Tájházi Hírlevél - tajhazszovetseg.hu · A résztvevők a programhoz készült video-installációból is megtekinthettek részleteket. A 60 perces, DVD-n lejátszható, dr. Szonda

Tájházi Hírlevél • 2011. 2. szám

Tájházi HírlevélA Magyarországi Tájházak Szövetségének

tájékoztatója

2011. 2. füzetNoszvaj, 2011. június

A Magyarországi Tájházak Szövetsége tájékoztató lapja

IX. évfolyam 2. szám2011

Szerkesztő:Dr. Bereczki Ibolya, Hegedűsné Majnár Márta, Kapitány Orsolya

Technikai szerkesztő: Matucza Ferenc

Felelős kiadó:Hadobás Pál igazgató

Alapító szerkesztő:Szablyár Péter

HU ISSN 1785-4873

Kiadja a Művelődési Központ, Könyvtár és Múzeum(Edelény, 3780 István király u. 49.)

a Magyarországi Tájházak Szövetségével együttműködveKészült a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával

Szerkesztőség: 3325 Noszvaj, Honvéd út 4.

E-mail: [email protected]

Nyomdai munkák: Pethő Nyomda, Kaposvár

A címlapon: Szövetségünk sátra a Múzeumok Majálisán (Fotó: Dr. Bereczki Ibolya)

3


Tájházi Hírlevél 2011Szinopszis

A Magyarországi Tájházak Szövetsége 2002. november 28-án alakult meg azzal a céllal, hogy a több, mint 300 magyarországi és a közel azonos számú határa-inkon túli területeken működő tájház ill. falumúzeum szakmai- és érdekképviseleti egyesülete legyen.

Megalakulásától kezdve egyik fő célkitűzése tagsága folyamatos informálása a tájházmozgalom legfontosabb szakmai, szervezeti kérdéseiről. Ennek érdekében a Borsodi Tájházzal együttműködve megalapította és azóta 28 alkalommal meg is jelentette Tájházi Hírlevél című kiadványát, amelyet a tagságának és az érdeklő-dőknek rendszeresen (negyed évente) megküld.

A Tájházi Hírlevél tájékoztat a Szövetség programjairól (szakmai napok, regi-onális találkozók, országos találkozó, szakmai tanfolyamok), rendszeresen bemutat egy-egy tájházat, kiemelve annak sajátosságait. 2010. évben kiemelten foglalkozott az NKA által kiírt „A Felemelő Század – Nemzeti romantika és polgári felemelke-dés a 19. századi Magyarországon” tematikus időszaki-, és vándorkiállítások elő-készítésével, megvalósításával, figyelemmel kísérésével, eseményeinek népszerűsí-tésével. Igyekszik a pályázatok időben történő előkészítésére felhívni a figyelmet. Folytatta a TÁJHÁZI AKADÉMIA legsikeresebb záró dolgozatainak közlését. A 2010/4. tematikus számban a határokon túli magyar nyelvterületi tájházakat vet-te számba, értékelve az ott végbement fejlesztéseket. 2010-ben négy Hírlevél jelent meg az alábbi tartalmi szerkezetben:

Tartalom/időpont TH 2010/1 TH 2010/2 TH 2010/3 TH 2010/4 ÖsszesenA megjelenés időpontja

2010. február

2010. május

2010. október

2010. december

Oldalszám 40 56 60 36 192Tanulmányok száma 3 2 4 2 11Beszámoló eseményekről 3 8 13 6 30

Pályázatokról 1 1 0 0 2Programajánló 0 1 2 0 3Fotó 23 69 76 40 208


4

A Tájházi Hírlevél a hagyományos nyomtatott formán kívül a világhálón is ol-vasható a www.skanzen.hu, ill. a Tájházszövetség honlapján a www.museum.hu/tajhaz címeken.

2011. évben is négy szám kiadását tervezzük.

A Tájházi Hírlevél nagy népszerűségnek örvend a tájházak fenntartói, létreho-zói és az azok bemutatását végző személyek között. Rendezvényeinken a belépni szándékozók megnyerésében, eddigi munkánk eredményeinek megismertetésében is nagy szerepe van a Hírlevélnek. A Tájházi Hírlevél színvonalas kiadásának záloga az a jó együttműködés, amely az edelényi Borsodi Tájház szakmai-kiadói hátterét biztosítja számunkra.

Dr. Bereczki Ibolya

5


Beszámoló a Magyarországi Tájházak Szövetsége évi rendes közgyűléséről

2011. április 9. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum konferencia terme

A programban meghirdetett 10.00 órai kezdéskor még nem volt határozatképes a közgyűlés, ezért azt 11.00 órakor 18 jogi és 28 egyéni tag részvételével, a meghí-vóban megfogalmazott napirendi pontok szerint tartottuk meg. Dr. Bereczki Ibolya elnöki köszöntőjét követően dr. Cseri Miklós, a Szabad-téri Néprajzi Múzeum főigazgatója összegezte a hazai tájház hálózatot közvetve vagy közvetlenül érintő kérdéseket. A közgyűlés megkezdése előtt a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával, a Sza-badtéri Néprajzi Múzeum koordinálásával, a Tájházak Szövetségével együttműködve „A Felemelő Század” tematikus évad keretében megvalósuló „A paraszti polgáro-sodás tárgyi világa, nemzeti jelképek a magyarországi tájházakban” című kiál-lítás sorozatról tartottak részletes, fotóanyaggal gazdagon illusztrált tájékoztatót dr. Szonda István és Kapitány Orsolya. A résztvevők a programhoz készült video-installációból is megtekinthettek részleteket. A 60 perces, DVD-n lejátszható, dr. Szonda István vezetésével készült film 25 tájházi helyszínt mutat be. A közgyűlés résztvevői a program részeként született, a nemzeti jelképeket és a polgárosodás falusi, mezővárosi folyamatait felidéző vándorkiállítást a konferenciateremben megnézhették. Az Elnökség írásbeli tájékoztatóját kiegészítve Szablyár Péter ügyvezető elnök a Tájházszövetségben a megalakulás óta elért mérföldkövekről emlékezett meg. Adalékkal szolgált a határon túli magyar nyelvterületek tájházaival kialakított szo-ros együttműködésről; az „Év tájháza” kitüntető címről, amelyet immár hatodik alkalommal adhattunk át tagintézményeink legjobbjainak; az „Év tájházvezetője” elismerésről, amelyet az Elnökség döntése alapján minden évben kiad a szövetség; a hazai nemzetiségi tájházakkal kialakított példaértékű együttműködésről. Kritiku-san fogalmazott az Oktatási és Kulturális Minisztérium 2/2010. számú rendeleté-ről, amely a muzeális intézmények működési engedélyeinek kérdését szabályozza; valamint felvetette egy olyan normatív támogatási rendszer szükségességét, mely hosszú távon biztosítaná a hazai tájházak fennmaradását. Dr. Bereczki Ibolya a következő napirendi pontban Dr. Páll Istvánnak, a FB tag-jának adott szót, hogy a Felügyelő Bizottság 2010. évre vonatkozó jelentését ismer-tesse a Közgyűléssel. Dr. Páll István felolvasta a jelentést, melyet a Szövetség alapszabálya VI. fejezet 6.3 pontjának megfelelően állított össze. A Felügyelő Bizottság véleménye szerint


6

összességében megállapítható, hogy a Szövetség a 2010. évben eredményes évet zárt, a mozgalom társadalmi elismertsége nőtt. Ezt követően az elnök ismertette a szervezet közhasznúsági jelentését, amelyet a közgyűlési meghívóval együtt mindenki megkapott. A Szövetség Közhasznúsági je-lentését a jelenlévők egyhangúlag, ellenszavazat és tartózkodás nélkül fogadták el. Következő napirendi pontként az elnök szóbeli tájékoztatást nyújtott a Szövet-ség 2011. évi munkatervéről és költségtervéről, amelyet a Tájházi Hírlevél 2011/1. füzetében minden jelenlévő megkapott. A nyílt szavazást követően megállapította, hogy a megjelentek a Szövetség 2011. évre vonatkozó munkatervét és költségtervét egyhangúlag elfogadták. A közgyűlés felemelő momentumaként következett az „Év Tájházvezetője” díj átadása, melyet a szövetség évente egy személynek ítél oda. Az Elnökség egyöntetű döntése alapján a díjat 2010. évi tevékenysége elismeréseként Horváth Attilánénak, a Fertőszéplaki Tájházak vezetőjének ítélte oda. A díj átadását követően az elnök bejelentette Szablyár Péter ügyvezető elnök lemon-dását tisztségéről, s ennek folyamodványaként az Alapszabály VI. 1.7 pontja alapján ke-rült sor az új ügyvezető elnök megválasztására. A tisztségre Hegedűsné Majnár Mártát javasolta a jelölőbizottság, s megválasztása esetén az Észak-magyarországi Régió elnök-ségi tagjaként betöltött eddigi pozíciójára Szablyár Pétert jelölték. A titkos szavazással történő eljárás eredményeként mindkét tisztségviselőt egyhangúlag választották meg a jelenlévők.

Szövetségi tagok a közgyűlésen

7


A tájházak jövőjével kapcsola-tos tervekről és a tárca elvárásairól a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Köz-gyűjteményi Főosztálya álláspontját tolmácsolva Dr. Vígh Annamária fő-osztályvezető írásban elküldött elő-adását az elnök kérésére Kovács Edina elnökségi tag olvasta fel. Az elkövetkezendőkben a Szelle-mi Kulturális Örökség Igazgatóság és a Szövetség kapcsolatának bővítéséről Dr. Csonka-Takács Eszter igazgató vá-zolta a lehetőségeket. Az „Egyebek” napirendi pont ke-retében hozzászólások hangzottak el, melyeket Dr. Bereczki Ibolya elnök válaszolt meg. Dr. Bereczki Ibolya elnök vége-zetül zárszavában megköszönte a megjelenteknek, hogy szép számmal megtisztelték a közgyűlést. Továbbá köszönetét fejezte ki az Elnökség egész évi munkájáért, és „A Felemelő Század” két koordinátorának, dr. Szonda Istvánnak és Kapitány Orsolyának, a kommunikációs feladatok ellátásáért pedig Szablyár Péternek.

Noszvaj, 2011. április 13.Hegedűsné Majnár Márta

Szablyár Péter ügyvezető elnök leköszönése


8

Az Év Tájházvezetője: HORVÁTH ATTILÁNÉSzentendre, 2011. április 9.

A fertődi Porpáczy Aladár Általános Művelődési Központ szakmai igazgatóhelyet-teseként 2007-től irányítja a Fertőszéplaki Tájházak működtetését. Ezt megelőzően egy nyertes pályázat segítségével 2005-ben dolgozta ki a „Fertő-táj Világörökség” című képzési projektet, melynek keretében egy könyv is megjelenhetett „Örökségünk a Fertő-táj” címmel. A kiadvány 10 fejezete megismerteti a tanulókkal a táj történelmét, gazdag régészeti örökségét, a Fertő-parton élő népcsoportok (magyar, horvát, német) szokásait, viseletét, jeles napokhoz kötődő szokásait, az emberi élet sorsfordulóit. A hagyományos foglalkozások közül bemutatja a földművelést, a halászatot, a nád-aratást, a szőlőművelést, az állattartást és a zöldségtermesztést.

Projektjük fontos részét képezi a diák-idegenvezetőképzés. A felkészített diákok alkalmasak arra, hogy a hozzájuk érkező diákcsoportokat szakszerűen vezessék, és felkeltsék saját korosztályuk érdeklődését a táj értékei iránt.

A Fertőszéplaki Tájházak kezelését 2007-ben bízta az intézményre a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat. Horváth Attiláné irányításával az iskola az országosan ismert és jelentős fertőszéplaki műemlék együttest felébresztette mély álmából. Diák idegenvezetőik fogadják a látogatókat és vezetik a cso-portokat magyar és német nyelven. A világörökség-képzésben résztvevő osztályok naposi szolgálat keretében és nyári munkaként látják el ezt a fel-adatot. Így napi munkájukká vált a né-hány éve elindított idegenvezetés.

Fontosnak tartja, hogy ne csak di-ákjaik, hanem a térségben élők is meg-ismerjék értékeiket, hagyományaikat, ezért elindítottak egy fesztiválsoroza-tot, melyet évről évre megrendeznek.

Ennek keretében igyekeznek min-dig más oldalát megmutatni a népi kultúrának. Az év folyamán több al-kalommal szervezett, jeles napokhoz

„Az Év Tájházvezetője” díjat Horváth Attiláné a szövetség elnökétől,

Dr. Bereczki Ibolyától veszi át

9


kapcsolódó rendezvényeik egyre több érdeklődőt vonzzanak a házakhoz. Így iga-zi közösségformáló intézménnyé is tették a házakat.

A tájházak jó lehetőséget adnak arra is, hogy a múzeumpedagógia eszköztárát felhasználva minden korosztállyal tematikus foglalkozások keretében ismertessék meg a paraszti életet.

„A múltból a jelenen át a jövőbe” című projektjük keretében négymodulos kép-zést dolgoztak ki, melyet beépítettek a szakképzéseikbe és tanfolyamként, pedagó-gus továbbképzésként is akkreditáltattak. Mind a négy modulhoz készültek tanfo-lyami füzetek is. A gyakorlati képzést a Fertőszéplaki Tájházak kertjében kialakított biokert is segíti, ahol gyógy-, fűszer- és zöldségnövényekkel ismerkedhetnek az érdeklődők. A kert táborok, erdei iskolai programok lebonyolítására is alkalmas.

Az „Amit eszel, azzá leszel” gondolat jegyében kiemelt figyelmet fordítanak a helyben termelt élelmiszerek segítségével a betegségek megelőzésére, a korszerű főzési technikák megismerésére.

A Tájházszövetség 2009-es „Tájházi Akadémia” képzési programjához Horváth Attiláné dolgozta ki a múzeumpedagógiai ismeretek fejezethez a „Múzeumpedagó-gia a gyakorlatban – Fertőszéplaki Tájházak” című esettanulmányt.

Az Év Tájházvezetője elismerést a Magyarországi Tájházak Szövetsége 2009-ben adta ki először. Az eddigi díjazottak:

2009-ben Balogh Imréné (Báta)

2010-ben Juhász László (Mezőcsát)

Hegedűsné Majnár Márta


10

Bemutatkozik új ügyvezető elnökünk

Hegedűsné Majnár Márta vagyok, egy Egerrel szomszédos faluban, Noszvajon élek. 1999-ben kezdtem el a helyi önkormányzat-nál turisztikai munkatársként dolgozni, s a nagy-mamám finom süteményeire emlékezve nem hagyott nyugodni a gondolat, hogy a Gazdaház kemencéit kipróbáljuk, és másokkal is megkós-toltassuk ezeket a felénk szokásos és kedvelt ízeket. A gondolat nyomán – az országban elsők között – hagyományőrző rendezvények soro-zatának lett színtere a tájházunk, s a korábban alig látogatott Gazdaház rövid idő alatt a megye egyik legnépszerűbb célpontjává vált. 2004. januárjától 2010. novemberéig Mező-kövesden dolgoztam, ahol feladataim közé tar-tozott a Kisjankó Bori Emlékház működési feltételeinek biztosítása. Itt elsődleges kötelezettségemnek éreztem a helyi és környékbeli kézművesség és a matyó népha-gyomány élővé tételét kiállításokkal, rendezvényekkel és szakmai eseményekkel. Az egyik legszebb emlékem az itt töltött évekből, amikor részese lehettem annak a folya-matnak, melynek eredményeként a Matyó Népművészeti Egyesület kezdeményezé-sére a „Matyó örökség” felkerült a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékére. A Magyarországi Tájházak Szövetségének alapító tagja vagyok, a kezdetektől az Észak-magyarországi régiót képviseltem az elnökségben. Az elmúlt években részt vettem az országos és regionális tájházi találkozók, az elnökségi ülések, a „Tájházi Műhely”, szakmai tanulmányutak szervezésében, megvalósításában, s alkalman-ként a szervezet pályázati tevékenységében is szerepet tudtam vállalni. Szablyár Péter lemondását követően szövetségünk április 9-i szentendrei köz-gyűlésén választottak meg a jelenlévők ügyvezető elnöknek. Péter közel tízéves tevékenysége számomra példaértékű, de utánozhatatlan! Jelenlegi főállású mun-kaviszonyom mellett igyekszem lelkiismeretes, tisztességes munkát végezni, szük-ségem van azonban az elnökségi tagok és a tagság gyakorlatban is megmutatkozó támogatására, aktív együttműködésére. Ezúton is köszönöm Péter eddigi áldozatos munkáját, s kérem mindannyiuk kezdeményező, a kivitelezésben is felelősségteljes hozzáállását közös céljaink eredményes megvalósításához! A szövetség új levelezési címe: Magyarországi Tájházak Szövetsége Hegedűsné Majnár Márta ügyvezető elnök 3325 Noszvaj, Honvéd út 4. E-mail: [email protected]

Hegedűsné Majnár Márta a szövetség új ügyvezető elnöke

11


Az alsónémedi Faluház

Alsónémedi Nagyközség Faluháza 1995/96-ban a hon-foglalás millecentenáriumának tiszteletére községünk fenn-állásának 930. évfordulójára épült. Az elhatározás évekig ér-lelődött a Képviselőtestület és a falu lakosságának szívében, hisz mindannyian láttuk régi értékeink rohamos pusztulását és kiszorulását a mindennap életből. Kellett egy hely, ahol a régi népi kultúra és műveltség tárgyi emlékei otthonra talál-nak, s közkincsként őrzik az elmúlt századok, és őseink em-lékezetét. A helyszínt és az építőanyagot az Önkormányzat biztosította, a ház – ősi szép szokás szerint – az emberek ösz-szefogásával épült, sok munkával és nagy szeretettel.

A Faluház berendezését, néprajzi anyagát a falu lakossága adta össze; az első gyűjtéseket a Széchenyi István Általános Iskola pedagógusainak irányításával a gyermekek végezték. A gyűjtemény a mai napig gyarapodik, bővül, szépül, a lakosság hagyomány-ápolásának és a múlt tiszteletének köszönhetően. A Faluház Alsónémedi község

Alsónémedi Nagyközség címere

A Faluház utcai homlokzata


12

néprajzi gyűjteményének kiállítóhelye, továbbá helyet ad különböző programok-nak, előadásoknak, filmvetítésnek, kézműves foglalkozásoknak. 2010-től tagjai vagyunk a Magyarországi Tájházak Szövetségének. Az elmúlt évben kezdetét vette a Faluház állományának tudományos feldolgozása. A Fényképtár már elkészült, most folyik a tárgyleltározás, valamint az oral history, vagyis a hanganyagtár megteremtése. Terveink szerint a feldolgozott fényképekből egy igényes, reprezentatív kiad-ványt állítunk össze, mely bemutatja Alsónémedi népéletét a XIX. és XX. század-ban a fényképek, írásos emlékek tükrében. A Faluház nyitva tartása: vasárnaponként 15–18 óra között.Más időpontban előzetes egyeztetéssel állunk a látogatók rendelkezésére.Alsónémedi Nagyközség Honlapján további információk, képek, programok is megtekinthetők. Kapcsolattartó: Jobbágy Ilona, (Tel: 70-771-2692) Halászy Károly Művelődési Ház 2351 Alsónémedi, Dózsa György tér 2. Cím: Faluház, 2351. Alsónémedi, Iskola u. 1/b. E-mail: [email protected]

Tisztaszoba (részlet)

13


Nagytótfalu első díszpolgára

Dél-Baranyában, Nagytótfalu életében eddig egyedülálló eseményre került sor ez év április 9-én: ünnepi testületi ülésen a település díszpolgárává választották dr. Simor Ferencné Bokody Éva nyugalmazott tájházvezetőt, Külső-Drávaszög tájegy-ség néprajzi gyűjteményének létrehozóját és gondozóját, a falu szellemi életének meghatározó alakját. A nagy eseményt közel öt hónapos, közös munka előzte meg: tervezés, szervezés – nagy szeretettel és teljes titokban. Az ünnepre díszbe öltözött a falu, és a Községi Kul-túrház megtelt régi barátokkal – csak a terem véges befogadóképessége szabott határt a meghívottak létszámának. Az esemény díszvendégei voltak: dr. Andrásfalvy Bertalan prof. emeritus és Tiffán Zsolt országgyűlési képviselő. Az ünnepség hivatalos részében Raposa Attila polgármester a testület döntésének indoklásául többek között elmondta, hogy új díszpolgára egész életművével szolgál-ta a falut; kulturális életének újjáélesztésében, és folyamatos megújításában alapvető szerepe volt és van, kiemelkedő teljesítményével hozzájárult a település fejlődéséhez, gyarapodásához, hírnevének öregbítéséhez. Andrásfalvy professzor úr meleg szavakkal köszöntötte az ünnepeltet. Hozzá-szólásának egyik vezérgondolata volt, hogy „a néprajztudomány a jövő tudománya”. Ahol a népi műveltség, a hagyomány életben marad, ott van jövője a közösségnek. Aki ennek érdekében tesz, a jövő érdekében munkálkodik.

Nagytótfalu első díszpolgára: Dr. Simor Ferencné Bokody Éva


14

A hivatalos részt követően az ünnepi műsort élvezhette a közönség, ahol az el-múlt 23 év tájházas ünnepein fellépők közül a térség legjobbjai szerepeltek; majd kötetlen együttlétre került sor. Ennek az igazán felemelő, megbecsülő, és az elmúlt évtizedek sok keserűségét is feledtető kitüntetésnek közel négy évtizedes előzménye van. Érdekes, és már törté-nelmi tény, hogy az események szerencsés összejátszása – még az emberi gyarlósá-gok is! – miképp befolyásolták, alakították döntően 32 évvel ezelőtt azt a folyama-tot, aminek eredményeképpen a mai napig is Nagytótfalut gazdagítja ez az értékes gyűjtemény. Simorné a ‘70-es évek elejétől, Külső-Drávaszög 23 településében végzett, ön-kéntes, tárgyi és szellemi javakat gyűjtő munkája során, Nagytótfaluban is többek-kel közeli, baráti kapcsolatba került. Adatközlők, adományozók egyaránt tudtak a szép tervről: a leendő múzeumról, ami Siklós-vidék népi hagyományait lesz hiva-tott bemutatni. A ‘70-es évek végére nyilvánvalóvá vált, hogy az eredeti tervet – a gyűjteményt Siklóson, a tájegység központjában tenni közkinccsé – a helyi kultu-rális vezetés nem fogja pártolni, sőt… Nagytótfaluban 1976-ban megszűnt az iskola, és veszélybe került a község (református ősei által 1846-ban építtetett) tulajdona, a volt iskola és tanítólakás. A székhely község, Nagyharsány elindította az épület eladását. (A tanácsrendszer-ben a székhely községek korlátlan döntéshozatallal bírtak társközségeik javait ille-tően, jogi és anyagi vonatkozásban egyaránt…) Ekkor ez a kis falu (történelme során már nem először) bátor kezdeményező készségéről tett tanúságot: megtették az első lépést, hogy a tájegység gyűjteménye Nagytótfaluba kerüljön. A népi műemlékké nyilváníttatással megmenekült az épü-let; amellett a falu olyan szenvedélyesen elkötelezett küzdőtársat nyert, aki megha-tározó egyénisége lett a közösségnek.

Nagytótfalu első díszpolgárának gondolkodásmódját is híven tükrözi, amit Ka-pitány Orsolya etnográfus gratuláló levelében írt: „Nem a bürokratáknak tesszük, amit teszünk, nem politikai érdekből, de nem is pénzért, hanem belső indíttatásból, ne-veltetésből, a szép iránti érzékenységből, elődeink tiszteletéből. …Nagytótfalu polgárai nyitott szemű és szívű emberek, akik az értéket nevén tudják nevezni.”

Simor Eszter

15


„A Felemelő Század” 2010–2011tematikus évadban megvalósított időszaki kiállítások

„A paraszti polgárosodás tárgyi világa– Nemzeti jelképek a magyarországi tájházakban”

A program keretében 11 tájházi helyszínen valósult meg időszaki kiállítás.A kiállítások 2010.08.07 – 2011.03.15. között nyíltak meg.Felhasznált pályázati támogatás: 8.800.000 Ft (nettó)

I. Sárközi Tájház, Decs 2010.08.07. – 2010.10.30. „A népművészet kivirágzása a paraszti polgárosodás időszakában”

A kiállítás a Duna szabályozása után a 19. század második felében végbement változásokat mutatja be: építkezés-, lakás-, textil- és viseletkultúra tekinte-tében.A tájházzá lett, 1863-ban épült, közép-birtokos Bálint Andor lakóháza külső megjelenésében, belső tagolódásában a tulajdonos egykori gazdasági erejét reprezentálja. A kiállítás a település

gyűjteményi anyagára támaszkodva a Decsen élő nép életmódváltozását ismer-tette meg a látogatókkal, kiemelve a tisztaszoba szerepét, reprezentációs célokat szolgáló funkcióját.


16

II. Szlovák Tájház, Kiskőrös 2010.09.03. – 2010.09.22. 2010.11.02. – 2010.12.15. „Petőfi kultusz a kiskőrösi szlovák hagyományokban”

Az időszaki kiállítás középpontjában Kiskőrös legnagyobb szülöttjének az emléke állt. A tárlat annak a folyamat-nak a bemutatására vállalkozott, mely-ben a szlovák ajkú lakosság és az evan-gélikus egyház a nemzeti emlékezet színhelyévé tette a települést. A Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum udvarán, majd a múzeum galériájában tárgyak-kal is kiegészített tablós kiállítás a 19. századi emberek példamutatásáról is tanúbizonyságot tett.

III. Békési Tájház 2010.09.11. – 2011.09.30. „Paraszti polgárosulás Békésen”

A tárlat a békési ipar jeles képviselőinek tárgy, fotó és egyéb dokumentum anya-gát állította a középpontba, bemutatva a település építészetében, az ott élők élet-módjában, gazdálkodásában bekövetke-zett változásokat is.Múzeumpedagógiai foglalkozások ke-retében készített mézeskalács címerek segítenek a gyerekeknek a nemzeti jel-képeink megismerésében.

17


IV. Tájház, Báta 2010.09.18. – 2011.08.31. „A táj átalakulása és a gazdálkodás változásai a 19. századi Bátán”

A többségében katolikus vallású sárközi település a tájház épületén és gyűjtemé-nyi anyagán keresztül a Duna szabályo-zása után meggazdagodott népréteget mutatja be, kiemelve a tisztaszoba rep-rezentációs szerepkörét. A falu lakos-ságának viseletváltozását a kiállításban elhelyezett református és katolikus női és férfi öltözetek érzékeltetik. A tájház időszaki kiállítótermében rendezett fo-

tókiállítás, a Duna szabályozása előtti és utáni népi építkezés emlékanyagát kíséri nyomon, bemutatva a településkép változását.

V. Gyömrői Tájház 2011.03.15. – 2011.09.30. „Kossuth hagyomány Gyömrőn és vonzáskörzetében”

A kiállítás Kossuth Lajos életét, mun-kásságát, reformkori tevékenységét, a hozzá kapcsolódó legendákat mutatja be, kitérve a tárgyi- és folklóranyagban fellelhető Kossuth emlékekre, a Kos-suth család gyömrői ágára is. Az emig-rációban élt Kossuth Lajos hangját egy lemez őrzi, melyet a tisztaszobában el-helyezett lemezjátszó bekapcsolásával hallgathatnak meg a látogatók.

A tájház berendezése a 19–20. század fordulójának időszakát mutatja be, mely jól kapcsolódik az időszaki tárlathoz.


18

VI. Rendek – Ökocentrum (Kerekegyháza, Kunpuszta 81.) 2010.10.01. – 2011.9.30. „Mangalicatartás”

A 20 hektáros családi gazdaság, a rajta álló 19. századi épületegyüttes, a régi gazdasági eszközök a korabeli tanya-si életformát mutatják be. Az 1830-as években a Szerbiából származó sumadia disznóból és a szalontai, illetve a bako-nyi disznó keresztezésével kitenyésztett mangalica történetét, a mai gazdaság-ban betöltött szerepét a szabad téren felállított 11 tablóból álló kiállítás rész-letezi, kitérve az ökotartás-ökogazdaság lényeges elemére is.

VII. Badár Balázs Emlékház, Mezőtúr 2010.11.06. – 2011.02.28. „Virágozás”

A 19. század második felében fénykorát élő mezőtúri fazekasság legismertebb mestere Badár Balázs (1855–1939) „műfazekas” volt. Tehetségével, az új iránti fogékonyságával, nyitottságával a paraszti ízlést kiszolgáló tárgyalkotást a városi polgárság lakáskultúrájába illesz-kedő díszkerámiák irányába lendítette. Számos hazai és nemzetközi díj birto-kosaként megrendelői körében a tár-sadalom minden rétege megtalálható volt. A kiállítás a mester és utódai mun-kásságát is bemutatja.

19


VIII. Tabáni Tájház, Szolnok 2011.01.20. – 2011.04.30. (Damjanich János Múzeum) 2011.05.1. – 2011.09.30. (Tabáni Tájház) „Falu a városban”

A múzeum gyűjteményi anyagán keresz-tül mutatják be, hogyan vált a népmű-vészet divatja elfogadottá a társadalom felsőbb köreiben, hogyan jelentek meg a nemzeti jelképek a lakáskultúrában, illet-ve a kézműves mesterek termékein. A múzeumpedagógiai foglakozásokon különböző technikákkal készített címe-rek és huszárcsákók segítik a gyerekeket „A felemelő század”-nak is nevezett idő-szak hatékonyabb feldolgozásában.

IX. Bleyer Jakab Helytörténeti Gyűjtemény, Budaörs 2011.03.04. – 2011.10.30. „Századvégi Budaörs – Ipari és kereskedelmi vállalkozások Budaörsön a 19. század második felében”

A szatócsbolt, az asztalosműhely rész-lete, a múzeum gyűjteményi anyagából válogatott egyéb tárgy, fotó és doku-mentum anyag hitelesen tárja a látoga-tók elé a budaörsi iparosok, kereskedők és a nagyobb vállalkozók életét, mun-kásságát a századforduló időszakában.A kiállításhoz készített két nyelvű múze-umpedagógiai foglalkoztató füzet hoz-zájárul, hogy az iskoláskorú gyerekek a látottakat könnyebben megértsék.


20

X. Mezőgazdasági Gépmúzeum, Mezőkövesd 2011.03.15. – 2011.06.15. „Új gazdálkodási módok és eszközök a XIX. század végi Mezőkövesden”

A kiállítás a paraszti polgárosodás előfel-tételét, a gazdaságok eszközkészletében végbement változásokat mutatja be. Az 1843-ban Pesten megalakított gazda-sági gépgyárban előállított Vidacs eke, a gépi cséplés, a járgányos cséplőgép, majd a „tüzesgép” megjelenése hatékonyabbá tették a parasztgazdaságok termelését. A pályázati támogatásból restaurált négylovas Mathias Hofherr IN Wien típusú járgány és cséplődob a időszaki kiállítás kiemelt darabjai lettek.

XI. Paloznaki Tájház 2011.03.15. – 2011.09.30. „Polgárosulás határán”

A tájház új kiállítása a 19. század dere-kán élt paloznaki emberek életmódját tükrözi. A lakóház kamrájában bemuta-tott halászathoz és szőlőtermesztéshez kapcsolódó eszközök a fő megélhetési forrásukra utalnak.A szoba bútorzata, a viseletek megjele-nítése, a térben elhelyezést nyert haza-fias érzelmeket kifejező kézműves ter-mékek és pásztorművészeti darabok, a Balaton part népének még a polgároso-dás előtti időszakát idézik.

Kapitány Orsolya

21


Szlovák Tájház, Kiskőrös(Tájházi Akadémia záró dolgozata)

A tájház létrejötte Kiskőrös város legnagyobb iskolájában egy lelkes magyar-ének szakos tanár, Dulai András kezdeményezésére és szervezésében a tanulók nagyszüleik padlá-sáról az iskola pincéjébe összegyűjtötték a már használaton kívüli tárgyakat és egyéb néprajzi vagy kulturális értékeket. A nagy mennyiségű és széles kereszt-metszetű anyag alkalmasnak bizonyult arra, hogy ebből egy tájházat/néprajzi gyűjteményt rendezzenek be. A gyűjtemény megléte és a városvezetés szándé-ka szerencsésen találkozott, így létre lehetett hozni az 1718-tól településünkön élő szlovákság tárgyi és kulturális értékeit, életmódját, öltözködését híven átadó komplett kiállítást. A város megvásárolta az akkor még lakott Szent István utca 23. számú nádfe-deles házat melléképülettel és jó nagy portával, és 1977 tavaszán megnyílhatott a működési engedéllyel rendelkező, felkészült néprajzos által forgatókönyv alapján berendezett tájház. A megnyitásra kiállítás-vezetőt is készített az említett néprajz-tudós, Dr. Bárth János.

A tájház élete A megnyitás a helyieknek olyan momentumot jelentett, amitől érezhették, hogy nem fognak megsemmisülni a XIX. század végi, XX. század eleji életkörülményeik, tradícióik, viseletük személyhez és közösséghez kötődő elemei. A működtetést kezdetben a település művelődési osztályáról, később a városi könyvtárból irányították, egy állandó gondnoka volt a háznak 1998 áprilisáig. A tájház ekkor az újonnan létrehozott, városi működtetésű Petőfi Szülőház és Emlékmúzeumhoz került azzal a szakmailag indokolt döntéssel, hogy a város mű-ködtette közgyűjteményi egységek alkossanak egy intézményi struktúrát. (Kiskő-rös város önkormányzata 1998. január elsejétől kivonta a Bács-Kiskun Megyei Mú-zeumi Szervezetből Petőfi szülőházát és az irodalmi múzeumot, és összekapcsolta előbb a kiskőrösi működtetésű Petőfi Sándor Képtárral, később a tájházzal.) Ekkor új periódus kezdődött a tájház életében is, hiszen a Petőfi-ház látogatói-nak szisztematikusan ajánlottuk a tájházat is, minden egységünkre érvényes belé-pőt alkalmaztunk. Ezzel a látogatók száma jelentősen megemelkedett. A humán erőforrásban mennyiségi változást ugyan nem jelentett az új struktú-ra, de minőségit mindenképpen hozott, hiszen a dolgozókat rendezvény esetén az éppen aktuális helyszínre lehetett „mozgatni”.


22

A tájház állagmegóvása, felújítások Az épület 1838-ban épült, vert agyagfalai vannak, ez eleve szükségessé teszi a gondoskodást. A kisebb karbantartási munkákat éves rendszerességgel, illet-ve szükség szerint a város intézményeit is karbantartó részleg végezte, a csoport műszaki vezetője szaktudásával és gondosságával felügyelte a ház állagát, szükség szerint megrendelte vagy elvégeztette az éppen aktuális munkát. Nem maradtak el a tisztasági meszelések, a nádtetőt szükség szerint, két-három évente átnézette szakemberrel. 2006 óta nehezebb a helyzet, ez a karbantartó csoport megszűnt, az intézmény feladata lett a műszaki állapot felügyelete, illetve a javítási munkák megszervezése. Nagyobb fejlesztésekre az új struktúrában került sor. Az első lépés a szolgálati vizesblokk kialakítása, illetve a telefon bevezetése volt. 2001-ben a szigetelés nél-küli falak a magas talajvízszint miatt veszélyessé váltak, így meg kellett oldani a szi-getelést, ami igen nagy anyagi ráfordítást és az erők koncentrálását igényelte, hiszen ha már ki kellett üríteni a házat, kézenfekvő volt a majd 25 éves kiállítás felújítása is. Ezt Dr. Bellon Tibor néprajzkutató szakmai irányításával Baranyainé Fekete Judit történész kolléganőnk forgatókönyve alapján végeztük el. Sikerült forrást találni a sürgető feladatokra, így most biztonságos, szigetelt fala-zata van a tájháznak. A régi épületek legnagyobb gondja szokott lenni, hogy a téli-nyári jelentős hőmérséklet-különbség megviseli a helyiségeket is és a berendezést is. Ezt sikerült a 2006-ban megvalósított temperáló fűtéssel kiiktatni. Ez jól igazo-dik a műemléki követelményekhez, hiszen az agyagpadló alatti fűtésből semmi sem látszik az épületben. A legjelentősebb bővítést a tájházi igényekhez is igazodva a foglalkoztató kiala-kítása jelentette, amit két lépcsőben sikerült megvalósítani szakminisztériumi, vá-rosi és civil segítséggel.

A tájház programstratégiájaIsmétlődő, bárki számára elérhető •

Az intézményvezetés elsődleges célja a városvezetéssel szinkronban az volt, hogy a helyi lakosság is fedezze fel a hagyományápolásra kiválóan alkalmas tájházi portát. Ehhez kiszámítható és állandó program kellett, hogy készülni lehessen rá. Ilyen program a már hagyományos egész napos alkotóudvar, amikor családok, gyerekek, felnőttek idős szlovák, népviseletes asszonyokkal találkozhatnak, akik gyerekkoruk mondókáit, énekeit hajlandók ott elmondani, elkészítik azokat az egy-szerű családi játékokat, amikkel saját gyermekeiknek kedveskedtek, illetve a város kézműves mesterei jönnek már hagyományosan minden és szeptemberének első szombatján a szüreti és szlovák nemzetiségi napok keretében.

23


Része ennek a programnak a szlovák ételek készítése is, aki ki akarja próbálni, vagy meg akarja kóstolni a jellegzetes rajbókát, vagy hólabdát, esetleg kalácsot, az megteheti. Ez a program 2000 óta minden évben megvalósul, és egyre több érdek-lődőt vonz. Látogatottsága az utóbbi években 200–300 fő.

Egyszeri, helyi sajátosságokra építő program• A Szlovák Tájház adottságai rendkívül jók, nagy udvarával és füves portájával sok ember befogadására alkalmas. Ezt használjuk ki akkor, amikor nagyobb ren-dezvényt szervezünk, bár ebből túl sokra nincs lehetőség. Ilyen volt a szlovák lako-dalmas, amit – akkor még volt – néprajzos kolléga gyűjtése alapján játszottunk el, a gyűjtést lektorált füzet formájában meg is jelentettük a program időpontjára. Ez a program sok kiskőrösit is megmozgatott, a Múzeumok Éjszakája országos prog-ramba ezzel kapcsolódtunk be, és így csalogattuk a városlakókat az azóta már nép-szerű Múzeumok Éjszakája programokra.

Tematikus programlehetőségek• Az állandó nap mellé olyan foglalkoztatásokra/foglalkozásokra is lehetőséget biztosítunk, amelyeken célcsoportok népismereti órát tarthatnak, vagy kérésre mi is megtartjuk. A népismereti csoportokat az alábbiak érdeklik leginkább:

néprajzi tárgyak, lakáskultúra, öltözködés1. népi gasztronómia2. népi játékok3.

A művészetoktatásban a grafikusok ismerkednek meg szívesen a tájházi kiál-lítási darabokkal, a helyszínen készítik el a rajzaikat, majd ezekből a munkákból „ereszalja”vagy tornáckiállítást rendezünk.

A jeles napok a népi kultúrában szintén nyitott lehetőség és népszerű foglalko-zás, amit a Mi programunk pályázat tesz lehetővé tartósan (a kellékeink megvan-nak). Ezek közül a luca-napi szokások, a húsvéti tojásfestés, karcolás, berzselés, és a Szent Iván napi szokások a legnépszerűbbek. Ezekre a programokra változó létszámmal jönnek elsősorban gyerekek, a húsvé-tira kb. 300-at tudunk fogadni. Tapasztalat szerint csoportbeosztást kell készíteni.

Hagyományápolók a tájházban A Szlovák Nemzetiségi Népdalkör és Citerazenekar még nem szervezett önál-ló programot a tájházba/tájházban, de közreműködőként szívesen jönnek.


24

Az elmúlt időszak kiemelkedő rendezvényei

Nagy-Kultúra Élmény tanulmányi kirándulások A tájház pályázott az OKM múzeumpedagógiai programjában meghirdetett kirándulási lehetőségekre, összeállítottunk néprajzi előzetes, múzeumlátogató és visszaidéző feladatlapokat, népi gasztronómiát is tettünk az ajánlatba, és úgy tűnik, szívesen választják az iskolák a tájházi programunkat is. Ez valószínű, abból a ked-vező tájházi helyzetből fakad, hogy a Petőfi szülőházzal egy intézményi struktúrába tartozik a tájház. Ez a program az országos érdeklődés miatt kiemelkedő.

Múzeumok Éjszakája Ezen a rendezvényen a város minden múzeuma részt vesz összehangolt prog-rammal. A Petőfi múzeum/szülőház, a Szlovák Tájház és a Közúti Szakgyűjtemény (Petőfi-szlovák kultúra, hagyományok- közlekedés témakörben) helyszíneken zajlik az éjszaka, különleges varázsa attól alakult ki, hogy minden helyszínre ellátogathat (ingyenes közösségi közlekedési eszközzel, az úthengerrel) az érdeklődő, és együtt láthatja Kiskőrös muzeális értékeit, a szervezők különleges Szent Iván napi ötleteit. A programstratégiánk összegezve: olyan lehetőségeket kínálni a kulturális tu-rizmusban résztvevőknek és a helyi lakosoknak, iskolásoknak, óvodásoknak, hogy megismerjék, megszeressék a tájházunkat, lehetőség szerint tárgyi ismeretekkel gyarapodva távozzanak. A programlehetőségeket célcsoportok szerint állítjuk ösz-sze, megvalósításukkor számítunk a pedagógus aktív részvételére és civil segítőkre, amennyiben a program jellege olyan. Egyébként a múzeum pedagógus végzettségű munkatársai tartják a múzeumpedagógiai foglalkozásokat. A Szlovák Tájházban évente 5500–6000-en fordulnak meg látogatóként vagy a program résztvevőjeként.

Együttműködő partnerek A Szlovák Tájház a környék egyetlen „nagy múltú és rendezett státusú” népraj-zi gyűjteménye, ezért szívesen látogatják a kistérség iskolásai is. A 15 településből álló kistérség oktatási intézményeivel, óvodákkal, a város könyvtárával, a Közúti Szakgyűjteménnyel és a Városi Művészetoktatási Intézménnyel 2008 februárjától együttműködési megállapodásunk van, ami a kereteket rögzíti, a konkrét progra-mokhoz, tervekhez, projektekhez külön megállapodást készítünk. A Szlovák Nemzetiségi Népdalkör és Citerazenekarra programokon lehet szá-mítani, ami nem csupán a tájházra érvényes. A múzeumba is szívesen jönnek kiállí-tás-megnyitóra énekelni. A múzeum mellett 2003 óta működik egy közhasznú alapítvány, civil segítők-kel, és ha szükséges, anyagiakkal is támogatja a múzeum munkáját. Pl. a Szlovák

25


lakodalmas füzetet az alapítvány adta ki, és finanszírozta. Éves szinten 30 napra te-hető az önkéntes segítők munkavégzése. A tájházról eddig leírtak elsősorban az intézmény erősségeit tartalmazták. Ter-mészetesen gyenge pontjai is vannak, erről is essen szó: A néprajzi eszközök, különleges kulturális értékek, népviseleti darabok gyak-ran kerülhetnének a tájház gyűjteményébe, hiszen sok jó szándékú ember szívesen adná a múzeumnak. Egyik nagy hátrányunk, hogy nincs megfelelő raktárunk, így nem is tudjuk fogadni csak a nagyon különleges vagy ritka darabokat. Gyengéje még a múzeumnak, hogy a korábban szerződéssel alkalmazott népraj-zos státusát leépítették, a szükséges létszám csak közhasznú munkásokkal biztosít-ható, így rendszeres szakmai, illetve tartós munkára nem lehet építeni. Elkezdtük a tájházi gyűjtemény elektronikus leltárát, a programot megvásárol-ta az intézmény, a feltöltés folyamatban van, csak lassan haladunk vele, hiszen lét-számgondjaink vannak. A szabályos és szakszerű raktárkezeléshez beiskoláztuk egy kolléganőnket, aki a Nemzeti Múzeum OKJ-s képzésében vett részt (ez erősség is).

Tervek a Szlovák Tájház működésével kapcsolatban Minden elképzelés annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle. A Szlovák Táj-házban 2000 óta minden évben van program, kezdetben évi egy volt, az utóbbi négy évben 3–4 nagyobb, sok kisebb. Az intézmény alkalmas téli kiscsoportos és nyári foglalkozásokra. Az udvari kemence alkalmas a hagyományos ételek elkészí-tésére, hihetetlen népszerűsége miatt csak az előre egyeztetett iskolás és az óvodás csoportokat tudjuk fogadni. A jeles napok jól bevált program, folytatni kell.

TerveinkAz épület jelenlegi állagának megőrzése •

A portához tartozó kert folyamatos gondozása mellett fontos az évente beiktatott tisztasági meszelés, a helyiségek agyagpadlójának karbantartása, valamint a kerítés és a nádtető felügyelete, és szükség esetén a jó időben történő beavatkozás. Az idő-ben elvégzett karbantartási munka jelentősen csökkenti a ráfordítás nagyságát.

A működés anyagi feltételeinek biztosítása (városi feladat)•A tájház működtetése nem kötelező önkormányzati feladat, ezért fontosnak is kell látszania a városvezetés szemében, hogy hosszú távon biztosítsa az anyagi hátteret. A település múltja miatt ez nem kétséges, de e kellő tartalom nélkül kevés lehet a források garantált biztosításához.

A működés személyi feltételeinek biztosítása •A Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum személyi feltételei az utóbbi időben nem vál-toztak, jó lenne az intézményben néprajzos muzeológust alkalmazni, de erre nem


26

látszik reális esély. A meglévő kereteinket önkéntes segítőkkel tudjuk kiegészíteni, illetve többet kell építenünk a helyi csoportokat kísérő pedagógusokra.

A fent leírt programok szisztematikus szervezése•Az ismétlődő programok (keret adott, a tartalom változik) minden előnyét kihasz-nálva számítunk a korábbi eredményekre, építünk a „láncpropaganda” lehetőségére.

Vendégváró tájházként működés•Az intézmény már meglévő látogató- és vendégbarát infrastrukturális hátterét lehe-tőség szerint minél gyakrabban használjuk ki, hogy már gyerekkorban kialakuljon, és maradandó értékként megmaradjon a népi értékek megbecsülése. A vendégek, látogatók fogadásakor az élmény, tapasztalat, interaktivitás a kulcsszavaink.

Civil erők bevonása a programokba•Lehetőség szerint bővíteni szeretnénk az önkéntesek részvételét a revitalizációs te-vékenységeink során. A régi, ház körüli szokások, tevékenységek felelevenítésébe lehetőség szerint minél több autentikus személyt kívánunk bekapcsolni.

A tájház népszerűsítése (PR-tevékenység) •A helyi és a megyei média képviselőivel meg kell tartani a már kialakított jó kapcsolatot. A Szlovák Tájház kedvező intézményi struktúrája, jelenlegi rendezett állaga a meglévő értékeivel arra sarkall bennünket, hogy a vázlatosan bemutatott múltat, a jelen állapotot és a jövőt jelentő lehetőségeket az elvárható muzeológusi felelősség-gel kezeljük.

Kispálné dr. Lucza IlonaKiskőrös, 2009. november 15.

Gyermekfoglalkozás a kiskőrösi Szlovák Tájház udvarán

27


Megnyílt a vecsési német tájház

A Budapest szomszédságában található Vecsést a 18. században németekkel telepítették be, akik az 1946. május 15-én történt kitelepítésükig gazdag hagyo-mányvilágot és tárgyi kultúrát hoztak létre. A kitelepítést követő években a leg-többen az újabb meghurcolásoktól való félelmükben magyarosították nevüket, a sváb nyelv visszaszorult a családi környezetbe, ma pedig már csak az idősek ismerik. Úgy tűnt, a sváb identitás lassan teljesen megszűnik. E szemszögből is lényeges mozzanat a Jókai utca 6. szám alatti tájház létrejötte, mely az 1930-as évek világát mutatja be az ideérkezőknek.

A tájház gondolata az 1980-as évektől többször felmerült, de végül csak 2002 novemberében került sor az épület önkormányzat általi megvásárlására. Ezt köve-tően az állagmegóváson kívül nem történt további lépés az önkormányzat részé-ről. A tájház megszületésének lelke Frühwirth Mihály, aki a Kulturverein Vecsés Egyesület keretében évek óta szervez olyan népszerű kirándulásokat, melyek célja az, hogy a résztvevők (többségük 20-as, 30-as éveiben jár) hasonló gyökerű telepü-léseket ismerjenek meg, s így erősödjön identitásuk. Ilyen alkalmak során mindig felkeresték az adott vidék tájházait, ami ösztönzést adott azoknak a fiataloknak, akik később vállalták a tájház létrehozásával járó feladatokat, hogy ezáltal is megmutas-sák és megőrizzék őseik életformájának egy szeletét. Ezek a tősgyökeres fiatalok magukévá tették a tájház megvalósításának ügyét. A népszerű Káposztafeszten ők működtették a nagy sátrat és a savanyú-ságos standot, melyhez helyi vállalkozók ingyen ajánlottak fel savanyúságot. A közös munkájukkal szerzett pénzt a leendő Heimatmuseumra gyűjtötték össze éveken keresztül, és ebből finanszírozták a felújítási költségeket. Az ön-kormányzat 2010-ben 10 évre az Egyesület használatára bocsátotta a tájházat, továbbá évi 500.000 Ft-tal hozzájárul az üzemeltetés költségeihez. A felújítási munkákat helyi mesterek végezték Buzás Miklós, a Szabadtéri Nép-rajzi Múzeum főépítészének vezetésével. A tárgygyűjtést és a leltározást Vass Erika végezte a helyiek segítségével. Szerencsére sokakat meg tudtunk mozgatni a gyűjtés során, s a megnyitón mindenki büszkén mutatta, milyen tárgyakkal járult hozzá a tájház berendezéséhez.

A házat a jómódú Berger család építtette az 1930-as években. Az igényes kivite-lű épület beosztásában a hagyományokat követte: az utca felől először a tisztaszoba, majd a tiszta konyha következett, ezután a lakószoba, a konyha, spájz, majd a gazda-sági rész pincével.


28

A Berger családot 1946-ban Né-metországba telepítették ki, de sze-rencsénkre az impozáns házat későbbi tulajdonosaik megőrizték eredeti álla-potában. Időközben csak a funkcióját vesztett gazdasági részt bontották le. A felújítás során igyekeztünk, hogy ne csak tömegében, hanem részlete-iben is megmaradjon a ház. Az első szobában teljes mértékben, a máso-dik helyiségben pedig részben sike-rült megmenteni a mennyezet színes festését. (Ezt valószínűleg az 1940-es évek végén az új tulajdonos készítette, aki eredetileg festő volt, de formavilá-gában és színeiben a két világháború közötti ízlést tükrözi, melyre többen visszaemlékeztek.) Sajnos, az első helyiség falainak korábbi hengermin-tás festését korábbi beázás miatt nem tudtuk megőrizni, de a házat festő helyi mester gazdag mintakincsében találtunk hasonló jellegű mintát. Kuriózumnak számítottak a redőnyök is, melyek mellett a márkajelzés is megmaradt: „Pick Ede utódai Budapest VI. Lehel utca 5.” A redő-nyössel is sikerült megegyezni, így a két utcai és a két udvari ablakok redőnyeinek ép darabjaiból megjavította az udvari redőnyöket, az utcaiakra pedig színben és stí-lusban hasonlót készített. Frühwirth Mihály és felesége évek óta gyűjtötték azokat a tárgyakat, melyeket tulajdonosaik vagy az örökösök kidobásra ítéltek. Emellett 2010 tavaszán célzottan felkerestük a tősgyökeres sváb családokat – vagy évek óta üresen álló épületeket –, végignéztük a padlásokat, a pincéket és a melléképületeket, ahol nagyon sok régi tárgyra leltünk. Emellett az idősebb, jó emlékezetű emberekkel interjút készítettem gyermekkoruk világáról, többek között a lakberendezésről, ami segítséget nyújtott a berendezési terv elkészítéséhez. A begyűjtött tárgyak között nagyon szép bútorok, szentképek találhatók, és bekerült egy szoknya és egy blúz is, melyet egykori tulajdo-nosa azért őrzött meg, mert ebben ért haza a testet-lelket megtipró malenkij robotról. A tárgygyűjtést kiegészítette az egyik legjelentősebb helyi ünnep, az úrnapi körme-net dokumentálása, melyről videofelvételt készítettem. A berendezett épületet 2010 szeptemberében mutatták be a helyieknek, hiva-talos megnyitójára pedig a kitelepítés 65. évfordulóján, 2011. május 15-én került

A vecsési tájház részlete

29


sor, amikor a kitelepítettek közül is többen hazalátogattak. Ekkorra készült el a ház folytatásaként az új szín: egyrészt itt tervezzük bemutatni a nagyobb mező-gazdasági eszközöket, melyeket hely hiányában eddíg még nem gyűjtöttünk be, másrészt nagyobb rendezvények, múzeumpedagógiai foglalkozások szervezésé-hez is hasznosítható lesz.

Bízom benne, hogy sokak érzik majd sajátjuknak ezt a tájházat, s hogy a munka ezzel nem ér véget, hiszen nagyon sok mindent kellene még megőrizni, s ezalatt nemcsak a tárgyi, hanem a szellemi örökséget is értem, hiszen a fiatalok többsége nem ismeri felmenői múltját. Így például fontos lenne minél több videofilm készí-tése az idősekkel, hogy legalább filmen megőrződjenek a vecsési sváb nyelvjárás és az egykori szokások.

Dr. Vass Erika

A tájház szobájának részlete (Dr. Vass Erika felvételei)


30

Múzeumok Majálisán

Hagyományainkat őrizve szövet-ségünk idén is képviseltette magát a Nemzeti Múzeum kertjében május 21–22-én megrendezett Múzeumok Majálisán. A hétvége során elnökségi tagjaink közül Kapitány Orsolya, Nagyné Bő-sze Katalin, Szablyár Péter, Dr. Szon-da István, Horváth Attila, Hegedűsné Majnár Márta, szövetségünk Felügye-lő Bizottságának tagjai közül Dr. Páll István fogadta az érdeklődőket. Elnö-künk, Dr. Bereczki Ibolya is többször időzött a sátrunknál. Az „A” szektorban, a kiskőrösi Szlovák Tájház, a Tardi Tájházak és a Turai Tájház közvetlen szomszédsá-gában vártuk látogatóinkat. Állandó programként a „A Felemelő Század” 2010–2011 tematikus évad keretében megvalósult „A paraszti polgárosodás tárgyi világa – Nemzeti jelképek a magyar-országi tájházakban” című vándorkiállítást mutattuk be, mely a Sóstói Múzeum-faluból érkezett az eseményre. Szombaton a sátrunkban a csökmői hagyományőr-zők citeráztak és énekeltek, a Nagytótfalusi Tájház képviseletében Simor Eszter meghívására Haramza Klára énekes mutatkozott be népdalokkal és balladákkal. Az Öcsényi Tájházat Csapai János képviselte, szervezésében Minorics Jánosné sárközi viseletbe öltöztette az őcsényi együttes 9 tagját. A különböző korosztályt bemutató női öltözeteket Minorics Jánosné szakszerű ismertetésével a nagyszínpa-don is bemutathattuk! A Csökmői Tájház kukoricaszárból készülő játékokkal, Bátáról Balogh Imréné Erzsike a „A Felemelő Század” programhoz kapcsolódó kirakós játékkal, Dr. Szon-da István piros-fehér-zöld színű fonalsodrással, Tábori Kata fazekas agyagozással, korongozással várta a kézművesség kedvelőit. A szombati napon átadták „Az Év Múzeuma 2010” és „Az év kiállítása 2010” elismeréseket, melyek tagjaink számára is nagyszerű eredményeket hoztak. A kis-kőrösi Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum, Szlovák Tájház hosszú távú fejlesztési programjának kidolgozásáért és folyamatos megvalósításáért, a Petőfi kultusz ápo-

Horváth Attila elnökségi tag fogadja az érdeklődőket a szövetség sátrában

31


lásában betöltött kiemelkedő szerepéért részesült „Az Év Múzeuma 2010” elisme-résben. A Magyar Nemzeti Múzeum különdíját a Bátai Tájház érdemelte ki. „Az év ki-állítása 2010” díjat a zsűri a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Észak-magyarországi falu tájegységének ítélte oda. A kiemelkedő szakmai elismerésekhez ezúton is szívből gratulálunk! Vasárnap a vándorkiállítás anyaga mellett az Észak-Bihari Múzeológiai Szak-szolgálat kézműves foglalkozása, Tábori Kata fazekas műhelye és a szokolyai Kacár Tanya kovácsműhelye gondoskodott arról, hogy a hozzánk érkezők tartalmasan tölthessék el idejüket.

Köszönet mindenkinek, aki munkájával, segítségével hozzájárult bemutatkozá-sunk sikeréhez!

Hegedűsné Majnár Márta

Tábori Kata fazekas a korongozás fogásait mutatja meg a gyerekeknek


32

Tájékoztató a Magyarországi Tájházak Szövetsége IX. Dél-dunántúli Regionális Találkozójáról

2011. június 4-én Nagymányok adott otthont a IX. Dél-dunántúli Regionális Tájház találkozónak A konferencia színhelye a Művelődési Házzal egybeépített Sportcsarnok volt, melynek tágas terét erre az alkalomra rendezett „Szakrális kis-emlékek Nagymányokban” című fotókiállítás paravánsora osztotta előadó- és ét-kezőtérre. Karl Béla polgármester köszöntője után a Glück Auf Egyesület gyermek tánccsoportja mutatkozott be. Dr. Bereczki Ibolya hivatalos elfoglaltsága miatt nem tudott részt venni a talál-kozón, így elmaradt az előadása is. A konferencia levezető elnöki szerepét is betöltő Kapitány Orsolya a szövetség elnökének 2009. február 11-én tartott „Módszerta-ni megújulás a múzeumpedagógiában – A Múzeumok Mindenkinek Program a TÁMOP pályázatán – A TÁMOP 3.2.8./A projekt és kapcsolódási pontjai” című előadásából idézett néhány gondolattal vezette fel a találkozó előadásait. Az előadások egy része a szekszárdi Wosinsky Mór Megyei Múzeumban és a kapos-vári Rippl-Rónai Múzeumban megvalósuló múzeumpedagógiai programokról adtak tájékoztatást, melyek nagy részét a TÁMOP (Társadalmi Megújulás Operatív Program) program keretében (2009-es pályázat után) 2010-ben indítottak útjukra. Az előadók

Előadások a nagymányoki Sportcsarnokban

33


azokat a TIOP (Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program) keretében megvalósuló beruházásokat is érintették, melyek a múzeumok 21. századi megújulását eredménye-zik, és a múzeumpedagógiában is hasznosulnak. A tájházakban folyó múzeumpeda-gógiai munkával a himesházi és nagymányoki példákon keresztül ismerkedtek meg a találkozó résztvevői.

Előadók voltak: Andrásné Marton Zsuzsa múzeumpedagógus (Wosinsky Mór Megyei Múzeum), Stepán Kata múzeumpedagógus (Rippl-Rónai Múzeum), Jakabné Heller Anna múzeumpedagógus tanár (himesházi Német Nemzetiségi Tájház).

Stallenberger József tanár, tájházvezető. Kisebbségi Önkormányzat elnöke, aki Nagymányok rövid bemutatása után a tájház és az iskola kapcsolatáról beszélt, be-mutatva a tájház kiállításának és közösségi terének oktatásban betöltött szerepét. A szakmai előadások végén Dr. Balázs Kovács Sándor és Kapitány Orsolya a Szellemi Kulturális Örökség UNESCO egyezményről és annak magyarországi megvalósulásáról tartottak rövid tájékoztatót.

A sportcsarnokban feltálalt kitűnő ebéd után a találkozó résztvevői a tájházba men-tek, ahol a Glück Auf Egyesület felnőtt kórusa énekszóval várta a vendégeket. A tájházat, a kiállítás tárgyait Stallenberger József és Hadikfalvi Istvánné mu-tatták be és válaszoltak a feltett kérdésekre. A tisztaszobában – korabeli viseletben – menyasszonynak és vőlegénynek beöltőzött pár várta a látogatókat, ami mindenki számára nagy meglepetés volt. Nagymányok Város Önkormányzata és Kisebbségi Önkormányzata kitű-nő gazdája volt a rendezvénynek. Külön köszönjük a helyben történt szervezést Stallenberger Józsefnek, segítőinek az önfeláldozó munkát. Nagymányok után a találkozó résztvevőinek mintegy fele Bonyhádra utazott a Völgységi Múzeumba, hogy Dr. Szőts Zoltán igazgató vezetésével megismerked-hessen a TÁMOP és a TIOP program keretében megvalósult beruházásokkal, a fokozatosan kialakított látogatóbarát múzeummal. A múzeumépület frissen festett belső terei jó hatással voltak a már matuzsálem kort megért kiállításokra is. A tiszta-ság, a frissesség, a folyamatosan állományvédelemben részesített kiállítási tárgyak képesek voltak feledtetni az állandó kiállítás megvalósulásának idejét. Csibi Krisztina által rendezett, a Bukovinai Székelyek Országos Szövetségének és a NKA támogatásával megvalósított „Emelt fővel” című időszaki tárlat a buko-vinai székelyek 1941–2011. közötti történetét dolgozza fel. A tárlat vándorkiállítás,


34

melyet a völgységi falvakban történő bemutatását követően az ország más pontjaira is majd kölcsönözni lehet. Köszönjük Dr. Szőts Zoltánnak is a szívélyes fogadtatást és a szakmai bemutatót. A találkozón 48 fő vett részt, köztük Dr. Füzes Endre, a szövetség tiszteletbeli el-nöke, Dobosyné Antal Anna és Jaszmann Gabriella elnökségi tagok. A bonyhádi múzeumlátogatás méltó befejezése volt a nagyon tartalmas szak-mai napnak.

Kapitány Orsolya Fotó: Kapitány Orsolya és Gőzsy Gáborné

A Glück Auf Egyesület felnőtt kórusa bemutatót tart a tájház udvarán

35


IX. Országos TájháztalálkozóÖrökségünk, a Fertő-táj – tudás és élmény tájházainkban

Fertőd – Fertőszéplak, 2011. szeptember 22–25.Fővédnök: dr. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter

(tervezet)

2011. szeptember 22. csütörtök 17.00 – 18.00 Regisztráció (A középiskola kollégiumában – Sarród) 18.00 – 19.00 Kastélynéző – Látogatás a fertődi Esterházy-kastélyban. Az Esterházy-kastély rekonstrukcióját bemutatja dr. Varga Kálmán 19.30 – Vacsora (fakultatív), majd baráti találkozó a kollégiumban

2011. szeptember 23. péntek Örökségünk, a Fertő-táj – tudás és élmény tájházainkban Konferencia és szakmai nap Fertődön és Fertőszéplakon A tanácskozás fő témái:

Világörökség, turizmus – A Fertő parti települések helyi értékei és programkí-nálata a turizmus szolgálatában, turisztikai fejlesztések és hatásaik Múzeumpedagógiai foglalkozások, hagyományőrzés a tájházakban,a Fertőszéplaki Tájházak példája

Fertőd, Esterházy-kastély, Könyvtár terem Regisztráció 8.30 – 9.30 Ünnepélyes megnyitó, köszöntők 9.30 – 10.00 Dr. Fazekas Sándor, Hammerstein Judit/ dr. Vígh Annamária, Wellner Andrea, dr. Bereczki Ibolya

Az „Év tájháza” díj átadása

Előadások 10.00 – 10.20 Dr. Fazekas Sándor: Helyi örökség – helyi érték – helyi termékek 10.20 – 10.40 Taschner Tamás: Világörökség és turizmus 10.40 – 11.00 Fersch Attila: Természeti örökségünk 11.00 – 11.20 dr. Cseri Miklós: Múzeumok megújuló szerepben – értékközvetítés a szabadtéri múzeumokban és tájházakban


36

11.20 – 11.40 Szünet 11.40 – 12.00 Rendezvények és múzeumpedagógia a Mönchhofi Falumúzeumban 12.00 – 12.20 Wellner Andrea: Jó gyakorlatok a Porpáczy Középiskolában 12.20 – 12.50 Dr. Szonda István-Barna Zsuzsanna: Helyi örökség és tudásátadás az Endrődi Tájházban 12.50 – 13.10 Kovács Edina: Hagyományőrzés a Gyömrői Tájházban 13.10 – 13.25 Hozzászólások 13.30 – 13.50 Sajtótájékoztató 14.00 – 15.30 Büfé ebéd 16.00 – 18.00 A Fertőszéplaki Tájházak megtekintése A tájházakat bemutatják: Horváth Attiláné és diák idegenvezetők Foglalkozások élőben: Gyógynövények használata – Bujnáné Kenyeres Klára Kenyérsütés – Piskoltiné Magyar Marianna 18.00 – 19.00 A konferencia és szakmai nap folytatása Tájházak bemutatkozása 19.00 Fertőhomoki lakodalmas 19.30 Vacsora a tájháznál – Zene: Fertőhomoki „Kajkavci” tamburazenekar

2010. szeptember 24. (szombat) 7.30-tól Reggeli Tanulmányi kirándulás 8.00-kor a kollégiumtól indul az autóbusz

Program 8.15 – 8.45 Fertőhomok – Tájház – kiállítások megtekintése 9.00 – 9.30 Fertőszéplak – Lámpamúzeum 9.45 – 10.45 Sarród – Tájház és Kócsagvár 11.00 – 13.30 Csermajor – Sajtünnep – ebéd, a fesztivál megtekintése, őshonos állatok 14.30 – 16. 30 Mönchhof, Dorfmuseum – bemutatja az alapító tulajdonos: Josef Haubenwallner 17. 00 – 17.30 Frauenkirchen, Bazilika 17.30 – 18.30 Frauenkirchen, szabad program 19.30 – Vacsora

37


2010. szeptember 25. vasárnap Fakultatív kirándulások

• Kirándulási lehetőségek: • Sopron – Pékmúzeum • Fertőrákos – kőfejtő, Páneurópai Piknik Emlékhely, Kristálymúzeum, Tájház, Fertő-tó • Sopron-Balf – Nemzeti emlékhely • Fertőboz – Gloriett kilátó • Nagycenk – Múzeum, mauzóleum. Kisvasút • Hidegség – Grubits János portája, kiállítás, faluséta, Árpád-kori templom • Ágfalva, Kópháza tájháza • Hegykő – gyógyfürdő

Részvételi díj: A találkozó teljes időszakára (09. 22-től 09. 25-ig)

Magában foglal 3 reggelit, 3 vacsorát, két ebédet, a szakmai nap és a tanul-mányi út költségét.

12.000.- Ft

A találkozó szakmai napjára (09. 23.)

Magában foglal egy ebédet, egy va-csorát, s a konferencia költségét

3.000.- Ft

Szakmai tanulmányútra (09. 24.)

Magában foglal egy ebédet, egy va-csorát, a buszköltséget és az ausztriai Mönchhof falumúzeumának kedvez-ményes belépőjét.

5.000.- Ft

A szállásfoglalást és az ezzel kapcsolatos költség megtérítését a jelentkezők önállóan intézik! Szállás javaslataink:Kollégium3 ágyas szobában 2100 Ft/fő6 ágyas szobában 1900 Ft/fő

Újvári Panzió a kollégium mellett – 1 főre 6900, 2 főre 9200 Ft reggelivelElérhetőség: Cím: H – 9435 Fertőd-SarródTel..: +36 99 537 097 | Fax: +36 99 537 097E-Mail: [email protected]


38

ESTERHÁZY KASTÉLYJoseph Haydn Utca 2.9431 FERTŐDTelefon: 0036-99-537-640Fax: 0036-99-537-6422 ágyas szoba két fő részére 8000 Ft/szoba, reggelit nem tartalmaz.

További szállások interneten kereshetők.

MINDEN KEDVES TAGUNKAT, A TÁJHÁZAK IRÁNTÉRDEKLŐDŐKET SZERETETTEL VÁRJUK!

További információ kérhetőa szövetség ügyvezető elnökétől

a [email protected] e-mail címen vagy a 20/438-1092-es telefonszámon.

Kérjük jelentkezésüket a mellékelt űrlap kitöltését követően legkésőbb 2011. augusztus 25-ig juttassák el a [email protected] e.mail címre, vagy postán a 3325 Noszvaj, Honvéd u. 4. címre.

Fertőszéplaki Tájházak

39


Pályázati felhívás„Az Év tájháza” cím elnyerésére

A Magyarországi Tájházak Szövetsége – alapítóinak szándékát szem előtt tartva – a hazai tájház-mozgalom népszerűsítése, értékeinek szélesebb körű megismer-tetése és a gyűjteményeket létrehozó, ápoló, gyarapító személyek áldozatos tevé-kenységének elismertetése érdekében meghirdeti pályázatát az „Az Év tájháza” cím elnyerésére A pályázaton azok a tájházak vehetnek részt, amelyek fenntartói jogi tagként, vagy képviselői egyéni tagként a Tájházszövetség tagjai. A címért az a táj-ház indulhat, amely a 2010. évben muzeális intézményi működési engedéllyel ren-delkezett, és a NEFMI felé statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségét teljesítette. Az „Év tájháza” kitüntető cím évente egy intézménynek adományozható, amely 100 000 Ft pénzösszegből és egy – a Tájházszövetség emblémáját és „Az Év tájháza 2011.” feliratot tartalmazó – táblából áll, amelyet a győztes az épületén kihelyezhet. A díj átadására 2011 őszén a Tájházszövetség által szervezett Országos Tájházi Ta-lálkozón (Fertőd-Fertőszéplak) kerül sor. A folytonosság és esélyegyenlőség biztosítása érdekében a pályázatok tényada-tait a 2010. év mutatói alapján, a mellékelt adatlap szempontjai alapján kell össze-állítani, de a beérkezett pályázatok elbírálásában meghatározó jelentősége lesz a pá-lyázó helyszíneket bejáró bizottsági tagok közvetlen tapasztalatainak is. A bizottság tagjait a Tájházszövetség elnöksége kéri fel saját soraiból. A pályázati űrlapot – lehetőleg nyomtatott betűvel vagy géppel kitöltve – 2011. augusztus 5-ig kérjük postai úton benyújtani egy eredeti és egy másolati példány-ban zárt csomagolásban, a pályázó intézmény nevének és „Az Év tájháza” szöveg-nek a borítékon történő feltüntetésével (Postacím: Hegedűsné Majnár Márta ügy-vezető elnök, Tájházszövetség 3325 Noszvaj, Honvéd u. 4.) A kiírásnak nem megfelelő, hiányos, vagy határidő lejárta után érkezett pá-lyázatokat a bíráló bizottság nem veszi figyelembe, azokat nem őrzi meg, és nem küldi vissza. A pályázattal kapcsolatos további információ a 06-20-438-1092-es számon, vagy a majnarmarti@t-online címen kapható Hegedűsné Majnár Márta ügyvezető elnöktől.

Várjuk pályázataikat!


40

„Az Év tájháza”pályázati adatlap

(a 2010. évi tény adatok alapján töltendő ki)

1. A tájház neve:

2. A tájház címe:2. a Muzeális intézményi működési engedély száma, kelte:

3. A tájház vezetőjének neve:

4. A fenntartó megnevezése, címe (önkormányzat, múzeum, egyesület, magán-személy, egyéb: ....................................................................................)

4.a A fenntartó képviselője, elérhetősége:

5. A működés személyi ellátottsága: 5.a Foglalkoztat-e a tájház önkénteseket? Ha igen, kérjük, mutassa be számukat,

tevékenységüket (max. ½ A4-es oldal mellékelve)

6. A ház bemutatása, leírása (max. 3 A4-es oldal mellékelve)

7. Rövid, maximum 500 karakter terjedelmű, a sajtó számára közre-bocsájtható összefoglalás a tájházra, működésére, eredményeire vonatkozó legfontosabb információkról

8. A tájház kiállításainak (állandó, időszakos) bemutatása (max. 2 A4-es oldal mellékelve):

9. A tájház szerepe a település kulturális, közösségi életében (max. 1 A4-es oldal mellékelve)

10. A tájház szerepe a településen folyó hagyományőrző, helyismereti tevékeny-ségben (max. 1 A4-es oldal mellékelve)

41


11. A tájházban tartott rendezvények bemutatása (max. 2 A4-es oldal mellékelve)

12. A tájház oktatási, ismeretátadási tevékenységének bemutatása (max. 1 A4-es oldal mellékelve)

13. Van-e honlapjuk (ennek címét kérjük megjelölni)

14. Látogatószám 2008-ban, 2009-ben, 2010-ben, és annak megoszlása (felnőtt, gyermek, kedvezményes, ingyenes):

15. A nyilvántartásba vett tételek száma gyűjteményenként:15.a A leltározatlan tárgyak, dokumentumok száma gyűjteményenként:

16. Adatbázis kezelő rendszerben (pl. MONARI) nyilvántartott tételek száma: (Kérjük az adatbázis kezelő szoftver nevét is megadni)

17. A 2010. évi gyarapodás mértéke:

18. Éves költségvetése és annak főbb elemei:

19. Jegybevétel : eFt19.a Egyéb bevétel (rendezvény, tábor, kiadvány, bolt): eFt

20. 2010-ben végzett felújítások értéke (eFt):

21. 2010-ben végzett beruházás értéke (eFt):

22. A tájházban kapható magyar nyelvű kiadványok (szórólap, prospektus, levele-zőlap, TKM füzet, stb; ezekből 1–1 pld-t kérünk mellékelni)

23. A tájházban kapható idegen nyelvű kiadványok (mint a 12. pontnál)

24. A tájházban árusított ajándék- és élménymegőrző tárgyak:


42

25. A tájház vendégkönyvének legfontosabbnak ítélt bejegyzése:

26. A tájház legnagyobb erőssége, legemlékezetesebb része: (max. ½ A-es oldalon)

27. A tájház legsürgősebben fejlesztendő területe (állományvédelem, maga az épü-let, kiállítások, melléképületek, idegen-nyelvű tájékoztatás, stb.)

28. Infrastruktúra kiépítettsége, állapota (WC-mosdó, ruhatár, tájékoztató táblák, idegen-nyelvű feliratok, akadálymentesítés, vagyonvédelem,

max. 1 A4-es oldalon)

29. Milyen pályázatokon vettek részt 2009–2010-ben, milyen eredményt értek el, mire fordították az elnyert összeget?

30. Milyen pályázatokon vesznek részt 2011-ben?

31. „Az Év tájháza” pályázattal kapcsolatban kereshető személy neve: címe: beosztása: telefonszáma: e-mail címe:

32. A 2010. évi, NEFMI-nek megküldött statisztika másolata (mellékelve)

33. Fotódokumentáció a tájház kiállításairól, gyűjteményéről, programjairól (max. 15 kép, nyomtatásban és CD-re írva, elektronikusan mellékelve, a szerző megjelölésével, nyilatkozattal, hogy a szerző és a fotók jogtulajdonosa a fotók köz-léséhez hozzájárul)

............................... 2011. ........... hó ........... -n.

P.H. ......................................a pályázó képviselője

43


Tartalom

Dr. Bereczki Ibolya: A Tájházi Hírlevél 2011 ................................................................ 3

Hegedűsné Majnár Márta: Beszámoló a Szövetség 2011. évi rendes közgyűléséről .............................................. 5

Hegedűsné Majnár Márta: Az Év Tájházvezetője ......................................................... 8

Bemutatkozik új ügyvezető elnökünk .......................................................................... 10

Az alsónémedi Faluház .................................................................................................... 11

Simor Eszter: Nagytótfalú első díszpolgára ................................................................. 13

Kapitány Orsolya: „A Felemelő Század” 2010–2011 tematikus évadban megvalósított időszaki kiállítások .................................................................................. 15

Kispálné dr. Lucza Ilona: Szlovák Tájház, Kiskőrös ................................................... 21

Dr. Vass Erika: Megnyílt a vecsési német tájház ......................................................... 27

Hegedűsné Majnár Márta: Múzeumok Majálisán ..................................................... 30

Kapitány Orsolya: Tájékoztató a Magyarországi Tájházak Szövetsége IX. Dél-dunántúli Regionális Találkozójáról ............................................................... 32

IX. Országos Tájháztalálkozó ......................................................................................... 35

Pályázati felhívás az „Év tájháza” cím elnyerésére ....................................................... 39

Documents

Tájházi Hírlevél - tajhazszovetseg.hu · A résztvevők a programhoz készült video-installációból is megtekinthettek részleteket. A 60 perces, DVD-n lejátszható, dr. Szonda