„Tervek”…”Bizonytalanság” Avagy: miért válik bizonytalanná a tervezett jövő?

2007. május 30. XIII. Vezérigazgató Találkozó

„Tervek”…”Bizonytalanság”Avagy: miért válik bizonytalanná a tervezett jövő?


1. Evolúciós örökség, racionalitás, „vezetői ösztönök”

Kérdések:

• Jövőtervezés = tisztán racionális tevékenység?

• Terveket kizárólag az ember készít a jövőre?

• Tényleg csakis agyunk tudatos szférájával tervezünk?

• Mi EGYÁLTALÁN a tervezés? Honnan ered ez a jelenség?


A tervezés evolúciós eredete

• A tervezés „evolúciós képességünk”• Racionális és ösztönös elemek• „Mást sugallnak az ösztöneink” – „vezetői ösztönök”• Miért szokás a tervezést tisztán racionális tevékenységként kezelni

– és hogy tényleg „csak az”-e?• A tervezés célja a jövő biztosítása, hogy az erőforrások lehetőleg

állandóan és szükség szerint álljanak rendelkezésre.• Ez az igény egyidős az élettel: a legkorábbi legegyszerűbb lényeket

is erre „inspirálta” genetikus „programjuk”.• Fejlettebb agy a tervezés tanult elemekkel is gazdagodik

az emberi tervszerű gondolkodás evolúciós eredete.


Farkasfalka 1.


Farkasfalka 2.


2. Mióta tervezünk jövőt?

• A jövőt csak akkor tervezzük, ha úgy gondoljuk róla, hogy az különbözni fog a jelentől.

• A tervezhető jövő összefügg az emberi szabadság gondolatával; mindkettő a humanizmus és a felvilágosodás „terméke”.

• Ez az elképzelés CSAK az európai szellemi elitre (volt) jellemző.

• Korábban (…és a világ többi kultúrájában): „isteni eltervezettség és elrendeltetés”, Utolsó Ítélet.


„Isteni tervezés”


A racionalitás, mint „antitézis”

• Racionális alapú világfelfogás akkor lehetséges, ha már van elegendő elrendezést kívánó ismeret.

• Az emberi agy „mintázatkereső” tulajdonsága.

• Hiányos puzzle – hamis kép: Kevés tényből a valóságos összefüggések nem állapíthatók meg irracionális /transzcendens világmagyarázatok

• Amikor lehetségessé vált az ismeretek logikus és természetes rendszerbe foglalása, akkor egyszeriben mindent logikailag, racionálisan és matematikailag akartak és kezdtek nézni és magyarázni.


„Romantikus” természet- és társadalom-tudomány

• „Ésszel minden felfogható és elrendezhető, úgy a természet, mint az emberi és társadalmi jelenségek világában.”

• A társadalom, mint a természet egyik speciális jelensége: természettudományos jellegű társadalomtudomány.

• Túl kevés adekvát ismeret téves törvények• XVIII. sz.-i tudományos nézetek + a „természetes ember” filozófiája:

sokkal inkább „humánértelmiségi feeling”, mintsem természettudomány. (A racionalizmus, mint a romantika egy „speciális esete” – ahogy a klasszicizmus is az a művészetben.)

• A Józan Ész áhítatos tisztelete A Józan Ész Bajnokai, mint bankjegy-alakok.


„Természettudományos” bankjegyek


„Minden ember szabadnak és jogokban egyenlőnek születik…”


3. Genetika: eltérő képességek

• Első tudományos genetikai vizsgálatok: Gregor Mendel (1822-1884); Versuche über Pflanzen-Hybriden, 1866.

• Evolúciós elmélet: Charels Darwin (1809-1882); A fajok eredete, 1859.

• „Szociáldarwinizmus”: Ernst Häckel (1834-1919) > „alsóbb- és felsőbbrendű emberek” nácizmus Az emberek közötti veleszületett különbségek „szalonképtelensége”, különösen társadalom-tudományos körökben.


Mendel, avagy a tudományos egyház


Darwin…még egy természettudományos bankó


Häckel: „Uralkodásra termett!”


Művelt ember = humánművelt ember?

• „Művelt ember” = humán műveltségű ember = „úriember”

• Társadalomtudósok természettudomány

• A legújabb (genetikai) tudományos eredmények és felfedezések gyakorlatilag” meg sem érintették” a társadalommal foglalkozókat. (…Legfeljebb „sci-fi-formában”: „génmanipulált társadalom”.)


4. „A tények makacs dolgok!”


…nem születnek egyenlőnek!

• Minden ember genetikailag egyedi eltérő „képességmeghatározó gének”

Társadalmi következmények:• eleve eltérő „lehetséges pályák”• eltérő társadalmi produktivitás-képesség „kiugrás” -

„leszakadás”• növekvő frusztrált tömegek

Hiába azonos a szabadság és a jog, ha az adottságok különbözőek.A társadalom fejlődését éppen az eltérő gének biztosítják.


„Géngazdálkodás”

• Egy társadalom produktivitás- és progresszió-képessége attól függ, hogyan „gazdálkodik” az társadalom tagjainak veleszületett képességeivel.

• „Tudásalapú társadalom” = a genetikai képességekkel kiválóan gazdálkodni képes társadalom


5. Gyorsuló világ – érthetetlen világ

• Az emberi agy „maximális információ-feldolgozási és integrálási sebessége”.

• „Információ-túltöltés”• „Bezáruló tudatok” társadalmi érdektelenség, mint „szellemi

önvédelmi reflex”.• Társadalmi munkaképesség csökkenése, vagy elvesztése

tömeges „eltartandóvá válás”.• „Nem értem a dolgokat, tehát félek a jövő(m)től.”• A frusztráltság-érzés, mint (szervezett) társadalmi hatóerő.


6. Társadalmi terveink – a tények fényében

• Ha jövőterveink fontos dolgokat figyelmen kívül hagynak, nem létezőnek tekintenek, akkor a tervezett és a valóságos jövő köszönőviszonyban sem lesz egymással.

• A társadalom-tudományok „magából a társadalomból” indulnak ki, vizsgálataiknál következtetéseiknél is megmaradnak „vizsgálatuk tárgyánál”.

Az emberi viselkedés „többkomponensű”:• „evolúciós hagymahéjak”


„Evolúciós agyhagyma”


Genetikus képességeink

• Viselkedés-szabályozás a csoportban• (Nem tudatos) kommunikáció és reagálás-képesség• Csoportalkotás – csoport-megkülönböztetés pártok,

háborúk, mint az emberiség „közös genetikus öröksége”• Önmagunk definiálása – mások viszonylatában• Csoportkohéziós ösztönök• Kooperáció, az agresszió erőteljes gátlás alá helyezése


Emberszabásúak több millió éve vagyunk, emberek pártízezer éve


Pozíció és elismertség a közösségben

• Valódi elismertség: képességek és/vagy pozíció alapján• Presztízsfogyasztás, mint „elismertség-szerző pótcselekvés”• „Függéskényszer”-váltás

Következmények:• A társadalom hosszú távú érdekei szempontjából elpazarolt anyagi-

és erőforrások• (Az előző miatti) csökkenő társadalmi-civilizációs dinamizmus-

képesség• (Az előző kettőből következően) az individualizmusra alapozott

társadalom-ideál térvesztése összemberiség-szinten


Új gondolatok honorálása > fejlődő társadalom

• Az ember = élethosszig tartó kíváncsiság

• Az emberi civilizáció fejlődésének alapja az egyéni kreativitás és az azt elismerő-honoráló társadalmi közeg.

• Ha az egyén szabadságát, önkifejező képességét korlátozó kultúrák kerülnek meghatározó pozícióba, akkor ez az emberi civilizáció elmerevedéséhez vezet.


7. Korszerű tudás - önismeret

• Az emberi döntések „vágy-alapúsága”• Helytállóbb társadalmi tervek: a különböző társadalmi pályák és az

eltérő produktivitás-képességek integrálása• „Jó kormányzat”


…önismeret

• A tudásanyag „korszerűsítése”.• Klasszikus műveltség: ELKÉPZELÉSEK az emberről• Korszerű műveltség: TÉNYEK az emberről• Az emberi gondolkodás, mint egymással folytonos

kommunikációban lévő alrendszerek eredője.• …„Ismerd meg magadat!”• A természet tudományos megismerése – az emberi természet

tudományos megismerése• Az tervezhető, aminek elemeit és működését ismerjük.

Documents

„Tervek”…”Bizonytalanság” Avagy: miért válik bizonytalanná a tervezett jövő?