Danyi Zoltán: A dögeltakarító

Készítette: Bacsó Péter, Eötvös József Gimnázium

A szerzőről:

1972-ben született Zentán.

Jelenleg Budapesten, illetve szülővárosában él.

Sinkó Ervin-díj 2002.

Székely János ösztöndíj 2004.

Móricz Zsigmond ösztöndíj 2007.

Prózai munkáiért 2009-ben megkapta az

Irodalmi Jelen díját.

Interjú a díj átvétele után:

https://www.youtube.com/watch?v=Q3eP8pA4OJo

2016-ban Mészöly Miklós-díjat kapott.

A díj átvétele után röviden beszél a regényről, 7 perc 30 másodperctől:

https://www.youtube.com/watch?v=KbhUo9EehGE

Oldala:

http://danyi.on.neobee.net/index.html

Könyvei:

Parancsra vagy vezényszóra, Prózák, versek, zEtna, 2000.

http://mek.oszk.hu/02300/02378/html/

Ó, ah, oh..., – kivezető utak és kritikák –, zEtna PraEprint, 2001.

http://www.zetna.org/zek/konyvek/63/index.html

Szívások, zEtna ˗ Képes Ifjúság, 2002.

Pszichoszomatikus életrajzok, zEtna, 2004.

Gyümölcsversek, zEtna, 2006.

Kivezetés a szövegből, Hamvas Béla regényei, Concord Media Rt., 2008.

Párhuzamok, flamingóval, Fejezetek egy regényből, zEtna, 2009.

Hullámok után a tó sima tükre, 2010.

Több fehér, Új Forrás, 2012.

A dögeltakarító, Magvető, 2015.

A dögeltakarítóról

I. Miért? Kinek?

A dögeltakarító recepciója iránt érdeklődő olvasó a regényre reflektáló szövegek igen nagy halmazából válogathat. A blogbejegyzéstől a YouTube-os könyvismertetőn át a mélyebb elemző írásokig terjed a skála a különböző médiumokban. Úgy tűnik, a 2015-ben Aegon Díjra is jelölt könyv igen széles befogadói réteg tetszését nyerte el, így a magyartanár reménykedhet abban, hogy az egyébként „nehéz” regényt kedvvel fogják olvasni a diákok.

A következőkben olyan kérdésekre fogok koncentrálni, amelyek A dögeltakarító órai feldolgozása során előkerülhetnek, illetve köthetők a regénnyel kapcsolatos feladatokhoz. Nem ismétlem meg az eddigi elemzők minden megállapítását, de az általam fontosabbnak tartott kritikai szövegekre igyekszem hivatkozni a lábjegyzetekben.

A regényt elsősorban azért tanítanám, mert többedik olvasásra sem találtam unalmasnak. A diákolvasók számára (is) vonzó lehet a nem túl nagy terjedelem, a több, már önmagában izgalmas történetszál. Tapasztalataim szerint az irodalom iránt kevésbé érdeklődő gyerekek is élvezik az összetett motívumrendszerű, narrációjú regényekben elmerülő nyomozást, amire A dögeltakarító kiválóan alkalmas. De indokolhatja a regény tanítását, hogy általa közelebb kerülhetünk a régió közelmúltjának történelméhez, olyan helyeken játszódik, amelyeket a diákok ismerhetnek. Az érettségi tételsor összeállításának praktikus szempontja újabb érvet szolgáltat a mű tanításához. Mind a kortárs irodalom, mind a regionális kultúra témakörben tétellé tehető.

Órai feldolgozását elsősorban nagyon jól kidolgozott, érdekesen felfejthető motívumhálója[footnoteRef:1] indokolhatja, de éppen ez és a viszonylag bonyolult narrációs technika és időkezelés korlátozza is a lehetséges diákolvasók körét. Csak tizenegyedik vagy tizenkettedik évfolyamokra ajánlanám. A regényben leírt brutális történetek és a szöveg nyelvezete alsóbb évfolyamokon szintén problematikus lehet, de ezeket az előzőeknél kevésbé érzem releváns ellenérveknek a regény kilencedikes vagy tizedikes feldolgozásával kapcsolatban. Egyes, jól kiválasztott részletek megbeszélésével már ezen évfolyamok irodalom vagy nyelvtan óráin is jól megmutatható, hogy a szókincs minden darabja szerves része lehet egy irodalmi szövegnek. [1: Visy Beatrix is kiemeli a regény komplex motívumrendszerét. ÉS-kvartett Danyi Zoltán A dögeltakarító című regényéről, Élet és Irodalom, 2016. június 3., 20-21., 20.]

II. Fejezetek

A könyvet hét fejezetre osztja a szerző. Ezek címét érdemes összevetni a bennük olvasható történésekkel. Az Amerika azt meséli el, ahogy a névtelen főhős (a továbbiakban F.) Berlinben bolyong és nem tud eljutni Amerikába[footnoteRef:2]. A furgon című másodikban a dögeltakarítóknál töltött időről és F. háborús emlékeiről olvashatunk. A természetgyógyásznak csak nagyon kis része szól a fura találkozásról a volt szerb vezérrel, és csak a regény finom utalásaiból („ismerősnek tűnt a szeme”, 89. és a 134. és 200. oldal szövege) valamint háttérismereteinkből tudhatjuk, kinek is vágta le a lábkörmeit F. A Celiából a lány és P. (és Jelena és F. és Niki) kapcsolatának néhány részletét ismerhetjük meg. Celia neve először az előző fejezet tizedik egységében (106.) bukkan fel, P. pedig már korábban, F. felmondólevele kapcsán (85-86.). A két történetszál itt kapcsolódik össze erősebben. Kiderül, hogy P. a Céliával való szakítás után kerül a dögeltakarítókhoz (150.) és a hetedik egység narrációs váltása (erről később) révén láthatunk bele abba, hogyan montírozódik egybe F. tudatában Celia és Niki alakja. Az Európa című fejezetben olvashatunk arról, mik történtek F-fel a március 14-i budapesti dugóban. Európa akkor említődik meg, amikor arról elmélkedik, hogy az Unió lobogójára is egy szerb húsgyár képét kellene rajzolni, vagyis Európa többé nem tekinthető az európai értékek hordozójának, sokkal inkább jellemzik a délszláv háború viszonyai. A vacsora címmel jelölt fejezetben F. Temerinben bolyong és végül el sem jut a benzinesek vacsorájára. [2: Bencsik Orsolya elemzésében beteljesületlen vágytérnek nevezi. Bencsik Orsolya: A háború az háború az háború az háború, http://www.muut.hu/?p=19892, (utolsó letöltés: 2016. 07. 27.)]

Vagyis az első hat fejezet címei mindig „félrevezetik” az olvasót, valami olyanra utalnak, ami nincs, nem valósul meg vagy elfedi, nem egészen fedi a valóságot, a lényeget. Úgy gondolom, ez alól a középen elhelyezkedő Celia sem kivétel, hiszen ennek a fejezetnek és F. életének P. is (és Jelena és Niki is) meghatározó szereplője. Az utolsó fejezet címe A tenger. A többi fejezetcímmel ellentétben ez nem tekinthető „félrevezetőnek”, hiszen a tenger több szempontból is fontos tényező itt. Konkrét valójában (fürdés, napozás, látvány, partra veti P. [?] lábát), a megtisztulás F. szerint lehetséges eszközeként (241.) és az Újvidéki látomás egyik részletében („tengernyi só”, 251.).

III. Háború és trauma

A dögeltakarítót a recepció elsősorban háborús, illetve a háborús trauma feldolgozhatatlanságáról szóló regényként emlegeti[footnoteRef:3]. A névtelen főhős egy vajdasági magyar férfi, aki részt vett a délszláv háborúban és nem tudja feldolgozni az eseményeket, melyekről tizenöt évvel későbbi monológjaiból, gondolatfolyamaiból értesül az olvasó. A szövegben több konkrét harci esemény is megjelenik, de ugyanilyen fontosnak tűnik a háború fogalmának kiterjesztése, metaforikus használata. A szerb tévé „maga volt a háború” (9.) jegyzi meg F. a pápa temetésének közvetítése kapcsán. Celia szüleinek viszonyát a balkáni harcokhoz hasonlítja (151.), Budapestet pedig háború sújtotta övezetként látja. A külső elbeszélő még akkor is háborús metaforikát (harcmodor, lőtávolság, 222.) használ, mikor F. egy legyet próbál elhessegetni magától Temerinben. Ez a mindent harcként látó szemlélet ironikusan is megjelenik a regényben. Mikor a pesti dugóban araszoló F. megpróbál belevizelni a nála lévő pillepalackba, eszébe jut a Celia által gyakran ismételgetett frázis, miszerint az élet harc (187.). F. ezt lapos bölcselkedésnek minősíti és az élet csoda frázist gondolja hitelesebbnek, bár ennek érvényessége kapcsán is kételyek ébredhetnek az olvasóban. Egyrészt maga F. minősíti ezt is laposnak, másrészt valószínűleg csupán a végre megindult vizelés okozta megkönnyebbülés alakítja át számára csodává azt az életet, aminek nem éppen csodás eseményeiből bőven részesülhet az F. történeteivel találkozó olvasó is. [3: Lásd pl.: Marjánovics Diána: Repedések és törések, http://felonline.hu/2015/11/29/repedesek-es-toresek/, (utolsó letöltés: 2016. 07. 25.); Artzt Tímea utaztató, háborús és nevelődési regényként határozza meg. Artzt Tímea: A szürke vadász, avagy a dögöket el kell takarítani, http://www.barkaonline.hu/kritika/5100-a-szurke-vadasz--avagy-a-dogoket-el-kell-takaritani, (utolsó letöltés: 2016. 07. 25.); Radics Viktória elutasítja a háborús regény besorolást. Radics Viktória: Nincs lejjebb, http://tablet.magyarnarancs.hu/konyv/nincs-lejjebb-96832 (utolsó letöltés: 2016. 07. 27.); Hovanec Zoltán hazatérés-regényről ír. Hovanec Zoltán: Felszámoltuk Ithakát, Jelenkor, 2016. február, 222-225., 22; Károlyi Csaba novellafüzérként vagy posztháborús regényként értelmezi. Károlyi Csaba: „Nagy lófaszt a tankokra”, Élet és Irodalom, 2015. július 3., 18; ÉS-kvartett Danyi Zoltán A dögeltakarító című regényéről, Élet és Irodalom, 2016. június 3., 20-21., 20.]

A háborús trauma feldolgozhatatlan F. számára. Gyakran ismételgeti, hogy azok az évek sosem fejeződnek be (38., 44., 50., 95., 230.), tetteik örök időkre szólnak és az idők végezetéig megbocsáthatatlanok (59-60.). Ehhez kapcsolódik a véget nem érő pesti autózás (195.) vagy az állandó süllyedés (104.) képzete, ami a temerini dögemésztő árokba való véletlen becsúszással (217-219.) is összefüggésbe hozható.

F. meg akar tisztulni nyomasztó emlékeitől. A regény motívumainak jelentős része köthető ide. Alakulatának feladata az ellenséges tanyák „megtisztítása” volt (59.), így a tisztítás egy pozitív és egy negatív jelentést is kap[footnoteRef:4] a szövegben. Éppen a megtisztítás emlékét akarja magából kitisztítani. Későbbi munkája, a dögeltakarítás erős párhuzamban áll a megszállt területek átfésülésével és az emlékektől való megtisztulással is. Azt hitte, új munkája által „ő maga is megtisztul valahogy azoktól a dolgoktól, amelyeket korábban tett” (222.). Ráadásul a dögeltakarítás éppen olyan reménytelen feladat (85.), mint az emlékezés leállítása. A meggyilkolt, megerőszakolt horvátok, albánok, bosnyákok és a szerbiai utakról eltakarított dögök sorsa összekapcsolódik.[footnoteRef:5] Ez a párhuzam legegyértelműbben a temerini gödör szélén ácsorogva fogalmazódik meg F-ben (219.). A regény talán kissé túlzottan is hangsúlyozza az emberek állati szintre süllyesztését, süllyedését. Az ide kapcsolódó szövegrészeket gyűjtöm össze a következő táblázatban. [4: A tisztítás negatív jelentésével találkozunk akkor is, amikor a mocskos pénzek tisztára mosásáról van szó (96.).] [5: Erről Károlyi Csaba is beszélt az ÉS-kvartetten. ÉS-kvartett Danyi Zoltán A dögeltakarító című regényéről, Élet és Irodalom, 2016. június 3., 20-21., 20.]

azonosított

azonosító

oldalszám

Kis-Jugoszlávia

egyre ketrecszerűbb

17.

Európa

állat (kizsigerelték)

31.

F.

ökör

34.

berlini vörösruhás nő

állatka

52.

európaiak

elhülyült barmok

54.

szerb katonák

disznók

59.

fal mellett sorakozó foglyok

meztelen csigák

105.

magyar nők melle

tőgyek

118.

nácik

disznók

129.

Celia és P.

csigák

138.

Celia apja

lovak

157.

belsőépítész

csirke

168.

pestiek

kecske (mekegés)

168.

F.

svábbogár

176.

autók a dugóban

giliszta

201.

angol lányok

tengeri halak

234.

Celia és P. története – F.

haltetemek – sirályok

239.

IV. Narráció és kronológia

A regény narrációs technikája változó. Az első fejezetben egy külső narrátor közvetíti F. szövegeit, gondolatait egyes szám harmadik személyben.[footnoteRef:6] Gyakran ismétlődnek a „mondta”, „gondolta” szavak. F. először egy berlini kórházi ápolóhoz beszél minden bizonnyal magyarul, így nem meglepő, hogy a megszólított semmit sem ért a hosszas monológból (32. old.). Ez nem is zavarja a beszélőt, ha az ápoló kimegy a szobájából, akkor magának folytatja az elbeszélést. A következő megszólított, még mindig Berlinben, egy alvó csavargó, aki természetesen szintén nem reagál a neki mesélt történetdarabra. [6: „A narratíva túlnyomó részt első szám harmadik személyű, mégis a belső monológ érzetét kelti […].” Artzt Tímea: A szürke vadász, avagy a dögöket el kell takarítani, http://www.barkaonline.hu/kritika/5100-a-szurke-vadasz--avagy-a-dogoket-el-kell-takaritani, (utolsó letöltés: 2016. 07. 25.)]

Berlin után Budapesten keresztül Szabadkára utazik, ahol megnézi a Turbo Paradiso című előadást (erről később részletesebben). Utána megpróbálja az egyik, már korábbról ismert színésznőnek elmondani a darabbal kapcsolatos benyomásait, de csak megöleli és háromszor megismétli: nagyon. A színésznő mosolyog rá és otthagyja (57-58. old.). Ezek után a poharában lévő jégkockáknak folytatja (58-62. old.), majd újra a színésznővel beszélget (62.), de hogy mit mond, arról keveset tudunk meg.

A második fejezet első négy számozott egységben a külső elbeszélő továbbra is egyes szám harmadik személyben beszél F-ről, de már nem őt közvetíti. Az ötödik egységben F. egyes, illetve többes szám első személyben mondja el sebesülésének és a horvát nő megerőszakolásának történetét. Az olvasó a főszereplő háborús emlékeiből találkozhat kettővel közvetlen elbeszélésben.

A harmadik fejezet elbeszéléstechnikája lényegében visszatér a kezdéséhez. F. egy belgrádi hotel kávézójában gondol vissza a korábban történtekre. A tudatfolyam olvasása során megint sokszor találkozunk a gondolta szóval. De ebben – a tulajdonképpen idézett – tudatfolyamban megidéződik egy valódi beszélgetés is (113-119.). A regény kevés valódi párbeszédének egyike ez, amiben F. és a szerb vállalkozó, Dalibor a kurvákról és F. identitásáról beszélget Dali jachtján. Ám ez a beszélgetés sem nevezhető sikeresnek, Dali nem érti meg F-et, úgy tűnik, kicsit sem képes kilépni saját nézőpontjából.

A negyedik fejezet Celia és P. történetének egy darabja szinte végig külső elbeszélői előadásban. Váltás csak az utolsó egységben van, ahol F. veszi át a szót és egyes szám első személyben meséli el pesti kurvázásának történetét, amit folyamatosan megszakítanak Celiáról való képzelgései.[footnoteRef:7] [7: Mikola Gyöngyi szerint itt F. az elbeszélő: „A Celia című negyedik fejezet a „szerelmi szál” a történetben, és nemcsak azért centrális jelentőségű, mert ez a középső a fejezetek sorrendjében, hanem mert a narráció szempontjából is jelentősen különbözik a többitől: ez az egyetlen rész, amely egyenes beszédben és jelen időben íródik. Jóllehet a címszereplőre, egy horvát tábornok lányára más fejezetekben is történik utalás, ez a rész teljes egészében a dalmát Celia és a P. nevű szerb üzletember eleve kudarcra ítélt szerelmi kapcsolatát beszéli el a maga mozaikos módján, hiszen az elbeszélő, a dögeltakarító csak részleteket tud, és a részleteket illetően sem nevezhető teljesen megbízhatónak, mivel féltékeny P.-re, aki után ő lesz Celia szeretője. Úgy tűnik, mintha Celia és P. története egy regény-kezdemény lenne, melyet a dögeltakarítóból és benzincsempészből később íróvá avanzsáló főhős írna vagy tervezne írni. Celia és P. története a háború és a háború utáni helyzet sajátos, alternatív története. Mikola Gyöngyi: „Elmondani a magyaroknak”, http://www.kalligram.eu/Kalligram/Archivum/2015/XXIV.-evf.-2015.-oktober/Elmondani-a-magyaroknak-Danyi-Zoltan-A-doegeltakarito, (utolsó letöltés: 2016. 07. 28.); Mikola Gyöngyi felvetéséről az És-kvartett kritikusai: Visy Beatrix: „Érdekes fölvetés, de nekem nem elég meggyőző.” és Bazsányi Sándor: „Nekem ez már nagyon szofisztikáit magyarázat. Ugyan a hős tényleg füzeteket vesz, amelyekbe szeretne valamit írni, de végül nem tud bennük semmit megírni. A hős íráskényszere sikertelen történet, amit aztán a szerző, örömünkre, átfordít a maga művében sikerré.” ÉS-kvartett Danyi Zoltán A dögeltakarító című regényéről, Élet és Irodalom, 2016. június 3., 20-21., 21.]

Az utolsó három fejezet megint F. gondolat- és beszédfolyamainak külső elbeszélői közvetítése, a sokszor ismétlődő gondolta / mondta szavakkal. A beszédfolyamok élőbeszéd jellegét a korábbiakban és itt is gyakran erősíti a szóval szó ismétlése (pl. 39., 104., 186.).

A hetedik fejezet eleje (a 236. oldalig) kivétel, ahol a külső narrátor szintén beszámol F. gondolatairól, érzéseiről is, de a hagyományosabb függő beszédet („arra gondolt, hogy”) alkalmazó módszerrel. Konkrét megszólított csak az utolsó részben van. Először az F. mellett ücsörgő horvát bácsi, aztán a pék, akinél a pizzaszeletet veszi.

A regény cselekményének összerakását, a fabula rekonstruálását a szöveg akronologikus szerkezete teszi igen nehézzé. A főhős emlékei szerint tizenöt évvel a temerini vacsora előtt alakult a benzintársaság (212.). Ez körülbelül egybe eshetett a délszláv háború kirobbanásával, vagyis valamikor a kilencvenes évek elején történt. F. 1994-ben, Ayrton Senna halálakor (9.) még benzint csempész. Talán 1995-től (ez év júliusában volt a srebrenicai mészárlás!) vesz részt a háborúban. Jó tíz évvel később, szeptember elején bolyonghat Berlinben (zöldségek a kórházkertben, de már ritkuló fák [41.]). Berlinből Pestre, onnan Újvidékre megy, ahol megnézi a színház évadnyitó előadását, a Turbo Paradisot. Az előadás a színházi gyakorlat és a szövegrész első, Tiszatájbeli közlése[footnoteRef:8] alapján is szeptemberben volt. F. az előadás után kapja meg a színésznőtől (a 61. oldalon írtak és az előadásról készült felvétel részlete alapján Béres Mártával azonosítható) a természetgyógyász újvidéki címét (62.). Hetekkel később keresi először a természetgyógyászt (86.), és szeptember elején hagyja ott a benzinkutat (85.). A természetgyógyásszal végül a sikertelen próbálkozás után hónapokkal (87.) találkozik Belgrádban. És ez után (86.), valamikor októberben, nem sokkal a benzinkút otthagyása után kerül a dögeltakarítókhoz (85.). [8: Vö. http://tiszatajonline.hu/?p=55952, (utolsó letöltés: 2016. 07. 25.)]

Látható, hogy a kronológia a főhős visszaemlékezései alapján nem áll össze. Több mint egy évig dolgozik dögeltakarítóként (85.), amíg a következő ősz végén (86.) meg nem kapja P-től a felmondólevelét. A következő év januárjának elején megy először Splitbe Dalival (98.). Január végén vagy február elején (172., 181.) megy az első szentendrei összejövetelre, ahol megismerkedik a Zsóka vagy Zsanett nevű lánnyal. Egy februári estén (111.) beszélget Dalival a jachton, és valószínűleg a beszélgetés után ismeri meg az apja miatt rövid időre Splitbe hazatérő Celiát (172., 241.). Március 14-én (177., 192.) araszolgat a pesti dugóban, és ekkor megy ki Szentendrére másodszor. Július közepén (85.), hónapokkal a Celiával való megismerkedés után (119.) ül be a belgrádi Hotel Moszkva kávézójába. Hazafelé menet a buszállomáson látja az újságokban a természetgyógyász képe mellett a boszniai szerbek vezérének fotóját (134.). A Belgrádban természetgyógyászként bujkáló Karadzicot 2008 júliusában tartóztatták le.[footnoteRef:9] F. úgy emlékszik, hogy másfél éve járt nála (86.). [9: Vö. pl.: http://vilag.transindex.ro/?hir=9474, (utolsó letöltés: 2016. 07. 25.)]

A kronológia rekonstruálását az F. emlékeit a valóság tényeivel összevető referenciális olvasás csak tovább bonyolítja, hiszen – ha jól számolok –, a 2008 novemberében bemutatott Turbo Paradisot F. 2006 szeptemberében nézi meg. Az ilyen ellentmondásokat a figyelmesebb diákok általában észreveszik. Jelen esetben gyümölcsözőbbnek tartom, ha az esetlegesen ebből kibontakozó órai diskurzust inkább az elbeszélői és nem a szerzői emlékezet működésének megbeszélése felé tereljük. F. a volt Köztársaság Napján, november 29-én[footnoteRef:10], több mint fél évvel a pesti dugó után (227.) bolyong Temerinben és május közepén (233.) megy újra Splitbe. [10: A II. világháborús jugoszláv partizánmozgalom vezető testülete, a Jugoszlávia Antifasiszta Népfelszabadító Tanácsa 1943-ban ezen a napon döntött az első, a királyi Jugoszláviát felváltó második, szocialista Jugoszlávia megalakításáról. 1945-ben ugyanezen a napon kiáltották ki a népköztársaságot, megfosztva trónjától a Karadjordjevics-dinasztiát. http://www.origo.hu/nagyvilag/20001130jugoszlavia.html, (utolsó letöltés: 2016. 07. 25.)]

V. Tisztítás – tisztulás - identitás

A főhős nem csak a háborús borzalmaktól akar szabadulni. A Celiával való megismerkedés Zsókát (vagy Zsanettet) mosta ki belőle. Később Celiát akarja elfelejteni (121-122) esetleg Zsóka (vagy Zsanett) segítségével (173.). Splitbe is azért megy a regény végén, hogy kimossa magából a lány emlékét (241.). Ki akarja űzni a fejéből a szerb dalocskát (130.) és elmélkedik arról, hogy a budapesti zavargások nyomán keletkezett hamuból készült szappannal hogyan lehetne tisztára mosni mindent, amit a nemzeti színek összemaszatoltak (201.). Ide kapcsolható a temerini buszút közben megfogalmazódó gondolata, hogy az utastérben érezhető szag nem a beszivárgó kipufogógázé, hanem „a kormos füsté, amely a holtak szigetéről érkezik, ahol a járvány áldozatait halmokba rakva elégetik.” (207.) A két, egymástól nem távoli szöveghely (is) előhívhatja az olvasóban a náci népirtás képeit, erősítvén azt, a valószínűleg már korábban megfogalmazódó feltevését, hogy a regény nem „csak” a délszláv háború okozta traumákról szólhat. Ezt a szerb címer és a horogkereszt között vont párhuzam (129.) is alátámasztja.

A tisztítás motívumával hozhatóak összefüggésbe a regényben rendkívül sokszor említett kiválasztó biológiai folyamatok. A főszereplőnek bél- és vizelési problémái vannak. A gyakori hasgörcsök eredetére két magyarázata is van (ivás az Amadeusban 89-90., benzincsempészés 15., 18.), a nehézkes vizelés pedig az egyik legszörnyűbb háborús emlékéhez kötődik (104-105.). A szellentésnek a regényben hét szinonimájával találkozhatunk.[footnoteRef:11] [11: A Magyar szinonimaszótár 15-öt említ, de ebben benne vannak a gyermek- és tájnyelvi szavak is. Vö. O. Nagy Gábor – Ruzsiczky Éva: Magyar szinonimaszótár, Bp., 1991.5, 367; Bazsányi Sándor rossz megoldásnak tartja a szellentésre használt sok metaforát: „Itt valóban kerülni kell a finomkodó megjegyzéseket. De éppen ezért én nem tudtam mit kezdeni a regény néhány finomkodó szinonimájával. Ha van itt fölös költészet, vagy fölös szépség, akkor ez a szinonimák erőltetése volna. Például szerintem a szellentésre ebben a szövegben egyetlen szó alkalmas, ez pedig a fingás. Az összes többi kifejezés, például az, hogy galambokat eregetni vagy rotyogtatni, stiláris elfedései a dolognak. Ilyenkor időnként úgy hat, mintha egy népszínműben hallanánk a szereplőket beszélni. Ezek nekem gyenge pontok voltak.” ÉS-kvartett Danyi Zoltán A dögeltakarító című regényéről, Élet és Irodalom, 2016. június 3., 20-21., 20.]

De nem csak F-fel kapcsolatban van szó gyakran erről a témáról. Két dögeltakarító kollégája, Brazo és Od folyamatosan vizel és köpköd és folyamatosan köpköd az ismeretlen figura a buszmegállóban (205.). A három dögeltakarítóhoz hasonlóan erősen izzadnak a nácik a második világháborús filmekben (126.) és P. is izzad Celia mellett az ágyban (146.). F. szaros Európáról (54.), gané háborúról (95.) és szarrá lőtt tanyákról (59.) monologizál / elmélkedik és úgy véli, hogy „csak […] a leszart ülőkék és csak […] az átható, tömény húgyszag vág egybe azzal, ami Szerbiában van.” (94.) Még a Magyar utca is (amibe éppen beszorult) egy szorulásos, székrekedéses bélcsatornaként metaforizálódik gondolatfolyamában (199-200.). Az előzőeket (a magyarországi állapotokról sincs túl jó véleménye, szaros Európa) figyelembe véve itt az utcanév is jelentéses lehet, ráadásul F. a Szabadság híd felé szabadul végül ki a dugóból.[footnoteRef:12] Még a tisztán külső elbeszélői szólamban is lóhúgyhoz hasonlítódik az országútra ömlő napfény (68.), Celia és P. kapcsolata pedig azzal indul, hogy a férfi elélvez (138.). [12: Egy másik példa a híd hasonló szerepére a kortárs irodalomból, mikor A nyugalom című Bartis Attila-regény főszereplője, Weér Andor a Szabadság hídon pillantja meg Fehér Esztert.]

A harchoz hasonlóan a bélműködés is megjelenik ironikus kontextusban, amikor F. Becketthez hasonlítja magát azon elmélkedvén, „[…] telefingotta már jóformán egész Berlint, mint ahogy Beckett fingotta tele annak idején Párizst.”[footnoteRef:13] (63.). Két szövegrészletben pedig a szavak hangzásának hasonlóságán alapuló szójáték eredményez valamilyen váladékot (fakó-fika 127., náci-geci 128.). [13: Beckett életrajzában egyetlen ide vonatkoztatható eseményt találtam. Walter Lowenfels, amerikai író, újságíró így emlékezik egy Beckettel folytatott párizsi beszélgetésére:„Végül kibukott belőlem: - Itt ülsz, semmit se mondasz, amíg a világ darabokra esik szét. Mit akarsz? Mit akarsz csinálni?Erre Beckett hosszú lábait keresztbe téve, vontatottan azt mondta: - Walter, én csak ülni akarok a seggemen, fingani és Dantéra gondolni.” Vö. Deirdre Bair: Samuel Beckett, A Biography, New York, 1978., 145., https://books.google.hu/books?id=y53j4MKTausC&pg=PA145&lpg=PA145&dq=beckett+fart+paris&source=bl&ots=LzGLxfSP8S&sig=pHFsvSgUcKqNKdjo1wBU4IFi6EY&hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwjssdnvxJ3OAhUE_ywKHd86D6YQ6AEIKzAC#v=onepage&q=beckett%20fart%20paris&f=false]

Az elfelejteni kívánt, elfojtott események néha kifakadnak F-ből. Ez többféle módon történhet. Leggyakrabban verbálisan, a monológjaiban vagy valódi párbeszédeiben törnek elő a múlt traumatikus élményei. A berlini kórház kertjében sírva fakad (45.), és valószínűleg megkönnyebbülést jelentene számára az is, ha az előadás végén a többi nézővel együtt ő is felszabadultan meg tudná dobálni paradicsommal a Turbo Paradisoban játszó színészeket (62.). De a múltfeldolgozás legjobb módja az írás lehetne. Mániákusan keresi a különböző színű füzeteket (8., 18., 26-27., 50), de végül maximum a füzetek felét írja tele, hogy aztán mindegyiket kidobja (28., 180., 247.). A második szentendrei összejövetelen is elhallgat az egyik mondat közepén, „mert belátta, hogy nem tudja elmondani ezeket a dolgokat a magyaroknak, nem tudja, és nem is akarja.” (237.) A múlttal leszámoló, általa ideálisként elgondolt rövid tőmondatot (30.) nem sikerül megtalálnia. A füzetekbe írt magányos mondatai hosszúak, gyászmenetre emlékeztetőek (247.).

A dögeltakarítót értelmezhetjük olyan szövegként is, ami a főhős írásai helyett jött létre jórészt az ő elmondott vagy elgondolt történeteiből. De az általa megfogalmazott ideálhoz képest a néhol több oldalnyi, beszéd- és gondolatfolyamokat imitáló mondatokból álló könyv is kudarcnak tekinthető.[footnoteRef:14] [14: A főhős szövegideálja és a regény mondatai között lévő különbségről Radics Viktóriai is ír kritikájának utolsó bekezdésében. Radics Viktória: Nincs lejjebb, http://tablet.magyarnarancs.hu/konyv/nincs-lejjebb-96832, (utolsó letöltés: 2016. 07. 27.)]

F-et folyamatosan kísérti a múltja, a jelenben pedig nem találja a helyét. Hosszan elbeszélt berlini és temerini bolyongása sem vezet eredményre, és a pesti autózás is kudarc, nem tudja megvenni a fekete füzetet. Korábban a Hold utcát sem találja meg, mikor fel akar menni Nikihez (46-49.). Többször érzi úgy, hogy élete, a körülötte lévő világ útvesztő[footnoteRef:15] (10.), ingovány (17.), iszap, ragacsos mocsár (117.), csapda (166., 176.), hogy Újvidék iszapszagú (189., 191.). Ide is kapcsolható a temerini dögemésztő árok iszapja. [15: Bencsik Orsolya labirintusregénynek Mikola Gyöngyi útvesztő-szerű történetnek nevezi A dögeltakarítót. Bencsik Orsolya: A háború az háború az háború az háború, http://www.muut.hu/?p=19892, (utolsó letöltés: 2016. 07. 27.); Mikola Gyöngyi: „Elmondani a magyaroknak”, http://www.kalligram.eu/Kalligram/Archivum/2015/XXIV.-evf.-2015.-oktober/Elmondani-a-magyaroknak-Danyi-Zoltan-A-doegeltakarito, (utolsó letöltés: 2016. 07. 28.)]

A mozaikmetafora jelentése hasonló. F-nek sikerül kiraknia Dali spilti villájának falán a szerb címert, de közben úgy érzi, csak a repedések, törések tartják össze a dolgokat (120.), Celia és P. történetének összerakásához pedig nincs elég mozaikköve (132.). Arról a képről, ami saját történetének kicsinyítő tükreként is értelmezhető, beszélni sem mer Dalinak. Gerhard Richter Motorbootján két férfi és két nő látható egy száguldó motorcsónakban. Lehetnének F., P., Celia és Jelena egy másik valóságban.[footnoteRef:16] [16: A mozaikcímerről Mikola Gyöngyi: „A szerb nemzeti címer obszcén, fallikus tartalommal telítődik, rávetül minden borzalomra, amit a nevében követtek el, és a dögeltakarító, bár pontosan látja ezt, sőt akkor is látja, ha nem akarja látni, küzdelme a jelkép ellen mégis kudarcot vall, amikor maga tervezteti meg Budapesten, és a saját kezével rakja ki újra.” Mikola Gyöngyi: „Elmondani a magyaroknak”, http://www.kalligram.eu/Kalligram/Archivum/2015/XXIV.-evf.-2015.-oktober/Elmondani-a-magyaroknak-Danyi-Zoltan-A-doegeltakarito, (utolsó letöltés: 2016. 07. 28.)]

F. folyamatosan küzd saját identitásának meghatározásával. Dalival vitázva (114.), a születési hely és annak története alapján, „úgynevezett jugoszláviai magyar”-ként határozza meg magát. Amikor a Magyar (!) utcában újra felteszi magának a kérdést, ki is ő valójában, akkor a vele megesett személyes történetek alapján véli megragadhatónak saját énjét[footnoteRef:17] (199-200.). A pesti dugóban jön rá arra is, hogy számára a Celia kapcsolat inkább önnön, háború előtti énjének megtalálása volt, mint szerelem (184.). A lány F. számára életének „jugoszláv szakaszát” hozza vissza, azt az életet, amitől a háború megfosztotta (119.). [17: „Aki a regény főszereplője, történetekben létezik, így képződik meg identitása.” Z. Kovács Zoltán: Csevap a Magyar utcában, http://revizoronline.com/hu/cikk/5650/danyi-zoltan-a-dogeltakarito/, (utolsó letöltés: 2016. 07. 27.)]

Mikor Celia kielégíti, olyan, mintha megint a Manhattan plakátja előtt állna. A Woody Allen-film plakátja már az első fejezetben múltjának meghatározó emlékképeként, valamiféle fogódzóként szerepel (13., 17.), és F. szerint köze lehet a Luftbrücke-tervhez. Lehet, hogy a plakát szüli meg benne az Amerika iránti vágyat (később ezt egy teniszpólóról gondolja, 25.), ráadásul a plakáton a filmnek éppen az a jelenete látható, amikor Isaac és Mary a Queensboro híd közelében ücsörög egy padon. F. a San Francisco utcáin című sorozat kezdő képeiből is a Golden Gate-re emlékszik (12.).

VI. Színpompa

A regény legérdekesebb eljárásának a színekkel való játékot tartom. A következő táblázatban megpróbálom összegyűjteni a szövegben előforduló összes szín összes előfordulását.

szín

színváltozat

mi

oldalszám

1.

kék

1.

mélykék

mező az USA zászlóban

47.

2.

acélkék/berlini kék

berlini ég

52.

3.

sötétkék

Volkswagen, katonai zubbony (előbb csak kék)

69., 127.

4.

ciánkék

furgon

70.

5.

fakókék

furgon

74., 80., 108., 109.

6.

barnáskék

füst

87.

7.

világoskék

a jugoszláv címer szalagja / Tito díszegyenruhája

99.

8.

szürkéskék

mozaikkövek

100.

9.

azúrkék

tenger, EU lobogó

118., 180.

10.

indigókék

tenger

121.

11.

zöldeskék

erek Zsóka (vagy Zsanett) homlokán

191.

12.

kobaltkék

nyakék

193. (2x)

13.

bársonykék

combharisnya

243.

füzet

8., 27., 50.

gatya

27. (4x)

alsóing

27.

zokni

28.

Perényi szeme

48.

GRANICA felirat a határon

54.

F. kékeres farka

54.

hegyek

67., 68.

szerb, horvát, szlovén zászlók egyik sávja

89-90.

Dali szemei

97.

kréta

101.

a Bazooka csomagolásán

107.

Celia szemei

123., 193.

fülpálcikás doboz betűi

131.

a tévé fénye

139.

kompok

234.

fejkendő

239.

bugyik

244.

2.

fehér

14.

ezüstfehér

csillagok az USA zászlón

47.

15.

hófehér

farmer, táj, a Celiának hitt lány fogai

120., 250., 132.

16.

szürkésfehér

hamurétegek

119.

17.

kagylófehér

Mercedes

182.

18.

márványfehér

angol lányok bőre / halak húsa

234.

ágy, szék, padló, falak

7.

ablak, ablakrácsok

7.

bögre

8., 24.,

szekrényke

8.

füzet

8. (3x), 30. (2x), 50. (2x)

alsóing

27. (2x)

orgona

28.

fotóalbumok borítója

30.

szobaajtók

34.

vetítővászon

43.

fehéredő kép

45. (4x)

vitorlázó repülő

52.

a határvadászok Nivája

82.

szerb, horvát, szlovén zászlók egyik sávja

89-90.

kövek Splitben

94.

kréta

101.

farmer

106.

a Bazooka csomagolásán

107.

fülpálcikás doboz

131.

rum

138.

koporsó

158.

a magyar zászló egyik sávja

202.

kompok

234.

hullámok

235.

habok

238.

sziklák

239.

kompok

234.

P. nadrágja

243.

P. teniszcipője

243.

fehérnemű butik

243.

templomtornyok, hidak, kémények, háztetők

250.

a táj Újvidék körül

250. (3x), 251. (1x)

az egész Vajdaság

250.

város (Újvidék)

251. (3x), 253., 254.

hidak

251.

templomok

251.

házak

251.

3.

piros

19.

tűzpiros

fáklya a jugoszláv címerben

99.

ötágú csillag jugoszláv címerben

99.

20.

japánpiros

támolygók

155.

21.

korallpiros

föld

240.

Celia csipkebugyija

240. (2x)

szerb, horvát, szlovén zászlók egyik sávja

89-90.

kréta

101.

a magyar zászló egyik sávja

202.

a Bazooka csomagolásán

107.

lé (rossz bor)

128.

jelzőlámpa (szemafor)

163., 164., 165., 171., 174., 175.,

Moulin Rouge

165.

4.

vörös

22.

szőkésvörös

Kromer haja

124.

23.

meggyvörös

troli

165.

sávok az USA zászlón

46.

folt

51. (3x)

vörös ruhás nő

51. (3x), 55.

vörösen ragyogó táj

77.

F. / kivert fasz

95.

csellótok

106., 120.

a Celiának hitt lány haja

119.

bab

142.

hagyma

143. (2x)

5.

sárga

24.

aranysárga

fény, búzaköteg a jugoszláv címerben

68., 99.

25.

vajsárga

márványlapok

94.

26.

citromsárga

mimóza

118.

répa

29., 30., 39. (3x), 142., 143., 247.

kombi

67.

megsárgult körmök

92.

mimóza

118.

tégely

159.

jelzőlámpa (szemafor)

164., 202.

a belsőépítész haja

168.

sárgás fény Temerinben

230.

az angol lányok haja

234.

jeneszter (cserje) virágai

250.

6.

fekete

27.

hollófekete

az egyik, csevapról vitatkozó férfi haja (aztán többször „hollóhajú”)

196.

28.

kékesfekete

felhők / tenger alkonyatkor

215.

füzet

8., 27. (2x), 50., 163., 170., 173., 180. (3x), 192.

feketézés

15.

az U-Bahn gerendái

39., 43.

a berlini asszony szemei

52.

szerb férfiak haja

97.

Adidas trenerka

123.

fekete hajú férfi

132. (2x)

tea

140.

Jelena haja

146.

Jelena szemölcse

146.

hajszálak

156.

koporsó

158.

huzal a pesti fákon

164.

szerb húsgyár árnya

180.

feketepiac

182.

kirakat

185., 186.

töltőtoll

186.

víz

217.

sár

218.

bicikli

230.

bugyik

244.

bosnyák hegyek

249.

7.

zöld

29.

iszapzöld

tinta

218.

30.

méregzöld

kukoricatáblák

70.

31.

fakó(fika)zöld

katonaingek

126., 127. (2x, az egyik fika)

ÁLLAMHATÁR felirat

54.

kukoricatáblák

67. (2x)

jelzőlámpa (szemafor)

163., 164. (3x), 165., 166., 167., 171.,

Zsóka (vagy Zsanett) erei a homlokán

188.

a magyar zászló egyik sávja

202.

Lacoste krokodil

258.

8.

lila

32.

szürkéslila

ég

8.

33.

halványlila

ég, gőze sincs

32., 52.

34.

kékeslila

fák, csellótok, felhők

39., 45; 49, 247; 80.

35.

sötétlila

P. inge

210.

orgonabokor

28.

Parker tinta

49.

lilafejű sofőr

172.

bugyik

244.

9.

rózsaszín

36.

halványrózsaszín

P. inge

243.

tabletta

45.

csipkebugyi

244.

kagylók

248.

10.

szürke

37.

acélszürke

ég

45.

38.

sötétszürke

Perényi kabátja

49.

vadász

16., 21., 31.

levegő

78.

szürkés táj

80.

P. fogai

86., 155.

temerini alkony

216.

11.

barna

39.

bronzbarna

öreg

239.

40.

világosbarna

kombiné

245.

koporsó

158.

12.

bordó

füzet

27. (2x), 50.,

bugyik

244.

13.

arany

a koporsók zsinórmintázata

158.

14.

ezüst

a koporsók zsinórmintázata

158.

15.

drapp

koporsó

158.

16.

terepszínű

egyenruha

48.

17.

ciklámenszínű

Niki alsóneműje

157.

18.

levendulaszínű

az ég a Király utcában

157.

19.

acélszínű

berlini ég

52.

20.

jégszínű

az F. által elképzelt mozaik (Gerhard Richter-kép) kövei

106.

21.

poloskaszínű

öltöny

208.

22.

levesben főtt zúzaszínű

felhők

28.

A regényben huszonkét szín[footnoteRef:18] és negyven színváltozat szerepel, összesen hatvankettő. Még nagyobb számot kapnánk, ha az összes előfordulást összeadnánk. Ez a színgazdagság már önmagában is figyelemre méltó, de – véleményem szerint – jelentéssel is bír. [18: Külön színnek / színváltozatnak tekintek minden színt, amit a szöveg külön szóval jelöl.]

A regényben többször találkozunk zászlókkal és címerekkel. Szó esik az amerikai (47., 55.), a szerb, a horvát, a szlovén (89-90.), a német (127-129.), a magyar (164., 166., 202.), az uniós zászlóról (180.) és a szerb (99., 101-103., 123.) és jugoszláv (99.) címerekről. A főszereplő szadista katonatársának, Grbnek a neve szerbül címert jelent. F. Dali jachtján és a Magyar utcában is arról elmélkedik, hogy Európában a nemzeti színekkel mindent összemaszatoltak[footnoteRef:19] (117., 201.), újvidéki graffitizései kapcsán pedig arról, „elég kiválasztani három színt, hogy az ember nyakig süllyedjen a mocsokba.” (101.) [19: Radics Viktória A dögeltakarítóról szóló rádiós beszélgetésben a szimbólumok háborújáról beszél. Ez még mindig harc, Marosvásárhelyi Rádió, 2015. 12. 18., http://marosvasarhelyiradio.ro/hirek/emisiuni/ez-meg-mindig-harc-danyi-zoltan, (utolsó letöltés: 2016. 07. 28.)]

Az említett nemzeti jelek minden színe – feltűnően sokszor a délszláv zászlóké – megjelenik az emberek (haj, fog, szem, erek), a tárgyi (a füzetektől[footnoteRef:20] a Lacoste krokodilon át a női bugyikig) és a természeti (ég, virágok, tenger…) környezet jellemzőjeként. A nacionalizmusok nevében kirobbantott háborúk okozta traumáról (is) szóló regényben az évszázadok óta egymást irtó nemzetek (114.) jeleinek színei íródnak szét, illetve jelennek meg igen profán módon. A kék-fehér-piros trikolór például a Bazooka[footnoteRef:21] rágógumi csomagolásán (107.), de ez a három szín juthat az olvasó eszébe akkor is, amikor F. több esetben a Tesco parkolót emlegeti. A különböző nemzeti jelekben használt színeknek sok változata van és rengeteg más színnel együtt jelennek meg a valóságban.[footnoteRef:22] Ráadásul A dögeltakarítóból az is kiolvasható, hogy a színek és színváltozatok skálája a nyelv, az írás által tovább bővíthető, és a már meglévő vagy az írás által létrejövő színek (a nemzeti színek is!) bárminek a színeiként használhatók. Az F. által elképzelt rövid tőmondat helyett talán ezzel a módszerrel találja szíven a Danyi-regény a szerb gyűjtőtáborokat.[footnoteRef:23] [20: A füzetek és a zászlók színeinek párhuzamát Hovanec Zoltán is említi. Hovanec Zoltán: Felszámoltuk Ithakát, Jelenkor, 2016. február, 222-225., 23.] [21: Figyelemre méltó, hogy a szó köznévként a vállról indítható páncéltörő fegyvereket jelöli.] [22: Valami hasonlóról beszél Danyi a vele készült egyik interjúban: „[…] a regény egyik alappillére éppen az lenne, hogy nincs „horvát” tenger, nincsenek „bosnyák” hegyek, nincsenek „szerb” erdők, nincs olyan, hogy „magyar” föld. Ez csak egy nyelvi csapdahelyzet, ami félrevezető, téves gondolatokat eredményez, például a hazával és a máshonnan érkezőkkel, az úgynevezett „idegenekkel” kapcsolatban.” Csutak Gabi interjúja, http://www.litera.hu/hirek/-75430, (utolsó letöltés: 2016. 07.27.)] [23: Az a fordított irányú, pesszimistább értelmezés is elképzelhető, hogy a nemzeti színek valóban mindent összemaszatoltak.]

Valami ehhez hasonlóval próbálkozik a főhős, amikor a falakra firkált szerb címereket alakítja át (103.). Kezdetben az alsó két C betűt rajzolja át köröcskévé és a kereszt alsó szárát férfi nemi szervvé. Később hasonlóan módosítja a felső két C-t és a kereszt felső, majd vízszintes szárait is. A heraldikai magyarázatok szerint a C-k a szerb nép egységét jelentik.[footnoteRef:24] A négy mezőben lévő négy jelet F. C betűként (és nem tűzcsiholó eszközként) értelmezi. Az ezekből kialakított körök a kereszt kiegészítéseivel együtt herékké változnak. Az így kialakult „négylevelű faszhere”, szerinte „teljes pompájában bontja ki ezt az egész történetet”. Az előző oldal alapján ez a délszláv háborúk története, de a főhős magánéletére is vonatkoztatható. A C a szerb ábécében az „sz” hangot jelöli, de a latin betűket használó horvátoknál a „c”-t. Ezzel a betűvel kezdődik Celia neve. F. nem csak a szerb, a horvát C jelet is átalakítja, törli Celia nevének kezdőbetűjét a falakról, mint ahogy a lányt is törölni szeretné az emlékezetéből.[footnoteRef:25] [24: A kiscímerben található alakzat egyes változatok szerint négy darab cirill SZ betű, ami a nemzeti mottót jelenti: Само слога Србина спасава / Samo sloga Srbina spasava (Csak az egység menti meg a szerbet.). Más változat szerint pedig a Свети Сава – српска слава / Sveti Sava – srpska slava (nagyjából: Szent Száva – szerb dicsőség/ünnep).Ismét más változatok szerint nem betűk, hanem tűzcsiholó szerszámok, amelyek a házi tűzhelyet és ez által a családot, az összetartást és az egyetértést jelképezik. https://hu.wikipedia.org/wiki/Szerbia_c%C3%ADmere, (utolsó letöltés: 2016. 07.27.)] [25: Ha a főhős a címerfirkálás után ismerte meg Celiát, az értelmezés akkor is „működhet” az olvasó számára.]

A szövegben szereplő színek vizsgálata a regény szerkezetének felfejtéséhez is szolgálhat adalékkal. Az első rész a kórházi környezetből következően a fehér domináns jelenlétével indul, majd tizenhatodik egységében (46.) a főhős a különböző tudatmódosítók hatására vakító fehérséget lát. A regény utolsó fejezetében szereplő látomásának szintén a fehér az uralkodó színe. Bár a fehér sokáig (néhol ma is) a gyász színe volt, a szimbólumtárak egyértelműen pozitív színként írják le.[footnoteRef:26] A tisztaság, a tökéletesség, az egyszerűség, az öröm, az ártatlanság, a szüzesség, az isteni fény és a transzcendencia jelképeként. F. a fehér látomás végén bocsátja meg Újvidéknek az elhibázott éveket.[footnoteRef:27] (254.). A hóesés – mint más regényekben is[footnoteRef:28] – jelentheti a megbocsátást, a megkönnyebbülést. Ezt az értelmezést erősítheti a látomásba beékelődő kutyás történet. A főhősnek végre egy élő állattal is lehetne kapcsolata, de a német juhász elpusztul. F. eltemeti és mire hazaér a munkából, a halmot teljesen belepi a hó. [26: Szimbólumtár, szerk. Pál József, Újvári Edit, Bp., 2001.2, 144-145; N. Gardin - R. Olorenshaw – J. Gardin – O. Klein: Szimbólumok lexikona, ford. Sóvágó Katalin, Bp., 2009., 150-151.] [27: A részlet szép értelmezését adja Z. Kovács Zoltán már idézett írása.] [28: Például az Iskola a határonban vagy az Árvácska végén.]

A fehér színhez a fizika, vagy a színérzékelés felől is közelítünk, a regény fehér „keretezése” az egész szöveg színkavalkádját tekintve mindenképpen jelentésesnek mondható.[footnoteRef:29] [29: Fizikai értelemben a fehér a színek összessége, a fekete pedig azok teljes hiánya. Színérzékelés szempontjából azonban a színek összessége a fekete, a színek hiánya pedig a fehér. http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/szakkepzes/nyomdaipar/szintan/lepcsos-szurkeskala/a-tarka-es-semleges-szinek, (utolsó letöltés: 2016. 07.27.)]

VII. Rejtélyes szereplők, összeesküvés-elméletek

Végül a regény három rejtélyes figurája: a szürke vadász, P. és Perényi.

Az út szélén álló vadászt még benzincsempészés közben látta F. a kocsijából. Többször eszébe jut (16., 21., 28., 31.), de nem igazán érthető, mi számára a jelentése. Az egyik alkalommal (31.) alakja összekapcsolódik a fehér füzettel, Amerikával és a vietnámi háború okozta tarumát tematizáló, A szarvasvadász című filmmel. Tovább bonyolítja a kérdést, hogy Celia kutyájának megfélemlítése végett P. szinte vadásszá változik, „mindennap vesz magának valamit a topolyai vadászboltban.” (154., l. még 210., 211.), F. pedig „hónapokig vadászott egy sima lapú, bordó füzetre.” (50.) Ráadásul a volt benzincsempészek – többek között – vadászboltok nyitásával próbálják tisztára mosni feketén szerzett millióikat. (96.) Az olvasóban megfogalmazódhat a vadászat – embervadászat – háború asszociációs sor, de ez nem oldja fel egészében a szürke vadász alakjának enigmatikusságát.

P. több szempontból tekinthető a főhős alakmásának. Ő volt Celia korábbi szerelme, szabadulni akar a lány emlékétől (155-156.), járt a természetgyógyászhoz (150.), ott volt Temerinben és a dögeltakarítóknál dolgozik. A spliti látomásban F. úgy érzi, már nem fog hazajutni többé Újvidékre. Ha elfogadjuk (és F. is elfogadja), hogy P. sorsa párhuzamos a főhős sorsával, és a partra vetett láb hozzá tartozott, akkor úgy tűnik, F. számára csak a halál (az öngyilkosság?) hozhat megnyugvást. A regény szövege ugyan a bácskai pálinkáról szóló szép sorokkal zárul, de a főhős utána még elmegy sajtos pizzaszeletet venni a pékhez, akinek P. haláláról beszél.

Perényiről először a berlini csavargónak monologizál, másodszor a spliti katedrális tornyában jut eszébe (48-49., 247.). Megtudjuk, hogy eredetileg ő is zenésznek készült, csak közbejött néhány dolog (247.). Perényinek sikerült az, ami F-nek az írással sem. Nagyon szép az a részlet, ahogy a szaros Jókai (neki sikerült az írás!) utcában úgy látja, mintha a gordonkaművész „egy hegyi úton, vagy mintha egy erdei tisztáshoz vezető ösvényen járna”, és csellótokja „egy fejjel kimagasodott az emberek közül.” Mintha F. úgy gondolná, Perényinek sikerült kiszakadni a valóságból.

A főhős folyamatosan próbálkozik a saját életét megoldó vagy a tágabb összefüggéseket magyarázó elméletek kidolgozásával. Az első ilyen a naivitásához képest nevetségesen[footnoteRef:30] komoly nevet viselő Luftbrücke-terv (Úgy tervezi, egy amerikai teherszállító géppel Berlinből Amerikába repül.), ami természetesen kudarccal végződik. Fura elméleteket[footnoteRef:31] alakít ki Jelenával (214.) és a benzintársasággal (222.) kapcsolatban, sőt a Turbo Paradiso fikcióját is ráhúzza a valóságra (224.). Aztán eljut odáig, hogy „egymásra épülő rétegek és egymásra épülő igazságok hozzák létre az úgynevezett valóságot, amit épp e miatt a sokféle réteg miatt nem lehet átlátni egészen, és ezért nem is lehet soha megérteni a maga teljességében.” (224.) Ezt a nevezetes kanti mondat[footnoteRef:32] átírása követi: „[…] felettünk az ég van, alattunk pedig a föld, amelybe a dögeltakarítók dózerolták a halottakat […].” (228.) A folytatásban tovább erősíti az összefüggést a dögeltakarítók és a lemészárolt bosnyákok és albánok tetemeit eltüntető katonai alakulatok között, arra gondolván, hogy a dögeltakarító társaságot ezeknek a különleges alakulatoknak a katonáiból hozták létre. Ha ez igaz, akkor ő is ilyen alakulatban szolgált. Ha nem – és én ezt tartom valószínűbbnek –, akkor itt olyan bűnöket is magára vesz, amelyeket nem ő követett el. [30: Nevetségességét csak fokozza, hogy a név emlékeztet az 1948 júniusa és 1949 májusa között fennálló berlini blokád idején létrehozott Berliner Luftbrückére. A terv abszurditásáról kissé erőteljesebben: Deczki Sarolta: Dögrováson, http://pilpul.net/komoly/dogrovason, (utolsó letöltés: 2016. 07. 27.)] [31: Egyetértek azzal a kritikával, amelyik F. kapcsán megbomlani látszó elméről, zavart szubjektumról ír. Marjánovics Diána: Repedések és törések, http://felonline.hu/2015/11/29/repedesek-es-toresek/, (utolsó letöltés: 2016. 07. 25.)] [32: A gyakorlati ész kritikája Zárszavának kezdő mondata: „Kedélyemet két dolog tölti el egyre újabb és fokozódó csodálattal s tisztelettel, minél gyakrabban és kitartóbban gondolok rájuk: a csillagos ég fölöttem és az erkölcsi törvény bennem. Immanuel Kant: A gyakorlati ész kritikája, ford. Berényi Gábor, Bp., 19962, 213. A Kant-párhuzamra az Új Szó kritikusa is felfigyelt: http://m.ujszo.com/napilap/kultura/2016/03/31/penge, (utolsó letöltés: 2016. 07. 27.)]

Lehetséges, hogy a három rejtélyes figura csapdaként vár a főhős által konstruált összeesküvés-elméletekre fogékony olvasóra. A vadász, P. és F. „kapcsolatairól” már volt szó. Perényi neve P-vel kezdődik (az első közléskor még teljes néven Perényi Miklósként szerepelt!), sötétszürke szövetkabátja van és kék szeme, mint Celiának. Könnyű F-fé válni[footnoteRef:33], és nehéz szabadulni a regénytől. [33: „[…] a regény végére könnyen magunk is neurotikussá válhatunk […]” – írja a Magyar Nemzet kritikusa. fib: A háború felfalja a testet, http://mno.hu/grund/a-haboru-felfalja-a-testet-1302125, (utolsó letöltés: 2016. 07. 27.); Visy Beatrix traumatizált elbeszélőt említ. ÉS-kvartett Danyi Zoltán A dögeltakarító című regényéről, Élet és Irodalom, 2016. június 3., 20-21., 20.]