Sapientia EMTE

Gazdaság- és humántudományok kar

Csíkszereda

Államvizsga dolgozat

Csíkszereda turizmusa

Majdán Csilla

Agrár- élelmiszeripari gazdaság

2013

Tartalomjegyzék : 1.Első fejezet: 1.A turizmus általános bemutatása1.1 Bevezető1.2 A turizmus, mint emberi tevékenység1.3 A turizmus tanulmányozása1.4 A turizmust és a gazdasági fejlődés1.5 A turizmusról általában1.6 A turizmus típusai1.7 Túrista típológiák1.8 A turizmus legfontosabb fogalmai1.9A turizmus hatásainak közgazdasági háttere1.10 A turizmus története1.11 A turizmust befolyásoló tényezők1.12A turizmus fontossága a romániai gazdaságban1.13 A turizmus fontossága a romániai gazdaságban1.14 A turizmus Romániában1.15 Városi fejlesztési politikák

2.Második fejezet:2.A turizmus Csikszeredában2.1 Általános bemutatás2.2 Klima2.3 Csikszereda története röviden2.4 Földrajzi bemutatás2.5 Demográfia2.6 A zóna turisztikai ajánlata2.7 Infrastruktúra2.8 A turisztikai zóna panziói2.9 A hargitai sípályák2.10 Népi hagyomány és kultúra2.11 Természetes atrakciók2.12 Turizmus kereslet

l.FEJEZET

1. A turizmus általános bemutatása

1.1 Bevezető

Azért választottam ezt a témát, mert napjainkban a turizmus lehetőséget nyújt újabb

munkahelyek kialakítására, valamint jövedelemre lehet szert tenni egy olyan helyen ,

ahol, egyre gyakoribb a munkanélküliség, egyre több ember el kell vándoroljon külföldre

a jobb megélhetés reményében.

2

1.2 A turizmus, mint emberi tevékenység

A turizmussal kapcsolatban, majdnem mindenkinek vannak saját tapasztalatai- részben a

saját utazások eredményeként, részben a lakó- vagy munkahelyen kapcsolatba kerülve

más régiókban élő emberekkel. Ez részben megkönnyíti a turizmus tanulmányozását. A

turizmus értelmezését megnehezítheti az , hogy- számos gazdasági-társadalmi

tevékenységhez hasonlóan- nem létezik egy egységes meghatározása. Ennek több oka is

van: Egyrészt viszonylag új jelenségről van szó, amely csak a XX. Század második

felében vált tömegessé, és így került a közvélemény és a tudomány figyelmébe. Másrészt

a turizmus a hétköznapi tevékenységekhez képest egy rendkívül összetett jelenség,

számos szerteágazó tevékenységet és szereplőt foglal magába. Harmadik okként pedig a

turizmus rendkívül gyors változását, fejlődését tekinthetjük. A tömegessé válással egy

időben a turizmus sokszínűbbé vált, új földrajzi területek hódított meg, egyre újabb

tevékenységeket, programokat, helyszíneket vont be attrakcióként. Mindezt kísérte a

szükséges technika(közlekedés, kommunikáció).

Gazdasági- statisztikai célú meghatározások

Ezek a meghatározások elsősorban a turizmussal kapcsolatos,számszerűsíthető, mérhető

jelenségek körét fedik le. Ezek között általánosan elfogadott a WTO (World Tourism

Organisation- Világ Turisztikai Szervezet) meghatározása: A turizmus magága foglalja a

személyek lakó- munkahelyén kívüli minden szabad helyváltoztatását, valamint az a

zokból eredő szükségletek kielégítésére létrehozott szolgáltatásokat. (WTO,1989) A

WTO meghatározása az utazást és az azt lehetővé tevő szolgáltatásokat állítja

középpontba, a turisztikai termékek kereskedelmét és fogyasztását tekinti turizmusnak.

Azzal, hogy a turisták áramlásaira és a turizmus gazdasági aspektusaira koncentrál, a

statisztikai mérhető jelenségekre szűkíti le a turizmust.

Komplex meghatározások

Ezen meghatározások előnye az, hogy a gazdasági folyamatok mellett a turizmus

nehezebben számszerűsíthető aspektusait is lefedik, a turizmus jelenségét komplex

társadalmi, természeti, kulturális, gazdasági összefüggésben ragadják meg: A turizmus a

szolgáltatók, a látogatók, a szabályozó szervezetek, a fogadó- és küldő terület turizmus

által érintett csoportjai és a természeti környezet tulajdonságainak és a köztük levő

3

kapcsolatoknak az összessége. Ez a definíció a gazdasági-statisztikai jellegű

meghatározásokhoz képest több előnyt is biztosít:

-lehetővé teszi a turizmus komplex jelenségként történő vizsgálatát, emellett kiterjed az

ökológiai, társadalmi, kulturális folyamatokra is,

-számba vesz minden, a turizmusban érintett szereplőt, megvizsgálja ezek tulajdonságait

és tevékenységeit,

-a turizmust olyan rendszerként értelmezi, amelyben a z egyes szereplők közötti

kapcsolatoknak is nagy jelentősége van. (Bevezetés a turizmusba társadalomtudományi

megközelítésben, Formádi Katalin- Mayer Péter)

1.3A turizmus tanulmányozása

A turizmussal, mint kutatási területtel számos tudományág képviselői foglalkoznak.

Érdemes ezért áttekinteni, hogy a különböző tudományterületek a turizmus milyen

kérdéseivel foglalkoznak. Mivel a turizmus rendkívül sokoldalú jelenség, nem meglepő,

hogy a kutatásban résztvevők is számos szakterületet képviselnek, többek között a

földrajzot, az antropológiát, földrajzot, szociológiát, jogot, politikatudományt, biológiát

vagy építészetet. Kezdetben a turizmus tudományágak képviselői meglehetősen

elkülönültek egymástól, és az összetett turizmusrendszer csak egy részét vizsgálták.

Fokozatosan felismerték, hogy egy összetett rendszerről van szó, és kezdték egészében

vizsgálni a turizmust, így a ’80-as évektől kezdve egyre inkább érvényesül az

interdiszciplináris követelménye a kutatási projektekben. (Putzkó László-Rácz Tamara-A

turizmus hatásai)

Alkalmazott gazdaságtudományok: A vállalkozások gazdálkodásainak módszereivel, a

számvitel, a pénzügy, a marketing és management eszközeinek, összefüggésének

kidolgozásával, fejlesztésével foglalkozó tudományterületek. Kutatási területei közé

tartozik a vállalkozások finanszírozása és a humán erőforrás irányítása.

Antropológia:Az antropológia a szociológia kutatási területével rokon, mivel az emberi

társadalmak és kultúrák tanulmányozására irányul. Az antropológia turizmussal

kapcsolatos kutatási területei a szimbólumok értelmezése és újraértelmezése, valamint az

archeológiai értékeke attrakcióként való értelmezése.

Földrajz: A turizmussal foglalkozó tudományágak közül talán a földrajztudomány

érdeklődése a legrégebbi. A turizmusföldrajz azt a komplex földrajzi környezetet foglalja

4

magába, ahol a turizmus lezajlik. Ezen tudományok mellett még számos más tudományág

kitér a turizmus tanulmányozására. (Bevezetés a turizmusba társadalomtudományi

megközelítésben, Formádi Katalin- Mayer Péter)

1.4 A turizmus és a gazdasági fejlődés

Fejletlen országok:A gazdasági és társadalmi jellemzők lehetetlenné teszik a turizmus

bármely formáját, kivéve a belföldi barát- és rokonlátogatást. Ilyen országok találhatók

Afrika nagy részén és Dél-Ázsia egy részén.

Hagyományos társadalom: Nagyon alacsony az egy főre jutó jövedelem, alacsony szintű

egészségügyi ellátás, nagy szegénység. A rendszer megváltoztatása nélkül nem lehet

javulást elérni.

Fejlődő világ: A fellendülés szakaszától a társadalmi és a gazdasági tényezők lehetővé

teszik a belföldi turizmus fokozatos növekedését. Az érettséghez vezető szakaszban már a

nemzetközi turizmus is lehetséges. Részben támogatják a beutazó turizmust is.

Fellendülés előtti szakasz: A rendszeren kívülről származó innováció. A vezetők

felismerik, hogy szükség van a változásra.

Érettséghez vezető szakasz: Folytatódik az iparosodás, a nehézipart felváltják, a

diverzifikált, fejlett termékek. A fejlődő világ országai közé tartoznak: Dél- és Közép-

Amerika országai, Közel-Kelet egy része, Ázsia-, Afrika országai, Mexikó, Dél-Amerika

egy része.

A fejlett világ: Nemzetközi és belföldi turizmus fő küldő és fogadó területei. Ide

tartoznak: Észak-Amerika, Nyugat-Európa, Japán, Ausztrália, Új-Zéland. A agzdaság

nagy mennyiségű fogyasztói terméket és szolgáltatást állít elő. A hangsúly áttevődik a

kulturális igények kielégítésére. (Putzkó László-Rácz Tamara-A turizmus hatásai, 1998)

A turizmus gazdasági hatásai

A gazdasági hatásokat úgy lehet fogalmazni, mint a küldő és a fogadó területek

gazdaságának jellemzőiben, gazdasági struktúrájában a turizmus fejlődésében végbemenő

változásokat. A turizmus fejlődését pártoló kutatók elsősorban a turizmus pozitív hatásait

emeleték ki. Eszerint a turizmus fejlődése kedvező lehet egy ország vagy régió számára,

mert munkahelyeket teremt, láthatatlan export tevékenységként devízbevételeket generál,

élénkíti a gazdaság működését, hozzájárul a gazdaság általános korszerűsítéséhez.

5

1.5 A turizmusról általában

A turizmus meghatározható úgy, mint egy utazás a felfrissülés és pihenés érdekében,

vagy egy utazás a munkahely és a személyes üzletek megvalósítása érdekében. A

turizmus világi szervezete úgy határozza meg a turistákat, hogy azok a személyek , akik

„utaznak vagy laknak az állandó lakhelyükön kívül minimum 24 óra időt, de nem többet

mint egy évet a felfrissülés érdekében.” Azt mondhatjuk, hogy a turizmus egy népi,

globális felfrissülési tevékenységgé vált. A turizmus az egyik legfontosabb gazdasági ág

a világon. A 2004-es évben a turizmus világszervezete alapján ebből a szektorból 623

milliárd dollár bevétel származott. A 2008-as évben 922 millió érkezés volt nemzetközi

szinten, ami 1,8%-os növekedést jelentett a 2007-es évhez képest. Igy a 2008-as évben a

turizmusból való bevételek 944 billió dollárra nőttek (642 billió Euró), amely 1,8%-os

növekedést jelent. A turizmusnak közel 100 millió alkalmazottja van világi szinten,

úgyhogy úgy nyilvánul meg, mint az egyik legfontosabb alkalmazó. Most a határokon

kívüli utazások arányát most 25%-ról 30%-ra növekedett, amelyet elfoglalnak a világ

kereskedelemben a szolgáltatás szektorban. A 2000-es év után egy világi gazdasági

visszaesés következett, amely a turizmust is mélyen károsította. Igy a turisztikai kereslet

lassulásnak indult, nagyon kezdett csökkenni. Ez a csökkenés 2008 júliusában látszott

meg a legjobban, amikor a világi szinten 2%-os bevétel csökkenés következett az északi

nyárban. Ez a trend tovább erősödött a 2009-es évben is, amikor egyes országokban

megjelent a H1N1 vírus. A H1N1 vírus megjelenése egy 4%-os csökkenést okozott az

érkezésekben, amikor 880 millió érkezés volt nyilvántartva nemzetközi szinten, és ez

világi szinten egy 6%-os csökkenést okozott a turizmus bevételeiből. A turizmus

létfontosságúnak tekinthető a világ egyes országaiban, mint például Görögországban,

Thaiföldön, Spanyolországban, Libánban, és ugyanúgy egyes szigetek nemzetségeinek is,

mint például Bahamas, Fiji, Maldive szigeteknek, a pénzügyi tőke hozzájárulásoknak, a

javak és szolgáltatások eladásának, valamint az alkalmazási lehetőségeknek

köszönhetően. A szolgáltatások ipara nagyon sokféle, szerteágazó szolgáltatásokat foglal

magába. Ezek közül egyik legfontosabb a szállítási szolgáltatatás, ide tartoznak: légi

szállítás, sétahajózás, taxizás. Egyéb szolgáltatásokként említhetjük a pincéri-,

elszállásolási szolgáltatásokat, beleértve a hoteleket, üdülőhelyeket, a szórakozásból

6

származó bevételeket: kazinó-, park-, mall-, munkából-, színházból származó bevételek.

(www.turism.ro)

1.6 A turizmus típusai

A legkézenfekvőbb módszerek közé tartozik a turisták származási országa és az általuk

választott uticél összehasonlítása. Ennek megfelelően beszélhetünk belföldi és

nemzetközi turizmusról. Az első esetben a küldő és célterület ugyanabban az országban

helyezkedik el, a második esetben viszont nem. Ezenkívül még beszélhetünk szabadidő

turizmusról, amikor a fő cél a kikapcsolódás, pihenés, a szabadidő kellems eltöltése. A

következő kategória a hivatásturizmus lenne, ide sorolhatók az üzleti tárgyalások,

konferenciák stb. Egy másik kategória rokonok és barátok meglátogatása. Szintáén a

turizmus típusai közé sorolhatjuk a tömegturizmust és az alternatív turizmust.

Tömegturizmus: A turisták nagy létszáma következtében a turisztikai terméket

tömegtermeléssel lehet előállítani. A tömegturisztikai termékek kevésbé

különböztethetők meg egymástól ( minden mediterrán tengerparti nyaralás többé-kevésbé

ugyanazt a komplex turisztikai terméket tartalmazza). Növekszik a turizmushoz

kapcsolódó termékekre elköltött összeg (sífelszerelés, vízi sporteszközök). Bizonyos

piacokon néhány vállalat domináns helyzetben van (például a Disney a tematikus parkok

piacán, a Neckermann és Thompson az európai csomagtúrák piacán). Az új turisztikai

attrakciók kialakítása a turisztikai vállalatok nevéhez fűződnek. A fogyasztók körében

jellemző az árérzékenység,a közeli uticélok.(nemzetközi turizmusban a szomszédos

országok). Meghatározhatók a turizmus fejlődésének negatív hatásai is

(környezetrombolás, a helyi gazdasági tevékenységek kiszorítása, a kulturális értékek

kommercializálódása).

Alternatív turizmus:számos turizmusforma összefoglaló elnevezése is egyben, a

tömegturizmus ellentéteként jelent meg a ’80-as években. Ide tartozhat a falusi turizmus,

az ökoturizmus, a kulturális turizmus, az örökségturizmus, a kerékpáros turizmus.

Jellemzője, hogy jóval kisebb a résztvevő turisták létszáma, fejlesztésük sokkal inkább

összhangban van a turisztikai desztinációk természeti, kulturális, gazdasági adottságaival.

1.7 Turista tipológiák

A turisták csoportosításával számos kutató foglakozott, köztük Cohen, Smith, Plog.

Plog ketegóriái

7

Plog megkülönböztető jellemzője, hogy elsősorban ő nem turistákat kategorizált, hanem

egy populáció (az USA lakossága) tagjait. Kategorizálásának alapja az egyének

személyiségvonásai, tehát az ,hogy mennyire nyitottak az új, szokatlan tapasztalatokra

vagy mennyire vonzódnak a megszokott, ismerős élmények iránt. A teljesen új iránt

érdeklődőket allocenttrikusnak, a befelé forduló, ismerős, megszokott élményeket

kereső turistákat pszihocentrikusnak nevezte el. Az egyesült államok lakosságát

megvizsgálva kiderült, hogy a lakosság a két jellemző között helyezkedik el, ezért őket

midcentrikusnak nevezte el.

Cohen csoportosítása

A turista csoportosítás alapja, hogy minden turisztikai élmény tartalmaz új, ismeretlenné

és megszokott turista elemeket. Bár egyetlen turista sem képes megszabadulni az

otthonról hozott kultúrája értékrendszerétől, viselkedési mintájától, hazai környezet

befolyásolásától, azaz mindenkit körülvesz egy otthonról hozott „környezeti buborék”, és

a különböző turistatípusok eltérő mértékben képesek lemondani a megszokott, otthoni

környezetről. Ezen tényezők alapján Cohen a turistákat intézményesített és nem

intézményesített turistákra bontja. Az intézményesített turisták közé tartoznak a

“szervezett tömegturisták” és az “egyéni tömegturisták”, míg a nem intézményesített

turisták közé tartoznak a „felfedezők” és a „vándorok”.

Smith csoportosítása

Smith kategorizálása a figyelembe vett alapvető szempontok tekintetében meglehetősen

hasonló Cohen csoportosításához. A turisták, céljai, motivációja, helyin normákhoz, helyi

kultúrákhoz kötődő szokásai alapján hét típust határolt el.

Turista típusa Turisták száma Alkalmazkodás a helyi

normákhoz

Felfedező Nagyon korlátozott Tökéletesen alkalmazkodik

Elit Ritkán látható, számlálható Tökéletesen alkalmazkodik

Off-beat Nem mindennapi Jól alkalmazkodik

Nem mindennapi Időnként észlelhető, látható Valamennyire alkalmazkodik

Majdnem tömegturista Egyenletes áramlás Keresi a nyugati stílusú

szolgáltatásokat

Tömegturista Folyamatos áramlás Elvárja a nyugati stílusú

szolgáltatásokat

Charterturista Nagy tömegben érkezik Megköveteli a nyugati stílusú

8

szolgáltatásokat

(Putzkó László-Rácz Tamara- A turizmus hatásai, 1998)

1.8 A turizmus legfontosabb fogalmai

A nemzetközi turizmus magába foglalja a határon kívüli utazásokat, amelyek

növekedését már az 1900-as évek elején feljegyezték a technológiai fejlődésnek

köszönhetően, valamint a szállításban felhasznált eszközök, járművek fejlődésének

köszönhetően. A nemzetközi turizmus növekedésében fontos szerepet játszott az

infrastruktúra fejlődése és a turisztikai üdülőhelyek fejlődése. A XX. században

következett a turisztikai infrastruktúrák, a turisztikai felszerelések, szálláshelyek,

megállapodások, az élelmezés kiterjeszkedése. A turizmus az utazás egyik összetevője,

amikor az utazáson az egyik helységből a másik helységbe való átutazást értjük. A

turizmus a személyek kiutazását jelenti egy megszokott környezetből különböző

célokkal. Az EUROSTAT meghatározásai alapján három alapvető turizmus formát

különböztetünk meg:

-belső turizmus: amely egy ország rezidenseinek azon tevékenységeit foglalja magába,

akik csak az ország határain belül utaznak elhagyva az állandó lakhelyüket.

-beutazó (receptor) turizmus: a nem rezidensek tevékenységeit foglalja magába, akik

utaznak egy adott országba az állandó lakhelyükön kívül.

-kibocsátó turizmus: egy ország rezidensei egy más országot látogatnak.

A turizmus egy társasági, világi tevékenység, egy életstílus, egy emberi szükséglet, a

kultúra egy része, amely az aktív pihenést és az egészség megőrzését szolgálja. A

turizmus a felfrissülést, az egészség megőrzését, a munkakedv visszahozását ajánlja,

valamint egy kellemes időtöltést ajánl. A turizmus segítségével ismereteket szerezhetünk

különböző ismeretlen helyekről, és ezen kivül a turizmust az önmegismerést is adhatja. A

turizmus a helyi infrastruktúra egy eleme, valamint egy része a tercier szektornak. A

turizmusnak hatása van a szociális-gazdasági környezetre, az ismeretek megszerzésére,

az életszínvonalra, az életstílusra.

9

A turizmus jellemzői:-nagy mozgalmasság, ( a fiataloktól egészen az idősebb

korosztályokig).

–a turizmusra való nyomás az autókkal

-a turisztikai szolgáltatások kiterjeszkedése

-a tömeg karakter értékelése

-a változatos formák elfogadása (kezelések, ökoturizmus,

barlangturizmus, kalandturizmus, lovagló turizmus).

Turizmus típusok: szabadság, kezelés, szórakozás, látogatás, vásárlások, sport, kultúra,

üzletek, vallási élet, politikai élet, környezet megismerés, szabad idő töltés.

Következtetés képpen a turizmus fogalma a különböző helyek és vonzó tárgyak

látogatását jelenti, a személyes élvezeteknek. Ez az utazás magába foglalja magát az utat,

az ideiglenes ott űlést a kiválasztott helységben a személyes élvezetek és kellemes

időtöltés céljából. (Economia turismului, Petre Baron, Oscar Snack, Nicolae Neacsu,

2003.)

A turizmus magába foglalja mindig a helyek kiválasztását, a periódus, a nyaralási idő

kiválasztását mindegyik turista által, amelyek különböző szükségleteket elégítenek ki.

Lehet egy társasági, kulturális, spirituális, orvosi rend, és nem utolsó sorban a személyes

szükségletek kielégítése a turisztikai szolgáltatások fogyasztásával, igénybe vételével.

Mindezeket figyelembe véve a szakirodalomban még sok más osztályozása jelent meg a

gyakorlott turizmusnak.

A turizmus osztályozása a származási hely szerint: A turizmus formákat lehet osztályozni

a származási hely szerint, ahol két fő forma van. Az első forma a nemzeti (belső)

turizmus lenne, amely egy adott ország állampolgárai által van gyakorolva az ország

határain belül. A második formája a turizmusnak a nemzetközi (külső) turizmus, amely

egy ország állampolgárainak elmenését jelenti egy bármely más országba bármilyen

turisztikai céllal. A nemzeti turizmus fogalma nem nagyon használt a turizmus

tevékenységekben, inkább a belső turizmus fogalmat használják. Mindkét fajta

turizmusnak vannak bizonyos sajátosságai, de a befogadó országok szempontjából

nincsen olyan éles elhatárolódás, csak egy összefonódás van, amely a turisztikai

tevékenység egységes promoválását szolgálja. Hogyha megvizsgáljuk a nemzetközi

10

turizmus áramlatait, amelyek egy földrajzi felszínen vannak, akkor még felsorolhatunk

néhány más turisztikai formát egy alcsoportosításban: beutazó turizmus, kibocsátó

turizmus. A beutazó turizmus, vagy másképp mondva aktív befogadó turizmus a turizmus

azt a formáját képviseli, amely feljegyzi az idegen állampolgárok érkezését egy más

országba, amely állampolgárok állandó lakhelye a kibocsátó országban van. A beutazó

turizmus a befogadó országoknak egy fontos erőforrást, valutában való bevételt jelent. A

kibocsátó (emitens) turizmus lenne a turizmus alcsoportjának a második része. A

kibocsátó, passzív, elküldő turizmus az a része a nemzetközi turizmusnak, amikor

feljegyzik az ország lakosainak elmenését, egy más ország utasaiként.

Egy másik osztályozása a turizmusnak a mozgalmasság foka szerint

lehet:szezonturizmus, közlekedésturizmus, látogatásturizmus. A belső vagy nemzetközi

turizmus a turisztikai kereslet kielégíteseként egy bizonyos időszakra vonatkozik. Itt

megjelenik a szezon turizmus. Egy másik kategóriája a turizmusnak a mozgalmasság

alapján a közlekedés turizmus, amikor folyamatos utazások jelennek meg, megállasokkal

és rövid ott tartozkodásokkal, ott maradásokkal a különböző helységek között.

(Economia turismului)

Amikor a turizmus egyre mozgalmasabb lesz, akkor megjelenik a látogatás turizmus,

amelyben egy program van több különböző helység meglátogatásával egy vakáció,

szabadság alatt. A nemzetközi turizmusban megkülönböztethetjük az átutazó turizmust,

amely fogalom magát az átutazást foglalja magába megállasokkal vagy anélkül, hogy oda

érjenek egy adott turisztikai helyre távol az országtól vagy távol az állandó lakhelytől. A

következő években előreláthatóan fejlődni fog az átutazó turizmus, mivel egyre több

személyes autó jelenik meg, egyre több embernek van saját autója, és ezáltal egyre több

helyet akarnak az emberek meglátogatni, megismerni, amennyiben engedi a szabad

idejük és az anyagi lehetőségeik.

A következő csoportosítása a turizmusnak az utazásra való rendelkezésre álló idő

függvényében van. A szezon turizmusban megkülönböztethetünk hosszú szezonú

(rezidenciális) turizmust, amely azokat a turistákat foglalja magába ,akik ott tartózkodási

ideje egy üdülőhelyen több, mint egy hónap. A turizmus ez a formája feltételezi, hogy

ezek a turisták már nem fiatalok, a legtöbbször már a nyugdíjas korosztály választja a

turizmusnak ezt a formáját. Ezek a turisták általában orvosi kezelésekre, gyógyfürdőkre

11

mennek. Sokszor ezen kezelések ideje megmúlhatja még a két hónapot is, amennyiben

van rá anyagi lehetőségük a turistáknak. Ezek a turisták általában a nagyon csendes

turisztikai zónákat kedvelik, szelíd éghajlattal, és nem föltétlenül a nyári szezonban,

amikor nagyon zsúfoltság van. Itt, ebben a kategóriában megjelenhet a fiatal turizmus,

ami a nyári vakációra időszakára vonatkozik, amikor ez az időszak meghaladhatja az egy

hónapot is.

A szezonturizmus egy másik formája, a közepes időtartamú turizmus, amikor a turisták

ott tartózkodásuk nem haladhatja meg az egy hónapot. Ez a periódus a maximális határ a

fizetett szabadságokban. A turisztikai tevékenység tapasztalata azt mutatja, hogy a

turisták többségének elhatárolt turisztikai időszakai vannak, amely a közepes

szezonturizmust élelmezési turizmussá változtatja át, amely gyakorolva van a társadalom

összes kategóriájában a jövedelmek nagyságától függetlenül. A közepes szezonú nyaralás

a közepes jövedelműek vagy a közepes alatti jövedelműek által van gyakorolva. A

közepes szezonális turizmus általában csak egy adott szezonra van kiszabva.

A következő kategóriája a turizmusnak a rövid szezonú turizmus, amely magába foglalja

azon turistákat, akik rövid időtávon keresztül utaznak. (Ez a időszak általában egy hétre

vonatkozik). Ez magába foglalhatja az alkalmi turizmust, és ugyanakkor a különböző

hétvégi turizmusokat.

Ebből a szempontból megkülönböztethetünk három látogatási zónát egy helység

területén belül, általában az állandó lakhelytől távolabbi területen.

Itt megjelenik az 1.Zóna, amely a külvárosi zóna, amely egy 15-45 km-es távot foglal

magába az állandó lakhelytől, amelyet könnyen meg lehet közelíteni autóval vagy egyéb

tömegközlekedési eszközzel.

A ll.Zóna egy 100 km-es távot foglal magába, amely szintén könnyen megközelíthető

tömegközlekedési eszközzel, vagy esetleg saját autóval, de ez az utazás ne vegyen

igénybe több, mint két óra vezetést, mert a sofőr is egy turistának számit. Ebben a

zónában nagyon gyakran egy másodlagos lakhely, vagy a turistának egy másik háza

található nagyon gyakran.

A lll.zóna a közlekedés turizmusra vonatkozik egy távolabbi turisztikai hely, tárgy

meglátogatására. Ez magába foglalja a kényelmes szállítási lehetőségeket, mert könnyebb

messzebbre saját autóval utazni, mint a tömegközlekedési eszközökkel. Ezen turizmus

12

formák között a megkülönböztetések csak a tartózkodási időszakra vonatkoznak. A

valóságban a turizmus ez a csoportosítása figyelembe kell vegye a különböző turista

típusokat, vagy például azt, hogy csak a nyári szezonban megy vonat tenger fele,

beraknak pluszba egy járatot a tenger fele, vagy figyelembe veszik, hogy a sípályakat

csak a télis szezonra kell rendbe szedni. A közlekedés turizmus magába foglalja azon

turistákat, akik a szabadság ideje alatt különböző helyiségekbe utaznak különböző

turisztikai célokkal. A közlekedés turizmus nem föltétlenül van szezonhoz kötve.

Nemcsak a nyári szezonban, hanem az évközi szezonban is működik. Általában mégis

leggyakoribb időszakát közlekedés turizmusnak nyáron regisztrálják, mivel a legtöbb

munkás nyáron veszi ki az évi szabadságát. Itt beszélhetünk néhány fejlett országról, mint

például Nagy-Britannia, Németország, Franciaország, amely országok üzemei, gyárai

általában nyáron szakítják meg a tevékenységüket, akkor adják ki a szabadságot a

munkásoknak (kivétel az tüzelésű szekcióknál), amelyek nem akarják helyettesíteni a

szakképzett munkásaikat valamilyen más szakképzetlen munkásokkal, csak azért, hogy a

saját munkásaik menjenek szabadságra. Itt nagy bonyodalom keletkezhet, hogyha a

gyárak elküldik a munkásaikat szabadságra, akkor a termékszállítókat is el kell küldjék a

kisebb cégek, mert adott pillanatban nem lesz, amit szállítsanak. Ehhez hasonlóan sok

család a nyári vakációra tervezi nyaralását, főleg hogyha van akire hagyják a kicsi

gyerekeket a vakáció idején. Az előbbi csoportosításokban utaltunk a turizmus egyik

legfontosabb befolyásoló tényezőjére a szezonalitásra. A szezonalitást befolyásoló

tényezők, valamint a turizmus gyakorlása a zsúfolt szezonban (nyári vagy téli szezonban)

sok problémát felmerít, és ezek a problémák folyamatosan kutatva vannak a turizmus

ágazat szakemberei által, akik próbálnak megoldást keresni a zsúfoltság kikerülésére. Itt

megjelenik sok turisztikai megnyilvánulás, amely nem enged kavarodásokat a téli

turizmus között, vagy a nyári vízi turizmus között, vagy nem enged kavarodást,

zsúfoltságot a vallási, hivatalos ünnepek között. A szezonalitás szempontjából három

féle turizmust különböztethetünk meg: téli turizmus, nyári turizmus, alkalmi turizmus. A

téli turizmusnak két különböző jellegzetessége van. Van akik azért választják az utazást,

hogy kihasználják a havat a sízés szempontjából vagy egyéb téli sportok szempontjából,

van akik pedig a téli napsütést keresik.

13

A nyári turizmusnak az ideje a legmelegebb nyári periódusban van. Ez általában szoros

összefüggésben van a fürödéssel, a tengerrel, a medencékkel vagy esetleg a termálvizes

kezelésekkel. Ez a turizmus nagy változatosságnak örvend a turisták szempontjából,

valamint a turisztikai tevékenységek, tárgyak szempontjából.

Az alkalmi turizmus általában helyhez és időhöz van kötve, határolt áramlatokkal, és egy

valamilyen speciális eseményhez van kötve. Itt beszélhetünk a sportos halász szezonról,

a vadász szezonról, különböző nemzeti ünnepekről, hagyományokról, kulturális, népi,

nemzetközi eseményekről.

A turizmus egy másik csoportosítása az utazásra használt, az állandó lakhely és az

üdülőhely megközelítésére használt jármű alapján történik. Mindezek előtt meg kell

különböztessük az utat, az egészség ápolását egy szennyezetlen környezetben, valamint a

kirándulásokat a felfrissülés céljából egy változatlan környezetben. A campinges

kirándulás (camping trip) gyakorlása feltételezi az ösvények létrehozását az erdőkben,

megfelelően kijelölt helyekkel, útmutató jelölésekkel. Itt létrejöhetnek egyéb komplex

megnyilvánulások, mint az alpinizmus, a hegyi túrák, a szervezett sátras kirándulások

stb. Ugyanitt megjelenik a vadászat, amely szintén feltételezi a hegyi utak használatát, és

megjelenik a halászat is.

A következő kategória a járművek szerinti csoportosításban a vasúti turizmus lenne. Itt a

közlekedési eszköz magától értetődően a vonat. A turisták egy nagyon nagy hányadának

nagyon fontos ez a fajta utazási eszköz, főleg akiknek nincsen saját autójuk. Most már a

vasúti útvonalak kiépítésének, fejlődésnek köszönhetően megközelíthető a legtöbb

nyaralóhely vonattal is. A vonatok sebessége az idő elteltével nőtt, és sok helyen most

már nagyon modern, kényelmes vonatok vannak a járatokon.

Ebben a csoportosításban megjelenik a közúti turizmus, amely főként a XX. században

fejlődött a legnagyobbat, amikor hirtelen megnőtt a gépkocsik száma, és kezdték egyre

jobban kiépíteni az útvonalakat, majd a XX. század vége fele létrehozták az autópályákat,

hogy minél gyorsabban lehessen megtenni nagyon nagy távokat. A turisztikai

infrastruktúra megerősödése, kialakítása a XX. században fejlődött nagyot az országok

többségében. A közúti turizmusnak bizonyos speciális formái is kialakultak, amikor

megjelentek az egyre jobb motorbiciklik, terepjárók, ATV-k, valamint másfajta

kölcsönözhető autók. A saját autó használata a turizmusban főként a XX. század második

14

felében erősödött meg, amikor egyre jobban nőtt az autó tulajdonosok száma, és nőtt az

emberek igénye arra, hogy minél több helyet látogassanak meg. Az autós turizmus

kialakulása, fejlődése hozzájárult ahhoz, hogy az utak mentén még különböző

szolgáltatásokat biztosító cégek,egységek jöjjenek létre. Itt találhatók különböző

megállóhelyek, vendéglők, kávézók, benzinkutak stb. Az autópályák mentén kialakítottak

elsősegélynyújtó egységeket is, valamint fontos szerepük van itt a benzinkutaknak is.

Ezután következik a hajóturizmus, amikor a közlekedési eszköz a folyami hajó, vagy a

leggyakrabban inkább a tengeri hajó. Az utazási irodák, valamint a turisztikai egységek

szerveznek sétahajózásokat, a folyamokon, vagy általában inkább a tengerben, ezek a

szórakozásmódok nagyon értékelve vannak a turisták által. A hajóturizmusban kialakult a

szállítási touring, ami a szabadidős utazásból áll. sok turisztikai helyeken a sétahajókon

kivül vannak még kajakok, motorcsónakok, kenuk, ezeket igénybe lehet venni a folyókon

vagy a gyűjtőtavakon ezek számára speciálisan kialakított útvonalakon.

Ennél sokkal később megjelent a légi turizmus a technológia fejlődésével együtt. Itt a

közlekedési eszköz általában a repülő, ritkábban a helikopter. Ennek a fajta turizmusnak a

jelentősége valójában a XX. században igazolódott be, amikor egyre több turista kezdett

utazni repülővel, hogy olyan távoli helyekre jussanak el ahova más közlekedési eszközzel

akár hónapokig kellett volna utazzanak, vagy egyáltalán nem is lett volna lehetőségük

valaha is oda eljutni. Napjainkban most már nagyon modern repülők vannak gyártva, nőtt

a biztonság, a kényelem, és most már olyan repülőket gyártanak, amelyek egyre több

személyt tudnak elszállítani, valamint egyre nagyobb sebességgel közlekednek ezek a

repülők. A repülők számának növekedésével, a technika fejlődésével, most már sokféle

olcsó utazási ajánlat jelent meg a repülőn, a repülőjegyek olcsultak. Most már létezik

olyan is, hogy szerveznek az utazási irodák szerveznek kirándulásokat, és bérelnek

repülőt. A turizmus tevékenységben most már léteznek olyan kirándulások is, hogy

többféle járművet vesznek igénybe, például a „fly and drive”, amikor repülővel utazol és

majd autóval kell vezess is. A közúti-, vasúti, hajó-, légi turizmus napjainkban már

jelentősen csökkentette a helységek, országok közötti távot, a Föld bármely pontja közötti

távolságot, az utazási időt, de ennek kialakítására egy nagyon költséges és bonyolult

infrastruktúra kialakítása , valamint nagyon modern felszerelés gyártása szükséges

(kezdve a kisebb vonatállomásoktól a repülőterek, hajó kikötők, autópályák, útrendszerek

15

kiépítéséig, valamint a szállásollás és élelmezés, ellátás, megoldásáig). Figyelembe véve,

hogy a turizmus állandóan aktív tevékenységű, különböző motivációk alapján is

gyakorolják a turizmust.

A motivációk alapján a következő turizmus fajtákat különböztethetjük meg: pihenés és

felfrissülés turizmus, szabadidő turizmus, kezelésturizmus, gyógyfürdő turizmus, sport

turizmus stb. A szabadidő turizmus azok a turisták által van gyakorolva, akik a természet

szépségeit kívánják csodálni, valamint megakarják látni a természetes vonzó, különleges

tárgyakat, azzal a céllal, hogy minél több helyet, embereket, kultúrát, történelmet

ismerjenek meg, és, hogy a szabadidejüket valami kellemes időtöltéssel töltsék, űzzék a

hobbyjaikat stb. A szabadidő turizmus súrlódik, összefüggésben van a kultúra

turizmussal.

A következő formája a turizmusnak a motivációk alapján a pihenés-, felfrissülés, lazítás

turizmus. Ha a lazítással az ember nem hagy el minden tevékenységet,a kor mondható ez

a fajta turizmus felfrissülés-, pihenés turizmusnak. A pihenésturizmust meg kell

különböztetni a felfrissülés turizmustól, mert a felfrissülés turizmus általában nagyon

rövid idejű vagy közepes időtartamú, míg a pihenés turizmus lehet hosszabb idejű is. A

felfrissülés turizmushoz tartozik a hétvégi kirándulás, agrárturizmus, külvárosi látogatás,

falusi turizmus stb. A felfrissülés turizmus jobban megköveteli a turista mozgását, mint a

pihenés turizmus. A pihenés turizmuson belül megemlíthetjük a kezelés turizmust is. Itt

nemcsak a pihenés szükséges, hanem a turisták nagyon fontosnak tartják a megszokott

környezet váltását, vagy esetleg itt is meglátogatnak különböző ismeretlen helyeket. A

kezelésturizmus már az ókorban megjelent, már akkor igény volt rá, de aztán a az idő

teltével egyre több igény lett rá, amikor a szakmai betegségek és a mindennapi stressz

miatti betegségek kezdtek növekedni. Ezek a kezelések általában olyan üdülőhelyeken

történnek, ahol vannak gyógyfürdők, mofetták, különböző kezelő bázisok stb. Ezeken a

helyeken sok értékes ásványkincs van jelen, amelyeknek gyógyhatása van, valamint jó

hatással vannak az itteni természetes ásványvizek az emberek egészségére. A

gyógykezelési turizmus az egyik legelterjedtebb formája a turizmusnak, és nagyon fontos

szerepet játszik a turizmus gazdaság fejlődésében. A gyógykezelési turizmus előnyei a

következők: a turisztikai tevékenységek egységes felosztása, rövid vagy közepes

időtartamok létrehozása, a stabil kliensek kialakítása, közepes napi bevételek, és a

16

turisztikai eszközök használatának növekedése (a kezelési eszközök felhasználása, az

elszállásolás, az élelmezés, ellátás). Az elkövetkezendő időkben ez a fajta turizmus

biztosan még fejlődni fog, egyre több kezelési forma jelenik meg, és most már nemcsak

az időseknek ajánlják ezeket a kezeléseket, hanem a közép korosztálynak is. Romániában

sok ilyen balneoklimatikus, gyógykezelési hely van, ami lehetőséget nyújtana a turizmus

fejlődésének.

A következő turizmus fajta a sport turizmus, amely főként azért terjedt el, hogy az

emberek sokféle sport tevékenységet sajátítsanak el, és, hogy a városi lakosság minél

többet mozogjon. A legjobban elterjedtebb ilyen sportok nyáron a szörfözés, úszás stb.,

valamint télen a sízés, korcsolyázás, snowboardozás, lövészet sízéssel, alpinizmus,

halászat, vadászat stb. A sport turizmus a szó szoros értelmében azt kéne jelentse, hogy a

turisták részt vegyenek valamilyen sport tevékenységben az egészségük ápolása

érdekében, de sokszor a turisták inkább megnézik a különböző sport tevékenységeket, itt

megjelenik a passzív sport turizmus.

A turizmus csoportosításában a motivációk alapján megjelenik még három féle turizmus

csoport:a vásárlás turizmus (shopping turizmus), a technikai és tudományos turizmus,

valamint a vallás turizmus. A vásárlás turizmus abban áll, hogy az emberek átmennek ,ás

városokba, távolabbi helyek, esetleg a szomszédos országba vásárolni az előnyösebb

árkategória, vagy esetleg a jobb minőségű termékek megvásárlása miatt.

A tudományos és technikai turizmusnak sajátos vonásai, karaktere van, és ez nem nagyon

van gyakorolva a turisztikai ügynökségek által, a turisták általában magánúton teszik ezt

meg. Az ilyen turizmus lehet valamilyen helyek meglátogatása dokumentációk

készítésére vagy állati farmok, gyárak meglátogatása, vagy bányák, vízierőművek

meglátogatása stb.

A vallásturizmus a különböző vallási, búcsújáró helyek meglátogatása engesztelés,

bűnbánat céljából(például a csíksomlyói búcsú Pünkösdkor, vagy Moldvában a

kolostorok meglátogatása, vagy Mekka szent város meglátogatása a muzulmánoknak

stb.) A nagy vallási ünnepek sok, rengeteg búcsújárót vonzanak. A legtöbb ilyen

búcsújáró a pénzét inkább valamilyen ajándékra költi.

A kereslet társadalomgazdasági jellegzetessége alapján megkülönböztethetünk még

három forma turizmust: a személyes, saját turizmust, a szociális, társadalmi turizmust

17

vagy az üzleti, kongresszus turizmust. Ezt a fajta osztályozását a turizmusnak inkább

azért használják, hogy kikerüljenek egyéb csoportosításokat és a turizmus fajták között az

éles elhatárolódásokat, és, hogy egy komplexebb tevékenys;get biztosítson a gazdasági és

társadalmi beavatkozásokban.

A személyes, saját turizmus a turisztikai közlekedéssel együtt fejlődött. Itt is nagyon

fontos a pihenés, a lazítás, utazás, egészség ápolás és egyéb személyes tevékenységek. A

személyes, saját turizmus, saját költségre van, és általában a nagy jövedelemmel

rendelkező személyek engedhetik ezt meg maguknak. A saját turizmust azonosíthatjuk a

luxus turizmussal is. A luxus turizmusnak már egy igényesebb kereslete van, és az

általánosnál egyre igényesebb, jobb minőségű szolgáltatásoknak kívánnak igénybe venni

a turisták.

A társasági turizmus általában a határolt pénzügyi lehetőséggel rendelkező személyek

számára van (itt megjelenik a család turizmus vagy a mindenkinek való turizmus). Ez a

turizmus fajta inkább a kisebb jövedelemmel rendelkező turistáknak akar kedvezni, kíván

fejlődni. Ezek a fajta turisták minden bizonnyal az olcsóbb elszállásolási lehetőségeket

keresik, vagy az olcsóbb utazási formákat, járműveket választják, sokszor inkább

sátrakban alszanak, hogy ne kelljen a szállásra fizessenek. A társasági turizmus nem

föltétlenül kell megegyezzen az élelmezési turizmussal, mert az élelmezési turizmusban

egyes társadalom kategóriák támogatva vannak részben vagy egészben a szakszervezetek

vagy a biztosítóházak által (a pihenésnek és a kezelésnek). A következő formája a

turizmusnak az ifjúsági turizmus, amely főleg az iskolásokat célozza tanulmányi

célokkal, hogy minél többet lássanak és tanuljanak a diákok.

Az üzleti vagy kongresszus turizmus általában a nagy cégek, vállalatok alkalmazottjai

által van gyakorolva, amikor őket elküldik valamilyen delegációba vagy tanfolyamokra,

szakmai és kereskedelmi tevékenységre, találkozókra stb. Ezek a vállalati utazások úgy

vannak kapcsolatban az egyéb tevékenységeken kivül a turizmussal, hogy az

alkalmazottak az ott tartózkodásuk idején sokféle turisztikai szolgáltatást vesznek

igénybe az elszállásolási helyükön. A résztvevők egyre több helyet kívánnak megismerni,

és az utazásuknak lehet egy dokumentáris karaktere is. A hotelek kívánják ott tartani az

alkalmazottakat a hétvégékre is, ezért sokszor az alkalmazottakat a legkényelmesebb,

négy-, öt csillagos hotelekben szállásolják el, persze nem a legmagasabb áron, hanem a

18

számukra elérhető áron. Persze a hotelek bevételei az alkalmazottaktól valamivel

nagyobb, mint más személyektől, mivel ezeket a a költségeket általában a cégek fizetik.

Az üzleti turizmus nem feltétlenül a szezonban történik, ezeket az utazásokat főként télen

szervezik, hogy legyenek a hotelekben helyek az alkalmazottak számára, és hogy

lehessen ezeket a gyűléseket jól megszervezni. Az újraegyesülés turizmusa főként a XX.

század második felében fejlődött nagyot, amikor egyre többen vesznek részt valamilyen

nemzeti, nemzetközi kongresszusokon. Ezeknek a szervezett nemzeti kongresszusoknak a

60%-a az európai kontinensen zajlik.

A turizmust lehet csoportosítani az életkor és a foglalkozás alapján is. Az első kategória

az ifjúsági turizmus, vagy az “első életkor”, kiakuló életkor. A második kategória az

aktiv lakosságnak való turizmus, a “második életkor”, turizmusa. A harmadik fajta

turizmus a “harmadik életkor”, az idősebb korosztály számára van kialakítva, akik már

szakmai szempontból nem aktívak. Az életkor, a korcsoport, a foglalkozás lehet néhány

olyan befolyásoló tényező, ami különböző preferenciákat követel. Ez befolyásolhatja a

nyaralás programálását is. Az időseknek való nyaralás nem föltétlen mindig a szezonban

történik, általában kiválasztnak egy csendesebb időszakot, amikor nincsen olyan nagy

zsúfoltság.

A turizmus fajtákat még csoportosíthajuk a pillanat, momentum alapján és a

munkavégzés módja alapján is. Itt beszélhetünk szervezett turizmusról, szervezetlen

(személyes) turizmusról, vegyes turizmusról, félig szervezett turizmusról.

A szervezett turizmus azt jelenti, hogy a tevékenységi programok, az utazás időtartama,

időpontja, minden meg van előre szervezve egy úgynevezett „turizmus csomagban”. A

turisztikai irodák most már szerveznek “all inclusive” utazásokat is, amikor tartják a

kapcsolatot a hotelekkel, az ügyfelekkel, és minden készen, előreláthatóan benne van már

a csomagban.

A saját költségre való turizmus nincsen erőst megszervezve, az ügyfél fel hívja az irodát,

elutazik, majd ő választ a turisztikai szolgáltatások közül, ő szabja meg az ott ülés

időtartamát. Ezt a fajta turizmust azon turisták választják, akik nem szeretika csoportos

kirándulásokat, inkább egyénileg mennek el valahova, és azt tesznek, amit akarnak. Ezek

a fajta turisták saját autóval utaznak. A jövőben ez a fajta turizmus fog sokat fejlődni, ez

fog inkább elterjedtté válni. A jövőben lehet, hogy ez a két fajta turizmus nem fog olyan

19

élesen elhatárolódni egymástól, mert a turisztikai irodák össze fogják kombinálni a

csoportos turisták igényeit az egyéni turisták igényeivel.

A félig szervezett vagy vegyes turizmus összekombinálja ennek a két fajta turizmusnak

az elemeit. Az egyes szolgáltatások már előre meg vannak fizetve, más szolgáltatások az

utazás, vagy az igénybevétel pillanatában fizetnek ki. A szervezett vagy félig szervezett

turizmus szolgáltatásai az egyéni és a csoportos turisták által vehető igénybe. A turizmus

közlekedés növekedésével most már olyan turisztikai irodák alakultak ki, amelyek nagy

pénzügyi lehetőségeik vannak. Ezek az irodák ezáltal sok turistát tudnak magukhoz

vonzani, mivel sokféle fajta utazást tudnak szervezni, biztosítják a repülőjegyet, vízumot,

és mindent próbálnak megtenni, hogy a turistának minél kényelmesebb legyen az

ügyintézkedés. A saját autók számának növekedésével, valamint az igénybe vehető

járművek fejlődésével csökkent a szervezett turizmus tevékenységek száma főként a

fejlett országokban. A saját költségre való turizmus 70%-ot foglal el a világon a turizmus

fluxusából. A szervezett és szervezetlen turizmusnak az előnyei az igénybe vételkor

látszik meg, mind a szolgáltató, mind a turista által. A turisztikai irodák a szervezett

kirándulások által szerzett bevétel nagyon biztos és limitált, és fokozott hatása van a

tevékenységükre. A turisztikai ügynökségeknek a saját kontra való kirándulás általában

közepes vagy nagy napi bevételt jelenthet, és ugyanakkor ezeknek az ügynökségeknek

lehetőségük van, hogy felkeltsék a turisták figyelmét az újabb kiegészítő szolgáltatások

igénybe vételére, ezáltal sok plusz bevételre tehetnek szert a turisztikai ügynökségek.

Általában azt mondhatjuk, hogy a saját költségre levő turizmus általában fel van

készülve, nagyon számit ezekre a plusz bevételekre. A saját költségre levő turisták

keresletének a megnyilvánulása elasztikus, megköveteli a szezonalitást, a kényelmet, az

ott töltött időszakot. Ezt a turisztikai ajánlatot általában merevséggel lehet jellemezni,

hogy tudja kielégíteni a szervezett és szervezetlen turizmus igényeit. A turisták

korlátozva vannak, hogy elfogadják az ajánlatokat sokszor bármilyen válogatás nélkül. A

turisták kereslete a maximális szezonális változásokra visz. A szezon végeken nem lehet

kielégíteni minden igényt a legnagyobb erőfeszítéssel sem. Sokszor a turisták kereslete

bizonytalan lehet, főleg amikor sok előnyös ajánlat jelenik meg a turisták számára. Ezek

a dolgok érvényesek a járművek, utazási eszközök igénybevételénél. Ezekből a dolgokból

arra következtethetünk, hogy valóban szükséges a szervezett turizmus és a saját költségre

20

való turizmus promoválása, amely biztosítja az ország megnyitását a belső turizmusnak

és a nemzetközi turizmusnak egyaránt, azzal a feltétellel, hogy biztosítsa a szolgáltatások

minél nagyobb igénybe vételét.

Az interferencia mezők a különböző turizmus formák között: Az országunkban sokféle

formája megjelenik ezeknek a turizmus fajtáknak, és ezek úgy voltak csoportosítva,

ahogyan a turisztikai keresletet lehet jellemezni. Az interferencia mezők akkor jelennek

meg, amikor megvizsgáljuk a különböző turizmus formákat. Például a

közlekedésturizmus lehet szabadidő turizmus, vagy időtöltés turizmus. A szezon turizmus

lehet pihenés vagy kezelés turizmus. A turizmus formák közötti interferencia

tanulmányozása által egy más, változatosabb tudomány jelent meg a turizmus földrajz.

Igy megjelent például az újratöltődés, felfrissülés földrajza. A turizmus földrajz az ember

és a környezete közötti kapcsolatot vizsgálja. Ezektől az interferenciáktól függően

állapítják meg a különböző turizmus formáknak a megfelelő termékeket és

szolgáltatásokat.(Oscar Snack, Petre baron, Nicolae Neacsu, Economia turismului,

Editura Expert, Bucuresti, 2003)

1.9A turizmus hatásainak gazdasági háttere

Externáliák

Az externáliák a gazdasági tevékenység velejárói, külső hatásai. Tipikus példája az

externáliáknak a turizmusban a repülőterek lég-, zajszennyezettsége. A káros hatások, a

kivédés költségei, a káros hatások elkerülésének költéségeit a repülőtér körül lakóknak

senki sem fizeti ki, nincs beleszámolva a turisták által fizetett költségekbe. Pozitív

externáliákra is találhatunk példát a turizmusban, amikor közvetlenül vagy közvetve egy

harmadik félre pozitív hatással van egy neki semmibe sem kerülő tevékenység. Ilyen

lehet például az üdülőhely-fejlesztés vagy egy óriás projekt, a Disneyland megvalósítása,

amelynek következtében a környező földterületek értéke is megnő, bár ennek érdekében a

tulajdonosoknak semmit sem kell tenniük. (Putzkó László-Rátz Tamara-A turizmus

hatásai, 1998)

1.10 A turizmus története

Az emberi tevékenységek és bonyolult kapcsolatok, bonyolult rendszerének egy részét

képezi a turizmus is. Ezek a tevékenységek kölcsönösen függnek egymástól és

21

befolyásolják egymást. A turizmus rendszereként meg kell határozni: a környezetét, fő

elemeit, ezek funkcióit és kölcsönhatását, valamint az egész működési mechanizmusát. A

fő gazdasági tevékenységek és a települések alapvetően a természeti adottságok

függvényében alakultak ki a különböző térségekben. A turizmus napjainkra az egyik

legfontosabb területfejlesztési tényezővé vált. Különösen a mezőgazadasági

fejlesztésekre alkalmatlan területek fejlesztésére ad jó lehetőséget a turizmus. Ezt a

tengerpartokon és a hegyekben kifejlesztett üdülőhelyek jól bizonyítják. A társadalmi-

gazdasági tényezők fontos meghatározói a turizmus fejlődésének. A fizetett szabadság és

a jövedelmek növekedése feltétel volt a tömegszerűség kibontakozásának a turizmus

kereslete oldalán. A turizmus kínálatának növekedése a tudomány és technika

fejlődésének, valamint az általános gazdasági fejlődésének köszönhető.

A turizmus felosztása

A turizmus sokréstűsége, bonyolultsága miatt igen nehéz csoportosítani a turizmus egyes

fajtáit. Különféle szempontok alapján már léteznek elhatárolások, de mivel a turizmus

egyes ágazatai több féle csoportosításba is besorolhatók, egyértelmű elhatárolásuk még

várat magára. A hágai kongresszuson két nagy csoportba osztották az egyéni vagy társas

turizmust fajtákat. Ezek alapján megkülönböztettek hivatásos vagy szakmai turizmust

vagy szabadidős turizmust. Felosztások még lehetnek: cél vagy motiváció szerint,

földrajzi kiterjedés, időtartam, életkor, létszám, évszak stb. szerint.

1.11 A turizmust befolyásoló tényezők

A turizmus fejlődését befolyásoló tényezők: A turizmus jelenséget sokféle tényező

folyásolja az összetételük és természetük alapján:- gazdasági befolyásoló tényezők (a

lakosság fizetése, pénzügyi helyzete, turisztikai ajánlat, a szolgáltatások árai).

-technikai befolyásoló tényezők (a

járművek fejlettsége, modernsége, a hotelek felszereltsége, az ügyfelek élelmezése).

-társadalmi tényezők (városiasodás,

szabadidő, divat).

22

-demográfiai tényezők( a lakosság

számának a növekedése, a várható élettartam növekedése, életkor szerinti eloszlás,

foglalkozás szerinti eloszlás).

-pszihológiai, nevelési, civilizációs

tényezők (az oktatás színvonala, az ismeretségre való vágyás, a saját karakter,

temperamentum stb. )

-természetes tényezők (földrajzi

elhelyezkedés, a legfontosabb kommunikációs kapcsolathoz való elhelyezkedés, a

domborzat és klíma).

A legfontosabb tényezők, amelyek befolyásolják a turizmust a következők:-a lakosság

jövedelme, amely az egyik legfontosabb feltétel a turisztikai kereslet megvalósítására. A

jövedelmek egy nagyon komplex befolyásoló tényezők. A jövedelmek mennyiségileg

befolyásolják a turisztikai keresletet, meghatározzák a turisták számát, befolyásolják az

igénybe vett szolgáltatások minőségét, a nyaralások időtartamát, az igénybe vett

járművek fajtáját, a határokon kívüli utazásokat, a határokon belüli utazásokat stb. Az

árak egy másik nagyon fontos befolyásoló tényezők, amit a turizmus fejlődését illeti. Itt

felsorolhatjuk az egész turisztikai tárgyakat, az igénybe vett szolgáltatásokat, a szállítást,

élelmezést, időtöltést, amelyek különböző módon nyilvánulnak meg a határon belüli és a

határokon kívüli piacokon.(www.scritube.com-Factorii fenomenului turistic)

A turizmus fejlődését befolyásoló tényezők csoportositása

A turizmus fejlődését befolyásoló tényezők fontossága alapján megkülönböztethetünk

elsődleges és másodlagos tényezőket. Az elsődleges tényezők: a lakosság fizetése,

turisztikai ajánlat, szabadidő, a turisták mozgása. A másodlagos tényezők pedig a

következők: vízum lehetőségek, nemzetközi együttműködés, kiegészítő szolgáltatások,

természetes szervezeti rendelkezések stb. A gazdasági- társadalmi természet alapján

megkülönböztethetünk más tényezőket is: gazdasági tényezőket, pszihológiai

tényezőket, demográfiai tényezőket, technikai tényezőket, politikai- szervező tényezőket.

A legfontosabb gazdasági tényezők a következők: a lakosság jövedelme és ennek

változása, a turisztikai ajánlat, a szolgáltatások árai. A demográfiai befolyásoló tényezők

23

között megjelennek: a lakosszám növekedése, a korosztály szerinti eloszlás, az

átlagéletkor változása.

A társadalmi befolyásoló tényezők a városiasodás és a híres szabad idő. A pszihológia,

nevelő, civilizációs befolyásoló tényezők között több dolog van felsorolva, mint például

az iskolázottság szintje, a kultúra iránti vágy, a sajátos karakter, az megismerés vágya, a

temperamentum stb.

A technikai befolyásoló tényezők a következők:az igénybe vett járművek teljesitménye,

az építkezésben alkalmazott technológia, a felszerelések és szerelvények technikai

paraméterei, és egyéb hasonló dolgok.

A politikai szervező befolyásoló tényezők között is több féle dologról beszélhetünk. Itt

megemlíthetjük az országok határainak a formáját, a vízum rendszert, a szervezett

turizmus lehetőségeit és elsőbbségeit, az elrendezés tipikus változatosságait. A turizmus

fejlődését befolyásoló tényezők csoportosítva vannak az igénybe vett idő szerint. Itt

beszélhetünk állandó befolyásoló tényezőkről és véletlen befolyásoló tényezőkről. Az

állandó befolyásoló tényezők a következők: a lakosság mozgása, a lakosság vásárlóereje,

a szabadidő növekedése, politikai stabilitás stb. A turizmus fejlődését befolyásoló

tényezők egy osztályozása lehet a származási jellege szerint a közbenjárás értelmében.

Ebben a kategóriában endogén és exogén faktorokat sorolhatunk fel. Az exogén

befolyásoló tényezők között (a külső turisztikai tevékenységek) megjelennek a

következők:a népesség természetes szaporulata, amely befolyásolhat egy lehetséges

turista számot, a turizmus gyakorlására szánt jövedelem növekedése, a városiasodás

hányadának növekedése, a lakosság mozgalmasságának nagyítása. Az endogén

befolyásoló tényezők (a turizmus belső tevékenységei) a következők: új turisztikai

termékek megjelenítése a kereslet szintjének megfelelően, az ajánlott szolgáltatások,

változatossága, a turisztikai személyzet felkészültségi szintjének a növekedése.

A marketing profil alapján beszélhetünk meg néhány befolyásoló tényezőkről a

turisztikai piac két oldalán: a turisztikai kereslet tényezői, valamint a turisztikai kínálat

tényezői. A turisztikai kereslet tényezői a következők: a lakosság jövedelme,

városiasodás, a szabadidő növekedése, a társadalom fejlődésének dinamikája. A

turisztikai kínálat befolyásoló tényezői a következők: a szolgáltatások minősége és

változatossága, a munkaerő struktúrája és felkészültségi szintje, a munkavégzés költsége

24

stb. A lakosság jövedelme egy fontos feltétele a turisztikai kereslet megnyilvánulásának.

A lakosság jövedelme kifejezheti a gazdasági fejlettség szintjét, egy ország társadalmi

fejlettségének szintjét, és indirekt módon kifejezheti a turizmus gyakorlásának gazdasági

lehetőségeit. Igy a saját jövedelmek növekedése befolyásolja a fogyasztás struktúráját és

a különböző társadalmi kategóriák hozzáférhetőségét a turizmus szolgáltatásaihoz. Egy

fontos mutató a gazdasági, társadalmi fejlődésre az egy főre eső GDP (Gross Domestic

Product), vagyis Bruttó Nemzeti Termék lenne, amely a XX. században nagy növekedési

ritmusokat mutatott. A fejlett országokban, mint például az Amerikai Egyesült

Államokban ez a mutató elérte az egy főre eső 15-20.000 dollárt. Az egy főre eső nagy

jövedelem a következő fejlett országokban van, ahol nagy lehetőségek vannak a

turisztikai tevékenységek gyakorlására: Németország, Franciaország, Dánia, USA,

Kanada, Olaszország, Nagy-Britannia, Japán, ugyanakkor ezek a fejlett országok fontos

helyet foglalnak el a turizmus világ piacán. Mindezek mellett nem szabad elfelejtenünk,

hogy a lakosság nagy jövedelme elsősorban az életszükségletek kielégítését kell

szolgálja, amelyet úgy is nevezhetünk, mint “kötelező fogyasztás”. Másodsorban

következnek azok a pénzügyi elérhetőségek, a kötelező fogyasztás kielégítése után,

amelyek egy bizonyos kényelem kielégítésére szolgálnak, és csak utolsó sorban

gondolhatunk arra, hogy , mennyi pénzt számítunk arra, hogy a szabadidőnket a

megszokottnál másképp töltsük el. A jövedelmek egy komplex befolyásoló tényezők,

amelyek befolyásolják a turisták közlekedésének gyakoriságát elsősorban a turisták

számának növekedésével. Ugyanakkor a jövedelmek nagy mértékben befolyásolják a

nyaralás időtartamát, az utazás távolságát, az ország határain belüli utazást vagy az

ország határain kivüli utazást, a teljesítmény sajátos vagy szervezett karakterét. Az árak,

tarifák egy másik nagyon fontos befolyásoló tényezői a turizmus fejlődésének. Az árak

befolyásolása a turisztikai teljesítmény komplexitásának eredménye, és több tervben

mehet végbe. Ezek tevékenysége a turisztikai terméket egészében célozzák meg, és nem

csak egy terméket vizsgálnak meg, hanem ennek több összetevőjét: szállítás,

elszállásolás, élelmezés, szabad idő tevékenység. Emiatt ez a befolyásoló tényező

kapcsolatban van a belső piaccal és a nemzetközi piaccal, a zónával, a rendeletetés

helyével, azzal a céllal, hogy a turista áramlatokat korlátozza, de csak azzal a feltétellel,

hogyha van egy minimum garantált kereslet, amely biztosítani tudja az üzlet nyereségét

25

és védi a termékek tartosítását ( elszállásolás, üdülőhely, zóna). Az ajánló figyelmébe kell

vegye, hogy a visszaesések egy veszélyeztetett tárgy miatt lehetnek, vagy egy nagy

turista áramlat által, amely visszaaesést nem lehet kompenzálni egy pluszbevétellel, és

ezeknek egy visszafordíthatatlan hatása lehet. Ezeknek az intézkedéseknek állandó, tartós

karakterük lehet, vagy az év egy bizonyos időszakában lehet ezeket gyakorolni.

A turisztikai ajánlat -pozitívan hat a turizmus jelenségre, és a turisztikai erőforrások által

van képviselve (természetes erőforrások és emberi erőforrások). A természetes értékek

gazdasága- ahol fel van sorolva sokféle természeti érték, mint például: klíma, domborzat,

vízrajz, flóra, fauna, és ezeknek az elrendezkedési foka, egy nagy vonzalmi erő. Egy

zóna, hely turisztikai fejlődésében fontos szerepet játszanak a természetes és más

erőforrások. Hogyha egyes helyeken kevés és kevésbe értékes erőforrások vannak, akkor

ezeket lehet pótolni jobb minőségű turisztikai szolgáltatásokkal vagy egyéb turisztikai

tárgyakkal, amelyek a szabadidőt és a pihenést biztosítják. Az előző évek tapasztalata azt

mutatja, hogy a technikai anyagi bázis fejlődésére, valamint a szolgáltatások

változatosságára tett erőfeszítések nagyon fontosak, ezáltal örvendve a lakosság és sok

turista szegmentáció értékelésének.

A technikai haladás- egy más befolyásoló jelenség a turizmus fejlődésében, főként a

szállítás területén. Ezeknek a jelenségeknek direkt következményeik vannak a lakosság

mozgására, helyváltoztatására, ezáltal kedvezve a turisztikai utazásoknak. A technikai

haladásnak, a járművek számának növekedésének káros hatásai vannak a környezetre,

elősegítik az iparosodást, városiasodást, és ezáltal nyomot hagynak a turisztikai

tevékenységben. Ami a társadalom mozgását illeti, ez a technikai haladás két irányba

működhet: a saját autókkal való utazás növekedése, a tömegközlekedés tökéletesítése, az

úthálózat javítása, tökéletesítése. A technikai haladás a szállítás területén úgy tükröződik,

amikor észre vesszük az úthálózat sűrűségének növekedését, az igénybe vett

tömegközlekedési eszközök számának növekedését és ezek változatosságát, amely

biztosítani tudja minél több személy szállítását, az utazás biztonságát és kényelmét, ezek

állandóságának jobbítását. A tömegközlekedési eszközök minél több személy utazási

lehetőségét kell biztosítsák, kell növekedjen a szállítás biztonsága, a kényelem, és kell

csökkenjen az utazási idő.

26

Demográfiai növekedés- A népesség számának növekedése, és ennek a növekedésnek a

ritmusa direkt módon befolyásolja a lehetséges turisták számát. A turista közlekedés

fejlődhet a demográfiai növekedéssel összefüggésben, strukturális mutációkkal (életkor,

foglalkozás, környezet stb.). A fiatal korosztály a lakosság egyik legfontosabb

szegmense, amely hozzájárulhat a turizmus fejlődésének növekedéséhez, amely világi

szinten az összes lakosság 30-35%-át teszi ki. A lakosság ezen szegmensének a

turisztikai kereslete nagyobb, mert a lakosság ezen korosztályának van a legtöbb ideje a

szabad idejét különböző tevékenységekkel töltenie, és ezen szegmensnek van a legtöbb

igénye a szórakozásra. A turisztikai ügynökségek sokszor kompenzálják az alacsony

jövedelemmel rendelkező turistákat. Még létezik a társadalomnak egy másik kategóriája

is, amely egy tartalékot biztosíthat a turisztikai piac kitágítására. Itt az idősebb

korosztályról van szó. Az átlagéletkor növekedése visszatükröződik a turisztikai

közlekedés gyakoriságában. Ez a helyzet megduplázódott az egészségápolási igény

növekedésével a kor előrehaladtával. A lakosság életkor szerinti megoszlásának hatása

van a turisztikai közlekedés dimenzióira, a turizmus formák dinamikájára. Ilyen például,

amikor a fiatalok legnagyobb része a szervezett vagy félig szervezett kirándulásokat kéri,

míg az idősebb korosztály inkább a saját költségre való nyaralásokat kedveli, vagy

legtöbbször inkább a gyógykezeléseket választja.

Városiasodási folyamat- befolyásol egy csomó mutációt a lakosság szükségleteinek

struktúrájában, hatással van a közlekedés nagyságára. A város központúság pozitív

hatással van a gazdaság fejlődésére, az életszínvonal növekedésére, de ugyanakkor

negatív hatással van a természetes környezetre. A városiasodás megcélozza a lakosság

nyugtalan, ideges kérelmeit. Ennek következtében az emberek egyre inkább kívánják

kerülni az agglomerációkat, a zsúfoltságot. Az embereknek inkább szükségük van, hogy

olyan helyre költözzenek, ahol csend van, lehet nyugodtan pihenni, egy szennyezetlen

környezet van, ahol lehet szórakozni, nyugodtan bulizni. Ez a „menekülési” szándék az

embereknek hozzájárul a turisztikai közlekedés megerősítésére, a lakosság

mozgalmasságának növekedésére. A városi lakosság összességének mintegy 45%-a lakik

városi zónában. A városok számának növekedése, valamint a városi lakosság számának

növekedése hozzájárul a turizmus áramlat nagyságának növekedéséhez. Ú

27

A szabad idő- egy más fontos befolyásoló tényezője a turizmusnak. A gazdasági,

társadalmi fejlődés haladása változásokat hozott a szabad idő időtartamában és a

szabadidő rendeltetési helyének struktúrájában. A gyakorlatban azt mondhatjuk, hogy

nőtt az emberek szabad ideje,amikor gyakran a turizmus lenne a legkedveltebb időtöltés.

A szabadidőt úgy lehetne meghosszabbítani, hogyha a 8 órás munkaidőt le lehetne

csökkenteni, és az évi szabadságok időtartamát meg lehetne hosszabbítani. Ami a

szabadidőt illeti, a turizmus iránti vágy inkább hétvégéken nyilvánul meg.

A fejlett országokban közel 30%-a az emberek szabad idejének a turizmusra van

szentelve.

Pszihológiai befolyásoló tényezők- ezeket alkotja a divat, a kultúra, a megismerés iránti

vágy, az iskolázottsági szint stb. Például a divat nagy mértékben befolyásolhatja a

szabadidő töltést, hogy milyen helyett választanak nyaralni, vagy, hogy milyen sportot

űznek a szabad idejükben. Ugyanakkor a vallási ünnepek, népi ünnepek, fesztiválok is a

turizmus megnyilvánulásának bizonyos módozatai. Alakalmilag megjelenhetnek más

turisztikai megnyilvánulások is, mint például a kulturális, sportos, vallási vagy egyéb

események, szervezések. A turizmust befolyásoló tényezők között még meg kell

említsük a kormány, politika tevékenységeit is, valamint a kormány által nyújtott

lehetőségeket a turizmus fejlesztésére. Ebben a kategóriában részt vesznek a törvények,

rendelkezések, a hotelek besorolása, a turisztikai ügynökségek megszervezése stb. A

turisztikai törvénykezésnek vannak rendelkezései,ahogyan a lehet nagyítani vagy

stimulálni a turisztikai érdeket. A fent bemutatott befolyásoló tényezők mellet még fontos

megemlítenünk néhány olyan tényezőt, amelyek negatív hatással vannak a turizmusra.

A turizmus negatív (resztriktív) hatásai: Ezek a környezet rombolása, a levegő

szennyezettsége a nagy gyári, ipari központok szomszédságában, a tájak-, a víz-, levegő

szennyezettsége egyéb helyeken. Igy a szabad idő töltésének lehetőségének zuhanása

nagy városközpontokban, ahol zajszennyezettség és vizuális szennyezettség (az ipari

városok monotonsága) van, ezeknek negatív hatása van az egészségre, megnövelve ezzel

a lakosság azon igényét, hogy közben elmenjenek egy csendesebb, szennyezés mentesebb

helyre, ahol pihenni, kikapcsolódni tudnak. A következtetésben azt mondhatjuk, hogy a

turizmus jelenség sok, komplex tényezők alapján fejlődik, és összefüggésben van a

turisztikai közlekedéssel. Az elemzett tényezőknek (a lakosság fizetése, demográfiai

28

növekedés,szabad idő) a legnagyobb részének hatása van a turisztikai keresletre. Minden

bizonnyal az erőforrások csökkenése vagy hiánya korlátozza a turisztikai fejlődést még a

legfejlettebb országokban is, ahol magasabbak a gazdasági lehetőségek. A turizmus

fejlődésének stratégiája egy bizonyos országban vagy egy zónában feltételezve van az

erőforrások változatosságától, ezek nagyságától, valamint ezek elrendezettségi szintjétől.

Turisztikai motiváció: speciális tendenciákat, érdekeket foglal magába szubjektív

karakterrel, sok befolyásoló tényezővel. A legfontosabb motivációk, amelyek arra

késztetik az embert, hogy egy bizonyos időre elmenjenek a megszokott , lakóhelyéről,

vagy, hogy a szabad idejét a természetben töltse, az a pihenés, kikapcsolódás vágya, a

városi környezetből való elmenekülés vágya, az egészségápolás, a hagyományok

megismerése. A. Maslow megalapította azt a piramis, amelyen egymás fölé rakja a

szükségleteket, ahol megtalálhatók a szociális motivációk, kognitív motivációk, a

megfelelés motivációi, a pihenés motivációja, az esztétika motivációja. A szociális

motivációk között megemlíthetjük a helynek való megfelelést, a tapadás motivációját, a

kulturális csoportot, a csoportban való megjelenést. Ezek a motivációk az ember azon

szükségleteivel vannak azonosítva, hogy egy csoporthoz tartozzon, vagy keressen egy

kiránduló csoportot.

A kognitív motivációk a következők: a tudásra, az értelemre, a felfedezésre való vágy.

Ezek a motivációk az embert azon szükségleteiben vannak azonosítva, hogy megismerjék

a más népek kultúráját, szokásait, hagyományait, mesterségeit, civilizációit stb. Ezek a

szükségletek növekedhetnek, akkor amikor elmélyülnek az aktuális tevékenység

elsajátításában, specializálásában.

A megfelelés motivációi az ismerés, érzés, személyiség beilleszkedésben nyilvánulnak

meg. Ezeknek a turisztikai tevékenységgel együttműködő karaktere lehet.

A pihenés motiváció: az egyik legfontosabb motiváció a turisztikai tevékenységre, amely

komplex feltételekkel és eszközökkel elégíthető ki a turista állandó lakhelyén kívül levő

zónában.

Esztétikai motiváció:a szépségre, ápoltságra, kultúrára, civilizációra, újszerűségre való

vágy stb.

A világ tapasztalatai azt mutatják, hogy a turisztikai szolgáltatások keresletének

fejlődése, valamint a turisztikai motivációk két nagy csoportba sorolhatók fel: turisztikai

29

motivációk, amelyek a szakmai tevékenységeken kívüli foglalkozásokhoz köthetők, és a

másik kategória pedig, a turisztikai motivációk, amelyek a természetes szépségekhez való

vonzalmakhoz fűződnek. Az első kategóriába a következő motivációk sorolhatók: a

fizikai és lelki lazítás vágya, egészség ápolás, kulturális eseményeken való részvétel,

sportos vagy egyéb eseményeken való részvétel, amelyek kielégítettséget nyújtanak a

lehetséges turistáknak. A motivációk második kategóriájába sorolhatók: a természetes

vonzalmak (a táj szépsége, sajátos klíma stb.), vagy pedig a társadalmi, kulturális

vonzalmak (történelmi, népi, művészi, tudományos, technikai és így tovább). A

turisztikaim motivációk ez a két alapvető kategóriája különböző hatásokat kelt a

preferenciális tevékenységekre, és végűk különböző turizmus formák alakulnak ki a

lehetséges kliensek keresletének függvényében.

1.12 A turizmus fontossága a romániai gazdaságban

Románia az egyik olyan ország, amelynek a legkülönbözőbb turisztikai termékei vannak

a rendelkezére álló erőforrásoknak, a biodiverzitásnak, valamint az európai országok

közül a sajátos flórának és faunának köszönhetően. Románia nagymértékben

mezőgazdasági területekkel rendelkező ország, jelentős rurális területekkel, amely egy

megfelelő tájat, teret biztosít a turizmus fejlődésére. Ugyanitt, Romániában találhatók az

európai borvízforrások egyharmada, van kb. 117 helység, ahol terapeutikus elemek,

vizek, gázak vannak, és nemcsak ezek, hanem egyéb ásványkincsek is. A romániai

tengerpart egy más lehetséges turisztikai látványosság, amely 245 km hosszan terül el,

ugyanakkor itt megemlíthetjük a Duna-Delatát, amely fontos turisztikai megállóhelyekkel

és kikötőkkel rendelkezik. Itt még utalást kell tegyünk az ország kulturális vagyonára,

sok templomot, emlékművet, és legalább 670 múzeumot sorolhatunk fel. A Statisztikai

Hivatal Intézményének adatai alapján a 2009-es évben 15,2%-al csökkent azon turisták

száma, akik Romániába jöttek nyaralni az eőző évhez képest. A legtöbb külföldi turista,

amelyek Romániába jönnek nyaralni a következő országokból jönnek: Magyarország

(kb.23,5%), és a Moldvai Köztársaság (13,8%). Az Euromonitor adatai alapján Románia

az utolsó ország a közép- és kelet-európai országok közül, ami a turizmusból levő

bevételeket illeti. (www.scritube.com/geografie/turism)

30

1.13 A turizmus Romániában

Románia turizmusa az ország természetes tájaira, valamint az ország gazdag történelmére

összpontosít. Ahogy átkelünk a Duna vizén, Romániának egy érzékeny forgatókönyvét

írhatjuk le, ami a természetes szépségét illeti, beleértve a kárpátokat, a Fekete tenger

partját, a Duna-deltát, amelyik a legnagyobb és legjobban megőrzött delta Európában. Az

emberek többsége falusi környezetben él, ahol megőrzik a sajátos hagyományaikat. Az

utóbbi években Románia egy kedvelt rendeltetési hely lett az európai turisták által.

Főképp a tengerparti üdülőhelyek a legkedveltebb helyek a turisták által (Constanţa,

Costineşti, Mamai,a, Saturn, Neptun, Mangalia, Venus, Olimp stb.) a nyári időszakban. A

téli időszakban a kedvelt helyek a Prahova völgyében a sípályák és Brassó-Poiana az

idegen turisták által. Néhány erdélyi várost az idegen turisták a középkori vonásaik miatt

tekintenek meg (Segesvár, Szeben, Brassó, Kolozsvár, Marosvásárhely). Nemrég kezdett

fejlődni a falusi turizmus a népi hagyomány és a folklór promoválásának céljából. A

legfontosabb vonzó hely a Bran kastély Brassó mellett, Észak-Moldva kolostorai,

valamint Erdély fatemplomai. Más turisztikai vonzalmak Romániában a természetes

turisztikai helyek: a Duna-Delta, a Vaskapu, a scărişoarai barlang, és egyéb más

barlangok a Nyugati-Kárpátokból. Románia turizmusa inkább a természetes tájakra és

történelemi helyekre összpontosít, ezáltal fontos a turizmus hozzájárulása az ország

gazdaságához. A 2006-os évben a belső turizmus és a nemzetközi turizmus 4,8%-ot

biztosított a Bruttó Nemzeti Termékből (GDP-ből), és közel félmillió munkahelyet

biztosított az emberek számára, ami 5,8%-ot tesz ki az összes munkahelyekből. A

kereskedelem után, a turizmus a második legfontosabb ág, a szolgáltatás szektorból.

(www.turismrom.ro)

1.14 Románia turizmus gazdasága

A turizmus egy olyan fontos ág, amely fejlődési lehetőséget biztosít, és egy vonzó forrás

lehet az idegen , valamint a hazai befektetőknek. Ugyanakkor nagy konkurenciával bir a

szomszédos országokkal szemben (Magyarország, Bulgária, Horvátország). Egy nagy

lehetőséget képvisel az agrárturizmus, Románia az egyik ország Európa azon kevés

31

országai közül, amely megőrzi a falusi, rurális helyeket, környezetet úgy ahogy vannak.

Más turisztikai helyek, amelyeket ki lehetne hasznosítani még jobban a következők: a

Duna-delta, a Prahova völgye, a Fekete tenger partja, Máramaros, Bucovina, a Nyugati-

Kárpátok, Az Olt völgye stb. A következő turisztikai városok lennének nagyon fontos

látnivalók az idegen turisták számára:Nagyszeben (Európa Kulturális fővárosa volt 2007-

ben), Herkules fürdő, Brassó, Kolozsvár, Segesvár, Constanţa, Iaşi, Suceava, Târgovişte,

Bukarest. 2009-ben Románia tengerpartja 1,3 millió túrista által volt látogatva., amelyből

40.000 idegen turista volt. (www.infotravelromania.ro)

1.14 Város fejlesztési politikák

Előre a város fejlesztési politikák az építészek és a mérnökök által voltak alakítva,

elfogadva az ország városi részeinek a kiterjeszkedését. A város a társadalom egy

komplex része, a gazdasági változásokat figyelembe kell venni.

A város tervezés kezdeményezése:-a tartós fejlődés paraméterinek a megállapítása

-a városi infrastruktúra megvalósításának a

hatékonyságára való maximalizálása

-a pénzügyi tevékenységek együttműködések

lehetősége

-a gazdasági fejlődést akadályozó objektumok

eltávolítása

(www.google.ro/politicile de dezvoltare urbana)

ll.FEJEZET

Hargita megye turizmusa

2.1 Hargita megye bemutatása

Hargita megye az ország középső részén helyezkedik el, a Keleti-Kárpátok mentén,

magába foglalva a Csiki- és a Gyergyói-medencéket. Hargita megyének hat szomszédos

megyéje van:Suceava (észak), Neamţ, Bákó (kelet), Kovászna, Brassó (dél), Maros

32

(nyugat). Hargita megyének egy 6639 négyzet kilométeres felülete van, ami 2,8%-ot tesz

ki Románia területéből, és kb. 342.000 lakosa, van, amelyből 85% magyar nemzetiségű.

Itt három felszíni formát különböztetünk meg, ahol vannak 2000 m fölötti hegycsúcsok

is. Ezenkívül vannak még dombok és hegyközi medencék, valamint a felszínek

átlagmagassága 800 m körül van. A medencék tengerszint fölötti átlagmagassága 400 és

800 m között váltakozik. A hegyi felszínnek ÉNY-DK iránya van, és a hegyek középső

részében találhatók a Gyergyói és Hargitai hegység vulkanikus láncai. Hargita megye

vízrendszerének három fő ága van:az Olt délre, a Maros nyugatra, a Beszterce és a Tatros

keletre. Hargita megyében létezik egy nagyon egyedi tó, a Csomád hegység

medencéjében, vulkanikus eredettel, ami egy kráterban helyezkedik el 950 m magasan

egy festői környezetben. A görgényi havasokban ismét egy másik nagyon egyedi tó

található, a Gyilkos-tó, amelynek egy természetes gátja alakult ki. Ez a tó 12,5 ha

területen helyezkedik el, a mélysége 10,5 méter körül van.

Klíma

A hegyközi medencékre általában a hosszú, hideg, tartós telek és a relatív meleg nyarak a

jellemzők, ami általában 160 fagypont alatti hőmérsékletű napot jelent egy év folyamán.

Itt gyakran találkozhatunk a késő tavaszi fagyokkal, még júniusban is lehetnek fagyos

napok, vagy már a kora őszi fagyokkal, szeptember elején. (www.einformatii.ro /harghita )

Hargita megye stabil lakossága január 1-én, helység és a nemek szerint felosztva

Lakosságszám

1.táblázat

Helyiségek Nemek 2006 2007 2008 2009

A megye

egészében

Összesen 326.650 325.997 325.682 325.345

Férfi 161.885 161.497 161.253 160.921

Nő 164.765 164.500 164.429 164.424

Csikszereda Összesen 42.390 42.320 41.819 41.820

Férfi 20.346 20.287 20.026 20.018

Nő 22.044 22.033 21.793 21.802

33

Forrás:Anuar 2010, Stabil lakosság

A fenti demográfiai statisztikából az látszik, hogy Hargita megye lakosságának száma

hova tovább csökken évről évre, és Csíkszereda lakossága 2006-ról 2007-re visszaesett,

majd 2008ról 2009-re növekedett.

Elhalálozás száma városi és vidéki területekre felosztva

Lakosságszám

2.táblázat

Medii 2005 2006 2007 2008

Total medii 3778 3918 3602 3714

Urban 1247 1346 1241 1297

Rural 2531 2572 2361 2417

A fenti tá

Blázatból az jön ki, hogy az elhalálozás száma 2005-ről 2006-ra nőtt, majd 2007-ben

csökkent, és 2008-ban megint nőtt.

2.2Hargita megye gazdasága

Hargita megye gazdaságában az egyik legfontosabb szerepet a fa kitermelése és

felhasználása jelenti. Emellett Hargita megye még fontos altalajkincsekkel rendelkezik,

különböző gyógyhatású gázok vannak a föld alatt megye bizonyos részein, és sok

település ásványi forrással is rendelkezik. A legfontosabb üdülőhely az Tusnád-fürdő és

Hargita-fürdő, ahol szintén találhatók borvízforrások is. A tusnádi, bélbori,

csíkszentkirályi, borszéki borvizek iparilag és értékesítve vannak, a Perla Harghitei

(Hargita gyöngye), a Bilbor és a Tuşnad, Borsec nevű dugaszolt, palackozott ásványvizek

az ország nagy részén ismert termékek. Hargita megye gazdaságához fontos

hozzájárulást hozott valamikor a textilipar, a kötöttárúgyár és a konfekció, de gazdasági

válság bekövetkezése miatt ezek a gyárak közül már csak a textil működik még

valamennyire. A mezőgazdaságnak nagyon fontos szerepe van úgy a megélhetésben,

mint a kereskedelemben , az értékesítésben, a kultúrában, és valamennyire a turizmusban

34

is. Az agrárturizmus fokozása és a sajátos termékek értékesítése Korondon és

Csíkdánfalván (népi kerámia) nagyon fontos szerepet foglal Hargita megye

gazdaságában. (www.google.ro/wikipedia.org. judetul harghita)

2.3Hargita megye turisztikai ajánlata

Hargita megye turizmusának inkább télen van fontosabb szerepe, mert ez az ország

leghidegebb megyéje télen. Ennek a megyének egy nagyon hideg klimája van, gy a téli

időszakban ez sokat kedvez a sportolóknak. Az előző években sok új panziót és hotelt

építettek, de a gazdasági válság bekövetkezésével a turizmus egyre inkább csökkenő

tendenciát mutatott Hargita megyében. A legtöbb turista erre a vidékre inkább

Magyarországról jön, amelyek hotelekben, motelekben vagy családi házakban vannak

elszállásolva. A klíma különböző a felszíni formákon váltakozik, a Csíki- és Gyergyói-

medencékre jellemző a ködös idő. Erre a megyére általában 160 fagyos nap jellemző egy

év folyamán, és a telek nagyon hosszak.

Hargita megye klíma adatai

Havi csapadék mennyiség-2010 l/m2

3.táblázat

Állomás l ll lll lV V Vl Vll Vlll lX X Xl Xll Total

an

Gyergyó

alfalú

12,3 6,

5

21,

9

62,1 66,3 101,6 168,

5

68,6 19,2 42,3 40,2 33,3 542,5

Csikszer

eda

13,2 5,

9

61 95,1 81,6 61,3 137,

7

92,4 13,7 60,4 70,6 29,3 589,3

Állomás l ll lll lV V Vl Vll Vll lX X Xl Xll Tota

35

l l

an

Gyergyóalf

alú

13,

6

27,

7

22,

8

24,

1

74,

3

131,

3

47,

1

68,

6

18,

9

70,

2

13,

9

30,r

0

542,

5

Csiskzered

a

25,

5

15,

1

27,

9

23,

3

83,

8

67,6 88,

5

92,

4

29,

3

54,

9

25,

4

55,

6

589,

3

A havi átlaghőmérséklet

Állomás l ll lll lV V Vl Vll Vll

l

lX X Xl Xl

l

Medi

a an

Székelyudvarhe

ly

-

2.

5

0,

1

4.

6

9,

5

13,

8

18,

2

18,

4

19,

6

12,

9

9,

6

3,

9

1,

1

9,1

Maroshéviz -

6,

1

-

1,

4

2,

1

7,

2

12,

1

15,

9

16,

4

17,

2

10,

9

7,

1

0,

5

1,

1

6,5

Túrista fogadás struktúrája Személyek száma

Judeţul Harghita 2002 2004 2007 2008

Összes gazdaság 64366 56714 64401 67335

Hotelek és vendéglők 1772 1874 1453 1818

Forrás:Csík-Info turisztikai információs iroda

Az összes gazdaság 2002-ről 2004-re csökkent, 2007-ben nőtt, és 2008-ban nőtt még

többet.

Az ipari helyi egységek személyzete gazdasági tevékenységére felosztva

Személyszám

36

Hargita megye

Tevékenységek (szekciók CAEN,

Rev. 1)

Személyzet

2004 2005 2006 2007

Összesen 64090 64021 62349 63860

Hotelek és vendéglők 2140 2344 2147 2442

Forrás: Csík-Info turisztikai információs iroda

A személyzet száma csökkent 2004-ről 2006-ra, majd 2007-ben növekedett. A hotelek és

vendéglők száma nőtt 2004-ről 2005-re, míg 2006-ban csökkent, és 2007-ben újra nőtt.

Turista elszállásolás típusainak struktúrája szálláshelyek száma

Turisztikai

elszállásolás

tipusainak struktúrája

2006 2007 2008 2009

Összesen 402 397 415 316

Hotelek 21 20 20 19

Ifjusági hotelek 1 - - -

Hostelek 3 3 3 3

Motelek 8 7 7 7

Turisztikai villák 18 17 18 16

Turisztikai kabannák 8 8 10 7

Campingek 2 2 2 2

Turisztikai

pihenőhelyek

2 2 2 2

Turisztikai házak 3 3 3 2

Óvodásoknak és

iskolásoknak

szervezett táborok

1 1 1 1

37

Városi turisztikai

panziók

52 53 59 59

Vidéki turisztikai

panziók

283 281 290 198

Forrás: anuar 2010

A turista szálláshely egységek száma 2006-ról 2007-re csökkent, 2008-ban nőtt, majd

2009-ben ismét csökkent. A hotelek számának nincsen ingadozó tendenciája, 2006-ról

2007-re csökken egy számmal, 2008-ban ugyanúgy marad, majd 2009-ben még csökken

egy számmal. 2206-ban létezett egy hotel a fiatalság számára kialakítva, de most már egy

ilyen jellegű hotel sem létezik. A hostelek száma ugyanaz maradt. A motelek száma

2007-ben csökkent egy számmal. A turisztikai villák száma 2006 és 2009 között 16 és 18

között váltakozott. A turisztikai kabannák száma 2006-ról 2008-ra nőtt, majd 2009-ben

sokat csökkent. A campingek és turisztikai pihenőhelyek száma nem jelentős, mindegyik

formából csak 2-2 épület létezik. A turisztikai házak száma a 2008-as évig három volt,

aztán majd 2009-re kettő lett. A turisztikai panziók számának növekvő tendenciája van,

ezek száma 52 és 59 között váltakozik. A vidéki turisztikai panziók száma 2006-ról 2007-

re csökkent, 2008-ban nőtt, majd 2009-ben egy nagyot csökkent.

6.táblázat helyek

Az elszállásolás

tipusa

2006 2007 2008 2009

Összesen 7486 7063 7263 6428

Hotelek 1775 1655 1509 1409

Ifjusági hotelek 345 - - -

Hostelek 92 99 99 114

Motelek 417 425 445 445

Turisztikai villák 474 452 455 445

Turisztikai kabannák 243 233 245 264

Campingek 746 685 685 685

Turisztikai 82 82 82 82

38

pihenőhelyek

Turisztikai házak 218 280 280 96

Az óvodásoknak és

iskolásoknak

szervezett táborok

100 51 67 67

Városi turisztikai

panziók

713 828 904 971

Vidéki turisztikai

panziók

2281 2273 2492 1850

Forrás:anuar 2010

Az összes szálláshelyek száma 2006-ról 2007-re csökkent, 2008-ban nőtt, majd a

gazdasági válság bekövetkezte után 2009-ben nagyon sokat csökkent. A turisztikai

elszállásolásoknak a 2206-2009-es években csökkenő tendenciája volt. 2006-ban létezett

egy ifjúsági hotel 345 szálláshellyel, de ez aztán 2007-ben bebukott. A hostelek

szálláshelyeinek növekvő tendenciája volt 2006 és 2009 között, ezek száma 92 és 114

között váltakozott. A motelek szálláshelyeinek számának ugyanúgy növekvő tendenciája

volt, és ezek száma 417 és 445 között váltakozott. A turisztikai villák szálláshelyeinek

száma csökkent 2006-ról 2007-re, 2008-ban növekedett, majd 2009-ben jelentősen

csökkent. A turisztikai kabannák szálláshelyeinek száma 2006-ról 2007-re csökkent,

2008-ban nőtt egy keveset, majd 2009-ben nőtt egy kicsivel többet. A campingek

szálláshelyeinek száma 2006-ról 2007-re csökkent, és ezek száma a következő három

évben ugyanaz maradt. A városi turisztikai panziók száma a 2006 és a 2009-es évek

között egyre inkább növekedett. A turisztikai pihenőhelyek száma nem változott a 2006

és 2009-es év között. A turisztikai házak szálláshelyeinek száma nőtt a 2006-os évről

2007-re, 2008-ban ugyanúgy maradt, majd 2009-ben jelentősen csökkent. Az óvodai és

iskolai táborok számára szánt elszállásolási helyeinek száma a 2006-ról 2007-re a felére

csökkent, 2008-ban növekedett egy keveset, majd 2009-ben ugyanúgy maradt. A vidéki

turisztikai panziók szálláshelyeinek száma 2006-ról 2007-re csökkent, 2008-ban nőtt,

majd 2009-ben jelentősen csökkent.

Turisztikai szálláshelyek a szálláshely típusai szerint

39

Szálláshelyek-napok

7.táblázat

Az elszállásolás

tipusa

2006 2007 2008 2009

Összesen 1.130.792 1.046.699 977.173 918.702

Hotelek 568.944 580.022 519.706 428.302

Ifjúságnak való

hotelek

19.468 - - -

Hostelek 19.448 22.966 22.068 12.444

Motelek 44.159 65.388 64.972 34.752

Turisztikai villák 128.043 73.741 65.712 72.346

Turisztikai kabannák 48.197 38.549 45.608 23.995

Campingek 15.500 22.876 11.594 -

Turisztikai

pihenőhelyek

1.472 8.024 6.060 3904

Turisztikai házak 5856 5.856 16.024 10.320

Iskolásoknak és

óvodásoknak

szervezett táborok

20.475 18.400 7.092 27.400

Városi turisztikai

panziók

124.074 122.617 121.095 147.277

Vidéki turisztikai

panziók

135.156 88.260 97.242 157.962

Forrás:anuar 2010

Az összes szálláshelyek számának csökkenő hatása volt a 2006 és 2009-es évek között. A

hotelek elszállásolásának képessége 2006-ról 2007-re nőtt, 2008-ban jelentősen csökkent,

majd 2009-ben még jobban lecsökkent. Az ifjúsági hotel elszállásolási képessége 19.468

szám-hely-napok voltak, és a következő évben ez a szálláshely fajta teljesen eltűnt. A

hostelek elszállásolási képessége nőtt 2006-ról 2007-re, 2008-ban csökkent egy keveset,

majd 2009-ben jelentős módon csökkent. A motelek szállásolási képessége nőtt 2006-ról

40

2007-re, majd 2008-ban csökkent egy keveset, és 2009-ben ennek a felére csökkent. A

campingek szállásolási képessége 2006-ról 2007-re csökkent, 2008-ban a felére

csökkent, majd a következő évben teljesen eltűnt ez a szálláshely fajta. A turisztikai

pihenőhelyek szállásolási képessége sokat növekedett 2006-ról 2007-re, 2008-ban

csökkent 2000 számmal, majd 2009-ben ez is a felére csökkent. A turisztikai házak

elszállásolási képessége a 2006 és 2007-es években ugyanaz volt, 2008-ban a a

háromszorosára nőtt, majd 2009-ben sokat csökkent. Az iskolai- és óvodai táborokra

szánt helyek számának csökkenő tendenciája volt a 2006-2008-as években, majd 2009-

ben ezek száma nőtt. A vidéki turisztikai panziók elszállásolási képessége csökkent 2006-

ról 2007-re, 2008-ban nőtt, majd 2009-ben még többet növekedett.

Elszállásolt turista típusok

8.táblázat

Az elszállásolási hely

tipusa

Túrista

tipusok

2005 2006 2007 2008

Összesen Összesen

Románo

k

85.207

61.538

87.206

64.792

85.285

62.849

76.984

54.619

Hotelek Összesen

Románo

k

54.868

37.988

58.663

41.491

58.688

40.377

48.651

31.633

Hostelek Összesen

Románo

k

37.988

534

41.491

1.024

40.377

592

31.633

245

Motelek Összesen

Románo

k

3765

2978

4726

3932

4221

3426

2341

1983

Turisztikai villák Összesen

Románo

6597

6226

3680

3591

3872

3743

3043

2861

41

k

Turisztikai kabannák Összesen

Románo

k

1110

861

1065

845

1349

1224

1354

1193

Campingek Összesen

Románo

k

59

57

1674

1632

286

215

-

-

Turisztikai

pihenőhelyek

Összesen

Románo

k

526

398

950

865

697

670

-

-

Turisztikai házak Összesen

Románo

k

202

194

169

152

377

298

356

308

Iskolásoknak és

óvodásoknak

szervezett táborok

Összesen

Románo

k

857

857

455

455

274

244

286

1172

Városi turisztikai

panziók

Összesen

Románo

k

9988

8086

9861

7928

10.141

8860

1125

11.500

Vidéki turisztikai

panziók

Összesen

Románo

k

6205

3267

4939

3216

4788

3341

9193

7961

Forrás:anuar 2010

Az összes turisták száma növekedett 2005-ről 2006-ra, 2008-ban csökkent, majd 2009-

ben még többet csökkent. A román turisták száma enyhén növekedett 2005-ről 2006-ra,

2007-ben csökkent, majd 2008-ban még többet csökkent. A hotelekben elszállásolt

turisták száma 2005-ről 2006-ra nőtt, 2007-ben enyhén nőtt, majd 2008-ban csökkent. A

hotelekben elszállásolt román turisták száma 2005-ről 2006-ra nőtt, majd 2007-ben

csökkent, és azután 2008-ban jelentősen csökkent. A hostelekben elszállásolt turisták

száma 2005-ről 2006-ra nőtt, 2007-ben csökkent, majd 2008-ban jelentős módon

csökkent. A hostelekben elszállásolt románok száma 2005-ről 2006-ra a duplájára nőtt,

42

2007-ben a felére csökkent, majd 2008-ban még tovább csökkent ennek a felére. A

motelekben elszállásolt turisták száma 2005-ről 2006-ra nőtt, 2007-ben csökkent, majd

2008-ban ennek a felére csökkent. A turisztikai villákban elszállásolt turisták száma

2005-ről 2006-ra a felére csökkent, 2007-ben nőtt egy keveset, majd 2008-ban 1000-rel

csökkent. A turisztikai villákban elszállásolt román turisták száma csökkent 2005-ről

2006-ra, 2007-ben nőtt egy keveset, majd 2008-ban nagyot csökkent. A kabannákban

elszállásolt turisták száma enyhén csökkent 2005-ről 2006-ra, 2007-ben enyhén nőtt,

majd 2008-ban egy nagyot csökkent. A turisztikai kabannákban elszállásolt románok

száma 2005-ről 2006-ra enyhén csökkent, 2007-ben nőtt 300-al, majd 2008-ban enyhén

nőtt. A campingekben elszállásolt turisták, valamint a campingekben elszállásolt román

turisták száma 2005-ről 2006-ra a hússzorosára nőtt, majd 2007-ben nyolcszorosan

csökkent, és 2008-ban eltűntek a campingek egészen. A turisztikai pihenőhelyeken

elszállásolt románok és más turisták száma 2005-ről 2006-ra szinte a duplájára

növekedett, 2007-ben csökkent, majd 2008-ban eltűntek ezek a szálláshelyek. A

turisztikai házakban elszállásolt turisták száma csökkent 2005-ről 2006-ra, 2007-ben a

duplájára növekedett, majd 2008-ban csökkent. A turisztikai házakban elszállásolt

románok száma 2005ről 2006-ra csökkent, 2207-ben a duplájára nőtt, majd 2008-ban

enyhén nőtt. Az iskolai és óvodai táborokban elszállásolt gyerekek száma csökkenő

tendeciát mutatott a 2005-2007-es években, majd ez a szám 2008-ban enyhén növekedett.

A városi turisztikai panziókban elszállásolt turisták száma 2005-ről 2006-ra 100-al

csökkent, 2007-ben nőtt 200-al, majd 2008-ban ötszörösen lecsökkent. A városi

turisztikai panziókban elszállásolt románok száma 2005-ől 2006-ra 100-al csökkent,

2007-ben nőtt 800-al, és 2008-ban nőtt 300-al. A vidéki turisztikai panziókban

elszállásolt turisták száma 2005ről 2006-ra csökkent, 2007-ben enyhén nőtt, és 2008-ban

majdnem a duplájára növekedett. A vidéki turisztikai panziókban elszállásolt románok

száma 2005-ről 2006-ra enyhén csökkent, 2007-ben enyhén nőtt, majd 2008-ban a

duplájára nőtt.

Éjszakázások a turisztikai elszállásolások struktúrája szerint

9.táblázat

Az elszállásolási Túrista 2005 2006 2007 2008

43

hely tipusa tipusok

Összesen Összesen

Románok

311.165

246.915

290.319

233.864

273.868

218.502

242.273

185.920

Hotelek Összesen

Románok

225.240

182.937

214.412

171.814

208.796

165.721

160.555

120.790

Hostelek Összesen

Románok

1481

1011

2691

1339

1867

945

828

377

Motelek Összesen

Románok

6973

4364

7991

6775

7602

5853

4412

3681

Turisztikai villák Összesen

Románok

28.649

27.668

16.430

16.109

11.821

11.519

11.699

10.960

Turisztikai kabannák Összesen

Románok

2154

1768

3002

2207

2468

2225

3326

2762

Campingek Összesen

Románok

105

97

4045

3799

732

414

-

-

Turisztikai

pihenőhelyek

Összesen

Románok

897

593

1645

1465

1276

1233

1025

884

Turisztikai házak Összesen

Románok

1018

990

630

600

1974

1646

1585

1453

Óvodásoknak és

iskolásoknak

szervezett táborok

Összesen

Románok

1654

1654

1146

1146

1233

1113

5741

5600

Városi turisztikai

panziók

Összesen

Románok

18.424

12.820

19.511

14.933

19.993

16.695

25.422

18.673

Vidéki turisztikai

panziók

Összesen

Románok

21.885

11.559

18.816

13.677

16.106

11.138

27.680

20.740

Forrás:anuar 2010

Az összes éjszakázásoknak a számának csökkenő tendenciája volt a 2005-2008-as

években, amelyek közül a románok éjszakázásának száma is csökkenő tendenciát

mutatott. A hotelekben való éjszakázások száma szintén csökkenő számot mutatott a

44

2005-2008-as években, és a románok hotelekben való éjszakázása is folyamatosan

csökkent. A hostelekben való éjszakázások száma növekedett 2005-ről 2006-ra, 2007-ben

csökkent, majd 2008-ban egy jelentősen csökkenő számot mutatott. A románok

éjszakázása a hostelekben 2005-ről 2006-ra nőtt, 2007-ben csökkent, majd 2008-ban

háromszorosan lecsökkent. A motelekben való éjszakázások száma 2005ről 2006-ra nőtt,

2007-ben csökkent, majd 2008-ban majdnem a felére csökkent. A románok motelekben

való éjszakázása 2005-ről 2006-ra nőtt, 2007-ben csökkent, majd 2008-ban a felére

csökkent. A turisták és a román turisták turisztikai villákban való éjszakázásainak száma

a 2005-2008-as években csökkenő tendenciát mutatott. A turisták turisztikai kabannákban

való éjszakázása 2005-ről 2006-ra nőtt, 2007-ben csökkent, majd 2008-ban nőtt. A

románok turisztikai villákban való éjszakázása növekedett a 2005-2008-as években. A

turisták campingekben való éjszakázása 2005-ről 2006-ra mintegy 40-szeresen nőtt,

2007-ben visszaesett a 2005-ös év szintjére, majd 2008-ban eltűntek a campingek. A

turisztikai pihenőhelyeken való éjszakázások száma 2005-ről 2006-ra a duplájára nőtt,

2007-ben csökkent, majd 2008-ban jelentősen csökkent. A turisztikai házakban való

éjszakázások száma 2005-ről 2006-ra csökkent, 2007-ben a háromszorosára nőtt, majd

2008-ban megint csökkent, mint a román turisták, mint az idegen turisták által. Az

óvodai- és iskolai táborokban való éjszakázások száma 2005ről 2006-ra csökkent, 2007-

ben nőtt egy keveset, majd 2008-ban ennek a négyszeresére nőtt. A városi turisztikai

panziókban levő éjszakázások száma 2005-ről 2008-ra folyamatosan nőtt, mint a

románok, mint az idegen turisták által. A vidéki turisztikai panziókban töltött éjszakák

száma csökkent a 2005 és 2007-es évek között, majd 2008-ban nőtt. A románok városi

panziókban levő éjszakázása 2005-ről 2006-ra nőtt, 2007-ben csökkent, majd 2008-ban

jelentősen nőtt.

A turisztikai információs iroda statisztikai adatai 10.táblázat

Kategória A túristák

száma

összesen

A túristák száma A 2008-as év lefedettsége

Belföldi Külföldi Összesen Belföldi Külföldi

Panzió 10.020 7.667 2.353 48,77% 72,1% 20,39%

Fig.nr.11

45

Kategória A túristák

száma

összesen

A túristák száma A 2008-as év lefedettsége

Belföldi Külföldi Összesen Belföldi Külföldi

Hotel 11.107 8.336 2.771 48,73% 63,56% 36,18%

Fig.nr.12

Kategória A túristák

száma

összesen

A túristák száma A 2008-as év lefedettsége

Belföldi Külföldi Összesen Belföldi Külföldi

Harghitafürdő 11.447 10.931 516 31,91% 80,58% 19,41%

Forrás:Csík info turisztikai információs iroda

A fenti táblázatok arra világítnak rá, hogy a hoteleknek nagyobb fedezeteik voltak a

2008-as évben, mint a panzióknak.

2.4Hargita megye nyári turizmusa

Tusnádfürdő

Hargita megye üdülőhelyei közül Tusnádfürdő a legismertebb nyaralóhely. Tusnádfürdő

a Csíki-medence déli részén helyezkedik el. A város fekvése egy festői környezetet nyújt,

egy kellemes, aeroszollal teli levegővel, negatív ionokkal, amelyek egy nyugodt

bioklímát biztosítnak a pszihológiai összeütközéseknek. A város levegőjének erős ózon

karaktere van. Tusnádfürdőnek gyógyhatású borvízforrásai is vannak, ugyanakkor a

palalckozott Tusnád borvíz az ország egész területén ismert és forgalmazott. Tusnádfürdő

az ország egyik legszebb balneáris települése, amelynek kúrája ajánlva van a

szívbetegeknek, a vesebetegeknek, valamint az idegrendszerhez kötődő betegségekre, a

mofettáknak, mezotermáloknak és az ásványvízforrásoknak köszönhetően.

Tusnádfürdő egyik jelenlegi vonzalma a Wellness Tusnád központ lenne, amely az egyik

legújabb turisztikai befektetésnek felel meg a térségen belül. A 180 férőhelyes

termálközpontban különböző mélységű és hőfokú gyógyvizes medencék állnak

rendelkezésre a kikapcsolódni vágyók számára. Ezek között felsorolhatjuk a 8-10

férőhelyes jacuzzit, amely 34 fokos meleg vízzel rendelkezik. Ezenkívül rendelkezésre

46

állnak: gyerekmedence, amelynek hőmérséklete 31-32 C, úszómedence (hossza 27m,

mélysége 1,2 m), amelynek hőmérséklete 26-28 C, ülőhelyes termálmedence 34-37 C-os

hőmérséklettel, élményelemes, meleg vizes medence 34 C-os vízzel, kültéri medence. A

wellnessközpont vendégei az alábbi szolgáltatásokat vehetik igénybe, amelyek bele

vannak foglalva a jegy árába: infraszauna, finn szauna, gőzkamra, sókamra, relaxációs

terem. A masszázs jelenleg nem vehető igénybe. Az emeleten egy nappali bár áll a

rendelkezésünkre, ahol italokat és szendvicseket fogyaszthatnak, és akár pizzát is

rendelhetnek. Az épületben nincs elszállásolási lehetőség, de a közeli szálláshelyeken le

lehet foglalni a helyeket. A jegyek ára a következő: 25 lej, 3 óra időtartamra. Pótdíj 30

perc után 5 lej. Gyerekeknek 130 cm-ig 10 lej szintén 3 óra tartózkodásra. Pótdíj 30 perc

után 2 lej. Gyerekeknek 3 év alatt ingyenes a belépő. Bérletek ára: 10 belépős bérlet ára

200 lej. 20 belépős bérlet ára 400 lej, 30 belépős bérlet ára pedig 550 lej. 25 fős csoport

esetén gyerekek és felnőttek esetében is három jegy ingyen van. A nyugdíjas vendégek

25 lej helyett 15 lejt kell fizessenek, ha hétfőtől péntekig veszik igénybe a

szolgáltatásokat.

Maroshévíz (Topliţa)

Egy olyan város, amely Hargita megye északi részén helyezkedik el, 16.000 lakosa van.

A város a Gyergyói-medence északi részén helyezkedik el. A téli időszakban alkalmas ez

a város a sízés elsajátítására a sípályáknak és az alacsony áraknak köszönhetően.

Maroshévíz korábban a fürdőhelyről volt ismert

Az egyik kisebb strandtelep a 2014-ben felújított Bánfi-fürdő, amely a tulajdonos

tisztázása miatt évekig zárva tartott. Eredeti neve a Fenyőfürdő volt. Ezt a fürdőt teljesen

felújították. A régi vendégek számára hiányozhat esetleg az ugrótorony. A tulajdonos úgy

döntött, hogy majd elhelyez egy újabb trambulint. Az újdonság itt egy ízlésesen

kialakított nyári kert lenne, ahova félrehúzódhatnak a hűsölni vágyók. A fürdő minden

nap 10-19 óra között van nyitva, a nyári kert pedig 9-24 óráig tart nyitva. A Bánffy-

strand gyógyvize nemcsak fürdőzésre, hanem rehabilitációs gyógykezelésre, reumatikus

tünetek kezelésére,gyomorbántalmakra, szív- és érrendszeri betegségekre és magas

vérnyomásra is ajánlott. A Bánffy-fürdőt 1228-től 1948-ig birtokolta a Bánffy-család. a

47

Bánffy-fürdőből kifolyó víz mezotermális mésztufa vízesést képez, amely a vasút és a

fürdőhöz vezető út között található egy 2 hektáros természetvédelmi területen.

A belépő árak itt magasabbak, mint az Urmáncy fürdőn, hét közben 15 lej a felnőtteknek,

hétvégén pedig 20 lej. 12 éven aluli gyerekeknek 5 lej.

Maroshévíz két legfontosabb fürdőtelepe közül az egyik a Maros jobb partján

elhelyezkedő Urmánczy-fürdő, amely továbbra is hódít. Az Urmánczy-fürdő a Maros

jobb partján helyezkedik el, a vasútállomáshoz közel. Ez egy mezotermál borvizes fürdő,

amelyet az 1870-es években vásárolt meg egy gazdag, örmény származású Urmánczy

család a gyergyószárhegyi Lázár grófoktól. Két éve újították meg ezt a fürdőt, amely

(mezo)termál-forrásokra épül. A langyosnak mondható 26 C-os víz egy nagy 50 m-es

oplimpiai méretű medencében, valamint egy kisebb pihenő medencében élvezhető. A

forrásvíz érdekessége, hogy egy része egyenesen a talajból tör fel a kavicsok között, és

ahol a szén-dioxidos buburékok felszínre jönnek, ott a kavicsok is melegek.

Az Urmáncy-fürdőben jelenleg négy medence működik, telejes felületük több, mint 1000

négyzetméter. A medencék alján kis kavicsok között tör felszínre a termálvíz. Az

olimpiai méretű medencét igénybe veszik úszóversenyek, valamint vízilabda mérkőzések

szervezésekor. Akik nem tudnak jól úszni, azoknak alkalmas az 1,40 m mélységű

pihenőmedence. A legkisebb gyerek nyugodtan lubickolhatnak a számukra kialakított

köralakú pancsolóban. A 3 évesnél nagyobb gyerekek számára rendelkezésre áll egy

kicsit mélyebb gyerekmedence. ugyanakkor hinták, homokozó, lipinkák is találhatóak. A

strand területén sörterasz is müködik. Az Urmánczy-pártiaknak érdemes figyelniük a

nyitvatartási programra is. Hétfőn 9-15 óráig tart nyitva a fürdőhely. Kedden az olimpiai

méretű medence nem müködik, csak a gyerek- és pihenőmedencék tartanak nyitva 9-19

óra között. Szerdától javában zajlik a strandélet, szintén 9-19 óra között. A belépőárak

már évek óta változatlanok. Az egész napos jegy 10 lej.A kedden megvásárolható

gyerekjegy 6 lej. A diákok és nyugdíjasok számára való kedvezményes belépő 8 lej. A

tízalkalmas bérlet felnőttek számára 80 lej, diákok és nyugdíjasok számára a

kmedvezményes bérlet 60 lej.

(http://www.morfondir.ro/lap/hu/Irasok-Cikkek/Marosheviz-az-eszak-hargitai-

strandkiraly-Gyergyoszek--1312)

48

Homoródfürdő a Nagy-Homoród és a Fürdő-patak völgyében, Csíkszereda és

Székelyudvarhely között terül el, gyógyvizeit már a rómaiak is ismerték, fejlődése

azonban a 19. században kezdődött el, akkor kezdtek a borvízforrások mellé villákat

építeni. A kommunizmus idején a magántulajdonú villákat államosították, az idő alatt

tönkre is mentek ezek az épületek. A településen található mintegy 12 ásványvízforrás

neve az idők során feledésbe merült. A legismertebbek a Lobogó- és a Mária- forrás

vizei, amelyek ma is közkedveltek, enyhén szénsavas és jó ízű ásványvizek. A Lobogó

panzió és étterem, valamint szabadidőközpont is a Lobogó forrásról kapta a nevét.

Székelyudvarhely

Székelyudvarhely Hargita megye dél-keleti részén helyezkedik el, a Nagy-Küküllő felső

felében és a Küküllő dombjainak keleti részén. Székelyudvarhely kultúrája két nagy

kultúra váltakozása, interferenciája: a freskókkal diszített templomok a térség kultúráját

tükrözik, amelyeknek nyugati kultúra gyökerei vannak. Az 1989-es rendszerváltás után

Székelyudvarhely városa sokat fejlődött, így egy sajátos kifejezési formát alakított. Igy

megsokasodtak a színházbemutatók, a kiállítások szervezése és egyéb kulturális

megnyilvánulások is. Mindezek között a helyi kultúra az átváltozás éveit éli.

A Gyilkos-tó

A Gyilkos-tó Erdély keleti részén helyezkedik el a Békási-szorossal együtt, amely

Románia egy egyedi, szépséggel rendelkező térségének számit. Ez a hely egy valódi

paradicsom annak, aki pihenésre és megújulásra vágyakozik. Ez az üdülőhely felvette a

Gyilkos-tó nevet a tóról. A Gyilkos-tónak természetes gátja van, amely 1837-ben

keletkezett egy nagy földcsuszamlás következtében. Ami nagyon fontos, hogy ez a tó

nem piros, ahogy a román megnevezésben található (Lacul Roşu), hanem inkább sárga.

Ez az üdülőhely az utazásra vágyóknak egy nagyon vonzó helyett, látványt biztosit. Ide

lehet szervezni akár egy napos kirándulásokat személyautóval vagy autóbusszal egyaránt.

(www.romturism.ro/detalii)

49

2. Csíkszereda turizmusa

2.1 A város általános bemutatása

Csíkszereda Hargita megye legnagyobb városa. A Csíkszereda név először 1558-ban

jelent meg irásos formában, utalva arra, hogy itt minden héten szerdán szerveztek nagy

vásár piacokat egészen a két világháború közötti időszakig. A két világháború közötti

időszakig a város román megnevezése a Sereda Ciucului volt, majd később kapta a

Miercurea-Ciuc nevet. (www.szereda.ro/ro/avaros)

2.2Klima

A város az ország leghidegebb részén helyezkedik el, ezt a várost még Románia északi

sarkjának is nevezik. Az évi átlaghőmérsékelet 6-7 fok között van. A legmagasabb

regisztrált hőmérséklet +33 C fok, a lagalcsonyabb regisztrált hőmérséklet pedig -33 fok.

A szelek erősen be vannak folyásolva a domborzat által. (www.wikipedia.org/miercurea-

ciuc/clima)

Havi átlaghőmérséklet a 2010-es évben 14.táblázat

Állomás Maximum Minimum

Hőmérsékelt A feljegyzés

dátuma

Hőmérséklet A feljegyzés

dátuma

Gyergyóalfalú 31,3 15.08 -25,2

Csikszereda 32,5 07.09 -26,6

Bucsin 26,6 08.08 -18,4

Forrás:anuar 2010

A fenti táblázat azt mutatja, hogy Csíkszeredában van a legalacsonyabb hőmérséklet a

téli időszakban.

50

A levegő átlaghőmérséklete 2011-ben

Állomás

l ll lll lV V Vl Vll Vlll lX X Xl Xll Media

an

Csikszered

a

-

7,0

-

2,5

0,5 7,6 12,3 16,2 17,7 16,5 12,6 6,9 2,9 -

3,1

6,7

Forrás:anuar 2011

A fenti táblázat azt mutatja, hogy december, január és február a leghidegebb hónapok

Csíkszeredában.

2011-ben regisztrált extrém hőmérsékletek Fig.nr.16

Állomás Maximum Minimum

Gyergyóalfalú 30,2 23.07 -27,5 04.01

Miercurea-

Ciuc

30,8 25.07 -25,8 22.12

Bucsin 25,7 18.07 -18,4 04.01

Sursa:anuar 2011

Nagyon jól látszik a táblázatokban, hogy Csíkszereda és Gyergyóalfalú az ország azon

pontjai, ahol a klímaváltozások és a hőmérsékletváltozások miatt nagyon hideg a levegő.

Emiatt a Csiki- és Gyergyói-medencéket még az „ország északi sarkainak” vagy az

„ország Szibériáinak” is nevezik.

2.3 A zóna földrajzi bemutatása

A város 622 m magasan helyezkedik el, az Olt partján a Csiki-medencében. Csíkszereda

a Hargita hegység és a Csiki havasok szorosában helyezkedik el, az Olt bal partján.

Csíkszereda Erdély keleti részén helyezkedik el, A Csiki-medence középső részén, és

körül van véve a Hargita vulkanikus hegyeivel és a Csiki havasokkal.

(www.wikipedia.org/miercurea-ciuc/geografia) A város az Olt mellett, a Somlyó patakja

mellett, valamint az 1033 m magas Csíksomlyói-hegység ölében helyezkedik el. A város

tengerszint feletti magassága 655 és 730 m között váltakozik. Mivelhogy a város egy

51

hegyközi medencében helyezkedik el, nagyon gyakoriak a termikus inverzió miatti tartós

ködök. Ezért sokszor a városban mért hőmérsékletek sokkal alacsonyabbak, mint az őt

körül vevő hegységekben mért hőmérsékleti értékek. A sok évi átlaghőmérséklet ebben a

városban alig éri el az 5,8 C fokot. A nyári hónapokban az átlaghőmérséklet 16 C, míg a

téli hónapokban az átlaghőmérséklet -5,9 C. A városnak medencés karaktere van, ezért

nagyon védve van az erős szelektől, viharoktól. A városban mért átlagos

csapadékmennyiség évente 588 mm. A legcsapadékosabb hónap július, és a csapadékban

legszegényebb hónap pedig február. A hóréteg évente 27 és 124 napig marad fagyott.

(www.romturism.ro/detalii)

2.3Csikszereda város rövid története

Az első írásos dokumentum Csíkszereda város létezéséről, mint egy mezőváros

létezéséről 1558-ban jelent meg, amelyet l.Izabella (János Zsigmond Erdélyi herceg

anyja) 1558 augusztus 5.-én adott ki az otomán portának. Az első szakmai közösségek

1649 után alakultak ki, megjelenítve a csizmások céhét a Rákoczy Zsigmond által kiadott

levélben a hatóságoknak 1649 november 4.-én. Az 1650és, 1665-üs, az 1677-es és az

1707-es években Csíkszereda a Csíki szék fontos tanácsait tartotta be. AZ 1878-as évben

Csíkszereda a Csík megye székhelye lett. A vasutat 1897 április 5-én helyezték

üzembe,ami nagyon fontos lépést jelentett a város fejlődésében. Ezután különböző ipari

egységeket hoznak létre a fafeldolgozás számára. 1910-ben Csíkszeredának 3.701 lakosa

volt, míg 1930-ban már 4.807 lakosa volt. Csíkszereda a második világháború után is a

térség központja maradt, majd 1968-ban Hargita megye megyeszékhelyévé vált. Ettől a

pillanattól fogva kezdett el a város erőteljesen iparososdni. A város tervéből, ami T

betűvel volt jelölve Orbán Balázs idején, csak a központi sétálóutca, a Petőfi utca maradt

meg a régi formájában. A város egyik legrégebbi épülete a Mikó-vár, amely 1623-ban

volt építve, valamint szintén egy másik nagyon régi épület a fül-orr-gége kórház épülete,

ami legelőre azzal a céllal volt építve, hogy ott legyen a határmenti parancsnokság

székhelye, és szintén egy másik nagyon régi épület Csíksomlyón a fertőző betegségek és

járványok kórháza. A polgármesteri hivatal épülete 1888-ban volt épitve.

(www.wikpedia.org/miercurea-ciuc/istoria)

52

2.5 Demográfia

1377-ben a város lakossága 30.936 fő volt, mig az 1992-ős népszámlálás alapján a város

lakossága 46.228 fő volt, és a 2002-ős népszámlálás aalapján a város lakosssága 42í029

fő volt, amelyből 34.359 magyar nemzetiségű, 7.274 ember román nemzetiségű, 262

roma, és 67 német nemzetiségű volt. (www.wikipedia.org/miercurea-ciuc/demografia)

A stabil lakosság január 1.-én helységekre és nemekre vontakozóan

17.táblázat személyek száma

Helyiségek Nemek 2006 2007 2008 2009

Összesen a

megyében

Összesen 326.650 325.997 325.682 325.345

Férfi 161.885 161.497 161.253 160.921

Nő 164.765 164.500 164.429 164.424

Csikszereda Összesen 42.390 42.320 41.819 41.820

Férfi 20.346 20.287 20.026 20.018

Nő 22.044 22.033 21.793 21.802

Forrás:anuar 2010

A fenti táblázaton megfigyelhetjük, hogy Hargita megye lakosságának enyhén csökkenő

tendenciája volt a 2006-ős és a 2009-es évek között, és város stabil lakossága ugyanúgy

csökkenő tendenciát mutatott.

Élve születettek száma

18.táblázat személyek száma

Helyiség 2005 2006 2007 2008

Csíkszereda 499 465 459 438

Forrás:anuar 2010

A fenti táblázatot megfigyelve észre vehtjük, hogy a születések száma csökkent

Csíkszeredában évről évre a 2005-ös és 2008-as évek között.

Elhalálozás

19.táblázat személyek száma

Helyiség 2005 2006 2007 2008

Csíkszereda 315 310 322 314

Forrás:anuar 2010

53

A fenti táblázat azt mutatja, hogy a halottak száma enyhén csökkent 2005-ről 2006-ra,

2007-ben nőtt, majd 2008-ban ismét csökkent. A fenti statisztikák azt mutatják, hogy az

előző években többen születtek, mint amennyien meghaltak.

A lakosság természetes szaporulata környezetre vonatkozóan

20.táblázat személyek száma

Környezet 2005 2006 2007 2008

Összes

környezet

10 -91 30 15

Városi 408 290 321 284

Vidéki -398 -381 -291 -269

Forrás:anuar 2010

A fenti statisztikai adatok azt mutatják, hogy a lakosság természetes szaporulata csökkent

2005-ről 2006-ra, 2007-ben nőtt, majd 2008-ban megint csökkent. Itt tisztán láthajuk,

hogy a vidéki környezet természetes szaporulata minuszban van.

A lakosság természetes szaporulat rátája a környezetre vonatkozóan

21.táblázat a természetes szaporulat 1000

lakosra vonatkozóan

Környezet 2005 2006 2007 2008

Összes

környezet

0,1 -0,3 0,1 0,0

Városi 2,8 2,0 2,2 2,0

Vidéki -2,2 -2,1 -1,6 -1,5

Forrás:anuar 2010

Itt azt láthatjuk, hogy a természetes szaporulat rátája 2006-ban mínuszban volt, míg

2008-ban 0 volt. A vidéki környezetben szintén mínuszban volt a természetes szaporulat

ezekben az években.

A lakosság migrációs mozgása

Lakhelyváltoztatások a környeztre vontakozóan

Környezet 2005 2006 2007 2008

Összes

környezet

3034 3572 4541 4063

54

Városi 1558 1916 2373 2157

Vidéki 1476 1656 2168 1906

Forrás:anuar 2010

A fenti táblázatból azt vehetjük ki, hogy a lakosság lakhelyváltoztatásának növekevő

tendenciája volt a 2005-2007-es években, majd 2008-ban a lekhelyváltoztatások száma

csökkent.

Lakhely megállapodás a környezetre vonatkozóan

Környezet 2005 2006 2007 2008

Összes

környezet

2723 3199 3984 3618

Városi 951 1215 1304 1223

Vidéki 1772 1984 2679 2395

Forrás:anuar 2010

A fenti táblázat azt mutatja, hogy a lakhely megállapodásnak ugyancsak növekvő hatása

volt a 2005-2007-es évekeben, majd a 2008-as évben ez a szám csökkent.

A lakhely változtatás egyenlege a környezetre vonatkozóan

26,táblázat személyek száma

Környezet 2005 2006 2007 2008

Összes

környezet

-311 -373 -558 -445

Városi -607 -701 -1069 -934

Vidéki 296 328 511 489

Forrás:anuar 2010

A lakhelyváltoztatás egyenlege a városi és az összegyenlegben a 2005 és 2007-es évek

között növekvő tendenciát mutatott, majd 2008-ban enyhén kezdett csökkenni. A lakhely

változtatások egyenlege a vidéki környezeben a 2005 és 2007-es évek között növekvő

tendeciát mutatott, mig 2008-ban ez si szintén kezdett csökkenni.

2.6 Csíkszereda municípium turisztikai ajánlata

A csíkszeredai Mikó várban napjainkban a Csiki Székely Múzeum foglal helyet. Hogyha

Csíkszererda város közelében vagyunk, akkor megéri, hogy tegyünk egy látogatást a

55

Csíksomlyói Kegytemplomba, ahol rengeteg turista, zarándok gyűl össze minden év

Pünkösd szombatján. A Szent-kereszt római katolikus templom az 1750-es években volt

építve barokk stílusban. Ebben a városban van két ortodox templom is, az egyik a Szent

Péter és Pál apostolok temploma, míg a másik a Szent Miklós ortodox katedrális,a mely

1929 és 1935 között volt építve újbizánci stílusban. A Márton Áron gimnázium az 1909

és az 1911-es években volt építve, a bécsi szecsesszió háza stílusában, és ez a líceum ma

is a város leghíresebb és legrégebbi líceuma a régisége és az építészeti stílusa miatt.

Legelőre Római-Katolikus Líceumnak nevezték, majd a kommunizmus idején

Matematika-Fizika líceumnak hívták, és ma egy volt tanulója, egy Gyulafehérvári

püspök-Márton Áron- nevét viseli ez az iskola.

Csíksomlyó, mint összetevő helyiség

A városnak ebben a zónájában a kegytemplomon kívül még sok más kicsi temploma van,

de manapság ezekben már nem tartanak miséket, hanem a turisták vagy a hívek

megtekintik ezeket a kicsi templomokat, és ott csendben imádkozhatnak a jó Istenhez. Az

egyik ilyen templom a ferencesek kolostora, ez is egy bucsújáró hely a hívek számára.

Ezenkívül itt található még a Salvator kápolna, amely a XV. Százzadból származik, Jézus

szenvedésének kápolnája, amely a XV.-XVll. Századból származik, a Szent Antal

kápolna, amely az 1750 és az 1773-as évek között volt építve. A kolostor mellett

megtalálható Csik volt székhelye, amely az 1825 és az 1841-es évek között volt épitve, és

most a fertőző betegségek és a TBC kórháza. Itt a közelben volt egy római katolikus

líceum, ami 1727-ben volt építve, és ahol híres személyek tanultak, aztán később itt

foglalt helyet az árvaház egészen addig, amíg az árvaházakat át nem szervezték

családokhoz. A kegytemplom közelében található egy ásványvízforrás, amely nagyon

egészséges és jó ízű, rengetegen hordják innen az ásványvizet. Csíksomlyón

megtekinthetők különböző történelmi műemlékek.

(www.wikipedia.org/miercurea-ciuc/monumente)

Hargitafürdő összetevő helyiség

Hargitafürdő a lakosainak egy kezelő központja lehet a mofettái miatt. Hargita fürdő a

kaolin bányája és a mofettái miatt volt ismert, habár manapság most már nem működik ez

a kaolin bánya. Hargitafürdőnek két mofettája van szénsavas, bugyogó vizzel, amely

56

ideális kezelést nyújthat néhány szívbetegségre és nemcsak ezekre. Hargitafürdőt egy

kellemes mikroklímával lehet jellemezni, ezért a levegője nagyon tiszta és kellemes a

nyár idején. Az üdülőhely déli részén van egy borvízforrás a Borhegyes csúcson. A

túristák különböző campingekben és panziókban szállásolhatók el, és ezenkívül még

létezik egy hotel is, az Ozon hotel, 54 szálláshellyel. A 2010-es évben epítettek egy

szórakozásra lehetőséget adó parkot is, a sokak által már ismert Balu parkot, amely 1,5 ha

terűleten helyezkedik el, és szórakozási lehetőséget nyújt a gyerekeknek és felnőtteknek

egyaránt. A Balu park várja a kalandozni vágyó turisták egy nagyon szép, változatos

környezetbe. Ebben a parkban nyolc útvonal van, amelyek különböző színekkel vannak

megjelölve. A kalandozás során a Balu park egy biztos teret biztosit a szórakozni

vágyóknak és nézőknek is. Ez a park lehetőséget ad a nyári turizmus értékelésére ezen az

üdülőhelyen, mivelhogy erre a helyre inkább csak télen jönnek a turisták a sípályák miatt.

(www.baluparc.com/ro/balu-parc) (www.baileharghita.ro)

A hargitai sípályák

Hargitafürdő kb. 1350 m magasan helyezkedik el a tengerszint fölött, 21 km távolságra

Csíkszeredától, valamint 45 km távolságra Székelyudvarhelytől a Hargita hegységben a

Hargita csicsói hegység alatt. Hargitafürdő egy tökéletes üdülőhely a téli időszakban,

mert a hóréteg általában még négy hónapig is megmarad a nagyon alacsony

hőmérsékleteknek köszönhetően. Télen itt öt si-lift pályát leehet találni, valamint öt

pályát a snowboardozni vágyóknak. A turistáknak lehetőségük van, hogy siket,

snowboardokat vagy egyéb sífelszereléseket kölcsönözzenek ki. Itt vannak szervezve

sítanfolyamok kezdőknek és haladóknak egyaránt szakképzett síoktatókkal. Télen a

madarasi Hargita nehezebben megközelíthető, ezért azt ajánlják a turistáknak, hogy téli

gumikkal és láncokkal felszerelt autókkal közlekedjenek. Hogyha valakinek segítségre

van szüksége, akkor létezik a hegyimentő szolgálat is, ahol tapasztalt hegyimentők

dolgoznak. Azok a turisták, akik a téli sportoknak megfelelő felszerelés nélkül jönnek,

kölcsönözhetnek felszereléseket a sífelszerelés kölcsönző központjából.

(www.cazaretransilvania.ro/cazare/meniu/harghita)

A hargitai sípályák

Sípálya Hosszúság Magasság különbség

Csipike 400 m 102 m

57

Kossuth 630 m 102 m

Kossuth2 800 m 102 m

Kossuth3 1000 m 102 m

Miklós 200 m 102 m

Ózon 300 m 102 m

Tófalvi 200 m 102 m

Forrás:www.cazaretransilvania.ro/meniu/cazare/harghita-bai

2.7 Infrastruktúra

Csikszeredának két szerződése van, ami a város integrált tervét foglalja magába. A

szerződések alá vannak írva a város polgármestere által. A két tervnek 37,73 millió lej

értéke van. A két tervben megmodernizálják a Majláth Gusztáv Károly teret, a

Szabadság-teret, a Petőfi utcát, a parkot, és meg fogják újitania szolgáltatások számára

épült épületeket, valamint az ifjúsági központot. (www.alba24.ro/peste 52 milioane

pentru dezvoltarea municipiului Miercurea-Ciuc)

Infrastrukturális befektetések Csikszeredában

Csíkszereda egyik infrastrukturális befektetése egy terelőút lenne, amely összekötné

Csíkszereda gyergyói kijáratát a Rét utcai vasúttal. Ezáltal megpróbálnák kiküszöbölni a

Rét- és Forrás utcai teherforgalmat, hogy a nagy kocsik okozta rezgések ne károsítsák

tovább a házakat.

Turisztikai infrastruktúra

Csíkszereda város hoteljei

A hotel

megnevezése

A hotel cime A szobák száma Az elszállásolt

túristák száma

Hunguest Hotel

Fenyő ***

Nicolae Bălcescu

utca 1 szám

101 202

Flamingo Hotel

***

Taploca utca 141

szám

26 52

Park Hotel *** Szék út. 58/A 20 45

58

Merkur Hotel ** Mérleg utca 1 szám 30 60

Prince Hotel ** Hargita 74 szám 19 34

Salvator Hotel** Szék út147 szám 55 112

Sport Club Hotel * Nicolae Bălcescu 1

szám

13 30

A fenti táblázat azt mutatja, hogya a Fenyő hotel Csikszeredában a legnagyobb hotel, ami

a szálláshelyeket, szobákat és a túristák számát illeti.

Csíkszereda város hoteljeinek árai:

Hunguest Hotel Fenyő

Szobatípusok Árak*Egyágyas szoba 60.00 € 240.00 ronKétágyas szoba 71.00 € 284.00 ronSuperior szoba 82.00 € 328.00 ronApartman 105.00 € 417.00 ronPótágy 35.50 € 142.00 Gyrekkedvezmények: 4 év alatt ingyenes a gyerek elszállásolása, 4-12 évesig a gyerek

50%-os kedvezményben részesül a felnőttek elszállásolásának árából. Az árak

tartalmazzák az ÁFÁT, a büféreggelit, a fitnesszterem használatát, és nem tartalmazzák a

helyi adót, ami 5%-ot jelent az elszállásolás árából, és minden éjszaka után számolódik.

Flamingo hotel:

A csikszeredai Flamingo hotelben az egyágyas szobák árai egy éjszakára 35 Euróba

kerülnek, míg a kétágyas szobák árai egy éjszakára 40 Euróba kerülnek. A pótágy 10

Euróba kerül egy éjszakára. Az árak tartalmazzák a szállást reggelivel, a helyi adót és az

ÁFÁ-t.

Park hotel

Egyágyas szoba 166 RON

Kétágyas szoba 195 RON

Apartman 252 RON

Pótágy 80 RON

Az árak tartalmazzák a szállást reggelivel, az 5%-os szállodai illetéket, és az ÁFÁ-t.

Salvator hotel

Elő- / utószezon2012.11.01. – 2013.03.31

Főszezon2013.04.01. – 2013.10.31kivéve május 15-20

59

2013.11.01. – 2013.12.22 (Pünkösd)

Standard szoba – egyágyas használat 25 Euró 27 Euró

Standard kétágyas szoba 34 Euró 36 EuróSuperior szoba – egyágyas használat 27 Euró 29 Euró

Superior kétágyas szoba 36 Euró 40 EuróApartman (legtöbb 2 főre) 40 Euró 44 EuróHáromágyas szoba 45 Euró 51 EuróCsaládi apartman (4 főre) 56 Euró 64 Euró

Itt is az árak tartalmazzák a reggelit, az ÁFÁ-t, és az idegenforgalmi adót.

Merkur hotel

Egyágyas szoba 90 RON/éjszaka

Kétágyas szoba 120 RON/éjszaka

Az árak tartalmazzák a reggelit, az idegenforgalmi adót, az ÁFÁ-t.

Prince hotel

Egyágyas szoba 90 RON/éjszaka.

Kétágyas szoba 120 RON/éjszaka.

Apartament három hellyel 120 RON/éjszaka. Az árak tartalémazzák a reggelit, az

idegenforgalmi adót, az ÁFÁ-t.

Sport Club hotel

Egyáagyas szoba 90 RON/éjszaka

Kétágyas szoba 120 RON/éjszaka

Az árak tartalmazzák a szállást, a reggelit, az idegenforgalmi adót, az ÁFÁ-t.

Csikszereda panziói

A panzió

megnevezése

A panzió cime A szobák száma Helyek(ágyak

száma)

Harmónia

Panzió***

Apor Péter utca 17

szám

13 30

Juliu’s Panzió

***

Brassói út123/B

szám

17 34

Siesta Panzió *** Szentlélek utca33/A 5 10

60

szám

Várdomb

Panzió***

Nagymező utca 50

szám

10 20

Betty Panzió** Str. Jigodin nr.5 12 36

Pensiunea Csiki ** Str. Petőfi Sándor

nr.5

8 20

Pensiunea Korona

**

Str. Márton Áron

nr.40

16 45

Pensiunea Nárcisz

**

Str. Szék nr.90 20 55

Pensiunea Randevú

**

Str. Grâului nr.1 10 23

Pensiunea

Székelyszállás **

Str. Szék nr.81 5 10

Pensiunea Turul ** Str. Braşovului

nr.35/A

10 40

Motel Csillag ** Str. Braşovului

nr.113

20 48

Fodor Hostel ** Str. Kájoni János

nr.1

6 22

Lasarus Hostel ** Str. Gál Sándor nr.9 8 32

Forrás:Csik Info információs iroda

A fenti táblázat azt mutatja, hogya Nárcisz panzió a legnagyobb a panziók közül a

szobák száma és az elszállásolt túristák száma alapján.

A panziók elszállásolásának árai

Harmónia panzió

Kétágyas szobák 125 RON/ nap

Egyágyas szobák 95 RON/nap.

Juliu’s panzió

Egyágyas szoba 95 RON/éjszaka

Kétágyas szoba 120 RON/éjszaka

61

Négy személyes szoba 220 RON/éjszaka

Siesta panzió

Egyágyas szoba 80 RON/éjszaka

Kétágyas szoba 100 RON/éjszaka

Háromszemélyes szoba 120 RON/éjszaka

Kétszemélyes ággyal rendelkező szoba 100 RON/éjszaka

Pótágy 20 RON/éjszaka.

Várdomb panzió

Egyágyas szoba 65 RON/éjszaka

Kétszemélyes ággyal rendelekző szoba 80 RON/éjszaka

Kétágyas szoba 80 RON/éjszaka

Egyágyas szoba 57,57 RON/éjszaka

Kétszemélyes ággyal rendelkező szoba 70 RON/éjszaka

Kétágyas szoba 80 RON/éjszaka

Csillag motel

Egyágyas szoba 46 RON/éjszaka

Háromágyas szoba 52,50 RON/éjszaka

Kétszemélyes ággyal rendelkező szoba 61,20 RON/éjszaka

Csiki Panoráma

Elszállásolás egy személyre 7-12 Euró reggeli nélkül

Elszállásolás egy személyre 11-15 Euró reggelivel

Elszállásolás egy személyre félpanziós ellátással 14-18 Euró

Elszállásolás egy személyre 20-22 Euró egész panziós ellátással

Korona panzió

Dupla szoba 120 Ron/éjszaka

Egyszemélyes szoba 80 Ron/éjszaka

Nárcisz panzió

Egyágyas szoba 50 Ron/é Ron/éjszaka

Dupla szoba 60 Ron/éjszaka

Kétágyas szoba 80 Ron/éjszaka

Randevú panzió

62

Egyágyas szobák 77 Ron/éjszaka

Kétágyas szoba 94 Ron/éjszaka

Háromágyas szoba 120 Ron/éjszaka

Székelyszállás panzió

Dupla szoba két személy részére 100 Ron/éjszaka

Turul panzió

Dupla szoba kétszemély részére 60 Ron/éjszaka

Tripla háromágyas szoba 90 Ron/éjszaka

Fodor hostel

Egyszemélyes szoba 60 Ron/éjszaka

Dupla szoba 80 Ron/éjszaka

Lasarus hostel

Elszállásolás 12 Euró egy személy részére. Egy nagyobb csoport elszállásolás esetén

kedvezmény van 10 Euróba kerül az elszállásolás egy személy részére.

Hargitafürdő összetevő helyiség panziói/kabannái

Denumirea

pensiunii/cabanei

Adresa

pensiunii/cabanei

Numărul camerelor Numărul turiştilor

cazaţi

Pensiunea Bella Vita

2 ***

Harghita Băi 7 20

Pensiunea

Mandala***

Harghita Băi 16 40

Pensiunea Tirol *** Harghita Băi 10 20

Pensiunea Albert ** Harghita Băt nr.26 6 20

Pensiunea Biró ** Harghita Băi nr.54 11 37

Pensiunea Csiki ** Harghita Băi nr 15/A 19 48

Pensiunea Márton ** Harghita Băi nr.83 9 21

Pensiunea Tófalvi ** Harghita Băi nr.10 6 12

Villa Harghita ** Harghita Băi 6 14

Cabana Bagolykő

***

Harghita Băi f.n. 12 24

63

Cabana Harghita *** Harghita Băi nr.59 19 40

Cabana Uz Bence ** Harghita Băi nr.15 12 40

Pensiunea Bálint

Károly

Harghita Băi nr.37 4 15

Forrás:Ghid turistic Miercurea-Ciuc, Csik Info információs iroda

A fenti táblázatból kivehetjük, hogy a Csiki panzió a legnagyobb a szálláshelyek és az

elszállásolt túristák száma alapján.

Bella vita panzió

Egyszemélyes szoba 75 RON egy napra.

Duipla szoba 100 Ron egy napra.

Mandala panzio

Elszállásolás egy személyre reggelivel 60 Ron egy éjszaka.

Elszállásollás félpanziós ellátással 80 Ron egy éjszakára.

Elszállásolás egész panziós ellátással 115 ron egy éjszakára.

Tirol panzio

Elszállásolás egy személyre 55 Ron/éjszaka

Elszállásolás egy személyre részére reggelivel 70 ron/éjszaka

Elszállásolás félpanziós ellátással egy személy részére 79 ron/éjszaka

Albert panzió

Elszállásolás egy éjszakára egy személy részére tél idején 40 Ron.

Elszállásolás minimum két személy részére 35 Ron/éjszaka.

Elszállásolás fütés nélkül 25 Ron/éjszaka.

Biro panzió

Egyágyas szoba 40 Ron/éjszaka.

Dupla szoba 60 Ron/éjszaka.

Csiki panzió

Elszállásolás egy személy részére 50 Ron/éjszaka.

Márton panzió

Elszállásolás egy személy részére 40 Ron/éjszaka.

Tófalvi panzió

Elszállásolás egy személy részére 50 Ron/éjszaka.

64

Hargita Villa

Elszállásolás egy személy részére 40 Ron/éjszaka

Hargita kabanna

Egyszemélyes szoba 60 Ron Ron/éjszaka.

Kétágyas szoba 120 Ron/éjszaka.

Reggeli 15 Ron.

Bagolykő kabanna

Egyszemélyes szoba 90 Ron/éjszaka.

Dupla szoba 130 Ron Ron130 Ron Ron/éjszaka.

Uz Bence panzió

Elszállásolás egy személy részére 30Ron/éjszaka.

Elszállásolás csoportok számára 25 Ron/személy/éjszaka

Elszállásolás félpanziós ellátással 50 Ron/személy/nap

Bálint Károly panzió

Elszállásolás egy személy részére 35 ron/éjszaka (www.cazaretransilvania.ro)

2.8 A turisztikai zóna panziói

Az Inkognito Panzió: Csíkszeredában helyezkedik el, és a turistáknak pihenést,

megújulást nyújt egy speciális, kellemes helyen, nem messze a várostól egy nagyon

csendes zónában. A panzió udvarából láthatjuk a csíksomlyói zarándokhelyet, a másik

irányban pedig láthatjuk a Hargita hegységet. Amikor nagyon tiszta idő van, akkor még

megfigyelhetjük a távolból a Nagy-hagymás hegység csúcsait is. A közelben lévő

erdőket átvágva, elérkezhetünk Hargita-fürdőre is. Kevesebb, mint 50 méterre a panziótól

két patakok folyik, amelyek felejthetetlen pillanatot biztosíthatnak a halászoknak. A

panziónak vannak kétágyas, valamint négyágyas szobái, és két apartamentje, amelyben

hat-hat személy férhet el.

A Flamingo hotel:

A Flamingo hotel Csíkszereda északi részén, Csíktaplocán helyezkedik el egy csendes,

vidéki környezetben. Ez a viszonylag új hotel 52 szálláshelyet biztosit. A 26 szoba

harmónikusan be van rendezve, a vendéglő és a nemrég nyílt diszkó a kliensek

rendelkezésére áll. A Wellness Centerben Csíkszereda egyik legnagyobb fedett uszodája

65

található, ami 180m2 területen helyezkedik el. A medencáben levő víz hőmérséklete 28

C, és a víz mélysége 140 cm és 170 cm között váltakozik. A vendéglő a hotel földszintjén

található, és 130 hellyel rendelkezik. Itt a szakácsot a kliens rendelkezésére állnak a

hagyományos székely, magyar, nemzetközi ízekkel. A modern felszereléseknek

köszönhetően (video, retroprojektor, televízió, mikrofon, megafon, hangfalak) a vendéglő

ideális különböző konferenciák, lakodalmak, keresztelők vagy egyéb események

szervezésére. (www.ro-hotels.ro /hotelul flamingo-miercurea-ciuc)

Hunguest Hotel Fenyő

A Fenyő hotel a város központjában található, a Vákár Lajos műjégpálya mellett

helyezkedik el. A hotel az elhelyezkedésének köszönhetően egy ideális hely az indulásra

bármely turista számára, aki ezt a székely térséget kívánja meglátogatni. A Hunguest

Hotel Fenyő nemrég volt felújítva, és nyolc emelete van, 93 szobával a turisták

rendelkezésére. A fenyő hotelnek 27 kétszemélyes szobája van, nagyon szép látvánnyal a

Hargita és a központi park fele. Ezekből a fajta szobákból minden emeleten találhatunk

néhányat. Azonkívűl ennek a hotelnek vannak egyágyas, kétágyas szobái, apartamentjei

vagy felső szobái. A szobákban lehetőség van internetezni, tévézni, telefonálni, valamint

mindegyik szoba mellett van külön fürdő hajszárítóval ellátva. A kétszemélyes ággyal

rendelkező szobákban elszállásolható maximum három személy, (ez ideális például egy

házaspárnak és egy kicsi gyermeknek). Aki nem dohányzik az választhat egy

nemdohányzóknak kialakított szobát. A hotelnek van három apartamentje, két apartament

egy-egy kétszemélyes ággyal, a harmadik apartament pedig két ággyal. Az

apartamentekeben jacuzzi is található. Az apartamentben maximum két felnőtt és egy

geyrek szállásolható el az összecsukható ágy segítségével. A hotelben van egy kétszobás

lakosztály is, ahol kétszemélyes, összecsukható ágyak vannak. Ebben a lakosztályban

maximum hat személy fér el. (www.hunguest-fenyo.ro)

2.10 Természetes vonzalmak

A legfőbb természetes vonzalmak a források. A zóna növényvilága változatos és gazdag,

főként fenyőerdők találhatók. A Hargita hegység egyik természetes vonzalma a

homoródalmási barlang lenne, amely a Vargyas szorosban található a Hargita hegység

66

déli részében. Ide érhetünk Szentegyházáról indulva Homoródalmáson keresztül. Ez a

barlang nagyon sok ideig a Keleti-Kárpátok leghosszabb barlangjának volt tekintve, és

egy karszt zónában található, ahol még legalább hatvan barlang található. Ugyanitt

felfedeztek még néhány az ősember által használt tárgyat is. (www.turismland.ro/pestera

maresti)

2.11 Népi hagyomány és kultúra

Egy jelentős ünnep a Pünkösd lenne, amikor Pünkösd szombatján összegyűlnek a

magyarok a világ minden részéről, hogy együtt ünnepelhessék a Pünkösdöt, és együtt

zarándokoljanak ki a csíksomlyói hegységbe, hogy meghallgathassák a szentmisét. A

Húsvétnak is megvannak a hagyományai, amikor Húsvét másodnapján a fiúk, férfiak

mennek a leányokhoz, nőkhöz locsolni, hogy a nők legyenek temékenyek. A húsvéti

előkészületek a római-katolikusoknál a nagyböjttel kezdődnek, majd az emberek

időközben elvégzik a húsvéti szentgyónásaikat. A székelyek egyes ünnepeken a

népviseletükben jelennek meg. (www.hagyomany.lapozz.hu)

A csíksomlyói pünkösdi búcsú

Csíkszereda összetevő helyisége, Csíksomlyó a legfontosabb búcsújáróhely a Kárpát-

medencében. A szűzanya tisztelete valamikor az 1440-es években kezdődött a ferencesek

megállapodásával. A csíksomlyói búcsú eredete 1867-re vezethető vissza, amikor János

Zsigmond át akarta téríteni a székelységet a katolikus vallásról az unitárius vallásra. A

győzelem emlékére a székelység összegyűl minden Pünkösd szombatján a csíksomlyói

hegyre hálát adni a jó Istennek, hogy itt megmaradt a katolikus vallás. A rendszerváltás

után, az 1990-es évtől kezdődően újra összegyülnek itt minden évben Pünkösd

szombatján a magyarok a világ bármely részéről, hogy bűnbocsánatot nyerjenek, és hogy

tiszteljék a Szűz Máriát. Itt az imádkozás hatására sok csoda történt, és sok kívánság

beteljesedett a csíksomlyói Máriához való imádkozás folytán. Ezek a történtek biztosítják

ennek a zónának a kegyhely karakterét. Ú

Régi zene fesztivál

A régi zene fesztivál szervezése Csíkszeredában 1979 szeptember 5.-én kezdődött a Mikó

várban, ahol megjelent a Barozda együttes. Ez a fesztivál az “in memoriam Joannes

Kajoni” címmel volt szervezve, és Joannes Kajoni születésének 350. évfordulójára volt

67

rendezve. Innen eredt az a gondolat, hogy meg kéne szervezni a régi zene fesztivált

minden évben. Utána az első fesztivál 1980 június 7-9 között volt szervezve, amikor

fellépett a Barozda és még más együttesek felelevenítve a XVl,XVll század európai

táncait, magyar referenciákkal. 1986-ban ez a fesztivál be volt szűntetve a kommunizmus

által, majd a rendszerváltás után 1990-ben újra indították a fesztivál szervezését. 1990

nyarától minden nyáron megszevezték a régi zene fesztivált, ahol nagyon sokféle

változatos koncertet vannak magas művészi szinten. Ezeknek a koncerteknek több helye

is van, a koncertek többsége a Mikó-várban rendezve, de ezenkívűl még vannak

koncertek a csíksomlyói kegytemplomba is, és Lázárfalván a Lázár kastélyban is.

Ezer székely leány napja

Minden év július első szombatján gyűlnek össze a székelyruhába öltözött leányok a

Nagy-Somlyó és a Kis-Somlyó közötti nyeregbe, hogy felelevenítsék a népzene és a tánc

által a székely hagyományokat és örökséget. Az ezer székely leány napja először 1931-

ben volt megszervezve, ezt az ünnepet akkor a „fodros szoknyás bálnak” vagy a „szőttes

szoknyás bálnak” nevezték, és azért voltak szervezve, hogy minél több fiatal viselje a

népi viseletet. A forradalom után ezt az ünnepséget ismét megszervezték és az itt

összegyűlt székely leányok száma olyan nagy volt, hogy ezt az ünnepséget elnevezték

ezer székely leány napjának.

A csíkszeredai városnapok

Csíkszereda helyi tanácsa 1998-ban eldöntötte, hogy ezután minden évben megszervezik

a csíkszerdai városnapokat augusztus hónap első hétvégéjén. Mivelhogy Csíkszereda

előszőr 1558 augusztus 5.-én volt nevezve városnak Izabella hercegnő a kiváltságoknak

címzett levelében, ezért tették erre a hétvégére a városnapok megünneplését. A

városnapok alkalmával sok változatos program van szervezve a szabad levegőben,

délelőtt inkább a gyermekek számára vannak különböző programok szervezve, míg

délután, este koncertek, sportvetélkedők, kiállítások vannak szervezve. Itt ezen a

hétvégén mindenki találhat a számára megfelelő programot. Az egyik leghíresebb

városnapokon szervezett verseny az immár hagyományossá vált Pityóka fesztivál és a

tusnádi borvíz által szervezett szupermaraton.

Forrás:Ghid turistic Miercurea-Ciuc, Csik Info információs iroda

68

Kulturális intézmények

Mikó vár, a Csiki Székely múzeum

A Mikó vár a város legfontosabb műemléke, amely a város régi központjában

helyezkedik el. Manapság itt, ebben az épületben foglal helyet az csíki székely múzeum.

A belső udvaron szoktak koncerteket szervezni a régi zene fesztivál keretében. A vár az

1623 és az 1631-es évek között volt építve neoreneszánsz stílusban Hidvégi Ferenc által,

a csikszék felső kapitánya által, valamint Bethlen Gábor erdélyi fejedelem által. 1969-ben

az udvar hátsó részében egy falusi múzeumot létesítettek, régi falusi, gazdálkodó

házakkal, székely kapukkal, amelyek a Csiki-medence jellegzetességeinek számítnak. A

múzeumnak mostanra már gazdag gyűjteménye van a helyi történelemből, a természet

tudományokból, a népi mesterségekről, a templomi művészetről, a népművészetről, a régi

nyomtatványokról, a festészeti művészetről. Itt a múzeumban nagyon gyakran, általában

minden hónapban kiállítások vannak szervezve különböző témákkal, amelyeket érdemes

megnézni. (www.tourist-informator.info /ro/info/turism/m-ciuc/ timp liber, distractie,

instiututii culturale)

Csíkszereda Csíki játékszín színháza az 1998-as évben alakult a hely tanács javaslatára.

A Csíki játészín színház a harmadik színház a megyében. Itt egy 19 tagból álló színi

csapat van, amelynek a fő rendezője és igazgatója, Parászka Miklós. Ennek az

intézménynek a létesítését a helyi tanács finanszírozta. Az első évad az 1999-es év őszén

volt megnyitva. A tizenhárom évad alatt sok színész, rendező szerepelt, mint Dragoş

Galgoţiu, Victor Ioan Frunză, Andreea Vulpe, Gavril Pinte, Béres László, Barabás Olga,

Hargitai Iván, Kövesdy István , Veress Albert, és egyéb számos előadás volt Parászka

Miklós által rendezve. Mindenik évadban meg vannak hívva más színházak előadásai is,

amelyek sorra vannak előadva a nézőknek. A múlt évadban a városi és a város körüli

bérletesek száma elérte a 8.000-et. Egy évadban egy bérletben négy előadás van ajánlva a

felnőttek és a 14 éven felüli gyerekek számára, míg a gyerek bérletek három mesés

előadást tartalmaznak. A gyerekek számára általában studió előadások vannak szervezve.

Az előző években a bérletesek és más nézők a dráma mintegy 70 premierjét tekinthették

meg, mint például Shakespeare, Moliere, Gozzi, Brecht, Maeterlikt, Europide műveit stb.

Ezek a művek a klasszikus és kontemporán magyar nyelv szövegeivel voltak előadva.

(wwww.csikijateskszin.ro/ro).

69

Kulturális programok

Salvator hotel-konferencia terem: a Salvator hotel Csíkszeredától 3 km-re található, a

csíksomlyói kegytemplom, a Nagy-Somlyó és a Kis-Somlyó közelében, a másik felén

pedig a Hargita hegységhez közel. Ez a hotel egy különös környezetbe van építve, egy

szép helyen, a természethez közel, és ez a látvány egy kellemes környezetet nyújt mind a

pihenésre, mind a tanfolyamoknak. A hotelnek 55 szobája van, 110 szálláshellyel, és

néhány apartamenttel. Mindegyik szobának külön fürdője van, telefonja, és kábel TV-je.

Kint az udvaron egy terjedelmes parkoló áll a turisták rendelkezésére. A hotel közösségi

zónájában ( a bárban, a teraszon és az előtérben) és a hotel egyes szobáiban ingyen lehet

használni a wireless internetet. A hotel létezik egy játéksarok, amely jó szórakozást nyújt

a gyermekek számára. A hotel vendéglője 120-130 helyet biztosit, ahol nagyon gyakran

lakodalmak vannak szervezve, és azonkívűl még van három nagy terem 20-30 hellyel.

Mindezek rendelkezésre állanka a vendégek számára, hogy fogadásokat, keresztelőket,

ünnepi ebédeket, és más családi eseményeket szervezzenek. A szakácsok különböző

erdélyi különlegességekkel várják a vendégeket. A hotel terasza egy kellemes

környezetet nyújt a vendégek számára, hogy ott fogyaszthassák el a reggelijüket vagy a

délutáni kávéjukat egy kellemes napsütésben. A hotel főépületében van egy bár, ahova

minden olyan látogatót fogadnak, akik csak átutazóban vannak Csíksomlyón, és csak

egyet valahova le akarnak ülni kávézni. Az apartament a hotel lll.emeletén helyezkedik

el, ahova a sok gyermekes családokat vagy a barátcsoportokat várják. Itt találhatók

kétszobás apartamentek, mindegyik szoba két-három hellyel. A konferencia terem a hotel

belső részében helyezkedik el. A hotelnek van egy 120-150 férőhelyes teremje, valamint

hét 30-70 férőhelyes teremje, és még két kisebb teremje különböző csoportmunkákra.

Ezek a termek az év minden periódusában rendelkezésére állanka a vendégeknek, hogy

kurzusokat, tanfolyamokat, konferenciákat szervezzenek. A hotel az események jól

lezajlását akarta biztosítani, ezért minden terem rendelkezik a szükséges technikai

felszerelésekkel:videoprojektorokkal, szélesítő sávval, három nyelv szimultán fordítóval,

100 wireless kaszkával, flipcharttal mindegyik terem képességének megfelelően.

A Vákár Lajos műjégpálya

Jó tudni, hogy Csíkszereda a téli sportok városa. A domináns téli sport Csíkszeredában a

hoki, és Csíkszereda hokicsapata a határokon kívül is híres győzelmeket aratott. A Vákár

70

Lajos műjégpálya a Város szimbóluma lett, és majdnem az év minden periódusában

keresve van. Ennek az épületnek a kupolája alatt sok világbajnokság volt szervezve, és a

nézőtérben majdnem 2.000 hely van. A műjégpálya előtti szoborcsoport Törős Gábor

szobrász műve. Az épület hátánál egy kinti gyorskorcsolyapálya található, és ez a pálya

csak télen működik, amikor nagyon alacsony a kinti hőmérséklet. (www.tourist-

informator.info/ro/timp liber, distractie)

A turisztikai kereslet

Csíkszereda város nem nagyon híres a turisták számáról. Általában minden év májusában

egy fontos nap van, a csíksomlyói pünkösdi búcsú napja, amikor ide gyűlnek a turisták.

Csak ezen a nap található a legtöbb turista a városban. A tavalyi esztendőben mintegy

300.000 turista vett részt a pünkösdi búcsún. A turisták tartózkodási ideje ezekben

napokban váltakozó, általában 3-4 napot ülnek, de van olyan is, hogy csak két napot

maradnak. Nyáron még jöhet néhány turista az európai országokból, de ezek száma

elenyésző. A turisták többsége inkább csak Magyarországról jön látogatóba. Ők általában

az ismerős családoknál szállnak meg a pénz megtakarítása végett, és egy nagyon kevés

hányaduk száll meg hotelekben vagy panziókban. Ők általában egy vagy két hetet

tartózkodnak itt, a városban, egy részük magyar állampolgár, más részük Romániából

telepedett ki Magyarországra, és ezek a turisták nyáron jönnek látogatóba az

ismerőseikhez, rokonaikhoz. A turisztikai fogyasztás a lakosság turisztikai keresletének

egy fogalma, kölönböző turisztikai szolgáltatásokra vonatkozóan, amelyek egyensúlyt

keresnek a turisztikai erő, tér és idő között. A turisztikai kereslet azon személyek

áttekintéséből áll, akik megnyilvánítják, azon kívánságokat, igényeiket, hogy

periódikusan elmenjenek az állandó lakhelyükről, egyéb olyan dolgokért, mint a

mindennapi, szokásos tevékenység. A turisztikai kereslet nagyon sokféle képpen

nyilvánulhat meg, egy lehetséges turistától egy másik lehetséges turista által, a

társadalmi, szakmai kritériumoknak megfelelően. A turisztikai kereslet változik a

rendelkezésre álló pénzügyi erőforrás alapján, a szolgáltatások struktúrája alapján, a

kliens preferenciái és motivációi alapján a különböző turisztikai attrakciók alapján.

Turisztikai kereslet tipológiák: A gyakorlatban három turista fajtát különböztetünk meg, a

vágyódásaik és kinyilvánulásaik szerint a turisztikai szolgáltatások és a nyaralás iránt,

71

üdülőhelyre vágyódás iránt. Az első kategóriába azok a turisták tartoznak, akiknek a

pénzügyi erőforrásaik nem akadályozzák, hogy milyen üdülőhelyet válasszanak ki

maguknak, meg tudnak engedni szinte bármilyen nyaralást maguknak.

A második kategóriában tartoznak az aktív turisták, akik félre tesznek bizonyos összeget

nyaralásra, és próbálnak egyensúlyt keresni a pénzügyi lehetőségeik és a nyaralási hely

kiválasztása között.

A harmadik kategóriába tartoznak a passzív turisták, akik turisztikai szolgáltatás iránti

vágyaik nem haladják meg a pénzügyi lehetőségeiket.

Turisztikai infrastruktúra

A kormány elfogadta azokat a befektetéseket és programokat, amelyek a román

turizmusra vonatkoznak. A jelenben van még most is néhány terv ,amely a turizmus

befektetésekre vonatkozik, és ezenkívül még néhány terv folyamatban van. A kormány

még 77 ilyen projektet fogadott el, ami a turizmusra vonatkozik. A Turisztikai és Régió

Fejlesztési Minisztérium által kiadott projekteket 50%-ban a helyi közigazgatás

finanszírozza. Az országban van még 11 sípályák fejlesztésére vonatkozó projekt, és

ezeket a projekteket már elfogadta a kormány. Ezek a projektek Azugára, a Prahova

völgyére, Buşteni-re, Predealra, Sinaiara vonatkoznak, és az államkassza ezek

finanszírozását kívánja folytatni. Ezekben a projektekben még megjelent néhány olyan

terv, hogy olyan sípálya helyeket is fejlesszenek, újítsanak, amelyek kevésbé ismert

helyeken vannak. Itt szó lehet a Pasul Valcan hely fejlesztéséről, Hunyad megyében,

vagy a Horia nevő községben Fehér megyében. A hírek alapján nemcsak a hegyvidéki

üdülőhelyek lesznek finanszírozva. Akarják még finanszírozni Parajd üdülőhelyét is, egy

balneáris fürdő kialakításával. (www.ziare.com/articole/infrastructura turistica)

A turisztikai egységek elszállásolási képessége

Hotel 615Panzió 545Kabanna 104Motel 48Hostel 54Összesen 1366Forrás:2006-2010-es statisztika

72

A fenti statisztikai adatokból kivehetjük, hogy a hoteleknek volt a legnagyobb

elszállásolási kapacitásuk az előző években, majd utána következnek a panziók.

A hotelek elszállásolási kapacitásuk kategória szerint

Kategória Elszállásolás

2010-ben

*** 299

** 206

A 2010-es évben a három csillagos hoteleknek 299 szálláshelyük volt, mig a két csillagos

hoteleknek 206 szálláshelyük volt ebben a városban.

Kategória 2011 *** 379**   206*   30Total   615

A 2011-es évben a három csillagos hoteleknek 379 szálláshelyük volt, mig a két csillagos

hoteleknek 206 szálláshelyük volt.

A panziók elszállásolási képessége kategóriára felbontva

Kategória 2010

*** 164

** 381

A 2010-es évben a három csillagos panzióknak 164 szálláshelyük volt, mig a két

csillagos panzióknak 381 szálláshelyük volt, és az egy csillagos panziók már nem is

léteztek.

A motelek elszállásolási képessége kategória szerint

A 2010-es évben a kétcsillagos moteleknek 48 szálláshelyük volt.

A hostelek elszállásolási képessége

A 2010-es évben a két csillagos hostelek elszállásolási képessége 54 szálláshely volt.

A kabannák elszállosolási képessége kategóriák szerint

2010-ben a három csillagos kabannákban 64 szálláshely volt. Ugyanebben az évben a

kétcsillagos kabannákban 40 szálláshely volt, és az egy csillagos kabannák már nem is

léteztek.

A hotelek száma kategóriák szerint

Kategória 2006 2007 2008 2009 2010

73

*** 3 3 3 3 3** 4 4 3 3 3* 2 2 2 2 1Összesen 9 9 8 8 7

Forrás:2006-2010 statisztika

A fenti táblázat azt mutatja, hogy Csikszeredában a 2006-2010-es évek között három

három csillagos hotel létezett. A kétcsillagos hotelek száma 2006-2007-ben kettő volt, és

2008-2010 között csak három volt. Az egy csillagos hotelek száma kettő volt.

A panziók száma kategóriák szerint

Kategória 2006 2007 2008 2009 2010*** 4 5 7 7 7** 11 13 16 20 14* 1 1 1 1Összesen 16 19 24 28 21

A három csillagos panziók száma nőtt 2006ról 2010-re. A két csillagos panziók száma

ugyancsak nőtt 2006 és 2009 között, majd 2010-ben csökkent. A 2006-2009-es években

létezett egyetlen egy egy csillagos panzió, de majd 2010-ben bebukkott.

A hotelek elszállásolási kapacitása kategóriák alapján

Ketegória 2006 2007 2008 2009 2010*** 283 283 283 303 299** 237 237 237 204 206* 81 81 81 30 30Összesen 601 601 601 537 535

A három csillagos hotelek elszállásolási képessége növekvő tendenciát mutatott a 2006-

2009-es években, majd 2010-ben csökkent. A kétcsillagos hotelek elszállásolási

képessége ugyanaz volt 2006-tól 2008-ig, 2009-ben csökkent, majd 2010-ben nőtt egy

kicsit. Az egy csillagos hotelek elszállásolási képessége ugyanaz volt 2006 és 2008

között, majd 2009-ben csökkent.

A panziók elszállásolási képessége kategóriák szerint

Kategória 2006 2007 2008 2009 2010*** 64 104 104 99 164** 401 415 575 486 381* 20 20 20 0 0Összesen 485 539 699 585 545

A fenti táblázat azt mutatja, hogy a két- és három csillagos panziókban a szálláshelyek

száma nőtt 2006 és 2008 között, 2009-ben csökkent, majd 2010-ben ismét nőtt. Az egy

74

csillagos panziókban 2008-ig 20 hely volt, majd 2009-ben telejesen eltünt ez a panzió

forma.

A szálláshelyek száma

2006 2007 2008 2009 2010Hotel 9 9 8 8 7Panzió 16 19 24 28 21A tanulók és egyetmisták elszállásolása 1 1 1 1Kabannák 2 2 3 3 3Motel 1 1 1 1 1Hostel 2Villák 1 1 1 1Összesen 30 33 38 42 34

0

5

10

15

20

25

30

Hot

el

Caz

are

pent

ru

elev

i si

Mot

el

Vile

2006

20072008

20092010

A fenti táblázat azt mutatja, hogy a hotelek száma ebben a városban 6 és 8 között volt, a

panziók száma 16 és 28 között volt 2006-tól 2009-ig, és majd 2010-ben 21 panzió

maradt. A kabannák száma előre kettő volt, majd három lett. A motelek száma egy volt,

majd 2010-ben megjelent egy hostel. A villák száma ugyancsak egy volt.

Az egységek elszállásolási képessége

2006 2007 2008 2009 2010Hotel 601 601 601 537 535Panzió 485 539 699 585 545Egyetemisták és tanulók elszállásolása 326 326 326Kabannák 61 61 61 84 104Motel 17 17 17 52 48Hostel 54Villák 16 16 16 16Összesen 1506 1560 1720 1274 1286

75

0

100

200

300

400

500

600

700

800

Hot

el

Caz

are

pent

ru

elev

i si

Mot

el

Vile

2006

20072008

20092010

A hotelek elszállásolási képessége 601 volt 2006 és 2008 között, majd 2009-ben 537-re.

A panziók elszállásolási képessége nőtt 2006-ról 2008-ra, majd utána csökkent. A

kabannák elszállásolási képessége ugyanannyi volt 2006 és 2008 között, 2009-ben nőtt,

majd 2010-ben még tovább nőtt. A motelek elszállásolási képessége ugyanannyi volt

2006 és 2008 között, 2009-ben nőtt, majd 2010-ben csökkent. A villák elszállásolási

képessége is ugyanannyi volt 2006 és 2009 között, majd 2010-ben eltűntek ezek a villák.

Csíkszereda turizmusa összehasonlítva Hargita megye átlag turizmusával

Hargita megye összlakosa 325.345, amelyből 41.820 lakos Csíkszeredában lakik. A város

hoteljeiben 264 szoba található, amely 535 szálláshelyet biztosit. Ezekből az adatokból

azt számíthatjuk ki, hogy 0,81 szoba jut Csíkszeredában Hargita megye 1000 lakosára

vonatkozóan, és 6,31 szoba jut Csíkszereda 1000 lakosára vonatkozóan. Hargita

megyében az éjszakázások száma 2008-ban 31.787 volt, mig Tudnádfürdőn az

éjszakázások száma 8.489 volt. Tusnádfürdő lakossága 1728 lakos. Itt az éjszakázások

száma 1000 lakosra vonatkozóan 4.912,61 éjszaka. Balánbányán 24 hely van egy

háromcsillaogs hotelben, és 181 hely a panziókban. Székelyudvarhelyen a panziókban

kb. 110 szoba van.

1000 főre jutó elszállásolási helyek száma (hotel, motel, panzió, villa és kabanna)

2010-ben Csíkszeredában 535 szálláshely volt a hotelekben, míg a stabil lakosság száma

41.820 volt. Igy az 1000 főre jutó elszállásolási helyek száma 12,79 szoba volt, míg a

76

Hargita megye lakosságára nézve ez a szám 1,79 szoba volt. A 2010-es évben a

panziókban 545 hely volt. Ezekből az adatokból az jön ki, hogy 13,03 szoba jutott a

panziókban a város 1000 lakosságára vonatkoztatva, míg a megye 1000 lakosára

vonatkozva 1,67 szoba jutott. A motelekben összesen 48 szálláshely volt, így a motelek

elszállásolási képessége 1,41 szoba volt 1000 lakosra vonatkozóan, míg 0,14 szoba volt a

megye 1000 lakosára vonatkozóan. 2010-ben a hostelekben 54 szálláshely volt. A

hostelekben 12,79 szoba jutott a város 1000 fő lakosára, míg 0,16 szoba jutott a megye

1000 fő lakosára.

1000 főre jutó szálláshelyek

Az elszállásolás

tipusa

A szálláshelyek

száma

A város 1000

lakosára vonatkozó

elszállásolási

képesség

Hargita megye 1000

lakosára vonatkozó

elszállásolási

képesség

Hotelek 535 12,79 1,79

Panziók 545 13,03 1,67

Motelek 48 1,14 0,14

Hostelek 54 12,79 0,16

A fenti táblázaton láthatjuk, hogy a panziókban volt legtöbb szálláshely 1000 lakosra

vontakozóan, utána következnek a hotelek 13,3 hellyel 1000 lakosra vontakozóan, utána

következnek a hostelek, majd a legutolsók a motelek.

Az éjszakázások száma Hargita megyében 100 lakosra vonatkozóan

2011-ben Hargita megyében az összes éjszakázások száma 242.273 volt, mig a lakosság

száma 325.089 fő volt. Az 1000 lakosra számolt éjszakázások száma 1.341,82 éjszaka

volt. A 2010-es évben a hotelekben töltött éjszakázások száma 160.555 éjszaka volt. Az

éjszakázások száma 1000 lakosra számolva 493,88 éjszaka volt. 2010-ben a hostelekben

töltött éjszakák száma 828 volt. Igy az éjszakázások száma 1000 lakosra vonatkozóan

2,54 éjszakát tett ki. A motelekben eltöltött éjszakák száma 4412 éjszaka volt. Az 1000

lakosra vonatkozó éjszakák száma 13,57 éjszaka volt. 2008-ban a turisztikai villákban

eltöltött éjszakák száma 11.699 volt. Az 1000 lakosra vonatkozó éjszakák száma 35,98

volt a turisztikai villákban. A kabannákban töltött éjszakák száma 1399 volt. Az 1000

lakosra vonatkozó éjszakázások száma 10,23 éjszaka volt.

77

Csíkszeredában eltöltött éjszakák

Csíkszereda város lakossága 2011 elején 41.89 személy volt. Ebben az évben az összes

éjszakázások száma Csíkszeredában 242.273 volt. Megközelitéssel ki lehet számolni az

éjszakázások számát 2011-ben Csikszeredában. Igy azt mondhatjuk, hogy az

éjszakázások száma Csikszeredában 20%-al nagyobb, mint a megye más városaiban. Igy

az összes éjszakázások száma a városban 6951,37 éjjel volt a város 1000 lakosára

számolva. Hargita megye hoteljeiben való éjszakázások száma160.555 éjszaka volt.

Csikszereda város hoteljeiben való éjszakázások száma 4.607,08 volt a város 1000

lakosára számolva. Hargita megyében a hostelekben töltött éjszakák száma 828 volt. A

hostelekben töltött éjszakázások száma Csikszereda hosteljeiben 23,74 éjszaka volt 1000

lakosra számolva. Hargita megye hoteljeiben töltött éjszakázások száma 4412 volt.

Csiskzereda moteljeiben töltött éjszakázások száma 21,1 éjszaka volt 1000 lakosra

számolva. A turisztikai villákban töltött éjszakák száma Hargita megyében 11.619

éjszaka volt. 2008-ban Csikszereda turisztikai villáiban töltött éjszakák száma 55,56

éjszak volt 1000 lakosra vontkozóan. Hargita megye turisztikai kabannáiban töltött

éjszakázások száma 3326 éjszak volt. Csikszereda turisztikai kabbanákban való

éjszakázásainak száma 15,9 éjjel volt 1000 lakosra vontakozóan. Hargita megye

turisztikai pihenőhelyein töltött éjszakázásainak száma 1025 éjjel volt. Csikszereda

turisztikai pihenőhelyein töltött éjszakáinak száma 4,9 éjszak volt a város 1000 lakosára

számolva.

1000 lakosra való éjszakázások

Az elszállásolási egység

tipusa

Az éjszakázások száma

Hargita megye szinten

Az éjszakázások száma

Csikszereda 1000 lakosára

nézve

Összes éjszakázások 242.273 6951,37

Hotelek 160.555 4.607,08

Hostelek 828 23,74

Motelek 4412 21,1

Turisztikai villák 11.699 55,56

Turisztikai kabannák 3.326 15,9

Campingek - -

78

Turisztikai pihenőhelyek 1.025 4,9

A fenti táblázatban észrevehetjük, hogy a hotelkben van a legtöbb éjszakázás 1000

lakosra vonatkozóan, utána követekeznek a turisztikai villák, majd ezután a harmadik

helyen a motelek állnak.

Csiskzereda város beéjszakázása, Hargita megye 1000 lakosára vonatkozóan

Az elszállásolás tipusa Az összes éjszakázások

száma

1000 lakosra való

éjszakázások száma

Az összes szállásolás tipusa 242.273 1.341,82

Hotelek 160.555 493,88

Hostelek 828 2,54

Motelek 4412 13,57

Turisztikai villák 11.699 35,98

Turisztikai kabannák 3326 10,23

Itt láthatjuk, hogy a hotelekben van a legtöbb éjszakázás, ezt követeik a turisztikai villák

és a motelek.

lV.FEJEZET

SWOT-analízis

A SWOT-analízis egy hatásos módja a stratégiai tervezésnek, valamint egy fejlesztési

stratégia lehetőségeinek, elsőbbségeinek, megvalósítható nézeteinek a megállapítására. A

Swot analízis válaszolhat arra a kérdésünkre, hogy “hol vagyunk?”, és magába foglalja a

vállalkozás belső környezetének elemzését, a turizmus és a külső környezet elemzését

általánosan és sajátosan. Azon tényezők gyakorlása, amelyek egy vállalat sikeres

működését eredményezik, egy vállalat működésének speciális metodológia elemzését

eredményezte. A SWOT betűszó egy angol rövidítésből ered:”strengts” (erős pontok,

erősségek, előnyök), „weakness”(gyenge pontok, gyengeségek),

„opportunities”(lehetőségek, esélyek), és a „threaths”(fenyegetések, veszélyek). Az erős

pontok és a gyenge pontok, gyengeségek a vállaltot nézik. A lehetőségek és

fenyegetések, veszélyek a külső környezetet nézik, és a környezet hatását a vállaltra

nézve. (www.wikipedia.ro /analiza Swot/informatii-management)

51.táblázat

79

Erős pontok Gyenge pontok

- előnyös elhelyezkedés (az ország

közepén)

-az ásványvizek jelenléte a város körűl

-szakképzett személyek jelenléte a turizmus

területén

-szép természeti táj

-sajátos történelmi vonzalom

-az etnikumok keveredése, sok féle kultúra

-a templomok fontos szerepe a város

lakosságának

- erős egyetem előtti iskolai intézmények

(Marton Aron, Octavian Goga)

-a népi hagyomány megőrzése a város és a

környező falvak környékén

- nagyvonalú kulturális események és

programok szervezése

-a kultúra, népművészet létezése

- megkönnyebedett megközelíthetőség 478

nemzeti út, 400-as vasút

- a lakosság számának csökkenése

- gazdasági visszaesés

-a lakossság vásárlóerejének csökkenése az

előnytelen gazdasági helyzet miatt

-a turisztikai infrastruktúra hiánya

-az idegen nyelvek ismeretének hiánya

-előregedési folyamatban levő társadalom

-jelentős migráció a külföldi munkahelyek

keresése miatt

- a munkahelyek hiánya

-a közlekedési és szállitási infrastruktúra

akadályai

- parcellázolt magántulajdon

- a helyi piacok eladásának gyenge

vásárlóereje

- gyenge saját tőkével rendelkező

vállakozások

-sokkal alacsonyabb átlagbérek, mint az

ország más részein, városaiban

- a munkahelyek teremtésére szánt

befektetések hiánya, mint a turizmus

ágazatban, mint más gazdasági ágazatban

-az üzletek, vállakozások közötti

együttműködés hiánya

Esélyek, lehetőségek Ameninţări

-a városi turizmus fejlesztésének

finanszirozásának lehetősége

- az EU által finnaszirozott szakképzések,

kurzusok

-a város fejlesztésre szánt alapok

- a lakosság Nyugat-Európa iránti

vágyódása, ami a migrációt illeti

- a megpályázható alapok csökkenése a

saját források csökkenése miatt

-a munkerő migrációja a Brain-Drain(a jól

80

növekedése

-támogatás a természetes és megújuló

erőforrások felhasználására, és ennek az

infrastruktúrénak a felhasználása

képzett lakosság elvándorlása egy

gazdagabb országba) miatt

- a mentalitás és az értékek megváltozása a

világ gazdaságban

A Swot analizis kommentálása

Erős pontok

A Swot analizisből kiderűl, hogy Csiskzereda sok infrastrukturálális problémával ütközik

össze, ami az utak minőségét, a lakosság életszinvonalát, és a lakosság itt tartózkodását

illeti. Az előnytelen gazdasági struktúra a túristák számának csökkenését eredményezi.

Sok intézkedést kellene tenni a környezet védelme és fejlesztése iránt. A város az ország

központjában helyezkedik el, és ezért megközelithető szinte az ország bármely pontjáról.

A város egy hegyközi medencében helyezkedik el, és ezért a környékén sok

ásványvizforrás található, ez lenne a város természetes attrakciója, mivel az ország más

részein kevés borviz forrás található. Az utóbbi években sok, a turizmus területén képzett

személy létezik itt, ebben a városban, mert az 1990-es években sok turimzus gazdasági

profilon működő egyetem létesült az országban, és itt a városban található egy liceum is,

amely turizmus szakképzést is nyújt. Csiskzereda város egy szép, természetes környzettel

van jellemzve, mert többféle fenyőerdővel van körülvéve a hegységekhez közel.

Ezenkivül még léteznek bükk- és tölgy erdők is környéken. Erdély városaiban megjelenik

az etnikumok keveredése, ahol főként magyarok és románok vannak, de megjelenhetnek

egyéb etnikumok is. Itt utalhatunk a vallási ünnepekre és egyéb megnyilvánulásokra is. A

várost úgy is jellemezhetjük, mint egy hagyománymegőrző várost, mivelhogy több

hagyományos rendezvény van, mint az Ezer Székely Leány napja, a régi zene fesztivál, a

város napok, és egy fontos vallási ünnep, a Pünkösd. Az egyetem előtti iskolai

intézmények nagyon fontos szerepet nyújtanaka a személeyek kiképzésében különböző

területen. A szinháznak és a múzeumnak sok jól szervezett kulturális programja

van,amelyek sok környékbeli falvakról származó túristát vonzanak magukkal. A

városnak jól megközelithető lehetősége van a 478-as nemzeti úton vagy a 400-as vasúti

vonalon, ahová az ország sok helyiségéből, városából érkeznek vonatok, és még

Magyarországról is érkeznek járatok.

81

Gyengeségek, gyenge pontok

A lakosság számának csökkenése elsősorban a természetes szaporulat csökkenésének, és

a migrációnak köszönhető, mert sokan kezdtek a városokból kiköltözni falvakra a

csendes környezet miatt, és amiatt, hogy egyre több ember vágyakozik inkább

magánházban lakni, mint tömbházban. Napjainkban a társadalom elöregedő formában

van, és a társadalom ez a része a legtöbb időt már otthon tölt, mert nincs elég pénze,

jövedelme egy utazás megvalósítására. A gazadasági visszesesés jelen van a gazdasági

válság beköszöntése által, és ez a visszesesés negatív módon folyásolja be a turisták

számát, főleg ha a jövedelmek nagyon alacsonyak, és nem elegendőek még egyéb

szükségesebb dolgokra sem az utazáson kívül. A lakosság vársárlóerejének a csökkenése

negatív módon folyásolja be a turimzust, amikor az utazások valójában az utolsó helyet

foglalják el egy ember életében. Ebben a városban észre lehet venni a turisztikai

infrastruktúra hiányát, mivelhogy nincsen pénz az ilyen jellegű beruházásokra. Ebben a

városban többen tudnak valamennyire angolul, de annál kevesebben beszélik a német és

francia nyelveket, és nem igazán van alkalmuk, hogy beszéljeneke egyik nyelven sem,

így sokan még azt is elfelejtették, amit régebb tudtak, vagy egyáltalán nem tudtak

semilyen idegen nyelvet beszélni. Az idegen nyelvek ismeretének hiányának negatív

hatásai vannak a turizmusra, mivelhogy a turista vendég fogadók kellene ismerjék a

turisták nyelvét. A munkahelyek hiánya ebben a városban az utóbbi öt évben egyre

jobban érezhető, és mindenütt csak az hallatszik, hogy egyre több munkást akarnak

elbocsátani. A munkahelyek hiánya arra kényszerítik az aktív lakosság zömét, hogy

vándoroljanak el külföldre dolgozni egy jobb megélhetés, jövedelem reményében. Habár

az utóbbi években most már kezdték megjavítani az utakat, Hargita megyében mégis

gyakran tapasztalhatók a pénz hiánya miatt az utak infrastruktúrája miatti akadályok,

ezért sok turista inkább más könnyebben megközelíthető helyet választ. Az utóbbi

években sok vállakozás csődbe ment, és a hotelek sem kezdtek már olyan jól működni,

mert a klienseknek egyre kevesebb pénzük van nyaralásra, igy az elszállásolások száma

jelentős módon csökkent. Hargita megyében az átlag fizetések jóval alacsonyabbak, mint

az ország más részében, ezért az emberek nem engedhetik meg magukat, hogy valahova

elutazzanak, vagy hogy a szabadságukat a lakóhelyükön kívül töltsék. Az utóbbi években

82

nem jelent meg semmilyen befektetés az új munkahelyek teremtésére a turizmus területén

vagy más gazdasági ág területén, hanem inkább megnövekedett az elbocsátások száma,

ami nagy mértékben befolyásolja a turizmust.

Esélyek, lehetőségek

Napjainkban létezik néhány lehetőség a városi turizmus fejlesztésére, a polgármesteri

hivatalok pályázhatnak meg valamilyen alapokat, csakhogy emeelett a városoknak még

elegendő forrásuk kell legyen ezeken a megpályázott alapokon kívül. Amióta beléptünk

az Európai Únióba, létezik a turizmus területén néhány képzési program, amit az Európai

Únió által van támogatva, amelyen részt vehetnek azok a személyek, akik később a

turizmus területén szeretnének elhelyezkedni. Az megújuló természeti erőforrások

felhasználása ma egy új tendenciát mutat, amikor a természeti erőforrások már kimerülő

félben vannak. A villanyáram- és a víz fogyasztásának csökkentése nagyon nehezen

valósítható meg a hotelekben, és a tulajodnosok nagyon sok pénz be kell fektessenek egy

természetes energiát felhasználó felszerelés megvásárlására.

Veszélyek, fenyegetések

A megpályázott alapok száma csökken a saját tőke hiánya miatt, mert a legtöbb

megpályázott alapot csak úgy adják, ha a városnak elegendő saját forrása van. A város

előnytelen pénzügyi helyzete miatt jelentősen csökkentek a saját erőforrások is.

Észrevehető egy nagy migrációja a szakképzett munkásoknak, mivelhogy itthon a

szakképzett munkások ritkán tudnak elhelyezkedni szakmában, vagy nagyon gyengén

fizetettek ezek a munkahelyek. Az utóbbi évtizedben nagyon megváltozott az emberek

mentalitása, most már nem nagyon értékelik a népi hagyományokat, a szabad idejüket

most már nem nagyon akarják itthon, a szülővárosban tölteni. A demográfiai adatok nem

nagyon kedvezőek, egyre kevesebb aktív személy van, és igy egyre kevesebb alkalmazott

van a turizmus területén.

A gazdasági válság hatása a turizmusra

A rendkívül bizonytalan gazdasági helyzet 2008 második felében jelentősen lelassította a

turizmust. A turisták száma jelentős módon csökkent, és ez a trend a 2009-es évebn

tovább folytatódott. A turisztikai világszervezet 2009 január 27.-én tette közzé

Madridban a legfrissebb 2008-as adatokat, és a 2009-re vonatkozó előrejelzéseit. A 2008-

83

as évben még 1,8%-os növekedés volt a turistautak számában, majd a 2008-as év

második felében ez a növekedés lellassult, majd csökkenni kezdett. Ekkor már a turisták

nem tudták eldönteni, hogy a pénzük elengendő-e az utazásra.

(www.nagyutazas,hu/magyar/utikalauz) A gazdasági válság hatására jelentősen csökken

a szállodai foglalások száma, A visszesés Európa mediterrán régiója mellett a történelmi

városokat is érinti, közöttük a legjobban látogatott várost, Párizst, Prágát és Budapestet is.

Akik még eljárnak utazni most már egy rövid időszakot választnak magunk többnyire az

elő- vagy utószezonban. A gazdaság nem csak a magánszemélyek nyaralását érinti,

hanem a vállalati utak, konferenciák száma is jelentős módon csökkent a vállalatok nehéz

gazdasági helyzete következtében. A válság által kevésbé megviselt emberek még most is

a drágább utakat választják, valamint az ökoturimus (zavartalan természetes környezet a

hagyományos értékek megőrzésével és a helyi lakosság bevonásával) iránt érdeklődik, de

ez a társadalom réteg most már nagyon szűk, szinte alig van egy pár ilyen ember

hazánkban. (www.euvonal.hu) Románia turizmusa még egyáltalán nem jött ki a

gazdasági válságból, mondják a hotelek tulajdonosai. A hotelekben elszállásolt turisták

száma egyre kevesebb, 2010-ről 2011-re 20%-al kevesebb volt ez a turista szám. A

turizmus csökkenését az infrastruktúra is befolyásolja. (www.ziare.com) Románia

turizmus iparából származó jövedelme 16%-al csökkent az utóbbi négy évben, egészen

1,5 milliárd euróig 2011-ben, mind az idegen turisták költségeiből származó jövedelme,

és főként a helyi turisták költségeiből származó jövedelmek csökkentek. Az idegen

turisták költségei a 2008-as 750 millió feletti értékről 2011-re már 600 millió euróra

csökkent egy romániai felmérés alapján. A belföldi turisták is vissza vették költségeiket

1,01 milliárd euróról 900 millió euróra. Az utóbbi négy évben a helyi turizmus

növekedési rátája mínusz értéket (-5,7%)-ot mutatott. A felmérések azt mutatják, hogy a

romániai turizmus ipar 1,4%-al járult hozzá a GDP-hez (Bruttó Nemzeti Termékhez), és

hogyha ehhez hozzáadjuk az indirekt hozzájárulásokat is, akkor a turizmus 6 milliárd

eurót hoz a romániai GDP-hez. A turizmus kevéssel járul hozzá a romániai GDP-hez más

európai országokhoz képest, mint például Bulgária turizmusa 3,6%-ot képvisel a GDP-

ből vagy Magyarország turizmusa 4%-ot képvisel a turizmusból, és Csehország 2,8%-ot

képvisel a turizmusból. (www.dayli-business.ro/stiri/turism/efectului crizei asupra

turismului romanesc) A turisztikai ügynökségek az időszakos lefoglalásokra utalnak,

84

hogy minél több turistát vonzzanak magukkal a nyári szezonban. Már a 2008-as évben a

turisztikai ügynökségek legalább 30%-al visszavették az utazásra szánt pénzösszegeket.

A gazdasági válságnak a turizmus hatására pozitív és negatív hatásai is vannak. A negatív

hatások a pénz hiánya miatt alakulnak ki. Azt tudni kell, hogy a fapados repülőgépek

szennyezik egyre jobban a levegőt. A pozitív hatás az lenne, hogy az embereknek nincsen

pénzük repülős utakra, és ezáltal csökkenhet a levegőszennyezés. Az európai

légitársaságok felmérése szerint a gazdasági válság beköszöntése után jelentős módon

csökkent a repülőforgalom. A következtetésben azt mondhatjuk, hogy Romániában

napjainkban is egyre jobban fog csökkenni a turista forgalom a pénz hiánya miatt.

Azonban vannak olyan országok, amelyek már nagyjából kijöttek a gazdasági válságból,

mint például Németország, és ott minden minden bizonnyal jól működik a turizmus

iparág, vagy egy másik ilyen ország lenne Svájc, ahol bizonnyal csökkenhetett a külföldi

turisták száma, azonban a belföldiek még mindig sok utazást meg tudnak engedni

magunknak. (www.mnvh.hu)

Következtetések és javaslatok

A követekeztetésben azt mondhatjuk, hogy Csíkszereda város turizmusa nem nagyon

jelentős, és ezáltal nem is hoz sok jövedelmet. Csak a Pünkösd napja jelentősebb a

turisták számáról. Egy évben csak ez a két nap létezik, amikor a hotelek, panziók

szálláshelyei, szobái sem elegendőek a túristák elszállásolására, de sokan rokonjaiknál,

ismerőseiknél szállnak meg. Egy ilyen kicsi városnak, mint Csíkszereda nagyon nehéz

befektetnie a turizmusba, főleg amikor ennél sokkal nagyobb problémák vannak, ami a

város infrastruktúráját, kinézetelét illeti, és nem is nagyon vannak alapok ilyesmire.

Nyilvánvaló az, hogy az utak minősége Hargita megyében a legrosszabb az ország többi

részéhez képest, és igy a város megközelítése sem nagyon könnyű, igy inkább sok turista

más helyet választ a szabdidejének eltöltésére, minthogy az autóját megrongálja a rossz

úttal. Máskülönben az alacsony életszínvonal is nagyon befolyásolja a turizmust,

mivelhogy az emberek nagy többsége mindig otthon ül, és még azt sem tudja megengedni

magának, hogy 100 km-re elutazzon az állandó lakhelyétől. Csíkszereda városa sokkal

több turistát tudna vonzani, hogyha több régi épülete, műemléke, értékes régisége,

85

múzeuma, több híres temploma lenne, és valószínüleg ha sokkal nagyobb és változatos

város lenne. Az igaz, hogy a turizmus egy lehetőséget nyújt a bevétekre, jövedelmekre,

de itt ezen a helyen nem nagyon beszélnek az emberek a turizmusról, sokan örvendnek,

ha van legalább egy munkahelyük. Hargitafürfő összetevő helyiség is sokkal több turistát

tudna vonzani, hogyha több sípályája volna, és a nyárion nem lenne ennyire rövid, és

még lennének egyéb nyári szórakozásmódok is. Főként inkább Hargita megye turistái

mennek Hargitafürdőre sízni, mert ezek a turisták nem nagyon tudják megengedni

maguknak, hogy máshova utazzanak el, és más turisták inkább más, ismertebb sípályákra

mennek az országba. A turizmus egy lehetőség lenne a munkahelyek teremtésére, és ez

nagyon fontos lenne főleg egy ilyen városban , ahol az emberek zömének még

munkahelye sincsen. Napjainkban egyre több román állapolgár megy el külföldre

dolgozni keresve a jobb megélhetést, jobb jövedelmet, a magasabb életszínvonalat. Ha

dolgoznak több hónapot jobb fizetésért, akkor nyilvánvaló, hogy ezt a pénzt nem fektetik

be a turizmusba, hanem örvendenek, ha meg tudnak valósítani ennél sokkal fontosabb

mindennapi dolgokat. Igy ezt a pént inkább házak felújítására, építésére, autók

vásárlására szánják. Én azt hiszem, hogy a turizmus egy jövőt tudna biztosítani sok

helység, üdülőhely számára, és itt az emberek sokkal jobban élnének, hogyha a városban

lenne termelés, hogyha a gyárak ne lettek volna eladva, vagy legalább működnének, és

ezáltal a város gazdasága működne.

86

87