Upload
others
View
1
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
Készítette: Pintér Borbála, Toldy Ferenc GimnáziumTanítási segédlet Dragomán György Oroszlánkórus című novelláskötetéhez
I. Miért érdemes tanítani?
A jelen irodalmának kánonában Dragomán egyre jelentősebb helyet foglal el. Regényei
nemcsak Magyarországon, de külföldön is számtalan elismerésben részesültek. Az irodalmi és
társadalmi elismerés mindig érdeklődést vált ki, ezek hallatán a kitüntetés keltette elvárással
fordulunk a szöveg felé. S elvárásunk akár beteljesül, akár nem, mindenképpen játékba jön, s
így aktívabban állunk a szöveggel való találkozáshoz. Dragomán regényeit nemcsak, hogy
igen sok, 28 (!) nyelvre lefordították, de külföldön is számos elismerésben részesültek.1 Így
azáltal, hogy Dragomán írásai a nemzetközi piacon is sikeresek, feltételezzük, hogy valami
olyat tudhatnak, amire magyar és külföldi fül egyaránt kíváncsi, és ennek érdemes lenne
utánajárni, mi az?
A Marosvásárhelyen született szerző 1988-ban települt át Magyarországra, ezért alakján
keresztül az erdélyi magyar irodalom helyzete és kérdései is érinthetők. Sőt Dragománra
úgyis tekinthetünk, mint a kortárs erdélyi magyar próza folytatójára.2
A fehér király című regénye 2005-ben jelent meg, háttere a kora nyolcvanas évek Erdélyének,
Romániájának kegyetlen, rémisztő világa, amelybe egy kamasz fiú nézőpontján keresztül
kapunk betekintést. A fiú apját munkatáborba hurcolják, és így az apa nélkül maradt család
mindennapjait, és a kamaszvilág problémáit látjuk egymásba szövődni. A fehér király után
Dragomán Máglya című regénye is nagy népszerűségnek örved. Ebben a történet a Ceausescu
rezsim bukása után kezdődik, az elnyomásból felszabaduló, újonnan alakuló világba
csöppenünk, ahol szintén egy gyerek, most a tizenhárom éves Emma próbál eligazodni. S
mivel szüleit elveszítette, nagymamájához kerül, akitől tanulja a mindennapok mágiáját.
Tehát mindkét mű olvasható történeti tablóként és családtörténetként egyaránt, valamint
mindkettő a gyermeki szem sajátos látószögén keresztül láttatja az eseményeket.
1 A Máglya első lett a német Südwestrundfunk (SWR) német közszolgálati rádió listáján 2016. decemberben. (http://gyorgydragoman.com/?p=1395); „a The Washington Post méltatása szerint A fehér király egyszerre felkavaró és felbecsülhetetlenül értékes.” (forrás: Wikipédia)2 „Prózai életünk örvendetes eseménye volt a közelmúltban, hogy Bodor Ádám köpenyéből legalább három prózaíró bújt elő: Dragomán György, Papp Sándor Zsigmond és Vida Gábor. Mindhármat közös jegyek fűzik a mesterhez: az erdélyi háttér, az elbeszélés visszavívott öröme, a kegyetlenség és elnyomás visszafogott ábrázolása, a roppant kidolgozott, nyomatékos stílus, s végül általában bizonyos lidérces, dermesztően tárgyilagos, mégis látomásos ábrázolás.” Báthori Csaba: A gyermekkor ára - Dragomán György: A fehér király, Magyar Narancs, 2005/34. http://magyarnarancs.hu/zene2/a_gyermekkor_ara_-_dragoman_gyorgy_a_feher_kiraly_konyv-64457
Készítette: Pintér Borbála, Toldy Ferenc GimnáziumA fehér királyban a fejezetek nem szorosan kapcsolódnak egymáshoz, ezért novellafüzérként
is elgondolható, a Máglya azonban már szorosabban szerkesztett prózai alkotás. Az első
látásra tagolatlannak tűnő szöveg nem áll ellent a befogadásnak, az élőszóbeszédszerű, hosszú
mondatos szerkezet és a sodró, lendületes nyelvezet folyamatosan továbbolvasásra inspirál.
A fehér királyból épp most készül film, vagyis hamarosan ez a Dragomán-történet filmen is
megismerhető, s így a mai diáksághoz még közelebb hozható lesz.
Dragomán novellái többféle közegben jelentek meg. Először irodalmi folyóiratokban,
népszerű női magazinokban, napilapokban láttak napvilágot, majd folyamatosan kerültek a
nyilvánosság elé a szerző saját honlapján, s végül, 2016-ban tizenhárom év termése,
Oroszlánkórus címen kötetbe szerkesztve jelent meg. Az írásművek különböző megjelenési
közegének vizsgálata fontos kérdése az irodalomtanításnak. Akár történeti szempontból
tekintünk a különböző médiumok alakulástörténetére, akár a jelenünk népszerű
szövegmegjelentési közegeit vizsgáljuk, ami azon túl, hogy bizonyos médiumok több, mások
kevesebb olvasóhoz jutnak el, felvetik annak a kérdését is, hogy vajon mennyiben más
szövegpercepciós készség szükségeltetik a nyomtatott illetve a digitális forma befogadásához,
és ez mennyiben és hogyan befolyásolja diákjaink szövegértési és szövegalkotási készségeit.
II. Mikor, milyen közegben tanítsuk?
Dragománt, s ezen belül az Oroszlánkórus című novelláskötet elbeszéléseit elsősorban 12.
évfolyamban a kortárs irodalom témakörében érdemes tanítani. Ebbe a témakörbe
háromféleképpen is beilleszthető:
1. Bemutathatjuk a szerzői pályaképet és a kötet 4-5 novellájának értelmező elemzést
adhatjuk.
2. Másfelől, mivel Dragomán az irodalmi közélet aktív szereplője, ő mondott köszöntő
beszédet Esterházy Péter hatvanadik születésnapján, az irodalmi nyilvánosság
tereiben, például a könyvhéten elérhető, saját honlapján közéleti, irodalmi és
hétköznapi témákat egyaránt nyilvánosságra hoz, és kommentál, ezért alakján
keresztül bevezetést tudunk adni a kortárs irodalmi nyilvánosság megismerésébe.
3. Harmadrészt pedig a novellák megjelenési közegének vizsgálatán keresztül a
jelenünket oly igen meghatározó, és a kortárs irodalmi szóbeli tételjavaslatban is
megfogalmazott nyomtatott és digitális közlés lehetőségei is feltárhatók, mivel
novelláinak többsége egyaránt elérhető mind az írott sajtó bizonyos termékeiben, mind
Készítette: Pintér Borbála, Toldy Ferenc Gimnáziuma novelláskötet nyomtatott közegében, valamint megjelentek a honlapján, sőt egyéb
online oldalakon is.
A Dragomán-novellák továbbá szóba hozhatóak 11. évfolyamban is, például Kosztolányi
vagy Csáth gyermekszereplőket felvonultató, illetve gyermeki elbeszélői nézőpontot
alkalmazó novelláinak tárgyalásakor. Ezt a lehetőséget a későbbiekben igyekszem is majd
megmutatni Dragomán bizonyos írásait Kosztolányi A kulcs című novellájával párhuzamba
állítva.
Novella és novelláskötet tanítása hálás és egyszerre elengedhetetlen feladat is.
Elengedhetetlen, mivel mind a közép-, mind az emelt szintű érettségi szövegalkotási részében
az egy mű bemutatása nagyon gyakran egy kortárs novella értelmezése, ezért a diákokat
érdemes minél több kortárs rövid prózával megismertetni.
Az Oroszlánkórus írásművein, mint ahogy azt majd megmutatni igyekszem, a
novellaértelmezés alapműveletei könnyen gyakorolhatóak: sok helyütt játékba hozható cím és
szöveg viszonya, a történet általában kevés szereplős, egy szálon fut, családi viszonyok
ábrázolódnak többnyire egy nézőponton keresztül, az elbeszélés és történet ideje jól látható
módon szétválasztható, és a klasszikus műépítkezési struktúra elemei, a fordulat, csattanó,
megoldás eszközével is sok novella él.
A novella a diákok számára is a könnyen fogyasztó irodalmi műfajok közé tartozik, mivel
elsődlegesen is rövid terjedelmű, másodsorban pedig egy történet körvonalazódik benne. Egy
novella, pláne az internetre felkerülő rövid írások elolvasása tehát nem jelent gondot a
diákoknak, és ha jó sorrendben ajánljuk a szövegeket, akkor az egyik a másik elolvasását
indukálhatja.
Kezdőnovellának ajánlom a Vasvonót, a Rosszaságok ciklus elemeit, a Hevimetált illetve a
csak a honlapon elérhető Vége című írást.
A Vasvonó című novellának alaphelyzete a kötelező zenei gyakorlás sok diák számára ismert
élmény. A Rosszaságok cím alá szerkesztett novellák (A vaslétra, Három hasznos recept, stb.)
gyerekek csínytevéseit jelentik meg, amelyekhez való viszonyulás könnyen aktívvá teheti a
szereplőkkel nagyjából egyidős olvasókat. A Hevimetál című novellát elsősorban nyelvezete
teszi érdekessé, az irodalomóra közegében megjelenő káromkodások, mint a tiltott fa
gyümölcse, még mindig izgalmat keltenek. Valamint egy együttes iránti rajongás élménye
Készítette: Pintér Borbála, Toldy Ferenc Gimnáziumszintén ismerős a fiatal olvasók számára. A Vége című írás a sportolás illetve a
csapatsportolás egyik meghatározó élményét viszi színre, így a sportoló diákok könnyen
átérzik a szituációt, azonosulnak a helyzettel.
A felsorolt novellák mindegyike játékba hozza a gyerekek életének egy-egy meghatározó
élményét, így könnyűvé téve a szereplővel vagy a helyzettel való azonosulást. Ugyanakkor a
helyzet vagy szerep ismerőssége akár az azonosulással egyidejűen akár később, de
működésbe hozza a különbség, különbözőség élményét is. A közvetlen érintettség a fiatal
olvasók számára megkönnyíti a novellák befogadását.
Több novellafüzér vagy ciklus található a kötetben. Ezekre mindig érdemes rákérdezni, hogy
milyen szempontok alapján kerülnek egy csokorba az írások, és milyen logika rendezi őket
sorba.
Cry me a river címet viselő novella 5 kisebb írásból áll: Lámpaláz, Festék, Ispahan, Békejel,
Parázs.
Rosszaságok: A vaslétra, Három hasznos recept, Rablás, Hét törés, A nagy hógolyó, Top
tizenkettő, A szakállas villanyszerelő.
Az Örökség cím alá tartozó novellák: Medvecukor, Borotva, Mappa, Galamb, Lázmérő.
A Füles fotel cím alatt jelennek meg a Derbi, az Oroszlánkórus, Majdnem minden, amit a
halakról tudni érdemes, A régi frakk és az Orvosság című szövegek.
Szakder, Párizs, Pucér nő összefoglaló címet kapják A mellényes bácsi, Ambrus bár, Guruzs,
A pucér nő, Sör, bor, pálinka c. írások.
A Mennyből az angyal ciklus novellái pedig a Majdnem minden, amit a karácsonyról tudok,
Karácsonyfa, Cukor.
Készítette: Pintér Borbála, Toldy Ferenc Gimnázium
III. Feladatötletek az életrajz, pályakép, illetve a szerző irodalomban betöltött helyének
feldolgozásához
Dragomán mint önálló szerző még nem került be a tankönyvekbe, így a szerzői életmű
megismerésében nekünk is, ugyanúgy, mint diákjainknak az internet nyújt forrást.
Dragomán György életrajza (Forrás: wikipédia: https://hu.wikipedia.org/wiki/Dragom
%C3%A1n_Gy%C3%B6rgy
Dragomán György (Marosvásárhely, 1973. szeptember 10. –)
Családjával 1988-ban települt át Magyarországra.
A szombathelyi Nagy Lajos Gimnáziumban érettségizett 1992-ben.
1992–1998 között az ELTE bölcsészkarán angol-filozófia szakon tanult, diplomát
végül angol szakon szerzett.
Az Eötvös József Collegium és a Láthatatlan Collegium diákja volt.
1995-ben feleségül vette Szabó T. Anna költőnőt, akivel szombathelyi évei alatt
ismerkedett meg. Két fiuk született; Gábor (2002), Pál (2005)
Művei:
A pusztítás könyve (regény, Balassi Kiadó, 2002), (második kiadásban Magvető
Kiadó, 2015)
A fehér király (regény, Magvető Kiadó, 2005)
Máglya (regény, Magvető Kiadó, 2014)
Oroszlánkórus (novelláskötet, Magvető Kiadó, 2015)
Műfordításai:
Irvine Welsh: Trainspotting (regény, Polyák Bélával közösen), Trivium, 1998
Irvine Welsh: Acid House (elbeszélések, Polyák Bélával közösen), Trivium, 1999
Samuel Beckett: Watt, regény 2005, Palatinus
Mickey Donnelly: Ikeridő, regény, 2006, Noran
Készítette: Pintér Borbála, Toldy Ferenc GimnáziumDragomán György életrajza (Forrás: a szerző honlapja: http://gyorgydragoman.com/?
page_id=5)
„1973-ban születtem, tavaly lettem harmincöt, több mint húsz éve élek Magyarországon,
szülővárosomat, Marosvásárhelyt 1988-ban hagytam el, azóta kétszer voltam Erdélyben,
napokig nem tudtam aludni a honvágytól, nem mentem többet, lassan megszoktam az ittlétet,
Budapest lett az otthonom. 2005 nyarára telt el annyi idő, hogy úgy éreztem, újra elmehetek,
szép és felszabadító élmény volt, egy idegen város, ahol minden utcát ismerek.
A kivándorlás után négy évig Szombathelyen éltem, ott jártam gimnáziumba és ott ismertem
meg a feleségemet, Szabó T. Annát. Fiatalon, huszonkét évesen nősültem, Annával írásokkal
udvaroltunk egymásnak, ő mindennap írt nekem egy verset, én mindennap írtam neki egy
novellát, tizenhat évesek voltunk akkor, azóta annyi változott, hogy született két fiam, Gábor
és Pál, most már nekik is lehet írni verset meg mesét.
Írni tizenhárom évesen kezdtem, egy képet láttam meg, olyan tisztán és plasztikusan, hogy
úgy éreztem, le kell írnom. Azóta is ezzel kísérletezem, elég korán elhatároztam, hogy regényt
akarok írni, tíz évig tartott, amíg rájöttem, hogy is kell azt csinálni. Az ELTE-re jártam, angol
és filozófia szakra (közben tagja voltam az Eötvös József Collegiumnak és Láthatatlan
Kollégista is voltam). Végül a filozófiát három év után, amikor rájöttem, mekkora munka egy
regény, abbahagytam. Az angolt azért elvégeztem, sőt a három éves PhD képzést is, közben öt
éven át írtam, ez volt A pusztítás könyve. 2002-ben jelent meg, abban az évben, amikor a
nagyobbik fiam született.
Ez a szép hagyomány 2005-ben folytatódott, megjelent a második regényem, A fehér király,
és megszületett a kisebbik fiam.
Írásaim jelentek meg a Holmiban, a Mozgó Világban, a Jelenkorban, az ÉS-ben, az
Alföldben, a Népszabadságban és a Kritikában.
A pusztítás könyvéért 2003-ban Bródy díjat kaptam, 2003-ban Soros ösztöndíjas voltam, és
megkaptam a Mozgó Világ nívódíját. A fehér királyért 2005-ben Déry Tíbor jutalmat kaptam,
2006-ban Márai Sándor díjat és Artisjus ösztöndíjat. 2007-ben József Attila díjat kaptam.
2008-ban Márciusi Ifjak díjat kaptam, elnyertem a Litera.hu Litera díját, másodszor is
megkaptam a Mozgó Világ prózai nívódíját, és a Budapesti Román Kulturális Intézet Kultúra
díját.
A fehér király 2008-ban megjelent németül, angolul, norvégül, finnül, dánul, hollandul,
románul, csehül, horvátul, szerbül, szlovákul és világszerte harminc nyelven fog megjelenni.
Készítette: Pintér Borbála, Toldy Ferenc GimnáziumHa nem írok, akkor többnyire fordítok (legutóbb megjelent fordításom Samuel Beckett Watt
című regénye), honlapokat szerkesztek, vagy filmkritikákat írok. Pihenésképpen főzni
szoktam.”
1. Feladatötletek az életrajz-feldolgozásához a Dragomán Györgyről szóló wikipédia oldal és
a szerző saját honlapján található életrajz alapján
Személyes hangvételű önéletrajz és adatokkal körülrajzolt curriculum vitae különbsége:
1.1. Olvasd el a Dragomán Györgyről szóló wikipédia oldalt és a szerző saját honlapján
található életrajzot!
https://hu.wikipedia.org/wiki/Dragom%C3%A1n_Gy%C3%B6rgy
http://gyorgydragoman.com/?page_id=5
Az alábbi szempontok alapján vesd össze a két különböző életrajzot!
Milyen életrajzi adatokat emel ki a wikipédia és miket a szerző! Ugyanazok az adatok
hogyan jelennek meg másként? Hova helyeződik a hangsúly a hivatalos és a
személyes szövegben? Gyűjtsd össze a hivatalos és a személyes stílus jellemzőit!
Milyen szövegkörnyezetet feltételez az egyik és a másik?
Miért csak az első fogadható el a hivatalos vagy szakmai önéletrajzban?
Egy mai író miért teheti meg, hogy egy másik megoldást választ?
Van-e olyan közeg, amelyben egy mai diák a második formában megnyilatkozhat?
Melyikre lesz könnyebb visszaemlékezni? Miért?
Hasonlítsd össze, mi a különbség a két megfogalmazás között!
„Családjával 1988-ban települt át Magyarországra.” illetve a „több mint húsz éve élek
Magyarországon, szülővárosomat, Marosvásárhelyt 1988-ban hagytam el, azóta
kétszer voltam Erdélyben, napokig nem tudtam aludni a honvágytól, nem mentem
többet, lassan megszoktam az ittlétet, Budapest lett az otthonom.”
1.2. Gyűjtsd össze, hogy először milyen napi, heti és havilapokban jelentek meg Dragomán
novellái!
Időutazás a könyvtárban: Keress meg ezek közül legalább két lapot a könyvtárban, és
lapozz bele! Próbáld kitalálni, hogy a novellák a lap melyik rovatában jelenhettek
meg!
Készítette: Pintér Borbála, Toldy Ferenc Gimnázium Vegyél kezedbe egy XX. század eleji, XX. század közepi és egy jelenkori irodalmi
folyóiratot, lapot!
Nézz körül a Literán! www.litera.hu Nézd meg milyen találatok jönnek fel, ha
rákeresel a szerző nevére!
Mi volt a mai mottó a Literán? Ha te választhatnál, te mit tennél ki ma mottónak?
Készíts füzetmottókat! Mi a szerepe a mottónak? Te mire használod/tad?
1.3. Milyen lehetőségeink vannak ma közel kerülni jelenkorunk szerzőihez?
Csoportokba szerveződve dolgozzatok!
Tegyetek fel öt kérdést ismeretlenül egy ma élő írónak/költőnek? Melyek azok a
kérdések, amelyek így biztosan előkerülnek?
Válasszatok ki egy interjút a szerző honlapjáról, és nézzétek meg, milyen kérdéseket
tesz fel a kérdező: http://gyorgydragoman.com/?cat=10
Hasonlítsátok össze a ti kérdéseitek az interjút készítőivel! Mik a különbségek?
Hasonlítsuk össze a különböző csoportok kérdéseit! Emeljük ki azokat a kérdéseket,
amelyek több csoportnál is előfordultak! Ezek alapján próbáljuk összefoglalni, hogy
mi az ami titeket a szerzővel kapcsolatban elsősorban érdekel?
Vázoljátok fel, mi lehet a különbség interjú és kritika között a különbség?
Házi feladat: Gyűjtsetek legalább öt szempontot, amely alapján egy kritika megírható!
Szorgalmi feladat: Válassz ki egy írást a szerző honlapjáról, és írj róla kritikát!
1.4. Az író mint tanácsadó:
Vizsgáld meg részletesen, milyen tanácsokat ad Dragomán az írói terveket
dédelgetőknek!
Melyekkel értesz egyet? Melyeket tartod szokatlannak? Melyiket tartod
megszívlelendőnek? Miért?
„Meglepően gyakran fordul elő, hogy azok, akikkel beszélgetek, bevallják nekem, regényt
szeretnének írni, és megkérdezik, hogyan kezdjenek bele. Nagyjából mindenkinek ezt
szoktam mondani:
1. Nem biztos, hogy regényírással kell kezdeni. A novellába könnyebb belebukni, gyorsabban
kiderül, hogy nem megy. Ez jó is, meg rossz is. Rossz, mert előbb fáj, jó, mert nem teltek el
évek hiába.
Készítette: Pintér Borbála, Toldy Ferenc Gimnázium2. Szerezz egy kényelmes széket.
3. Azt, hogy mit akarsz írni, nem feltétlenül kell tudnod rögtön az elején, de azt igen, hogy
honnan akarsz elindulni. De ha ötleted sincs, az baj, akkor inkább bele se kezdj.
4. Szánj rá három hónapot.
5. Minden nap lehetőleg ugyanakkor (ideális esetben reggel, ébredés után) ülj le a kényelmes
székbe, és tölts ott a regényeddel két órát. Ezalatt ne csinálj semmi mást, hanem csak próbálj
írni. (Ne e-mailez, ne netezz, ne olvass, ne rajzolgass, ne telefonálj, ne egyél. )
6. Ha megy, örülj.
7. Ha nem megy, ne bánd, ülj oda másnap is.
8. A mondatokon dolgozhatsz, a korábban elkészült szöveget ne írd át, főleg az elejével ne
szöszmötölj. A végén is ráér kitalálni az első mondatot.
9. Ne tölts túl sok időt azzal, amit addig írtál, próbálj menni tovább, ha nem megy, inkább egy
helyben toporogj, minthogy folyton visszamenj a korábbi szakaszokhoz.
10. Ne keverd össze a naplóírást a regényírással.
11. Egy héten igyekezz legfeljebb csak egy napot kihagyni.
12. Ha megzavarnak munka közben, tűrjed, senkit se terrorizálj az írással. Magadat se.
13. A három hónap alatt ne mutogasd a szöveget senkinek, ne mesélj róla, ne olvass fel
belőle, ne kérj senkitől tanácsot.
14. Ha letelt a három hónap, tarts három nap pihenőt, aztán vonulj el egy fél napra egy
nyugodt helyre a szövegeddel, nézd meg, hogy mit írtál, olvasd végig az elejétől, és próbálj a
lehető legkíméletlenebbül, de nem fölöslegesen kegyetlenül válaszolni a következő
kérdésekre:
- mennyivel tudsz többet a könyvről annál, mint amikor belekezdtél?
- elégedett vagy-e ezzel a tudásbeli változással?
- működik-e a szöveg, tart-e valahova?
- bírtad-e idegekkel, bírnád-e még évekig, ha kell?
1.5.Irodalmi minták
1.5.1. Dragomán az egyik interjúban az Iskola határon című Ottlik-regényt említi, mint az
egyik legfontosabb magyar regényt:
„Életem egyik meghatározó könyvét Ottlik Géza Iskola a határonját ajánlom a német
olvasóknak a Literaturport Leselampe sorozatában. A szöveget németül írtam, egy részét
Készítette: Pintér Borbála, Toldy Ferenc Gimnáziummagyarul is ide másolom. „Azt hiszem, az Ottlik regényének igazi tanulsága, hogy az
ellenállás sosem lehetetlen. Amikor kamaszkoromban Erdélyben, még a diktatúra idején
olvasni kezdtem ezt a regényt, nagyon utáltam, mert úgy éreztem, elviselhetetlen
pontossággal írja le a világot, amiben élünk. Mire a végére értem, már nem a regényt utáltam,
hanem önmagam és mindenki mást magam körül, akiket arra kényszerített a hatalom, hogy
betartsák a diktatúra nyomasztó játékszabályait. Tudtam, hogy ha valaha is megpróbálok majd
a hatalomról írni, akkor csakis Ottlik lehet a példa számomra. Ha csak egy huszadik századi
magyar regényre van ideje a német olvasónak, akkor az nem lehet más, csakis az Iskola
a határon."”
Ösztönöz-e ez az ajánlás az Iskola a határon című regény elolvasására?
Szerinted, ha egy német olvasónak egy (huszadik századi) (magyar) regényre van
ideje, akkor mit olvasson el? Miért?
1.5.2. A másik mérföldkő Dragomán számára a magyar irodalomban a nemrégiben elhunyt
Esterházy Péter. Így számol be erről Esterházy 60. születésnapjára írt köszöntőjében:
http://gyorgydragoman.com/?p=1199
„Bizony, aki író akar lenni, annak magyarul a Bevezetés a szépirodalombant kell olvasni
angolul meg az Ulyssest tizenhatévesen, nyilvánvaló, hogy ez a helyes megoldás, van egy
idevágó szép angol mondás, what could possibly go wrong, szabad fordításban: hát ugyan
már, mi baj történhetne?
Nyilvánvaló, hogy aki bátor, annak szerencséje is van (vagy nem, de ezt most hagyjuk), én
akkor nagyjából ugyanannyit tudtam Joyceról, mint Esterházyról, semmit. Ők viszont nekem
úgy tűnt, hogy mindent tudnak, és mindent akarnak. Vagyis nem ők, hanem a szövegeik. A
könyveik, azok. Az a két könyv, az a két számomra legyőzhetetlennek tűnő monstrum, az
mindent tudott és mindent akart. Ez már anélkül is nagyon gyorsan nyilvánvalóvá vált, hogy
magukat a szövegeket értettem volna. Én meg azt akartam érteni, hogy mit és hogyan, és mért
akarnak, és ezért csak azért is el- és végig- akartam olvasni őket. Be akartam lenni vezetve.
Joyce sok szempontból könnyebbnek tűnt, legalább lehetett szótárazni.”
Mit jelent az, hogy Joyce regénye könnyebb, mert azt lehetett szótárazni?
Ezek alapján, milyen kép rajzolódik ki előtted, milyen könyv lehet az a Bevezetés a
szépirodalomba?
Készítette: Pintér Borbála, Toldy Ferenc Gimnázium Könyvtári munka: Fogd kezedbe Esterházy a Bevezetés a szépirodalom című művét,
és nyisd ki a Függő című fejezetnél! Mi az első írásjel? Mi benne a szokatlan?
Keresed meg az első mondat végét? Mi a regényzáró írásjel? Vajon miért?
Esterházy Bevezetés a szépirodalomba című regénye elérhető a Digitális Irodalmi
Akadémia oldalán is. Könyv alakban vagy digitális formában fogyaszthatóbb-e
számodra? Miért? http://dia.jadox.pim.hu/jetspeed/displayXhtml?
docId=225&secId=21305
Hallgass bele valamelyik Esterházy előadásba a Youtubon! Adjál tíz percnyi esélyt a
szövegeknek! Tudtál-e mosolyogni, nevetni azon, ami elhangzott? Milyen írói illetve
előadói technikával él, játszik Esterházy?
Esterházy Péter a Termelési regény című szövegét olvassa fel a Radnóti Színházban:
https://www.youtube.com/watch?v=DuJ_WqOLFIY
A szavak csodálatos életéből – Esterházy Péter a Mindentudás Egyetemén
https://www.youtube.com/watch?v=wQtnMF0FnuA
1.6. Kövesd végig a szerző életútjának alakulását az alábbi prezin:
https://prezi.com/ujeqgwj-1daj/edit/#0_0091823
Készítette: Pintér Borbála, Toldy Ferenc GimnáziumIV. Feladatötletek az Oroszlánkórus című novelláskötet elemzéséhez
1. Ráhangolódás a szövegolvasásra (Megoldásjavaslattal)
Bevezető házi feladat: válasszatok három írást Dragomán honlapjáról és hármat a
novelláskötetből, és olvassátok el őket!
Mennyiben jelent más élményt a könyvolvasás mint a honlapról való olvasás?
Milyen olvasási módokat enged meg egy novelláskötet?
2. Ismerkedés a novelláskötettel
Mi a jelentősége annak, hogy a Vasvonó című novella a kötet nyitó szövege, és az
időben legkorábbi novella, a Húsleves pedig a kötetben a 4. helyet foglalja el?
Vajon miért a Füles fotel novellafüzér/ciklus második tagja lett a kötet címadó
novellája? Mi jelenik meg ebben a novellában, amiért címadó novella lesz? Mit jelent
az Oroszlánkórus?
A kórus zenei kifejezés. Keress zenei témájú novellákat a szövegben?
Milyen zenei műfajok jelenítődnek a zenei témával dolgozó novellákban?
Egyetértesz a választással, hogy a kötet címe Oroszlánkórus lett? Az általad olvasott
novellák közül te melyiket emelnéd kötetcímadó helyzetbe?
3. Középpontban a gyereknovellák
Öt csoportba szerveződve dolgozzatok!
3.1. Vitassátok meg, mire szolgálhat a gyermeki nézőpont egy irodalmi szövegben! Mi
foglalkoztathat egy gyermekelbeszélőt? Mit lát másként egy gyerek? T-táblázatba gyűjtve
vessétek össze a gyermeki és felnőtt nézőpont különbségeit!
3.2. Minden csoport kap egy részletet, amelyek a gyermeki nézőpont sajátosságait tárgyalják.
A kapott részlet alapján vessétek össze megállapításaitokat a kapott részletben olvasottakkal!
Jelöljétek az egyezéseket, és húzzátok alá a szövegben azokat a szempontokat, amelyeket
csapatotok előzetesen nem említett! (Megoldásjavaslattal)
A: Háy János: Napra jutni című regényéről:
„Mindegyik rész egy témát vagy személyt mutat be, amely a gyerek szempontjából éppen
fontos vagy előtérbe kerül az adott életszakaszban: óvoda, iskola, rokonok, foci, népszokások.
Készítette: Pintér Borbála, Toldy Ferenc GimnáziumAz elbeszélő gyermeki hangon szólal meg, egyszerű megfogalmazásokat használ, de épp a
naivitással és rácsodálkozással tud sokat mondani. A rövid fejezetekben gyakran találunk
szentenciaszerű összegzéseket, meglátásokat, amelyeket egy gyermek még könnyedén meg
mer fogalmazni: „[…] milyen kár, hogy nem azt látja az ember különlegesnek, ami mindig
van”, „[…] akik ketten vannak, azoknak csak könnyebb, mindent jobb többen csinálni, még
rossznak lenni is jobb.”
[Takács Dóra Katalin, Küzdelem egy ügyetlen türannosszal. Háy János: Napra jutni, Jelenkor,
2014.]
B: Borbély Szilárd Nincsetelenek c. regényéről:
„Leírása azáltal nyer mélységet (és persze: veszít szociológiai korrektséget), hogy elbeszélőjét
gyermekként határozza meg, s mindent, ami a regényben megjelenik, gyermeki látásmód által
jelenít meg. […] Borbély azáltal, hogy a felnőttek világát a gyermek világára cserélte fel,
hogy regényében a felnőttek világa is csak mint a gyermek számára megképződő környezet
jelenik meg, a falu társadalmiságát antropológiai modellel helyettesítette, s ezáltal mintegy ki
is emelte a társadalmiság megfogható és értelmezhető közegéből. Borbély könyve nem arról
szól, hogy milyen a falu, hanem arról: milyen (lehet) a gyermekkor; nem arról, hogyan él a
falu, hanem arról: hogyan hat a (ez a) falu egy gyermekre; nem arról, hogy a falu és a
szegénység kibírhatatlan, hanem arról: a falu és szegénység körében a gyermekkor
kibírhatatlan. […]
Furcsa, feloldatlan, lebegtetett, de meggyőző kettősség uralja így a könyvet: a gyermek
beszél, de úgy, hogy tudjuk, neki van már más tudása és tudata is (bár persze mindez explicite
nem jelenik meg), folyamatosan érzékeltetve van a beszélő tudatának egyszerre spontán és
csak tapasztalatra koncentráló gyermeki érzékisége, valamint az ettől való finom, de
határozott elkülönböződés is; a gyermek beszél a maga nyelvén, de tudja, hogy ez csak az ő
(vagy az ő környezete?) nyelve, s rendre megállapítja: mi így mondjuk – ami feltételezi, hogy
mások másként mondják. […]
Az a nyelv, amelyen ez a könyv, s ez a gyermek-narrátor beszél, a maga tömörségében,
képiségében és töredezettségében sem nem falusi nyelv, sem nem gyermeki nyelv, hanem
mindkettőnek mintegy felülírt s felülstilizált fikciója: s épp ezen fikcionáltságában éri el
hatását. A megélt gyermekkor elbeszélése nem a gyermekkor nyelvén, hanem annak radikális
Készítette: Pintér Borbála, Toldy Ferenc Gimnáziumátalakítása során jön létre: az elbeszélés mintha idegen nyelven adná elő a „saját” élmény, a
gyermeki élmény primér és mégsem primér jellegét.
[Margócsy István, Borbély Szilárd / Nincstelenek – Már elment a Mesijás?, 2000, 2013/10.]
C: Rakovszky Zsuzsa A hullócsillag éve c. regényéről
„A hullócsillag évében megfigyelhető, speciálisan a gyermek-nézőpont használatából adódó
sajátságok taglalása előtt mindenképpen tisztázni kell, hogy bár a nézőpont valóban az
óvodáskorú gyermeké, a narrátor mégsem ő, hanem egy egyes szám harmadik személyben
tudósító auktoriális [szerzői] hang, mely azonban mindvégig Piroska perspektívájából
érzékelteti a történteket. A szöveg tehát nem a gyermeki beszédmódot imitálja, nem használ
gyermeknyelvi fordulatokat: az érzékenység, a szemléletmód a gyermeké, a nyelv viszont
nem. A gyermek az, aki lát, de egy érett, omnipotens [mindent tudó] tudósító beszél. Egy
felnőtt nyelve (hang) és egy gyermek nézőpontja (perspektíva) játszik egymásba, valószínűleg
ennek köszönhető az eddig megjelent kritikákban rendre visszatérő, jogos megállapítás, mely
szerint a gyermek-perspektíva gyakran nem hiteles (és ha a gyermeki beszédmód, vagy teljes
mértékben gyermeki gondolkodás megjelenésére számítunk, valóban nem mindig az),
tudálékos vagy túlmagyaráz dolgokat. Ha vannak is ilyen helyek a szövegben, az mégsem
vonható kétségbe, hogy az olvasás során a gyermekperspektíva egy egészen különös
megismerési modell szerkezetét tárja elénk. A gyermeki gondolkodásszerkezet és kognitív
működés modellálása segítségével feltárt „valóság” nagyban különbözik a felnőtt-nézőpont
szerint interpretált realitástól, s ez ennek a minőségileg más világlátásnak nem kevés
esztétikai hozadéka lehet a tartalmi szinten túl szerkezeti, poétikai vonatkozásokban is.
Piroska valójában nem is hőse a regénynek, nem hőse abban az értelemben, hogy néhány
kivételes alkalomtól eltekintve meglehetősen passzív, az eseményeket nem irányítja, inkább
csak elszenvedi, illetve ezzel párhuzamosan megfigyeli és a maga módján interpretálni
próbálja. Bár látszólag a történések fókuszában van, pozícióját mégis inkább a kívülállás
jellemzi. Jellemző példa erre, hogy az édesanyja és az ismerősök, barátok között zajló
dialógusokat az asztal alól, a padlóról (a gyermekre jellemző perspektíva, lentről követi az
eseményeket, Piroska gyakran, metonimikusan a különböző cipők alapján ismeri fel az
embereket, illetve cipőkkel azonosítja őket) figyeli csendben, észrevétlenül”
[Kolozsi Orsolya, A gyerek szerint a világ. Rakovszky Zsuzsa A hullócsillag éve című
regényéről. Tiszatáj, 2005.]
Készítette: Pintér Borbála, Toldy Ferenc Gimnázium
D: Rakovszky Zsuzsa A hullócsillag éve c. regényéről
„A következő fontos aspektus, a gyermek időszemlélete nagyban meghatározza ezeknek a
történeteknek az elrendezését, így a regény szerkezetét is. Piroska láthatóan nem képes saját
belső idejét, azaz az általa megélt, személyes időt és az objektív időt megkülönböztetni,
illetve egymásra vonatkoztatni. Képtelen az eseményeket lineárisan, egymás után, a múlt-
jelen-jövő teleologikussága [ok-okozatisága] mentén szervezni. Ennek köszönhető, hogy a
már említett rövidebb történetdarabkák nem kronologikus elv szerint, hanem az időrend
figyelmen kívül hagyásával állítódnak sorba. Az időbeli következetesség hiánya miatt
bizonyos események vissza-visszatérnek, kavarognak, egymásra úsznak, a regény
szerkesztése nem lineáris(bár a befogadónak nem okoz túl nagy nehézséget, hogy
rekonstruálja, időrendbe helyezze a történéseket), inkább kaleidoszkopikus, montázs-, illetve
mozaik-szerű.
A világgal ismerkedő, annak szabályait, működését különböző tapasztalatok és megfigyelések
segítségével megismerni kívánó szemlélet a nagy történet apró kistörténetekké darabolásán
kívül más poétikai változásokat is eredményez. Míg a gyermek nem képes minden esemény,
hallott vagy látott információ racionális feldolgozására, addig saját maga számára, fantáziája
segítségével egy kezelhetőbb világot teremt, melyben a csodák és elképzelt dolgok
realitásként szerepelnek.
[Kolozsi Orsolya, A gyerek szerint a világ. Rakovszky Zsuzsa A hullócsillag éve című
regényéről. Tiszatáj, 2005.]
E: Báthori Csaba Dragomán György A fehér király című regényéről
„Dragomán György nagyszerű írói minőségét több erény együttesen jelzi: kiválóan exponál,
leleményesen bonyolít, szemfülesen adagolja a jellegzetes részleteket az egyszeri dolgokra
éhes emlékezetnek, és legtöbbször még csattanóval is szolgál az egyes történetek, és a mű
végén. Egy fél oldal elég, és tudjuk, miről van szó, mi az elbeszélői érdek. Tehetsége főleg a
gyermeki kíméletlenség, a felnőtti brutalitás, a nélkülözés, a különböző gyökerű félelmek és a
nagy általános, minden önkényuralomra jellemző rettegések ábrázolásában remekel, de
felejthetetlen a megvesztegetés, az apára vágyakozó kamaszmegindulások, és a látomássá
fokozódó történetláncok leírásában is. Mondandója ugyanakkor nagy darabokban, testes
bekezdésekben, hadarva tolul, ömlik elénk, sodor, sodor, örvénylő erővel magába ránt, és
Készítette: Pintér Borbála, Toldy Ferenc Gimnáziumegyszer csak vége szakad. És mégis: egy pillanatra sem veszítjük el a fonalat, sőt a bonyolítás
minden egyes pontján úgy érezzük, hogy a történet magjában vagyunk, és most történik
valami szörnyű, valami kínos vagy jóvátehetetlen fordulat. A mondatok végig múltidőben
jelennek meg, s ez úgy tünteti fel a könyvet, mintha a kamasz visszaemlékezne. Ugyanakkor
világos, pontos leírásról van szó, egy súlyos gyermekkori megpróbáltatás írói elemzéséről és
elmélyítéséről. […]
A regény klasszikus értelemben nem fejlődésregény, a hangsúly itt nem a kamasz változásán,
hanem állapotának bemutatásán van. A történetek egyenként nem léptetik előre a
cselekményt, nem az idő munkáját iparkodnak megragadni, hanem abban találják, alapozzák
meg az elbeszélés selymességét, hogy érdekes, meghökkentő eseményeket mutatnak be a
gyerek életéből. Minden egyes történet egyenrangú, technikai és hatás-alkati szempontból is.
Az idegen nagykörnyezet lidérceit nemcsak a romániai hátteret megidéző utalásrendszer
közvetíti, hanem – számomra legalábbis – némely nyelvhasználati jegy.”
[Báthori Csaba: A gyermekkor ára, Élet és Irodalom, 2006.]
3.3. Vizsgáljátok meg, hogy a kapott novellákban a fent kigyűjtött a szempontok hogyan
jelennek meg!
A: Vasvonó, Rosszaságok (A vaslétra, Három hasznos recept, Rablás, Hét törés, A nagy
hógolyó, Top tizenkettő, A szakállas villanyszerelő)
B: A seprű, Szkander, Párizs, pucér nő (A mellényes bácsi, Ambrus bá, Guruzs, A pucér nő,
Sör, bor pálinka,
D: Húsleve, Füles fotel (Derbi, Oroszlánkórus, Majdnem minden, amit a halálról tudni
érdemes, A régi frakk, Orvosság)
E: Mennyből az angyal (Majdnem minden, amit a karácsonyról tudok, Karácsonyfa, Cukor,
Kandúr, Örökség (Medvecukor, Borotva, Mappa, Galamb, Lázmérő)
3.4. A gyermeki nézőpont nemcsak Dragománnál, hanem a kortárs irodalomban is
meghatározó.
3.4.1. Könyvtári munka: A csoportok válasszanak ki egy-egy könyvet alábbi idézetben
említettek közül, és lapozzanak bele, kezdjék el olvasni, tekintsék át a tartalomjegyzéket!
„A kortárs magyar irodalomban jellemző a gyermeki nézőpontú elbeszélő szerepeltetése: […]
Készítette: Pintér Borbála, Toldy Ferenc GimnáziumA sort a Sorstalanság (Kertész Imre, 1975) nyitotta, ahol a kiskamasz elbeszélő infantilis
nézőpontjára volt szükség ahhoz, hogy a borzalmak elbeszélhetőek legyenek. Az Egy
családregény vége (Nádas Péter, 1977) kisiskolás elbeszélője egy család szétesésének
történetét mondja el, a Mintha élnél és a Pompásan buszozunk! (Garaczi László, 1995 és
1998) egyszerre olvasható fejlődésregényként és családregényként, a gyermeki és felnőtti
perspektíva kontaminálódik a szövegekben. A fehér király (Dragomán György, 2005) szintén
családregény, és szintén a gyermek hangján szólal meg az 1980-as évek Romániájában, A
hóhér háza (Tompa Andrea, 2010) egy fiatal lány visszaemlékezése az 1989 decemberi
romániai forradalomra, A kilencedik (Barnás Ferenc, 2006) kilencéves fiú szemszögéből
látjuk, hogyan szenved egy kilencgyermekes család a nincstelenségtől és az apai
zsarnokságtól. Megemlíthetők itt Szvoren Edina novellái a Pertu című kötetből, és legújabban
Esterházy az Egyszerű történet vessző száz oldal – a Márk-változatban is egy kisfiút tesz meg
elbeszélőnek; az elbeszélés itt a Mintha élnélhez hasonlóan szerveződik, vagyis mintha a
gyermek és a felnőtt nézőpontja keveredne benne.”
[Dúll Kata: Szomja, árnyékban dolgozó hősök, JAK műfordító tábor, 2014.]
3.4.2. Házi feladat hallgassatok bele az alábbi hangos könyvekbe!
A. Háy János: A bogyósgyümölcskertész fia https://www.youtube.com/watch?
v=9Jr1K8iIGyc&list=PL5hzYjIumAFhkaOb4vP6HvF0TetJ-u5AM
B. Garaczi László: Pompásan buszozunk https://www.youtube.com/watch?
v=7wfN1dZW8v0Dr
C. Dragomán György: A fehér király https://www.youtube.com/watch?v=xrB3QYTxJ54
D. Borbély Szilárd: Nincstelenek https://www.youtube.com/watch?v=WtfbOKW4si4
E. Kertész Imre: Sorstalanság https://www.youtube.com/watch?v=ARlvrnEEePc
Készítette: Pintér Borbála, Toldy Ferenc GimnáziumV. Feladatötletek a Vasvonó című novella értelmezéséhez
1. Nézd meg, milyen háttérkép van Dragomán György Facebook oldalán. Mire következtetsz,
miről szólhat a regény? Milyen történet olvasható ki a leggyakrabban előforduló szavakból?
2. Az alábbi szófelhőt a Vasvonó című novellából készítettük! A kiemelések láttán, milyen
történetre készülsz? Mely szavak fordulnak elő mindkettőben?
Készítette: Pintér Borbála, Toldy Ferenc Gimnázium
Készítette: Pintér Borbála, Toldy Ferenc Gimnázium3. Csoportokba rendeződve a fenti kulcsszavak alapján készítsetek rövid történetet!
Olvassátok el figyelmesen a Vasvonó című novellát! Olvassuk fel a novellákat!
Figyeljük meg, milyen tematikus egyezések jöttek létre?
Kik lettek a beszélők? Gyerek? Fiú? Lány?
Született-e olyan elbeszélés, amelyben nem hegedülésről, hegedűjátékról van szó?
Született-e olyan elbeszélés, amelyiknek a beszélője nem gyerek?
4. A csoportok keressék ki a kapott szövegrészletekből, mit csinál az apa a fiúval, és azt is,
mivel indokolja ezt. (Elsősorban az igékre figyeljetek!) Mi olvasható ki ezek alapján apa és
fiú viszonyából? Egy vonallal jelöljétek, azokat a részeket, amelyek a fiúra, kettővel azokat,
amelyek az apára vonatkoznak! (Megoldásjavaslattal)
A:
„Hajnalban, amikor kiráz az ágyból, Apám azt mondja, hogy tudja, hogy fáradt
vagyok, tudja, hogy alig állok már a lábamon, de nincs mit csinálni, muszáj
gyakorolni”
„Apám elém tartja a két kezét, az ujjai görbék és göcsörtösek, mint tiszafa gyökerei,
azt mondja nem is vizsga lesz az, hanem verseny, versenyt kell majd játsszak a fekete
hegedűssel…”
„Apám a hintaszékben ül, a régi vonót rázza, azzal vezényel, úgy mondja […] úgy
mondja, hogy álljak meg, és kezdjem elölről, vagy azt, hogy még egyszer, vagy azt,
hogy gyorsabban, vagy azt, hogy lassabban, de főleg azt, hogy nem jó, nem jó,…”
B:
„Apám azt mondja, tudja, hogy nagyon nehéz, de ne féljek, mert onnan kezdve, hogy
megszülettem, arra készít, hogy legyőzzem a fekete hegedűst
„rám kiált, hogy tartsam szépen a ritmust, gondoljak a fekete hegedűsre, azt hiszem,
hogy ez rendes gyakorlás”
„Apám azt mondja, amikor játszok, semmi se szabad, hogy megzavarjon, néha a
szemembe világít a viharlámpával, máskor a fülembe fúj a biciklipumpával, vagy
kereplővel a kezében ugrál körülöttem,”
Készítette: Pintér Borbála, Toldy Ferenc GimnáziumC:
„Apám azt mondja úgy kell tudjam mind a hetvenhét nótát […] sokszor tényleg fel is
ébreszt, vizes ruhával dörzsöli az arcom, meg se várja amíg felülök az ágyon már adja
is a kezembe a hegedűt meg a vonót, és mondja a dal cimét, van, hogy ki se kelek az
ágyból úgy játszok fekve, Apám azt mondja jól csinálom, de tudjam meg, hogy a
fekete hegedűs fejjel lefele lógva is tud játszani”
„Apám azt mondja most már evés közben is játszani kell”
„Apám akkor se dicsér meg, hogyha egyet se ejtek le, nem mondja, hogy ügyes
vagyok”
D:
„Apám lefektet a padlóra, és addig masszíroz dióolojjal amíg ki nem áll a görcs
belőlem”
„Akkor se szabad megálljak, hogyha elszakad a hegedűmön húr, nagyon jó hurok
pedig, sokat kibírnak, fekete kos beléből és keresztespók hálójából sodorta
mindegyiket Apám”
„Apám azt mondja, ő azzal járta meg, hogy leengedte a hegedűt, amikor egyszerre két
húr pattant el rajta, de én nekem nem szabad
E:
„Van amikor el is vág egy-egy húrt a nagy szabóollóval, hogy szokjam, olyankor
olyan magasan kell játsszak, hogy csikorog bele a fogunk és cseng tőle a fülünk, de
akkor se állok meg.”
„Apám segít beülni a mosdótálba, amit a veder helyére szerelt fel, a kút láncára, aztán
leenged a kútba, egészen le, addig, amíg a talpam már szinte éri a vizet, azért, hogy a
kút hidege új erőt adjon. Ott lent a legnehezebb hegedülni. […] ahogy Apám tanította,
hagyom, hogy a mohos hideg lehűtse a tarkómat”
„Apám, amikor felhúz, megkérdezi, hogy láttam-e a csillagokat, a kék égre gondolok,
aztán azt mondom, hogy igen”
5. Gyűjtsétek össze a novellából azokat a mondatokat, amelyekből kiderül, hogy az apának
miért olyan fontos a fiú versenye a hegedűssel? (Megoldásjavaslattal)
Készítette: Pintér Borbála, Toldy Ferenc Gimnázium6. Olvassátok el Kosztolányi A kulcs című novelláját!
http://mek.oszk.hu/00700/00747/00747.htm#12
T-táblázatba rendezve gyűjtsétek össze, milyen hasonlóságokat és különbségeket
találtok a két novella között az alábbi szempontok alapján: beszélő, beszélő viszonyai,
próbatételek, mesei elemek, kisfiú-apjához való viszonya, a gyermek képzeltbeli
világának megjelenése, a gyermeki világ és felnőtt világ viszonya
Mindkét novellában szerepelnek mesei elemek. Mi ennek a jelentősége az egyik
illetve a másik novellában?
Hogy olvad össze varázsvilág és valóság a két novellában?
Mindkét novellában szerepel egy kulcstárgy! Mit szimbolizál a hegedű és mit a kulcs?
Hasonlítsátok össze a zárlatukat! Itt egy apai mosollyal, ott egy gyermeki sírással zárul
a történet! Mit gondoltok, miért?
„Apám akkor rám mosolyog, úgy szikráznak a fényben a fogai, mintha tiszta aranyból
lennének, beletúr a hajamba a görbe ujjaival, aztán azt mondja, hogy akkor jól van,
akkor nagyon jól van, akkor száz százalék, hogy nem lesz semmi baj.”
„A kapus megállította.
- Mi az, kisfiú, te sírsz? Ki bántott téged? - vallatta.
- Senki - szipogta, és az utcára szaladt.
A sarkon megtörölte könnyektől csorgó arcát. Aztán szaladt-szaladt, a kulccsal a
kezében, hazáig.”
7. A kulcs című novella olvasható beavatástörténetként.
Alkossatok csoportokat, és érveljetek amellett, illetve az ellen, hogy a Vasvonó
beavatástörténet lenne! Az érveléshez használjátok fel a beavatástörténet kulcsfogalmait
(szertartás, szokás, hézköznap-ünnep, kitűntettség, eddigi-azutáni, egyén-közösség), és
állításaitokat a szövegből vett részletetekkel támasszátok alá!
8. Az alábbi táblázatba rendezve gyűjtsétek össze, milyen próbatételeket kell kiállnia a
beszélőnek! Keressétek ki a szövegből, hogy milyen terekben, milyen hegedülési mutatványt
kell a fiúnak produkálnia, miért? (Megoldásjavaslattal)
Készítette: Pintér Borbála, Toldy Ferenc GimnáziumA feketehegedűs varázslatos
hegedűjátéka
A varázsvilág imitációja Mi okból? Milyen készség
fejlesztése végett?
9. További kérdések a lehetséges értelmezésekhez:
Mit szimbolizál a fekete hegedűs?
Mire szolgál a túlzás a szövegben?
Húzd alá a szövegben, miket mond az apa a fiának?
Hogyan jellemzi a fiú az apját?
Hogyan beszéli a fiú apjához való viszonyát?
Hogyan viselkedik a fiú?
Hogyan jelennek a felnőtt világ elemei a szövegben?
Keresd ki a szövegből azokat a részeket, ahol a gyermeki beszédébe beékelődnek a
felnőtt világ formulái!
Készítette: Pintér Borbála, Toldy Ferenc GimnáziumVI. Feladatötletek több novella összehasonlításához
1. Több novella összehasonlítása az elbeszélő és szereplők viszonyrendszerében
1.1. Ráhangoló házi feladat: Válassz ki egy gyermekkori élményt valamely családtagoddal,
amelyet szívesen megosztasz velünk, és írd meg rövid történet formájában!
1.2. Hasonlítsuk össze, mi a közös az elhangzott történetekben?
Gyerekelbeszélő beszél?
Fiú, lány? Visszatekintő módon jelenítődik meg a történet?
Az elbeszélő saját történetét mondja vagy például az egyik rokonának a történetét
(dédmama a háború alatt.)
Mely családtagok szerepelnek a történetben?
Láthatóvá válnak-e alá- és mellérendelő viszonyok (pl. apa-anya, én és a testvérem)?
Házi feladat: Írd meg ugyanezt a történetet egy felnőtt szereplő nézőpontjából, egyes szám
első személyben úgy, hogy a saját történetét mondja és táblázatba gyűjtsd össze, miket és
hogyan lát másként a gyerek illetve a felnőtt ugyanabban a történetben!
1.3. Egész órán csoportokba szerveződve dolgozunk.
1.3.1.Szedjük össze közösen, milyen szereplők jelentek meg a múlt órán felolvasott
történetekben: apu, anyu, tesó, nagyi (stb.)! Keressetek még szinonimákat a családi viszonyok
megnevezésére!
1.3.2.Írjatok rövid történetet a rokonokat szerepeltetve! A csoportok egyik fele a közneveket
birtokos személyjellel használhatja, a másik birtokos személyjel nélkül.
1.3.3.Olvassátok fel a történeteket, és rendszerezzétek a következő szempontok alapján:
a) Ki beszél? Egyes szám első személyű, egyes szám harmadik személyű elbeszélő,
gyermek-felnőtt, fiú-lány
b) Kik a szereplők? A rokoni kapcsolatok nagy vagy kisbetűvel jelennek meg? Mi a
jelentősége a nagybetűs írásmódnak?
c) Milyen a szereplő(k) beszélőhöz való viszonya?
d) Milyen a szereplők egymáshoz való viszonya? Milyen családmodellek rajzolódnak
fel?
Készítette: Pintér Borbála, Toldy Ferenc Gimnáziume) Hiányzik-e valamelyik családtag? A hiánya hogyan jelenik meg (elvált szülök, távolba
szakadt rokon, utazás, halál).
f) Milyen a beszélő történethez való viszonya? A beszélő a saját történetét mondja? Az
elbeszélő az egyik szereplő történetét mondja kívülről (A nagymamám azt mesélte,
hogy úgy ismerkedett meg nagypapával… és akkor ő nagyon izgult, mert félt, hogy
lekési a vonatot.) A történetmondó az egyik szereplő történetét mondja belülről (A
nagymamám azt mesélte, hogy úgy ismerkedett meg nagypapával… és akkor nagyon
izgultam, mert féltem, hogy lekésem a vonatot – mondta a nagymamám, és még most
is belevörösödött az izgalomba.)
g) Mennyit tud az elbeszélő? Ismeri-e a szereplőjének gondolatait, érzéseit, belelát-e a
fejébe? Ismeri-e a történet végét? Mindent tudó? Elfogult? Pártatlan?
h) Milyen viszonyban van történet és elbeszélés ideje?
1.3.4. Olvassátok el a kapott novellát, és jellemezzétek a fenti szempontok alapján!
(Megoldásjavaslattal)
A. Vasvonó,
B. Húsleves,
C. Hangdobozok
D. Karcsika
E. Kandúr
2. Novellafüzér elemzése:
2.1. Az Örökség cím alá tartozó novellák összehasonlítása: (Medvecukor, Borotva, Mappa,
Galamb, Lázmérő)
Tekintsetek bele Veiszer Alinda Esterházy Marcellel készült interjújának elejébe a 3.58.
perctől kezdődően https://www.youtube.com/watch?v=n6yVCf4Blp0,
ahol Esterházy Marcell a nagyapja halála után készített kép keletkezési körülményeit meséli
el. Az Örökség cím alá gyűjtött novellák elolvasása után, hasonlítsátok össze, hogy milyen
eszközökkel ragadja meg a kép illetve az írás az apa/nagyapa hiányának élményét!
(Megoldásjavaslattal)
2.1.2.. Az Örökség című novellafüzérbe tartozó írások külön-külön is megjelentek.
Készítette: Pintér Borbála, Toldy Ferenc Gimnázium Mi alapján lehet őket mégis egymáshoz illeszteni?
Tekintsetek az Örökségre mint összefüggő szövegegységre, és jelöljétek a lineáris és
globális kohézió elemeit!
2.1.3. Gyűjtsétek ki, hogyan, mely tárgyak, cselekedetek segítségével idézi meg a fiú az apját!
(Megoldásjavaslattal)
Hogyan próbálja őt életre hívni?
Hogyan próbálja ki önmagát az apa egykori szerepében? Mennyire sikerül ez? Miért?
Az emlékőrzésnek milyen családi illetve nemzeti szertarásait ismeritek? Mi a közös
ezekben?
2.2.. Felnőtt és gyermekvilág viszonyának lehetőségei: a Fehérarc két novellájának elemzése,
összehasonlítása: (Megoldásjavaslattal)
Kinek a nézőpontjából ismerjük meg a történeteket?
Milyen viszonyban áll a felnőtt és gyermekvilág?
Mi hozza a megoldást mindkét novellában?
2.3.. A Füles fotel című novellafüzér írásainak összevetése: A Füles fotel cím alá a Derbi, az
Oroszlánkórus, Majdnem minden, amit a halakról tudni érdemes, A régi frakk és az Orvosság
című szövegek vizsgálata
2.3.1.. Mi fűzi össze a novellákat? (Megoldásjavaslattal)
Milyen viszonyban áll gyermek és felnőtt világa?
Mi a jelentősége annak, hogy nagypapa a lovas balesete miatt nem tud járni?
Gyűjtsétek össze, milyen közös élményekben van része unokának és nagypapának!
részük?
A közös szórakozáson, az együtt mulatáson túl mikre szolgálnak még ezek az
események?
2.3.2. Az író felesége, Szabó T. Anna választotta a novelláskötet címéül az Oroszlánkórust.
Vajon miért a Füles fotel második tagja lett a kötet címadó novellája?
Mi jelenik meg ebben a novellában, amiért a címadó novella lesz?
(Megoldásjavaslattal)
Készítette: Pintér Borbála, Toldy Ferenc Gimnázium Egyetértetek a választással, hogy a kötet címe Oroszlánkórus lett?
Az általatok olvasott novellák közül melyiket választanátok a novelláskötet címéül?
Mit jelent az Oroszlánkórus?
A kórus zenei kifejezés. Keressetek zenei témájú novellákat a szövegben!
Milyen zenei műfajok jelenítődnek meg a zenei témával dolgozó novellákban?
2.4. Hasonlítsátok össze a Füles fotel novelláit a Kandúr című novellával!
Vessétek össze a novellákban megjelenő nagypapa és kisfiú viszonyát! Mi ennek a
jelentősége?
Mindkét novella jelen időben van. Mit változtatna rajtuk, ha a cselekményük múlt
időben, a történetekre visszaemlékezve lenne elbeszélve? Mely események
megjelenítése alakulna másképpen?
2.5. Hasonlítsátok össze a Fehérarc, a Füles fotel novellaciklus és a Kandúr című novellákat!
Vessétek össze a novellákban megjelenő felnőttek gyerekekhez való viszonyát!
Melyiket találjátok a legszimpatikusabbnak, miért?
Szedjétek össze, milyen problémákra kell megoldást találni a novellákban, és hogyan
oldódnak meg ezek?
3. A világ dolgainak megjelenítése gyermeki szemszögből: több novella összehasonlítása: A
mellényes bácsi, Ambrus bár, Guruzs, A pucér nő, Sör, bor, pálinka, Majdnem minden, amit a
karácsonyról tudok, Karácsonyfa, Cukor
3.1. Melyek azok a történetek, amelyeket a felnőtt világ hoz létre, hogy a gyerekek számára
magyarázatot adjanak a világ dolgaira, rejtélyeire?
3.2. Csoportokra osztva vizsgáljátok meg, hogy a kapott novellákban milyen történetek,
dolgok jelenítődnek meg, kapnak magyarázatot gyermeki látószögön keresztül, milyen
tanulsággal!
Jelöljétek az esetleges túlzásokat, amelyeket ez a látószög eredményez!
Készítette: Pintér Borbála, Toldy Ferenc GimnáziumVizsgáljátok meg, hogyan jelenítődik meg a felnőttek valósága, és miként épülnek be a
gyermekek világába, a felnőtt világ eseményeire milyen magyarázatok születnek a gyermeki
nézőpontból! (Megoldásjavaslattal)
A. A mellényes bácsi, Ambrus bár
B. ,A pucér nő, Cukor
C. Sör, bor, pálinka, Majdnem minden, amit a karácsonyról tudok
D. Karácsonyfa, Guruzs
Készítette: Pintér Borbála, Toldy Ferenc GimnáziumVII. Ötletek szövegalkotási és szövegelemzési gyakorlatokhoz
1.1. Alkossatok 4-5 fős csoportokat és készítsetek 10-12 mondatos történetet, amiben szerepel a következő mondat:
A: A bátyámra gondolok. Arra, hogy érezhette magát ebben a térben. Nem tudok róla semmit. Semmit azóta, hogy idekerült. Ennek több mint tizenkét éve. A bátyám harminchét éves volt akkor. Két héttel a születésnapja után hozták ide. Festő volt.
B: – Tudja, hogy a bátyja az alatt a nem egészen tizenegy év alatt, amit itt töltött, egyszer sem szólalt meg? – kérdezi.
C: A nő elhallgat, a bátyám arca jut eszembe, látom magam előtt a szemet, a szemében a haragot. Azt hittem, régen elfelejtettem már az arcát, de most mégis itt van előttem. Megrázom a fejem.
D: – Maga beleszeretett a bátyámba – mondom.
E: A bátyám lemászik az ablakpárkányról. A bátyám mosolyog.
F: Semmi nem érvényes.
1.2. Olvassátok el az eredeti novellát, majd nézzétek meg a hir24 hírportál kultúra rovatában
megjelenő írást!
http://24.hu/kultura/2016/04/17/titkos-aktokat-talaltak-az-elmegyogyintezetben/ Miben és
hogyan módosult az eredeti novella a kiemelések által? (Megoldásjavaslattal)
1.3.Milyen céllal közli Dragomán szövegét a portál?
Milyen figyelemfelkeltő és felhívó eszközökkel él
A műalkotás fogalmának mely alapvető ismérveit sérti meg ezzel a közléssel?
Hogyan módosítja a jelentést:
- a cím
- az alcím (Nézzetek utána mit jelent a matiné szó? Mire következtetettek ebből, mit
jelenthet a matinézni kifejezés? )
- a tematikus besorolás
- a szövegből kiemelt részek
- a párbeszédből kiemelt részek
Készítette: Pintér Borbála, Toldy Ferenc Gimnázium2.1. Ha azt szeretnéd, hogy az ismerőseid a Facebookon minél többen elolvassák a novellát,
mit emelnél ki belőle (FB-felületben gondolkodva maximum 3 mondat terjedelemben), illetve
milyen kommenttel látnád el?
2.2. Téged milyen irodalmi műhöz, novellához fűzött komment ösztönöz olvasásra?
Mi számít? Az, hogy ki ajánlja? Vagy az, hogy mit ír róla?
Mi alapján leszel valakinek a követője a FB-on?
Tartozol olyan csoportba, amelyik valamilyen ízlésbéli hasonlóság, egyetértés alapján
jött létre?
Te milyen ilyesféle csoportot hoznál létre?
2.3. Nézzetek körül a Facebookon, vizsgáljátok meg legalább három ott megjelenő cikket,
nézzétek meg az első mondataikat!
Milyen figyelemfelkeltő eszközökkel élnek?
Gyűjtsétek össze a figyelemfelhívás kulcsszavait!
A kiemelt lead-eket vessétek össze a szövegegészekkel!
Mennyiben teljesítik be az elolvasott cikkek a szövegelvárásokat?
3. A végeláthatatlan mondat
3.1. Keressétek meg a Húsleves című novella első mondatának végét!
Mire szolgálhat ez a nagyon hosszú terjedelmű mondat?
Jelöld, hol tudnád szétválasztani a mondatokat?
Mikor érzünk egy szöveget végeláthatatlannak, tagolatlannak?
3.2. Keresd meg a Digitális Irodalmi Akadémia oldalán Esterházy Péter Bevezetés a
szépirodalomba című szövegét, és ugorj a Függő című fejezethez:
http://dia.jadox.pim.hu/jetspeed/displayXhtml?docId=225&secId=21305
Próbáld megtalálni a mondat végét! Mit gondolsz, merről érdemes indulnod?
4. Kreatív feladatok 45 perces órára tervezve
Készítette: Pintér Borbála, Toldy Ferenc Gimnázium4.1. Csoportokba rendeződve válasszatok ki egy-egy novellát Dragomán honlapjáról, és
készítsetek szófelhőt az alábbi program segítségével (a leggyakrabban előforduló
kötőszavakat szedjétek ki a szövegből: hogy, és, mert) http://wordsift.org/
A szófelhőből jól látható, hogy melyek az elbeszélés leggyakrabban előforduló szavai,
ezekkel írjatok rövid írást a következő szempontokból kettőt kiválasztva: egyes szám
első személyű beszélő, egyes szám harmadik számú beszélő, párbeszédes, monológ,
múlt idejű, jelen idejű, kevert idejű, in medias res kezdés, csattanó, fordulat,
elhallgatás.
Hasonlítsátok össze az általatok írt novellát Dragomán szövegével, jelöljétek és
gyűjtsétek ki, hogy a fenti szempontok közül melyek, és hogyan érvényesülnek
Dragomán szövegben!
4.2. 4-5 fős csoportokba rendeződve írjatok rövid novellát egyes szám első személyű
elbeszélővel (a novella műfajiságának ismérveit nem feledve) az alábbi címekkel: Húsleves,
Adrenalin, Mennyből az angyal, Majdnem minden, amit a halakról tudni érdemes, A régi
frakk, Orvosság. (A novellacímeket véletlenszerűen húzzák ki.)
Olvassátok el Dragomán hasonló című novelláját, és hasonlítsátok össze az általatok
írottal!
Gyűjtsétek össze, melyek a legmegdöbbentőbb, leglényegibb különbségek az írások
között!
A megismert novellákat írjátok át egy másik szereplő szemszögéből, és a még kapott
szempontot érvényesítve! Szempontok: a szereplő egyes szám harmadik személyben
beszél; a beszélő egy későbbi időpillanatból visszatekintve beszél; a beszélő a
történeten kívül áll, annak csupán szemtanúja; a beszélő a saját történetét mondja egy
későbbi időpillanatból visszatekintve; a beszélő a történetet egy újságban olvassa, és
olvasás közben kommentálja a történteket.
Készítette: Pintér Borbála, Toldy Ferenc GimnáziumVIII. Megoldásjavaslatok a feladatokhoz
Feladatötletek az Oroszlánkórus című novelláskötet elemzéséhez
IV.1. Ráhangolódás a szövegolvasásra
Bevezető házi feladat: válasszatok három írást Dragomán honlapjáról és hármat a
novelláskötetből, és olvassátok el őket!
Mennyiben jelent más élményt a könyvolvasás mint a honlapról való olvasás?
Annak vizsgálata, hogy egy szöveg milyen közegben jelenik meg, egyfelől azért fontos, mert
bizonyos médiumok több, mások kevesebb olvasóhoz jutnak el. Dragomán novellái többféle
közegben jelentek meg. Eleinte napilapokban (Szkander, Párizs, Pucér nő, illetve a
Rosszaságokban tartozó írások a Népszabadság), népszerű női lapokban (a Füles fotel cím alá
gyűjtött novellák a Nők Lapjában, a Cry me a river a Marie Claire Magazinban) és irodalmi
folyóiratokban (a Borotva Kalligramban), majd folyamatosan kerültek a nyilvánosság elé a
szerző saját honlapján, s végül 2016-ban kötetbe szerkesztve jelentek meg.
A novellák többnyire népszerű médiumok közegében jelentek meg, viszonylag nagy
olvasóközönséget tudva magukénak. De biztosan kisebb a nyilvánossága egy, még akár nagy
példányszámban is megjelenő napi- vagy havilapnak, mint egy novelláskötetnek. Az
interneten való szövegmegjelentetés pedig lehetővé teszi, hogy még szélesebb közönséghez
eljussanak az írások.
Ennél a feladatnál másfelől érdemes egy kicsit elidőzni annál is, hogy a kommunikációs
médiumok megváltozása, az irodalmi és zeneművek közvetlen elérhetősége mennyiben
alakította át a befogadást. Az internetes felületre felkerülő szövegek sokkal gyorsabban,
egyszerűbben elérhetőek, könnyebben bekerülhetnek a közösségi média forgatagába. Egy
hivatkozás, egy link megosztásával egy szöveg azonnal újabb potenciális olvasókhoz
juthatnak el, míg korábban egy szöveg vagy zeneszám megszerzése sokkal nehézkesebben
ment. Ma ugyan sokkal több mindenhez hozzáférhetünk, viszont sokkal több minden is vesz
minket körül. Így a válogatás, szelektálás, rangsorolás képességét folyamatosan gyakorolnunk
kell.
IV. 3.2. Minden csoport kap egy részletet, amelyek a gyermeki nézőpont sajátosságait
tárgyalják. A kapott részlet alapján vessétek össze megállapításaitokat a kapott részletben
Készítette: Pintér Borbála, Toldy Ferenc Gimnáziumolvasottakkal! Jelöljétek az egyezéseket, és húzzátok alá a szövegben azokat a szempontokat,
amelyeket csapatotok előzetesen nem említett!
A: Háy János: Napra jutni című regényéről:
„Mindegyik rész egy témát vagy személyt mutat be, amely a gyerek szempontjából éppen
fontos vagy előtérbe kerül az adott életszakaszban: óvoda, iskola, rokonok, foci, népszokások.
Az elbeszélő gyermeki hangon szólal meg, egyszerű megfogalmazásokat használ, de épp a
naivitással és rácsodálkozással tud sokat mondani. A rövid fejezetekben gyakran találunk
szentenciaszerű összegzéseket, meglátásokat, amelyeket egy gyermek még könnyedén meg
mer fogalmazni: „[…] milyen kár, hogy nem azt látja az ember különlegesnek, ami mindig
van”, „[…] akik ketten vannak, azoknak csak könnyebb, mindent jobb többen csinálni, még
rossznak lenni is jobb.”
[Takács Dóra Katalin, Küzdelem egy ügyetlen türannosszal. Háy János: Napra jutni, Jelenkor,
2014.]
B: Borbély Szilárd Nincsetelenek c. regényéről:
„Leírása azáltal nyer mélységet (és persze: veszít szociológiai korrektséget), hogy elbeszélőjét
gyermekként határozza meg, s mindent, ami a regényben megjelenik, gyermeki látásmód által
jelenít meg. […] Borbély azáltal, hogy a felnőttek világát a gyermek világára cserélte fel,
hogy regényében a felnőttek világa is csak mint a gyermek számára megképződő környezet
jelenik meg, a falu társadalmiságát antropológiai modellel helyettesítette, s ezáltal mintegy ki
is emelte a társadalmiság megfogható és értelmezhető közegéből. Borbély könyve nem arról
szól, hogy milyen a falu, hanem arról: milyen (lehet) a gyermekkor; nem arról, hogyan él a
falu, hanem arról: hogyan hat a (ez a) falu egy gyermekre; nem arról, hogy a falu és a
szegénység kibírhatatlan, hanem arról: a falu és szegénység körében a gyermekkor
kibírhatatlan. […]
Furcsa, feloldatlan, lebegtetett, de meggyőző kettősség uralja így a könyvet: a gyermek
beszél, de úgy, hogy tudjuk, neki van már más tudása és tudata is (bár persze mindez explicite
nem jelenik meg), folyamatosan érzékeltetve van a beszélő tudatának egyszerre spontán és
csak tapasztalatra koncentráló gyermeki érzékisége, valamint az ettől való finom, de
határozott elkülönböződés is; a gyermek beszél a maga nyelvén, de tudja, hogy ez csak az ő
Készítette: Pintér Borbála, Toldy Ferenc Gimnázium(vagy az ő környezete?) nyelve, s rendre megállapítja: mi így mondjuk – ami feltételezi, hogy
mások másként mondják. […]
Az a nyelv, amelyen ez a könyv, s ez a gyermek-narrátor beszél, a maga tömörségében,
képiségében és töredezettségében sem nem falusi nyelv, sem nem gyermeki nyelv, hanem
mindkettőnek mintegy felülírt s felülstilizált fikciója: s épp ezen fikcionáltságában éri el
hatását. A megélt gyermekkor elbeszélése nem a gyermekkor nyelvén, hanem annak radikális
átalakítása során jön létre: az elbeszélés mintha idegen nyelven adná elő a „saját” élmény, a
gyermeki élmény primér és mégsem primér jellegét.
[Margócsy István, Borbély Szilárd / Nincstelenek – Már elment a Mesijás?, 2000, 2013/10.]
C: Rakovszky Zsuzsa A hullócsillag éve c. regényéről
„A hullócsillag évében megfigyelhető, speciálisan a gyermek-nézőpont használatából adódó
sajátságok taglalása előtt mindenképpen tisztázni kell, hogy bár a nézőpont valóban az
óvodáskorú gyermeké, a narrátor mégsem ő, hanem egy egyes szám harmadik személyben
tudósító auktoriális [szerzői] hang, mely azonban mindvégig Piroska perspektívájából
érzékelteti a történteket. A szöveg tehát nem a gyermeki beszédmódot imitálja, nem használ
gyermeknyelvi fordulatokat: az érzékenység, a szemléletmód a gyermeké, a nyelv viszont
nem. A gyermek az, aki lát, de egy érett, omnipotens [mindent tudó] tudósító beszél. Egy
felnőtt nyelve (hang) és egy gyermek nézőpontja (perspektíva) játszik egymásba, valószínűleg
ennek köszönhető az eddig megjelent kritikákban rendre visszatérő, jogos megállapítás, mely
szerint a gyermek-perspektíva gyakran nem hiteles (és ha a gyermeki beszédmód, vagy teljes
mértékben gyermeki gondolkodás megjelenésére számítunk, valóban nem mindig az),
tudálékos vagy túlmagyaráz dolgokat. Ha vannak is ilyen helyek a szövegben, az mégsem
vonható kétségbe, hogy az olvasás során a gyermekperspektíva egy egészen különös
megismerési modell szerkezetét tárja elénk. A gyermeki gondolkodásszerkezet és kognitív
működés modellálása segítségével feltárt „valóság” nagyban különbözik a felnőtt-nézőpont
szerint interpretált realitástól, s ez ennek a minőségileg más világlátásnak nem kevés
esztétikai hozadéka lehet a tartalmi szinten túl szerkezeti, poétikai vonatkozásokban is.
Piroska valójában nem is hőse a regénynek, nem hőse abban az értelemben, hogy néhány
kivételes alkalomtól eltekintve meglehetősen passzív, az eseményeket nem irányítja, inkább
csak elszenvedi, illetve ezzel párhuzamosan megfigyeli és a maga módján interpretálni
próbálja. Bár látszólag a történések fókuszában van, pozícióját mégis inkább a kívülállás
Készítette: Pintér Borbála, Toldy Ferenc Gimnáziumjellemzi. Jellemző példa erre, hogy az édesanyja és az ismerősök, barátok között zajló
dialógusokat az asztal alól, a padlóról (a gyermekre jellemző perspektíva, lentről követi az
eseményeket, Piroska gyakran, metonimikusan a különböző cipők alapján ismeri fel az
embereket, illetve cipőkkel azonosítja őket) figyeli csendben, észrevétlenül”
[Kolozsi Orsolya, A gyerek szerint a világ. Rakovszky Zsuzsa A hullócsillag éve című
regényéről. Tiszatáj, 2005.]
D: Rakovszky Zsuzsa A hullócsillag éve c. regényéről
„A következő fontos aspektus, a gyermek időszemlélete nagyban meghatározza ezeknek a
történeteknek az elrendezését, így a regény szerkezetét is. Piroska láthatóan nem képes saját
belső idejét, azaz az általa megélt, személyes időt és az objektív időt megkülönböztetni,
illetve egymásra vonatkoztatni. Képtelen az eseményeket lineárisan, egymás után, a múlt-
jelen-jövő teleologikussága [ok-okozatisága] mentén szervezni. Ennek köszönhető, hogy a
már említett rövidebb történetdarabkák nem kronologikus elv szerint, hanem az időrend
figyelmen kívül hagyásával állítódnak sorba. Az időbeli következetesség hiánya miatt
bizonyos események vissza-visszatérnek, kavarognak, egymásra úsznak, a regény
szerkesztése nem lineáris(bár a befogadónak nem okoz túl nagy nehézséget, hogy
rekonstruálja, időrendbe helyezze a történéseket), inkább kaleidoszkopikus, montázs-, illetve
mozaik-szerű.
A világgal ismerkedő, annak szabályait, működését különböző tapasztalatok és megfigyelések
segítségével megismerni kívánó szemlélet a nagy történet apró kistörténetekké darabolásán
kívül más poétikai változásokat is eredményez. Míg a gyermek nem képes minden esemény,
hallott vagy látott információ racionális feldolgozására, addig saját maga számára, fantáziája
segítségével egy kezelhetőbb világot teremt, melyben a csodák és elképzelt dolgok
realitásként szerepelnek.
[Kolozsi Orsolya, A gyerek szerint a világ. Rakovszky Zsuzsa A hullócsillag éve című
regényéről. Tiszatáj, 2005.]
E: Báthori Csaba Dragomán György A fehér király című regényéről
„Dragomán György nagyszerű írói minőségét több erény együttesen jelzi: kiválóan exponál,
leleményesen bonyolít, szemfülesen adagolja a jellegzetes részleteket az egyszeri dolgokra
éhes emlékezetnek, és legtöbbször még csattanóval is szolgál az egyes történetek, és a mű
Készítette: Pintér Borbála, Toldy Ferenc Gimnáziumvégén. Egy fél oldal elég, és tudjuk, miről van szó, mi az elbeszélői érdek. Tehetsége főleg a
gyermeki kíméletlenség, a felnőtti brutalitás, a nélkülözés, a különböző gyökerű félelmek és a
nagy általános, minden önkényuralomra jellemző rettegések ábrázolásában remekel, de
felejthetetlen a megvesztegetés, az apára vágyakozó kamaszmegindulások, és a látomássá
fokozódó történetláncok leírásában is. Mondandója ugyanakkor nagy darabokban, testes
bekezdésekben, hadarva tolul, ömlik elénk, sodor, sodor, örvénylő erővel magába ránt, és
egyszer csak vége szakad. És mégis: egy pillanatra sem veszítjük el a fonalat, sőt a bonyolítás
minden egyes pontján úgy érezzük, hogy a történet magjában vagyunk, és most történik
valami szörnyű, valami kínos vagy jóvátehetetlen fordulat. A mondatok végig múltidőben
jelennek meg, s ez úgy tünteti fel a könyvet, mintha a kamasz visszaemlékezne. Ugyanakkor
világos, pontos leírásról van szó, egy súlyos gyermekkori megpróbáltatás írói elemzéséről és
elmélyítéséről. […]
A regény klasszikus értelemben nem fejlődésregény, a hangsúly itt nem a kamasz változásán,
hanem állapotának bemutatásán van. A történetek egyenként nem léptetik előre a
cselekményt, nem az idő munkáját iparkodnak megragadni, hanem abban találják, alapozzák
meg az elbeszélés selymességét, hogy érdekes, meghökkentő eseményeket mutatnak be a
gyerek életéből. Minden egyes történet egyenrangú, technikai és hatás-alkati szempontból is.
Az idegen nagykörnyezet lidérceit nemcsak a romániai hátteret megidéző utalásrendszer
közvetíti, hanem – számomra legalábbis – némely nyelvhasználati jegy.”
[Báthori Csaba: A gyermekkor ára, Élet és Irodalom, 2006.]
Feladatötletek a Vasvonó című novella értelmezéséhez
V. 4. A csoportok keressék ki a kapott szövegrészletekből, mit csinál az apa a fiúval, és azt is,
mivel indokolja ezt. (Elsősorban az igékre figyeljetek!) Mi olvasható ki ezek alapján apa és
fiú viszonyából? Egy vonallal jelöljétek, azokat a részeket, amelyek a fiúra, kettővel azokat,
amelyek az apára vonatkoznak!
A:
„Hajnalban, amikor kiráz az ágyból, Apám azt mondja, hogy tudja, hogy fáradt
vagyok, tudja, hogy alig állok már a lábamon, de nincs mit csinálni, muszáj
gyakorolni”
Készítette: Pintér Borbála, Toldy Ferenc Gimnázium „Apám elém tartja a két kezét, az ujjai görbék és göcsörtösek, mint tiszafa gyökerei,
azt mondja nem is vizsga lesz az, hanem verseny, versenyt kell majd játsszak a fekete
hegedűssel…”
„Apám a hintaszékben ül, a régi vonót rázza, azzal vezényel, úgy mondja […] úgy
mondja, hogy álljak meg, és kezdjem elölről, vagy azt, hogy még egyszer, vagy azt,
hogy gyorsabban, vagy azt, hogy lassabban, de főleg azt, hogy nem jó, nem jó,…”
B:
„Apám azt mondja, tudja, hogy nagyon nehéz, de ne féljek, mert onnan kezdve, hogy
megszülettem, arra készít, hogy legyőzzem a fekete hegedűst
„rám kiált, hogy tartsam szépen a ritmust, gondoljak a fekete hegedűsre, azt hiszem,
hogy ez rendes gyakorlás”
„Apám azt mondja, amikor játszok, semmi se szabad, hogy megzavarjon, néha a
szemembe világít a viharlámpával, máskor a fülembe fúj a biciklipumpával, vagy
kereplővel a kezében ugrál körülöttem,”
C:
„Apám azt mondja úgy kell tudjam mind a hetvenhét nótát […] sokszor tényleg fel is
ébreszt, vizes ruhával dörzsöli az arcom, meg se várja amíg felülök az ágyon már adja
is a kezembe a hegedűt meg a vonót, és mondja a dal cimét, van, hogy ki se kelek az
ágyból úgy játszok fekve, Apám azt mondja jól csinálom, de tudjam meg, hogy a
fekete hegedűs fejjel lefele lógva is tud játszani”
„Apám azt mondja most már evés közben is játszani kell”
„Apám akkor se dicsér meg, hogyha egyet se ejtek le, nem mondja, hogy ügyes
vagyok”
D:
„Apám lefektet a padlóra, és addig masszíroz dióolojjal amíg ki nem áll a görcs
belőlem”
Készítette: Pintér Borbála, Toldy Ferenc Gimnázium „Akkor se szabad megálljak, hogyha elszakad a hegedűmön húr, nagyon jó hurok
pedig, sokat kibírnak, fekete kos beléből és keresztespók hálójából sodorta
mindegyiket Apám”
„Apám azt mondja, ő azzal járta meg, hogy leengedte a hegedűt, amikor egyszerre két
húr pattant el rajta, de én nekem nem szabad
E:
„Van amikor el is vág egy-egy húrt a nagy szabóollóval, hogy szokjam, olyankor
olyan magasan kell játsszak, hogy csikorog bele a fogunk és cseng tőle a fülünk, de
akkor se állok meg.”
„Apám segít beülni a mosdótálba, amit a veder helyére szerelt fel, a kút láncára, aztán
leenged a kútba, egészen le, addig, amíg a talpam már szinte éri a vizet, azért, hogy a
kút hidege új erőt adjon. Ott lent a legnehezebb hegedülni […] ahogy Apám tanította,
hagyom, hogy a mohos hideg lehűtse a tarkómat”
„Apám, amikor felhúz, megkérdezi, hogy láttam-e a csillagokat, a kék égre gondolok,
aztán azt mondom, hogy igen,”
V.5. Gyűjtsétek össze a novellából azokat a mondatokat, amelyekből kiderül, hogy az apának
miért olyan fontos a fiú versenye a hegedűssel?
Az apa egykori kudarcát a fiú hegedűtudásnak groteszken eltúlzott módon megjelenített
tökéletesítésével akarja helyretolni:
„úgyhogy addig egyfolytában gyakorolni kell, addig, amikor nem alszunk, akkor gyakorlunk,
muszáj, mert nem akarja, hogy én is úgy járjak, ahogy ő járt.”
„Apám azt mondja, ő azzal járta meg, hogy leengedte a hegedűt, amikor egyszerre két húr
pattant el rajta, de én nekem nem szabad”
„mert még járni se tudtam, amikor már a kezembe adott egyet, amilyen kicsi mutuj voltam,
nem is akartam megfogni, de ő szépen a kezemhez bogozta, jó ragacsos gyantás gézzel, hogy
nem tudjam eldobni, hanem szokjam csak meg szépen a súlyát és a fogását, mert ő már akkor
is tudta, hogy minden perc drága, minden pillanatot ki kell használni.”
Készítette: Pintér Borbála, Toldy Ferenc GimnáziumV.8. Az alábbi táblázatba rendezve gyűjtsétek össze, milyen próbatételeket kell kiállnia a
beszélőnek! Keressétek ki a szövegből, hogy milyen terekben, milyen hegedülési mutatványt
kell a fiúnak produkálnia, miért?
A feketehegedűs varázslatos
hegedűjátéka
A varázsvilág imitációja Mi okból? Milyen készség
fejlesztése végett?
„minden éjjel a kint a
keresztúton gyakorol, háttal
a holdnak, úgy, hogy lássa
az út porába vetülni a vonója
árnyékát, hogyha elég
gyorsan játszik, akkor az
árnyéka nem tudja már
követni, leszakad a vonóról,
és ott marad a porban”
„felkapcsolja tíz elemes
xenon égős viharlámpáját és
rám világít vele, úgy, hogy
rávetüljön feketén a falra az
árnyékom”
„szemembe világít a
viharlámpával”
gyorsaság
mintha varjak meg
denevérek röpködnének és
csapkodnának az arcom előtt
„máskor a fülembe fúj a
biciklipumpával, vagy
kereplővel a kezében ugrál
körülöttem, olyan is van,
hogy behozza a kutya láncát,
beteszi a mosófazékba és azt
rázza tiszta erőből, azt
mondja, muszáj hogy
megszokjam, mert a fekete
hegedűs majd szelet kavar
körülöttem”
„semmi se szabad, hogy
megzavarjon”
„[nem] hibázhatok”
az mindig kimegy a
temetőbe éjfélkor, és ott
húzza, arról, hogy felébreszti
a szellemeket, és a
szellemek fel is ébrednek,
úgy zúgnak körülötte, mint a
Apám ott ugrál körülöttem a
mosófazékkal, nagyon
hangosan csörög benne a
lánc
Készítette: Pintér Borbála, Toldy Ferenc Gimnáziumlegnagyobb szélvihar, és ha
csak egy hamis hangot is
játszana, mindjárt elvinnék
magukkal be a föld alá, de a
fekete hegedűs sose ijed
meg, vagy ha meg is ijed,
akkor se látszik rajta, hanem
megtáncoltatja a
szellemeket, és ha elege lesz
belőlük, akkor elkezd
visszafele játszani, és akkor
a szellemeknek nincsen mit
csinálni, vissza kell nekik
menni a föld alá, bizony,
hogyha visszafele játszik
a fekete hegedűs fejjel lefele
lógva is tud játszani, van,
hogy felszalad a
legmagasabb fenyőfák
legtetejére, beakasztja a
csizmáját a legkisebb
ágakba, és hanyatveti magát,
a puha fenyőégkara, és ottan
játszik, de úgy, hogy mind
kinyílnak a fákon a tobozok,
és mind kipörög belőlük a
fenyőmag, bele egyenesen a
szájába.
„álmomból ébreszt fel, és
sokszor tényleg fel is
ébreszt, vizes ruhával
dörzsöli az arcom, meg se
várja amíg felülök az ágyon
már adja is a kezembe a
hegedűt meg a vonót, és
mondja a dal cimét, van,
hogy ki se kelek az ágyból
úgy játszok fekve”
„úgy kell tudjam mind a
hetvenhét nótát, hogy
behunyott szemmel is oda
vissza el kell tudjam játszani
mindegyiket”
„a fekete hegedűs tud enni
közben”
„kicsi golyókat gyúr nekem
a grízes tésztából a levegőbe
dobja őket, van amelyiket a
számmal kapom el, van
„most már evés közben is
játszani kell”
Készítette: Pintér Borbála, Toldy Ferenc Gimnáziumamelyiket a vonómmal vagy
a könyökömmel pattintom a
számba”
Feladatötletek több novella összehasonlításához
VI. 1.3.4. Olvassátok el a kapott novellát, és jellemezzétek a fenti szempontok alapján!
Lehetséges megoldások:
A: Vasvonó: egyes szám első személyű, 13 éves, fiú elbeszélő, a saját történetét mondja, mint
egy belső monológ, amelybe beépülnek az apa megnyilvánulásai: „Apám azt mondja, hogy
tudja, hogy fáradt vagyok, tudja, hogy alig állok már a lábamon, de nincs mit csinálni, muszáj
gyakorolni”. Jelen időben beszéli el az eseményeket, ami az események folyamatos
ismétlődősének megjelenítésére is szolgál.
A részletes elemzését lásd az V. fejezetben.
B: Húsleves: egyes szám első személyű 10 éves, lány elbeszélő, aki a saját történetét mondja,
azt, amint megtapasztalja az őt körülvevő világot és benne a fordulatokat:
„s akkor kinyílt az ajtó, és bejött Olga néni, ezen én nagyon meglepődtem, mert Olga néni
már több mint egy éve nem járt nálunk, azóta, hogy anya tragikus balesete után egy héttel apa
a cserépkályhában az anya összes hangfelvételét…”
Az időt a baleset tagolja az előtti, és az utáni eseményekre. Akkor és most viszonyának
ütköztetésében a mostani váratlan, különleges fordulatot emeli ki:
„pedig anya balesete előtt nagyon gyakran feljárt hozzánk, volt olyan hét, hogy minden nap
feljött, és mindenféléket hozott anyának, kölniket, szappanokat, hajfestéket, meg fellépő
ruhának való anyagokat, és mindenért csak annyit kért el, amennyibe neki került, azt mondta,
ő a maga részéről ezzel tud hozzájárulni az anya tehetségéhez, mert az anya hangja a legszebb
a világon, és ahogy a sanzonokat énekli, annak aztán tényleg párja nincsen, még azt is
napokig elhallgatná, ahogy anya kacag, és nekem is mindig mondta, hogy hallja a
nevetésemen, hogy én is az anya hangját örököltem, és nekem is énekelni kéne, na de amióta
apa elkergette, azóta egyszer se volt nálunk, most meg mégis bejött egyenesen a konyhába, és
úgy mondta, hogy jó étvágyat, meg, hogy rendes apától, hogy így egy év után eszébe jutott”
Készítette: Pintér Borbála, Toldy Ferenc Gimnázium„mióta akkor este Misi bácsi segített anyát levinni a mentőbe, apám még soha egyszer se
mondta ki a nevét.”
C: Hangdobozok: egyes szám első személyű, felnőtt férfi elbeszélő, az apa halála utáni időből
tekint a jelenre és a múltra. A múltban 15 éven keresztül készített hangdobozok az elbeszélés
jelenében jönnek működésbe. A két idősíkot az elbeszélő emlékei fűzik össze. Fontos
hangsúlyozni, hogy az apa elvesztése miatti jelenbéli haragot az emlékek oldják fel:
„eszembe jutott az, ahogy ebéd után a kalappal a fején, a súlyos nagyítólencsét az arca elé
lógatva nézegette a bakeliten a barázdákat, és közben szarvasbőrrel törölgette a lemezt, soha
nem körbe, soha nem sugarasan, hanem mindig úgy, hogy a szarvasbőr egy telt hasú nyolcast
rajzoljon a lemezre. Eszembe jutott az arca, ahogy a lencse felnagyította és megtörte és
kiemelte az arca részleteit, ahogy a fejét mozgatta, néha csak a pupillája látszott, néha az orra
pórusai, néha a szája sarka, néha az állán a gödör a szürke borostákkal ott, ahova soha nem ért
be a borotva, és akkor egyszerre elszállt belőlem a harag”.
A két idősík között az apa múltból a jövőbe, az elbeszélés jelenébe címzett levele teremt
kapcsolatot. Az írás megidézi az fiúban apa hangját:
„Széthajtottam a lemeztokot, a zenekart ábrázoló fehér-fekete fotót beterítette egy sárga
zsírkrétával írt szöveg. Apám kézírása volt, ahogy a sűrűn egymás mellé írt szöveget
olvastam, szinte hallottam is a hangját. Azt írta, mindig is tudta rólam […] Mindössze annyit
kell tennem […].”
A síron túlról visszanyúló hang iróniája látszik annak eltúlzásában, amilyen aprólékosan az
apa a fia számára elkészíti az útmutatást:
„Egy kis skiccet is odarajzolt a szöveg alá, hogy hogy is kell egymáson állni a
sörösdobozoknak.”
D: Karcsika: egyes szám harmadik személyű elbeszélő mondja el egy hat éves kisfiú
történetét gyermekszereplőjével szimpatizálva.
A szereplőt némelykor kívülről láttatja az elbeszélő: „Karcsika azóta akart kutyát magának,
hogy Dédi unalmában megpróbálta megtanítani olvasni.” a szereplő tudatába is betekintést
enged: „és ahogy kinyílt az ajtó, kiabálni is kezdett: – Sziasztok! – Megvakultam! Képzeljétek
el, hogy megvakultam! – a szemüveg mögött, amilyen erősen csak tudta, be is hunyta hozzá a
szemét, úgyhogy mindenféle színes karikák táncoltak tőle a szemhéja mögött.”
Készítette: Pintér Borbála, Toldy Ferenc GimnáziumUgyanakkor a történetben meghatározó a szereplő belső világa, a gyermeki nézőponton
keresztül látjuk a karácsonyi eseményeket:
„Végül tényleg az angyal hozta el Karcsikának a kutyát, igaz, nem személyesen, csak
Dédinek adta oda, nem tudta személyesen elhozni, mert sietni kellett neki az angyalok
gyűlésére, mert az angyaloknak készülni kellett a karácsony esti nagy munkára, de az angyal
látta, hogy Karcsika milyen nagyon szeretett volna egy kutyát, úgyhogy már így, Szenteste
előtt, délben odaadta Dédinek a kartondobozt a kutyával, hogy hozza el Karcsikának, és Dédi
el is hozta, oda is tette a dobozt Karcsika elé a szőnyegre, és mondta, hogy: – Itt van Karcsika,
tessék, ez a tiéd, az angyal küldte, mert olyan jó fiú voltál.”
A családból több szereplő is megjelenik: apa-anya-dédi, és az ő egymáshoz, illetve
Karcsikához való viszonyuk is:
„– Hagyd már békén, hát csak játszott, még csak hatéves – mondta Anya.
– Ne szólj bele – mondta Apa. – Ez nem játék, ebbe ne szólj bele.
– Hagyd már békén!
Karcsika felült, Radír nyakát simogatta – Ne veszekedjetek – mondta.
Anya és Apa egyszerre szólaltak meg – Ebbe ne szólj bele! – mondták, de Anya mosolyogott,
és Apa is majdnem mosolygott.”
„Dédit is szidták a háta mögött,”
„Karcsika érezte, hogy Dédi elengedi a karját, közben hallotta, hogy hangosan azt kiáltja,
hogy: – Próba! Károly nem szégyelled magad? Majd adok én neked próbát! – aztán valami
csattant, nem egyszer, hanem kétszer, Piff!!!–Paff!!! aztán egy kéz lerántotta Karcsika
szeméről a nyakkendőt, a Dédi keze volt, Karcsika megismerte a levendula szappanának a
szagát,”
„és akkor Karcsika apára nézett, és apa arca mind a két oldalon tiszta piros volt, de azért
megszólalt: – Igen! – mondta – Igen, megtarthatod! – és ahogy ezt mondta, már nevetett is, és
fél kezével az arcához nyúlt, és megdörzsölte, és úgy mondta nevetve, hogy: – Nagymama
drága, maga aztán igazán nem ismeri a tréfát.”
E: Kandúr: egyes szám harmadik személyű elbeszélő mondja el Matyi történetét. A kisfiú
elvált szülők gyereke, aki épp vasárnapját tölti az apjánál. A kisfiút belülről és kívülről láttató
nézőpont némelykor összeolvad: „Már nem is Matyi, már egy macska.”, de például a kisfiú
ellenállást külső elbeszélői nézőpontból látjuk: „Matyi áll, a zsákot nézi. Engedd ki, mondja,
Készítette: Pintér Borbála, Toldy Ferenc Gimnáziumengedd el, kiáltja.” „Matyi Nagyapa felé csap a körtefaággal, Nagyapa megfogja az ág végét,
kirántja a kezéből, eldobja.”
Bár a novellának az Apa megemlítése ad keretet. De az Apa maga nem jelenik meg a
novellában mint szereplő.
A nagypapa ellenségesen áll a kisfiú világához. A kisfiú számára a macska, a novella tárgya
egy játszótárs, míg a nagyapa számára kártékony, a füvet összepiszkító állat. A felnőtt akarta
ellene szegül a gyermeki vágynak, és győzedelmeskedik is fölötte, hiába elég bátor a kisfiú
ahhoz, hogy szembeszálljon a nagypapával. A konfliktus nem egyértelmű gyermek és felnőtt
között áll fenn, mert a múltból megidézett jelentben ellentét feszül az apa és nagypapa között,
de a történet jelenében az apa már passzív szereplő, így nem tud fia a segítségére lenni.
A csoportok számától függően ebbe a feladatkörbe illeszthető még a Füles fotel, az Örökség,
és a Mennyből az angyal cím alá tartozó novellák is, ezek elemzését lásd lejjebb.
VI. 2.1. Az Örökség cím alá gyűjtött novellák elolvasása után, hasonlítsátok össze, hogy
milyen eszközökkel ragadja meg a kép illetve az írás az apa/nagyapa hiányának élményét!
„A barna bársonyborítású matracon hosszú bemélyedés, apám hátának emléke. […]Felülök,
felemelem az ágy lábvégénél lévő összehajtott gyapjúpokrócot, belém villan, hogy ezt még
apám fogta össze…” (Galamb)
VI. 2.1.3. Gyűjtsétek ki, hogyan, mely tárgyak, cselekedetek segítségével idézi meg a fiú az
apját!
Hogyan próbálja őt életre hívni?
Hogyan próbálja ki önmagát az apa egykori szerepében? Mennyire sikerül ez? Miért?
Az emlékőrzésnek milyen családi illetve nemzeti szertarásait ismeritek? Mi a közös
ezekben?
Az Örökség cím alá gyűjtött novellák elbeszélései (úgy mint a Hangdoboz c. novella is) az
elhunyt apa nyomába lépő fiú különböző helyzetképeit jeleníti meg. A novellákat a
temetésétől eltelt időben való előrehaladás fűz láncszerűen egybe:
„Sokáig nem nyúlok apám szekreteréhez. Már egy hónappal túl vagyok a temetésen…”
(Medvecukor)
Készítette: Pintér Borbála, Toldy Ferenc Gimnázium„Apám borotválkozó dobozát a spájzban találom meg, két hónappal a temetés után.”
(Borotva)
„A mappát apám halála után fél évvel találom meg.” (Mappa)
„Apám orosz füzetét tíz évvel a halála után találom meg.” (Lázmérő)
A novellafüzér darabjaiban a fiú az apa tárgyaival szembekerülés folyamán folyamatosan
szembesül az apa hiányával, illetve több helyzet is létrejön, amikor is helyébe ül, lép, fekszik,
s ezzel az apjához való hasonlósága illetve a tőle való különbözősége jön játékba.
„Soha nem ültem még bele apám karosszékébe. Kényelmes.” (Mappa)
„Apám ágya magas keskeny, kényelmetlennek látszik. Soha nem feküdtem még benne.
Leveszem a cipőm, lehúzom a nadrágom, felmászom az ágyra. Nyikorog a súlyom alatt.”
(Galamb)
„Sóhajtok, elveszem a pengét a nyakamtól, az arcomhoz illesztem, próbálom úgy tartatni,
ahogy apám a képen. Nem tudom egészen úgy tartani.” (Borotva)
VI.2.2. Felnőtt és gyermekvilág viszonyának lehetőségei: a Fehérarc két novellájának
elemzése, összehasonlítása:
Kinek a nézőpontjából ismerjük meg a történeteket?
Milyen viszonyban áll a felnőtt és gyermekvilág?
Mi hozza a megoldást mindkét novellában?
Árbóckosár: Apa-fiú viszony jelenítődik meg az apa látószögén keresztül. A felnőtt munkája
és a gyerek játéka rávilágít a két világ különbségére. A fiáért aggódó apa legyőzi aggodalmát,
és át tud váltani a gyerekvilágba, valamint annak nyelvi regiszterébe, és ez segít megoldani a
helyzetet:
„Vaskuti haja alól patakokban kezdett ömleni a víz, görcsös fájdalom nyilallt a combjaiba, azt
érezte, hogy mozdulni se tud, közben egyszerre villant bele az agyába, hogy nyolc méter,
hogy a cseresznyefa a legtörékenyebb, hogy az ág pont a kerítés hegyes vasoszlopai fölé
nyúlik, egyetlen nagy szédítő és rettegő üvöltés volt a fejében minden gondolat, állt és érezte,
hogy reszket, a fiát nézte, fölötte a felhőtlen, tiszta kék eget, az égen hangtalanul szálló
vitorlás repülőt, a repülő egy helyben állt, mintha megállt volna az idő, Vaskuti akkor nagyon
lassan felemelte a kezét és visszaintegetett, és mosolyra húzta a száját, és a legvidámabb
hangján azt kiáltotta, hogy ez az, Jancsi, nagyon ügyes vagy, pont mint egy igazi tengerész, de
Készítette: Pintér Borbála, Toldy Ferenc Gimnáziummost már mássz le szépen! És akkor eltelt egy nagyon-nagyon hosszú pillanat, aztán Jancsi az
integető kezével is megfogta az ágat, és elkezdett mászni lefele.”
Fehérarc: A felnőtt itt is át tud lépni a gyermeki világba, és ez segít megoldani a problémát.
Az apa számára megidéződik a saját gyermekkori félelme, és emiatt az újra átélés miatt tudja
megérteni, és feltehetően feloldani a gyermek félelmét.
„Vaskuti a vékony fehér ujjakat nézte, sóhajtott egyet, és lenyelte az egész litániát. Fellépett a
lépcsőre, odament Jancsi mellé, leült a lépcsőforduló széles fokára, és ott kérdezte meg tőle,
hogy mitől fél.”
„Vaskuti Jancsi hátára tette a kezét, végigsimított a sovány gyerekháton, beletúrt a fia
fürdéstől még nyirkos samponillatú hajába, azt akarta mondani neki, hogy csak képzelődik, és
nem szabad hagynia, hogy legyőzze a saját túlságosan élénk fantáziája, […] Ahogy Vaskuti
odanézett […], az emlék olyan éles volt, mintha nem is felejtette volna el soha […].”
„Vaskuti megrázta a fejét, a sötét csík hirtelen megint csak az lett ami valójában volt, egy
vonalnyi árnyék. Vaskuti a fiára nézett. Tudom mi van ott, és azt is tudom, hogy lehet
legyőzni, és elkergetni örökre, mondta, mosolygott. Megfogta Jancsi kezét, közben a saját
apja jutott eszébe, ahogy…”
VI. 2.3.1. A Füles fotel című novellafüzér írásainak összevetése:
Mi fűzi össze a novellákat?
Milyen viszonyban áll gyermek és felnőtt világa?
Mi a jelentősége annak, hogy nagypapa a lovas balesete miatt nem tud járni?
Gyűjtsétek össze, milyen közös élményekben van része unokának és nagypapának!
részük?
A közös szórakozáson, az együtt mulatáson túl mikre szolgálnak még ezek az
események?
A felnőtt és a gyermek világa ezekben a novellákban teljesen összeolvad. A novellák
szereplői, a nagypapa és kisfiú számára a varázsvilág egyaránt jelen van, mindketten egyaránt
részesei a játéknak, a valóság dolgai mindkettejük számára egyaránt a mesevilág tárgyaivá
válnak. A nagypapa és kisfiú közötti összhang többször is hangsúlyossá válik, például amikor
a nagymama elmenetélre várnak vagy, amikor mindkettejük fülét bántja a felhangosított Kék
Készítette: Pintér Borbála, Toldy Ferenc GimnáziumDuna keringő, s végül a kettejük közötti azonosság láthatóvá is válik, mikor a kisfiú magára
ölti a nagypapa fiatalkori ünneplőruháját.
„Nagyapával azt várjuk a legjobban, hogy Nagymama elmenjen végre valahova, piacra vagy
a barátnőjéhez, mindegy, mert akkor végre játszhatunk megint lovasat.”
„És akkor pont úgy történik minden, ahogy Nagyapa mondta. Nagymama leteszi
távkapcsolót, és összecsapja a kezét, és azt mondja, még ilyet, tisztára olyan vagy, mint a
Nagyapád volt, és feláll, és megfogja a kezem, és a derekára teszi és a másik kezem meg a
kezébe fogja, és körbeforgat, felemel és visz magával.”
A nagyapa a vicces játékokkal nemcsak együtt mulat unokájával, hanem mind róla, mind
pedig feleségéről odaadó figyelemmel gondoskodik, hiszen az Oroszlánkórus című
novellában a cél a kisfiú feszültségének feloldása, míg az Orvosságban a nagymama
gyógyszerének a kávéba csempészése.
„egy régi-régi éneket énekelünk, nem tudom, hogy miről szól, de az biztos, hogy benne van,
hogy mi nem félünk senkitől, és nem félünk semmitől, a széltől se, a holdtól se, a naptól se, a
sötéttől se, bátrak vagyunk, és nagyon nagyok, és a hangunk, az nagyon szép, és nagyon
messzire hallatszik, és én tudom, hogy mindenki hallja, mindenki az egész blokkban, az egész
negyedben, az egész városban, mindenki, még az hülye énekóvónéni is.” (Oroszlánkórus)
„Az én feladatom lesz, hogy reggelenként a kockacukorral együtt becsempésszek egy-egy
adagnyit belőle a Nagymama kávéjába, de nagyon-nagyon-nagyon óvatosan, hogy
semmiképpen ne vegye észre.” (Orvosság)
VI.2.3.3. Az író felesége, Szabó T. Anna választotta a novelláskötet címéül az
Oroszlánkórust.
Vajon miért a Füles fotel második tagja lett a kötet címadó novellája?
Mi jelenik meg ebben a novellában, amiért a címadó novella lesz?
A gyermek és a felnőtt világ itt nem alá-fölé, hanem mellérendelői módon jelenik meg. Az
óvodás gyermeket ért megalázó helyzetet a nagypapa odafordulással, együttérzéssel, humorral
oldja fel. Az együtténeklés közös élményében oldódnak föl mindketten, és ez ad gyógyírt a
kisfiú bújára.
„Nagyapa akkor megkérdezi, hogy mi a baj, én nem akarom elmondani…”
Készítette: Pintér Borbála, Toldy Ferenc Gimnázium„Aztán egyszer csak már a Nagyapa ölébe vagyok, nem tudom, hogy kerültem oda, […] azt
mondogatja ő is, hogy utálja, utálja, utálja, de hallom a hangjában, hogy nevet, tudom, hogy
rajtam, úgyhogy ettől még dühösebb leszek, de Nagyapa úgy nevet, hogy az egész füles fotel
remeg és rázkódik, kopog a padlón a négy nagy oroszlánlába.”
„Nagyapa se nevet már, hanem ő is morogva, vadul énekel, azért mert ő a Főoroszlán, és én is
pont úgy morgok már, ahogy ő, mert én meg a Főoroszlán legjobb barátja vagyok, de az is
lehet, hogy én vagyok a Főoroszlán és Nagyapa a Főoroszlán legjobb barátja, egy régi-régi
éneket énekelünk…[…] de az biztos, hogy benne van, hogy mi nem félünk senkitől, és nem
félünk semmitől…”
VI. 3.2. Csoportokra osztva vizsgáljátok meg, hogy a kapott novellákban milyen történetek,
dolgok jelenítődnek meg, kapnak magyarázatot gyermeki látószögön keresztül, milyen
tanulsággal!
Jelöljétek az esetleges túlzásokat, amelyeket ez a látószög eredményez!
Vizsgáljátok meg, hogyan jelenítődik meg a felnőttek valósága, és miként épülnek be a
gyermekek világába, a felnőtt világ eseményeire milyen magyarázatok születnek a gyermeki
nézőpontból!
A) A mellényes bácsi, Ambrus bár
„A mellényes bácsi a nagymamám aranykeretes fényképét nézi […] és aztán köhögni kezd, és
előveszi a lobbanósan kibomló nagy kockás zsebkendőjét, és abba köhög, de én látom, hogy
igazából a szemét törölgeti, de nem kérdezem meg, hogy miért, se tőle, se nagyapámtól.” (A
mellényes bácsi)
B) A pucér nő, Cukor
„akkor derült ki, hogy idén nem jöhet keresztapám és nem hozhat németből szaloncukrot. És
minálunk nem lehetett sehol szaloncukrot kapni, és kockacukrot se, és savanyúcukorkát se, és
kristálycukrot se, és porcukrot se, pedig ha kockacukrot vagy savanyúcukorkát” – „hát
cukorrépa, és erre nagyapa elkezdett kiabálni, hogy mi a nyavalyát csináljon ő a cukorrépával,
annál tényleg még a kavics is jobb, de erre nagymama azt mondta, […] mi ma este cukrot
fogunk finomítani” (Cukor)
Készítette: Pintér Borbála, Toldy Ferenc GimnáziumC) Sör, bor, pálinka, Majdnem minden, amit a karácsonyról tudok
„Ambrus bá hirtelen megmozdul, fél kézzel elkapja a tarkómat, magához húz, tudod, fiam, az
a baj, hogy a vágóhídi bajnokot legyőzték, suttogja az arcomba, az ital vágott földhöz,
suttogja, a sör, a bor és a pálinka. Te ne igyál soha. Ígérd meg, hogy nem iszol soha! Ezt már
nem suttogja, hangosan mondja, már két kézzel tartja a fejem közben, ígérd meg, mondja újra.
Megígérem.” (Sör, bor, pálinka)
„De azért karácsonykor legjobb dolguk mégis az árva gyerekeknek van, mert nekik nem kell
mikulástól karácsonyig jól viselkedni, mert ők már mikuláskor tudják, hogy fognak ajándékot
kapni, mert az ő nagy karácsonyfájukat már mikuláskor odahozza a városháza elé az
Angyal…” (Majdnem minden, amit a karácsonyról tudok)
D) Karácsonyfa, Guruzs
„A karácsonyfát nekünk egy külön angyal fogja hozni, […] úgy hívják, hogy Szászmisi.
Hallom, amikor anyáék éjszaka emelgetik […], mert ezek betiltották az autóközlekedést, és be
akarják tiltani a karácsonyt is, alig fogja tudni elhozni a fát” – „és akkor majdnem kimegyek,
hogy elmondjam nekik, hogy ne aggódjanak, mert én már mindent elintéztem, pontosan
megírtam az angyalnak, hogy mekkora fát kell hozni, és az autóközlekedés miatt se kell
aggódni, mert az angyalok, azok nem autóval járnak, hanem repülnek” (Karácsonyfa)
„mert messze kell menjenek mákot szerezni és diót szerezni és gesztenyét szerezni”
„a kalorifer hideg, mert délutánonként nincsen fűtés,” – „de én nem fázom, mert pokrócba
csavartam magam, egész bebújtam a pokrócok alá, csak a periszkópomat dugom ki”
(Karácsonyfa)
Készítette: Pintér Borbála, Toldy Ferenc GimnáziumÖtletek szövegalkotási és szövegelemzési gyakorlatokhoz
VII. 1.2. Olvassátok el az eredeti novellát, majd nézzétek meg a hir24 hírportál kultúra rovatában megjelenő írást! Miben és hogyan módosult az eredeti novella a kiemelések által?
http://24.hu/kultura/2016/04/17/titkos-aktokat-talaltak-az-elmegyogyintezetben/
Titkos aktokat találtak az elmegyógyintézetbenA doktornő feneke a modell. Dragomán György novelláskötetéből matinézunk.
KORÁBBAN A TÉMÁBAN:
Összeverte, majd csókkal engesztelte kutyáját
Csupa hús asszonyok a mosókonyhában
Pucéran jött szembe Klári néni, az osztályfőnök
A bátyámra gondolok. A bátyám három hónappal ezelőtt felakasztotta magát. Itt, az intézet falai között. Kérésemre itt temették el, az intézethez legközelebbi falu temetőjében. A temetésére nem jöttem el.
– Tudja, hogy a bátyja az alatt a nem egészen tizenegy év alatt, amit itt töltött, egyszer sem szólalt meg? – kérdezi.
Korábban már szóba került egy szöveg megjelenési közege, és annak jelentést befolyásoló
hatása. A novella bulvár hírportálon való megjelenése azonban rengeteg újabb kérdést felvet.
A bulvár sajtó itt manuipulatív szándékkal használja fel a művészi szöveget, annak
szöveghatárait figyelembe sem véve. Ugyanis nemcsak a bulvár tematikáját követve emel ki,
tesz látványossá részeket, hanem megfosztja az írást eredeti címétől (A varázstábla) és egy
olyan címmel ruházza fel, amelyben a kulcsszavak „titkos” az „akt” és az „elmegyógyintézet”
lázba hozzák a pletykára éhes olvasót. Az alcím ugyanezt a szexista témát viszi tovább, illetve
a cím második részével az irodalmiság hamis illúzióját kelti. A tematikus beágyazás egy
Készítette: Pintér Borbála, Toldy Ferenc Gimnáziumpszeudo vulgáris tartalmat tulajdonít a szövegnek. A kiemelések pedig egyértelműen az
agresszivitás, rejtélyesség, és szexualitás jelentésmezejébe igyekeznek áttolni a szöveget.
Ez a feladat nagyon látványossá teszi, hogyan is torzítható, korcsosítható el, változtatható meg
egy szöveg jelentése azáltal, hogy megváltoztatjuk a közegét, illetve az egészből csak
részleteket emelünk ki.
A közösségi oldalakon megjelenő információk alapján tájékozódunk sokan. Az informálódás
egyik módja ott megjelenő szövegrészletekre való rápillantás. Ez a jelenség, mind a
szövegpercepcióra, mind pedig a szövegalkotásra hatással van. Hiszen egyfelől úgy kell egy
szöveget megszerkesszünk, hogy annak első mondatai tovább olvasásra ösztökéljék az
olvasót. Már nincs idő a hosszú bevezetésekre, leírásokra, helyükbe a hatásos in medias res
kezdés lépett. Ugyanakkor mivel gyakran csak pásztázzuk, és nem olvassuk el a szövegeket,
így csak számunkra kiválogatott, kiemelt részletek alapján tájékozódunk. Bár mindezekkel
mindannyian tisztában vagyunk, de talán a fenti feladatok segítenek a jelenségre való
odafigyelésben, az önreflexióban, az alaposabb és kritikusabb olvasásban.
Készítette: Pintér Borbála, Toldy Ferenc GimnáziumSzakirodalmi ajánló
A fehér királyról
Báthori Csaba: A gyermekkor ára - Dragomán György: A fehér király, Magyar
Narancs, 2005/34. http://magyarnarancs.hu/zene2/a_gyermekkor_ara_-
_dragoman_gyorgy_a_feher_kiraly_konyv-64457
M. Nagy Miklós: Bildungs (?) roman(?), Jelenkor, 2000/49
http://www.jelenkor.net/archivum/cikk/1070/bildungsroman
Kálmán G.: A fehér király 18 nyelven, Könyvesblog, 2008. február 8.
http://konyves.blog.hu/2008/02/08/a_feher_kiraly
Trónok harca-sztárral készül A fehér király-film, Origo, 2013. szeptember 24.
http://www.origo.hu/filmklub/blog/keszuloben/20140924-tronok-harca-sztarral-
keszul-a-feher-kiraly-film-dragoman-gyorgy-carice-van-houten.html
Pillants bele A fehér király forgatásába!, Könyvesblog, 2015. június 15.
http://konyves.blog.hu/2015/06/25/pillants_bele_a_feher_kiraly_forgatasaba
Kritikák A fehér királyról a szerző honlapján összegyűjtve: http://gyorgydragoman.com/?
cat=9
Máglyáról
Erreni: Dragomán: 25 év után nagyon nehéz az igazságra emlékezni, Könyvesblog,
2014. október 12. http://konyves.blog.hu/2014/10/12/dragoman
Mágia és hiperrealizmus. Válogatás Dragomán György Máglya című regények német
nyelvű recenzióiból. Élet és Irodalom, 2016. február 12.
Fib: Dragomán György: A hazugság átalakítja a múltat, Magyar Nemzet, 2014.
október 2. http://mno.hu/grund/dragoman-gyorgy-a-hazugsag-atalakitja-a-multat-
1250363
Oroszlánkórusról
Erreni: Dragomán Iron Maidennel csajozik, Könyvesblog, 2015. június 7.
http://konyves.blog.hu/2015/06/07/dragoman_gyorgy_iron_maidennel_csajozik
Mészáros Márton, Beleragadni a világba, Népszava, 2015. október 31.
http://nepszava.hu/cikk/1074803-beleragadni-a-vilagba?print=1
Interjúk a szerzővel a szerző honlapján összegyűjtve: http://gyorgydragoman.com/?cat=10