X X X I . ANNALES MUS ET N A T I O N A L I S H L N G A R I C I . 1937—38.

PARS MINERALOGTCA, GEOLOGICA, P A L A E O N T O L O G I C A .

F U L E K I ARAGONIT.

I r l a : D R . T O K O D Y L Á S Z L Ó .

(2 ábrával) .

ARAGONIT V O N FÜLEK.

(Mit 2 Textfiguren),

von L . T O K O D Y

Bazaltban előforduló aragonitok kr is tá ly tani sajátságait a kö­vetkező magyarországi lelőhelyekről ismerjük: Korlát (Nógrád m.), 1

Somoskő (Nógrád m.), 2 Vecseklő (Nógrád m.), 3 Eresztvény (Nógrád m.) 3 és Badacsony (Zala m.).* Ezeken a bazaltokhoz kötött előfor­dulásokon k ívül Dognácska (Krassó-Szörény m.), 5 Vaskő (Krassó-Szörény m.), 6 Urvölgy (Zólyom m.), 7 R u d a b á n y a (Borsod m.), 8 Gyön-gyösszücsi (Heves m.), 9 Felsőgalla (Komárom m.), 9 Üröm (Pest m.)9

aragonitkris tályairól vannak részletes kr is tá ly tani adataink. A nógrádmegyei bazaltokban az aragonit meglehetősen elterjedt

ásvány. A következőkben a füleki aragonit kr is tá lytani sajátságait ismertetve, egy ú jabb nógrádmegyei előfordulásról számolok be.

1 A. LlFFA: Neues Aragonitvorkommen in Korlát , Comitat Nógrád . Zeitschr. f. Kris t . 47. 1910. p. 249—262.

2 J U G O V I C S L . : Kr i s tá ly tan i t a n u l m á n y o k magyar ásványokon . Annales musei nation. hung. 10. 1912. p. 306—510.

3 Y E N D L M Á R I A : Nógrádmegye i bazaltok a ragoni tk r i s tá lya i ró l . Annales musei nation. hung. 25. 1928. p. 69—75.

4 R E I C H E R T R.: Badacsonyi aragonit. Fö ld tan i Közlöny. 62. 1952. p. 195—202. 5 ZIMÁNYI K . : Adatok a dognácskai rózsaszínű aragonit k r i s t á ly tan i isme­

retéhez. Természet ra jz i füzetek. 22. 1899. p. 452—477. 6 V E N D L M Á R I A : A vaskői aragonit k r i s tá lya lak ja . Annales musei nation.

hung. 24. 1926. p. 216—227. 7 M E L C Z E R G . : AZ úrvölgyi aragoni t ról . Math, és t e rmésze t tudomány i érte­

sítő. 21. 1905. p. 236—254. 8 L. T O K O D Y : Mineralien von R u d a b á n y a , Zeitschr. f. Krist. 60. 1924. p.

318—319. 9 K E R T A I G Y . : Hidro termál i s aragonit andezi tből és mészkőből . Fö ld t an i

Közlöny. 65. 1935. p. 354—362.

Z I M Á N Y I K . az egyik fülcki bazal tbányábai i há rom aragonit-kr is tá lyt gyűjtöt t és azokat vizsgálatra nekem volt szíves átadni , amiér t dr. Z I M Á N Y I K Á R O L Y úrnak, a Magyar Nemzeti Múzeum ásvány-őslény t á ra ny. igazgatójának hálás köszönetemet e helyen is kifejezni kedves kötelességem.

A kris tályok hossza 2,5—8 mm, vastagsága 1—1,5 mm. Víz­tiszta-átlátszók. Rajtuk összesen 28 formát á l lapí to t tam meg, melyeknek legnagyobb része I . fajta prizma. A megfigyelt formák a következők:

b (010) k (011) e (051) *>(081) / (0-17-2) * (0-19-2)

F (0-11-1) j (0-12-1) £ (0-15-1) '> (0-14-1)

A * (0-19-2) és * (0-37 2) az aragonitnak ál ta lában ú j alakja. A formák megál lapí tására következő szögértékek szolgáltak:

mért számított e : k = ( 0 5 i ) : (011) = 39° 02' 58° 38' 54"

V : = (081) : = 44° 27' 44° 23' 0" J= : = (0-17-2) : = 4 5 ° 03' 44° 57' 09"

: = ( 0 - 1 9 - 2 ) = 45° 51 ' 45° 54' 50" F = (0-11-1) : = 47° 05' 47° 02' 03" i = (0-12-1) : = 47° 47' 47° 37' 18" s = (0-13-1) : = 48° 21 ' 48° 07' 30" & = (0-14-1) = 48° 39' 48° 33' 44"

K == (0-17-1) = 49° 30' 49° 33' 28" O = (0-18-1) : = 49° 45' 49° 48' 59" * = (0-37-2) : = 49° 55' 49° 56' 07"

P : = (0-19-1) = 50° 02' 50° 02' 50" 9 : = (0-20-1) = 50° 15' 50° 15' 20"

R : = (0-45-2) : = 50° 49' 50° 4 1 ' 43" f) : = (0-24-1) = 50° 57' 50° 54' 50"

T : = (0-26-1) = 51° 111 51° 10' 10" U : = (0-27-1) = 51° 17' 51° 16' 57"

K(0-17-1) O (0-18-1) * (0-37-2) P (0-19-1) o (0-20-1)

R (0 45-2) rj (0-24-1)

T (0-26-1) U (0-27-1)

V (0-30-1) W (0-32-1) X (0-35-1) Y (0-40-1)

(0-48-1) m (110) p ( l l l ) ?

(13-13-1) 3* (20-20-1)

mért 5 1 ° 40' 5 1 ° 43' 5 1 ° 57' 5 2 ° 07' 5 2 ° 37' 5 4 ° 13' 7 1 ° 33' 7 2 ° 10'

1 0 7 ° 57' 6 3 ° 49' 5 8 ° 02'

2 ° 10' 3 ° 14'

számítot t V w X Y

m : m :b

k : b : k : m : m

k

(20-20-1) (13-13-1)

(0-30-1) (0-32-1) (0-35-1) (0-40-1) (0-48-1) (OH)

(110)

(010) (011) (110) ( l fo ) (110) (010) (110)

(011) 5 1 ° 34' 32" 5 1 ° 44' 30" 5 1 ° 57' 15" 5 2 ° 14' 16" 5 2 ° 34' 06" 5 4 ° 13' 30" 7 1 ° 33' 0" 7 2 ° 0 '19"

1 0 7 ° 59 '41" 6 3 ° 48' 0" 5 8 ° 06' 0"

2 ° 06' 20" 3 ° 13' 42"

A t a n u l m á n y o z o t t kr i s tá lyok vagy prizmatikus- vagy t ű a l a k ú a k . A prizmatikus kr i s tá lyok főa lakja i a b (010), m (110) és k (011),

melyekhez meredek I . fajta pr izmák csatlakoztak. Ugyanezeken a kr i s tá lyokon lépet t fel a meredek ^ ( 2 0 - 2 0 1) és (13*131) , t o v á b b á a kétséges p (111). E t í p u s b a két kris tá ly tartozott.

A harmadik kr i s tá ly t ű a l a k ú . Raj ta a jól fejlett b (010), k (011) és m (110) mellett meredek I . fajta p r i z m á k szerepeltek.

1. áb ra . — Fig. 1.

A L (010) nagy lapokkal alakult k i ; vízszintesen mindig finoman rostozott. Az m (110) nagyra fejlődött; lapjainak felülete sima, néha azonban az m:m él mellett egyik lapja fésűszerűen barázdál t , a más ik sima.

Az I . fajta pr izmák közül a forma-felsorolásba csak azokat vettem fel, melyeknél a határozot t reflexhez — legalább a gonio-méteren — lap is látható volt. E prizmák, miként az aragonitnál á l ta lában, úgy a füleki kr is tá lyoknál is, a b-tengely két végén más­képen alakultak k i ; amelyek megvoltak a b pozitív végén, hiányoz­tak a negatív részen és megfordítva. Indexeiknek megfelelően követ­keztek egymásután, a meredek formákat nem választották el egymástól kevésbbé meredek alakok. A tűa lakú kristályon meg­figyelhető volt, hogy a b-tengely két végén eltérő indexű I . fajta p r i zmák jelentek meg és ugyanakkor a c-tengely negatív részén más alakok fejlődtek k i , mint a c pozitív végén.

A füleki kris tályokon meghatározott I . fajta pr izmák ismeretesek a magyarországi aragonit okon. R E I C H E R T R . 1 0 a badacsonyi ara-gonitot tárgyaló munká j ában a tőle megfigyelt formáknak más magyarországi előfordulásokon való megjelenését az irodalmi adatok a l ap j án táblázatosan összefoglalta. 1 1 Az ál talam megfigyelt alakok összehasonlítását egyéb magyarországi lelőhelyekkel tehát mellő­zöm, csak azokra utalok, melyeket R E I C H E R T R . nem észlelt s így munká jában nem szerepelnek.

Az / (0-17-2) alakot először F . S T Ó B E R 1 2 a framonti aragoniton figyelte meg; ezenkívül ismeretes a rohitsch-i l s és az úrvölgyi ara-gonitról. Ez a r i tka forma az egyik kris tályon egy keskeny, de kielégítően tükröző lappal szerepelt és biztosan megál lapí tható volt.

A j (0-12-1) a somoskői és a vaskői aragoniton is előfordult. A # (0-14-1), P (0-19-1), (0-24-1), W (0-32-1) a dognácskai, vaskői

és somoskői aragoniton szerepelt: a P (0-19-1) ezeken az előfordulá­sokon kívül az úrvölgyi kris tályokon is k imuta tha tó volt.

1 0 R E I C H E R T R.: Badacsonyi aragonit. Fö ld tan i Közlöny. 62. 1932. p. 195—202. 1 1 R E I C H E R T R. szóbeli közlése szerint ő a badacsonyi aragoniton az

U (0-27-1) formát figyelte meg, dolgozatába a (0-28-1) index sajnála tos nyomda­hiba folytán kerül t . Az U (0-27-1) forma tehát eddig a hazai lelőhelyek közül Somoskő-, Vaskő- és Badacsonyró l volt ismeretes.

1 2 F. STÖBERT Aragonit von Markireh und Framont. Mi t t . d. geol. Landes-anst. von Elsaß—Lothringen. 4. 1894. p. 113. Ref. Zeitschr. f. Krist . 27. 1897. p. 531.

1 3 C . H L A W A T S C H : Der Aragonit von Rohitsch. Zeitschr. f. Krist . 47. 1910. p. 22—34.

Q ( 0 - 2 0 - 1 ) , R (0 -45 -2 ) és V (0 .30-1) Dognácska és Vaskő aragonit kr is tályain is szerepelt.

A ( 0 - 4 8 - 1 ) formát először Z I M Á N Y I K. a dognácskai aragonit Y (0 -40 1) l ap ján mint keskeny csíkot figyelte meg, ú jabban R E I C H E R T R . a badacsonyi aragoniton ál lapí tot ta meg.

Mind a három fi i leki aragonit-kristályon fellépett a k (011) és 0 ( 0 - 1 8 - 1 ) , ke t tőn az F ( 0 1 1 - l ) , P ( 0 - 1 9 - 1 ) , ( 0 - 2 4 - 1 ) és X ( 0 - 3 5 - 1 ) ; a többi első fajta prizma csak egy-egy kris tályon jelent meg.

A füleki aragoniton két ú j I . fajta pr izmát mutathattam k i , mindegyik csak egy-egy lappal fejlődött k i .

A * ( 0 - 1 9 - 2 ) keskeny csík. Tükrözése ha lvány . Mért és számított szögértékeinek k i tűnő egyezése folytán biztos alaknak tekinthető.

A magas indexű * ( 0 - 3 7 - 2 ) szintén keskeny csík. Tükrözése jó. A vele együttesen, ugyanazon a kris tályon szereplő P (0-19*1) és O (0 18*1) között jelent meg. Biztos formának fogadható el.

A k (011) kivételével az összes I . fajta p r i zmák lapjai keskeny csíkok, illetve rostok. Felületük többnyire sima, de rostozott lapok is előfordultak. Mindhárom kristályon a b (010) közelében, a b (010) — k ( 011 ) övrészletben alakultak k i . A c ( 0 0 1 ) — k (011) zónarész­ből egyetlen forma sem jelent meg. A k (011) - tő i eltekintve, a leg-kevésbbé meredek alak az e (051) .

A füleki aragoniton feltűnően kevés bipiramis figyelhető meg. Mindössze három alakot ha tá roz tam meg: ip (20*20*1), (13*13-1) és p ( l l l ) .

A W (20*20*1) az aragonitnak r i tka kr is tályalakja . Először L A N G E R C. ál lapí tot ta meg.1 4 A magyarországi előfordulások közül csak Dognácskáról ismeretes. A füleki arogoniton egyetlen nagy, ki tűnően tükröző, az m:g? = (110) : ( 2 0 : 2 0 : 1 ) éllel párhuzamosan finoman rostozott lappal alakult k i .

A (13-13*1) formát R E I C H E R T R . figyelte meg először a bada­csonyi aragoniton. Ez a bipiramis a füleki aragoniton a ^ ( 2 0 - 2 0 * 1 )

alakkal együtt lépett fel. Szintén csak egyetlen lappal fejlődött k i . Kisebb, mint a ip ( 20 -20 1). Az [ 1 1 0 ] i r ányban finoman rostozott. — A fi i leki aragoniton mindkét forma biztos. (1. ábra) .

A p (111) az aragonitnak nagyon gyakori alakja és tükörfényes, sima lapokkal szokott megjelenni. Ezzel ellentétben a tanulmányo­zott füleki kris tályokon mindig rossz, érdes felületű, alig tükröző lapokkal szerepelt. A reá vonatkozó szögadatok oly nagy íngadozá-

1 4 L A N G E R C . : Neue Vorkommnisse des Tarnowitzites. Zeitschr. f. Krist . 9. 1884. p. 196—199.

sokat mutattak, hogy a p (111) formát csak nagy fenntartással sorolom a füleki aragonit kris tályalakjaihoz.

2. á b r a . — Fig. 2.

Mind a három megvizsgált kris tály iker az m (110) szerint. Két kr is tá ly kettes, — egy pedig há rmas iker. (2. ábra) .

Néhány iker-szöget az a lább iakban közlök:

m : m m : m ' m : b^ b :b k : k P : U

mért 52° 37' 63° 45'

5° 36' 63° 44' 35'° 58' 63° 52'

számított 52° 24' 63° 48'

5° 42' 63° 48' 35° 59' 21" 63° 40' 25"

Mindhárom kristályon elszórtan kalcii-romboederek ülnek. A p a r á n y i kalcit-kristályok lapjai görbültek, érdesek; a kr is tá lyok goniométeren nem mérhetők. Egyedüli kr is tá lyalakjuk egy rom-boeder, amely valószínűleg a 9 (0221) formával azonos. A kalcit-kr is tá lyok az aragonitba egyik csúcsukkal nőttek be. Keletkezésük nyi lvánvalóan a CaCO ; t - ta r ta lmú oldat (illetve vízgőz) hőmérsék­letének csökkenésekor következett be, mikor is az aragonitrács a kalcitszerkezetbe ment át, miként annak lefolyását K ő z u S. és K A N I K. legújabb vizsgálataiból ismerjük. 1 5

A Budapesti Kir. Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem ásvány- és kőzettani intézetében készült dolgozat.

A n den Aragonitkristallcn von Fülek (Komitat Nógrád, Ungarn) wurden folgende Formen bestimmt:

b (010) K (0-17-1) V (0-30-1) k (011) O (0-18-1) W (0-321) e (051) * (0-37-2) X (0-35-1) v (081) P (0-19-1) y (0-401) f (0-17-2) 9 (0-20-1) (0-48-1) *(0-19-2) R(0-45-2) m (110)

F (0-111) rj (0-24-1) P (HD? j (0-12-1) T (0-26-1) (13-13-1) e (0-13-1) U (0-27-1) 1 0 W (20-20-1) #(0-14-1)

Die mit einem Stern (*) bezeichneten Formen sind für den Aragonit überhaup t neu. — Die bezüglichen Winkelwerte sind im ungarischen Texte mitgeteilt.

Die wasserklaren Kristalle sind 2,5—8 mm lang und 1—1,5 mm dick. Sie gehören zwei Typen an: 1. dem prismatischen und 2. dem nadeiförmigen Typ.

1 5 SHTJKUSUKÉ KOZTJ and K Ó - I C H I K A N I : Thermal cxpansion of aragonite and its atomic displacements by transformation into calcite betwen 450°C and 490°C i n air. I . Proceedings of the Imperial Acadeniy Tokyo. 10. 1934. p. 222—225. és I I . U . o. 10. 1934. p. 271—273.

1 6 Nach einer persönlichen Mit tei lung von Herrn R . R E I C H E R T ist m i r bekannt, d a ß von ihm am Aragonit des Badacsonyberges die Form U (0-27-1) beobachtet wurde (Földtani Közlöny 62. 1932. p. 195—202.), der Index (0-28-1) erschien aus Versehen im Druck. — Die Form U(0-27-1) war also bisher von den ungarischen Fundorten Somoskő, A r askő und Badacsony bekannt.

Die Hauptformen der prismatischen Kristalle sind b (010), m (110) , k (011) mit der Begleitung von steilen Prismen I . Art . A n diesen Kristallen treten *P (20-20-1), (13*13*1) und die fragliche Form p ( l l l ) auf. (Fig. 1.).

Der nadeiförmige Typus wurde durch das Auftreten der steilen Prismen I . Ar t . charakterisiert; neben diesen wurden die Formen b (010), k (011), m (110) mit großen Flächen festgestellt.

An den Aragonitkristallen von Fülek wurden 23 Prismen I . Ar t . beobachtet, diese — mit Ausnahme von k (011) — sind schmale Streifen in dem Zonenstück b (010) — k (011) mit einer Anhäufung an der Form b (010). I n dem Zonenteil c (001) — k (011) fehlten die Prismen I . Ar t .

Die Bipyramiden sind selten. Die Formen qf (20-20-1) und (13-13-1) treten nur einmal auf. Die an dem Aragonit meistens am besten ausgebildete und gewöhnliche Form p (111) kann an den Aragonitkristallen von Fülek als am schwächsten entwickelte Form bezeichnet werden, deren rauhe, unebene Flächen in keinem Falle genügende Reflexe lieferten, p (111) ist also fraglich.

Sämtliche Kristalle sind Zwillinge, bzw. Drillinge nach m (110). (Fig. 2.).

An dem Aragonit sitzen winzige Kalkspatkristalle mit gekrümm­ten Flächen, die wahrscheinlich zu der Form y (0221) gehören. Die Bildung des Kalkspates ist mit dem Herabsinken der Temperatur von CaCO a-haltigen Lösungen, bzw. Dämpfen verknüpft , währenddessen das Aragonitgitter in Kalkspatgitter überging.

Mineralogisch-petrographisches Institut d. Kgl. Ung. Pázmány P. Universität zu Budapest.