MOSONMAGYARÓVÁR HELYI FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS STRATÉGIÁJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2016

(LOCAL AGENDA 21)

TARTALOMBEVEZETÉS..............................................................................................................................3

KÖRNYEZET – ÉS TERMÉSZETVÉDELEM.........................................................................7

Levegőtisztaság- védelem.......................................................................................................7

Zajterhelés...............................................................................................................................8

Víz –és talajvédelem...............................................................................................................8

Természet –és tájvédelem, erdők..........................................................................................11

Városi zöldfelületek, kertek, fásítás......................................................................................12

Hulladékgazdálkodás............................................................................................................16

Energiagazdálkodás, fenntartható energiahasználat.............................................................18

Épített környezet és védelme................................................................................................22

Közlekedés fejlesztés, fenntartható közlekedés....................................................................24

GAZDASÁGI HELYZET, TURIZMUS..................................................................................32

Gazdaság erőforrásai, helyzete.............................................................................................32

Turizmus, szabadidő.............................................................................................................42

TÁRSADALMI HELYZET ÉS HUMÁN ERŐFORRÁSOK.................................................45

Demográfia és migráció........................................................................................................45

Munkaerő..............................................................................................................................46

Nemzetiségek........................................................................................................................46

Szociális ellátás.....................................................................................................................48

• Térségi Szociálpolitikai Kerekasztal létrehozása, működtetése.................................51

Egészségügy..........................................................................................................................51

Oktatás, nevelés....................................................................................................................53

Civil szervezetek, kulturális élet...........................................................................................54

Az önkormányzat pályázati alapú támogatási rendszere......................................................58

A város sport élete................................................................................................................59

ÖSSZEGZÉS, JÖVŐKÉP, FEJLESZTÉSI TERVEK..............................................................61

Jövőkép.................................................................................................................................62

Folyamatban lévő és tervezett projektek...............................................................................64

2

BEVEZETÉS

Mosonmagyaróvár Város Önkormányzata 2010 évben készítette el a város Helyi Fenntartható Fejlődés Stratégiáját, majd 2011-ben frissítve lett. Azóta eltelt 5 év, így aktuálissá vált az újabb felülvizsgálat, helyzetelemzés, az eddig elért eredmények számbavétele, hol tartunk most, mik a fenntarthatóságot, élhető várost és a környezet megóvását biztosító további, jövőbeli elérendő célok, melyekhez szükséges a feladatok meghatározása és megvalósításuk. A településfejlesztés során – a globális kihívásokra válaszolva – kiemelten fontos a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása, mely nemcsak környezeti, hanem gazdasági és társadalmi fenntarthatóságot is jelent.

A fenntarthatóság lokális programja társadalom- és környezetközpontú program, nem azonos a környezetvédelmi programmal, a természet-gazdaság-társadalom komplex rendszerét foglalja magában, melyben a természeti-környezeti értékeknek van elsőbbsége. Olyan komplex program, amely a természeti környezet fejlesztésével összhangban tervezi el az épített környezet, infrastrukturális rendszer, energiaellátás, közlekedés, hulladékkezelés, stb. jövő orientált alakítását. A fenntarthatóság helyi programja segítségével olyan településnek kell szerveződni, melyet a lakosok otthonnak tekintenek, abban a mai és leendő polgárok jól érzik magukat. A fenntarthatóság lokális programja maga a gondolkodásmód, gazdálkodási mód, életforma, életmód és a politikai kultúra, melyet a fenntartható fejlődés elve hat át. Az önkormányzati döntéshozatal során kiemelten figyelembe kell venni ezen programban foglaltakat, mivel az önkormányzatok egyik legfontosabb feladata a települési környezet fenntartása, karbantartása, fejlesztése, védelme.

A fenntartható fejlődéssel kapcsolatos EU program szerint a helyi hatóságok és önkormányzatok az alábbi területeken játszhatnak döntő szerepet:

területi tervezés-rendezési tervek(pl.:város szerkezet, ipari parkok, szállítási hatékonyság),

infrastruktúra fejlesztés (pl.: utak, víz, szennyvíz-tervezés, biztosítás, irányítás), gazdaságfejlesztés (pl.: új ipari üzemek telepítése-erőforrások, előrelátás), hulladékgazdálkodás (pl.: megelőzés, újrahasznosítás, megfelelő ártalmatlanítás), közlekedés (pl.: helyi forgalomszabályozások, tömegközlekedés), lakosság tájékoztatása, környezeti nevelés (pl.: állampolgárok környezeti

információhoz való hozzáférés joga, környezettudatos magatartás kialakítása, akciók szervezése),

környezetorientált kommunikációs politika alkalmazása.

A városlakók bevonása, támogatásuk megszerzése, aktív részvétele nélkül nem lehetnek sikeresek a környezetvédelmi intézkedések, és nem biztosítható a város környezetminőségének javulása.

Az önkormányzat szerepe a Local Agenda 21 folyamatában:

Az önkormányzat a helyi közösséghez közel van, így érzékenyebb a helyi problémákra (szubszidiaritás elve).

Kiterjedt szolgáltató-rendszer működtetője. Az önkormányzatok jelentős befolyással rendelkeznek a helyi infrastruktúra (tömegközlekedés, csatornarendszer, vízszolgáltatás stb.) felett.

Az erőforrások egyik legnagyobb felhasználója. A legtöbb közösségben az önkormányzat messze a legnagyobb munkáltató és erőforrás-felhasználó. Éppen ezért a hatékonyság

3

növelését, a hulladék mennyiségének csökkentését célzó intézkedések és egyéb, fenntarthatóságot szem előtt tartó belső akciói direkt módon is nagy hatással vannak.

A piacot befolyásoló erő. Mint az áruk és szolgáltatások egyik legnagyobb szervezeti fogyasztója a településen, az önkormányzat jelentős befolyást gyakorolhat beszállítóira.

Információszolgáltató. Támogató. A környezeti teljesítmény javítását sokszor csak kollektív cselekvésen

keresztül lehet megvalósítani. Az önkormányzat kezében számos eszköz van arra, hogy stratégiai keretet biztosítson a polgárok személyes környezeti teljesítményének javításához.

Hálózatműködtető. Amennyiben a közösség teljes erőforrásbázisát mozgósítani akarjuk, akkor az üzleti szektor, az önkéntes szektor és az állami szektor erőit egyesíteni kell és ebben nagy szerepe van a helyi önkormányzatnak. Képesnek kell lennie, hogy az együttműködések és társulások különböző formáin keresztül bevonja az említett csoportokat a folyamatba, ezzel biztosítva a nagyobb fenntarthatóságot.

Lobbizó és az általános megegyezést segítő fél.

A fenntarthatóság lokális programja:

Ökológiai szempontból a helyi környezet káros anyagoktól való védelmével és a természeti erőforrások hatékony hasznosításával garantálja a lakosság hosszú távú jólétét, valamint a növény- és állatvilág életkörülményeit és sokféleségét.

Konkrétan: biztosítja a levegő, a víz és a talaj védelmét, kihasználja az energiafelhasználás hatékony és megújuló lehetőségeit, védi az emberi életteret a zajtól és egyéb káros behatásoktól, gondoskodik a növény- és állatvilág számára szükséges természetes

körülményekről, óvja a mezőgazdaságilag hasznosítható talaj termőképességét.

Gazdasági szempontból – jelentős mértékben támaszkodik az emberi munkaerőre, a megújuló erőforrásokra és a nemzetgazdaság egésze szempontjából optimális gazdálkodási formációkra. Tehát egy helyi gazdasági rendszer akkor fenntartható, ha konkrétan:

törekszik a minél értelmesebb munkamegosztás kialakítására, ösztönzi a jövő orientált gazdasági tevékenységeket, előnyben részesíti a helyi lehetőségeket, adottságokat és

erőforrásokat, a környezeti- és egyéb társadalmi költségek a gazdasági kalkuláció

részét képezik.

Társadalmi szempontból helyi konszenzus az alapértékekről, az egészséges életkörülményekről, a jelenlegi és a jövő generációk számára szükséges feltételek biztosításáról. Konkrétan:

fennáll a szociális egyenlőség és szolidaritás, a polgárok számára adott egy szociokulturális bázis a további fejlődéshez, a település törekszik az építészeti és esztétikai minőség kialakítására, társadalom- és környezet konform műszaki-technikai és szociális infrastruktúrát

működtet, a hatóságok ösztönzik és támogatják az egészséges, biztonságot nyújtó, attraktív

élettér kialakítását.

4

A város erősségei: Értékes természeti környezet Folyók, erdőségek Területi kiterjedés, ritka beépítés Jó termőtalaj, mezőgazdasági területek nagy aránya Termálvíz, geotermikus energia Közlekedési folyosó, logisztikai központ Agrártudományi egyetem Ipar, mezőgazdaság, feldolgozóipar

Célunk az erősségek megtartása úgy, hogy fenntartható fejlődést biztosítsunk a megélhetést adó helyi ipar, mezőgazdaság, feldolgozóipar és a szolgáltatási szektor számára.

Természetesen az ezen dokumentumban megfogalmazottak összhangban vannak az önkormányzat egyéb programjaival, terveivel (pl. ITS, környezetvédelmi program, gazdasági program, településfejlesztési koncepció, stb.).

Az egyes fejezetek, témák felépítése az alábbi szisztémát követi:

Jelenlegi állapot, helyzetelemzés (megvalósult tervek, célok, értékelés, - majd az ebből adódó elérendő célok, célállapot meghatározása, - feladatok és megvalósításuk (cselekvési terv), megvalósult, ill. folyamatban lévő vagy tervezett fejlesztések, projektek az egyes témákban hosszabb, ill. rövidebb távon (néhány év).

Ezen dokumentumban megfogalmazottak érvényesülnek az éves költségvetés készítésekor, jóváhagyásakor, végrehajtásakor, ill. az egyes évek értékelése során, az adott évben történt eseményekről, cselekvésekről készülő beszámolókban is nyomon követhetők.

Mosonmagyaróvár Helyi Fenntartható Fejlődés Stratégiájának elkészítésében részt vettek: Mosonmagyaróvári Polgármesteri Hivatal: Környezet –és természetvédelem, természeti környezet, környezeti tényezők, levegő-, víz-

és talajvédelem, zaj, zöldfelületek, környezettudatos szemléletformálás: Németh Andrea Épített környezet: Kitley Tibor (műemlékek, épületek, építkezés, területrendezés,

infrastruktúra), Közlekedés: Hegyiné Bolla Katalin (utak, kerékpárutak…) Hulladékgazdálkodás: Jakab Zsuzsanna (szennyvíztelep, szilárd hulladék gazdálkodás -

nagytérségi projekt, közszolgáltatás) Gazdaság: Szabóné Molnár Ildikó, Tomasits Zsuzsanna (gazdasági helyzet, erőforrások,

helyi adó) Energiaszolgáltatás, megújuló energiák, intézmények, panel pályázatok: Tóth István, Gál

Zoltán Egészségügy, egészségi állapot, megelőzés: Márkus Erika Projektek: Tilai László (megvalósult-folyamatban lévő-tervezett) Társadalmi szervezetek, kultúra, szabadidő, sport: dr. Csanádi Viktória Nemzetiségek: dr. Hári Angéla Szociális rendszer, esélyegyenlőség, munkaerő szerkezete, humán erőforrások: Horváthné

Szemerits Katalin, Mayer Krisztián Oktatási rendszer, demográfia: Horváthné Szemerits Katalin Szigetköz Turizmusáért Egyesület (TDM) Turizmus: Gráfi Szabolcs

5

Összeállította: Németh AndreaMosonmagyaróvári Polgármesteri HivatalVárosfejlesztési – és Fenntartási osztály

6

KÖRNYEZET – ÉS TERMÉSZETVÉDELEM

Környezeti tényezők, természeti környezet, zöldfelületek, hulladékgazdálkodás, energiagazdálkodás

Levegőtisztaság- védelem

Az Európai Területi Együttműködés pályázat keretében az Észak-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség (mai neve: Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal, Környezet – és Természetvédelmi Főosztály) önkormányzati partnereként egy állandó légszennyezettség mérő konténer került kihelyezésre 2013-ban a Hunyadi SZKI Gulyás Lajos utcai területén. Az üzemelés folyamatos, naponta kapjuk az adatokat és értékelést az elektronikus rendszeren keresztül a város levegőminőségéről. Emellett évszakonként kéthetes méréssel két helyen mobil mérőkonténer is vizsgálja a levegőminőséget. Az állandó mérőkonténer típusa: városi háttér szennyezettség mérő. A mérőkonténer reprezentativitási területe: kb. 5-6 km2 . A folyamatos mérendő paraméterek: SO2, CO, NOX, O3, BTEX, szállópor ( PM10, PM2,5). A meteorológiai paraméterek: szélsebesség, szélirány, hőmérséklet, páratartalom, légnyomás, napsugárzás, UVA, UVB.

Az elmúlt néhány év adatainak összegzése, levegőminőség mutatói:

Komponens MinősítésSO2 kiválóCO kiválóO3 jóPM10 jóPM2.5 jóNO2 jóNOx kiváló

Az ózon koncentrációja főleg a napsütéses, meleg nyári napokon több esetben meghaladta a határértéket, a téli fűtés szezonban pedig a szálló por esetén fordult elő több alkalommal.

A mérőkonténer mérési eredményei alapján az adott terület levegőminőségi besorolása: jó

A Főosztály biztosítja, hogy a levegőminőség ellenőrző mérőállomást üzemelteti, a mérési adatokat az Önkormányzat részére térítésmentesen átadja. A levegőminőségi adatokat tartalmazó közönségtájékoztató rendszer (digitális kijelző) telepítése is megtörtént, a Magyar u. 14. sz. (69/1 hrsz.) alatti üzlet kirakatában tájékozódhatnak a lakók az aktuális értékekről.

Rendelkezik a város légszennyezettségi térképpel is. A légszennyezettségi térkép adatai szerint Mosonmagyaróvár levegőminőségét döntően a közlekedés befolyásolja, az ipari - és lakossági kibocsátás mellett. A nitorgén-oxid terhelés döntően a közlekedésből származik, de a DNy-i városrészben az ipari emisszió hatása is jelentős. A városon átvezető útvonalakon a határértéket meghaladó légszennyezés alakul ki időnként. A legjelentősebb emisszióval rendelkező üzemek a Ny-i és D-i iparterületeken működnek. A belvárosban nincsenek jelentősebb emisszió források.

A közlekedési eredetű légszennyezés a belterületen áthaladó főutak mentén, az M1, a 1. sz. elsőrendű főút, a 86. sz. és 15. sz. másodrendű főutak környezetében meghatározó. A legjelentősebb légszennyezettséget a Fő úton, a Királyhidai úton, Levéli úton és a 86-os főúton mérték.

7

A városi széndioxid-kibocsátás minimalizálását (amely a klímaváltozás fő okozója) számos energetikai korszerűsítési projekt segítette (pl.: panel szigetelési program). A megújuló energiaforrásra épülő szélkerék-erőművek a város energiaellátást segítik.

Kiemelt önkormányzati feladatok a levegőtisztaság védelem érdekében:

közlekedés okozta légszennyezés csökkentése, közlekedés szabályozása, átmenő forgalom csökkentése elkerülő utak építésével

tehermentesítő utak építése, a nehéz-gépjármű forgalmat bonyolító telephelyek kiköltöztetése a város szélére, autópálya közelébe (működő ipari parkok)

utak szilárd burkolattal történő ellátása kerékpárút hálózat bővítése közösségi közlekedés jobb elérhetőségének biztosítása, szervezése parlagfű és egyéb allergén gyomnövények elleni védekezés fokozása akciók, programok szervezése, folyamatos lakossági szemléletformálás(Gurul a város,

Európai Mobilitási Hét, stb.) környezetbarát közlekedési módok növelésének ösztönzése érdekében

zöldfelületek minőségének javítása, faültetés növelése.

Zajterhelés

2012-ben készült el Mosonmagyaróvár stratégiai zajtérképe és intézkedési terve a 280/2004 (X.20.) Korm. rendelet értelmében, 2016 évben felülvizsgálatra került a környezetvédelmi hatóság által.

A zajtérkép alapján megállapítható, hogy különösen magas a közlekedési eredetű zajterhelés a Szent István király út (Soproni utca - Petőfi Sándor utca), Fő út (Cserháti Sándor utca - Szent István Király út), Pozsonyi út (Városhatár - Liget sor), Fő út - Szent István király út (Magyar utca – Gulyás Lajos utca) melletti lakóépületek környezetében. A zajterhelés a belvárosban, valamint a fontosabb utak és a csomópontok környezetében a legnagyobb. A zajterhelési helyzet a városban azért is kedvezőtlen, mert zajcsökkentési intézkedésekre eddig nem került sor. A 86-os főút mentén, a Kossuth utcai csomópont és a felüljáró közti szakaszon tervezett zajvédő fal építése az állami közútkezelő által.

A zajtérkép alapján megállapítható, hogy a vasút mellett, a zajárnyékoló fal építése következtében, sehol sincs jelentős a zajterhelés.

Feladat a fő lakó utak mentén a közlekedés okozta zaj csökkentése közlekedésszervezéssel, forgalomcsillapítással, tehermentesítő út építésével.

Víz –és talajvédelem

Ivóvíz:

A szigetközi-csallóközi kavicsösszlet igen jelentős felszín alatti vízkészlettel rendelkezik. Az összefüggő kavicsréteg nagy mennyiségű vizet tárol közbeiktatott vízzáró réteg nélkül, ezért a talajvíz-és rétegvíz tartó élesen nem különül el. A talajvíz a felszínhez közel, 2-3 m-re helyezkedik el, ezért szennyezésekre érzékeny. Mivel a város érzékeny besorolású vízbázison fekszik a felszín alatti víz állapota szempontjából, ezért a vizek védelme kiemelt, létfontosságú.

A város térségében, a Mosoni-Duna jobb partján levő területen kiváló minőségű, és gyakorlatilag kimeríthetetlen mennyiségű vízkészlet áll rendelkezésre. A feketeerdei

8

vízműtelep 15 éves működése alatt a mai napig nem volt szükség a fertőtlenítő berendezés üzemeltetésére, ez is alátámasztja azt a tényt, hogy a vízműtelep által termelt víz kifogástalan minőségű és a vízellátó rendszer stabil.

Fontosabb paraméterek:

• A vízbázisok kapacitása, kitermelhető víz elméleti vízhozama: 20.000 m3/d• A város vízigénye: A város vízfogyasztása az elmúlt 2007 – 2014 közötti időszakban

jelentős változást nem mutat az üzemeltető AQUA Szolgáltató Kft. adatszolgáltatása alapján.

• Átlagban napi vízfogyasztás: 5.000 m3/d, napi csúcsfogyasztás: 6.000 m3/d. • Lakosságnak szolgáltatott vízfogyasztás: 1.288.133 m3/év• Gazdálkodóknak szolgáltatott vízmennyiség: 457.513 m3/év• Intézményeknek szolgáltatott vízmennyiség: 76.252 m3/év• Összesített vízigény: 1.821.898 m3/év• Lakossági fogyasztás aránya: 70,7 %• Egyéb fogyasztók vízigényének az aránya: gazdálkodók – 25,1 %; intézmények – 4,2

%• Vízvezeték hálózatba bekapcsolt lakások száma: 13.819 db• Közüzemi (<300 mm) elosztó hálózat hossza (bekötésekkel együtt): 167,4 km (232,86

km)• Közüzemi távvezeték hálózat hossza: 12 km

Az ivóvíz, ami a városban a csapból folyik, értékesítésre is kerül, palackozva fél literes üvegekben hazánkban másutt és külföldön is. Itthon „Szigetközi Friss Víz”, külföldön „Panta Aqua the Water” néven. Brüsszelben 3 csillagos minősítést, díjat nyert a víz, így a világ legjobb vizei közé tartozik.

Termálvíz:

A térség kedvező adottságokkal rendelkezik a termálvizeket illetően is, mely mélyebben, a pannon üledékben, a sziklák között helyezkedik el több ezer méter mélyen. Ezt kihasználva működik a termálfürdő városunkban is. A feltörő termálvíz ma a város egyik legnagyobb kincse, vize 75 °C-os nátrium-hidrogénkarbonátos és kloridos hévíz. 1967-ben gyógyvízzé nyilvánították, amely reumatikus és mozgásszervi megbetegedésekre, gyulladások, légzőszervi bántalmak kezelésére, gyomor- és bélbántalmak gyógyítására alkalmas. 2016-ban határozta el a város képviselő-testülete, hogy a város egy részét gyógyhellyé nyilvánítassa, melynek alapja a gyógyvíz, az erre épülő gyógyító kezelések, kúrák, valamint a helyi természetvédelmi terület, a Wittmann park jó levegője, zöldfelülete és egyéb, a kikapcsolódást, feltöltődést nyújtó lehetőségek.(egészségturizmus).

A hévizek hasznosítása is folyamatban van az önkormányzati geotermikus energiahasznosítás projektje keretén belül(földgáz alapú távhő kiváltása geotermikus energiára).

Tavak:

A város tavai szép részei a tájnak és vonzó területei a rekreációnak, kikapcsolódásnak a folyókkal egyetemben. A város területén természetes állóvizek nincsenek. A legrégebbi múlttal rendelkező tó, a Vár épületét körülölelő, eredetileg védelmi célokból kialakított vízfelület, amely ma már elsősorban turisztikai vonzerejével szolgálja a város érdekeit.

9

A belterületen található másik állóvíz – a Báger-tó –, az összes többi tóhoz hasonlóan a kavicsbányászatnak köszönheti létrejöttét. 4 külterületi kavicsbánya tó található még a város külterületén, melyek közül a Tritol-tónál még működik a kavicsbányászat. Rekreációs, rehabilitációs tervük van, megvalósítás folyamatban. Az önkormányzat a Városüzemeltető Kft.-vel közösen tervezi megvalósítani 2016 év második felétől a Báger-tó környezetrendezését, szabadidő park létrehozását, sétány építését, szabadstrand kialakítását, egyéb szabadidős funkciók(sportpályák, játszótér, vízisí) lehetőségének biztosítását. Kiemelt jelentőségű a tavon folyó horgászat megmaradása is.

Talajvédelem:

Osztrák-magyar talajvédelmi pályázat:

2012-ben indult és 2015-ben zárult le. A határon átnyúló fejlesztési együttműködésben három magyar és négy osztrák partner vett részt. A vezető partner a „BIENE, Verein Boden- und Bioenergienetzwerk” egyesület. A magyar partnerek az Önkormányzaton kívül az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, valamint a Nyugat-magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszer Tudományi Kara voltak. A partnerek közös célja a talaj mennyiségi és minőségi védelmének javítása, a tudás és tudatosság növelésével példák kidolgozása a települések szintjén. Talajvédelmi ismeretanyag készült, szakmai konferenciákat bonyolítottak le, a projekt eredményeit ültették át az iskolai/tanári segédletekbe, talajfestékeket készítettek, festőpályázatot hirdettek meg. Az iskoláknál komposztládákat állítottak be, valamint tájékoztató dokumentumfilm is készült. A települések rendezési terveit átvizsgálták talajvédelmi szempontból, valamint készült egy úgynevezett „mozgatható talajlabor” is. A projekt második évében a magyar felek is képzésben részesültek. „Talajbarát település” címet, minősítést kapott a város.

Talaj-és talajvízszennyezés megelőzése:

• „Tájsebészet”-illegális hulladéklerakások felszámolása, ártalmatlanítása, környezetrendezés, egyéb hulladékgyűjtési akciók(pl. TeSzedd!)

• Használt étolaj begyűjtése a háztartásokból házhoz menő gyűjtőautóval, ártalmatlanítás

Csapadékvíz:

Mosonmagyaróváron az összegyűjtött csapadékvíz jelentős részének befogadója a város adottságának megfelelően az élővíz, amely a Lajta és mellékvízfolyásai, a Mosoni-Duna és a Megyei csatorna. 2007. évben az Önkormányzat kidolgozatta Mosonmagyaróvár belterület csapadékvíz elvezetési koncepcióját. A koncepció részletesen tartalmazza egyes területek fejlesztése esetén a csapadékvíz elvezetés módját hosszú távlatokra történő megoldását.

Folyóvizek hasznosítása szabadidő-sport célra:

• Két működő szabad strand a Mosoni-Duna parton (Itató, Biczó) és egy tervezett a Báger-tónál.

• „Voluta” vizikarnevál, sárkányhajó verseny a Mosoni-Dunán és evezés a Lajtán (Ausztriából indul-Bruckneudorf-tól Mosonmagyaróvárig).

• Evezés, vízparton sétányok, éttermek.

10

Közelmúltban megvalósult fejlesztések:

• A „Határon átnyúló ökoturizmus és vízisport a Lajtán” című program keretében bizonyos szakaszokon mederkotrás, más szakaszokon ún. surrantók/csúszdák létesítésével az evezős turisták számára "hajózhatóvá" vált a folyó. 6 kiszálló-beszálló létesítmény, valamint egy komplex pihenőhely kialakítása történt meg. Part menti sétány kiépítése is megkezdődött a jobb parton a Lomb u. híd felé haladva. A Mofém gyár és a Malom-ági Lajta közti, Mofém tulajdonú, de az önkormányzatnak átadott területen ősszel egy akció keretében fásítást végeztünk civil összefogással, fa-felajánlásokkal. Összesen 111 db facsemete lett elültetve.

• Mosoni-Duna és Lajta folyó térségi vízgazdálkodási rehabilitációja:Az ÉDU-VIZIG projektje az önkormányzatok közreműködésével. Mosonmagyaróvárt érintő beavatkozások:

• mederkotrás• partkiegyenlítés• padka kialakítása • terelőmű építés • mellékág rehabilitációk• zsilip - és híd építés

Folyamatban lévő/tervezett fejlesztések:

Város a vízen – ez az Integrált Településfejlesztési Stratégia egyik kulcsprojektje, mely a felszíni és felszín alatti vizek jobb kihasználását célozza, azaz a város és környékének legnagyobb természeti kincsének, a víznek a lakosságot és gazdaságot a mainál jobban kiszolgáló, fenntartható és környezetbarát felhasználását irányozza elő. Többek között:

• Víziturizmus fejlesztése(szálláshely és kínálat bővítés)• Malom-ági Lajta rehabilitációja(meder-és partrendezés, iszapkotrás, sétány építés

végig, zöld folyosó a víz mentén)• Báger-tó környezetrendezése és szabadidő park létrehozása• Csapadékvíz elvezetés fejlesztése a koncepció alapján• Gyógyhely cím elnyerése-majd az ehhez kapcsolódó fejlesztések megvalósítása

(balneológiai kezelő központ, gyógy-és egészségturizmus)• Folyóvizek árvízvédelme (Lajta kiemelt)

Természet –és tájvédelem, erdők

Mosonmagyaróvárt a Szigetköz és Hanság országosan védett természeti területek és vizes élőhelyek ölelik körbe. A természeti értékekre ebből kifolyólag is nagyon kell vigyázni és biztosítani kell az ökológiai folyosót, átjárhatóságot. A Szigetköz, mint a Duna által kialakított árterület természetes úton erdősült. A szukcesszió eredményeképpen alakultak ki a bokorfüzesektől kiindulva, a fűz-nyár ártéri ligeterdőkön keresztül a már elöntést csak ritkán kapó, magas fekvésű tölgy-kőris-szil ligeterdők. Az erdészetileg hasznosított felületeket zömmel középkorú lágylombos fajok (fűz, éger, nyár) fedik. A kultúrerdők leggyakoribb fája a nyár, fűz, akác, kőris. Napjainkban a település és környéke nagyrészt művelés alatt álló kultúrtáj.

NATURA 2000 területek: Mosonmagyaróvár közigazgatási határán belül is kijelölésre kerültek ilyen területek. Ezek a Szigetközi Természetvédelmi Körzet részei, zömében állami

11

erdők. Természet- és tájvédelmi szempontból kiemelt feladat a védett területek, fák állapot romlásának megakadályozása, megfelelő kezelése, megújítása.

A városban két helyi jelentőségű természetvédelmi terület van, de több erdős terület is nyújt tiszta levegőt, élményt az ott tartózkodóknak. Az egyik a város legnagyobb zöldfelülete, ligete, a „város tüdeje” a Wittmann Antal park az óvári vár és egyetem ölelésében, a másik a külterületen található „Óvári Háromtölgy”, helyi jelentőségű védett természeti érték.

Kiemelten kezelendő, értékes növényállománnyal és állatvilággal rendelkező védendő városi parkerdők:

• Rudolf-liget teljes területe (7 ha) a Mosoni -Duna parton• Kiserdő teljes területe (6 ha) a városközpontban

A védett ill. kiemelten kezelt parkok, parkerdők védelmében történő előírások:• Őrizze meg a parkerdő jellegzetes képét és a – faállományában – még meglévő

természeti értékeit.• Biztosítsa a védett madarak háborítatlan fészkelését, táplálkozási helyét.• Biztosítsa a tudományos kutatásokhoz szükséges természeti feltételeket.• A természeti értékek oktatási, ismeretterjesztési célú bemutatásával, a természetben

történő élményszerzéssel és felüdüléssel szolgálja a közművelődést és pihenést.• Szolgálja a természetvédelmi terület látogatóit, segítse elő a szabadidő egészséges és

kultúrált eltöltését.• Nem szabad olyan tevékenységet folytatni, olyan létesítményt elhelyezni és

üzemeltetni, ami a terület jellegét, illetve rendeltetésének betöltését zavarja vagy veszélyezteti.

• A megengedhető közúti forgalmat és egyéb tevékenységet a természet- és tájvédelem érdekeinek figyelembevételével, azok sérelme nélkül kell végezni.

Önkormányzati tulajdonú erdő 6 ha területű, külön erdész szakirányításával folyik a felügyeletük, aki minden évben felmérést végez, meghatározza a szükséges munkákat(pl. kivágandó fák kijelölése, pótlás). Továbbá telepítésre került egy területen ún. energiaerdő is.A zöldfelületi fejlesztésekkel a rendszer egyes elemeit összekötő fasorok, fásított folyosók folyamatossága biztosítható, a belterületi zöldterületek és a külterületi erdők kapcsolata erősödik. A fasorok megjelennek az iparterületek körül véderdőként, a városi főutak mentén a gyalogos felületek és a közúti forgalom között elválasztó sávként, az M1 és vasút között energiaerdőként.Megkezdtük 2015 évben a városi faállomány felmérését (utoljára 2000 évben volt), először a kiemelt, ill. belvárosi területeken, fő közlekedési utak mentén, majd kifelé haladunk a város széle felé. Erről külön dokumentáció van, mely tartalmazza egyedenként a fa állapotát, kezelési javaslatát, annak technikai megoldását.A város terület felhasználási politikáját úgy alakítja, hogy az a sokszínű és részben érzékeny természeti környezetét óvja a nem megfelelő felhasználástól, szennyeződésektől.

Városi zöldfelületek, kertek, fásítás

A város jelentős mennyiségű zöldfelülettel rendelkezik. Minden városrészben találhatók nagyobb parkok, zöldterületek, kiemelt utcai fasorok, melyek kapcsolatban vannak egymással, mintegy zöld folyosót képezve a városon végig, ill. a vízpartokkal is. A zöldterület nagysága 108,33 ha; intenzíven fenntartott terület nagysága 32,3 ha, belterjesen fenntartott terület nagysága 44 ha; külterjesen fenntartott terület nagysága 32 ha, öntözőrendszerrel ellátott terület nagysága 1900 m2; öntözött gyep (m2) 1900, extenzív gyep:

12

32,1 ha. Az egynyári növények 1400 m2, a cserjék, évelők: 32 790 m2 alapterületen díszítik a várost. A város levegőjét 49.415 fa tisztítja, szépíti a lakóterületet. 16 kiemelten kezelendő, idős, értékes és egyenletes állományú, meg-tartandó utcai fasorunk van, melyek zöme hársfasor/Tilia/.

Mosonmagyaróváron összesen 17 zöldterület található. Jellege szerint: a Szigetközi Tájvédelmi Körzet védett erdője, helyi védelem alatt álló természetvédelmi terület (Wittmann Antal park, Háromtölgy), 3 intézménykert, 4 sírkert (kegyeleti park), 2 szabadstrand a Mosoni-Duna mentén, 3 közkert, 2 parkerdő(Kiserdő, Rudolf-liget).Ezek a területek nem csak a város tüdejét jelentik, hanem szabadidő hasznos eltöltésére szolgáló egyéb funkciókkal is rendelkeznek(sétány, sportpályák, játszóterek).Egyedülálló a panelos városrész növényzettel történő borítottsága, melyek gondozásában a lakók is aktívan részt vesznek. 2016-ban az Erkel utcában, mely többfunkciós központi hely(művelődési ház, könyvtár, zeneiskola, rendőrség) alakítottunk ki egy füves, kevésbé használt területen új funkcióval ellátott közösségi kertet, melynek egyik említésre méltó eleme a fűszerkert.

Zöldterületek felújítása, fenntartása:

A zöldterületek minőségi megújítása néhány évvel ezelőtt kezdődött saját forrásból. Folyamatosan végezzük a 20-30 évvel ezelőtt kialakított parkok, kertek felújítását, melyek egyedi megjelenést kapnak. Említésre méltó a Hansági Múzeum felújított kertje, mely maga után vonzotta az épület felújítást is, így vendégvonzó és harmonikus megjelenést biztosít. Megújultak a történelmi belváros parkjai, zöldfelületei is (Városkapu tér, Régi Vámház tér, Magyar u., Fő utca). A növényszigetekkel, virágos teraszokkal tarkított sétálóutcában hangulatos sétát tehetünk vagy egy étterem teraszán üldögélve gasztronómiai élményekkel gazdagodhatunk.

A mosoni régi belváros pályázati támogatással teljesen új arculatot kapott. Az Erzsébet tér több funkciót is betölt (piac, szabadidő, látvány elemek).

Összesen 3 körforgalom van a városban, mindegyik növényzete megújításra került az utóbbi években. Attraktív a város két bevezető főútján kialakított körforgalom növényzete, melyek a település vendégvonzó kapui.

Fontos feladat a kivágott fák pótlása, újak telepítése az eddig nem fásított, utóbbi években kialakított lakóparkokban. Lombos fákból évente 250-300 kerül elültetésre. A tájba illő, őshonos, de a városi klímát jól tűrő fajok kerülnek ültetésre. A fapótlásoknál az egységes utcakép figyelembe vételével a meglévő fasorba illőt ültetünk, ezek a hagyományos fajok általában: hársak/Tilia sp./, juhar fajok/Acer sp./, vadgesztenye/Aesculus hippocastanum/, kőris fajok/Fraxinus sp./, japánakác/sophora japonica/. Az új telepítéseknél már az éghajlat melegedésére és szárazabbá válására tekintettel a megváltozott klímát jobban toleráló és kevésbé igényes, nemesített fajokat is ültetünk az utcákba (jellemző a gömbkőris/Fraxinus ornus „Mecsek”/, gömb szivar/Catalpa bignonoides/ , szil fajok/Ulmus sp./, ostorfa/Celtis/, akác fajok/Robinia sp./. Az egyik lakótelepi új utcába Magyar kőris fasor került elültetésre /Fraxinus angustifolia subsp. pannonica/.A vízpartokon a fűz/Salix sp./ a jellemző a nyárak/Populus sp./ mellett.Parkokba a platán/Platanus x hispanica/, kőrisek/Fraxinus sp./, hársak/Tilia sp./, juharok/Acer sp./ ültetése jellemző.

13

A cserjék és egynyáriak ültetésénél a napot és szárazságot jobban tűrő, ún. mediterrán fajokat helyeztük előtérbe a zöldfelület felújítások során.Néhány burkolt utcába, ahol kevés a zöldfelület, növényedények, virágládák kihelyezésével, beültetésével igyekszünk pótolni a hiányt (pl. Magyar u.).

A növényvédelemre egyre többet kell költeni, atkák (buxusokon), tetvek elleni permetezésre, vagy a vadgesztenye fák aknázó moly elleni védelmére, ezért ezek telepítése visszaszorult, csak az egységes fasor érdekében pótoljuk őket, új telepítés nincs.

Helyi vállalkozások szerepe a zöldterület szépítésben:

Főként a belvárosi és vízparti vállalkozások fektetnek nagy gondot az előttük lévő vagy általuk használt (akár teraszként is) közterület szépítésére, virágosítására. Kiemelkedő az Azúr étterem terasza a Fő utcán, a Magyar utcán a Borclub, ill. az Ambrózia étterem terasza, a Várkert kávézó környezete, a Mosoni-Duna parton az Engler vendéglő, stb. Több üzem is jelentős összeget áldoz az üzemen belüli, ill. kívüli területük szépítésére, pl. Nolato Kft., akik faültetéssel is támogatják évek óta az önkormányzatot. Kiemelkedő még a Dzsungelország Kft. tevékenysége városszerte.

Környezetkímélő módszerek, alkalmazása:

Vízvisszatartás, vízáteresztő burkolatok, mulcsozás, szelektív kaszálás, zöldtető, zöldfalak, víztakarékos öntözési módok. A burkolatoknál igyekszünk környezetbarát anyagot használni. 2016-ban a Malom-ági Lajta partján új sétányt kezdtünk kialakítani fa szegéllyel és mulccsal borítva. Jellemző még máshol a zöldfelületek felújításánál a füves terület mellett térkő helyett a kavicsos sétány. Az új növénytelepítéseknél fóliázás történt, öntözőrendszer került kiépítésre. Kavicsos utak (lakóutcák) szilárd burkolattal történő ellátására évről évre több utcában kerül sor. Fasorok ültetése, cserjék telepítése történik egy-egy lakókörnyezetben.

A város zöldfelületeinek fenntartása:

Az önkormányzat az éves költségvetésén belül külön pénzügyi keretet biztosít ezen feladat ellátására, mely évről-évre az igényekhez és tervekhez alkalmazkodik, persze sosem elég teljes mértékben. Egy önkormányzati tulajdonú cég és egy magáncég végzi a zöldfelültetek és fasorok fenntartását a kijelölt területeken. Emellett az ingatlantulajdonosok is kötelezettek az előttük található közterület, zöldfelület rendben tartására. Szükségesek a folyamatos fejlesztések mind a gépparkban, mind a szakember állományban a magasabb színvonalú ellátás érdekében. Megnőtt az öntözött felületek mennyisége is. A növénytelepítésnél a fenntarthatóságra törekszünk, ezért pl. egyre több virágzó évelőt ültetünk egynyári virágok helyett.Minden évben helyeztünk ki új utcabútorokat is. Megkezdtük a régiek lecserélését, a megújított zöldfelületeken egységesen újak kerültek kihelyezésre. Nagy igény van a hulladékgyűjtő edényeken túl a padokra is. Terv a egész város területén lecserélni a meglévő utcabútorokat.

Sport- és játszóterek:

Mosonmagyaróváron 23 játszótér, 9 focipálya, 3 teniszpálya, 2 futópálya, 2 röplabda pálya, 1 gördeszka pálya, 1 biciklis pálya van. Ezek közül kiemelt a Witmann Antal parkban lévő egyetemi sportcsarnok és több focipálya (műfüves és füves is), a mosoni Kühne sportpályák

14

(műfüves és füves is van), valamint a termálfürdő fedett és nyitott úszó- és élménymedencékkel.A Mosoni-Duna parton két szabadstrand üzemel a nyári időszakban, mindegyiken található vizse játszótéri eszköz, röplabda pálya. Magánkezdeményezéssel üzemel a Rudolf ligeti kalandpark. A Báger - tó partján, a Wittman Antal parkban és a Kiserdő-ben szabadidős és fitnesz eszközökön tölthetik el hasznosan szabadidejüket a városlakók, idősek és fiatalok egyaránt. Kiemelkedő a belvárosi közösségi tér, játszótér, ahol szintén idősek és fiatalok megtalálják a szabadidő eltöltéséhez hasznos tevékenységet, sakkozhatnak, ping-pongozhatnak és szabadtéri fitnesz eszközön mozgathatják meg magukat. Népszerű a fiatalok körében a Gabona rakparton, zöld övezetben működő gördeszka pálya. Az összes közterületi játszótér az európai szabványoknak megfelelően átalakításra, felújításra került az elmúlt években. Sajnos az intézményi játszótereknél, játékoknál nem jutottunk el erre a szintre, de meg kell csinálni itt is rövid időn belül. Tervezzük egy komplex, burkolt biciklis pálya kialakítását a közeljövőben a fiatal korosztály számára az egyik új lakótelep zöldfelületén, valamint a Báger-tó környezetében a meglévő játszótér és szabadidő park rehabilitációját, új sportpályával, játszóelemekkel, vizi sportlétesítményekkel, kiszolgáló épülettel és a tó körüli sétánnyal, mely futásra, kerékpározásra is alkalmas lesz.

Eredmények a „Virágos Magyarországért” környezetszépítő versenyben:

Mosonmagyaróvár 13 éve vesz részt a „Virágos Magyarországért” környezetszépítő versenyben, kilenc alkalommal kapott elismerést kiváló tevékenységéért. A 2015. évi megmérettetésen elnyerte az országos fődíjat. A fődíj velejárója, hogy a hazai versenyben legjobb eredményt elért város és falu képviselheti hazánkat a nemzetközi megmérettetésben. Így elfogadva a Magyar Turizmus Zrt. felkérését, Mosonmagyaróvár részt vett a 2016. évi Entente Florale Europe környezetszépítő versenyben és ezüst minősítést kapott, emellett elnyerte a Városkapu térrel az „Európa legszebb főtere” különdíjat is. A verseny egyedülálló program Európában, kb. 25 000 település között teremt minden évben kapcsolatot, mintegy ötvenmillió embert mozgósít a környezet szépítése, az élettér minőségének javítása érdekében.Nagyon nagy elismerés ez a városnak, az összefogás jelképe is, hiszen szinte az egész város megmozdult, tett valamit azért szűkebb vagy tágabb környezetében, hogy elérjük ezt az eredményt. Prioritást kapott az esemény 2016 évben a városban. A „Virágzó Város” szlogen jegyében kell, hogy teljenek a következő évek is, hiszen a nemzetközi zsűri értékelése, az ezüst minősítés megmutatja, hogy jó úton haladunk, de egyben további célokat, feladatokat is jelent.

Feladatok a zöldfelületek védelme érdekében:

Wittmann park, Kiserdő, Rudolf-liget megújítása, védettség megtartása, korlátozások bevezetése (forgalom, majális). Tervkészítés szükséges.

Faállomány felmérése, térinformatikai rendszerben rögzítése (fakataszter készítés). Rendezési tervek módosítása, beruházások támogatása a környezetvédelmi

szempontok előtérbe helyezésével történjen. A zöldfelületek minőségének javítása, szakaszos, folyamatos felújításának folytatása,

(védett fasorok felújítása, utcafásítások, stb.) Beruházások, ipari üzemek védőfásításainak növelése. Új, szabványos közterületi játszóterek kialakítása, intézményi játszóterek

szabványosítása, fejlesztése.

15

Hulladékgazdálkodás

Szennyvíz:

A város teljes mértékben kiépített ivóvíz- és szennyvízhálózattal rendelkezik. Ezzel a szennyvízelvezetés a város egész területén lefedetté vált. Kb. 50 azon ingatlanok száma, melyek nincsenek bekapcsolva a szennyvízhálózatba műszaki okok miatt. Ezen ingatlantulajdonosok folyékony hulladékukat szippantással ártalmatlanítják kedvezményes díjon, mely a szennyvíztisztító telepen kerül leürítésre és megtisztításra. Az önkormányzat erről külön rendeletet alkotott, mely szabályozza a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz kezelését. Továbbá a csatornára kötést is támogatja az önkormányzat a talajterhelési díjból befolyt összegből. Ezt továbbra is célszerű fenntartani.

Szennyvízmennyiségek adatai:• Lakosságtól elvezetett szennyvízmennyiség: 1.264.290 m3/év• Gazdálkodóktól elvezetett szennyvízmennyiség: 455.380 m3/év• Intézményeknek elvezetett szennyvízmennyiség: 76.700 m3/év• Összes elvezetett szennyvízmennyiség: 1.796.370 m3/év• Az összes vízigényből tisztításra kerülő szennyvízmennyiség a vízfogyasztás arányában: 98 %• Közüzemi szennyvízcsatorna hálózat hossza: 192,76 km• Közüzemi szennyvízcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások száma: 13.420 db

Szennyvízelvezetésben és tisztításban részesülnek a Mosonmagyaróvári Szennyvíztisztítási Önkormányzati Társulás tagönkormányzatai: Halászi, Levél, Máriakálnok, Mosonudvar és Mosonmagyaróvár.

Az elmúlt időszakban lezárult(2014) a KEOP-1.2.0/2F/09-2010-0073 azonosítószámú projekt (címe: A mosonmagyaróvári szennyvíztisztító intenzifikálása a jogszabályi követelményeknek megfelelően), melynek keretében megvalósultak az alábbi fejlesztések:a meglevő épületeket átépítették, bővítették, korszerűsítették, a technológia pedig teljesen megújult. Új előmechanikai műtárgy épült, ciklikus üzemű C-tech szennyvíztisztítási technológia létesült. A telep korábbi 53.888 LE (lakos egyenérték) átlagos kapacitása 77.778 LE-re növekedett. Lényeges eleme volt a korszerűsítésnek egy iszapvonal létesítése, amelyben feldolgozásra és ártalmatlanításra kerül valamennyi keletkező szennyvíziszap. Az ártalmatlanítás során a keletkező biogázok 250 kW teljesítményű kiserőművet látnak el hajtóanyaggal, ami részben ellátja a telep villamos energia igényét. A telep teljes mértékben automatizált, távfelügyelettel is működtethető, a felhagyott technológiai épület korszerűsítésével látogató központot alakítottak ki, ami segítheti a lakosság környezettudatos nevelését, a korszerű technológiák megismerését. A fejlesztés révén egy korszerű, költséghatékony tisztító telep létesült, amelynek üzemeltetési költségei alacsonyak, ezzel is segítve a lakossági szennyvíz tisztítási díjak megfizethetővé tételét.Jelenleg további fejlesztések nem tervezettek, legfőbb feladat a jelenlegi rendszer fenntartása és megfelelő működtetése.

A folyékony hulladék kezelés területén meg kell említeni a nagy jelentőséggel bíró, használt háztartási étolaj gyűjtésének házhoz menő rendszere bevezetését. Ezáltal a szennyvizek olaj-zsír tartalma jelentősen lecsökken, jobb a tisztítás hatásfoka, s a szennyvíztisztító telepen külön hasznosítják energiatermelésre.

16

Települési szilárd hulladék:

A Mosonmagyaróvár Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás 71 önkormányzat együttműködéseként alakult meg. A Társulás a hulladékgazdálkodás tekintetében 3 jelentős projektet valósított meg, amelyek eredményeként egy korszerű, jól működő rendszer alakulhatott ki. Első körben az egykori szeméttelepek rekultivációja valósult meg (Mosonmagyaróváron a Levéli úti szeméttelep), amit a hulladékgazdálkodási rendszer kialakítása, fejlesztése követett, ami erősítette a szelektív hulladékgyűjtés fontosságát a lakosság körében, kialakult a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés, valamint a Jánossomorjai Regionális Hulladékkezelő Központban korszerű technológia épült, válogató- és mechanikai sorral bővítve a már meglévő rendszert. A megfelelő edényzet beszerzésével külön gyűjthetők az egyes hulladékfajták. Így a lakosság számára kiosztásra került a műanyag, papír- és fémhulladék gyűjtésére alkalmas, valamint komposztáló edényzet. 10 db hulladékudvar került kialakításra, köztük Mosonmagyaróváron is egy, ahova a lakosság leadhatja az elkülönítetten gyűjtött, hasznosítható hulladékot, kertészeti nyesedéket, lomot, fahulladékot, gumiabroncsot, stb. A 2016-ban lezárult projekt keretében összesen 8 db új tömörítőlapos hulladékjármű beszerzése történt meg, valamint a feldolgozó üzembe utóaprító berendezés beszerzése történt meg, aminek eredményeként a hulladékból kinyerhető éghető anyag feldolgozása segíthető elő. A rendszer nyomon követhetőségének érdekében informatikai fejlesztés is történt, aminek köszönhetően a járművek folyamatos megfigyelése eredményezhető. A hulladékudvarokban számítógépek elhelyezése történt meg, mely segíti a nyilvántartási rendszert. Az önkormányzat feladatkörébe tartozó lakossági szilárd hulladékgyűjtést szerződés keretében a Kisalföldi Kommunális Hulladékgazdálkodási Közszolgáltató Nonprofit Kft. látja el. A szelektív hulladékgyűjtés a gyűjtőszigetek (40 db) révén a város minden háztartásában (kb. 12 600 háztartás) elérhető, de a házhoz menő rendszerbe is bekapcsolódtak már a családi házas övezeten túli társasházak is. 25%-kal csökkent a vegyes, lerakott hulladék mennyisége. A szelektíven gyűjtött hulladék 90%-ban újrahasznosításra, feldolgozásra kerül a papír, műanyag, üveg. A hulladékudvarba bármilyen hulladék bevihető. A hivatalban, intézményekben, boltokban használt elemek és fényforrások külön gyűjtése is folyik.

Problémát okoz, hogy a szelektív gyűjtőedények mellé is helyeznek el hulladékot a városlakók, de átutazók is. Továbbá a város határában, utak mentén, erdősávokban még mindig sok – de már csökkenő tendenciát mutat - az elhagyott, illegálisan lerakott hulladék.

Intézkedések ezen problémák megoldására:

• A Mosonmagyaróvári Önkormányzati Rendészet kiemelt feladata ezen területek figyelése és a szükséges intézkedések megtétele, amennyiben a nem jogkövető magatartást tapasztalják.

• Az ún. „Tájsebészet”-i program keretében gondoskodik az önkormányzat minden évben a nem megfelelően elhelyezett hulladék ártalmatlanításáról (kb. 300-400 m3), környezetszennyezés megelőzéséről.

• Minden évben az évi kétszeri, őszi-tavaszi lomtalanítás megszervezésre kerül a közszolgáltatóval, melynek során megállapítottuk, hogy a többféle hulladékkezelési lehetőség mellett még mindig nagyon sok az így elhelyezett hulladék(kb. 4000 m3).

• „TeSzedd!” országos hulladékgyűjtési akcióban való részvétel a Polgármesteri Hivatal szervezésében, egyéb civil szervezetek által szervezett akciók, pl. Folyónap-i szemétszedés a vizek mentén.

17

Feladatok:• Lakosság környezettudatos magatartásának erősítése a megfelelő hulladék elhelyezés

érdekében, továbbá a hulladék keletkezés csökkentése, a vásárlási szokások változtatása, betétdíjas rendszer népszerűsítése, anti-reklámok, stb.

• Hatósági eljárások szigorítása (pl. használatbavételi és építési engedélyek kiadásakor a hulladékkal való elszámolás megkövetelése, rendészeti ellenőrzések)

• Információs hálózat kialakítása, hulladékok megfelelő nyilvántartása.• Jelenlegi hulladékgyűjtési rendszer fenntartása, működtetése, továbbfejlesztése a

szelektív gyűjtés területén, ezen belül is kiemelten a zöldhulladék kezelése(gyűjtés, komposztálás).

Energiagazdálkodás, fenntartható energiahasználat

Energiahatékonyság növelése, takarékosság, megújuló energiák:

Mosonmagyaróvár energiaellátásában egyre nagyobb szerepet kapnak a megújuló energia-források. A lakótelepeken, a magyaróvári belvárosban kb. 3.500 lakás és számos intézmény is távhővel fűtött. A geotermikus erőmű építése elindult, a távhőt fogja kiváltani. A város területén 12 db szélerőmű, a szomszédos településeken még 31 db torony áll, összesen 90 MW teljesítménnyel. Továbbiak elhelyezésére a terület adott.Az intézményi energiakorszerűsítési felújítások során az épületeket megújuló energiájú fűtési rendszerrel láttuk el, az épületek (oktatási és egészségügyi intézmények) tetejére napelemek kerültek.A panelos technológiával épült épületek energetikai felújítását anyagilag támogatja az önkormányzat. A Városközpontban lévő 4-10 emeletes épületek 90 %-a már új köntöst kapott, ezzel is csökkentve a lokális klimatikus hatásokat.

Az Önkormányzat az intézmények energiafogyasztásának csökkentése érdekében környezettudatos fejlesztésekkel az elmúlt években több nagyszabású beruházást valósított meg. Az intézmények szinte mindegyikében nyílászárócserét és külső hőszigetelést hajtottak végre. A sportegyesületek öltöző épületei napelemes energia termelő rendszer segítségével a saját áramfelhasználásukat mérséklik.

Az Önkormányzat az utóbbi években sikeresen pályázott a KEOP-programon belül több önkormányzati fenntartásban lévő intézmény energetikai fejlesztésére, felújítására, melyek mindegyike meg is valósult: így a Vackor Óvoda épületenergetikai felújítása 2011. évben; a Móra Ferenc Általános Iskola épületenergetikai fejlesztése megújuló energiaforrás hasznosításával (napelemek és napkollektorok elhelyezésével) 2012. évben; a Kossuth Lajos Gimnázium épületenergetikai korszerűsítése megújuló energiaforrás hasznosításával 2013. évben; az Ujhelyi Imre Általános Iskola épületenergetikai korszerűsítése megújuló energiaforrás hasznosításával szintén 2013. évben. A Haller János Általános, Szakközép és Szakiskola új épületeinek homlokzat felújítására és energetikai korszerűsítésére a homlokzati nyílászárók cseréjével, a homlokzat hőszigetelésével, hővisszanyerős szellőzési rendszer létesítésével és fűtéskorszerűsítéssel 2014. évben került sor. Mosonmagyaróvár város iskoláinak energetikai korszerűsítésén belül a Fekete István Általános Iskola MOFÉM-telepi és ipartelepi egységeinek felújítása, valamint a Bolyai Iskola II-es egység panelépületének felújítása 2014. évben valósult meg. Mosonmagyaróvár város óvodáinak energetikai korszerűsítésén belül felújításra került az Ostermayer Óvoda épületegyüttese, az Őzikés Óvoda épületegyüttese és a Kékcinke Tagóvoda épülete is szintén 2014. évben; majd pedig a mosonmagyaróvári Gólyahír Bölcsőde energetikai korszerűsítésére került sor 2014. évben.

18

Előbbieken túl néhány intézményen napelemek is elhelyezésre kerültek napelem beszerzés keretén belül: a Micimackó Bölcsőde Rév utcai épületén 2011. évben, a Wittmann Antal parkban lévő MTE Sporttelep öltözőépületén és a Családsoron lévő MITE Sporttelep öltözőépületén 2013. év végén – 2014. év elején. E programok megvalósítása hozzájárul az intézmények meglehetősen magas működési költségeinek csökkentéséhez.Az intézmények energetikai korszerűsítése vonatkozásában előző 4-5 évben kiírásra került pályázatokon sorra sikerrel pályázott az Önkormányzat, így 2016. év végére szinte minden intézményünk átesett valamilyen energetikai vagy komplex felújításon.

Intézmények felújítása:

Az önkormányzat kezelésében lévő intézmények felújítási programja 2012. évtől kezdődően elsősorban a tervezett vagy folyamatban lévő pályázatokhoz alkalmazkodva, azok kiegészítéseként került meghatározásra. Az elsődleges cél az, hogy egy-egy intézmény nagyobb mérvű felújítása, korszerűsítése valósuljon meg, míg a többi intézménynél elsődlegesen csak az elháríthatatlan hibák (beázás, csőtörés, stb.) javítására, illetve a balesetveszély megszüntetésére kerüljön sor.Cél továbbá az intézmények külső felújításán túl a belső felújítás ütemezett végrehajtása elsődlegesen a vizesblokkok felújításával. A bölcsődei és óvodai férőhelyek növelése országosan is kiemelt fontosságú, így egy 40 fővel történő óvodai férőhely növelés tárgyú 2013. évi sikertelen NYDOP pályázatunk átdolgozását követően 2015. évben sikerrel pályáztunk a Nemzetgazdasági Minisztérium által kiírt óvodai kapacitásnövelő pályázatra, melynek keretén belül mára elkészülhetett a Lurkóvár Óvoda két csoportszobát magába foglaló, akadálymentesített bővítmény épülete. Az épületegyüttes külső felújítása két ütemben saját forrásból valósul meg 2015-2016. években.Az utóbbi 3 évben az intézmény-felújítási kereten kívül külön költségvetési források kerültek elkülönítésre az intézmények energetikai korszerűsítésére, kazáncserékre, vagy éppen a villamos korszerűsítési munkákra, mely nagyban megkönnyíti a munkák tervezhetőségét.

Panelos épületek, társasházak energetikai korszerűsítésének támogatása:

Az iparosított technológiával létesített (jellemzően panelos) lakóházak széndioxid-kibocsátás csökkenést és energia-megtakarítást eredményező felújításának, korszerűsítésének támogatására az Önkormányzat korábban szinte minden évben külön-külön rendeletet alkotott, 2014-2015. évtől kezdődően pedig már a hagyományos technológiával épült, legalább 5 lakásos társasházakra is kiterjesztésre került e támogatási forma. 2016. év végéig szinte minden panelépület tekintetében megvalósult valamilyen energetikai korszerűsítés, a többi – nem panelos – társasház pedig már elvégezte vagy éppen most tervezi – persze anyagi lehetőségeihez mérten – az energia-megtakarítást célzó felújítást. A támogatás célja, hogy ezáltal nemcsak korszerűbbek és komfortosabbak lesznek városunk lakásai, hanem a külső homlokzat-felújítások és az utóbbi 5-6 évben alkalmazott egyedi homlokzat-festések nagyban hozzájárulnak az esztétikus városkép kialakításához is.

Mosonmagyaróvár Város Önkormányzatának környezettudatos energetikai koncepciója:

Mosonmagyaróvár Város Önkormányzatának költségvetéséből finanszírozott oktatási és közintézmények víz - és energia felhasználása az Önkormányzat részéről fontos környezet tudatos szempont. Az Önkormányzat a pénzügyi megtakarítások mellett kiemelten kezeli

19

olyan beruházások, energiatakarékos eszközök és megújuló energiaforrások megvalósítását, amelyek kevesebb energia felhasználással járnak, ezáltal kevésbé terhelik környezetünket. Az intézmények összesített vízfelhasználása 2015.évben 35 259 m3 volt. A felhasznált víz szennyvíz formájában okozhat környezeti terhelést, ezért fontos szempont a szennyvíz kezelésén túl a felhasznált víz mennyiségének csökkentése is . Ennek érdekében 2014-ben a 8 legnagyobb vízfelhasználó intézmény vízcsapjaira energiatakarékos vízfogyasztás szabályozó eszközöket szereltetett az Önkormányzat. Az intézmények 2015. évi összesített villamos energia felhasználása 1 596 284 kWh volt. A villamos energia csökkentés érdekében 2012-2014 között 2 oktatási intézmény és 2 sportlétesítmény öltözőjére került sikeres pályázat után összesen 80,14 kWp összteljesítményű háztartási méretű kiserőmű (HMKE) , amely éves várható villamos energia termelése 80 075 kWh. Az Önkormányzat 2015. évben további intézményekre is elkészíttette a HMKE rendszerrel termelt villamos energia ellátás Előkészítő Tanulmány tervét, amely országos napelemes pályázat kiírása esetén alkalmas lehet további pályázatok benyújtására. 2015. évben a Flesch Károly Kulturális Központ sikeres pályázatában volt lehetőség az intézmény HMKE rendszerének kivitelezésére. További fontos feladat pályázati források bevonásával az oktatási intézmények korszerűtlen világításának korszerű, LED-es világításra cserélése, amely nem csak energia megtakarítást eredményez, hanem kevésbé károsítja az intézményekben dolgozók és tanulók látását.Az Önkormányzati intézmények 2014.évi fűtési energia felhasználása 32 525 GJ volt. A fűtési energia 35 %-át távhő formájában az Önkormányzati tulajdonú Városüzemeltető Kft szolgáltatta. 2014-ig 7 intézményben, 2014. évben további 7 intézményben volt pályázatok keretében megvalósult komplett energetikai épület felújítás. 2015. évben az összes fűtési energia felhasználás 30 675 GJ volt, mely 6%-os megtakarítás az előző évhez képest. A távhő felhasználás aránya a felhasznált fűtési energián belül 40%-ra emelkedett. Az épületenergetikai felújítások keretében 3 intézményben korszerű faaprítékos kazánra lett cserélve a gázkazán, mely további energia megtakarítást jelent a továbbiakban.

Az intézmények villamos-energia-, illetve földgáz energia beszerzése 2012. évtől kezdődően csoportos közbeszerzési eljárás keretében valósul meg, mely beszerzési forma szintén hozzájárul az energia költségek csökkentéséhez.2016. év végére intézményeink többsége átesett valamilyen energetikai korszerűsítésen, így a még elmaradt külső felújítási munkák elvégzését követően következő feladatunk a világítási rendszerek korszerűsítése lesz a vezetékek és lámpatestek cseréjével.

A lakosság és vállalkozások környezettudatosságának növekedése mutatkozik meg a magánszférában is, azaz egyre több épületen láthatunk napelemet, alkalmaznak napkollektort, házi szélerőművet, hőszivattyút, geotermikus energiát használ fel fűtésre a város által létrehozott FUTURA Interaktív Természettudományi Élményközpont, több bank és üzem is.

Mosonmagyaróvár a jövőben is folytatni kívánja a hatékony energiafelhasználás, a környezetbarát intézkedések fejlesztések terén elkezdett munkáját. A város szélén tervezünk létrehozni egy kiserőművi méretű napelemparkot, amellyel az intézményi áramfelhasználás jelentős csökkenését várjuk. Az ehhez kapcsolódó előkészítések folyamatban vannak. További cél a geotermikus adottságok kihasználása, amelyekkel szintén az egyes intézményeink fűtési rendszerét kívánjuk korszerűsíteni. Energiaerdő telepítése is megtörtént, melynek faanyagát szintén a faaprítékos intézményi fűtés keretében kívánjuk felhasználni majd.

20

Városi közvilágítás:

A közvilágítás aktív elemei (a lámpatestek) a Városüzemeltető és Fenntartó Kft. kezelésébe kerültek, így azok karbantartása, hibajavítása is zökkenő mentesebbé vált. A lakóutcák közvilágítással való beépítettségének aránya 2016. évre elérte a 90 %-ot, melyből az energiatakarékos LED-es lámpatestek aránya 2,5 %. A lakóutcák építési engedélyében a közvilágítási rendszer kiépítésének kötelezettjeként az építési beruházó, ingatlanfejlesztő vállalkozás lett nevesítve, így az Önkormányzat, illetve a Városüzemeltető és Fenntartó Kft. addig nem veszi át a lakóutcák fenntartását, kezelését, míg az hiánytalanul kiépítésre nem kerül. Tervezett a led-es közvilágításra való áttérés a városban.

Megújuló energiaforrások alkalmazása, a környezettudatos energiagazdálkodás lehetőségei:

A környezetkímélő, tiszta energiaforrások kiaknázására és hasznosítására célszerű egy – a teljes szabályozási területegységet felölelő - átfogó tanulmány elkészítése a megújuló energiaforrások helyi lehetőségeinek feltárására és reálisan, a gyakorlatban is megvalósítható felhasználási lehetőségeinek kidolgozására.

NapenergiaA napenergia kiaknázásának, és hasznosításának elősegítésére javasolható egy olyan ösztönző energiatakarékossági pályázati dokumentációs csomagterv kidolgozása, mely a speciális helyi viszonyokhoz és lehetőségekhez igazított alapváltozatokat tartalmazza.Ez lehet pl: az új beépítési területek esetében a tervezett épületek megfelelő tájolásának előírása és olyan tetőidomok meghatározása, melyekkel a legjobban hasznosítható a napenergia akár aktív, akár passzív napkollektorok elhelyezésével.

SzélenergiaAz energia közműhálózati szakanyag bevezetőjében rögzítetteknek megfelelően a szélenergia hasznosításával Mosonmagyaróvár térségében – a szélerőművekkel – jelenleg három „társaság” foglalkozik. A szélkerekek által termelt villamos-energia túlnyomó többsége a 120/20 kV-os alállomásokon, míg az „első két” szélkerék által megtermelt villamos-energia közvetlenül 20 kV-os feszültségszinten a Kavicsbánya – Hegyeshalom gerinc vezetéken - keresztül kerül hasznosításra.A szélenergia további hasznosítása során a településszerkezeti terv által kijelölt területekre telepíthető újabb szélerőművek által szolgáltatott villamos-energia felhasználása a már meglévő 120/20 kV-os alállomásokon keresztül történhet majd. Általában a szélenergia hasznosítási lehetősége a legkorlátozottabb: nagymértékben függ a helyi és környezeti adottságoktól, jobban, mint más megújuló energiaforrások. A kiskockázatú, kisteljesítményű, kisméretű, egyedileg is telepíthető egyszerű szélkerekek elhelyezését a helyi tapasztalatok szerint „széljárta” területeken célszerű forszírozni némi „ingyen” energia megcsapolási lehetőségeként.Mivel Mosonmagyaróvár térsége hazánk „széljárta” területére, a „kisalföldi szélcsatornába” esik, jelen terv rögzíti a nagyobb teljesítményű, professzionális erőmű jellegű, szélenergia hasznosító berendezések telepítési helyeit és a telepítés alap feltételeinek főbb szempontjait. Egy szélerőmű hatékony működtetésére alkalmas talajszint feletti magasság még az általában „széljárta” területeken is a 30-60 m-es zónába esik. Egy ilyen magasságú műszaki jellegű építmény, vagy építmények telepítési lehetőségeinek vizsgálata során különös gondossággal kell eljárni, az esztétikus tájba illesztés, a madárvonulási irányok és a szélerőművek környezeti hatásainak tekintetében.

21

Biogáz-energia Az ugyancsak megújuló energiaforrásként hasznosítható biogáz előállítására a szennyvíziszap és a mezőgazdasági melléktermékek kerülhetnének feldolgozásra, melynek rövidtávon elsősorban a pozitív környezetvédelmi hatásai jelentősek. A biogáz energia kiaknázásának, és hasznosításának elősegítésére, is javasolható egy olyan, a „napenergia” fejezetünkben rögzített, ösztönző energiatakarékossági pályázati dokumentációs csomagterv kidolgozása, mely elsősorban a nagyüzemi hasznosítást támogató speciális, a helyi viszonyokhoz és lehetőségekhez igazított alapváltozatokat tartalmazza, mivel a biogáz kisüzemi, illetve egyedi hasznosítási lehetőségére még nincs kidolgozott, gyakorlati felhasználásra biztonságosan alkalmazható módszer. 2014 évben termelt biogáz mennyisége: 220.629 Nm3.

EnergiaerdőA településszerkezeti tervben jelölésre kerültek azok a külterületek, ahol – tájképvédelmi és környezeti szempontok alapján – energiaerdők ültetése (és letermelése) lehetséges. A fa – mint megújuló energia – felhasználására térségi koncepció készítése javasolt, az optimális megoldások kiválasztására (pl. pellet erőmű) és kidolgozására.

Épített környezet és védelme

Mosonmagyaróvár építészeti öröksége rendkívül gazdag. A város területén 70 műemlék épület található, ezek közül is kiemelkedik a város jelképe, a Vár épületegyüttese. Magyar-óvár történeti belvárosa műemléki jelentőségű terület, azaz nem csak az épületek, hanem azok környezete is védett övezet. A helyi rendelet alapján további 200 épület, 40 köztéri alkotás, illetve a temetőkben 25 síremlék áll védelem alatt.

A helyi építési szabályzat további területi védelmekről rendelkezik. A magyaróvári mellett a mosoni belváros is történeti települési terület, ahol valamennyi épület esetében a helyi védelemre vonatkozó rendelet előírásait kell alkalmazni. Valamennyi, egyedi vagy területi védelem alatt álló (nem műemlék) épület esetében a felújítás csak a polgármester település- képi eljárás keretében hozott hozzájárulása alapján végezhető.

A polgármester – a városi főépítész szakmai javaslata alapján - a településképet rontó állagú épületek helyrehozatali kötelezettségét írhatja elő határozatában. 2015 évben 25 eljárás indult, melynek eredményeként számos épületet felújítottak.

Mosonmagyaróvár már hivatalosan is világörökség várományos terület. Az egykori római limes magyarországi (Duna menti) 417 km-es szakaszának települései közösen pályáznak az UNESCO-nál a világörökségi cím elnyerésére. Mosonmagyaróváron (Ad Flexum) két külterületi szakaszon a limes út maradványai, egy nagyobb belterületi, még üres részen az egykori polgárváros és a kikötő romjai lelhetők fel. Tényleges feltárás még nem történt.

Gazdátlan és elhagyatott épületek-beépítetlen területek:

Az önkormányzat a közelmúltban több leromlott állagú épületet, elhagyott gazdasági területet vásárolt fel. A Korona Szálló műemlék épületét felújítja és oda igazgatási funkciót telepít, melyből a mosoni városrészben hiány van. Szintén Moson belvárosában, egy felhagyott ipari terület újrahasznosításával lehetőség van tömbfeltárásra, lakóépületek építésére.Stratégiai fejlesztési céllal az önkormányzat Moson belvárosában több év alatt felvásárolt egy egész tömböt, a leromlott épületállományt elbontották. Jelenleg a terület beruházási célú előkészítése folyik.

22

A 2008-ban, önkormányzati beruházásként létrehozott ipari park, a Mowinpark bővítéséhez szintén üres területeket vásárolt fel, melyeket teljes infrastruktúra kiépítés után fog értékesíteni.

A városban a lakás kereslet miatt egyre kevesebb a beépítetlen terület. Az eddig parlagon heverő területeken jelenleg 3-400 lakás építése folyik egyszerre és még ugyanennyi várható a közeljövőben.

Az önkormányzat tulajdonában van a Mosoni-Duna partján egy egybefüggő 8 hektáros terület, mely idegenforgalmi, rekreációs és sport célra fenntartott. Értékesíteni kizárólag ilyen funkció megvalósítására fogja.

Védett épületek felújításának támogatása:

1998 óta évről évre egyre nagyobb összeg kerül elkülönítésre az Önkormányzat költségvetésében a védett építészeti értékek felújításának anyagi támogatására, mely támogatási formával az esztétikus városkép javítását segítjük elő. 2015. évtől kezdődően évente egy-egy kiemelt fontosságú, vagy a városképet meghatározó épület külső felújítása egy nagyobb összegű, 5 éves futamidejű kiemelt támogatásban részesül.

Városi sportcsarnok építése:

Az új városi sportcsarnok építése folyamatban van. Az alapkőletétel 2015-ben történt. Az építést kormányzati támogatásból és helyi vállalatok társasági adó befizetéseiből, valamint önrészből az önkormányzat finanszírozza. A létesítmény 1200 néző befogadására lesz alkalmas. Otthona lesz a város I. osztályú női kézilabda csapa-tának, kosárlabdásoknak, valamennyi sportágnak, és helyszín kulturális rendezvényeknek, kiállításoknak is. Városon belüli megközelíthetőségéből adódóan az osztható küzdőterű létesítményt napközben négy belvárosi iskola is igénybe tudja venni testnevelés órák megtartására.

Akadálymentesítés:

Törvényi előírás szerint folyamatosan biztosítani kell a közintézmények akadálymentesítését a közszolgáltatások egyenlő esélyű hozzáférésének biztosítása érdekében. Ez a kötelezettség elsősorban a fizikai akadálymentesítést – akadálymentes parkolóhelyek létesítését, rámpák építését, felvonók létesítését, akadálymentes WC-k kialakítását, stb. – jelenti, de nem szabad megfeledkezni az infokommunikációs akadálymentesítésről sem.

Fejlesztések:

A város jelentékeny része az ipar fejlődésének lenyomatát viseli, azonban a régebbi iparterületek egy része jelenleg kihasználatlan. Ilyenek a mosoni városrészben a volt Kaiser-üzem, és a fémhulladék-telep, a nyugati iparterületen a kötöttárugyár és elsősorban a műemléki védelem alatt álló lőporgyár. A mosoni városrészben ezek lakóterületek között találhatók, ez a helyzet mindenképpen megszüntetendő. A lőporgyár a város kapujában található, romos épülete így jelentősen rontja a látképet.

A lőporgyáron kívül a város frekventáltabb helyein is vannak olyan műemléki vagy egyéb értékes épületek (pl. Pálffy-villa), amelyek felújításra szorulnak.

23

A fejlesztés célja, elérni kívánt eredmények:

A leromlott állapotú területek és épületek felújításával, hasznosításával a településkép jelentős javulása érhető el, amely a helyi lakosság életminőségében mutatkozik meg. Ezen kívül nagyon fontos gazdasági hatás, hogy az idegenforgalom közvetetten (a településkép miatt) és közvetlenül (a felújított épületek látogatása miatt) fellendül. A barnamezős iparterületek felújítása után pedig új gazdasági szereplők jelenhetnek meg az üres területeken.Tervezett projektek

Barnamezős ipartelepek hasznosítása Alulhasznosított vagy leromlott állapotú értékes épületek felújítása, funkcióval ellátása

Közlekedés fejlesztés, fenntartható közlekedés

A mosonmagyaróvári járás közlekedés-földrajzi helyzete kimagasló. A Bécs – Pozsony – Győr háromszög által határolt területen helyezkedik el. Az európai és az országos közúthálózat elemei is megtalálhatók a térségben. Ilyen az M1 autópálya, az M15 autóút, az 1; 150. és 86. számú főutak. A terület vasúti ellátottság szempontjából is nagyon jó helyzetben van. Az M1 autópályával párhuzamosan halad a MÁV 1. sz. vasúti fővonala, amely közvetlen kapcsolatot biztosít Győr és Budapest, valamint Nyugat-Európa irányába. Ezen kívül a járás nyugati szélén észak-déli irányban halad a GYSEV 16. sz. Hegyeshalom – Szombathely vonala is. A magasabb szintű regionális központok (Győr, Budapest) rövid idő alatt elérhetők autóval és vonattal. Győr távolsági autóbusszal is megközelíthető egy órán belül, a fővárosba viszont ilyen módon csak átszállással, több mint négy óra alatt lehet eljutni. A járás kiváló kapcsolattal rendelkezik Bécs és Pozsony irányába is, ahol nemzetközi repülőterek is találhatók. Pozsony esetében ez csak egyéni utazási mód esetén igaz, hiányoznak a közvetlen vonatok és autóbusz járatok. A járáson belüli kerékpáros közlekedés változó képet mutat. Itt halad keresztül az Eurovelo Rajka – Budapest szakasza, amely a 150. sz. főút mellett éri el Mosonmagyaróvárt, majd a 1401. j. összekötő út mentén halad tovább Halászi irányába. Az 1. sz. főút mellett is önálló kerékpárút köti össze a járási székhelyet Hegyeshalommal. A megépült kerékpárutak jó minőségűek, a hálózat folyamatosan fejlődik, azonban még közel sem teljes. A meglévő szakaszok között helyenként hiányos az összeköttetés. Hegyeshalom, Rajka, valamint Jánossomorja felől egyaránt biztosítani kell a folytonosságot, ezek kapcsolódását a szigetközi (Győr) kerékpárúthoz.

A tehermentesítő úton és a hozzá kapcsolódó forgalomcsillapító beruházásokon kívül két fő hiány tapasztalható a város közlekedésében. Egyrészt a városkörnyéki közösségi közlekedésben Pozsony irányában egyelőre nincsen közvetlen kapcsolat, másrészt a vasúti infrastruktúra észak-déli irányban (Rajka-Csorna között) megújításra szorul. A helyi és helyközi közlekedés összekapcsolódását, integrálódását nehezíti, hogy a vasúti pályaudvar környezete jelenleg nem alkalmazkodik az utazóközönség igényeihez sem a kiszolgálás minőségében (pl. utastájékoztatás), sem mennyiségében (pl. P+R parkolók, kerékpártárolók számában). A környék útjainak rossz állapota is akadályozzák a város kapcsolatainak megerősödését.

A városon belül és környékén elkezdődött kerékpáros infrastruktúra kiépítése még nem fejeződött be, a hálózatban hiányos részek, illetve jelentős minőségbeli különbségek vannak, némely szakaszok elmaradnak az előírások által támasztott követelményektől. A kerékpározás népszerű a városi lakosok körében, így a jelenlegi helyzet korrigálása kívánatos. A városon belüli hivatásforgalmi és szabadidős kerékpárút hálózat enyhíthet a tömegközlekedési gondokon és az intézményhálózat egyenlőtlen területi elhelyezkedésének problémáin is.

24

Statisztikai adatok:

2011 év:Szilárd burkolatú utak [km] 83,651Földutak (kiépítetlen) [km] 91,953Utak összesen [km] 175,604Kerékpárutak [km] 9,019

Burkolt utak százalékaránya (kül + belterület) 47,64%Belterületi burkolt utak százalékaránya 66,42%

2015 év:Szilárd burkolatú utak [km] 94,006Földutak (kiépítetlen) [km] 85,361Utak összesen [km] 179,367Kerékpárutak [km] 10,167

Burkolt utak százalékaránya (kül + belterület) 52,41%Belterületi burkolt utak százalékaránya 72,55%

2011 2012 2013 2014 201562.00%

64.00%

66.00%

68.00%

70.00%

72.00%

74.00%

66.42%

68.76%

71.44% 71.44%

72.55%

Mosonmagyaróvárönkormányzati kezelésben lévő belterületi burkolt utak

százalékos alakulása 2011-2015

Belterületi burkolt utak százalékaránya

Lakossági támogatással az alábbi utcák szilárd burkolattal történő ellátása valósult meg:

Albert Kázmér utcaKőris utcaMária Krisztina utcaIvánfi Ede utcaTarcsai utcaKandó Kálmán utcaBuzogány utcaPázsit utcaVenyige utca

25

Zsilip utcaBányász utcaCsók István utcaZöldike utcaHold utcaHubertusz utcaBoldogasszony utcaGyümölcsös utcaKároly utca 69 A-B és 71 C-D előtti járdaépítés.Viola utcaHóvirág utcaPázsit utcaÚj utcaSőtér Ágost térHáncs utcaFészek utcaDohy János utca (Kishíd utca és Nefelejcs utca közötti szakasza)Inda utcaTövis utca

Gyengénlátók számára jelzőlámpás csomópontoknál kattogó berendezések kivitelezésére került sor, a berendezéseket a Magyar Közút kezelésében lévő jelzőlámpás csomópontoknál helyezték el.

Részben gyűjtőutak, részben lakóutak felújítása keretében (nem lakossági támogatással) az alábbi utcák újultak meg:

Liszt Ferenc utca (Aqua Kft. beruházása)Táncsics Mihály utca (Fürdő utca - Mosonvár utca közötti szakasz)Gorkij utca – Hold utca (Terv utca – Szekeres R. utca közötti szakasz)Munkácsy Mihály utcaSzél utcaBakó utcaFazekas Mihály utca (Duna utca – Petőfi S. utca közötti szakasz)Kórház utcaGárdonyi utca (Kossuth Lajos utca – Gyári út között)Csaba utca (Kórház utca – Kolbai K. utca közötti szakasz)Kishíd utca Család sor (Szent István király út - Munkácsy M. utca között)Árpád utca (Bakó utca – Munkácsy M. utca között)Határsor (Szent István király út – Kossuth Lajos utca között)Féltoronyi utca (Királyhidai utca – Bartók B. út között)Terv utca (Szekeres Richárd utca és MOFÉM Zrt. közötti szakasz)Szent Imre utca (Fő utca – Királyhidai utca között)Gulyás Lajos utcaDr. Gyárfás J. utcaFlesch Károly utca Erkel Ferenc utcától a garázssorigVároskapu tér (Kis posta előtti szakasz)Fertő sor Főkapu melletti szakaszaZurányi utcaPetőfi Sándor utca (Aranyossziget utca és Szent István király út közötti

26

szakasza)Kender utcaKároly utca (Erkel Ferenc utcai körforgalom – Móra Ferenc utca közötti szakaszSzekeres Richárd utca (Hubertusz utca – Terv utca közötti szakasz)Móra Ferenc utca

Új térkő burkolatot kapott:Lajtaszer (Ady Endre utca – Gorkij utca között)Városház utcaFecske utcaKereszt utcaSörház utcaA Fecske, Kereszt és Sörház utcák felújítása során a közvilágítás is megújult.

Gyalogos átkelőhely létesült:Kapucinus utcában (Hildegard óvodánál)Dr. Gyárfás J. utcában (Hunyadi IskolánálKossuth Lajos és Hanság utca kereszteződésébenÉger utca – Gyertyán utca csomópontjában (MoWinParkban) mellette autóbuszöblök kerültek kiépítésre

Kerékpárút létesült városon belül: Kálnoki út mellett (Halászi úttól a Kiserdő útig)

Burkolt járdák felújítása:Mosonban a Szent István király út melletti járda a Piactól a Postáig tartó szakaszBarátság utca a laktanya és az Alkotmány utca közöttVároskapu téren az emlékművet körülölelő park melletti és a Posta felőli zöldfelület körüli járda.Erkel Ferenc utca Flesch Károly Kulturális Központ előtti járda térkővel került felújításraDeák Ferenc tér (NAV előtti járda)

Közösségi közlekedés:

A település helyi és helyközi buszközlekedését a Kisalföld Volán Zrt. üzemeltette korábban, amely 2015. január elsejével a beolvadt az Északnyugat- magyarországi Közlekedési Központ Zrt.-be (ÉNYKK).Az tapasztalható, hogy a helyközi buszokon az utasok száma 14 év alatt 40 %-kal, a helyi járatokon pedig 59 %-kal csökkent. A drámai változás másik oldalon nyilván a személygépkocsik forgalmának a növekedésében mutatkozik meg. Nem mondható, hogy egyedülálló jelenséggel állunk szemben, mert más, hasonló nagyságrendű városok esetében is hasonló tendenciák tapasztalhatók. Cél a közösségi közlekedés terén növelni az utas létszámot.

Kerékpáros és gyalogos közlekedés:

27

A 2010-es években növekedett a városi kerékpárutak hossza, jelenleg több mint 9 km-es hálózattal rendelkezik, a városból kivezetnek mindkét határ irányába (Ausztria, Szlovákia). A hálózatban azonban jelentős minőségbeli különbségek vannak, némely szakaszok elmaradnak az előírások által támasztott követelményektől. A kerékpározás népszerű a városi lakosok körében, így a jelenlegi helyzet korrigálása kívánatos.A városon belüli hivatásforgalmi és szabadidős kerékpárút hálózat enyhíthet a tömegközlekedési gondokon és az intézményhálózat egyenlőtlen területi elhelyezkedésének problémáin is. Ehhez azonban abszolút biztonságos, a gyerekek által is használható, a gépjárműforgalomtól elkülönített, városon belüli kerékpárút hálózat kialakítására lenne szükség, amelynek területigénye és költsége sem jelentéktelen. Gond, hogy az iskolák egy részének belváros közeli vagy sűrűn beépített területen való elhelyezkedése a fent leírtak érvényesítését helyenként ellehetetleníti. Valamivel könnyebben megoldható a szabadidős fejlesztésekre kijelölt területeket megközelítő kerékpárutak helybiztosítása.

Közlekedés fejlesztés alapelvei:

A város településrendezési tervei tartalmazzák a várost elkerülő körgyűrű nyomvonalát. Ennek alapvető célja a még mindig jelentős tranzitforgalom kivezetése a városból, a keleti szakaszon a szigetközi utak forgalmának összegyűjtése, a fejlesztési területek feltárása. A körgyűrű megvalósítása a mintegy 14 km út mellett két Mosoni-Duna híd, egy Lajta híd és két vasúti felüljáró építésével jár. Ez nyilván meghaladja a város erejét, megvalósítását állami beruházás keretében kell megoldani.

A közlekedési koncepció forgalomelemzése szerint a körgyűrű kiépítése nélkül a város közlekedési rendszere a 2020-as évek közepére összeomolhat. A körgyűrű kiépítését követően valamennyi országos fő- és mellékút városi szakasza városi gyűjtőúttá minősíthető vissza.Ez lehetővé teszi a forgalom helyi korlátozását, kerékpárutak, parkolók építését.

Az úthálózattal kapcsolatos, folyamatban lévő és tervezett beruházások:

• Városi belső tehermentesítő út terve:

Kiemelt feladatot jelent Mosonmagyaróvárt déli és nyugati irányból elkerülő, tehermentesítő út megvalósítása. A városi belső tehermentesítő út nyomvonalának meghatározása közel 20 évre vezethető vissza, az akkori közlekedési állapotoknak megfelelően. Az eltelt idő alatt

28

megváltozott gazdasági és lakossági igények alapján a 2015 évben készülő Integrált Településfejlesztési Stratégiával és közlekedésfejlesztési koncepcióval összhangban kerül sor a tehermentesítő út nyomvonalának korszerűsítésére, illetve szakaszokra, ütemekre bontására a pénzügyi lehetőségek, megvalósíthatóság függvényében. Megvalósításának eredményeként a nehézgépjármű-forgalommal terhelt Mosoni és Magyaróvári belváros a lakosság számára élhetőbbé válik, ez generálhatja tovább a belváros turisztikai célú fejlesztését, a közlekedési rendszerének átalakítását.Az ipari területek összeköttetése javul, lehetőség nyílik újabb ipari területek feltárására, a MILÜP ipari park területei felértékelődhetnek.A 86. sz. Rédics – Szombathely – Mosonmagyaróvár II. r. főút Mosonmagyaróvár belterületi szakasza (Kossuth Lajos utca) helyi önkormányzati közútként – gyűjtőútként, a tehermentesítő út állami közútként működhet tovább, így tehermentesülne a Kossuth Lajos utca további fejlesztéseknek teret engedve.Az eddig útnak fenntartott területek felszabadulnak, ehelyett más, zöldfelületi vagy véderdő funkciót kaphatnak, a Hild tér és környéke rendezhetővé válik.Az alábbi megvalósítási szakaszokra, ütemekre bontható:

I. A tehermentesítő út tervezett nyomvonalának déli szakaszaII. A tehermentesítő út tervezett nyomvonala - 86 sz. főút és 1 sz. főút összekötéseIII. A tehermentesítő út tervezett nyomvonala - MoWinPark – Éger utca M1 autópálya

összekötése, új autópálya lehajtó létesítése.

• Várost elkerülő út 1 sz. főút és 150 sz. főút szakasza:A város központi részének tehermentesítését szolgálja a főutak külterületen történő összekötő szakaszainak létesítése. Első lépésben a szakasz tervezése tervezett.

• M1 autópálya keleti csomópont és összekötő ág építése:Továbbra is szorgalmaznunk kell az elmaradt M1 autópálya keleti csomópont és összekötő ág építését, amely állami feladat.

• Kiserdő úti Lajta patak feletti Kis-híd második sávval történő bővítése:Terve jogerős építési engedéllyel rendelkezik.

• Linhardt György utca folytatásában Malom ági Lajta közúti híd építése:A Magyaróvár történeti belváros tehermentesítése során fontos elem a belváros forgalmának csillapítása, mely a Magyar utcán meglévő gépjárműforgalom kitiltásával, kerülő útvonalak biztosításával érhető el. A keresztirányú forgalom a Linhardt György utca folytatásában a Malom ági Lajtán építendő közúti hídon keresztül vezethető ki a Vízpart utcára. A Tímár utcai gépjárműforgalom is ezen a hídon keresztül bonyolódna le, enyhítve a jelenlegi helyzetet.

• A Malom ági Lajta közúti híd építéséhez szükséges a tervek elkészíttetése, engedélyeztetése.

• Kerékpárút hálózat bővítése:Az elfogadott hálózati terv alapján törekedni kell pályázati erőforrások bevonásával a hiányzó belső hálózati elemek kialakítására, jellemzően a hivatásforgalomra koncentráltan.Jogerős építési engedély birtokában építhető a Mosonmagyaróvár, I. ütemű kerékpárforgalmi hálózat fejlesztéséhez kapcsolódó kerékpárút, út és járda - Mosonmagyaróvár, Rév utca – Fazekas Mihály utca), valamint

29

- Mosonmagyaróvár, Szent István utca, Soproni utca – Magtár utca és Bakó utca – Mosonyi utca közötti szakaszai.

• Útfelújítások/ útépítések:

A lakossági források bevonásával(útalap pályázat) az útépítések során a nyertes pályázatokban szereplő utcák illetve járdák kerülnek megvalósításra. Jogerős építési engedély birtokában kerül sor az alábbi utcák/járda megvalósítására: Enge János utca,Eötvös Lóránd utca,Fazekas Mihály utca (Tallós-Prohászka I. utca – Elza utca közötti szakasz)Elza utca,Tiszavirág utca,Hajnalka utca,Károly utca járdaszakasz-felújítás,Klapka György utca,Könyves Kálmán utcaRuff Andor térLajtaszer (Gorkij utca és Szekeres Richárd utca közötti szakasz)Mély utcaPaál László utcaVadvirág utca.Az évente kiírásra kerülő pályázat alapján bővülhet a megvalósításra kerülő utcák köre.

Az útfelújítások között tervezettek az alábbi utak felújítása:

Arany János utca Szent István király út és Zrínyi Miklós utca közötti szakaszPalánk utcaWittmann Antal utca I. szakasz Feketeerdei út és Wittmann Antal utca közötti szakaszKapucinus utcaGorkij utca Kapucinus utca és Malom-ági Lajta híd közötti szakaszAlsóötház utcaFelsőötház utcaViola utca Kender utca és Osztermayer utca közötti szakaszVasutas utca Úttörő utcáról nyíló szakaszLengyári útHonvéd utcaGyári út

Járdafelújítások/ járdaépítések:

Szent István király úton a Petőfi Sándor utca – Futura közötti járdaszakaszFő utcában a Városház utca – Lotz Károly utcaA megvalósításra kerülő járdák körét évente a leromlott állapotú szakaszok felülvizsgálata adja.

Kijelölt gyalogos átkelőhelyek létesítése:

30

A forgalomnagyság figyelembe vételével további új gyalogos átkelőhelyek terveztetése, kiépítése.Erkel Ferenc utcaAranyossziget utca – Enge János utcaBarátság utca

A fejlesztés célja, elérni kívánt eredmények, további tervezett projektek:

• A közösségi közlekedésben a hiányzó környéki kapcsolatok (pl. Pozsony felé) létrehozása, a meglévő vasúti és közúti kapcsolatok fejlesztése az infrastruktúra felújításával.• A kerékpárút-hálózatban mutatkozó hiányok pótlása a városon belül (Kossuth L. u., Soproni u.-József A. u., Erkel F. u.) és azon kívül (Levél-Hegyeshalom, Jánossomorja).

• Megyei/Regionális Közlekedési Szövetség megalakítása • A Hild tér rendezése• Útépítési projektek a mosonmagyaróvári kistérségben, meglévő utak átépítése és felújítása• Belterületi hiányzó kerékpárút elemek és biztonságos tárolók létesítése Mosonmagyaróváron • Vasfüggöny (EuroVelo 13) és Dunamenti (EuroVelo 6) kerékpárút összekötése • Kerékpárút Jánossomorja és Mosonmagyaróvár között • Külterületi, turisztikai célú kerékpárutak építése

A helyi közlekedés környezetbarát fejlesztése:

A városi közlekedés – a többi részcélhoz hasonlóan – az élhetőség, fenntarthatóság felé kell, hogy elmozduljon. Ezt két fő úton lehet elérni: egyrészt az utazások hosszának csökkentésével, másrészt az utazási eszközök környezetbarátságának növelésével. Ezen kívül igen fontos, hogy a lakónegyedeket tehermentesítsük a zavaró közlekedési formáktól, különösen a teherforgalomtól.Az utazások hosszának csökkentését szolgálják a hiányzó városi összeköttetések pótlása, azaz olyan útszakaszok (és hidak) megépítése, amelyek a belváros elkerülésével teszik lehetővé egyes városrészek közötti közvetlen elérést. A város szerkezetéből adódik, hogy a sugárirányú utak a város központjában futnak össze, és a folyóvizek – főként a Lajta ágainak – elválasztó hatása miatt a központ elkerülése sok esetben nem lehetséges. Így a műemléki jellegű területek (magyaróvári és mosoni belváros) közepén folyik a forgalom túlnyomó része, beleértve a teherforgalmat is. A problémát elsősorban a központokat, lakóövezeteket elkerülő, tehermentesítő elkerülő utakkal lehet feloldani.Az utazási eszközök közül a környezetet legkevésbé szennyezők egyértelműen a gyaloglás és a kerékpározás, ezért a lehető legtöbb módon elő kell segíteni, hogy az emberek gyalog, illetve kerékpáron jussanak el céljukhoz. Ennek egyik legjobb módja a gépjárműforgalom nagyságának és sebességének csökkentése. Támogatni kell ilyen zónák kialakítását, illetve az infrastruktúra gyalogos- és kerékpáros barát kialakítását, utóbbit a közúthálózat kerékpározhatóságának biztosításával.A motorizált közlekedési módok közül egyértelműen a közösségi közlekedést kell előtérbe helyezni. Amennyiben ennek szolgáltatási színvonala megfelelő, azaz a megállóhelyekkel való lefedettség magas, a járművek kényelmesek és sűrűn, kiszámítható menetrenddel követik egymást, úgy az emberek szívesen választják ezt az alternatívát. A használók számának emelkedését segítheti a helyi és helyközi közlekedés integrálása: az átszállások megkönnyítése, a jegyrendszerek átjárhatóvá tétele. A minőségi közösségi közlekedési szolgáltatásokat elsősorban környezetbarát járműállománnyal célszerű biztosítani: autóbuszok

31

terén a legkorszerűbb dízelmotorral hajtott buszok beszerzésére kell törekedni, de hosszú távon a hibrid és elektromos járművek alkalmazása javasolt.

GAZDASÁGI HELYZET, TURIZMUS

Gazdasági erőforrások, gazdasági helyzet, szolgáltatások, turizmus

Gazdaság erőforrásai, helyzete

A kiváló közlekedés-földrajzi helyzetű Mosonmagyaróvár nagyon jó gazdasági adottságokkal rendelkezik. A megfelelő közúti és vasúti elérhetőség vonzóvá teszi a várost a gazdaság szereplői számára. Mosonmagyaróvár gazdasága ennek megfelelően országos viszonylatban is versenyképes. Szerepét és erejét jelzi, hogy a város munkalehetőségei a helyi lakosságon kívül számos ingázót is vonzanak.

A gazdaság súlyát hagyományosan a kis- és középvállalkozások adják, melyek aránya Mosonmagyaróváron az országos átlagnál magasabb.

A mezőgazdaság súlya csekély, szemben a járás többi településével. Az agrárszektor kapcsolódó ipari tevékenységei viszont komoly hangsúllyal vannak jelen a város gazdasági életében. A tejfeldolgozással foglalkozó Óvártej Zrt. országos jelentőségű.

A település gazdaságának hagyományos ága az ipar. A vállalkozások döntő többsége a műanyag- és fémfeldolgozó iparban érintett. A nagyobb foglalkoztatottak közül említést érdelem a tűzálló termékek gyártásával foglalkozó Motim Kft, a fémalkatrészek gyártásában érdekelt Kühne Zrt, vagy az autóipari beszállító SMR Automotive.

Mosonmagyaróvár gazdasági élete jelentős fejlődésen ment keresztül az elmúlt tíz évben. A Mowinpark megnyitásával új cégek települtek a városba és az itt működők is bővítették tevékenységüket. Mindez megnövekedett munkaerő igénnyel jár, s ezt csak az ország más területeiről – esetenként határainkon túlról – idetelepülőkkel tudják megoldani. Számuk jelenleg nem ismert, véleményem szerint néhány ezerre tehető. Egy részük viszonylag kulturált körülmények között, legális munkásszállókon, más részük embertelen életkörülményeket is vállalva illegális szálláshelyeken él.

Mind a mezőgazdaság, mind az ipar bizonyos ágazatai számára kiváló potenciált jelent a városban működő Széchenyi István Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kara, melynek köszönhetően rendelkezésre áll a magasan kvalifikált munkaerő. A 2007-2013-as uniós programozási időszakban a vállalkozások jellemzően létszámbővítő pályázatokat nyújtottak be, ám a felsőoktatás adta szellemi és technológiai háttér alapot adhatna a kutatás-fejlesztés fellendítéséhez, a szektor gazdasági súlyának növekedéséhez.

A gazdasági lehetőségek kapcsán említést érdelem a MoWinPark, mely tulajdonképpen a város új ipari parkjaként funkcionál. A MoWinParkon kívül épül ki az Ipari Park I. és II. üteme az autópályához közel.

Míg a város vonzó befektetői cél az ipari érdekeltségű vállalkozások számára, addig a település idegenforgalma sok kiaknázatlan potenciált rejt magában. Mosonmagyaróváron a turizmus - vendéglátás jellemzésére inkább a mennyiségi, semmint a minőségi kifejezés találó. A városban nincs ötcsillagos szálloda. A vendégéjszakák száma a 2000-es évek közepén tapasztalható visszaesés óta lassan növekszik, ám ma is alig haladja meg az

32

ezredforduló értékét. Mindez azért érdekes, mert Mosonmagyaróvár a Szigetköz kapuja, ezáltal az egyedülálló természeti adottságú terület kisebb „centrumaként” is működhetne. Fontos volna tehát az idegenforgalmi szektor erősítése, hiszen ehhez minden külső feltétel adott.

A szolgáltatások között külön említést érdemel az egészségturizmus, mely elsősorban osztrák és német betegek kiszolgálására specializálódott. A város számára ez mindenképpen előny, ám a megdrágult szolgáltatás a helyiek számára nehezen megfizethető. Mindenesetre a dinamikusan növekvő ágazat az alapját képezheti egy olyan idegenforgalmi koncepció kidolgozásának, melynek célja lehetne, hogy a településre érkezők több időt töltsenek a városban. Ehhez mindenképpen szükséges a már korábban említett minőségi szálláshelyek számának növekedése.

Mosonmagyaróvár egyik legnagyobb előnye egyben az egyik legnagyobb hátránya is, melyet a település jövőbeni gazdasági fejlesztésénél mindenképpen figyelembe kell venni. A város a Bécs – Pozsony – Győr háromszögben található. E pozíció látszólag roppantul előnyös, azonban a település e három város árnyékában fekszik. Méreténél fogva a versenyt nehezen tudja felvenni az említett három településsel. Ezen kívül a felsorolt városok vonzáskörzetének metszéspontja Mosonmagyaróvár, így – bár a város önálló vonzáskörzettel bír – a járás települései más központok felé is vonzódnak, csökkentve így a város szerepét. Mosonmagyaróvár számára e három centrum monitorozása, a velük való szoros együttműködés a legfontosabb. Szerepét a hiányzó szolgáltatások ellátásában, egyéb kiszolgáló kapacitások biztosításában, valamint táji, természeti értékeinek megőrzésében és kiaknázásában érdemes elsősorban keresni.

Mosonmagyaróvár Város Önkormányzata és irányítása alá tartozó szervek gazdasági helyzetében jelentős változások történtek 2012 évtől:

Az előzmények:

2011. év végére, jogszabályi változások hatására, megvalósult az intézmények és nemzetiségi önkormányzatok önálló gazdálkodó egységként való megjelenése, saját adószámmal való rendelkezése, ezáltal a 2011. évi beszámoló volt az első olyan zárszámadás, melyben minden egyes önálló intézménynek külön-külön számot kellett adnia gazdálkodásról, vagyonáról, a nemzetiségi önkormányzatok pedig a Polgármesteri Hivataltól elkülönült költségvetési szervként adtak számot gazdálkodásukról. Különvált a Hivatal és az Önkormányzat gazdálkodása is. Ezt követően az Önkormányzatot és irányítása alá tartozó költségvetési szerveket külön adatszolgáltatási kötelezettség terhelte a költségvetési jelentések, mérlegjelentések és beszámolók vonatkozásában, valamint a könyvvezetés is elkülönítetten, külön bankszámlák és adószámok, PIR számok alapján történik. Alapvetően ez a többlet adminisztrációs teher a nagymértékű, 2012. után bekövetkező strukturális változások megelőlegezésére szolgált, annak érdekében, hogy az önkormányzati feladatellátás változásához, az intézményi gazdálkodás módosulásához kapcsolódóan kellő információval rendelkezzen a központi költségvetés, ezen keresztül a döntéshozók.

Az első jelentős változás – a Tűzoltóság állami fenntartásba való kerülése, illetve a Hanság Múzeum önkormányzati fenntartásba való átvételét követően – a Karolina Kórház – Rendelőintézet fenntartóváltása 2012. május 1-vel.

Strukturális változások 2012. évet követően:

33

2013. év elején jelentős szerkezeti változásoknak voltunk részesei. 2013. január 1-vel ismét létrejöttek a járási hivatalok, amelyek elsősorban okmányirodai feladatokat, a gyermekvédelmi- és gyámügyek, valamint egyes szociális, környezetvédelmi, természetvédelmi igazgatási ügyek intézését vette át a településektől. Ennek megfelelően, a feladatokhoz kapcsolódó kiadások, illetve bevételi források már nem az Önkormányzat költségvetésében jelentkeztek, mint ahogy a feladatellátáshoz szükséges létszám sem. A feladat átadáshoz kapcsolódóan a Polgármesteri Hivatal költségvetési engedélyezett létszámhelye 42 fővel csökkent, maga után vonva a személyi juttatás és járulék illetve a feladat ellátáshoz szükséges dologi kiadások arányos csökkenését, viszonyítva 2012. év költségvetéséhez.

Az intézmények tekintetében 2013. január 01-től az állami köznevelési alapfeladatnak minősülő feladatokat az állam vette át, az intézmény működtetésére vonatkozó jogok és kötelezettségek pedig az Önkormányzatot illették meg. Így minden, az állami köznevelési alapfeladathoz tartozó kiadás és bevétel kikerült az Önkormányzat költségvetéséből, ugyanakkor a köznevelési intézmények működtetésével kapcsolatos feladatok ellátása továbbra is az Önkormányzat költségvetésében jelennek meg, „kvázi” kettő feladat-ellátási helyzetet teremtve. Természetesen e nagymértékű változások jelentős hatással voltak az állami támogatás rendszerére, mely 2013-ra jelentősen átalakult. Az állam támogatás metodikája a normatív állami támogatás rendszerről a feladatalapú támogatás rendszerére változott, mely azt jelenti, hogy 2013-tól minden egyes állami támogatásról el kell számolni az adott feladathoz kötötten.

Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény 72-75. §-ai rendelkeztek az önkormányzatok felhalmozódott adósságának részbeni átvállalásáról, majd a 2014. évi központi költségvetésről szóló 2013. évi CCXXX. törvény 67-68. §-ai a teljes átvállalásról rendelkeznek. Az Önkormányzat likviditási helyzetét tekintve az adósságkonszolidáció jelentős pozitív változást hozott, hiszen az átvállalástól számítva tudott az önkormányzat „az első guruló forint”-jával önállóan gazdálkodni. Mosonmagyaróvár Város Önkormányzata az adósságkonszolidáció mértékére vonatkozó megállapodást 2013. február 27-én írta alá, miszerint az Önkormányzat adósságállományának 60 %-a átvállalásra kerül. Az így átvállalt adósságállomány értéke 1.945.113.352 Ft. Az első ütemű konszolidáció 2013. június 28-án befejeződött. Az adósságátvállalás során az Önkormányzat 2007. évtől felhalmozódott folyószámlahitel állománya átvállalásra került, mely jelentős javulást eredményezett az Önkormányzat gazdálkodásában, likviditási helyzetében.A teljes konszolidáció második üteme áthúzódott 2014. évre. Mosonmagyaróvár Város Önkormányzata 2014. február 28. óta nem rendelkezik sem működési, sem fejlesztési hitelállománnyal. A város feladatellátását, fejlődését mind 2013. II. felében, mind 2014. évben, de a jövőben is jelentősen befolyásolta, segítette/segíti a teljes mértékű adósságátvállalás. A konszolidáció nemcsak 2013. év előtt megkötött hitelszerződésekre terjedt ki, hanem az Önkormányzat által, testületi döntés alapján útépítésre és útfelújításra megkötött, és 2013. évben felvett hitelállomány teljes összegére is. A konszolidáció II. üteme 2014. február 28-ig valósult meg, melynek során 1.214.684 ezer Ft adósság átvállalása történt, kamatokkal együtt.A két ütemben lezajlott konszolidáció révén Mosonmagyaróvár Város Önkormányzat mindösszesen 3.159.797 ezer Ft tőke- és kamattartozástól szabadult meg, mellyel teljes likviditási biztonságot tudtunk elérni.Ezt a likviditási helyzetet az Önkormányzat, körültekintő gazdálkodása révén, jelenleg is tartja.A Belügyminisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium együttes döntésén alapuló megállapodás kiemelt jelentőséggel bír a Város költségvetésére, ezzel kapcsolatosan az

34

önkormányzati feladatellátásra és annak finanszírozására, melynek hatása likviditás szempontjából különösen meghatározó pozíciójavulást eredményez a város pénzügyi helyzetére vonatkozóan.A konszolidációnak köszönhetően 2013. szeptember óta nem vesz igénybe az Önkormányzat a rendelkezésére álló folyószámla hitelkeret összegét, mely azt jelenti, hogy saját bevételeiből, a pályázati forrásokból, valamint az állami támogatásból kötelező és önként vállalt feladatait teljes körűen el tudja látni, külső forrás igénybevételére nem volt szüksége. Hosszú lejáratú beruházási hitel vonatkozásában egy kölcsönszerződés tekintetében áll fenn kötelezettsége a helyhatóságnak, mely szerződés a 2014. év november hónapjában biztosított kormányengedély alapján 2014. év decemberében került aláírásra, és 2015. év során került lehívásra, 260 millió Ft összegben utak, járdák gyalogátkelőhelyek építésére és felújítására. A hitel futamideje 10 év, a tőke és kamat fizetési kötelezettség teljesítése nem jelent likviditási problémát az Önkormányzatnak. Az éves tőketörlesztési kötelezettség és kapcsolódó kamatteher a teljes költségvetési főösszeg 0,5 %-ot teszi ki. Egyéb, adósságot keletkeztető ügylettel az Önkormányzat nem rendelkezik.

Visszatérve a szerkezeti változásokra, a köznevelési intézmények fenntartóválásához kapcsolódóan, az Önkormányzatnál maradó működési feladatok minél áttekinthetőbb ellátása érdekében átalakult az Önkormányzat felügyelete alá tartozó intézmények Gazdasági Ellátó Szervezete, Intézményi Működtető és Gazdálkodási Szervezetté (IMGSZ). Az IMGSZ 2013. évtől már nemcsak a könyvvezetéssel és adatszolgáltatással kapcsolatos feladatokat látja el, hanem a köznevelési intézmények, ehhez kapcsolódóan a gyermekétkezetést biztosító főzőkonyhák és tálalókonyhák működtetését is végzi teljes jogkörrel. Ezáltal az intézmény belső szerkezete megváltozott, hiszen a korábban az önálló szervként működő iskolák karbantartói, illetve gazdálkodási ügyintézői mind-mind az IMGSZ szervezetébe kerültek át.

Az államigazgatási feladatok átrendeződését, a köznevelési intézmények fenntartóváltását, a részben gazdálkodási feladatokat végző IMGSZ átalakulását az államháztartási számvitel teljes körű változása követte. 2014. január 01-től az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet alapján a könyvvezetési rendszer és adatszolgáltatási kötelezettség is tejesen átalakult. Az új rendszerben, mely közelít a vállalkozási számvitelhez, a pénzügyi- és költségvetési számvitel is egyaránt megjelenik, előtérbe helyezve az eredményszemléletet, a kötelezettségvállalás és a kötelező feladatellátás elsődlegességét. A költségvetési számvitel jeleníti meg a bevételi- és kiadási előirányzatok, követelések, kötelezettségek és más fizetési kötelezettségek alakulását, teljesítését. A pénzügyi számvitel – a vállalkozási könyvvezetésnek megfelelően – mutatja a vagyon és annak összetételének alakulását, a tevékenység eredményét. Jelentősen módosult az Önkormányzat és irányítása alá tartozó költségvetési szervek vagyonmérlege a 2013. december 31. állapothoz képest, mivel a számviteli rendszer átalakulásához kapcsolódóan az államháztartás számvitelének 2014. évi megváltozásával kapcsolatos feladatokról szóló 36/2013. (IX.13.) NGM. rendelet alapján el kellett készíteni az intézmények, illetve az Önkormányzat rendezőmérlegét. Az Önkormányzat összevont mérlege „letisztult”. Kivezetésre kerültek az államháztartáson belülre vagyonkezelésbe átadott vagyon állománya, de kimutatásra került az így átkerült vagyonnal szembeni visszapótlási kötelezettség, a 2013. december 31-én megszűnt Győr-Moson-Sopron Megyei Szakképzés Szervezési Társulás vagyona rendezésre került, a követelések és kötelezettségek pedig tételesen, részletesen elkülönítésre, kimutatásra kerültek a megfelelő információszolgáltatás érdekében.

2015-ben további változást eredményezett a Hivatal struktúrájában is az önálló Önkormányzati Rendészet létrehozása. A Rendészet 2015. július 2-án kezdte meg működését, egy fő rendészeti vezető és 4 fő köztisztviselő feladatellátásával. A változás a Hivatal

35

költségvetési engedélyezett létszámhelyét további 5 fővel csökkentette, a tőle kikerülő/átkerülő feladat miatt. Az újonnan létrejött költségvetési szerv engedélyezett létszámhelye mára 10 főre növekedett, igazodva a bővülő feladatkörhöz.

2016. évben bár jelentős változások az Önkormányzat gazdálkodását érintően nem történtek, de folyamatosan készülünk a jogszabályok által meghatározott, 2017. évtől bekövetkező hatásokra. 2017. január 1-jétől a köznevelési intézmények működése is átkerült az állami feladatellátás körébe, de gyermekétkezetés az Önkormányzat kötelező feladata marad. Ehhez kapcsolódóan, Képviselő-testületi ez évi szeptemberi döntés alapján kialakításra került a Központi Konyha szervezete az IMGSZ intézményén belül. A Központi Konyha kialakításával a cél egy gazdaságosabb, jobb minőségű és központosított feladatellátás a gyermekétkeztetést érintően.

A 2017. évi tervezést és gazdálkodást alapvetően befolyásolni fogja a 2014. évben államilag 240 millió Ft-tal támogatott, majd az Első Mosonmagyaróvári Torna Egylet 1904 által gyűjtött TAO támogatások és Önkormányzati önrész segítségével felépített Sportcsarnok átadása és működtetése. A beruházás több mint 2 milliárd Ft-ból valósul meg, melyből az önkormányzati önrész közel 335 millió Ft, az Egyesület által biztosított TAO támogatás meghaladja az 1,4 milliárd Ft-ot. Az Egyesület tulajdonába feltételesen kerülő épület működtetését szintén az IMGSZ fogja ellátni 2017. évben.

A szerkezeti változások hatására a költségvetés majd 50 %-os mértékű redukálódása a megváltozott intézményrendszernek és feladatellátásának megfelelően alakult ki.

2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016

0

5,000,000

10,000,000

15,000,000

20,000,00014,056,051

16,663,117

12,449,308

6,956,9367,274,568 7,248,190 7,048,826

Mosonmagyaróvár Város Önkormányzat és irányítása alá tartozó költségvetési szervek eredeti előirányzata (adatok ezer Ft-

ban)

A gazdaságosság elvének érvényesülése érdekében ma már minden állami támogatás feladatfinanszírozáshoz kapcsolódik, elszámolási kötelezettséggel párosulva. A helyben maradó adók vonatkozásában jelentősebb összegű elvonás történt 2012-2013. években, mely a személyi jövedelemadót – illetve a gépjármű adó önkormányzatnál maradó részét érintette. A személyi jövedelemadó, illetve a köznevelési intézmények fenntartóváltása miatt az iskolákra igényelhető állami támogatás teljes egészében elvonásra került, a gépjármű adó tekintetében a bevétel 40%-ka marad helyben. Az állami támogatások körét tovább csökkentette a 2013. évtől bevezetett beszámítási korlát, mely elvonás az egyes település önkormányzatok adóerő-képességéhez kapcsolódik. 2013. július 1-jétől a gesztor Önkormányzat finanszírozásában jelentik meg a Mosonmagyaróvár Térségi Társulás által felügyelt szociális intézmények állami támogatása, mely nettó finanszírozás keretében kerül

36

átadásra a Társulás részére. Ez a tényező a szociális jellegű állami támogatások szintjét közvetetten emeli.

Mosonmagyaróvár Város Önkormányzat állami támogatásának alakulása eredeti előirányzat szerint 2010-2016 években adatok ezer Ft-ban:

2010. év

2011. év

2012. év

2013. év

2014. év

2015. év

2016. év

0

1,000,000

2,000,000szociális normatívákáltalános, vegyes normatívákköznevelési normatívák

A szociális jellegű normatíva bevételek – mint pl. pénzbeli szociális támogatások, illetve bölcsődei ellátás – összességében 2012-ről 2013 évre 34%-kal csökkentek, míg a közoktatási és nevelési feladatok ellátáshoz kapcsolódó normatív támogatások területén már jelentősebb, 62%-os visszaeséssel kellet számolnunk ugyanezen időszakra vetítve. A szociális- és köznevelési feladatokhoz kapcsolódó állami támogatások csökkenése az átadott feladatokhoz, annak állami fenntartó által történő ellátásához fűződnek. 2014. évtől a szociális támogatások jelentős növekedése a Kistérségi Egyesített Szociális Intézményt valamint Család és Gyermekjóléti Központot megillető állami támogatás gesztor Önkormányzat számlájára való utalás miatt következik be átmenetileg.

2017. év gazdálkodása várhatóan a 2016. évi költségvetési szinthez hasonlóan történik a forrás oldal szempontjából, bár szerkezeti változások a jövő év vonatkozásában szintén jelentősek. A köznevelési intézmények működésének átvétele, figyelembe véve a 2017. évi szolidaritási alapba visszavonásra kerülő állami támogatás mértékét mely közel 100 millió Ft, az Önkormányzat költségvetésében – a jelenleg ismert szabályozás alapján – megközelítőleg 170 millió Ft megtakarítást eredményez, mely azonban a jövő évben átadásra kerülő Sportcsarnok működtetéséhez vélhetően igénybevételre kerül.

A strukturális változások, a konszolidáció, illetve azt követően a körültekintő gazdálkodás, valamint a saját bevételek – ezen belül főként a helyi adóbevételek – szinten maradása eredményezi az Önkormányzat és intézményei év végi maradványának kedvező alakulását, mely várhatóan 2016. év végén az elmúlt évhez hasonlóan alakul.

37

20132014

2015

0

500,000

1,000,000

1,500,000

424,287

991,519 1,310,088

Maradvány összege ezer Ft-ban

Helyi adóbevételek alakulása:

A helyi önkormányzat gazdálkodásának kereteit mindig a központi törvényhozás, a kormányzat gazdaság- és adópolitikája határozza meg. Az állam szerepe, hogy megadja az Önkormányzatnak az adóztatási jogot, illetve, hogy átengedje annak egy részét, valamint ellenőrizze is annak jogszabályi keretek közé szorított gyakorlását. Az Önkormányzatok adóztatási joga ennél fogva nem eredeti, hanem származékos. A központilag meghatározott keretek szilárdsága vagy rugalmassága befolyásolja a helyi igazgatás függőségét a központi költségvetéstől.

Mosonmagyaróvár helyi adópolitikája igazodik a központi adópolitikához, gazdasági elvárásokhoz. A városban bevezetett helyi adók elsődlegesen a helyi közszolgáltatások finanszírozásának fedezetéül szolgálnak, és az adóterhek arányosak a közszolgáltatások számával és minőségével. Mosonmagyaróvár eleget tesz annak az alapvető feltételnek, hogy az adóztatásnak szorosan kell kapcsolódnia a helyi viszonyokhoz, így az adóztatás ismérveit, adótárgyakat szorosan az Önkormányzathoz lehet kötni.

A mosonmagyaróvári Képviselő-testület - igazodva az alaptörvény rendelkezéseihez illetve a fenti törvényi előírásokhoz – 31/2010. (XII.17.) helyi adókról szóló rendeletével az alábbi adónemek tekintetében élt az adóztatás lehetőségével:

építményadó telekadó helyi iparűzési adó idegenforgalmi adó

A központi rendelkezésnek megfelelően az Önkormányzati adóhatóság – a jegyző nevében – egyéb átengedett központilag meghatározott adók esetében is eljár, illetve beszedi azokat, melyek egy része vagy egésze növeli az Önkormányzat bevételeit. Ezek a központilag átengedett adók Mosonmagyaróváron a következők:

gépjárműadó helyi jövedéki adó talajterhelési díj termőföld bérbeadásából származó jövedelem adója

Az elmúlt 5 év viszonylatát tekintve az alábbi táblázat ad megfelelő képet Mosonmagyaróvár helyi adóinak alakulásáról:

38

Bevételek alakulása 2010-2015. között

Adónem 2010 2011 2012 2013 2014 2015

Építményadó 460 651 478 723 510 192 512 040 530 228 528 737Helyi iparűzési adó 1 668 065 1 747 995 1 910 185 2 177 802 2 392 464 2 542 181Gépjárműadó 293 582 293 796 288 039 109 918 112 804 123 817

Telekadó 139 204 106 217 109 045 88 034 62 158Idegenforgalmi adó 24 190 25 951 27 612 26 657 26 427 27 306Talajterhelési díj 1 986 3 303 3 153 2 411 4 859 2 542Bírság 6 115 5 931 8 322 21 627 10 842 7 054Késedelmi pótlék 9 597 12 585 14 429 14 839 8 088 4 433

Összesen: 2 464 186 2 707 488 2 868 149 2 974 339 3 173 746 3 298 228Mosonmagyaróvár adóbevételei 2010-2015. (adatok ezer forintban)

Összességében elmondhatjuk, hogy az elmúlt 6 év alatt a helyi adóból származó bevételek, 33,85 %-kal, azaz 834,042 millió forinttal (2008. évhez képest ez 1 005,705 millió forinttal) növekedtek, hozzájárulva, ezáltal a város költségvetéséhez. Mosonmagyaróvár Önkormányzatának egyik legjelentősebb bevételi forrása a helyi adóbevétel. Mivel a központi támogatások csökkennek, az ellátandó feladatok pedig nőnek, a bevételek növelése egyre fontosabb szerepet kap az Önkormányzat költségvetésében és helyi adópolitikájában. Az alábbi táblázat szemlélteti, hogy az elmúlt években a bevételek között valóban egyre fokozottabb szerep jut a helyi adóknak.A helyi adók teljes egészében az önkormányzat bevételét képezik, a helyi adóból való központi részesedés törvényileg nem megengedett, felhasználásuk az önkormányzat költségvetéséhez kötött. Az adóbevételek között ezek képezik a jelentősebb hányadot, maguk mögé utasítva a központilag átengedett bevételeket.

Helyi adók elhelyezkedése a költségvetésen belül Mosonmagyaróvár

Évek 2010 2011 2012 2013 2014 2015

Helyi adó bevételek 2 464 186 2 707 488 2 868 149 2 974 339 3 173 746 3 298 228Összes bevétel 11 474 937 12 850 562 10 239 643 7 797 918 9 928 345 12 915 641

Helyi adók aránya a bevételhez 21,47 % 21,06 % 28,01 % 38,14 % 31,97 % 25,54 %adatok ezer forintban

Adóbevételek megoszlása 2014. és 2015. évekbenAdónem 2014-ben

befolyt % 2015-ben befolyt %

Helyi adók (saját bevételek) 3 037 153 95,70% 3 160 382 95,82%

Átengedett bevételek (gépjárműadó, köztartozások, termőföld bérbeadás,illeték,talajterhelési díj) 117 663 3,71% 126 359 3,83%

Bírságok, pótlékok 18 930 0,60% 11 487 0,35%

Összesen: 3 173 746 100,00% 3 298 228 100,00%

Önkormányzatunk a gazdálkodása során stabil, kiegyensúlyozott működésre törekszik. Az önkormányzat gazdálkodását, a település fejlődését megalapozó stratégiai pontok egyike a saját bevételű helyi adó, valamint elenyésző mértékben járul hozzá a város büdzséjéhez a központilag átengedett bevételek alacsony hányada.

Egyéb szolgáltatások:

39

A legtöbb hazai várossal összhangban, Mosonmagyaróváron kiemelten fontos szerepet tölt be a tercier szektor. A rendszerváltást követően a vállalkozási kedv erősödött, a kereskedelmi egységek száma dinamikus növekedésnek indult.

A kereskedelem mellett Mosonmagyaróvár különleges helyzete okán – az osztrák határ közelsége miatt – az egészségipar és a kapcsolódó turizmus kiemelt szereppel bír, így összgazdasági szempontból a szolgáltatások közül ez a legkiemelkedőbb. Az viszont érzékelhető hátrány, hogy az egészségturizmuson kívül az idegenforgalom háttérbe szorul. Ez különösen azért tekinthető komoly negatívumnak, mert a város a Szigetköz kapuja, mely egyedülálló turisztikai adottságokkal bír. Ezeket az adottságokat kiegészítve a Mosonmagyaróvár nyújtotta szolgáltatásokkal akár egy tökéletes családi nyaralás, vagy aktív pihenést szolgáló hosszúhétvége színhelye is lehetne.

Az elmúlt években megnőtt a városban és térségében ingatlant vásároló külföldiek száma, amellyel, a városi ingatlanügyletekkel foglalkozó vállalatok fontos szereplővé váltak.

A város kedvező elhelyezkedésének köszönhetően logisztikai szolgáltatási profillal is bír, szerepe a közúti fuvarozás területén fontos. Logisztikai központot alapított a Continental gumigyár, valamint e szegmenshez köthető a Waberer’s és a Gondnár Transport tevékenysége is.

Mosonmagyaróvár abban a szerencsés helyzetben van, hogy a különféle vállalkozások és befektetők előszeretettel választják telephelyük, üzemük számára. A továbbiakban fontos lenne különös figyelmet fordítani arra, hogy a letelepedni kívánó gazdasági szereplők minél környezetkímélőbb és magasabb hozzáadott értéket előállító tevékenységet folytassanak. Az egyetemmel, mint tudásközponttal karöltve a kutatás-fejlesztésre is nagyobb hangsúly fordítható.

A gazdaság fejlesztésének lehetséges irányai:

• Iparfejlesztés, logisztika, tudásipar, környezetipar

A helyi iparfejlesztési célkitűzések sokkal jobb arányban teljesültek, mint a nemzetközi versenyképesség elemei. Az ipari és logisztikai cégek betelepülése folyamatos, és az összetételük megfelel a célnak: azaz nem szennyező iparágak telepedtek meg, közöttük nagy hozzáadott-értéket termelő, főként járműipari vállalatok, amelyek fejlesztő tevékenységet is végeznek. Az egyetem képzéseire alapozott mezőgazdasági (bio-)ipar egyelőre nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, és a magyaróvári belvárosba tervezett minőségi, egyedi kézműipar fejlesztése és turistavonzó szerepe sem valósult meg.

A fejlődést egyelőre nem akadályozza, de gátja lehet a közlekedési hálózat terheltsége és a rendelkezésre álló területek állapota: a hagyományos, Moson déli iparterületek telítettek és a MoWinPark is lassan beépül, a MILÜP fejlesztése viszont épp csak elindult. A MoWinPark az önkormányzat által vezényelt barnamezős ipari terület átalakításának kiváló példája (amely a célkitűzéseknek megfelelően inkubátorházat is tartalmaz), ezzel a városi barnamezők fejlesztésének jelentős része megoldódott. Igaz, a lőporgyári terület revitalizációja még várat magára, ezt azonban az épületek jellege (helyi védettség, leromlott állapot, nehéz kihasználhatóság) hátráltatja.

A kitűzött célok közül részsikereket értek el még a megújuló energiatermelésben: bár az állami szabályozás miatt az itt kedvező hasznosíthatóságú szélenergiára nem települtek újabb erőművek, ám önkormányzati beruházásban több közintézményt szereltek fel napelemekkel.

40

• Turizmus és szolgáltatások, egészség- és szabadidő ipar

Annak ellenére, hogy a helyi fejlesztési dokumentumok jó része a gazdasági fejlődés egyik alapjaként a turizmust jelölte meg, a fejlődés ezen téren elmarad a célkitűzésektől.

A gyógyfürdőt folyamatosan fejleszti a magántulajdonos, de ár-érték aránya miatt vendégköre egyoldalú, a helyiek kevéssé használják. A fürdő területe beépített, ezért tovább nem fejleszthető; a tervezett újabb fürdő viszont befektetők hiányában nem épült meg.

A FUTURA interaktív élményközpont 2012-ben elkészült, évi 40 ezer fős látogatottsága jó, de a nyereséges működést nem biztosítja. A város másik lehetséges látványosságának, a várnak a felújítása és legalább részbeni idegenforgalmi hasznosítása még várat magára.

A városi rendezvények, fesztiválok ismertté váltak, nagy tömegeket vonzanak, ám az infrastruktúra nem mindig nő fel a színvonalhoz, és hosszabb maradásra sem ösztönzi a vendégeket. A turizmus egyetlen valóban prosperáló ága az egészségügyi-szépészeti turizmus: a fogászatok és a rájuk épült egyéb szolgáltatások (masszázs, kozmetika stb.) nagy forgalmat generálnak, de a vendégkör egyéb helyi fogyasztása nem jelentős.

A bevásárlóturizmus (és a kiskereskedelmi forgalom jó része) a belvárosból az északi bevásárlóközpontba, illetve a felújított mosoni piacra tevődött át, így a Magyar utca kiürült.

A turizmus egyéb, az IVS-ben megjelölt ágai (rekreációs, gasztronómiai, konferenciaturizmus) alig fejlődtek, többek közt annak is köszönhetően, hogy a célzott turisztikai kiszolgáló háttér minősége és kapacitása sem emelkedett lényegesen. A környék közös turisztikai csomagtervének kialakítása is elmaradt. Lökést adhat viszont a sportturizmusnak a többfunkciós városi sportcsarnok közeljövőben várható megépülése.

• Gazdaságerősítő szervezeti és szellemi szolgáltatási háttér

A városban mind a nagyobb, mind a kis- és középvállalkozások megtelepedésének üteme mutatja, hogy a gazdasági információk, a fogadóképesség, a vállalkozások informatikai, marketing- és egyéb támogatása sikeresen megvalósult. Ebben az önkormányzat jelentős lépéseket tett előre, akár honlapjának ezirányú fejlesztésével, akár cégén, a Movinnov Kft.-n keresztül. Hiány inkább a térségi partnerség kiépítésében mutatkozik.

• A gazdaság által igényelt munkaerőképzés

A 2008-óta betelepült új cégeknek, a meglévők fejlesztésének köszönhetően 1.100 új munkahely létesült, ezért a városban minimális a munkanélküliség, a keleti országrészből is megindult a munkaerő bevándorlása. Mivel azonban a bevándorlóknak csak kis hányada dolgozik helyben, és a helyi lakosság körében is erősödik az ausztriai munkavállalás (főképp a pincérek, szakácsok, építőipari munkások körében), így bizonyos szakmákban munkaerőhiány van. A gazdasági igények és a képzési rendszerből kibocsátott munkavállalók képzettsége azonban nem közeledett egymáshoz, ezen egyelőre az oktatás intézményrendszerének átszervezése sem segített.

További, gazdaság fejlődését segítő javasolt intézkedések:

• Kenyérgyári úti felüljáró és hozzá kapcsolódó út építése Mosonmagyaróváron • Nyugati tehermentesítő út létesítése Mosonmagyaróváron • Szigetközi Friss Víz értékesítésének növelése • Bio/öko termékek gyártása • Barnamezős ipartelepek hasznosítása

41

• MOWINPARK II-es ütem ipari park fejlesztés • Újabb inkubátorház építése Mosonmagyaróváron • A szélerő-park továbbfejlesztése

Turizmus, szabadidő

A város Magyarország nyugati kapuja, a Mosoni-Duna és a Lajta találkozásánál, Bécstől 80, Pozsonytól 30 kilométerre, az észak-déli és kelet-nyugati főútvonalak találkozásánál fekszik. A Szigetköz fővárosának is nevezik. A Szigetközt a Duna hordalékával töltötte fel, mivel esése a területen nagymértékben lassult, Európa egyik legnagyobb szárazföldi deltáját hozta létre, egyedi élőhelyekkel, az ártéri területekre jellemző flórával és faunával. A jelenleg 34000 lakosú Mosonmagyaróváron a történelmi belváros zeg-zugos utcái, az óvári vár, a Lajta-parti sétányok, hangulatos terek, kávéházak, éttermek, szívélyes vendéglátás fogadják a városunkba érkező vendégeket. A város meghatározó turisztikai vonzereje a termálfürdő. Az egész évben nyitva tartó fürdő vize elismert gyógyvíz, mely besorolása szerint Európa öt, legjobb hatásfokú gyógyvize közé tartozik. Az egészségturizmus másik húzó ágazata a fogászati turizmus, melyet a jól felszerelt, modern fogászati klinikák alapoznak meg.

Legfőbb látnivalóink egyike a vár, mely jelenlegi formáját a XVIII. század elején nyerte el. A négy tornyú, szabálytalan négyzet alaprajzú épület jelenleg a Széchenyi István Egyetem Mezőgazdasági- és Élelmiszertudományi Karának ad otthont. A Deák téren található az 1744-ban felavatott Nepomuki Szent János szobor, az óbarokk stílusú Habsburg főhercegi palota, valamint Habsburg Frigyes ülőszobra. A tér mellett látható Magyarország egyik legrégebbi malomépülete és sörháza, mely napjainkban már nem üzemel. A fő utca műemlék jellegű barokk házainak sorában áll az 1982-ben épült neoreneszánsz városháza, mely korábban vármegyeházaként működött. A város egyik legrégebbi épülete a Cselley-ház is található, mely jelenleg múzeumként működik. Az utca túloldalán áll a város első középiskolája, az 1793-ban alapított Piarista Rendház és Gimnázium. Az Óvári városrész központjában, a Szt. László téren áll a barokk Szt. Gotthárd plébániatemplom impozáns, egyhajós épülete. Altemploma Habsburg Frigyes és feleségének temetkezési helye. A Magyar utca – a jelenlegi sétáló utca – szintén több korabeli épülettel büszkélkedhet, melyek közül több hangulatos, jó konyhájú étteremnek, kávéházaknak ad otthont. A mosoni városrészben található a Nepomuki Szent János plébániatemplom eredetileg barokk épülete, melyet az 1900-as évek elején átépítettek, de belső berendezése korabeli barokk maradt. Előtte Szent István Király szobra áll. Nemrégiben újították fel a városrész legpatinásabb épületét a volt Korona Szállót. A FUTURA Interaktív Természettudományi Élményközpont is itt került kialakításra, egy 1700-as években épült 3 szintes magtárépületből. A Futurától nem messze a Mosoni-Duna partján kalandpark várja az idelátogatókat.Az aktív turizmus kedvelői számára számos lehetőség kínálkozik, a városon halad keresztül az EuroVelo 6 nemzetközi kerékpárút. A Lajta számos ága fut keresztül a városon, mely lehetőséget nyújt akár a belváros körbeevezésére is. A Mosoni-Duna mentén több szabadstrandot alakítottak ki.A kulturális élet a Flesch Károly Kulturális Központ felújításával megélénkült, mindemellett a város több fesztiválnak, nemzetközi rendezvénynek is otthont ad.

A korábbi években több jelentősebb projekt is lezárult, amely pozitív hatást gyakorol a város turizmusára. Elkészült a Rajka-Mosonmagyaróvár illetve a Hegyeshalom-Mosonmagyaróvár kerékpárút, megnyitotta kapuit a Futura Interaktív Természettudományi Élményközpont,

42

továbbá lezárult a Lajta-projekt is, melynek során a Malom-ági Lajta vonzó turisztikai attrakcióval (vizi csúszda) bővült.

A marketing és a szervezeti rendszer terén jelentős fejlődés következett be az utóbbi 5 évben Mosonmagyaróváron és vonzáskörzetében a Szigetköz Turizmusáért Egyesület TDM szervezetté alakulása kapcsán. Fontos, hogy Mosonmagyaróvárt és a Szigetközt egységes turisztika desztinációként kezeljük és így a térség egy egységes arculattal rendelkező üdülőterületté váljon, fellendülő belföldi és külföldi turizmussal és az országos átlagot meghaladó teljesítménnyel. Kialakítandó a Szigetköz turisztikai brandje mosonmagyaróvári bázissal, ami értéket, szervezettséget, és fenntarthatóságot tükröz.

A speciális turisztikai beruházásokat a származtatott turisztikai kínálat megerősítése, és egyedi arculattal való ellátása okán célszerű megvalósítani. Olyan hiánypótló innovációk megvalósításában kell gondolkodni, amelyek hozzá teszik a kieső láncszemeket a térség európai szinten is versenyképes kínálatához. Ha folytatólagos a termékelemek térségi lefedettsége, akkor hozzá lehet kezdeni a valódi termékcsomagok kialakításához. A fejlesztések eredményeit meg kell tartani, kiterjeszteni, és következetesen, területileg koordináltan alkalmazni a turistaforgalom növeléséhez. Ennek megfelelően a beruházások javasolt főbb ágazatai az aktív turizmus (ökoirányultság); ezen belül a kerékpáros turizmus, vízi turizmus, valamint a rendezvényfejlesztés, kulturális turizmus.

A magas arányú fogászati turizmus jelentősen leköti a város szabad szálláskapacitását. Elengedhetetlenül szükséges lenne a vendégéjszakák emelése céljából a szállodafejlesztés, olyan 4 csillagos wellness hotel formájában, amely rendelkezik jelentősebb konferenciakapacitással is. Egy 300-400 fő befogadására alkalmas szálláshely hozzájárulna a település megyei szálláskapacitásából 10 % fölötti részesedés eléréséhez. Idegenforgalmi központ napjainkban nem működtethető színvonalas, minimum 4 csillagos szálláshely nélkül. A térségi turizmus volumenének középtávú növekedése, a szezon széthúzásának igénye szintén indokolja a beruházás megvalósítását.

Szükséges a magyaróvári vár, mint eredeti vonzerő idegenforgalmi objektummá alakítása. Megvalósítása pályázati támogatással az egyetem által folyamatban van. Az ingatlant hatékonyan üzemeltetett funkcióval kell megtölteni, mert a vár és annak működése a település és a desztináció egyik jelképe, illetőleg jelképe lehet. A vár látogathatóságának megteremtése szakmai és egyúttal presztízs szempontból is indokolt.

A város turizmusának fejlesztési irányai:

Mosonmagyaróváron a vendégéjszakák száma közel 110 000, ami az előző évekhez viszonyítva folyamatos emelkedést mutat. A város és térségének turizmusát a Szigetköz Turizmusáért Egyesület TDM szervezet koordinálja, valamint összefogja a szolgáltatókat.

Célok, intézkedési javaslatok:

• Egészségturizmus, mely főként a termálfürdő szolgáltatásain, valamint a magas színvonalú fogászati ellátáson alapul.

• Aktív turizmus. A közelmúltban több új kerékpárútszakasz épült ki a városban és térségében, melyek közül a legjelentősebb az EuroVelo 6-os. A városban és környékén nagyon sok lehetőség van a vízi turisták számára. A túrázás, a lovas- és horgászturizmus is egyre népszerűbb.

• Családi üdülés, mely főként a kisgyerekes családokat invitálja, megfelelő szállás és szolgáltatás kialakításával.

43

• Élményturizmus, mely a városra és térségére egyaránt jellemző rendezvények, fesztiválok, sportesemények fejlesztésével, megfelelő időbeli koordinálásával jelent lehetőséget.

• Vallási turizmus, melynek alapját a szakrális emlékek, valamint zarándokutak megléte adja.

• A magasabb vendégéjszaka szám eléréséhez szükséges a minél kiterjedtebb online és direkt marketing tevékenység, a szinte minden társadalmi réteget megérintő, csábító imázs megteremtése, mely a térséget hazánk egyik legkeresettebb desztinációjává teszi.

• A Város a vízen – a felszíni és felszín alatti vizek jobb kihasználása kulcsprojekt elemei, különösen:

- DanubeInfraPrep (a Dunára és mellékfolyóira alapozott fenntartható turisztikai infrastruktúrafejlesztések a magyar-szlovák-osztrák hármas-határ térségben

- Egységes dunai turisztikai desztinációfejlesztés, közös turisztikai desztinációs menedzsement kialakítása, fejlesztése

- Regionális TDM-szervezet létrehozása a Fertő-tájon és a Szigetközben - A folyóvizekhez köthető rekreációs tevékenységek fejlesztése - Vízi turizmus fejlesztése - Magas színvonalú wellness-szálloda építése a Mosoni-Duna partján - Balneoloógiai kezelő központ létesítése - Báger-tó környezetrendezése és szabadidő park kialakítása

• Mosonmagyaróvár belváros rekonstrukciója • Alulhasznosított vagy leromlott állapotú értékes épületek felújítása, funkcióval ellátása

a magyaróvári belvárosban • A mosonmagyaróvári vár látogatóbarát turisztikai fejlesztése • Új vásárcsarnok és üzletház építése Moson városrészében • Szigetköz Élménykert létrehozása • Világörökség, LIMES (Mosonmagyaróvár)

44

TÁRSADALMI HELYZET ÉS HUMÁN ERŐFORRÁSOK

Demográfia és migráció, munkaerő, nemzetiségek

Demográfia és migráció

A demográfiai adatok szerint város lakónépessége 2015. december 31-én: 33.672 fő volt. Ebből: 0-18 éves korosztály összesen: 6188 fő. A demográfiai mutatók alapján, a lakosságszám emelkedése ellenére a 0-18 éves korosztály száma stagnál. A városrészek lakosságszáma nagyon különböző. A külső és az alapvetően gazdasági jellegű városrészeket igen kevesen, legfeljebb néhány tízen lakják (Külterület, Ipari park, mosoni déli ipari városrész). Ugyanakkor az utóbbiak esetében jóval magasabb a nappal jelenlévő népesség száma a munkahelyek vonzása miatt.

Az elmúlt években legalább 10 %-al megnövekedett lakosságszám, más kultúrából érkeztek emberek, nagy tehertételt jelentenek a város egészségügyi ellátó rendszerére, közbiztonságára, nyugalmára. 2015 évben készült vizsgálat a belföldi vándormozgalomról és ennek hatásairól a városra. A vándorlókat a munkavállalás, a tanulás, a családi okok mellett az adózási-támogatási szempontok, a közlekedési infrastruktúra vagy a régiók közötti gazdasági különbségek is befolyásolhatják. Térségünkbe a belső migrációt a kedvezőbb megélhetési, munka- vagy tanulási lehetőségek vonzzák. Ez felveti a következő témát: a helyváltoztatás tartóssága és ennek hatásai. A bekövetkezett helyváltoztatás állandó jellegű-e vagy magában foglalja a visszatérés szándékát, a vándorlás alkalomszerűen következett-e be (tanulás, munkavállalás, … céljából), vagy rendszeres, ismétlődő folyamatról van szó (napi, heti, havi vagy még hosszabb periódusú ingázás). Összesen 1268 településről történt beköltözés.

A szociális szolgáltatások területén az alapszolgáltatásban az otthon közeli szolgáltatásokat, étkeztetést, házi segítségnyújtást, jelzőrendszeres házi segítségnyújtást, idősek klubjába felvételt nem kértek más országrészből áttelepült, vagy külföldi személyek. A Fogyatékossággal Élők Nappali Intézményeinek ellátotti körében nem szerepel sem a külső sem a belső migráció tekintetében érintett ember. A hajléktalan ellátásban a korábbi években nagy számban jelentek meg olyan ellátást kérők, akikről kiderült, hogy csupán munkavállalási céllal érkeztek, de hajléktalannak vallották magukat. 1-2 hónap alatt ezek a személyek elhagyták a rendszert, miután megteremtették maguknak a lakhatási feltételeket. A jelzett téma az intézményünket az elmúlt 1 éves időszakban szinte egyáltalán nem érintette. Idegen országbeli migrációk abszolút nem éreztették hatásukat; a belső migráció - a megnövekedett munkásszálló- férőhelyek okán –alig érinti az intézményrendszert. Az idősek bentlakásos intézményeiben 2015 évben néhány olyan kérelem is érkezett, amelyben a családegyesítés miatt kérték a gondozásra-ápolásra szoruló idős hozzátartozó felvételét, elhelyezését mosonmagyaróvári intézményben. A Családsegítő –és Gyermekjóléti Szolgálatnál aktívan jelentkezi a migráció problematikája. Sokan kérnek támogatást is. Sok munkásszállón élő jelenik meg hozott drogproblémája, folyamatban lévő büntetőeljárása miatt a DrogPontban.

Az egészségügyi ellátások területén leszögezhető, hogy az egy háziorvosra és házi gyermekorvosra jutó lakosok számának növekedése szembetűnő, talán itt érhető leginkább tetten a megnövekedett lakosságból eredő ellátási igény.A járóbeteg szakellátás adataiban szintén számottevő változások vannak. A kórházi ellátásban nőtt az ágykihasználási százalék.

45

Az óvodások, általános iskolások adataiból nagyobb (beköltözött munkavállalókkal kapcsolatos) változások nem olvashatók ki.

Munkaerő

Településünkön jelentős munkaerő-tartalék nincs, sőt számos területen munkaerőhiány jelentkezik, ami már gátolja a gazdasági fejlődést is (cégek terjeszkedése, fejlesztése).

Problémát jelent az, hogy a helyi szakképző iskolák igazán nem képeznek a térségben működő cégek profiljába vágó szakembereket, illetve a képzett szakembereket és a fiatalokat nehéz megtartani, erőteljesen érvényesül egyrészt a külföldi munkavállalás lehetőségének csábítása, másrészt jelentős munkaerő-elszívási hatása van Győrnek is, elsődlegesen az Audi gyakorol vonzerőt. A városban a munkaerőhiány kezelésére a cégek oldaláról, Gazdasági Kerekasztal alakult. A foglalkoztatottak aránya ugyanakkor 50 % alatt marad, és magas az inaktív keresők (pl. nyugdíjasok) és az eltartottak aránya. Ezek a látszólag ellentmondásos adatok részben magyarázhatóak a határon túli munkavállalással.

Mosonmagyaróvár iskolai végzettségi mutatói összességében kedvezőnek mondhatóak, sőt ha a térséget hasonlítjuk össze Magyarország többi járási vagy megyei adataival, akkor megállapíthatjuk, hogy az iskolai végzettségben tapasztalható óriási egyenlőtlenségek sem mutatkoznak.A vállalkozások, valamint a költségvetési és nonprofit szervezetek adatain alapuló megfigyelés alapján 2013. első negyedévében mindössze öt megyében – közöttük Győr-Moson-Sopronban is – nőtt az alkalmazásban állók száma. A létszám növekedése a versenyszférában nagyobb volt az átlagosnál, a költségvetési szerveknél pedig kismértékű csökkenés következett be (ezt a közfoglalkoztatás is befolyásolta), így előbbi területen 89,4 ezer, utóbbiban 25,7 ezer főt foglalkoztattak a megyében. Nemzetgazdasági ágak szerint megfigyelve a mezőgazdaság, a pénzügyi szolgáltatás, az oktatás, az egészségügyi szolgáltatás, a művészet és szabadidő kivételével mindenütt többen álltak alkalmazásban, mint az előző év azonos időszakában. A kisebb létszámú ágazatok közül a tudományos és műszaki tevékenység, az adminisztratív szolgáltatás, valamint az ingatlan ügyletek területén kimagasló bővülés következett be. Az építőipari termelés növekedésével az alkalmazásban állók száma is emelkedett a megyei székhelyű szervezeteknél, így az ágazatban már mintegy ötezren dolgoztak az első negyedévben. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 219,7 ezer forintot tett ki, ami 2,0 %-kal nagyobb az előző év azonos időszakánál. A fizetések nagysága egyedül a fővárosban volt magasabb a megyeinél. A versenyszférában 1,6 %-os, a költségvetés területén 3,0 %-os növekedés történt. A szellemi foglalkozásúak keresete 275,5 ezer, a fizikaiaké átlagosan 182,7 ezer forintot tett ki. Nemzetgazdasági áganként a legmagasabb fizetések a szellemi foglalkozásúak esetében a feldolgozóipart, a fizikaiaknál az energiaipart jellemezték, a legalacsonyabb keresetekkel pedig előbbi körben a vendéglátásban, utóbbiban pedig az oktatásban dolgozók rendelkeztek.

Nemzetiségek

Mosonmagyaróvár város Önkormányzat Képviselő-testülete Együttműködési Megállapodást kötött valamennyi nemzetiségi önkormányzattal, amelyet – a jogszabályban meghatározottak szerint - rendszeresen felülvizsgál. Az Együttműködési Megállapodások alapján az Önkormányzat a Polgármesteri Hivatalon keresztül biztosítja az ingyenes helyiséghasználatot, az ahhoz kapcsolódó tárgyi infrastruktúrát, illetve a rezsi költségeket a helyi önkormányzat viseli. A polgármesteri hivatal útján biztosítja továbbá az Önkormányzat a nemzetiségi önkormányzatok részére az önkormányzati működéshez szükséges tárgyi és személyi

46

feltételeket. A nemzetiségi önkormányzat testületi üléseinek előkészítésével kapcsolatos feladatokat (meghívók, előterjesztések, hivatalos levelezése előkészítése, postázása, a testületi ülések jegyzőkönyveinek előkészítése stb.); a döntéshozatalhoz szükséges nyilvántartásai, sokszorosítási és postázási feladatokat; a nemzetiségi önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatokat. 2015 évtől a nemzetiségi önkormányzatok külön Támogatási Megállapodások alapján működési és feladatalapú támogatást kapnak a központi költségvetésből. A kapott támogatások felhasználására vonatkozóan szigorú elszámolási szabályok kerültek meghatározásra az ehhez kapcsolódó adminisztráció jelentős része az Önkormányzati Osztályt terheli.

Nemzetiségi Önkormányzatok:

A Mosonmagyaróvári Horvát Nemzetiségi Önkormányzat 2002.november 18-án alakult. Az országban található többi Horvát Nemzetiségi Önkormányzat társaságában képviseli a városban és az országban élő horvát nemzetiségiek érdekeit, és igyekeznek a kultúrájukat, nyelvüket és identitástudatukat fenntartani. Ennek tudatában indította el a horvát nyelvtanfolyamot a horvát nyelv után érdeklődők számára.A Mosonmagyaróvári Horvát Nemzetiségi Önkormányzatunk célja a tervezett programok keretében megfelelő kapcsolat kiépítése a városban, a megyében, az országban, továbbá a környező országokban élő "Gradistye"-i horvátokkal, valamint a kulturális rendezvények évenkénti megismétlése általi hagyományteremtés és a horvát nyelv megőrzése.

A Mosonmagyaróvári Német Nemzetiségi Önkormányzat működésének célja a helyi német nemzetiségi hagyományok feltárása, ápolása a nemzeti identitástudat fejlesztése. A helyi közösségi élet fenntartásának példánya a városban. A Mosonmagyaróvári Német Nemzetiségi Önkormányzat által szervezett és lebonyolított rendezvényeknek közösségteremtő eredménye van. A Mosonmagyaróvári Német Nemzetiségi Önkormányzat célja továbbá - a helyi sajátosságok figyelembe vétele mellett - a német nemzetiség érdekeinek átfogó képviselete és védelme, érdekeinek érvényre juttatása társadalmi, politikai és kulturális területen. A célok elérése érdekében segíti és támogatja a német nyelvoktatást (német nemzetiségi iskola és óvoda támogatása, a hagyományőrzést (énekkar stb.); pályázatokon való részvételt, a lehetőségekről tájékoztatást ad; a partnerkapcsolat működését; a nemzetiségi rendezvények szervezését; községi rendezvények szervezését.

A Mosonmagyaróvári Roma Nemzetiségi Önkormányzat 2002-ben alakult. Egyik fő célja, hogy a Mosonmagyaróváron élő romákat összetartsa és minél több olyan közös rendezvényt tartsanak, ahol egymással találkozhatnak és a roma hagyományokat (nyelv, zene, ének) ápolhassák. A roma közösségek számára fontos, hogy a gyermekeik megtanulják az összetartást és a roma hagyományok ápolását. Roma Nemzetiségi Önkormányzat feladata és célja továbbá, a Mosonmagyaróváron élő roma nemzetiség egyéni és közösség érdekeinek képviselete. A romák szellemi és tárgyi kultúrájának megőrzése érdekében folyamatosan, szerveznek a roma lakosok részére olyan szabadidős programokat, ami lehetővé teszi a szabadidő hasznos eltöltését, hagyományaik, kultúrájuk megismertetését és gyakorlását.

A Mosonmagyaróvári Szlovén Nemzetiség Önkormányzat 1998-ban alakult. A szlovén nemzetiség intézményei többségében a Rába-vidéken működnek (pl.: az Országos Szlovén Önkormányzat, Felsőszölnökön).A szlovének kisebb csoportokban találhatók még Szombathelyen, Mosonmagyaróváron, Budapesten, valamint több dunántúli településen.

47

A szlovén szervezetek egyik alapvető törekvése, hogy a kéttannyelvű – és a nemzetiségi- oktatás-nevelés feltételei intézményeinkben folyamatosan, hosszú távon biztosítottak legyenek a Rába vidéki szlovén nemzetiség – különösen a felnövekvő generációk tagjainak vonatkozásában, akik a szlovén nemzetiség társadalmi bázisai, kulturális örökségének megőrzői és továbbadói.

Szociális ellátás

A Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény (KESZI) és a Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgáltató Központ (KGYCSSZK) 2010. január 1-jétől működik a Mosonmagyaróvári Térségi Társulás1 fenntartásában, azt megelőzően Mosonmagyaróvár Város Önkormányzata volt az intézmény fenntartója. A KESZI térségi szinten szociális alapszolgáltatásokat és szakosított ellátásokat egyaránt biztosit.

Ellátotti csoportok szerint a KESZI-n belül négy szakmai egység működik:1. Alapszolgáltatási Centrum – otthonukban élő idős, beteg emberek segítése, otthon

közeli szolgáltatásokkal. 2. Fogyatékossággal Élők Nappali Intézményei – Fogyatékkal élő és autista személyek

nappali ellátása.3. Hajléktalanokat Segítő Szolgálat – a kistérség területén életvitelszerűen élő hajléktalan

személyek nappali és átmeneti, bentlakásos ellátása.4. Idősek bentlakásos intézményei – Önmaguk ellátására nem képes idős személyek

ellátása átmeneti és tartós lakhatást biztosító ellátással.

A Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgáltató Központ a térség 26 településén biztosítja a családsegítést és a gyermekjóléti szolgáltatást. Az intézmény szolgáltatásainak célja a biztonságot adó család- és gyermekvédelmi rendszer, valamint az emberközeli szociális szolgáltatások kialakítása, célzottságuk és hatékonyságuk növelése. E célnak megfelelően egy intézmény keretében önálló szakmai egységként működik a Gyermekjóléti Szolgálat, a Családsegítő Központ, a DrogPont, a Gyermekek Átmeneti Otthona és a Családi Napközi.

A Mosonmagyaróvár Egyesített Bölcsődék Intézménye 20 hetes kortól 3 éves korig biztosítja a gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű nevelését és gondozását. Sajátos nevelési igényű gyermek bölcsődei nevelésben, gondozásban, legfeljebb annak az évnek az augusztus 31. napjáig vehet részt, amely évben a 6. életévét betölti. Önkormányzati fenntartású intézmény, mely a gyermekjóléti alapellátások körébe tartozik. A mindennapok feladata rugalmas, innovatív ellátás kiépítése, a kisgyermeket nevelő családok életében jelentkező szükségletekre, felmerülő igényekre adekvát válaszok adása, lehetőségek biztosítása.A bölcsőde, mint a gyermekjóléti alapellátás része a családban nevelkedő gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű nevelését és gondozását végző intézmény. Ha a gyermek a 3. életévét betöltötte, a bölcsődei nevelés-gondozási év végéig maradhat az intézményben. Amennyiben még nem érett az óvodai nevelésre, a 4. életévének betöltését követő augusztus 31-ig sajátos nevelési igényű gyermek esetén a 5. életévének betöltését követő augusztus 31-ig tovább gondozható bölcsődében.

A MEBI széles profilú ellátást biztosít egészséges, illetve különleges bánásmódot igénylő fogyatékkal rendelkező gyermekek részére. A mindennapok feladata rugalmas, innovatív ellátás kiépítése, kibővítve az ellátottak körét és a felmerülő szükségletekre adekvát

1 2013. június 30-tól a Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás jogutódja a Mosonmagyaróvár Térségi Társulás lett

48

megoldások kidolgozása, biztosítása. A Mosonmagyaróvári Egyesített Bölcsőde Intézménye 252 férőhelyen, 3 épületben biztosítja 20 hetes kortól 3 éves korig, illetve a harmadik életév betöltését követő augusztus 31-ig a kisgyermekek rugalmas, innovatív napközbeni ellátást. A bölcsődei gondozás-nevelés a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a kisgyermekek optimális fejlődését.

A szociális igazgatásban bekövetkezett változások:

A szociális célú támogatások rendszere 2015 márciusától jelentősen átalakult. A módosítással az állami szabályozási hatáskörben nyújtott, és az önkormányzat segélyezéssel kapcsolatos feladatai elválasztásra kerültek. A korábban kötelezően nyújtandó segélyezési formák közül kikerült például a lakásfenntartási támogatás és az adósságkezelési szolgáltatás. Az óvodáztatási támogatás a kötelező óvodáztatás bevezetésével, 2015. szeptember 1-jétől szintén megszűnt.

A szociális törvény az önkormányzatok által biztosítandó segélyek tekintetében annyit ír elő, hogy az önkormányzat a helyi viszonyokhoz mérten, a krízishelyzetben lévő személyek számára, illetve a helyi szociális problémák kezelésére települési támogatást nyújt. A települési támogatás egyes típusait és jogosultsági feltételeit az önkormányzat rendeletében határozza meg.

A helyi szociális igazgatásban 2015. március 1. napjától jelentős változás következett be. Mosonmagyaróvár Város Képviselő-testülete elfogadta a szociális ellátások helyi szabályairól szóló 4/2015. (II.27.) önkormányzati rendeletet, mely az előző szabályozáshoz képest jóval szigorúbb előírásokat tartalmaz a rászorultság vizsgálata vonatkozásában, azonban, ha a rászorultság az említett vizsgálatok során igazolást nyer, jelentős összegű támogatás folyósítását teszi lehetővé, és szükség esetén garanciákat biztosít a támogatás megfelelő felhasználására is.

A rászorultság eddiginél behatóbb vizsgálata, egyúttal a valóban rászorulók nagyobb mértékben történő támogatása:

A szociális igazgatás és a szociális ellátások helyi szabályairól szóló 4/2015. (II.27.) önkormányzati rendelet megalkotásánál fontos szempont volt, hogy a rászorultságot minden esetben az eddigieknél lényegesen behatóbban vizsgáljuk meg annak érdekében, hogy valóban azok a kérelmezők juthassanak támogatáshoz, akik esetében ez minden szempontból indokolt.

A rendelet hatályba lépése óta a változások beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. A rászorultság behatóbb vizsgálata kapcsán megállapítható, hogy a Családsegítő Központ munkatársai által készített környezettanulmányok, és szakmai javaslatok lényegesen átfogóbb és összetettebb szakmai képet adnak az adott ügyfelek szociális helyzetéről, így megalapozottabb döntés hozható az egyes ügyekben.

A Családsegítő központ munkatársai a rendelet bevezetése óta több alkalommal (szám szerint 13 esetben) működtek közre a támogatások felhasználása kapcsán azokban az esetekben, amikor a megállapított támogatási összeg rendeltetésszerű felhasználása nem volt biztosított, vagy a kérelmező fizikai, vagy mentális állapota folytán nem volt képes a támogatási összeg felhasználására.

Szociális ellátás területén történt fejlesztések:

49

• Az Alapellátási Centrum fejlesztése 2011-ben fejeződött be, 57 millió forintos összköltséggel, 46 millió Ft pályázati támogatással.

• Az Idősek Gondozóháza teljes épületenergetikai megújulásban részesül, 32 millió Ft összegen, 85 %-os pályázati támogatással.

• A Hajléktalan Szálló 15 férőhelyes bővítése 27 millió Ft-os összköltséggel megtörtént, összekapcsolva a külső hőszigeteléssel.

• A Mosonmagyaróvár Térségi Társulás Tanácsa az irányítása alá tartozó költségvetési szervek által működtetett, közfeladat ellátását szolgáló ingatlanok állagmegőrzése céljából a 63/2014. (XII.09.) számú határozatával Felújítási Alapot hozott létre, melyet – az előzetes felmérések alapján sürgősen elvégzendő feladatokra - a Hajléktalanok Átmeneti Szállása régi épületrész külső falszerkezetének teljes felújítására, Idősek Gondozóházában a középszint folyosó burkolat cseréjére, a Családsegítő és Gyermekjóléti Központban a villanyszerelési munkálatokra, karbantartási asztalos munkákra fordította a Társulás.

Fejlesztési javaslatok:

• Hiányzó szolgáltatások létrehozása: Az 1993. évi III. tv 86-91. §-a rögzíti a települések, illetve az állam kötelezően biztosítandó szociális szolgáltatásait. Ennek alapján kötelező szolgáltatások Mosonmagyaróvár városban hiányoznak az alábbiak szerint:

• pszichiátriai illetve szenvedélybetegek betegek nappali intézménye • éjjeli menedékhely

- Az 1993. évi III. tv 88.§-a értelmében az állam köteles gondoskodni a 30 000 főnél nagyobb állandó lakosságszámú településen:

• fogyatékos személyek gondozóháza megszervezéséről és fenntartásáról• pszichiátriai illetve szenvedélybetegek betegek átmeneti otthona megszervezéséről és

fenntartásáról

• Szükségletalapú új szolgáltatások létrehozása: • Mosonmagyaróváron fogyatékos személyek részére támogatott lakhatás biztosítása• Mosonmagyaróváron szenvedélybetegek alacsony küszöbű ellátásának kialakítása • Helyettes szülői hálózat létrehozása a térség területén • Működő, kapacitáshiányos szolgáltatások fejlesztése, elérhetőségük biztosítása:• Étkeztetés: saját konyha bővítése, szállításhoz gépkocsi biztosítása - a vásárolt

élelmezés kiváltása a költséghatékony szolgáltatásért• Idősek Klubja: Mosonmagyaróváron az Ipartelepi városrészen nappali ellátás

biztosítása• Fogyatékossággal Élők Nappali Intézménye: Mosonmagyaróváron a jelenlegi 38

férőhely bővítése min. 60 férőhelyre, a két telephely egy telephelyen történő működtetése

• Idősek Gondozóháza: Mosonmagyaróváron a határozatlan idejű működési engedély feltételeinek megteremtése, épület korszerűsítése férőhely-bővítéssel

• Idősek Otthonai: a fennálló rendkívül magas ellátási szükséglet miatt férőhely bővítés• Hajléktalanokat Ellátó Szolgálat: A Nappali Melegedő és az Átmeneti Szállás térbeli

és funkció szerinti szétválasztása• Támogató szolgálat fejlesztése• Család-és Gyermekjóléti Központ épületének bővítése, térbeli és funkció szerinti

szétválasztása, akadálymentes mosdók kialakítása

50

• Térségi Szociálpolitikai Kerekasztal létrehozása, működtetése.

Egészségügy

Az ember egészsége a globális ökológiai rendszer része, tehát ez tartja fenn. Amennyiben nem fenntartható a fejlődés, akkor számos káros tényező közvetlen negatív hatással lesz az emberi egészségre. Az egészség javítása és a fejlődés együtt kell, hogy járjanak. Az egészség, mint a környezet fenntarthatóságának elősegítésére tett kezdeményezések eredménye. Az alapvetően a helyi és globális környezetvédelmi okokból vállalt kezdeményezések a legtöbb esetben el kell, hogy vezessenek az ember egészségének javulásához.Az egészségügy hatása a környezetre- az egészségügy az egyik legnagyobb munkáltató és a természeti erőforrások használója. Kulcs szerepe lehet környezeti és más előnyök megteremtésében. Más szempontból is szerepet játszik az egészségügy, hiszen az emberi jogok tiszteletben tartása, az emberi méltóság megőrzése, az esélyegyenlőség, mind hatással lehetnek a helyi agendára. Az egészségmegőrzés, egészségfejlesztés az út és az eszköz, amin keresztül a lakosság egészségi állapotát javítani lehet. A közegészségügy sokrétű feladathalmazzal szintén eszköz a lakosság, a környezet állapotának megőrzésére, javítására, a jelentkezőveszély elhárítására. Az egészségügyi statisztikák és kutatások eredményeiből következik, hogy az egészség komplex hatások eredményeként jön létre – vagy vész el-, melyek között mindenképp meghatározó szerepe van a velünk született, öröklött tulajdonságokon kívül az életmódnak, valamint a környezeti hatásoknak. A gyógyítás egyik legfontosabb tényező az egészség gyors, eredményes és hatékony helyreállítása érdekében, de az egészség nem a gyógyításban keletkezik, és nem ott tűnik el. Az egészségi állapotot elsősorban az életmód határozza meg (43 %), majd befolyásolják még a genetikai tényezők (27 %), a környezeti hatások (19 %), valamint nem utolsó sorban az egészségügyi ellátás (11 %). Az életmód alakítása elsősorban függ az egyén hozzáállásától, de ezt a hozzáállást jelentősen befolyásolhatja a kulturális környezet, az iskolázottság, a gazdasági lehetőségek és nehézségek. Az embert körülvevő természetes és mesterséges környezet is jelentősen befolyásolja a lakosság egészségi állapotát és életkilátásait. Ugyanakkor az emberi tevékenység is megváltoztatja a környezetet és ez a kölcsönhatás mind az emberi egészségre, mind a környezetre komoly hatással van.

A halálozások száma némi csökkenést mutat, a halálokok összetételében továbbra sincs jelentős változás. Vezető halálokok között szerepel a szív- és érrendszeri betegségek, a daganatos betegségek, az emésztőszervi betegségek, légzőszervi betegségek és külső okok (baleset, öngyilkosság). Jellemző hogy a mosonmagyaróvári férfiak korai alkoholos májbetegség miatti halálozása meghaladja a hazai átlagot.A 65 év feletti férfiak és nők dohányzással összefüggésbe hozható halálozása szintén a hazai átlag feletti. A mosonmagyaróvári nők méhnyak rosszindulatú daganata miatti halandósága szignifikánsan 70%-kal meghaladja az országos szintet. Kedvezőtlen, hogy a jelenség hosszú ideje fennáll, kedvező viszont, hogy a többlethalálozás mértéke jelentősen mérséklődött. Az emlő rosszindulatú daganata miatti halálozás a hazai szinttel megegyező.

A régió legnagyobb és legszélesebb szakmai spektrumú területi kórháza a Karolina Kórház és Rendelőintézet, amely megbízhatóan látja el a város és vonzáskörzetének lakosságát. Az intézmény jól képzett, sokrétű, speciális szaktudással bíró orvosgárdát, és országosan is átlagon felüli képzettségű és szakmaszerető, lelkiismeretes ápolói gárdát alkalmaz. A területi

51

ellátási kötelezettségből fakadóan kb. 72 ezres populáció kötelező ellátása az intézmény feladata, melyből csak 33 ezer a város lakossága. Egységei: Belgyógyászati Összevont Osztály, Sebészeti típusú Mátrix egység, Szülészet-Nőgyógyászati Osztály, Csecsemő és Gyermekosztály, Intenzív terápiás osztály , Ápolási osztály, Rehabilitáció, Krónikus ellátás , Diagnosztikai osztályok, Szakrendelők. 2015. évben sürgősségi osztályt került kialakításra, melynek nélkülözhetetlen része a CT diagnosztika. Az Egészségfejlesztési Iroda kialakítása az Új Széchenyi Terv által valósult meg. A pályázat célja a lakosság életminőségének javítása, az egészségben eltöltött életévek növelése, a megalapozott tervekre épülő, egészséget támogató közösségi döntéshozatali gyakorlat meghonosítása. A pályázatban összeállított program két fő pillérre épül: a Rendelőintézetben kialakítandó Egészségfejlesztési Iroda kialakítása, működtetése, szakmai tanácsadó szolgálat kiépítése, módszertani útmutatók összeállítása. Továbbá a második, a kistérség lakosságának egészség megőrzése, szemléletváltozás elősegítésére életmód programok szervezésével. Hosszú távú cél a kistérség lakossága körében a legjelentősebb idült, és nem fertőző betegségek okozta halálozás csökkentése, illetve a lakosság széles körének életmódváltásra ösztönzése - fizikai aktivitásnövelésével, dohányzás, alkohol túlzott fogyasztásának visszaszorításával.

Mosonmagyaróvár Város Önkormányzata az egészségügyi alapellátási feladatának teljesítése érdekében 14 háziorvosi, 5 házi gyermekorvosi, 8 vegyes fogorvosi, 11 területi védőnői, 6 iskola védőnői, 6 iskolaorvosi körzetet, továbbá egy háziorvosi, házi gyermekorvosi és egy fogorvosi ügyeleti körzetet alakított ki, melyben az egészségügyi alapellátás feladatait biztosítja. A magánpraxisok száma nem releváns az ellátásban, hiszen nem a város lakosságának az ellátását szolgálják. Jelentősége a gazdasági mutatóknál van, de egy részük nem mosonmagyaróvári székhelyű, így az adózás szempontjából sem jelentős. Az egészségi állapot javításában az egészségfejlesztésében a közreműködő egészségügyi szervek, intézmények mellett fontos szerepe van a különböző szervezeteknek, alapítványoknak, amelyek alaptevékenységükkel hozzájárulhatnak az egészségfejlesztés megvalósulásához.

Az önkormányzat az egészségi állapot fenntartására, javítására közvetett eszközökkel az egészségügyi alapellátások, és szolgáltatások hatékony működtetése révén, az egészségfejlesztésben közreműködők tevékenységének koordinálásával, a nevelési-oktatási intézmények prevenciós tevékenységének támogatásával tud befolyást gyakorolni erre a tényezőre. A város egészségpolitikájának kiemelt célja az egészségkárosító magatartások visszaszorítása, a betegségek megelőzése, az egészséges életmód népszerűsítése érdekében javasolt, programok hozzájárulhatnak a kedvezőtlen morbiditási és mortalitási mutatók javításához, az egészségfejlesztési tevékenység hatékonyabb működéséhez. Az egészségügyi alapellátás feladatának teljesítése érdekében az Önkormányzat évente, a költségvetés ismeretében támogatást biztosít az alapellátó orvosoknak. együttműködik a társszervekkel és a hatóságokkal.

Az egészségügy prevenciós és ápolási tevékenységeinek fejlesztése:

A növekvő népességnek is köszönhetően a város egészségügyi ellátórendszerei egyre telítettebbek, a szakrendelés sokszor akadozik. Az intézmények bővítése nincs napirenden, így különösen fontos a megelőzésre, az egészséges életmódra való nevelésre és ösztönzésre helyezni a hangsúlyt. Így csökkenthető, tartható az egészségügyi intézmények szolgáltatásait igénybe vevők száma.

Célok, javasolt intézkedések:

52

Időskorúak ellátásának fejlesztése Térségi társulás gondozóház bővítése Térségi társulás hajléktalan szálló, éjjeli menedékhely bővítése, létesítése Határon átnyúló betegellátási rendszer megteremtése, a kórházi és egészségturisztikai

funkciók erősítése, a speciális ellátástípusok határon átnyúló összehangolása, a fogászati és gyógyturizmus fejlesztése.

Oktatás, nevelés

Az állam már negyedik éve tölti be az intézményfenntartói szerepet. Ez idő alatt tovább csiszolódott a fenntartás/működtetés határvonala elsősorban az önkormányzat pozitív hozzáállásának köszönhetően. Változás történt a helyi tankerület vezetőjének személyében, továbbá a jogalkotás területén elindult folyamat eredményeként a jogszabályok „alkalmazhatóbbá” váltak az oktatás/működtetés mindennapjaiban. Sajnos továbbra is jellemező, hogy az állami fenntartás forráshiánya az önkormányzati működtetés kötelezettségeként jelenik meg. Fontos változás, hogy hatályba léptek a nevelési-oktatási intézményben lefolytatható szakmai ellenőrzések szabályai, valamint az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben résztvevő szakértők tevékenységére vonatkozó szabályok.

2015-2016 évben újabb változások léptek hatályba a szakképző intézmények vagyonkezelése, illetve vagyonhasználata tekintetében. Az önkormányzat és a KLIK mellett fenntartóként létrejöttek az NSZFH által irányított Szakképzési Centrumok. 2017. január 1-jétől pedig teljesen megszűnik – az óvodák kivételével- az oktatási intézmények önkormányzati működtetése és az általános iskolák új működtetője ingyenes vagyonhasználattal a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Győri Tankerülete lesz.

Mosonmagyaróváron az általános iskolás korú gyermekek oktatása 7 intézményben történik, a középiskolás korúak 5 intézményben szerezhetnek tudást, óvodáskorú gyermekek nevelése hét önkormányzati fenntartású óvodában, valamint egy egyházi fenntartású óvodában és egy magánóvodában történik. Egy egyetem is működik a városban. Egy gyógypedagógiai intézmény is van a városban, ill. zeneiskola is működik.

Minden oktatási intézmény kiemelt figyelmet fordít az egészséges életmódra nevelésre - egészséges ételek, a mozgás fontosságára - a környezettudatosságra, a helyes közlekedés elsajátítására, a természet szeretetére, a hagyományok megismerésére és ápolására. Kiemelt jelentőségű a természettudományos laboratórium kialakítása a Kossuth Gimnáziumban az Öveges program keretében, pályázat útján.

Több óvoda rendelkezik „Zöld óvoda” minősítéssel és több iskolánk „Ökoiskola” címmel, mivel a környezettudatos oktatásra-nevelésre nagy hangsúlyt fektetnek.

Az egyetem és a magánszféra együttműködése komoly potenciált hordoz magában. A duális képzés keretei között a felsőoktatásban résztvevők már a képzés ideje alatt komolyan bekapcsolódhatnak a gyakorlati munkába gyakornokként, esetleg részmunkaidőben. Az előny kölcsönös. Az egyetem számára előnyös, hogy képzett és gyakorlott diplomások kerülnek ki innen ezáltal az intézmény megbecsültsége és hírneve növekszik, míg a magánszféra számára hatalmas érték a jól képzett és már tapasztalattal, gyakorlati tudással is felvértezett friss diplomás munkavállaló.Az együttműködés másik pillére a kutatás-fejlesztés lehet. Az egyetem, mint tudásközpont, valamint a vállalkozói szektor közötti harmonikus együttműködés mindenféleképpen alapját képezhetné a K+F ágazat fejlődésének. Ennek fontos előfeltétele, hogy a városban jelenleg

53

működő vállalkozások nagyobb összegeket fordítsanak kutatás-fejlesztésre, továbbá elengedhetetlen, hogy a betelepülő új cégek minél inkább magas hozzáadott értéket előállító profillal rendelkezzenek és nyitottak legyenek a K+F tevékenységben való részvételre, akár az egyetemmel karöltve, akár önállóan.

Az önkormányzat által szervezett, környezettudatosságra nevelő akciók:

A lakosság, a gyerekek környezettudatos szemléletformálása a médián, különböző akcióprogramokon keresztül folyamatos (pl.: „Apró kezek, csoda kertek” c. kertépítő verseny, „Legszebb konyhakert” verseny, szemétszedési akciók („Te szedd”), faültetési akciók (pl. idősek otthonába, iskolákba), Európai Mobilitási Hét szervezés, „Gurul a város”, Folyónap, stb. Kiemelt jelentőségű az „Apró kezek, csoda kertek” c. kertépítő verseny gyerekeknek, melynek során a belváros főutcáján kis ágyásokban kertcsodák születnek, s egy hónapig bárki megtekintheti. A „Legszebb konyhakertek” c. országos versenyben is részt vesz a város. Több esetben országos díjat kapott az általunk javasolt kertművelő. Népszerű szemléletformáló program a „Gurul a város” elnevezésű akció is. Májustól szeptemberig minden hónapban 250-350 kerékpáros járja be Mosonmagyaróvárt. Ismerkednek a várossal, és a kerékpáros közlekedést népszerűsítik. Szoros együttműködésünk az intézményekkel, civil szervezetekkel, több vállalkozással, üzemekkel, akik támogatják az önkormányzat környezetszépítő munkáját.

Civil szervezetek, kulturális élet

Társadalmi szervezetekkel való együttműködés:

Mosonmagyaróvár Város Önkormányzata együttműködik a lakosság önszerveződő közösségeivel, a városban működő társadalmi szervezetekkel. A folyamatos kapcsolattartás és rendszeres együttműködés érdekében a Széchenyi Polgári Kör, a Nők a Városért Egyesület és a Mosonmagyaróvári Civil Szövetség részére teljes körűen, a lakosság széles körét átfogó és mozgósító alábbi szervezetek részére pedig tevékenységi körüknek megfelelően biztosít tanácskozási jogot az alábbi tárgyú napirendek tárgyalásakor:

− Mosonmagyaróvári Városvédő Egyesületa város általános és részletes rendezési tervekkel, műemlékvédelemmel, zöldterület fenntartással, környezetvédelemmel, emlékműállítással, közterületek, településrészek elnevezésével kapcsolatos előterjesztésekhez

− Ipartelepi Lakosok Egyesületea város általános és az ipartelepi városrész részletes rendezési terveit, a város költségvetési koncepcióját és költségvetését, az ipartelepi városrész közlekedését, lakáshelyzetét, környezetvédelmét, kulturális életét, sportját, kereskedelmét, idegenforgalmát és vendéglátását érintő előterjesztésekhez

− Mofém Körzeti Lakosok Egyesületea város általános és a Mofém-telep városrész részletes rendezési terveit, a város költségvetési koncepcióját és költségvetését, a Mofém-telep városrész közlekedését, lakáshelyzetét, környezetvédelmét, kulturális életét, sportját, kereskedelmét, idegenforgalmát és vendéglátását érintő előterjesztésekhez

− Mosoni Polgári Kör Közhasznú Egyesületa város általános és a mosoni városrész részletes rendezési terveit, a város költségvetési koncepcióját és költségvetését, a mosoni városrész közlekedését, lakáshelyzetét, környezetvédelmét, rehabilitációját, kulturális életét, sportját, kereskedelmét, idegenforgalmát és vendéglátását érintő előterjesztésekhez

− Majoroki Kör Egyesület

54

a város általános és a majoroki városrész részletes rendezési terveit, a város költségvetési koncepcióját és költségvetését, a majoroki városrész közlekedését, lakáshelyzetét, környezetvédelmét, kulturális életét, sportját, kereskedelmét, idegenforgalmát és vendéglátását érintő előterjesztésekhez

− Egyesület a Városközpontérta város általános és a városközpont részletes rendezési tervét, a város költségvetési koncepcióját és költségvetését, a városközpont közlekedését, lakáshelyzetét, környezetvédelmét, kulturális életét, sportját, kereskedelmét, idegenforgalmát, vendéglátását, zöldterületeit érintő előterjesztésekhez

− Győr-Moson-Sopron megyei Kereskedelmi és IparkamaraMosonmagyaróvári Térségi Elnöke/Szervezeta város vendéglátásával, kereskedelmével, idegenforgalmával, tevékenységi körükben a helyi adózással, közterület-foglalási díjak megállapításával, vásár- és kiállítási feladatok ellátásával, programjával foglalkozó előterjesztésekhez

− Mosonmagyaróvári Lakástulajdonosok és Bérlők Egyesületeközüzemi díjak megállapításával, lakbérek megállapításával, lakásgazdálkodással, önkormányzati lakásokkal kapcsolatos rendelet-alkotással, helyi adók megállapításával foglalkozó előterjesztésekhez

− Egyházak képviselőiátfogó jellegű szociális és kulturális témákhoz kapcsolódó előterjesztésekhez, egyházi iskolákat érintő előterjesztésekhez

− Mosonmagyaróvári Környezetvédő Egyesület/Szigetközi Természetvédelmi Egyesületa környezetvédelemmel, a zöldfelület gazdálkodással, hulladékkezeléssel, tárolással, vízfolyások kezelésével, közterületek és településrészek elnevezésével foglalkozó előterjesztésekhez

− Mosonmagyaróvári Kulturális Egyesületkulturális koncepciókkal, programokkal kapcsolatos előterjesztésekhez

− Kis-Duna Polgárőr Egyesületa város közrendjét és közbiztonságát érintő előterjesztésekhez

A fentieken túl az önkormányzat szervezeti és működési szabályzata részletesen tartalmazza az egyes bizottságok ülésére tárgykör szerint meghívandó személyek és szervezetek listáját, bevonva ilyen formában is a civil társadalmat a város életét formáló döntéshozatali folyamatba.

Kiemelendő, hogy Mosonmagyaróvár Város Önkormányzata és a Mosonmagyaróvári Civil Szövetség (továbbiakban: Szövetség) már 2010. januárban együttműködési megállapodást kötött, s azóta is folyamatos és szoros az együttműködés az önkormányzat és a civileket tömörítő Szövetség között. A Szövetség feladatainak megvalósítását, a civil képzések és szolgáltatások biztosítását (pályázati, pénzügyi, szervezetfejlesztési, jogi tanácsadás), valamint a Civil Kerekasztal és a Civil Ház működtetését az önkormányzat rendszeresen segíti költségvetési támogatás formájában, figyelemmel arra, hogy az önkormányzat fontos feladatának tekinti a helyi civil társadalom fejlődésének elősegítését, a civil szervezetek munkájának, működési feltételeinek támogatását. Alátámasztja ezen törekvést az a tény is, miszerint Mosonmagyaróvár Város Önkormányzat Képviselő-testülete 11/2016. (II.11.) Kt. határozatában ismételten együttműködéséről biztosította a Mosonmagyaróvári Civil Szövetséget és 2020. december 31. napjáig szóló, részleteiben kitárgyalt, széleskörű társadalmi érdekeket szolgáló Együttműködési megállapodást kötöttek a felek.

55

Szabadidős, civil programok, a kulturált szórakozás, időtöltés sarokkövei a civil társadalom részvételével:

A Belvárosi Üzletkör Klaszter Egyesület programjai:A Belvárosi Üzletkör Klaszter Egyesület (a továbbiakban: Belvárosi Üzletkör) 2013 óta tevékenykedik a városban, azzal az alapvető céllal, hogy a belvárosban élénk legyen a társasági élet, a belváros és utcái kedvelt találkozási ponttá váljanak kortól függetlenül minden itt élő és ide látogató számára. A belvárosban folyó rendszeres multikulturális tevékenység fokozásával és a családok különböző korosztályainak érdeklődésére számot tartó programok szervezésével járul hozzá a belváros vonzóvá tételéhez, valamint a fogyatékkal élő és hátrányos helyzetű családok, lakók részére, illetve az őket összefogó szervezeteknek bemutatkozási lehetőséget nyújtva hidat képez a "másként", illetve a teljes életet élők között.

A művészetek legkülönfélébb ágainak bemutatásával a kulturált szórakozás, nevelés, illetve az érdeklődés felkeltése a cél. A célkitűzésekhez, a programok lebonyolításához az önkormányzat elvi támogatást, valamint anyagi támogatást biztosít.

A belvárosban került kialakításra 2014. évben egy a kulturált időtöltést támogató közösségi tér, illetve kerékpáros pihenőhely parkosítással egybekötve, mely által rendezett, esztétikus környezet várja az ide látogatókat, helybélieket, családokat, turistákat egyaránt. A pihenésen, beszélgetésen túl lehet sakkozni, ping-pongozni, fitnesz eszközökön mozogni, a szabadidőt hasznosan eltölteni. A Belvárosi Üzletkör, valamint az önkormányzat közös törekvése alapján kialakított Zöld Kerék játszótér, valamint a szabad WIFI-kiterjesztés a sétáló utca jelentős részén szintén a belváros közösségi térré való alakulását szolgálja, melyhez fontos mozzanat a közeli templomkert parkká, pihenő-övezetté alakítása.

Az egyesület önkormányzat által is jóváhagyott programja (játszóház, táncház, népművelés, bevezetés az egészséges kulináris élvezetek világába, stb.) kiemelten és rendszeresen a gyermekek színes időtöltését és a családok összetartozásának megerősítését célozza.

A FIÓK Ifjúsági Klub törekvései

Az önkormányzat FIÓK Ifjúsági Klubot működtet alternatív napközbeni ellátást nyújtva a 12-18 éves korosztálynak. Leckeíró műhelyt, pótvizsgára felkészítést, korrepetálást és hasznos szabadidő eltöltési lehetőséget nyújt a Klub minden hétköznap délután 14 órától este 20 óráig, szombaton 10-14 óra között.A FIÓK Ifjúsági Klub ifjúságot és a családokat támogató tevékenységét a Miniszterelnöki Hivatal és az ESZA mintaprojektként kezeli az országban, amely úttörő és hasznos példaként szolgálhat más önkormányzatoknak.

Megújult kulturális színtér: Szigetköz Agórája Projekt – Flesch Károly Kulturális Központ multifunkciós központtá alakítása:

A pályázatot 2015 tavaszán nyerte el Mosonmagyaróvár Város Önkormányzata, a teljes projektet (Flesch Károly Kulturális központ teljes belső felújítása, akadálymentesítése, technikai fejlesztése) 2015. december 15-ig befejeztük, az önkormányzat a kiadási oldalon is eleget tett valamennyi kötelezettségének.

56

A projekt eredményeként egy impozáns, a modern kor igényeit mindenben kielégítő multifunkciós közösségi központtá vált a művelődési ház, amelynek programjai és szolgáltatásai az egész térségre kihatnak.A Flesch Károly Közművelődési, Kulturális és Városmarketing Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. Mosonmagyaróvár és vonzáskörzete legnagyobb rendezvényszervező cége, amely 2008 januárja, azaz megalakulása óta jelentős szerepet tölt be Mosonmagyaróvár és a régió kulturális életében. Az öt divízióra tagolódó Kft. tevékenysége kiterjed:

a városi nagyrendezvények szervezésére, a Flesch Központ, a Fehérló Közösségi Ház üzemeltetésére és programjainak

szervezésére, a kistérségi kulturális központ szerepkör megerősítésére és kiteljesítésére, Mosonmagyaróvár és vonzáskörzete kulturális igényeinek maximális kielégítésére.

A feladatait úgy látja el, hogy szem előtt tartja a közművelődési színterek és infrastruktúrák biztosítását, a helyi értékek megőrzését, az időskorú népesség közművelődési lehetőségeinek biztosítását, a közösségi élet támogatását olyan tevékenységekkel, közművelődési rendezvényekkel, amelyek ösztönzőleg hatnak az emberek kreatív részvételére, az élményközpontúságra és a közösségi összetartozásra.

Hansági Múzeum felújításaAz önkormányzat 2015. évi költségvetésében bruttó 63,50 m Ft-ot különített el a Hansági Múzeum felújítására. E költségvetési forrásból 2015. évben megvalósult a Hansági Múzeum teljes homlokzati rekonstrukciója. Mosonmagyaróvár Város Önkormányzatának fenntartásában, két épületben működő Hansági Múzeumban rangos régészeti, néprajzi, helytörténeti gyűjtemények látogathatók. A múzeumban tekinthető meg a Gyurkovich – gyűjtemény (19-20.századi festmények) is.

A FUTURA interaktív természettudományi élményközpont 2012-ben nyitott egy 300 éves műemlék magtár épület átépítését követően. A város egyik idegenforgalmi nevezetessége lett évi negyven-ezres látogatottsággal.

KönyvtárA Huszár Gál Városi Könyvtár meghatározó szerepet vállal az oktatás, képzés, tanulás támogatásában, a szabadidő hasznos és kulturált eltöltésében. Minden korosztály számára lehetőség van arra, hogy régi és új dokumentumok széles skáláját használhassa. Továbbra is kiemelten törődik a hátránnyal, illetve fogyatékossággal élőkkel, megfelelő szolgáltatások nyújtásával.A feladatok jó színvonalú megvalósításához a fenntartó önkormányzat elegendő fedezetet biztosít. A jó színvonalú szakmai tevékenység megvalósítását mutatja, hogy működése során a dologi kiadások jelentős hányadát dokumentum (könyvek, folyóiratok, DVD, CD hangos könyvek) beszerzésére fordítja a könyvtár.

57

Az önkormányzat pályázati alapú támogatási rendszere

Mosonmagyaróvár Város Önkormányzata – az irányadó helyi rendeleti szabályozás alapján – a magánszemélyek, civil szervezetek (alapítványok, egyesületek, klubok, amatőr művészi csoportok, sport szakosztályok stb.), az önkormányzat intézményeinek művészeti, kulturális, szociális, egészségügyi, környezetvédelmi programjait, rendezvényeit, könyv- periodika kiadásait széles körben, különböző besorolású és témájú alapokra vonatkozó pályázati eljárások lebonyolításával, továbbá a városban működő oktató-, nevelő munkát végző intézmények működését, szakmai programok szervezését (bölcsődék, óvodák, iskolák), illetve az egyéb, a mindenkor hatályos költségvetési rendeletben meghatározott alapokon belül nem támogatott, de a város érdekeit szolgáló rendezvényeket, fejlesztéseket a választókerületek, valamint a polgármester, alpolgármester részére meghatározott keretek felosztásával támogatja.

A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény és a végrehajtásáról szóló 67/2008. (III.29.) Korm. rendelet a pályázati, illetve a nem pályázati úton odaítélt támogatások vonatkozásában közzétételi kötelezettséget ír elő, amely alapján (www.kozpenzpalyazat.gov.hu) nyomon követhető az önkormányzat ily módon teljesített társadalmi szerepvállalása.

Pályázati alapok:

1. Közművelődési AlapA három kategóriában (1. Mosonmagyaróvár város kultúrájáért; 2. Nemzetközi kapcsolatok; 3. Környezetünkért, városunkért) évről évre kb. száz pályázat élvez támogatást.2. Sport AlapA Sport Alap vonatkozásában három pályázói körben (1. Versenysport szakosztályok; 2. Iskolai sportkörök és diáksport versenyek szervezői; 3. Szabadidősport versenyek szervezői) adott a lehetőség pályázatot benyújtani. 3. Egészségvédelmi Alap4. Pályázati díjak 1 %E körben a Közművelődési, Sport és Egészségvédelmi Alapra a pályázók által befizetett pályázati díjak összegéből képzett tartalék kerül felosztásra pályázati úton.5. Közbiztonsági AlapTöbbek között az Alap biztosítja a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósággal megkötött együttműködési megállapodás alapján járó támogatás forrását.

Egyházak támogatása

A Mosonmagyaróvár város területén tevékenykedő egyházi közösségeket érintő támogatási metódus évek óta változatlan rendben – az önkormányzat és az egyházak közötti szoros kapcsolatnak és a jó együttműködésnek megfelelően – zajlik.

Az önkormányzat mindenkori költségvetésében a városban működő történelmi egyházak, valamint az egyházi közösségek támogatására támogatási keretet biztosít, amely keret felosztásáról átruházott hatáskörben a Társadalmi Kapcsolatok Bizottság dönt a költségvetési év I. félévében. Támogatásban részesülnek a történelmi keresztyén felekezetek egyházközségei (Magyaróvári Római Katolikus Egyházközség, Mosoni Római Katolikus Egyházközség, Evangélikus Egyházközség, Református Egyházközség, Piarista Rendház), valamint a Mosoni Zsidó Hitközség és az OLAJÁG Keresztény Közösség Baptista Gyülekezet.

58

A város sport élete

A versenysport Mosonmagyaróváron dinamikusan fejlődik, kiemelkedő egyéni sportolók, sikeres csapateredmények jellemzik ezt a területet. A legsikeresebb sportágak az erőemelés, az evezés, az íjászat, a birkózás és a judo. Évente 20 fő felett van a helyi egyesületekből kikerülő magyar bajnok sportolók száma, de a Világ és Európa bajnokságokon is bajnoki címek, szép helyezések születnek. A városban 28 egyesület, ezen belül 38 szakosztály működik, melyek közül a legnagyobbak az Első-Mosonmagyaróvári Torna Egylet-1904 (MTE-1904), a BOTOND GYMSE, Delta SE, a Vízisport Egyesület és a MOGAAC DSE. Minden egyesület nagy hangsúlyt fektet az utánpótlás-nevelésre is. A legnépszerűbb sportágak közül az első helyen a labdarúgás áll, de nagyon kedvelt még a kézilabda, az erőemelés és fokozatosan nő a küzdő sportok iránti érdeklődés is. Örömteli, hogy egyre többen kocognak, futnak a városban. A mosonmagyaróvári diáksportot a városi Diáksport Bizottság fogja össze 12 sportágban. Az általános és középiskolai tanulók városi, megyei és országos szinten versenyeznek. Kiemelkedő teljesítmények születnek az atlétika, a sakk, a kerékpározás és a judo területén. A fiatalok körében egyre népszerűbb a gördeszkázás és a görkorcsolyázás, de ehhez a város még nem rendelkezik megfelelő pályával.2014-óta a városnak NB I-es női kézilabda csapata van. A Mosonmagyaróvári KC a Győri Audi ETO fiókcsapata. Sportcsarnok híján a mosonszolnoki sportcsarnokban játssza hazai mérkőzéseit, mindig teltház (400 néző) előtt.Kiemelendő még az Okay Dance Tánciskola. Amatőr szinten több száz gyermek táncol, a 28 fős versenycsapat tagja (disco, fantasy) pedig évente több egyéni és csapat világbajnoki címet szereznek.

A sport, mint humánszolgáltatás támogatása az önkormányzat feladata. A lakossági igények alapján a képviselő-testület 2013-ban meghatározta a város 2013-2016. közötti időszakra vonatkozó sportkoncepcióját, melyben azt is előirányozta, hogy mely sportfeladatokat támogatja kiemelten. Alapelvként fogadta el, hogy az önkormányzat sporthagyományokhoz méltóan támogatja a városban folyó sportéletet. A sportkoncepcióban meghatározott részterületek (versenysport, tömeg-, és szabadidősport, óvodai és iskolai sport, fogyatékosok sportja) egymással kölcsönhatásban álló egészet képeznek, fejlesztésük, önkormányzati támogatásuk egymást kiegészítve, egymáshoz építetten történik.

Az önkormányzat az egységes várospolitikai érdekek érvényesítésének elve alapján a sport fejlesztése és támogatása kapcsán figyelembe veszi a humánszolgáltatásokhoz való illeszkedés, kölcsönhatás elvét is, melyben biztosítja a sport integráns szerepét.Az önkormányzat, mint a helyi sportélet egyik támogatója hatékonyan kíván részt venni az egyesületek, sportszervezetek működésében. Így a város sportfejlesztési érdekeit képviselve, a megállapodásokban rögzített célok megvalósítását, az általa nyújtott támogatások felhasználását figyelemmel kíséri.

Mosonmagyaróvár Város Önkormányzata kiemelt szerepet szán a sportnak a szabadidő egészséges, kulturált eltöltése során. A testi nevelés mellett a sport a felnövekvő nemzedék pszichikai nevelésében is jelentős feladatot teljesít. Az egészséges életmód elsajátítása, a káros szenvedélyek kiküszöbölése – mint elérendő célok – a lakosság széles rétegeit érintik.

Sportcsarnok, sportszálló, tanuszoda létesítésére irányuló tervek a sport és a turizmus szolgálatában: Folyamatban van a városi sportcsarnok kivitelezése, 2016 év végén tervezik átadni. A sportcsarnok egy további sportszálló, illetve – korábbi tervek szerint – uszoda

59

együttes megvalósításával, a meglévő infrastruktúra modernizálásával együtt központi teret adhat a helyi sportéletnek, a sportturisztikai forgalom folyamatos generálásával.

Utánpótlás és szabadidősport létesítmények fejlesztése a MITE Mosonmagyaróvári Ifjúsági Tornaegyesület sportegyesület bázisán:

A legnépszerűbb verseny és egyben tömegsport Mosonmagyaróváron is a labdarúgás. Az utánpótlás neveléshez kapcsolódóan meghatározó, hogy közel kétszáz 6-12 éves gyerek fejlődik a MITE edzésein a Családsor utcai sporttelepen, így biztosítva a minőségi utánpótlást a helyi labdarúgás jövőjének. Az egyesület az önkormányzat együttműködésével minden lehetőséget kihasznál a megfelelő feltételek megterméséhez. A TAO támogatási rendszer keretében az elmúlt években felújításra került a kiszolgáló épület és a műfüves pálya is. További pályázati lehetőségeket és a TAO támogatási rendszert kihasználva tervben/folyamatban van a műfüves pálya lefedése, bemelegítő terület kialakítása, kiszolgáló épület felújítása, bővítése.

A szabadidős sportolási lehetőségeket támogatva, a Báger-tó környékének szabadidős központtá történő kialakítása érdekében az önkormányzat azon – szintén a TAO-s támogatási rendszer keretében – egy kisméretű műfüves pálya kiépítését, a MITE pedig egy ahhoz kapcsolódó kiszolgáló épület létesítését tűzte ki célul.

Tervezett vízisport fejlesztések:

A Lajta-Leitha Projekt keretében a Bruckneudorf - Mosonmagyaróvár közötti vízi turizmus beindítása volt a cél. A folyó e szakaszán ki- és beszálló helyek létesültek, eszköz beszerzések, túravezetők kiképzése valósult meg. A városban a Malom-ági Lajta is be lett kötve a vízi életbe.

Kiaknázva a már eddig megvalósított attrakciókat, elengedhetetlen és a további célkitűzések között szerepel a két folyó találkozása közelében egy Vízi Központ építése, mely a vízen érkező vendégek kiszolgálását is ellátná. Ideális helyszín lenne az MVSE által használt, az önkormányzat tulajdonában álló „csónakház” ingatlan, ahol a hajótárolókon felül javító bázis, vendégszobák és egyéb kiszolgáló egységek kerülnének felépítésre – együttműködési szándék esetén közösen a szomszédos egyetemi csónakház fenntartójával – annak érdekében, hogy a 250 fő utánpótlás sportoló mindennapos téli/nyári edzési lehetősége is biztosítva legyen.

A kézilabda és kosárlabda sportágak fellendítése:

Mosonmagyaróvár Város Önkormányzat Képviselő-testülete a sportról szóló 2004. évi I. törvény 55. §-ában meghatározott, az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatainak egyikeként a 2013. április 25-i ülésén elfogadta a „Mosonmagyaróvár város rövidtávú sportfejlesztési lehetőségei a Sportkoncepció aktualizálásával 2013-2016” című dokumentumot, amely magában foglalja a helyi sportélet fejlesztésében rejlő gazdasági, társadalmi vagy akár a város pozitív imázsához felhasználható lehetőségek, további célok megvalósításának tervét.

A 2013-ban megfogalmazott célkitűzés megvalósításának eddigi lépcsőfokai a kézilabda sportág vonatkozásában a következők voltak:

− együttműködési megállapodás megkötése Mosonmagyaróvár Város Önkormányzata és a Győri ETO Kézilabda Club között a 2013-2014. bajnoki szezon időtartamára;

60

− a Magyar Kézilabda Szövetség sportfejlesztési koncepciójával összhangban álló együttműködési megállapodás megkötése Mosonmagyaróvár Város Önkormányzata, a Győri ETO Kézilabda Club és az Első Mosonmagyaróvári Torna Egylet 1904 között;

− további együttműködési megállapodás jött létre Mosonmagyaróvár Város Önkormányzata és a Győri ETO Kézilabda Club között a 2014-2019. évi bajnoki szezonra;

− majd felülvizsgálatra került a fentiekben jelölt együttműködési megállapodás 2014-ben, amely értelmében a 2014-2019. évi bajnoki szezon együttműködésének alapjai három pólusúvá bővültek (szerződős felek: Mosonmagyaróvár Város Önkormányzata, a Győri ETO Kézilabda Club és a Mosonmagyaróvári Kézilabda Club SE), valamint rögzítésre kerültek az önkormányzat részéről nyújtott, jelenlegleg is irányadó jelentőd mértékű szponzori támogatás szerződéses feltételei.

2014-ben az a szándék fogalmazódott meg Mosonmagyaróvár Város Önkormányzata, a Győri Kosárlabda Club, valamint az Első Mosonmagyaróvári Torna Egylet 1904 részéről, hogy a sportéleti együttműködést folytatva a kézilabda sportágban szerzett pozitív tapasztalatokat a férfi kosárlabda ágazatban is kamatoztassák. A cél elérése érdekében a kezdeményező felek további együttműködés alapjait fektették le, amennyiben 2014. december 15. napjától 2019. június 30. napjáig terjedő időbeli hatállyal együttműködési megállapodást kötöttek a kosárlabda látvány-csapatsport fejlesztése, a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége sportágfejlesztés koncepciójához illeszkedő célok megvalósítása érdekében.

Felek kiemelt céljai a következők: − eredményes utánpótlás nevelés, a sportolói létszám növelése, a férfi kosárlabdázás

mindennapos művelésének elterjesztése,− a Győri Kosárlabda Club sportágfejlesztési programjának megvalósítása érdekében új

tehetségek felkutatása, továbbá − a sportág szakmai hátterének felépítése Mosonmagyaróváron.

A felek külön is kiemelték, hogy a kosárlabda sportágat a legnagyobb létszámú sportolót foglalkoztató terem csapatsportág szintjére kívánják fejleszteni Mosonmagyaróváron, segítséget nyújtva Mosonmagyaróvár Város Önkormányzatának a sporttal kapcsolatos önkormányzati feladatainak ellátásában.Mosonmagyaróvár Város Önkormányzata az együttműködés időtartama alatt ugyancsak szponzori támogatást nyújt a vállalt célkitűzések megvalósítása érdekében.

ÖSSZEGZÉS, JÖVŐKÉP, FEJLESZTÉSI TERVEK

Megállapítható, hogy 6 év alatt nagyon sok változás történt az egyes területeken, a 2010 évben készült fenntartható fejlődés stratégiában foglaltaknak megfelelően a város sokat lépett előre az élhetővé, fenntarthatóvá válás érdekében, a stratégiában megfogalmazottak feladatok, tervek teljesítésében. A lakosok környezettudatossága is növekedett. A 2016 évben meghirdetett és a további években is fenntartandó „Virágzó város” szlogennel összhangban tevékenykedik az önkormányzat, a lakosok, vállalkozások, csak a különböző szektorok összefogásával, együtt érhető el eredmény, siker. A társadalmi felelősségvállalás kiemelt jelentőségű.Mosonmagyaróvár 2015-ben készíttette el új településfejlesztési koncepcióját, mely hosszú távon határozza meg a város fejlesztési irányait a fenntartható, élhető város jegyében.A város térségi szerepére, az ellátandó közfunkcióira és szolgáltatásaira vonatkozóan a következő jövőkép fogalmazható meg: 2030-ra Mosonmagyaróváron a fejlett,

61

környezetkímélő ipari vállalkozások, illetve a természeti és épített örökségre épülő egészségmegőrző turizmus megerősödésével a lakosság életminőségét meghatározó közlekedési, környezeti és lakhatási állapot is javul, ennek köszönhetően a város népességének dinamikus növekedése mellett a helyi társadalom szerkezete kedvező irányban mozdul el, kohéziója erősödik. A jelenlegi trendek figyelembe vételével az időszak végére Mosonmagyaróvár 50.000 fős középvárossá nőheti ki magát.A településfejlesztési koncepcióval együtt elkészült a város Integrált Településfejlesztési Stratégiája is. A stratégia egy középtávú végrehajtási program, mely kijelöli az elsődleges feladatokat, lehatárolja a fejlesztési területeket, számba veszi az elérhető forrásokat.

Jövőkép

A jövőkép elérés érdekében a város négy átfogó fejlesztési célt jelölt ki:

I. Élhető város

Az élhető város átfogó cél a magas színvonalú humán szolgáltatásokat és infrastrukturális feltételeket, minőségi lakókörnyezetet nyújt a lakók és a beköltözők számára. A demográfiai változásokhoz alkalmazkodva intézményrendszerét is a kereslethez igazítja, s a különböző kor- és célcsoportok életminőségének javulásához hozzájárul, miközben a fenntartható városüzemeltetés szempontjai is érvényesülnek. Kiemelt hangsúly helyeződik a helyi erőforrások hasznosítására (táji, természeti, épített értékek stb.). A megújuló energiaforrások széles körű felhasználásával, az energiahatékonyság javításával, s a szemléletformálás segítségével Mosonmagyaróvár környezettudatos várossá válik.

Mindezek mellett a város minden városrészében a funkciók bővítése és a szolgáltatások kínálatának, minőségének és elérhetőségének javítása az élhetőség szempontjából meghatározó. A közterületek minőségi fejlesztése és a közlekedés feltételeinek javítása az életfeltételeket, életszínvonalat alapvetően meghatározza. Ugyanakkor a város természeti környezetének megőrzése és fejlesztése indokolja, hogy a város terjeszkedése a belső tartalékterületek felhasználására korlátozódjon.

II. Befogadó város

A befogadó város a mosonmagyaróvári identitás erősítését, a helyi társadalom kohézióját célozza és a térségi együttműködések javítására fókuszál. A város jelentős vonzást gyakorol, a beköltözők „Mosonmagyaróvár-tudatának” elmélyítése, a közösségfejlesztés a város jövője szempontjából meghatározó, s hozzájárul a városi imázs fejlődéséhez. A szolidáris és befogadó társadalom képéhez hozzátartozik a különböző társadalmi helyzetű csoportok közötti kohézió javítása, a városkörnyéki és járási településekkel való kapcsolatrendszer minőségi fejlesztése, az együttműködések mindkét fél számára előnyös voltának generálása, a város központi szerepköréből adódó felelőssége.

III. Versenyképes város

A versenyképes város átfogó cél a foglalkoztatási, a munkahelyteremtéssel kapcsolatos gazdaságfejlesztési célokat integrálja. A fő cél, hogy Mosonmagyaróvár és környéke minden tekintetben elérje, egyes területeken pedig meghaladja a környező határ menti területek fejlettségi szintjét és versenyképességét. A város gazdasági stabilitásának kulcsa, hogy a diverzifikált, több lábon álló jellege megmaradjon. Ennek egyik kulcsa a meglévő iparterületek fejlesztése, elérhetőségük javítása, illetve az új területekre, vállalkozók vonzása.

62

A település alapvetően olyan ágazatokat kíván támogatni, amelyek magas hozzáadott értékű tevékenységet folytatnak, s környezetbarát technológiákat alkalmaznak. Mindezek kapcsán alapvető a cégek munkaerőigényének biztosítása, a helyben rendelkezésre álló munkaerő megfelelő mennyiségű és színvonalú oktatása, képzése.

IV. Város a vízen

A „város a vízen” átfogó cél Mosonmagyaróvár vonzerejének növelését segíti, a meglévő adottságok hatékonyabb kihasználásával. A város legfőbb természeti kincse a víz, amely meghatározta a város település- és gazdaságszerkezetét, épített örökségét, kulturális hagyományait. Ma is fontos szerepet töltenek be a város életében a folyó- és állóvizek, illetve a földfelszín alatti ásvány- és gyógyvizek. Ennek az óriási kincsnek a branddé fejlesztésével, sokoldalú desztináció-menedzsmenttel, a turisztikai programkínálat minőségi fejlesztésével Mosonmagyaróvár a fellendülő szigetközi turizmus központja lehet. A jelenleg is fontos célcsoportot jelentő, szépség- és egészségmegőrző célú vendégek kibővülnek az aktív és ökoturistákkal.

Az egyik kiemelt fejlesztési elem a „Város a vizen” projekt. A felszíni vizeken (Mosoni-Duna, Lajta, Malom-ági Lajta) a víziturizmus fejlesztése, a belvárosi folyószakaszok élettel telítése a cél. A felszín alatt 2000 m-rel található gyógyvíz Európában az egyik legjobb, de jelenleg alig kihasznált. Új gyógyfürdő, gyógyszálló, balneológiai központ, élményfürdő épülhet, erre a városban megfelelő területek állnak rendelkezésre. A Dunának köszönhetően Szigetköz és a Mosoni-síkság alatt található Közép-Európa legnagyobb és legtisztább édesvíz kincse. Ennek megőrzése illetve az ásványvíz minőségű, díjnyertes palackozott ivóvíz forgalmazása kiemelt feladat.

Fejlesztési területek:

• közlekedés fejlesztése, elkerülő, tehermentesítő utak megépítése és ezzel a belváros„felszabadítása”, kerékpárutak építése városon belül • turizmus, ezen belül is a vízi turizmus fejlesztése, egészségturizmus • ipari területek további fejlesztése, mezőgazdaság fejlesztés, biogazdálkodás • Mosonmagyaróvár váljon a térség ellátó központjává (járási központ) • tájvédelem, környezetbarát energiahasználat• vízvédelem (ivóvíz, talajvíz, folyóvíz)• energiatakarékosság, megújuló energia használata• szakszerű hulladékkezelés, hulladék keletkezésének csökkentése• környezettudatos vásárlás, életmód, környezeti nevelés

A város jövőképének meghatározó elemei: Közlekedés fejlesztése, elkerülő, tehermentesítő utak megépítése és ezzel a belváros

„felszabadítása”, kerékpárutak építése városon belül Turizmus, ezen belül is a vízi turizmus fejlesztése, a Szigetköz Fővárosa koncepció

érvényesítése, egészségturizmus Ipari területek további fejlesztése, mezőgazdaság fejlesztés-biogazdálkodás Mosonmagyaróvár fejlődjön a térség ellátó központjává (járási központ) Környezetbarát táj – és energiahasználat Vízvédelem (ivóvíz, talajvíz, folyóvíz) Energiatakarékosság, megújuló energia használata Megfelelő hulladékkezelés, hulladék keletkezésének csökkentése Környezettudatos vásárlás, életmód, környezeti nevelés

63

2030-ra Mosonmagyaróváron a fejlett, környezetkímélő ipari vállalkozások, valamint a természeti és épített örökségre épülő egészségmegőrző turizmus megerősödésével a lakosság életminőségét meghatározó közlekedési, környezeti és lakhatási állapot is javul.

A város népességének dinamikus növekedése mellett a helyi társadalom szerkezete kedvező irányban mozdul el, kohéziója erősödik.

A jelenlegi trendek figyelembe vételével az időszak végére Mosonmagyaróvár 50.000 fős középvárossá nőheti ki magát.

A feladatok végrehajtásához szükséges pénzügyi fedezet elsődleges forrása a települési költségvetés (mely eléggé véges), de pályázati úton is jelentős állami, ill. EU-s források biztosíthatók. Egyes feladatok megvalósítása nem pénzt, hanem csupán egy kis emberi odafigyelést, felelősségteljes magatartást, gondolkodást kíván.

További fejlesztési elem a munkaerő bevándorlás miatt növekvő lakosság lakhatási feltételeinek biztosítása, mely elsősorban a magántőkére támaszkodik. Az önkormányzat feladata az intézményi háttér biztosítása, a célirányos szakképzés előmozdítása.

Általános cél a belvárosok élhetőbbé tétele, élettel telítése, a zöldfelületek és a folyópartok rehabilitációja, a parkolási gondok enyhítése.

A város pozitív képének erősítése érdekében fontos, hogy Mosonmagyaróvár rendszeresen helyet adjon színes és színvonalas hazai és nemzetközi programoknak, rendezvényeknek (sport, kultúra, turizmus, tudományos élet stb.).

Folyamatban lévő és tervezett projektek

Fenti célok, tervek, feladatok megvalósítását, elérését szolgáló, jelenleg is folyamatban lévő, illetőleg 2016 során benyújtott, a jövőbeni megvalósítással kalkulált projektek:

A 2014-20 közötti időszak egyik fontos fejlesztési forrása a TOP-os pályázatok során elnyerhető támogatás. Ezen operatív program fő fejlesztési területei a gazdaságélénkítés és a turizmus. Előre láthatólag a pályázatokra 100%-os finanszírozással, önrész vállalása nélkül köthetőek majd a Támogatási szerződések. Másik fontos forrás az INTERREG-es források lehívása. Ezek 85 %-os EU-s forrással, 10 %-os kormányzati társfinanszírozással és 5 %-os önerő vállalásával nyújthatnak segítséget elképzeléseink megvalósításában. Mosonmagyaróvár Város Önkormányzata a következő táblázatban olvasható fejlesztési elképzeléseket nyújtotta be a 2016-ban megjelent pályázati kiírásokra keresztül. Ezekről bírálat a közeljövőben várható. A jelenleg elbírálás alatt lévő pályázataink bekerülési költségei kumuláltan 4.583.342.377,- Ft-ot tesznek ki, bízunk a pályázatok minél nagyobb számú pozitív elbírálásában.

Projektek megnevezése:

TOP:• MoWinPark fejlesztése• Gulyás Lajos Kollégium konyhájának fejlesztése• Ökoturisztikai fejlesztések Mosonmagyaróváron• Öko-aktív vízi centrum kialakítása a Mosoni-Dunán

64

• Új bölcsőde létesítése Mosonmagyaróváron• Kaiser telephely teljes körű rehabilitációja• Egykori laktanya épületek rehabilitációja, új tartalommal való megtöltése• Mosoni kerékpárút kialakítása, az országos közút mentén• Új védőnői szolgálati helyszín kialakítása Mosonmagyaróváron• Mosonmagyaróvári Helyi Közösségi Fejlesztési Stratégia• Mosonmagyaróvári Helyi Közösségi Fejlesztési Stratégia• Zöld város kialakítása (Báger-tó környezetének fejlesztése)• A mosonmagyaróvári Polgármesteri Hivatal épületének energetikai korszerűsítése• A mosonmagyaróvári Huszár Gál Városi Könyvtár energetikai korszerűsítése• Szociális Intézmény épületének energetikai korszerűsítése• Napelemes rendszer kiépítése a mosonmagyaróvári Kossuth Lajos Gimnázium

épületén• Szociális étkeztetés fejlesztése konyha korszerűsítéssel Mosonmagyaróvár térségében• Mosonmagyaróvár Család- és Gyermekjóléti Központ bővítése

HUSK:• Bike and Boat turisztikai projekt • Tradíciók és természeti értékek felfedezése az urbán térségekben - natURban • Idegenforgalmi szolgáltatások fejlesztése Somorja és Mosonmagyaróvár térségében• Duna/Dunaj Határon átnyúló együttműködés javítása (HUSK)

Egyebek:• 1. világháborús emlékművek felújítása• Lurkóvár óvoda bővítése• Önkormányzati feladatellátást szolgáló fejlesztések támogatása• Járásszékhely múzeum• "Kültéri sportparkok" kialakítása Mosonmagyaróváron (7 db)

65