót befogadó iskolát, hatal-mas, 360 személyes kultúrhá-zat építettek a községben. Gaz-dasági vonatkozásban is jelen-tõs szerepet szántak Csomá-nak, a község szélén óriásitraktor- és gépkocsiállomásépült. Ukrajna 1992-es függet-lenné válásával fokozatosanmegszûnt a szék-helyû gazdaság hegemóniája, spárhuzamosan elsorvadtak aközpontosító törekvések is. Az

egykor szebb napokat látotttiszacsomai épületek romlás-nak indulva, jobbára kihasz-nálatlanul állnak.

Nem túl hosszú zötykö-lõdés után feltûnt a tájegységegyik jelentõs településéneknévtáblája az útszélen. A Be-regszásztól mintegy 17 kilomé-terre, délkeletre fekvõ

a tiszai torkola-tánál épült. A két folyó össze-folyásának szögletében sza-bálytalan alaprajzú földtöltésmagasodik – ennyi maradt az

által is említett,hajdani Borsova várából.

A települést 1320-ban em-lítik elõször írásban, né-ven. A ma 3000 lelket számlálóközség lakosainak 80%-a jelen-leg is magyarnak vallja magát.

Mezõvári (több szomszédközséghez hasonlóan) sokatszenvedett az 1998-as és 2001-es tiszai áradásokkor. Szintemindenkinek van valamilyentörténete a nagy árvizekrõl,azoknak is, akik nem a ve-szélyeztetett községrészekenlaknak. Mesélik, hogy az egyikidõs gazda több mint egy na-pig fogta kötõféken a lovakat avízben, hogy el ne szaladjanak.Az 1998-as áradás után új há-zak épültek, ezeket nem rom-bolta le az újabb, 2001-es nagyvíz. A község alsó részén lát-hatók félig kész, hatalmas ala-

A kuruc község: Mezõvári

Mezõ-vári Borzsova

Anonymus

Vári

pú házak, amelyek viszontaligha fognak már valaha ismegépülni…

A község központjában raj-zottunk ki a buszból; tulajdon-képpen ott lelhetõk fel azok alátnivalók, amelyek az erre kó-borló idegent megállítják.

Dúslombú, kellemes árnyatadó fák tövén áll a

A betonból és acélból „ösz-szerakott” kompozíción feketemárványtáblába vésték 191 ma-gyar nevét, akik a „málenykijrobot”-nak, a gulágok szörnyû-ségeinek, egyáltalán a terrorisz-tikus szovjet rendszernek es-tek áldozatául – többnyire csu-pán azért, mert magyarok voltak.

Olvasva a sûrû rendbe rótt,alfabetikus sorrendben egymástkövetõ neveket, azonnal szem-be ötlik, hogy egyik-másik csa-ládnév többször ismétlõdik.Bartából nyolcat, Szarkából ti-zenegyet számolhattunk össze.

Az emlékmûtõl csak né-hány lépés a református temp-lom, amelynek igencsak ziva-taros az „elõélete”. Tatárok, tö-rökök, lengyelek is feldúlták a15. században gótikus stílus-ban épült templomot. A ka-tolikusnak szentelt istenházáta korán református hitre tértlakosok „elfoglalták”, s az 1795-ös helyreállítás során jelentõ-sen átalakították. Az épületmai napig magán viseli a kö-zépkori építészet jegyeit, de ahajdan egyszerû zsindelytetõs,ma bádoggal borított sisak-torony és a templombelsõbenékeskedõ fafaragványok már abarokk jegyeit mutatják.

Sztáliniz-mus Áldozatainak Emlékmû-ve.

(Folytatás a következõszámban.)

f.l.

Schmitt Pál

Horn Gyula

leadta a kul-csot. A szemünk-fülünk elõttzajló „kisdoktori-sztori” végki-fejleteként a köztársasági el-nök lemondott posztjáról.

Lépjünk túl azon, hogySchmitt az akkori szabályok-nak megfelelõen írta-e megdiplomamunkáját, vagy egy-szerûen csak plagizált. Döntseel ki-ki szíve (pártállása) szerint.

Amit porondon kell tarta-nunk, az egyszerûen maga atény. Hogy lemondott. Egyvacak kisdoktori miatt.

Pergessük vissza kicsitaz idõkereket. A rendszervál-toztatás hosszúra nyúlt érá-jában voltak azért egy kisdok-tori eredetiségénél húsbavá-góbb ügyek a honi politikumcsúcsain tanyázó potentá-tok körül.

Emlékezzünk például arra,amikor pufajkásmúltját firtatták a Parlament-ben, az egykori miniszterelnökfoghegyrõl odaköpte: Na és?

Élet Schmitt Pál utánVagy. is

kiderült, hogy D-209-es fedõ-néven szolgálta a „Cég”-et, ügy-nök volt a kádári diktatúrátfenntartó államvédelmi gépe-zetben. Lemondott? Egy frászt!Bukásának (megbuktatásának)egyéb okai voltak.

Na és itt volt az idõben ajelenünkhöz legközelebb esõõszödi beszéd.

kissé bódult állapotában(Gyerek, bolond, részeg mond-ja meg az igazat!) bevallotta,hogy „hazudtak reggel, éjjelmeg este”, de pillanatig semfordult meg a fejében, hogyössze kellene csomagolni…

Schmitt Pál lemondott.Mondhatni mindenki meglepe-tésére. Olyannyira szokatlanvolt ez a balliberális pártokszámára, hogy szószólóik kény-telenek voltak a másik variá-cióra, a maradására írt beszé-deiket elmondani, ami egyszer-re volt felháborodás és közrö-hej tárgya.

Medgyessy Péterrõl

Gyurcsány Fe-renc

A volt köztársasági elnökpéldát statuált. Bevitte az elsõtalálatot. A kétszeres párbajtõr-vívó olimpiai bajnok lemondá-sa köztársasági elnöki címérõlremélhetõleg az elsõ lépést

jelenti, ahhoz a régen áhítottcélhoz, hogy Magyarországmegszûnjön „Na és?”, azaz kö-vetkezmények nélküli országlenni.

F.L.

Mai Sherlock Holmes

– Olyan nincs, hogy egy szakdolgozat eltûnjön, mint akámfor!...

(Aszerz

õillu

sztr

áció

ja)

Barokk templombelsõ. Mezõvári református templom.


Hosszú ideig vajúdott afelújításával

kapcsolatos pályázat ügye,amelyben végül idén év elejéneljutott a vádemelésig, majdáprilis 3-án a

meg is kez-dõdött polgár-mester pere, amelyben az el-lene emelt vád költségvetésicsalás és hûtlen kezelés.

Az ügy még 2009 augusztu-sában kezdõdött, az Ady utcafelújításával, amelyre 6 millióforint vissza nem térítendõpályázati támogatást nyert azönkormányzat. Ám az összegetvégül kamataival, részletekbenvissza kellett fizetnie a város-nak. A pályázati pénzbõl ugyan-is további területek: aés utcák és részben amentõállomás kocsimosójánakburkolatát is elkészíttették. Mi-vel a pályázat elszámolásánaksorán, a befejezett munkát kö-vetõen – beleértve két ellenõr-zést is – sem jelezte az eltérésta polgármester, s nem kérte aszerzõdés módosítását, amikorfény derült a történtekre, a

rendelkezetta folyósított összeg visszaté-rítésérõl és feljelentést tett azilletékes hatóságoknál.

A vád szerint a pályázattóleltérõen használtak fel 932ezer forint értékû anyagot, ígya támogatást jogosulatlanul sze-rezték meg. Mivel a pályázatiösszeget kamatostul vissza kellfizetni, Henczi Zoltán polgár-mester ezzel 6,4 millió forinthátrányt okozott a városnak.Henczi Zoltán vitatta, hogybûncselekményt követett vol-na el. Úgy vélte, a személyeelleni támadások eredménye abírósági ügy. A tárgyaláson el-hangzottakból kibomlott, hogytöbben többféleképpen érté-kelik a történteket. Nekünkegyelõre kérdéseink vannak.Az ítélkezés kizárólag a bíró-ság joga.

Anélkül, hogy belemen-nénk az elsõ tárgyalás mintegynyolcórás vádlott- és tanúvallo-másainak részleteibe, össze-foglaljuk a történteket. A pol-gármesteri hivatal elõször istervet készíttetett az Ady utcateljes, 637 méteres hosszánakfelújításáról, amely – s ez jelen-tõséggel bír – 4 helyrajzi szá-mon szerepel a térképeken.Mivel az utca egy részét páréve felújították, így ebben aformában a terv feleslegesvolt. A polgármester szerintcsak a fél utcára, a Jókai utcáigtartó 488 méterre vonatkozó

pacsai Ady utca

ZalaegerszegiVárosi Bíróságon

Henczi Zoltán

KölcseyErkel

Nyugat-dunántúli RegionálisFejlesztési Tanács

Különös pontatlanságok és tévedésekMegkezdõdött a pacsai költségvetési csalás és hûtlen kezelés pere

terv elkészítését rendelték meg,ezzel szembentanú, a tervezõ cég képviselõjeazt állította, hogy senkineknem dolgoznak ingyen, ígyminden bizonnyal csak azegész utca terveit rendeltékmeg...

Henczi Zoltán szerint ateljes útszakaszról készült tervbirtokában csupán a nem fel-újított útszakasz munkálatairaakartak pályázni, de „véletle-nül” nem csupán az érintett 2,hanem az utca teljes hosszátlefedõ 4 helyrajzi szám került apályázatba. Erre a „véletlen té-vedés”-re fûzte fel a védeke-zését Henczi Zoltán. Hogy,hogy sem, amikor a helyrajziszámokkal kapcsolatban pon-tosításra volt szükség a pályá-zat során, a felesleges két frá-nya helyrajzi szám akkor isbent maradt. Hogy miért, erreaz egyébként szemmel látha-tóan kitûnõ szellemi állapot-ban levõ vádlott az a választadta, hogy nem is ért hozzá.

A kivitelezést a keszthelyivégezte.

Ennek során, az Ady utcaburkolatának elkészítése utánderült ki, hogy két teher-autónyi, mintegy 40 köbméter(a pontos mennyiség vitatott)aszfalt megmaradt. Ez való-színûsítheti, hogy – szembenHenczi Zoltán érveivel – mégis-csak az egész utcára, tehát akorábban felújított szakaszra isvonatkozhatott a pályázati tervés összeg. A tekintélyes meny-nyiségû maradék felhasználá-sáról nyomban döntés szüle-tett. Így kapott burkolatot aKölcsey és Erkel utca is. A szer-zõdésmódosításról jegyzõkönyvkészült, amit a polgármester, akivitelezõ és a mûszaki ellenõrírt alá.

Ez önmagában még rend-ben is volna – mondhatnák

Tüske Zsolt

Real-Munkagép Kft.

egyszerû paraszti ésszel. Hi-szen ez is a város javát szol-gálta. Igen ám, de mégiscsakpályázati pénzrõl beszélünk,amelynek az eltérõ célú fel-használása esetén a támogatásiszerzõdés úgy rendelkezik,hogy az visszajár. Eltértek azeredeti tervtõl és a pályázaticéltól, amit nem jeleztek sema teljesítési igazoláson, sem amunkálatokról kiállított szám-lán. Nem szerepelt az eltérés atámogatási szerzõdésben sem,amelyet – a kivitelezés után félévvel – 2010. január 22-én írtalá Henczi Zoltán. A fejlesztésiügynökségnek küldött részle-tezésben is úgy szerepelt,hogy az Ady utca felújításárahasználták fel az összes asz-faltot. Ezek után – utófinanszí-rozású pályázat lévén – Pacsa2010. áprilisban megkapta avissza nem térítendõ hatmillióforintos támogatást.

A tárgyaláson azt is meg-tudtuk, hogy ilyen jogosulat-lan felhasználás esetében ismenthetõ lett volna a városnakutalt pénz. A regionális fejlesz-tési ügynökséget tanúként kép-viselõ ugyaniskijelentette, hogy a pályázóönkormányzatnak mindenkép-pen jeleznie kellett volna azeltérést és a támogatást nyújtófejlesztési tanácsnak módjábanlett volna a módosítást elfo-gadnia. Ám mivel erre a lépés-re nem került sor, csupán ak-kor, miután már folyamatbanvolt a rendkívüli ellenõrzés,azt akkor már nem lehetettelfogadni.

A tervezõ cég képviselõjé-nek elmondásából kitûnt, hogya tervek és a költségvetésekelkészítésénél általában a pá-lyázható összeg alapul vételé-vel fog a ceruza. Hogy ezúttalis így történt-e, nem tudhatjuk,ám az bizonyos, hogy két – 17,

Hartmann Adél

valamint 14,7 millió forintosösszegû – kivitelezési költség-vetés is született. Azt semtudhatjuk, hogy a „véletlenek”sorába illik-e a feltevés, hogyidõközben, a pályázat elkészí-tése és a felújítási munkákmegrendelése közt valakik el-felejtették-e a teljes úthossz ésa tényleges felújítandó szakaszközt adódó különbözeteketlevonni. Arra pedig végképpnincs válaszunk és feltevésünk,hogy ebben az esetben azútfelújításra szánt összegbõlmegmaradó pénz sorsa milyenelszámolás, „lepapírozás” lettvolna. Mivel az a két frányakamion azonban ott gõzölgötta friss bitumennel a befejezettút végén, mégiscsak kezdenikellett valamit a helyzettel.Hogy a jogosulatlan felhaszná-lás és a történtek bejelentésé-nek elmulasztása milyen jog-következményeket von magaután, megtudjuk majd a bíró-sági eljárás végén.

Az ügynek némi pikanté-riát ad az a körülmény is, hogyaz önkormányzat, azaz HencziZoltán Budapestrõl kért felmûszaki ellenõrt,

, aki egyébiránt a tár-gyaláson tett vallomása szerintlényegesen drágábban dolgo-zik, mint a zalai, hasonló szol-gáltatást végzõk. Mellesleg ta-núként úgy vallott, hogy stim-meltek a dolgok, hiszen aszámlák összegszerûségbenazonosak voltak a tervvel.

További látszólagos anomá-lia, hogy a polgármester vé-dekezése szerint az Állam-kincstár – tudomásunk szerint2010 márciusában született –határozatában, amelyet

osztályvezetõ is-mertetett, az áll, hogy „nemtörtént olyan szabálysértés,amely következtében megvon-ható a támogatás”. Erre azértnehéz gombot varrni, mert atámogatási szerzõdésben rög-zített feltételek egyértelmûenrendelkeznek a jogosulatlanfelhasználás esetérõl. Nos, ezaz állásfoglalás valószínûleg azelsõ ellenõrzés idején szüle-tett. Amikor még nem derültfény a turpisságra, azaz apolgármester is „elfelejtette”közölni az ellenõrökkel a tör-ténteket.

A következõ tárgyalásra ta-núkihallgatással és további bi-zonyítási eljárással május 15-énkerül sor.

HarasztiLászlót

Cser-tán Mónika

A pályázati támogatást az Ady utca felújítására kapta a város.

A jogerõs ítéletig min-denki ártatlannak tekin-tendõ.


Szívszaggató történet jártabe a megyét, sõt, az országot,amely szerint a szívtelen em-berek és a hatóságok el akarjákszakítani egy anyától az újszü-lött gyermekét, s kitaszítottaõket a családjuk. Mivel a dol-gok a természetükbõl adódóanlegtöbb esetben nem fehérekés feketék, mi az árnyalatokatis szeretnénk látni és a jobbí-tás szándékával megmutatni.Úgy is fogalmazhatunk, hogyigyekszünk minden lehetõsé-günkkel élve eleget tenni asajtó ama örökérvényû köteles-ségének, hogy „hallgattassékmeg a másik fél” is szellembentájékoztassunk. Másrészt ez atörténet talán segíthet mások-nak is, hasonló élethelyzet ki-alakulásának és olyan keserûsé-geknek a megelõzésében, ame-lyeket ennek az ügynek a kap-csán valamennyi érintett megélt.

* * *Történt, hogy ,

egy 40 éves hölgy röviddel ri-portunk elõtt életet adott

, a kisfiának. A jószán-dékú olvasóink azzal kerestékmeg a szerkesztõségünket,hogy olvastak a történetrõlmás médiumban, országosbanis, ám mivel jóravaló és össze-tartó családként ismerik a

Németh családot, különös-nek találják, hogy a nagymama„nem engedi haza” a lányát ésújszülött unokáját, ezért az ille-tékes jegyzõ védelembe vette agyermeket. Ez a meghatározásannak az intézkedésnek a szi-kár megnevezése, amikor a kö-rülményekre tekintettel az ál-lamnak kell gondoskodnia agyermekrõl. Végül utolsó ments-várként a kis Xavér megszüle-

Németh Edit

Xa-vérnek

bö-dei

Ki kinek okozott kálváriát?

Edit cserépkályhás szobája a szülõi házban, ahova Xavérmegszületése után már nem akart visszamenni.

tését követõen a Zala MegyeiKórházból a zalaegerszegi Csa-ládok Átmeneti Otthonába(CSÁO) került az anya és kis-fia. A történet több ponton issántának, mi több, meglehe-tõsen hiányosnak tûnt a frissi-ben kapott információk sze-rint. Az idõs asszonyt meg semkérdezték az olvasóink általemlített médiumok. A törté-nethez kapcsolódik még, hogyEdit húsz éve egészségesleánygyermeknek adott életet,akit aztán 9 hónapos korábanörökbeadott, azaz lemondottróla. Ehhez képest többen kü-lönösnek tartják a mostani ra-gaszkodását a gyermekéhez.De azonnal szögezzük le, hogykétségkívül mindenki megvál-tozhat, az idõ kiérlelheti azanyai érzést és a másokért valófelelõsségvállalást. Nem tisz-tünk más médiumok tevékeny-ségét bírálni. Elejétõl szeret-tünk volna a végére járni, mi istörtént valójában és mi nem.

* * *– Igaz-e hír, hogy határo-

zatot hozott az újszülött véde-lembe vételérõl? – ezzel a kér-déssel kerestük meg

, a te-rületileg illetékes körjegyzõt.

– A határozat ideiglenes ha-tályú, azaz idõt ad az anyának,Editnek egy hónapja van rá,hogy igazolja, ha rendezõdteka körülményei. Komoly munkaelõzte meg és érlelte ki ezt adöntést! Edittel kapcsolatbanálltunk, biztosítottuk számáraa rendszeres szociális ellátást,átmeneti segélyekkel is segí-tette õt az önkormányzat… Mimeghallgattuk Edit édesanyját,aki úgy nyilatkozott, hogy nem

Gothárd-né Baumgartner Anikót

tudja eltartani a lányát és azunokáját, s így, hogy nincsrendszeres jövedelme, a gyer-mek védelme érdekében és atörvények szerint meg kelletthozni a határozatot. A gyer-mek védelme ugyanis megelõ-zi az egyéb szempontokat.

– Hogyan fajulhattak a dol-gok idáig? Az emberek nem ér-tik, hogy akinek van családja,miért nem ott talál megoldást?

– Amikor értesültünk Editsorsáról, mindenképpen sze-rettünk volna neki megfelelõhelyet szerezni. Ezért elintéz-tük neki, hogy a nagykanizsaianyaotthon befogadja õket. Afalugondnoki szolgálat a falu-busszal és a családgondozóval– még Xavér megszületéseelõtt – el is vitte õt Nagykani-zsára, az anyaotthonba, ahovaa szülés után azonnal mehetettvolna! Akkor ugyanis Zalaeger-szegen nem volt hely… Ámnem feleltek meg neki az ot-tani körülmények, ezért vissza-utasította. Holott az ismere-teim szerint ott jobbak az ál-lapotok, mint Zalaegerszegena Családok Átmeneti Ottho-nában. Mondjuk ki, a köznyelv-ben családos hajléktalan szál-lóként ismert intézményben,amelyben felkészült szaksze-mélyzet felügyel az oda kerültcsaládokra, ám a nevébenmégiscsak ott áll, hogy átme-neti… azaz nem végleges meg-oldás Edit és Xavér helyzetére,csupán egy idõleges állapot, sa legjobb szándékok mellettsem a gyermeknevelés legmeg-nyugtatóbb színtere. A vélemé-nyem szerint a legjobb meg-oldás az volna, ha rendezné ahelyzetét, viszonyát az édes-anyjával. De tartok tõle, hogyennek az ügynek még leszfolytatása, hiszen a pillanatnyiállapot hosszú távra egyáltalánnem megnyugtató. A gyes és acsaládi pótlék együttes össze-ge alig 40 ezer forint, mibõlfog élelmet, pelenkát, s másszükséges dolgokat venni? Akigyermeket vár, az, ha nincsmás lehetõsége, akkor leg-alább a turiban vesz használ-ható és szükséges dolgokat,mint sok-sok más, jobb-rosz-szabb helyzetben levõ család!Nem lehet úgy babát várni,hogy mindent másoktól várunk!

– Mit lehet tudni Xavérapjáról? Õ miért nem segíti azanyát és a gyermekét?

– Errõl azért sem tudoknyilatkozni, mert Németh Editnem nevezte meg az apát.

– ?– Nem tudok ennek a

miértjérõl sem.– Érthetetlen. Hiszen egy

vér szerinti apa felelõs a gyer-mekéért, jogi és emberi érte-lemben egyaránt. Akkor is, haõ nem akarta az újszülöttet,abban az esetben is segíteniekell õket!

– Valóban. Azzal, hogy Editnem nevezi meg az apát, a sa-ját gyermekétõl veszi el mind-azt, ami az apától járna neki!

– Kósza szóbeszéd, avagyvalóság a hír Németh Editelsõszülött leányáról, akirõl kis-korában lemondott a szülõ-anyja?

– A valóságnak megfelel azállítás, hogy a gyermek meg-született és mind a mai napigállandó lakhelyeként szerepela család bödei otthona. Magamis úgy értesültem róla, hogyNémeth Edit lemondott róla.Arról, hogy milyen okból tette,nem tudom, szóbeszéd alapjánpedig semmit nem mondha-tunk. Errõl az anyát kellenemegkérdezni.

* * *Csak sorjában. pol-

gármestert is megkérdeztük,milyen lehetõsége van rá azönkormányzatnak, hogy segít-se a családot.

– Amikor Németh Edit szo-ciális segélyért fordult hoz-zánk és az önkormányzatnaklehetõségében állt, mi segítet-tünk neki. Lakást adni azon-ban az önkormányzatnak semáll módjában. A szociális gon-dozóhálózat szolgáltatásait isigénybe vehette, ugyanúgy,mint minden más rászoruló.Ahogy én ismerem a családot,Edit számíthatott az édesany-jára és a testvéreire is. A szüléselõtt pár hónapig itt élt a fa-luban az édesanyjánál, meg-lehet, a korábbi két évtizedbenévekben többször elköltözöttés hazajött. Meglepetten érte-sültem róla, hogy a szülés utánnem költözött vissza a szülõiházba. A nagymama úgy nyi-latkozott, hogy nem tudja õketeltartani a kis nyugdíjából… Akörjegyzõ ezek után hozott ha-tározatot az újszülött véde-lembe vételérõl.

– Mit lehet tudni Edit elsõ-szülött leányáról, akirõl úgy

Ujj Tibor


tudjuk, hogy lemondott azörökbefogadó szülei részére?Rebesgetik, hogy anyagi ellen-szolgáltatásért…

– Tudok róla, hogy voltEditnek gyermeke, mint ahogymindenki tudja a faluban. Né-meth Noémi Panna – akinektudtommal szintén ismeretlenaz édesapja – úgy 20 évvelezelõtt született és örökbeadtaa szülõanyja. A szóbeszédnek,hogy eladta, nem adhatok hi-telt, ezt csak õk tudnák meg-mondani, ha netán úgy tör-tént. Az tény, hogy állandólakosként itt szerepel, ám 20év óta itt senki nem látta! Úgytudom, külföldre vitték a gyer-meket... Megértem, hogy Editmost nagyon ragaszkodik agyermekéhez, de azt már ke-vésbé értem, hogy miért nemnevezi meg az apát ezúttalsem. Hiszen õ is felelõs volnaértük! Nem tudom, mi lesz ve-lük, az önkormányzat a lehet-séges segítséget – ugyanúgy,mint a faluban más rászoruló-nak – biztosítja. Véleményemszerint a családon belül kellmegoldani a helyzetet és min-denképpen úgy, hogy Edit nevárja el azt a 72 éves édesany-jától, hogy eltartsa és a házi-munkát egyedül õ végezze! Azegyüttélés a véleményem sze-rint nem csak a nagyanyán mú-lik, hiszen õ a másik két gyer-mekével és unokáival békes-ségben él!

* * *Szépen rendben tartott fa-

lusi házban él egyedül Bödén, Edit édesany-

ja. A 72 éves özvegyasszonyszámára nem kis gond a házrendben tartása. Hiszen két-szer is mûtötték a csípõjét,nehezen mozog. S ilyen álla-potban kell neki fát vágnia, be-fûtenie, a házi és ház körülimunkák dandárját végeznie.Kívülrõl nézve úgy érzõdik,sokkal könnyebb volna min-denkinek, ha megoszthatná afeladatait és az otthonát azéleterõs lányával. A szomszéd-ban él a fia, a menye és háromunokája. Velük is, csakúgy,mint a másik, Zalaegerszegenélõ lányával és a tõle születettunokájával jó a nagymama kap-csolata. A részletek ismeretenélkül is nehezen hihetõ, hogya probléma forrását egyedülneki lehet köszönni. Vele és amenyével beszélgettünk a tör-téntekrõl és a megoldás re-ményérõl.

Sok minden elhangzik amúltról, ami segíthetné a dol-

Németh Imréné

gok jobb megértését, ám õkhatározottan leszögezik: semmi-képpen nem akarnak rosszatEditnek és a gyermekének.Ezért az elhangzottakból csu-pán a legfontosabbakat ismer-tetjük. Ezek szerint Edit min-dig otthonra talált a szülõi ház-ban és hazatérhetett, amikornehéz helyzetbe került. Több-ször is elõfordult. Ahogy ko-rábban, ezúttal sem küldték el.Edit viszont már hónapokkalXavér megszületése elõtt han-goztatta, hogy keres megol-dást, például anyaotthont, mertnem akar otthon maradni. Azelhangzottakból kitûnik, hogyha úgy hozta a szükség, a kéttestvére és a sógornõje is se-gített neki. Ám az együttélésnem volt könnyû Edit számára.Az, hogy alkalmazkodjon a csa-ládhoz, hogy ne csak sajátmagát lássa el, hanem a közösfeladatokból is kivegye a ré-szét. Például, ha hideg van afürdõszobában, akkor ne a hõ-mérõt, hanem a gyújtóst vigyebe és csináljon meleget, fel-nõtt nõként ne az idõs, ma-holnap tehetetlen édesanyjáravárja, hogy begyújtson.

– Senki nem küldte el õtinnen! – mutatja a berende-zett, cserépkályhás, szobát Né-meth Imréné, ahonnan elmentés ahova hazajöhetett volnaEdit a kisfiával, ha akart volna.De egy családban mindenki-nek hozzá kell járulni a közösfeladatokhoz. A nagymamatöbbször sírva fakad beszélge-tés közben. Hiszen õ megtettmindent, amit 72 évesen egyidõs nagymama képes meg-tenni, és ország-világ úgy be-szél róla, mint aki cserben-hagyta a gyermekét! Azt, akitõlhúsz éve már nagyon nagy po-font kapott… amikor titokban,a tudta nélkül adta örökbe azunokáját.

– Semmit nem tudtam róla.Egyszer egy ismeretlen pár ér-kezett és a hölgy nagyon meg-örült, amikor meglátta a kis-gyermeket. Elvitték, de arraegyáltalán nem gondoltam,hogy soha többé nem látom azunokámat! – emlékezik a kétévtizeddel ezelõtt történtekre.A levegõben van kimondat-lanul, de nem hangzik el, ez aveszély most is itt lebeg.

* * *Természetesen a legérintet-

tebbet, az édesanyát is meg-kerestük a Családok ÁtmenetiOtthonában, ahova jó kezekbekerült a kis Xavérrel.

intézményvezetõ sze-Somogyi

Emõke

rint másfél évig nyújthat szá-mukra otthont az intézmény.Hosszú idõ, s bár nem vég-leges ez az elhelyezés, de ad-dig még valamiképpen a tartósmegoldás is eljöhet. Ezt töb-bek szerint csakis a saját csa-ládja jelentheti.

Elsõ próbálkozásunk nemjárt sikerrel, Edit épp a város-ban járt, mint megtudtuk, egyadományozóval találkozott. Hi-szen sokan segítették az újszü-lött Xavért, ilyen esetekbenkitûnik, hogy milyen sok jó-szándékú ember él, akik szíve-sen adnak, ha van kinek… Ez alehetõség persze állandóan él,hiszen a Vöröskereszt, a CSÁOés más családvédõ szolgálatokrévén bárki eljuttathatja a rá-szorulóknak szánt dolgokat.

Második kísérletünk soránszerencsével jártunk. Egy nap-sütéses-mosolygós tavaszi dél-elõttön épp az ebéd elõttiszieszta közben találtuk azanyát és kisfiát. A néhány he-tes Xavér eleven, mosolygós,szemmel láthatóan egészségesbaba, öröm ránézni. Csak ké-sõbb pittyentett néhányat be-szélgetésünk közben, talán mertérezte, hogy a nagyoknál nincsminden rendben. Edit ugyanisa barátságos fogadtatást köve-tõen, miután megtudta, hogyez nem egyoldalú riport lesz,hanem a média alaptörvényeiszerint minden érdekelt félmegszólalhat benne, hiszenígy a megoldást is könnyebbmegtalálni, visszafogottan kö-zölte, hogy szeretné békébenfelnevelni a kisfiát és nem nyi-latkozik. Az már csak hab volta tortán, hogy fotót sem ké-szíthettünk.

Nos, tehát nincs válasz akérdéseinkre. Ez az eset vél-hetõen azon esetek egyike,amikor a válasz megtagadásabeszédesebb, mint ha választkaptunk volna. A következõkérdésekre szerettünk volnaõszinte feleletet kapni NémethEdittõl:

– Hogyan, milyen kelen-gyével várta a kis Xavért?Mi mindent vásárolt az érke-zésére?

– Miért választotta a szülõiház helyett a CSÁO-t?

– A nagykanizsai anyaott-hon miért nem felelt meg?

– Igaz, hogy többnyire asaját útját járta, a családi össze-tartozás és a közös feladatvál-lalás helyett?

– Nagyon megbántotta azédesanyját… Hiszen már hóna-pokkal a baba születése elõtt

hangoztatta, hogy úgysem ma-rad otthon… és késõbb azzalvádolta az édesanyját, hogy õnem fogadja vissza! Képes len-ne tõle bocsánatot kérni? Látreményt az édesanyjával valómegbékülésre és a családbavisszatérni?

– Miért nem akarja, hogyXavér szülõapja is részt vállal-jon a kötelezettségekbõl? Miértnem nevezi meg? Hiszen ezzela gyermekétõl vonja meg azapától neki járókat!

– Mit érez az elsõ gyerme-ke, Noémi Panna iránt? Gon-dolt rá karácsony elõtt, a 20.születésnapján? Látta azóta,hogy elvitték? Mit üzen azok-nak a nõknek, akik hasonló„megoldáson” gondolkoznak?

– Ha ezúttal nem talál visz-sza a családjához – mint ahogymár többször az életben –milyen megoldásban remény-kedik?

A kérdéseinket kinyomta-tott formában, telefonszá-munkkal együtt meghagytukEditnél és arra az esetre, haelkallódna, az intézmény dol-gozóinak is átadtuk. A láto-gatásunktól lapzártáig eltelttöbb mint egy hét alatt nemérkezett válasz.

Utólag még hozzátesszükaz utolsó kérdésüket. Ugyaniskésõbb tudtuk meg, hogy atelt házzal mûködõ intézménymindössze negyven embernekképes otthont, lakáslehetõsé-get nyújtani és bizony sokankívül maradnak, olyan ágrólszakadtak, akiknek valóbannincs hova menniük. A kérdé-sünk az lett volna Edithez,hogy elõlük meddig foglaljaezt a szûkös keretekbõl fenn-tartott szálláshelyet, nem akar-na mégis a szülõi házban, csa-ládi körben élni a babájával?

* * *Igyekeztünk szigorúan tárgy-

szerûek lenni ebben az egyéb-ként is érzelmeket korbácsolótörténetben. Mellõztük az ön-célú hangulatkeltõ elemeket,ragaszkodtunk a szikár tények-hez. Ha jól sejtjük, kijöttekazok a könnyek anélkül is, hanem arra törekedtünk. Ítéletetsem alkotunk. Ez sem tisztünk,sem szándékunk. A megoldásta minél teljesebb körû isme-retek közzétételétõl sokkal in-kább reméljük, mint féligazsá-goktól, elhallgatásoktól. Kíván-juk, hogy Edit megtalálja ön-magát, a családjához vissza-vezetõ utat és biztosíthassaXavér jövõjét, boldogulását.

Farsang Lajos


A 2002-2010 közötti szo-cialista-liberális kormányzatlegsúlyosabb szociális kataszt-rófával fenyegetõ öröksége alakásszektorban keletkezett adeviza elszámolású lakáshite-lek miatt alakult ki. A hazaitörvények a mai napig nemcsak azt teszik lehetõvé ahitelnyújtó bankoknak, hogyazok a fedezetül szolgáló in-gatlanok elvonása és értékesí-tése után további összegeket iskövetelhessenek az adósoktól,de a fedezetlen devizakockázatbehatárolhatatlan nagyságúnem várt új adósságba kergetteaz adósokat.

A hitelezõ bankok az ér-vényes szabályok alapján men-tesülhettek a hitelnyújtás év-ezredes hagyományokon ala-puló kockázataitól, mert eze-ket a hitelfelvevõ „vállalta” ma-gára és utódai további nem-zedékeire. Lakáshitel ügybenezt jelenti nálunk a liberálisokáltal naponta hangoztatott „pia-ci szabadság” elve. Nem mást,mint azt, hogy a piaci erõ-fölénnyel bíró korlátlanul isélhet azzal.

Hamis és álságos az érve-lés, hogy a hitelfelvevõnek isvan választása és így felelõs-sége. Ez a választás ugyanis alegtöbb esetben a lakhatás és ahajléktalanság, jobb esetben acsaládalapítás halasztása kö-zött áll fenn. Sajnos utóbbiútra is egyre többen lépnek.Ezt mutatja a tragikus demog-ráfiai helyzet.

A törvényt a bankok írtákOtthonmentés félúton

A devizahitel nem más volt,mint tömeges kockázati ka-rámba terelés. A hazai pénz ka-matai megfizethetetlenül ma-gasan voltak megállapítva, úgymûködtek, mint egy terelõ vil-lanypásztor. „Megrázó” hatásátminden lakás után epekedõ kitudta számítani. A devizák ka-matai jóval alacsonyabb szin-ten voltak. Árfolyam ügybenpedig tíz-húsz évre elõre senkisem meri magára ölteni aszakértõi gúnyát. Fõként nemaz ügyfél. A bankok sem, de avárható rosszat azt vélelmez-ték. Ezért hárították a teljeskockázatot az ügyfélre, mi-közben a szabályozást végzõállam becsukta a szemét, atörvényeket a bankokkal íratta.

A hatás ismert. A karámbantöbb százezer család vergõdik,többnyire a társadalom pro-duktív rétegeibõl. Õket az aveszély fenyegette, hogy le-csúsznak oda, akiket a rend-szerváltás abszolút vesztesei-nek nevezünk. Ez a réteg akára népesség felére is duzzad-hatott volna ezáltal.

A devizahitel „hajótöröt-tek” segítésére számos kor-mányzati intézkedés szolgált,mint a végtörlesztés, az árfo-lyamgát alkalmazása, az idõ-szakos kilakoltatási tilalmak,valamint a becsõdölt lakásokállami felvásárlása és olcsóbérlakássá alakítása. Az intéz-kedések összessége egy teher-átrendezés. Terhek levétele abajba jutottakról, ugyanakkor

azok egy részének vissza-küldése a bankok címére, másrészüknek pedig szétterítése atöbbi adófizetõre.

A hazai társadalom teher-mentesítésére a kormány ezenkívül is foganatosított intéz-kedéseket. A tehervállalásbabevonta a külföldi tulajdonúcégeket, szolgáltatókat és abankokat. A lakáshitellel kap-csolatos és egyéb jövedelemarányosítási ügyek (külön-adók) az érintetteket alaposanfelbõszítették, hiszen az elmúltkét évtizedben nem volt ré-szük társadalmi szolidaritásvállalásában, korábbi kormá-nyaink jóvoltából. Összfegyver-nemi támadást indítottak. Moz-gósították piaci és politikaikapcsolataikat. Azóta folyama-tosan támadják a forintot ésállamkötvényeink piacát. Mind-ez tetemes többletkiadással jár.Több kamatot kell fizetniaz államnak és minden másadósnak.

A romló forint miatt pedigemelkednek az árak, kiváltkép-pen az energiáé és az üzem-anyagé. Oda suhintottak, aholamúgy is fáj. A „piac” olyanIMF megállapodásba akar kény-szeríteni bennünket, amirenincs szükségünk. A külkeres-kedelem jól teljesít, a bevé-telekbõl még a kamatokra isfutja, tehát nem pénz kell ne-künk, hanem piaci nyugalom.Nem készenléti hitel, hanemcsak egy elõvigyázatossági meg-állapodás.

Ezt viszont nem akarjákadni, mert akkor ismét felsza-badulna a kormány keze, hi-szen a pénzt csak akkor kér-nénk, ha a piac ismét megtá-

mad és zsarol. A „piac” azon-ban nem más, mint azokgyülekezete, akik most párt-fogást kerestek és találnakazoknál, akik nem akarnakminket elõvigyázatosságban ré-szesíteni.

Az IMF és az EU-bizottságmost nem tagországa, illetverésztulajdonosa (mint hazánk)érdekében, hanem a „piac”érdekeit szem elõtt tartva mû-ködik. Ezt azonban soha nemvallhatja be. Ezért a méla éshosszas hallgatás, ezért azügyek húzása-halasztása újügyek hajánál fogva elõrán-gatása.

Való és igaz, hogy az ott-honmentés éppen emiatt afélúton megakadt. Lenne mégmit tenni. Be kellene vezetni amindenütt másutt alkalmazottszabályt, hogy a fedezet érté-kesítése után a banknak márnem lehet követelése az ügy-féltõl (elsétálási jog). Idejelenne már az egyéni csõdin-tézmény meghonosításának is,ami szintén otthonokat, kis-vállalkozásokat és családokatmentene. Mindezt meg lehet-ne tenni, ha nem attól kellenetartani, hogy a „piac” ránkgyújtja közös házunkat, szét-zülleszti a forintot és az állam-kötvény piacot, aminek min-denki (nem csak a devizahite-lesek) a kárát látja.

Akkor tényleg meg kell ha-zánkat menteni, de IMF re-ceptkönyv szerint. Ráadásul azügyben perdöntõ intézmény ajegybank már régóta nem ha-zánknak, hanem a piacnak afelesküdött partnere.

közgazdászBoros Imre

Szómágia

– Kolléga úr, semmiképpen sem úgy fogja fel, hogy kivan rúgva! Egyszerû szerkezetváltásról van szó...

Raj

z:F

arka

sL

ászl

ó

KULCSMÁSOLÁS 300 Ft-TÓL300 Ft-TÓL10-30 % „MENNYISÉGI”

KEDVEZMÉNNYELIMMOBILISERES AUTÓ KULCSOK KÉSZÍTÉSE

CIPÕJAVÍTÁS ZALAEGERSZEGSzéchenyi tér 5.

ÉLEZÉSNYITVA TARTÁS:EBÉDSZÜNET: 11:00 - 12:00TEL.: 06-30-4711 000

HÉTFÕ-PÉNTEK 7:30 - 17:00

SZOMBAT: 8:00 - 12:00


TOP-KER Kft.

Zalaegerszeg, Bánya u. 2. Tel./fax: 92/315-642

Nyitva: H-P: 8.00-16.00-ig.

Vas- és fémhulladék átvétele a

legmagasabb napi áron.

Megkezdtük hulladék akkumulátorok,

katalizátorok, és papír felvásárlását

a legjobb árakon,

a lakosságtól és közületektõl is.

Közületek részére ingyenes

konténer kihelyezés.

2007-ben egy kedves, fiatalházaspár az otthoni közös ze-nélést, vidám dalok elõadását,gitármuzsika kíséretében vitteközönség elé. és

felvidéki magyar költõ verseitmegzenésítve készítette el elsõlemezét, majd az évek múltánfesztiválok, koncertek alkalmá-val a gyermekmuzsikát játszó

bevonult a köz-tudatba.

– 2008-ban egy francia-bel-ga világzenét játszó együttes, aZap Mama lemezének címe, aSabsylma adta az ötletet, – ahasonló hangzás miatt – hogyZabszalmának nevezzük el azegyüttesünket – tudtuk meg esokat sejtetõ név történetét.

Péter gitár iránti érdeklõ-dése a középiskolás évei alattbontakozott ki, aki ma mártanítja e hangszer használatát.Judit zenei pályája szintén aziskolás korra vezethetõ vissza,akinek

egyengette útját az éneklésterén. A zenész családba szüle-tett két kisfiú, és isgyakorolja már a hangszerekenvaló játszást. Félix, a nagyob-bik fiú a trombitát választotta.

– Megismerkedésünk óta tartaz együttzenélésünk története,különbözõ formációkon ke-resztül vezetett az utunk agyermekdalokig. Simkó Tibormellett az erdélyi Kovács An-dor Ferenc szövegvilága az,amely e témában közel áll hoz-zánk. Olvasva e kedvesen rit-mikus sorokat, kitalálom adallamot, majd Péter „felöltöz-

Nyakas Péter

Kanta Judit, Simkó Tibor

Zabszalma

Dormánné Põdör Valé-

ria

Félix Zénó

Alig várják a kicsik, hogy felcsendüljön a „Kakukk”.

Zabszalmás muzsikaSzínes forgatagú vidám zenebona

teti”, megharmonizálja, hang-szereli, így együtt alkotjuk azo-kat a dallamokat, amiket vé-gül kicsit világzenei stílusbanadunk elõ. Eleinte csak hár-man voltunk, Magyar Réka –akkoriban még – ütõhangsze-reken kísért bennünket, demára a csapat létszáma a nö-vekvõ zenei igényeknek meg-felelõen hat fõre duzzadt –hallottuk a Zabszalma mosoly-gós énekesnõjétõl, Judittól.

A dalokba öntött vers észene elsõ összeállítása az „Ég-világgá dalolom” címmel je-lent meg, majd 2010-ben „Ka-landárium” néven látott napvi-lágot az új album, amelynekfelvételén – sokak mellett – acsalád két gyermeke, Félix ésZénó is közremûködött. Ahanghordozón fellelhetõ azene mûfajának bõséges kíná-lata, így többek közt talál-kozhatunk a népzenével, jaz-zal, de hallhatunk reggae-s ésvicces elemeket is. A gyerme-keknek szánt koncertekenmindezek találós kérdések-kel, mondókákkal tarkítvahangzanak el.

– Dalaink között gyerme-kien egyszerûek és zeneilegbonyolultabbak is találhatók.Fontosnak tartjuk továbbá gye-rekkorban az olvasás és köl-tészet népszerûsítését, amely-nek talán a mi munkák is egyformája. Felemelõ érzés szá-munkra, ha a közönséggel valótalálkozásunk alkalmával a sa-ját dalainkat velünk együtténeklik. Nekünk is, mint min-den zenekarnak, vannak sike-

resebb, kedveltebb dalaink,amelyek kihagyhatatlanok, ter-mészetesen a lényeg az élõzenén van. Így az elsõ le-mezünkrõl a „Kakukk” címûdalunkat várják a kicsik, hogyfelcsendüljön a koncertek so-rán – vallja a zenészpáros.

A kedves, igényes hangsze-relésû, tiszta hangon elõadott,sokatmondó szövegû dalokcélközönsége természetesen agyerekek, de egy-egy zeneszáma felnõttekhez is szól. A zenei-leg és szövegileg is tartalmasmuzsika eddigi sikerét többekközt a két lemez megjelenése,valamint az országos médiu-mokban való részvétele jelzi.Meghívást kaptak két ízben aDuna TV-be, majd a MagyarTelevízióba és a MûvészetekPalotájába, illetve nívós feszti-válokra, Kapolcsra, a Mûvésze-tek Völgyébe, a Savaria Törté-nelmi Fesztiválra és a Kecske-méti Tavaszi Fesztiválra. A Bar-tók Rádió Tóbiás Matiné címûmûsora élõben közvetítetteegyik koncertjüket.

– Szeretnénk még több kli-pet forgatni dalainkhoz. Szíve-

sen szerepelünk a nyári feszti-válokon és az évközi bérleteselõadásokon, valamint számosfellépést tervezünk színházak-ban és óvodákban is. Elképze-lésünk szerint felnõtt produk-cióval is meglepjük a közönsé-get. Elmondhatjuk, hogy egyrenõ a felkérések száma, amely-nek nagy örömmel teszünkeleget zenésztársainkkal együtt– beszélt lelkesen terveikrõlPéter.

Akik e zenebonát „csap-ják”: Kanta Judit ének, dalok,Nyakas Péter gitár,

furulya, brácsa, tekerõ,hegedû,

basszusgitár,ütõhangszerek.

A Zabszalmáról szóló ak-tuális információk megtalál-hatók a honlapjukon. A mû-sorszámok évszakokhoz és ahozzájuk kapcsolódó ünne-pekhez igazodva épülnek fel,gondolva a vízkeresztre, agyermeknapra, a nyárelõre ésa nyáridõre, valamint a lomb-hullás idejére, egészen ad-ventig.

Horváth

Károly

Magyar Réka Kozma

Ádám Borsos Zol-

tán

Török Irén

Hirdetésszervezõketkeresünk a megye minden

részébõl!Érdeklõdni lehet: 92/596-936,

8-12 óráig, illetve30/378-4465.


Elfeledett évforduló (15.)2010-ben volt 90 éves Zala megye legnépszerûbb sport-

egyesülete. Akarattal sem lehetett volna nagyobb csend-del „adózni” a fennállás kilenc évtizedének, mint ahogyez spontán sikerült.

Múltidézésünk nem öncélú. Egyrészt emléket szeretnénkállítani azoknak, akiknek köszönhetõ, hogy a mai nap mégegyáltalán -rõl lehet beszélni. Emléket állítani mégakkor is, ha ez azoknak nem jutott eszébe, akik ma a ZTE-bõl, s nem a ZTE-ért élnek

Furcsa világban élünk. Az igazi értékeken csak moso-lyognak a XXI. századi percemberek. Pedig ezek nélkülma nem lennének ott, ahol vannak…

ZTE

, vagy a múltban abból éltek.

A korabeli írások szerint aszervezett

kezdeti idõszakát háromrészre lehet osztani. Az elsõ

zalaegerszegi úszó-sport

Egerszegi úszók a hõskorból.

A Zalán kialakított „uszodában” voltak az edzések és aversenyek.

A férfi úszócsapat.

1950-tõl 1957-ig tartott, ami-kor az edzések színhelye a Zalafolyó volt. „20-25 lelkes sport-ember alkotott egy csapatot.

Az akkor divatos országos szak-maközi bajnokságokon valórészvétel jelentett a csapat szá-mára sokat” – áll a krónikában.

1957-ben került sor aátadására, s az

50 m-es nyitott medence azegerszegi úszósportra jótéko-nyan hatott. Az akkori OB II-escsapatbajnokságokon, területiversenyeken sikeresen szere-peltek az egerszegi úszók, akorabeli tudósítások elsõsor-

váro-si strandfürdõ

ban

nevét említik.1957-ben vette át a szakosz-

tályt a ZTE, s ettõl az eszten-dõtõl egyenletes fejlõdés jel-lemezte a megyeszékhely úszó-sportját. A zalaegerszegi ver-senyzõk eredményeikkel kiér-demelték az országos bajnok-ságokon való indulást.

például az úttörõ olimpiaországos döntõjében ezüstér-mes lett.

1957-ben lett a szakosztályedzõje Seregélyes István. Saj-nos õ már nincs közöttünk,halálával nagy veszteség érte azalai úszósportot. A kiadónkáltal 1995-ben megjelentetett

sportkötetbenolvasható interjúrészlettel idéz-zük fel most alakját.

„– …1950 nyarán kezdtemversenyezni Egerben, de a nya-rakat Zalaegerszegen töltöt-

Buzás Emmi, Csiky Piros-ka, Csorba Judit, Csiszár Sán-dor, Géri László, Kiss Ferenc,Seregélyes István

BükiBéla

ZTE-mozaikok

tem, s itt újság-író, úszó- és asztaliteniszedzõ»megtalált«.

– Azóta Egerszeg úszó-sportját szolgálja. Melyek vol-tak a legjelentõsebb állomások?

– Nem árt a „hõsi” korsza-kot felidézni. A Zalán, a gát fö-lött volt az „uszoda”.

, a , a, a és a

. Ezek a nevekjellemezték ezt az idõszakot.1969: elkészült a fedett uszo-da, gyakorlatilag ekkor kezdõd-hetett meg a komolyabb mun-ka. Pezsgõ volt az úszósport,nem annyira fõvároscentrikus,

Bánhidi Tibor

DallosErnõ Németh fûszeres fiaiZsidó-gyerekek Pintér-Búzás-lányok

Balról: Sashalmi Zoltán, Seregélyes Norbert, Sallai Alexandraés Tóvári Ferenc.


jelenik meg.2012. május 17-én

A ZTE színe az 1920-asalakuláskor fekete-fehér volt,ezt váltotta a zöld-fehér.

A mai kék-fehér szín-összeállítás a Zalaegersze-gi Építõkkel történt fúzió„öröksége”.

Címerszínek

Megyei közéleti havilap

Kiadó-fõszerkesztõ:

Grafikus:

Kiadja: Pethõhenye

Az ügyfélszolgálat címe: 8901. Pf.: 381.Telefon: (92) 596-936; Fax: (92) 596-937; E-mail: [email protected]

Készült:Zalaegerszeg 2012.

ISSN: 0865-1353Terjeszti: a Kiadó és a Magyar Posta

Elõfizethetõ a postahivatalokban és a szerkesztõségben.Elõfizetési díjak: 1 hónapra 190 Ft, 1/4 évre 570 Ft,

1/2 évre 1140 Ft, 1 évre 2280 Ft.

Ekler Elemér

Farkas László

Zalatáj Kiadó

Zalaegerszeg, Rákóczi út 2-4.;

Göcsej Nyomda Kft.

Lapunklegközelebbiszáma

2012

Seregélyes István Büki József

Egy tehetséges generáció versenyzõi.

Vecsey György

Sallai Alexandra a válogatotttagjaként.

mint napjainkban. Hagyomá-nyosak voltak a megyék közöt-ti bajnokságok, a területi ver-senyek. Ezeket azért szer-vezték, hogy a közel azonosképességû gyerekeknek le-gyen megfelelõ versenylehe-tõségük.

– Melyik tanítványára em-lékszik vissza legszívesebben?

– , hi-szen õ volt az elsõ, aki válo-gatott és országos bajnok lett.Bejárta Európát. A szakosztálylegeredményesebb idõszaka az1975/76-os szezon volt, amikor

Sallai Alexandrára

hat elsõ osztályú és tizenkétaranyjelvényes úszóval rendel-keztünk. orszá-gos bajnokságot nyert és sze-repelt a válogatottban is. Ki-emelkedõ sikernek számítottaz 1977-es szolnoki vidékbaj-nokság, ahol az Eger csapatátmegelõzve, az elsõ helyenvégeztünk. 1977-ben VecseyGyörgy lett a vezetõedzõ, énnem tudtam vállalni fõállásbanezt a munkát…”

– Seregélyes István a szám-viteli fõiskolán tanított akkor, selfoglaltsága miatt nem tudtaellátni ezt a szerepkört – fûzihozzá a riportrészlethez

Pálóczy Zoltán

Büki

József, aki 1958-ban kezdte ver-senyzõi pályafutását a ZTE-ben.– 1964-ig, sorkatonai szolgála-tom megkezdéséig voltam a klub

úszója. Pillangón és mellen vol-tam eredményesebb, a gyors ésa hát nem feküdt annyira. Ami-kor Vecsey György lett a ve-zetõedzõ (emlékezetem sze-rint ez 1976 nyarán történt),edzõként tevékenykedtem aZTE-nél, de már 1969 elõtt, afedett uszoda átadását megelõ-zõen segédedzõ voltam. Ebbõlaz idõszakból, a Seregélyes Ist-ván által említett versenyzõkmellett, feltétlenül meg kellemlíteni nevét,aki 200 m pillangón országosfelnõtt vidékbajnok és csúcs-tartó volt, pedigaz országos bajnokságokon100 méteres gyorson dobogóshelyezéseket ért el. Az 1977-78-as idõszakból pedig

és eredményeitlehet elsõsorban kiemelni.

(Folytatjuk)A riportsorozat korábbi ré-

szei olvashatók honlapunkon:

Düh Mariann

Tóvári Ferenc

MolnárAdél, Gere Péter, Nyakas Péter

Papp Zsombor

E.E.

www.zalatajkiado.hu


A Magyar Ebte-nyésztõk Országos Egye-sületének NagylengyeliSzervezete 2012. május30-án (szombaton) nem-zeti CAC-kiállítást és or-szágos tenyészszemlétrendeza

. A korábbiszínvonalas nemzeti ki-állítás miatt a szervezetújra megkapta a lehetõ-séget, melyet közös ren-dezvényként a szlové-niai lendvai kennellelegyüttmûködve tart.

A Zalaegerszegi Pol-gármesteri Hivatal és aVárosgazdálkodási Kft.a kutyakiállítás megtar-tására a területet ren-delkezésre bocsátja.

a szervezetelnöke elmondta, hogynagy az érdeklõdés aközös kiállítás iránt, nem-csak határon belül, ha-nem a környezõ orszá-gokból is érkeznek ne-vezések. A kutyabírála-tok reggel 9.30-kor kez-dõdnek, melyet a dél-utáni Best in Showprogrammal zárnak. A

ZalaegerszegenGébárti Szabadidõ-

központban

Or-bán Sándor,

CAC-kiállítás és tenyészszemle

programban fiatal felvezetõkversenye, tenyészpár verseny,tenyészcsoport verseny, babyBIS, kölyök BIS, junior BIS ésfelnõtt BIS címek is kiosztásrakerülnek.

A kiállítással egyidejûlegtartandó tenyészszemlén 24

fajta klub által gondozott 240fajta kutya vonulhat fel. A szer-vezet vezetõsége mindenkitszeretettel vár, mind kiállító-ként, mind vendégként.

Információ:92/314-954, 30/2603988,[email protected].

Balczó Andrásnak

dob-ronhegyi Kandikó Vendég-házban Mi dolgom a világ-ban? SzentKorona Országáért Alapít-vány

Miszori József

, az öttu-sasport legnagyobb alakjánaka gondolatait hallhatták az ér-deklõdõk április 5-én, a

. Acímû elõadásra a

és a Kandikó Vendégházközös szervezésében kerültsor. , a vendég-ház tulajdonosa elmondta,hogy az elõadássorozat koráb-bi eseményein a kalandozásokkoráról, a Szent Koronáról, va-lamint a magyarság õstörténe-térõl hallhattak az érdeklõdõk.A Szent Korona OrszágáértAlapítvány szervezésében szin-tén Dobronhegyen továbbielõadásra is sor kerül a közel-jövõben.

Miszori József üdvözölte amegjelent érdeklõdõket és azelõadót, aki a sportról, a csa-ládjáról és az akaratról meséltaz egybegyûlteknek. BalczóAndrás az estet az 1976-banróla készült portréfilmre, a

Tervek halál utánigBalczó András elõadása a Kandikó Vendégházban

Küldetés-re emlékezve nyitot-ta, amelyet az akkori hatalom„rendszerellenes kritika” miattcsupán három hétig tûrt mû-soron '77 június elején. E so-rok szerzõjének volt szeren-cséje látni azt a filmet, amelytulajdonképpen nem másról,mint sportszakmai kérdések-rõl szólt egy méltatlanul mel-lõzött háromszoros olimpiaibajnok szemével. Balczóra nemtartott igényt a sportszakma ésa sportpolitika, így – ahelyett,hogy felkérték volna, például aszövetségi kapitányi poszt be-töltésére – szaknyelven szólvabelovagló lett. Sok éven át azország lovas sportjának azigényei szerint õ végezte akiválasztott lovak belovaglását.Ezt a munkáját ugyanolyan el-hivatottsággal végezte, mintahogy korábban az olimpiáraés a többi, hazai és nemzetközimegmérettetésre készült.

Visszavonulása után rend-szeresen tart elõadásokat, él-ménybeszámolókat a pályafu-tásáról és társadalmi kérdések-rõl. Ezúttal is terítékre kerültszámos fontos kérdés, amely-ben sajátságos és határozottálláspontot képvisel. Így pél-dául a családtervezésrõl, amelyaz álláspontja szerint nemlétezik, hiszen vagy tervezésvan, vagy család! A kapott gyer-mekeket el kell fogadni – állít-ja és ezt saját családjának pél-dájával, tizenkét gyermekévelis igazolja, akiket feleségével, aszintén volt sportoló

neveltek fel, ille-tõleg többen a gyermekeikközül már felnõttsorba léptek.

Az akaraterejét nem önma-gának, hanem Istentõl kapottajándéknak tartja Balczó And-

CsászárMónikával

rás. Hiszen – mint mondta – õsem volt tehetségesebb, mintsporttársai, hanem az akaratavolt erõsebb, amellyel az ed-zésmunkáját végezte, azt a be-fektetett munkát, amely – amegfogalmazása szerint – olyan,mint a széklet, egyszer ki kelljönnie!

A boldogság kérdését is újmegvilágításba helyezte a baj-nok. A siker önmagában nemadja a maradéktalan boldog-ságot! – fogalmazott. A demok-rácia és diktatúra körüli kér-désekrõl szintén sajátosan val-lott. Egyik sem az igazi. Ámakkor, akikor egy nemzetnekszüksége van egy igazi veze-tõre, akkor Isten kijelöl egyet,mint ahogy tette például a

rendszerváltást megelõzõ évekLengyelországában, amikor LechWalensát adta a lengyeleknek.

A hallgatók kérdésekkel isfordulhattak az elõadóhoz.Ezek közül egyik azt firtatta,miért nem részesülhetett olyanelismerésben Balczó András,mint például Puskás, akirõlstadiont, vagy Papp László,akirõl sportarénát neveztek el.A válasz így hangzott: Amígélek, semmiképpen nem egyez-nék bele! Végül az emberitervekrõl szólva tett határozottmegállapítást. Nem az a jó terv,ami a halálig szól, hanem az,ami a halál utánra is… Ugyanisegyszer mindenkinek el kellszámolnia.

Farsang LajosBalczó András, a Nemzet Sportolója (balról) és Miszori József.

Zsalugátereketkeresünk!

Régi (legalább 80-100 éves),mûködõképes

zsalugátereket keresünk!

92/596-936,hétköznap 8-15 óráig,

illetve [email protected]

e-mail címen

Érdeklõdni a méretekpontos megadásával:

Documents

Zalatáj 2012.04.19