Kórélettan laboratóriumi vizsgakérdések

VII. A sav­bázis egyensúly zavarainak laboratóriumi vizsgálata

VII/1.ELTE Súlyos közlekedési balesetet szenvedett beteg sav­bázis paraméterei az

    első órákban  és  1 nappal későbbpH    7,20     7,05pCO2  20 Hgmm  55 HgmmaHCO3

–    8 mmol/l  13 mmol/lstHCO3

–  11 mmol/l  11 mmol/lBB  28 mmol/l  28 mmol/lBE –18 mmol/l –18 mmol/l

Az utóbbi időpontban disseminált intravasculáris coaguláció is fennáll.Milyen mechanizmus(ok) magyarázhatják a két időpont közötti sav­bázisparaméter különbségeket, ill. az egyező értékeket?

VII/2. Egy beteg vérnyomása 180/120 Hgmm, tüdeje felett apróhólyagúszörtyzörejek hallhatók. Napi 4 l folyadékot fogyaszt, de az utóbbinapokban a szokásos 3 l helyett csak 1,0­1,5 l vizeletet ürít.

szérum kreatinin: 1024 µmol/l;BUN  36 mmol/l;pH 7,28;pCO2  30 Hgmm;aHCO3

–  14 mmol/l;stHCO3

–  16 mmol/l;BE –10 mmol/l.

Milyen sav­bázis zavarról lehet szó? Milyen folyamat okozhatja a fentisav­bázis egyensúly­zavart?

VII/3.ELTE Respiratorikus acidózisban hogyan változnak a következő paraméterek?                kialakuláskor                kompenzáció után

  stHCO3– ? ?

  aHCO3– ? ?

  BE ? ?

2004.12.01. 1/18 VII­XIII

Kórélettan laboratóriumi vizsgakérdések

VII/4.ELTE Pylorus stenosisos beteg sav­bázis státusa a következő:pH:  7,52;pCO2:  40 Hgmm;aHCO3

–:  27 mmol/l;Na+:  140 mmol/l;K+:  2,8 mmol/l;Cl–:  80 mmol/l.

  a) Nevezze meg pontosan a sav­bázis zavar típusát!  b) Milyen előjelű a BE?  c) Mi a valószínű oka annak, hogy a pCO2 csak 40 Hgmm?  d) Mennyi a stHCO3

– koncentrációja?

VII/5.ELTE Ha egy léguti betegségben szenvedő ember sav­bázis státusa akövetkező, mit állíthatunk biztosan a betegség keletkezésénekidőpontjáról, feltéve, hogy más betegsége nincs.

pH:  7,35;pCO2:  67 Hgmm;BE:  6 mmol/l;aHCO3

–:  38 mmo/l;stHCO3

–:  28 mmol/l;BB:  54 mmol/l.

A beteg Hb tartalmának 48 mmol/l­es BB felel meg.

VII/6. Ha a BE: –22 mmol/l, akkor felnőtt ember esetén hány gramm NaHCO3­ot kellene infundálni a hiány azonnali és teljes pótlására?Testsúly: 70 kg, a NaHCO3 mólsúlya: 84.

VII/7. Nevezze meg a sav­bázis egyensúly­zavar típusát ha a :pH:  7,6;Cl–:  60 mmol/l;pCO2:  40 Hgmm;aHCO3

–:  40 mmol/l;BE:  16 mmol/l!

2004.12.01. 2/18 VII­XIII

Kórélettan laboratóriumi vizsgakérdések

VII/8.ELTE Milyen irányú változásokat kapunk a következő paraméterekben hosszantartó hányás után és miért?

szérum Na+?  szérum Cl–?  pH?

A kialakult sav­bázis státusban a szervezet K+ mennyiségének változásarontja, javítja, vagy nem befolyásolja a kompenzációt?

VII/9. Értékelje az alábbi sav­bázis státust!pH:  7,3;pCO2:  20 Hgmm;BE:  –15 mmo/l.

A kompenzáció 95 %­os konfidencia határai BE: –15­nél pCO2: 22–28Hgmm.

VII/10.ELTE Kezeletlen diabéteszes betegnél milyen irányú eltérésre számít anormál értékekhez képest az alábbi paraméterekben?

pH?,  pCO2?,  BE?,  aHCO3–?,  stHCO3

–?

VIII. Só­ és vízforgalom zavarainak laboratóriumi vizsgálata

VIII/1. Ha a normál szérum Na+ koncentráció 140 mmol/l és a szérum fehérjekoncentráció 70 g/l, akkor mennyi lesz a "normál" szérum Na+

koncentráció 120 g/l­es fehérje koncentráció esetén, ha elhanyagoljuk avíz és a fehérje fajsúly különbségét?

VIII/2.ELTE Hasi műtét után kialakult akut szeptikus veseelégtelenségben a beteg200 ml (katéteres) vizeletet (Na+: 50 mmol/l) ürít. A hasi drainenkeresztül 500 ml folyadékot veszít (Na+: 100 mmol/l), míg agyomorszondán keresztül 24 óra alatt 3 liter (Na+: 70 mmol/l) folyadéktávozott. A beteg hőmérséklete 39oC. Mennyi folyadékot és mennyi Na+­ot kell pótolni a következő 24 órában?

2004.12.01. 3/18 VII­XIII

Kórélettan laboratóriumi vizsgakérdések

VIII/3.ELTE Elhúzódó kezeletlen hyperglykaemiás kómában hogyan változnak azalábbi laboratóriumi értékek?

Szervezet össz K+­tartalma;szervezet össz Na+­tartalma;szervezet össz H2O­tartalma.

Követi­e a szérum K+­szint a szervezet össz K+ tartalmának változását?

VIII/4. Krónikus hypernatraemiás (154 mmol/l) betegnek hány liter folyadékotkellene infundálnunk ahhoz, hogy a szérum Na+ 140 mmol/l­re csökkenjen, ha a beteg 75 kg­os?

VIII/5. Dekompenzált szívbeteg szérum Na+ szintje 126 mmol/l. Kb. hány liter vizet kell kiürítenie, hogy a szérum Na+ a normális 140 mmol/l­re emelkedjék? A beteg 70 kg­os.

VIII/6.ELTE Erős izzadás okozta akut hypernatraemiás hypovolaemiában hogyan változnak az alábbi laboratóriumi értékek?

szérum fehérje ?, Ht ?, Hb ?

Különbözik­e egymástól a három érték változásának mértéke?

VIII/7. A beteg szérum K+ szintje már egy hete 2,9 mmol/l. A vizelet K+

koncentrációja > 20 mmol/l. Ezek az adatok milyen eredetű hypokalaemiára utalnak?

2004.12.01. 4/18 VII­XIII

Kórélettan laboratóriumi vizsgakérdések

IX. A vesebetegségek laboratóriumi vizsgálata

IX/1.ELTE Egy lázas torokgyulladás után néhány héttel a beteg ödémás lett. Vérnyomása megemelkedett.Vizelet lelete:

mennyiség: 450 ml/nap;fehérje: +++ (3 g/nap);üledék: látóterenként 50­100 vvs, elvétve fvs, vvt cilinderek;kreatinin clearance: 30 ml/perc.

Valószínű diagnózis?

IX/2.ELTE Kifejezetten ödémás felnőtt beteg labor leletei a következők:szérum összfehérje: 40 g/l;szérum össz koleszterin: 10 mmol/l;vvt süllyedés: 28 mm/óra;vérnyomás: 125/80 Hgmm;vizelet lelet: mennyiség: 1800 ml/nap,                    fehérje: ++++ (12 g/nap),                    üledék: 1­2 fvs, elvétve vvt, néhány hyalin cilinder.

Mire gondol a leletek alapján?

IX/3.ELTE Lázas beteg deréktáji fájdalomra panaszkodik.Vizsgálati eredményei:

Vizelet lelet: fehérje: ++, genny: +++,          üledék: sok fvs, néhény vvt, hámsejtek, fvs cilinderek, sok 

                 baktérium;Ck: 100 ml/perc.

Valószínű diagnózis?

IX/4. Milyen eredetű haematúriát valószínűsítenek az alábbi adatok? A beteg vizeletének üledékében látóterenként 3­5 vvt, elvétve 1­1 fvslátszik. A vörösvértestek nem töredezettek. A proteinuria minimális és avizelet fehérje ELFO nem mutat szelektivitást.

Ck: 120 ml/perc.

2004.12.01. 5/18 VII­XIII

Kórélettan laboratóriumi vizsgakérdések

IX/5.ELTE Korábban egészséges veséjű beteg nagyobb dózisú gentamicint kapott.Ezt követően hirtelen, 3 nap alatt 3 kg­ot "hízott". Katéteres vizeletekevés (< 200 ml/nap). Egyéb laboratóriumi leletei:

szérum kreatinin: 440 µmol/l;urea nitrogén: 28,5 mmol/l;szérum K+: 6,2 mmol/l.

 Mivel magyarázza a fenti adatokat?

IX/6. Diabéteszes ketoacidózisban szenvedő beteg éhgyomri vércukor értéke15 mmol/l. A kreatinin clearance 20 ml/perc. A tubuláris funkció megítélésére elvégzett vizsgálatok negatív eredményt adtak. Vizeletébenismételt vizsgálattal sem találtak cukrot.Mi lehet ennek a magyarázata?

IX/7.ELTE Ha a beteg labor lelete a következő, akkor mi a valószínű diagnózis?Vizelet:

szín: szalmasárga genny: +++átlátszóság: zavaros vér: +mennyiség: 400 ml jelenlegi, cukor: neg                    1600 ml/nap aceton: neg fajsúly: 1022 Ubg: norm.fehérje: halvány op. (50 mg/nap) epefesték: negüledék: látóterenként 20­30 laphámsejt (), 30­40 fvs, 3­4 vvt;

Egyéb adatok:a beteg hőmérséklete: 37,2oC;fvs: 12 G/l; vvt: 4,5 T/l;vvt süllyedés: 2 mm/ó;kreatinin clearance: 120 ml/min;vizelet tenyésztés: bact. coli poz.

2004.12.01. 6/18 VII­XIII

Kórélettan laboratóriumi vizsgakérdések

X. Az endokrin működés laboratóriumi vizsgálata

X/1.ELTE FT4 és FT3: alacsony; TSH szint: alacsony;pajzsmirigy jódfelvétele: 2 ó: 4 %, 6 ó: 7 %, 24 ó: 12 % (csökkentjódfelvétel).Milyen vizsgálatot végezne, hogy eldöntse, milyen eredetű zavarról vanszó?

X/2. 40 éves nőbeteg diffúzan megnagyobbodott pajzsmiriggyel. Kifejezettexophtalmusz és pretibiális ödéma látható.

Pajzsmirigy jódfelvétel: 2 ó: 40 %, 6 ó: 80 % ();FT4 és FT3 magas.

T3 szuppresszió után a fenti adatokban nincs lényeges változás.  A beteg TRAb pozitív.

Valószínű diagnózis?

X/3. Az iskolaorvos egy 13 éves kislánynál diffúzan megnagyobbodott  pajzsmirigyet talál. Egyéb fizikális eltérése, ill. panasza nincs.

FT4: enyhén csökkent;FT3: emelkedett;A pajzsmirigy jódfelvétele: fokozott.Anorganikus jód adása után az FT4 szint normalizálódik.

Mi lehet a zavar lényege?

X/4.ELTE TSH szint alacsony. Pajzsmirigy jódfelvéte csökkent.Milyen vizsgálatot vagy vizsgálatokat végezne, hogy eldöntse, milyen

  eredetű zavarról van szó?

X/5. 1 éve Cushing­kór miatt operált beteg. Lassult mozgás, bradycardia,  hypotensio. TSH szint alacsony.

Pajzsmirigy jódfelvétel: 2 ó: 10 %, 6 ó: 19%, 24 ó: 20 % ().TSH terhelés után a pajzsmirigy jódfelvétele: 2 ó: 15 %, 6 ó: 25 %,24 ó: 32 % (normális).Valószínű diagnózis?

2004.12.01. 7/18 VII­XIII

Kórélettan laboratóriumi vizsgakérdések

X/6. 62 éves nőbeteg gyakori szívdobogás érzés és rendszertelenül jelentkező hasmenés miatt fordult orvoshoz. Pulzusa 120/perc.

FT4: enyhén csökkent;FT3: erősen fokozott;pajzsmirigy jódfelvétel: normális.

Milyen betegségre gondol?

X/7. Egy 11 hónapos csecsemő hasa előredomborodik, mozgása koráhozképest elmaradott. A pajzsmirigy jódfelvétele és jódleadása erősen fokozott.Szérum FT4 és FT3 csökkent.A szérum MIT és DIT emelkedett, kiválasztásuk a vizelettel fokozott.Milyen jellegű zavarról lehet szó?

X/8.ELTE 35 éves nőbeteg szülés után nem tud szoptatni, menstruációja nem indulmeg. Kedvetlen, étvágytalan. Arca duzzadt, bőre száraz, haja hullik.EKG­n low voltage.

FT4 és FT3 csökkent.Pajzsmirigy jódfelvétel csökkent. Szérum TSH alacsony, TRH­ra nem reagál. Szérum koleszterin szint: 8,6 mmol/l.

Primer, szekunder vagy tercier zavarról van szó?

X/9.ELTE 2­3 hete fennálló hőemelkedés és hasmenés miatt jelentkezik egy beteg az orvosánál. Pajzsmirigye duzzadt és fájdalmas.

széklet tenyésztés: normális.vércukor: 6,6 mmol/l;szérum koleszterin: 3,6 mmol/l;RR: 160/85 Hgmm; pulzus: 120/perc;FT4: emelkedett;

Valószínű diagnózis?

2004.12.01. 8/18 VII­XIII

Kórélettan laboratóriumi vizsgakérdések

X/10. Sápadt, sárgás bőrű, töredezett hajú beteg krónikus obstipációról panaszkodik. Kivizsgálása során hypochrom anaemiát, bradycardiát és7,5 mmol/l koleszterin szintet találtak nála. TSH szintje emelkedett.Primer, szekunder vagy tercier zavarról van szó?

X/11. 40 éves nőbeteg tapintható göbbel a bal pajzsmirigy lebenyben.  Exopthalmusza nincs.  FT4: erősen emelkedett; 

EKG: pitvarfibrilláció.Milyen képet láthatunk valószínűleg a szcintigrafiás felvételen?Változik­e a kép TSH illetve T3 adására?

X/12. 35 éves nőbeteg diffúzan megnagyobbodott fájdalmatlan pajzsmiriggyel.FT4: alacsony;jódfelvétel: csökkent.

  anti­hTPO és TAb szint: növekedett. EKG: low voltage.

Valószínű diagnózis?

X/13. Szérum Na+ emelkedett, K+ csökkent. Aldoszteron ürítés: a normálisérték kétszerese. Plazma renin aktivitása: csökkent. Hypertensio.Milyen betegségre gondol?

X/14. Szérum Na+ emelkedett, K+ csökkent. Aldoszteron ürítés: a normálisérték háromszorosa. Plazma renin aktivitása: fokozott. Hypertensio.Milyen betegségre gondol?

X/15. Plazma kortizol szint csökkent. Vizelet 17­ketoszteroid és aldoszteronürítés szintén csökkent. Plazma ACTH szint magas.Milyen betegségre gondol?

2004.12.01. 9/18 VII­XIII

Kórélettan laboratóriumi vizsgakérdések

X/16.ELTE Plazma kortizol éjjel: 140 nmol/l (), reggel: 170 nmol/l (). Vizelet 17­ketoszteroid ürítés: csökkent. Plazma ACTH szint: alacsony.Metopiron adás után a fenti adatok gyakorlatilag változatlanok.Milyen betegségre gondol?

X/17. 40 éves nőbeteg. Testsúly: 47 kg, magasság: 160 cm.Szérum Na+: 132 mmol/l, K+: 8 mmol/l. 17­ketoszteroid ürítés: csökkent.Plazma ACTH szint igen magas. A beteg hypoglykaemiára hajlamos.Milyen betegségre gondol?

X/18.ELTE 50 éves nőbeteg. Testsúly: 90 kg, magasság: 163 cm.RR: 160/90 Hgmm, szérum Na+: 160 mmol/l, K+: 3 mmol/l.17­OH kortikoszteroid ürítés: erősen emelkedett.Vérglükóz: 7,7 mmol/l.Milyen betegségre gondol?

X/19. Egy 45 éves férfibeteg gyengeségről, fáradékonyságról és libidócsökkenésről panaszkodik. Az utóbbi időben lefogyott. A plazma ACTHés TSH szintje alacsony.Milyen betegségre gondol és milyen vizsgálatokat végeztetne el?

X/20. RR: 175/95 Hgmm; éhgyomri vércukor szint: 7,8 mmol/l; oGTT:diabetoid terhelési görbe. Plazma kortizol szint reggel: 780 nmol/l ();plazma kortizol szint este: 730 nmol/l ();2 mg/nap dexamethasonra nem csökken a szteroid ürítés, 8 mg/napdexamethason hatására csökken.Mi a valószínű diagnózis? A feltehető kórkép melyik formájáról van szó?

X/21. Holdvilág arc, centrális elhízás. Plazma kortizol szint magas, nincsnapszaki ritmus. Szuppresszió még nagy adag dexamethasonnal semérhető el. Plazma ACTH szint alacsony.Milyen betegségre gondol?

2004.12.01. 10/18 VII­XIII

Kórélettan laboratóriumi vizsgakérdések

X/22. Hypertensió, osteoporosis. Plazma kortizol szint reggel: 870 nmol/l; plazma kortizol szint este: 810 nmol/l. A fokozott plazma kortizolszintmég nagy adag dexamethason adása után sem csökken.Plazma ACTH szint: magas.Mi a valószínű diagnózis? A feltehető kórkép melyik formájáról van szó?

X/23. Lesoványodott beteg. Izomgyengeség. Szérum Na+: csökkent, K+:emelkedett. Hypotensio. Plazma ACTH szint: emelkedett. 17­ketoszteroid ürítés: igen alacsony.Milyen betegségre gondol?

X/24. Lesoványodott férfibeteg. A herék atrophiásak. Plazma kortizol szint: 56 nmol/l.Szérum Na+: 141 mmol/l; K+: 3,9 mmol/l.Össz T4: alacsony.17­ketoszteroid ürítés: alacsony, metopironra változás nincs.Milyen betegségre gondol?

X/25. 42 éves nőbeteg. Plazma kortizolszint alacsony, nincs napszaki ritmus. 17­ketoszteroid ürítés: csökkent.Aldoszteron ürítés: normális. Plazma ACTH szint: alacsony, CRF, ill.metopiron adása után sem változik.Milyen betegségre gondol?

X/26. 38 éves nőbeteg. Plazma kortizol szint reggel: 950 nmol/l (). Plazma kortizol szint este: 1000 nmol/l ().ACTH adás után: 1100 nmol/l (). 17­ketoszteroid ürítés: emelkedett, ACTH adás után tovább emelkedik.Plazma nyugalmi ACTH szint: alacsony.Milyen betegségre gondol?

X/27. 47 éves nőbeteg. Plazma kortizol szint reggel: 760 nmol/l (); plazmakortizol szint este: 720 nmol/l (), ACTH adása után: 1900 nmol/l.Plazma nyugalmi ACTH szint magas. Milyen betegségre gondol?

2004.12.01. 11/18 VII­XIII

Kórélettan laboratóriumi vizsgakérdések

X/28. 42 éves férfi. Plazma prolaktin (PL) és kortizol szint: csökkent. 17­KSürítés: alacsony. TRH terhelésre a plazma PL szint nem nő. HCGterhelésre a 17­KS ürítés fokozódik.Feltételezhető diagnózis?

X/29. 36 éves nő. Szérum FSH és LH normális, PL alacsony. TRH terhelésre aplazma TSH szint emelkedik, de a PL nem változik.Feltételezhető diagnózis?

X/30. 19 éves fiú. Plazma tesztoszteron szint alacsony, FSH és LH szintmagas. 17­KS ürítés csökkent. HCG stimuláció után sem a plazmatesztoszteron szint, sem pedig a 17­KS ürítés nem nő.Feltételezhető diagnózis?

X/31. 29 éves nő. Plazma FSH és LH szint alacsony. PL magas. Ösztrogénürítés csökkent. A betegnél 3 egymást követő napon LH­RH terheléstvégeztek. Ebből az első kettő negatív volt, a harmadik alkalommalazonban a plazma LH és FSH szint a szokásos növekedést mutatta.Feltételezhető diagnózis?

X/32. 24 éves férfi. Plazma tesztoszteron jelentősen emelkedett, FSH és LHalig mérhető. Az androgén hormonok ürítése fokozott. Fizikális vizsgálatsorán a jobb herét megnagyobbodottnak találták.Feltételezhető diagnózis?

X/33.ELTE 36 éves férfi. Plazma tesztoszteron, LH és FSH szint alacsony. 17­KS ürítés csökkent. HCG terhelésre a plazma tesztoszteron szint és a17­KS ürítés fokozódik, a plazma LH és FSH szintje viszont többször megismételt LH­RH terhelés után sem nő.Feltételezhető diagnózis?

2004.12.01. 12/18 VII­XIII

Kórélettan laboratóriumi vizsgakérdések

X/34. 37 éves nőnek a harmadik szülése után a tejelválasztása nem indulmeg. A beteg rohamosan fogy és amenorrhoea alakult ki nála. Ahypophysis  elülső lebeny hormonok szintje a plazmában nem mérhető.TRH terhelésre sem a TSH, sem a PL nem emelkedik a plazmában.Feltételezhető diagnózis?

X/35. 44 éves férfi. Galactorrhoea. A plazma PL szint igen magas, LH és FSH szint csökkent. Plazma tesztoszteron és vizelet 17­KS alcsony. TRH vagychlorpromazin terhelésre a PL szint csak minimális mértékbennövekszik.Feltételezhető diagnózis?

X/36.ELTE 36 éves beteg. 7 napja fennálló erős szomjuságról panaszkodik. Napontakb. 5­6 l vizet iszik, különösen jéghideg vizet kíván. Vizelet mennyisége: 6 l/24 ó, fajsúlya: 1004.Sóterhelés után az összegyűjtött vizelet mennyisége 4 l, egyik frakciófajsúlya sem haladja meg az 1005­t.Milyen betegségre gondol, és milyen vizsgálatot végezne el a pontos

  diagnózis felállításához?

X/37. 50 éves nőbeteg gyakori nagy mennyiségű vizelésről panaszkodik. Napifolyadékfogyasztása 6­8 l. Szérum Na+: 138 mmol/l. Napi vizeletmennyisége: 8 l, fajsúlya: 1004. Sóterhelés hatására a vizelet mennyisége csökken, a fajsúlya nő.Milyen betegségre gondol?

X/38. Virilizáció. Plazma kortizol szint: alacsony. ACTH: magas. 17­ketoszteroid ürítés: emelkedett. 17­OH kortikoszteroid ürítés:csökkent. Glükokortikoid terápia után a klinikai tünetek javultak és a17­ketoszteroid ürítés csökkent.Milyen betegségre gondol?

X/39.ELTE Virilizáció, hypertensio. Plazma kortizol szint: alacsony.Plazma DOC és ACTH: magas. 17­ketoszteroid ürítés: magas.Feltételezhető kórkép?

2004.12.01. 13/18 VII­XIII

Kórélettan laboratóriumi vizsgakérdések

XI. A kalcium­ és foszfátforgalom laboratóriumi vizsgálata

XI/1. Csontfájdalmakról panaszkodó beteg:szérum össz kalcium értéke: 2,8 mmol/l;szérum foszfát értéke: 0,4 mmol/l;TRP %: alacsony;ALP: enyhén emelkedett.

Feltehetően milyen típusú osteopathiaban szenved a beteg?  Milyen laboratóriumi vizsgálatokkal tudná diagnózisát megerősíteni?

XI/2.ELTE Kétoldali ovariectomia után menopauzában lévő 40 éves nőbetegderéktáji fájdalomról panaszkodik. A háti és ágyéki csigolyáincalcipeniás osteopathia mutatható ki. ODM vizsgálati eredményepozitív.

szérum kalcium értéke: 2,4 mmol/l;szérum foszfor: 1,1 mmol/l;vizelet kalcium: 200 mg/nap érték alatt, fiziológiás;szérum alkalikus foszfatáz: normális.

Feltételezhetően milyen típusú calcipeniás osteopathiában szenved abeteg? Milyen laboratóriumi vizsgálatokat végeztetne még diagnózisamegerősítésére?

XI/3. Fiatal nőbeteg csontjainak diffúz nyomásérzékenységéről panaszkodik.A beteg bordáiról készült rtg felvételen szalagszerű dekalcifikációszónák látszódnak.Laboreredményei:

szérum kalcium értéke: normális;szérum foszfát szintje: 0,4 mmol/l,

  ALP: 410 U/l. Feltehetően milyen típusú calcipeniás osteopathiában szenved a beteg? Milyen laboratóriumi vizsgálatokkal tudná diagnózisát megerősíteni?

2004.12.01. 14/18 VII­XIII

Kórélettan laboratóriumi vizsgakérdések

XI/4. Kétoldali recidiváló kalcium­oxalát vesekőbetegségben szenvedő beteg szérum kalcium és foszfát értéke normális. Átlagos vegyes étrendmellett hypercalciuriás. Hypercalciuriájának szekunder eredetekizárható. A beteg fokozott kálciumürítése 200 mg/nap kalcium bevitelemellett is fennmarad.Feltehetőleg milyen típusú hypercalciuriáról van szó?

XI/5. 31 éves férfi betegnek 24 órával ezelőtt erős, a jobb oldali lágyékábasugárzó fájdalma volt. Nyolc órával később kisméretű követ ürített avizeletével. Jelenleg urológiai osztályon fekszik. Vizelet üledékébenszámos nem specifikált alakú kristály, továbbá vörösvértest van. VizeletpH­ja 6­os. Hasi ultrahang vizsgálattal a bal vesemedence területénechodenz képlet látszik. A részletes anamnézis alapján bizonyosratehető, hogy a beteg veseköves panaszai régi keletűek. A betegnélelvégzett ismételt vizsgálatokkal az alábbi laboreredmények születtek:

szérum kreatinin: 71 µmol/l;szérum Na+: 141 mmol/l;szérum K+: 4,3 mmol/l;szérum Cl–: 106 mmol/l;HCO3

–: 23 mmol/l;szérum kalcium: 2,64 mmol/l; szérum foszfát: 0,8 mmol/l ();Ck: 127 ml/perc;kalcium ürítés: 332 mg/24 óra ();húgysav ürítés: 820 mg/ óra ().

Kérdések: 1. Ismertesse differenciál diagnosztikai gondolatmenetét a betegvesekövességének kialakulásával kapcsolatban! 2. Milyen kiegészítő vizsgálatokat végeztetne diagnózisánakmegerősítésére?

2004.12.01. 15/18 VII­XIII

Kórélettan laboratóriumi vizsgakérdések

XII. Az ízületi folyadék laboratóriumi vizsgálata

XII/1. Egy középkorú férfibeteg lábfájdalomról panaszkodik. Jobb lábán azöregujj alapizülete duzzadt, felette bőrpír látható. Az izületi folyadékszalmasárga, áttetsző, sejtszáma magas (63 G/l), a PMNL arányaemelkedett (60 %). Polarizácós mikroszkóppal tű alakú, negatívankettősen törő kristály mutatható ki benne. A szérum húgysav emelkedett (570 mmol/l), az ürített húgysavmennyisége  alacsony (1,5 mmol/24 óra).Mi a valószinű kórisme?

XII/2. Egy fiatal nőbeteg térdizületi duzzanat, fájdalom, gyengeség és lázmiatt kerül kivizsgálásra. Jobb térdizületében szabad folyadéktapintható, az izület feletti bőr meleg, piros. A punkció során nyertizületi folyadék zavaros, piszkosszürke, a mucin próba pozitív. Asejtszáma magas (150 G/l), a PMNL aránya emelkedett (80 %).Milyen vizsgálatokat végezne még el a kórisme felállításához?

XII/3. 2 éves kisfiú térdizülete fájdalmas, duzzadt. Kórelőzményében komolysérülés nem szerepel. A bal térdizületében szabad folyadék tapintható,az izület csapolása során véres folyadék ürül. Az elvégzett röntgen ésultrahang vizsgálattal sem csont, sem porcsérülés nem mutatható ki,szerkezeti elváltozás nem látható. A beteg vérképe, vérzési ideje normális; alvadási ideje és az aPTImegnyúlt.Milyen kórképre gondol?

2004.12.01. 16/18 VII­XIII

Kórélettan laboratóriumi vizsgakérdések

XIII. Kérdések az „Anaemia vizsgálata” c. gyakorlat anyagábó l

XIII/1.ELTE Középkorú nőbeteg nagyfokú fáradékonyságról, gyakoriszívdobogásérzésről panaszkodik. Anamnézisében három szülés ésmenorrhagia szerepel. Fizikális vizsgálatakor sápadt bőrszín, enyhetachycardia tapasztalható.Laboratóriumi eredményei a következők:

RBC:  3,6 T/lMCV:  75 flRDW:  emelkedettszérum Fe:  10 mmol/lTVK:  80 mmol/lszérum ferritin:  5 mg/l ()transzferrin szaturáció: 15% ()

Milyen kórképre gondol? Milyen eltérés várható az MCH­ban, azMCHC­ben és az abszolút retikulocytaszámban? Milyen jellegzeteseltérések várhatók a beteg perifériás kenetében?

XIII/2. 60 éves férfibeteg évek óta krónikus hasnyálmirigy­gyulladásbanszenved. Gyenge, sápadt, fáradékony. Laborleletei a következők:

RBC:  4,0 T/lszérum Fe:  11,5 mmol/lTVK:  40 mmol/lszérum ferritin  260 mg/l ()MCV:  85 flMCHC:  32 g/dl

Perifériás kenetében a vörösvértest alakokon számottevő eltérés nemlátható. Mivel magyarázható a laborkép?

2004.12.01. 17/18 VII­XIII

Kórélettan laboratóriumi vizsgakérdések

XIII/3. 40 éves férfibeteg anamnézisében 5 éve Crohn­betegség miattiileumresectio szerepelt. Kivizsgálásakor a következőket találták:

RBC:  3,9 T/lszérum Fe:  36 mmol/lMCV:  110 flMCHC:  36 g/lLDH:  250 U/lszérum bilirubin: 20 mmol/l

Perifériás kenetében nagyfokú aniso­ és poikilocytosis,hypersegmentált granulocyták láthatók. Milyen másodlagosbetegségre gondol? Milyen vizsgálatokkal erősítené meg a diagnózist?

XIII/4. A vizsgált férfibeteg perifériás kenetében poikilocytosis, tüskeszerűnyúlványokkal rendelkező vörösvértestek láthatók. Leletei a következők:

RBC:  3,5 T/lszérum kreatinin: 200 mmol/lszérum karbamid: 15 mmol/lszérum Fe: 20 mmol/lszérum eritropoetin: csökkent

Mivel magyarázza az eltéréseket?

XIII/5.ELTE Krónikus alkoholfogyasztó beteg perifériás kenetében céltáblasejteketés stomatocytákat láthatunk.Egyéb leletei a következők:

szérum Fe:  12 mmol/lHtk:  0,35 l/lMCV:  80 flRBC:  3,8 T/lASAT:  80 U/lALAT:  60 U/lszérum albumin:  30 g/l

Mi lehet a fenti eltérések magyarázata?

2004.12.01. 18/18 VII­XIII